Huszka Tímea A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ISKOLÁSKOR ELŐTTI KORBAN. Tudományos terület: Testnevelés módszertan Nyilvántartási szám: V-9/2012

Átírás

1 Huszka Tímea A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE ISKOLÁSKOR ELŐTTI KORBAN Tudományos terület: Testnevelés módszertan Nyilvántartási szám: V-9/2012 Szabadka, 2016

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Korábbi kutatások a témakörben Motoros képességek bemutatása A kondicionális képességek Koordinációs képességek Az ízületi mozgékonyság Óvodai testnevelési foglalkozások céljai és feladatai Az óvodai testnevelési foglalkozások céljai Az óvodai testnevelési foglalkozások feladatai Óvodai testnevelési foglalkozások módszertani alkalmazása a motoros képességek fejlesztésében A kondicionális képességek fejlesztésének módszertana az óvodai testnevelési foglalkozások során Koordinációs képességek fejlesztésének módszertana az óvodai testnevelési foglalkozások során Az ízületi mozgékonyság fejlesztésének módszertana az óvodai testnevelési foglalkozások során Kutatás bemutatása Helyszín Minta A kutatás feladata A kutatás célja A kutatás eszközei A kutatás folyamata Hipotézisek Kutasi eredmények bemutatása Következtetés Ajánlás

3 ÖSSZEFOGLALÓ A motoros képességek fejlesztése iskoláskor előtti korban A munkám során arra fektetném a hangsúlyt, hogy az óvodás gyermekeknél elengedhetetlen a játék, mese és ének bevonása a testnevelési foglalkozásoknál. Ezeknél is fontos az élmény megvalósítása. A kutatásom során bemutatom még, mennyire fontos a motorikus képességek jelentősége, mint fizikai és szellemi értelemben. Ezekkel a módszerekkel fejlesztjük a motorikus képességeket, egyben nagy hatást gyakorol a pszichológiai aspektusra is. A dolgozatomban leírtam a saját észrevételeimet, tapasztalataimat, amit alá is fogok támasztani, hogy a motorikus képességek feltettsége általánosságában fejleszti a logikus, problémamegoldó gondolkodást, tanulási hatékonyságot, magát az egész emberi szervezetet formálja. A motoros képességek tanulmányozása és megfigyelése állandó jellegű folyamatot igényel. Az óvodai élet során tapasztaljuk, hogy a gyerekek mozgásigénye szinte egész nap jelentkezik. Kimondottan délelőtti és a pihenés utáni kora délutáni órákban nyilvánul meg. Az óvónőnek a feladatai köré tartozik a mozgásigény kielégítése, ezek által olyan gyakorlatot kell alkalmaznunk, amik pozitívan hat a gyermekek mind testi és lelki fejletséget elősegítik. A dolgozatomban motorikus képességeket fogom lemérni, egyidőben megfigyelem a gyermekek fejlettségét, pszichológiai megterhelését, pozitívan, ill. negatívan éli-e meg az adott gyakorlatot. Kulcsszavak: motoros képességek, fejlesztés, nevelés, módszer, szabadidő REZIME Razvoj motoričkih sposobnosti u predškolskom uzrastu U istraživanju želim da skrenem pažnju na činjenicu da je kod dece predškolskog uzrasta neophodna primena igara, elemenata bajki i pesme u toku sprovođenja aktivnosti fizičkog vaspitanja. Naglasak aktivnosti mora biti okrenut ka ostvarivanju doživljaja. Suština istraživanja je prikazivanje značaja optimalne razvijenosti motoričkih sposobnosti. U svom istrazivanju sam napisala svoja zapazanja, iskustva, koja cu ujedno i dokazati primerima, kako motoričke vestine razvijaju logički način razmišljanja i resavanja problema, ikao i sposobnost učenja koja razvijaju ljudski organizam. Studije posmatranja i izucavavanja motoričkih vestina 2

4 zahtevajustalni proces. Pomoću metode igre mogu se efikasno razviti motoričke sposobnosti a ujedno vrši se uticaj i na razvoj ličnosti.. Na osnovu podataka iz svojih ranijih istraživanja želim potvrditi da dobro razvijene motoričke sposobnosti blagotvorno utiču i na kognitivne sposobnosti koje su značajne za sticanje znanja. Ključne reči: motoričke sposobnosti, razvijanje, vaspitanje, metode, slobodno vreme ABSTRACT The development of motor skills at pre-school age In the course of my dissertation I put the emphasis on the essential role of games for children in kindergarten, and the involvement of tales and singing in physical education lessons. In these it is also important the realization of experience. During my research I also introduce the importance of motor skills significance, both in the physical and intellectual sense. These methods develop motor skills; it has also a big impact on the psychological aspect as well. In my thesis I wrote in my reflections, my experience, what I will corroborate that the development of general motor skill in general develops the logical problem solving, learning effectiveness, and shaping the human body itself. The study and observation of motor skills requires a permanent process. In the kindergarten life we experience that kids need of movement occurs almost throughout the day. It usually manifests specifically in the morning and after early afternoon relaxation. One of the tasks of the kindergarten teacher is to satisfy the need of movement, we have to apply them by a practice that has a positive impact on the children's physical and mental well-being. In my work I am going to measure motor abilities, at the same time observing the development of the children, their psychological burden, whether they are experiencing the given practice positively or negatively. Keywords: motor skills, development, education, method, individual characteristics 3

5 1. Bevezető Minden pedagógusnak a legfontosabb célja, hogy a gyermekeket a lehető legjobb nevelésben és tanításban részesítse. Ezért gondolom azt, sose elég a képességeket fejleszteni, hiszen mindig elérünk egy bizonyos szintet, és utána arra kell törekednünk, hogy kibővítsük képességeinket. Ez az óvodai testnevelésben, de a mindennapi életben sincs másképp. A motoros képességeket emeltem ki, hisz minden mozgásos tevékenységkor végezzük, és szoros kölcsönhatásban vannak más mozgásos és kognitív területekkel. Egész életünktől kezdve születéstől a mozgás beintegrálódik és végig kísér egész életünkön át. Az újszülött kisbabák mozgással kommunikálnak a világgal és fedezi fel azt. Ez a felfedező módszer nagyon alkalmas a további mozgásos tanulás és fejlesztés módszereként. Nagyon fontos megemlíteni, hogy követni is tudjuk a gyermek fejletségét a különböző jellegzetes mozgások megjelenésekor. Mindennek megvan a maga ideje. Így tudjuk a gyermek fejletségét is követni korhoz megfelelően mozgásos jellemzőkkel találkozunk. Valamiképp nem jelentkezett a bizonyos mozgás, akkor lehetséges, hogy a későbbiekben valamilyen hátránnyal találkozhatunk. Például a mászás kimaradása többek közt befolyásolja a szem-kéz koordinációt, olvasási, írási készséget. Kihangsúlyoznám, hogy nem minden esetben történik. Azért, hogy egyáltalán ne történjen meg, ezért fontos az óvodai testnevelési órák megfelelő tervezése és rendszeressége. A rendszeres testnevelés kellőképpen megmozgatja az izmainkat, megfelelő terhelést biztosít a fejlődéshez. A gyerekekben ápolja a testmozgás iránti szeretetet, egészségére való nevelést. Élvezettel, boldogsággal tölti el a gyerekeket mozgás során, tapasztalatot biztosít nekik, hogy kipróbálják magukat, hogy miben is bizonyulnak a legügyesebbnek. A hátrányokat korrigálhatjuk. A mindennapi testnevelés során megfigyelhetjük a gyermek mozgásos fejletségét, hátrányaikat meg időben észrevesszük, és időben kijavíthatjuk. Jó közérzethez elengedetlen a testmozgás. Az óvodai foglalkozások nagy részében mindig van valamilyen mozgási vagy ügyességi játék is, amit a gyerekek nagy örömmel végeznek. Különböző kultúrákat és évszázadokat hasonlítanánk össze, mindenhol kiemelik a testnevelés fontossága, mint nevelés és fejlődés szempontjából. Megemlítenem Comenius nevét, ő volt az, aki a tantervbe beletette a testnevelés tanítását. A testgyakorlatokat három részre osztotta, játékra, fejlesztői mozgásokra és élvezetes versenyekre. Majd Pestalozzi kigondolta a szabadgyakorlatokat, a gyakorlás három szervezeti formáját, osztály, csoport és az egyéni foglalkozásokat. Azt szeretném kihangsúlyozni, hogy ebben a korban sok mindent 4

6 hozzátettek a testnevelés fejlődéséhez. Az oktatás során minden gyerek részesüljön belőle. A legújabb korban, 1917-től még nagyobb fejlesztésekkel találkozhattunk. Fontos volt, hogy megfelelő testnevelő tanárokat biztosítsanak elsősorban iskoláknak. Elhangzott, az a gondolat is, testnevelés más sportágakkal, minden gyermek kipróbálhassa magát, ez egyrészt politikai célt is képviselt. A legkiválóbb sportolók más országok sportolóival megvívhatott. A nyertes ország nevét megjegyzi a világ. Másrészt, az oktatáson kívüli testnevelést is biztosította, ezt nevezhetjük akár aktív szabadidő eltöltésének is. Ezt támogatta orvos, szülő és pedagógusok egyaránt. A mozgás fontossága nagy szerepet kapott, ez manapság sem változott. Kihangsúlyozandó, hogy az óvodai testnevelési foglalkozásokon kerüljük az egyhangúságot. Minél változatosabb, minél több területet mozgatunk meg, annál sikeresebb a foglalkozás. A gyermekkorban begyakorolt, és kifejlesztett mozgáskészség kihatással van a felnőttkorra is. Ráadásul a gyermeket felkészíti a későbbi mindennapi problémák leküzdésére, sikeresen vállalja a mindennapi kihívásokat. Fontos szerepe van a későbbi munka vállalásban, és a sikeres továbbtanulásban szintén. Ezeket a gondolatok több könyvben is megtaláltam hasonló megfogalmazásban, mint például (Kálmánchey Zoltán, Bély Miklós (1967): Testneveléselmélet, Tankönyvkiadó, Budapest, Gaál Sándorné, Dr. Farmosi István, Andrásné dr. Teleki Judit, Bajomi Éva (2010): Mozgásfejlődés és fejlesztés az óvodában, oldalon) könyvekben. A testmozgás nem csak a testet formálja, hanem a lelket is fejleszti és kordában tartja. A mozgás fejlődése elősegíti a testi, érzelmi, értelmi és a szociális fejlődést. Amik szükségesek a társadalmi beilleszkedéshez, ezek egymás kiegészítve és erősítve biztosítják a harmonikus egész személyiség fejlődését. Sokan egyetértenek, hogy Épp testben, épp lélek. (A közmondás a római költő Iuvenalis szatíráiból származó rövidített idézet.) lakozik. 5

7 2. Korábbi kutatások a témakörben A gyermekek életében két fontos életszakaszt különböztetünk meg. Az első szakasz három éves korában kerül sor, amikor a gyermek elkezd óvodába járni és részt vesz a foglalkozásokon. A második fontos változás, amikor iskolába kezd járni a gyermek. A két életszakaszban kapja a gyermek a rendszeres testnevelési foglalkozásokat, amelyek színvonala hosszú ideig tart. Ez az idő megszabja a motoros képességek fejlődését. Bakonyi és Nádori vizsgálatai arra mutatnak rá, hogy minden koordinációs teljesítményben a vizuális kontrolnak nagy jelentősége van az egyensúlyozásban. (Gaál Sándorné, Dr. Farmosi István, Andrásné dr. Teleki Judit, Bajomi Éva (2010)) A gyermekek mozgásigénye célratöréssel és kitartással párosul, ezért fontos a kutatásokon, felméréseken is tájékoztatni a gyermekeket, mit, miért mérünk, motiváltakká váljanak. Majd a kivitelezésnél is rámutatni a helyes végrehajtásra, ez által is fejlesztjük a helyes mozgás elsajátítását és a szép mozdulatokra való törekvést. Megemlíteném még Bakonyi kísérletéről, milyen következtetéseket vont le, a kísérletek elvégzése során. A nemek közti különbség és a szocializáció, környezeti nevelés kihat a gyermekek teljesítményére. Játékban, versenyeken a fiúk jobban törekednek a megfelelő teljesítmény elérésére, mint a lányok. A fiúknál intenzívebb mozgás figyelhető meg. A lányokra jellemző, hogy több pihenőt igényelnek közepes intenzitású mozgásnál. Ez nem biológia tényezőre fogható, inkább társadalmi kihatásként kezelendő. Nevelésben is megjelenik, főként a szülők, nagyszülők, szomszédok megjegyzései a fiúkat jobban a kitartásra, bátorságra, erő fitogtatásra nevelik. A lányokkal már elnézőbbek, kecsesség, precizitás, anyunak segédkezés a konyhában, ami jellemző. Nem annyira törekednek a teljesítmény fokozására, inkább a feladat elvégzésére és annak helyességére fektetik a hangsúlyt. Nem minden esetben van ez így, egyéni tulajdonság is közrejátszik a teljesítmény fejlesztésében. Véleményem szerint a lányokat jobban kell motiválni, mint a fiúkat, említett érvekre hivatkozva. Kiemelnék pár motoros képességes kutatásokat, amik a későbbiek folyamán egy általános mércéül szolgálhat. A kutatások Gaál Sándorné, Dr. Farmosi István, Andrásné dr. Teleki Judit, Bajomi Éva (2010): Mozgásfejlődés és fejlesztés az óvodában könyvében található meg. (Gaál Sándorné, Dr. Farmosi István, Andrásné dr. Teleki Judit, Bajomi Éva (2010): Mozgásfejlődés és fejlesztés az óvodában, oldalakon találhatóak a kutatások.). Először a gyorsaságot mutatja be, amit 1245 fiún és 1273 lányon tesztelt, 20 m-es vágtafutás során. A legnagyobb eltérés a fiúknál 4-5, 6-7 éves kor között, a lányoknál meg 4-5 éves kor között alakult. A futó mozgásnak a hátterében a 6

8 koordinációs képességek állnak, ami idővel és tapasztalattal tökéletesedik. A második motoros tesztből meg a távolugrást emelném ki, amikor is gyorsasági erőt teszteljük. Szintén 1245 fiút és 1273 lányt mértek le. Itt a legkülönbözőbb eltérések mindkét nemnél 4-5 éves kor között jelentkezett. Távolugrásnál mutatkozik meg a gyorsaság és az erő kiegészítői kapcsolata. Itt is megjelenik a koordináció, mint a mozgás folyamata. Minél koordináltabb a mozgás, annál nagyobb az esély a nagyobb teljesítmény eléréséhez. A harmadik teszt akadálypálya, amikor a motoros ügyességet mérjük vele. Szintén összesen 2518 gyermekkel lett lemérve. Az akadálypálya olyan elemeket tartalmazott, ami az óvodai intervallumban kedvelt mozgásformáknak számíthatnak. Például, bújás, négykézláb menés, átlépni valamilyen akadályt és ezeket a cselekvéseket minél gyorsabban való elvégzése. A végén egy összefoglaló táblázattal is találkozhatunk, ami még jobban áttekinthető számunkra az életkori legnagyobb különbségek. Amiből arra következtettünk, hogy abban az életszakaszban található a szenzitív szakasz. Amikor is az egyén a legjobban fogékony a mozgások helyes elsajátítására, prevenciós mozgások elvégzésére, deformitások kiküszöbölésére. 7

9 3. Motoros képességek bemutatása A motoros képességeknek nevezzük az olyan egyéni tulajdonságokat, amelyek a mozgásos cselekvések sikeres végrehajtásának lehetőségét biztosítják. A motoros képességekhez tartozik szinte minden mozgásforma, amit csinálunk életünk során. Fontos, hogy hétköznapi tennivalókhoz biztosít kondicionális hátteret, mert a több erő, jó állóképesség, kivalló fittség az iskolai munka, majd később a minőségi felnőtt életnek a meghatározója. Az újszülötteknél a környezeti ingerekre adott motoros válaszai a méhen belüli fejlődésnél jelentkeznek, az idegrendszeri érettségétől megfelelően. Például a specifikus táplálkozási reflexek, védőreflexek, szempillareflex, talpreflex, köhögés. Említettem a bevezetőben minden korra megvannak az általános mozgásos jellemzőik. A gyermekek megfelelő fejlődését tudjuk követni, kimaradásokat is szemmel kell tartani, később lehet, pont azt a kimaradást valamilyen mértékben még korrigálhatjuk. A természet is teszi a dolgát, igaz mindennek meg van az ideje, de nem kell akkor sem kétségbeesni, ha nem időben történik az adott mozgás. Az a gyermek saját maga érzi, mikor kell ülni, mikor fog majd járni. Senki sem egyforma, a gyermekek fejlődése sem mehet egyformán. Általános igazságot felfedezhetünk a kor és a mozgásos jellemzők kapcsolat között. Az újszülötteknél legegyenletesebb reflexválasza a Moro- reflex. Ezek a reflexek nem tudatosak, azért jöttek létre, hogy a csecsemőket segítség a túlélésben. Mindegyik reflexnek megvan a maga funkcionális szerepe. Ezek a reflexek általában három, négy hónapos korban megszűnnek. Ha mégis valamelyik tovább tart, akkor valószínű okozhat valamilyen problémákat a fejlődésben. A tónusos nyaki-reflex felelős a szem-kéz koordináció helyes működésében. Ha hat hónapos kora után is megmarad, erősen gondolhatunk motoros idegek fejlődésének a problémájára. A reflexmozgásokat fokozatosan felváltják az akaratlagos mozgások. Amikor eltűnnek a reflexmozgások, folyamatos és fokozatos fejlődésbe vált át. Ezek a mozgások többnyire akaratlagosak, de mindig akadnak beidegződött mozgások, amik később a kor haladtával elmúlnak. Ekkor megkezdődik a finom és a nagy mozgások fejlődése. A finom mozgások alatt a test kis izmainak, izomcsoportjainak a mozgását, a szem és az adott végtag együttműködését igénylik. Míg a nagy mozgások alatt a test nagy izmainak, izomcsoportjainak mozgását, alapvető mozgásformákat értjük. Hét hónaposan képes apró tárgyak megfogására. Tizenkét hónaposan annyira felfejlődött az ügyességre tesz szert, hogy saját szándékából képes a tárgy elengedésére. A reflexmozgásuk elhagyása után rohamos tempóban kezd fejlődni a gyermek mozgásos ügyessége. A járás a csecsemő egyik legnagyobb 8

10 eredménye, ekkor képes a törzs mozgás szabályzására. Idővel, sok gyakorlás során, és sok magabiztossággal alakul ki teljesen a járás mozgásmintázata. Motoros képességeket három nagy csoportba soroljuk. Megemlítem, hogy az újabb kutatások szerint az ízületi mozgékonyságot a kondicionális képességek közé sorolják. (A motoros képességek felosztását Tessedik Főiskola Körös Főiskolai Kara (2000): Mindennapos testnevelés tervezése (Programfüzet IV), Szarvas, 9. oldalon néztem.) 1. Kondicionális képességek 2. Koordinációs képességek 3. Ízületi mozgékonyság Ez a három nagy csoportok szoros kapcsolatban vannak egymással. Az egyik csoport fejlesztése magával vonja a másik csoport bizonyos mértékű edződését, fejlődését A kondicionális képességek A kondicionális képességekhez tarozik, erő, gyorsaság, állóképesség. A kondicionális képességek mozgásvégrehajtás energetikai bázisát adják Az erő Az izomerő a külső erők és a mozgás közben fellépő erők, ellenállások legyőzésének a képességét jelenti. Ez az izom rövidülésének és a feszültségnövelésnek segítségével történik. Erőt is csoportosítjuk, erő fajtákra. Alaperő, gyorserő, erő-állóképesség a. Az alaperő Az alapvető mozgásunkat biztosítja. Az emberi teljesítőképesség általános mutatója, ami a legjobban jellemző ránk. A betegségek, sérülések, mozgásos cselekvések meghatározzák az alaperőt. A hosszabb idegig tartó betegségek, sérülésekről való felépülés, túl sok pihenési idő után kevesebb alaperővel kell beélnünk, mint a sérülés, betegség előtt. Ezért kell óvatosan, és figyelembe venni az ilyen jellegű hiányzásokat, mert a hirtelen megerőltetés a gyermek számára csak romboló hatású lesz a fejlődésre való tekintettel. Az óvónőnek az a célja, hogy az alaperőt minél magasabb szintre emelje, csak akkor lehetséges, ha figyelme veszi az egyéni sajátosságokat. Mennyire fontos az alaperő fejlesztése, ami gyermek számára csak egy fárasztó játék, egy új élmény, tapasztalat, az óvónőnek egy sikerélmény, mert nem csak a gyermek közérzetére tett jó hatást, hanem a belső szervek fejlődésére, erősödésére, akár egy csontritkulás megelőző tevékenységként. Izommunka közben az izom a csontot tapadási pontjain keresztül húzza, a csontszövet a sok inger hatására sűrűsödni fog. 9

11 b. A gyorserő Ezt a képességet az ideg és az izomrendszer nagy ellenállásokat igen nagy gyorsaságú összehúzódással győz le. Ilyen mozgások, mint például a dobás, elrugaszkodások, gyors indulások jellemzik. Gyorserő fejlesztésével együtt nő az alaperő c. Erő-állóképesség Azt jelenti, hogy hosszabb ideig tart az ellenállás a test tömegének szemben, ekkor nő az izom erő-állóképessége. Például pókjárás tíz percen keresztül, játék során. A gyermekeket játék során lehet motiválni az ilyen jellegű terhelésekre. Nagyon jó a motiváltságot nyújt az ilyen jellegű versenyek, akadálypályák. Egyrészt a gyermeket nevelhetjük a tisztességes játékra, becsületre, pajtásai és saját maga önbizalom növelésére Gyorsaság A gyorsaság a mozgásokat a lehető legnagyobb sebességgel tudjuk végrehajtani. Ehhez fontos, hogy helyesen sajátítsuk el a mozdulatokat. Fontos a fokozatosság betartása a. Reakciógyorsaság A reakciógyorsaság azt jelenti, hogy az adott mozgás milyen sebességértéknél, milyen időmértékben tudja észlelni és lereagálni a mozgásos választ igénylő helyzetet. Valamilyen hang, kép, jel megjelenésétől a válaszcselekmény elindulásáig eltelt idő b. Mozdulatgyorsaság A mozdulat megkezdésé és befejezése közötti eltelt időt jelenti. Más néven a mozdulat sebességét jelenti. Lehet mozdulat vagy teljes mozgásból kiemelt mozgásrész c. Mozgásgyorsaság Mozgásgyorsaságnál egy teljes hely vagy helyzetváltoztatást értjük, amivel erőkifejtést igénylő mozgássor időbeli végbemenése jellemzi. Ide tartozó mozgásfeladatokat a lehető legrövidebb időn belül végezzük el Az állóképesség Hosszantartó intenzívebb mozgások közben az elfáradással szemben való ellenállásnál valósul meg. Nem csak az izmaink, hanem a belső szerveink is fejlődnek. Intenzívebb mozgásnál minden felgyorsul, a tápanyagbevitel, az energia ellátás, az égéstermékek feldolgozása is gyorsabban fog működni. Ezek a mozgások szolgálják a máj, vese, tüdő, szív koszorús ereinek a fejlődési sajátosságait. Ennek a hatás következményeként a koszorús erek hálózata bővebb lesz, ami később esetleges szívinfarktusok esetén lesz igazán jelentős. Itt is, mint az egész 10

12 óvodai légkör esetén a játékosság kap fontos szerepet. Mozgásos feladatokkal, történetekkel lehet a gyerekeket maximálisan motiválni a. Rövidtávú állóképesség Harminc másodperctől két percig tart b. Középtávú állóképesség Két perctől kilenc percig tart részben c. Hosszútávú állóképesség Tizenöt perc felett. 2. Koordinációs képességek A koordinációs képességekhez tartozik az egyensúlyozó képesség, téri tájékozódó képesség, mozgásérzékelés, ritmusképesség, reakcióképesség. Ezek a képességek biztosítják a pontos és célszerű mozgásvégrehajtást Az egyensúly Nagyon fontos koordinációs képesség, szinte minden mozgásvégzésnél végzünk több vagy kevesebb mértékben egyensúlyozó mozgást, természetünktől függően. Az egyensúly az, amikor a ránk ható külső és belső erők viszonyában a testünk mindig az egyensúlyra törekszik. A helyes testtartásban alapfeltétel a jól működő egyensúlyozás a. Statikus egyensúly Statikus egyensúlynál a tömeg középpontot stabil helyzetben kell tartani az alátámasztási felület felett. Például az egy lábon állásnál b. Dinamikus egyensúly Dinamikus egyensúlynál a tömegközéppontot mozgás közben kell tartani az alátámasztási felület felett. Például a járás egy vonalon vagy a vonalak között mozgásvégrehajtásoknál A téri tájékozódó képesség (térérzékelés, távolság érzékelés) A gyermekek térben való elfoglalt helyének, a végtagjaik, társaikhoz egymáshoz és a törzshöz viszonyának a helyes megítélése. Megkönnyíti a sok mozgásos tevékenység sikeres végrehajtását térben való tájékozódáshoz. A távolságbecslés szinte elválaszthatatlan a téri tájékozódástól, ezért együttesen fejlődnek. 11

13 A mozgásérzékelés (kinesztétikus differciáló képesség) Olyan mozgásoknál játszik fontos szerepet mozgásérzékelésből információknak döntő szerepük van. Például erőkifejtés érzékelése, megfelelő könnyedség, gazdaságos mozgásvégrehajtás érvényesítése. Ilyen jellegű gyakorlatok vezetnek a mozgáskészség kialakításához és eredményes mozgástanuláshoz A ritmusképesség (tempó és ritmusérzék) A tempó folyamatos mozgásos tevékenység ismétlődésére, ütemezésére vonatkozó jellemző. A ritmus az egyes részmozdulatok időbeli viszonyát jelenti A reakcióképesség A reakcióképességre ugyanaz a leírás vonatkozik, mint a reakciógyorsaságra. Nagyon rövid ideig tart, a mozgásreakció szabályzása jön létre a képesség fejlesztésével. 3. Az ízületi mozgékonyság Ízületi mozgékonyságnál, hajlékonyságnál, lazaságnál azokat a motoros képességeket értjük, amelyek segítségével mozgásainkat nagy mozgásterjedelemmel képesek vagyunk végezni anatómiai korláton belül és valamilyen erőkifejtés ráhatásával. Az ízületi mozgékonyság minden mozgásképesség feltétele, ezért fejlesztése együttesen ráhatást gyakorol az összes motoros képességekre. A megfelelő mértékű ízületi mozgékonyság egyik jelentős feltétele az eredményes mozgástanulásnak Statikus ízületi mozgékonyság Az ízületekben létrejött erő maximális elmozdulás legalább két másodpercig fennáll, az elmozdulás külső segítséggel történik. Ez a külső segítség lehet a társunk, eszköz illetve a saját testsúlyunk is Dinamikus ízületi mozgékonyság A dinamikus ízületi mozgékonysághoz a lendítések, utómozgások jellemzik. Az óvodásos gyerekeknél legfőképpen ezt a hajlékonysági területet fejlesztik különböző gimnasztikai gyakorlatokkal. 12

14 4. Óvodai testnevelési foglalkozások céljai és feladatai 4.1. Az óvodai testnevelési foglalkozások céljai A testnevelés célja mindenekfelett a sokoldalú embereszmény kialakítása. Az óvodai testnevelésben ez a cél, elsőképpen a testi nevelési feladatokban nyilvánul meg. Az Óvodai Nevelési Program a testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi mozgásfejlesztés képen szolgálja a személyiség fejlesztését. Az óvodai testnevelés kifejezetten fontos a rendszeresség betartása. Az óvodai testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, és fontos szerepet tölt be az egészség megvalósításában. A testnevelés fejleszti az egész természetes mozgásokat, testi képességeket, összes motoros képességeket és pozitív hatással hat a test lelkére is. Lehetőséget biztosít a mozgások kombinációira, ez által bővül a mozgástapasztalata, fejlődik a cselekvő és problémamegoldó képessége. Az örömmel és jó kedvvel végzett mozgásos gyakorlatok, mozgásos játékok elősegítik a gyermekek helyes testtartását, a szép mozgás iránti vágyra való törekvés kialakítását. Minden mozgásos cselekmény a későbbi életre megalapozza a mozgáshoz való pozitív kapcsolatot. Az óvodai testnevelési foglalkozás testgyakorlatokkal, a környezet egészségügyi feltételeinek és a természet erőinek a rendszeres felhasználásával járul hozzá a megvalósításához Az óvodai testnevelési foglalkozások feladatai Az óvodai testnevelési foglalkozás egyik fő feladata az óvodás gyermekek szervezetének, testi képességeinek a sokoldalú és arányok fejlesztése. A fejlesztő gyakorlatokat a lehető legjobb körülmények között történjen. Az óvodai feladatokhoz tartozik a megfelelő körülmények kialakítása a gyermekek óvodai célja elérése céljaként. A gyermek vázizomzatának megerősítésével ellenállást, védelmet nyújt az iskolai léthez. Iskolai környezethez beletartozik a hosszú ideig tartó egy helyben való ülés, amely, ha nem megfelelő a testtartása a gyermeknek az idő folyamán maradandó károkat okozhatunk. Ezért nagyon fontos a helyes testtartás kialakítása az óvodai lét során, állandó megerősítés és figyelemfelkeltése. A gyermekben beidegződjön a helyes testtartás, későbbi iskolai lét során maga is ügyeljen, pajtásait is buzdítsa 13

15 és korrigálja a helyes testtartásra. Másik fontos körülmény a tiszta levegő. Nem szabad olyan zárt helységben foglalkozást tartani, ahol nincs ablak, nincs bent tiszta levegő. Az óvodapedagógusoknak nehéz feladatuk van, kihívással kerülnek szembe, ha már a csoportszobában kell, hogy tartsanak testnevelési foglalkozásokat. Sajnos, rengeteg helyen az óvodák nem rendelkeznek tornateremmel. Akadnak olyan csoportszobák, ahol megfelelő eszközökkel sincsenek felszerelve a testnevelési foglakozásokhoz. Az óvónőnek nagyon találékonynak kell lenni ilyen helyzetekben. Sőt manapság bezsúfolják a gyerekeket egy olyan csoportszobába, ahol épp, hogy elfér a bútorzat, meg egy kis előtér, de nem férnek el megfelelően a gyerekek testnevelési foglalkozásoknál. Személyes terük is alig-alig van. Mind ezek mellett az óvónőnek a gyermekek megfelelő fejlődés érdekében kötelezően kell, hogy nyújtson minden napos mozgásos élményt, heti kétszer kötött testnevelési foglalkozást. Biztosítanunk kell a gyerekek számára a gyakorlás lehetőségét. Az óvodai testnevelési foglalkozási feladatok megvalósítása során fejlődik a gyermekek közösségi magatartása. Nem csak magukra gondolnak, hanem csoporttársaikra is, ha segítségre, biztatásra van szüksége. Előrébb teszi a közös érdekeket, mint a saját érdekeit. A csoportot jellemezni fogja az összetartás, tolerancia, becsületesség, ami megnyilvánul egyéni tulajdonságként is. Az általános nevelési célok programján belül a testnevelésben több feladat található, amelyek az egyén és a társadalom szükségeivel összhangban vannak. Köztudottan az óvodai testnevelési foglalkozások kiemelkedő fejlődési változásokat biztosít a mozgásos tevékenységek során, nagymértékben függ, milyen mértékben valósult meg a testnevelési feladatok. Akkor, ha a testnevelési feladatot nem végzik el időben vagy nem volt kellő mértékű a megvalósítás, hatással lesz a gyermek szervezetének fejlődésére Egészségügyi-higiéniai feladatok A szervezet növekedésére és fejlődésére legnagyobb mértékben gyakorolt hatás az egyik alapvető elváráshoz tartozik. A testnevelési gyakorlatok végzése során segíti a helyes csontosodást, hozzájárul a gerincoszlop és a talp ívének egészséges fejlődéséhez, fejleszti a test hőmérsékletének szabályzásának funkcióját, jó hatással van a központi idegrendszerre, erősíti a keringési és a légző rendszer munkáját, edzi az inger és a lassulás folyamatainak kialakulását, elősegíti a gyermek testének arányos fejlődését és a mozgás szabályozásáért felelős folyamatok kialakulását. (Erről bővebben a Lepeš Josip, Branko Krsmanović, Halasi Szabolcs (2013): Az óvodai testnevelés módszertana, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kiadó, Szabadka, tankönyvben olvastam.) A gyermek munkabíró képességének fejlődését magas fokú tevékenységekkel és rengeteg rövid ideig tartó pihenésekkel érhetjük el. A mozgatórendszer 14

16 (csontok, inak, izmok, ízületek) állapotának a fejlődését egyes izomcsoportokat megmozgató gyakorlatokkal érjük el. Az optimális mozgékonyságot, hajlékonyságot, ízületek elasztikusságát, erősségét, erős és elasztikus izomzatot fejlesztő gyakorlatokkal valósíthatjuk meg. A nyújtó izmokra is több figyelmet kell fordítanunk, mert ez az izomcsoport gyengébben fejlett a többihez képest. A gerincoszlop fejlesztése, helyes testtartás kialakítása hiánya okozhat kifózist, lordozist, szkoliózist, és mellkasi rendellenességeket. Ezek a deformitások nyomást gyakorolnak a belső szervekre és szervrendszerekre. Ide tartozik még a gyermekek ellenálló képességének az edzése, fejlesztése. Ennek a hozzájárulása ként fontos a szabadban tartózkodás, a friss levegő belélegzése, váltakozó időjárási viszonyok megtapasztalása és a megfelelő ruházat alkalmazása. A higiéniai feladatok közé tartozik maga a higiéniai szokások kialakítása. Ezek a szokások is nagyban hozzájárulnak a szervezet erősítéséhez. Ilyen szokások a kézmosás, fürdés, alvás, pihenés, játék és a rendszeres tornára. A jól és célszerűen alkalmazott tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak a központi idegrendszer gyors relaxációjához, ez által a pihenés megfelelően felkészíti a szervezetet a különböző megterhelésekre Nevelési feladatok A nevelési feladatok alapját képezi az akarat, fegyelem és a jellem. A nevelési feladatoknál nyilvánul meg az erkölcsi, értelmi, esztétikai és a munkára való nevelés megalapozása. A nevelési feladatoknál bontakozik ki a gyermek sokoldalú fejlődése, a rendszeres mozgás iránti érdeklődés, igény kialakulása. Aktív pihenések és szabadidő egészséges eltöltése hozzájárul az egészséges optimista életszemlélet kialakulásához a. Erkölcsi nevelési feladatok Olyan gyakorlatokat tartalmaz, amely megfelelő irányítás mellett fejleszti az erkölcsi tulajdonságokat. Ezekhez a tulajdonsághoz tartoznak az öntudatos fegyelem, akarat, közösségi szellem, jellem kialakulása, kulturált magatartás, egymás tisztelete, tisztesség, becsületesség, határozottság, bátorság, kitartás. Ilyen jellegű foglalkozások közel állnak a gyermeki lélekhez és kiválóan alkalmasak az erkölcs kialakításában. Kiemelnék pár fő tulajdonságot, amiket az erkölcsi nevelési feladatok kifejezetten kialakítják és fejlesztik. A fegyelem az egész foglalkozáson jelen van. A fegyelem az egész nevelési feladatok eredményeként is létrejön. Fontos, hogy ne csak mi fegyelmezünk, hanem a gyermek is felismerje mennyire fontos a testnevelési foglalkozásokon és más jellegű foglalkozásokon a megfelelő viselkedés. Későbbiekben különböző helyzetekre helyesen fog majd reagálni, helyes viselkedési formát fog alkalmazni. A közösségi szellemre való nevelés egy fő csoportként gondolkozó felfogás. Itt az egyén személyes érdekeit félretéve a csoport érdekeit helyezi előtérbe. Összefognak egy 15

17 közös cél érdekében, ami erősíti, hogy másokra is kell gondolni, és gondoskodni. Nem szabad mindenkit eltaposnunk az útból, saját célunk elérésében. Az óvónő az első óvodai lét során ezt a közösséget alakítja ki, megnevezés, foglalkozások, mozgásos játékok során. Idővel felnőtté váláskor jobb emberré, társadalom jöjjön létre. Különböző tényezők is kihatással vannak, amikkel szintén szembe kell néznünk és javítanunk, ha szükséges. A jellem abban nyilvánul meg, hogy ki, mit és hogyan cselekszik. Megfigyelések során fellehet ismerni, ki milyen jellemmel rendelkezik, idővel folyamatos hatásgyakorlással változik. Az akaratosság lehet pozitív és negatív tulajdonság. Nekünk akaratot kihívásokat legyőzni akarást kell erősítenünk, az önuralmat fejlesztenünk. Különbséget kell tennünk a keményfejűség felett. A határozottság olyan pozitív tulajdonság, ami kellő időben és eréllyel tud elhatározásra, döntésre jutni. A különböző mozgásos játékra megtanítják a gyermekeknek a kapkodás és a gyors döntés közti különbség felismerésére. A kitartás szorosan kapcsolódik az állóképességhez. A kitartáshoz legalább annyi lelki akaraterőre van szűkség, mint amennyi fizikai képességre egy bizonyos kitűzött cél eléréséhez. A bátorság a mozgásos feladatok végrehajtásánál játszik fontos szerepet, hisz a feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlen tulajdonság. A bátorságot fokozatossággal, nagy motivációval, buzdítással érhetjük el. A kulturált magatartáshoz tartozik a mások tisztelete, bajtársisság, a tisztaság, a kulturált beszéd, a helyes viselkedés. Adott helyzetekben a megfelelő viselkedés felmérése és cselekvés alkalmazása. A negatív viselkedési formák észrevétele, azonnali korrekciós magyarázat ajánlott. Kiemelkedő gyermeknek nem szabad átlépni a határokat. Az önismeret az nagyon jó, de a túlságon dicsekvés nagyképűség, csak mások bántásához vezet. Ezért megfelelő helyzetben és magyarázat útján dicsérjünk, és neveljük a gyerekeket a szerénység, mások elismerésére, becsületességre, és a tanulságok levonására b. Értelmi nevelési feladatok Az értelmi nevelési feladatok a szellemi művelődést segítik elő. Ilyen jellegű nevelési feladatok konkrét ismeretek nyújt, az ismertetek elsajátításának folyamatában fejleszti az értelmi képességeket. Az ismeretek elméleti része, a gyakorlatok végrehajtásával, technikájával, taktikájával, alkalmazásával kapcsolatosak és hatásukra társadalmi, természettudományi ismereteket foglalnak magukba, ami hozzájárul az értelmi nevelés fejlesztéséhez. A koncentráció képességet, ítélőképességet, gyors gondolkodást, helyzetfelismerést igénylő mozgásos játékok fejlesztik az értelmi, szellemi képességet. A pozitív érzelmek felkeltése, gyakorlati hasznosság, élményszerzés párhuzamosan megfelelő értelmi felvilágosító munka 16

18 hozzájárul az értelmi nevelő munkához. A rendszeres testedzés, testnevelői munka elősegítője az egészséges fizikumnak és a pszichikumnak fejlődésének is c. Esztétikai nevelési feladatok Esztétikai nevelésnél a szépérzék, a jó ízlés kialakítása, a helyes, szép tartás, célszerű szép mozgás iránti vágy kialakítása a cél. Ezeknek az elérése az ügyes, szép, helyez mozgásokkal, ritmikus, zenére végzett gyakorlatokkal fejlesztik és tanítják arra a gyerekeket, hogy értékeljék az esztétikus mozgást. Maguk is törekedjenek a szép mozgás esztétikája elsajátítására. Az esztétikus mozgás már egy új élményt nyújt a gyerekeknek, közvetlen átélése gyakorlatok végzése közben erőteljes hatást gyakorol a szépérzékre, csiszolja az ízlést. A mozgás szépsége a természetességében rejlik. Minél könnyedebb, pontos, gazdaságos, célszerű a mozgás, annál nagyobb az esztétikai jellemzője. Jó érzést vált ki a végrehajtójából és a környezetéből is. Nem szabad elhanyagolni a ruházatot sem, a személyi és környezeti higiéniát. A rend és a fegyelem esztétikai nevelő erejét kihasználva neveljük a gyerekeket d. Munkára való nevelési feladatok A munkára való nevelés igen összetett, sokrétű nevelői tevékenységet igényel, amelyben fontos szerep jut a világnézet alakításának munkában való helytállást helyezi példaképnek. Előfordul a munkavégzésre alkalmas személyek nem mindig állnak készen a munkára, mindaddig, amíg nem tanulja meg használni a képességeit. A munkára való nevelést az egész foglalkozás alatt fejlesszük, biztosítjuk a gyermekeknek azt a lehetőséget mindenben kipróbálják magukat, és felfedezhessék a saját tehetségüket, majd buzdítjuk, hogy lehetőleg mindig a jó irányba haladjanak. Nem könnyű megtalálni miben is tud helytállni az ember, ezért kell minél kreatívnak, változatosnak lenni a foglalkozások. Nem szabad félnünk az újtól, mert ha mi óvodapedagógusok félünk az újtól, akkor a gyerek is félni fog, és passzív életstílust fog választani. A gyerekek is keresik a példaképet, a mintát és az óvónő egy ilyen személy az életükben, törekednünk kell, hogy a lehető legjobb példaképként kell, hogy legyünk a gyermekek számára. A munkára való nevelés fontos szerepet játszik az emberré válás, felnőtté érés folyamatában. Minél nagyobb az embernek az ellenálló képessége, annál szilárdabb az egészsége, nagyobb munkavégző feladat elvégezésére képes Oktatási feladatok Az oktatási feladatokhoz tartozik a motoros képességek és motoros tudások megalapozása és fejlesztése. A pszicho motoros készségek és képességek fejlődése magával vonja a mozgáskultúra kialakulását, információt kap saját szervezetéről, tudatosítja a testmozgás 17

19 szerepét az egészség megőrzésben. A motoros szokásnak nevezzük, azokat a mozgásokat, amik tudatos ellenőrzés nélkül történnek. Az érzékelő szervek tökéletesítése közvetlenül a testgyakorlatok bemutatásánál és végrehajtásánál érhetők el. A mindennapi mozgás jelentősége is kibontakozik a helyes, szabályos gyakorlatok végzése során. Ez által fejlődnek a motoros és pszicho motoros képességek és készségek. Ritmus gyakorlatok során fejlődik a gyermek alkotó képessége. Mozgásos tánc által, vagy különböző testgyakorlatok végzése zenére, ritmusra képes lesz megformálni saját mozgásos, esztétikus tevékenységét. Minden mozgásos feladatnál, gyakorlatok végrehajtásánál forszírozzuk a különböző információkra építést és megosztást. Mondjuk el, miért kell sokszor ismételnünk bizonyos gyakorlatot. Korrelálhatunk bármilyen más foglalkozással, rá is építhetünk új és régi információkat, ez által is folyamatos rögzítjük az információkat, miközben a mozgásokat is rögzíti. 18

20 5. Óvodai testnevelési foglalkozások módszertani alkalmazása a motoros képességek fejlesztésében Az óvodai testnevelési foglalkozásoknál figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait, a gyermekek pszichikai és fizikai adottságait, a szellemi és fizikai erejét, teljesítőképességét. Először is a gyermekeket is meg kell, hogy ismerje az óvónő, hogy a későbbi testnevelési foglalkozásoknál megfelelő módszereket alkalmazzon. A testnevelési foglalkozásoknál általában az életkori sajátosságokhoz mérten dolgozzák ki a testnevelési tantervet, és anyagot. Ezeken belül az óvónőnek szem előtt kell tartania kisebb-nagyobb egyéni fejlődési eltéréseket. A mese, vagy egy érdekes történet mindig motiváló hatással van a gyerekekre. Ezt tapasztalataim során mindig látom, az óvónő és a gyermek közvetlensége és egymás közti hangulata is meghatározója lehet a testnevelés foglalkozásnak. Konkrét példát említsek, mikor testnevelési órát kezdünk, tudatosítjuk a gyerekeket mozgásokat fogunk végezni, egy mesével, történettel felhívjuk a figyelmüket, esetleges mozgásokhoz kötjük érdekes elnevezéseket adva a mozgásos gyakorlatoknak, pl. ilyenek az utánzó mozgások. A heti témát is figyelembe vesszük, beletehetünk mindenféle oktatási anyagot, pozitív élményt fel tudunk eleveníteni, mindenféleképp motiváló hatást vált ki a kötött testnevelési foglalkozásokon. Ezeknek a motivációs ötleteknek kimeríthetetlen a raktára, csak is rajtunk áll mennyire vagyunk kreatívak és motivált személyiségek A kondicionális képességek fejlesztésének módszertana az óvodai testnevelési foglalkozások során Az erő fejlesztésének módszertani alkalmazása Az erő fejlesztése minden mozgás alapfeltétele. Két féleképpen hathatunk az erőre. Az első ilyen módszertani alkalmazás külső terheléssekkel beiktatva fejlesszük az erő képességét. Például kézi szerek használatával, társ segítségével. A másik alkalmazási mód a saját testsúly terhelésének ellenállása. Ilyen jellegű gyakorlatok, mint például a kúszás, mászás, tolás, lendület, ugrások, húzás, függés végrehajtása. Két alkalmazási jellegű testgyakorlatoknál tudjuk változtatni a nagyságát, a mozgás gyorsaságát, ismétlések számát. A motoros képességek közül az erő az a képesség, ami fejlődik a leggyorsabban. Azzal a feltétellel, ha 19

21 betartjuk a fokozatosság elvét, és fokozatosan növeljük az ellenállást. Az izomzat fejlődése közben a belső szervek is fejlődnek és erősödnek. A belső szervek és idegrendszerek kapcsolatai szolgálják ki az izomzatot. Az óvodai erőfejlesztéssel a csontritkulás kialakulásának kockázata is a minimálisra csökken. Megnövekszik az izmok vérellátása, az oxigén intenzívebb kihasználásra kerül, megnövekszik az izom-ideg érzékenysége, az izom összehúzódások felgyorsulásának következtében az izmok jobb nyújthatóságát idézi elő. A támaszokban végzett gyakorlatok, mint a csúszások, másászok, négykézláb járások erősítik a kar, has, hát, oldalizmok, vállöv, csípő tájék izmait, aminek jelentős szerepük van a gerinc mozgékonyságában, a gerinc környéki izmok rugalmasságának biztosításában a. Az alaperő fejlesztésének módszertani alkalmazása Az alaperőt szinte minden tevékenység által megfigyelhetjük a gyermekeknél. Az erőnek külső megjelenése is szembetűnő lehet. Mostani gyakorlataim során szembetűnt pár kivételes gyermek, akik aktív szabadidős foglalkozásaik során szert tettek szembetűnő külső fizikai fejletségre is. Ez is szolgálhat bizonyítékként, hogy pozitívan hat az óvodai testnevelési foglalkozások mellett, aktív szabadidős programokon részt venni, esetleg valamilyen kedvelt sportágat űzni. Mivel az erő fejlesztésének alkalmazása gyors fáradást eredményez, az erő fejlesztő hatású intenzív gyakorlatok nem tarthatnak másodperctől tovább. A gyakorlatok utáni pihenőnek is megfelelő idejű kell, hogy legyen, vagyis hosszabb idejűnek kell lennie a passzív és aktív pihenés, mint maga a gyakorlat. Az alaperő fejlesztésére azokat a gyakorlatokat kell alkalmazni, amelyek terhelésük alapján elegendő nagyságú izomfeszítést igényelnek. Ilyenek az ellenállást előidézes gyakorlatok, emelések, nehéz tárgyak dobásai, lökései, különböző tárgyak vivése, ugrások, lökések, dobások. Fent említett, kúszások, mászások, tolások, támasztásban végzett gyakorlatok ellenállást előidézve megfelelően fejlesztik az alaperőt. Ilyen gyakorlatoknál maga a saját testsúly fejti ki az ellenállást b. A gyorserő fejlesztésének módszertani alkalmazása A gyorserő fejlesztése rövid idejű gyakorlatokkal történik, tulajdonságától függően 5-10 másodpercesek a gyakorlatok, és minél többszöri erőkifejtés szükséges. A gyorserőt fejlesztik a különböző fajtájú járásmódok, valamilyen meghatározott jelre történő végrehajtott megfelelő feladatkombinációk. Általában az ilyen jellegű gyakorlatok az egész foglalkozást végigkísérik. Történhet először helyben majd továbbhaladással, ezzel is betartva a fokozatosságot. Így biztosak lehetünk, hogy mindegyik gyermek megfelelő fejlesztésben részesül. Fontos megemlíteni, hogy jeltől jelig tartanak a feladatok, így érjük el a gyorserő fejlesztést. Mindegyik erőfejlesztéshez társul a kitartás edzése is. A gyakorlatoknak játékos 20

22 gyakorlásvezetéssel, versengéssel, minél többszöri végrehajtással is történhet. A minél többször cselekvéssel magát a mozgást is betanulják a gyerekek, így tökéletesedik a mozgás, és e közben fejlesztjük a gyorserőt és a különböző motoros képességeket. Kiválóan fejlesztik a gyorserőt a különböző formájú páros küzdőjátékok, sorversenyek különböző kiinduló helyzetekből indulva, rövid ideig tartó, ismétléses gyakorlattokkal beiktatva c. Erő-állóképesség fejlesztésének módszertani alkalmazása Az erő-állóképességet hasonló képen fejlesztjük, mint az alaperőt, csak ebben az esetben a gyakorlatok végrehajtása viszonylag hosszú ideig tart, nagyszámú ismétléssel, időbeni vagy távolságbeli eredménnyel. Ezeknél a feladatoknál kimondottan látszik a gyerekeken, ha nem megfelelően történik a fejlesztés. Élettani jellemzők jelenek meg, amiről tudjuk követni, magunk munkáját és a fejlettségi szintjét minden gyereknek egyénileg. Ezeknél a gyakorlatoknál a gyerekek fejlesztése érdekében növelni kell a terhelés nagyságát vagy az ismétlések számának a nagyságát, ha már elért egy bizonyos szintre. A gyerekeknek fel kell mérni először is mennyit ideig, vagy távig gondtalanul és fáradásmentesen tudja végezni a gyakorlatokat. Ezt jó lenne, ha a pedagógus még őszkor lejegyzetelné. Ahhoz mérten viszonyítaná, alakítaná az erő-állóképesség fejlesztésének a tervezetét. Hatásos fejlesztő gyakorlatok a kötél húzóversenyek, talicskázás és ehhez hasonló hordozásos gyakorlatok, pl. pókjárás valamilyen eszköz hordásával, vagy pókjárás hosszabb távon, ugye itt megjelenik a többszöri ismétlés is. Megfelelően a különböző járások, futások és a különböző gimnasztikai gyakorlatok a fokozatosság, az idő, táv, ismétlések számának növelését betartva megfelelő erőállóképességet biztosítunk az óvodás gyerekek számára Gyorsaság fejlesztésének módszertani alkalmazása A gyorsaság fejlesztésére legalkalmasabb gyakorlatok a futással való gyakorlatok és annak kombinációinak alkalmazása. Fontos a tempó váltakozása. Először lassú tempóval begyakoroljuk a mozgást, helyesen elsajátítjuk majd, ha tökéletesen rögzítettük a mozgást, akkor növelhetjük a tempó ütemét, fokozatosan egyre gyorsabban végezve a gyakorlatokat. Nem csak a futásos gyakorlatok fejlesztik a gyorsaságot, hanem minden olyan mozdulat és gyakorlatok, ahol kibontakozásra kerül a gyorsaság. Irányváltozások, lassítással és gyorsítással társult járások, futások, különböző feladatváltakozások, eszközök megkerülése, meghatározott jelre történi gyakorlatok minél gyorsabb végrehajtásának a törekvése. Akadálypályákon való gyakorlatok végrehajtása, egymás utána térdemelések végrehajtása, elrugaszkodás gyakorlása, sorozatugrások. A mozgásos játékon való részvétel, tempó növelésével, különböző labdajáték alkalmazása is növelhető tempóval fejleszti a gyorsaságot. Minden egyes alkalomkor 21

23 gyorsaság fejlesztésénél maximális sebesség esetén nagy oxigén felhasználás történik a szervezetben, okvetlen passzív pihenés kövesse az ilyen jellegű gyakorlatokat. Nagyon figyeljünk a gyermekek élettani jellemzőikre, amikor észrevesszük, hogy kifáradtak, akkor iktassunk be pihenőt, nehogy a fejlesztő hatású gyakorlatok káros hatást gyakoroljon a szervezetre Az állóképesség fejlesztésének módszertani alkalmazása Az állóképességet az ismételt ellenállások leküzdésével tudjuk legyőzni a fáradságot, s meghatározunk egy célt magunk elé. Az állóképesség fontossága a munkavégzésben és a további életünk színvonalát minősíti. Az állóképesség függ a sajátos idegrendszeri beállítottságtól. Keringés, légző rendszer, anyagcsere folyamatok szintje, energia mozgósító idegrendszere, a mozgáskoordináció fejlettsége, a pszichikai, motivációs tényező, az izomzat minősége mind kihat az állóképességre. Terhelés hatására megnő a vitálkapacitás, nő az időegység alatti levegőcsere a tüdőn áthaladó vérmennyiség, az izomrostok megvastagodnak, ez által javul az izom kapillarizációja. Az állóképesség fejleszti még a központi idegrendszeri működési állandóságát, azt jelenti, hogy a gyerekek képesek a tartós érzelem megtartására, akarat ereje fejlettebb lesz. Fontos megemlíteni, hogy az állóképességre jellemző gyakorlatok, gyakran egyhangúak. Az óvodai létben teljes mértékben kerülnünk kell az egyhangúságot, ezért a fő gyakorlatok mellé tegyünk be enyhébb kisegítői gyakorlatokat. Ezek a kisegítő gyakorlatok teszik változatossá az állóképesség fejlesztéses foglalkozásokat. Kisegítő gyakorlatok gyakran számszerű tulajdonságúak. Ezek növelése kiválóan alkalmas az állóképesség növelésére. Nagyon fontos a későbbi, felnőttkori életév betöltésénél az állóképesség minél fejlettebb legyen. Mivel prevenciós képességének köszönhetően elkerülhető a szív, vérkeringési és idegrendszeri betegségek. Az állóképesség fejlesztését két csoportba szokták sorolni. Két féleképpen lehet fejleszteni. Az első csoport vagy az első féleképpen, alacsony terhelési szint, de a tevékenység hosszabb ideig tart. Általában ezek a fajta mozgások a nagyizom csoportokat mozgatja meg, ilyenek a séták, kirándulások, futás, korcsolyázás, amik általában a szabadban valósulnak meg. Elengedetlen a szabadban való tartózkodás, főleg a gyerekek számára nagyban elősegíti az egészség megőrzését, és az egész szervezetet fejleszti. Amikor csak tehetjük, a szabadban foglalkozunk a gyerekekkel. Szabadban való tartózkodás elősegíti a mélyebb légzést, gyorsabban cserélődik az oxigén a vérben, anyagcsere gyorsító hatása van. A második csoport vagy másféleképpen, közepes, illetve intenzívebb terhelési szintet alkalmazzuk, de rövidebb ideig tartó tevékenységek iktatunk be. A megfelelő terhelés mellett kellő mértékű pihenő időt is alkalmazzunk, hogy a 22

24 fejlesztés létrejöjjön. Erre a fejlesztési csoportra kifejezetten jellemzőek a ciklikusos felépítésű mozgások. Ide tartoznak még a mozgásos játékok, verseny jellegű tevékenységek, szökdelések. Megkülönböztetünk három féle állóképességet, amiket időbeli felosztásban különböztetünk meg a. Rövidtávú állóképesség fejlesztésének módszertani alkalmazása Harminc másodperctől két percig tart. Intenzív, nagy terhelést biztosító gyakorlatok, ami nagyon rövid ideig tartanak, de kellő mértékben fejlesztik az állóképességet. Például a sprintfutások b. Középtávú állóképesség fejlesztésének módszertani alkalmazása Két perctől kilenc percig tart. Itt már kevésbé intenzívebb, közepes terhelést biztosító gyakorlatok, ami kellő mértékű pihenéssel, és a fokozatosság betartásával megfelelő fejlesztést biztosítunk a gyerekek számára. Ide tartoznak a mászások, kúszások, rövidebb ideig tartó változatos tempójú futások c. Hosszútávú állóképesség fejlesztésének módszertani alkalmazása Tíz perctől tart 45, akár egy óra hosszáig is. Itt függ a gyermek alap állóképessége szintjétől, a gyermek pillanatnyi állapotától is. Ide tartoznak a túrák, kirándulások, gyaloglások. Nem olyan megerőltető cselekmények, de hosszú időn át folyamatosak Koordinációs képességek fejlesztésének módszertana az óvodai testnevelési foglalkozások során Az egyensúly fejlesztésének módszertani alkalmazása Az egyensúlyérzék az idegrendszeri fejletség mutatójaként is szolgál. Az egyensúlyérzék fejlettsége elősegíti az idegrendszer helyes működését és érését. (Az egyensúly fejlesztése a Tessedik Főiskola Körös Főiskolai Kara (2000): Mindennapos testnevelés tervezése (Programfüzet IV), Szarvas könyvben a 14. oldalon található meg.) Az egyensúly fejlesztésekor keltett vérellátás és sejtanyagcsere áttevődik a hallás szervére. Ezek mellett még pihentető hatás társul, abból tevődik össze, hogy amikor egyensúly jellegű gyakorlatokat végzünk, a gyakorlatok végrehajtásánál összpontosított koncentráció szükséges. Ezért van, hogy amikor egyensúly fejlesztő gyakorlatokat alkalmazunk a foglalkozásokon, a gyerekek automatikusan elcsendesednek. Kimondottan fontos koordinációs képesség, mivel minden mozgásforma végrehajtása több-kevesebb mértékben egyensúlyozást igényel. A hiperaktív, 23

25 eleven mozgékony gyerekeknek kifejezetten ajánlják az egyensúly fejlesztő gyakorlatokat. Sikeres módszerként is alkalmazzák. A szerint, hogy a végrehajtás egyhelyben vagy mozgásban lévő testhelyzetben történik, két féle egyensúlyérzéket különböztetünk meg a. Statikus egyensúly fejlesztésének módszertani alkalmazása Statikus egyensúlynál a tömeg középpontot stabil helyzetben kell tartani az alátámasztási felület felett. Például az egy lábon állásnál, boka fogásnál, fejingatás jobbra-balra, csukott szemmel való fejkörzés, különböző gyakorlatok, mérlegállás, különböző kereszt tartások b. Dinamikus egyensúly fejlesztésének módszertani alkalmazása Dinamikus egyensúlynál a tömegközéppontot mozgás közben kell tartani az alátámasztási felület felett. Például a járás egy vonalon vagy a vonalak között mozgásvégrehajtásoknál, félredöntött padon járás, dülöngélés jobbra-balra, csukott szemmel való járások A téri tájékozódó képesség (térérzékelés, távolság érzékelés) fejlesztése A távolságbecslés szinte elválaszthatatlan a téri tájékozódástól, ezért együttesen fejlődnek. Ez a képesség lehetővé teszi, hogy tájékozódjunk a térben és időben is. A tájékozódásban segítenek a különböző receptorok, mint a hallási, látási, és a tapintási receptorok. A téri tájékozódás maga a környezethez való viszonyítás, tárgyakhoz való elhelyezkedés helyes megítélését foglalja magába. A téri tájékozódást, távolságbecslést kiválóan fejleszthetjük akadálypályával, célba dobásos jellegű gyakorlatokkal, különböző távolságú dobásokkal, akadály átugrásokkal, átlépésekkel, vonalon való futással, járással, labdavezetéssel, irányváltozásos feladatokkal, sorversenyekkel, amik különböző mozgásos gyakorlatokat tartalmaz. Például előre-hátra, jobbra-balra ugrások, futás előre, szék megkerülése és a vonalon való visszafutás. Begyakorlás után sorversenyként is tudjuk gyakorolni, így fokozzuk a gyerekek motivációját és teljesítőképességét is növeljük. Valamint a csapatösszetartást, akaraterőt is fejlesztjük ez mellett. A többi motoros képességét is, a feladatoktól függően fejlesztő hatásúak lehetnek A mozgásérzékelés (kinesztétikus differciáló képesség) fejlesztésének módszertani alkalmazása A mozgásérzékelés az izomfeszülés és az ellazulás fokát jelző információk érzékelése útján nyilvánul meg. Ez a képesség alakítja és fejleszti a pontos és gazdaságos végrehajtást. A mozgásérzékelést segítő receptorok minden izomban, ínban, szalagban és ízületben megtalálhatóak. A legkisebb tömegváltozást is képesek érzékelni. A kinesztézis teszi lehetővé, hogy a legnagyobb pontossággal megtudják állapítani a gyerekek, hogy hol van, milyen adott 24

26 helyzetben, milyen végtagjai játszanak szerepet egy adott mozgáshelyzetben. Fontos szerepet játszik a mozgástanulásban és az önellenőrzésben. Az önellenőrzés fontos képesség a saját testének és lelkének a megismerésében, ami mind hozzájárul a személyiség kibontakozásához és megismeréséhez. A kinesztikus képesség szükséges erőkifejtésnél, könnyedségnél, gazdaságos végrehajtásnál. A mozgásérzékelést fejlesztése különböző járásokkal, futásokkal, szökdelésekkel, ugrásokkal, után lépésekkel, galoppszökdelésekkel, változatos gyakorlatokkal különböző helyzetekben való gyakorlatok. Valamilyen adott vizuális, hang jellegű jellel való kapcsolatos gyakorlatok felhasználásával, labdagyakorlatokkal, páros gyakorlatok alkalmazása, akadálypályán való átjutás, sorversenyek, távolugrás fejlesztő hatással vannak a mozgásérzékelésre. Ilyen változatos jellegű gyakorlatok nem csak a mozgásérzékelést fejlesztik, hanem a többi motoros képességeket is fejleszti A ritmusképesség (tempó és ritmusérzék) fejlesztésének módszertani alkalmazása Időbeli-dinamikai rendjének mozgásfolyamatát, a ritmus érzékelése a mozgás végrehajtásában. Már az első mozgástanuláskor fontos és lényeges a ritmus érzékelése. Látás és a hallás érzékek segítik a ritmus fejlesztését. Kiváló ritmusfejlesztő labdavezetés egy adott ritmusban, labdadobások, sorozatugrások ritmikusan, zenés gimnasztika. Először a tempóérzékelést kell kialakítanunk a gyerekekben. A tempó és a ritmusérzék elengedetlen feltétel a mozgás eredményes végrehajtásának. A tempó a folyamatos mozgástevékenység ütemére vonatkozó jellemző, még a ritmus az egyes részmozdulatok időbeli kapcsolatát jelenti. Az óvodai testnevelés foglalkozáson ritmus és tempóérzék fejlesztő gyakorlatok az ütemtartással végzett járásos gyakorlatok, mozgásváltozásos gyakorlatok is fejleszthető hatással vannak. Az ütemet érzékeltethetünk zenével, tapssal, dobogással, ritmushangszerekkel. A lényeg az egyenletes ütemezés. Fontos az óvónő felkészültsége, mert ezek a gyakorlatok tökéletes vezetés igényelnek. Tökéletes fejlesztik a ritmus a különböző táncos koreográfiák, ami akár lehet kötött meg kötetlen. A kötött az óvónő vezetésével csinálnak különböző táncos, gimnasztikai jellegű gyakorlatokat zenére. A kötetlen táncos jellegű gyakorlatok a gyermekek kreativitásában rejlő mozgásokat, maguk találhatnak ki mozdulatokat, amik fejleszthetik a ritmusérzéket, találékonyságukat és a személyiset is formálják A reakcióképesség fejlesztésének módszertani alkalmazása A reakcióképességre ugyanaz a leírás vonatkozik, mint a reakciógyorsaságra. Azt jelenti, hogy milyen gyorsan tud az egyén lereagálni egy helyzetet, és adott helyzetre mozgásos választ ad. A helyzet megjelenése és a válasz megadása közt eltelt időt nevezzük reakcióidőnek. Nagyon rövid ideig tart, a mozgásreakció szabályzása jön létre a képesség fejlesztésével. A 25

27 reakcióképességet szinte minden mozgásos játéknál, mozgásos sorversenyeknél, különböző versengéseknél tudjuk fejleszteni. Szintén itt is fokozatosság elvén keresztül gyakoroltatjuk a gyerekekkel, és folyamatosan alkalmazzuk a tanultakat. Bírjuk a cselekmény számát növelni, minél többszöri végrehajtással rögzítjük a mozgást és ez által, azt tapasztaljuk, hogy egyre gyorsabban, egyre kevesebb idő kell, ahhoz, hogy lereagálja a szervezet az adott helyzetet. A gyerekek először ügyetlennek tűnhetnek, később és az életév előrehaladtával és sok gyakorlásnak köszönhetően már gond nélkül, és élvezettel csinálják ezeket a gyakorlatokat Az ízületi mozgékonyság fejlesztésének módszertana az óvodai testnevelési foglalkozások során Az ízületi mozgékonyságot szinte minden mozgásformánál igénybe vesszük. Nagy kiterjedésű mozgásokat tud végrehajtani az ízületekben. Az ízületi mozgékonyságra leg jellemzőbb a laza ízület. Mértékegysége szögfokban mérjük. A hajlékonyság függ az ízületi szalagok elasztikusságától, az izmok nyugalmi feszültségének nagyságától, ellazulási készségtől, technikai felkészültségtől, a környezeti hőmérséklettől, napszaktól. Az ízületi mozgékonyságot minden gimnasztikai gyakorlat hatással van, ezért nagyon fontos a helyes kivitelezés megkövetelése. A hajlékonyságot fejlesztő gyakorlatok végzésénél nagyon óvatosnak kell lennünk, mert könnyen sérüléseket, izomhúzódásokat tudunk okozni. A gyerekeknek is kötelességtudatosnak kell lenniük, el kell nekik magyarázni. Általában az erőgyakorlatok előtt és után végezhetünk nyújtó gyakorlatokat, és sorozatban végeztetjük. A gyakorlatot, addig kell végezni, míg enyhe fájdalomérzet nem jelentkezik. Nem kell maximális hajlékonysági szintet elérni az óvodai fejlesztésben, elég, ha biztosítjuk, hogy akadálytalanul végezzék a különböző mozgásformákat. Ez egye olyan motoros képesség, amely a maximális kiterjedésű végrehajtásban nyilvánul meg. Az életév előrehaladtával egyre nehezebbé váll a hajlékonyság fejlesztése, ezért fontos még óvodáskorban elkezdeni és a későbbi életévek, és oktatás során sem elhanyagolni Statikus ízületi mozgékonyság fejlesztésének módszertani alkalmazása Az ízületben létrejött maximális elmozdulás legalább két másodpercig fennáll. Az elmozdulás külső ráhatással történik, ez lehet társ, eszköz segítségével Dinamikus ízületi mozgékonyság fejlesztésének módszertani alkalmazása Ez a fajta hajlékonyságot fejlesztjük főként az óvodai lét során. Ilyen jellegűek a lendítések, után mozgások mozgáshatárai jellemzik. 26

28 Helyszín 6. Kutatás bemutatása A felméréseket a Majsai úti óvodában végeztem. Sikerült a Majsai úti óvoda mögötti sportpályán lemérnem a gyerekek motoros képességit. Az időjárás ideális volt a felmérések elvégezéséhez. A pálya kiváló volt a felmérés elvégzéséhez, hisz salakanyagú borításos volt, ami biztosította a csúszásmentességet és a gyerek ízületeire is kíméletes. Minta A motoros képességek kiválasztását a felszereltséghez, korosztályhoz és a gyakorló óvodának a lehetőségének köszönhetően sikerült kiválasztanom. Összesen 64 gyereket sikerült felmérnem éves gyerekeket és éves gyerekeket. Konkrétan erre a két korosztályra összpontosítottam, azzal a céllal, hogy majd a következtések alapján nagy lesz a motoros képességek közti eltérés a két korosztály között. A kutatásomat május elején sikerült elvégeznem az óvópedagógusok konzultációjának köszönhetően. A kutatás feladata A mért motoros képességek felmérése, ellenőrzése és összehasonlítása. Az eredmények felhasználásával következtetéseket levonni a mért motoros képességek kapcsán. Mért motoros képességek: 10 m akadálypálya hátrafelé (1 perc) Távolugrás helyből (cm) 20 méteres sprint futás (0,1 mp) A kutatás célja A kutatásom célja, hogy felmérjem a mért motoros képességük a szintjét az adott korcsoportú gyerekeknél. A 10 m poligonnál (akadálypálya hátrafelé) elvégzésével a gyerekek téri tájékozódó képességüket mértem, ami magával vonja a testséma fejlettségét és az egyensúly fejlettségét is, a környezethez való viszonyát is feltárja. A távolugrás lemérésével a gyerekek láberő fejlettségét állapítom meg. A 20 méteres sprint futással a gyorsaság fejlettségét mértem le. A futáshoz szükséges a tökéletes járás elsajátítása, magával vonja, hogy az egyensúly és a koordináció megfelelő érettségét. 27

29 A kutatás eszközei Ebben a részben magát a mért motoros képességeket írtam le. 10 m Poligon hátrafelé (Akadálypálya hátrafelé): Időtartam: kb. 1-1,5 perc (min) gyerekenként. Adatbiztosok száma: 1 segítő, 1 adatbiztos. Felszerelés: síp, kréta, svédszekrény, akadály Teszt helyszíne: 20x15 m-es sportpálya. Meghúzzúk a startvonalat, majd vele párhuzamosan 10 m-re a célvonalat. A startvonaltól 3 m-re elhelyezzük keresztben a svédszekrény második részét, 6 m-re pedig az akadályt, hogy a hosszabb része érintkezzen a talajjal. Ez az akadály 30 cm hosszúságú és 15 cm szélességű volt. A második akadály téglatest formájú és plasztikból készült. 1. kép: Az akadálypálya illusztrációja Feladat: a gyerek négykézláb áll (csak a kezei illetve lábai érintkeznek a talajjal) háttal az akadályoknak. Lábai párhuzamosan állnak a vonal előtt. Most! jelre a gyerek elkezd mászni négykézláb hátrafelé. Az első akadályon át kell bújni. Itt kihangsúlyoztam, hogy a térdeket ne tegyék le, erre folyamatosan felhívtam a figyelmet. A második akadályon pedig át kell lépni. A fejét nem fordítja meg, viszont folyamatosan a lábai között kell hátrafelé néznie. Lehetősége van egy próbára. Amennyiben lehetséges, hagyjunk egy kis szünetet a próba és a tesztelés között. A feladatot akkor tekinthetjük befejezettnek, ha a gyerek mindkét kezével áthalad a 28

30 célvonalon. Az adatbiztos a gyerek mellett halad stopperórával ellenőrizve a feladat elvégzésének helyességét. Értékelés: Az időt másodperces (0,1 sec) pontossággal mérjük a Most! jeltől, amíg a gyerek mindkét kezével áthalad a célvonalon. Abban az esetben, ha a gyermek véletlenül ellöki valamelyik akadályt, saját kezűleg kell visszahelyeznie, és közben nem állítjuk meg az időt. Távolugrás helyből: Időtartam: 1 gyerek kb másodpercig Adatbiztosok száma: 1 adatbiztos, 1 segítő. Felszerelés: stopperóra, mérőszalag, síp, bot, kréta Teszt helyszíne: 20x15 m-es sportpálya. Meghúztam a start vonalat. Majd kitettem a mérőszalagot, és meghúztam krétával 60 cm és a 120 cm-es távot, a motiváció céljaként. Feladat: A távolugrást először mindig én mutattam be egyszer, majd ha fennakadással találkoztam még egyszer bemutattam az összes gyereknek, ha szükség volt, akkor külön is szemléltettem. A lábfejeket a vonal elejéhez kellett illeszteniük, majd 3-ra ugorniuk kellett, amekkorát csak tudtak. Majd az ugrás után, az érkezésnél nem szabadott ellépniük. Szemléltettem többször is az ugrás technikáját. 2. kép: A helyből távolugrás technikájának illusztrációja Értékelés: 2 próbálkozás állt a lehetőségükre. A harmadik eredmény írtam be. Az eredményt centiméterben fejeztem ki. 20 m futás: Időtartam: 1 gyerek kb. 0.5 másodperc (sec.) Adatbiztosok száma: 1 adatbiztos, 1 segítő. 29

31 Felszerelés: stopperóra, mérőszalag, síp, kréta Teszt helyszíne: 20x15 m-es sportpálya. Meghúztam a start vonalat. Az adatbiztos a célvonalnál áll. A célvonal mögött ajánlott üres területet hagyni a kifutás miatt. Feladat: A gyermekek 3-masával futnak, mindhárom gyerek a startvonal mögött áll egymás mellett, állórajt helyzetben. A gyerekek feladata, hogy a Vigyázz! jelre felvegyék a kiinduló helyzetet a Most! jelre pedig maximális gyorsasággal lefussák a két vonal közötti távolságot. A feladatot akkor tekinthetjük befejezettnek, ha a gyerek a mellkasával áthalad a célvonal felett. A segítő a rajtvonal mellett áll kb. 1 m-re és jelt ad a gyerekeknek az indulásra. Ellenőrzi, hogy a gyerekek ne lépjenek be vagy ne induljanak előbb. A feladatot egyszer kell teljesíteniük. 3. kép: A futás technikájának az illusztrációja Értékelés: Az időt tizedmásodperces (0,1 sec) pontossággal mérjük a rajtvonaltól a célvonalig. A kutatás folyamata Először az akadálypályát mértem ki, és jelöltem meg, mit hova kell, hogy tegyek. A poligon összesen 10 méter hosszúságú volt, és a végétől indultak a gyerekek hátrafelé, négykézláb és a térdek nem érhettek le. A pálya végétől 3 méterre helyezkedett el az első akadály a svédszekrény, ahol át kellett bújniuk, majd 6 méterre volt a második akadály, átlépéssel teljesítették. Ez az akadály 30 cm hosszúságú és 15 cm szélességű volt. Az akadály átlépése után 4 méterre voltam én, és egy kijelölt vonal jelezte a pálya végét. A gyerekeket egyesével mértem le őket. Ha az első befejezte, akkor indulhatott jelre a második. A távolugrásnál elkészítettem a helyszínt. A gyerekeket hármasával mértem le egyidőben. Gyorsabban haladtam az idővel. Egy bot segítségével meg pontosan le tudtam olvasni a mérőszalagról, mekkorát ugrottak a gyerekek. Az utolsó motorikus képesség lemérésére a 20 méteres sprint 30