Az új M0 Megyeri autópálya- és az Északi vasúti Duna-híddal gazdagodott budapesti panoráma

Átírás

1 2008 V. évfolyam 4. szám Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association (fotó: Domanovszky) Az új M0 Megyeri autópálya- és az Északi vasúti Duna-híddal gazdagodott budapesti panoráma A TARTALOMBÓL: Beszámoló a 49. Hídmérnöki Konferenciáról Az elmúlt 10 esztendő Duna-híd építései Az EUROCODE méretezési szabványok alkalmazásának segítése Az M0 Északi híd szentendrei Duna-ág hídjának gyártása és szerelése A Szebényi völgyhíd acélszerkezetének gyártása Kombinált robotberendezés tartályok MAG-hegesztéséhez és plazmavágásához Porbeles hegesztési eljárás alkalmazása csőszerelésen

2 lindab astron Európa legnagyobb acélcsarnokrendszer gyártója és forgalmazója az alábbikat kínálja Önnek: We simplify construction

3 TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL A MAGÉSZ elnöksége 2008 október 1-jén a WEINBERG 93 Építő Kft.-nél (3950 Sárospatak, Malomkőgyár u. 7.) tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette, ahol az alábbi témák kerültek megtárgyalásra: I. AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA A KÖVETKEZŐ ÉV MUNKA- TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Elnökségi ülések Javaslat helyszínekre: március: BIS Kazincbarcika június: BME Budapest szeptember: Nyíregyháza december: MVAE Budapest Közgyűlés Április: 2009-ben tisztségviselők választására nem kerül sor, ezért csak az évi rendes közgyűlést hívjuk össze. Szakmai konferenciák, rendezvények 2009-ben JAVASLATOK: május: X. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia Korábbi elnökségi döntés értelmében a kétévenként megrendezésre kerülő konferencia-sorozat következő rendezvénye 2009 májusában esedékes. Az el nökség az előző elnökségi ülésen úgy döntött, hogy a Dunaújvárosi Fő iskola újonnan kialakított, korszerű elő adótermeiben rendezzük meg a konferenciát. (Az előzetes egyeztetés meg történt.) A pontos időpontot január végén tudjuk meghatározni, miután a főiskolával a részletes programot egyeztettük. A sikeres ren dezéshez figyelembe kell venni a Hungexpo programját is. A konferencia témája, előadások: Az elnökség megbízza a titkárt az előadások megszervezésével. november: Fémszerkezeti Konferencia a MAGÉSZ; az MKE; és az ALUTA rendezésében. december: MAGÉSZ évzáró rendezvény Munkaterv 2009 További részletezésre a következő el nökségi üléseken kerül sor. II. EGYÉB TÉMÁK MEGTÁRGYALÁSA: Alelnök-választás A MAGÉSZ Alapszabálya (VI/2 bek.) szerint az alelnököt az elnökség választja meg a közgyűlés által megválasztott elnökség tagjai közül. Az elnökség egyhangú szavazással a MAGÉSZ alelnökének Csohány Antalt választotta meg, akinek mandátuma szeptember 29-én kezdődik és ötéves időtartamra szól. Javaslat az etikai bizottság elnökének megválasztására A közgyűlés etikai bizottsági tagnak megválasztotta: Balogh László; File Miklós; Kerülő Sándor; Mátyássy László; Pál Gábor urakat, akiknek meg bízatása szeptember 29- ével kezdődött. A bizottság elnökét az etikai bizottságnak kell megválasztania. A választás lebonyolítását a titkár szervezi. A tagdíj mértéke 2009-ben Tagdíjfizetési rendszerünk jónak bizonyult. A mértékén két év kihagyással 2008-ban változtattunk, és jelenlegi takarékos gazdálkodásunk mellett úgy tűnik, hogy 2009-ben azon nem szükséges változtatni. Az elnökség végleges állásfoglalását a közgyűlés előtt hozza meg. Pénzügyi tájékoztatás Az előterjesztett kimutatást az elnökség elfogadta. M0 Északi Duna-híd acél felszerkezeteinek megvalósítása című könyv Kiadását az elnökség jóváhagyta azzal a kitétellel, hogy a megjelentetés költségét szponzorokon keresztül biztosítani kell. A szervezésre a titkár kapott megbízást, a szerkesztésre az elnökség dr. Domanovszky Sándor, Széchenyi-díjas mérnököt kérte fel. (A könyv ismertetését lásd a 45. oldalon.) Szövetségi hírek Association News Hírek News Beszámoló a 49. Hídmérnöki Konferenciáról. 3 Az elmúlt 10 esztendő Duna-híd építései. Történeti áttekintés The Last Ten Years of Bridge Building on the Danube Az EUROCODE méretezési szabványok alkalmazásának segítése: A Leonardo da Vinci program EURING projektje Practise to EUROCODE Design Manual: The EURING Project of the Leonardo da Vinci Programme Az M0 Északi-híd szentendrei Duna-ág hídjának gyártása és szerelése Construction and Mounting of the M0 Northern Bridge at Szentendre s Danube-arm A Szebényi Völgy-híd acélszerkezetgyártása Construction of the Viaduct at Szebény s Steel Structure Nívódíj pályázati felhívás Diplomadíj pályázati felhívás Kombinált robotberendezés tartályok MAG-hegesztéséhez és plazmavágásához Porbeles hegesztési eljárás alkalmazása csőszerelésen Application of the Heavy-Duty FCAW Process in Pipe-erection Csúcstechnika a hegesztés gépesítéséhez Hatékony megoldások acélszerkezeti tartók hegesztésére Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Acélszerkezetek KÜLÖNSZÁM

4 Piaci trendek az acélszerkezet-gyártásban Az acélépítészet csodája a BMW Welt kommunikációs központja A hazai legmodernebb és legnagyobb tűzihorganyzóról A Pentele híd próbaterhelése Csavarozott kapcsolatok tervezése Acél főtartós hidak tervezése az M6 autópályán Nagyszilárdságú acélok alkalmazása 2008 KÜLÖNSZÁM Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association A BMW Welt müncheni épületkomplexuma az acélvázas építészet legújabb stílusirányzata Acélszerkezetek 2008/3 száma 1100 példányban jelentettük meg. A többletkiadást a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ finanszírozta. Az 49. Hídmérnöki Konferencián a kiadvány többletpéldányait az 570 fő résztvevő részére átadtuk. A 12. sz. Fémszerkezeti Konferencia támogatására, (melynek egyik szer vező je a MAGÉSZ) az elnökség Ft összeget jóváhagyott, pontos költségkimutatás bemutatása mellett. A MAGÉSZ számlázási programjának frissítése 3900 Ft+áfa jóváhagyásra került. Acélszerkezetek Tűzvédelme Szimpózium (2008. október 29.) Program ismertetés. Az előadásokat az Acélszerkezetek különszámában tesszük közzé. A rendezvény to vábbképzést is szolgál. A Magyar Mér nö ki Kamaránál és a Magyar Építész Kamaránál akk reditáltuk a MAGÉSZ-t. A Magyar Mérnöki Kamara az elő adók nak 1 pontot, a résztvevőknek 2 pontot ad. A Magyar Építész Kamara 0,5+1 pontot ír jóvá. Hegesztőhuzal közös beszerzése Felhasználó tagjaink véleményét be kérve, a további szervezést az elnök rendezi. EUROSTEEL Konferencia Dr. Dunai László átadta a MAGÉSZnek a Grazban szeptember 3 5. között megrendezett EUROSTEEL Konferencián elhangzott előadások kiadványát. (A könyvismertetést lásd a 52. oldalon.) Nívódíj; Diplomadíj A pályázati kiírásokat meg kell jelentetni az Acélszerkezetek következő számában. MAGÉSZ Évzáró rendezvény. Időpontja: 2008.december 3-án órai kezdettel. (Előtte elnökségi ülés 9.00-kor.) Helye: MVAE díszterme. III. WEINBERG 93 Építő Kft. tájékoztatása Az elnökségi ülést követően a WEIN- BERG 93 Építő Kft. vezetője, Derczó István ügyvezető igazgató tájékoztatta az elnökséget a cég tevékenységéről, gazdálkodásáról, majd bemutatta az üzemet. Az elnökség tagjai elismeréssel szóltak a látottakról. Tagvállalatunk bemutatását a következő számban tervezzük. SZAKMAI NAP A BBB MOSON-CINK KFT.- NÉL Abból az alkalomból, hogy Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb kádjával rendelkező tűzihorganyzó üzemét a közelmúltban üzembe helyezték, szakmai látogatást szerveztünk, szeptember 10-én. A mintegy háromórás szakmai bemutatót Martin Kopf és Horváth András igazgató urak és munkatársaik tartották. Martin Kopf Horváth András Szövetségünk tagjai részéről az ér deklődés olyan nagy volt, hogy a résztvevőket csoportokra kellett osztani a horganyzómű bemutatásakor. A 16 m x 2,1 m x 3,5 m nagyságú kádméret, az energiatakarékos kialakítás, a példa nélküli környezetvédelmi megoldás, a magas fokú munkavédelmet biztosító technika lenyűgözően hatott a szakmai nap résztvevőire. Ezúton is köszönetet mondunk a BBB Moson-Cink Kft. vezetőinek az igen ér tékes szakmai rendezvényért. HÍREK ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME SZIMPÓZIUM A rendezvény szervezői a MAGÉSZ, a Miskolci Egyetem, és a TSZVSZ Tűzvédelmi Szolgáltatók és Vállalkozók Szövetsége volt. A kezdeményezés tagvállalataink ré széről indult, mivel azt tapasztalták, hogy versenyhelyzetben gyakran azért veszítenek a vasbeton szerkezettel szem ben, mert a tendert kiíró úgy véli, hogy az acélszerkezet nem felel meg tűzvédelmi szempontokból az elvárásoknak. A szimpózium ezt a tévhitet cáfolta meg úgy elméleti, mint gyakorlati ismeretek nyújtásával. Az előadásokat a MAGÉSZ Acél szer kezetek különszá má ban jelentettük meg, melynek elő szavát dr. Jármai prof. az alábbi so rokkal kezdte: Az elmúlt években a tűzvédelem témája egyre hangsúlyosabban került előtérbe több sajnálatos esemény kap csán. A világon nagyon sok helyen, számos kutatóin té- ACÉLSZERKEZETEK TŰZVÉDELME (fotó: Domanovszky) zetben, egyetemeken, cégeknél fog - lalkoznak a témával. A folyóirat jelen száma erre a témára koncentrál. és így fejezte be: A szimpóziumon elhangzó előadások és a beküldött cikkek mind elméleti, mind gyakorlati oldalról rávilágítanak a problémákra, hogyan lehet megbízható szerkezeteket tervezni, gyártani és üzemeltetni a tűzvédelem figyelembevételével hoszszú távon. XXVI. ACÉL SZERKEZETI ANKÉT A BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya és a MAGÉSZ, Magyar Acél szerkezeti Szövetség szeptember 23-án rendezte meg a XXVI. Acélszerkezeti Ankétot Végeselemes analízis és Eurocode 3 az acélszerkezeti méretezés új irányai címmel. A nagy sikerű előadások közül három fog megjelenni az Acélszerkezetek 2009/1. számában: Végeselemes analízisen alapuló mé retezés elvei az Eurocode 3 alapján. Dr. Dunai László egyetemi tanár, BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke Hidak fáradásvizsgálata geometriai feszültségek alapján. Gál András, tervezőmérnök, MSc Kft. Hidak és keretek földrengés vizs gá la ta végeselemes analízis alkalmazásával. Dr. Kollár László, egyetemi tanár, BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék 2 Acélszerkezetek 2008/4. szám

5 Dr. Tóth Ernő (nyugalmazott hídosztály-vezető) a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ munkatársa BESZÁMOLÓ A 49. HÍDMÉRNÖKI KONFERENCIÁRÓL október között Balatonfüreden gyűltek össze minden eddiginél többen, 570-en a hídszakág képviselői, immár 49. alkalommal. Nem csak a résztvevők, hanem az előadásra jelentkezők száma is csúcs volt, ezért mindhárom napon az első napi plenáris ülés után két szekcióban folytak az előadások. Az előadók száma meghaladta a hatvanat. A szekciók párhuzamos előadásait minden érdeklődő megismerhette, mivel a konferencia résztvevői a regisztráláskor kézhez vehették a konferencia előadásainak 368 oldalas gyűjteményét (Lánchíd Füzetek 10.). A konferencia szatyrá -ban az M0 Északi Dunahíd acél felszerkezeteinek megvalósítása, a Hidak Veszprém megyében és egyéb olvasnivalók is voltak, a MAGÉSZ Acélszerkezetek legújabb számával együtt. Itt hívom a fel a figyelmet arra, hogy a Hidak Veszprém megyében című kiadvány tartalomjegyzékében tévesen szerepelek a völgyhidat építette írójaként, helyesen Gy. Lovassy Klára írása ez, elnézést a bántó hibáért. Tekintettel arra, hogy az előadások kettő kivételével írásban is az érdeklődők rendelkezésére állnak, ezért csak egészen röviden adok számot a tartalmas, értékes konferenciáról. Október 8-án 10 órakor a Flamingó Hotel nagytermében Sitku László főmérnök (KKK) üdvözölte a részvevőket, majd az előző konferencia házigazdája, Ürmössy Ákos átadta a relikviákat (csengő, pásztorbot) Vörös Gyula igazgatónak (Magyar Közút Kht. Veszprém Megyei Területi Igazgatóság). 4. kép: Simon Attila 5. kép Németh Tamás 1. kép: Elnökségi asztal: Sitku László, Kerékgyártó Attila, dr. Kiszely Pál, Vörös Gyula, Ürmössy Ákos A megjelenteket dr. Kiszely Pál, Balatonfüred alpolgármestere köszöntötte, majd Kerékgyártó Attila megbízott főigazgató (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, KKK) általános tájékoztatást adott a hídszakág működésének feltételéről, kiemelve a Nemzeti Út-hídfelújítási Program (NÚP) jelentőségét. Reményét fejezte ki, hogy év alatt el lehet jutni a hídállomány kiszámítható, jó állapotához. 2. kép: Dr. Kiszely Pál 3. kép: Kerékgyártó Attila Simon Attila (KKK), dr. Rósa Dezső (Euroút Kft.) és dr. Lublóy László (Híd Kft.) a Nemzeti Út-hídfelújítási Program kidolgozásának módszerét és a projektlisták eredményét öt változatban ismertették. A Margit híd rekonstrukciójának tervezéséről hallhattunk ezután több előadást: Németh Tamás (Főmterv Zrt.) a műemlékhíd komplex, forgalom alatti, igényes felújításáról adott átfogó ismertetést. Figyelemre méltó, hogy 18 változatot vizsgált meg a négy tervezővállalat (Főmterv Zrt., MSc Kft., Pont-TERV Zrt., CÉH Zrt.). Szigeti Zsolt (MSc Kft.) a főtartók és a pályaszerkezet felújításáról szólt, kiemelte az eredeti rácsozás visszaállítását, amit Bácskai Antalné javaslatára vettek tervbe. Gilyén Elemér (Pont-TERV Zrt.) a szárnyhíd felújításáról adott áttekintést. Wild László (CÉH Zrt.) az építészeti részletekről adott érdekes, részletes tájékoztatást: szobrok, díszkandeláberek, korlát rekonstrukciója. Ebéd után Hajós Bence (Magyar Közút Kht. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága) a vásárosnaményi Tisza-híd pályaszerkezetének átépítéséről, a híd mozgalmas, érdekes történetéről adott jó áttekintést (1836 faszerkezet, 1884 vasszerkezetű híd, 1919-ben robbantás áldozatává vált, 1922-ben újjáépítették, 1932-ben megtoldották, 6. kép: Hajós Bence 1944-ben felrobbantották, 1949-ben hegesztett szerkezetű új híd épült, ezt 1970-ben erősítették, s ezen kívül is sok feladatot adott ez a híd). Már Acélszerkezetek 2008/4. szám 3

6 ben készült terv a híd erősítésére, ennek megvalósítása a közeljövőben kezdődhet. A viszonylag részletes ismertetés csak jelezni kívánja, hogy egy kevéssé ismert híd is milyen sok feladatot ad a hidászoknak. Gyukics Péter fotóművész is szót kapott a konferencián, eddigi két remek fotóalbumja után a Dunahidakat fotózta végig (90%-ban elkészültek a felvételek) s reméli, hogy az 50. jubileumi konferenciára megjelenhet a Duna teljes hídállományáról készített felvételsorozat a Duna a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig címmel. Takács László (Hídépítő Zrt.) az Északi vasúti híd átépítési munkáiról számolt be sok érdekes adattal, képpel. Kiemelendő bravúr, hogy 93 na pos vágányzár alatt sikerült a kö zel 700 m hosszú, ideiglenes, K szerkezetű Duna-hidat elbontani és az új, folytatólagos, rácsos hidat megépíteni, újszerű sarurendszerrel (nincs fix saru), Edilon pályaszerkezettel. 8. kép: Takács László Rendkívüli feladat volt a roncs- és lőszerkiszedés, az alépítmények felújítása, a közművek (120 kv-os elektromos és 400 mm-es gázcső) lebontása, áthelyezése. Sinkó Péter (Hídépítő Zrt.) a kivitelezés részleteiről szólt, érdekesen, sok képpel illusztrálva az elmondottakat. Kovács Rezső (Hídépítő Speciál Kft.) az acélfelszerkezet-csere rejtelmeibe nyújtott bepillantást. A 8,5 m magas hídszerkezet beúsztatása a hidak alatt, a régi hídszerkezet leemelése (nyílásonként 680 t) rendkívüli feladat volt, hisz a két úszódaru együtt is csak 500 tonnát tudott emelni A megoldás és sok egyéb részlet az előadás-gyűjteményben olvasható. 7. kép: Gyukics Péter 9. kép: Kovács Rezső A vasúti Duna-híd átépítésének ismertetése után Svend Johnsen (HEMPEL) az acélhidak korrózióvédelméről angol nyelven tartott előadást, melyet Erdei László tolmácsolt. Ez az előadás kapcsolódott az utóbbi időben épült nagy Duna-hidak munkáihoz, hisz a Pentele, a Megyeri és az Északi vasúti hídnál is a HEMPEL cég termékeit használták a korrózióvédelemnél. Dr. Domanovszky Sándor Széche nyi-díjas hídépítő mérnök remek vetített képekkel a hazai Duna-hidakról, kiemelten az utóbbi 10 évben épült, illetve korszerűsített hidakról adott áttekintést. Nem csak képeit, hanem a hozzáfűzött megjegyzéseit is nagy érdeklődéssel nézték, hallgatták a résztvevők. Az első nap délutánján két szekcióban foly tatódott a konferencia. Jelen sorok írója a 2. szekció le vezető elnöke volt, ezért csak az ott elhangzott három előadáshoz fűz néhány megjegyzést. Az 1. szekcióban az M6-M60 hídépí tési munkáiról, a Szebényi völgy hídról Horváth Zoltán (KÖZ- GÉP Zrt.) és munkatársai számoltak be. Az M6 autópálya 1727 számú hídjának zsaluzásáról Oberrecht Kálmán (MEVA Zsalurendszerek Zrt.) tartott előadást. A KÖZGÉP Zrt. aktuális hídépítési munkáiról Dúzs György és munkatársai számoltak be. A 2. szekcióban dr. Koller Ida (Uvaterv Zrt.) a műemlék- és műszaki emlék hidak megőrzéséről tartott előadást. Veszprém megyében külö nösen indokolt volt erről szól ni, mert mintegy 100 boltozat van, közte négy műemlék, s több műszaki emlék. Ismerni, értékelni kell nem csak a boltozatokat, hanem régi acélés vasbeton hidakat is, erre láthattunk jó példákat az elő adásban. A Speciálterv Kft. kilencéves működéséről Pál Gábor ügyvezető szá molt be sok képpel, rajzzal illusztrálva ismertetését, melyben tí pusszerkezetek, egyedi megoldású főleg öszvér szerkezetek és híd felújítások is voltak. Figyelemre és követésre méltó a sokoldalú tervezési munka, melyről előadást hallhattunk. 11. kép: Dr. Domanovszky Sándor 12. kép: Horváth Zoltán 13. kép: Dr. Koller Ida 14. kép: Pál Gábor 10. kép: Svend Johnsen és Erdei László 15. kép: Pozsonyi Péter és a háttérben Tótiván Aliz Érdekes színfolt volt ebben a szekcióban az utolsó előadás, melyet Pozsonyi Péter és Tótiván Aliz, a Széchenyi István Egyetem hallgatói tartottak a tésztahídépítés évi világbajnokságáról és a hazai tésztahídépítés történetéről. Az 1984-ben kezdődött spagettihídbajnokság után hazánkban népszerű és sikeres lett ez a szellemi sport. Több világcsúcs fűződik a magyar versenyzőkhöz. A legutóbbi világbaj- 4 Acélszerkezetek 2008/4. szám

7 nokságon (Kanada) is magyar ver seny ző nyert az 1 m támaszközű tésztahídjával, mely több mint 350 kg terhelést bírt ki. Jó, hogy ilyen versenyzéssel sikerül népszerűbbé tenni a mechanikát! Dr. Imre Lajos (ÉMI Kht.) a boltozatok értékéről, a készülő ecsetrajzalbumról adott tájékoztatást. Az előző nap szakmai programjának zárásaként a fotópályázat eredményét hirdette ki Tóth Tibor. Az első alkalommal kiírt pályázatra 156 kép érkezett, ezek közül négy kategóriában 5 5 kép készítői kaptak díjat. A Műtárgy kategóriában Kemenesy Judit, a Hidász mindennapok kategóriában Tóth Viktor, a Sorozat kategóriában Imrényi- Kovács Ildikó, a Veszprém megyei hidak kategóriában Mátyus Károly 16. kép: Az eredményeket Tóth Tibor ismertette kapta az első díjat. A legjobb fotó díját Mátyus Károly, a zsűri Különdíját Török Gábor, a Közönségdíjat Tóth Viktor nyerte. A díjakat Sitku László adta át. A szép és érdekes képeket a konferencia résztvevői nagy érdeklődéssel szemlélték. Elismerés a pályázat kiírójának és a díjazottaknak. Hazánk első közúti ferde kábeles hídja legnagyobb nyílását és hosszát tekintve a második legnagyobb, felülete szerint pedig a legnagyobb hidunk. Dr. Kisbán Sándor (CÉH Zrt.) és Papp Sándor (Hídépítő Zrt.) a ferde kábeles híd szereléséről tartott nagy figyelemmel kísért, sok fotóval illusztrált előadást. 19. kép: Dr. Kisbán Sándor 20. kép: Papp Sándor Dr. Dunai László egyetemi tanár (BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke) a Megyeri híd próbaterhelésének érdekes részleteivel ismertette meg a hallgatóságot. 21. kép: Dr. Dunai László 17. kép: A díjakat Sitku László adta át A svédasztalos vacsora után kétféle program közül vá laszthattak a résztvevők (Dumaszínház, hajózás a Balatonon) a többség az utóbbit választotta, s ehhez az időjárás is kedvező volt. ám a nagyterem is csaknem megtelt a humoristák előadására. *** Október 9-én az 1. szekcióban a konferencia előtt átadott hatalmas műről, az M0 Megyeri Duna-hídról szóltak az érdekes, értékes előadások. Az M0 ferde kábeles Duna-híd tervezéséről és építéséről Hunyadi Mátyás (CÉH Zrt.) és Windisch László (Hídépítő Zrt.) tartott előadást. 18. kép Windisch László Horváth Zoltán (Közgép Zrt.) a szentendrei Duna-ág híd gyártását és szerelését mutatta be a konferencia hallgatóinak. A ferde kábeles híd árnyékában talán kevés figyelem jutott a háromnyílású, 144 m-es középső nyílású, ortotrópos pályalemezes acélhídra, pedig építése figyelemre méltó feladat volt. Piti Róbert (CÉH Zrt.) a Megyeri Duna-híd hídtartozékairól (saruk, dilatáció, korlát, világítás) szólt. Rajcsányi Ferenc és Galló László dr. (KTI) a Megyeri Duna-hidak gyártásával, szerelésével kapcsolatos szakértői tapasztalatokat mondták el. A továbbiakban az M7 autópálya S70 völgyhídjáról Nagy Zoltán és Goda Balázs (Főmterv Zrt.), valamint Törteli József és Szűcs József (MAHÍD 2000 Zrt.) tartott előadást, a Főmterv Zrt. mérnökei az M6 autópálya szekszárdi Sióhídjáról is szóltak. A 2. szekcióban történtek: Gyömbér Csaba (Maépteszt Kft.) a betonnyomószilárdság-vizsgálatot befolyásoló tényezőkről szólt saját vizsgálatai alapján. Figyelemre méltó előadása rámutatott arra, hogy a mérési pontosság függ a próbatestsablonok anyagától (műanyagnál alacsonyabb értékek adódtak), s különösen a törőgépek adottságától. Különösen a nagy szilárdságú betonnál fontos, hogy 1 vagy 2 pontosságú osztályú törőgépet használjanak. Schwarczkopf Bálint (ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft.) a Megyeri Duna-hídnál végzett építőanyagellenőrzések tapasztalatairól és az ÉMI felszereltségéről tartott előadást. Gyurity Mátyás (MSc Kft.) a 71. sz. főút Balatonakarattya Balatonfűzfő elkerülő szakaszon épült, távlatban új nyílással bővíthető monolit vasbeton hídszerkezeteket ismertette. Hazánkban eddig ilyen híd nem készült, figyelemre méltó, gazdaságos megoldású ez a szerkezet. Acélszerkezetek 2008/4. szám 5

8 Pethő Csaba (MC-Bauchemi Kft.) a látszóbetonok technológiájáról mondott figyelemre méltó, megszívlelendő szempontokat. Hazai előírás alapján kell gondosan megtervezni, ennek költségét is kalkulálva a reálisan elérhető és indokolt minőségi osztályt. A látszóbetont befolyásoló tényezőkről (zsaluzat, betonösszetétel, bedolgozás stb.) rész letesen is szólt. Dr. Dalmy Dénes (Pannon Freyssinet Kft.) az útkorszerűsítések során alkalmazható híderősítésekről tartott nagy figyelemmel kísért elő adást. A 18 éve alakult cég 1993-ban alkalmazta első ízben a külső kábeles utófeszítést, ben a lamellás erősítést. A képeken is bemutatott munkák (Zalabaksa, Békéscsaba, Ke hidakustány) között egy különleges, forgalom fenntartása mellett végzett, erősen megsüllyedt M0 híd pillérének köpenyezését és a híd erősítését is bemutatta. Ecsedi Éva (MSc Kft.) Balatonfűzfő tervezett új vasúti megállóhelyéről tájékoztatta a szekciótermet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. Balatonfűzfő városközpontjában 580 m hosszú soknyílású (16 20 m) hidat tervezett a MÁV, melyen vasúti megálló létesülne, a mozgáskorlátozottak részére is megközelíthető módon. Csütörtök délután plenáris ülésen a Márkói völgyhíd építésének megtekintése előtt Gyulavári Endre (NIF) ismertette a leendő M8 autópálya részét képező, 4,0 km hosszú útszakasz építésének történetét 2007-től napjainkig. A 276 m hosszú, autópálya keresztmetszetű hidat is tartalmazó építés lebonyolítói teendőit a Via Pontis nyerte el. A híd egészének tervezője, dr. Szatmári István egyetemi magántanár helyett (aki nem tudott ezen a napon részt venni a konferencián) Kolozsi Gyula (Via Pontis Kft.), ismertette a híd kialakításának részleteit (36+5x48 m nyílású, 1100 m su garú ívben fekvő híd, közel 26 m-t is elérő magas pilléreken). 22. kép: Kolozsi Gyula A híd egyedisége az, hogy a rendkívül rö vid építési idő miatt (régészeti feltárás miatt fél évig állt a munka) olyan megoldást választott a kivitelező (Bilfinger Berger Hungária), melynél a két főtartós öszvérszerkezet vasbeton pályalemeze már a hídszerkezet betolása előtt elkészült. Ilyen megoldás kisebb hidaknál dr. Szatmári István tervei szerint hazánkban már épült. Itt, Márkónál szeptember 12-én a betolás közben a hídszerkezet a töltésre esett. Részletes vizsgálat folyik több elméleti és gyakorlati szakember bevonásával, további munkák csak a vizsgálat lezárulta után kezdődnek. Sitku László és Kolozsi Gyula celebrálta a nagy érdeklődéssel kísért díjkiosztást. Az Év hidásza címet Apáthy Endre nyerte az eddigi Év hidászai címmel rendelkezők szavazatai alapján, a Feketeházy-díjat Hunyadi Mátyás (CÉH Zrt.), a Massányi Károly-díjat Windisch László (Hídépítő Zrt.), az Apáthy Árpád-díjat pedig Hajós Bence (Magyar Közút Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság) kapta. A díjazottakat nagy taps köszöntötte, néhány szót is szóltak, kiemelve, hogy a szakma elismerése fontos és kedves részükre. Vacsora után kétféle program közül lehetett ismét választani, a többség a Latin Duó műsorát hallgatta meg. 25. kép: Hunyadi Mátyás 23. kép: Márkói völgyhíd 24. kép: Apáthy Endre 26. kép: Windisch László Néhány hozzászólás (dr. Jaczó Zoltán, Encsy Balázs, dr. Domanovszky Sándor, Szatmári Gábor) után a konferencia résztvevői autóbuszokkal Márkóra utaztak, ahol a hídszerkezetet és az épülő útszakaszt részletesen megszemlélhették. A kellemes időben történt munkahely-látogatás után 19 órakor a nagyteremben gyülekeztek a konferencia résztvevői, ahol négy díj átadására kerül sor. 27. kép: Hajós Bence 6 Acélszerkezetek 2008/4. szám

9 *** Október 10-én ismét két szekcióban folytak az előadások. 1. szekció Vértes Mária (Magyar Közút Minőségvizsgálati Osztály) a hídépítési termékek megfelelőségének igazolásáról tartott fontos, megjegyzendő előadást. 29. kép: Dr. Seidl Ágoston 28. kép: Vértes Mária Dr. Seidl Ágoston a betonszer kezetek védelmére és javítására készült MSz EN 1504 szabványsorozat ismertetésével nagy szolgálatot tett, mert az angol nyelvű, meglehetősen bonyolult és vaskos sorozat fontos tudnivalókat tartalmaz. Előadásának szövege, melyet külön is osztogatott, hézagpótló. Dr. Farkas György egyetemi tanár, tanszékvezető (BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke) a hazai hídállomány megfelelőségéről tartott részletes ismertetést a duna keszi vas úti felüljáró, a szekszárdi Duna-híd öszvérhíd része és a híd meder hídjának összehasonlító statikai vizsgálatai alapján. Az eddigi hazai méretezéshez ké pest kisebb eltérések vannak 30. kép: Dr. Farkas György az EUROCODE szerinti számításnál, aggodalomra azonban nincs ok. A földrengésre való mé retezést a továbbiakban alkalmazni javasolta az előadó. 2. szekció Dr. Ludányi Béla (Servind Bp. Kft.) a korrózióvédelem gazdaságossági kérdéseit elemezte. Braunmüller Zoltán (Via Con Hungary Kft.) a sarkított profilú hullámacél hídszerkezetek legújabb újdonságait ismertette. Asztalos István (Sika Hungaria Kft.) a Sika Vasco Crete technológia jelenlegi lehetőségeiről tartott előadást. Versits Tamás (Magyar Doka Kft.) az új Doka zsaluzókocsit mutatta be szabadon betonozott hidak építésénél. Haraszti László (Villa Hungaria Kft.) hídpályák szigetelését, fugaképzéseit részletezte. Zárásként a plenáris ülésen néhány hozzászólás hangzott el: Horváth Adrián a hidak méretezésével kapcsolatban kiemelte, hogy hídjaink állapota nem változik, a fáradás előtérbe kerülhet. Dr. Träger Herbert a szekció levezető elnökeként az előadóknak adott néhány tanácsot. Beloberk László az autópályák feletti hidak kezelése ügyében jelentkező problémákról szólt. 32. kép: Dr. Träger Herbert Vörös Gyula a házigazda igaz ga tóság vezetője elbúcsúzott a kon fe rencia résztvevőitől, majd Sitku László főmérnök (KKK) értékelésével és zárszavával ért véget a 49. Hídmérnöki Konferencia. Agárdy Gyula a Via Pontis megbízottjaként az OKA-EHR (egységes hídnyilvántartási rendszer) keretében most készült önkormányzati hídnyilvántartásról számolt be. Szautner Csaba (MAPEI Kft.) mo dern betonjavító habar csokról tartott ismertetést. 31. kép: Agárdy Gyula 33. kép: Vörös Gyula 34. kép: Sitku László 36. kép: A rendezvény emblémája 35. kép: Délutáni hangulatkép a konferenciának helyet adó balatonföldvári Flamingó Hotelről (fotó: Domanovszky) A fotókat a Yuki Stúdiótól Csordás Gábor készítette, ügyvezető Gyukics Péter. Acélszerkezetek 2008/4. szám 7

10 Dr. Domanovszky Sándor Széchenyi-díjas építőmérnök AZ ELMÚLT 10 ESZTENDŐ DUNA-HÍD ÉPÍTÉSEI * Történeti áttekintés THE LAST TEN YEARS OF BRIDGE BUILDING ON THE DANUBE Az elmúlt évtized a magyar Duna-híd építés ki emelkedő korszaka volt. Tömör tanulmányunkkal főként képekre támaszkodva ezt kívánjuk bemutatni, illetve a megállapítást indokolni. The last decade has been a prominent period of the Hungarian Danube bridge building. In this short report we should like to demonstrate this activity and to verify the fact, first of all by pictures. BEVEZETÉS E tanulmánynak az ad időszerűséget, hogy 2007 nyarán Dunaújvárosban világrekorder hidat (Pentele) avattak, az új Északi (Újpesti) vasúti hídon csupán háromhavi vágányzár után szeptember 21-én átgördült az első vonat, majd kilenc nappal később, szeptember 30-án az M0 autópálya Északi (Megyeri) hídját helyezték forgalomba. Mindhárom a maga nemében kiemelkedik a hazai hidak sorából. Közben felújították a komáromi közúti és a budapesti Szabadság hidat. Ezek előtt a bajai és a dunaföldvári hidak rekonstrukciója, majd az esztergomi újjáépítése és Szekszárdon új közúti átkelő létesítése történt. Összefoglalva: öt új Duna-híd építésével és négy felújításával egy olyan tízéves Duna-híd építési/rekonstrukciós tevékenység zárult le, melyhez hasonló a mögöttünk lévő, másfél évszázadot meghaladó korszakban csupán két ízben adódott. Ezt a következőkben rövid történeti áttekintéssel idézzük fel, majd bemutatjuk az elmúlt tíz esztendőben a Duna-híd építés terü letén végbement legfontosabb eseményeket. A KORÁBBI MAGYARORSZÁGI DUNA-HÍD ÉPÍTÉSEK ÁTTEKINTÉSE Az között épült, akkor világrekorder, napjainkig is világhírű Széchenyi Lánchidunk nem csak hazánk, hanem a Duna folyam Regensburg alatti szakaszának első, állandó átkelője volt. Ezt, majd az 1876-ban felavatott Mar git hidat, a vele egy időben forgalomba helyezett Déli Összekötő vasúti hidat, sőt még az 1896-ban átadott Északi/Újpesti vasúti hidat is külföldi vállalkozók valósították meg. A magyarok a Dunán először 1883-ban, Újvidéken létesítettek vasúti hidat. Pozsonyban 1890-ben közúti, majd egy évre rá közös pillérre, hasonló szerkezetű vasúti hidat helyeztek forgalomba ben felavatták a komáromi Feketeházy János által tervezett, sarló alakú rácsos főtartókkal kialakított közúti hidat. Három évvel később, 1895-ben elkészült a hasonló szerkezetű esztergomi híd. Budapestnek akkor már két közúti és egy vasúti hídja volt. A forgalom ezeknek köszönhetően is jelentős növekedése a fővárosban további hidakat követelt. A honatyák 1893 közepén nemzetközi tervpályázatot írtak ki az Eskü téri (későbbi nevén Erzsébet) és a Fővám téri (későbbi nevén Ferencz József, majd 1946-tól Szabadság) hidakra. A világ tíz országából határidőre (1894. január 31.) be ér kezett 74 pályaműből 53 az előbbire, 21 az utóbbira készült. A Fővám téri híd Feketeházy János (némileg módosított, első díjas) pályaterve alapján két év alatt készült el, és október 4-én maga Ferencz József avatta fel. Az Eskü térinél azonban nem a német Eisenlohr Weigle Kübler hármas által benyújtott díjnyertes pályamű szerinti kábelhíd, hanem a Kereskedelemügyi Minisztériumban létesített hídépítési osztály Czekelius Aurél vezette kiváló mérnökgárdájának tervei alapján lánchíd épült fel, melyet október 10-én helyeztek forgalomba. Ez utóbbi nem csak szerkezeti kategóriájában világrekorder fesztávú és mindmáig a legszebb lánchíd, hanem közel 70 esztendőn át a Dunának egyetlen olyan hídja volt, mely mederpillér nélkül ívelte át a folyamot (1. kép). A 110 éves Ferencz József/Szabadság hídról pedig nyugodtan állíthatjuk, hogy napjainkig is a világ legszebb Gerber-csuklós hídja. Az Északi vasúti hidat a tendernyertes olasz cég tervei alapján és irányításával, de magyar vállalkozók kivitelezésében között építették. A fentiekből kitűnik, hogy az 1890 és 1903 közötti időszakban a Dunán hét híd épült. Ez volt a magyar Dunahídépítés első aranykora. Komáromnál és Baján között két, majd között Gombosnál egy vasúti híd készült (mindhárom a Feketeházy-féle, sarló alakú rácsos főtartókkal). Az ben átadott Déli Összekötő vasúti híd helyére között újat építettek, továbbá között kicserélték a már közel 65 esztendős Lánchíd teljes vasszerkezetét. A két világháború közötti időszakban az immáron csonka Magyarországon a hídépítés lelassult. Dunaföldváron között vasúti, míg Budapesten között közúti (Horthy Miklós, 1952 óta Petőfi) híd épült. Vé gül 1939-ben hozzákezdtek az Árpád híd megvalósításához. A hazai Duna-szakasz hídépítéseinek második nagyon szomorú, de kivitelezői számára annál dicsőbb aranykorát a II. világháborúban barbár módon elpusztított átkelők újjáépítése hozta. Az akkori 13 Duna-hídból 11-et között újjáépítettek, ebből ötöt teljesen új felszerkezettel. * A cikk a 49. Hídmérnöki Konferencián, október 8-án elhangzott előadás bővített változata 8 Acélszerkezetek 2008/4. szám

11 1. kép: A budapesti Erzsébet lánchíd 1943-ban Ezen kívül elsőként megépült az ideiglenes Kossuth híd és fél szélességgel befejezték az Árpád hidat. Az Erzsébet lánchíd helyére kerülő kábelhidat csak 1964-ben, míg az Esztergomit 57 évvel felrobbantása után ben adták át a forgalomnak. Ezután döbbenetes, semmivel nem indokolható nagyon hosszú szünet következett! Az 1950-ben elkészült Árpád híd után a magyar Duna-szakaszon csak 40 év múlva adtak át új átkelőt, az M0 Hárosi hídját. A fővárosban pedig 45 esztendőt kellett várni egy újabb hídra, a Lágymányosira, melyet október 30-án helyeztek forgalomba. Az ezt követő időszakot, mint harmadik aranykort jelen tanulmány címadó témájaként valamivel részletesebben mutatjuk be. DUNA-HÍD ÉPÍTÉSEK AZ AS IDŐSZAKBAN A bajai közúti-vasúti híd A bajai vasúti hidat 1909-ben helyezték forgalomba. A mederhíd négy, 101,8 m fesztávú nyílása sarló alakú, oszlopos rácsozású, alsópályás, kéttámasztú szerkezet volt. Ehhez a jobb parton három, 51,4 m támaszközű, szimmetrikus rácsozású, felsőpályás ártéri nyílás csatlakozott (2. kép). A hidat 1935-ben közúti forgalomra is alkalmassá tették végén bombatámadás érte, majd robbantással teljesen elpusztították. Acélszerkezetek 2008/4. szám 9

12 2. kép: A bajai vasúti Duna-híd átadásakor, 1909-ben A régi híd alépítményeire között szimmetrikus rácsozású, a pilléreknél alul-fölül kiékelt, folytatólagos, asópályás gerendahíd, az ártériekre szimmetrikus rácsozású, párhuzamos övű, folytatólagos, felsőpályás gerendahíd épült (3. kép). A közúti forgalom növekedése miatt között, a főtartókon kívüli konzolokra közúti pályát építettek (4., 6 7. képek). Ezt azonban csupán 3,5 tonnás teherbírásra méretezték, így a nehéz gépjárműforgalom a főhídon maradt. A helyzet tarthatatlan volt, ezért a teljes közúti forgalom vasútitól történő függetlenítése érdekében a konzolok megerősítéséhez folyamodtak. Ezt között hajtották végre. A kétszeri hibás döntés szörnyű szerkezetet eredményezett (5., képek). (Ehelyett hasonlóan a hazai és külföldi gyakorlathoz független közúti hidat kellett volna építeni. A választott megoldás ugyan csekély költségmegtakarítást eredményezett, de nem válik a döntnökök dicsőségére. A hidat október 21-én adták át a forgalomnak.) 3. kép: Az 1950-ben forgalomba helyezett új bajai közúti-vasúti Duna-híd 6. kép: A híd az első ütemű konzolosítás után 4. kép: A híd a könnyű közúti forgalom számára 1991-ben kiépített járdakonzolokkal 5. kép: A híd tehergépjármű-forgalom számára átépített konzolokkal átadásakor ( ) 7. kép: A híd alulnézete az első ütemű konzolosítás után 10 Acélszerkezetek 2008/4. szám

13 8. kép: A híd a második ütemű konzolosítás után 11. kép: A dunaföldvári közúti (1939-től közúti-vasúti) Duna-híd átadásakor (1930) 12. kép: Az 1952-ben forgalomba helyezett új, dunaföldvári közúti-vasúti híd 9. kép: A híd alulnézete a második ütemű konzolosítás után 10. kép: A konzol-átalakítás részlete A dunaföldvári közúti-vasúti híd A híd első változatát 109,4+2x136,8+109,4 m nyílásbeosztással, folytatólagos, szimmetrikus rácsozású, a pillérek felett kiékelt gerendahídként között építették (11. kép) és 1944-ben felrobbantották. Az új híd az eredeti alépítményekre, a pillérek felett alul-felül kiékelt, rombikus rácsozású szerkezettel, között készült (12. kép). Az átkelőt a vasút csak kivételesen, a közúti forgalom egyre fokozódó mértékben vette igénybe. Következésképpen a vasbeton pálya a 90-es években állandó foltozgatásra szorult. Ennek vetettek véget a között végrehajtott rekonstrukcióval, melynek során a vasbeton pályát ortotrop acél szerkezetűre cserélték ki. A munkálatokat két ütemben, egyszerre csak fél hídszélességen hajtották végre. Ily módon mindvégig lehetővé vált a forgalom egy sávban történő bonyolítása (13. kép). Közben elvégezték a korrózióvédelmet is (14. kép). A csak közúti forgalom számára átépített híd kifolyási oldalára szerelt konzolon kerékpárutat is létesítettek ( képek). A híd átadása szeptember 20-án történt. 13. kép: A híd pályaszerkezetének cseréje forgalom alatt ( hó) 14. kép: A híd korrózió védelme forgalom alatt Acélszerkezetek 2008/4. szám 11

14 15. kép: A csak közúti forgalomra átépített híd kapuzata átadásakor ( ) Az esztergomi közúti híd Az ötnyílású, 83,5+102,0+119,0+102,0+83,5 m támaszközű, Feketeházy-féle, sarló alakú, kéttámaszú, rácsos szerkezetekből álló gerendahidat között építették (17. kép). Három középső nyílását 1944 karácsonyán felrobbantották. A két szélső nyílás 2001-ig néma tanúként emlékeztetett a II. világháború esztelen pusztításaira (18. kép). Az újjáépítés 57 évi várakozás, a két határnemzet közötti vitatkozás, egyeztetés, előkészület után 2001-ben hajtották végre (19. kép). 16. kép: A híd a déli oldalon kerékpárúttal bővült 18. kép: A II. világháborús robbantáskor épen maradt jobb parti hídnyílás 17. kép: Az esztergomi Mária-Valéria közúti Duna-híd átadásakor (1895) 19. kép: Az esztergomi híd látképe (a két épen maradt szélső nyílással) az újjáépítés kezdetén (2001. május) 12 Acélszerkezetek 2008/4. szám

15 A három új nyílás a régi szerkezetet hűen követő megjelenéssel, de korszerű, hegesztett, helyszínen csavarozott főtartókkal és teljesen hegesztett ortotrop pályaszerkezettel készült. A szerelési egységek gyártását (20. kép) a Csepelszigeti telepen előszerelés követte (21. kép). A három híd nyílás teljes összeszerelése a szlovák oldalon történt ( képek). Ezek hídtengelybe úsztatását, beemelését egy erre célra megvalósított ún. úszó-emelőmű segítségével hajtották végre ( képek). A két szélső nyílás ortotrop pályaszerkezettel került rekonstrukcióra. A jobb parton öszvérszerkezetű, új, rá csos híd épült. Az átadás nemzetközi népünnepély -ként, október 11-én történt (26. kép). A magasított pilléreken épült, ezért az eredetinél is szebb, új átkelő Duna-hídjaink egyik gyöngyszeme lett ( képek). 23. kép: Egy összeállított hídnyílás a kikötőben horgonyzó, erre a célra kialakított bárkán 20. kép: A középső három nyílás pályaszerkezetének gyártása 24. kép: A beúsztatásra kész hídnyílás a bárkákra telepített úszó-emelőműveken 21. kép: A főtartók kifektetése a Csepel-szigeti előszerelő telepen 25. kép: Az utolsó, középső hídnyílás pillérre emelése az úszó-emelőművek (és nem az úszódaru!) segítségével ( ) 22. kép: A főtartók összeállítása a szlovák oldali AssiDomän Papírgyár kikötőjében 26. kép: A híd ünnepélyes átadása ( ) Acélszerkezetek 2008/4. szám 13

16 29. kép: Az új, jobb parti ártéri nyílás a felújított vámszedőházzal 27. kép: Az új, hegesztett nyílások hasonlóak az eredeti, szögecselt, légiesen könnyed, karcsú szerkezethez 28. kép: Bal oldalon az eredeti (bal parti), szögecselt főtartó, jobbra az új, hegesztett főtartó részlete 31. kép: A híd látképe a jobb part felől szemlélve 30. kép: Az eredeti állapotnak megfelelően felújított jobb parti hídfő 32. kép: A híd látképe a szlovák oldalról 14 Acélszerkezetek 2008/4. szám

17 34. kép: Egy elkészült hídszakasz úszó-emelőműre történő mozgatása 33. kép: A szekszárdi közúti Duna-híd gyártási egységeinek összeépítése a Csepel-szigeti előszerelő telepen A szekszárdi közúti híd A hosszú távú közúthálózat fejlesztési tervekben régen megálmodott és remélhetőleg egyszer majd meg is valósuló legdélebbi, M9 autópálya Dunai átkelőhelye Szekszárd térségében igen nagy előretartással között, fél szélességgel, 920 m hosszúsággal épült meg. A mederhíd 80+3x m támaszközű, folytatólagos, ferde gerincű, szekrényes keresztmetszetű, párhuzamos övű gerendahíd, ortotrop pályaszerkezettel. Hozzá kétoldalt 3x65,6 m támaszközű, folytatólagos, ferde gerincű, szek rényes keresztmetszetű, vasbeton pályalemezzel együttdolgozó, párhuzamos övű gerendahidak csatlakoznak. A mederhíd gyártó üzemben készült, ún. panel egységeit a Csepel-szigeti előszerelő telepen hegesztették össze 2x107, 2x120 és 66 m hosszú szállítási, beemelési egységekké (33. kép). Ezeket az esztergomi híd építésénél már jól bevált úszó-emelőművekre mozgatták ( képek). 35. kép: A hídszakaszt a pályakocsikról átvették a bárkákra telepített úszó-emelőművek 37. kép: Az átterhelési folyamat első fázisa Budáról szemlélve 36. kép: A leeresztett hídszakasz a bárkákon 38. kép: A 140 km-es útra előkészített vontatmány Acélszerkezetek 2008/4. szám 15

18 A 80 m hosszú bárkákat, a rajtuk nyugvó szerkezettel, keresztben vontatták az építés helyszínére (39. kép). Itt 90 -os fordulat után felemelték, majd tengelybe úsztatták a hídegységeket ( képek). A parti szakaszokat a gyártóműből közúton szállították a helyszínre, ott állványon szerelték össze ( képek), majd elkészítették a vasbeton pályalemezt (44. kép). A hidat július 3-án helyezték forgalomba. A kész nem túl esztétikus, de célszerű és gazdaságos hidat a képek szemléltetik. 42. kép: A jobb parti ártéri nyílást állványon szerelik 39. kép: A dunaföldvári híd után úsztatási helyzetbe forgatják a hajó - vontát (a hajó húz, az erősebb Clark Ádám úszódaru tol) 43. kép: A készre szerelt öszvérszerkezetű parti hídszakasz szekrényes főtartója 40. kép: Az első hídszakaszt a bal parton emelték helyére ( ) 44. kép: A jobb parti ártéri híd zsaluzása a vasbeton pályaszerkezet elkészítéséhez 41. kép: Az utolsóként beemelt, középső, 66 m-es hídszakasz két nappal elhelyezését követően ( ) 45. kép: A híd nézete a jobb partról szemlélve 16 Acélszerkezetek 2008/4. szám

19 46. kép: A híd nézete a bal part felől 47. kép: A mederhíd látképe a jobb partról 48. kép: A mederhíd látképe a bal part felől A komáromi közúti híd A 4x102,0 m támaszközű hidat Feketeházy János tervei szerint, sarló alakú, rácsos főtartójú, kéttámaszú geren daszerkezetekből építették. Ez volt az első ilyen szerkezetű híd a Dunán, melyet további öt hasonló követett (de Fekete házy legelőször az 1888-ban elkészült szolnoki vasúti Tisza-hídnál alkalmazott ilyen a megoldást) elején felrobbantották és bár a két középső nyílás súlyosan, a szlovák oldali könnyebben megrongálódott ban ideiglenesen, 1962-ben véglegesen helyreállították és felújították (49. kép). A Duna magyar szakaszának legöregebb első változatú hídját 2006-ban rekonstruálták. Ez alkalommal az acél tartószerkezet részben még háborús sérüléseit kijavították, a vasbeton útpályát felújították, a vasbeton járdákat ortotop acélszerkezetekkel váltották fel, teljes körű korrózióvédelmet hajtottak végre (50. kép) és visszaállították az eredeti állapotot (korlátok, világítás, címerek stb.). 49. kép: A komáromi közúti Duna-híd látképe (a szlovák oldalról) a felújítás előtt 50. kép: A komáromi közúti Duna-híd látképe (a magyar oldalról) a felújítás után Acélszerkezetek 2008/4. szám 17

20 A dunaújvárosi Pentele autópályahíd Az ország leghosszabb, kelet nyugati, Ausztriát Ukrajnával, Romániával összekötő egyszer majd remélhetőleg elkészülő M8 autópálya dunai átkelőhelyének számos hazai rekordot megdöntő hídja között épült. Az 1682 m hosszú műtárgy három (gyakorlatilag azonban öt) önálló szakaszból áll. A Dunaújváros déli határában lévő 50 m magas löszplatóról 1072 m hosszú, 75,0+12x82,5 m támaszközű, 7000 m-es sugarú ívben fekvő, két egymás melletti, ferde gerincű, ortotrop pályaszerkezetű, szekrénytartós, folytatólagos gerendahíd vezet a medernyíláshoz (51. kép). A mederhíd a maga kategóriájában, 307,9 m- rel világrekorder fesztávú vonógerendás, alsópályás, ún. kosárfüles ívhíd, ortotrop acél pályaszerkezettel. Hozzá a bal parton a jobb partihoz hasonló szerkezeti rendszerű, szintén két önálló hídból álló 4x75,0 m-es ártéri szakasz kapcsolódik (52. kép). A mederhíd és a jobb parti ártéri hidak közúti szállításra alkalmas méretű egységei a gyártó üzemben történt elkészítést követően ( képek) a Csepel-szigeten ki alakított területen állították és hegesztették össze a helyszíni szerelési technológiához igazodó méretű egységekké ( képek). Ettől eltérően, a bal parti ártéri hidak gyár tó üzemben elkészült egységeit közúton szállították a helyszínre és ott állították, hegesztették össze teljes keresztmetszetű beemelési egységekké, majd állványon készítették el az ezeket összekötő, hegesztett kapcsolatokat ( képek). 51. kép: A pályát a jobb parton átlagosan 25 m magas pillérek támasztják alá 53. kép: A dunaújvárosi Dunahíd főtartója ívhez csatlakozó végének üzemi összeállítása (a 70 mm vastag, termomechanikusan hengerelt, 460 MPa névleges folyás határú lemezek illesztései hegesztéssel készülnek) 52. kép: A híd látványa a bal part felől szemlélve 54. kép: Az ívszakaszok gyártási egységeit gyűrűs forgatókészülékben hegesztik 56. kép: Egy ártéri szerelési egység összeépítése/ hegesztése erre a célra kialakított állítópadon 55. kép: A híd előszerelése a Csepel-szigeti telepen (az előtérben a jobb parti hidak, a háttérben a mederhíd egységeit hegesztik össze) 57. kép: A bal parti ártéri hidak gyártási egységeinek helyszíni elő- és összeszerelése 18 Acélszerkezetek 2008/4. szám