A felmérési egység kódja:

Átírás

1 A felmérési egység lajstromszáma: 0123 ÚMFT Programiroda A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: A kódrészletek jelentése: KezKony//30/NyK//Ált Kézműves, könnyűiparos, nyomdász közös szakképesítés-csoportban, a célzott, 30-as szintű szakképesítéssel rokon szakmában szerzett munkatapasztalattal vagy tanulmányi előzménnyel nem rendelkezők általános nyelvi kommunikációs készségek, képességek, jártasságok mérése. A felmérési egység komplett anyagát tartalmazó jelen dokumentum fájlneve: 0123.pdf Célzott kimenetek, szakképesítések Gipszmintakészítő Kerámiakészítő Csipkekészítő Fajátékkészítő Faműves Fazekas Porcelánfestő Porcelánkészítő Bábkészítő Bőrdíszműves Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Cipőfelsőrész-készítő Ortopédiai cipész Fonó, kötő és nemszőtt-termék gyártó Fonó Kötő Nemszőtt-termék gyártó Kalapos, sapka- és kesztyűkészítő Kalapos, sapkakészítő Kesztyűs Csecsemő- és gyermekruha-készítő Férfiszabó Női szabó Szíjgyártó és nyerges Bőrtárgykészítő Szövő Szűcs, szőrme- és bőrkonfekcionáló Bőrruha -készítő, -javító Textilszínező, -kikészítő Tímár, bőrkikészítő Szőrmeipari megmunkáló, szőrmefestő Vegytisztító, kelmefestő, mosodás 1/12

2 Gyékény-, szalma- és csuhéjtárgykészítő Kézi és gépi hímző Kosárfonó és fonottbútor-készítő Szőnyegszövő Takács Nemezkészítő Népi bőrdíszműves Könyvkötő Kötészeti gépkezelő Gyorsnyomdai gépkezelő Nyomdai gépkezelő Papírfeldolgozó Szita-, tampon- és filmnyomó Felmérendő kompetenciák Ismeretlen szöveg felolvasása Köznyelvi szöveg megértése, elmondása, helyes értelmezése Kifejező- helyes hangsúlyozó - beszédkészség Olvasható kézírás, jegyzetelő-készség Szakmai szöveg ill. általános műveltséget ismertető szöveg megértése; átfogalmazása, értelmezése Szakmai szövegből történő lényegkiemelés, tartalmi sűrítés és szövegismertetés Szakmai nyelvi beszédkészség Önállóság Tanulási készség Figyelemkoncentráció Lényeg kiemelési képesség Rendszerező készség Figyelemösszpontosítás Logikus gondolkozás Önálló gondolatok Emlékezőképesség Határozottság Kezdeményezőkészség Kapcsolatteremtő készség Érvelési készség Az egységen belüli felmérő feladatok (szervezési részletek) összesített, javasolt időtartama: 50 perc A felmérési egységen belüli javasolt szervezési részletek száma: 2 2/12

3 1. szervezési részlet Feladat jellemzői Időtartam: 30 perc A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban): 60 % Tevékenység típusa: szóbelibe illesztett írásbeli Feladat meghatározása: Feladat meghatározása - alternatíva: Egy több szempont szerint összeállított általános néprajzzal foglalkozó írás, amelynek tartalmát, feltett kérdésekre - vázlatpontok szerint kérjük. Az iroda által csoportba rendezett szakképesítések mindegyikében a jelentkezőknek rendelkeznie kell: általános műveltséggel, szövegértési és feldolgozási képességgel, valamint anyag-és gyakorlati ismerttel, vagy legalább érdeklődéssel. A kompetencia felmérésére kiválóan alkalmas egy-egy Kereskedelmi Újság, vagy Iparművészet folyóirat cikke, valamint múlttörténetükkel - többféle szempontból - foglalkozó könyv (pl. László Gyula professzor könyve). A néprajz az a hatalmas terület, amely kultúrákat, szokásokat, tárgyi világot összegyűjt és elemez. Jelen esetben, Dr. Kós Károly: A népélet és néphagyomány c. könyvének Sokadalmak, búcsúk részéből való összeállítást (24-29.old.) választottam. (Melléklet) A) A mellékelt ismertető elolvasása után válaszoljon írásban a kérdésekre! (Instrukció: hasonló arányú elosztásban, egy oldalra helyezhető) 1. Mivel foglalkozott Orbán Balázs néprajzkutató? 5 pont 2. Mi volt a szerepe a búcsúknak, vásároknak, és napjainkban mi a jelentőségük? 5 pont 3. Milyen kapcsolat van a választandó szakmája és a vásárok, búcsúk között (lehet, személyes élmény)! 15 pont 4. Sorolja fel, írja le, a szövegben található különböző mesterségeket! 10 pont 5. A felsorolt szakmák közül válasszon ki egyet és írja le a saját szavaival, mit tud róla (milyen anyagokból, milyen termékeket készítenek a munkájuk során, stb.)! 15 pont 3/12

4 1. szervezési részlet Feladat megoldása, értékelése A-B rész együtt 1. válasznál - figyelmes, értő olvasás után, könnyen megtalálható Orbán Balázs neve mellett a felelet népviselet és népszokások megfigyelése 2+2 pont A válaszadás helyességétől, valamint szabados megfogalmazásától - esetleg saját szabadosan kifejtett véleménytől - függően +1 pont 5 pont adható 2. Feladatválasz A vásárok, a régi társadalmakban betöltött fő szerepe a rendszeres kereskedelemi kapcsolatok fenntartása, az áruválaszték bővítése volt. Az áruk, alapanyagok, termelőerők beszerzésén túl a havi rendszerességgel megtartott vásárok, a közösségi élet színterei is voltak, fiatalok ismerkedési helye. Tehát az árucserén túl - a vásár - a nép gazdasági ismeretei, tapasztalatai kicserélésének, a közízlés alakulásának, a társadalmi kapcsolatok létesülésének igen fontos intézménye volt. Napjainkban, a vásárok régi szerepe is megmaradt, de főleg a hagyományőrzés, valamint a természetes alapanyagokból, minőségi módon készített termékek, vegyszermentes élelmiszerek, egyéb bioáruk forgalmazása a cél, és a megújuló társadalmi élet - a napjainkban szerveződő un. környezetbarát klubok és civil szervezetek - központjává való válni akarás is jellemző. Más-más súlyozással, elfogadható a fenti tartalom leírása, a felmérést végző saját szavaival Elérhető: 5 pont 3. Feladatválasz Önálló leírás egy- egy választott szakmáról - Figyeljük : a vizsgázó talál-e összefüggést a vásárok szerepe, régen és napjainkban; vagy talál-e kapcsolatot egy-egy szakma és a vásározás között: - Ki tudja-e fejteni: minden valamirevaló szakember, a céhmesterek kora óta, rendszeresen jelen volt vásárokon, nem csak konkrét eladott termékei miatt, hanem későbbi megélhetése érdekében is,- hiszen új anyagok, technológiák - információ szerzés helye is volt a vásár. Részkiemelések, kérdés segítséggel a szóbeli résznél - jelen lehet-e a választott szakma? - az alábbiaknál: - a vásárok, búcsúk - a mai szóval kapcsolatépítés színterei A Kós Károly könyvből szószerinti idézet : elmegy azokra akkor is a falusi, ha semmi eladni- vagy semmi vennivalója nincsen, hogy egy baráti pohár bor mellett elbeszélgethessen, ismerőseivel összejöhessen barátságok, esetleges későbbi üzleti lehetőségek is rejlenek egy-egy beszélgetés mögött. - a szövegösszeállítás vége felé, több felsorolt szakma közül, a szabók, csizmadiák, kordoványosok és egyéb vászonkészítők stb. felsorolás után, a búcsújáró helyekről is olvashatunk. 4/12

5 A gyógyvizekről, a forráskultuszról is szó van, Szóbeli-résznél, esetleg segítő kérdés: melyek azok a szakmák, amelyek és hogyan kapcsolódhatnak be egy fürdő-központ életébe? - Figyeljük meg, a vizsgázó ezekkel kapcsolatban is talál-e szakmai összefüggéseket! A válaszadásnál az összefüggések felismerése külön pontozható. Elérhető: 15 pont 4. Feladatválasz A népélet és néphagyomány című szövegből történő, mesterségek kiválasztása. Az írott szövegben felismert szakmák, mesterségek pontos leírása. A felsorolás legtöbb esetben, valószínűleg a kapott anyagból történő, folyamatos szakmák átmásolását jelenti, de valószínűleg többen kiegészítik speciális - általuk - ismert szakmákkal - történhet szakmai csoportosítás szerint: szekeresek, csizmadiák, asztalosok, faárukészítők, kosarasok, fazekasok, cigánykovácsok, szövősök, kordovánkészítők, takácsok, szabók - történhet társadalmi hovatartozás szerint, életmód szerint: állattenyésztésből, földművelésből élő falusiak, népi iparból élők, hegyi pásztorok, papok, zenészek, és a vidék koldusai, nyomorékjai - beszélgetés során kérdezzünk rá - nem tévesztés-e, ha pl. a csengettyű-és kolompárusítókat emeli ki, mert ők nem gyártók - amennyiben megindokolja, hogy tudatosan írta fel a kereskedőket külön pontozandó Külön értékelendő, ha a szövegből önálló csoportosítással, vagy egyéni meglátás szerinti csoportosításban írja fel a szakmai elnevezéseket, foglalkozásfajtákat. Elérhető: 10 pont 5. Egyéni, önálló - feladatválasz Figyeljük a vizsgázó, - esetleg akadozó beszéd mögül előtűnő elképzeléseit,- a szakmához való kapcsolatát Amennyiben választását, gyerekkori élmény, vagy egyéb meghatározókkal megindokolja - külön pontozandó. Elérhető: 15 pont Az 1. szervezési részfeladattal elérhető: 50 pont, 60% A. Feladat értékelése, dokumentálása: a néprajzi anyaggal együtt kiadott, feladatlap önállóan történő kitöltése, elkészítése. Az elkészített szakanyag leadása. Írásbeli készség vizsgálata: alapvető helyesírási szabályok ismerete, megfelelő betűméretek, betűnagyság és szövegmezők elhelyezése. B. Az ismertetett szöveg alapján elkészített összeállítás felolvasása, meggyőző elmondása, közös értelmezése, beszélgetés a témákról. A kérdésekre adott válaszok helyességének és az interakciók pontozása, majd a vizsgáztató jóváhagyásával az ismertetés berekesztése. 5/12

6 Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: - a feladat értelmezhetőségét az alábbiak szerint lehetne - kellene értékelni: 1. Feladat megértése, ismeretlen szöveg önálló értelmezése, feldolgozása, 2. kommunikatív átadása, folyamatos, összefüggő beszéd 3. Rendszerező képesség megnyilvánulási formái: - megfelelő csoportosítás, - helyes sorrendiség, - felsorolásban megnyilvánuló alá-és mellérendelő viszonyok 4. A szövegértelmezés során - elvárható - szakmához kötődő részlet kiemelése, egyéni, anyaghoz kapcsolódó élmény vagy tapasztalati esemény hozzáfűzése, esetleg kérdésfeltevéssel irányított szakmaismeret, szakmai érdeklődés megnyilvánulása Az alábbi bemeneti kompetenciák mérhetők az 1. szervezési részletben (A;B): Személyes kompetenciák: - önállóság, tanulási készség, figyelemkoncentráció Módszerkompetenciák: - lényeg kiemelési képesség, rendszerező készség, figyelemösszpontosítás, logikus gondolkozás, önálló gondolatok, emlékezőképesség Társas kompetenciák - határozottság, kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő készség, érvelési készség A szakmai kompetenciák közül gondolkozásra, az íráskép esztétikájára is lehet rálátásunk. Készségfelmérésnél fontos az olvasott szöveg megértése, helyes értelmezése, és gördülékeny, folyamatos beszédkészség. 6/12

7 1. szervezési részlet Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Megfelelő hőmérsékletű és fényviszonyokkal rendelkező, általános célú vizsgaterem; kényelmes, ergonómiai szempontoknak megfelelő bútorzattal ellátva A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): (a felmért személyek körében): csoportos vizsgáztatás az írásbeli részben (A) és interperszonális kapcsolat a szóbeli szakaszban (B) Információs körülmények: Előre kinyomtatott feladatlapok, és szakanyagok a vizsgázók számának megfelelően, 8-10 plusz darabbal elkészítve; szükség esetén tartalék írószer-számok: ceruzák, tollak A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: Tartalék írószerek: puha ceruzák, tollak, és min. 2 db radír A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: A vizsgatevékenység zavartalanságának biztosítása, valamint a kért használati eszközök, feladatlapok - ügymenet szerinti kiosztásának - felügyelete A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: A vizsgázók egymás közti beszélgetése nem engedélyezett, esetleges kérdésfeltevést - adott kereteken belül - kell megválaszolni. A fokozott stressz helyzet miatt, ellenőrizni kell - a munkavédelmi szabályok fokozott betartását és az egészségügyi doboz megfelelően készenléti tartamát! 7/12

8 2. szervezési részlet Feladat jellemzői Időtartam: 20 perc A felmérési egységen belül a részlet értéke (elérhető eredmény %-ban): 40 % Tevékenység típusa: szóbelibe illesztett írásbeli Feladat meghatározása: A rész Petőfi Sándor: A völgy s a hegy című versének elolvasása, értelmezése; lényegkiemelés, tömör megfogalmazású tartalom visszaadása. Hasonlóságok, és különbségek párba állítása. Ennek az egyszerű versnek a megismerése révén tudatosodhat mindenkiben, a közmondás igazsága: a minden rosszban van valami jó. A vers önmagában is személyiségformáló, önismeret megerősítő! A vizsgázó a versmásolattal együtt, kapja a 2. feladatlapot (Mellékletként csatolva) A lap tetején Petőfi Sándor neve és a vers címe szerepel, alatta a bal oldalon a Völgy szó, jobb oldalon a Hegy felirat szerepel. Mindkét szó alatt 5-6 sornyi hely van, ahová leírhatja a Hegy és a Völgy gondolatait, vágyait az általuk mondott jelzőket. A feladatlap kérdése: Mi a vers tartalma, milyen emberi tulajdonságokkal rendelkezik a hegy és a völgy? Az ellentéteket sorolja fel, párba állítva! /az elkészített feladatlapra/ Készségfelmérésnél fontos: az olvasott szöveg megértése, helyes értelmezése, és gördülékeny, folyamatos beszédkészség. Feladattal felmérhető bemeneti kompetenciák: Ismeretlen szöveg felolvasása Köznyelvi szöveg megértése, elmondása, helyes értelmezése Kifejező- helyes hangsúlyozó - beszédkészség Olvasható kézírás, jegyzetelő-készség Szakmai szöveg ill. általános műveltséget ismertető szöveg megértése; átfogalmazása, értelmezése Szakmai szövegből történő lényegkiemelés, tartalmi sűrítés és szövegismertetés Szakmai nyelvi beszédkészség 8/12

9 2. szervezési részlet Feladat megoldása, értékelése Feladat megoldása: Vers lényege, tömör meghatározással: ne irigyeld a másikat, vagy mindennek meg kell találni a jó oldalát! Völgy vágyai, és véleménye Jó lenne a.. magasból letekinteni Nem látnak és én sem látok Irigyli a..fényben, bíborban... élőt Hegy vágyai, véleménye mily rideg ez a magasság hiába az első napsugár, puszta, hideg..ami lent szellő, idefönn csatázó fergeteg Feladat értékelése, dokumentálása: A 2. rész értékelése: Fontos, a versrészletek másolásának pontossága, de Figyeljük és attól függően pontozzunk, hogy az írás csak a versidézet részsorainak másolására szorítkozik-e, vagy kiegészül egyéni véleménnyel is? - Felismeri-e hogy a völgy s a hegy - emberi tulajdonságokkal felruházottak? - Meg tudja-e határozni, a szintén hasonló és különböző emberi vonásokat? - Felismeri-e és leírja-e a vizsgázó a következtetést? - Meg tudja-e fogalmazni és elmondani saját szavaival a tényleges mondanivalót? - Milyen lényegfelismerő képességgel rendelkezik (Mindkettő a másikat hiszi boldognak, a másikéra vágyik. A másik életvitelét irigyelve, senki nem tudhatja a másik problémáit ) - Hogyan gondol a vers összegzésére, vagy csattanóra - egyfajta záró mondatot meg tud-e fogalmazni?: pl. elégedettségre való biztatást vagy közmondást: a látszat sokszor csal Megfelel, ha : a jelzőket jól, helyesen, és a megfelelő helyre írja le. Attól függően magasabban pontozzunk, hogy milyen összefüggéseket sorol fel, milyen szempontokat tár fel, mennyire kifejezően, színesen fogalmaz a vizsgázó, és milyen a lényeglátási és gyakorlati szempontú szemlélettel rendelkezik. Írásbeli feladatrészre (A rész ) adható: max. 10 pont és szóbeli (B)résznél - attól függően, hogy milyen színesen válaszolt a feltett kérdésre: 20 pont A 2. feladatrésznél elérhető összpontok száma: 30 pont ill. 40 % Értékelés: 30 alatt - nem felelt meg 30 felett - megfelelt minősítés adható 9/12

10 Melléklet Kós Károly: Népélet és néphagyomány című könyvének Sokadalmak, búcsúk vásárok... c. részeiből: A legnevezetesebb vásárok a különböző jellegű vidékek érintkezési határainál keletkeztek. Nem véletlen, hogy Erdélyben is a fontos vásári helyek az állattenyésztéssel, erdőkkel és népi iparral rendelkező hegyvidék, valamint a sík-és dombvidék érintkezésénél sorakoztak. A vásárhelyek nem csupán a kétféle áru, de egyben a saját áruját hozó, kétféle életmód szerint élő hegyvidéki és földművesnép közös gyülekezőhelyei is, különféle szellemi javainak is találkozóhelye volt. A népélet szempontjából elsőrendű fontosságúak voltak a vásárok, a búcsúk, mert gazdasági, kereskedelmi, társadalmi, és művelődési találkozást, szellemifejlődést is biztosítottak. Orbán Balázs néprajzkutató szavaival A búcsúk barátságos összejövetelek, vendégeskedés ünnepei bemegy azokra a falusi székely még akkor is, ha semmi eladni- vagy vennivalója nincsen, hogy ott egy baráti pohár bor mellett ismerősökkel eláldomásozhasson, jó hírt halhasson, és mérföldnyi gyaloglás után hazaállít, egy gyermekeit és feleségét megörvendeztető csekély vásárfiával. Nem hiába kereste föl Orbán Balázs a népviselet és népszokások tanulmányozása miatt is az erdélyi sokadalmakat. A búcsú és vásár azonos társadalmi jelentőségét Viski Károly, Malonyay Dezső és sokan mások is felismerték. Veszprémi vásárról ír, egy száz évvel ezelőtt élt német szerző:..a vásári sokadalom alkalmat adott arra, hogy egy sereg cifra viseletük miatt érdekes magyart, horvátot és tótot láthassak,.. de egy-egy havi vásáron nemcsak a népviseletek gazdagsága kápráztatott, hihetetlen árubőség volt, összesereglettek ilyenkor a szászok ételféleségeikkel, román kordovánosok, örmények, kik fűszereikkel kereskedtek, nagybányai festőasztalosok, magyar csizmadiák, torockói vászonszőttes szövők, korondi fazekasok, madarasi bocskorkészítők. Híres vásáros helyek alakultak ki, ősi hagyományokra épülve a különböző gyógyforrásoknál; például napjainkban is rendszeresen tartanak búcsúkat Borszéken, Székelyudvarhelyen, az Annatónál, ahol kultikus ünnepséggel kezdődött a búcsú és jelen voltak a havasokból és síkvidékről egyaránt azok a jókedélyű emberek akik esetleg nemcsak a gyógyvíz, hanem, a mézeskalácsperec és péksütemény, bazárárusok kedvéért is érkeztek messziföldről. Zarándok búcsúk is vannak, melyek kapcsolatteremtők és egy-egy védőszent kedvéért- saját kedvtelésből látogathatók.napjainkban legismertebb a Máriapócson vagy Csíksomlyón megtartott. A búcsújárók viseletéhez hozzátartozott az eleséggel teli,szőttes tarisznya.a Kárpátok, a Dinári- és Balkáni hegyvidék pásztorainál hegyvidék lakosságánál, minden tavasszal nedeia -t ünnep-búcsút tartottak, ahol közös motívum a kultikus körtánc volt. A pásztorünnepi búcsú A sok helyen afféle leányvásár is volt. Dunántúlon a bodonyi (Baranya megye)vásárt is leányvásárnak nevezik. Ezeknek az ünnepségeknek a kétnembeli fiatalság ismerkedése, egybekelésének előmozdítása volt, de sok helyen a lányok a kelengyéjüket is magukkal hozták. A román és magyar közösségről szóló háromszéki ballada zárja e néprajzi ismertetőt: Szent Ilie napján, Zajzon vize partján, Oláh lányok, magyar lányok - piros rózsák, tulipánok Vidám táncra keltek: karcsú ifjak örömére, pántlikát viseltek. 10/12

11 Petőfi Sándor: A völgy s a hegy (részlet) Ha én hegy volnék! (sóhajtott a völgy) Ha én hegy volnék! milyen isteni A csillagok szomszédságábul A nagyvilágra letekinteni. A kelő nap, első sugáriból, Tesz homlokára aranykoronát, S a lemenő palástul adja Rá végsugárainak bíborát, Ha én hegy volnék! itt elbújva kell Áttengenem homályos éltemet, A szomszédig sem láthatok, s a Szomszédból sem láthatnak engemet. - Ha én völgy volnék! (sóhajtott a hegy) Ha én völgy volnék! oh milyen rideg Ez a magasság, e dicsőség, Amelyet tőlem úgy irígylenek. És mégis mindig olyan puszta És mégis mindig oly hideg vagyok. Pillangó, harmat, csalogány, virág... Hiába hívom, egyik sem szeret, S mi odalenn enyelgő szellő, Az idefönn csatázó fergeteg. Pest, január 11/12

12 2. szervezési részlet Felmérés körülményei A felmérési helyszín alapjellege, fontos jellemzői: Általános célú vizsgaterem A tevékenység társas körülményei (a felmért személyek körében): Önálló feladatmegoldás Információs körülmények: - A felméréshez szükséges eszközök, anyagok, gépek: 2db melléklet: Kós Károly: Népélet és néphagyomány című könyvének Sokadalmak, búcsúk vásárok... c. részeiből, Petőfi Sándor: A völgy s a hegy A felmérő szerepe, a tevékenység felügyeleti körülményei: Csoportos felügyelet A személy tevékenysége megfigyelésének különös szempontjai, szabályai: - 12/12