4. témakör. Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
|
|
- Krisztina Tamásné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 4. témakör ermodinamikai alapok, energiaátalakítás
2 artalom. Fogalmak. 2. A termodinamika fıtételei. 3. A termodinamika módszertana. 4. Energiafajták. 5. Energiaveszteségek. 6. Az energiaátalakítás leírása.
3 . Fogalmak Energiaátalakítás az energia nem vész el, csak átalakul (energia-megmaradás). Energiatermelés: kémiai (és nukleáris) kötött energiából hı- és mechanikai ( villamos) energia termelés. Energiaveszteség: az energiaátalakítás velejárója ellentmondás? az adott, vizsgált energiaátalakítás szempontjából veszteség.
4 Fogalmak Az energiaátalakítás folyamata és ezek leírása sokrétő, mert különbözı energiatermelési, -átalakítási módok. Leírása: entalpia, (exergia), hımérséklet-entrópia (Heller, Büki) szemlélettel.
5 Fogalmak Az energiaátalakítás alaptörvényeit a termodinamika szolgáltatja: egyensúlyi (termosztatika): az állapotváltozásokat statikusan, egyensúlyi kezdı- és végállapot alapján írja le, nem egyensúlyi (irreverzibilis): a folyamatok idı és tér szerinti változásának egységes térelméleti leírására törekszik. A termodinamika a transzportjelenségek egy általános fenomenologikus elméletének is tekinthetı.
6 Fogalmak ermodinamikai rendszer: az anyagi világ elhatárolt, makroszkopikus része, amelyben mechanikai, termikus és kémiai transzportfolyamatok játszódhatnak le (egyszerő, ha erıterektıl mentes, a falhatás elhanyagolható és nagyenergiájú részecskeáram nem éri.) Homogén: minden pontban azonos állapotjellemzık. Inhomogén: az állapotjellemzık folyamatosan változnak.
7 Fogalmak Heterogén: az állapotjellemzık ugrásszerően változnak (pl. fázisváltozás). (anyagilag) Zárt: a határfelületen nincs tömegtranszport, de energiatranszport lehetséges. Szigetelt: a határfelületen nincs tömeg- és energiatranszport. Nyílt: a határfelületen együttes tömeg- és energiatranszport. Adiabatikus: a határfelületen nincs hıtranszport, de környezetével mechanikai kölcsönhatásban van.
8 Fogalmak Egyensúlyi (stacionárius) rendszer felépítése és folyamatai függetlenek az idıtıl. Nemegyensúlyi (instacionárius) rendszer felépítése és folyamatai az idıben változnak. A termodinamikai rendszer állapotát, kölcsönhatásait és változásait az extenzív és intenzív mennyiségek jellemzik.
9 Fogalmak Extenzív mennyiségek a rendszer kiterjedésével arányos, additív jellemzık: J n i Ji i... n alrendszer Kölcsönhatások során az extenzív jellemzık árama jön létre: J & extenzív mennyiség idı
10 Fogalmak Fontosabb extenzív jellemzık: V, m, M i m i /N i (moláris tömeg), S, Q, W, E, U, H, Q (elektromos töltés).
11 Fogalmak Intenzív mennyiségek függetlenek a rendszer kiterjedésétıl és nem additív jellemzık:, p, µ i, φ (elektromos potenciál). A fajlagos extenzív mennyiségek (ρm/v, ss/m, hh/m) (másodlagos) intenzív jellemzık.
12 Fogalmak A termodinamikai kölcsönhatásokban két mennyiség szerepel: energia E X intenzív extenzív J ermodinamikai hajtóerı: valamely intenzív mennyiség inhomogénitásával arányos hatás, amely meghatározott extenzív mennyiség áramát idézi elı, ill. tartja fenn.
13 Kölcsönhatások jellemzıi kölcsönhatás intenzív jellemzı extenzív jellemzı energia termikus S S mechanikai -p V -p V kémiai µ i N i µ i N i villamos φ Q φ Q
14 Fogalmak ranszportfolyamat: olyan kiegyenlítıdési folyamat, amelyben valamely extenzív mennyiség árama az adott intenzív mennyiség fenntartott inhomogénitása következtében jön létre, ill. áll fenn. Potenciálfüggvények: Szabadenergia (F) Helmholtz-potenciál, Szabadentalpia (G) Gibbs-potenciál.
15 Állapotfüggvények egymáshoz viszonyított nagysága egykomponenső rendszer H U pv S F pv S G
16 2. A termodinamika fıtételei Nulladik fıtétel: Az egyensúly szükséges és elégséges feltétele, hogy a rendszer valamennyi intenzív mennyisége homogén eloszlású legyen [Guggenheim, Fényes]. A termikus egyensúly feltétele a a hımérséklet térbeli állandósága. ( r ) const Az egyensúly a rendszerek tranzitív tulajdonsága.
17 ermodinamika fıtételei Elsı fıtétel (az energia-megmaradás tétele): az energia nem keletkezhet és nem semmisülhet meg, csak egyik formából a másikba alakulhat át. Gibbs fundamentális egyenlete: ds ds dh du dh du + pdv Vdp + pdv i n n i + Vdp µ dn µ dn i i i du i + d( pv)
18 ermodinamika fıtételei Zárt rendszerben, ahol a tömeg nem változik (dn i 0): dq ds du + pdv dh Vdp
19 ermodinamika fıtételei Második fıtétel (a termodinamikai folyamatok tendencia törvénye): a folyamat mindig a kisebb valószínőségő állapotból a nagyobb valószínőségő állapotba tart. A termodinamikai rendszer állapota termodinamikai valószínőséggel (W) jellemezhetı. Az egyensúlyában megzavart, majd magára hagyott rendszer a valószínőbb állapotok felé tart (W nı), s annál nagyobb sebességgel minél nagyobb a rendszeren belüli inhomogénitás. Egyensúlyi állapotban Wmax.
20 ermodinamika fıtételei ermodinamikai valószínőség S(W)S entrópia [Clausius, 865]: Az entrópia extenzív mennyiség, ezért S S ( W ) + S ( W ) klnw 2 2 S( W, W2 ) S és S 2 az egyensúlyi rendszer entrópiái, k, J/K (Boltzmann-állandó).
21 ermodinamika fıtételei Azt, hogy a termodinamikai folyamatok a kisebb valószínőségő állapotból a nagyobb valószínőségő állapotok felé tartanak, az entrópianövekedés (ds>0) fejezi ki. A természetben minden zárt makroszkopikus folyamat megfordíthatatlan (irreverzibilis). A reverzibilis (megfordítható) folyamat tehát fikció.
22 Carnot körfolyamat K E 2 S K co nst S E co nst S
23 ermodinamika fıtételei A II. fıtételhez kapcsolódó ideális Carnot körfolyamat (izotermikus hıközlés ( ) és hıelvonás ( 2 ), izentropikus (adiabatikus) kompresszió (s K const) és expanzió (s E const)) fikció, melynek hatásfoka w q ( se sk) 2( se sk) 2 ( se sk) az adott hımérséklethatárok között elérhetı maximális hatásfok.
24 ermodinamika fıtételei Harmadik fıtétel: A tapasztalatok szerint az abszolút nullapont közelében [Nerst, 906]: lim 0) U lim( 0) F, ezért lim( 0) ( S 0 Minden kémiailag homogén kondenzált anyag entrópiája az abszolút nullapontban nulla lenne, S 0 0 [Plank]. Az abszolút nullapontot nem lehet elérni, 0 [Nerst].
25 3. A termodinamika módszertana Az egyensúlyi termodinamika állapotokat vizsgál, a folyamatok idıbeli változását nem. A termodinamikai folyamat lezajlása csak közvetve, a kezdeti és végsı állapot, valamint az eltelt idı ismeretében írható le. A tényleges folyamat csak kvázifolyamatként kezelhetı (feltételezve, hogy az állapotváltozás a rendszer minden pontjában azonos). Fiktív esete a végtelenül kis sebességgel lezajló reverzibilis folyamat.
26 ermodinamika módszertana A nemegyensúlyi termodinamika mozgásegyenlete [Onsager, 93]: J& i n j L ij X j j n, intenzív jellemzı inhomogénitásából származó X j termodinamikai hajtóerı által létrehozott i-ik extenzív jellemzı fluxusát lineáris törvények fejezik ki (fenomenologikus leírás), L ij vezetési tényezı.
27 ermodinamika módszertana A nemegyensúlyi termodinamikai folyamatok entrópia- vagy energiareprezentációban jellemezhetık: entrópia-reprezentációban a térfogat- és idıegységre jutó entrópia-produkció, energia-reprezentációban a térfogat- és idıegységre jutó energia-produkció S & ill. D& S&
28 ermodinamika módszertana A termodinamika mozgásegyenlete az általánosított Ohm-törvénynek tekinthetı, mely alapját képezi az anyag- és energiahálózat leírásának. A termodinamikai folyamatok addig mehetnek végbe, amíg be nem áll a termodinamikai egyensúly. A termodinamikai folyamatok irányát az entrópia (s)-maximumra, ill. az energia (u,h,f,g)-minimumra való törekvés elve határozza meg.
29 4. Energiafajták Négy alapenergia fajta: Kinetikus (/2mw 2 ): Anyagon belül a molekulák kinetikus energiája meghatározza az anyag hımérsékletét. Gravitációs, potenciális (Fsmgh) Nemcsak a tárgyak körül ható erı, hanem a szemmel nem látható léptékben a gravitáció a molekuláris szint jelentéktelen ereje, amit az elektromos energia kapcsol össze. Elektromos energia: Minden atom az atommag körül keringı, negatív töltéső elektronokkal rendelkezik. Az elektromos energia formái: kémiai energia, elektromos áram (PUI), elektromágneses sugárzás (a hullámhossz jellemzi formáját). Nukleáris (mag-) energia: Fissziós (maghasadás), Fúziós (megegyesítés).
30 Energiafajták üzelıanyagok kötött energiája. Hı. Munka. Villamos energia. Energiaáram eljesítmény. Az energiaátalakítás folyamatainál csak állandósult energiaáramokkal, teljesítményekkel foglalkozunk!
31 4.. üzelıanyagok kémiailag kötött energiája Az égés p const megy végbe: Égéshı ( H é ): a tüzelıanyagot tiszta oxigénben égetjük el: H i j é... r... p p j ( reakcióreagensek), ( reakciótermékek) Felsı égéshı: az égéstermékek között a víz folyadékfázisban van ( H é +m v r). Alsó égéshı: az égéstermékek között a víz gızfázisban van ( H é ). H j r i H i
32 üzelıanyagok kémiailag kötött energiája Főtıérték: H ü H m ü é p j H j m ü r i H i üzelıhı-teljesítmény: [ kg/ s] H [ MJ/ ] Q& [ MW] m& kg ü t ü ü üzelıhı: Q [ kg] H [ MJ/ ] [ MJ] m kg ü & ü ü
33 Fosszilis tüzelıanyagok főtıértéke Szénhidrogének: kıolaj: MJ/kg, földgáz: 34 MJ/Nm 3 47 MJ/kg, PB gáz 45 MJ/kg. szén: MJ/kg (antracit), MJ/kg (kıszén), 2-8 MJ/kg (barnaszén), <0 MJ/kg (lignit).
34 4.2. Hı A termikus kölcsönhatásnál intenzív, S extenzív jellemzı. A hımérséklet a közeg molekuláinak energiáját fejezi ki: m k m o egy molekula tömege, 2 v a molekulák sebességnégyzetének átlaga, R o 8,3 J/molK, A6, (Avogadro-szám), kr o /A, J/K (Boltzmann-állandó). o v 3 2 R o A
35 Hı Hı: Q Q mc t m h m s Hıteljesítmény: Q& Q& mc & t m& h m & s transzportmennyiség ( ), s nem energiafajta.
36 Hı A hı (helytelenül!), de általánosan használva hıenergia. t 2 Q Qt &() dt t
37 4.2.. Hıátadás Hıvezetés: termikus energia átadása a testen belül a molekulák véletlenszerő mozgása által. (A molekulák átlagos energiája arányos a hımérséklettel.) A hıvezetés Fourier törvénye: q ( ) Q λ 2 A δ A nagyobb energiájú molekulák a meleg oldalon átadják kinetikus energiájukat a a kisebb energiájú molekuláknak a hideg oldalon.
38 Hıátadás Konvekció: hıátadás a közeg áramlási magjának mozgása által. q Q A ( ρw)(c) ρwc a ρ sőrőségő, hımérséklető közeg w sebességgel mozog; a tömeg egységnyi keresztmetszetre (ρu), a termikus energia egységnyi tömegre (c).
39 Konvekció Amikor a hideg közeg áramlik a meleg felület mellett (kényszerkonvekció) a hıátadás a felülettıl a közegnek nagyobb, mint nem áramló közegnél. A hımérsékletgradiens a felületnél nagyon nagy, a közeg határrétege a falnál hıvezetéssel gyorsan felmelegszik. A meleg közeg a hideg közeggel az áramlási magban keveredik, és az eredı hıátadás jóval nagyobb, mint hıvezetésnél. Pr cµ / λ ReρwL/ µ
40 Hıátadás Sugárzás: hıátadás az elektromágneses hullámok energiatranszportjával. Stefan-Boltzmann törvény: Q & A εσ σ5, W/m 2 K Stefan-Boltzmann állandó, ε0- emisszivitás, a felület természetétıl függ. q& 4 q& q& o εσ ( 4 4) o
41 Napsugárzás A nap külsı felületének hımérséklete meghatározza a sugárzás fluxusát, ami beesik a föld atmoszférájába. A napfelszín hımérséklete 5800 K, ε, a nap sugara R7.0 8 m (7.0 5 km), a nap és a föld távolsága L,5.0 m (,5.0 8 km). q& σ q& 3,9.0 (4πR 26 Q,23.0 τ 4 3, W ) [J/ év] [s/ év] 5, ( 3) 4 5,8.0.4 ( 8 π7.0 ). 2
42 Napsugárzás Az egyenlítı m 2 -re beesı napsugárzás: Ω q& Ω 4πL 2 4,9.0 4π 26 (,5.0 ).3, , ,37[kW/ m [m 2 ] 2 ]
43 Üvegházhatás Ha nem lenne napsugárzás-elnyelés (fıleg a spektrum látható része) a földi atmoszférában, akkor A0,3 albedo (visszaverés) S,37 [kw/m 2 ] napállandó. ( A)SπR ( a A)S 2 4σ 255K 4πR 4 2 σ 8 4 a o C
44 Ábra Üvegházhatás
45 Üvegházhatás Üvegházhatás: a földfelszín hımérséklet növekedése az infravörös sugárzás elnyelése által: C K 2 R 4 R 4 R 4 R 4 R 4 R A)S ( o F 4 F 4 a 4 F 4 a 4 a 2 F 2 4 a 2 4 a 2 2 F 2 4 a σ π σ π + σ π σ π σ π + π
46 Hımérséklet A hımérséklet () intenzív jellemzı, állapothatározó. A hıhordozó közeg, a hıátadó felület hımérséklete a hıközlés/hıelvonás és a hıtranszport során változik, ezért: termodinamikai átlaghımérséklet (termikus-mechanikai energia átalakítások vizsgálatánál), logaritmikus vagy transzport átlaghımérsékletkülönbség (hıátvitelnél).
47 ermodinamikai átlaghımérséklet b b s a páll a c páll sáll a b
48 ermodinamikai átlaghımérséklet Energiaátalakításoknál általában var, de p const (izobar hıközlés/hıelvonás). Q S Q S b a b a ds ds
49 ermodinamikai átlaghımérséklet S H S S H H ds dh S Q dh dq const p a b a b b a b a a b a b b a p b a p b a b a p p p d c d c ds dq ds dq d c dq ds c dq const c ln,
50 ranszport átlag-hımérsékletkülönbség sa sa k a sb n k n ki m. a c a n a2 m. a c b b2 be b c páll sáll S
51 ranszport átlag-hımérsékletkülönbség Q& ln Q& a n ln Q& n k b k kf ln
52 4.3. Munka A mechanikai kölcsönhatásnál p intenzív, V extenzív jellemzı. A nyomás (p) intenzív jellemzı, állapothatározó. A mechanikai kölcsönhatás eredményeként létrejövı fizikai munka: W f W pdv p V f szintén transzportmennyiség ( ), s nem energiafajta.
53 Munka A (hasznos) technikai munka figyelembe veszi a munkaközeg (belsı égéső motorok, gáz- és gızturbina) be- és kilépését): W t W Vdp V p t echnikai teljesítmény (haladó és forgó mozgásnál) W& W& V& p Fv Mε V& t V τ t Av F A p
54 Munka A hajtás mechanikai energiája: t Emech W& t( t) dt t 2
55 4.4. Villamos energia Villamos energia: E Q ϕ QU Villamos teljesítmény: P E τ IU I 2 R U R 2
56 Villamos energia: Villamos energia E t 2 P( t) dt t A villamos energiával a hajtás, a hı, és a világítás, információtechnika energiaigénye egyaránt kielégíthetı.
57 5. Energiaveszteségek Energiaveszteségek: mennyiségi, minıségi, összetett (mennyiségi és minıségi egyaránt).
58 5.. Mennyiségi veszteségek A bevitt energia (Q be ) egy része a vizsgált rendszerbıl a környezetbe távozva elvész (Q v ), de a megmaradó hasznos energia (Q h ) minıségi jellemzıi nem változnak, vagy változásukkal nem számolunk (a vizsgálat szempontjából érdektelen). Energiamérleg: Q Q + be h Q v
59 Sankey-diagram η hdirekt Q h ηhindirekt Qbe Q Q v be
60 Mennyiségi veszteségek Kiadott energia: Q ki Q h Q ε Háziüzemő, ill. önfogyasztásnak megfelelı hatásfok (ε-önfogyasztási tényezı): η ε ε Q Q Q Q ε ki ki h Q ki Q ki + Q ε + ε
61 5.2. Minıségi veszteségek Irreverzibilis veszteségek (termikusmechanikai energiaátalakításnál!): Az energiaátalakítás hıvel kapcsolatos folyamataiban többnyire olyan veszteségek lépnek fel, amelyeknél a hı mennyisége ugyan változatlan, de állapotjellemzıi (p,t) úgy változnak meg, hogy a hı a munkavégzés szempontjából kisebb értékővé válik. Irreverzibilis alapfolyamatok: hıcsere, fojtás, keveredés.
62 Hıcsere: elgızölögtetı sa sb S a S irr Q& sb Q& sa S b S S irr
63 Hıcsere: kondenzáció sa sb ki mc. be S a S b S S irr S irr Q& ln Q& s mc & ln ki be ki s be
64 Hıcsere: konvektív a a mc. a a2 mc. b b2 b b S a S b S S irr Q& lnb Q& lna m& b c b ln S irr b2 b m& a c a ln a2 a
65 Fojtás: minden munkavégzés nélküli nyomáscsökkenés (p a p b, hconst, h0) h a hconst b p a p b S irr ideális gáz ( pv R) S s irr b a ds b a dh vdp p p b a vdp R p p b a dp p Rln p p a b
66 Keveredés: különbözı hımérséklető közegek pconst nyomáson történı összekeverése 2 k S irr S m m 2, c const, k m m + + m m s irr mc k d mc 2 k d mc ln k m 2 cln 2 k
67 6. Az energiaátalakítás leírása Koncentrált paraméterekkel és idıben állandósult folyamatokkal számolunk. Hı-technikai munka átalakítást (termikus és mechanikai kölcsönhatások együtt lépnek fel!) kvázifolyamatként kezeljük, energetikai jellemzıit a kezdı- és végjellemzıkbıl határozzuk meg.
68 6.. Entalpia-szemlélet Legelterjedtebb, alapja a termodinamika elsı fıtétele. Egyensúlyi hıközlés/hıelvonás közelítıen p const ( p 0), a közölt/elvont hıteljesítmény: Q & Q& ds& H& m& h
69 Hıközlés, hıelvonás Q& Q& GK K m& m& 2o ( h ( h 2o h 3o h ) 2' )
70 echnikai teljesítmény Az egyensúlyi expanzió/kompresszió rendszerint adiabatikusnak ( Q & 0), izentrópikusnak (s 2 const) tekinthetı. Ekkor a kinyert/befektetett technikai teljesítmény expanziónál: W& Vdp & H m h W& η irr m& ( h h2o) h h h h 2 2o η irr
71 Expanzió h 2o 2 s irr sconst s
72 6.2. Exergia-szemlélet Exergia: e H o S Anergia: a os H e Nem foglalkozunk vele.
73 6.3. Hımérséklet-entrópia szemlélet Alapja a hıáram Intenzív mennyiség a termodinamikai átlaghımérsékletek. Hıközlés/hıelvonás: Q& Q& GK K m & m& 2o 2 Q& Q& S ( s ( s 2o s 3o s ) 2' ) értelmezése.
74 Hımérséklet-entrópia szemlélet
75 Hımérséklet-entrópia szemlélet Alapja a technikai teljesítmény értelmezése. Expanzió: W& W& m& d W& Vdp & [ s s ) ( s )] ( s2' Sd &
f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
Termodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok
Energetika 7 2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok Az energia fogalmának kialakulása történetileg a munkavégzés definícióához kapcsolódik. Kezdetben az energiát a munkavégző képességgel
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)
ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben
Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
Termodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Munka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
Légköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Hajdú Angéla
2012.02.22 Varga Zsófia zsofiavarga81@gmail.com Hajdú Angéla angela.hajdu@net.sote.hu 2012.02.22 Mai kérdés: Azt tapasztaljuk, hogy egy bizonyos fajta molekulának elkészített oldata áteső napfényben színes.
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
Transzportfolyamatok
ranszportfolyamatok (transzport = szállítás, fuvarozás) Jelentősége: élőlények anyagcsere pl. légzés, vérkeringés, sejtek közötti és sejten belüli anyagáramlás Korábban szerzett felhasználható ismeretek:
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.
MMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2.
MMK Auditori vizsga felkészítő előadás 2017. Hő és Áramlástan 2. Alapvető fogalmak Hőátviteli jelenség fogalma: hőenergia áramlása magasabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. -instacioner-
FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Energetikai minıségtanúsítvány összesítı
Energetikai minıségtanúsítvány 1 Energetikai minıségtanúsítvány összesítı Épület 1117 Budapest, Karinthy u. 17. hrsz 4210 Épületrész (lakás) 1.em. 10. hrsz 4210/A/17 Megrendelı Tanúsító Sinvest Karinthy
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
A kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
A napenergia-hasznosítás alapjai
G03 elıadás A napenergia-hasznosítás alapjai Werner Roth Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE Freiburg, Germany Tartalom G03 - A napenergia-hasznosítás alapjai A napenergiában rejlı potenciál
mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati
ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
Carnot körfolyamat ideális gázzal:
ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 4. (XI. 8) Carnot körfolyamat ideális gázzal: p E körfoly. = 0 IV I III II V Q 1 + Q 2 + W I + W II + W III + W IV = 0 W I + W II + W III + W
SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER
Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
Hőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
Termodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.
ENERGIAHASZNOSÍTÁS. (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma
/9 ENERGIAHASZNOSÍÁS (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről Adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 27..23. 27..23. / 7 Általános célú CFD megoldók alkalmazása
Transzportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
Mérnöki alapok 11. előadás
Mérnöki alapok 11. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334.
Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS
1. KÍSÉRLET 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe Biofizika I. OZMÓZIS 2012. szeptember 5. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet 1. megfigyelés: a folt lassan szétterjed és megfesti az egész
Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
számot a Z felosztáshoz tartozó integrálközelít összegnek nevezzük. Jelöljük Z-vel a s i -számok leghosszabbikát.
MEMIKI KÖZBEEÉ: INERÁLÁ I. Bronstejn-zemengyajev: Matematikai Zsebkönyv Elsfajú görbementi integrálok Legyen K szakaszonként sima görbedarab, kezdontja, végontja B és uf(x,y) a K görbét tartalmazó tartományban
A Z E N T R Ó P I A P R O B L É M A
A Z E N T R Ó P I A P R O B L É M A 1 A z e n t r ó p i a p r o b l é m a Másfél évszázada már, hogy az entrópia fogalma megszületett (Clausius, 1865). Ezidıben a természettudomány egyik fı témája az energia-kérdés
Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
I. kérdéscsoport: Termodinamikai modellek
I. kérdéscsoort: ermodinamikai modellek Értelmezze a termodinamikai rendszer és környezet fogalmát! Jellemezze a rendszert határoló falakat tulajdonságaik alaján! Mit értünk a köetkezı fogalmak alatt:
A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
Termodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. TRANSZPORTFOLYAMATOK biológiai rendszerekben.
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport TRANSZPORTFOLYAMATOK biológiai rendszerekben Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA rendes tagja mikloszrinyi@gmail.om " Hol
Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.
A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj
A termodinamikai rendszer energiája E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v² U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj belső energia abszolút értéke nem ismert, csak a változása 0:kémiai
Művelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához
Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 6. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Mivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával
Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?
Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
Kísérleti Fizikai Tanszék Előadó: K, G
Hőtan előadás Kurzuskód: FBN203E-1 Tantárgykód: FBN203E Tanszék: Kísérleti Fizikai Tanszék Előadó: Dr. Bohus János Kredit: 3 Félév: 2. Heti óraszám: 2+1 Előfeltétel: Mechanika Követelmény: K, G Ajánlott
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris
9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
Molekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
Atomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással
Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon
Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
Vezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
Fermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
ATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v.
A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Dátum: Tisztelt Vizsgázó! N-AM0
Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.
BEVEZETÉS TÁRGY CÍME: FIZIKAI KÉMIA Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele. Ebben az előadásban: a fizika alkalmazása a kémia tárgykörébe eső fogalmak magyarázatára.
Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai Dr. Nagy László Egyensúlyi termodinamika A termodinamika a klasszikus értelezés szerint a hőserével együtt járó kölsönhatások tudománya.
Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája
A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA A termodinamika alapproblémája Első észrevétel: U, V és n meghatározza a rendszer egyensúlyi állapotát. Mi történik, ha változás történik a rendszerben? Mi lesz
A metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál
8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási
Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.
BEVEZETÉS TÁRGY CÍME: FIZIKAI KÉMIA Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele. Ebben az eladásban: a fizika alkalmazása a kémia tárgykörébe es fogalmak magyarázatára.
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
Evans-Searles fluktuációs tétel
Az idő folyásának iránya Evans-Searles fluktuációs tétel Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem a folyamatok iránya a termodinamikai második főtétele alapján Nincs olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye,