Pedagógiai program SÁNTA ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA TISZAKARÁD. Készítette: Pingor Zsolt igazgató

Átírás

1 2015 Pedagógiai program Készítette: Pingor Zsolt igazgató SÁNTA ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA TISZAKARÁD 1

2 Tartalom I. Bevezető 1. Az intézmény alapító okirata, feladatai Helyzetelemzéshelyzetértékelés A pedagógusok személyiségével szemben támasztott követelmények. 5 II. Az Iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékeységek A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő minimális eszközök és felszerelések jegyzéke Kizárólag magyar nyelven folytatott nemzeti etnikai oktatás Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Napközi bevezetése az intézményben A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.46 III. 1. A választott kerettanterv megnevezése Kerettanterv folyamatos évenkénti bevezetésének a táblázata Kompetencia alapú oktatás Erkölcstan/hit-és erkölcstan oktatásának megszervezése Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben maghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérésében szükséges módszerek Az iskola egészségnevelés és környezeti nevelés elvei.78 IV. Környezeti nevelés mérése, értékelése Erdei Iskola V. Pályaorientáció VI. Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési minősgébiztosítási redszere 1. A nevelő-oktató munka ellenőrzésén területei Az iskolába folyó munka ellenőrzése, értékelése a következő területekre terjed ki A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

3 I. BEVEZETŐ 1. Az intézmény alapító okirata, feladatai 1.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Címe: 3971, Ifjúság u. 14. sz. Oktatási azonosítója: Alapító okiratának azonosítója: Alapító okiratának kelte: Az intézmény alapításának időpontja: szeptember 01. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 1.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai oktatás 1-4. évfolyamon Általános iskolai oktatás 5-8. évfolyamon Nappali rendszerű általános iskolai oktatás (1-4. évfolyam) Nappali rendszerű általános iskolai oktatás (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása (1-4. évfolyam) - enyhe értelmi fogyatékos Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása (5-8. évfolyam) - enyhe értelmi fogyatékos Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam Sport, szabadidős képzés Diáksport Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai intézményi étkeztetés Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 3

4 2. Helyzetelemzés helyzetértékelés Településünk a Bodrogközben található, Sárospataktól 20, Sátoraljaújhelytől 25 km-re. Az itt lakók alapvető megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. Napjainkban, de főleg a rendszerváltás utáni időszakban a nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt, helyét a kisüzemi un. farmergazdaságok vették át. Ezek érzékenyebben reagálnak az időjárás viszontagságaira, a gazdasági változások negatív következményeire. Ennek következtében tanulóink többségükben fizikai dolgozók gyermekei, akik a mezőgazdasággal foglalkoznak, de vannak diplomával rendelkezők is. A gyerekek közepes, vagy inkább rossz anyagi körülmények között élnek. Vannak olyan nehezen élő családok is, ahol mindkét szülő munkanélküli. Sárospatak és Sátoraljaújhely közelsége miatt sok szülő a városokban dolgozik és ezért néhányan még mindig ott iskolázzák be gyermekeiket, mert az iskolaválasztásnál ugyan fontos szempont az iskola közelsége a lakhelyhez, de ugyan ilyen fontos esetükben a munkahelyhez is. Igyekszünk olyan pedagógiai programot nyújtani, amely tovább csökkenti ezt a tendenciát. A 90-es években bekövetkezett országos demográfiai csökkenéssel ellentétben iskolánkban lassan növekszik a tanulók száma, ennek köszönhetően az alsós évfolyamokon kialakultak a párhuzamos osztályok. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Iskolánk a felzárkóztatás és a hátránykompenzálás mellett a tehetséggondozást hosszú évek óta kiemelt feladatának tekinti. Tehetséges tanulóinknak jól felkészült intézmény biztosítja a hátteret képességeik kibontakoztatásához. A nevelő munkánk kiemelt területe az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó tanórán kívüli tevékenységek megszervezése. Célunk olyan szintű tehetségfejlesztés, amelyben a megszerzett kompetenciák a középiskolai tanulmányok során alapot adnak az azonosított tehetségek továbbfejlődéséhez. Tervezzük: - egyéni tehetségfejlesztő foglalkozások megtartását; - egyéni tehetségfelmérést és követést; - az eddig kialakított munkamódszerek hatékonyságának a növelését; - a tehetséges tanulók eljuttatását a megfelelő szintű versenyekre; - a térség általunk szervezett versenyeinek, rendezvényeinek megtartását; - az eddig működő érdeklődési körök szakkörök további működtetését; - évenként konzultációt a tehetséggondozásban részt vevő szakemberekkel; Rendszeres tanácsadás, tájékoztatás szülőknek, továbbképzés pedagógusnak. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. 4

5 Munkánk célja, hogy iskolánk kialakult szellemiségét, értékrendjét megtartva minden gyermeknek megadjuk a lehetőséget arra, hogy elérje teljesítőképessége maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Arra törekszünk, hogy pedagógiai tevékenységünket jellemezze a gyermekszeretet, a magas szintű követelményrendszer, következetesség, rend és pontosság. 3. A pedagógusok személyiségével szemben támasztott követelmények Az itt dolgozó pedagógusok szuggesztív, hatni tudó, megfelelő belső erőkkel rendelkező és azt átadni tudó személyiségek. Munkájuk alapját emberi lények, gyermekek jelentik, a mindennapi velük való foglalkozás a hitvallásuk. A bennük rejlő erő nem jelenti a másik személyiségét elnyomó önmutogatást, önmaga előtérbe hozását, inkább olyan figyelmet és szeretetet, amellyel a másik fél pozitív kibontakozását segíti elő. Bízom abban, hogy azokat a feladatokat, melyeket célul tűzünk ki Pedagógiai Programunkban, maradéktalanul meg tudjuk valósítani és ahogy munkatársaimat ismerem, biztosan nem fognak megelégedni azzal amit éppen csinálnak, kitalálnak valami újat, valami mást, ami a gyerekekért történik. Itt szeretném megköszönni a szülőknek azt az együtt gondolkodást, hogy nem akarják más iskolába járatni gyermeküket, a mi gondjainkra bízzák őket, ott akarják képzésüket megoldani, ahol ők maguk is tanultak. Településünkön az első iskola 1786-ban alakult, amely már ellenőrzött egyházi iskola volt. Alapítását az élet diktálta szükséglet hívta életre ben új iskola épült, amely akkor 50 gyermekkel kezdte meg működését. Iskolánk történetében a legmagasabb kihasználtságot 1963/64-es tanévben jegyezték fel, ekkor 645 tanuló tanult 18 tanulócsoportban. A jelenlegi iskolaépület 1980-ban került átadásra amely kétszintes, 8 tantermes tornatermes épület, konyhával kiegészítve. Az iskolát tornaudvarral és fás ligetsávval övezték, amely otthonos környezetet biztosított számára. 4 évvel később az iskola szomszédságában 5 foglalkoztató szobás óvodát hoztak létre. A gyermek és a tanulólétszám csökkenésével a településen működő eltérő tantervű tagozat iskolája megszűnt és tanulói az új iskola épületben nyertek elhelyezést ben iskolánk teljes felújításra került. Ennek köszönhetően mind külsőleg, mind a belső teret tekintve, új arculatot kapott. A felújítással együtt futó TIOP pályázat eredményeként hét digitális táblával is gazdagodott intézményünk. A táblákon kívül 29 darab asztali számítógép, több notbook, projektorok, lézernyomtatók is beszerzésre kerültek az elmúlt időszakban. Az iskola pedagógusai pályázatok beadásával növelik az iskolai oktató munka hatékonyságát, hiszen kedvező elbírálás esetén, az eszközbeszerzéseknek köszönhetően, jelentősen javult tárgyi ellátottságunk. Nevelőink számára adottak a feltételek az eredményesebb munkavégzéshez. Minden lehetőség biztosított ahhoz, hogy otthonos, nyugodt oktatási színtérben, nyugodt kommunikációs környezetben végezzék oktató, nevelő munkájukat. ( 7.8. ) Jelenleg az iskolában 260 tanuló tanul 15 tanulócsoportban 19 pedagógus mellett. Az iskolánk kihasználtsága a törvényben előírt osztálylétszámokat tekintve 81 %-os. Az összes tanuló 83 %-a a cigány etnikumhoz tartozik, így az oktatás-nevelés felelőssége megnőtt. Intézményünkben az SNI-s tanulók oktatása integráltan történik. A délutáni felkészülést 3 tanulószobai csoport biztosítja évfolyamos tanulóink továbbtanlását a középiskolába az útravaló program segíti. 5

6 Az elmúlt tanévben biztosítani tudtuk a szakos ellátottságot, a hiányzó szakokat óraadó pedagógusokkal oldottuk meg. Oktatási intézményünkben így eredményesebb pedagógiai munka végezhető, az iskolában folyó nevelő-oktató munka jobban kiszámítható, eredményesebben tervezhető. Iskolánkban olyan pedagógiai munka folyik, melyben a gyerek tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés, az oktatás színtere a társadalmi környezet is. A fenti tevékenység elvégzése érdekében kapott feladatait, az esetlegesen felmerülő problémákat az iskola belső szabályozóinak figyelembe vételével, minden pedagógus köteles megoldani. ( 7.6. ) Pedagógusainktól alapvetően elvárható a helyes kommunikációs szokások kialakítása, a tanulók egyéni és egymás közötti kommunikációjának tudatos fejlesztése. Minden tanítótól és tanártól elvárt a pedagógiai célokhoz alakalmazkodó, érthető beszéd, az alapvető metakommunikációs lehetőségek alkalmazása. ( 7.9. ) Az eredményesebb pedagógiai tevékenység alapvető elvárása, hogy rendelkezzenek a verbális kommunikáció közösségen belüli szabályaival. Szóhasználatuk, kifejezőkézségük, hanglejtésük és hangerejük a kommunikáció céljainak megfelelő legyen! ( ) Az alapító okiratban meghatározott célok érdekében pedagógusközösségünk céltudatosan alakítja szokás- és hagyományrendszerét, e közben tudása legjavát adva tanítja és készíti fel az életre diákjainkat. Az iskolai életünket közvetlenül befolyásolják az aktuális társadalmi, politikai és gazdasági változások, az oktatás szakértőinek elvárásai, melyeket a helyi tantervvel igyekszünk mindenki számára elfogadhatóvá tenni. Kereteit, feltételrendszerét a legújabb közoktatási törvény határozza meg. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült kialakítanunk iskolánk arculatát, különböző foglalkozásaink népszerűvé váltak tanulóink körében. Szakmai munkaközösségeink jelentős mennyiségű programot szerveznek, komoly hangsúlyt fektetnek az iskolai oktató tevékenység hatékonyságának javítására. A szakmai munkaközösségek életében elvárható, hogy az iskolai fórumokon, megbeszéléseken, szülőkkel történő egyeztetéseken, külső partnerekkel folyó egyeztetéseknél, a pedagógusok képesek legyenek képviselni az iskola és saját álláspontjukat, konstruktívan álljanak hozzá a kialakult helyzethez, képesek legyenek mások meggyőzésére, de képesek legyenek arra is, hogy elfogadják a pozitív külső kezdeményezéseket! ( 7.5. ) Minden alkalmazottunktól elvárt az aktív és kezdeményező pedagógus hozzáállás. A munkánk hatékonysága érdekében további elvárás a szoros pedagógiai együttműködés a társakkal, külső szakmai szervezetekkel, külső partnerekkel, egyházakkal. Fontos a nevelőtestület kezdeményező és aktív szervező tevékenysége az iskolai, települési rendezvények megvalósítása terén. ( 7.7. ) Iskolánk mindig nagy hangsúlyt fektetett a gyerekek testi nevelésére, sportok oktatására, tömegsport szervezésére. Minden évben az egészséges életmódra nevelés keretein belül nyári turisztikai és tematikus táborokat szervezünk. Ezek elsődleges helyszíne a Zempléni-hegység és Sárospatak környéke. Az iskola céljai elérése érdekében igen nagy súlyt helyez a családokkal kialakított együttműködésre, aminek köszönhetően egyre kevesebb a tanulók igazolatlan hiányzása, a tanulók jobban elfogadják az iskola házirendjét. 6

7 II. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés. Az érték: tevékenység eredménye. A nevelés funkciói: individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését; közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez. Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Melyek ezek az értékek? Pedagógiai Programunk bevezető dokumentuma, intézményünk valamennyi pedagógusa által, ellenszavazat nélkül elfogadott Célok és feladatok Alapvetéseink foglalja össze ezen értékeket. Rövid felsorolásuk álljon itt újra: becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; kíváncsiság és tudásvágy; tolerancia és szolidaritás; a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; kötődés a családhoz és az iskolához; magyarság- és európaiság-tudat; önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában; törekvés széles körű műveltségre; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség; innovatív készség, kreativitás; törekvés az egészséges életmódra; az érték és a talmi közötti biztos választás képessége. Pedagógiai alapelvek A nevelés a nevelő és a tanuló személyes kapcsolata. A nevelés az egész társadalom feladata, különösen a szülőké és az iskolái. A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, és mindkettőnek a gyermek érdekét kell szolgálnia. Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg. Ennek során a tanítvány a maga teljes személyiségében gyarapodik, de a felnőtt nevelő személyisége is teljesebbé válik. A nevelő magatartása, erkölcsisége minta a gyermek előtt és ez fokozott felelőséget ró a pedagógusra. A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége. A nevelés alapvető színterének a családot tartjuk, ezért iskolánk nem kívánja csorbítani a szülők jogait, de ugyanakkor nem is vállalhatja át alapvető kötelességeiket. Az iskola pedagógusai igyekeznek felfedezni a családi nevelés hiányosságaiból eredő ( 7

8 elsősorban kommunikációs és viselkedésbeli) hátrányokat és segíteni azok csökkentését. Pedagógiai munkánkban számítunk a szülői ház támogatására. Ezt úgy próbáljuk elérni, hogy nevelési céljaink és módszereink megvalósításában együttműködünk a szülőkkel és követelményeink igazodnak a gyermekek teherbíró képességéhez. - Önállóság és közös munka a tanulásban Iskolánk törekszik az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére, kibontakoztatására. Önkéntes feladatvállaláson alapuló, egyéni és kisebb csoportban végzett közös feladatokkal, önálló megfigyelést, adat-és információgyűjtést, elemző munkájukban önállóságra, az együttműködésben nyitottságra, szervezettségre. A modern társadalmi és gazdasági életben, a közéleti demokrácia szempontjából alapvető jelentőségűek azok a kommunikációs és munkakészségek, amelyeket az így szervezett tanulás során sajátítanak el a tanulók, s amelyek az iskolában tanult ismereten túl felkészítik őket az egész életen át tartó tanulásra, művelődésre. (6.7) - Egyéni bánásmód, esélybeli különbségek kiegyenlítése A tanulók esélyegyenlőségét egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segítjük elő. Figyelembe vesszük az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulók sokféleségét. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére neveljük őket, hanem különbözőségek elfogadására, megértésére is, A nevelés és az oktatás folyamatában tekintettel vagyunk a fiúk és a lányok különbözőségeire, eltérő beállítottságára. - A társadalmi életre való felkészítés. A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Ezt figyelembe véve közvetítjük a vele szemben támasztott követelményeket, alakítjuk azt a módot, ahogyan vele viselkednek, ahogyan vele szemben követelményeket támasztanak, amiképpen hozzá szólnak és róla beszélnek, ahogyan megszervezik és értékelik a munkáját, s a módszereket, amelyekkel elősegítik az együttműködését, joginak, érdekeinek érvényesülését. A tapasztalatok az mutatják, hogy a tanulók személyiségének alakulására nagy hatással van a diáktársak értékrendje, a tanárok és a diákok, valamint a diáktársak között uralkodó magatartás és a hangnem. Az iskolánk különös figyelmet fordít arra, hogy nevelő szerepét ezekben a kapcsolatokban is gyümölcsöztesse. Az iskola értékrendje Nevelőtestületünk a pedagógia folyamat egészében igyekszik érvényesíteni a NAT-ban is képviselt értékeket, így: - Humanizmus értékeit: az élet tiszteletét, az emberi méltóság tiszteletét, a természettel való összhang, a tudás, az alkotás megbecsülését. - A demokrácia értékeit: az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartást; az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját és szokásait ismerő és tiszteletben tartó, egészséges nemzeti öntudatot. - Azokat az általános és alapvető erkölcsi normákat, érzelmi, akarati és viszonyulásbeli jellemvonásokat befogadó beállítódást, melyek nélkül a testileg-lelkileg egészséges, harmonikus személyiség elképzelhetetlen. Mindezek az értékek jelen vannak iskolánk tantervében: követelmény-és értékelő rendszerében, tananyagában, valamint a tanulók számára biztosított tevékenységi formákban. 8

9 Iskolánk alapfeladataink prioritása: személyiség- és készségfejlesztés, ismeretközvetítés, az értékközvetítés, melyek fő eszköze az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítatása, gyakoroltatása és az élményt nyújtó tevékenykedtetés. Célok és a hozzájuk kapcsolódó feladatok a.) Korszerű, sokoldalú általános alapműveltség biztosítása, az önművelés igényének fejlesztése, felkészítés a következő iskolafokon való helytállásra - a sikeres továbbtanulás megalapozása - a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő többszintű oktatási formák biztosítása a tehetséggondozás és hátránykompenzáció céljából ( egyéni felzárkóztatás, korrepetálás ) - alkotó gondolkodásra nevelés: önálló tanulás technikájának elsajátítása, problémamegoldó gondolkodást igénylő feladatok, tanítási módszerek alkalmazása (felfedeztetés, tanári és tanulói kísérletek, a diákok részéről előadások, dolgozatok, projektekben együttdolgozás) - korszerű informatikai ismeretek átadása és használata (felhasználói ismeretek, Internethozzáférés információforrásként és kommunikációs lehetőségként való felhasználása) - a tehetséges tanulók felkészítése tanulmányi, kulturális és sportversenyekre b.) Harmonikus személyiséget fejlesztő egyéni és közösségi nevelés - pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítása törekvés (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése) - helyes önismeretre nevelés (a értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése) (6.7) - az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése - a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése - kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása) - a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése c.) Tanulók felkészítése az életre, munkára nevelés - Elemi háztartási ismeretek (reformkonyha, háztartásgazdálkodási ismeretek) oktatása - Vállalkozói szemlélet kialakítása játékos formában - Növénygazdálkodási alapismeretek megszerzése - A közlekedési szabályok alkalmazásképes ismerete d.) Egészséges életmódra, környezetvédelmi gondolkodásra nevelés - Az egészséges életmód igényének és képességének (rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás) kialakítása a tanulókban - Alapvető higiéniai ismeretek átadása, gyakorlása - Szabadidő eltöltésével szembeni igényesség kialakítása 9

10 - A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában (iskolai sportkör működtetése, háziversenyek szervezése, versenyeztetés, úszásoktatás, nyári táborok) - A szenvedélybetegségek megelőzése, azok következményeivel való megismertetés - Az iskola környékének rendszeres ápolása, osztályok tantermének szépítése, óvása e.) Egyéni és közösség viszonyának helyes értelmezése, identitástudat - Együttműködő-képesség és tolerancia fejlesztése - Önismeret, önérvényesítés és önértékelés képességének kialakítása - Véleménynyilvánítás (érvelés, vita), az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott és helyes formái. - Diákönkormányzat működtetése. f.) A hagyományok tisztelete, ápolása - nevezetességeinek megismerése (földrajzi adottságok, történelmi múlt, jelent) - Hagyományos tiszakarádi foglalkozások (faiskola, kosárfonás, gyékényfonás) ismerete - Ünnepekhez kapcsolódóan a népszokások megismerése - A más nemzetiségek eltérő szokásainak megismerése - Diákjaink ismerjék meg az iskola múltját, hogy jelenét képesek legyenek alakítani /Sánta Erzsébet hét/ A nevelési módszer a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Megválasztás igazodik a konkrét pedagógiai szituációhoz, a tanulók életkori sajátosságához, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelők személyiségéhez. A módszerek alkalmazásának törvénye a módszerek és eljárások kombinációja. Az alkalmazott módszerek: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés. Ezen módszerek alkalmazásának eszközei: nyelvi eszközök, nem nyelvi eszközök, szociális technikák (ön-és emberismeretet fejlesztő és szociális készségfejlesztő technikák). 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A NAT-ban s ennek megfelelően a kerettantervben is képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program, a nevelési, tanítási-tanulási folyamat - teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; - ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; 10

11 - ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Iskolánk pedagógiai programja olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A pedagógus feladata koordinálni ezt a folyamatot, mivel tanítványaink eltérő adottságokkal rendelkeznek, különböző a fejlettségük, más hatások érik, s nem azonos dolgok érdeklik őket. Ezen feladat megvalósításának egyik színtere a tanóra. Itt, a kerettantervben meghatározott tananyagon keresztül mindenki hozzáteszi a maga kis mozaikját, lévén, hogy az ismeretek formálják a személyiségünket.(6.1) A tananyag eszköz számunkra, amellyel életszemléletet, erkölcsi normákat, jó szokásokat, értékrendet alapozunk meg. Az osztályfőnöki órákon, szereplési helyzetbe hozva a gyereket, szituációkon keresztül fejlesztjük önismeretét, kommunikációs készségét, társismeretét, együttműködési képességét. A szaktanár feladata jelezni az osztályfőnöknek, ha valakinél személyiségproblémát észlel. Közösen a szülővel együtt, esetleg szakembert bevonva oldják meg ezt a gyerek érdekeit szem előtt tartva. Tanórán kívül széles az a tevékenységi kör, ami hatékonyan hozzájárul a személyiség alakulásához. Intézményünk jellegéből adódóan / általános művelődési központ / az óvoda, az iskola és a művelődési ház közművelődési tevékenysége összefonódik. Azon túlmenően, hogy programjaink jelentős részét a faluházban rendezzük, azokat elérhetővé tesszük a falu lakossága számára. Programjaink rendhagyóak, a lakosság nagy számban vesz rajtuk részt. Évente megrendezzük a szakkörök bemutatkozó műsorát, amiben a tanév során végzett munkáról számolnak be. A farsang helyett 21 éve TÁTIKA műsort rendezünk, ami jelen pillanatban a legjelentősebb községi rendezvénnyé nőtte ki magát. A tanulmányi kirándulások szolgálják a szülőföld megismerését, a kulturális értékeink megbecsülését, magyarságunk megerősítését. Ezt erősítik az ünnepségek, a rendezvények, illetve a kulturális programok. Ezeken lehetőséget kapnak a tehetségük bemutatására és fejlesztésére. Osztályprogramokon, vetélkedőkön megismerkednek a szűkebb környezet múltjával, jelenével, mely tovább erősíti a szülőföldhöz való érzelmi kötődést. Akár tanórán, de azon kívül is nagy feladat a képzelőerő, a fantázia fejlesztése. Ennek érdekében versenyeztetjük, pályáztatjuk diákjainkat. Ezzel elősegítjük az olvasás megszeretését, s így tovább tudjuk gazdagítani a gyerekek személyiségét. Biztosítani kell az időt arra, hogy a tanulók kommunikáljanak, s nem csak társaikkal, hanem felnőttekkel is. Ebben a kapcsolatban a felnőtt megerősíthet, de ugyanakkor jelzést is adhat a hibák korrigálására. Hogy a szakkörök, sport, illetve művészeti csoportok tényleg az önmegvalósítás székhelyei legyenek, minden tanév végén felmérjük a tanulók következő tanévi igényeit. Az eddig felsorolt eszközökön, módszereken túl- gyerekekről lévén szó van egy varázsszerünk, a játék. A játék, mely a gyerek lételeme, kapcsolatteremtésének legjobb eszköze. Feloldódik benne, kinyílik, közvetlenné válik. Új tartalmat ad a tanár-diák kapcsolatnak, közelebb hoz egymáshoz. A játékhelyzetben fejlődik a gondolkodás, megtanul a játékos szabályokat elfogadni figyelni magára és másokra, felfedezheti képességeit, megtanul győzni és veszíteni, örülni, s a másik embert megérteni. 11

12 Az önismeret, a drámapedagógiai és a játék segít a pozitív, szeretetteljes légkör kialakításában, melyben az érzelmeknek meghatározó szerepük van. Ugyanis érzelmek nélkül sivárrá válik életünk, s embertelenné az ember. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Ebből adódóan: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez 12

13 vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában. Olyan egészségfejlesztő programot dolgozott ki iskolánk, amelynek eredményeként erősödnie kell a személyiségfejlesztő hatásoknak, csökkenniük az ártótényezőknek és, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: 1. interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, 2. serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, 3. kortárssegítők képzése, 4. problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, 5. szituációs játékok, 6. részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, 7. sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, 8. az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, 9. érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása), 10. környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), 11. a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, 12. az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. 13

14 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 1. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát 2. Ismerjék fel a vészhelyzeteket 3. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit 4. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat 5. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése 6. Képességfejlesztés 7. A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe 8. Kézség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A közösségfejlesztés az a folyamat aminek során az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakul. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: - A tanítási órák: -osztályfőnöki órák -szaktárgyi órák, kiemelten a magyar és történelem órák Feladataink a közösségfejlesztés terén: - Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait. - Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. - Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket. - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös megoldása, kezelése terén. - Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról szabatosan kommunikálni. - Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő célú ellenőrzésre. - A tanulói tevékenységek erősítsék a közösséghez való kötődést, a közösség iránti felelősségérzetet. A közös munka során mélyüljön a tanulók önismerete, fejlődjön önfegyelmük, fedezzék fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógusokkal együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat 14

15 demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Iskolánkban a diákönkormányzat osztályonként egy vezetőt választ. Az osztályok diákönkormányzati vezető alkotják az iskolai diákönkormányzat vezetőségét. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Tanítási órán kívüli foglalkozások: napközi szakkörök, drámafoglalkozások diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek: osztálykirándulás, múzeum, színházlátogatás, mikulás-ünnep, TÁTIKA, iskolai szintű rendezvények, együttlétek: Sánta Erzsébet hét, gyermeknap, Mindkét terület más-más foglalkoztatási formát követel, abban azonban megegyeznek, hogy mindegyik tevékenyen hozzájárul: - a tanuló közösségi szokások, normák elfogadásához, - az együttértő magatartás kialakításához, - a másság elfogadásához - a harmonikus embertársi kapcsolatok kialakításához A közösségfejlesztés megvalósítói: az iskola egész nevelőtestülete, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal. A tanulókkal közösen, együttműködve valósítja meg a közösségfejlesztés kitűzött feladatait. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 15

16 a tanítási órákra való felkészülés, a szaktárgy tantervi követelményeinek figyelembe vételével (6.1) különböző értékelési módszerek, eszközök használata, a tanulók dolgozatainak elkészítése, javítása, (6.2, 6.3)) a tanulók munkájának rendszeres, egyértelmű, világos értékelése, (6,4, 6.5) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.(6.6) Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 16

17 Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a csoportos oktatás - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulás, - a tehetséggondozó foglalkozások - csoportbontások - az iskolai sportkör - a szakkörök - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) - a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek; eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - iskolai rendezvények: versenyek, ünnepélyek, tátika - tanulmányi kirándulások - a továbbtanulás segítése. Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a. a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. b. pszichés fejődés zavari miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetkikus vagy kóros aktivitászavar) /Kt. l2l. (29)./ A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása történhet külön, e célra létrehozott, speciális gyógypedagógiai intézményben szegregáltan, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt. A fogyatékosok és a nem fogyatékosok együttes nevelését, fejlesztését megvalósító irányzat az integráció, amelynek több típusa és formája lelhető fel a pedagógiai gyakorlatban. 17

18 Integráció inklúzió Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek Dr. Csányi Yvonn után a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. A fogadó iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Kt. 30. (1) A pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése az integrált nevelés és oktatás erősödése anélkül, hogy az elkülönített oktatás és nevelés lehetősége megszűnne. A beiskolázásról A beiskolázás közös felelősség. Arról hogy a sajátos nevelési igényű gyermeke és tanulók speciális (szegregált) oktatás, vagy a többségi iskolában megvalósítható (integrált) oktatás, nevelés körülményei között kezdik meg tanulmányaikat, a szülő, a szakértői és rehabilitációs bizottság, és a speciális iskola, illetve a lakóhely szerinti iskola igazgatója dönt. A szakértői bizottságok az arra alkalmas személyiségű gyerekek számára alapvetően nem szegregált iskolákat, hanem gondos mérlegeléssel az együttnevelést vállaló többségi iskolákat jelölik ki. A törvény rendelkezése szerint a szülőt megilleti az iskolaválasztás joga. Amennyiben úgy döntő, hogy integráltan szeretné iskolába járatni gyermekét, akkor a szakértői bizottság javaslatára a lakóhely szerinti önkormányzattal, (jegyzővel) történt egyeztetést követően kialakított intézményi lista alapján választ gyermeke sajátos nevelési igényeinek megfelelő intézményt. 11/1994. MKM rendelet 15 (5) (c); 14/1994. MKM rendelet 12 (3) A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyeztetés még nem zökkenőmentes: A listára felkerülnek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel nem rendelkező iskolák is; A fenntartó önkormányzatok a sajátos nevelési igényű gyermekek sorsának alakulásáért nem éreznek felelősséget, nem törekednek a szükséges feltételek kialakításához szükséges források előteremtésére; Még nem működik az úgynevezett integrációs protokoll amely a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülő, az iskolák, a különböző segítő intézmények és szakemberek együttműködését koordinálja. Próbálkozások vannak, de még komoly fejlesztésre, kidolgozásra várnak. Ennek hiányában ma még a vidéki nagyvárosokban élő szülő végigkilincsel számos iskolát, mire talál olyan igazgatót, aki megszánja, s befogadja sérült gyermekét. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos szervezett, törvényi és intézményes segítés széleskörű. Több törvény különleges juttatásokat biztosít 18

19 megsegítésükre, így kedvezményes az élelmezésük, ingyenes számukra a tankönyvellátás. A sajátos nevelésű igényű gyermeket nevelő családokat szintén több szociális kedvezmény és juttatás illeti meg (felemelt családi pótlék, útiköltség térítés, meghosszabbított GYES, stb. Jó, ha az iskolák, pedagógusok tudnak ezekről, de tennivalót csak a sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek megteremtése ad számukra. A sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek Ezeket így határozza meg a törvény: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetéke szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Szakértői bizottságok A szakértői bizottságok beiskolázással kapcsolatos szerepén túl időszakos kontroll vizsgálatokat is végez. Szakértői vizsgálat a szülő kérésére, illetve egyetértésével és jelenlétében történik. A tanulási képességet vizsgáló, vagy az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok a vizsgálat alapján szakvéleményt készítenek. A szakvélemény javaslatot tesz a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátásra, az ellátás módjára, formájára, és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó igénybe vehető pedagógiai szakszolgálatra. Szükséges esetben rendelkezet a tantárgyi felmentésről, eszközellátásról is. Sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó iskolák törvényi támogatása az iskolák fogadókészsége A törvény serkenti a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó iskolákat a többletfeladat vállalására és kompenzálja az együttnevelésből származó nehézségeket. A fogyatékos tanulót az osztálylétszám megállapításánál 2 gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Az integrált óvodai nevelés, iskolai nevelés, oktatás megszervezését segíti a jogszabály. Nevezetesen amennyiben az óvodai foglalkozás, tanórai foglalkozás elsődlegesen nem 19

20 sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja -, a tanító számára elegendő a Kt ának (1) bekezdésében meghatározott végzettség. Azonban ebben az esetben is szükséges, a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, (terapeuta, konduktor) segítő közreműködésének a biztosítása. Ez régebben csak a testi, érzékszervi, és beszédfogyatékosok integrált oktatás esetében volt törvényesen lehetőség. A befogadás felelőssége Az integrált fogyatékos tanulót a társadalmi integrálódás felé vezeti a befogadó iskola. A befogadás elhatározás kérdése., A tantestület döntésével az intézményvezető és a tantestület felelősséget vállal. A közös döntés azonban nem jelenti azt, hogy a feladatokból mindenki egyenlő részeket vállal, Minden tantestületben van néhány olyan pedagógus, aki szívesen fogad sajátos nevelési igényű tanulót osztályába, s olyan is, aki nem hajlandó kialakult szemléletén változtatni. Úgy is fel lehet vetni a kérdést, hogy ki akarja-e rekeszteni az általános iskola pedagógusait és tanulóit azokból az élményekből, el akar-e határolódni azoktól a hatásoktól és kihívásoktól, amelyek vállalása az emberség, az empátia és a szakmai kompetencia próbái vagy sem. Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógusközösségben is, amelynek eredménye, hogy az integráció vállalása véletlenszerű próbálkozásból tudatosan választott úttá válik, a fogyatékos gyermek sajátos nevelési igényével egy idő után egyáltalán nem lóg ki a sorból. A sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzó erőt jelent, ha egy osztályba járhatnak test, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. Az intézményvezető és a tantestület tennivalói További gondot okoz, hogy gyakran nem tudják az iskolák, milyen speciális feltételeket igényel a tanuló. Ennek több oka lehet: - a szakvélemény szűkszavú, nem tartalmaz erre vonatkozó kitételeket, - a szakvéleményben foglaltak értelmezése az iskolában speciális (gyógypedagógiai) - az iskola nem talál megfelelő végzettségű gyógypedagógust az utazótanári feladatok ellátásra, - a testület általánosan felkészületlen a feladatra. 20

21 A fogyatékosság típusa szerint merőben más- más sajátos igényt kell figyelembe venni: más segítséget igényel a nagyothalló, mást egy vak, megint más problémákkal jelentkezik a tanulásban akadályozott tanuló. A megoldatlan nehézségek kedvét szegik a befogadó iskolának. Ha nem kapnak, vagy nem kérnek idejekorán támogatást, akkor néhány év után, többnyire, amikor a sajátos nevelési igényű tanuló eléri a felső tagozatot, - igyekeznek megszabadulni gondjaitól. Teszik, mert nem éreznek sorsa iránt felelősséget, kudarcát nem élik kudarcuknak. Sajnálatos tény, de az esetek túlnyomó részében hiányoznak a sajátos feltételek,. A befogadó iskoláknak nemcsak a fogyatékosság típusából adódó speciális pedagógiai problémákra kell felkészülniük, hanem az innovációval járó belső feszültségeket is kezelniük kell. Az igazgatóra hárul a szervezetépítés, - fejlesztés feladata. Járatlan utakon attitűdváltás Mindamellett a sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, oktatása iránt elkötelezett pedagógus kezében van a lehetőség, hogy a nehezebb feltételek mellett is feltárja és felszínre hozza a tanulóban rejlő értéket a sérült gyermek, a közösség, és a saját maga számára. Az inkluzív nevelés kihívást jelent a vérbeli pedagógusoknak, akik közül több en is szívesen kipróbálnák az együttnevelést. Jó lehet a testi és érzékszervi fogyatékos tanulók integrált oktatása több évtizedes múltra tekinthet vissza, az értelmi sérült gyerekek együttnevelésre kevesen vállalkoznak. Az enyhe fokban értelmi sérült, tanulásban akadályozott tanulók közül a szakértői bizottságok körültekintő vizsgálódás alapján sokkal több esetben javasolják/javasolnák az általános iskolában történő beiskolázást, mint amennyit jelenleg a többségi iskolák fogadni hajlandóak! Együttnevelés a./ Szakember-ellátottság biztosítása Az együttnevelés sajátos pedagógiai feladatinak megoldása felveti a személyi feltételek biztosításának kérdését. A többségi iskolák úgyis részt vehetnek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában, nevelésében, ha nincs a tanulók fogyatékosságának megfelelő szakos gyógypedagógus alkalmazottjuk. Erre a közoktatási törvény lehetőséget ad. A közoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a befogadó iskolák gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, pedagógiai asszisztenst, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmazzanak. Gyógypedagógus foglalkoztatása célszerű, mert megoldja a sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges habilitációs, rehabilitációs fejlesztés gondját. A gyakorlat napjainkban több megvalósítási módot is mutat. Az egyik megoldás az, hogy fejlesztő pedagógust alkalmaz az iskola, és a speciális feladatokat egy személyben ő oldja meg. Tekintettel arra, hogy az integráló iskolákban általában egyféle fogyatékossági típusú 21

22 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadnak, a habilitációs, rehabilitációs órakeretben ők egyéni, vagy kiscsoportos -. többnyire felzárkóztató foglalkozásokat tartank a gyerekeknek. A fejlesztő pedagógus azonban nem gyógypedagógus, felkészültsége részleges,minden speciális feladatot nem old meg. b./ Habilitációs, rehabilitációs tevékenység A tankötelezettségi illetve a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának %-a lehet Kt. 52 (6) A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanuló fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességek fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. d./ Az együttnevelés megjelenése az iskolai dokumentumokban Az integráció törvényi előírásainak betartása kötelezettség. Iskolánk alapító okiratában szerepelnie kell a feladatnak. A fenntartóval történő egyeztetés után kerülhet erre sor. A helyi pedagógiai programban szintén érvényesíteni kell a habilitációs, rehabilitációs szempontokat. Így a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusa szerinti korrektív kompenzatív differenciált, terápiás fejlesztés célját, anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét és a követelményeket érintő változtatásokat. A követelménytámasztással kapcsolatban le kell szögezni, hogy az értékelés egyéni képességek fejlettségszinthez viszonyított fejlődés figyelembevételével történik. Éppen csak érintjük a legfontosabb eltéréseket, mégis látható, hogy a sérülés típusától és súlyosságától függően lényeges változtatásokat kell végrehajtani. A módosítások kidolgozása igazi pedagógiai feladat. A nagyobb probléma mindezt a tantestület minden érintett tagjával megismertetni, és elérni, hogy a változtatásokat mindennapi tanítási gyakorlatukba emeljék. Ezért szükséges a helyi pedagógiai programban meghatározni a sajátos nevelési igényű tanuló nevelésének, oktatásának célkitűzéseit, alapelveit, feladatait. A program rögzíti továbbá az értékelés alkalmazható típusait, formáit, a jutalmazás és az elmarasztalás kombinálására törekvést, a pozitív megerősítés előtérbe helyezését és nem utolsó sorban felszólít az egyéni különbségek figyelembevételére. e./ A fogyatékosság típusának megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezni A sajátos nevelési igényű tanulóra nehezedő többletterhek a szokásosnál intenzívebb és hatékonyabb motivációval, hangulati elemekkel., versenyszerűséggel könnyíthetőek. 22

23 A tanulót jól ismerő befogadó pedagógus képes a tananyag kiválasztására, mennyiségének, mélységének tervezésére, a haladás adekvát ütemezésére, és az egyéni értékelés tanulási kedvet megőrző, és azt fokozó módozatainak alkalmazására. Rugalmas a tanulásszervezésben, előtérbe helyezi az együttműködésen alapuló tanulási formákat, és differenciáláson alapuló feladatadást. Ennek érdekében: - a befogadó iskola kapcsolatot tart a segítő gyógypedagógiai módszertani intézménnyel; - részt vesz pedagógus továbbképzésben a speciális ismeretek megszerzése és bővítése érdekében. f./ Az együttnevelés pedagógiája: differenciált oktatás, adaptív oktatás az értelmi, testi vagy érzékszervi fogyatékosság esetén a tanulók minden esetben különleges igénnyel jelennek meg az iskolában., Esetükben az esélyegyenlőség megteremtése érdekében szükséges figyelembe venni az egyéni sajátosságokat. A hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező, különleges bánásmódot igénylő tanulók iskolai oktatása az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, azokhoz alkalmazkodó differenciált oktatás keretében valósul meg A differenciálás az oktatásban eleinte csak a hátrányokkal rendelkezőket, vagy a tehetségeseket vette hatókörébe, később, a nyolcvanas évek vége felé általános értelmezése szerint minden egyes tanulóra vonatkoztatva szükséges differenciálni. Az adaptív oktatás, és az individualizáció kifejezések szinonimaként szintén használatosak. Minden pedagógiai differenciáló szándék hátterében az a törekvés húzódik meg tehát, hogy minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése érdekében. A differenciálás nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszköz együttesként jelenik meg minden iskolában és iskolatípusban, amelyben eredményességre törekszenek. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatás, nevelés érdekében többszintű és változatos differenciálást célszerű megvalósítani, a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában. Olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket minősíthetünk jó gyakorlatnak, amelyek a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak: páros-, csoport és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, kooperatív tanulás a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel kéttanítós oktatási modell, 23

24 motiváció szemléltetés többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal (6.3) a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés.(6.4) A jó szándék, és a vállalkozó kedv fontos, de nem elegendő. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezni, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat elsajátítani, s ezeket érvényesíteni a napi munkában. A jó gyakorlatok nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése okán kerülhetnek bevezetésre, hanem minden összetételű tanulócsoportban. A módszerek felszabadult, örömteli kedvvel tanuló egymás sikerének örüli tudó diákokat nevelnek. Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. Az integráció sikerességét előrejelző tényezők A szülő részéről: 1. elfogadó magatartás 2. reális helyzetértékelést 3. tájékozottság a gyermek fogyatékosságával kapcsolatosan (ismerje gyermek e személyiségét, állapotát, a szükséges beavatkozásokat, kezeléseket) 4. fegyelmezettség (kezelés, veszélyeztetettséggel kapcsolatban és nevelési kérdésekben) 5. együttműködési készség a pedagógusokkal, szakorvossal. A pedagógusok részéről: empatikus hozzáállás speciális pedagógiai felkészültség innovatív készség plusz munka vállalása gyermek és szakmaszeretet. Mit tehet a befogadó iskola a sikeres integrációért? Az integrációl törvényi feltételeinek megvalósítása (alapító okirat, nyilvántartás). A tanulók különleges igényének figyelembevétele a törvény adta jogok érvényesítésével: 24

25 a. Helyi Pedagógiai Programban megjelentetés b. a habilitációs, rehabilitációs szempontok érvényesítése (órakeret, szakember biztosítása differenciált fejlesztés és követelménytámasztás, stb.) A tárgyi feltételek megteremtése: g.) taneszközök biztosítása, h.) speciális segédeszközök (pl. egyéni megvilágítás), i.) akadálymentesített környezete kialakítása (láthatóság, tájékozódás segítése). A személyi feltételek megteremtése: - az érintett pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele (tanfolyami díj-, útiköltség-térítés, helyettesítés. - gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása, - az integrált tanuló segítésére un. mentor megbízása, - az integrált nevelés-oktatásban résztvevő pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerését kifejező, ösztönző jutalmazási és bérezési (pótlékolási) rendszer kialakítása. A tantestületben és a dolgozók körében elfogadó légkör teremtése. Az integráció törvényi feltételeinek megvalósítása (alapító okirat, nyilvántartás) Integrációs törekvéseink, saját elkötelezettségünk Iskolánk esetében több évtizedes folyamat lezárásaként valósult meg a sajátos nevelésigényű tanulók integrációja. A 80-as években az érintett tanulókat még külön telephelyen, a többi tanulótól teljesen elkülönítve oktatták, nevelték kollégáink. A 90-es években a gazdasági törekvések és a gyerekek számának csökkenése miatt, az említett osztályokat a normál általános iskola udvarára, külön épületbe költöztették. A kezdeti 80-as létszámról időközben húsz gyermekre csökkent az érintett tanulók száma től egyre komolyabb igényként jelent meg az SNI-s tanulók integrált oktatása, azonban ehhez sem a személyi, sem pedig a tárgyi feltételekkel nem rendelkeztünk. Első lépésként a személyi feltételek biztosítását tűztük ki célként ben kezdte meg az első kollégánk a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolát, majd őt 2006-ban követte egy kolléganőnk. Közben hat pedagógus vett részt fejlesztőpedagógus 120 órás továbbképzésen. Az elmúlt három évben több pályázatot nyertünk, amelyek segítségével sikerült a tárgyi feltételek biztosítása is. A Megyei Pedagógiai Intézet segítségével a 2005/06-os tanévtől kezdve integráltuk az első két SNI-s osztályt. Az ekkor szerzett tapasztalatok alapján egy három éves folyamatot kezdtünk el, aminek a végét az SNI-s tanulók teljes integrációja jelentette. A folyamat megkezdése előtt a megyei szakemberek segítségét kértük, hogy az integrációban résztvevő tanulók egyáltalán integrálhatóak-e? A gyermekek BNO besorolása lehetővé tette a további vizsgálatukat, aminek eredménye alapján a két pedagógusos modell megvalósítása lehetővé vált. A 2007/08-as tanévtől iskolánk teljes integrációban oktatja a tanulókat és a tapasztalataink szerint jó utat választottunk, amikor az integrált oktatási forma bevezetését elkezdtük. 25

26 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A diagnosztizálás Minden gyermek lehetőségekkel születik és nem tudhatjuk, hogy hol vannak a határai. Mégis sok gyermek- a nagyon tehetségesek ugyanúgy, mint a küszködők - nem tudja kihasználni a képességeit. Az oktatásban elszenvedett kudarcok és frusztrációk lehetséges okai változatosak és gyakran nehéz diagnosztizálni őket. Az okok egy része az, amikor a tanulók olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesülnek, amelyek értelmetleneknek tűnnek számukra. A tanulók ilyenkor összezavarodnak, és két okból vallanak kudarcot: nem tudják leküzdeni a tanulás akadályait, nem tanulták még meg, hogyan kell tanulni. Ahhoz, hogy megtalálják a hatékony tanuláshoz számukra legkedvezőbb módszert, a megfelelő attitűdöt el kell sajátítaniuk. A tanulás akadályainak meghatározása - A gyermekben, magában lévő tényezők. Fiziológiai okok (genetikai meghatározók, alultápláltság stb.), pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek - A környezetben lévő tényezők (pl. osztálytárs probléma, közösség, taneszköz hiánya, higiéné hiánya, hőség, kényelmetlen ülőeszköz stb.) - A tananyagban lévő tényezők (pl. túl nehéz, túl hosszú, olvashatatlan, nincs tankönyv, nincs téma, érdektelen számára stb.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók viselkedési tünetei A tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: Hiperaktivitás, szorongásos magatartás térlátás nehézségei (jobb- bal tévesztése, betűk felcserélése) mozgáskoordináció zavarai a nyelvi működés zavarai (diszlexia, díszgráfia) antiszociális cselekedetek alacsony önértékelés emlékezés zavarai a logikus gondolkodás problémái a spontán kíváncsiság hiánya A tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. 26

27 A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt ját. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megronthatja a tanár diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. A segítségnyújtás módjai - Az 1. és az 5.évfolyamon nevelő-oktató tevékenységünk során fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, negyedéves tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése stb.) ebben az osztályfőnököknek, de a szaktanároknak is komoly feladataik vannak. - A diszlexia, diszgrafia időbeni felismerése, szakember bevonásával, szülői egyeztetéssel annak kezelése. - Osztályfőnöki órák keretében 8-10 órában a tanulás technikájának elsajátíttatása a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). - Felzárkóztató órák, foglalkozások szervezése (igény szerint és a szükséges ideig). - Kiscsoportok ideális kialakítása (nyelvi, számítástechnikai, természettudományi tantárgyak, stb.). - Tanulói hiányzások okainak kiszűrése, felszámolása. - A tanulásra alkalmatlan otthoni környezet pótlására tanulószoba biztosítása (tanulói és szülői igény szerint). - A kerettanterv adta lehetőségekkel élve- helyi tanterv alapján- kommunikációs ismeretek tanítása. - A kudarcnak kitett tanulók esetében a készségtárgyak jelentőségének felismerése (pl. sikerélményhez juthat testnevelés órán, sporteredmények kiemelése, ének, zenetudás elismerése stb.), de biztosítható a sikerélmény a közösségi programok által is (TÁTIKA, diák-önkormányzati rendezvények ). - Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése. - A tanulást segítő közösség megteremtése az iskolában. - A jutalmazás különböző formáinak tudatos alkalmazása (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megbízatások megtisztelő feladatokkal, tanulók véleményének kikérése stb.). Sikerélmények nyújtása. - Szaktanárok együttműködései a problémás tanulók érdekében. - Továbbtanulás irányítása, segítése. - A tanulási hátrányok leküzdésében eredményesen alkalmazhatók a digitális pedagógia eredményeit tükröző számítógépes multimédia egyéni fejlesztő programok. - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A szervezés elvei és eljárási rendje A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Mindenható módszer nincs. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A beavatkozásoknál azonban célszerű figyelembe venni az alábbi szempontokat: - Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél korábban kerül rájuk sor 27

28 - A beavatkozásokat hosszú távra tervezzük, de legalábbis addig, amíg a a kiváltó tényezők fennállnak. - A beavatkozás tervezésénél a tanuló környezetét is számba kell venni (család bevonása, tanulópárok szervezése az osztályon belül stb.) Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1. A tanulási kudarcok okai igen szerteágazók lehetnek. Eredménye pedig mindig a tanuló jelentős lemaradása. Így elsődleges feladat, az okok felderítése, majd a megelőzése. 2. Az elmaradás egyik jellegzetes oka a képességekben keresendő. Az emiatt hátrányba került tanulók részére tanítási órákon lehetőséget kell biztosítani a felzárkóztatásra. Rendszeresfelzárkóztatófoglalkozásokat(korrepetálásokat) szervezni. Az alsó tagozatban az osztályhoz rendelt órakerettel, a felsőben az igényeknek megfelelően változó órakerettel. A felzárkóztatás tartalma: a tanulást elősegítő képességek (olvasás, matematikai alapműveletek). A beszédhibák kiküszöbölésére, valamint a dyslexia ártalmainak csökkentésére szakképzett logopédust kellene foglalkoztatni. A többi tanulóval együtt eredményesen nem képezhető tanulók áttelepítésére lépéseket tenni. Visszamaradása esetén speciális képzési programmal, szakemberrel képzését helyben megoldani. Igénybe lehetne venni a pedagógiai tanácsadó intézetek (pl.: nevelési tanácsadó) diagnosztizáló és javaslattevő tevékenységét. Törekedni kell a helyben lebonyolított szűrővizsgálatokra. 3. Az egyéb okokra visszavezethető okok összetettek, valószínűsíthető kapcsolatuk, a hátrányos helyzettel vagy veszélyeztetettséggel, a szociális vagy a szocializáció hiányával függ össze. 4. A pszichés okok miatt bekövetkező lemaradások kezelése enyhébb esetben testület összefogással, súlyosabb esetben szakemberek igénybevételével lehetséges. 5. A tanulási nehézségek, kudarcok jelentkezése esetén alapvető a szülővel történő együttműködés. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A tanítványaink beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségei több forrásból fakadnak, amelyek közül a három legjelentősebb tényező: a. a családból, a közvetlen lakóhelyi közösségekből hozott szociokulturális hátrányt, b. a gyermek részéről nem elfogadott, sikerélményt nem nyújtó, igazi közösséget nem adó, a gyermekhez közel kerülni, őt motiválni nem tudó iskola, c. a gyermek fiziológiai és pszichés problémái, részképesség zavarai. E három terület figyelembe vételével szervezzük hátránykompenzáló tevékenységünket. A családból, a lakóhelyi mikrokörnyezetből hozott szociokulturális hátrányok mérséklését segíti az, ha elsődlegesen az osztályfőnök, de közvetve a gyermeket tanító többi pedagógus is, minél jobban megismeri a gyermek életkörülményeit, családját, az onnan kapott motivációs bázist, értékrendet. Mindezek ismerete segít a tanulók iskolai mentalitásának, viselkedésének, szokásrendjének megértésében, az adódó problémák kezelésében. Az osztályfőnökök 1. és 5. 28

29 osztályban valamennyi tanítványuknál családlátogatást végeznek, a későbbiekben elsősorban szülői értekezleteken és fogadóórákon tartják a kapcsolatot, de szükség esetén újabb családlátogatást kezdeményeznek. A szülőkkel való jó kapcsolat kialakításának lehetőségét adhatják a családok bevonásával szervezett sportdélutánok, kirándulások, egyéb közös programok. A művelődési központban végzett színházi, szerepjátszási tevékenység sikerélményhez juttatja a tanulókat, közben segít az osztályközösség formálásában. A kapcsolattartás szokásos formáin túl az osztályfőnök, illetve a szaktanár egyéni beszélgetésre kérheti a szülőt (ez a joga természetesen a szülőnek is fennáll). A családi szociokulturális környezet megismerése, az onnan hozott hátrányok kompenzálására való törekvés mellett alapvetően fontos az iskolai élet olyan módon való szervezése, hogy a gyermek sikerélményhez jusson, legyenek pozitív kötődései az iskolai mikrokörnyezetekhez, találjon olyan szervezett tevékenységet, amelyet szívesen végez, olyan közösségeket, ahol jól érzi magát. Ezért jutnak döntő szerephez a választható órakeret terhére szervezett önismereti csoportok és ezért olyan fontos, hogy több területről választhassanak tanítványaink. Az iskolai életet átszövő kötelező és nem kötelező foglalkozások ne csak a kognitív értékek hangsúlyozására törekedjenek. A fentiek miatt szervezünk a iskolai oktatás keretében szabadidős sportfoglalkozásokat, visszük tanítványainkat tömegsportversenyekre, szervezünk számukra kirándulásokat, táborokat, akadályversenyt, farsangot, diszkót, házi versenyeket. A nem kötelező órakeretben szervezünk énekkart, szakköröket, manuális foglalkozásokat. Alsó tagozaton napi rendszerességgel (a reggeli órákban) beszélgetési lehetőség szervezése, ahol a gyerekek, szabadon megoszthatják gondolataikat, problémáikat a közösséggel illetve a nevelővel. Felső tagozaton az osztályfőnöki óra konfliktusok felderítésére, problémák megismerésére, gyerekek beszélgetési igényének kiélésére ad lehetőséget. Napközis, tanulószobai foglalkozásokon 1-8. osztályig biztosítani kívánjuk tanítói, tanári irányítás mellett eredményes tanulást, felkészülést. Emellett szervezünk a KT. 52. (10) bekezdésének c) pontja szerint egyéni- egy-három tanuló részére felzárkóztató foglalkozásokat a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából. Súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek vagy tanulási kudarcok esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, illetve az iskola vezetőivel, akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos, illetve civil szervezetekhez fordulnak a gyermek szociális hátrányának csökkentése érdekében. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt /Kt.30 (8)/. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ilyen esetben a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól /Kt. 69. (2), 70 (7) (10) /. Amennyiben a tanulót mentesíti az értékelés és minősítés alól, az iskolának egyéni foglalkozás keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz. Az egyéni foglalkozást a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján kell elvégezni, amelynek alapjául a szakértő vélemény szolgálhat, Az egyéni foglalkozás megtartásához szükséges időkeret a KT 52. -ának (7), illetőleg (10) bekezdése biztosítja. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó, egyéni továbbhaladást engedélyez. A tanulót a pedagógusnak nem a követelmények maradéktalan 29

30 elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre kell felkészíteni. Ezek a tanulók a többi tanulóval egy osztályban ülve készülnek fel arra, hogy a következő tanévben nekivágjanak az előírt követelmények teljesítésének. 6.Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Iskolánkban is nagyon fontos feladat, hogy pontosan ismerjük gyermekeink családi körülményeit. Ennek alapján tudjuk meghatározni azokat a tényezőket, amelyek megmutatják, hogy a tanuló hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben van. Ezek a tanulók rendszeres foglalkozást, odafigyelést igényelnek elsősorban az osztályfőnöktől, továbbá az ifjúságvédelmi felelősöktől. Szükséges a pontos nyilvántartásuk a szociális ellátás minél jobb megoldása érdekében. Ezeknek a tanulóknak jelentős része érzelmileg sivár környezetből érkezik, hiányosan motivált koncentráló, toleráló képességük alacsony színvonalú és ezt az oktatás folyamatában folyamatosan szem előtt kell tartani. c. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. d. Az iskolában a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok segítségére gyermek-és ifjúságvédelmi felellős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. e. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok: megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. f. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik területileg illetékes: 30

31 - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - járási gyámhivatal - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel egyházakkal, alapítványokkal. g. Iskolánk pedagógia munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások - az indulási hátrányok csökkentése - a differenciált oktatás és képességfejlesztés - a pályaválasztás segítése, - a személyes egyéni tanácsadás tanulónak, szülőnek, - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - iskolai rendezvények: ünnepélyek, versenyek, tátika - tanulmányi kirándulások - képesség-kibontakoztató - integráció - az iskolai étkezési lehetőségek - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanóránk kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A szaktanár kapjon lehetőséget arra, hogy a tanuló alapvető felszereléseinek nagyfokú hiánya esetén, azt a rendszeres nevelési segélyből pótolhassa. Ebben közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata - Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők nyilvántartása - Kapcsolattartás: a. Igazgatóval b. osztályfőnökök c. gyermekkel d. szülővel e. gyermekjóléti szolgálattal f. védőnővel g. iskolaorvossal h. rendőrséggel 31

32 i. járási gyámhivatal - A tanulóval kapcsolatban előforduló esetek nyilvántartása. - A pedagógusokkal együtt családlátogatás, a veszélyeztető okok feltárására. - A veszélyeztető okokról tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, együttműködik vele, segíti munkájában. - Havonta, de legalább évente 6 alkalommal eseti megbeszélés előre egyeztetett időpontban a jelzőrendszer tagjaival. Helye: Általános Iskola - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi a gyermekvédelmi támogatás megállapítását, egyszeri segély kérését. - Tájékoztatja a tanulókat és szülőket azon lehetőségről, intézményekről, amelyhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak (nevelési tanácsadó, drogambulancia, gyermekjóléti szolgálat és telefonszámuk). Mindezek mellett az iskolai gyermekvédelem legfontosabb feladata a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A pedagógusok kötelesek együttműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel. A gyermekvédelmi felelőst gyermeke problémájával kapcsolatosan tanítási órán kívüli időben keresheti fel a szülő, hasonlóan kérhet segítséget a gyermek. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolánk eddig is arra törekedett, hogy a szociális helyzetük miatt hátrányban lévő tanulóknak segítséget nyújtson. Tettük és tesszük ezt annál is inkább, mivel iskolánkban az etnikai tanulók aránya 83 %-os. Az etnikumhoz tartozó tanulóinkat fokozottan segítjük a közösségbe való beilleszkedésben! A szociális helyzetük miatt hátrányban lévő gyerekeknél gyengébb az iskolai teljesítmény, több törődést, odafigyelést igényelnek a pedagógus réséről. A tanulói teljesítmények a mi iskolánkban is erősen függenek a szülők jövedelmi helyzetétől, iskolázottságától. Minél nagyobb a tanulók családjában az alacsonyabb iskolázottsági arány, annál nagyobb nehézségekkel kell pedagógusainknak megküzdeni. A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezése, problémáik megismerése. A szülőkkel való kapcsolattartás szintén nagyon fontos, hisz általuk információt nyerhetünk az otthoni helyzetről és a tanulóról. Iskolánkban hosszú évek óta működik az iskolai gyermekvédelem, melyben gyermekvédelmi felelősünk az osztályfőnökökkel, az osztályokban tanító pedagógusokkal karöltve látja el a fent említett feladatokat. Ismernünk kell a gyerek: - otthoni tanulási lehetőségeit - nevelési módszereket - szüleivel való kapcsolatát - családjának szociális helyzetét - kulturális színvonalát 32

33 Anyagi okokból eredő hátrányos helyzet támogatása 1. A szociális hátrányok miatt otthoni tanulási nehézségekkel küzdő diákjainknak jó lehetőség a tanulószobai ellátásunk igénybevétele. 2. Motiváljuk tanulónkat, hogy hátrányos helyzetük miatt használják ki a tanulószobai ellátást. 3. Tájékoztatjuk a rászorultakat a helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének lehetőségeiről. 4. Célunk, hogy segítsük tanulóinkat a pályázatok figyelésében, pályázatokon való részvételben, a pályázati űrlap helyes kitöltésében. 5. Korrepetálásokkal segítjük a gyenge tanulmányi eredményt elért tanulókat. 6. A törvény által előírt tankönyvsegély összegével támogatjuk rászoruló diákjainkat. 7. Az önkormányzat segítségével kedvezményes mértékű étkezési segéllyel támogatjuk az erre jogosult tanulóinkat. A család életmódja miatti hátrányos helyzetű tanulók segítése 1. A segítéshez fel kell tárni a család életmódjából adódó rendellenességeket, ami adódhat a szülők káros szenvedélyeiből (alkoholizmus, dohányzás, játékgép szenvedély) valamint átmeneti konfliktushelyzetekből (betegség, válás, haláleset). 2. Drog és bűnmegelőzési programok szervezése, részvételükre motiválás. 3. Gyermekvédelmi felelőssel való kapcsolattartás. 4. Iskolánkban működő diákönkormányzat és a tanóra segítséget nyújt tanulóinknak a tanórán kívüli szabadidő helyes eltöltésében. 5. Diákjaink baráti körének feltérképezésével kiszűrjük a negatív viselkedési formákat és megpróbáljuk jó irányba terelni viselkedésüket. A gyermekvédelmi törvény legfontosabb alapelve, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles. Ehhez nyújt segítséget az állam, a helyi önkormányzat, az ellátó szervek, kiépítve egy komplex gyermekvédelmi rendszert. E rendszer részei: a pénzbeli és természetbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások, a személyes gondoskodást nyújtó szakellátások, és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések. Tehát a gyermekvédelem az a tevékenység, mely szorosan kapcsolódik az intézmény pedagógiai tevékenységéhez. Olyan légkört, olyan pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amiben nem érzi a gyermek, hogy hátrányos megkülönböztetés érné. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges feltételeket, azon lehetőségeket, melyek során képességeit, tehetségét kibontakoztathatja. Keresni kell a születésénél, családi és vagyoni helyzeténél fogva fennálló hátrányok leküzdésének módját. Alapvető cél hogy a gyermek családban nevelkedjen és a szülőtől kapja meg az iskolába járáshoz, az eredményes felkészüléshez szükséges feltételeket. Az iskola feladata a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, pedagógiai tevékenységével a hátrányok csökkentése, megszüntetése. 33

34 Megelőzés a. A pedagógus figyeli a tanulónál bekövetkezett szokatlan változásokat, ez lehet: - álmosság, idegesség, bántalmazás nyomai, - étvágytalanság, - a tanulmányi eredmény hirtelen romlása, - életkorának nem megfelelő viselkedés, - elmagányosodás, bezárkózás, - depressziós jellegű magatartási jegyek. b. Figyelemmel kíséri tanítványa baráti körét. c. Figyel azon tünetekre, ami alkohol, drogfogyasztásra utalna, dohányzást feltételezne. d. Megismeri a tanuló családi hátterét, szociális helyzetét, iskolai felszerelés ellátottságának szintjét. Feltárás, megszüntetés Célja: a gyermeki problémák konkrét okainak megkeresése. Feladat: - a megfelelő hatékony pedagógiai eljárással ezek kompenzálása - jelzés a gyerekjóléti szolgálat felé. Iskolai megelőző tevékenység - A biztonságos, egészséges környezet megteremtése. - A nevelő-oktató munka során az iskolának biztosítani kell a tanulás, pihenőidő, testmozgás, sportolás étkezés lehetőségét a tanuló életkorának és fejlettségének megfelelően. - A tanulók jogainak és kötelességeink közzététele a házirendben. - Személyiségi jogait tiszteletben tartsák. - Igénybe vehesse, vegye a tanulószobai ellátást. - Anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben részesüljön. - Megkapja az egészsége, testi épségének megőrzése, a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket. - A nevelő- oktató tevékenység során vegye figyelembe a tanuló c. egyéni képességeit d. fejlődésének ütemét e. szociokulturális helyzetét. - Segítse a képességek kibontakoztatását, a felzárkóztatást. - A pályaválasztás, továbbtanulás segítése, Egészségügyi szűrővizsgálat. - Szülőkkel való együttműködés. - Tankönyvellátás támogatása. Együttműködő szervezetek, személyek - Osztályfőnök, a nevelőtestület tagjai - Gyermekvédelmi felelős - Nevelési Tanácsadó 34

35 - Gyermekjóléti szolgálat - Családsegítő szolgálat - Járási Gyámhivatal - Iskolaorvos - Védőnői hálózat - A rendőrség gyermekvédelmi osztálya Káros szenvedélyek, bűnmegelőzés A drog- és egyéb káros szenvedélyek korai használatának megelőzéséra használjunk ki minden lehetőséget. Hívjuk fel a tanulók figyelmét azok káros hatásaira, egészségmegőrzésére társadalmi, anyagi erkölcsi vonatkozásban. Hasonló a helyzet a bűnmegelőzés terén is. Ismerjék, tudatosuljon bennük a vétkes cselekmény következmény. Kérjük szakembertől felvilágosító előadás tartását. Az iskola rendőrének feladatai - a tanév kezdetét megelőzően kapcsolatfelvétel az iskolák igazgatóiva - a tanév során folyamatos kapcsolattartás az iskolák képviselőivel, tanárokkal, diákokkal - rendszeres rendőri jelenlét az iskoláknál - igény szerint balesetmegelőzési és bűnmegelőzési előadások tartása - meghívás esetén részvétel a jelentősebb iskolai rendezvényeken - a reggeli, valamint délutáni órákban a gyermekek biztonságos közlekedésének biztosítása, illetőleg ennek elősegítése, közreműködők bevonásával - felmerülő kérdés esetén közvetlen összeköttetés az iskolák és a rendőrség között - szóróanyagok terjesztése - az éppen aktuális bűnügyi helyzetnek megfelelően a diákok tájékoztatása az esetleges bűncselekmények áldozattá válásának megelőzése érdekében. 8.A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő minimális eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény a jogszabályok által meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel és a minimális taneszközigényt meghaladó taneszközállománnyal rendelkezik. A vásárolt taneszközök mellett nagyon jelentős a saját alkotású taneszközök állománya. A pedagógiai program végrehajtását segíti: Könyvtár ( videofilmek, DEMO anyagok, CD-k, internet); Színházterem; Internetes számítástechnikai tantermek (1 db); 35

36 Video- és multimédia készítés lehetősége; Sportolási lehetőségek, sportköri programok ( tornaterem, sportudvar, ); Iskolarádió; A partnerközpontú iskola kialakítása érdekében: kérdőívek, elemző anyagok. 9.Kizárólag magyar nyelven folytatott nemzeti etnikai oktatás A cigány kisebbség iskolai oktatása A helyi tanterv kidolgozása során a NAT a Kerettanterv és a közoktatási törvény előírásain kívül figyelembe kell venni a kisebbség iskolai oktatásának irányelveit, melyek az alábbiak szerint kell, hogy érvényesüljenek. A nevelés-oktatás célja Az oktatás általános feladatain túl a kisebbségre vonatkoztatva tartalmaz speciális feladatokat, melyek a következők: o Megismeri történelmét, múltját. o Ismereteket szerez a helyi népcsoport hagyományairól, annak jelenlegi helyzetéről. o Segít az önismeret kibontakoztatásában. o Megismeri kisebbségi jogait, a gyakorlás módját, hogy társadalmi beilleszkedése zavartalan legyen. o Tantárgyi kereteken belül hátránykompenzációban részesül. A felsoroltakon túl segíteni kell a nevelés-oktatás során, hogy a cigány kisebbséghez tartozók megőrizzék identitásukat, vállalják fel a másságukat és ennek értékeit a nem kisebbséghez tartozók előtt is megmutassák. Alapelvei A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az etnikai népcsoport hagyománya, kulturális értékeinek megismerése csak előnyükre válik. Fel kell ismertetni a tanulókkal, melyek azok az előítéletek, amelyek pillanatnyilag megkülönböztetik őket a többségtől. Legyenek tisztában ennek történeti, szociológiai hátterével, ismerjék meg annak módját, miként lehet az etnikumhoz tartozóan is megvalósítani a társadalmi beilleszkedés mozzanatait. A nevelés-oktatás tartalma Helyi viszonyok közepette a következőkben látjuk megvalósulását. Etnikumhoz tartozó tanulóink körében elsődleges célunk megismertetni o történelmüket, jelen hazájukba jutásuk módját, az azzal járó életformát, szociokulturális helyzetüket, o helyileg megmutatni, hol tart pillanatnyilag életmódjuk, kultúrájuk, hagyományuk, 36

37 o megismertetni velük, hogy a cigány kisebbséghez tartozók körében is vannak, akik többet értek el az átlagostól helyi és országos viszonylatban, ( pozitív példaképek ) o tudatosítani, hogy szorgalmas, kitartó tanulással, munkával, példamutató magatartással a társadalom által elfogadott emberek lehetnek, o ismerjék meg, hol tart most a helyi népcsoport hagyományőrző tevékenysége ( kosárfonás, teknővájás, gyékényszövés, vályogvetés), milyen lehetőségek vannak a távlatokban ennek megőrzésére. - Roma irodalom, roma művészek, közéleti személyiségek megismertetése. Ezen megfogalmazások azok, amelyek helyileg behatárolják tevékenységünket. A multikultúrális oktatási program révén eleget teszünk a felsorolt követelményeknek, továbbá felzárkóztató programunkkal igyekszünk a nem megfelelő szociális háttérrel és adottságokkal rendelkező cigány gyerekeink felzárkóztatását megoldani. Tudjuk, minden körülmények között a legfontosabb feladatunk hovatartozásukat megőrizve a NAT minimális követelményrendszerének elsajátíttatása. Nem tévesztendő szem elől, hogy gyerekeink a jelenlegi elvárásoknak megfelelően eleget tegyenek az alapműveltség minimális követelményinek, a mindennapok elvárásainak ismeretében, viselkedésben megfeleljenek a tőlük elvárható társadalmi elvárásoknak. Ez nem könnyű feladat, hiszen a múlt a tradíciók dominálnak életszemléletükben, s ezek egy hosszú folyamat kezdő lépései lehetnek csak. Nyelvi kultúrájuk nem ismert a jelenlegi népcsoportban, ezért ennek felélesztését egyelőre nem tervezzük. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőivel történt egyeztetések alapján nem szorgalmazzák a lovari vagy beás nyelv oktatását, a településen nincsenek meg ennek hagyományai. Felzárkóztató programunk keretében tervezzük a magyar, a kommunikáció, a matematika követelményszintjének minimális teljesítését az arra rászorulók körében. Tanórai keretek között látjuk megvalósíthatónak a kisebbségi népismeret oktatását, ezzel is hozzájárulva a megkülönböztetés esélyének kirekesztéséhez. Heti rendszerességgel a teljes iskolai tanítási időkeret terhére egy önálló és legalább négy integrált óra keretében valósul meg a nemzeti etnikai oktatás. Ezek tananyaga a helyi tantervben és az érintett tantárgyak tanmeneteiben megtalálhatóak. Cigány népismeret oktatása, tartalma A tanagyag a cigány kisebbség kultúrájáról, történelméről és hagyományairól szóló legfontosabb ismereteket tartalmazza.. Követelményeit helyi sajátosságokhoz igazodva a Cigány Multikultúrális Oktatás Alaptanterve, a cigány felzárkóztató program keretében indított készségfejlesztés biztosítja. A népcsoport helyi hagyományos foglalkoztatási formájának ápolása biztosított, több olyan pedagógussal is rendelkezik intézményünk, akik romológia végzettséggel rendelkezik. A CKÖ segítségét kihasználva tovább fokozható munkánk intenzitása. Tárgyi, szellemi kultúra Elsőként említeném szociológiai és település-földrajzi ismeretek megismertetését; a hagyományok, a régi és új szokások, mesterségek, a gazdasági életvitel vonatkozásait, cigány nagyjaink felemelkedésének módját, jelentőségét saját népcsoportjuk vonatkozásában. 37

38 Történelemalakító, kultúraformáló szerep, civilizáció A cigány kisebbség magyarországi történetének, irodalmának, költészetének megismerése bizonyos fokon a fellelhető irodalom tükrében. Jó, ha tisztában vannak azzal, hogy a korábbi időszakokban az oktatás, művelődés terén milyen lehetőségeik voltak, és a jelenlegi lehetőségeik milyenek. Kisebbségi és állampolgári jogok Ismerje meg a cigány kisebbség jogait, legyen tisztában milyen intézményrendszerek szolgálják érdekeiket (civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, nemzetközi kapcsolatok). Ezen ismeretek tanítása szervesen beépül a NAT műveltségi területei által alkalmazható tantárgyi keretekbe, a felzárkóztatás a választható órakeretbe. Szükségesnek tartjuk még az említetteken túl a helyi sajátosságokra és a rendelkezésre álló cigány kisebbség értékeinek megismerésére irányuló tanuló tevékenykedtetést, kutatást, gyűjtőmunkát. Értékelés A tanulók értékelése a pedagógiai programban megfogalmazottakon kívül kiterjed a felzárkóztatásra, a gyűjtőmunka érdemi elismerésére. Érdekelté kell tenni tanulóinkat abban, hogy érezzék tevékenységük nem hiábavaló. A foglalkozásokon nyújtott tanulónkénti írásbeli ellenőrzés szöveges értékelés győzze meg a tanulót és nevelőt egyaránt, hogy munkája nem volt hiábavaló. Félévente a minimális követelményi szintfelméréssel bizonyosodjunk meg arról, hogy neveltjeink eleget tettek e az elvárásoknak. A gyűjtött anyag, többség előtti bemutatása legyen cigány tanulóink következetes munkájának értékmérője. Pályázatok kihasználásával igyekezzünk iskolánk tárgyi felszereltségének javítására, ugyancsak pályázatok segítségével próbáljunk meg minél több tanuló középiskolai továbbtanulását biztosítani. Csökkentsük a lemorzsolódásokat, a roma tanulók minél szélesebb csoportja számára biztosítsuk az érettségi vizsga megszerzését. 10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési 38

39 szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei rendkívül sokoldalúak. Az együttműködés alapja mindig a gyermek mentális fejlesztése, kognitív képességeinek, szociális kompetenciáinak előtérbe helyezése. Ennek érdekében minden pedagógusunk köteles kommunikációját tudatosan és kezdeményező formában kialakítani. Kommunikációja ebben az esetben ki kell, hogy terjedjen a teljes pedagógus közösségre, a szülőkre, egyéb külső partnerekre, szervezetekre! ( 7.4. ) A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az elvárható kommunikáció alapvető jellemzője a két irányú kommunikáció. Mind két félnek éreznie kell, hogy bele szólhat az őt érintő kérdések megoldásába, javasolhat, kérhet, tanácsot adhat. Fontos a kölcsönösség elvének betartása, betartatása! A kommunkációnak olyan formában kell megvalósulnia, hogy a résztvevők érezzék az egymásra utaltságot, a konstruktívitást! ( 7.1. ) A szülők egyrészről mint a szolgáltatás megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A pedagógustól elvárható, hogy szakmai munkája, pedagógiai szakmai fejlődése során, a vele kapcsolatba került személyekkel, partnerekkel megfelelő kommunikációs teret alakítson ki, figyeljen az említettek véleményére, visszajelzéseire. Különős tekintettel a különleges bánásmódban 39

40 érintett tanulókra, ahol elengedhetettlen a szakértők, szaktanácsadók véleményének beépítése az oktató-nevelő tevékenységbe. ( 7.3. ) A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük. A pedagógusok havi egy fogadóórája, az évi két közös szaktanári fogadóóra, az évi két osztályszülői értekezlet, az évi két választmányi értekezlet, továbbá szükség esetén a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás fórumai. Az ellenőrző könyv elsősorban a tájékoztatás eszköze, kirívóan deviáns tanulói magatartás esetén a fegyelmezés egyik eszköze is. Alsó tagozatos diák osztályzatait a tanító, felső tagozatosét a tanuló írja be ellenőrző könyvébe, majd tanárával és szülőjével/gondviselőjével aláíratja. A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hoznak létre. Minden osztályban az első szülői értekezleten meg kell választani a két fős szülői munkaközösséget. A szülői testületet a tanulóink szüleinek több mint 50 %-a választja meg ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak a munkatervben meghatározott program szerint. Rendkívüli esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak. Fogadó óráikat a pedagógusok hetente egy alkalommal, a kialakuló órarendtől függően tartják. A fogadó órát minden nevelőtestületi tagnak kötelezően be kell tartania arról nem hiányozhat. Rendszeres írásbeli tájékoztatás ajánlott levél formájában a szülőnek akkor történi, ha: - tanulót értesítünk intézményünkbe való felvételről - tanulót értesítünk tanulói jogviszonyának megszűnéséről - első igazolatlan óráról, (felszólítás) - a tizedik órát is eléri a diák igazolatlan hiányzása (feljelentés) - fegyelmi eljárás tényéről, időpontjáról Minden esetben írásban kell a szülőt tájékoztatni, ha nincs más lehetőség a szülővel való személyes konzultációra. 40

41 Minden osztályfőnök évente egy alkalommal a tanév megkezdését követő első két hétben köteles családot látogatni, a tanuló igazolatlan hiányzása esetén a felszólítás és a feljelentés előtt meg kell ismételnie. Szülői értekezleteken folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az ellenőrző könyvet rendszeresen nézzék át és az osztályzatokat aláírásukkal vegyék tudomásul. Minden tanév első szülőértekezletén az osztályfőnök kötelessége hogy az iskola házirendjét ismertesse a szülőkkel. A tanuló hiányzása esetén a szülő egy tanévben három nem összefüggő napot igazolhat, amit az ellenőrző könyvbe való beírással tehet meg. Az iskola értesítései, szülő kérései rovatba rövidebb, közérdekű közleményeket hozhatnak a szülő tudomására a pedagógusok, illetve hozhat a szülő a pedagógus tudomására. Hosszabb közlendőkre a szülő külön levelet írhat a pedagógusnak, hiszen az ellenőrző nem erre a célra szolgál. A tanuló elkérése esetén a pedagógus csak a személyes vagy írásbeli kikérő esetén engedheti el a gyermeket! Az iskolában egy tanítási évben egy alkalommal nyílt tanítási napot rendezünk. A szülő a tanév folyamán bármikor látogathat órát, de azt két nappal a kiválasztott óra előtt köteles bejelenteni az iskola igazgatójának vagy a szaktanárnak! Az iskolai nyílt nap és nyílt órák megszervezésével lehetőség nyílik arra, hogy az iskolai pedagógus a nevelő munka tényleges támogatására megnyerje a szülőket. A szülők továbbá információt kapnak az iskolai életről az egésznapi oktató-nevelő munka feladatairól, a diákok terheléséről, és az időközben módosuló szabályzatokról. Az iskolai rendezvényeken való részvételre a kábeltelevízión keresztül és meghívók segítségével módot adunk a szülőknek a részvételre. Intézményünk Általános Művelődési Központ, ezért rendezvényeink nagy részét a faluházban rendezzük lehetőséget adva a község lakosságának az ezeken való részvételre. A minőségirányítási folyamat legfontosabb feladata a partnerekkel történő szoros együttműködés. A pedagógus legfontosabb partnerei a szülők, ezért célszerű minél gyakrabban megszólítanunk, megkérdeznünk a partnereink véleményét mennyire elégedettek, elégedetlenek az iskola működésével, milyen eljárásokat fogalmaznak meg az intézmény felé. Diákjaink számára igyekszünk olyan légkört kialakítani, amely az egyén fejlődésén túl a közösség fejlődését is segíti. A szűk iskolai időkeret hatékony megszervezésével céljaink elérhetőek. Tanulóink szülei minden tanév első szülő értekezletén tájékozódhatnak az iskolai élet legfontosabb előírásairól: - ismertetjük a működési szabályzat szülőket érintő részét - házirendet - napirendet - a diákétkeztetéssel kapcsolatos szabályokat - pedagógiai célkitűzéseket. Év közben az osztályfőnökök folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az osztályokban tanító nevelőkkel csoportmegbeszéléseket, eseti pártbeszédeket tartanak az esetleges problémák megbeszélése érdekében. Az iskolai pedagógusok közvetlen és közvetett módon is szerezhetnek információkat tanítványaikról, azonban mindig törekedni kell az alapos, objektív információszerzésre. A kollektíven megszervezett tanulmányi munka során lehetőség van a teljesítmények értékelésére, kommunikációra az iskolai teljesítményekről. A nevelők naponta számon kérik a házi feladatok elvégzését, különös figyelmet fordítanak a szóbeli és írásbeli házi feladatok arányára, a hétvégi házi feladatok mennyiségére. 41

42 Az integrációban és a képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulóink szüleinek a törvényi előírásoknak megfelelően három havonta szöveges értékelést tartunk. Ezeket a szöveges értékeléseket egy napra szervezzük és ezen a napon a szülők számára vitadélutánt rendezünk, ahol gyermekeiket érintő kérdésekre kaphatnak választ. Az osztályfőnökök folyamatosan ellenőrzik tanítványai tanulmányi előmenetelét, figyelemmel kísérik az osztályzatok folyamatos beírását az ellenőrzőbe. Az iskola vezetés minimum két havonta ellenőrzi a naplók hiányzási és haladási részét és megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleges hiányzások pótlására. Minden hónap első hétfőjén az intézményvezető az osztályfőnök és a pedagógusok közös munkaértekezleten vesznek részt, ahol folyamatosan megkapják mindazokat az információkat, amelyek szükségesek az eredményes munkavégzésükhöz. A pedagógiai program alapvető célja a pedagógusok és a szülők együttműködése, közöttük lévő folyamatos kapcsolattartás. Ennek hosszú távúnak kell lenni és alapját a kölcsönösségnek kell jelentenie! A gyermekek érdekében a céljainkat, feladatainkat csak közösen lehet megvalósítani A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer szülőmunkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Feladata: - A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Egyre nagyobb szerepet játszik a nevelő-oktató munkában a tanuló személyiségének, munkafegyelmének fejlesztése céljából. - A szülőkkel történő kapcsolattartás egyik lehetséges eszköze az infokommunikációs eszközök bevonása a kommunikációs folyamatba. Egyre többen rendelkeznek számítógéppel, internet hozzáférést támogató okos telefonokkal. Ezek felhasználási lehetőségei sokrétűek. Tájékoztatni lehet a szülőket, esetleges külső partnereket az iskolában folyó tevékenységekről, rendezvényekről. Meghívókat közölhetünk, képeket oszthatunk meg. Megfelelő számú érdeklődő szülő esetében bevezethetjük az elektronikus napló rendszerét. ( 7.2. ) - 1.és 5. osztályban kötelező az első negyedévben, egyébként szükség szerint. Szülői értekezlet: Feladata: - A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - A szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, 42

43 o az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé Gyakorisága: évente 2-3 alkalommal Fajtái: - leendő elsős szülők tájékoztatása - osztály szülői értekezlet - évfolyam szintű szülői értekezlet (azonos évfolyamba járó tanulók részére) - iskolai szintű (valamennyi szülő részére) - pályaválasztási szülői értekezlet (7-8osztályos, végzős tanulók szülei számára) Fogadóóra Feladata: - A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése.(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Időpontja: minden hónap első hétfőjének délutánja Probléma esetén munkaidőben 8-14 óra között Nyílt tanítási nap Feladata: - A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: - A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (üzenő füzet, tájékoztató füzet, ellenőrző) A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 43

44 12.Napközi bevezetése az intézményben A napközis napirend Ebéd Levegőzés, szabadfoglalkozás Foglalkozások (játék, sport, kulturális, kézműves) csoport szinten, uzsonna Tanulási tevékenység, önálló tanulás Ügyelet (összevont) Napközi-otthonos pedagógiai program Az egész napos foglalkoztatás cél- és feladatrendszere azonos az iskolaival, de több annál: pedagógiailag szervezett nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Célját elsősorban tanulási, ill. szabadidős tevékenységek megszervezése, irányítása és az egészséges, segítő életmód gyakoroltatása révén valósítja meg. A tanórán kívüli foglalkozások célja egészséges és kulturált életmódra nevelés, a személyes kompetencia és motívumok, képességek fejlesztése az életkornak megfelelően; a tanulók szociális készségeinek, képességének, viselkedésének, magatartásának formálása, a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében; önálló tanulási képességek fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák segítségével; oldott, humánus légkör megteremtése. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés megnyilvánulása a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatása. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. Kulturált érintkezési formák birtoklása, társas kapcsolatok fenntartása, írott és íratlan szabályok betartása. Környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulása különféle helyzetekben. Az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése. Az iskolai élet tanórán kívüli élményei és információinak gazdagsága járuljon hozzá a megismerési vágy, kíváncsiság, érdeklődés, játékszeretet és alkotásvágy fejlesztéséhez. Szabadidős tevékenységek Itt igényüket, alkotóvágyukat kiélhetik a tanulók. E foglalkozások vonzását a tevékenység légköre és tartalma adja. Szabadidős tevékenységek célja a tanulók pihenésének, regenerálódásának elősegítése; játékszeretetük, alkotásvágyuk fejlesztése; személyes motívumainak kielégítése, fejlesztése, (biológiai-, komfort-, mozgás-, élményszükséglet); szociális képességrendszerük fejlesztése, gyakoroltatása. A célokból adódó feladataink gazdag játékprogram kidolgozása és működtetése, az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanítása és megszerettetése. (Pozitív attitűdök létrejöttének elősegítése); olyan alkotó jellegű programok beiktatása, melyek fejlesztő hatásúak, s ezt a szülőkben is tudatosítjuk; pozitív magatartás- és szokásminták észlelésére, megfigyelésére, utánzására lehetőség adás (pl. siker, kudarc feldolgozása játék közben). A szabadidő 44

45 eltöltésének módszerei, alapelvei egy időben többféle tevékenység lehetőségét adjuk, engedjük a tanulókat beleszólni a programok alakításába, be kell vonni őket a tervező, szervező munkába, a frontális játékot ne erőltessük, a nevelő kapcsolódjon be a gyerekek játékaiba, majd fokozatosan térjen át a háttérből irányításra (Utóbbi függvénye annak, mennyire tudnak önállóan játszani a tanulók), meg kell figyelni, melyik gyerek milyen tevékenységbe kapcsolódik be szívesen és irányítsuk úgy, hogy más tevékenységet is megismerhessen, a nevelő modell nyújtó a gyermek számára! Építünk: a gyerekek spontán kezdeményezéseire (otthonról hozott játék); a csoporthelyzet adta lehetőségekre (dramatizálás, színjátszás); az iskola tárgyi feltételei által adott lehetőségekre; a nevelők, szülők kedvelt időtöltésére (kézműves foglalkozás, vetélkedők); az ÁMK adta lehetőségekre (az intézmény által szervezett szakkörökön, tanfolyamokon biztosítjuk a tanulók részvételét). A tanulási tevékenység Célja: segítse a tanulás hatékony technikáinak elsajátítását; fokozza a gyerekek önállóságát; járuljon hozzá az egyéni törődést igénylők fejlődéséhez, ébresszen kedvet a tanuláshoz, motiválja azt; biztosítsa, hogy a tanulók képességeinek megfelelően készüljenek fel a tanítási órákra. A célokból adódó feladataink a tanulási technikák tanítása, azok alkalmazásának számonkérése; korrekciós ill. felzárkóztató programok egyénre szabott elkészítése, alkalmazása, a pedagógus ilyen irányú szakirodalmi ismereteinek bővítése; a délelőtt tanító kollégákkal való együttműködés. Hagyományos napközis foglalkozást iskolánkban 1-8. évfolyamokon szervezünk. A csoportok összetételénél a homogén csoportok kialakítására törekszünk. A csoportvezető nevelő vezeti a délutáni foglalkozásokat. A tanulók a tanítási órák utáni foglalkoztatásáról gondoskodik, az iskolai nevelési célkitűzéseknek megfelelően, szabadidős és tanulási foglalkozásokat vezet. Gondoskodik a tanulók napi- és heti-rendjének tervezéséről, szervezéséről és a nevelési tervében rögzítettek alapján vezeti azokat. A napköziben feldolgozandó műveltségi területek, és azok témakörei Célja a tanulók érdeklődésének kielégítése, a tehetséggondozás. Ezek az informatika világának megismerése, esetenként zenei, művészeti jellegű tevékenységek. A tanórán kívüli foglalkozásokon az alábbi témákkal kívánunk foglalkozni a NAT által meghatározott közös fejlesztési feladatokat alapul véve: Hon és népismeret helyes köznyelvi kiejtés fejlesztése, szókincsbővítés; szavak, mondatok helyesírása; népköltészeti alkotások ismerete; értő olvasás fejlesztése vállalása, megbízatások teljesítése. lakóhely hagyományai, azok ápolása (hagyományőrző csoport); ország-ismeret (pl. kirándulások szervezése); nemzeti ünnepek (műsorok elkészítése, megemlékezések); lakóhely gazdasági (ipari létesítmények megismerése); diákjogok, kötelességek (napközis házirend, felelősi rendszer); különféle anyagok (víz, levegő, ásványok, fémek, növények) érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése; a tanulók környezetében megfigyelhető növények főbb jellemzői, kapcsolatuk a környezetükkel; személyes felelősség kialakítása és cselekvési lehetőségek keresése a közvetlen környezet (iskola, lakóhely) megóvására; az egészséget erősítő értékek felismertetése (személyi- és környezeti higiénia); gyermekdalok, játékok, népdalok, népszokások ismertetése, a szülőföld népdalkincsének meghallgatása, tanulása; népi gyermekjátékok, mondókák, énekek táncos játékok, nyelvtörők, csúfolódók tanulása; bábjátékok; mesék dramatizálása; jeles napok, ünnepi szertartások, rituális játékok (karácsony, betlehemezés); az iskolai, községi könyvtár használati rendje, szabályai; a 45

46 népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgykészítés (csuhébaba készítés, hímes tojás készítése); étrend - étkezési kultúra; a szabadidő értéke és fontossága (tervezés, szervezés). Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz más népek meséi, elbeszélései, világirodalmi regényrészletek megismerése; ismerkedés az európai népköltészettel; szomszédos és más népek zenéjének, dalainak, játékainak, táncainak megismerése, azok tanulása, ismerkedés műalkotásokkal; hagyományos magyar- és más népek ételeinek megismerése. Környezeti nevelés felelősségünk a környezetünkkel szemben (iskola, utca, helység); víz, föld, levegő, élővilág védelme. Víz- és a Föld napjáról megemlékezés; hulladékgyűjtés (válogatott); Nemzeti Parkok védett növényeinek, állatainak közvetett, vagy közvetlen megfigyelése; természetrajzi filmek megtekintése és megbeszélése. Kommunikációs kultúra A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása; könyv- könyvtárhasználat; a könyvtári dokumentáció hangzó- és vizuális anyagainak használata; fogalmazási gyakorlatok a tájékoztató, az ábrázoló, az érvelő, a kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből (levél, leírás, meghívó, elbeszélés szóban, illetve írásban); tájékozódás a gyerekeknek szóló irodalmi ismeretterjesztés műfajaiban (lexikon, könyvismertetés); személyes vélemény, mások nézőpontjainak mérlegelése (törvényeink); egyszerű dialógusformák (szerepjáték, dramatikus játék); becslések, mérések választott és szabályos egységekkel; hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő; összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések használata (kisebb, nagyobb, alatt, fölött, mellett, legalább); a tantárgyak szaknyelvének használata életkornak megfelelően; tájékozódás a térképjelek, vázlatok alapján; művészi élmények feldolgozása síkban, térben (vers, mese, film, zenemű, festmény, szobor); jó kapcsolatok a szülőkkel, társakkal, tanárokkal; generációk kapcsolata. Testi és lelki egészség Családi közösség jellemzői (családtagok, életkor, foglalkozás, életmód); egyezmény a gyermeki jogokról; munkavégzés, szabadidő, életszínvonal, élet minőség; személyiségünk (érdeklődés, szokás, szenvedély, az ember értéke). Az ember mintaértékelő lény. Az értékelés szempontjai (tetszés, kellemesség, szépség, fontosság, igazság, helyesség, illendőség, elfogadottság, értékesség, erkölcsösség, jórossz). Az emberi szellem, nyitottság, kíváncsiság; testünk és életműködéseink (személyi higiénia); egészségvédő és károsító anyagok (gyógyszerek, vitaminok, alkohol, narkotikumok) a zene szórakoztató funkciója; az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismeretei; a mozgás egészségmegőrző élettani és mentális hatása; környezet tisztasága, személyi higiénia. Pályaorientáció önismeret szerepe a pályaválasztásban, képességek, érdeklődési területek, tapasztalatok gyűjtése a lakóhelyi közösségek működéséről, érdeklődés, önbizalom, önmegvalósítás. A napközi hagyományai Szabadidős tevékenységkínálat: minden hónap utolsó péntekén minden csoportban klubnapközi a tanulók választása alapján (kézműves, sakk, sport, vetélkedő, játék, természetjárás), játszóházi foglalkozások szervezése (Sánta Erzsébet hét, karácsony, farsang, húsvét, tavaszköszöntő, gyermeknap) ünnepekre, jeles napokra terem dekoráció készítése, népszokások felelevenítése 13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja a./ A vizsgaszabályzat célja 46

47 Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. b./ A vizsgaszabályzat hatálya Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei a) Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből melyet az iskola fenntartója határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. b) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. c) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyerek személyi igazolványát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. d) A második - nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. e) Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. f) Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, 47

48 az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. g) Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük h) Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. i) Iskolánkba tanév közben érkező új tanulók számára szükség esetén az ismeretelsajátításhoz, alkalmazkodáshoz több időt, egyéni differenciálást nyútanak pedagógusaink. III.Az intézmény helyi tanterve 1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfe jlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

49 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat 49

50 1. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan

51 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Kerettanterv folyamatos évenkénti bevezetésének a táblázata 2013/14. tanévtől Évfolyam 2013/ / / /17 1. K K K K 2. N2 K K K 3. N2 N2 K K 4. N2 N2 N2 K 5. K K K K. 6. N2 K K K. 7. N2 N2 K K. 8. N2 N2 N2 K. N 2 = a NAT 2 alapján elfogadott helyi tanterv K = A kerettantervnek megfelelően felülvizsgált helyi tanterv A kötelező órák száma növelhető törvény által előírt, a táblázatban megadott százalékkal, melyeket a következőkre használjuk fel: 51

52 1. Egyes tantárgyak óraszámát növeljük (pl. matematika, magyar, környezetiseret) szükség szerint. 2. A mindennapos testnevelés megvalósítására 3. Felzárkóztatásokra alsó tag. heti 1 tanulócsoportonként - felső tag. magyar, matematika tantárgyakhoz tanulócsoportonként heti 1 óra. 4. Tehetség- kibontakoztató szakkörökre (énekkar, kézműves szakkör) 5. Korrekció 110/2012.(VI.4.)Korm.Rendelet: 8. (1),(2) Tanulók heti kötelező és választható óráinak száma egy tanítási napon -1-3.évfolyam 6 tanítási óra -4.évfolyam 7 tanítási óra -5-8.évfolyam 7 tanítási óra 8. (3) Tanulók heti kötelező és választható óráinak összege egy tanítási héten -1-3.évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 31+4 A napi és heti terhelésnél figyelmen kívül kell hagyni: Tehetséggondozást,felzárkóztatást Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások óraszáma 3. Kompetencia alapú oktatás Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere Programválasztás elvei: - kompetenciaterületek minél szélesebb lefedettsége - a folytonosság elvének érvényesülése, bevonás elve - gyakorlati alkalmazási lehetőségek és a kapcsolódási pontok figyelembe vétele - a pedagógusok minél nagyobb számban sajátítsák el az egyéni különbségeket figyelembe vevő, hatékony tanulásszervezési módokat - nagy hangsúly fektetünk a belső implementációra, továbbképzésre. Belső továbbképzéseket tartva, további pedagógusokat beiskolázva szorgalmazzuk a kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerű elterjesztését, új csoportok bekapcsolódását, hosszú távon a teljes lefedettséget. - társadalmi szerepvállalás: Projektekbe, témahétbe, modulok megvalósításába szülők, 52

53 külső segítők bevonása, az elkészült produktumok nyilvános bemutatása. Fejlesztési tapasztalatok bemutatása nyílt napok, szakmai napok, tapasztalatcsere keretében. 4. Erkölcstan/ hit- és erkölcstan oktatásának megszervezése A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. rendelkezései alapján az érintettállami általános iskolákban a 2013/2014-es tanévtől meg kell szervezni az erkölcstan oktatást, illetve a helyette választható hit-és erkölcstan oktatást. A tanügyi dokumentumokban minden esetben az Erkölcstan/Hit-és erkölcstan megnevezést kell használni. Így ezek a dokumentumok nem fognak információt adni arról, hogy az adott tanuló erkölcstant, vagy helyette választott, egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstant tanult A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére nem kerül sor. Rendelet szabályozza, hogy az intézményvezető hogyan és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hit-és erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy a hit-és erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez. Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit-és erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek igénye esetén hit-és erkölcstanoktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. az erkölcstan helyett választott hit-és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit-és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit-és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. A hit-és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. (2)(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. 53

54 Az iskola tanügyi dokumentumaiban az Erkölcstan/Hit-és erkölcstan megnevezést használja. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit-és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni. 5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 1 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. 1 Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 54

55 5.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket egy forgalmazó könyves bolton keresztül kiosztásra átveszi Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, 2 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be A tankönyvfelelős az pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24- ig ismerteti az intézmény vezetőjével A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a 2 Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22. (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. (1) és (6) bekezdéseit. 3 A évi XXXVII. tv. 8. (7) 55

56 pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a pontban szereplő megállapodás szabályozza A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani Az iskolának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 56

57 6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; (6.7) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; 57

58 az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; (6.7) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 7. Mindennapos testnevelés Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél 58

59 diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. Iskolánkban, e törvényi előírást megelőzően is kiemelt feladatunknak tartottuk, hogy 1-8. évfolyamig minden gyerek minden nap szervezett testmozgás foglalkozásban vegyen részt. Ha az a célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, e téren a belátás és a szándék kevés, ennek feltételeit meg kell teremteni. A tanuló választhat az alábbi lehetőségek közül: - kosárlabda (edzés), illetve szabad játék, - labdarúgás (edzés), illetve szabad játék, - asztalitenisz - kondicionálóterem használata - kézilabda (edzés) - tömegsport(1-4. és 5-8.évfolyamon) Az évfolyamon a Nemzeti Köznevelési Törvény előírása alapján a germekek órarendjébe épíettük a mindennapi testnevelés órát. A felsorolt lehetőségek biztosítása lefedi a teljes tornaterem- és udvar kapacitásunkat. A gyerekek mozgási lehetőségeinek bővítése (uszoda, speciális tornák) csak a szülők egyéni anyagi áldozatvállalása útján valósítható meg A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. 8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8.1.Nemzeti etnikai oktatás Megvalósulás módja Multikultúrális keretek között a népismeret tanítása tantárgyi bontásban. Választható keretek között a felzárkóztatás magyarból és matematikából alsó és felső tagozaton. 59

60 Fejlesztési követelmények az alsó tagozatban Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokról a cigány közösségben. Kapjanak indíttatást mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hangszerpótlók hangzását. Ismerjék az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére. 1. évfolyam Évi óraszám: 18 óra Belépő tevékenységek Mesékre jellemző szavak gyűjtése. Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal. Dramatizálás, szituációs játékok. Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása. Ritmusgyakorlatok. Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése. Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása. Témakörök Cigány gyermekirodalom Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek Tartalmak Kiszámolók, csúfolók, pár soros versek Ördög-tündér, állat és tréfás mesék Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi) Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei) 2. évfolyam Évi óraszám: 18 óra Belépő tevékenységek A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták, pl.: gyógyítás, hús táplálkozás, bunda melegedés stb. 60

61 Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése a dalokban. Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése. Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is. Témakörök Cigány gyermekirodalom Kötődés a természethez Hagyományos és helyi közösségekre jellemző cigánydalok Tartalmak Kiszámolók, nyelvtörők,rövid versek mesék, történetek. Ördög-tündér, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék. (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi) A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében. Az aszimmetrikus ritmusok. Ritmusgyakorlatok. Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő) Magyar és nemzetközi cigánydalok 3. évfolyam Évi óraszám: 18 óra Belépő tevékenységek Nép és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is. Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése. Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépésének gyakorlása. Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín magasság, ritmikusság). Témakörök Cigány gyermekirodalom Kapcsolat a növényekkel és állatokkal Az autentikus és a népies műzene Tartalmak Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigányközösségben. (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi) Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás kuruzslás? Az autentikus cigányzene fajtái (pengetők, hallgatók). Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata. 61

62 4. évfolyam Évi óraszám: 18 óra Belépő tevékenységek Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés). A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete. Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. században született a himnuszuk. Témakörök Cigány gyermekirodalom Híres emberek, nevezetes események Tartalmak Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: akikre büszkék lehetünk család, nemzettség. Az egy családba, egy nemzettségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája. A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány hinusz 5-8 évfolyam Fejlesztési követelmények Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit és az azokhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt. Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni. Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére. 5. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Az olvasmányok alapján megismert szokások dramatizálása. A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása. A helyi cigány közösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése, megjelenítése egyszerű dramatizálással. A cigányság virrasztási, temetkezési, megemlékezési szokásainak tanulmányozása szemelvények alapján. 62

63 A tanult szokások megjelenítése, helyi hagyományok megismerése, gyűjtése, összevetése más közösségek szokásaival. Népi és műmese elbeszélése, történetek, mondák megjelenítése általában és a helyi cigány közösségben. Választott történethez illusztráció készítése. Nép- és műmesék, történetek, mondák megjelenítése cigánynépviseletbe öltöztetett bábok és cigány környezetre emlékeztető illusztráció segítségével. Látogatás a skanzenben. Fogalmazás készítése a látottakról. Témakörök Cigány mesemondavilág Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez kapcsolódó helyi szokások A magyarországi cigány népzene Tartalmak Eredetmondák, balladák, anekdoták (pl. Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György). Húsvét: a nagyheti ünnepkör szokásai, húsvét vasárnap,köszöntők, tojásjátékok,ügyességpróbák.húsvéthétfő,locsolkodás,locsolóversek, ajándékok.keresztelő:az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák.jellemző dalok, ének- és táncszokások ünnepekhez kapcsolódva. Nevezetes népszokások, ünnepek. A sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés) kapcsolódó szokások. A lakóhely életének legfontosabb eseményei. A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők. A helyi cigányközösség zenekultúrája. 6. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák Szemelvények olvasása, értelmezése. A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek. A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek összehasonlítása a cigányság mai életformájával. A vándorló közösség tagjainak különböző szerepe, a vándorjelek. A vásári jelenet (adásvétel) dramatizálása. Szituációs játékok: Egy napom a vándorló cigányok között. A vándorló cigányság életének más vándorló népek életével, illetve a mai életmóddal való összehasonlítása. Témakörök A hazai cigány elbeszélő irodalom Tartalmak Például: Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért elbeszélései. Vándorlás.A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi). Élet a vándorlás idején. (Hogyan telhettek 63

64 Hagyományos cigány mesterségek Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok napjaik a vándorló cigány embernek? A vándorlás idejéből eredő ételek.) A vándorközösség tagjai, feladatuk, a család felépítése. Élet a vándorlás alatt: a közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösséget vezető, védelmező tagok szerepe, feladatai, kapcsolattartás. A közösséget alkotó nők, férfiak, gyerekek kapcsolata, közösségben elfoglalt helyük. A vándorló cigányok közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti vándorjelek, gyülekezések. A Romani Kris, a cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A Patyív: a cigány közösségi normák rendszere. A vándorközösségek tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, a kumpániák és tagjaik között. A közösségek asszony és a férfi tagjainak, illetve a közösségek vezető, védelmező tagjainak szerepe. A vándorjelek szerepe: mikor, miért, hogyan üzentek egymásnak a közösségek, és mi volt a jelentősége az egyes jeleknek. A különböző kumpániák összegyűlésének okai. Életmód és foglalkozás közötti összefüggés: a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységek. Foglakozási, megélhetőségi lehetőségek (a kumpániák). A vándoripar és a céhes ipar közötti különbségek (eszközök, termékek, a munka értéke). A céhek szabályozó illetve korlátozó szerepe. Vályogvetés, kosárfonás, fa- és fémmegmunkálás, cserekereskedelem, lókupecség. A mesterségek haszna. Harangöntés, drótos. Zenélés. Lókupec, vásározó. Népdalok, műdalok, zenei szemelvények. 7. évfolyam Évi óraszám: 37 óra Belépő tevékenységformák A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása. A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői. Térkép földrajzi elhelyezkedésükről. A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek felismerése. A költők életének, műveinek megismerése. Kifejező versolvasás, a versek elemzése, stílusjegyek, műfajok felismerése, összehasonlítása. Témakörök Tartalmak 64

65 A líra képviselői a cigány irodalomban A cigányság eredete A cigányság Európában és a világban A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői Zenetörténet Például: Rostás-Farkas György, Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Choli Daróczi József műfordításai. Első különválás: ben és phen cigányok. Nyelvészeti szempontból való elkülönülés (örmény, európai, szír). A népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására. A nyelvi rétegződés. Az életmód alakulása különböző korokban és országokban, a vándorlástól napjainkig. Az egyes cigány csoportok (oláh, beás és romungok) főbb jellemzői. Lehetséges rokonnépek (dombák, bandzsarák). A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük. Az egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei. A cigányzene fogalmának kialakulása, változása. Cigányzenészek Magyarországon. (Híres bandák és zenészek életútja, életműve.) A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Cigányzenészek külföldön régen és most. Híres cigányzenészek életútja, munkássága (pl. Dankó Pista) 8. évfolyam Évi óraszáma: 37 óra Belépő tevékenységformák Könyvtárlátogatás során a cigánysággal kapcsolatos kutatások megismerése, adatgyűjtés. Az elbeszélő művek részleteinek szöveghű felidézése. Az írói életutak bemutatása közös feldolgozás és egyéni beszámolók alapján. Szemelvények gyűjtése elemzése. Irodalmi válogatás készítése a megjelent antológiák, folyóiratok, újságok felhasználásával. Információgyűjtés a televízió, a rádió, a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján. Témakörök A cigány próza meghatározó egyéniségei Tartalmak Például: Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei. 65

66 A XX. századi magyar irodalom cigányságképe A világirodalom híres cigányábrázolásai A cigány irodalom élő műhelyei Zenetörténet A magyarországi cigányság hitélete Magyarországi cigány kutatások A cigány kisebbség helyzete Magyarországon Olyan magyar regények vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok),melyekben cigány ember is szereplő. A cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban játszódó, különböző cselekményű írásokban. Könyvek, sajtótermékek, audovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók, időszaki kiadványok (napi-, hetilap,folyóirat, évkönyv (pl. Lungo Drom, Amaro Drom, Világunk stb.) A XIX-XX. századi ún. cigányzenei elemeket felhasználó művek, táncok (pl. Liszt-rapszódiák, Kodály: Galantai, Marosszéki táncok). A verbunkosok kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar). A Szűz Mária kultusz és egyéb új vallási irányzatokhoz tartozás tömeges megjelenése a cigányság körében. A cigányság életét, kultúráját kutató személyiségek életének, munkásságának ismerete. Például: Wlislocki Henrik, Erdős Kamil, Bari Károly. Az évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe. Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú 8.2. Projektoktatás A projektmódszer gyakorlati megvalósításával az oktatásban folyamatosan gazdagodott az elmélet is. Végül is a módszer egy önálló oktatási stratégiává vált, mint egy a hagyományos oktatás alternatívája, a projektoktatás. ƒa projektoktatás egy új oktatási stratégia, mely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására és ezáltal az élethosszig tartó tanulás megalapozására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet 66

67 biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg; másrészt a stratégia eredményeként létrejött projekt további tanulási célok spirálisan fejlődő modelljét valósítja meg. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt egy tanulási egység, melynek középpontjában a valós életben felmerülő az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, melynek megoldása felelős, együttműködésre képes, magatartást kíván; másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását. A projekt fajtái: esztétikai-művészeti alkotás, intellektuális alkotás, materiális eszköz készítése. A projektoktatás célja és tartalma A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, ahol a célkitűzésekben olyan összefüggések megértése, olyan magatartásformák elsajátítása a feladat, amelyek a megismerési folyamatban a konkrét tapasztalatszerzést feltételezik. Ilyen például a fenntartható fejlődés célja: a környezettudatos, felelősségteljes magatartás. A környezettel kapcsolatos tananyagtartalom közvetítésére a projektoktatás kiválóan alkalmas, mert: széles tantárgyi koncentrációt feltételez; ezáltal komplex szemléletmód kialakítására törekszik; a valós élet problémáit dolgozza fel; a gyakorlati élettel kapcsolatos ismerettartalmak feldolgozása tevékenységorientált. A projektoktatással megvalósuló tanulási folyamatban döntő szervezési tényező a tanulók önállósága. A tanulók önállósága már a projektcélok (részcélok) meghatározásánál megnyilvánul, a megismerés (tervezés, kivitelezés) folyamatában pedig kiteljesedik. Az önálló tevékenységsorok velejárója mindenesetben az élmény és az újszerű szociális és tanulási készségek elsajátítása, végső soron pedig az önirányított tanulás. Az önirányított tanulás középpontjában: a holisztikus szemléletmód, világkép kialakítása; a kritikus gondolkodás fejlesztése; a szociális és tanulási készségek elsajátítása; az értelem és érzelem egyensúlya áll. A tanítási-tanulási stratégia lépései a következők: 1. A tanulók felismerik, megértik az adott (projekt) probléma megoldásához vezető fő célt. 2. A tanár segítségével a tanulók további konkrét problémákat, célokat (részcélokat) fogalmaznak meg a fő cél eléréséhez. 3. Egyénileg vagy az önkéntesen alakult csoportokban a tanulók választanak a megfogalmazott problémákból, hogy megoldják azt. 4. A tanulók tervet készítenek a megoldásról, megfogalmazzák a feladatokat. 5. Maguk szervezik a feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, esetleges adatközlők kiválasztását, megkeresve a támogatókat. 67

68 6. Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során a tanári segítség lehetőségével. 7. A produktum bemutatása a csapatok előtt. 8. A projekt értékelése a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, csapatok értékelésének középpontjában a bemutatás, a zsűri értékelésének középpontjában a projekttevékenység és a produktum áll. 9. A szükséges korrekciók elvégzése. 10. A projekt közzététele. A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően az egyéni, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén,elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít. Példák a technikákra Tanulói kezdeményezésre épülő technikák Együttműködésre késztető technikák Kreatív felfedeztető, kutató technikák Beszélgetés Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Szakirodalom feltárása Vita kezdeményezése Bábozás Interjú az adatközlőkkel Felidézés, élménybeszámoló Dramatikus helyzetgyakorlatok Poszter készítése Problémafelvetés Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Kiállítás rendezése Ötletbörze Céhalapítás Papírkészítés, vízvizsgálat Programválasztás Csoportalakítás (névválasztás, címer- és zászlókészítés) Vizsgálódás és mintavétel Kreatív műhelymunkák választása Vetélkedő, verseny Képeslapkészítés Önálló adatgyűjtés Alkotás Térképkészítés, térképhasználat Új útvonalak kitalálása Hangtérkép Eredeti helyszínek felkeresése Tantúra A projektmódszer további jellemzői: - az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja; - az alapvető szociális kritériumok gyakoroltatását,a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását (szabadság, önállóság, felelősség, partnerség, humanizmus, kompromisszum) elősegíti; - a tanulás eszköz jellegénél fogva önkéntelen, örömteli tevékenység; - a tanulás eredményeként a konkrét projektben való munkálkodás folyamán önálló, egyéni szemlélet, kultúra születik; 68

69 -további célok kitűzésére, feladatok megoldására késztet. 9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Feladataink, esélyegyenlőségi hitvallásunk A gyakorlat tette lehetővé eddig is, és hitelesíti ma is és a jövőben is céljainkat, alapvető elveinket, a szegregációmentesség biztosítását az egyenlő bánásmód teljes körű érvényesülését. Hitvallásunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért célunk az esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén: - a beiratkozásnál, felvételinél - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a pályaorientációban, a pályaválasztásban - a humánerőforrás-fejlesztésben - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink A megkülönböztetett bánásmódot igénylő halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pontos nyilvántartásának létrehozása, vezetése. A beírt tanulók osztályba sorolásánál a szakértői véleményeket figyelembe vesszük és biztosítjuk minden osztály esetében az integrált oktatás szervezeti kereteit, feltételeit. Fejlesztő pedagógus biztosításával gondoskodunk a képesség-kibontakoztató felkészítés lehetőségeiről. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. Sajátos nevelési igényű tanulóink részére biztosítjuk a jogszabályban meghatározott feltételeket, a rendszeres felülvizsgálat lehetőségét, az integrált nevelést. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres 69

70 kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. A kompetencia-alapú oktatás szélesítésével, hatékonyságának növelésével is segítjük a tanulók felzárkózását, illetve sikeres továbbhaladását, pályaválasztását. Arra is törekszünk, hogy a kompetenciamérés eredményeiben csökkenjen a szülők iskolázottságának, illetve a gyermek szociókulturális környezetének meghatározó szerepe. A differenciált oktatási módszerek is a hátrányok ellensúlyozására, a rászoruló tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatására fordítjuk. Pedagógusaink részére rendszeres módszertani képzés, fejlesztő pedagógusokkal való konzultáció lehetőségét biztosítjuk az integrált oktatás minél hatékonyabb megvalósulása érdekében. A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és ellátás Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Az Útravaló Programban minden évben részt veszünk. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az órai számonkérés Arra törekszünk, hogy az órai számonkérés formái, súlya, az értékelés, a továbbhaladás szempontjából egységes nevelési elv szerint történjen. A munkaközösségek javaslatai alapján összehangoljuk a számonkérés rendjét. Az órai szóbeli felelet meghatározó ennél a számonkérési módnál a tantárgyak, illetve a heti óraszámnak megfelelő rendszeresség. A nevelési cél az, hogy a felelet mintaértékű legyen a többi tanuló számára, hiszen a felelet során a többi diák a hibákból tanulva saját tudását is rendszerezheti, pontosabbá teheti. A megmérettetés egyre inkább az írásbeli irányába tolódik el, ugyanakkor fontos, hogy a tanuló szóbeli kifejezőképességet is fejlesszük, segítsük abban, hogy a megadott témáról röviden, a nyilvánosság előtt véleményét ki tudja fejteni. Így a nyilvános szereplési képesség javul. Bátrabban és sikeresebben fog a mindennapi életben véleményt alkotni, vitatkozni. A 70

71 feleleteket mindig kövesse rövid szóbeli értékelés, az értékelés legyen indoklás, mutasson rá a teljesítmény értékeire, hiányosságaira.(6.8) A felelet hossza lehetőleg ne haladja meg a 10 percet. A felelet értékű röpdolgozat: A tanárnak lehetősége van arra, hogy félévente akár többször is felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa. A röpdolgozatot nem fontos, hogy a tanár előre bejelentse. A témazáró dolgozat :A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel.(6.3) A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. Alapvető fontosságú ebben az esetben a dolgozatírás időpontjának egyeztetése. A tanárnak szükséges az osztállyal egyeztetni, hiszen a Házirend előírásai szerint az osztály egy nap nem írhat kettőnél több témazáró dolgozatot, melynek időpontját dolgozatírás előtt legalább egy héttel korábban köteles közölni. A megíratott dolgozatokat a tanár a dolgozatok megíratását követő két héten belül kijavítva adja ki, valamint a kijavított dolgozatokra adott osztályzatot amennyiben - a diák kéri - szóban is köteles indokolni. Amennyiben a tanár a dolgozatokat nem javítja ki egy hónapon belül, és az osztályzatokat nem hozza a diákok tudomására, úgy az osztályzatok elévülnek. A tanár nem írhatja be azokat a naplóba és az év végi osztályzat megállapításánál nem veheti figyelembe. Az elévülés után a diákoknak joguk van kérni az eredményeket. A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket a tanár a naplóba egyértelműen írja be. A több anyagrészből is álló érdemjegy, nagyobb súllyal essen latba az év végi osztályzatok kialakításánál. Az elmaradt dolgozatok pótlása Amennyiben a diák betegség, illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett. A pótdolgozat lehetőleg azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. Azonos hosszúságú időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozatra. Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül hiányzott és elmaradása halmozódott fel, a tanár adjon lehetőséget az elmaradtak pótlására Az írásbeli beszámoltatás formái Központi összeállítású Diagnosztikus mérések az első és a negyedik évfolyamok végén. Témazáró feladatlapok az adott tankönyvcsalád szerzői által szerkesztve. (A szaktanárok vezetik a mérést, az elemzést ajánlott javítókulcs alapján végzik el.) Az országos vizsgaközpont által szerkesztett képességvizsgálatokban az általuk meghatározott területek közül a tantestület választása, vagy a központ sorsolása alapján veszünk részt. (Szövegértés, matematikai képességvizsgálatok, nemzetiségi nyelv, tantárgyi mérőtesztek.) Az általuk kapott elemzési adatok segítséget adnak szakmai műhelymunkáink tervező munkájához. Saját összeállítású Hosszabb egységek lezárása: 71

72 Témazárók Félévi felmérők Házi dolgozatok. Rövidebb tanegység után, közben: egy-egy tanóra, tananyag után Az írásbeli beszámoltatások rendje A hosszabb tanegység lezárása szolgáló (témazárók, félévi felmérők) beszámoltatásokat csak előzetes bejelentéssel csak adott témakörből csak a tanár javíthatja, értékelheti Értékelése (optimum szintek mérésekor) százalékok alapján történik. Jeles: %, jó 89-75%, közepes 74-50%, elégséges 49-35%, elégtelen 34% alatti teljesítmény. Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében a szöveges értékelésre vonatkozó szabályok betartása szükséges. A javítás határideje: a beszámoltatást követő 2. tanórára Javítási órán a helyes megoldást egyeztetni kell a tanulókkal. Kisebb tanegység beszámoltatása előzetes bejelentés nélkül is íratható csak az adott témakörből Javítása: tanár által tanulói önellenőrzéssel tanuló a társáét Értékelése: ötfokozatú skálán egy önálló érdemjegyként több (három, vagy öt átlagolásával) pontozással Az írásbeli beszámoltatás érdemjegyeinek dokumentálása Az osztálynapló értékelési részébe, a tanulói ellenőrző könyvbe kerülnek bejegyzésre: A témazárók, félévi felmérők piros színnel A röpdolgozatok kék színnel. A 6. és 8. évfolyam év végi diagnosztikus vizsgáin szerzett érdemjegyek témazárónak felelhetnek meg. A külalak, esztétikum is értékelésre kerül: tantárgyanként egy jegy évente. A helyesírási hibákat minden tantárgy esetében javítjuk. Szülői láttamozás: Előre gyártott központi feladatlapokat a tanulók nem vihetnek haza. A szülő érdeklődésére a szaktanár az általa őrzött dolgozatokba betekintést enged. A saját készítésű témazárókat, félévi felmérőket értékelés, javítás után a tanuló otthonában a szülővel láttamoztatja, majd a következő órára visszajuttatja a szaktanárnak. Az írásbeli beszámoltatás korlátai Kettőnél több írásbeli témazáró egy tanítási napon nem lehet. Ha a témazáró írásakor a tanuló igazoltan hiányzik (de az előző órákon jelen volt), akkor a következő órán pótolja az írásbeli beszámolót. Kisdolgozat esetében: ha a tanuló a számonkérés során hiányzik, nem kell pótolnia. 72

73 10.2.Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a tananyag elmélyítését, a feladatok megoldásának begyakorlását szolgálja. Eszköz ahhoz, hogy a gyerek elmerüljön a munkában, és büszke legyen a teljesítményére, tudjon, merjen segítséget kérni. Értéke és indokoltsága attól függ, hogy hogyan és milyen helyzetekben alkalmazzák. A házi feladat szerepe többek között a felelősségtudat az önálló tanulás a jó munkaszokások kifejlesztése. Szerepe összefügg: az osztályok nagyságával összetételével a tanár egyéni tanítási módszerével a tanulók egyéniségének ápolásával. A házi feladat adásának fontosabb alapelvei Mennyisége a következő tanítási órán ellenőrizhető legyen. A tanár és a tanuló számára adjon visszacsatolást. A tanárnak kötelessége ellenőrizni a házi feladatot. Szóbeli és írásbeli feladat váltakozva szerepeljen. A feladat szorosan kapcsolódjon a tanóra anyagához. A kötelező házi feladat csak a tanulók által az év elején beszerzett felszerelésből adható. A hosszabb megtanulandókat (versek, memoriterek) hosszabb időre adjuk fel. A szorgalmi feladatok is kapcsolódjanak a tananyaghoz, elvégzésükhöz csináljunk kedvet, hívjuk fel a figyelmet a kutatómunka szépségére. A házi olvasmányok jegyzékét év elején közöljük, az olvasási határidőt időben jelöljük ki. A hétvégekre, szünetekre se adjunk több házi feladatot, mint egyik napról a másikra. Pénteken azokból a tárgyakból ne adjunk fel házi feladatot, amelyek legalább heti négy órás tárgyak és hétfőn van a következő óra. Szorgalmi feladat azonban kijelölhető. Az egy-egy tantárgyból való felkészülés egy átlagos képességű tanulónak ne vegyen percnél több időt igénybe. A házi feladat adásánál, ha lehetőségünk van rá, differenciáljunk. A házi feladatok adásának korlátai Ha túl sok a házi feladat, ellenőrizhetetlen. A gyerek befogadóképessége véges. A túl nehéz házi feladat sikertelenség érzését kelti a tanulóban. Leszokik a leckeírásról. A gyerekek egyenletes terhelhetőségét az optimálisan összeállított órarendnek is biztosítania kell. 73

74 A tananyag mennyisége, az ismétlés indokoltsága, a házi feladat meghatározása alapvető pedagógiai és módszertani kérdések. A tanulószobán és a napköziben a tanulók életkorának és terhelhetőségének figyelembevételével szünetet kell tartani, amennyiben az időjárás megengedi, a szabad levegőn. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: A tanuló tudásának és értékelésénél és minősítésénél: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) A tanuló az illető tantárgyból akkor felel meg a követelményeknek, ha jegyei átlagban a 2,0-t eléri, indokolt esetben a tanár ettől egy, két tizeddel eltérhet. A többi fokozat megítélésénél a tanár figyelembe veszi az évfolyamán szerzett jegyeket, azok tendenciáit. A tanulók órán végzett munkáját és ezek alapján alakítja ki a félévi és év végi osztályzatokat. A tantárgyi jegyek kialakítása a szaktanár feladata, de abban az esetben, hja az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév során szerzett osztályzat átlagától a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az OM kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A tanulmányi követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A modulok értékelése, osztályozással történik. A második évfolyam tanév végétől nyolcadik évfolyam tanév végéig minden tantárgyból és modulból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (egy,vagy két tantággyból), a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a javító vizsgán elégtelen osztályzatot szerez, évfolyamot ismételni köteles. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév 74

75 végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, vagy a szülő kérte. Iskolánkban a tanulók magatartásának, szorgalmának és tanulmányi eredményének az értékelése szöveges értékeléssel történik (érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés): 1.o-ban és 2.o. félévkor szöveges értékelés 2-4. o., valamint 5-8. osztályban osztályzattal Tanítási év közben érdemjegyekkel történik az értékelés Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítünk a 2-8.o. A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleménye kikérve. A félévi és az év végi osztályzat meghatározása az érdemjegyek alapján történik. Az érdemjegyekről és az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szüleinek értesítése. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz Az érdemjegyeket külön vezetése esetén (csoportbontás) a tanár köteles a felelés napján a haladási naplóba beírni. A röpdolgozatokat az értékelésnél a tanulóknak ki kell osztani. A nagyobb tantárgyi egységek lezárása után a tanulók teljesítményét érdemjegekkel kell minősíteni. Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanárok a dolgozatokat a megíratás után legkésőbb két héten belül kijavítják és értékelik. 1-3., 4.o. első félévig lásd a szöveges értékelésben foglaltak szerint Napi dolgozatok száma maximum kettő, melyet a szaktanár egy héttel korábban köteles jelezni a nevelői szobában elhelyezett táblázatban. A tanuló hétvégi túlterhelésének megelőzése és pihenése érdekében minimalizálni kell az írásbeli házi feladat mennyiségét. A szóbeli és írásbeli házi feladat aránya 80: 20 %. Tavaszi, téli és őszi szünetben adható házi feladat mennyisége szintén nem terhelheti túl a tanulók. A szaktanárok kötelessége, hogy a szünetekre feladható tananyag mennyiségét osztályonként egyeztessék, annak mértéke aló tagozaton a napi fél, felső tagozaton a napi egy órát ne haladja meg. A tanév folyamán a másnapi önálló felkészülés ajánlott mértéke: 1-2. o. napi 0,5 óra 75

76 3-4. o. napi 1 óra 5-6. o. napi 2 óra 7-8. o. napi 3 óra A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban: A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. a./ A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: - a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - orvosi igazolással igazolja távolmaradását, - a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. b./ Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: - bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, - rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 11.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 76

77 12.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanuló fizikai állapotának mérése, minősítése A közoktatásról szóló törvény 41. kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérések során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Lehetőség van a felzárkóztatásra, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére. Próbarendszerünk anyaga dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett Hungarofit tesztek A fizikai állapot mérésének tesztjei: Teszt: Helyből távolugrás (m) Az ugrás vonal mögül, erőteljes karlendítéssel, hajlított térdű, kis terpeszállásból történik. A távolságot a leérkező sarok pontjáig méri legrövidebb távolság adja. Két végrehajtásból a jobbik eredmény számít Teszt: Fekvőtámaszban karhajlítás és- nyújtás folyamatosan, kifáradási (db). Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc Végrehajtás: mellső fekvőtámaszban, vállszélességben kéztámasz törzs egyenes, fej a törzs meghosszabbításában van, a térd nyújtott, a láb zárt. A karhajlítás akkor szabályos, ha a felkar vízszintes helyzetben kerül. Értékelés: megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma Teszt: Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc Végrehajtás: a tanuló nem puha szőnyegen a hasán fekszik, homloka és behajlított karja érinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A lábak szabadon vannak (nincsenek leszorítva). 6. ütem: törzs-és tarkóra tett karemelés, 7. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 8. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 9. 4 ütem: törzs-és karok leengedésével kiinduló helyzet. Értékelés: a végrehajtás egyenletes, nem gyors tempóban történik. A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma Teszt: Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc Végrehajtás: a tanuló nem puha szőnyegen a hátán fekszik, mindkét térde 90 fokos szögben behajlítva, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a talajon van. Mindkét könyöke előre néz, kezeivel a fülkagyló mögött támaszkodik. Felülés a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszok fokozatos felemelésével, a combok érintése azonos oldali könyökkel. Fekvés vissza a derék indításával a gerincszakaszok fokozatos leengedésével kiinduló helyzetig. 77

78 Értékelés: megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A tempó gyors, a végrehajtás egyenletes COOPER teszt futással 12 perc alatt Végrehajtás: a tanuló 12 perc alatt, pontosan kimért pályána lehető leghosszabb távot teljesítse. A távot beszélgetés nélkül, a tőle telhető közel azonos sebességgel fussa le, hogy közben ne alakuljon ki oxigénhiány. Ennek bekövetkezése esetén rövid ideig sétáljon, mindaddig amíg újra erőre nem kap, majd ismét futással haladjon tovább a kiszabott idő leteltéig. Értékelés: 12 perc alatt a befutott távolság méterben kifejezve. Pulzus számlálás nem történi, mert az értékeke mérése a hiba lehetőségek miatt nem pontos. A mérések sorrendje szigorúan meghatározott az alábbiak szerint: 1. COOPER teszt sz. teszt sz. teszt sz. teszt sz. teszt A gyakorlati végrehajtás feltételei A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. Könnyített és gyógytestnevelésre utaltak esetében csak szakorvosi véleményezés alapján végezhető el az engedélyezett teszt. A tanulók legyenek tájékoztatva a feladatok pontos végrehajtásától, a vizsgálat céljáról, legyenek biztatva, bátorítva a tőle telhető legjobb teljesítmény elérése érdekében. A motorikus próbákat megfelelő öltözetben és helyen, optimális hőmérsékleten (kb C o fok közötti) a legcélszerűbb végeztetni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés, törekedve a szorongások elkerülésére. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. Meg kell értetni velük hogy pillanatnyi fizikai állapotuk között is lényeges különbségek lehetnek, ezért ne legyen szégyenérzetük. Tudatnia kell, hogy kicsi igyekezettel és akaraterővel felzárkózhat fizikai állapotának azon szintjére ami kiegyensúlyozottá teszi mindennapjait testileg szellemileg lelkileg, lehetővé teszi számára fizikai állapotának szinten tartását. A mérést tanévenként kétszer, ősszel és tavasszal kell elvégezni valamennyi évfolyamon A mérés értékelése, minősítése, végzése A mért eredmények tesztenként, névre szólóan kerülnek fel az összesítő és egyéni táblázatba. Az értékelő hozzárendeli a pontértékelő táblázatból a pontértékeket és tanulónként illetve osztály- és iskolai szinten összesítődik. Saját iskolánk viszonylatában osztály-, évfolyam és iskolai szinten nyomon követhető a tanulók fizikai állapotának helyzete, szintje. 78

79 A mérés végzése, értékelése, minősítése minden testnevelést tanító pedagógus munkaköri feladata. 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Jogi háttér A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdődhet az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 48. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. (1) bek. Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi feltételrendszert. Ezeknek megfelelve fontos feladat, hogy az iskolák átgondolják az egészségnevelési tevékenységüket. A helyi egészségnevelési program A helyi egészségnevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. Az egészségnevelés helyi és jövőre irányuló elkötelezettsége miatt az egészségnevelési programnak folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szűkebb környezetbe bekövetkező változásokra. Ezért az egészségnevelési programot kellően rugalmasan kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetőségét. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg Egészségnevelési oktatási anyag 1. osztály a./ A test felépítésére vonatkozó helyes fogalmak, testrészeink. (A téma feldolgozásánál a tanulók szóban hozhatják a testi fogyatékosságot. Az ilyen emberekkel való együttélésre kell nevelni a gyerekeket, valamint elfogadásra, szeretetre.) 79

80 b./ A test tisztasága, személyi higiéne. A tisztálkodás eszközeit. (Meg kell említeni a látható és nem látható szennyeződéseket. Elhangozhat a vírus, baktérium kifejezés is. Ezeket szervezetbe való bejutását is el lehet magyarázni. Torokgyulladás, hasmenés, hányás bórkiütés stb. tünetek mögött mindig kívülről bejutó, szabad szemmel nem látható anyagok tételezhetők fel. A tisztálkodás közösségi hatását is meg kell említeni.) c./ Fogápolás Hogyan őrizhető meg a fogak épsége? Miért fontos, hogy a fogak épek maradjanak. Milyen a jó fogkefe, a helyes fogmosás. d./ Környezetünk tisztasága, védelme. (Érthetővé kell tenni a gyermekek számára, hogy a tiszta környezet az ember számára létfeltétel, hiszen az elhanyagolt szennyezett területekről járványok, betegségek keletkezhetnek. A víz, a szél, az állat is közel juttathatják a szennyező anyagokat az emberekhez. Családi munkamegosztás, milyen feladatok vannak a családban?) e./ Az öltözködésről (Ezt a témát a étest védelme a hideg és az erős napsütés vagy egyéb más pl. mechanikus hatás ellen, illetve a divat oldaláról lehet megkülönböztetni. Réteges öltözködés. Fehérnemű cseréje.) f./ Balesetveszélyes helyzetek. Teendők. 2.osztály a./ Táplálkozási szokások és ismeretek. ( Miért van szükség táplálkozásra. Táplálkozásaink mennyiségei elosztása a napszakoknak megfelelően.) b./ Teljesítmény és táplálkozás (Ha sokat eszünk figyelmünk csökken, ezért nem jó közvetlenül étkezés aztán szellemi munkát végeznie. Milyen tápanyagokból épülnek fel élelmiszereink? Milyen tápanyagokból szükséges több, melyikből kevesebb a szervezetünk számára? Milyen fontos anyagokra van szüksége a szervezetnek még? c./ Helytelen táplálkozási szokások Hogyan készül az ebéd? Mozzanatai. Te miben segítesz? d./ Balesetmegelőzés. e./ Testünk edzése. 3.osztály a./ Egészség, betegség. (Mit jelent az egészség, betegség fogalom? Betegségek fajtái: Akut, krónikus, fertőző. Megelőzés: tisztasági szokások kialakítása, a betegségek megismerése, szűrővizsgálatok, védőoltások, mozgás, sportolás.) 80

81 b./ Helyes életmód, egészséges napirend. (A helyes életmódhoz tartozik: j.) Ismeretszerzés: olvasás, tanulás. k.) Munka: házimunka, kerti munka, szerelés, javítás. l.) Közösségi tevékenység: sport, közös kirándulások, mások segítése stb. m.) Aktív pihenés: a szabadidő helye eltöltése, sport játék, mozi, hangverseny.) c./ Sport, mozgás, egészség d./ Környezetünk védelme. Természetvédelem. e./ Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás. 4. osztály a./ Barátság, érzelmek, társas kapcsolatok. (Az érzelmek, a társas kapcsolatok, a barátság fogalmainak értelmezésén a dolgozók, jelenségek és személyek valós tulajdonságai megismerésének szükségét kell hangsúlyozni). b./ Egészség. (Megelőzés, immunrendszer, védőoltás.) c./ Betegség Különböző szervi megbetegedések, fertőző megbetegedések. Szorongás, félelem. d./ Élvezeti szerek és károsító hatásuk. / A káros szenvedélyek kialakulása ellen csak az egészséges szokások kialakulásával lehet védekezni, Az a gyerek, aki sok értelmes dolgot tesz, gyűjt, barkácsol, farag, nyelveket tanul, nincs kitéve a káros szenvedélyek kialakulásában beszélynek. A tanulók előtt világossá kell tenni, hogy az alkohol a kábítószer, illetve bizonyos gyógyszerek fogyasztásától a fiatalok, illetve felnőttek az életükben jelentkező problémák megoldását várják, remélik. Mire rájönnek, hogy említettek nem hoznak megoldást, addigra már rászoknak, nem tudnak menekülni tőlük. Dohány, alkohol, kábítószer káros hatásai. e./ Elsősegélynyújtás, baleset megelőzés. f./ Testünk edzése. 5. osztály a./ Ápoltság, díva, egészség (Az ápoltság az ember testének és öltözetének higiéniájára, tisztaságára vonatkozó fogalom kifejezi az ember önmagához, környezetéhez való viszonyát értékelő magatartását. 81

82 Az ápolt ember egészségesen tartja testét, a szennyeződésektől megtisztítja bórét, haját, körmét, s ezt teszi ruházatával is. Tisztán jelenik meg embertársai között. Az ápolatlanság hátterében önmagunk is és környezetünk lebecsülése húzódik meg. A divat a korízlésnek megfelelő ruhaneműk színére, anyagára, fazonjára vonatkozik, mely kiegészülhet a test dekorációjára, arc szemhéj, haj, köröm festésekre. Az ápoltság szorosan összefügg az egészséggel, míg a divat nem de hatásában mégis lehet egészséges, egészségtelen, vagy közömbös az egészségre. Pl.: a melegben felhúzott zárt csizma- következményei. A télen hidegben hordott miniszoknya következményi stb.) b./ Testünk higiéniája. (Mind a két nemnek meg kell ismernie a másik szervi működését is, hisz ezzel válnak még megértőbbekké is egymással szemben. A bőrmirigyek fokozott termelése miatt, illetve a nemi szervek fertőzésekkel szembeni érzékenysége miatt, e-korban kell megerősíteni azokat a higiénés szokásokat, amelyek a nemiségükkel kapcsolatos.) c./ A serdülők kozmetikája (Fontos téma, meg kell érteniük, hogy a bőrükön bekövetkezett változás, hormonális változásra következett be pl. mitesszerek melyek fokozott mirigyműködés következtében alakulnak ki, de idővel elmúlnak. Viszont örökké megmaradnak azok a hegek, melyek egy-egy nagyméretű pattanás szakszerűtlen kinyomásából keletkeznek. Fokozott tisztálkodással a nyagyobb bajok, erősebb gyulladások elkerülhetők.) d./ Egészséges otthon és iskola (A következő szempontokat kell figyelembe venni: tisztaság, megfelelő mozgástér, fényviszonyok, levegő tisztasága, hőmérséklete, páratartalma. Zajhatások. A nem megfelelő viszonyok korai kifáradáshoz, kimerüléshez, betegségekhez, szervi károsodások kialakulásához vezethet. A környezetszennyezés kérdését is itt célszerű tárgyalni. El kell jutni a tanulókkal odáig, hogy felismerjék saját rossz szokásaikat is. Pl. a szemetelés zajártalom: osztályokban, folyosón, utcán keltenek a hangoskodásukkal, Fontos, hogy Te mit tudsz tenni környezeted védelméért. e./ Mozgás, egészség (Kirándulás) f./ Balesetmegelőzés 6.osztály a./ Élelmiszerek összetevői: (Meghatározandó: tápanyag, nyersanyag, élelmiszer, étel, rostok. Tápanyagok: energiát adók: zsírfehérje szénhidrát Testépítők: fehérje, ásványi sók Szabályozók, védők: vitaminok, nyomelemek.) b./ Energiaszükséglet, energia-bevitel. 82

83 - alapenergia szükséglet n.) helyes táplálkozás o.) túlsúly veszélyei. c./ Konyhatechnikai eljárások Célja: a nyersanyagok és élelmiszerek átalakítása, fogyaszthatóvá tétele. Pl.: habverés, rántáskészítés, hús kiverés stb. Tartósítás: tartósítószerek, tartósító módszerek.) d./ Tudatos egészségmegőrzés. ( - aerobik, torna, egészséges táplálkozás.) e./ Serdülőkor küszöbén (Testi változások, hormonrendszer, szaporító rendszer. Lelki változások, konfliktusok, megoldási lehetőségek.) f./ Balesetmegelőzés g./ Szenvedélybetegségek 7. osztály a./ Egészség, betegség, orvoshoz fordulás (Az egészségfogalom, az egészséges ember. A betegség fogalma, a beteg ember. Mi a teendő a beteg emberrel, míg az orvos megérkezi. A beteg ember ápolása. Mikor fordulok orvoshoz. Mit kell tudnom a rendelőben, mit kell magammal vinnem? Gyógyítási szokások. Orvosi ellátás: gyógyszeres kezelés, védőoltás Házi gyógyítás: gyógymódok, indokolatlan gyógyszerszedés. b./ Allergia kialakulása- veszélyei. Szervezetünk védekezése. Immunrendszer: zavarai, AIDS. Immunrendszerünk erősítése. c./ A beteg helye a családban? Szeretteink elvesztése. d./ A család jelentése, működése, feladatai (Nemi szerepek.) e./ Szenvedélybetegségek (Alkohol. Az alkohol és hatásai, Alkoholfüggőség.) f./ Balesetmegelőzés 8. osztály 83

84 a./ Önismeret, önértékelés, önkritika: (Ki vagyok én? Kire hasonlítok? Szüleim, testvéreim, barátok, tanárok. Jellemzések megbeszélése.) b./ Szeret, őszinteség, barátság. (Minden ember vágyik igazi jó barátra, aki megérti, szereti, segíti. A barátságnak rendkívül nagy jelentősége van az önismeretben, de a párválasztásban is. c./ Családalapítás. (Hogyan készülök fel a családalapításra: szociális és nemi érettség. Felkészülés a gyermekvárásra, gyermekvárás örömei, csecsemőgondozás. Terhesség megszakítás, fogamzás, szabályozás. Szeretet hiánya: durvaság, megbántás, becsapás. d./ Balesetmegelőzés 13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A nagy világfolyamatokban és világpolitikában kevés embernek jut érdemi szerep, mégis mindannyian részt veszünk benne. Érezzük a globalizáció hatásait nyelvünkben, kultúránkban, üzleteinkben az átrendeződő munkahelyeinken. Elszenvedjük az éghajlatváltozás következményeit, szervezetünk küzd a szennyezett levegő és víz okozta betegségekkel, lelkünk pedig keresi a természettel, egymással, önmagunkkal megbomlott harmóniát. Ha nem szeretnénk, hogy ezek a folyamatok tovább erősödjenek, cselekednünk kell. Mindenkinek a maga szintjén, a jövő nemzedékének már most. Lehet, hogy késő? Meg kell tanulni, hogy a különböző helyeken és módon kialakult értékek, az elsajátított tudás, készség, a magatartás összekapcsolódjanak és megjelenjenek a személyiség egészében A környezeti nevelés céljai A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának. Életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére. Ismerjék fel a környezettudatos állampolgári kötelességeiket, gyakorolják ezzel kapcsolatos jogaikat. Ennek érdekében céljaink: 1. egészséges életmód, életvitel lehetőségének megteremtése 2. az élet tisztelete és védelmének igénye 3. a globális összefüggések megértése 4. az étminőséghez tarozó viselkedési normák és formák kialakítása 5. a természete, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése 6. a szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben 7. környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése 8. a természetet, az épített és társadalmi környezetet az embert tisztelő szokás rendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása 84

85 9. az igényes környezeti kultúra megalapozása a tanmentekben, az iskola belső terében, a az iskola körül 10. a személyiség sokoldalú formálása 11. az akarat fejlesztése, a kíváncsiság fenntartása 12. a tanulás tanítása 13. az önművelődés igényének kialakítása 14. konfliktus kezelés elősegítése 15. a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése A környezeti nevelés alapelvei - a nevelőtestület egysége - az intézmény összes dolgozójával és a szülőkkel partneri viszony kialakítása - az intézmény higiénés állapota a közegészségügyi követelményeknek feleljen meg - az iskola, munkarendje, napirendje, szokásai a kitűzött célokat szolgálja -a jogok és kötelességek összhangja - az általános műveltség fontossága - az oktatás és nevelés egysége - a bizalom és a tudáson alapuló tanári tekintély - a kölcsönös felelősség elve (gyerekek, szülők) - nemzeti hagyományok ápolása - helyi tantervben lévő környezeti nevelési tartalmak belső összehangolása a tanítási órákon kívül is érvényesüljön az iskola ökológiai kultúrája 13.5 A környezeti nevelés feladatai - hatékonyabb munkáltató jellegű módszerek alkalmazása: motiváció, kíváncsiság felkeltése tapasztalaton alapuló megismerés sokféle szemléltetés önálló és csoport munka gondolkodási képességek fejlesztése - tanulásban az esélyegyenlőség biztosítsa (felzárkóztatás, tehetségfejlesztés) - helyi természeti, történeti, építészeti és humán értékek megismertetése - a természetben végzett megfigyelésekkel (túrák, kirándulások, erdei iskolát) a lakóhely élővilágának megszerettetése - lehetőségek biztosítása a szabadidő értelmes eltöltéséhez - fejlesszük ki a tanulók felelősség érzetét családjuk, tágabb környezetük, lakóhelyük, hazájuk iránt - az egészségesebb életmód érdekében alakítsuk igénnyé: a mozgást, személyes higiénét a helyes táplálkozási szokások megismertetését Környezeti nevelésben alkalmazható eszközök - tanórák, sportfoglalkozások - iskolai ünnepélyek, megemlékezések, egyéb rendezvénye - pályázatok, vetélkedők - országos, falusi és iskolai akciók - környezetvédelmi napok: jeles napok 85

86 - erdei iskola - számonkérési, ellenőrzési rendszerek - kapcsolatok kiépítése, működtetése: fenntartóval szülőkkel civil szervezetekkel - madáretetés - múzeumok, vadasparkok, - színjátszás, drámapedagógia - faliújság szerkesztése - az egészségesebb életmód érdekében alakítsuk igénnyé: a mozgást a személyes higiénét a helyes táplálkozási szokások megismertetését! 13.7 Környezeti nevelésnél alkalmazható tanulási módszerek - kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása - problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás - témához kapcsolódó tanult ismeretek visszakeresése, koncentrálása - szövegértelmezés, lényegkiemelés, annak megvitatása - kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése - tényanyag gyűjtése, jegyzetelése - jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése - új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan - információrögzítés együttműködéssel - esszé kidolgozása (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással) - házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében - tesztkészítés, tesztértékelés - követelmények megfogalmazása - problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel - adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása - fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása, tisztázása - könyvtári kutatás - egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozás - adott témának elemző, hasonló és sok szempontszerinti körüljárása 13.8 Az iskola közvetlen környezete. Tárgyi feltételek. Szaktanterem van, elfogadható biológiai szemléltető anyaggal. Kivételt képez a természettudományi szakkönyvállomány. Száma nagyon minimális, szakfolyóirat nincs. A 86

87 cselekvő tapasztalatszerzésben szükséges eszközök száma kevés, vagy nincs, az anyagok esetében hasonló a helyzet. Az internet hozzáférhető. Számítógépen (3-4 fő/gép) dolgozhatnak a gyerekek. Hiányzó eszközök: hőmérő, csapadékmérő, szélirányjelző, nagyítók. Az iskola épülete, környezete. Az iskola épülete közel 25 éves. Vízvezetékrendszere, világítása, a nyílászárók minősége magán hordozza az elmúlt évtizedek nyomait (különösen az ablakok szellősek). Parkosítása nem céltudatos, belső növényállománya időszakos. Gyakorlókert van, nagyon minimális fajszámmal. Az elmúlt két évben elkezdtük a faiskolai telepítést, mellyel a község kulturált környezetét igyekszünk alakítani. A heti szemét elszállítódik. Az udvar területe 2400 m, ebből 800 m bitumenes kézilabda pálya. Az iskola rendelkezik egy négy sávos, 200 m-es futópályával (salak borításos) Környezeti nevelés objektív feltételei. Ismerethordozók. segédeszközök, objektumok. Van: Számítógép, Internet Tv, videó Könyvtár Gyakorlókert Vizsgálódási eszközök nagyon minimális mennyiségben Fejlesztendő: hanganyag szakkönyv folyóirat vizsgálódási eszközök diavetítő írásvetítő Humán erőforrás Van: szaktanár tantárgyaknak megfelelően-kivétel: kémia, nyelv, ének, fizika, környezetvédelem 2 fő szakirányú 30 órás továbbképzésen résztvevő Fejlesztendő: szakirányú továbbképzések (környezetvédelem, erdei iskola) szakirány terén a pedagógusok felkészültsége, informáltsága, elkötelezettsége, környezettudatos szemlélete. Környezeti nevelés tartalma. Erősségek: 87

88 parkosítás belső szépítés, szobanövények ápolása tisztasági verseny kertápolás helyi igények figyelembevételével részvétel tanulói versenyen Fejlesztendő: intézmény tisztasága WC higiéniája, tisztaság megőrzése Tanulók kultúrált magatartása közvetlen környezetükkel szemben Globális problémák megismerése Biológiai sokféleség tudatosítása Természetvédelem fontossága Fenntartható fejlődés lehetőségei Káros szenvedélyek (drog, dohányzás, alkohol) elleni küzdelem Saját település gondjainak és természetes környezetének megismerése Anyagtakarékosság A társadalmi, természeti környezet értékeinek megismerése A közösségfejlesztés (szocializáció) lehetőségeinek kihasználása A tanulók aktív, cselekvő tevékenységének felhasználása Projektmódszer alkalmazása Egészségnevelési feladatok megvalósítása Környezeti nevelés mérése, értékelése A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. A környezeti nevelésben alkalmazható mérési módszerek: kérdőív speciális neveltségi szintet mérő kérdőív a programok projektek kezdetén és végén kitöltött környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek célcsoportos beszélgetések megfigyelés (folyamatkövető, célzott) környezeti nevelési pályázat eredményessége tanulói munkák, élménybeszámolók, kiállítási anyagok, pályázatok minősége újságcikkek, gyengeségek gyűjtése a programokról költség arányok (tervezett-megvalósított) dokumentumelemzés A környezeti nevelés színterei Iskolában. külön órakeret biztosítása nélkül 88

89 A helyi tanterv tantárgyaihoz beépítve a tartalom kiemelve tantárgyanként és osztályfőnöki órán nem hagyományos keretben Gyakorlókert, díszkert, iskola udvarának ápolása, parkosítás pótlása, Témanap, témahét. Témahét: alsó tagozat 3 nap, felső tagozat öt nap, aminek témája páros naptári években a Víz világnapjához, páratlan naptári években a Föld világnapjához kapcsolódik. Tanórán kívüli tevékenység 1. Jeles napok - Föld Napja, Madarak és Fák Napja, 2. Tanulói vetélkedők 3. Pályázatok 4. Környezetvédelmi akciók helyi vagy országos kezdeményezéstől függően Iskolán kívüli tevékenység. szorgalmi időben. Erdei iskola 7.oszt. tanulók részére 5 egymást követő tanítási napon Tanulmányi kirándulás összevont évfolyamokkal (alsó, felső tagozat) négy egymást követő tanévben más-más helyszínnel, amennyiben a szülői szervezet igényt tart rá és kezdeményezik. Kt bk. Alsó tagozat: Felső tagozat: 1.év Zempléni-körút 2.év Eger, Szilvásvárad 3.év Debrecen 4.év Budapest, Dunakanyar A tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások pedagógiai értéke jelentős. A tanulóközösség összekovácsolás, élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik az új tájak, nevezetességek felfedezésével, megismerésével. A település környezetében lévő természeti, történelmi, építészeti értékeinek megismerése a tantervi anyag tükrében. szorgalmi időn kívül nyári táborozások. Boldogkőváralja, Pálháza, Sárospatak, Feladatok a nevelési célok tükrében. Tárgyi feltételek: szakkönyvállomány fejlesztése, szakfolyóirat, diavetítő, írásvetítő az éves költségvetések függvényében a feladatok megvalósításához hiányzó eszközök folyamatos pótlása Az iskola épülete, környezete. 89

90 1. Saját tanterem díszítése: környezetbe illő, esztétikailag megfelelő, díszítő, szemléltető anyaggal megfelelve a tanterv és a hely kínálta lehetőségeknek. 2. Dísznövények a tér és szabad hely kihasználására a tanteremben, ezek gondozása, a szünet idejére biztonságos elhelyezésük az adott osztály feladata. 3. Saját tanteremben, egyéb helyiségben a berendezések megóvása, folyamatos javíttatása, a rend és tisztaság megőrzése. 4. A díszkert ápolása, növények pótlása a parkosított területen tanórai keretek között 5. Futópálya karbantartása, felújítása a távlati lehetőségek függvényében, hasonlóan az udvar kátyúmentesítése. Minden évben igény szerint sor kerülhet regionális, helyi vagy bizonyos célcsoportra szervezett versenyre A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán Környezetismeret Témakörök, tartalmak Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése. Elemi ismeretek a növénygondozásról. 1. osztály Tevékenységek Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése. Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Részvétel a helyben hagyományos ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása. Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldatkészítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba(kutya, aranyhörcsög, macska,). Könnyen tartható állatok az osztályban: halak, tengerimalac. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. 90

91 Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat. A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. Aranyfa (tévesen aranyesőnek is nevezik), barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára. 2. osztály Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése. 91

92 A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása. Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei. A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek. Természeti értékeink szépségének felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek). A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. 92 Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok búvárkodásra enciklopédiákból, határozókból. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az örökbefogadott

93 Helyes viselkedésünk a természetben. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. fával? Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben ( hangtérkép játék), szeméttérkép. Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban. 4. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyez források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetsző-e, zavaros-e, szagtalan vagy bűzös?). Van-e benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannake talajlakó állatok? Különválogató hulladékgyűjtés. Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségeinek megismerése. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok. 93

94 Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természetközeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. Dramatikus játékok helyes és helytelen szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság között. Rajz és vizuális kultúra Témakörök, tartalmak Kifejezés, képzőművészet Tárgy- és környezetkultúra 1. osztály Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigaházak, tollak, termések gyűjtése, rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok. Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása. Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció Tárgy és környezetkultúra Technikák 2. osztály Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták? Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). 94

95 Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Vizuális kommunikáció A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések ). 4. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Vizuális kommunikáció Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Tárgy és környezetkultúra Folyamatábrák: virágot ültettem Elolvadt a hóember Házimozi játék. Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makett készítés. Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek A természetes és mesterséges környezet Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai fa, termések, levelek, szalma, nád. Az és anyagaik. anyagok tulajdonságainak vizsgálata A természetes anyagok. Az anyagokhoz érzékszervekkel. Összefüggések felismerése kötődő mesterségek érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése. A gyalogos közlekedés szabályai. A közlekedés környezetszennyezése: lég- és A biztonságos tömegközlekedés. zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos játrművek. 2. osztály Témakörök, tartalmak Tevékenységek Védekezés a környezet kellemetlen hatásai Az ember és környezete. 95

96 ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája. Az anyagok feldolgozása. Takarékos anyagfelhasználás. Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások. Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet. Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. Működőképesség és esztétikum. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makett készítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával (pl.: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése. 3. osztály Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság. 4. osztály Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Egyszerű makettek készítése. Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A lakóhely legszebb épületei. 96 Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák,

97 Helyi és távolsági közlekedés. lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok. Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Magyar nyelv és irodalom 1 4. osztály Tevékenységek Testnevelés 1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek 1 2. évfolyam Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. 3. évfolyam Témakörök, tartalmak Tevékenységek Szabadidős sporttevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése. Témakörök, tartalmak 4. évfolyam 97 Tevékenységek

98 Szabadidős sporttevékenységek Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen. Ének-zene Témakörök Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., Anyák napja). Művészeti értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Témakörök Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások. 1. évfolyam Tartalmak Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. 2. évfolyam Tartalmak 3. évfolyam Témakörök Tartalmak Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák. Témakörök Jeles napok, ünnepkörök dalai. 4. évfolyam Tartalmak A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán. Magyar nyelv és irodalom Célok: megérteni, írni, gondolkodni tanít ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. 5. évfolyam Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. Petőfi Sándor: Az Alföld Tájékozódás a dokumentumtípusok között: szépirodalom és ismeretközlő könyvek, segédkönyvek (szótárak, lexikonok). 98 Tananyagrészek, tartalmak Általános személyiségfejlesztés. Környezet leírása, közlése és a környezeti leírás befogadása. A családdal, iskolával, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása. Verselemzés, mesék feldolgozása dráma-pedagógiai módszerekkel. Regényelemzés, filmvetítés. 6. évfolyam Gyűjtőmunka csoportosan vagy Környezet ábrázolása, leírása.

99 egyénileg. A talált adatok célszerű gondos elrendezése, vázlatban jegyzetben. 7. évfolyam A mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. 8. évfolyam Tapasztalatszerzés a mindennapi élet hivatalos iratainak megfogalmazásában. Idegen nyelv Matematika Témakör: természeti környezetünk: a természet megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények és állatok. Cél: a tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése; adatok gyűjtése környezetünkből; matematika a természettudományokban. 99 Példakép megfogalmazása, ballada feldolgozások drámapedagógiai módszerekkel. Modern informatika és adatbáziskezelés a környezeti nevelésben. Saját vélemény megfogalmazása. Versek összehasonlító elemzése. Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Globális nevelés, biodiverzitási probléma, fenntarthatóság. Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, beszélgetés, vita, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Budapest középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Videó, kiselőadás, szituációs párbeszéd. Statisztikák készítése, értelmezése. Táblázat-, grafikonkészítés. Átlagszámítások. Kalóriaszámítás. Pénzmegtakarítási lehetőség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban:pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség stb. A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a

100 Informatika Cél: tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás. 5. évfolyam Böngésző programok által a hazai és nemzetközi környezetvédő szervezetek pályázatainak, irodalmának, felhívásainak figyelemmel kísérése. A grafikai programok oktatásánál a természet elemeinek reprodukálása, szerkezetük, sokféleségüknek érzékelése. Animáció készítése: Évszakok, Egy virág élete. 6. évfolyam Elektronikus levelezés, Ergonómiai elvek és megoldások megismerése; Munkaeszközök optimális működésének megismerése, kíméletes géphasználat; Könyvtári búvárkodás e témákban. 7. évfolyam A hardverismeretnél ismételten kitérünk az ergonómiai elvekre, a hitech alkatrészek környezet- és egészségkímélő hatására. Táblázatok összeállítása környezeti katasztrófákról, környezetbarát anyagokról és eseményekről. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel. 8. évfolyam Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: Koch görbék felhasználása jégkristály szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok szűrés, lekérdezés. tapasztalatok összevetésével fejeződik be. Hatékony informatikai és kommunikációs technológia elősegítése Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.). Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). Tudatosítjuk, hogy az nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is. Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében újabb, káros hatásoktól egyre mentesebb termékek megjelenése az informatikai piacon is. A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen. 100

101 Történelem állampolgári ismeretek és Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. 5. évfolyam Vadászat, halászat, gyűjtögetés, természeti népek napjainkban Földművelés, állattenyésztés, termelés, természetimádás Öntözéses földművelés 6. évfolyam Város és falu Természet és gazdaság görög és a római világban Finnugor nomád pásztorkodás Az újkor: gyarmatok, manufaktúra, világkereskedelem 101 Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövőtervezés, makettek, rajzok, fogalmazások, esetenként számítógépes animálás révén. Természettudományi / Néprajzi Múzeum. Videofilmek közös megtekintése feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok jön a kardfogú tigris. Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés, halászat/ kézzel, horoggal. Múzeum, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, rézszálakkal. Szituációs játék varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás: Milyen környezeti katasztrófával járt Mezopotámiában a túlzott termelés? Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő tevékenységekről; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése otthoni munka. Falvak elhelyezkedése; épületek, szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természetátalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyőrben /7. évfolyam anyagához /, Erdei Iskola. Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése

102 7. évfolyam A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és a gépek forradalma Az iparvárosok kialakulása, Magyarország a millenniumi ünnepségek, a világkiállítás idején /fények és árnyékok/. 8. évfolyam Az ökológiai problémák A fogyasztói társadalom problémái A népességrobbanás a világ szegényebb felén A globalizáció problémája milyen árat fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó otthoni munka. Iparművészeti / Mezőgazdasági Múzeum feladatlapok alapján való megtekintése egyéni beszámolók, kiselőadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat, folyószabályozás / és szennyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálozat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről. Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegi ártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, otthonairól otthoni munka. Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait, identitását. Fizika Az Európai Unióba való belépésünk problémái Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai Előzetes gyűjtőmunka alapján beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja. 102

103 ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet 7. évfolyam Közlekedőedények: környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége. 8. évfolyam Az egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az Biológia energiatakarékosság gyakorlati megvalósítása. 103 hétköznapi, Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. 7. évfolyam A földi élővilág általános jellemzése. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élet és az ember szempontjából. A forró övezet: az őserdők pusztulása és védelme, az elsivatagosodás. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a füves puszták, a tajga és védelmük. A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és védelmük. Tengerek: életközösségek, szennyezés megelőzés és öntisztulás. Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok 8. évfolyam A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Kémia Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a Egyszerű mérések adatfeldolgozás, grafikonok, diagramok értékelése. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról. Galván elem szétbontása tanári felügyelet mellett. Fogyasztásmérők leolvasása. Elektromos fogyasztás összehasonlítása neoncsövek és izzólámpák esetén, számítások. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában. Videó- anyagok megtekintése, szakirodalmak tanulmányozása, aktualitások figyelemmel kísérése, megbeszélése. Önálló információgyűjtés különböző életközösségekről, élőhelyekről. Kiselőadások, poszterek készítése. Látogatás valamelyik vadasparkba vagy állatkertbe. Az élőlények életmódja, élőhelye, szervezete közötti összefüggés megfigyelése. Szituációs játék az ember bioszférára gyakorolt hatásával kapcsolatban.

104 kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. 7. évfolyam A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik. 8. évfolyam A környezet terhelését csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO 3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása. Természetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. A 104 A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz ). Oldatok kémhatása, mérések, ph. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezetszennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése. A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.

105 környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai. 6. évfolyam A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. A füves területek és védelmük. A lakóhely környékének védett, és nem védett természeti értékei. Földünk környezetünk és Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. 105 Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről (interneten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása, madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet alakítása. Beszélgetés házi kedvencek megfelelő tartásáról. Megfigyelések, vizsgálódások természeti környezetben. Kirándulás, terepgyakorlat. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről.

106 7. évfolyam Afrika: elsivatagosodás. Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel. 8. évfolyam Magyarország földrajza. Természeti adottságaink és erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz, az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Népesedési folyamatok. Technika életvitel és Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. 106 Szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról. Környezeti problémákkal kapcsolatos videofilm megtekintése, megvitatása. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Történelmi visszatekintés földrajzi szempontból. Kiselőadások, beszélgetés, összefüggések keresése. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló készítése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése, éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai termékeinkről, kivitelünkről.

107 5. évfolyam Az ember környezet átalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése. 6. évfolyam Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélő technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. 7. évfolyam A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energia-források: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Energiatakarékosság a lakásban. 8. évfolyam A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. A napelemek és egyéb környezetkímélő energiaforrások. Víztakarékosság. Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés során. Környezetkímélő közlekedési eszközök. 107 Séta az iskola körül, mesterséges környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése. Videófilm a savas esők okozta környezetkárosító hatásokról. A környék épületeinek, szobrainak megfigyelése terepsétán, a mészkő pusztulási formái. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával? Beszélgetés, képek, szemelvények bemutatása alternatív energiaforrásokról. A jövő környezetkímélő közlekedésének megtervezése. Üzemlátogatás során megfigyelés a víz felhasználásáról, vízszennyezésről,

108 A fogyasztói társadalom és a reklám. víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)? Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok azonban bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Ismerősként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés. Szerencsés esetben ez nem öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket rejt, tartalmakat fed. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például: óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít. Néhány témakört ajánlunk, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szerveződhet. 108

109 5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés a tágabb környezettel való ismerkedés szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk? 6.évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért támadások is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit. 7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be. 8. évfolyam A varázsszó: energia Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük nagyító alá közüzemi számláinkat Alapelvek: IV. KÖRNYEZETI NEVELÉS MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉS o A környezeti nevelésben az ellenőrzés, az értékelés, a minőségfejlesztés és az ösztönzési rendszer kapcsolódjék össze. 109

110 o A menedzsment környezeti nevelési munkaközösséget, ha szükséges, minőségi kört szervezzen a környezeti nevelés segítésére, a kulcsfolyamatok fejlesztésére. o A környezeti nevelési tevékenységek ellenőrzésébe és értékelésébe szükséges az együttműködő partnerek bevonása. o Szolgáljanak az elemzések alapul a korrekcióhoz, az innovációhoz, az újabb célmeghatározáshoz. Az értékelés formái: - külső ( szakértő, szaktanácsadó vagy a programban érintett, az ellenőrzésben tervezett partner végzi) - belső (igazgató, munkaközösség vezető, osztályfőnökök, DÖK vezető) A környezeti nevelésben alkalmazandó mérési módszerek: o kérdőív o speciális neveltségi szintet mérő kérdőívek o a programok, projektek kezdetén és végén kitöltött környezettudatos szemléletet vizsgáló tesztek o célcsoportos tesztek o megfigyelés ( folyamatkövető, célzott) o környezeti nevelési pályázat eredményessége o tanulói munkák, élménybeszámolók, kiállítási anyagok, pályázatok minősége o -újságcikkek, tv-és rádióriportok visszacsatolásai o erősségek, gyengeségek gyűjtése a programokról o költségarányok (tervezett-megvalósított) o dokumentumelemzés Erdei iskola A lakóhely és az erdei iskola helyszínének bemutatása Településünk a Bodrogközben található, 25 km-re Sárospataktól. Sajátos földrajzi fekvésének és a kistérség romló gazdasági körülményeinek köszönhetően a keresőképes lakosság több mint 90 százaléka munkanélküli. Természetesen ez a probléma hatványozottan jelentkezik a munkanélküli szülők gyermekeinél. Iskolánk tanulóinak létszáma 249 fő, ennek közel 80%-a hátrányos helyzetű, ingerszegény családi körből kerül ki. Az etnikai átrétegződésnek köszönhetően a roma fiatalok aránya meghaladja a 85 %-ot. Ennek megfelelően iskolánk vezetése és tantestülete már több alkalommal átalakította az intézmény pedagógia programját, azon belül is a nevelési programot. Kiemelten kezeljük a 110

111 tanulók szervezett programokkal történő ellátását, különösen a táborokkal, kirándulásokkal egybekötött ismeretszerző tevékenységeket. A táborok jó lehetőséget kínálnak a közösségi nevelés, az egészséges életmódra nevelés területén. Kiemelkedő lehetőségeket nyújtanak az alapkompetenciák kialakítása, fejlesztése terén. Sajnálatos tény, hogy tanulóink jelentős hányada a nyolcadik osztály elvégzéséig nem jut el nagyobb városba, mint a tőlünk 25 kilométerre lévő Sárospatak. Az erdei iskola, mint rendhagyó képzési forma minden lehetőséget biztosítani tudna tanulóink oktatása, nevelése terén. A TÁMOP B es pályázatunk lehetőséget biztosít arra, hogy iskolánk pedagógiai programját a környezeti nevelés terén átalakítsuk, abban nagyobb teret kapjon az erdei iskolai program. A pályázat nyújtotta lehetőségnek köszönhetően egy olyan saját fejlesztésű, komplex programot dolgoztunk ki, ami biztosítja a tantárgyi integrációt a helyszín adottságaival, szinte minden nevelési területet magában foglal és segít a tanulók alapvető kompetenciáinak fejlesztésében is. Programunk helyszínéül olyan területet kerestünk, aminek adottságai eltérnek lakóhelyünkétől, gazdag mondavilággal rendelkezik, legalább egy, a magyar történelmet érintő esemény kapcsolható hozzá. Gazdag biológiai, földrajzi ismeretekben, amelyeket a gyerekek a helyszínen terepgyakorlatok formájában feleleveníthetnek. Lehetőséget biztosít kémiai kísérletek elvégzéséhez. Az erdei iskola időszakában rengeteget túrázhatnak, vetélkedhetnek, ásatásokat végezhetnek, ásványokat gyűjthetnek a patakok medrében, számháborúzhatnak, sportversenyeken mérhetik össze erejüket. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy az előző tanévek során, az iskolában tanult, megismert történelmi, irodalmi, földrajzi ismereteket a terepen felelevenítsük, kibővítsük. Erdei iskola projektünk nem csak rövid, hanem egy fontos távlati céllal is rendelkezik. Iskolánkban a normál tantervű osztályok mellett több évig eltérő tantervű osztályok is működtek, amelyekben fogyatékos vagy részképesség hiánnyal küzdő tanulókat oktattunk. Az elmúlt években teljes integrációt hajtottunk végre, amellyel az esélyegyenlőség és az oktatás magasabb színvonalának biztosítása volt a célja. Táborozásunknak több célja van. Lakóhelyünk pontosan az Alföld és a Zempléni hegység találkozásánál található. A terveink szerint a gyerekeket egy olyan helyre vinnénk, aminek a természetföldrajzi adottságai eltérnek lakóhelyünkétől, ezért helyszínéül a Zempléni-hegység egyik legszebb pontját, Boldogkőváralját választottuk. 111

112 Alapvető célunk, hogy tanulóinkat új, szokatlan környezetbe juttassuk, és egy teljesen más élményszerű környezetbe kerüljenek. Az iskolában megszerzett ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják, újabb ismereteket szerezzenek, kihasználva a hely komplexitásának adottságait. Igyekszünk tanulóinkban kialakítani a célszerű napirendet, illetve az erre való igényt. A program tartalmi megvalósítását, együttes és csoportos munkában kívánjuk megvalósítani, ezzel is fejlesztve tanulóink közösségi magatartását, a társaikkal szemben meglévő előítéleteik csökkentését. A program végén csoportos formában, játékos, versenyszerű formában adnának visszajelzést az előző napokban szerzett ismereteikről. Ezzel fejleszteni kívánjuk együttműködési képességüket, célunk, hogy segítsék egymást, a másik nézeteinek tiszteletben tartásával, fejlesztenénk szociális kompetenciáikat. Ezek a célok kapcsolódnak iskolánk pedagógiai programjához, amelyben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés és a tanulók szabadidejének szervezett keretek közötti eltöltése. Programunk visszatérő lenne, de a nyitottság biztosításával meghagynánk annak lehetőségét, hogy az előző évi tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztjük, bővítjük. A gyerekeinket többnyire pályázati támogatásból már sikerült különböző helyszíneken táboroztatnunk, az eddigi tapasztalataink nagyon pozitívak, a gyerekek minden nehézség nélkül tanulják meg az általunk közölt ismereteket. Az így szerzett ismeretek tartósabbak, mint az iskolában szerzettek. A szülők részéről is csak elismerő szavakat kaptunk és ezek nagyon értékesek számunkra ban nyílt először lehetőségünk arra, hogy először bonyolítsunk le erdei iskolát, akkor is pályázati támogatás felhasználásával. A program lebonyolítását, szakmai, pénzügyi vezetését én végeztem el. Akkor még külső szolgáltató által felkínált erdei iskolai programot használtunk. Már akkor is látható volt számomra, hogy ettől a programtól lényegesen több lehetőséget tartogat a helyszín, a lakott s a természeti környezet. Ettől kezdve kollégáim és a saját szabadidőm terhére folyamatos ismeretszerzésbe, adatgyűjtésbe kezdtünk, aminek az lett 112

113 az eredménye, hogy most egy olyan saját fejlesztésű erdei iskolai programot tudtunk elkészíteni, ami szinte minden lehetséges fejlesztési területet magában foglal. Terveink szerint minden év május vége június eleje környékén, az aktuális hetedik évfolyam tanulóit el tudnánk vinni erdei iskolai táborba Boldogkőváraljára. A szervezést már mindig hónapokkal korábban elkezdenénk. Legfontosabb szervezési feladatunka pénzügyi fedezet biztosítása, és amennyiben ez megvan, jönnek a további feladatok. Minden évben ugyan azon a szálláshelyen foglalnánk szállást (Tekerjes Fogadó), ahol a tanulók átlag 6-8 férőhelyes szobákban kulturált körülmények között aludhatnának. A fogadó nagy füves területtel, focipályával, kosárpalánkkal, pingpongasztallal is rendelkezik. Így a sportolási lehetőségek is adottak. A szállás biztosítása mellett az utazás megszervezése a következő fontos feladat minden évben. Vagy tömegközlekedéssel közelítenénk meg a települést, ez jelenleg nagyon nehéz, sok átszállás kell mire busz, és vonat igénybevételével el tudunk jutni Boldogkőváraljára. A másik lehetőség, hogy vállalkozót bízunk meg a szállítással, így egy külön buszon kényelmesebb, és a csomagok is elférnek. A tábor kezdete előtt pár héttel a résztvevő diákok szüleinek egy rendkívüli szülői értekezletet tartanánk. Ezt a szervezést végzők tartanák az aktuális hetedikes osztályfőnök segítségével. Itt tájékoztatnánk a szülőket az erdei iskolával kapcsolatos minden fontos információról. Indulás, hazaérkezés dátuma, szállás, étkezés, programok ismertetése történne meg ilyenkor. Itt nyílna lehetőség a szülőkkel megtárgyalni, hogy van-e olyan diák, aki esetleg más bánásmódot igényel, pl. nem ehet bizonyos ételt, vagy a program aktuális időpontjában valamilyen gyógyszert szed. Az indulás napjára minden szülővel beszereztetnénk egy nyilatkozatott, ami igazolja, hogy gyermeke nem szenved semmilyen fertőző betegségben, így nyugodtan mehet közösségbe, erdei iskola táborba. 113

114 A szervezési feladatok lezárulásával a lebonyolítás veszi át a szerepet. Minden évben átlag körüli diáklétszámmal mennénk a táborba, annak függvényében, hogy abban az évben hány hetedikes osztályunk van, és mennyi fő esik ki akár az utolsó pillanatban betegség miatt. A résztvevő diákok mellett a résztvevő pedagógusok kiválasztása is már a program kezdete előtt hónapokkal megtörténne, azok jöhetnek számításba, akik a programok lebonyolításához szükséges szaktárgyi végzettséggel rendelkeznek (pl. történelem, földrajz, magyar ), és ehhez jön minden évben az aktuális osztályfőnök, osztályfőnökök. A program, amit végrehajtanánk egy komplex program, aminek minden eleme ki van próbálva, évek óta elemeiben fejlesztjük. A programok kialakítása során figyelembe vettük a diákok életkori sajátosságait, korábbi szaktárgyi tudását is. Elégé rugalmasak a pontok, azért hogy szükség esetén az időjárási körülmények függvényében lehessen azokon alakítani, változtatni. Így nem maradna el időjárás miatt program, legfeljebb a sorend változna. A tanulók által leginkább várt, és legjobban motiváló eleme a tábornak a 4 nap folyamán zajló non-stop vetélkedő lenne, ahol 2-3 csoportba vetélkednek egymással rengeteg feladat elvégzése során. A feladatok között lennének ügyességi, szellemi tudást igénylők vegyesen. A feladatok sikeres végrehajtásához az előző napokban szerzett információk elengedhetetlenül fontosak, csak úgy tudnak majd sikert, és minél több pontot elérni a versenyek során, ha figyelnek, jegyzetelnek. A vetélkedő vége mindig az éjszakába nyúlna, és az eredményhirdetésig, a győztes csapat kihirdetéséig tartana. Természetesen, aki becsülettel végigcsinálja az összes nap összes programját, az mind nyertes, ezért minden résztvevő egyfajta emléklapot kap majd ( nemesi okirat ) a sikeres teljesítésért. Minden reggelt egy rövid reggeli tornával kezdenénk, így a mindennapos testnevelés a táborban is megvalósulna. 114

115 Iskolánk tanulóinak szociális, gazdasági háttere miatt legtöbbjüknek nincs lehetősége nyaralásra, nyári táborozásra. Így a leginkább közösségformáló hatású program az iskolánkban az erdei iskola lenne. Ilyenkor kiszakadva az otthoni környezetből, saját feladatomnak tartottam, hogy minél többet tegyünk a ránk bízott gyerekek személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése érdekében. Ennél jobb helyszínt el se lehet képzelni, mint az erdei iskola. Sokkal közelebb kerülünk, kerülök a diákokhoz, jobban megnyílnak így számunkra. Sokszor volt olyan, hogy féltünk egy-egy tanulótól, hogy magatartásával gondok lesznek, mert az iskolában előfordultak vele magatartási gondok, és az erdei iskolában mégsem volt vele semmi gond. Programunkat a tantestület minden tagja támogatja, minden tagja elkötelezett a benne rejlő lehetőségek kihasználása terén és természetesen, ha meg tudjuk teremteni a szükséges anyagi hátteret, elkötelezett a megvalósítása terén is! Legfontosabb nevelési területek Céljaink elérése érdekében általános és speciális feladatokat kell ellátnunk. A nevelési területek hagyományos felosztása szerint öt jelentősebb területre építve kell gondolkodnunk. Ezek a következőek: - értelmi nevelés - politechnikai nevelés - erkölcsi nevelés 115

116 - esztétikai nevelés - testi nevelés A.) Az értelmi nevelés területe komplex formában ad lehetőségeket az egyén fejlesztésére. Az egyik oldalról a tantárgyi integrációnak köszönhetően alkalmat ad a korszerű ismeretek közlésére, a műveltség és a tudományos világkép alapvető normáinak kialakítására. A másik oldalról az ismeretek elsajátítása révén segít a kognitív képességek fejlesztésében. Javítja a megfigyelőképességet, az emlékezetet, képzeletet, észlelést, a figyelmet, a problémamegoldó gondolkodást. Az erdei iskolai képzés alapvető feladata az, hogy az iskolai oktatáshoz hasonlóan új ismereteket sajátítása valósul meg, azonban az iskolai, kötöttebb tanítási formák ott felszakadnak, a frontális formájú ismeretközlés helyett nagyobb hangsúlyt kap a kísérletezés, a megfigyelés, az önálló vagy csoportos ismeretszerzés. Az iskolai oktatásban megszokott ellenőrzés is új értelmezést kap, hiszen csoportos formában, játékos keretek között, igazából versenyek szervezésével valósul meg. Ebben a gyerekek szerepjátékokkal, tesztek kitöltésével, gyűjtési feladatokkal, ügyességi próbákkal adnak visszajelzést az előző napokon megszerzett ismeretekről. Fontos jellemzője az ellenőrzésnek az is, hogy a tanulók nincsenek kényszerítve a szereplésre, kooperatív formában, a csoport szerves részeként, a belső munkamegosztás kialakításával végeznek el feladatokat. B.) A politechnikai nevelés szervesen kapcsolódik az értelmi neveléshez. Ennek során alapvető munkajártasságokat és készségeket alakítunk ki. A politechnikai nevelés során az elméleti és a gyakorlati ismeretek kapcsolata valósul meg. A nevelés során a gyerekek a természettudományi törvényszerűségek gyakorlati alkalmazási területeiről szereznek ismereteket, ezek gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről, illetve megismernek alapvető termelési folyamatokat, munkafolyamatokat, gazdálkodási ismereteket. Az elméleti ismeretek megszerzésével fejlődnek manuális készségeik, a program során bevonásra kerülnek az alapvető, a tábort ellátó tevékenységi formákba. Segíthetnek a konyhai előkészítő munkákban, a főzésben, terítésben, az étkezés utáni elpakolásnál. C.) Az ismeretszerzés mellett, tanulóink szociokulturális hátterére való tekintettel, a második legfontosabb nevelési terület az erkölcsi nevelés. Ennek során az erkölcsi 116

117 normáknak megfelelő magatartásformák kialakítása a feladat. A gyerekek közötti viszonyt az emberi magatartás szabályozza és minősíti. Ennek belső tartalma történelmi szempontból változó. A különböző filozófiai irányzatok eltérő normákat határoznak meg, eltérő normákat tekintenek fontosnak. Az írott szabályrendszeren túl meg kell, hogy ismerjék az egyéb normákat, a szokásrendszert, ami az adott településre, adott gyerek közösségre vonatkozik. Az erkölcsi nevelés terén magatartásformálás valósul meg. Az erdei iskola kiemelkedő lehetőségekkel bír ennek terén, hiszen a pedagógus személyisége, az általa közvetített normák követendő példaként állnak a gyerekek előtt. A dramatikus játékok, mondamegjelenítések lehetőséget adnak egy pozitív vagy negatív emberi jellem megszemélyesítésére, a személyiség bemutatására, későbbi elemző bírálatára. A gyerekekben meg kell próbálni kialakítani az erkölcsös személyiségre jellemző viselkedési formákat, a helyes magatartási szabályokat, egymás elfogadását, a pozitív beállítódást. Ahhoz, hogy ez a belső szükségletrendszer kialakuljon szükséges minden alapvető normának megjelennie a nevelés során. D.) Az erkölcsi neveléssel szoros kapcsolatban áll az esztétikai nevelés. A valóság megismerésének egyik lehetséges formája a tantárgyi és a hétköznapi megismerésen túl az esztétikai megismerés. Ennek alapvető eleme az esztétikai élmény. Ilyenkor a gyermek saját érzékszerveinek segítségével, közvetve vagy közvetlenül él át olyan élményeket, amelyek egy másik ember esztétikai, érzelmi átélésével kapcsolatosak. Az esztétikai nevelés alapvető eleme, hogy alkalmassá tegyük a gyermeket az esztétikai élmény befogadására, ezen túl a benne rejlő készségek révén alkotótevékenységre ösztönözzük. A művészetekkel való ismerkedés már az iskolában megkezdődik, az iskolai tananyag jelentős mértékben tudja fejleszteni a tanulók esztétikai érzékét. Az irodalom, a rajz, a történelem és a technika órák jelentős mennyiségű ismeretanyagot tartalmaznak. Az erdei iskola a maga helyszínével tovább erősíti az iskolában megkezdett munkát. Egy vers, amit a gyerekek ott elemezhetnek, ahol több száz évvel előtte írója papírra vetette, a hely szellemével áthatva sokkal gazdagabb élményvilágot jelent. Az esztétikai élményhez kapcsolódik a történelmi háttér, a végvári vitézek mindennapi 117

118 élete, maguk előtt látják a várban zajló életet. A vár az 1200-as évek építészeti maradványait mutatja meg nekik. A gazdag mondavilág fejleszti kifejezőkészségüket, képzeletvilágukat. Fejleszti szókincsüket, a verbális kommunikációjukat. A tájházban kiállított használati tárgyak, relikviák az őskortól kezdve mutatják be a Boldogkőváralján élt emberek életét. E.) A gyermek egészséges fejlődéséhez a szellemi és lelki fejlődésen túl elengedhetetlenül szükséges a testi nevelés. Napjaink egyik jelentős problémája a mozgásszegény, nem megfelelő táplálkozási szokásokkal párosuló életvitel. A gyerekek szabadidejük jelentős részét a számítógép, a táblagép és a mobiltelefonok bűvöletében töltik. Egyre kevesebbet mozognak. Mindezek közben megszokottá válik az egészségtelen rágcsálnivalók és a kóla fogyasztása. Az erdei iskola a Zempléni hegység által nyújtott környezetével napi szinten arra készteti a gyerekeket, hogy fokozott fizikai aktivitást tanúsítsanak. A saját lakókörnyezetünk teljesen eltér az erdei iskolai környezettől. Míg on minden a síkságról szól, addig ott vagy hegyet mászunk, vagy völgybe ereszkedünk. A tábor belső felszereltségének köszönhetően rendelkezik füves focipályával, kosárlabda palánkkal, pingpongasztallal, trambulinnal. Ezek megfelelő motivációval vonzzák a gyerekeket, a versenyszellem felkeltésével bevonhatóak a közös játékba. A táborban a régi táborok hangulatát idézve a reggeleket tornával kezdenénk. A táboron kívül számháborúval, rókavadászattal, éjszakai ügyesség-bátorság próbával tennénk változatosabbá a programot. Természetesen a célállomások elérése is jelentősebb energia ráfordítást igényel, hiszen túrát tervezünk a Blaskó kúthoz, a Boldogkőújfalu-i Kőtengerhez, a Szentiványi fenyveshez és Arkára is. Ezek közben jelentős szintkülönbségeket kell leküzdeniük a gyerekeknek, ami fokozott megterhelést jelent légző és érrendszerükre is. A tábor időtartama alatt a gyerekek étkeztetése, a testi higiéniája, a helyes napirend bemutatása is az egészséges életmód kialakításának szerves részét képezné. 118

119 A különböző nevelési területek és nevelési hatások egymással szoros kapcsolatban állnak, egymással összekapcsolódva fejtik ki hatásukat. A tudatosság mértékének szempontjából ezek a hatások három kategóriába sorolhatóak: formális, nonformális és informális. A.) A formális nevelés az iskolában zajló, tudatos tervezést és nevelői munkát igényel. Ezek a tevékenységek országonként változnak, céljait és tartalmát hivatalos dokumentumok írják elő. Az iskolai tevékenységet erre a célra felkészített szakemberek végzik. B.) A nonformális neveléshez az oktatási rendszeren kívüli, de még intézményes keretek között zajló nevelői hatások tartoznak. Ehhez szakosodott intézményekre van szükség. Céljaikat az adott intézmény jellege határozza meg, lehet egy sportegyesület, egy civil szervezet, de akár egy kulturális intézmény is. Ezt a jellegű nevelést is szakemberek végzik, azonban nem kötelező volta miatt csak a formális neveléssel együtt fejthet ki pozitív nevelő hatást. C.) Az informális nevelő hatások környezeti hatásoknak is tekinthetőek. Ezek azok, amelyek nem célirányosak, nem szervezettek, hatásuk azonban erős és a személyiség egészére kiterjed. Ide tartozik a család, a barátok, a kortárscsoport, de a lakókörnyezetbe tartozó személyek is. Az informális nevelő hatások kétpólusúak is lehetnek, közvetíthetnek pozitív társadalmi igényeket, de meg van az esélye annak is, hogy negatív irányba befolyásolják az egyén viselkedését. 119

120 Összegzésként elmondható, hogy mind a három hatásra elengedhetetlenül szükség van az egyén nevelésénél, a formális nevelési hatások azonban kedvező feltételeket teremtenek a másik két nevelési forma megvalósulásánál. A pedagógus legnagyobb felelőssége az informális nevelési hatások szelekciójánál mutatkozik meg, ahol szervezett programokkal, egy másik, a lakóhelytől eltérő, távolabb elhelyezkedő helyszín biztosításával, pozitív alternatívák bemutatásával kirekesztheti a gyerekre ható negatív hatásokat. Az erdei iskolai programba beépülő kompetencia területek A nevelés olyan fejlesztési folyamat, amely több egyéb hatása mellett a kompetenciák fejlesztését is magába foglalja. Ennek segítő szándékúnak kell lennie, miközben pozitív irányú személyiségfejlődést és szándékos, előre eltervezett szocializációt valósít meg. Ehhez biztosítja a szándékos személyes kontaktust, miközben előre megszervezi és működteti a szükséges szocializációs rendszereket. A kompetenciafejlesztés nem valósulhat meg a pozitív nevelési hatások nélkül. A személyiség fejlesztése érdekében a következő kompetencia területek fejlesztését tűztük ki magunk elé: kognitív, személyes, szociális, speciális kompetencia. A.) A kognitív kompetencia fejlesztése az iskolai munkánk egyik legfontosabb feladata, hiszen az információk befogadása, feldolgozása az összes kompetencia terület fejlesztésének is az alapja. A kognitív kompetencia fejlesztése jelenti a tudásszerzés iránti vágy felkeltését, mint minden ismeretszerzési folyamat alapját. E nélkül nincs meg az a belső késztetés, ami elő tudná segíteni a gyermek érdeklődésének kialakulását egy bizonyos ismeretszerzési folyamatban. Az erdei iskolai képzés mind az öt napján tanítási órákon vesznek részt a gyerekek. Ezeken folyamatos és irányított körülmények között tudásszerzés, gondolkodás, tanulás, megfigyelés, értelmezés, igazolás és beszédfejlesztés valósul meg. A kognitív képességek fejlesztése során alapvető 120

121 a megismerési, felfedezési vágy, az alkotásvágy, a sikervágy, az érdeklődés, az ambíció, a kötelességtudat és a kudarcfélelem kialakítása. B.) A személyes kompetenciák fejlesztésének legfontosabb motívumai a biológiai szükséglet, a komfortszükséglet, a szuvenerítás igénye és az önértékelés képessége. Ezek alapjaiban az egyén túlélés utáni vágyát, a testi-lelki egészség megőrzésének jelentőségét, az önvédelmi mechanizmusokat, az optimális működés fenntartását és az életkörülmények elvárható szinten tartását jelentik. Az erdei iskolai képzés alatt kiemelt szerepet tulajdonítunk a személyes higiénia kialakítására, a helyes étkezési szokások bemutatására, az egészséges étrend megismertetésére. Pozitív minták bemutatásával igyekszünk olyan követendő példákat adni, amelyek segítenek a káros szenvedélyek irányából elfordítani a gyerekeket. A tábor teljes ideje alatt, ügyeleti beosztásnak megfelelően a gyerekek készítik elő az étkezést, együtt főznek a pedagógusokkal. Különös hangsúlyt fordítunk a személyes tisztálkodásra. Tanulóink jelentős százaléka olyan családokból származik, ahol komoly gondot jelent még az alapvető tisztálkodási szerek beszerzése is. A tábor költségvetéséből arra is gondot fordítanánk, hogy ezen segítsünk, néhány fogkefét, fogkrémet, folyékony szappant beszerezzünk. Ezzel is szeretnénk megelőzni, hogy néhány gyerek, akiknek ezek a tisztálkodási szerek nincsenek meg, megkülönböztetve érezzék magukat. Szintén feladat az évszaknak, a napszaknak megfelelő öltözködés megbeszélése, kialakítása is. C.) A szociális kompetencia a társadalomba történő beilleszkedésre irányul. Örök probléma az egyén érdekeinek összeegyeztetése egy nagyobb csoport érdekeivel. Egy társadalom, vagy akár egy egész ország létezésének is alapja az érdekek egyeztetése. A szociális értékek meghatározzák a döntéseket, a kötődést, a hovatartozási hajlamot, a szokásokat, az egyén magatartását, az előítéleteket. Az egyén érvényesülését befolyásolja a kontaktuskezelési képessége, a kötődési képessége, a szociális kommunikáció, az egyén érdekérvényesítési képessége, szervezőkészsége. Ezek elősegítése érdekében az erdei iskolai képzés egyik fontos eleme a személyiségfejlesztési tréning, amit a tanítási időn kívüli időszakban, több alkalommal is meg tudunk 121

122 valósítani. A tanítási órák szervezésénél, a nagyobb gyakorlati létszám elkerülése érdekében, a csoportok bontásra kerülnek, az órák időben eltolva valósulnak meg. A szabad csoport számára, a várakozási idő kitöltésére, jó lehetőséget biztosítanak az említett tréningek. Ezeken, szituációs beszélgetések segítségével, érdekes témák felhasználásával fejleszthető a tanulók verbális kommunikációja, szociális érzékenysége, érzelmi intelligenciája. D.) A speciális kompetenciák valamely speciális szakterületre irányuló kompetenciák, speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek, cselekvésminták összessége. Az erdei iskola program alapadatai 1. A program neve/címe. Bodokő lovagjai 2. Korosztály: évesek (6. és 7. osztályosok) 3. A program időtartama: 5 nap (hétfő-péntek) 4. A helyszín leírása: A tábor helyszíne a Zempléni hegység nyugati részén található Boldogkőváralja. A település és környéke sok lehetőséget kínál, természeti, történelmi, néprajzi és 122

123 kulturális értékei gazdagok. A terület természeti értékét emeli a Zempléni Tájvédelmi Körzet közelsége is. Történelmi hátteréhez illeszkedik mondavilága. Négy jelentős monda is ismertté vált, ami a település elnevezésével, a vár keletkezésével vagy a vár közvetlen környékén elterülő Szentiványi fenyvessel kapcsolatos. Történelmi hagyományai kapcsolódnak a Tatárjárással és a Rákóczi szabadságharccal. A várban található helytörténeti kiállítás és a felső szinten elkészített ólomkatona kiállítás remek lehetőséget biztosít a magyar történelem különböző korszakainak felelevenítéséhez. A tájházban megismerhetik a környék állat és növényvilágát, a népművészeti maradványokat, használati eszközeit, megismerhetik egy kovácsműhely és egy szekér csűr felszerelését. A falu határában két bronzkori ősember szálláshelyet is feltártak. Ezek környékén a mai napig találhatóak cserépmaradványok, csiszolt kőszerszámok. A tábor egyik napján a történelem szakos kollégánk mikro óra keretében ásatást végez a gyerekekkel, ahol megtanulhatják az ásatások lebonyolításának előírásait. 123

124 5. A program céljai: a) A környezeti nevelés területén (Ismeretátadás; Gyakorlati képességek fejlesztése, Attitűdformálás ) Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék, az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy, a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. 124

125 Az alternatív problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése (komplexitás) A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. 125

126 b) Az adott korcsoportnak megfelelő tantárgyi, tantárgyközi követelményekhez kötődően: Magyar irodalom: A cél a térséghez kapcsolódó írók, költök élete, munkássága. Természetről szóló irodalmi alkotások megismertetése. Balassi Bálint Borivóknak való című versének feldolgozása, a végvári költészet bemutatása, verselemzés a vers megírásának helyszínén a boldogkői vár pincéjében. Boldogkőváralja gazdag mondavilágának megismertetése, szerepjátékok segítségével eljátszása. Előzetes könyvtárhasználati feladatok, gyűjtések a témákkal kapcsolatban (pl. Balassi Bálint élete). Történelem: Boldogkőváraljai vár építése, a várépítészet fejlődése, várépítési szokások a tatárjárástól a török kiűzéséig. Végvári vitézek élete. Régészeti vizsgálat (bronzkori szálláshelyek), a régészet szerepe a történelmi események, folyamatok feltárásában. A reformáció Magyarországon, annak menete, hatása a térség vallási megoszlásának alakulására. Polgári átalakulás, mezőgazdasági gépek forradalmának hatása Magyarországra és erre a régióra. Bronzkori ősember szálláshely bemutatása, mini régészek munkája. Földrajz: A megismert tájhoz csatlakozó földrajzi ismeretek (a terület kialakulása, éghajlata, vízrajza, földtani érdekességei, népessége, gazdaságföldrajza), vizsgálódások, megfigyelések. 126

127 Völgyképződés, vulkánizmus és annak utóhatásai, vízfolyások morfológiája, térképolvasás, szerkesztés, tájolás. Természeti értékek, gazdasági élet kapcsolata. A megismert vulkanikus természeti formák megkeresése a környéken, Kőtenger megmutatása. Rajz: Az tábor helyszínén megfigyelhető művészettörténeti emlékek és az egyes irányzatok, stílusok jegyeinek megismerése. Természetrajzok készítése, a lényeges jegyek felismertetése. Rajzok készítése a tájról, a várról, a természeti szépségekről. Kiállítás készítése az iskola többi tanulója részére a haza érkezés után. Testnevelés: Egészséges életmód kialakítása, a túrázás, természetjárás megszerettetése. Népi természetben játszható mozgásos játékok megismerése (bigézés). A gyerekek légző és keringési rendszerének optimális megterhelésével a fizikai állóképesség fejlesztése. Reggeli torna, sor és váltóversenyek játszása, labdajátékok játszása. Biológia: A táj jellegzetes életközösségeinek, jellegzetes fajainak felkutatása előzetes információközlés alapján. A tananyaghoz kapcsolódó fajok jellemzői vizsgálata, megfigyelések a természetben. Veszélyeztetett fajok bemutatása a Tájház bemutató termének felhasználásával. A Zemplén környezetét károsító hatások feltárása, orvoslása. Környezetvédelmi előírások bemutatása, hatásuk és ellenhatásuk értékelése. Kémia: Természetes vizek analízise, a víz szerepe, körforgása a természetben. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben, helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. A víz fizikai és kémiai jellemzőinek összegyűjtése, ezek változásának következményei. Tanulókísérletek, a víz ph-jának, változó és összkeménységének, nitráttartalmának, oldott szén-dioxid és oxigén tartalmának mérése reagensek segítségével. Beszélgetés, tanulói gyűjtő munka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezet-szennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok. 127

128 c) Egyéb területeken A közösséghez való tartozás érzésének erősítése A társas együttlét szabályainak gyakorlása. Egymás segítése, ellenőrzése. Az egyéni és közösségi akarat helyes arányainak kialakítása. (közösségfejlesztés) Az alkalmazkodás, tolerancia fontossága a közösségi életben. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés kialakítása. Pontosság, a napirend betartásának kihangsúlyozása. A környezet iránti felelősségérzet mélyítése. Az egészséges magyarságtudat formálása, a hazaszeretet érzésének elmélyítése. Nemzeti kultúránk hagyományainak ápolása. Az alapvető higiénés szabályok betartása. A helyes táplálkozási szokások kialakítása. A természetjárás és az egészséges életmód kapcsolatának felismertetése. A verbális és metakommunikációs képességek fejlesztése. Élményközpontúság. Pozitív gondolkodás kialakítása 8. Módszerek felsorolása: Szakirodalmi adatok gyűjtése. Terepi adatgyűjtés. Túra szakvezetővel. Tájékozódás a terepen, térképi gyakorlatok. Egyéni, csoportos kísérletek. Növény és állathatározás, megfigyelés. Múzeumok, tájházak, bemutatóhelyek látogatása. Vizsgálatok a természeti környezetben. Vizsgálatok az ember által alkotott környezetben. Beszélgetés helyi szakemberekkel. Kézműves tevékenységek. Gyakorlatok, játékok. Előadások meghallgatása. Információrögzítés együttműködéssel. Szituációs gyakorlatok. Problémamegoldó gyakorlat ötletekkel, értékeléssel. 128

129 Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek definiálása, pontosítása, Leírás, elemzés, modellezés, beszélgetés. Új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Személyiségfejlesztő tréningek. Témához kapcsolódó tanult ismeretek visszakeresése, elmélyítése. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. A beilleszkedési, magatartási gondokkal küzdő gyerekeket egyénre szabott fejlesztési hatásokkal kezeljük. 9. A program szakmai, pedagógiai értékelésének módja: Az iskolai tábor a környezeti nevelés egyik kiemelt helyszíne. Eredménye nem mérhető egzakt módon, mint a tantárgyi tudásé. Fontos a fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal való összevetése. Értékelési szempontjaink: az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása, a beállítódások és értékorientáció fejlődése, a konfliktuskezelés módja 10. Részletes program napi bontásban: Időtartam Tevékenység 1. nap Délelőtt 2 óra Megérkezés a táborba, kipakolás Tábor házirendjének kihirdetése. Felelősi rendszer elkészítése, kihirdetése. Rövid séta a faluban, közintézmények megmutatása. A környezet földrajzi, domborzati viszonyainak rövid megmutatása. 129

130 Műemlékek külső megtekintése (falu térképének megismertetése). Délután Készülődés a számháborúra. Számháború a Szentiványi fenyvesben a régi földvár 2 óra maradványainál. Eredményhirdetés Ebéd 1 óra Személyiségfejlesztő tréning, A csoport 10 fő 1 óra Térkép tájolása, fontosabb objektumok bejelölése alkoholos filccel B csoport 10 fő 1 óra Sportolás az udvaron, C csoport 10 fő Készülődés a nyitó tábortűzhöz, vacsora előkészítése Rablóhús faszénparázson Éjszakai ügyelet beindítása 2. nap 0,5 óra Ébresztő, reggeli torna Reggeli Indulás a Boldogkőváraljai várba Rendhagyó magyar óra: 1,5 óra Balassi Bálint: Borivóknak való című versét a megírás helyszínén a vár pincéjében elemzik a tanulók Tízórai a vár udvarán 1,5 óra Rendhagyó történelem óra: Boldogkő és a Tatárjárás történelmi kapcsolata. A vár története, a 130

131 1,5 óra 2 óra magyar várépítés jellegzetességei. A vár régészeti relikviáinak megtekintése. Ólomkatona kiállítás megnézése. Ebéd. Szabadfoglalkozás. Rendhagyó technika óra: Egyszerű szerszámok faragása. Nyíl és íj készítése, célba lövő verseny, távolsági verseny. Bige készítése, játék a tábor füves pályáján. Rendhagyó drámapedagógia óra: Boldogkő mondavilágának feldolgozása, jelenet eljátszása. - Szentiványi fenyves legendája - Bodó tündérei - Korláti asszonyok legendája Uzsonna 2 óra Bronzkori ősember szálláshely bemutatása, régészkedés Szabadfoglalkozás Vacsora 3. nap 0,5 óra 3 óra Ébresztő Reggeli torna Reggeli Túra a Tekerjes patak völgyében. Rendhagyó biológia-földrajz óra: - növényszintek meghatározása - állatvilág nyomainak felkutatása - vulkanikus tevékenység maradványai 131

132 - belső erők munkájának nyomai (vetődés, gyűrődés) - vízminták gyűjtése (patakvíz, forrásvíz, pocsolya) - völgyképződés, vízföldrajz 1 óra 1,5 óra Tízórai szalonnasütés a Sombereki vadászháznál Visszatérés a tábora Ebéd Tájház megtekintése. Boldogkő és környéke földrajzi, biológiai, kulturális és helytörténeti emlékeinek megtekintése Uzsonna Rendhagyó földrajz óra: - helymeghatározás térkép és iránytű segítségével - tájolás - térképek fajtái, készítése, térképolvasás Vacsora 2 óra Rókavadászat 4. nap 0,5 óra 1,5 óra Ébresztő Reggeli torna Reggeli Rendhagyó kémia óra: A begyűjtött és lakóhelyről hozott vízminták elemzése. - tiszakarádi ivóvíz - boldogkőváraljai ivóvíz - forrásvíz - patakvíz 132

133 - pocsolyavíz Tízórai Rendhagyó rajzóra: 1 óra A falu műemlék épületeinek megörökítése. Ceruzarajz, tempera, festmény készítése Ebéd Rendhagyó történelem óra: 1 óra A Rákóczi-szabadságharc és a helyszín kapcsolata Non-stop vetélkedő indítása. 2 óra A tanulók az előző napokon halott, elvégzett ismeretek alapján kapnak feladatokat. Vacsora 1 óra Ügyességi és váltóversenyek a tábor focipályáján. 4 óra Éjszakai túra Egy monda dramatizálása 5. nap 0,5 óra Ébresztő Reggeli torna Reggeli - Kirándulás a Téka táborhoz, népművészeti hagyományok megtekintése 2 óra - Vulkánikus utóhatás nyomainak megtekintése Boldogkőújfalu - Kőtenger Tízórai Személyiségfejlesztő tréning 1 óra Péchy- Zichy kastély megtekintése Ebéd Összepakolás, takarítás Uzsonna 133

134 Tábor elhagyása 17:00 Hazautazás 18:30 Érkezés ra 20:00 Táborozás során használt eszközök kipakolása, rendszerezése. V. Pályaorientáció iskolánkban "A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzá vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása." A település és az iskola bemutatása. a 134

135 Bodrogközben található, Sárospataktól 20, Sátoraljaújhelytől 25 km-re. Földrajzi fekvését illetően a Tisza és a Bodrog folyók által körül vett területen fekszik. Ennek megfelelően az emberek élete elsősorban a földhöz és a vizekhez kötődött. A XIX. században lezajlott folyamszabályozási tevékenység következtében az addig művelhetetlen földterületek is művelésre alkalmassá váltak. Az itt lakók alapvető megélhetési forrása a mezőgazdaság lett. A második világháborút követően a faluban is megalakult a termelő szövetkezet, ami ettől kezdve a lakosság jelentős részének megélhetési forrást jelentett. Napjainkban, de főleg a rendszerváltás utáni időszakban a nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt, helyét a kisüzemi un. farmergazdaságok vették át. Ezek érzékenyebben reagálnak az időjárás viszontagságaira, a gazdasági változások negatív következményeire. A megváltozott piaci lehetőségek, az alkalmazási terhek növekedése miatt elsősorban az alacsonyan művelt munkaerőre jelentkezett kereslet. Az említett családi kisvállalkozások többnyire segédmunkásokat, napszámosokat foglalkoztatnak, természetesen idénymunka jelleggel. Ennek következtében tanulóink többségükben fizikai dolgozók gyermekei, akik a mezőgazdasággal foglalkoznak, nagyon kevesen vannak, akik diplomával rendelkeznek. A gyerekek közepes, vagy inkább rossz anyagi körülmények között élnek. A gyerekek esetében hiányzik az a családmodell, ami biztosítaná a megfelelő alapot a munka irányába mutató kötelezettségvállalásra. A szülők nem rendelkeznek a megfelelő iskolai végzettséggel, nem hajlandóak a környező nagyobb városokba ingázó munkát vállalni. Sárospatak, Sátoraljaújhely és Kisvárda kismértékben csökkenteni tudná a munkanélküliség problémáját, ha a képzettség és az utazás nem jelentene gondot. Így azonban marad a munkanélküli segélyből való élet, az alkalmi munkák kihasználásával. Jelenleg tanulóink 90 százaléka hátrányos helyzetű, sok gyermek esetében mindkét szülő munkanélküli. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Jelenleg az iskolában 244 tanuló tanul, 14 tanulócsoportban, 19 pedagógus vezetése mellett. Az összes tanuló 83 %-a a cigány etnikumhoz tartozik. Sajnos esetükben hatványozottan tapasztalható az alulkvalifikáltság, a középiskolát végzettek esetében is a legmagasabb iskolai végzettség a szakmunkás szint. A településen évekkel ezelőtt létesült egy fémmegmunkálással foglalkozó üzem, ami a munkaképes lakosság egy jelentős hányadát dolgoztathatta volna. Ebben az időszakban tanulóink közel 30 %-a olyan szakmákat választott, amelyek ehhez kapcsolódtak. Sajnos az üzem megszűnt, a végzettséggel rendelkezők az utcára kerültek. Azok a fiatalok, akik még éppen tanultak, elvesztették a szakmai gyakorlatuk helyszínét. Ezzel a település elvesztette az egyetlen ipari jellegű munkahelyét is. Az iskola évek óta kiemelten kezeli a pályaválasztás feladatát, azonban általánosan elmondható, hogy a szülői háttér nem igazán közreműködő ebben a tevékenységben. A tanulók minden realitást nélkülöző terveket próbálnak megvalósítani. Ezek sem a tanulmányi eredményeikre, sem a környék munkaerő-piaci adottságaira nincsenek tekintettel. A pályaorientációs tevékenység megvalósítása minden évben a nyolcadikos osztályfőnök és az iskola igazgatójának a feladata. A sikeres pályaorientáció megvalósítása érdekében a nyolcadikos osztályokban évi nyolc-tíz szülői értekezletet tartunk. Az osztályfőnökök heti négy órában állnak a szülők rendelkezésére, hogy folyamatosan tájékoztathassák őket, pontosítsanak a felvételi sorrenden. Ezeken a megbeszéléseken az iskola dolgozói igyekeznek 135

136 felhívni a szülők figyelmét a reális iskolaválasztásra. A szülők rendelkezésére bocsátják mindazokat a dokumentumokat, amik segítséget nyújthatnak egyes középiskolák képzési struktúrájának megismeréséhez. Iskolánk több éves munkakapcsolatban áll a sárospataki, sátoraljaújhelyi, tokaji középiskolákkal. A három településen található oktatási intézmények nyújtanak továbbtanulási lehetőséget a végzős tanulók 90 százalékának. A megmaradó 10 százalék az, aki a megyén kívüli, vagy miskolci középiskolát választ. Az iskolatípusokat figyelembe véve a legkeresettebbek a szakképző iskolák. Általánosan elmondható, hogy a végzős tanulók több mint 50 százaléka ezeket választja. A szakközépiskolák iránti érdeklődés kisebb arányú. A gyerekek nehezebben motiválhatóak az érettségit is adó képzések irányába, illetve minden évben tapasztalható néhány esetben a túlértékelés ténye, ami a felvételinél még növeli ennek az iskolatípusnak a jelenlétét, azonban a tanulók pár hét elteltével már egy iskolaszinttel lejjebb, szakképző iskolába tanulnak tovább. A gimnáziumok közül a sárospataki és a sátoraljaújhelyi gimnáziumok jelentik a legkeresettebb helyszíneket. A központi írásbeli megírásának helyszínéül is ezeket az iskolákat választják a gyerekek. A gimnáziumok esetében a legkeresettebb az informatikamatematika tantervű osztály, illetve az emelt testnevelés tantervű. 136

137 2007/2008 Tanév 12% 29% 59% Szakképző Szakközép Gimnázium 2008/2009 Tanév 13% 28% 59% Szakképző Szakközép Gimnázium 2009/2010 Tanév 20% 44% Szakképző Szakközép 36% Gimnázium 137

138 138

139 2010/2011 Tanév 30% 40% Szakképző Szakközép Gimnázium 30% 2011/2012 Tanév 7% 43% 50% Szakképző Szakközép Gimnázium 2012/2013 Tanév 32% 10% 58% Szakképző Szakközép Gimnázium 139

140 Az elmúlt öt évben iskolánkból 159 gyerek tanult tovább. Ennek tükrében bemutatnám a leginkább preferált középiskolákat az oda öt év alatt felvett tanulók száma és százalékos aránya alapján. Az első helyen a sárospataki Vay Miklós Református Szakképző Iskola áll. Ezt az iskolát 45 tanulónk jelölte be, ami az összes tanuló számát tekintve 28 %-os érdekeltséget jelentett. Második helyen a Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Trefort Ágoston Szakképző Tagiskolája áll, ami további 19 %-ot fogadott be. A Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium szintén Sátoraljaújhelyben 17 %-ban részesült tanulóinkból. 7 %-ot ért el a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma és a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Miskolcon. 6 %-ot képzett az V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Sátoraljaújhelyben és a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium Sárospatakon. 4 %-ot a Tokaji Ferenc Gimnázium Tokajban. 0,5 és 1 %-ot vett fel a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola Tokajban, a II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola Kisvárdán, Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola Miskolcon és a Bocskai István Gimnázium Szerencsen. A százalékos adatokból szembetűnik, hogy tanulóink jelentős százaléka, közel a fele, a csak szakmát adó szakmunkásképző intézeteket keresi. A szakmát és érettségit is adó szakközépiskolákat az egyharmada és a gimnáziumokat mindössze egynegyede választja. Ennek következtében az iskolánk pályaorientációs programját is egy ilyen logikai vonal mentén kell felépítenünk. Az elmúlt évek tapasztalatainak, a felvételi adatoknak és a középiskolákból alkalomszerűen megkapott tanulmányi eredmények alapján. A pályaorientáció célja Általános célok A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását. Az általános iskolai pályaorientáció célja, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók, valamint szüleik átfogóbb képet nyerjenek a saját környezetük foglalkoztatási helyzetéről, munkaerőpiacáról annak érdekében, hogy hatékonyabban segíthessék elő a tanulók pályaválasztását. Fejlessze a tanulók önismeretét Adjon elegendő információt az egyes pályákról, szakmákról, foglalkozásokról A tanulók számára tegye lehetővé céljaik megfogalmazását Az általános iskolás tanulók találják meg az érdeklődésüknek, képességüknek megfelelő középiskolát Konkrét célkitűzések Segítse a tanulók és a szülők sikeres döntését A tanulók ismerjék meg a környező települések munkalehetőségeit 140

141 Hozza közelebb a munkahelyeket, a foglalkoztatás világát a tanulókhoz és a szüleikhez Biztosítsa annak a lehetőségét, hogy a tanulók ne kényszerüljenek idő előtti intézménymódosításokra, sikeresen helytálljanak az általuk választott intézményben A pályaorientáció várható eredményei A tanuló: Ismerje fel saját gyengeségeit és erősségeit Helyzetleírás Legyen képes reális önértékelésre Fogalmazzon meg közeli és távoli célokat maga számára A lehetőségekhez mérten ismerjen meg minél több pályát, szakmát, foglalkozást Segítséggel tudjon tájékozódni a továbbtanulási lehetőségekről Legyen képes egyéni pályaterv kialakítására a pedagógus segítségével A rendszerváltás után a pályaválasztás szót hazánkban felváltotta a pályaorientáció kifejezés, amely magába foglalja a pályaválasztást, pályakorrekciót, életpálya - tervezést, - építést, - vezetést, karrierépítést. A szóhasználat megváltozása azt mutatja, hogy a pályaválasztás egy folyamat, mely több, kisebb - nagyobb döntésből épül fel. A pályaorientációs döntések hatással vannak az oktatásra, a közművelődésre, a munkaerőpiacra történő kilépésre. A hatékony pályaorientációs tevékenység alapvető eszköze a munkanélküliség megelőzésének. Pedagógiai szempontból az általános iskolába járó tanulók pályaorientációs döntése a legmeghatározóbb, egyrészt mert alakulása a tanulók további életére igen jelentős, másrészt ez a korosztály az, akinek ez a feladat életkorából, tapasztalatlanságából, személyiségének kiforratlanságából adódóan a legnagyobb nehézséget okozza. A tanulók pályaorientációs döntése megerősítést igényel, jelentősen befolyásolja döntéseiket a környezet, a szülői és tanári támogatás, és a megfelelő pályaorientációs rendszerben nyújtott szolgáltatás. A pályaválasztás ma valójában iskolaválasztás. 141 Elmondható, hogy az általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók és a szülők a döntések során kevésbé veszik figyelembe a térség, környék foglalkoztatási helyzetét. A pályaválasztásra készülő tanulóknak nyújt

142 segítséget az, hogy a középiskolák, szakképzők, gimnáziumok rendszeresen felkeresik az iskolákat, bemutatják képzési kínálatukat, beszámolnak az adott szakmával rendelkezők elhelyezkedési lehetőségeiről, de a pályaválasztást alapvetően nem ezek határozzák meg. A szakmák, a tevékenységek nem, vagy csak alig kapnak szerepet a pályaválasztási döntések folyamatában. Sajnos ma a tanárok és a szülők sem tudnak megfelelő segítséget adni a tanulóknak, ezért fontos feladatnak kell tekinteni, hogy közelebb hozzák az oktatási rendszerhez a foglalkoztatókat és a munkahelyeket. SWOT analízis Erősségek: Az iskolák fontos feladatuknak tekintik a pályaorientációt A pályaorientációval tapasztalt pedagógusok foglalkoznak A középiskolák, szakképzők, gimnáziumok előadásokkal, nyílt napokkal segítik a megfelelő pályaválasztást Lehetőségek: A pályaorientáció együtt kezelése a munkaorientációval: az iskolai élet kapcsolódjon a munkához Gyengeségek: A foglalkoztatás és az iskola világa között nem megfelelő az információáramlás Napjainkban a pályaválasztás valójában iskolaválasztás nem pedig életút-indító döntés Veszélyek: A nem megfelelő szakma- illetve pályaválasztás erősen hozzájárulhat a pályaelhagyáshoz. A legmegfelelőbb életpálya megtalálásához a tanulóknak segítségre van szüksége. Ezt a segítséget egyrészt az iskolától, másrészt az iskolán kívüli tanácsadó szervezetektől kell megkapniuk. 142

143 A pályaorientáció célcsoportjai, kedvezményezettjei Az általános iskola felső tagozatos (7. és 8. osztályos) tanulói Az általános iskolák oktatói, elsősorban az osztályfőnökök valamint a pályaorientációval foglalkozó pedagógusok Az általános iskolás tanuló szülei Pályaorientációs tevékenység elérendő céljai Szakmák bemutatása szemléltető anyagokkal Üzemlátogatás Adott szakterületen dolgozó szakemberek meghívása Pályaalkalmassági tanácsadás Célcsoport: 7-8. osztályos tanulók A foglalkozások, a munkavégzés körülményeinek bemutatása videofilmek, bemutató anyagok segítségével A környéken található fontosabb munkahelyek megismerése Személyiség és életpálya megismerésére ad lehetőséget A gyerekhez leginkább megfelelő képzési forma megtalálása A pályaorientációs tevékenység területei. I. Osztályfőnöki órák A pályaválasztás gondos felkészítést igényel. Fontos tényező a reális önismeret, a megfelelő szakma- és pályaismeret a döntés kialakításában II. Pályaválasztási tanácsadás A pályák megismerésének lehetőségei: pályaképek, pályatükrök tanulmányozása, 2-3 foglalkozás bemutatása videofilmen III. Középiskolákkal való kapcsolattartás 143

144 A középiskolák továbbtanulási nyílt napot szerveznek IV. Pályaválasztási börze A börzén a megye legtöbb középiskolája bemutatkozik Erre a rendezvényre iskolánk 8. osztályos tanulói minden évben ellátogatnak Megismerkedhetnek a különböző iskolatípusokkal V. Nyílt napok a középiskolában A középiskolák 1-2 alkalommal nyílt napot tartanak a 8. osztályos tanulók számára Tájékoztatást kaphatnak az iskola munkájáról, követelményeiről, részt vehetnek egy-egy tanórán, bepillantást nyerhetnek a diákok mindennapjaiba VI. Útravaló ösztöndíjprogram A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákok támogatására nyílik lehetőség Az ösztöndíjas diákokat mentorok segítik tanulmányaik során A pályaorientáció általános megjelenése Napjainkban mind a tudomány, mind az oktatás területén számolni kell a több tudományt érintő ismeretek előretörésével. A pályaorientációhoz kapcsolódó tudományterületek pszichológia, közgazdaságtan, munkatudomány. Ehhez kisebb mértékben kapcsolódik a jog, a szociológia és az egészségtan. Ezek, mint önálló tudományágak rendszerezett ismeretanyaggal rendelkeznek. A helyes életpálya építés alapját az ember-pálya megfelelés adja. Tapasztalatok szerint az iskola könnyebben kapcsolódik a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, mint a munka világáról szóló részletes tájékoztatáshoz. A pályaorientáció ismeretanyaga pszichológiai alapokra épül, ezért olyan személyiségtulajdonságokat elemeztet a tanulókkal, amelyek a munka világában kiemelt jelentőségűek. A szakiskolai tanulók számára a képesség, az érdeklődés és a munkamód segíthetnek az önismeret fejlesztésében. A pályaorientációhoz egy olyan tanári magatartás szükséges, amely nemcsak 144

145 információátadásról szól, hanem segíti a tanulók számára az információk helyes mederbe történő áramlását. A Pályaorientáció megjelenése a szakképzésben A napi híradásokban láthatjuk, hallhatjuk, hogy a környező országokat, vagy saját hazánkat is az úgynevezett húzó ágazat mentén elemzik. A jelenlegi gazdasági változások azt mutatják, hogy igen rövid idő alatt is átszerveződik a szakmai struktúra, de nemcsak új szakmák jelennek meg, hanem bizonyos szakmák el is tűnnek. A szakmai struktúra alakulása visszahat a gazdaság teljesítőképességére. A pályák világában való tájékozódást a tanulók érdeklődéséhez kell kapcsolni, mert így bizonyosodhatunk meg arról, valóban feldolgozzák azokat az információkat, amelyeket gyűjtenek és megismernek. A pályák világáról történő áttekintés elég széles körűvé válik, hiszen a csoportokban többféle tanulói érdeklődés jelenik meg. A szakmastruktúra alakulásába nagymértékben beleszól a társadalom tagjainak igénye is. A társadalmi igények megjelenésének egyik lehetséges módja a fiatalok szakmaválasztásából olvasható le. A fiatalok pályairányulása, a szakmák közötti választása egyfajta társadalmi igényt jelez. A szakmastruktúra alakulását a szakmai végzettséghez kapcsolódó munkaerő-piaci helyzet befolyásolja a legjobban, hiszen a jó szakmát választó fiatalok az adott szakmában szeretnének elhelyezkedni. De ha meghatározott szakmákban kevés, vagy egyáltalán nincs munkalehetőség, akkor kevesebb számú fiatal vállalja azt a kockázatot, hogy a szakmai végzettségével nem fog tudni elhelyezkedni. A megfelelő pályaválasztást a tanuló, a szülő, a pedagógus egyaránt befolyásolja. A pályaválasztást nem szükséges korlátozni, de nagyon sok információt kell adni ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzanak a tanulók. A gyerekek iskolaválasztása sokkal nagyobb mértékben függ az egyéni érdeklődésüktől, hajlamuktól és teljesítményüktől, mint az a megelőző időkben történt. Az elmúlt időszakban az iskolaválasztás és a pályaválasztás fogalma könnyen összemosódhatott. A Nemzeti Alaptanterv, mint a közoktatásról szóló alapdokumentum igen fontos és újszerű lehetőséget biztosított a közoktatás és a szakoktatás együttműködésére és közelítésére. A NAT lényegében átfogó szabályozásként működik. A NAT (1995) 10 műveltségterületre osztotta az elsajátítandó ismereteket. Ezek az alábbiak: Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika 145

146 Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret és történelem Ember és természet: természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan Földünk és környezetünk Művészetek: ének-zene, tánc, dráma, vizuális kultúra, mozgókép kultúra és média ismeret Informatika: számítástechnika, könyvtár használat Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció Testnevelés és sport A NAT-hoz kapcsolódóan megindult a szakképzés átalakulása is. Az új szakképzési modell alapján működő iskolák szakmacsoportos képzést ajánlanak a tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy konkrét szakma kiválasztása a szakmacsoporton belül a képzési idő utolsó harmadára marad. A szakmacsoportos szakképzési modell kettéválasztja az iskolaválasztást és a szakmaválasztás kérdését. A szakmacsoporton belüli szakmai képesítést bármely iskolában meg lehet szerezni az érettségi után. Így a gyermek és családja számára a szakmacsoport kiválasztása után az iskolaválasztás válik meghatározóvá. Ezek után a szakma, illetve a megfelelő pálya kiválasztása szoros együttműködésben történhet az iskolával. Az iskola által nyújtott ismeretek, információk a szakmai alapok elsajátításakor kapott élmények nagymértékben befolyásolhatják a tanulók későbbi pálya-szakmaválasztását. A szakmacsoportos képzés arra is lehetőséget ad, hogy teljesen új szakmákkal ismerkedjenek meg a tanulók az alapozó képzés során, és az iskolába lépés pillanatakor még esetleg a szakmai képzési jegyzékben sem szereplő szakma tanulására nyílhat lehetőségük négy év múlva. A tanulók egyéni életútjának alakulása szempontjából igen jelentős az a lehetőség, hogy a különböző szakmák közötti különbséget meg tudják ítélni a tanulók, hiszen a szakmák egy részének képzése ugyanabban az iskolában folyik, és így a tanulók mind a fölöttük járó társaiktól, mind pedig a tanáraiktól pontos és részletes információt kaphatnak a szakmai végzettség mögött meghúzódó ismeretek különbözőségéről. A szakképzési modell kialakításakor 13 szakmacsoportba sorolták a képzési irányokat. Ezek a következők voltak: 1. gépészeti szakmacsoport, 2. elektrotechnika-elektronikai szakmacsoport, 3. informatikai (számítástechnika) szakmacsoport, 4. vegyipari szakmacsoport, 5. építészeti szakmacsoport, 146

147 6. közlekedési szakmacsoport, 7. mezőgazdasági szakmacsoport, 8. élelmiszeripari szakmacsoport, 9. környezetvédelem-vízgazdálkodási szakmacsoport, 10. kereskedelem-marketing szakmacsoport, 11. vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, 12. közgazdasági szakmacsoport, 13. humán szakmacsoport. Ezek a szakmacsoportok karakteresen különböznek egymástól. Az iskolák fő feladata kell, hogy legyen, hogy a szakmacsoportok közötti különbségeket bemutassa a éves korosztály számára, és abban támogass a tanulókat, hogy a számukra legmegfelelőbb szakmacsoportot találják meg első lépésben. Ezután következne az iskola kiválasztása. Mivel az évek során folyamatosan bővültek a szakmai irányok, 2001 óta 21 szakmacsoportba folyik az oktatás. 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás (oktatás, pedagógia) 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika elektronika 7. Informatika (szoftver) 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 147

148 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar Idő közben iskolakötelezettség korhatára 16 éves korra csökkent. Ez új kérdések elé állította a szakképzést. A kialakult tíz osztályos, általános képzést nyújtó alapképzésre épül rá a szakmai képzés, és ez jelentősen érintette a szakiskolák helyzetét is. A szakiskolák többsége a hagyományos szakmunkásképző intézetekből alakultak, így ez jelentős kihívást jelentett számukra. A szakmunkásképző iskolák előnye abban volt, hogy a tanulástól idegenkedő fiatalokat a gyakorlati oktatáson keresztül megfelelő ismeretekhez juttatták szakmájukhoz kapcsolódóan. A jelenlegi szakiskoláknak ezzel szemben, még kettő évig (9. és 10. osztályban) általánosan képző tárgyakat kell oktatniuk. Ehhez az új felépítéshez kapcsolódik a pályaorientáció, mint műveltségterület. A kerettantervek kialakításakor két változat jelent meg. A pályaorientáció A változatát, ahol önálló tantárgyként jelenik meg a pályaorientáció 74 órában. A B változat szakmai orientáció néven integráltan kezeli a kérdést. Ebben az összefüggésben a pályaorientáció szakmai ismeretekhez is kapcsolható, amelynek órakerete 196 óra. A szakiskolák pedagógiai programjuknak megfelelően, valamint az oktató tanárok szakmai felkészültségétől függően megfelelően döntenek az A illetve B variáció alkalmazásáról. A pályaorientáció kötelező jellegű bevezetése a szakiskolákba ellenállást váltott ki, ennek oka a felkészítés, illetve a segédeszközök hiányában keresendő. A pályaválasztás kérdése bővül a pályaorientáló funkcióval. A pályaorientáció folyamatos foglalkozást jelent a tanulók egyéni esélyei alapján, amelynek mind szemlélete, mind módszere eltér a hagyományos oktatási óráktól. Fontos megjegyezni, hogy a tanulók egyéni igényeibe természetesen a tanulási igény is beletartozik. Tehát nem választható el a személyiségfejlődés az ismeretanyag elsajátításától. A kettő közötti okos kapcsolatmegteremtés a cél, hiszen lesznek olyan tanulók, akiknek tanulási nehézségei vannak, és így egyéni igényeik szerint abban kérnek támogatást, hogy ezeket legyőzzék, és képesek legyenek a szakmai képesítés megszerzésére. Míg más tanulók számára egy meghatározott tantárgykör, vagy érdeklődési kör magasabb szintjét kell az iskolának biztosítania, mert átlagon felüli érdeklődést magasabb teljesítőképesség kísér egy-egy tanulónál. A NAT valódi követelményeinek teljesítése az iskolák különbségei és a követelmények sokrétűsége miatt hosszú folyamatnak tűnik. A pályaorientáció a szakiskolában csak egy alapozó szakasz, mert a fiatalok életük folyamán még sokszor kényszerülhetnek hasonló ismeretek megszerzésére, azért, hogy munkahelyet vagy szakmát változtassanak. A pályaorientációs rendszer több elemből épül fel. Az iskolában, a műveltségi területekben hangsúlyozottan szerepet kap a 148

149 pályaorientációhoz szükséges önismeret és foglalkozás ismeret támogatása. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyakban tudatosan törekszenek a tanulók önismeretének, pályaismeretének fejlesztésére és ez az iskolai, helyi tantervekben nyomon is követhető. A másik eleme, hogy az iskolában önálló időkeretet biztosítanak mind a tanulók, mind a foglalkozást vezető tanárok számára a pályaorientációval való foglalkozásra. Az időkeret nagyon fontos tényező, hiszen megítélésünk szerint teljes osztálylétszámmal pályaorientációs foglalkozásokat nem helyes szervezni. Ezek a speciális ismeretek átadását célzó foglalkozások (pl. önismeret) csoportfoglalkozás keretében sajátíthatók el. A csoport ideális létszáma fő. Iskolánk esetében a pályaorientációs foglalkozásokat szintén két csoportban tartjuk. Az egyik csoportba az érettségit adó középiskolába, a másodikban a szakmunkás tanulói szinten továbbtanulók kerülnek az előzetes felmérések alapján. Mivel pályázati keretből két csoport működését tudjuk finanszírozni, ezért a tanév felétől váltás történik és ettől kezdve a hetedik évfolyamos tanulók kerülnek két csoportba a már említett elvek szerint. Képzésük ettől kezdve 37 héten át zajlik a következő tanév feléig. A pályázat lezárását követően, illetve még a jelenlegi tartama alatt igyekszünk megfelelő forrásokat találni a rendszer fenntarthatósági mutatóinak növelése céljából. A rendszerhez hozzátartozó harmadik elem, hogy az iskolán kívüli tevékenységnek speciális fogadó közege legyen a társadalomban, pl. a Foglalkoztatási Információs Tanácsadók, az Ifjúsági Tanácsadó Intézetek, a Humán Tanácsadói Szakszolgálatok és a Szakmai Tanácsadó Intézetek, amelyek a tanulók érdeklődésének megfelelő módon szolgáltatják az információkat, illetve fogadják a tanulókat. A rendszer három fő eleme tehát a tanórán történő pályaorientációs ismeret átadás, speciális pályaorientációs csoportfoglalkozás és az erre a célra fenntartott intézményekbe történő információ átadás és csoportos foglalkozás. Ha megszerveződik ez a rendszer Magyarországon, igen jelentős kihívással kell szembenéznie. Kik lesznek azok a tanárok, foglalkozásvezetők, akik a pályaorientáció speciális ismeretanyagát a éves korosztálynak, illetve az iskolarendszerű képzésben továbbtanuló későbbi korosztályoknak át tudják adni (kb. 25 éves korig). Megítélésünk szerint a pályaorientációt tanácsadó tanárokra lenne helyes bízni. A pályaorientációs tanár a tanulók életviteli nehézségeinek és konfliktusainak támogatására is vállalkozna az iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolarendszernek be kellene fogadnia azokat a pályaorientációs tanárokat is az iskolákba, akik áttételesen nyújtanak segítséget a tanulók iskolai teljesítményeinek növeléséhez. Azokat az elkötelezett pedagógusokat, akik a rendszer egészét képesek átlátni, ezzel is segítve, megkönnyítve a helyes iskolaválasztást, a felvételi eljárás 149

150 lefolytatását. Biztosítják a kapcsolatok kiépítését a környező középiskolákkal, az általuk szervezett nyíltnapokon való megjelenést, az általános iskolában történő középiskolai bemutatkozások megszervezését. Pályaorientációs tevékenységének tematikája Időbeosztás Téma Tartalom /Ismeretanyag Tantárgyi integráció Nevelési-oktatási, fejlesztési célok: Szeptember 8 óra Önismeret fejlesztése (önmaga, mint potenciális munkaerő, öndefiníció, egyéni jellemzők érdeklődés, képesség, értékrend, munkamód meghatározása). Annak tudatosítása, hogy ezek az egyén erőforrásai. 150