A MAKROGAZDASÁG, A KÖLTSÉGVETÉS (ÁLLAMHÁZTARTÁS) ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI 2018 ŐSZI KILÁTÁSAINK

Átírás

1 KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAKROGAZDASÁG, A KÖLTSÉGVETÉS (ÁLLAMHÁZTARTÁS) ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI 2018 ŐSZI KILÁTÁSAINK október 11. XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok, Siófok 1

2 I. Makrogazdaság, államháztartás

3 A es válság után a magyar gazdaság együtt halad a környező országokéval. Az államháztartás egyenlege nálunk is folyamatosan javul. Álljuk a versenyt A GDP növekedése Magyarországon és a környező EU-tagországokban (%) EU (28 ország) Magyarország Románia Szlovákia Csehország Lengyelország Szlovénia Megjegyzés: a növekedésünkre a magyar kilátások nagyobb mértékekkel számolnak, mint a EU Forrás: Eurostat, Európai Bizottság előrejelzése 2018 május, KT Titkárság szerkesztés Államháztartási egyenleg Magyarországon és a környező EUtagországokban (%) Csehország Lengyelország Szlovénia Magyarország Románia Szlovákia

4 A GDP növekedésének üteme szerencsére gyorsabb mind az államadósságénál, mind az államháztartás együttes kiadásánál Milliárd forint Néhány jellemző adat: GDP, államadóság, a magyar államháztartás kiadási főösszege, adósságszolgálat, EU forrás GDP adósságszolgálat (kamat) EU támogatások *2004 előtti uniós támogatások: államadósság PHARE program: tervezet: évi 100 millió ECU között 800 millió euró Forrás: KT Titkársága szerkesztés konszolidált államháztartási kiadások között 1,5 milliárd euró SAPARD program: között 38 millió euró (éves szinten 10 mrd forint)

5 A KKV szektor gazdasági súlya jelentős, hasonlóan más európai országokhoz. A hazai KKV-k hozzáadott értékhez történő hozzájárulásának aránya csaknem azonosan a Lengyelországéhoz - jócskán elmarad a foglalkoztatottságnál tapasztalt részesedésükhöz képest Versenyszféra hozzáadott értékének megoszlása vállalatméret szerint (2016) Versenyszférában foglalkoztottak megoszlása vállalatméret szerint (2016) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mikrovállalkozások Középvállalatok Csehország Horvátország Magyarország Ausztria Kisvállalatok Nagyvállalatok Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Mikrovállalkozások Középvállalatok Csehország Horvátország Magyarország Ausztria Kisvállalatok Nagyvállalatok Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia Forrás: Eurostat, KT Titkársága szerkesztés

6 Az erősödő konjunktúra a lakossági hitelezés élénkülését is elhozta. A hitelezés hazai bővülése egyelőre elmarad a régiós átlagtól Vállalati hitelflow/gdp (%) Lakossági hitelflow/gdp (%) KKE sáv eurozóna Magyarország KKE sáv eurozóna Magyarország Megjegyzés: a magyar vállalati hitelflow egyedi hatásoktól szűrve (MNB adatközlés). Forrás: Eurostat, MNB 6

7 Az államháztartás újraelosztása az elmúlt években csökkenő, 46 százalék körüli. Ezen belül a kamatkiadások a 2000-es évek elején magasra szökött államadósság finanszírozásának hatalmas terhe miatt évekig együtt mozogtak az egészségügyre fordított kiadásokkal, sőt 2012 és 2014 között meg is haladták azokat. A kamatkiadások visszaesésével egyidejűleg a gazdasági funkciók erősödnek Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (milliárd forintban) * 2018* 2019* A főcsoportokba nem sorolható tételek Államadósság-kezelés (adósságszolgálat, kamat) Gazdasági funkciók Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek és szolgáltatások Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások Egészségügy Oktatási tevékenységek és szolgáltatások Rendvédelem és közbiztonság Védelem Általános közösségi szolgáltatás (igazgatás) Forrás: PM, KT Titkársága szerkesztés 7 * költségvetés

8 Az áttekintett időszakban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányánál kétszer (2010-ben a kormányváltáskor, meg most 2018-ban) fordul elő, hogy félévkor több a hiány, mint az egész évre tervezett. Utóbbi oka az uniós támogatások nagymértékű megelőlegezése Tényleges és tervezett ESA és pénzforgalmi egyenleg (milliárd forint) Tényleges ESA hiány Tényleges év végi pénzforgalmi hiány Tényleges I. féléves pénzforgalmi hiány Tervezett ESA hiány A pénzforgalmi egyenleg számításánál minden bevételt és kiadást számba vesznek, kivéve az adósságfelvételt és törlesztést (az államadósság kezelésből származó kamatbevételt és kamatkiadást viszont igen). ESA-egyenleg: az Európai Unióban használt eredményszemléletű módszertan (European System of Accounts) alapján számítva a bevételeket és a kiadásokat nem a pénzmozgás, hanem a közgazdasági tartalmuknak megfelelő időpontban veszik figyelembe. Forrás: PM, költségvetési törvény, Költségvetési Tanács Titkársága szerkesztés

9 2018 elején a magyar feldolgozóipari vállalatok 86,6 százaléka (2014-ben még csupán 20 százaléka) jelezte: a munkaerő-hiány korlátozni fogja termelésüket. A régió országai közül ezzel kiugrottunk A szolgáltató szektor vállalatai által jelzett munkaerő-hiány tekintetében is vezetjük a régiós mezőnyt Munkaerőhiányt jelző vállalatok aránya, % * 9 * Szezonálisan kiigazított: a naptárhatásokat kiszűri

10 A WEF mutatói alapján 2018-ra a gazdasági mutatóknál a megítélésünk (helyezésünk) javult, a humán mutatóknál és együttesen romlás következett be A magyar versenyképesség megítélése a World Economic Fórum mutatói szerint A Gazdaság mutató tartalma: államháztartás egyenlege, nemzeti megtakarítás mértéke, infláció, államadósság, ország hitelbesorolása Forrás: World Economic Forum, , KT Titkársága szerkesztés 10

11 A tervezési statisztikai régióink fejlődését tekintve vannak még teendőink, látva a szomszédos országok határmenti térségeinek előrelépését A Kárpát-medence NUTS 2 szintű régióinak fejlettségi szintje (PPP-n mért GDP/fő) az EU átlagához viszonyítva a kohéziós politika besorolása alapján 2004-ben és 2016-ban Forrás: Eurostat alapján KT Titkársága szerkesztés 11

12 Az egyes statisztikai régiók gazdasági fejlettsége és az emberek életkora között szoros összefüggés van A Kárpát-medence NUTS 2 szintű régióiban élők születéskor várható átlagos élettartama 2004-ben és 2016-ban ,5 74,5 73,8 73,8 78,9 77,2 77,0 77,2 71,5 74,6 79,2 72,3 70,9 81,4 74,5 77,6 72,8 76,0 73,7 76,6 72,9 72,6 76,6 77,2 71,0 80,2 75,9 75,6 75,2 75,3 74,7 77,6 Forrás: Eurostat alapján KT Titkársága szerkesztés

13 II. Egészségügy

14 Negyvenkét év múlva:. A demográfiai folyamatok a népességszám csökkenése, a munkaképes korúak (ezáltal a TB járulékot fizetők) arányának folyamatos visszaesése (a jelenlegi 2/3-ról 2060-ig 54 %-ra), a nyugdíjas korúak %-ról 33 %- ra emelkedése egyre nagyobb terhet rónak az egészségügyre, az egészségügyi kasszára Magyarország korfája január 1-jén és előrejelzés 2060-ra január január fő fő Forrás: KSH, KT Titkársága

15 Az egészségügyi kassza bevételei kis megtorpanással 2010 óta folyamatosan emelkednek. A fő bevételi források legfőképpen 2015 után a szociális hozzájárulási adó és járulékok lettek, míg a költségvetési támogatások visszaszorultak Az Egészségbiztosítási Alap főbb bevételeinek alakulása 2010 és 2019 között (milliárd forint) * 2019* Szociális hozzájárulási adó és járulékok Központi költségvetési támogatások, térítések Egyéb bevételek Egészségügyi hozzájárulás Forrás: MÁK, Századvég * költségvetés

16 A bevételekkel azonosan az Egészségügyi Alap kiadásai nőttek az elmúlt években és emelkednek tovább. Ennek nagyrészét (átlagosan 51 %-át) a gyógyító-megelőző ellátások teszik ki, ezt a gyógyszertámogatások követik Az Egészségbiztosítási Alap főbb kiadásainak alakulása 2010 és 2019 között (milliárd forint) Táppénz GYED * 2019* EA egyéb pénzbeli ellátásai Rokkantsági, rehabilitációs ellátások Gyógyító megelőző ellátás Gyógyszertámogatás Gyógyászati segédeszköz támogatás Forrás: MÁK, Századvég * költségvetés

17 A magánbiztosítás egészségügyben betöltött szerepe a fejlett országokban is különböző A magánbiztosítás aránya néhány európai országban ORSZÁG MAGÁNBIZT. ÉRINTETT BIZTOSÍTÓK SZÁMA szerepe lakosság társadalombizt. magánbizt. Belgium kiegészítő 30% Funds: 6 n.a. Mutualities: 100-nál több Franciaország kiegészítő 80% 18 n.a. Németország alap és kiegészítő 9% nagy és 45 kisebb Olaszország kiegészítő bizt., 30% (állami eü-i r.) Kb. 200 helyettesítő szereppel Luxemburg kiegészítő aktív lakosság 9 Kb %-a Hollandia alap és kiegészítő 31% 28 betegbiztosítási alap 46 és 3 alap köztisztviselőknek Dánia kiegészítő 28% (állami eü-i r.) 1 nagy Írország kiegészítő % (állami eü-i r.) 2 Egyesült kiegészítő 10,80% (állami eü-i r.) 45 < Királyság Görögország kiegészítő 5-8 % (állami eü-i r.) + 25 Portugália kiegészítő 17% 40 nagy és 260 kisebb alap (állami eü-i r.) + 8 < subsistema n.a. Spanyolország (alap és) kiegészítő % (állami eü-i r.) 138 Ausztria kiegészítő 33% 25 n.a. Finnország kiegészítő n.a. (állami eü-i r.) n.a. Svédország kiegészítő n.a. (állami eü-i r.) 10.máj Forrás: PTE ETK

18 Hazánkban az egészségügyi kiadások GDP arányos mértéke 7-8 % között van. Ez az OECD országok átlagától 1,5 százalékponttal elmarad, túlszárnyalja viszont a visegrádi országokét és még jónéhány országét 18 Egészségügyre fordított kiadások a GDP arányában (százalék, 2016) USA Törökország Mexikó Luxemburg Lettország Lengyelország Litvánia Észtország Szlovákia Csehország Izrael Dél-Korea Magyarország Írország Chile Izland Görögország Szlovénia Olaszország Spanyolország Portugália Új-Zéland Ausztrália Finnország Egyesült Királyság Belgium Dánia Hollandia Ausztria Norvégia Kanada Japán Svédország Németország Franciaország Svájc Forrás: OECD, Századvég

19 Az államháztartás által finanszírozott egészségügyi kiadás a visegrádi országokhoz viszonyítva Magyarországon a legalacsonyabb. Nálunk a lakosság 1/3-os részesedése magas, hasonló arány csupán Lengyelországban tapasztalható Az egészségügyi kiadások megoszlása az egyes finanszírozási formák között a visegrádi országokban, 2016 Csehország 82,0 3,0 15,0 Szlovákia 80,8 1,4 17,8 Lengyelország 69,8 7,2 23,0 Magyarország 66,2 4,1 29,7 Forrás: OECD, Századvég 0% 20% 40% 60% 80% 100% Kormányzati kiadások Önkéntes egészségügy-finanszírozási alrendszerek Háztartások kiadásai

20 Az egészségügyi kiadások emelkedése az OECD országok többségében meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. A kiadásnövekedés mintegy felét a technológia fejlődése hozza, jelentős a demográfiai tényezőknek (főként a lakosság elöregedésének) a hatása is. Nálunk a bővülés üteme - Lengyelországéhoz, Csehországéhoz hasonlóan - elmarad a fejlett országokétól GDP arányos egészségügyi kiadás hét európai országban, Csehország Németország Franciaország Nagy Britannia Magyarország Olaszország Lengyelország Forrás: PTE ETK, OECD Data, Health spending,

21 Hazánkban az elmúlt évtizedekben az államháztartás által finanszírozott egészségügyi kiadások aránya süllyedt, majd lassú emelkedést mutat. Hosszabb ideje csökkenést látunk Csehország-nál, utóbbi években pedig Lengyelországnál és megtörve a sokéves emelkedő pályát Szlovákiánál is Kormányzati finanszírozás aránya az egészségügyben a visegrádi országokban (százalék) 95,0 90,0 85,0 80,0 75,0 70,0 65,0 60, * Forrás: OECD, Századvég Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia * terv

22 Magyarországon a háztartások egészségügyi kiadásaiból finanszírozott hálapénz az összes egészségügyi kiadás 2,1 %-át teszi ki, ez több, mint az EU országok átlaga. A felsőfokú képzettségűek által fizetett hálapénz átlagosan duplája az alapfokú végzettségűek vagy végzettség nélküliek és másfélszerese a középfokú végzettségűek által fizetettnek Az egy főre jutó éves hálapénz kiadások Magyarországon, iskolai végzettség szerinti bontásban (forint) Forrás: KSH, Századvég alapfokú vagy nincs iskolai végzettsége középfokú érettségivel középfokú érettségi nélkül felsőfokú

23 Magyarországon az önkéntes egészségügyi finanszírozást lebonyolító egészségpénztárak taglétszáma 2012-ig emelkedve 1,1 millió fő közelébe nőtt, azóta valamelyest csökkenve 1 millió fő fölött maradt Az egészségpénztárak taglétszámának alakulása és összetétele (ezer fő) Időszak végén új belépők nélkül Új belépők Forrás: MNB, Századvég

24 Hazánkban a vállalkozások és a non-profit szervezetek előretörése leginkább a házi (felnőtt és gyermek) orvosi, a védőnői, a fogászati, valamint az otthoni szakápolási ellátásban terjedt el. Nem elhanyagolható a szerepük a kórházi, a szakrendelői, a művese-kezelési, a laboratóriumi, valamint a CT, MRI ellátásban sem Egészségu gyi szolgáltatók számának megoszlása szakfeladatonként (NEAK, 2017) Forrás: PTE ETK

25 Az egészségügyi vállalkozások közfinanszírozásból történő részesedésénél a 2010-es évek elejének hullámhegye után hullámvölgy jött. A non-profit szervezetek súlya is változó Vállalkozások és non-profit szervezetek részesedése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) gyógyító-megelőző közfinanszírozásból Piaci részesedés (%) ,7 32,4 30,9 18,8 15,9 15,0 15,8 13,7 12,1 4,3 5,6 4,6 6,9 1,0 1,4 1,5 2,2 2,8 2,9 2,8 26,8 25,8 24,6 24,3 22,4 23,1 3,8 3,9 1,9 1,8 1,8 1, vállalkozások non-profit Forrás: PTE ETK

26 Az egészségügy munkaerőhiányát elsősorban a Kormány négylépcsős béremelésének hatása oldja, de fontos az ágazatból külföldön munkát vállalók számának fokozatos visszaesése is A szakképesítésük külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt kérő egészségügyi szakdolgozók száma (fő) Orvos Szakdolgozók Fogorvos Gyógyszerész Forrás: ÁEEK, Századvég

27 Azon országok közé tartozunk, ahol az orvosok átlagfizetése csak kismértékben tér el a nemzetgazdasági átlagtól. Ráadásul a szakorvosok és az általános orvosok átlagbére is közel van egymáshoz. Az elvándorlásban ezek jelentős szerepet játszó tényezők! Orvosok jövedelmének aránya az átlagfizetéséhez (2011) Forrás: PTE ETK, OECD, 2011.

28 2015-re (és az egészségügyi kiemelt béremelések nyomán azóta bizonyára tovább) nőtt az orvosbérek előnye a nemzetgazdasági átlaghoz képest, de a szakorvosoké az általános orvosokéhoz viszonyítva nem Orvosok jövedelmének aránya az átlagfizetéséhez (2015) Forrás: PTE ETK, OECD, 2015.

29 A 2015 óta tartó ágazati béremelések hatására az egészségügyben az átlagkeresetek már-már meghaladják a nemzetgazdaság egészében elértet Havi bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban és a humán-egészségügyi ellátásban Havi bruttó átlagkereset (Ft/hó) J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Nemzetgazdaság összesen humán-egészségügyi ellátás Forrás: PTE ETK

30 Az OECD összehasonlítása szerint hazánkban az egészségügyi ellátás erősen kórházközpontú*. A hatékonyság az alapellátás ( a kapuőri szerep ) fejlesztésével növelhető. Ennek akadálya a sok betöltetlen háziorvosi körzet. Különösen a hátrányos helyzetű térségekben nagy a feszültség A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek aránya az egyes megyékben (százalék) 16,0 14,2 14,0 12,0 10,0 2,3 1,9 9,1 8,7 8,0 7,8 6,1 5,8 6,0 5,5 5,2 5,2 4,9 4,5 4,5 4,0 3,2 2,9 2,9 2,6 2,6 2,0 0,0 Borsod-Abaúj- Zemplén megye Békés megye Jász-Nagykun- Szolnok megye Bács-Kiskun megye Tolna megye Somogy megye Heves megye Fejér megye Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Nógrád megye Hajdu-Bihar megye Pest megye (Budapest nélkül) Baranya megye Vas megye Veszprém megye Csongrád megye Győr-Moson- Sopron megye Komárom- Esztergom megye Zala megye *Nálunk 2017-ben 100 ezer lakosra 700 ágy, míg az EU-ban átlagosan 490 ágy jutott Forrás: ÁEEK, Századvég

31 Az egészségügy dilemmája örök érvényű: hogyan képes követni a finanszírozható kínálat (supply) az állandóan fokozódó (a betegek, a hozzátartozóik, a technológiai fejlődés stb. által gerjesztett) keresletet (demand) A fenntartható egészségügyi rendszer kulcs elemei Forrás: PTE ETK, World Economic Forum and McKinsey & Company. The Financial sustainability of Health Systems A Case for Change

32 Összegzés helyett Az egészségügy átalakításában elindult folyamatok, a béremelések és más "itthon tartó" intézkedések, a kiemelt beruházások, az átvilágítások akkor vezetnek eredményre, ha az egészséges szerkezet irányába további lépések történnek, s a hatékonyság mind gazdaságilag, mind az emberek egészsége tekintetében tovább javul.

33 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 33