Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése október FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK

Átírás

1 Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) soros ülése október FSZH, Szeszgyár u. III. em. tárgyaló ELŐTERJESZTÉSEK 15/2008 sz. előterjesztés 1. Az ELGPN es két éves munkatervének ismertetése, a magyar szerepvállalás véglegesítése, a szeptember 16.-ai közgyűlés és a ai elnökségi konferencia főbb megállapításai Előterjesztő: az NPT titkára 16/2008 sz. előterjesztés 2. Az Oktatási Miniszterek Tanácsa elé kerülő új előterjesztése tartalmi elemeinek áttekintése, a magyar prioritások megvitatása Előterjesztő: az NPT titkára 17/2008 sz. előterjesztés 3. A REFERNET 2007-es országjelentésének NPT-vel véleményeztetett változata, a 09-es pályatanácsadásról szóló fejezet tartalmának ismertetése Előterjesztő: az NPT titkára 18/2008 sz. előterjesztés 4. A Magyarországon folyó pályaorientációs szakképesítsek áttekintése Előterjesztők: Dr. Szilágyi Klára, OFI - Kiss István, FETA 19/2008 sz. előterjesztés 5. A hazai friss pályaorientációs kutatások bibliográfiai felsorolása Előterjesztők: Dr. Szilágyi Klára, OFI - Kiss István, FETA 20/2008 sz. előterjesztés 6. A TÁMOP 222 KP indítása, az FKA-KT-15/2008 sz. NSZFT támogatással elvégzett előkészítő munkák eredményei Előterjesztő: Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH 21/2008 sz. előterjesztés 7. Beszámoló a CEDEFOP studying visit programjáról az ír LLG szakpolitika Meghívott előadó: Csekei László, OKM 1

2 15/2008 sz. előterjesztés Az ELGPN es két éves munkatervének ismertetése, a magyar szerepvállalás véglegesítése, a szeptember 16.-i közgyűlés és a i elnökségi konferencia főbb megállapításai Az Oktatási és Képzési Bizottság döntése alapján az ELGPN 2009-es és 2010-es évekre készített munkatervét egy, két éves keretszerződés formájában támogatja a Bizottság. A munkatervet a tagállamok delegáltjai a szeptember 16.-i lyoni közgyűlésen fogadták el. A költségvetés a két éves munkatervhez illeszkedően 75%-ban Brüsszelből érkezik. A tagállami társfinanszírozás 25%-os összege évi 9000 EUR lesz (~2,4 millió Forint) amely keretében egy egy tagállami a négy munkacsomagból két csomagban vállalhat feladatot. Magyarország a WP3 és a WP4 tekintetében jelezte részvételi szándékát. A WP3 esetében 2010 novemberében hazánk adna otthont egy 7-10 delegációból álló értekezletnek, amelyet az FSZH, mint kijelölt szervezet a es hosszabbítás esetén- teljes körűen megszervez. A négy munkacsomag, a beterjesztett Oktatási Miniszterek Tanácsának határozattervezetével (12945/08, LIMITE EDUC 209 SOC 490 Draft Resolution on better integration guidance into lifelong learning strategies) összhangban az alábbi négy témakörből áll össze: a. Minden uniós állampolgár (fiatal, felnőtt) esetében a karrier, életpálya menedzselési kompetenciák, skillek fejlesztése (magyarul: pályaismeret, a szakképzés és a képzés rendszerének állampolgári szintű ismerete, karrierhez, pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret, munkaerő-piaci ismeretek, folyamatos karrier út önmenedzselési készségek és ismeretek) b. A pályaorientációs szolgáltatásokhoz történő hozzáférés szélesítése (access) c. Szakpolitikai és intézményközi koordinációs mechanizmusok kialakítása nemzeti szinten (coordination) d. A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának és monitoringjának kidolgozása (evidence based guidance, QA) A határozat őszi elfogadása tovább erősítheti az ír elnökség (2004) alatt elindított folyamatot, amely keretében a guidance egyre fontosabb szerepet kap a társadalmi befogadás, a tanuló társadalom és az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításában. A tervezetet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megkapta, az NPT titkárát bevonták a nemzeti szintű egyeztetésbe. A es évekre szóló pályázati anyag összeállítása folyamatban van, ehhez magyar részről az SZMM és adott esetben az OKM jelölő levele(i) szükségesek annak érdekében, hogy az FSZH el tudjon járni a hálózat finn koordinátora felé. A jelentkezési határidő október 15. 2

3 MÁSODIK EURÓPAI SZAKPOLITIKAI KONFERENCIA AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ PÁLYAORIENTÁCIÓRÓL KÍSÉRLETI MODELL EGY A HAGYOMÁNYOS SZAKPOLITIKAI KERETEKET MEGHALADÓ INTEGRÁLT HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTŐ SZAKPOLITIKA MEGALAPOZÁSÁRA Lyon, szeptember Gérer les transitions l orientation tout long de la vie dans l espace européen Az európai élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika (lifelong guidance policy, LLGP) a francia elnökség alatt nagykorúvá vált. A 2004-es ír elnökség alatti oktatási miniszterek határozatával útjára indított közösségi folyamat koordinációjában és célrendszerében beállt a nyitott koordinációs modellel (OMC: open method of coordination) megvalósuló közösségi szakpolitikák sorába. A finn elnökség alatt megrendezett első európai LLG konferenciát követte a szeptemberi lyoni rendezvény. Néhány év múlva a folyamat 1 az első konferenciának otthont adó finn kisváros neve után, a jyväskyläi kezdeményezés címen vonul majd be a közösség szakpolitikai történelmébe. A közösségi nyitott koordinációs modell pályafutása az 1997-es egységes foglalkoztatáspolitikával (European Employment Strategy) kezdődött, amelyhez az Oktatás és Képzés 2010 benchmarking rendszerével mára felzárkózott az oktatáspolitika is, ahogyan a szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló két éves akciótervek (JIM: Joint Inclusion Memorandum, NST: Nemzeti Stratégiai Jelentés formájában alakuló közösségi szociálpolitika) is. Ezek az elemek együttesen garantálják az Európai Szociális Modell 2 (ESZM) fejlődését. 1 ld. magyarul Az élethosszig tartó pálya-, karrier-tanácsadásról EU-s nézőpontból Munkaügyi Szemle 2007/ old, a 2006-os konferencia honlapja 2 Ld. JIM hazai munkaanyaga: 3

4 1. ÁBRA Az LLGP az európai szakpolitikai dokumentumok rendszerében 1.) mikro-, makrogazdaságtan és foglalkoztatáspolitika 2005-től új integrált irányelvekben éves jelentés Nemzeti Reform Programok (NRP) aktuális irányvonalak: (felelős hazai tárcák: NFGM 1, SZMM) 2.) Oktatás és Képzés 2010 hat benchmarking mutató Kétévenkénti felülvizsgálat /koppenhágai folyamat, felsőoktatás bolognai folyamat/ (felelős hazai tárca: OKM) Európai élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika (LLGP) 3.) NSJ - a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról (felelős hazai tárca: SZMM) 4.) LLL Akciótervek (felelős hazai tárcák: OKM, SZMM) (BORBÉLY 2008) Az újrafogalmazott Lisszaboni Akciótervből a nem is olyan távoli jövőben megvalósítandó európai szándék olvasható ki egy integrált humánerőforrás- és gazdaságfejlesztési politika kialakítására, amely egyben a társadalmi összetartozás, a befogadás (vö. bevándorlók!) ügyét szolgálja majd. A kialakuló uniós élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika (továbbiakban: LLGP) valójában akkor válhat hatékony eszközzé, ha képessé válik a hagyományos szakpolitikák közötti építkezésre. Bár erre a célra nem fókuszálnak sem a nemzeti adminisztrációk, sem maga az uniós igazgatás. A 2006-os finn elnökség alatti konferenciához képest jelentős visszalépés volt a lyoni rendezvény, ahová sem a tagállami munkaügyi szervezetek (ÁFSZ), sem az Euro Guidance Hálózat (PLOTEUS) nem kaptak meghívást. A konferencia szervezésére jellemző, hogy a konferencia kötet összeállítását kizárólag az uniós oktatási hálózathoz tartozó EURYDICE en keresztül hajtották végre, kihagyva az előkészítésből a teljes munkaügyi és szociális vonalat. Így lényegében a francia elnökség ambiciózus programja (ld. alább!) visszavitte a pályaorientáció ügyét a szűk iskolai közegbe, nem számolva mindazokkal a tendenciákkal, amelyek az oktatás világválságáról, a második esélyről, és az élethosszig valamint életszélig történő tanulásról szólnak. Igaz, ez az idejét múlta leszűkítő személetmód nem egyedülálló a tagállamok sorában. Néhány kisebb államot leszámítva (finnek, írek, dánok, skótok) a tagállamok többsége számára ma még csak vágyálom egy ilyen összetettség, a hagyományos intézményi kereteken túlmutató, alapvetően feladat- és felhasználó (értsd: user, kliens, tanácskérő..,vagy állampolgár) orientált problémakezelés. Az OECD államok sorában sem sűrűn fordulnak elő ilyen megoldások; legelől (talán nem is olyan véletlenül) az egységes karrier tanácsadási/ pályaorientációs szakpolitikájáról jól ismert Kanada 3 áll.európában 2007-ben alakult meg a ma egy éves szakmai múltra visszatekintő Európai Pályaorientációs Szakpolitika Hálózat (ELGPN European Lifelong Guidance Policy Network 4 ), amely ma már 23/25 tagállam együttműködésével funkcionál. Az alapító tagok között hazánk is megtalálható az Oktatási Bizottság Lifelong Learning Programme (LLP) keretterhére megvalósuló támogatásával. A lyoni konferencia előestéjén megrendezett harmadik hálózati értekezlet (2008. szeptember 16.) döntött a es, immáron két éves munkaterv 3 Human Resources and Social Development Canada (HRSDC) 4 ELGPN magyar Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) 4

5 összeállításáról. Az ELGPN fő célja a nyitott koordináció jegyében megteremteni az élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika intézmények és szakágak közötti koordinációjának rendszerét, valamint kialakítani a közösség és a tagállamok közötti együttműködés, benchmarking rendszer sarokpontjait. A hálózat ezzel 2007-től a korábban a CEDEFOP mellett működő élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitikai szakértői csoport (European Expert Group for Lifelong Guidance ) munkáját váltja ki. A lyoni konferenciára megjelentetett friss CEDEFOP kiadványok (2008) szerint a 27 tagállam valamint az EGT tagállamok vonatkozásában közel országban alakult meg vagy van alakulóban hasonló célokkal nemzeti pályaorientációs fórum. 2. ÁBRA LLGP OMC alapján Brüsszel és a tagállamok között, ill a tagállamok területén belül Oktatási és Kulturális Bizottság LLP , LLL Akcióprogramok; Oktatás és Képzés 2010 Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (Európai Foglakoztatási Stratégia; Joint Inclusion Memorandum ) ELGPN European Lifelong Guidance Policy Network Nemzeti pályaorientációs fórumok (magyar Nemzeti Pályaorientációs Tanács januártól Nincsen legitimáció uniós szinten a foglalkoztatási és szociális vonal felől! Területi (régiós, tartományi, térségi) fórumok és szolgáltatásszervezés (BORBÉLY 2008) A tervek szerint kétévente megrendezésre kerülő uniós LLG konferencia következő tervezett helyszíne 2010-ben az aktuális elnök, Spanyolország. Így a Karrier-tanácsadók Világkonferenciájával 5 párhuzamosan kialakul a rendszeres beszámolás módja. Ugyanakkor, bár a konferencia a 2006-os konferencia folytatásaként került megrendezésre, gyakorlatilag nélkülözte azt a szellemiséget, amelyet az írek és a finnek innovatív jelleggel megindítottak a kockázati társadalmak és az új gazdaságok, atipikus munkapiacok Európát is elérő kihívásaira válaszul. A francia értekezlet üzenete visszautalta a pályaorientációt az iskolák szűk világába, a pályaorientációs feladatokért egyedül felelős szakembernek a pedagógust nevezve meg. A francia állásponthoz szorosan tartozó belpolitikai üzenet a Franciaországban klasszikusan pálya- munka pszichológiai kompetenciában tartott és alapvetően a tesztelésre épülő pályaorientációs lobbival szembeni pedagógiai kiállás is beletartozik. Ugyanakkor a rendkívül megosztott sokszereplős francia pályaorientációs rendszerben valójában nincsen felelőse a LLG szakpolitikának. Országos ben és 2001-ben Kanada volt a szervező, 2007-ben Skócia, 2009-ben Új-Zéland a várományos az ICCDPP kereteibe rendezett világkonferenciára. Az ICCDPP-vel párhuzamosan az IAVEG volt az első és a többieket jóval megelőző szervezet, amely a szakképzési orientáció kérdéseiről rendez rendszeresen konferenciákat. A legutóbbi Buenos Airesben került megrendezésre szeptember án. Ld: és 5

6 pályaorientációs szervezet viszont van, ONISEP 6 (Office National D information Sur Les Enseignements Et Les Professions) névvel. A francia Nemzeti Oktatási Minisztérium és a francia Felsőoktatási és Kutatási Minisztérium európai nyomásra az idei évben tudott egyetérteni abban, hogy a többi állam nemzeti pályaorientációs fórum-alakítási gyakorlataival ellentétben egy un. interminiszteriális szuperdelegált pozíció létrehozását támogatják. Az új köztisztviselői pozíció felelőssége a francia élethosszig tartó és szakpolitikákon átívelő pályaorientációs rendszer kialakítása. Az uniós konferencia ugyanakkor számos fontos megjegyzéssel szolgál a házigazda számára is, ahogyan azt Xavier Darcos francia nemzeti oktatásügyi miniszter is megjegyezte. Ilyen probléma a francia oktatási rendszer esélyegyenlőtlenséget erősítő szerkezete, a bevándorlók (észak-afrikaiak) beilleszkedési problémái, valamint a másik francia oktatási minisztériumot, a kutatási és felsőoktatási tárcát érintő rendkívül magas felsőoktatási lemorzsolódás kérdése. A francia elitképző egyetemeket leszámítva az állami intézményekben felvételi vizsga nélkül felvett fiatalok tömegei hagyják ott a képzéseket egy-három félig-meddig sikeres szemeszterrel. A lemorzsolódás közel 20%-os, amely azt jelenti, hogy tömegében kerülnek ki a francia munkaerőpiacra képzettség nélküli fiatalok. Eközben a francia GDP 6,8% kerül az oktatásba,amely egy lakosra számítva évi 1920 Euro, egy tanulóra fordítva pedig 7160 Euro (hozzávetőlegesen 1,7 millió Forint 7 ), amely meg is haladja az OECD átlagát, (6,1%) mégis rosszak a kimenti indikátorok. Az 1989-es panelvizsgálatban szereplő felsőoktatásba iratkozottak közül 80% szerzett diplomát. A műszaki felsőoktatásba iratkozottak esetében a lemorzsolódás foka még jelentősebb. (The state of education Francia Nemzeti Oktatási Minisztérium No old.) A felsőoktatási rendszer, ahogyan a közoktatási is, erősen szegregatív. Öt évvel a tanulmányok befejezése után a doktoráltak (DEA, DESS) 72%-a, az un. Grandes écoles végzetteinek 76%-a foglalkozatott, míg a többi felsőoktatási intézménytípusban végzettek körében ez az arány 43%-os! (forrás: ua. 70. old.) Tehát jelentős beruházásra lenne szükség az pályaorintációs szolgáltatások vonatozásában is ahhoz, hogy a helyzet javulhasson ben az alapfokú és a középfokú oktatásban egyaránt a vonatkozó magyar adat egy gyermekre vetítve évi közel 0,5 millió Forint volt (forrás: Oktatás Statisztikai Évkönyv 2005/06 OKM 191. old.). 6

7 Az új LLG szakpolitikai feladat két kulcsszava és a CEDEFOP 10 pontos ajánlása a tagállamok nemzeti tanácsai számára Az új interszakpolitikai felállást feltételező európai élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika (ELLGP- European Lifelong Guidance Policy) tehát az alábbi alapvetéseket fogalmazza meg; 1) szakpolitikák közötti koordináció és megvalósítás (foglalkoztatás, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés, közművelődés, egészségpolitika és rehabilitáció) valamint, 2.) minden életkori csoportot és élethelyzetet elérő szolgáltatásnyújtás (felnőttek és fialakok együttese!) kialakítása három kompetenciaszint mentén /1. információs tanácsadás, 2. szakképzett munka- pálya-, karrier tanácsadás, 3. szakpszichológusi pálya- munka-, karrier tanácsadás/ (OECD 2004, 2005) Ez a két jelszó integrált, minden élethelyzetre hasznosítható és minden életkorban használható elérhető, valamint életút-szemléletű egész életen át tartó pályaorientációs szakpolitikai tervezést és megvalósítást kíván meg a tagállamoktól. Olyan együttműködések létrehozását, amelyekben tradicionálisan nem dolgoztak a tagállami (nemzeti és régiós) államapparátusok. A CEDEFOP konferenciára megjelentetett kötete alapján tíz főbb ajánlati pontban szedhetőek össze egy jól működő nemzeti LLG tanács ismérvei: (kézikönyv, 2008, old.) A pontokat T. Watts professzor (UK), Kristensen (DK) és McCarthy igazgató (ICCDDP) állították össze. 1. Világos kapcsolódásnak kell kialakulnia a LLL és a foglalkoztatási célok, a foglakoztathatóság (employability) javítása között. 2. Fontos a közös pályaorientációs meghatározás, definíció kialakítása, amelyben az összes érintett egyetért, és ennek mentén dolgozik. Erre létező példát nyújt az ír tanács saját guidance definíciója, vagy az EU-OECD meghatározások. 3. A LLG szempontjából meghatározó szereplőket azonosítani kell és be kell vonni a tanácsok munkájába, ugyanakkor a kezelhetőség érdekében mértéket kell tartani! (pl. az IAVEG által civil szervezetként működtetett Német Szövetségi LLG Tanács 40 tagot számlál.) 4. A fórumnak világosan meg kell fogalmaznia a céljait és szerepeit! Az információk megosztása és a társadalmi párbeszéd lefolytatására a tanács fontos platform, de ha ebben kimerül a szerepe, nem lesz több duma fórumnál. 5. A fórumnak szüksége van legalább egy erős emberre, aki támogatja a céljait az országon, az államapparátuson belül. Valamint egy központi szervező mag, közösség, amely életben tartja a tanács szakpolitikai céljait a tanácsülések között is. 6. A tanács és a kormányzat viszonyát tisztán meg kell határozni! Fontos látni, hogy a tanács mennyiben rendelkezik független hanggal, és mennyiben függ a kormányzattól. 7. A fórumnak szüksége van titkárságra, amely ideális esetben független kell legyen az összes résztvevőtől. Amennyiben ez szervezési okokból nem lehetséges, a titkárság funkcióit pontosan meg kell állapítani annak érdekében, hogy a fórum megőrizhesse saját azonosságát és céljai érdekében függetlenül munkálkodhasson. 8. Oda kell figyelni arra, hogy a tanács betöltse feladatát, és ne tévessze szem elől azt. A tanács szakpolitikai véleményező, előkészítő szervezet, nem konferenciaszervező, nem kutató egység, nem szakmai érdekvédelmi fórum, vagy egyéb. 9. A fórumoknak el kell kerülnie a szerepkonfliktusokat, amelyek abból adódhatnak, hogy a tanács egyéni tagjai több szerepben vannak egyszerre. (Pl. a német tanácsban a minisztériumi delegáltak csak megfigyelő szereppel bírnak!) 10. A tanács munkáját az egyének, az állampolgárok szempontjából végzett munka kell, hogy meghatározza. Alapvető missziójuk, hogy mindenki számára, minden életkorban és élethelyzetben elérhetővé tegyék az egész életen át tartó, ám az életkor és élethelyzet 7

8 alapján differenciált tartalmú és eltérő módszertanú pályaorientációs szolgáltatások igénybevételét. A francia elnökség időszakában novemberében kerül az Oktatási Miniszterek Tanácsa elé az az új határozattervezet, amely példátlan módon, rövid időn belül, négy évvel az ír elnökség alatt elfogadott pályaorientációs nyilatkozatot követve az európai LLG szolgáltatási hálózat fejlesztését írja elő. A tervezett legnagyobb hibája, hogy kihagyja a foglalkoztatási és szociális politikákat. A Lyonban bemutatott javaslat négy pilléren nyugszik, és várhatólag ebben a formában kerül a miniszterek tanácsa elé. A négy pillér az alábbi: - Minden uniós állampolgár (fiatal, felnőtt) esetében a karrier, életpálya menedzselési kompetenciák, skillek fejlesztése (magyarul: pályaismeret, a szakképzés és a képzés rendszerének állampolgári szintű ismerete, karrierhez, pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret, munkaerő-piaci ismeretek, folyamatos karrier út önmenedzselési készségek és ismeretek) - A pályaorientációs szolgáltatásokhoz történő hozzáférés szélesítése (access) - Szakpolitikai és intézményközi koordinációs mechanizmusok kialakítása nemzeti szinten (coordination) - A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának és monitoringjának kidolgozása (evidence based guidance, QA) Az európai szakpolitikai hálózat (ELGPN) es két éves akcióterve a négy határozati javaslat alapján épül fel. A négy munkacsomagba rendezett feladatok közül hazánk a harmadik és negyedik csomagokban kíván aktív munkát végezni az elkövetkező években, amely során novemberében sor kerül az ELGPN tagok magyarországi látogatására is, ahol tagállam tanulmányozhatja a frissen kialakított hazai pályaorientációs szakpolitikai koordinációs mechanizmusokat. Budapest, szeptember 20. Borbély-Pecze Tibor Bors ELGPN ország-referens NPT titkára borbelytibor@lab.hu 8

9 Irodalom 1. L éducation a l orientation tout au long de la vie dans l espace européen préparé pour la conférence: Gérer les transitions Orientation tout long de la vie dans l espace européen Eurydice The state of Education in France French Presidency of the EU (July December 2008) Ministère Education National Zelloth, Helmut In demand: career guidance in EU neighboring countries ETF From policy to practice A systematic change to lifelong guidance in Europe CEDEFOP Establishing and developing national lifelong guidance policy forums A manual for policy-makers and stakeholders CEDEFOP Career development at work A review of career guidance to support people in employment CEDEFOP Career and educational guidance policies Institut National De Recherche Pédagogique INRP 9. Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) Szakpolitikai állásfoglalása az uniós követelményekkel harmonizált élethosszig tartó életút támogató (pályaorientációs) tanácsadási/ orientációs nemzeti rendszer kialakításáról Budapest, június

10 16/2008 sz. előterjesztés Az Oktatási Miniszterek Tanácsa elé kerülő új előterjesztése tartalmi elemeinek áttekintése, a magyar prioritások megvitatása szeptember közepétől folyik a tagállamok oktatási minisztereinek egyeztetése egy a francia elnökség által beterjesztett új LLG stratégia elfogadásáról. Az új javaslat szakmai tartalma négy pillérre épül és elfogadása esetén tovább erősíti a 2004-ben elindított folyamatot, amely a pályaorientáció szerepének emelését jelenti az EU stratégiák megvalósításában. Ugyanakkor az ELGPN üléseken elhangzott többszöri kérésekkel szemben az előterjesztés csak az Oktatási Bizottság állásfoglalását tartalmazza és kimarad a Foglalkoztatási és Szociális bizottság által koordinált két OMC az európai Foglalkoztatási Stratégia és a Befogadó Társadalom Stratégia. Amely (ld. lyoni értekezlet) nehéz helyzetben hozza a tagállamok egy részét, ahol a pályaorientációs szakpolitika megosztva tartozik a munkaügyi és az oktatási miniszterek felügyelete alá. Magyarországon pontosan a munkaügyi vonal jelenik meg erőteljesebben a fejlesztésekben. A kézirat négy szakmai pillére (ismét): - Minden uniós állampolgár (fiatal, felnőtt) esetében a karrier, életpálya menedzselési kompetenciák, skillek fejlesztése (magyarul: pályaismeret, a szakképzés és a képzés rendszerének állampolgári szintű ismerete, karrierhez, pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret, munkaerő-piaci ismeretek, folyamatos karrier út önmenedzselési készségek és ismeretek) - A pályaorientációs szolgáltatásokhoz történő hozzáférés szélesítése (access) - Szakpolitikai és intézményközi koordinációs mechanizmusok kialakítása nemzeti szinten (coordination) - A pályaorientációs szolgáltatások minőségbiztosításának és monitoringjának kidolgozása (evidence based guidance, QA) Az uniós törekvések fényében Magyarországon össze lehet hangolni a hazai LLL Stratégiát, a NRP-t és a Társadalmi Befogadás Akcióterveinek LLG-ot érintő intézkedéseit a következő években. 10

11 17/2008 sz. előterjesztés A REFERNET 2007-es országjelentésének NPT-vel véleményeztetett változata, a 09-es pályatanácsadásról szóló fejezet tartalmának ismertetése A CEDEFOP a 2007-ről szóló tagállami REFERNET jelentések keretében kiemelt helyen vizsgáltja a pályaorientáció és az LLG ügyét. A magyar REFERNET kontaktpont az NPT-vel egyeztetve alakította ki a beszámoló ezen fejezetét, amelynek tervezett szövege az alábbi módon szól: 09 - A TANULÁST, PÁLYAVÁLASZTÁST ÉS FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSOK STRATÉGIA ÉS BIZTOSÍTÁS Jelenleg a pályaválasztási információs és tanácsadó szolgáltatások biztosításáért közösen felelős az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium: az előző a közoktatásban és felsőoktatásban kínált pályaorientáció/tanácsadás, az utóbbi a munkanélküliek számára és a felnőttképzésben nyújtott szolgáltatások biztosításáért. Az 1990-es évek eleje óta egy többpólusú pályaorientációs/tanácsadó intézményhálózat alakult ki. A megyei pedagógiai intézetek és a pedagógiai szakszolgálatok a közoktatás alap- és középfokú iskoláiban tanulók számára kínálnak pályaválasztási tanácsadó szolgáltatásokat (azonban ezekben az intézményekben csupán néhány tanácsadó dolgozik, így általában Budapest kivételével 1-2 szakember nyújt egy egész megye számára szolgáltatásokat). Pályainformációs és tanácsadó szolgáltatásokat tanácsadó és karrier központokban kínálnak a hallgatók számára a felsőoktatásban, ahol e szolgáltatások biztosítása 2006 óta kötelező. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) regionális munkaügyi központjainak és azok kirendeltségeinek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény által előírt alapfeladata a pályainformáció/tanácsadás biztosítása munkanélküliek és munkavállalók számára egyaránt, emellett részt vesznek a közoktatásban, elsősorban a szakképzésben tanulók tanácsadásában is. Az elmúlt években az ÁFSZ tanácsadó szolgáltatásait főként külső megbízottak alkalmazásával biztosította óta a német kormány segítségével jött létre a munkaügyi központok által működtetett Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) szervezetek és bázisok hálózata. E hálózathoz is kapcsolódóan 2000-ben egy Leonardo da Vinci program keretében hozták létre a Nemzeti Pályainformációs Központot mint a Euroguidance magyar tagját. A központ fő feladatai közé tartozik a külföldi képzési programokról és tanulási lehetőségekről, valamint a magyar oktatási és munkaerőpiaci rendszerről való tájékoztatás. A 20 FIT pont és a Nemzeti EuroGuidance Központ főként csak az OECD kritériumok szerinti egyes szinten nyújtanak tanácsadó szolgáltatásokat (öninformáció nyújtása). Az ÁFSZ 1992 óta Világbanki segítséggel létrehozott kilenc regionális képző központja különféle hátrányos helyzetű csoportból kikerülő ügyfeleik számára kínál pályaorientációs, információs és tanácsadó szolgáltatásokat, beleértve pályaorientációs képzési programok szervezését. Számos felnőttképzési intézmény (vállalkozás, non-profit szervezet) szintén kínál pályainformációs/tanácsadó szolgáltatásokat képzési programja részeként vagy azon felül, bár az nem előírt feladat számukra. Az OECD kritériumok szerinti kettes és hármas szintű tanácsadás (támogatott információnyújtás és személyes tanácsadás) biztosítására is képes nem-kormányzati karrier centrumok nem léteznek Magyarországon. Az iskolarendszerű szakképzésben a pályaorientációt mint tantárgyat első ízben az 1990-es években vezették be a Világbank által támogatott fejlesztési programban résztvevő szakközépiskolák helyi tanterveibe. A 2001/2002. tanévtől a tanulók pálya- (képzési program) választását segítő hasonló tárgy bekerült a szakiskolák kerettanterveibe is, ahol 11

12 ennek biztosítása 2006-tól kötelező lett a 9. évfolyamon (bár az iskolák egy része ténylegesen szakmai előkészítésre használja e heti 2 órát és valójában ellenérdekelt a pályaorientációban, amennyiben annak hatására a tanulók más szakmát és más iskolát választhatnak). A 2007-ben bevezetett Nemzeti Alaptantervben (NAT) a pályaorientáció nem a fejlesztendő kulcskompetenciák egyikeként, hanem mint fejlesztési feladat jelenik meg. A pályainformációs és tanácsadó szolgáltatásokat nyújtó egyes ágazatok közti együttműködés nagyon gyenge mind az intézményes, mind a szakmai kapcsolódás tekintetében, és a jelenleg működő rendszer az értékelések szerint elégtelenül működik és nem nyújt mindenki számára hozzáférhető szolgáltatást. A pályaorientációs és pályatanácsadó szolgáltatások fejlesztésének fontosságát és szükségét jóideje hangsúlyozzák a szakpolitikai dokumentumok, de az elmúlt évek fejlesztéseinek többsége elsősorban öninformációs rendszerek, munkaerő-piaci információs adatbázisok kialakítását és pályaorientációs honlapok fejlesztését helyezte a középpontba (lásd a 0902 fejezetet) ban azonban nagyszabású, a pályaorientáció (életpálya építés) nemzeti szintű, integrált rendszerének kialakítását célzó fejlesztés indul a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 6,878 millió eurós költségvetésű projektje keretében. Az on-line és hagyományos eszközrendszerekre építendő, a meglévő és újonnan kialakítandó pályatanácsadási, pályaorientációs és pályakövetési rendszereket fejlesztő és a munkaerő-piaci információs rendszerekkel összekapcsoló, az EU-27 rendszereibe (EKKR, EUROPASS, PLOTEUS, EURES, EuroGuidance Network stb.) bekapcsolható nemzeti pályaorientációs rendszer 2009 közepéig történő kialakítását az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részét alkotó Foglalkoztatási és Szociális Hivatal irányítja elején a hivatal keretében létrejött a Nemzeti Pályaorientációs Tanács. A pályaorientáció számára kínál majd értékes adatokat és a pályaválasztást segíti a pályakövetés rendszerének szintén a TÁMOP keretében támogatott kiépítése CÉLCSOPORTOK ÉS MÓDSZEREK Bár a tanácsadási tevékenység intézményi hátterére vonatkozóan rendelkezünk adatokkal, a szolgáltatás részleteiről kevés az információ. A megyei pedagógiai intézetek és a pedagógiai szakszolgálatok az általános és középiskolák tanulói számára kínálnak pályaválasztási tanácsadó szolgáltatásokat. Ezek széleskörű, intézményenként változó szolgáltatásokat foglalnak magukba az információs tájékoztatástól az önismeret fejlesztését célzó egyéni tanácsadásig. A szakképző iskolák általánosan képző évfolyamain nyújtott, tanórai keretben zajló pályaorientáció fő célja (a kerettantervek megfogalmazása alapján) a pálya- (képzési program) választás segítése, a tanulók önállóságának, önbizalmának és motivációjának erősítése, valamint a szakképzés rendszerével és a munkaerőpiaccal kapcsolatos információk átadása. Az iskolákban folyó pályaorientáció elsősorban csoportalapú, munkaerő-piaci információk átadása (filmnézés, üzemlátogatások, tanári előadás) mellett jellemzően pályaorientációs gyakorlatot jelent, amikor a tanulók az iskolában folyó képzésekkel ismerkedhetnek meg a tanműhelyben. Emellett egyes iskolákban számítógép segítette szolgáltatást is biztosítanak (például az egyéni értékelést és az érdeklődés és kompetenciák fejlesztését segítő, valamint a szakmákról tájékoztatást Choices programot több mint egy évtizeden keresztül alkalmazták a középiskolák egy részében, ennek nemzeti licensze azonban 2005-ben lejárt). Az egyetemek és főiskolák diáktanácsadó és karrier központjai pályainformációs tájékoztatást és esetenként egyéni tanácsadó szolgáltatásokat is kínálnak, és sok intézmény segíti hallgatóinak álláskeresését állásbörzék szervezésével is, ahol a hallgatók leendő munkaadóikkal való találkozásra és állásinterjúkon való részvételre kapnak lehetőséget. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szolgáltatásainak fő célcsoportját a regisztrált munkakeresők, a megváltozott munkaképességűek, valamint a munkanélküliséggel veszélyeztettek jelentik, illetve a regionális munkaügyi központok és azok helyi kirendeltségei iskolákkal is együttműködhetnek pályaorientációs szolgáltatásokat nyújtva a tanulók számára a közoktatásban. A központok által vagy rajtuk keresztül nyújtott munkaerő-piaci 12

13 szolgáltatások közé tartozik a munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása, a munkatanácsadás, a pályatanácsadás, az álláskeresési, a rehabilitációs és az ezekhez kapcsolódó pszichológiai tanácsadás, a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás (melynek célja a munkaadók és a munkaerőpiac egyéb szereplőinek támogatása foglalkoztatási krízishelyzetek elkerülése vagy enyhítése érdekében), valamint a munkaközvetítés. A tanácsadók ügyfeleiket képzési és munkaerő-piaci információk megszerzésében, valamint egyéni tulajdonságaik, érdeklődésük és szükségleteik meghatározásában segítik. Ezen információk alapján támogatják az egyént a szakmai továbblépést vagy pályaváltást jelentő döntés meghozatalának megalapozásában. A tanácsadás egyéneknek és csoportoknak egyaránt nyújtható, személyes (telefonos) konzultáció, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglalkozás, érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálat útján, illetve a pályaismeret bővítésén keresztül. Az ÁFSZ regionális képző központjainak képzési programjai, valamint pályaorientációs és tanácsadó szolgáltatásai elsősorban különféle hátrányos helyzetű csoportokat céloznak. A központok pályainformációs tanácsadást, személyes tanácsadást és pályaorientációs képzési programokat is nyújtanak. Például, az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) több hónapos, közismereti tárgyakból ismeretpótlást és egy szakmai programból ízelítő képzést tartalmazó programot kínál szakképzetlen fiatalok számára, a résztvevők szakmaválasztását és egy képzési programba való bekapcsolódását segítendő. Az ÉRÁK egy OMNI-BUS-nak nevezett innovatív projektet is szervez, melynek keretében kis településeket látogatnak meg, a hátrányos helyzetű embereknek lakóhelyükön nyújtva pályaorientációs szolgáltatást és információkat képzési programjaikról, egy számítógépekkel, internettel, DVD lejátszóval, LCD tévével, fénymásolóval, nyomtatóval és szkennerrel felszerelt busz, illetve felkészített tanácsadók segítségével. A munkaügyi központok által működtetett Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) szervezetek és bázisok munkavállalóknak és diákoknak is kínálják szolgáltatásaikat. A FIT-ek számos új pályaválasztást segítő eszközt és új szolgáltatást fejlesztettek ki és vezettek be (pl. álláskeresőklubokat, pályaismertető filmeket és egyéb információs anyagokat tartalmazó FIT-médiatárat, számítógépes programokat), melyeket a hagyományosabb eljárásokkal (személyes és pszichológiai tanácsadás, csoportos tanácsadás, stb.) együtt alkalmaznak. A Nemzeti Pályainformációs Központ szolgáltatásai elsősorban az oktatásban és pályatanácsadásban résztvevő intézményeket célozzák, de a szakmákról, Magyarország és az EU tagállamok oktatási rendszeréről, munkaerőpiacáról, társadalom- és egészségbiztosításáról, valamint a magyarországi és külföldi képzési lehetőségekről információkat tartalmazó kiterjedt forrásai bárki számára elérhetőek honlapján a címen. A Központ munkatársai oktatással és képzéssel kapcsolatos kérdésekre is választ adnak telefonon, levélben vagy ben. Az akkreditált felnőttképzési intézményeknek a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény értelmében felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást is kell nyújtaniuk, mely lehet: - az előzetesen megszerzett tudás felmérése; - pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás; - a képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás; - elhelyezkedési tanácsadás és álláskeresési technikák oktatása. Általában véve a tanácsadó fő eszközének az interjút tekintik, de az egyéni önismereti információk (érdeklődés, képesség, érték, munkamód, tanulási stílusok) meghatározásában számítógépes szoftverek és papíralapú kérdőívek is a tanácsadók rendelkezésére állnak, melyek egy része korcsoportonként differenciált. Egyes szoftverek a személyiség-kérdőívek kitöltése után a személyiségjegyeknek leginkább megfelelő szakmákat vagy szakterületeket is ajánlanak. A szakmák tartalmának megismeréséhez rendelkezésre álló két alapvető eszköz a pályaleírások (melyek jelentős része elektronikus formában is megtalálható) és a szakmákat bemutató filmek (melyek az Internetről ingyenesen letölthetők). 13

14 A képzési információhoz való hozzájutást Internetes adatbázisok és papír alapú kiadványok is segítik. Az egyik legnépszerűbb honlap, az epálya (lásd a Képzésből a munka világába történő átmenet támogatására című PHARE projekt keretében indult az évtized elején. A Szakiskolai Fejlesztési Program I. (lásd a 0201 fejezetet) keretében jelentős innovatív fejlesztésekre került sor a szakiskolákban folyó pályaorientáció fejlesztése érdekében. A projekt különféle tevékenységei így a kompetencia alapú tananyag és innovatív taneszközök (az érdeklődés és a kompetenciák értékelését segítő, illetve pályainformációkat nyújtó tanulói munkafüzet és módszertani kézikönyv, pályaismertető filmek és multimédiás DVD) fejlesztése, pedagógus-továbbképzések és a tapasztalatcseréket lehetővé tevő regionális konferenciák szervezése - azt célozták, hogy a pályaorientációs foglalkozásokon a fiatalok motivációs szintje fokozódjon, s ezáltal a 11. évfolyamon induló tényleges szakképzést minél jobb alapozás, önismereti és pályaismereti felkészítés alapján, tudatos szakmaválasztási döntés hatására kezdjék meg. A projekt fejlesztési tevékenysége fokozottan figyelembe vette a szakiskolai diákok körében kimutatott motivációs deficitet, a kudarcélmények magas szintjét és a lemorzsolódások magas számát TANÁCSADÓ ALKALMAZOTTAK A pályainformációs/tanácsadó szolgáltatásokat nyújtó gyakorló szakemberek képesítési követelményeit csak a közoktatásban alkalmazott pályaorientációs tanárok, illetve a munkaügyi szervezet által támogatott szolgáltatásokat nyújtó tanácsadók esetében szabályozzák. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény értelmében a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári képesítéssel vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie. Egy pályaorientációs tanár képzési program 1999 óta elérhető posztgraduális képzésben, illetve létezik néhány egyéb szakirányú posztgraduális képzési program is (lásd lent), de jelenleg e tantárgy oktatására nincs felkészítés a tanári alapképzésben (egy tanulási- és pályatanácsadási tanár mesterszak 2008-tól lesz elérhető). A tipikus pályaorientációs tanár valamely szakma szakoktatója. A munkaügyi szervezet által támogatott szolgáltatást nyújtó szakembereknek a 30/2000. (IX.15) GM rendeletben a szolgáltatás fajtája szerint meghatározott képesítéssel (többnyire felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel), esetenként szakmai gyakorlattal is kell rendelkezniük (lásd a 8. mellékletet). A tanácsadók számára továbbképzési lehetőséget különböző tanfolyamok és továbbképzések, konferenciák, valamint külföldi (például a Leonardo da Vinci közösségi programon belül szervezett) tanulmányutak kínálnak. A tanácsadók számára jelenleg elérhető szakirányú továbbképzési programok: pályaorientációs tanár (szakirányú továbbképzés) tanulási és pályatanácsadás (szakirányú továbbképzés) tanácsadás-pszichológia (szakirányú továbbképzés) diáktanácsadás (szakirányú továbbképzés) társadalmi integrációs tanácsadó (szakirányú továbbképzés) pályaorientációs konzulens képzés (tanfolyami képzés) kreativitás és kommunikáció (tanfolyami képzés) A képzésből a munka világába történő átmenet támogatása című PHARE program keretében speciális pedagógus képzési program kidolgozására is sor került és 900 tanár vagy szakértő kapott képzést a pályatanácsadás területén. Továbbképzési lehetőségek kidolgozása és megvalósítása a szakiskolákban pályaorientációt oktató tanárok számára a Szakiskolai Fejlesztési Program (lásd a 0901 fejezetet) pályaorientációs projektjének is lényeges része volt. 14

15 18/2008 sz. előterjesztés A Magyarországon folyó pályaorientációs szakképesítsek áttekintése Kedves Kollegák A tanácsadó képzések Magyarországon című anyag vázlatos áttekintést nyújt a képzésekről. Egyenetlen az anyagok kidolgozottsága, azonban örülnénk, ha a Tanács a végleges kidolgozáshoz szempontokat adna, ezért vita anyagként körözzük. 15

16 Tanácsadó képzések Magyarországon Áttekintés a Magyar Pályaorientációs Tanács számára (első változat) Szerkesztette: Dr. Szilágyi Klára Kiss István 16

17 Tartalomjegyzék A tanácsadás definíciója, elméleti alapok Áttekintés az akkreditált szakemberképzésről (tanácsadói profil) Alap és mesterszakok Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Pszichológia Tanszék ELTE Pedagógia-Pszichológia Kar Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ A tanácsadás fejlődésének specifikumai, perspektívák, jövőkép (kitekintés) Multikulturális tanácsadás Kortárs tanácsadás (peer counseling) Szociális integrációt segítő tanácsadás Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ + regionális Pedagógiai Intézetek, Pécs Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Áttekintés az akkreditált szakemberképzésről (tanácsadói profil) Szakirányú továbbképzések Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Addiktológiai Tanszék ELTE Pedagógia-Pszichológia Kar Tanácsadás Pszichológia Intézeti Központ Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kitekintés 17

18 A TANÁCSADÁS DEFINÍCIÓJA, ELMÉLETI ALAPOK A tanácsadás definíciója az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazása szerint. (EAC, 2002): A tanácsadás: egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) között jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézmények, amely a szociális, kultúrális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz. A nemzetközi szakirodalomban (az angolszász területeken) két megnevezéssel találkozhatunk napjainkban is a fogalmat illetően: az irányítás (guidance) és a tanácsadás (counselling/counseling) szavakkal, melynek magyarázata a szakma, ill. a foglalkozás megjelenése, fejlődése és a munkamódja közötti különbség. A tanácsadás mint szakma az irányítási mozgalommal kezdődött, a hagyományos pszichoterápia ellentéteként. A tanácsadás kezdeti hangsúlya a pályaválasztási tanácsadáson (guidance) volt. Ma már a pálya kiválasztására irányuló munka csak egyetlen szegmense annak az átfogó szakmai spektrumnak, amit a tanácsadás mesterségének/szakmai területének nevezünk. (Fonyó I. -Pajor A., 1998) A két paradigma az irányítás (guidance) és a tanácsadás (counselling/counseling) közötti kezdeti megkülönböztetés szerint: az irányítás arra összpontosul, hogy fontos választásokra irányuló döntésekben segítse az egyént, míg a tanácsadás célja az, hogy az egyéneket a változások végrehajtásában segítse. Míg kezdetben a guidance mint szakmai megközelítés csak a gyerekek és fiatalok, s nekik is a pályaválasztásával kapcsolatosan megjelenő fogalom volt, napjainkra már a tanácsadás más területei is átvették és nem korlátozódik életkori csoportokhoz sem (pl. munka-, és szervezeti tanácsadás, karrier tanácsadás, s mindezek az élet teljes időszakára vonatkozóan). Továbbá a számítógépek felhasználása egyre széleskörűbbé vált a tanácsadási szolgáltatások területén, sőt a számítógéppel segített guidance -típusú rendszerek kifejezetten elterjedtek (ez egyelőre különösen Amerikára és Nyugat-Európára jellemző, Magyarországon még csak kialakulóban van). Az EAC évi közgyűlése alapján a tanácsadás foglalkozhat specifikus problémákkal és megoldásukkal, döntéshozatallal, krízisekkel, kapcsolatok javításával, fejlődési kérdésekkel, a személyes tudatosság fejlesztésével és támogatásával, az érzelmekkel, gondolatokkal, észlelésekkel, valamint belső és külső konfliktusokkal. Az átfogó általános cél az, hogy lehetőséget biztosítson a kliensnek, hogy az általa definiált módon dolgozhasson egy kielégítőbb, életrevalóbb életért, mint egyén és tágabb értelemben is, mint a társadalom tagja. (EAC, 2002) A tanácsadó szakma fejlődése során - feladatainak ellátása érdekében - folyamatosan differenciálódott. A tevékenység önálló foglalkozássá válása Észak-Amerikában és Nyugat- Európában már a XX. század harmincas éveiben elkezdődött és az 50-es évekre tehető a teljes kibontakozása. Az addig vitatható és körülhatárolatlan praxis az alkalmazott pszichológia új területén kiképzett szakemberek foglalkozása lett, azaz teljes jogú képviselője a tanácsadó pszichológus. A foglalkozás főiskolai vagy egyetemi végzettséghez kötött tevékenységgé vált. Itt kell megfogalmaznunk, hogy az Észak-Amerikai, különösen a Kanadai fejlődési tendenciák jól elő készítették a tanácsadó, mint önálló szakma kialakulását. A 60-as évek közepétől, tehát a tanácsadó a professzió megnevezése és a hozzá kapcsolódó jelzők, illetve szakmai irányok jelentik a specializálódás útját. Ebben az összefüggésben a tanácsadó pszichológus kompetenciahatárokban tér el a tanácsadó végzettségű szakemberektől. A kompetencia határokon túl a tanácsadás tartalmi differenciálódása is meghatározó abban, hogy a tanácsadás milyen területen és milyen tevékenységkörben történik. Ezért a tanácsadó szakembereknek nemcsak az általános tanácsadási elveket kell betartaniuk, hanem speciális ismeretekkel is rendelkezniük kell. 18

19 A pszichológiai tanácsadás ma a tanácsadás keretein belül speciális szakértelmet igénylő tevékenység, amely kizárólag pszichológus diplomával rendelkezők által végezhető. (A pszichológiai tanácsadásnak jelentős hagyományai voltak hazánkban, különös tekintettel a pályaválasztás területén kialakult pszichológiai szaktanácsadásra.) Jelenleg ezen pszichológiai felkészültséget biztosítja (világszerte és Magyarországon is) a pszichológiai képzésben a tanácsadás specializációs képzési szintje, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már 1993-tól elindult a felsőoktatási tanulmányok reformja kapcsán, mint (MA szintű) szakirány. Az egyetemi alapképzésre épülve működik továbbá az akkreditált tanácsadó szakpszichológus képzés is az ELTE-n. A tanácsadó pszichológus ugyanúgy rendelkezik pszichoterápiás képzettséggel, tudással és eszköztárral, mint a pszichoterápiát végző szakemberek, a különbség közöttük a megközelítésmódban és a klientúrában van. A pszichológus a pszichoterápiában a patológiára (a betegségre) fókuszál, a múlt történéseit, az átélt és feldolgozatlan traumákat, az érzelmi-indulati élet jelentőségét hangsúlyozza, célja egy hosszabb folyamat eredményeképpen a személyiség rendezése, átstrukturálása, újraépítése, megváltoztatása és/vagy fejlesztése. A tanácsadó pszichológus a normál élethelyzeti krízisekre és/vagy a problémákra fókuszál, a jelenre és a realitás-hangsúlyra épít. Strukturált és időkorlátos a munkamódszere, célja a változás előidézése és elő-, ill. bemozdítása, az életszerepek megvalósításában való fejlődés elérése. A tanácsadás fő működési területeit az egyén- és magánélete, a társas-társadalmi kapcsolatok és a társadalmi intézmények adják. A tanácsadás fejlődésének nemzetközi tendenciái jelzik, hogy a tanácsadáson, mint diszciplínán belül számos speciális terület jött létre a tanácsadás pszichológiájának közös alapjaira épülve. Nélkülözhetetlenné vált, hogy létrejöjjön a pszichológiai tanácsadás széleskörű tevékenységrendszere, amely segítséget nyújt az egyén valamennyi életszerepének optimalizálásához. A főbb működési területek: Életvezetési tanácsadás Krízis tanácsadás Párkapcsolati tanácsadás Családsegítő tanácsadás Munka- és pályatanácsadás Szervezetfejlesztési és emberi erőforrás fejlesztési tanácsadás Tanácsadás a különféle alap és középfokú oktatási intézményekben Tanácsadás a felsőoktatásban Rehabilitációs tanácsadás Multi- és Interkulturális tanácsadás, vagy Kultúraközi tanácsadás, stb. A tanácsadás keretein belül a tanácsadó szakma elfogadásának jelentős állomása volt a munkavállalási tanácsadó szakmai végzettség megjelenése a felsőoktatási végzettségek körében. A hatvanas években elfogadott észak-amerikai modell, miszerint a tanácsadó interdiszciplináris tevékenységre épül, jelent meg 1993-ban hazánkban ez a munkaterület. A tanácsadásnak, mint tevékenységnek a hazai megítélése korántsem mondható egyértelműnek. Egy oldalról a tanácsadást végző személy magas presztízst mondhat magáénak, hiszen erre utal az a tény, hogy magas állami hivatalok megbecsült munkatársait tanácsosi címmel ruházzák fel. Mindezek ellenére a tanácsadás az átlagember szemében inkább egyfajta ad hoc feladat volt, amit ki-ki akkor vett igénybe, amikor úgy ítélte meg, hogy szükség van mások véleményének meghallgatására. Miután ad hoc jellegű volt, ebből következett, hogy sem a tanácsot kérő, sem a tanácsot adó nem rendelkezett e tevékenységhez kapcsolódó megoldási kultúrával, eltekintve néhány ritka kivételtől, éppen ezért a tevékenység nem kapott valódi megbecsülést. Mind ezeket azért kell előre bocsátani, hogy ily módon is világossá váljék az a rendkívülinek mondható feladat, amit a munkavállalási tanácsadás, mint professzionális tevékenység megalapozása jelent mindazoknak, akik ebben akár mint oktatók, akár mint alkalmazók részt vesznek (Völgyesy, 1993). Felfogásunk szerint a tanácsadás nagyon széles ívű tevékenységkörre is vonatkoztatható, mégis a problémák reális jelentőségének mérlegelése után be kellett látni, hogy a munka, mint az emberi egzisztencia kialakításának 19

20 meghatározó tényezője, alapvető szerepet kap abban a társadalmi folyamatban, amely az emberek társadalmi közérzetét meghatározza. Nyilvánvaló, hogy a munkavállalás esélyeinek szűkülése, az ebből következő munkanélküliség, mint állapot, olyan létproblémák forrása, amely túlmutat az egyén gondjain, és lényegében családokat, széles társadalmi rétegeket befolyásolhat. Éppen ezért minden olyan intézményes megoldás, amelyik e kérdésben a problémák létezését csökkenti vagy enyhíti, messzemenően támogatandó és számos vonatkozásában szinte szükségszerű megoldásokat követel. A megoldások egyik formája az az intézményesített tanácsadási funkció, amit erre kiképzett, a tevékenységet hivatásszerűen űző szakemberek végeznek meghatározott szervezeti feltételek között. Ezt az új típusú szakembert nevezzük munkavállalási tanácsadónak, akinek képzésére vállalkozott a Szent István Egyetem (Gödöllő) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara, illetve annak néhány Tanszéke. A munka- és pályatanácsadás célra orientált, problémamegoldó tevékenység, amely személyes kontaktuson keresztül valósul meg a tanácskérő és a tanácsadó között. A folyamat célja, hogy egy meghatározott kérdéskör tisztázódjék a tanácsadó segítségével úgy, hogy interperszonális kapcsolatban információáramlás történik. Az információátadás olyan minőségben, olyan interakciókon keresztül valósul meg, ahogyan ezt tanácskérő igénye meghatározza. A munkavállalást megelőző életszakasza a személyiségnek a pálya- illetve a szakmai képzés kiválasztása, így ezek a területek is a munkavállalási tanácsadás tevékenység körébe tartoznak. A szakmai végzettségnek megfelelő munkahely megtalálásának és kiválasztásának hasonló mechanizmusai vannak, mint a pálya kiválasztásának. A döntés meghozatalakor azonban egy jelentős szempont előtérbe kerül, nevezetesen a munkavállaláskor a személy (többnyire) pénzkereső munkát vállal. Így anyagi ellenszolgáltatásért végzett tevékenységet végez a munkahelyén, így a döntést befolyásoló tényezők köre bővült, és így a személyiség még szorosabb kapcsolatba kerül a választáskor az adott társadalom szokásaival, kultúrájával és gazdasági lehetőségeivel. A munkavállalás, mint összetett fogalom jelentése eltér a munka-(ki)választás fogalmától. A vállalásban benne rejlik, hogy az egyén elfogadja azokat a feltételeket, amelyeket kiválasztott. Nagyobb súllyal szerepel az érzelmi mozzanat, az én a folyamatban. Az idődimenziót is sejteti a fogalom, hosszabb időszakra vonatkozhat a tevékenység. Ebből következően a munkavállalás a pályaválasztási folyamatokból következő vagy azzal összefüggő lépése a személyiségnek, amely hosszabb-rövidebb ideig keretet ad az ember pénzkereső tevékenységének. Sok esetben a munkahely változtatása, az újabb munkavállalási periódusok folyamatosan kapcsolódnak egymáshoz, a személyiség beépíti előzetes tapasztalatait a statisztikába, és felméri újabb lehetőségeit is. A különböző szakaszokat, a döntést, a munkavállalást nagymértékben meghatározza az, hogy az egyén életében milyen súllyal szerepel a munka, mint tevékenység. Tehát az egyén lehetőségeinek és a társadalom lehetőségeinek kínálata, ennek felismerése és a szubjektív érdekek érvényesítésének erőssége együtt jelenik meg a munkavállalás, illetve a munkahely változtatás lépéseikor. A társadalmi-, gazdasági változások eredményeképpen megjelent a munkáltatókban is az az igény, hogy ugyanolyan jól gazdálkodjanak intézményük munkaerejével, mint más egyéb anyagi javakkal. Ennek az igénynek felelt meg, hogy megjelent az MA szintű tanácsadó képzés Magyarországon, amely nevében is vállalja, hogy az egyéni életutak támogatása mellett az intézményi érdekekkel való összehangolásra is törekszik. Az emberi erőforrás tanácsadó MA szak az andragógia, pedagógia és pszichológia alapszakon végzettek számára nyújt továbbképzési lehetőséget. E szak jelenleg a Szent István Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen működik. A tanácsadás területeinek szélesebb körű értelmezését jelenti a pályaorientáció fogalmának megjelenése, amely a fentiekben felvázolt folyamatot - a munka világára fókuszálva - kiterjeszti. A pályaorientáció fogalma, mintegy a gyakorlatba átülteti az életpálya szemléletet és a fejlődéselvet, amely a XX. század második felének elméleti alapjait adta. A pályaorientáció a személy életútjának támogatását jelenti, a szakma-, pálya-, munka megtalálásának folyamatában. Ez a gondolatsor feltételezi, hogy nem döntési helyzetekben lévő személyek számára is szükséges a tájékozódás a munka-, illetve tanulási lehetőségekről. Ez új dimenziót nyit a tanácsadási munkában, hiszen korai életszakaszban csak tanárok foglalkozhatnak tervszerűen tanulókkal és így az ő feladatukká is válhat a pályaorientációhoz kapcsolódó alapismeretek átadása. 20