FELÜLETEK SZÁMÍTÓGÉPES ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A 3 FELÜLET SZIMMETRIACSOPORTJAI PhD dolgozat tézisei
|
|
- Irma Budainé
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FELÜLETEK SZÁMÍTÓGÉPES ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A 3 FELÜLET SZIMMETRIACSOPORTJAI PhD dolgozat tézisei STETTNER ELEONÓRA Témavezető: Dr. MOLNÁR EMIL BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Matematika Szak 2004
2 - 2 - A matematikusok mintáinak, miként a festő és a költő mintáinak, szépeknek kell lenniük. A gondolatoknak, miként a színeknek vagy a szavaknak, harmonikusan kell egymáshoz illeszkedniük. A szépség az első kritérium: a csúnya matematikának nincs tartós helye a világban. G. H. Hardy 1 Bevezetés Ez az értekezés kompakt felületek szimmetriacsoportjait tárgyalja. A 3 felület szimmetriacsoportjait szeretnénk megadni, ezért tekintsük át néhány (nem csak kompakt) felület ismert diszkrét szimmetriacsoportjait. Az E 2 euklideszi síkban 17 kristálycsoport van. Ezek első teljes felsorolását Fjodorov közölte (1890) a térbeli kristálycsoporttal együtt, amit vele egyidőben Schoenflies (1891) is felfedezett. Fricke és Klein is foglalkozott a síkbeli kristálycsoportokkal ben, majd Pólya György 1924-ben. Nowacki absztrakt módon írta le a kristálycsoportokat. Az E 3 euklideszi térben 230 kristálycsoport van, közülük 219 nem-izomorf, 11 tükrös pár lép fel, 1890-ben Fjodorov, 1891-ben Schoenflies, 1894-ben Barlow különböző helyeken, különböző módszerekkel egymástól függetlenül jutottak ugyanarra az eredményre. Valódi kristályokat vizsgálva röntgensugarakkal arra is következtethetünk, hogy a mi méreteinkben a tér euklideszi. A Hilbert által megfogalmazott híres problémák között vannak kristálycsoportokra vonatkozó kérdések is. Az egyik: Igaz-e, hogy minden dimenzióban véges sok euklideszi kristálycsoport van? Bieberbach 1912-ben válaszolt: ez igaz, de számuk rohamosan nő a dimenzióval. Az E 4 térben 4783 (nem izomorf) kristálycsoport van (111 tükrös pár lép fel), ezt számítógéppel határozták meg. 5 és 6 dimenzióban a számuk ismert, de a kristálycsoportok felsorolása nem reményteljes, az esetek száma olyan gyorsan nő. A hiperbolikus sík kövezései még áttekinthetők [L-M 90, 91], [L-M-V 98]. Végtelen szériák lépnek fel, melyeket később a szignatúra jellemez majd. A 3-dimenziós hiperbolikus tér kristálycsoportjairól nincs áttekintésünk. Jól ismert, hogy bármely g + (g 2 ) nemszámú Riemann-felület irányítást megtartó N/G izometria- csoportja véges, rendje legfeljebb 8 4 ( g - 1 ). Itt G = O g g tórusz összefüggő egyesítésének fundamentális csoportját jelöli és N a G normalizátora H 2 mozgáscsoportjában, azaz a hiperbolikus sík orientációt megtartó izometria-csoportjában. Ez a becslés végtelen sok g-re pontos, pl. először g=3-ra. Ismereteink szerint analóg becslést nem bizonyítottak még g 3 nemszámú, kompakt nemirányítható felületre, melynek univerzális fedőfelülete, a konstans negatív görbületű H 2 hiperbolikus sík. A 0 nemszámú gömb, a 1 nemszámú projektív sík, a 2 nemszámú Klein-kancsó diszkrét izometriacsoportjait a gömb, illetve az euklideszi sík diszkrét szimmetriacsoportjainak ismeretében áttekinthetjük. A 3 felület ami 3 projektív sík összefüggő egyesítése - nem irányítható, és az első e felületek között, melynek fedőfelülete hiperbolikus metrikával rendelkezhet. Mint látni fogjuk, véges izometria-csoporttal rendelkezik, mint minden hiperbolikusan metrizált kompakt felület.
3 - 3-2 Alkalmazott új módszerek Vizsgálataink új módszere, a számítógéppel előállított felületkiterítés. [S 1998]. Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk egy 2n-szög lényegesen különböző oldalpárosításait úgy, hogy az oldalpárok mentén összeragasztva (logikailag azonosítva a pontokat) a 2n-szög egy kompakt felület lesz. Fordítva, a felület egy 2n-szögbe teríthető ki. A problémát algoritmikusan [L-M 90], [L-M 91] és [M 1992] értelmében oldottam meg. Az exponenciálisan növekvő esetszám miatt akkor egy Commodore 64 számítógéppel csak 2n=10-ig tudtam a programot lefuttatni. Majd később egy 133 MHz-es Intel Pentium processzorú, 16 Mbyte RAM-mal rendelkező géppel 2n=14-ig, a futási idő ekkor, 14-szög esetén kb. 6,5 óra volt. (A dolgozathoz mellékeltem a számítógépes program forráskódját.) Meghatároztuk tehát 2n=14-ig egy adott 2n oldalszámú sokszög fixpontmentes oldalpárosításait. Számítógéppel minden kombinatorikusan különböző esetet megkaptunk. Ezután becslést adtunk a sokszögek oldalszámától függően a kombinatorikusan különböző felületkiterítések esetszámára. Észrevesszük az eredmények táblázatából, hogy a három projektív sík összefüggő egyesítéseként kapott felület (továbbiakban 3 felület) összes kombinatorikusan különböző sokszög kiterítését megkaptuk, mivel a 3 felületnél a 6 2 n 1 2 eseteket kell csak tekintenünk (lsd. 1. táblázat). A kapott előállítások lehetővé teszik, hogy megvizsgáljuk az említett felület eddig ismeretlen szimmetriacsoportjait. Gondolatmenetünk általános módszert ad arra, hogy a felületek, mint állandó görbületű 2-dimenziós térformák lehetséges szimmetriacsoportjait meghatározzuk. A disszertációban részletesen elvégzett becslés a felület nemszámának (gnek) függvényében exponenciális növekedést mutat. 3 Új eredmények, tételek Az univerzális fedőfelület általános konstrukciója lehetővé teszi, hogy bármely kompakt nemirányítható felületet mint Π 2 / G orbitstruktúrát tekinthessünk. Itt Π 2 egyszeresen összefüggő topologikus felület, egy az S 2, E 2, H 2, azaz a gömb, az euklideszi és a hiperbolikus sík közül. G pedig Π 2 -en fixpont-mentesen (szabadon) ható izometriacsoport F G kompakt fundamentális tartománnyal. Ez a tartomány egy 2g oldalú sokszögnek választható az egymásutáni oldalak alábbi (kanonikus) oldalpárosításával, ahol (1.1) a i : s a i - 1 s a i, a i - 1 : s a i s a i - 1, 1 i g irányításváltó izometriák (eltolástükrözések). Ez a G fundamentális csoport kanonikus előállításához (prezentálásához) vezet: G = ( a 1, a 2,, a g a 1 a 1 a 2 a 2 a g a g = 1 ) = : g S 2, g = 1 a projektív síkot (1.2) E 2, g = 2 a Klein-kancsót jellemzi, H 2, g 3 más, nem irányítható kompakt felülethez vezet, pl. 3 felületünkhöz.
4 - 4 - Először a 3 felület 8 fundamentális hatszög előállításaiból kapott szimmetriacsoportokat vizsgáljuk. Majd megfogalmazzuk a következő tételt (1.a)-b) ábra): 1.1 Tétel. A hatszögtartományok csúcsalakzataikkal együtt a 3 felület alábbi (kombinatorikusan nem bővíthető) N/G szimmetriacsoportját hozzák létre a G fundamentális csoport N normalizátorával a hiperbolikus sík H 2 izometriacsoportjában. 1. aabbcc: N /G =12. Az N normalizátort négy tengelyes tükrözés generálja, melyek az oldalaira tükrözik az F N tartományt, amint a 1.a) ábra mutatja. Az N Conway-Macbeath szignaturája 2223, amely egy peremkomponenssel rendelkezik a felsorolt diédercsúcsokkal. 2. aabcbc: N/G =2. Az N normalizátor F G centrumalakzatát a csúcsalakzatba képezi le F N szerint (2 szignaturával, ahol a keresztsapka a projektív síkot jelenti) a következő előállítással N=(m, h, t, g m 2, h 2, mtmt - 1, hggt) (1. a) ábra). 3. aabcbc: N/G =4. Az N normalizátor F N fundamentális tartományának előállítása az 1.a) ábrán látható. N szignaturája (egy másodrendű forgáscentrummal és egy peremkomponenssel rendelkezik). 4. aabccb: N/G =8. Az N alaptartománya az F N tükrözéstartomány a 1.b) ábrán látható 2224 szignaturával. 5. abacbc, 8. abcabc: N/G =4. Az F N fundamentális tartomány a következő N normalizátort állítja elő N=(m 1, m 2, h(2), t m 1 2, m 2 2, h 2, m 1 tm 1 t - 1, m 2 thm 2 ht - 1 ), amely az 1.b) ábrán látható, N szignaturája abacbc, 7. abacbc: N/G =2. F N oldalpárosításaival a következő geometriai előállítását láthatjuk N=(m 1, m 2, h(2), t m 1 2, m 2 2, h 2, m 1 tm 1 t - 1, m 2 thm 2 ht - 1 ) az 1.b) ábrán, 2 szignaturával (két peremkomponenssel). A és 8. esetben izomorf a normalizátor és ekvivariánsak a szimmetriacsoportok. A továbbiakban a számítógépes program által adott mind a 65 kombinatorikusan különböző fundamentális tartományt figyelembe véve, a 3 felület szimmetriáit és az ezekhez tartozó (fundamentális) kövező sokszögeit elemzzük. Különösen fontosak az úgynevezett maximális szimmetriacsoportok, amelyek kombinatorikusan már nem bővíthetők tovább. A 2. táblázatban látható eredményünk az 1.2 Tétel 3 felületnek 2 maximális, nem bővíthető szimmetriacsoportja van: a 12-rendű *2223/G és a 8-adrendű *2224/G csoportok. A további N/G (G = 3 ) csoportok ezek részcsoportjai, melyek háló struktúrával (részcsoport-háló) rendelkeznek. Ez analógiában van az euklideszi sík ( E 2 ) N/T kristály csoportjainak 17 osztályával, melyeknél
5 - 5 - (1.3) N 1 = p 6 m m = * és N 2 = p 4 m m = * az alábbi tóruszcsoportnak a maximális normalizátorai (további eltolások nélkül!): (1.4) T = p 1 = O = ( a 1, b 1 a 1 b 1 a 1-1 b 1-1 ( = 1 ) ). Ezért tárgyalásunkat tekinthetjük úgy, mint a 17 diszkrét E 2 csoport analóg kiterjesztését más, hiperbolikus metrikájú kompakt felületre. A számítógépes előállításunk [S 98]-ban felsorolja a H 2 / 3 jelű 3 felület 65 kombinatorikusan különböző fundamentális tartományát (3. táblázat). Az általános algoritmus alapja - amely g -nek minden fundamentális tartományát megadja [L-M 90, 91], [L-M-V 98]-ben - a 2g oldalú sokszög fixpontmentes oldalpárosítása: egy csúcsosztállyal, legalább egy irányítást megváltoztató oldalpárral. Ezt fagráf szerkesztésével kell bővítenünk, esetleg további csúcsok hozzáadásával. Ezen gráf mentén a felületet felvágjuk és kiterítjük legfeljebb 6 ( g - 1 ) oldalú topológiai sokszöggé, legfeljebb 2 ( g - 1 ) csúcsosztállyal úgy, hogy minden osztályba legalább 3 csúcs tartozzon (ezt az eljárást mutatja a 3.a)-3.b) ábra). Ily módon majd nem csak a lehetséges N/G csoportokat kapjuk meg, de a H 2 /G 3 felület normalizátor- kövezéseit is, az F N tartományok kombinatorikus (topológiai) ekvivalenciájáig egyértelműen. Természetesen a G = 3 különböző fundamentális tartományai indukálhatják az N normalizátor ugyanazon tartományait, így a 3 felület ekvivariáns kövezéseit (lsd. pl. 3.a) és 3.b) ábrát). De a fix N-hez tartozó kombinatorikusan különböző F N -eket meg fogjuk különböztetni, mint H 2 /G különböző kövezéseit. A 3. táblázat felsorolja az ugyanazon F G -hez tartozó jellemző maximális normalizátort (normalizátorokat), ez néha nem egyetlen. A 2. táblázatban más fundamentális kövezésbe alakíthatjuk át ezeket részcsoport-szimmetriatöréssel. A 3 felület F N fundamentális kövezéseinek teljes osztályozása ezután már viszonylag könnyű, de túl hosszadalmas lenne felsorolni. Mint információt megadjuk az összes kombinatorikusan különböző F N poligonszimbólumot a 4. táblázatban és egy esetet illusztrálunk a 3. a-b ábrán. Megfogalmazzuk fő eredményünket: 1.3 Tétel: A hiperbolikus (H 2 ) metrikával ellátott 3 felület, mint 3 projektív sík összefüggő egyesítése, 12 darab N/G izometria-csoportot határoz meg. Ezek a csoportok a 3 felületen hatnak, amit H 2 izometria- csoportjában a felület G = 3 fundamentális csoportjának N normalizátora indukál homeomorf ekvivarianciáig egyértelműen. Ez a 12 darab N normalizátor a 3 felület fundamentális kövezését adja (2-4 táblázat). Ezután bizonyítjuk majd osztályozásunk teljességét. Alapeszközünk egy tetszőlegesen adott szignaturájú tetszőleges kompakt felület (orbifold) fundamentális tartományainak algoritmikus felsorolása [L-M 90], [L-M 91], [L- M-V 98]. Nevezetesen, most a 3 kompakt felület G fundamentális csoportjához és ennek a H 2 sík IsomH 2 izometria- (egybevágóság-) csoportjában vett tetszőleges N normalizátorához (lsd táblázatban).
6 - 6 - Az alábbi diagramm G i < I s o m П j 2 g i П j 2 ĺp j P j g i ä П j 2 ( = H 2 ) N k ĺ n k n k ä N k < I s o m П j 2 P g i n k ǁ (1.1) П 2 j ĺ Pj n k P n g j k i ä Пj 2 g i G i azt szimbolizálja, hogy a G i = { g i } fundamentális csoport hogyan hat a П j2 = { P j } univerzális fedősíkon a П j2 / G i orbittérhez, mint felülethez képest, és hogyan hat az orbittéren a G i -hez tartozó normalizátor N k < I s o m П j2, miközben az n k leképezés egy tetszőleges P j G i G i -orbitot képez egy másik P j n k G i = P j G i n k orbitba bármely n k N k - re. Ez indukálja a felületen az N k / G i izometria csoportot: (1.5) G i N k < I s o m П j, ezért n k G i = G i n k N k / G i. Itt a П j 2 sík vagy a z S 2, vagy az E 2, vagy a H 2 síkot jelenti. A G i és N k csoportokat homeomorfizmus-ekvivariancia erejéig egyértelműen a szignatúra fogja meghatározni. 1.1 Definíció: A G 1 csoportnak a П 12 -síkon történő hatása φ-ekvivariáns a G 2 csoport П 22 síkon való hatásával, ha létezik egy φ homeomorfizmus az alábbiak szerint: (1.6) φ : П 12 П 22 : P 1 P 2 : = P 1φ, úgyhogy G 2 = φ - 1 G 1 φ, tehát a G 1 hatását φ viszi át a G 2 hatásába. Ha a fenti φ homeomorfizmusra még N 2 = φ - 1 N 1 φ is teljesül, akkor az N 1 /G 1 és N 2 /G 2 faktorcsoportokat (szimmetriacsoportokat) szintén ekvivariánsnak nevezzük. Ha N 2 > φ - 1 N 1 φ, akkor N 2 / G 2 > N 1 / G 1, azaz N 2 gazdagabb szimmetriacsoporthoz vezet a П 22 / G 2 felületen, mint N 1 a П 12 / G 1 felületen.
7 - 7 - A G csoport izomorf, vagyis ekvivariáns N normalizátorai ekvivalenciaosztályokat hoznak létre és felvethetjük a különböző ekvivalenciaosztályok meghatározását és a részcsoportvonatkozások vizsgálatát. Ehhez elegendő a maximális (valódi) részcsoportok többi részcsoporttal való kapcsolatát tanulmányozni. Habár sok kombinatorikusan különböző F G (F N ) tartományunk lehet algoritmusunk [L-M 90], [L-M 91], [L-M-V 98] mindegyiket felsorolja. Bármely F G, a baricentrikus felbontásával és G képeivel, a G-t generáló oldalpárosításokkal, a nem-g ekvivalens csúcsok a definiáló relációkkal, teljes információt ad véges algoritmikus eljárásban a lokálisan minimális zárt geodetikusok rendszeréről, az irányítástartó és irányítást váltó transzformációkról és ezek G képeiről (konjugáltjairól) is. Az N normalizátornak bármely n eleme ezt a rendszert önmagára képezi, most metrikusan is, ha az F G tartományt jól deformáltuk egy φ homeomorfizmussal. Tehát F N t lépésről lépésre határozzuk meg. Természetesen, bármely F G deformálható oly módon, hogy bármely lehetséges N normalizátor előforduljon, mert bármely kombinatorikus F G t átdarabolással és ragasztással átalakíthatunk bármely másikba a szokásos topologikus eljárással. De most csak azokra az esetekre koncentrálunk, ahol F N nek N- képei kikövezik F G t N/G reprezentánsaival, és tudjuk, hogy ez az eljárás véges. 1.4 Tétel: A G = 3 csoporthoz a fundamentális (topologikus) poligonoknak 65 típusa van, melyeket a 3. táblázatban megadott a számítógépes eljárás. Megvizsgáljuk mindegyiket a fenti szempontból. F G kombinatorikus strukturájából kiválasztjuk a normalizátor elemeit és lépésről lépésre felvágjuk F G t kisebb tartományokra az indukált oldalpárosításokkal, először kombinatorikus egyenes tükrözéssel, azután forgatással, speciálisan félfordulattal, eltolás-tükrözéssel, eltolással, megőrizve az oldalak G ekvivalenciáját. Mindig ellenőrizzük a homomorfizmus kritériumát bármely lehetséges N nel. Így megkapjuk F N t és N-et, majd N/G t, ezenkívül a legkisebb F N -t F G -hez, így adódik a leggazdagabb N és N/G, amely kövezi F G -t az N/G- t reprezentáló F N képeivel. Ily módon megkapjuk majd a 2. táblázatot a 3. és a 4. táblázatból. 4 Sejtések, további feladatok megfogalmazása Végül a kapott eredmények alapján általános megjegyzések is megfogalmazhatók tetszőleges g, g 3 felület esetére, amely sejtéseket egy későbbi dolgozatban szeretnénk bizonyítani. 1.1 Megjegyzés Az 2.b ábrán feltüntettük a séma általános előállítását tetszőleges g, g 3 felület esetén. Általános feltevésünk az, hogy
8 - 8 - G = g maximális normalizátora a hiperbolikus sík Isom H 2 izometria csoportjában az N g = *222g N/G =4g, mint tükrözés csoport a ( π / 2, π / 2, π / 2, π / g ) szögű négyszög oldalegyeneseire. 1.2 Megjegyzés Az általunk létrehozott sémát szabályos π/2 szögű 4(g-1)-szög is generálja. Ekkor N g = *222[2(g-1)] a sejtett második leggazdagabb normalizátor. A 4(g-1)-szög oldalait g-1 eltolás tükrözéssel és ugyancsak g-1 eltolással párosítjuk, és g-1 egyenként 4 csúcsot tartalmazó csúcsosztály keletkezik N/G =4(g-1). 2n p1 p2 p3 n2 n3 n4 n5 n6 n táblázat 2. táblázat
9 - 9 - A 3 felület fundamentális tartományainak felsorolása a tipikus maximális kövező normalizátorokkal, N/G faktorcsoportjaival és azok rendjével 10/1 aabcbdeedc 10/16 6/1 aabbcc 2*33 / 3m, 6 2 aabccbdeed 2* / m, 2 2 aabcbc 3 / 1, 1 3 aabcdbeced 3 / 1, 1 3 aabcbc 2* / m, 2 4 aabcdbecde 2* / m, 2 4 aabccb 2*222 / mm, 4 5 aabcdbedce 222* / m, 2 5 abacbc *2224 / mm o m, 8 6 aabcdcedeb 8/16 6 abacbc 2** / m, 2 7 aabcdcedeb 8/19 7 abacbc 2** / m, 2 8 aabcdcedeb 8/18 8 abcabc 2*222 / mm, 4 9 aabcdecdeb 8/18 10 aabcdecdeb 8/16 8/1 aabbcddc 6/4 11 aabcdecedb 8/15 2 aabcbdcd 2* / m, 2 12 aabcdeedcb *2223 / m o 3m, 12 3 aabcbddc 2* / m, 2 13 abacdbecde 3 / 1, 1 4 aabcbdcd 222* / m, 2 14 abacdbedce 3 / 1, 1 5 aabcbdcd 2** / m, 2 15 abacdbcede 2* / m, 2 6 aabcdbcd 2** / m, 2 16 abacdbeced 2* / m, 2 7 aabcdbcd 2* / m, 2 17 abacdcbede 222* / m, 2 8 aabcdbdc 3 /1, 1 18 abacdcbede 2** / m, 2 9 aabcdcdb 6/6 19 abacdebcde 2** / m, 2 10 aabcdcdb 6/5 20 abcadbecde 2*222 / m o 2, 4 11 aabcddcb 6/8 21 abcadcebde 3 / 1, 1 12 abacbdcd 3 / 1, 1 22 abcadcedbe 2* / m, 2 13 abacbdcd 3 / 1, 1 23 abcadebced 2*222 / mm, 4 14 abacbdcd 2* / m, 2 24 abcadecbed 2*222 / mm, 4 15 abacdbcd 2* / m, 2 16 abacdbdc *2223 / mm o 3, 12 12/1 aabcdceffedb 2* / m, 2 17 abacdbcd 3 / 1, 1 2 aabcddceffeb *2223 / 3m o m, abacdbdc *22222 / mm, 4 3 aabcdecfdfeb 12/11 19 abacdbdc *22222 / mm, 4 4 aabcdecfdefb 10/23 20 abcadbcd 2* / m, 2 5 aabcdecfedfb 10/23 21 abcadcbd 2* / m, 2 6 abacdebcfdfe 2* / m, 2 22 abcdabcd *2224 / 4m, 8 7 abacdecbfdef 2* / m, 2 és *2223 / 2 o 3m, 12 8 abacdecbfedf 222* / m, 2 9 abcadebdfcef *2223 / 3m o m, abcadecfdbef 2* / m, 2 3.táblázat 11 abcadecfebdf 2* / m, 2
10 Az F N sokszög szimbólumok felsorolása [L-M-V 98] alapján G = 3 nem triviális N normalizátoraival. A szimbólumban a a eltolástükrözéssel történő oldalpárosításra utal b B hiperbolikus eltolásra, egyenes tükrözésre; anb n-ed rendű forgatási, vagy tükrözési középpontot jelent, ami a-t b-vel kapcsolja össze, c2c az oldal középpontja körüli ponttükrözést jelenti, dnd n-ed rendű elforgatásra utal d-ből D-be. 222* (13 tartomány): a2ab2bc2c, a2ab2c2c2b, a2b2b2c2ca, a2b2c2c2b2a, a2a b2bc2c, a2a b2c2c2b, a2a b2b c2c, a2abc2cd2db, ab2bc2cd2da, ab2bc2d2d2ca, a2bc2cd2db2a, a2a bc2cd2db, ab2bcd2de2eca 2** (4): a2ab B, a A b2b, a2b B2A, ab Bc2CA 2* (16): ab2ba, a2ba2b, a2b2b2a, a ab2b, a2b a2b, a a b2b, abac2cb, abbac2c, abbc2ca, abc2cba, ab2cb2ca, a2bccba, a2a bccb, ab ac2cb, ab2bcddca, abc2cdbda 3,3 (8): a3a3b3b3, a3b3a3b3, aab3bc3c, aab3c3c3b, a3ab3cb3c, a3abc3cb, aabc3cd3db, a3abc3cdbd 24* (5): a2ab4b, a4b2b4a, a2b4b2a, a2a b4b, ab2bc4ca *22222 (1): *222 (2): 2 2 2a2A2, a2a 2*33 (2): 3 3a2A3, 3 3 a2a 23* (5): a2ab3b, a3b2b3a, a2b3b2a, a2a b3b, ab2bc3ca *2224 (1): *2223 (1): kövezés 4. táblázat
11 a) ábra 1.a) ábra
12 1.b) ábra
13 2. ábra
14 3. a) ábra
15 3. b) ábra
16 Irodalomjegyzék [B 00] T. Breuer, Characters and automorphism groups of compact Riemann Surfaces, London Math. Soc. Lect. Note Ser. 280, Cambridge Univ. Press, [B 51] S. Bilinski, Homogene mreže zatvorenih orientabilnih ploha, Jugosl. Akad. Zn. Umj. Zagreb, Rad 277 (1951), Homogene Netze geschlossener orientierbarer Flächen, Bull. Int. Acad. Yugosl. 6 (1952), [B E G G 90] E. Bujalance-J. J. Etajo-J. M. Gamboa-G. Gromadzki, Automorphism Groups of Compact Bordered Klein Surface, A Combinatorial Approach, Lecture Notes in Mathematics 1439, Springer-Verlag Berlin Heidelberg 1990 [C 87] M. D. E. Conder, The genus of Compact Riemann surfaces with maximal automorphism group, J. Algebra (1987), no. 108, [C B 88] A. J. Casson-S.A.Bleiler, Automorphisms of surfaces after Nielsen and Thurston, London Mathematical Society Student Texts 9. [D F 87] A. W. M. Dress-R. Franz, Zu einer Frage von Herrn S. Bilinski, Pflasterungen von Brezelflächen betreffend, Jugosl. Akad. Zn. Umj. Zagreb, Rad 428 (1987), [F H 92]R. Franz-D. H. Huson, The classification of quasi regular polyhedra of genus 2, J. Discrete and Comp. Geom. 7 (1992), [H 93] D. Huson, The generation and classification of tile-k-transitiv tilings of the Euclidean plane, the sphere and the hyperbolic plane, Geometriae Dedicata, 47 (1993), [K W 96] H. Karcher, M Weber, On Klein s Riemann surface, Manuscript, The geometry of Klein s Riemann surface. The eightfold way 9-49, Math. Sci. Res. Inst. Publ. 35, Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1999 [L M 90] Z. Lučić-E. Molnár, Combinatorial classification of fundamental domains of finite area for planar discontinuous isometry groups, Arch. Math. 54 (1990), [L M 91] Z. Lučić-E. Molnár, Fundamental domains for planar discontinuous groups and uniform tilings, Geometriae Dedicata, 40 (1991), [L M V 98] Z. Lučić-E. Molnár-N.Vasiljević, Combinatorial structure of fundamental polygons of finite area for plane discontinuous groups, Manuscript, [M 92] E. Molnár, Polyhedron complexes with simply transitive group actions and their metric realizations, Acta Math. Hung. 59 (1992), [M-S 05] E. Molnár and E. Stettner, Symmetry groups and fundamental tilings for the compact surface of genus 3 2. The normalizer diagram with classification, Beiträge Alg. Geom. (Contr. Alg. Geom.) to appear in 2005 [R 94] J. G. Ratcliffe, On the isometry groups of hyperbolic manifolds, Contemporary Math. 169 (1994) [S 88] M. Senechal, Tiling the torus and other space forms, Discrete and Computational Geometry, Vol. 3, No. 1, 1988 (55-72).
17 [S 98] E. Stettner, Die Computergestützte Klassifizierung der Flächeneinwickelungen in einem Vieleck vorgegebener Seitenanzahl, Annales Univ. Sci. Budapest, 41 (1998), [S 03] E. Stettner, Symmetriegruppen und fundamentale Pflasterungen der Fläche vom Geschlecht 3 I. Maximale Gruppen mit Sechseckbereichen, Studia Scientiarum Mathematicarum Hungarica, 40 (2003), [SS 98] P. Schmutz Schaller, Geometry of Riemann surfaces based on closed geodesics, Bulletin (New Series) of the American Mathematical Society, Volume 35, Number 3, [Z 97] E. Zamorzaeva, On isohedral tilings of hyperbolic manifolds, An. Ştiinţ. Univ. Al. I. Cuza Iaşi. Mat. (N. S.) 43 (1997), no. 1, (1998). [Z V C 80] H. Zieschang, E. Vogt and H. Coldewey, Surfaces and Planar Discontinuous Groups, Springer, Berlin Heidelberg New York, 1980.
FELÜLETEK SZÁMÍTÓGÉPES ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A 3 FELÜLET SZIMMETRIACSOPORTJAI PhD dolgozat
-1- FELÜLETEK SZÁMÍTÓGÉPES ELŐÁLLÍTÁSA ÉS A 3 FELÜLET SZIMMETRIACSOPORTJAI PhD dolgozat STETTNER ELEONÓRA Témavezető: Dr. MOLNÁR EMIL BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Matematika
Az S 2 R tércsoportjainak az osztályozása
Az S 2 R tércsoportjainak az osztályozása Farkas József Zoltán Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar III. évf. alkalmazott matematikus Témavezető: Dr. Molnár Emil egyetemi tanár TDK dolgozat
Kristálycsoportok homogén geometriákban
Kristálycsoportok homogén geometriákban Farkas József Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar IV. évf. alkalmazott matematikus Témavezető: Dr. Molnár Emil egyetemi
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.
Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak
és annak H részcsoportja úgy, hogy a [H, G] intervallum (azaz a G-beli, H-t tartalmazó részcsoportok hálója) L-lel izomorf legyen?
3. 3. Probléma (T): Található-e minden L véges hálóhoz egy G véges csoport és annak H részcsoportja úgy, hogy a [H, G] intervallum (azaz a G-beli, H-t tartalmazó részcsoportok hálója) L-lel izomorf legyen?
16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek
16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK Geometriai transzformáció Def:Olyan speciális függvény, melynek értelmezési
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Egybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.
Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk azok a geometriai transzformációk, amelyeknél bármely
Az S 2 R és H 2 R terek izometriáiról
Az S 2 R és H 2 R terek izometriáiról Farkas József Zoltán Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar II. évf. alkalmazott matematikus Témavezető: Dr. Molnár Emil egyetemi tanár TDK dolgozat 1998.október
2. ELŐADÁS. Transzformációk Egyszerű alakzatok
2. ELŐADÁS Transzformációk Egyszerű alakzatok Eltolás A tér bármely P és P pontpárjához pontosan egy olyan eltolás létezik, amely P-t P -be viszi. Bármely eltolás tetszőleges egyenest vele párhuzamos egyenesbe
Diszkrét csoportok és térformák homogén geometriákban
DIPLOMAMUNKA Diszkrét csoportok és térformák homogén geometriákban Farkas József Zoltán matematikus hallgató Témavezető: Dr. Molnár Emil egyetemi tanár BME Matematika Intézet Geometria Tanszék BME 2002
MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )
MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
Transzformációk síkon, térben
Transzformációk síkon, térben Leképezés, transzformáció Leképezés: Ha egy A ponttér pontjaihoz egy másik B ponttér pontjait kölcsönösen egyértelműen rendeljük hozzá, akkor ezt a hozzárendelést leképezésnek
Diszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. október 12. 1. Diszkrét matematika 2. 5. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. október 12. Diszkrét matematika
Feladatok Házi feladat. Keszeg Attila
2016.01.29. 1 2 3 4 Adott egy O pont és egy λ 0 valós szám. a tér minden egyes P pontjához rendeljünk hozzá egy P pontot, a következő módon: 1 ha P = O, akkor P = P 2 ha P O, akkor P az OP egyenes azon
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
11. előadás. Konvex poliéderek
11. előadás Konvex poliéderek Konvex poliéder 1. definíció: Konvex poliédernek nevezzük a térben véges sok, nem egysíkú pont konvex burkát. 2. definíció: Konvex poliédernek nevezzük azokat a térbeli korlátos
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.
Felügyelt önálló tanulás - Analízis III Kormos Máté Differenciálható sokaságok Sokaságok Röviden, sokaságoknak nevezzük azokat az objektumokat, amelyek egy n dimenziós térben lokálisan k dimenziósak Definíció:
Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)
1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy
Csoportelmélet ( ) ϕ ψ adatokra ( ) ( ) ( ) ( )
Csoportelmélet ( A csoportaxiómák nem tartalmaznak ellentmondást mert az { } csoportot alkot. Fizika felépítése: fizikai valóság fizikai modellek matematikai modellek (átjárhatók reprezentációk (áttranszformálhatók
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2016. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Doktori Tézisek Készítette: Kertész Gábor
Dido-tétel és más problémák euklideszi, hiperbolikus és szférikus síkon Doktori Tézisek Készítette: Kertész Gábor Matematika Doktori Iskola Elméleti Matematika Doktori Program Iskolavezet : Dr. Laczkovich
Diszkrét démonok A Borsuk-probléma
A Borsuk-probléma Bessenyei Mihály DE TTK Matematikai Intézet, Analízis Tanszék Regionális Matematika Szakkör (megnyitó el adás) Debrecen, 2017. október 16. Bevezetés Magyarázat a címhez... Napjainkban
Ramsey-féle problémák
FEJEZET 8 Ramsey-féle problémák "Az intelligens eljárást az jellemzi, hogy még a látszólag megközelíthetetlen célhoz is utat nyit, megfelelő segédproblémát talál ki és először azt oldja meg." Pólya György:
Diszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.
Egy kis csoportos elmélet
Egy kis csoportos elmélet Molnár Attila 1. Röviden és tömören és keveset... 1. Definíció (Csoport). Egy G halmaz csoport, ha értelmezett rajta egy művelet, melyre teljesül, hogy Asszociatív: Van neutrális
Számítógépes geometria
2011 sz A grakus szállítószalag terv a geometriai (matematikai) modell megalkotása modelltranszformáció (3D 3D) vetítés (3D 2D) képtranszformáció (2D 2D)... raszterizáció A grakus szállítószalag: koncepció
Egybevágósági transzformációk
Egybevágósági transzformációk Párhuzamos eltolás Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk (9. osztály) Helybenhagyás Tengelyes tükrözés Középpontos tükrözés Pont körüli forgatás Párhuzamos
Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak
Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak A: szakmai ismeretek; B: szakmódszertani ismeretek Középiskolai specializáció 1. Lineáris algebra A: Lineáris egyenletrendszerek, mátrixok. A valós
Diszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. március 9. 1. Diszkrét matematika 2. 4. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. március 9. Gráfelmélet Diszkrét
Diszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi második fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Oldja meg a következő egyenlőtlenséget, ha x > 0: x 2 sin
Síkba rajzolható gráfok
Síkba rajzolható gráfok Elmélet Definíció: egy G gráfot síkba rajzolható gráfnak nevezünk, ha az felrajzolható a síkra anélkül, hogy az élei metsszék egymást. Egy ilyen felrajzolását a G gráf síkbeli reprezentációjának
Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport
Cayley oktoniók és a G 2 Lie csoport Gyenge Ádám1 1 Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 2015. október 15. Gyenge Ádám (Rényi Intézet) Októniók és G 2 SZTE 2015.10.15. 1 /
Eötvös Loránd Tudományegyetem. Állandó görbület zárt felületek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állandó görbület zárt felületek szakdolgozat Majoros Csilla Témavezet : Szeghy Dávid egyetemi tanársegéd ELTE-TTK Geometriai Tanszék 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezet 3 2. Topologikus
Termék modell. Definíció:
Definíció: Termék modell Összetett, többfunkciós, integrált modell (számítógépes reprezentáció) amely leír egy műszaki objektumot annak különböző életfázis szakaszaiban: tervezés, gyártás, szerelés, szervízelés,
A BSc-képzés szakdolgozati témái
A BSc-képzés szakdolgozati témái Geometriai Tanszék 2016/2017 1. téma: Görbék és felületek geometriai vizsgálata a Mathematica programmal Témavezető: Csikós Balázs Rövid leírás: A Mathematica program egy
Diszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.
1. Bázistranszformáció
1. Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa új bázisban A bázistranszformáció képlete (Freud, 5.8.1. Tétel) Legyenek b és d bázisok V -ben, ] v V és A Hom(V). Jelölje S = [[d 1 ] b,...,[d n ] b T n n
Diszkrét matematika 1. estis képzés
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2019. tavasz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK. Készítette: Vidra Gábor
Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 16. modul EGYBEVÁGÓSÁGOK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 16. modul: EGYBEVÁGÓSÁGOK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály
Diszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu Komputeralgebra Tanszék 2015. tavasz Gráfelmélet Diszkrét
1. Szimmetriák. Háromszög-szimmetria. Rubin Zafir Kalcit aluminium-oxid: Al 2 O 3 kalcium-karbonát: CaCO 3
Egy kis reklám A Matematikatanárok Klubjának honlapja: https://www.cs.elte.hu/ miertmat/progs.html Recski András: Síkbarajzolható gráfok, rúdszerkezetek, transzformátorok. https://www.youtube.com/watch?v=iy4dzcwyf5s
A tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak
MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA 1. Csoportelméleti alapfogalmak 1.1. Feladat. Csoportot alkotnak-e az alábbi halmazok a megadott műveletre nézve? (1) (Z 2 ; ), (2) (Z 2 ; +), (3) (R \ { 1}; ),
Számítógépes Grafika SZIE YMÉK
Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Analóg - digitális Analóg: a jel értelmezési tartománya (idő), és az értékkészletes is folytonos (pl. hang, fény) Diszkrét idejű: az értelmezési tartomány diszkrét (pl. a
Diszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika
Geometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
2. A tantárgy tartalma Előadás Az axiomatikus módszer a matematikában. A geometria axiomatikus megalapozásáról.
Tantárgy neve Geometria I Tantárgy kódja MTB1015 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 4k Összóraszám (elm+gyak) 2+2 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MTB1003 Tantárgyfelelős neve Kovács
10. előadás. Konvex halmazok
10. előadás Konvex halmazok Konvex halmazok Definíció: A K ponthalmaz konvex, ha bármely két pontjának összekötő szakaszát tartalmazza. Állítás: Konvex halmazok metszete konvex. Konvex halmazok uniója
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40
LINEÁRIS ALGEBRA matematika alapszak SZTE Bolyai Intézet, 2016-17. őszi félév Euklideszi terek Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40 Euklideszi tér Emlékeztető: A standard belső szorzás és standard
Algebra gyakorlat, 4. feladatsor, megoldásvázlatok
Algebra gyakorlat, 4. feladatsor, megoldásvázlatok 0. Ha G egy véges csoport, akkor nyilván csak véges sok részcsoportja van. Legyen most G végtelen. Ha van végtelen rend g G elem, akkor g (Z, +), aminek
Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
Diszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. előadás Gráfok halmaza, gráf, ahol a csúcsok halmaza, az élek illesztkedés reláció: illesztkedik az élre, ha ( -él illesztkedik
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének
6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük
Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.
ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:
Véges ponthalmazok legrövidebb hálózatai Kábelrakás kis költséggel
Véges ponthalmazok legrövidebb hálózatai Bessenyei Mihály U.M. Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet, Analízis Tanszék (Szabó Gréta egyetemi hallgatóval közös munka alapján) Medve Matektábor, Pusztafalu,
MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005
2005 1. * Halmazok, halmazműveletek, nevezetes ponthalmazok 2. Számhalmazok, halmazok számossága 3. Hatványozás, hatványfüggvény 4. Gyökvonás, gyökfüggvény 5. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmus
Diszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Geometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!
Differenciálgeometria
Differenciálgeometria Előadás jegyzetek BME 3. félév Dr. Szabó Szilárd Kivonat. Ezek a jegyzetek a 2007. I. félévben, a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott Differenciálgeometria kurzusomhoz készültek.
Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk
Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér
Diszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. szeptember 21. 1. Diszkrét matematika 2. 2. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. szeptember 21. Gráfelmélet
Geometria 1, normálszint
Geometria 1, normálszint 2. előadás 1 / 46 Geometria 1, normálszint ELTE Matematikai Intézet, Geometriai Tanszék 2019 A diákat készítette: Moussong Gábor Előadó: Lakos Gyula lakos@math.elte.hu 2. előadás
1. Komplex számok. x 2 = 1 és x 2 + x + 1 = 0. egyenletek megoldását számnak tekinthessük:
. Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését
ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.
ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak. Időtartam: 60 perc 1. Halmazműveletek konkrét halmazokkal.
OTKA azonosító: PD 77392, Vezető kutató: Figula Ágota
Szakmai Záróbeszámoló Lie csoportok és nem asszociatív struktúrák című pályázathoz OTKA azonosító: PD 77392, Vezető kutató: Figula Ágota A pályázat záróbeszámolójában a projekt támogatásával készült tudományos
Matematika pótvizsga témakörök 9. V
Matematika pótvizsga témakörök 9. V 1. Halmazok, műveletek halmazokkal halmaz, halmaz eleme halmazok egyenlősége véges, végtelen halmaz halmazok jelölése, megadása természetes számok egész számok racionális
Geometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1 Írásban, 90 perc. 2 Személyazonosságot igazoló okmány nélkül
Milyen a modern matematika?
Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
Kurusa Árpád Bevezetés a geometriába
Kurusa Árpád Bevezetés a geometriába Szerkeszti: Kurusa Árpád Lektorálta: Dr. Kozma József A könyv a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. A címlapi ábra egységnyi körrel indítva ábrázolja
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a
MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)
MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2007.05.11) 1. Ismétlés február 8.február 15. 1.1. Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) (1) Egy csoport rendelkezhet egynél több egységelemmel. (2) Bármely két háromelem
Matematikatanárok Klubja
Tanárklub 2015. okt. 7. 1 / 17 Matematikatanárok Klubja Szimmetriák és leszámlálások Kiss Emil http://ewkiss.web.elte.hu/wp/wordpress/ ewwkiss@gmail.com 2015. okt. 7. Tanárklub 2015. okt. 7. 2 / 17 Egy
Csempe átíró nyelvtanok
Csempe átíró nyelvtanok Tile rewriting grammars Németh L. Zoltán Számítástudomány Alapjai Tanszék SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 1. előadás - 2006. április 10. Képek (pictures) I. Alapdefiníciók ábécé:
EUKLIDESZI GEOMETRIA Meghirdető. SZTE TTK Matematikai Tanszékcsoport tanszék(csoport) Felelős oktató:
A tárgy neve EUKLIDESZI GEOMETRIA Meghirdető SZTE TTK Matematikai Tanszékcsoport tanszék(csoport) Felelős oktató: Dr. Kurusa Árpád Kredit 5+2 Heti óraszám 2+2 típus E+Gy Számonkérés K+Gyj Teljesíthetőség
Az alapvetı tudnivalók jegyzéke matematikából 9. évf. Halmazok. Algebra és számelmélet
Az alapvetı tudnivalók jegyzéke matematikából 9. évf. Halmazok halmaz halmaz megadása, jelölésmód üres halmaz véges halmaz végtelen halmaz halmazok egyenlısége részhalmaz, valódi részhalmaz halmazok uniója
Csoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül
1 ALAPFOGALMAK Csoporthatások 1 Alapfogalmak G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül és µ(g, µ(h, x)) = µ(gh, x) µ(1 G, x) = x minden g, h G és x X esetén. Multiplikatív
Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció
BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai
BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai 1.a. A B B A 2.a. (A B) C A (B C) 3.a. A (A B) A 4.a. I A I 5.a. A (B C) (A B) (A C) 6.a. A A I 1.b. A B B A 2.b. (A B) C A (B C) 3.b. A
Matematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Vektorok StKis, EIC 2019-02-12 Wettl Ferenc ALGEBRA
Diszkrét matematika 1. estis képzés
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2019. tavasz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
Geometriai transzformációk
Geometriai transzformációk 11 elemi geometriafeladat 10. és DG Matektábor 2016. október 6. Röviden a transzformációkról Tengelyes tükrözés 10. és ( DG Matektábor) Geometriai transzformációk 2016. október
1. A Hilbert féle axiómarendszer
{Euklideszi geometria} 1. A Hilbert féle axiómarendszer Az axiómarendszer alapfogalmai: pont, egyenes, sík, illeszkedés (pont egyenesre, pont síkra, egyenes síkra), közte van reláció, egybevágóság (szögeké,
Így a Bálint számára kedvező esetek száma +, hiszen duplán számoltuk azokat az eseteket, amikor a számok sem 2-vel, sem 5-tel nem oszthatók.
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, 2006 2007-es tanév MATEMATIKA, III. kategória a gimnáziumok speciális matematikai osztályainak tanulói részére Az első forduló feladatainak megoldásai Kérjük a
Osztályozóvizsga-tematika 8. évfolyam Matematika
Osztályozóvizsga-tematika 8. évfolyam Matematika 1. félév 1. Gondolkozz és számolj! A természetes szám fogalma, műveleti tulajdonságok Helyiértékek rendszere a tízes számrendszerben: alakiérték, tényleges
6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió
6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V
SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI VIZSGRA FELKÉSZÍTŐ KK/12. ÉVFOLYAM
SZAKKÖZÉPISKOLA ÉRETTSÉGI VIZSGRA FELKÉSZÍTŐ KK/12. ÉVFOLYAM A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 65 pont Feladattípusok:
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát
Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott
Vektorterek =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott 40. Alteret alkotnak-e a valós R 5 vektortérben a megadott részhalmazok? Ha igen, akkor hány dimenziósak? (a) L = { (x 1, x 2, x 3, x 4, x 5 ) x 1 = x 5,
MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A, 9.D. OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT ÖSSZ: 148 ÓRA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító ME-III.1./1 2 Azonosító: Változatszám : Érvényesség kezdete: Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK-DC-2013 2013. 09. 01. MATEMATIKA
1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK
MATEMATIKA TÉMAKÖRÖK 11. évfolyam 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK 1.1.1. Halmazok megadásának módjai 1.1.2. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges,
30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK
30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK A gráfos alkalmazások között is találkozunk olyan problémákkal, amelyeket megoldását a részekre bontott gráfon határozzuk meg, majd ezeket alkalmas módon teljes megoldássá
5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra
Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle