LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Zala Termálvölgye Egyesület május

Átírás

1 LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Zala Termálvölgye Egyesület május 1

2 Tartalm Vezetői összefglaló A Helyi Fejlesztési Stratégia hzzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Prgram céljaihz A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevnásának flyamata A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és laksság meghatárzása Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése Helyzetfeltárás A as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A HFS-t érintő tervezési előzmények, prgramk, szlgáltatásk SWOT Fejlesztési szükségletek aznsítása Hrizntális célk Esélyegyenlőség Környezeti fenntarthatóság A HFS integrált és innvatív elemeinek bemutatása A stratégia beavatkzási lgikája A stratégia jövőképe A stratégia célhierarchiája Cselekvési terv Az intézkedések leírása intézkedés: Fecskeházak fejlesztése intézkedés: Ifjúságfejlesztési kisprjektek intézkedés: Innvatív térségi közösségfejlesztés intézkedés: Térségi szlgáltatásk fejlesztése intézkedés: Gazdálkdó települési közösségek intézkedés: Közösségfejlesztési kulcsprjektek intézkedés: Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása intézkedés: Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedés: Nyittt Prta hálózathz kapcslódó egyedi fejlesztések intézkedés: Helyi termék előállítók együttműködése REL prgramban intézkedés: Esélyteremtés Zalaszentgrót térségében Együttműködések

3 1. Tervezett együttműködés: Interaktív menü készítése az éttermek számára a helyi termékek és termelők bemutatásával Tervezett együttműködés: Zala megyei védjegyrendszer létrehzása Tervezett együttműködés: Nyugat-dunántúli helyi akciócsprtk együttműködése Tervezett együttműködés: Hrvát-Magyar RÉL együttműködés A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei Kmmunikációs terv Mnitring és értékelési terv Indikatív pénzügyi terv Kiegészítő infrmációk Mellékletek

4 Vezetői összefglaló A Zala Termálvölgye Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának akcióterülete Zalaszentgrót térségének 30 települését fedi le és lakst érint. A helyzetfeltárás kimutatta, hgy a Helyi Fejlesztési Stratégiának leginkább a lakónépesség flyamats csökkenésének lassítását, valamint a térségi munkahelyek számának, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítését kell szlgálnia. A HFS célrendszer ennek megfelelően került kialakításra. Jövőkép A Zala Termálvölgye térségében a sikeres közösségeknek és vállalkzásknak köszönhetően javul a térségben élők életminősége, javul a térség népességmegtartó képessége, nő a térség turisztikai vnzereje, versenyképessége ra az együttműködésekre, mintaértékű vállalkzói beruházáskra alapztt helyi vidékfejlesztés jelentős eredményeket ér el a helyi termék előállítás és értékesítés, a fglalkztatás bővítés, valamint a fiatalk elvándrlásának megállítása területén. Átfgó célk 1. Érezhető előrelépés elérése az életminőség javításában és az elvándrlás megállításában magas hzzáadtt értékű, közösségek által megvalósíttt prjektek révén Specifikus célk 1. Specifikus célk Erősödő együttműködés a térség helyi termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén 2. Élénkülő helyi gazdaság Fiatalkat megtartó élettér [2017. évi HFS módsítás A kapcslódó intézkedések nem kerülnek meghirdetésre.] Erősödő térségi együttműködés a közösségfejlesztés területén [2017. évi HFS módsítás A kapcslódó intézkedések nem kerülnek meghirdetésre.] Bővülő térségi közösségi szlgáltatásk [2017. évi HFS módsítás A kapcslódó intézkedések közül kettő nem kerül meghirdetésre.] Esélyteremtés a hátránys helyzetben élő emberek számára Eredménymutatók megnevezése Létrejövő térségi hálózatban taggá váló helyi szereplők (vállalkzás, őstermelő stb.) száma A támgattt prjektek által létrehztt új munkahelyek száma (FTE) Fecskelakáskba beköltöző fiatalk száma A támgattt közösségi akciókban résztvevő fiatalk száma A támgattt együttműködési prjektek megvalósításába bevnt partnerszervezetek száma A létrehztt szlgáltatást igénybevevő szervezetek száma a prjekt megvalósulását követő 1 év srán A prjektek eredményeképpen elkészült infrastruktúrával közvetlenül segített helyi laksk száma a prjekt megvalósulását követő 1 év srán Nincs LEADER indikátr. EFOP 1.7 pályázat keretében megvalósuló cél. Célért ékek 20 db 4 db 0 fő 0 fő 0 db 0 db 770 fő - Tervezett intézkedések 1. Fecskeházak fejlesztése - Fecskeházak kialakításának támgatása, a fiatalk letelepedésének segítése céljából. 4

5 2. Ifjúságfejlesztési kisprjektek - Ifjúságfejlesztési kisprjektek támgatása a pályázó által készített akcióterv alapján. 3. Innvatív térségi közösségfejlesztés - Innvatív, kmplex, az akciócsprt egész területét lefedő közösségfejlesztési prjektek támgatása a térségben lakó közösségek segítése érdekében az érintettekkel közösen kidlgztt akcióterv alapján. 4. Térségi szlgáltatásk fejlesztése - Helyi szükségletekre építő, az akciócsprt valamennyi településén elérhető, közösen kialakíttt üzemeltetési terv alapján önköltségi árn igénybe vehető új szlgáltatásk fejlesztése. 5. Gazdálkdó települési közösségek - Olyan valamely közösség által megvalósíttt a helyi igények kielégítését szlgáló közösségi, ugyanakkr gazdaságfejlesztési hatással is bíró prjektek támgatása, amelyek a települési laksság jövedelemszerzési vagy költségcsökkentési lehetőségeit bővítik, illetve az önellátás irányába mutatnak. 6. Közösségfejlesztési kulcsprjektek - Helyi igényeknek megfelelő közösségfejlesztési prjektek támgatása a településeken az összetartó helyi közösségek kialakulásának támgatása és a generációk közötti kapcslatk erősítése érdekében. 7. Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása - Innvatív, együttműködésekre építő, multiplikátr hatású gazdaságfejlesztési prjektek támgatása a vállalkzói aktivitás, a versenyképesség, az innvációs képesség ösztönzése, a gazdasági szerkezet fejlesztése és új munkahelyek létrehzása céljából. 8. Nyittt Prta hálózati prjektek - Az akciócsprt egész területét lefedő helyi termék, helyi szlgáltatás témájú együttműködés, az ún. Nyittt Prták hálózat előkészítéséhez, megalakításáhz, az együttműködés fejlesztéséhez kapcslódó hálózati prjektek támgatása. A hálózat célja, hgy lyan közösségi jellegű fejlesztéseket valósítsn meg, amelyek a hálózat tagjainak egy egységes és rendezett megjelenést kölcsönöz, valamint szlgálja a helyi termékek, szlgáltatásk népszerűsítését, a szemléletfrmálást, a helyi értékek megőrzését és a helyi gazdaság fejlődését. 9. Nyittt Prta hálózathz kapcslódó egyedi fejlesztések - A Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedéshez kapcslódóan létrejött térségi hálózat tagjai illetve ptenciális tagjai fejlesztéseinek támgatása a hálózati tagk számára megfgalmaztt követelményrendszernek való színvnalas megfelelés elősegítése érdekében. A Helyi Fejlesztési Stratégiában rögzített célk alapján várhatóan év másdik felében jelennek meg a LEADER pályázati kiírásk a térségi vállalkzásk, önkrmányzatk és civil szervezetek részére. A Stratégiával, a pályázati lehetőségekkel kapcslats tájékztatás, a pályázatkkal kapcslats segítségnyújtás az Egyesület munkaszervezetének feladata lesz, amely az Egyesület székhely irdájában végzi munkáját. 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hzzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Prgram céljaihz A Zala Termálvölgye Helyi Fejlesztési Stratégiája alapvetően a térségi adttságkra, lehetőségekre reflektálva született meg. Ugyanakkr a magasabb szintű stratégiai dkumentumkhz való kapcslódása egyértelműen látható. A HFS intézkedései alapvetően a fglalkztatás bővítését, a helyi termék témájú hálózati együttműködést, a helyi közösségek támgatását valamint a fiatalk megtartását célzzák. Ennek megfelelően a HFS kapcslódása más dkumentumkhz az alábbiak szerint fglalható össze. 5

6 A HFS a KSK rendelet által meghatárztt 11 tematikus cél közül A fglalkztatás és a munkavállalói mbilitás ösztönzése és A társadalmi befgadás előmzdítása és a szegénység elleni küzdelem célkat szlgálja leginkább, így kapcslódik az EU2020 stratégiáhz. A Partnerségi Megállapdás öt átfgó fejlesztési priritása közül 2 priritáshz mutatható ki a legerősebb kapcslódás: A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívásk kezelése és A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. A Vidékfejlesztési Prgram LEADER intézkedésének céljai közül szrs a kapcslódás a vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikr-szintjének fenntartása (helyi termékek és szlgáltatásk), a vidéki térség, mint vállalkzási tér, lakóhely és turisztikai vnzóképességének erősítése és a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése célkhz. A HFS célrendszere, HFS intézkedések kiválasztási szempntrendszerei egyértelműen ezen magasabb rendű dkumentumk (pl. EU2020) fent bemutattt kapcslódó céljainak megfelelve kerültek kidlgzásra, ezért a kiválaszttt célk (PM, LEADER intézkedés stb.) megvalósulása a HFS-ben leírtaknak való megfeleléssel garantálható. A LEADER akciócsprt tehát a HFS megvalósítása alatt tervezett prjektgenerálás, animálás, a fejlesztések kiválasztása srán elegendő, ha a HFS-ben leírtakra (célrendszer, cselekvési terv stb.) fókuszál. 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevnásának flyamata A HFS tervezési flyamata a térségben 3 részre bntható: 1. A tervezést előkészítő szakasz július szeptember 2. Prjekt ötlet gyűjtés május június 3. HFS dkumentum készítése szeptember május A tervezést előkészítő szakasz A as prgramzási időszakra a tevőleges felkészülést az Egyesület már 2014-ben megkezdte, amely egészen a HFS dkumentum készítése megkezdéséig (2015. szeptember) tarttt. A szakasz fntsabb eseményei: Gazdafelmérés július-augusztus Az Egyesület partnerként vett részt az ún. ECOSYAL francia-magyar nemzetközi együttműködési prjektben, amelynek keretében sr került egy személyes lekérdezésű kérdőív kitöltésére is a gazdákkal. A kérdőív a jövőre vnatkzó tervekkel is fglalkztt (egyéni fejlesztési tervek, együttműködési hajlandóság stb.). Újnnan csatlakzó települések felkeresése január Az Egyesület as LEADER tervezési területe 5 új településsel bővül a as működési területhez képest. Az új területek megismerése, a helyi szereplőkkel való kapcslat erősítése érdekében a Zala Termálvölgye Egyesület elnöke és munkaszervezet vezetője több alkalmmal is felkereste az érintett településeket. Itt a plgármesterek közreműködésével valamennyi HFS tervezés szempntjából fnts téma átbeszélésre került (pl. közelmúlt települési fejlesztései, jövőbeni tervek, helyi termelők, civilek a településen stb.). Helyi élelmiszer rendszer jövője műhelynap március A rendezvényen több mint 80 térségi szereplő vett részt. A rendezvény célja az ismeretátadásn (pl. rövid élelmiszerlánck fgalmköre, nemzetközi trendek) túl a közös tervezés vlt, amely 4 csprtban, 4 mderátr közreműködésével, az ún. wrld café módszer szerint zajltt le. A jövőtervezés szempntjából kulcsfntsságú megállapításkat az Egyesület a hnlapján is közzétette ( Tanulmányút Vidék Minősége védjegy témában március Az Egyesület tisztségviselői és munkatársai kétnaps tanulmányút keretében ismerkedtek a Vidék Minősége védjegyrendszerrel 6

7 az Éltető Balatn-felvidékért Egyesület területén. Az tt tapasztaltak nagyban hzzájárultak a HFSben szereplő Nyittt Prta prgram kidlgzásáhz. Helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei tanulmány január-augusztus Az Egyesület Dr. Kujáni Katalin és Szabadkai Andrea közreműködésével átfgó helyzetfeltárást, részletes elemzést hajttt végre a helyi élelmiszerek, helyi termékek térségi rendszere vnatkzásában. A dkumentum elkészítése srán az érintettek bevnásra kerültek (pl. részvétel a műhelybeszélgetésekben, kérdőívek kitöltése, mélyinterjúk). A tanulmány következtetési, javaslattevő szakaszában megfgalmazttak kitűnő alapt képeztek a HFS gazdaságfejlesztési részeinek kidlgzásáhz. A tanulmány a hnlapn: Esély-prjekt május-nvember - A Zalaszentgrót Várs Önkrmányzata által krdinált Közösségi alapú esélyegyenlőségi prgramk a Zalaszentgróti Járásban című, ÁROP-1.A számú prjekt keretében június 2-án megalakult és megkezdte működését a járási felzárkózási kerekasztal (helyben használt nevén: Esély kerekasztal ), amelyben a Zala Termálvölgye Egyesület is taggá vált. A röviden csak Esély-prjektként emlegetett térségi együttműködésbe a hátránys helyzetű célcsprtkkal fglalkzó szervezetek, intézmények széles körét sikerült bevnni (pl. Fglalkztatási Paktum, Krmányhivatal, védőnői szlgálat, Vöröskereszt stb.) év flyamán a Zala Termálvölgye Egyesület részt vett több kerekasztal beszélgetésben, tematikus rendezvényen (pl. ifjúság helyzetével-, fglalkztatási paktummal-, szciális szövetkezetekkel-, rmák helyzetével fglalkzó műhely stb.). Az Esély prjekt keretében elkészült egy Zalaszentgróti Járási Esélyteremtő Prgramterv is, melynek helyzetfeltárása, célrendszere, prjekt-tervei rendkívül fnts alapként szlgáltak a Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítéséhez. Zalai ízek, zalai gasztrnómia műhelynap szeptember 16. Az Egyesület MNVH támgatás segítségével szervezett műhelynapjának elsődleges célja a vendéglátásba beszállítani képes helyi termék előállítók (21 termelő) és a környékbeli szálldák, vendéglátóhelyek partnertalálkzójának szakmailag mderált keretek között történő megszervezése vlt. A rendezvény ezen túl lehetőséget adtt a helyi termékek vendéglátási, turisztikai kapcslódásainak közös tervezésére is. Prjekt ötlet gyűjtés A Zala Termálvölgye Egyesület elnöksége májusban úgy határztt, hgy nem vár tvább a hónapk óta késlekedő HFS tervezési útmutatóra és HFS képzésre, részben elindítja a tervezést azzal, hgy megkezdi a térségi fejlesztési elképzelések gyűjtését. A prjektgyűjtő adatlap különleges vlt abból a szempntból, hgy rákérdezett arra is, hgy a prjektgazda tervez-e pályázatt benyújtani a Vidékfejlesztési Prgram 19 féle tervezett közpnti pályázati kiírása közül valamelyikre (a várhatóan legnépszerűbb kiírásk lettek felsrlva pl. falubusz, mezőgazdasági termékek értéknövelése stb.). Az adatlapt n-line (Ggle űrlap) és wrd frmában egyaránt ki lehetett tölteni. A prjektgyűjtésről szóló tájékztatás legfntsabb csatrnái: Az Egyesület hnlapjának főldalán ( facebk ldalán ( A bejegyzést fizetett hirdetésben is megjelentettük a térségbeli facebk felhasználók körében (7964 embert ért el). -en direkt felhívás az Egyesület tagjainak és partnereinek (151 db cím). A felhívásra 62 db adatlap érkezett be, köztük valamennyi (30 db) térségi önkrmányzat adatszlgáltatása. Ezeken 172 db közpnti kiíráskhz kapcslódó, valamint 80 db egyéb fejlesztési elképzelés került rögzítésre összesen 6,2 milliárd Ft összértéken. A VP közpnti kiírásai kapcsán érdeklődésüket kifejező prjektgazdák számára az Egyesület munkatársai személyreszabtt visszajelző -t küldtek szeptemberben. Ebben megjelölték a prjektgazdát érintő VP intézkedések nevét, valamint azkat a helyeket, ahl utána tud lvasni a támgatási knstrukciónak (pl Mezőgazdasági termékek feldlgzásának fejlesztése VP prgramdkumentum 262. ldal, VP agrárkamarai kézikönyv 26. ldal). Az egyéb fejlesztési elképzelések a szeptemberben felálló Tervezői Csprt munkájának alapját képezték. 7

8 HFS dkumentum készítése A Zala Termálvölgye Egyesület közgyűlése szeptember 16-án választtta meg a as HFS Tervezői Csprtját (TCS). A TCS tagjai: 1. Guitprechtné Mlnár Erzsébet elnök, a Tervezői Csprt vezetője, vállalkzói szféra, 2. Bda Adrienn, civil szféra, 3. Drmánné Péter Márta, civil szféra, 4. Hrváth Jáns, vállalkzói szféra, 5. Kzmáné Vadász Viktória, vállalkzói szféra, 6. Zsuppán József, közszféra, 7. Szabó Tibr, az Egyesület munkaszervezet vezetője. A TCS vezetője az Egyesület elnöke lett, aki valamennyi krábbi LEADER Stratégia megalktásában, megvalósításában kulcsszerepet töltött be (a térség valamennyi LEADER prgramjában részt vett Kísérleti LEADER, AVOP LEADER, ÚMVP LEADER). A TCS munkáját az Egyesület munkatársai segítik (pl. előkészítés, dkumentálás). Képviseletükben a munkaszervezet vezető vesz részt a Tervezői Csprtban. A Tervezői Csprt tvábbi tagjai valamennyien a HFS szempntjából kulcsfntsságú szereplők. Hrváth Jáns az Egyesület elnökségi tagja sikeres pálinkafőző, s szakértője a helyi termék témának (többek között a Kisléptékű Termékelőállítók Szövetségének elnökségi tagja). Zsuppán József térségi plgármesterként alelnöke a zalaszentgróti székhelyű önkrmányzati társulásnak. Bda Adrienn a krábbi LEADER prgram Fecskeház Hálózatának krdinátr szervezete, az ifjúságfejlesztéssel fglalkzó Zalai Hazatérők Egyesülete elnöke. Kzmáné Vadász Viktória száms LEADER prjekt megvalósítója, falusi vendéglátó, helyi termék előállító, műszaki szakember. A as LEADER prgramban újnnan csatlakzó 5 településen rendelkezik rendkívül alaps helyismerettel Drmánné Péter Márta. A Tervezői Csprt alakuló ülését szeptember 28-án tarttta, amelynek keretében elfgadta a TCS szervezeti és működési szabályzatát, tvábbá megbeszélték a as LEADER prgram megvalósulásának tapasztalatait, a prjektötlet gyűjtés eredményeit. Megkezdődött a HFS tervezés teendőinek ütemezése, az alapelvek tisztázása, valamint a HFS célrendszer körvnalazása. Az első TCS ülést követően megkezdte működését egy, az Egyesület hnlapján elérhető gyűjtőldal ( ahl flyamatsan közzétételre kerültek a HFS tervezéssel kapcslats legfntsabb események, infrmációk (TCS ülések, meghívók, vnatkzó jgszabályk stb.). A HFS tervezés krdinációját a Tervezői Csprt végezte a TCS ülések keretében, ugyanakkr a kapcslódó egyéb rendezvényeken való részvétel útján a tervezési flyamatba bármely érintett bekapcslódhattt. Esemény megnevezése Időpnt Létszám HFS kapcslódás Esély kerekasztal ülés fő Vidékfejlesztési Prgram intézkedéseinek megismertetése, Esély prgram közös tervezése Zalai ízek, zalai Helyi termékek vendéglátási kapcslódásának fő gasztrnómia műhelynap közös tervezése Helyi élelmiszerrendszer A téma az elkészült tanulmány eredményeinek fő fejlesztése fórum HFS tervezésbe történő adaptálása Közgyűlés fő Tervezői Csprt megválasztása 1. Tervezői Csprt ülés fő A Tervezői Csprt alakuló ülése Esély kerekasztal ülés fő Beszélgetés a LEADER prgram által a jövőben támgatandó fejlesztési célkról 2. Tervezői Csprt ülés fő Helyzetelemzés, ptenciális fő irányk meghatárzása Plgármesterek Önkrmányzati specifikumk érvényesítése a fő műhelybeszélgetése LEADER intézkedések kidlgzása srán 8

9 LEADER fórum fő Krábbi prgram értékelése, LEADER tervezés bemutatása, beszélgetés jövőbeni célkról Fórum újnnan csatlakzó LEADER bemutatása, beszélgetés az aktuális fő települések részére HFS-ről 3. Tervezői Csprt ülés fő HFS intézkedéseinek kidlgzása Tájékztató fórum fő Tájékztatás HFS tervezés aktuális állásáról Esély kerekasztal ülés fő Esély prgramterv dkumentum bemutatása Megyei munkacsprt ülés fő Zala megyei vidékfejlesztési szakemberek tanácskzása LEADER témában Helyi termék műhely fő HFS helyi termék vnatkzású részeinek kitárgyalása helyi termelőkkel Né napi Vigasságk fő Tájékztatás gazdáknak VP-ről, LEADER-ről 4. Tervezői Csprt ülés fő Együttműködések, EFOP prjekt tárgyalása LEADER HACS egyeztetés fő Megyei HACS-k munkaszervezeteinek tapasztalatcseréje HFS tervezés témában 5. Tervezői Csprt ülés fő HFS célrendszer, intézkedések, költségvetés tárgyalása Megyei munkacsprt ülés fő Zala megyei vidékfejlesztési szakemberek tanácskzása LEADER témában HACS régiós értekezlet fő HFS tervezés nyittt kérdéseinek átbeszélése 6. Tervezői Csprt ülés fő HFS tervezet előkészítése közgyűlés általi elfgadásra Egyesület közgyűlése fő HFS tervezet elfgadása 7. Tervezői Csprt ülés fő IH javaslatk átvezetése, hiányzó részek elkészítése a HFS-ban Egyesület közgyűlése Végleges HFS elfgadása 1. táblázat: A közösség részvételét alátámasztó fntsabb események A Zala Termálvölgye térség Helyi Fejlesztési Stratégiájának készítése srán az Egyesület törekedett a lehető legnagybb mértékű átláthatóságra, nyitttságra. A tervezés bármely szakaszában valós lehetőség vlt az érintettek infrmálódására, a bekapcslódásra. Az átláthatóságt garantálja, hgy az Egyesület közhasznú civil szervezetként működik, s egyébként is minden infrmáció elérhető hnlapján, a közgyűlései nyilvánsak, és bárki beléphet tagnak, aki megfelel az Egyesület alapszabályában rögzítetteknek. Az Egyesület nemcsak lehetővé tette a részvételt, hanem különböző eszközökkel több célcsprtnál igyekezett elérni, hgy ténylegesen részesei legyenek a flyamatnak. Például a települési plgármesterek kör helyett személyre szóló felkérést kapnak egy-egy adatszlgáltatásra vagy rendezvényrészvételre. Vagy például a helyi gazdaságfejlesztés szempntjából kulcsszerepben lévő helyi termék előállítókat különkülön személyesen is megkeresik (pl. telefnn) az Egyesület munkatársai egy-egy fntsabb rendezvény előtt. A fentebb bemutattt 3 szakaszs tervezési flyamatnak, a nyittt közösségi tervezésnek köszönhetően alakult a Helyi Fejlesztési Stratégia lyanná, amilyenné vált. Néhány példa a közösségek által hzzáadtt javaslatkra: A Nyittt Prta prgram egy több mint féléves tervezési flyamat eredményeképpen, a helyi élelmiszerrendszer tanulmányban kirészletezett javaslat alapján került bele a HFS-be. A tanulmányban leírtak a térségi helyi termék előállítók aktív közreműködésével kerültek megfgalmazásra (szakmai rendezvények, interjúk stb.). A közösségfejlesztési kulcsprjektek intézkedés szükségessége és főbb sarkpntjai a plgármesterek részvételével megvalósíttt tematikus műhelybeszélgetés (2015. któber 8.) keretében fgalmazódtak meg. 9

10 A Zala Termálvölgye Egyesület as LEADER tervezési területének 30 települése közül 20 település a 290/2014. Krmány rendelet szerint kedvezményezett zalaszentgróti járáshz tartzik. A kedvezményezett településeken a társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett csprtk aktív bevnását az érintett 20 településen működő járási felzárkózási kerekasztalban való praktív részvétellel, az elkészült Zalaszentgróti Járási Esélyteremtő Prgramterv figyelembevételével érte el az Egyesület. Az ifjúságfejlesztési kisprjektek támgatásának igénye az Esély prjekt ifjúsági témájú műhelybeszélgetésének keretében fgalmazódtt meg. Később ez alapján született meg az Ifjúságfejlesztési kisprjektek intézkedés. Az EFOP 1.7-es intézkedése keretében megvalósítani tervezett Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében intézkedés szintén az Esély prjekt keretében került kidlgzásra. 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és laksság meghatárzása A Zala Termálvölgye Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájának akcióterülete Zalaszentgrót térségének 30 települését fedi le és lakst érint (KSH, január 1.). Az akciócsprt területen lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkdási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkdási hellyel rendelkező személyek együttes száma fő (2013. évi adat). A laksságszám alakulása az 1. és 2. számú mellékletben került kifejtésre. 1. ábra: A Zala Termálvölgye akciócsprt tervezési területe A LEADER térség egyrészt a Zalaszentgróti Kistérség 25 településéből, valamint 5 újnnan csatlakzó, Zalaegerszegi Járáshz tartzó településből áll. A Zalaszentgróti Kistérség települései minden szempntból hmgén egységet alktnak: például óta valamennyi LEADER prgramban egy akciócsprthz tartztak (ZalA-KAR Helyi Értéket! HACS, majd Zala Termálvölgye HACS), egy önkrmányzati társuláshz (ZalA-KAR Térségi Innvációs Társulás) tartznak stb. 10

11 Az akciócsprthz újnnan csatlakzó 5 település (Alibánfa, Kemendllár, Pókaszepetk, Zalaszentiván és Zalaszentlőrinc) a zalaszentgróti kistérség településeihez sk száln kapcslódik, összességében hmgén egységet képez. Főbb kapcslódási pntk: A Zala flyó és völgye felfűzi az új HACS területet: Zalaszentivánnál lép be a térségbe, majd zalabéri éles kanyart követően tart délnek és lép ki a térségből Zalacsánynál. A flyó vnalát végigkövető utak (7328 illetve 7352 számú utak) segítségével a térségközpntt jelentő Zalaszentgrót várs bármely településről maximum 30 percen belül megközelíthető gépjárművel. A legtávlabbi település (Zalaszentlőrinc) légvnalban 15 kilméternyire, közútn 27 km távlságra van Zalaszentgróttól. Az újnnan csatlakzó 5 település természeti, földrajzi és kulturális adttságait tekintve hasnlít a Zalaszentgróti kistérség településeinek adttságaihz. Itt is megtalálhatók a Zala flyót végigkövető árterek, Natura 2000 területek, a dmbkra jellemző kisparcellás, mzaiks tájhasználat. Dmináns szerepe van a mezőgazdaságnak, tvábbá a települések kiemelt szerepet szánnak a helyben előállíttt élelmiszereknek, termékeknek. A csatlakzó településcsprt területfejlesztési, közigazgatási szempntból is egyre több száln kötődik Zalaszentgrót térségéhez. Pókaszepetk alapító tagja vlt például az 1993-ban alapíttt területfejlesztési (később többcélú) önkrmányzati társulásnak a ZalA-KAR Térségi Innvációs Társulásnak. Pókaszepetk és Kemendllár önkrmányzatk belső ellenőrzési feladataikat a zalaszentgróti társulással közösen látják el, tvábbá a Zalaszentgrót térségi Pakd isklája a pókaszepetki székhelyű ÁMK társult intézménye. Az újnnan csatlakzó 5 település kiemelt figyelmet kap a HFS tervezés és megvalósítás flyamatában: például az előkészítő szakaszban több helyszíni megbeszélés (2015. január), a tervezési szakaszban külön műhelybeszélgetés (2015. któber), a 7 tagú Tervezői Csprtból 1 fő az új településeken helyismerettel rendelkező szakember stb. Az akcióterület lélekszám szerint az LEADER akciócsprtknál megengedett alsó határhz közelít, ugyanakkr a térség aprófalvas jellegéből adódóan a településszám átlag felettinek tekinthető. Az akciócsprt mérete a laksságszám mutató alapján megítélt fejlesztési frrásk szempntjából elmarad az ideálistól, ennek ellenére a LEADER térség méretének növelése nem célszerű. A hátránys helyzet és a jelentős számú helyi szereplő miatt a közösségi tervezésen, többszektrs együttműködésen alapuló LEADER módszer alkalmazása nagybb térségben kmly nehézségekbe ütközne. A Zala Termálvölgye Egyesület december 9-i közgyűlésén módsíttta alapszabályát, s az ülés keretében került sr az akciócsprtból kiváló településeken tevékenységet flytató tagk kilépésére, valamint az újnnan csatlakzó települések szervezeteinek belépésére az Egyesület tagjai közé. 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1 Helyzetfeltárás Térszerkezeti adttságk A Zala Termálvölgye térség Magyarrszág Nyugat-dunántúli régiójában, Zala megye észak-keleti részén helyezkedik el. A közpnti települése a térség egyetlen vársa a 6734 laksú Zalaszentgrót. Az akciócsprt területe 385,56 km2, ez a megye területének (3784 km2) 10%-a. A lakónépesség száma fő, népsűrűsége 53 fő/km2 (KSH, január 1.). A térség sajátssága a megyére jellemző aprófalvas településszerkezet. A 30 településből 18 település 500 fő alatti, 7 település zsákfalunak számít. A térségben egy kivétellel minden településen csökken vagy stagnál a laksságszám. 11

12 A térség teljes egészében fedi a zalaszentgróti kistérséget (25 település), 5 község a zalaegerszegi kistérséghez tartzik. Az akciócsprt 3 járást érint: a teljes Zalaszentgróti Járást (20 település), a Zalaegerszegi Járást (7 település) és a Keszthelyi Járást (3 település). A térség kedvező földrajzi elhelyezkedésű. A szmszéds rszágk (Ausztria, Szlvénia, Hrvátrszág) kb. 60 kilméteres távlságra vannak. A legközelebbi nagybb vársk: Zalaegerszeg és Keszthely. A megközelítést nehezíti, hgy főút csak nyugatn (74-es) és délen (76-s) érinti a térséget, mindenhl máshl 4 számjegyű, túlnymórészt rssz minőségű utak vannak. Vasút északn érinti a térséget, 6 településen van vasútállmás. Környezeti adttságk A Zala Termálvölgye akciócsprt területét végigkíséri a megye névadó vízflyása, a Zala-flyó. Nem véletlen tehát, hgy a térség legnagybbrészt 4 kistájhz (a Felső-Zala-völgy, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát és Zalaapáti-hát) tartzik, de érintett a Tátika-csprt és Pápa-Devecseri-sík által is. A térség az északi, keleti területeket leszámítva - túlnymórészt a Zalai-dmbság része. A dmbsági felszínre az agyagbemsódáss barna erdőtalaj jellemző, a völgyek talpán a réti és a láptalajk különböző váltzatai alakultak ki. A területhasználatban a dmbkn az erdő, szőlő, gyümölcsös, szántó, a Zala-flyó völgyében a legelő, szántó, a sík területeken a szántóföldi használat a jellemző. Mezőgazdasági szempntból a területek minősége messze elmarad a Magyarrszági átlagtól (20,9 AK), az AK érték kb átlagban. A megfelelő terméseredmények elérésére a térségben skkal nagybb ráfrdítás (műtrágya, talajjavító anyagk, gépi és emberi munka) szükséges. A térségi tájkép meghatárzó eleme a Zalai-dmbság. Szinte minden településhez tartznak zártkertek, gyümölcsösök illetve szőlőhegyek. Jelentős szerepet tölt be a térség életében a szőlőtermesztés és brászat, amely több évszázads termesztési hagymánnyal és brkultúrával rendelkezik. 4 település tartzik a Zalai brvidékhez. A birtkstruktúrát tekintve a térség rendkívül szétszabdalt, magángazdálkdók által művelt, 1 ha-nál kisebb terület a jellemző. A térség területhasználata a 3. mellékletben szereplő térképen került bemutatásra. A térség a Balatn-felvidéki Nemzeti Parkhz tartzik. Védett terület a térség keleti részén található: a Kvácsi-hegy és annak lábánál elterülő Vindrnya-láp. Az itt található élővilág, gelógiai különlegességek megismerésében megfelelően kialakíttt túraútvnalak, tanösvények segítik a látgatókat. A zalai erdők világával, az erdőgazdálkdással a zalacsányi Körtvélyes-tanösvény fglalkzik, a Zalai szőlőhegyek hagymányairól, értékeiről egy Pakd-Zalabér-Dötk térségében található tanösvény mesél. A Zala-flyó völgyét végigkísérő árterületek, kaszálók, legelők jelentik a térség legnagybb öklógiai flysóját. Natura 2000 területtel a 30-ból 17 település érintett. Az akciócsprt a nevét ( Zala Termálvölgye ) egyrészt a Zala-flyó völgyéről, másrészt a térségben fellelhető termálvízkincsről kapta. A térségben 1 helyen gyógyászati (Kehidakustány-fürdő), 2 helyen wellness célból (Zalaszentgrót-fürdő, Zalacsány-kastélyszálló) használják a vízkincset. Ezen felül Zalaszentgrótn, helyi kútból nyerik és palackzzák az rszág egyik legismertebb ásványvizét, a NaturAquát. Mivel a térségben számttevő ipar és jelentős közlekedési útvnalak nem találhatóak, azért az rszág más térségeihez képest a környezeti prblémák (pl. légszennyezés, zajszennyezés) kevésbé jellemzőek. Jelentős prblémát jelent ugyanakkr a dmbldalak nem megfelelő mezőgazdasági használatából adódó talajerrózió, valamint a talajvizek, élővizek mezőgazdasági eredetű (műtrágya, nagyüzemi állattartás) szennyezése (27 település érintett nitrátérzékeny területtel). A kutatásk szerint a klimatikus váltzásk a térségben elsősrban a magasabb hőmérsékletben, kevesebb csapadékban jelennek meg, másdlags hatásként a gyakribb extrém időjárási jelenségek kialakulását, a kártevők elszaprdását, valamint új fajk megjelenését segítik elő. Kulturális erőfrrásk A térség fntsabb épített értékei: premntrei apátsági műemlék templm Türje, kerektemplm Kallósd, Né Brház Dötk, Tlnay-kúria Nagygörbő, Batthyány-kastély, rmtrny Zalaszentgrót, 12

13 Makvecz tervezte faluház Zalaszentlászló, Csányi család mauzóleuma, Batthyány-kastély Zalacsány, Kemendi-káplna Kemendllár, Deák-kúria Kehidakustány. Híres emberek a térségből: Deák Ferenc, Csány László. A térségben fellelhető ünnepek és népszkásk többek között: Luca napja, karácsnyi pásztrjáték, regölés, Hármkirály-járás, farsang, lcslás, tjásfestés, Május elseje, pünkösdölés, Szent Iván-éji tűzgyújtás, szüreti felvnulás. A még élő népművészeti, kézműves hagymányk: fazekas, kvács, kádár, fafaragó, szalmakötés, csuhéfnás, hímzés, hrglás. Helyi gasztrnómia, tájjellegű ételek: Zalai dödölle, medvehagymás pgácsa, kukricaprósza, krumpliprósza, Zalai sült kápszta, plutyka, kráfli, fumu, cukrperec, Zalai finm falatk, babs kápszta. Fntsabb kiállításk: Deák kúria Deák múzeum Kehidakustány, Helytörténeti kiállítás Zalaszentgrót, Tájház Kehidakustány, Kvácsmúzeum Zalaszentgrót, Né brház Dötk. A szőlőhegyek, mint a térség speciális erőfrrásai A térség életében mindig fnts szerepet játsztt a szőlőművelés és brászat. A szőlész-brász tevékenység az antik (kelet-római) hagymánykra épül, leginkább a belső fgyasztásra termelő aprócellás paraszti szőlőművelés jellemzi. Térségünkben a szőlősgazdák más brvidékektől eltérően a hegyen építették fel a szőlőfeldlgzó és brtárló építményeiket. Ezen kívül egy-egy szőlőhegyet nemcsak a közvetlen települések lakói birtkltak, hanem távli, km távlságra élők is. A szőlőhegyek építészete szervesen hzzátartzik a tájképhez. Az egyszerű, földbe vájt pincéktől az emeletes présházakig skféle épülettel találkzhatunk mind a mai napig. A térségben nagy hagymánya van a gyümölcsök főként alma termesztésének és feldlgzásának, amihez az is hzzájárul, hgy itt az átlagsnál magasabb a gyümölcsök beltartalmi értéke. A történeti térképeken megfigyelhető, hgy a településeken az gyümölcs- és szőlőterületek még a filxéravész előtti időkben is közel egyfrma nagyságú területet fglaltak el a szőlőhegyen. A helyi visznyknak, igényeknek megfelelő gyümölcsfajtákat sk évtizedes szelekcióval választtták ki. A térség klímájáhz alkalmazkdtt fák jellemzően nem igényeltek vegyszeres védelmet, a fák metszése is ritka. Nem véletlen, hgy minden településen találunk vastagtörzsű, sk méter magas, több mint 100 éves gyümölcsfákat. A társadalm állapta A Zala Termálvölgye akciócsprt 30 településén fő él (2015. január 1-i állapt, KSH), a népsűrűség 50 fő/km². A térség aprófalvas településszerkezetű, amelyben 1 kisvárs Zalaszentgrót található. A települések 60%-a 500 főnél kisebb népességszámú, a falvak átlagnépessége 458 fő. Zalaszentgrót várs lakóinak száma fő. A térség kedvezőtlen demgráfiai mutatókkal rendelkezik. A természetes fgyás (az élveszületések és a halálzásk különbözete ezer laksra vetítve, 2013, TEIR) az rszágs (-3,9) ill. a megyei (-6,1) adatnál is rsszabb: -9,3. Egyre kevesebb gyermek születik, az állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya ban a térségben 12,5% (az rszágs adat 14,3%). A térség lakssága elöregedő, az állandó népességen belül az 59 év felettiek aránya már 26% (az rszágs adat 23,8%). A térség isklázttsági mutatói rssz helyzetképet mutatnak. A felsőfkú végzettségűek aránya feleakkra a térségben (9,2%), mint az rszágs adat (19%). Az érettségizettek aránya (34,7%) szintén elmarad az rszágs (49%) illetve megyei (43,7%) számktól. A térségben egyre csökken a fiatalk száma. Ennek ka legfőképpen az aprófalvas településszerkezet, a rssz közlekedési visznyk, a helyi munkahelyek, a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya (Fecskeház tanulmány, 2009). A térségben a felsőfkú végzettségű fiatalk száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely ha pedig sikerül elhelyezkedniük, pályakezdőként a családalapítás, a saját lakás megfizethetetlen költséget jelent számukra. A munkavállalás utáni első pár évben felvállalhatatlan terhet ró egy önálló lakás a családt alapítani szándékzó fiatalra. Az 13

14 önkrmányzatk nehéz anyagi helyzete miatt nem -, vagy csak minimális összeggel tudják a fiatalk letelepedését támgatni. A térségben lakók jövedelme (a személyi jövedelemadóköteles jövedelem adóval csökkentett értéke egy laksra vetítve, 2013, TEIR) 22%-kal kevesebb az rszágs átlagnál (térség: Ft, rszágs adat: Ft). A térségben összesen 203 db nnprfit szervezet működik (frrás: A nemcsak települési hatókörű, térségi szinten látható tevékenységet végző szervezetek száma 10 alatti. A legtöbb civil szervezet Zalaszentgrót vársában működik (67 db). Az 500 laks alatti települések (18 db) közül 3 kisfaluban egyetlen civil szervezet sincs, a többi kistelepülésen (15 db) átlagsan 2 szervezet tevékenykedik. Az 500 laksnál nagybb falvakban (11 db) átlagsan 10 nnprfit szervezet rendelkezik székhellyel. Az akciócsprt területén kmly hagymányai, kultúrája van a térségi együttműködésnek, a helyi szervezetek sikeresen alkalmazták az ehhez szükséges eszközöket (pl. prjektfejlesztés, közös gndlkdás, szakértők bevnása). Jó példa erre az óta működő önkrmányzati tárulás, a ZalA-KAR Térségi Innvációs Társulás tevékenysége, vagy a 2004-ben alapíttt Zalaszentgróti Fglalkztatási Paktum elért eredményei. A néhány éve még rendkívül sikeres, fejlett térségfejlesztő-, civil menedzsment mstanra financiális és jgszabályi kkból fkzatsan leépült. Mstanra szinte kizárólag a LEADER helyi akciócsprt jelenti az egyetlen átfgó térségi prgramk krdinációjára, lebnylítására alkalmas kapacitást a térségben. A helyi együttműködés évtizedes tapasztalatai azt is mutatják, hgy az érintett szereplők akkr, amikr az egyes kezdeményezések még csak gyerekcipőben járnak és még nem realizálódnak az együttműködés által elérhető plusz hzadékk, vnakdnak felvállalni az összefgással járó plusz kötelezettségeket. E kezdeti akadálykn a térségben különböző módszerek alkalmazásával sikerült krábban túljutni: az érintettekkel közös tervezéssel (pl. fecskeház prgram műhelytalálkzók ben), kötelezettségek pályázati feltételként való előírásával (pl. helyi termék prjektek esetében kötelező adatszlgáltatás a térségi helyi termék prtálra), egyéb ösztönzőkkel (pl. magasabb támgatási arány alkalmazása az együttműködési knstrukcióknál) stb. A térség legismertebb rendezvényei a Zalavölgyi Kultúrtivrnya fesztivál, a Puszika Oszika Csónaktúra és Flúgsfutam, az Öreg Traktrk Találkzója, a Gyógynövénynapk, a Szüreti Baranglásk Pincétől Pincéig teljesítménytúra, a GróTrapp akadály futóverseny, valamint a Tőkétől a Phárig Szüreti MTB-, futóverseny ill. gyalgtúra. Ezeket leszámítva jellemzően csak helyi jelentőségű események kerülnek megszervezésre valamennyi településen (pl. falunapk, szüreti fesztiválk). E rendezvények kulcsfntsságúak a helyi közösségi élet, az identitástudat erősítése érdekében, ezért a krábbi LEADER prgram közvetve (önköltségi árn bérelhető térségi rendezvénysátrak beszerzése) segítette azk megvalósulását. A térség infrastruktúrákkal való ellátttsága általánsságban elfgadható színvnalú, néhány pntn visznt prblémásnak mndható. A szennyvízelvezetés több településen még megldandó feladatt jelent. A 30-ból 14 településen egyáltalán nincs kialakítva a szennyvízcsatrna-hálózatba való bekapcslódás lehetősége a helyben lakók számára. A térségben a lakásépítések évtizedes mélypntn vannak: a 30 településből 26-n egyáltalán nem épültek új lakásk évben (TEIR). A meglévő lakótthnk állmánya rendkívül krszerűtlen, felújításra szrulna: a kmfrt nélküli, félkmfrts és szükséglakásk aránya a laktt lakáskn belül 16% (2011, TEIR, megyei adat: 10,3%). A Zalaszentgróti Járás területe a 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti kedvezményezett besrlású. Ezen felül a 105/2015. (IV.23.) Krm. rendelet 3 tvábbi települést (Almásháza, Tilaj, Vindrnyaszőlős) nevesít valamely kedvezményezett kategóriában. Ezen települések népesedési visznyait tekintve a nagybb térségi, és rszágs jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható: a térség a laksságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A térség laksságára vnatkzóan az alacsny szintű fglalkztatttság, illetve magas munkanélküliségi ráta, tvábbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A hátránys helyzetű rétegek (főként rmák, mélyszegénységben élők) egyre nagybb mértékben leszakadnak, valamint valós a veszélye az ún. dlgzói szegénység fennmaradásának a térségben, amelynek köszönhetően tvább éleződnek a helyi társadalmi feszültségek. A minőségi munkahelyek hiánya a térségen kívülre vnzza a kreatív, cselekvőképes embereket, a térség szellemi kiürülése így flyamatsnak 14

15 mndható. A térség egészének leszakadása miatti frusztráltság és tehetetlenség érzése a térségen belül is növeli az esélyegyenlőségi csprtkkal szembeni intleranciát. A váltzó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkdás az életmódban és egyéb más mdernizációs flyamatk a generációk eltávldását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Nem működnek a települések különböző életkrú és élethelyzetű csprtjainak találkzási, infrmálódási, együttműködési keretei. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese da vezet, hgy a jelenleg meglévő prblémák tvább súlysbdnak. A közösségfejlesztésben minden településnek másk az adttságai, így egy-egy településen a megldás is más és más lehet. A gazdaság helyzete A térségben a évi munkanélküliségi ráta 8,2% (TEIR), amely meghaladja a megyei (7,3%) ill. rszágs (6,3%) adatt. A fglalkztattt nélküli háztartásk száma szintén kedvezőtlen képet mutattt 2011-ben (térségi adat: 38,6%, megyei adat: 36,8%). Az alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban (pl. szakképzettséget nem igénylő fglalkzásk) fglalkztatttak kedvezőtlen aránya szintén beszédes adat a térség gazdaságát illetően (térségi adat: 36,7%, megyei adat: 28,2%, rszágs adat: 24,9%). Rendkívül nehéz elhelyezkednie a pályakezdő térségi fiatalknak (a 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya 2013-ban 17,8% vlt a térségben, a megyei adat 15%). A térség fő gazdasági ágai az idegenfrgalm, a kapcslódó szlgáltatásk, a feldlgzóipar és a mezőgazdaság. A legnagybb fglalkztatók: Kehida Termál Kft., vendéglátás Kehidakustány, SGHTHERMÁL Kft., vendéglátás Zalacsány, SH-Rekrd Ruhaipari Kft., textil ipar Zalaszentgrót, Zala- Cereália Kft., malmipar Zalaszentgrót, Uniferr Kazán és Gépgyártó Kft., gépipar Zalaszentgrót, Inter- Gép Kft., gépipar Kemendllár, Balatni Fa Kft., faipar Óhid, Cca-Cla HBC Magyarrszág Kft., élelmiszeripar Zalaszentgrót, Zal-Agr Kft., mezőgazdaság Türje, Zalagrár Kft., mezőgazdaság Pókaszepetk, Balaskó Kft., mezőgazdaság Pókaszepetk, Grót Cp Zrt, kereskedelem Zalaszentgrót, IMOFI S.R.W.S Kft., élelmiszeripar Zalaszentgrót, Mikfami Kft., élelmiszeripar Zalaszentiván. Kiemelkedő szerepe van a turizmusnak a térségben. Azn túl, hgy 2 település is kiemelkedő idegenfrgalmi célpntnak számít (Kehidakustány, Zalacsány), az akciócsprt tőszmszédságában található a nemzetközileg ismert gyógyfürdő Hévíz és a Nyugat-Balatni térség más turisztikai vnzerői. A térség 4 településén működnek kereskedelmi szálláshelyek (vendégéjszakák 2013-ban: db), 9 településen falusi szálláshelyek (vendégéjszakák száma: db). A térségbe elsősrban hazai vendégek érkeznek (a külföldiek aránya 27%, az rszágs adat 52,2%). Az átlags tartózkdási idő 3 nap. Számttevő bevétel idegenfrgalmi adóból 2 településen keletkezik. A férőhelyek száma kereskedelmi szálláshelyeken db, falusi szálláshelyeken 237 db (TEIR). A legnagybb hazai szállásprtáln ( 85 db térségbeli szálláshely hirdeti magát, ezek között 4 db 4 csillags htel van (2015. évi adat). A térségben a vállalkzásk többsége mikrvállalkzás, amelyekre az önfglalkztatás, a kényszervállalkzás, pályázati inaktivitás és a tőkehiány a jellemző. A társasági adóbevallásra kötelezett térségi vállalkzásk egy laksra vetített jegyzett tőkéje (129,6eFt, 2013, TEIR) messze az rszágs adat (1.730,3eFt) alatt van. Az egy laksra jutó iparűzési adó 2011-ben (17,4eFt) nem érte el az rszágs adat (37,5eFt) értékének felét. A 30-ból 8 településen egyáltalán nem keletkezik iparűzési adó bevétel. A ben működő vállalkzásk száma 1000 laksra vetítve 45,6 db vlt, ami az rszágs adat kb. 2/3-a (65,1 db). 50 főnél többet fglalkztató cég 13 van a térségben, 250 vagy annál több főt fglalkztató cég egy sem. A működő mezőgazdasági vállalkzásk száma 2011-ben 98 vlt laksra 39 regisztrált őstermelő jut (2013-as adat), amely megyei visznyításban átlags értéknek tekinthető. A térségben lakók jellemzően lakóhelyükön kívülre járnak dlgzni: skan vállalnak munkát az idegenfrgalmhz kötődő szlgáltató szektrban, tvábbá a térségen kívüli (Zalaegerszeg, Jánsháza stb.) multinacinális vállalatknál. Napnta ingázó fglalkztatttak aránya 55% (2011-es adat), amely jelentősen magasabb a megyei (39,8%) ill. rszágs (34,5%) adatnál. Az elmúlt években drasztikusan megnőtt a külföldön munkát vállalók száma. 15

16 A évben szakértők bevnásával zajló helyi élelmiszerrendszer elemzés átfgó képet adtt a térségi helyi termékek előállításának, értékesítésének sajátsságairól, felvázlta a térség számára célszerű tvábblépési, fejlesztési iránykat. A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében című tanulmány az Egyesület hnlapjának dkumentumtárában került közzétételre. A kutatás srán kitöltött 447 db fgyasztói kérdőívek alapján levnt következtetések: A térségben nagyn jelentős azn fgyasztók száma, akik maguk állítanak elő biznys élelmiszereket (pl. gyümölcs, tjás, lekvár, szörp). A térségi fgyasztók rendkívül ár-érzékenyek, jellemzően az lcsó élelmiszereket keresik, kimagasló a diszkntban vásárlók aránya. A fgyasztók többségének nincs infrmációja a helyi termékekről és termelőkről. A fgyasztók keresik a friss és jó minőségű termékeket. Jelentős részük már mst is közvetlenül a termelőtől biznys termékeket (pl. tjás, br, pálinka, tej, füstölt hús). A kényelmi trend és a vásárlóerő rmlása miatt nem keresettek a háztól értékesítő termelők, emellett nincs róluk megfelelő infrmáció. A személyes lekérdezésű kérdőívek (több mint 50 gazda) és a tematikus műhelybeszélgetések ( Alsópáhk, Hévíz) alapján levnt következtetések, megállapításk: Nagy hagymánya van a termékek feldlgzásának, őrzik és büszkék a termelők a tájtermékekre/ételekre. A legtöbb térségi helyi termék előállítónak több éves tapasztalata van a közvetlen értékesítésben. Alapvetően nincs értékesítési prblémája a több csatrnát alkalmazó termelőknek. A termelők alapvetően bizalmatlank az új, innvatív kezdeményezéseket illetően. A termelők félnek az együttműködésektől, termelő csprti integrációtól. A REL trenddé válásával csalók jelennek meg, akik becsaphatják a termelőket az együttműködés keretében. Az alacsny minőségű termékek rssz hírt keltenek, a negatív hír gyrsabban terjed, bizalmatlanságt eredményez. A turizmus felismerte az igényt és keresi a helyi/lkális/friss/termelői termékeket. A térségi és a szmszéds idegenfrgalmi közpntk ptenciális keresletet jelentenek a helyi termékek és a hzzájuk kapcslódó szlgáltatásk számára. A tanulmány beaznsítja a lehetséges helyi válaszkat is. Például ktatás és tudásátadás segítségével az együttműködési készség növelhető a termelők körében. Van igény arra, hgy köztes szervező segítse az együttműködések és párbeszéd kialakulását helyi termék területen. Legfntsabb elemként a tanulmány javaslatt tett a nyittt prták térségi együttműködésen alapuló fejlesztésére. A kncepció hátterét az adja, hgy sk termelő nagy tapasztalattal és kialakult vevőkörrel rendelkezik, akik szívesen kijárnak és háztól vásárlnak. A térség élen jár a rendezett gazdaudvark, fgadóhelyiségek kialakításában, és sk még nem termelőként regisztrált laks rendelkezik termelési és ételkészítési hagymánys tudással. Aznban az is megállapítható, hgy vannak termelők, akik egyelőre nem állnak készen a vásárlók fgadására, sem a szükséges tudás (marketing, kmmunikációs, adózási stb.), sem az infrastrukturális háttér nem áll rendelkezésükre. Visznt a kérdőívezés srán a termelők nagybb hányada válaszlta, hgy szívesen venne részt térségi kezdeményezésekben, és fejlesztené gazdaságát a Rövid Ellátási Lánc (REL) prgramba illeszkedő módn. Számttevő a közmunkaprgramkban (pl. mezőgazdasági közmunka) dlgzók száma. A kzfglalkztatas.bm.hu adatai szerint a Zala Termálvölgye 30 településén évben a közfglalkztatásban részt vevők havi átlags létszáma 604 fő vlt (ez a térség teljes laksságának közel 3%-a vlt akkr). A hazai finanszírzású fglalkztatási prgramk a térség önkrmányzatainak többsége számára a szükséges kisléptékű fejlesztések megvalósításának lehetőségét jelentik. A közmunkásként alkalmaztt helyi szakemberek (kőműves, ács, villanyszerelő stb.) munkája nymán többek között járdák, önkrmányzati épületek újultak meg, urnafalak épületek az elmúlt években. Ezek a prgramk az élőmunkát, az alapanyagt ugyan biztsítják, de kmly igény mutatkzik a hatéknyságt növelő munkagépek beszerzésére. 16

17 Az önkrmányzatk, nnprfit szereplők az elmúlt években kényszerűségből egyre nagybb szerepet vállaltak a termelésben, a helyben lakók jövedelemszerzési és költségcsökkentési lehetőségeinek bővítésében. Ezt a kényszert egyrészt az ingyen munkaerő értelmes fglalkztatásának igénye, másrészt az egyre nagybb arányt képviselő létminimum közelében élő családk szükségszerű támgatása szülte. A települések többsége tart fenn kertészetet (paprika, burgnya, hagyma, eper stb.), telepít gyümölcsöst, saját eszközök illetve néhányan saját kisüzem segítségével feldlgzzák az alaptermékeket (savanyúság, gyümölcslé, aszalvány, lekvár stb.). E gazdálkdó közösségek a termékeket jellemzően beviszik a közétkeztetésbe (így csökkentve az önkrmányzati kiadáskat), felajánlják a helyben lakóknak természetbeni juttatásként, felhasználják a falunapk étkeztetései srán, alacsny árn értékesítik (piacn, vendéglátóhelyen, kisbltban is), illetve kiegészítik velük az amúgy elég szűkös közmunkás béreket. Több közösségi feldlgzó (pl. gyümölcslé üzem, aszaló üzem) is működik a térségben, amely önköltségi árn vagy ingyenesen szlgáltat a helyi laksk vagy a térségbeli háztartásk, kisebb gazdák felé így segítve az önellátást, valamint a felesleg értékesítésével a jövedelemszerzést. Összegzés Az akciócsprt sajátssága az aprófalvas településszerkezet, visznylag kis területen (385,56 km2) jelentős számú település (30) és száms helyi szereplő sztzik. A gazdasági mutatókban bőven az rszágs ill. megyei átlag alatt teljesítő, flyamatsan csökkenő laksságszámú térségben érdemi eredményeket, fejlődést csak együttműködéssel lehet elérni akár a közösségfejlesztés, akár a gazdaságfejlesztés területén. Nem működnek a települések különböző életkrú és élethelyzetű csprtjainak találkzási, infrmálódási, együttműködési keretei. A közösségfejlesztésben minden településnek másk az adttságai, így egy-egy településen a megldás is más és más lehet. A térségben egyre csökken a fiatalk száma, a települések elöregednek. Ennek ka legfőképpen az aprófalvas településszerkezet, a rssz közlekedési visznyk, a helyi munkahelyek, a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A térségben a felsőfkú végzettségű fiatalk száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely ha pedig sikerül elhelyezkedniük, pályakezdőként a családalapítás, a saját lakás megfizethetetlen költséget jelent számukra. A jellemzően frráshiánys térségi településeken több lyan szlgáltatási igény jelenik meg, amelyet a települések önmagukban nem képesek biztsítani. Ilyen terület a kisebb településfejlesztési beruházásk (például járdafelújítás) elvégzése. Külső pályázati frrásk hiányában egyre több település kényszerül arra, hgy saját kivitelezésben (pl. a közmunkásai segítségével) valósítsn meg egy-egy kisebb lélegzetvételű, de sürgető fejlesztést. A térségi kistelepüléseken élők jövedelmi helyzete flyamatsan rmlik, a munkanélküliek fglalkztatását pedig a megyei átlaghz képest jóval gyengébb vállalkzói szféra egyre kevésbé képes ellátni. Egyre nagybb nymás nehezedik a települési önkrmányzatkra a bevételszerzési lehetőségek bővítése, a megélhetést elősegítő megldásk kidlgzására a háztartásk részéről. Az elmúlt években mindez drasztikus átalakulást hztt az önkrmányzatk működésében, tevékenységében. A települések többsége elindult az önellátás, gazdálkdóvá válás útján. Például a mezőgazdasági közmunkaprgramk keretében megtermelt termény bekerül a helyi közétkeztetésbe, a falunapk asztalára, felhasználásra kerül a segélyezésben. A Zalaszentgróti térség népesedési visznyait tekintve a nagybb térségi, és rszágs jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható: a térség a laksságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A 290/2014. (XI.26.) Krmány rendelet szerint kedvezményezett járás települései (20 település) és a 105/2015. (IV.23.) Krmány rendelet alapján kedvezményezett települések (tvábbi 3 település) laksságára vnatkzóan az alacsny szintű fglalkztatttság, illetve magas munkanélküliségi ráta, tvábbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A hátránys helyzetű rétegek (főként rmák, mélyszegénységben élők) egyre nagybb mértékben leszakadnak, valamint valós a veszélye az ún. dlgzói szegénység fennmaradásának a térségben, amelynek köszönhetően tvább éleződnek a helyi társadalmi feszültségek. A minőségi munkahelyek hiánya a térségen kívülre vnzza a kreatív, cselekvőképes embereket, a térség szellemi kiürülése így flyamatsnak mndható. 17

18 A térségben alacsny a gazdasági aktivitás. A működő vállalkzásk túlnymó többsége mikrvállalkzás, amelyekre az önfglalkztatás, a kényszervállalkzás, pályázati inaktivitás, alacsny szintű termelékenység és a tőkehiány jellemző. A helybeli vállalkzásk csak kevés munkaerőt képesek fglalkztatni, a helyi munkaerő többsége térségen kívülre jár dlgzni. A mikrvállalkzásk jövedelemtermelő és fglalkztatási szerepének erősítésével bővíthető a helyi munkahely kínálat, csökkenthető a szciális és gazdasági hátránykat eredményező inaktivitás és munkanélküliség. A évben szakértők bevnásával zajló helyi élelmiszerrendszer elemzés átfgó képet adtt a térségi helyi termékek előállításának, értékesítésének sajátsságairól, felvázlta a térség számára célszerű tvábblépési, fejlesztési iránykat. Az elemzés eredményeképpen megszülető A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében tanulmány többek között javaslatt tett a nyittt prták térségi együttműködésen alapuló fejlesztésére. Annak érdekében, hgy ezek a fejlesztések megvalósuljanak, indklt lenne a térség helyi szereplőinek széleskörű együttműködése a helyi termékek és szlgáltatásk vásárlásának, fgyasztásának elősegítése érdekében, fókuszba állítva a helyi értékeket és a turisztikában rejlő lehetőségeket. Az elmúlt évtizedek helyi térségfejlesztési tapasztalata azt mutatja, hgy e hátránys helyzetű térségben érdemi eredményeket, jelentős hzzáadtt értéket kevés frrásból kizárólag az együttműködés eszközével lehet elérni. Ugyanakkr a valós együttműködés a helyi szereplők között nem jön autmatikusan, ahhz prjektfejlesztésre, közös gndlkdásra, szakmai támgatásra van szükség. Mivel az elmúlt években ezeket a flyamatkat segítő, krdináló térségi humánkapacitásk lényegében kiüresedtek, a HFS megvalósítás érdekében a HACS menedzsment tudja ezeket a feladatkat ellátni elsősrban (ezt elősegítendő kötelező HACS knzultációt célszerű előírni a LEADER pályázatknál). Fennáll a veszélye annak is, hgy a ptenciális térségi pályázók azn HFS intézkedések esetében, ahl kmly elvárás az együttműködés, innváció, nem szívesen lépnek be pályázóként azk plusz terhei miatt (emiatt célszerű ösztönzőket, pl. magasabb támgatási arányt alkalmazni). 4.2 A as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A Zala Termálvölgye Egyesület 2008-ban kifejezetten azzal a céllal alakult meg, hgy Hévíz és Zalaszentgrót térségében megvalósítsa a as Új Magyarrszág Vidékfejlesztési Prgram keretében a helyi LEADER prgramt. A zalaszentgróti kistérségben már vlt előzménye a LEADER prgramnak, a térség ben a kísérleti LEADER, és 2005-ben az AVOP LEADER+ prgramnak is résztvevője vlt. A helyi szereplők ismerték a módszertant, már megvlt az a kör, akik aktívan kivették a részüket a szervezésben, tervezésben, így maximálisan rá lehetett kncentrálni a szakmai munkára. Az Egyesület működési területe az előző ciklusban kétpólusú vlt. A térségben jelenlévő idegenfrgalmból száms település prfitált, ezek közül is a legkiemelkedőbb a nemzetközileg ismert fürdővárs, Hévíz. Másik részről a települések túlnymó többsége hátránys helyzetű, magas a munkanélküliség, csökken a laksságszám, a helyi gazdaság fejletlen. Egy ilyen helyzetben kellett az Egyesületnek eldöntenie, hgy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában a rendelkezésére álló frráskeretet milyen fejlesztési célkra tervezi lekötni. Olyan utat keresett a gazdaságfejlesztésre, amely elsősrban a leszakadó települések felzárkózását segíti, de pzitívan hat az idegenfrgalmra is. Így esett a választás a helyi termékek fejlesztésére, amely a térségi kézműves termékek, a feldlgzatlan és feldlgztt élelmiszerek előállításának segítését és fgyasztásuk ösztönzését jelentette. A helyi termékek előállítása, értékesítése leginkább a kiemelkedő mezőgazdasági adttságkkal bíró háttértelepülések számára jelenthet új munkahelyeket, jövedelmet, de a helyi termék jó az idegenfrgalmi centrumknak is, hiszen ajándéktárgyat, prgramt jelenthet a turistáknak, alapanyagt a vendéglátásnak. Az ÚMVP negyedik, azaz LEADER tengelyének térségre jutó több mint félmilliárd frints fejlesztési keretösszegének kb. felét az akciócsprt kizárólag a helyi termék fejlesztés érdekében használta fel, pályáztatta ki. Az elmúlt hat évben 11 termelő beruházás részesült összesen 190 millió frint vissza nem térítendő támgatásban, amelynek köszönhetően bővült a helyi termelők köre, a termék kínálat. Elkészült több, helyben igénybe vehető gyümölcsfeldlgzó, ezek közül kettő ún. közösségi feldlgzó, ahl a helyi gazdák, laksk önköltségi árn juthatnak hzzá a 18

19 szlgáltatáshz. Flyamats feladatt jelentett a helyi termékekkel kapcslats tudásátadás, szemléletfrmálás, egy együttműködő közeg létrehzása. Ehhez száms, érintettekkel közös tervezési alkalmra, knferenciára, műhelynapra, tanulmányútra, személyre szabtt tanácsadáskra, flyamatsan épített bizalmra vlt szükség, amihez a LEADER prgram tudtt frráskat társítani. Az Egyesület helyi termék témában 6 év alatt tett lépései nem mndhatóak egyöntetűen sikeresnek. Például a hévízi szálldák vendégei számára 2010-ben kialakíttt helyi termék prgramcsmagk csak néhány piltjelleggel megvalósíttt kirándulást értek meg, az előkészítésbe bevnt szálldák végül nem vették fel a rendszeres prgramjaik közé a buszs gazdalátgatáskat. A sikertelenség egyik ka itt például az vlt, hgy az alapk nem vltak rendben: az érintett gazdák nem álltak készen a vendégfgadásra, nem vlt érdemi kapcslat, együttműködés a prgramt nyújtó termelők között, illetve nem vlt biztsíttt az elvárt színvnalú prfesszinalizmus a szervezésben (pl. marketing). De példa a sikertelenségre a 2014-ben készített térségi helyi termék katalógus és prtál adatfeltöltése is, amikr az előzetes várakzáskkal ellentétben a termelők nem vltak aktív, segítő partnerek, csak jelentős erőfeszítések árán lehetett a megcélztt tartalmat összeállítani. Az Egyesület a sikertelen kísérletekből is tanulva a as időszak helyi termék fejlesztését egészen új alapkra helyezte óta a térségi felkészülést egy a hazai ill. nemzetközi trendeket ismerő külsős szakértő segíti, krdinálja; 2015-ben a termelők bevnásával elkészült egy átfgó helyzetfelmérés és fejlesztési kncepció, amely egy termelőket összefgó hálózat, a nyittt prta prgram köré fűzi majd fel a tevékenységeket; az új prgram a termelői érdekekre épít (csak az valósul meg, amiről a hálózat előzetesen döntést hz), így jgsan elvárható, hgy az érintettek aktív, cselekvő szereplői legyenek a kezdeményezéseknek. A LEADER prgramban a helyi termék ügy mellett több fnts kezdeményezés is el tudtt indulni a térségben. Ezek közül a fecskeház prgram a legismertebb, amely a fiatalk térségben történő tthnteremtését igyekezett előmzdítani. Az összesen kb. 100 millió Ft-s fejlesztés srán 10 településen 15 fecskelakás készült el (ezek mindegyike flyamatsan laktt, megürülés esetén újra meghirdetésre kerül), megalakult a fecskeházak hálózata, létrejött az ún. Fecskeház Közpnt. A fiatalk megtartása, identitástudat erősítése létfntsságú kérdés a térség fejlesztése szempntjából. Ezt a célt szlgálta például a évben az Egyesület által elkészített térségi értékekről általáns iskla 7. sztálysknak szóló ktatási segédanyag is. Tvábbi mintaértékű elem vlt a HVS-ben a hagymánys gyümölcsös prgram. Az akciócsprt saját módszertant dlgztt ki a ma elterjedt intenzív ültetvényekkel szemben fenntarthatóbb alternatívát jelentő hagymánys gyümölcsösök telepítésének támgatására, összesen 11 gyümölcsös jött létre az elmúlt 5 évben. Ezen kezdeményezések közül az igényfelmérések alapján a fecskeház prgram az, amelynek ban is lenne érdemi flytatása, elsősrban azkn a településeken indklt új fecskeházak létrehzása, amelyek az előző ciklusban még nem tartztak az akciócsprt működési területéhez (5 csatlakzó település). A Zala Termálvölgye HVS-ében több pntn is megjelent az innváció. A fecskeház prgram a fiatalk tthnteremtését elősegítő lyan mdellprgram létrehzását jelentette, amely figyelembe vette ugyan a többi hasnló hazai kezdeményezést, de egy új, ennek a térségnek a sajátsságaihz igazdó módszertant alkalmaztt. A térségben újszerű kezdeményezés vlt az is, amikr a HVS lyan gépek, eszközök beszerzését, szlgáltatásk létrehzását támgatta, amelyek az egész térségben önköltségi árn igénybe vehetők vltak. Például egy önkrmányzati társulás rendezvénysátr beszerzésére pályáztt, amelyet a térségi közösségi rendezvényekre rendkívül kedvező árn tudnak igényelni a helyi önkrmányzatk, civil szervezetek. De ide srlhatóak a közösségi zöldség-gyümölcsfeldlgzók, amelyek a piaci árnál kedvezőbb feldlgzási lehetőséget teremtettek a legkisebb termelők számára is elérhető módn. A as HVS a felülvizsgálatk srán képes vlt alkalmazkdni a térségben lezajló váltzáskhz, például az önkrmányzatk tevékenységének átalakulásáhz. Egyre több település vált gazdálkdóvá, pl. a mezőgazdasági közmunkaprgramk által: a termény bekerült a közétkeztetésbe, a falunapk asztalára, felhasználásra kerül a segélyezésben. Elegendő fejlesztési frrás híján megszkttá vált az is, hgy egy-egy létfntsságú, vagy éppen szépészeti jellegű fejlesztést jelentős részben, vagy teljes egészében saját kivitelezésben valósítttak meg az önkrmányzatk. Ezt felismerve a 2013-ban meghirdetett Gazdálkdó települési közösségek LEADER intézkedés keretében több közösségi feldlgzó, önkrmányzati 19

20 gépbeszerzés tudtt megvalósulni. A prjektötlet-gyűjtés és a HFS tervezés műhelybeszélgetései alapján elmndható, a Gazdálkdó települési közösségek kncepció sikeres, népszerű megldás vlt a térségben, az érintettek várják a flytatást. A krábbi résztvevők elmndásai alapján jelentős előnye vlt az intézkedésnek a rugalmasság, azaz ténylegesen arra tudtak pályázni, amire valóban szükségük vlt, tvábbá lehetőség vlt a kísérletezésre, az újszerű megldásk alkalmazására. Fnts, hgy a megkezdett flyamatk a as EU prgramzási időszakban is flytatódjanak majd. A HVS után a Helyi Fejlesztési Stratégiában is fő priritásként célszerű kezelni a helyi termék fejlesztés kérdését. Az eddig elért eredmények, a térségben megalapztt bizalm lehetővé tesz jelentős előrelépéseket a területen (pl. a hálózatsdásban). A HVS-ben sikerrel alkalmaztt eszközök (fecskeház, térségi szlgáltatásk fejlesztése önköltségi árn, gazdálkdó települési közösségek intézkedés stb.) tvábbvitele indklt a Helyi Fejlesztési Stratégiában is. 4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, prgramk, szlgáltatásk A Zala Termálvölgye Helyi Fejlesztési Stratégiájáhz az peratív prgramk közül a legtöbb kapcslódást a Vidékfejlesztési Prgram, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Prgram és az Emberi Erőfrrás Fejlesztési Operatív Prgram hrdzza. Általánsságban megállapítható, hgy az akciócsprt települési önkrmányzatainak, civil szervezeteinek, egyházainak skmilliós egyedi fejlesztési elképzelései a jelenlegi ismereteink szerint kizárólag a VP 7.2 és 7.4 intézkedései, valamint a TOP releváns intézkedései keretében részesülhetnek támgatásban. Bár igény lenne rá, de a HACS rendelkezésére álló LEADER fejlesztési frrás mértéke nem teszi lehetővé a nagybb egyedi prjektek támgatását (a 40%-s közösségfejlesztési arányt figyelembe véve, kb. 4,9 millió Ft-nyi frrás jutna csak 1-1 településre) a HFS-ben. A Stratégia gazdaságfejlesztési törekvéseiben kulcsszerepet játszó helyi termék előállítók, vendéglátók leginkább a majdani VP kiírásk segítségével tudják megvalósítani terveiket. Amennyiben a térségi igényeknek megfelelő feltételekkel jelennek meg a kapcslódó pályázati kiírásk (jelen pillanatban csak az általáns paraméterek ismertek az OP-kban), a HFS céljainak megvalósulása szempntjából kulcsfntsságúak lehetnek az alábbi intézkedések: VP Mezőgazdasági termékek feldlgzásának fejlesztése ill. VP Brászat fejlesztése Helyi termék előállítók feldlgzó, tárló kapacitásainak fejlesztése. VP Nem mezőgazdasági tevékenységek elindítása ill. VP Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése Falusi és agrturizmus, nyittt prták fejlesztése. VP REL együttműködések Helyi termék előállítók, vendéglátók térségi együttműködésének erősítése. VP Kisméretű infrastruktúrák fejlesztése a vidéki térségekben ill. VP Alapvető szlgáltatásk fejlesztése a vidéki térségekben Közösségi célú fejlesztések megvalósítása a településeken. TOP Helyi gazdaságfejlesztés Térségi helyi termék együttműködéshez kapcslódó önkrmányzati prjektek megvalósítása (pl. lgisztika, hűtőház, piac). TOP Energiahatéknyság és megújuló-energiafrrás használat fkzása az önkrmányzatknál Települési épületállmány krszerűsítése. TOP Helyi fglalkztatási együttműködések Helyi termék témájú gazdaságfejlesztési törekvésekhez a fglalkztatási láb megteremtése. TOP 1.4.1, TOP 2.1.2, TOP Zalaszentgrót Várs számára reálisan elérhető pályázati kiírásk. Az EFOP 1.7 intézkedés kitűnő eszköz lehet az akciócsprt számára a fiatalk megtartását szlgáló térségi prgramk megvalósításáhz. 20

21 A évben aktuális térséget érintő területi fejlesztési dkumentumkban fellelhető fntsabb HFS kapcslódási pntk többek között: Zala Megyei Területfejlesztési Kncepcióban (2013.) Élhető Zala megye átfgó cél esetében Egészséges, vnzó, emberközpntú épített- és természeti környezet ágazati stratégiai cél; Jól működő, fejlett gazdaság átfgó cél esetében Hagymánykn alapuló gazdasági ágazatk megerősítése, hzzáadtt érték növelése ágazati stratégiai cél. A Zala Termálvölgye Egyesület HFS-e a Nyittt Prta prgramban részt vevő helyi termék előállítók helyzetbe hzásával támgatja e megyei cél elérését. Zala Megyei Integrált Területi Prgramban (2015.) Kapcslódó fő peratív fejlesztési célk: Múltunkból jövőt! A vidéki Zala hagymányának megőrzése - hely- és térségspecifikus termékek és szlgáltatásk gazdaságfejlesztési erőfrrásként való felhasználása. ; Élhető, versenyképes zalai falvak és vársk fejlesztése a megyéből való elvándrlás mértékének csökkentésére, a települési környezet minőségének javításával - különös tekintettel a közszlgáltatásk minőségének és elérhetőségének fejlesztésével, valamint Erős és együttműködő megyei közösség helyi közösségek, társadalmi khézió és a helyi identitás megerősítése a kulturális skszínűség megtartása mellett.. A Zala Termálvölgye Egyesület HFS valamennyi intézkedése hzzájárul ezen megyei célk eléréséhez (pl. különösen a Zala megyei helyi termék védjegyrendszer kialakítása a másik 6 megyei HACS-csal közösen a LEADER térségek közötti együttműködés keretében). Zalaszentgrót Integrált Településfejlesztési Stratégiában (2015.) Kapcslódó tematikus célk: 1. Gazdasági felzárkózás mellett stabil, kiszámítható gazdasági növekedés megvalósítása ; 2. Turizmusfejlesztés ; 5. Környezetgazdálkdás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése és környezeti tudatsság erősítése. A HFS az 1. célt leginkább az innvatív gazdaságfejlesztés intézkedéssel, a 2. célt a nyittt prta prgram keretében megvalósítani tervezett gasztrturisztikai prgramcsmagkkal, az 5. célt pedig a helyi termék fgyasztással kapcslats szemléletfrmáló tevékenységeivel szlgálja majd. Zalaszentgróti Járási Esélyteremtő Prgramtervben (2015.) Kapcslódó priritásk: Szciális felzárkóztató és közösségfejlesztési prgram a társadalmi összetartzásért ; Munkaerő-piaci aktivizálási prgram ; Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése. A HFS 11. intézkedése az Esélyteremtő Prgramterv egyik intézkedése alapján került kidlgzásra. A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében - Hva tvább a helyi termékek és értékek fejlesztése terén között? című tanulmányban (2015.) Kapcslódó javaslatk: Nyittt prták fejlesztése ; Gasztrturisztikai prgramk ; Termelői integráció egy lgisztikai közpnt kialakításával. A tanulmány által javaslt irányk megvalósítását a HFS 8., 9. és 10. intézkedése tartalmazza. A HFS céljainak elérése érdekében az akciócsprt törekszik az együttműködésre a térséget érintő releváns prjektekkel, prgramkkal. Az Egyesület tagja a Zalaszentgróti Fglalkztatási Paktumnak és amennyiben megvalósul a TOP helyi paktum prjekt, abban helyi termék témában együttműködő partnerré tervez válni. A HFS turisztikai vnatkzásai (nyittt prták, mint turisztikai termék) kapcsán flyamats szakmai együttműködést tervez a HACS az egyetlen helyi TDM szervezettel, a Kehidakustányi Turisztikai Egyesülettel. Partnerré szeretne válni az Egyesületet a Bejárható Magyarrszág Prgram jármódjainak térségi kijelölésében, kiépítésében, esetleg az adatk rendszeres karbantartásában (a puhatlózó megkeresések már elkezdődtek, de knkrétumkat még nem lehet ismerni jelen pillanatban). Az előzetes elképzelések között szerepel, hgy a HFS Nyittt Prta prgramjában résztvevő vendéglátó gazdaságk becsatrnázásra kerülnének a gyalgs, kerékpárs és lvasturizmus rendszereibe (pl. kitáblázás, karám elhelyezése lvaknak stb.). Az Egyesület júniusában alapító tagja lett a Zalaszentgróti Járási Esélyteremtő Kerekasztalnak, amelyben a részvételt a jövőben is tervezi, esélyegyenlőséggel kapcslats HFS prgramjainak (leginkább az 1, 2, 3 és 11. intézkedések) megvalósítása srán a kerekasztal szervezeteivel együttműködik. 21

22 4.4 SWOT Erősség E₁ A civilek a térség fejlesztése szempntjából aktívak, összefgnak (pl. ifjúságfejlesztés területén). E₂ Jelentős tapasztalatk halmzódtak fel a térségben az innvatív prgramk indítása, fenntartása terén. E₃ A térségi önkrmányzatk jelentős, aktív szereplői a helyi élelmiszerrendszernek, mint termelők (pl. feldlgzót működtetnek, mezőgazdálkdási prgramjuk van) és mint fgyasztók (közétkeztetés). E₄ A térségben nagyn jelentős azn fgyasztók száma, akik maguk állítanak elő biznys élelmiszereket (pl. gyümölcs, tjás, lekvár, szörp). E₅ A legtöbb térségi helyi termék előállítónak több éves tapasztalata van a közvetlen értékesítésben. E₆ Alapvetően nincs értékesítési prblémája a több csatrnát alkalmazó termelőknek. E₇ Nagy hagymánya van a termékek feldlgzásának, őrzik és büszkék a termelők a tájtermékekre/ételekre. E₈ A turizmus felismerte az igényt és keresi a helyi/lkális/friss/termelői termékeket. E₉ Az elmúlt két évtizedben kialakult együttműködési kultúra a helyi szereplők között. E₁₀ Jelentős ptenciált hrdz magában a térségben kmly hagymánykkal bíró szőlő- és gyümölcskultúra Lehetőség L₁ A közfglalkztatás és a szciális szövetkezetek krmányzati preferálása újabb lehetőségeket teremthet a térségben is. L₂ A fgyasztók keresik a friss és jó minőségű termékeket. L₃ Több hagymánys és mdern diverzifikációs frma létezik, amelyek támgatást élveznek a jövőben és még nem használják őket a térség termelői. L₄ A térségi és a szmszéds idegenfrgalmi közpntk ptenciális keresletet jelentenek a helyi termékek és a hzzájuk kapcslódó szlgáltatásk számára. L₅ A helyi termékek térnyerését támgató rszágs kezdeményezések pzitívan hatnak a térségi fejlesztő flyamatkra is. L₆ A klímaváltzás és a környezetszennyezés hatásainak fkzódása miatt felértékelődhetnek a Gyengeség Gy₁ Az elmúlt 10 évben a térség elvesztette laksságának 10%-át. Csökkenő születés szám, magas öregedési index jellemző. Gy₂ A térségben rendkívül magas az alacsny presztízsű fglalkztatási csprtkban (pl. szakképzettséget nem igénylő fglalkzásk, közmunka) fglalkztatttak aránya. Gy₃ A térségi önkrmányzatk többsége tőkeszegény, szinte kizárólag a minimális önerővel megpályázható vissza nem térítendő támgatásk segítségével képes fejlesztéseit megvalósítani. Gy₄ Tőkehiánys vállalkzásk, önkrmányzatk, civil szervezetek. Gy₅ A termelők alapvetően bizalmatlank az új, innvatív kezdeményezéseket illetően. Gy₆ A termelők félnek az együttműködésektől, termelő csprti integrációtól. Gy₇ A térségi fgyasztók rendkívül ár-érzékenyek, jellemzően az lcsó élelmiszereket keresik, kimagasló a diszkntban vásárlók aránya. Gy₈ A fgyasztók többségének nincs infrmációja a helyi termékekről és termelőkről. Gy₉ Flyamatsan csökken a vidékfejlesztési prgramk megvalósításában ptenciálisan közreműködő helyi szakemberek száma. Veszély V₁ A szciális-, ktatás- és a fglalkztatásplitika területén végrehajttt tvábbi váltztatásk növelhetik a hátránys helyzetű rétegek leszakadását a térségben. V₂ A külföldön (pl. Ausztria) elérhető magas fizetések miatt a fiatalk többsége végleg elvándrlhat a térségből. V₃ A glbális válságjelenségek (pl. klímaváltzás, energiaválság) új kihívásk elé állíthatják a térségi laksságt, vállalkzáskat a közeljövőben. V₄ A as EU prgramzási időszakban a krábbiakhz képest jelentősen kevesebb lesz a térségi közösségi prgramkra frdítható frrásk köre és mennyisége. V₅ Kényelmi trend és a vásárlóerő rmlása miatt nem keresettek a háztól értékesítő termelők, emellett nincs róluk megfelelő infrmáció. 22

23 térség eddig kihasználatlan adttságai (nincsenek szennyező-frrásk, műveletlen dmbvidék). V₆ A REL trenddé válásával csalók jelennek meg, akik becsaphatják a termelőket az együttműködés keretében. SWOT mátrix elemzés Ha Az elmúlt 10 évben a térség elvesztette laksságának 10%-át. Csökkenő születés szám, magas öregedési index jellemző. gyengeséghez hzzákapcsljuk A as EU prgramzási időszakban a krábbiakhz képest jelentősen kevesebb lesz a térségi közösségi prgramkra frdítható frrásk köre és mennyisége. veszélyt, abból egy elkerülő stratégia következik. A HFS-nek el kell kerülnie azt, hgy lyan közösségi kezdeményezéseket fejlesszen ki és támgassn a népességszám csökkenésének mérséklésére, amelyek flytatása vagy fenntartása kizárólag újabb pályázati frrásból lenne csak lehetséges. A választtt megldásk ptimális esetben megteremtik a körülményeket az újabb, önerőből megvalósítható közösségfejlesztő prgramk, kezdeményezések számára (pl. új, fenntartható térségi szlgáltatásk; közösségfejlesztési kulcsprjektek). Ha a Flyamatsan csökken a vidékfejlesztési prgramk megvalósításában ptenciálisan közreműködő helyi szakemberek száma. gyengeséghez hzzákapcsljuk A szciális-, ktatás- és a fglalkztatásplitika területén végrehajttt tvábbi váltztatásk növelhetik a hátránys helyzetű rétegek leszakadását a térségben. veszélyt, abból egy elkerülő stratégia következik. A HFS-nek el kell kerülnie azt, hgy passzív elszenvedője legyen a térség a megszktt rendszerek átalakulásának. A gyenge humánkapacitásk átmeneti időszaki megerősítésével (Esély-menedzserek alkalmazásával), a meglévő szereplők közötti együttműködés erősítésével (pl. Esély-hálózat munkája, Innvatív térségi közösségfejlesztési prgramk) a térség képes lehet a szükséges infrmációáramlás biztsítására, a váltzáskban rejlő lehetőségek kihasználására. Ha A civilek a térség fejlesztése szempntjából aktívak, összefgnak (pl. ifjúságfejlesztés területén). erősséghez hzzákapcsljuk A külföldön (pl. Ausztria) elérhető magas fizetések miatt a fiatalk többsége végleg elvándrlhat a térségből. veszélyt, abból egy védekező stratégia következik. A HFS építve a meglévő civil közösségekre csökkentheti a fiatalk végleges elvándrlásának esélyét, hiszen a külföldre vándrlás reálisan nem akadályzható meg, de erős kötődés megléte esetén a fiatalk visszatérnek (barátaikhz, szűkebb közösségükhöz). Az önszerveződő ifjúsági közösségek kisösszegű, kisléptékű támgatása is jelentős eredményekkel járhat ezen a téren (ifjúságfejlesztési kisprjektek). Ha A legtöbb térségi helyi termék előállítónak több éves tapasztalata van a közvetlen értékesítésben. erősséghez hzzákapcsljuk a Több hagymánys és mdern diverzifikációs frma létezik, amelyek támgatást élveznek a jövőben és még nem használják őket a térség termelői. lehetőséget, abból egy ffenzív stratégia következik. A HFS a térségbeli gazdák, helyi termék előállítók együttműködésen és közvetlen értékesítésen alapuló diverzifikációjának segítésével más prgramk által is támgattt sikeres fejlesztési flyamatt indíthat el (Nyittt Prta prgram). 4.5 Fejlesztési szükségletek aznsítása A helyi fejlesztési stratégiának kiemelten kell fglalkznia munkahelyek, azn belül különösen a minőségi munkahelyek létrehzásával, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésével (Gy₂, V₁, V₂). A térségi adttságk ehhez a turizmus és a mezőgazdaság, élelmiszeripar területén biztsítanak elsősrban terepet. A térségben kézenfekvő gazdaságfejlesztési út a helyi termékek fejlesztése, amelyet nemcsak a helyzetfeltárás (E₅, E₆, E₇, E₈, E₁₀), hanem a krábbi LEADER stratégiák által elért eredmények is alátámasztanak. Mivel a Vidékfejlesztési Prgram más intézkedéseiben jelentős frrás érhető el a mezőgazdasági, feldlgzási tevékenységek fejlesztésére, ezért egyedi beruházáskat (pl. kisüzem létrehzása) LEADER frrásból közvetlenül nem célszerű támgatni. Ugyanakkr a térség vnatkzásában 2015-ben elkészített szakértői anyag ( A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye 23

24 Egyesület térségében tanulmány) rámutattt, hgy száms lyan máshnnan nem finanszírztt fejlesztési feladat van a témában, amelyhez adttak az előfeltételek (E₂, L₃, L₄, L₅, L₆) és amelynek köszönhetően stabilabbá válhat a helyi termék piac, növekedhetnek a bevételek és javulhat a versenyképesség. Szükségletet jelent a minden krábbinál intenzívebb térségi együttműködés előmzdítása például nyittt prta hálózat létrehzásával, gasztrturisztikai prgramk megvalósításával, a helyi termék lgisztika fejlesztésével. A Nyittt Prta prgram elindításáhz minden előfeltétel adtt (pl. alaps előkészítés, térségi együttműködési tapasztalatk stb.). A helyi termék témán túl a HFS-ben indklt lehetőséget biztsítani az innvatív, térségi adttságkra építő vállalkzói prjektek támgatására is, hiszen ezek a más OP-k keretében nem finanszírzható kezdeményezések fnts láncszemek lehetnek a helyi gazdaság fejlesztésében. A helyzetelemzés megállapíttta, hgy a helyi önkrmányzatkra kmly feladat hárul a közvetett gazdaságfejlesztésben (E₃). A helyi igényekhez igazdó gazdaságfejlesztési hatású prjektek (pl. közösségi feldlgzók) megvalósításának támgatásával ez a szerepük tvább erősíthető (L₁). A fejlesztési cél megvalósulásáhz minden szükséges adttság rendelkezésre áll (krábbi prgram sikeres mintaprjektjei, innvatív prjektötletekkel rendelkező helyi szereplők, az önellátó települések fglalkztatásplitikai támgatása stb.). A térség legsúlysabb prblémája a flyamats népességfgyás (Gy₁, V₄), amelynek ütemét a gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazásán kívül közösségi jellegű prgramkkal is lehet mérsékelni. Ilyen már biznyíttt megldás lehet a térségben óta zajló fecskeház prgram flytatása, újabb fecskelakásk létrehzása a fiatalk számára. Az elvándrlás megállításában kulcsszereplők a települések helyi közösségei, az ifjúsági csprtsulásk. Az önszerveződő közösségek helyi igényeknek megfelelő támgatására (akár infrastruktúrával, akár eszközökkel stb.) kitűnő eszköz lehet a LEADER módszer. Az egyedi prjektek támgatásán túl fnts feladat a közösségfejlesztésben a térségi együttműködésre építő megldásk alkalmazása (pl. önköltségen bérelhető infrastruktúra, esély témájú hálózat létrehzása), amely egyrészt a kitűnő adttságk (E₁, E₂), másrészt a rendelkezésre álló szűkös erőfrrásk (V₂, V₄) miatt is szükséges elem kell, hgy legyen a HFS-ben. 5. Hrizntális célk 5.1 Esélyegyenlőség A HACS térség 30 településéből 23 település kedvezményezett a 290/2014. illetve a 105/2015. Krmány rendeletek alapján, ezért a Zala Termálvölgye akciócsprt a HFS előkészítése, a Stratégia tervezése srán kiemelten fglalkztt az esélyegyenlőség kérdésével (ennek részletes kifejtése a HFS 2. pntjánál lvasható). Az esélyegyenlőség kezelésének legfntsabb eszköze a Zalaszentgrót járási Esély kerekasztal munkájában való tvábbi aktív részvétel lesz, amelytől a Zala Termálvölgye Egyesület a HFS megtervezéséhez eddig is flyamats segítséget kaptt. A HFS cselekvési terve több pntn is közvetlenül fglalkzik esélyegyenlőségi témákkal (például fiatalk tthnteremtésének segítése fecskeházak létrehzásával), de a legjelentősebb eredményeket a témában az EFOP 1.7 intézkedés keretében megvalósítani tervezett Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében című prjekttől várjuk. A prgram lebnylításában, mnitringzásában kmly szakmai támgatásra számítunk a pályázatt kiíró EMMI részéről. Kiemelkedően fnts partnerek lesznek tvábbá a helyi önkrmányzatk. Segítségükkel a valós helyi szükségleteknek megfelelően fgjuk tudni a HFS intézkedéseit megvalósítani. 24

25 5.2 Környezeti fenntarthatóság A Helyi Fejlesztési Stratégia tervezése és majdani megvalósítása srán kiemelt szerepe lesz a környezeti fenntarthatóságnak, a hagymánys érték-rendnek, a helyi értékeknek. Ez elsősrban a helyi termékek, rövid élelmiszerlánck fejlesztésén keresztül jelenik meg a Stratégiában, amelynek egyebek mellett célja a termelő és fgyasztó közötti távlság csökkentése, a fgyasztók egészséges és helyi élelmiszerekkel való ellátása, a környezetszennyezés csökkentése. Az autentikus, hagymánys, eredeti, fenntartható, szeznális vagy egyéb, a helyi laksság által nagyra értékelt tulajdnsággal rendelkező helyi termékek kínálata erősíti a társadalmi khéziót és a közösségi szellemet, és környezetbarát magatartásra, aktív államplgári részvételre ösztönzi a helyi közösséget. Ezek a termelési rendszerek környezetileg fenntarthatóbbak, csökkennek a szállítással összefüggő externáliák (az élelmiszerek szállítási útja), és lehetőség nyílik a szerves hulladékn, maradékanyagkn és megújuló energián alapuló körflyamatk létrehzására. A helyi termékek hzzájárulhatnak a bilógiai skféleség fenntartásáhz és a kipusztulóban lévő gyümölcs- és zöldségfélék, valamint állatfajk fennmaradásáhz. Ez a klímabarát gazdaságfejlesztési mód került a Zala Termálvölgye HFS-ének fókuszába, amely lehetővé teszi, hgy a helyzetelemzésben bemutattt kedvező környezeti adttságk (SWOT: L₆) megőrzésre kerüljenek, kihasználhatók legyenek. A HFS intézkedéseinek megvalósítása srán kiemelt szerepe lesz a környezeti fenntarthatósággal kapcslats szemléletfrmálásnak, tudásátadásnak, a helyi értékek tudatsításának, megőrzésének. Ezekre leginkább az egész térséget átfgó együttműködési prjektek keretében lesz lehetőség. 6. A HFS integrált és innvatív elemeinek bemutatása A Zala Termálvölgye akciócsprt Helyi Fejlesztési Stratégiája integrált elemei leginkább azk a pntk, amelyek esetében széleskörű együttműködéssel valósul meg a cselekvési terv. A év srán készített A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében című tanulmány átfgóan elemezte a térségi helyzetet és felvázlta a szükséges teendőket a témában. A szakmai anyag az ismert kérdőíves, mélyinterjús, fókuszcsprts elemzési módszereket alkalmazva vizsgálta a termelők, fgyasztók, vendéglátók, szállásadók, plgármesterek igényeit, véleményét és jövőbeli elképzeléseit, tvábbá fglalkztt a nemzetközi együttműködés nyújttta lehetőségekkel is. A szakértői javaslatkat követve a Zala Termálvölgye Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégiájában egy integrált, a helyi, földrajzi adttságkra kncentráló fejlesztési tervet vázlt fel a helyi élelmiszerrendszerekkel kapcslatban. Hasnlóan integrált megközelítést sikerült alkalmazni a HFS esélyegyenlőséggel kapcslats részeinek kidlgzásakr, amelyet a óta működő Zalaszentgróti Járási Esély Kerekasztal munkájában való részvétel tett lehetővé. A HFS száms innvatív elemet tartalmaz. A fecskeház intézkedés beépítése egy a térségben óta futó krábban vidékfejlesztési díjjal is elismert mintaértékű prgram flytatását jelenti. Az ifjúságfejlesztési kisprjektek intézkedés egy az ifjúságfejlesztési szakmában sikerrel alkalmaztt módszer helyi sajátsságkra történő adaptálását jelenti. Az innvatív térségi közösségfejlesztés intézkedés nevéből adódóan is a valamilyen szempntból innvatív, egész térséget lefedő együttműködési prjektek támgatását tűzte ki célul. A térségi szlgáltatásk fejlesztése intézkedés azt az előző LEADER prgramban már biznyíttt újszerű megközelítést viszi tvább, amely egyes egész térségben felmerülő közösségi igények együttműködésen alapuló, ezáltal jóval hatéknyabb kielégítését célzza meg (pl. önköltségi árn bérelhető rendezvénysátrak a falunapk szervezéséhez). A Gazdálkdó települési közösségek és a Közösségfejlesztési kulcsprjektek intézkedések lgikájukból adódóan magukban hrdzzák az innváció létrejöttét, hiszen itt a települések lyan kisléptékű beruházásk rugalmas megvalósítására kapnak lehetőséget, amelyre helyben - biznyítttan - szükségük van. Az Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek intézkedés kiválasztási kritériumai között nevesítetten is szerepelnek innvációs szempntk: pl. a prjekt eredménye új technlógia vagy termék, új eljárás, új végrehajtási, működési mód, új, magasabb minőség. 25

26 Innvációs szempntból külön kiemelést érdemel a Nyittt prta hálózattal kapcslats HFS elképzelés, amely attól is különösen innvatív, hgy mind az előkészítési szakaszban (műhelymunkák, fókuszcsprts beszélgetések stb.), mind a majdani megvalósítási szakaszban (pl. a hálózati együttműködés kereteit a hálózat ptenciális érintettjei közösen határzzák meg stb.) az érintettekkel közösen kerül kidlgzásra. 7. A stratégia beavatkzási lgikája 7.1 A stratégia jövőképe A Zala Termálvölgye térségében a sikeres közösségeknek és vállalkzásknak köszönhetően javul a térségben élők életminősége, javul a térség népességmegtartó képessége, nő a térség turisztikai vnzereje, versenyképessége ra az együttműködésekre, mintaértékű vállalkzói beruházáskra alapztt helyi vidékfejlesztés jelentős eredményeket ér el a helyi termék előállítás és értékesítés, a fglalkztatás bővítés, valamint a fiatalk elvándrlásának megállítása területén. Az akciócsprt jövőképe meghatárzásával - legfntsabb elemként - arra vállalkztt, hgy az elkövetkező években fejlessze a helyi gazdaságt, új, fenntartható alapkra helyezze a helyi erőfrrásk, helyi termékek előállítását, fgyasztását, hasznsítását, új alternatívákat teremtsen a helyi laksk jövedelemszerzési lehetőségeit illetően. A cél elérése érdekében a kmplex térségi fejlesztési flyamatban - a helyi partnerek segítségével bevnásra kerülnek a LEADER intézkedésen kívüli frráskból (pl. Rövid Ellátási Lánc Tematikus Alprgram) finanszírztt prjektek is. 7.2 A stratégia célhierarchiája Jövőkép A Zala Termálvölgye térségében a sikeres közösségeknek és vállalkzásknak köszönhetően javul a térségben élők életminősége, javul a térség népességmegtartó képessége, nő a térség turisztikai vnzereje, versenyképessége. 1. Átfgó cél Érezhető előrelépés elérése az életminőség javításában és elvándrlás megállításában magas hzzáadtt értékű, közösségek által megvalósíttt prjektek révén Ssz Specifikus célk Eredménymutatók megnevezése Célértékek Erősödő együttműködés a térség helyi Létrejövő térségi hálózatban taggá váló termékeinek, szlgáltatásainak 1. helyi szereplők (vállalkzás, őstermelő 20 db előállítása, fgyasztása, értékesítése stb.) száma területén A támgattt prjektek által létrehztt 2. Élénkülő helyi gazdaság 4 db új munkahelyek száma (FTE) Fiatalkat megtartó élettér [2017. évi HFS módsítás A kapcslódó intézkedések nem kerülnek meghirdetésre.] Erősödő térségi együttműködés a közösségfejlesztés területén [2017. évi HFS módsítás A kapcslódó intézkedések nem kerülnek meghirdetésre.] Fecskelakáskba beköltöző fiatalk száma A támgattt közösségi akciókban résztvevő fiatalk száma A támgattt együttműködési prjektek megvalósításába bevnt partnerszervezetek száma 0 fő 0 fő 0 db 26

27 5. 6. Bővülő térségi közösségi szlgáltatásk [2017. évi HFS módsítás A kapcslódó intézkedések közül kettő nem kerül meghirdetésre.] Esélyteremtés a hátránys helyzetben élő emberek számára A létrehztt szlgáltatást igénybevevő szervezetek száma a prjekt megvalósulását követő 1 év srán A prjektek eredményeképpen elkészült infrastruktúrával közvetlenül segített helyi laksk száma a prjekt megvalósulását követő 1 év srán Nincs LEADER indikátr. EFOP 1.7 pályázat keretében megvalósuló cél. 0 db 770 fő - Melyik specifikus Intézkedések (beavatkzási területek) cél(k)hz járul hzzá Fecskeházak fejlesztése x 2. Ifjúságfejlesztési kisprjektek x 3. Innvatív térségi közösségfejlesztés x 4. Térségi szlgáltatásk fejlesztése x 5. Gazdálkdó települési közösségek x 6. Közösségfejlesztési kulcsprjektek x 7. Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása x 8. Nyittt Prta hálózati prjektek x 9. Nyittt Prta hálózathz kapcslódó egyedi fejlesztések x 10. Helyi termék előállítók együttműködése REL prgramban x 11. Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében x A választtt célk szöveges indklása: A célk meghatárzásakr az akciócsprt a helyzetfeltárás eredményeit, a beaznsíttt fejlesztési szükségleteket vette alapul. A célt indkló SWOT Specifikus célk Egyéb fntsabb HF kapcslódás elemek Erősödő együttműködés a térség E₂, E₅, E₆, E₇, E₈, E₉, évben lebnylíttt helyi élelmiszer helyi termékeinek, E₁₀, Gy₅, Gy₆, Gy₇, 1. elemzés (tanulmány) és a kapcslódó szlgáltatásainak előállítása, Gy₈, L₂, L₃, L₄, L₅, L₆, közösségi tervezés fgyasztása, értékesítése területén V₅, V₆ E₂, E₉, Gy₂, Gy₄, L₄, L₆, Hasznsítható tapasztalatk a szelíd 2. Élénkülő helyi gazdaság V₂, V₃ térségfejlesztési mdellek pályázat kapcsán 3. Fiatalkat megtartó élettér Erősödő térségi együttműködés a közösségfejlesztés területén Bővülő térségi közösségi szlgáltatásk Esélyteremtés a hátránys helyzetben élő emberek számára E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₃, Gy₄, Gy₉, V₁, V₂, V₄ E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₃, Gy₄, Gy₉, V₁, V₃, V₄ E₁, E₂, E₃, E₄, E₇, E₁₀, Gy₁, Gy₂, Gy₃, Gy₄, Gy₉, L₁, L₆, V₁, V₂, V₄ E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₂, Gy₃, Gy₉, V₁, V₂, V₃, V₄ Előző időszakban indíttt Fecskeház prgram flytatása illetve jelentős ifjúságfejlesztési tapasztalatk a térségben (Zalai Hazatérők E.) Knkrét térségi prjekttervek is megfgalmazódtak már a HFS tervező műhelyek srán Előző ciklusban megvalósult mintaértékű közösségi prjektek és száms beadtt prjektelképzelés a térségben Esélyteremtő járási kerekasztal térségi tevékenysége óta A helyi termékek, a rövid élelmiszerlánck fejlesztését célzó intézkedéseknél (Nyittt Prta prgram, REL) a cél a lehető legtöbb érintett szereplő (termelők, vendéglátóhelyek, civilek stb.) bevnása egy minden krábbinál magasabb szintű térségi együttműködési rendszerbe, hálózatba. A célkitűzés eredményességét a hálózatba bevnt szereplők számán keresztül lehet többek között mérni. 27

28 Multiplikátr-hatású gazdaságfejlesztési prjektek megvalósulását ösztönzi, s ezáltal a helyi gazdaság élénkülését szlgálja az innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása intézkedés. Ennek indikátra a HFS-ben a létrehztt új munkahelyek száma. A fiatalkat megtartó élettér célkitűzést a fecskeház prgram flytatása szlgálja, ahl az indikátrt a fecskelakáskba beköltöző fiatalk száma jelenti. Az ifjúsági közösségek önszerveződését segítő kisprjektek eredményessége a támgattt akciókban részvevő fiatalk számán keresztül mérhető egyebek mellett. Az innvatív térségi közösségfejlesztés intézkedés a térségi együttműködés erősödését szlgálja a közösségfejlesztés területén, s segíti az együttműködésből fakadó hzzáadtt értékek elérését. Az indikátr itt a prjektek megvalósításába bevnt partnerszervezetek száma lesz. A térségi szlgáltatásk fejlesztése intézkedésnek köszönhetően bővül a térségi közösségi szlgáltatásk köre. A siker egyik fkmérője ez esetben a létrehztt szlgáltatást igénybevevők száma lehet. A gazdálkdó települési közösségek és a közösségfejlesztési kulcsprjektek intézkedések keretében egyegy településnek adtt LEADER támgatás a helyi igényekhez igazdóan a helyi lakskat közvetlenül érintő közösségi szlgáltatásk körét bővítik. Az eredményesség ez esetben a támgattt létesítményeket használók számán keresztül mérhető. Az intézkedések és eredményindikátrk kapcslódása: Intézkedés megnevezése Kapcslódó eredményindikátr Fecskeházak fejlesztése Fecskelakáskba beköltöző fiatalk száma Ifjúságfejlesztési kisprjektek A támgattt közösségi akciókban résztvevő fiatalk száma A támgattt együttműködési prjektek megvalósításába Innvatív térségi közösségfejlesztés bevnt partnerszervezetek száma A létrehztt szlgáltatást igénybevevő szervezetek száma a Térségi szlgáltatásk fejlesztése prjekt megvalósulását követő 1 év srán A prjektek eredményeképpen elkészült infrastruktúrával Gazdálkdó települési közösségek közvetlenül segített helyi laksk száma a prjekt megvalósulását követő 1 év srán A prjektek eredményeképpen elkészült infrastruktúrával Közösségfejlesztési kulcsprjektek közvetlenül segített helyi laksk száma a prjekt megvalósulását követő 1 év srán Innvatív gazdaságfejlesztési A támgattt prjektek által létrehztt új munkahelyek száma prjektek támgatása (FTE) Létrejövő térségi hálózatban taggá váló helyi szereplők Nyittt Prta hálózati prjektek (vállalkzás, őstermelő stb.) száma Nyittt Prta hálózathz kapcslódó Létrejövő térségi hálózatban taggá váló helyi szereplők egyedi fejlesztések (vállalkzás, őstermelő stb.) száma 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása Az akciócsprt 9 intézkedést (1-9.) a LEADER prgram keretében, 2 intézkedést más prgramk keretében tervez megvalósítani. A LEADER intézkedések gazdaságfejlesztés-szempntú besrlása: 1. csprt - Egyértelműen gazdaságfejlesztési prjektek: 7. és 9. intézkedés (a frrásallkáció összesen 52,86%) 28

29 2. csprt - Gazdaságfejlesztő hatással is bíró, ugyanakkr egyértelműen közösségi célú intézkedések: 5. és csprt Kizárólag közösségi célú intézkedések: 1., 2., 3., 4. és intézkedés: Fecskeházak fejlesztése 1. Az intézkedés megnevezése: Fecskeházak fejlesztése [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 2. Specifikus cél: Fiatalkat megtartó élettér 3. Indklás, alátámasztás: A térségben egyre csökken a fiatalk száma, a települések elöregednek. Ennek ka legfőképpen az aprófalvas településszerkezet, a rssz közlekedési visznyk, a helyi munkahelyek, a minőségi szabadidő eltöltési lehetőségek hiánya. A térségben a felsőfkú végzettségű fiatalk száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely ha pedig sikerül elhelyezkedniük, pályakezdőként a családalapítás, a saját lakás megfizethetetlen költséget jelent számukra. A munkavállalás utáni első pár évben felvállalhatatlan terhet ró egy önálló lakás a családt alapítani szándékzó fiatalra. Az önkrmányzatk nehéz anyagi helyzete miatt nem -, vagy csak minimális összeggel tudják a fiatalk letelepedését támgatni. A térségi lakóhelyválasztás ösztönzésével, megtarthatóvá válnának a falvak fennmaradásában kulcsfntssággal bíró felsőfkú végzettséggel rendelkező fiatalk. A ptenciális prjektgazdák részéről is felmerült az igény arra, hgy a Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsprt a as ciklus után a as Helyi Fejlesztési Stratégia keretében is biztsítsn lehetőséget új fecskelakásk létrehzására. SWOT kapcslódás: E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₂, Gy₃, Gy₉, V₂, V₄. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Fecskeházak kialakításának támgatása, a fiatalk letelepedésének segítése céljából. Támgatható tevékenységek: 1. Térségi településeken meglévő épületek, épületrészek felújítása, lakhatóvá tétele. 2. Fecskeházak berendezési tárgyainak, eszközeinek beszerzése. 3. Fecskeház létrehzáshz, férőhely meghirdetéséhez kapcslódó kmmunikációs tevékenységek. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt építés, felújítás, eszközbeszerzés, gépbeszerzés, marketing. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: A fecskeházak létrehzásának - a térségi sajátsságainak megfelelő - mdelljét a Zala Termálvölgye Egyesület év srán dlgzta ki és ez alapján a as ÚMVP LEADER prgramban valósíttta meg. Az akciócsprt Fecskeház prgramja iránt az elmúlt 6 évben jelentős érdeklődés mutatkztt az rszág más térségeiből, a tervezés krai szakaszaiban például a Zala megyei TOP prgramban is kiemelt célprgramként szerepelt (a végső anyagba már nem került bele). A helyi mdell szerinti fecskeházak megvalósítására a VP hrizntális intézkedéseiből vagy más OP-kból nem igényelhető támgatás. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet, egyházi jgi személy. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: Fecskeház fgalm: A fecskeház lyan lakóingatlan (lakóház, lakás), amely elsősrban felsőfkú végzettségű fiatalk letelepedésének elősegítését szlgálja. A beköltözés időpntjában maximum 29

30 40 éves fiatalk a fecskeházban legfeljebb 5 évig lakhatnak. Az itt eltöltött évek alatt a fiatalknak nem kell bérleti díjat fizetni, visznt kötelező lakáselőtakaréksságt (a jelenlegi jgszabályk alapján Ft/hó a maximális állami támgatás igénybevételével) és rezsiköltség megfizetését vállalni. A pályázat sikere esetén a fecskeház férőhelyeket kötelező nyílt eljárásban meghirdetni az érdeklődők számára az adtt településen alkalmaztt hirdetési módkhz illeszkedve. A kiválasztásnál az alábbi előnyt jelentő szempntkat kötelezően kell alkalmazni: helyben lakókat, tvábbá a LEADER HACS tervezési területén munkahellyel/munkahely ígérvénnyel rendelkezőket, valamint a felsőfkú végzettséggel rendelkezőket előnyben kell részesíteni. A pályázó ösztönzi a fecskeház lakók aktív közreműködését a település és térség közösségfejlesztési prgramjaiban. A fecskeház mdell prgram megismertetése érdekében a pályázó köteles a fecskeház prgram iránt érdeklődőket fgadni, a fecskeház működését bemutatni a helyszínen, illetve szakmai rendezvényeken. Egy településen legfeljebb 1 prjekt részesülhet támgatásban és valósulhat meg a as fejlesztési ciklusban jelen intézkedés keretében. Amennyiben a támgathatónál több pályázat kerül beküldésre egy településről, úgy a tartalmi vizsgálatt követően csak az indkltabb, jbb minőségű prjekt részesül támgatásban. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A pályázónak vállalnia kell, hgy a térségben a Zalai Hazatérők Egyesülete által működtetett fecskeház hálózattal együttműködik az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt. Az együttműködést a pályázó a fecskeház hálózat krdinátr szervezet által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A pályázónak vállalnia kell, hgy a fecskeház fgalmnál meghatárztt feltételek szerint működteti a fecskeházat legalább a pályázat kötelező fenntartási időszakának végéig. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: Nem valósult meg a településen a as EU prgramzási időszakban hasnló fejlesztés. Jelenleg üresen álló, funkció nélküli épületben kerül kialakításra a fecskeház. A leírtak alapján a prjekt majdani működtetése alapsan átgndlt, gazdasági szempntú fenntarthatósága hsszú távn biztsítttnak tűnik. A fejlesztésnek része megújuló energia használat vagy energia hatéknyság növelés, ezek költsége legalább a beruházás költségeinek 20%-a. A prjektgazda alapsan végiggndlta, hgy a fecskeházba beköltöző fiatalk számára milyen lehetőségeket tud majd felkínálni a település vagy a térség közösségi életében való aktív közreműködésre és ezt megfelelően kifejti. A pályázathz csatlásra kerül a fejlesztéssel érintett település plgármesterének támgató nyilatkzata. A prjektgazda megfgalmazza a prjekt keretében megvalósuló fecskelakáskba beköltöző fiatalk tervezett számát, tvábbá bemutatja, hgy a megvalósítást követően milyen módn fgja igazlni ezt. 30

31 8. Tervezett frrás: a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: 0 Ft [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgatás aránya: A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti kedvezményezett kategóriába tartzó járásban lévő település, valamint a 105/2015. (IV.23) Krm. rendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támgatási intenzitás 85%. A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti nem besrlt kategóriába tartzó járásban lévő település esetén a maximális támgatási intenzitás 75%. c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: - [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 10. Kimeneti indikátrk: a. Támgattt prjektek száma (db): 0 db [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 0 db önkrmányzat, 0 db civil szervezet [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 2. intézkedés: Ifjúságfejlesztési kisprjektek 1. Az intézkedés megnevezése: Ifjúságfejlesztési kisprjektek [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 2. Specifikus cél: Fiatalkat megtartó élettér 3. Indklás, alátámasztás: A térségben egyre csökken a fiatalk száma, a települések elöregednek. Nem működnek a települések különböző életkrú és élethelyzetű csprtjainak találkzási, infrmálódási, együttműködési keretei. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese da vezet, hgy a jelenleg meglévő prblémák tvább súlysbdnak. A fiatalk térségben való megtartásának egyik első fnts lépése az önszerveződő ifjúsági közösségek segítése. SWOT kapcslódás: E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₃, Gy₄, V₂, V₄. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Ifjúságfejlesztési kisprjektek támgatása a pályázathz mellékelt pályázó által készített akcióterv alapján. Az intézkedés keretében támgatható az ifjúsági közösség által megtervezett és kivitelezett következő tevékenységek: eszközbeszerzés, rendezvényszervezés, képzés, tréning, marketing, építés és/vagy felújítás. 31

32 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: Az intézkedés sikerességének fnts kritériuma, hgy a célcsprtt jelentő önszerveződő települési ifjúsági közösségek a térségben a váltzáskhz szükséges kritikus tömeg elérése érdekében nagy számban, közvetlenül pályázhassanak kisprjektek megvalósítására. Ifjúságfejlesztési kisprjektek ilyen módn való megvalósítására a VP hrizntális intézkedéseiből vagy más OP-kból nem igényelhető támgatás. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet, egyházi jgi személy, szciális szövetkezet. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: Az ifjúságfejlesztési kisprjektek egy-egy települési ifjúsági közösség céljai szerint kerülnek megtervezésre. A pályázat adminisztrációs kötelezettségei miatt a kedvezményezett ifjúsági közösségek közvetlenül nem fgnak tudni pályázatt benyújtani. Helyettük az őket segítő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet vagy egyházi jgi személy lesz a pályázó. A pályázónak ugyanakkr a pályázathz csatlandó akciótervben kell kifejtenie, s ezáltal igazlnia, hgy a tervezést a fiatalk végezték. Az akciótervek kidlgzását ifjúságfejlesztéssel fglalkzó szervezetek segítik, azaz lyan civil szervezetek, amelyek alapszabályuk szerint ifjúságfejlesztéssel fglalkznak. Egy településen alapesetben legfeljebb 2 prjekt részesülhet támgatásban és valósulhat meg a as fejlesztési ciklusban jelen intézkedés keretében. Zalaszentgrót vársban 2 prjekt, plusz Zalaszentgrót részönkrmányzatnként tvábbi 1-1 db prjekt részesülhet támgatásban. Amennyiben a támgathatónál több pályázat kerül beküldésre egy településről, úgy a tartalmi vizsgálatt követően csak az indkltabb, jbb minőségű prjekt részesül támgatásban. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. Az ifjúságfejlesztési kisprjekt kidlgzását az intézkedés célcsprtját képező személyek végzik valamely ifjúságfejlesztéssel fglalkzó szervezet közreműködésével. A pályázónak vállalnia kell, hgy az akciótervben leírt tevékenységet megvalósítja a prjekt srán. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó akcióterv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: A leírtak alapján a prjekt megvalósulása valós hiányt elégít ki. A leírtak alapján a fejlesztésnek érdemi tvagyűrűző hatása van. A településen illetve Zalaszentgrót esetében a vársrészen még nem részesült támgatásban más prjekt az intézkedés keretében. A prjekt előkészítésébe bevnt fiatalk száma. A pályázathz csatlásra kerül a fejlesztéssel érintett település plgármesterének támgató nyilatkzata. A prjektgazda megfgalmazza a prjekt keretében megvalósuló közösségi akcióba bevnni tervezett fiatal résztvevők tervezett számát, tvábbá bemutatja, hgy a megvalósítást követően milyen módn fgja igazlni ezt. 32

33 8. Tervezett frrás: a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: 0 Ft [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgatás aránya: 100% (az intézkedés keretében minden prjekt egységesen Ft támgatást kap a VP intézkedéséhez hasnló különösen az ifjúsági célcsprtra tekintettel rendkívül egyszerűsített módn) c. Prjektméret krlátai: Minden pályázó egységesen Ft támgatást kap. d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő átalánytámgatás. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: - [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 10. Kimeneti indikátrk: a. Támgattt prjektek száma (db): 0 db [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 0 db önkrmányzat, 0 db civil szervezet [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 3. intézkedés: Innvatív térségi közösségfejlesztés 1. Az intézkedés megnevezése: Innvatív térségi közösségfejlesztés [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 2. Specifikus cél: Erősödő térségi együttműködés a közösségfejlesztés területén 3. Indklás, alátámasztás: Az akciócsprt sajátssága az aprófalvas településszerkezet, visznylag kis területen (385,56 km2) jelentős számú település (30) és száms helyi szereplő sztzik. A gazdasági mutatókban bőven az rszágs ill. megyei átlag alatt teljesítő, flyamatsan csökkenő laksságszámú térségben érdemi eredményeket, fejlődést csak együttműködéssel lehet elérni akár a közösségfejlesztés, akár a gazdaságfejlesztés területén. A térségi khéziót, az összefgásba vetett bizalmat újabb és újabb együttműködési prgramk sikeres megvalósításával lehet erősíteni, építeni. A HFS tervezési szakaszban knkrét igényként merült fel például a nyári napközi tábrk segítése egy egész térséget átfgó prjekt keretében. SWOT kapcslódás: E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₃, Gy₄, V₁, V₃, V₄. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Innvatív, kmplex, az akciócsprt egész területét lefedő közösségfejlesztési prjektek támgatása a térségben lakó közösségek segítése érdekében az érintettekkel közösen kidlgztt akcióterv alapján. Kiemelten támgatandó fejlesztési téma az ifjúsági közösségek támgatása, valamint a települési döntéshzók, térségfejlesztési szereplők közötti együttműködés erősítése érdekében végzett szemléletfrmálás, ismeretátadás. Támgatható tevékenységek a fejlesztési cél elérése érdekében: 33

34 rendezvényszervezés, tábrszervezés, képzés, mentrálás, eszközbeszerzés, akciócsprt térségén kívüli területre irányuló több naps tanulmányút (szállásköltség is). 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: Ugyan más peratív prgramk is tartalmaznak közösségfejlesztéssel, identitástudat erősítéssel fglalkzó kiíráskat (pl. TOP, EFOP), jelen intézkedés ezektől aznban jelentősen különbözik. Az Innvatív térségi közösségfejlesztés intézkedés kizárólagsan az akciócsprt egész térségét lefedő együttműködési prjekteket támgatja, amelyeknél igazltan bevnásra kerülnek a prjekt célcsprtját képező szereplők a tervezésbe és megvalósításba egyaránt. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet, egyházi jgi személy, nnprfit kft, önkrmányzati társulás. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: Az intézkedés célcsprtját a térségben lakó közösségek, különösen a fiatalk, települési döntéshzók, térségfejlesztési szereplők képezik. Az akciócsprt a fejlesztési ciklus alatt flyamatsan tervezi együttműködési prjektek támgatását. A rendelkezésre álló frráskeret ennek megfelelő szakaszs besztását a HACS a kötelező knzultációs alkalmak időbeli ütemezésével fgja biztsítani. Az eszközbeszerzés költsége nem haladhatja meg a prjekt teljes költségvetésének 20%-át. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. Az innvatív térségi közösségfejlesztési prjektek kidlgzását és később annak lebnylítását a fejlesztési elképzelés által érintett célcsprt érdemi bevnásával kötelező megvalósítani. A pályázónak törekednie kell a lehető legtöbb ptimális esetben valamennyi térségi érintett bevnására. A pályázónak vállalnia kell, hgy az akciótervben leírt tevékenységet megvalósítja a prjekt srán. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó akcióterv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: A leírtak alapján a prjekt megvalósulása iránti igény egyértelműen alátámaszttt. A prjekt megvalósítása a célcsprtt képező közösség körében jelentős mértékben támgattt a leírtak alapján. A leírtak alapján a prjekt megvalósításában a célcsprtt képező közösség jelentős része közreműködik majd. A prjekt fejlesztési témája az ifjúsági közösségek támgatása, vagy a települési döntéshzók, térségfejlesztési szereplők közötti együttműködés erősítése érdekében végzett szemléletfrmálás, ismeretátadás. A prjekt lebnylítását a prjektgazda 12 hónapnál hsszabb időtartamban tervezi megvalósítani. 34

35 A prjektgazda megfgalmazza a prjekt megvalósításába bevnni tervezett partnerszervezetek tervezett számát, tvábbá bemutatja, hgy a megvalósítást követően milyen módn fgja igazlni ezt. 8. Tervezett frrás: a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: 0 Ft [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgatás aránya: 95% (A magasabb támgatást azért tarjuk indkltnak, mivel ezek a prjektek valós érdemi együttműködéssel jönnek létre, lefedik a teljes térséget, skkal több közös prjekttervezési alkalmat, egyeztetést, és skszereplős megvalósítást feltételeznek, mint az egyszerű prjektek. Hasnló a VP intézkedés, amely 100%-s támgatási arányt biztsít a prjektgazda részére.) c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: - [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 10. Kimeneti indikátrk: a. Támgattt prjektek száma (db): 0 db [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 0 db civil szervezet, 0 db önkrmányzat [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 4. intézkedés: Térségi szlgáltatásk fejlesztése 1. Az intézkedés megnevezése: Térségi szlgáltatásk fejlesztése [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 2. Specifikus cél: Bővülő térségi szlgáltatásk 3. Indklás, alátámasztás: A jellemzően frráshiánys térségi településeken több lyan szlgáltatási igény jelenik meg, amelyet a települések önmagukban nem képesek biztsítani. Az egyik ilyen terület a kisebb településfejlesztési beruházásk (például járdafelújítás) elvégzése. Külső pályázati frrásk hiányában egyre több település kényszerül arra, hgy saját kivitelezésben (pl. a közmunkásai segítségével) valósítsn meg egy-egy kisebb lélegzetvételű, de sürgető fejlesztést. Másik ilyen téma a közösségi rendezvények (pl. falunap, gyereknap) szervezése, amelyek ugyan kulcsfntsságúak a települési közösségek erősítése szempntjából, de színvnalas megszervezésük évről évre egyre több frrást igényelne a települések részéről (pl. ugrálóvárak bérlése). A hiányzó térségi szlgáltatáskhz szükséges eszközök beszerzése és önköltségi árn való biztsítása jelentős előrelépést jelentene a helyben lakók életminőségében. 35

36 SWOT kapcslódás: E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₃, Gy₄, L₁, V₁, V₂, V₄. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Helyi szükségletekre építő, az akciócsprt valamennyi településén elérhető, közösen kialakíttt üzemeltetési terv alapján önköltségi árn igénybe vehető új szlgáltatásk fejlesztése. Kiemelten támgatandó fejlesztési téma a települési infrastruktúra felújításáhz, valamint a közösségi rendezvények szervezéséhez kapcslódó szlgáltatásk kialakítása. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt eszközbeszerzés, valamint a beszerzett eszköz szállítását szlgáló vntatmány. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: A Térségi szlgáltatásk fejlesztése intézkedés specialitása, hgy az akciócsprt valamennyi településén elérhető közös eszközök beszerzését támgatja, amelynek működtetési rendszere (pl. fglalási rend) az érintettekkel egyeztetett módn kerül kialakításra. A Zala Termálvölgye Egyesület a as LEADER ciklusban már több alkalmmal biztsíttt lehetőséget hasnló LEADER pályázatk megszületésének. Ezek sikere, tapasztalatai garantálják, hgy az újabb szlgáltatásk bevezetése is eredményesen meg fg tudni valósulni. Az intézkedés nem támgatja a VP intézkedés keretében támgatható munkagépek beszerzését. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet, egyházi jgi személy, nnprfit kft. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: A prjekt keretében beszerzett eszközökkel nyújttt szlgáltatást az akciócsprt területének valamennyi településén önköltségi árn szükséges biztsítani. Nem támgatható lyan eszközök, gépek beszerzése, amelyek a VP intézkedése keretében támgatásban részesülhetnének. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A prjekt keretében beszerzett eszközökkel nyújttt szlgáltatásk igénybevételének feltételrendszerét a szlgáltatás célcsprtjainak bevnásával szükséges meghatárzni és azt a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell rögzíteni. A prjekt keretében beszerzett eszközökkel nyújttt szlgáltatásk igénybevételének önköltségi áráhz kapcslódó önköltség számítást a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell rögzíteni. A pályázónak vállalnia kell, hgy a prjekt keretében beszerzett eszközökkel a vállalt szlgáltatást az üzemeltetési tervben rögzítetteknek megfelelően nyújtja legalább a pályázat kötelező fenntartási időszakának végéig. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: A leírtak alapján a prjekt megvalósulása iránti igény egyértelműen alátámaszttt. A leírtak alapján a prjekt keretében létrehztt szlgáltatás népszerűsítése végiggndlt, a meghirdetés módja biztsítja a célcsprt elérését. 36

37 A létrejövő fejlesztés önmagában vagy a már meglévő elemekkel együtt életképes, működőképes. A leírtak alapján a prjekt majdani működtetése alapsan átgndlt, gazdasági szempntú fenntarthatósága hsszú távn biztsítttnak tűnik. A prjekt megvalósítása a célcsprtt képező helyi szereplők körében jelentős mértékben támgattt a leírtak alapján. A prjekt fejlesztési témája a települési infrastruktúra felújításáhz, vagy a közösségi rendezvények szervezéséhez kapcslódó szlgáltatásk létrehzása. A prjektgazda megfgalmazza a prjekt eredményeképpen létrehztt szlgáltatást igénybevevő szervezetek tervezett számát a prjekt megvalósulását követő 1 év vnatkzásában, tvábbá bemutatja, hgy az 1 év lezárultát követően milyen módn fgja igazlni ezt. 8. Tervezett frrás: a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: 0 Ft [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgatás aránya: 95% (A magasabb támgatást azért tarjuk indkltnak, mivel ezek a prjektek valós érdemi együttműködéssel jönnek létre, lefedik a teljes térséget, skkal több közös prjekttervezési alkalmat, előzetes egyeztetést, és skszereplős működtetést feltételeznek, mint az egyszerű prjektek. Hasnló a VP intézkedés, amely 100%-s támgatási arányt biztsít a prjektgazda részére. Bár az intézkedés keretében keletkezhet bevétel, de jövedelem nem, és egyértelműen dminál a közösségi hatás a gazdasági hatással szemben. Ezért álláspntunk szerint az intézkedés nem tekinthető vállalkzási jellegű knstrukciónak. Az előző prgramzási időszakban ugyanezen intézkedés keretében 100%-s támgatási arányt biztsíttt az akciócsprt.) c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: - [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 10. Kimeneti indikátrk: a. Támgattt prjektek száma (db): 0 db [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 0 db civil szervezet [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 37

38 5. intézkedés: Gazdálkdó települési közösségek 1. Az intézkedés megnevezése: Gazdálkdó települési közösségek [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 2. Specifikus cél: Bővülő térségi szlgáltatásk 3. Indklás, alátámasztás: A térségi kistelepüléseken élők jövedelmi helyzete flyamatsan rmlik, a munkanélküliek fglalkztatását pedig a megyei átlaghz képest jóval gyengébb vállalkzói szféra egyre kevésbé képes ellátni. Egyre nagybb nymás nehezedik a települési önkrmányzatkra a bevételszerzési lehetőségek bővítése, a megélhetést elősegítő megldásk kidlgzására a háztartásk részéről. Az elmúlt években mindez drasztikus átalakulást hztt az önkrmányzatk működésében, tevékenységében. A települések többsége elindult az önellátás, gazdálkdóvá válás útján. Például a mezőgazdasági közmunkaprgramk keretében megtermelt termény bekerül a helyi közétkeztetésbe, a falunapk asztalára, felhasználásra kerül a segélyezésben. Egyértelmű az igény a települési közösségek ezirányú fejlesztéseinek támgatására. SWOT kapcslódás: E₂, E₃, E₄, E₇, Gy₁, Gy₂, Gy₃, Gy₄, L₁, V₁, V₃, V₄. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Olyan valamely közösség által megvalósíttt a helyi igények kielégítését szlgáló közösségi célú, ugyanakkr gazdaságfejlesztési hatással is bíró prjektek támgatása, amelyek a települési laksság jövedelemszerzési vagy költségcsökkentési lehetőségeit bővítik, illetve az önellátás irányába mutatnak. Kiemelten támgatandó fejlesztési téma közösségi feldlgzók kialakítása, gazdálkdási eszközök, gépek beszerzése, térségi termékek piacra jutásának segítése. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt eszközbeszerzés, gépbeszerzés, építés, felújítás. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: A Gazdálkdó települési közösségek intézkedés specialitása, hgy nnprfit szereplők lyan nnprfit jellegű fejlesztéseit támgatja, amelynek egyértelműen kimutatható gazdasági hatása van, azaz hzzájárul a települési laksság jövedelemszerzési vagy költségcsökkentési lehetőségeinek bővítéséhez, illetve az önellátás irányába mutat. Sajátssága tvábbá, hgy nincs leszűkítve a támgatható fejlesztési célk köre, így valóban a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések valósulhatnak meg, tvábbá a knstrukció ösztönzi az innvációt is. A Zala Termálvölgye Egyesület a as LEADER ciklus évi kiírásában már biztsíttt lehetőséget hasnló LEADER pályázatk megszületésének. Ezek sikere, tapasztalatai garantálják az újabb eredményes prjektek megvalósulását. Az intézkedés nem támgatja a VP illetve intézkedések keretében támgatható eszközök beszerzését, építési beruházásk megvalósítását. Tvábbá nem támgatja a TOP Helyi gazdaságfejlesztés kiírás keretében támgatható fejlesztéseket. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet, egyházi jgi személy, nnprfit kft, szciális szövetkezet. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: A prjekt keretében beszerzett eszközökkel, megvalósíttt beruházáskkal végzett tevékenység nem lehet prfitrientált célú. A prjektgazdának a fejlesztés tárgyával kapcslatban bevétele csak az önköltség finanszírzása céljából lehetséges. Nem támgatható lyan eszközök, gépek beszerzése, építési beruházásk megvalósítása, amelyek a VP illetve intézkedése keretében támgatásban részesülhetnének. Nem 38

39 támgathatóak tvábbá a TOP Helyi gazdaságfejlesztés kiírás keretében támgatható fejlesztések. Egy településen legfeljebb 1 prjekt részesülhet támgatásban és valósulhat meg a as fejlesztési ciklusban a Gazdálkdó települési közösségek és a Közösségfejlesztési kulcsprjektek intézkedés keretében, azaz vagy az egyik, vagy a másik intézkedés keretében valósul meg prjekt a településen. Amennyiben egy településről több pályázat kerül beküldésre, úgy a tartalmi vizsgálatt követően kizárólag csak egy, az indkltabb, jbb minőségű prjekt részesül támgatásban. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A prjekt keretében beszerzett eszközökkel, megvalósíttt beruházáskkal végzett tevékenységnek egyértelmű gazdasági hatással kell bírnia és valós helyi igényt kell kiszlgálnia. A prjekt keretében beszerzett eszközökkel, megvalósíttt beruházáskkal végzett tevékenységhez amennyiben kapcslódik igénybevételi díj, úgy a kapcslódó önköltség számítást a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell rögzíteni. A pályázónak vállalnia kell, hgy a prjekt keretében beszerzett eszközökkel a vállalt tevékenységet az üzemeltetési tervben rögzítetteknek megfelelően végzi legalább a pályázat kötelező fenntartási időszakának végéig. A prjekt keretében létrejövő beruházásnak meg kell felelnie a vnatkzó jgszabályknak. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: 8. Tervezett frrás: A leírtak alapján a prjekt megvalósulása iránti igény egyértelműen alátámaszttt. A létrejövő fejlesztés önmagában vagy a már meglévő elemekkel együtt életképes, működőképes. A leírtak alapján a prjekt nincs negatív hatással a térség gazdasági szereplőire. A leírtak alapján a prjekt majdani működtetése alapsan átgndlt, gazdasági szempntú fenntarthatósága hsszú távn biztsítttnak tűnik. A prjekt fejlesztési témája közösségi feldlgzók kialakítása, gazdálkdási eszközök, gépek beszerzése vagy térségi termékek piacra jutásának segítése. A prjekt eredményeképpen lehetővé válik a csatlakzás valamely elismert minősítési rendszerhez. A prjektgazda megfgalmazza a prjekt keretében elkészülő infrastruktúrát közvetlenül igénybevevő helyi laksk tervezett számát a prjekt megvalósulását követő 1 év vnatkzásában, tvábbá bemutatja, hgy az 1 év lezárultát követően milyen módn fgja igazlni ezt. a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: 0 Ft [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 39

40 b. Támgatás aránya: A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti kedvezményezett kategóriába tartzó járásban lévő település, valamint a 105/2015. (IV.23) Krm. rendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támgatási intenzitás 85%. A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti nem besrlt kategóriába tartzó járásban lévő település esetén a maximális támgatási intenzitás 75%. (Bár az intézkedés keretében keletkezhet bevétel, de jövedelem nem és dminál a közösségi hatás a gazdasági hatással szemben. Ezért álláspntunk szerint az intézkedés nem tekinthető vállalkzási jellegű knstrukciónak, azaz alkalmazhatóak a nnprfit tevékenységeknél a VP-ben megszktt támgatási arányk. Az előző prgramzási időszakban ugyanezen intézkedés keretében 100%-s támgatási arányt biztsíttt az akciócsprt.) c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: - [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 10. Kimeneti indikátrk: a. Támgattt prjektek száma (db): 0 db [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 0 db önkrmányzat, 0 db civil szervezet [2017. évi HFS módsítás Az intézkedés frráshiány miatt nem kerül meghirdetésre.] 6. intézkedés: Közösségfejlesztési kulcsprjektek 1. Az intézkedés megnevezése: Közösségfejlesztési kulcsprjektek 2. Specifikus cél: Bővülő térségi szlgáltatásk 3. Indklás, alátámasztás: A Zalaszentgróti térség népesedési visznyait tekintve a nagybb térségi, és rszágs jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható: a térség a laksságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A váltzó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkdás az életmódban és egyéb más mdernizációs flyamatk a generációk eltávldását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Nem működnek a települések különböző életkrú és élethelyzetű csprtjainak találkzási, infrmálódási, együttműködési keretei. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese da vezet, hgy a jelenleg meglévő prblémák tvább súlysbdnak. A közösségfejlesztésben minden településnek másk az adttságai, így egy-egy településen a megldás is más és más lehet. SWOT kapcslódás: E₂, Gy₁, Gy₃, Gy₄, V₂, V₄. 40

41 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Közösségfejlesztést szlgáló infrastruktúrák fejlesztésének (épületek, építmények, használati térelemek létrehzása, felújítása, kapcslódó zöldfelület-fejlesztés, eszközbeszerzés) támgatása a településeken a helyi igényeknek megfelelően, az összetartó helyi közösségek kialakulásának segítése és a generációk közötti kapcslatk erősítése érdekében. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt eszközbeszerzés, gépbeszerzés, építés, felújítás. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: A Közösségfejlesztési kulcsprjektek intézkedés keretében az adtt településen az a fejlesztés valósulhat meg, amelyre közösségfejlesztési szempntból valóban szükség van. A kulcsprjekteknek multiplikátr, tvagyűrűző hatásuk is van, azaz sk esetben az előfeltételét képezik valamely más VP intézkedésből vagy peratív prgramból finanszírztt prjekt sikeres megvalósításának. Az intézkedés keretében nem támgathatók azk a prjektek, amelyek a Vidékfejlesztési Prgram vagy a TOP egyéb pályázati kiírásai keretén belül ugyanezen célra támgatásban részesültek az adtt megvalósítási hely tekintetében. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő települési önkrmányzat, nnprfit szervezet, egyházi jgi személy, nnprfit kft, szciális szövetkezet. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: A cél lyan kulcsprjektek támgatása, amelyek alapvető feltételét képezik valamely fnts települési közösségfejlesztési cél elérésének, tehát, ha a prjekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprjekt megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azk hatásai érvényesülésének. Az intézkedés keretében nem támgathatók azk a prjektek, amelyek a Vidékfejlesztési Prgram vagy a TOP egyéb pályázati kiírásai keretén belül ugyanezen célra támgatásban részesültek az adtt megvalósítási hely tekintetében. Egy településen legfeljebb 1 prjekt részesülhet támgatásban és valósulhat meg a as fejlesztési ciklusban jelen intézkedés keretében, kivéve Zalaszentgrót település esetében. Zalaszentgrót várs vnatkzásában 2 prjekt részesülhet támgatásban: 2 vársi prjekt csak abban az esetben részesülhet támgatásban, amennyiben a kettő közül minimum 1 prjekt Zalaszentgrót várs Csáfrd, Tüskeszentpéter, Zalakppány vagy Zalaudvarnk vársrészében valósul meg. Amennyiben egy településről több pályázat kerül beküldésre (illetve Zalaszentgrót esetében kettőnél több prjekt kerül beküldésre), úgy a tartalmi vizsgálatt követően kizárólag csak egy (illetve Zalaszentgrót esetében csak kettő), a krábbi időpntban beérkezett prjekt részesülhet támgatásban. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A prjekt keretében beszerzett eszköznek, megvalósíttt beruházásnak valós helyi igényt kell kiszlgálnia, közösségfejlesztési hatással kell bírnia, amelyet a pályázónak a pályázathz csatlandó üzemeltetési tervben kell kifejtenie. A pályázónak vállalnia kell, hgy a prjekt keretében beszerzett eszközökkel, a megvalósíttt beruházással a vállalt tevékenységet az üzemeltetési tervben rögzítetteknek megfelelően végzi legalább a pályázat kötelező fenntartási időszakának végéig. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó üzemeltetési terv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. 41

42 A pályázónak kötelezően csatlnia kell a pályázatáhz az illetékes települési önkrmányzat képviselőtestületének támgató határzatát. Ez a pályázat benyújtásának jgsultsági feltétele. A prjektgazda megfgalmazza a prjekt keretében elkészülő infrastruktúrát közvetlenül igénybevevő helyi laksk tervezett számát a prjekt megvalósulását követő 1 év vnatkzásában, tvábbá bemutatja, hgy az 1 év lezárultát követően milyen módn fgja igazlni ezt. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: 8. Tervezett frrás: Ft A fejlesztés megvalósításának helye a kedvezményezett települések besrlásáról és a besrlás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (VI.23.) Krm. rendelet alapján. Aprófaluban (500 laks alatti településen), illetve Zalaszentgrót várs Csáfrd, Tüskeszentpéter, Zalakppány vagy Zalaudvarnk településrészén található a prjekt megvalósítási helye. A létrejövő fejlesztés önmagában vagy a már meglevő elemekkel együtt életképes, működőképes. A leírtak alapján a prjekt majdani működtetése alapsan átgndlt, gazdasági szempntú fenntarthatósága hsszú távn biztsítttnak tűnik. Létrejönnek a prjekt hatására tvábbi prgramk, prjektek. A prjekt megvalósítása társadalmilag jelentős mértékben támgattt a településen. A leírtak alapján a prjektgazda jgsan számít a településen élők önkéntes felajánlásaira, szerepvállalására a prjekt megvalósításában vagy működtetésében. A prjekt elősegíti a helyi hagymányk életben tartását vagy új hagymányk megalapzását. A prjekt pzitívan érinti a település hátránys helyzetű csprtjait. Nnprfit szervezet pályázók előnyben részesítése; illetve nem nnprfit szervezet pályázó esetén nnprfit szervezet támgató nyilatkzatának benyújtása. a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: b. Támgatás aránya: A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti kedvezményezett kategóriába tartzó járásban lévő település, valamint a 105/2015. (IV.23) Krm. rendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támgatási intenzitás 85%. A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti nem besrlt kategóriába tartzó járásban lévő település esetén a maximális támgatási intenzitás 75%. c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: II. félév II. félév 42

43 10. Kimeneti indikátrk: 28 db a. Támgattt prjektek száma (db): b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 20 db önkrmányzat, 8 db civil szervezet 7. intézkedés: Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása 1. Az intézkedés megnevezése: Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása 2. Specifikus cél: Élénkülő helyi gazdaság 3. Indklás, alátámasztás: A térségben alacsny a gazdasági aktivitás. A működő vállalkzásk túlnymó többsége mikrvállalkzás, amelyekre az önfglalkztatás, a kényszervállalkzás, pályázati inaktivitás, alacsny szintű termelékenység és a tőkehiány jellemző. A helybeli vállalkzásk csak kevés munkaerőt képesek fglalkztatni, a helyi munkaerő többsége térségen kívülre jár dlgzni. A mikrvállalkzásk jövedelemtermelő és fglalkztatási szerepének erősítésével bővíthető a helyi munkahely kínálat, csökkenthető a szciális és gazdasági hátránykat eredményező inaktivitás és munkanélküliség. E célk eléréséhez kitűnő mintát adhat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium évi Szelíd térségfejlesztési mdellek a gyakrlatban pályázati knstrukciója, amely gazdaságfejlesztési prjekteket támgattt rugalmas rendszerben vidéken. SWOT kapcslódás: E₂, E₉, Gy₂, Gy₄, L₄, L₆, V₂, V₃. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Innvatív, együttműködésekre építő, multiplikátr hatású gazdaságfejlesztési prjektek támgatása a vállalkzói aktivitás, a versenyképesség, az innvációs képesség ösztönzése, a gazdasági szerkezet fejlesztése és új munkahelyek létrehzása céljából. Kiemelten támgatandó fejlesztési téma a helyi termékek előállításának, értékesítésének elősegítése. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt eszközbeszerzés, gépek és berendezések beszerzése, építés, felújítás, infrastruktúra-fejlesztés, immateriális beruházásk, marketing, rendezvényszervezés, képzés. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: Magyarrszágn a as fejlesztési ciklusban a gazdaságfejlesztési prjektek széles skáláját támgatják. Ezért jelen intézkedés keretében csak az a fejlesztés részesül majd támgatásban, amely innvativitása, együttműködő jellege, multiplikátr hatása révén hzza azt a plusszt, hzzáadtt értéket, ami a LEADER prgram sajátssága. Nem kizárt, hgy egy prjektgazda a HFS 7. és a 9. intézkedése keretében egyaránt pályázatt nyújtsn be két különböző fejlesztésre. Mivel e két kiírás két markánsan elkülönülő fejlesztési céllal és beavatkzási lgikával rendelkezik, ezért arra nincs esély, hgy ugyanazt a fejlesztést mindkét HFS intézkedésre be tudja nyújtani a prjektgazda (például a 7. intézkedésnél kötelező elvárás legalább 1 munkahely létrehzása, amely a 9. intézkedésnél a támgatási összeg miatt nem lenne lehetséges). A prjektgazda számára legmegfelelőbb HFS knstrukció beaznsítását a HACS által biztsíttt kötelező knzultáció is segíteni fgja. Az intézkedés keretében nem támgathatók azk a prjektek, amelyek a Vidékfejlesztési Prgram vagy a GINOP egyéb pályázati kiírásai keretén belül ugyanezen célra támgatásban részesültek az adtt megvalósítási hely tekintetében. 43

44 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő mikrvállalkzásk, mikr-vállalkzásnak minősülő szciális szövetkezetek, mikr-vállalkzásnak minősülő mezőgazdasági termelők (őstermelők, kistermelők is). 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: Az intézkedés tekintettel van a térség gazdaságának már működő szereplőire és fejlesztéseire. Sőt, a cél lyan prjektek támgatása, amely nem csupán egyetlen gazdasági szereplő fejlődését szlgálja, hanem a térség több szereplője részesül annak pzitív hatásából, eredményeiből. Az intézkedés keretében nem támgathatók azk a prjektek, amelyek a Vidékfejlesztési Prgram vagy a GINOP egyéb pályázati kiírásai keretén belül ugyanezen célra támgatásban részesültek az adtt megvalósítási hely tekintetében. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A pályázónak kötelező legalább 1 új munkahely létrehzását kell vállalnia a prjekt megvalósulásának eredményeképpen (a munkahelyvállalás az FTE, Full Time Equivalent, azaz teljes munkaidő egyenértékes módszer alapján kerül számnkérésre), legkésőbb a prjekt lezárását követő harmadik üzleti évtől. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó üzleti terv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: 8. Tervezett frrás: Ft A fejlesztés megvalósításának helye a kedvezményezett települések besrlásáról és a besrlás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (VI.23.) Krm. rendelet alapján. Aprófaluban (500 laks alatti településen), illetve Zalaszentgrót várs Csáfrd, Tüskeszentpéter, Zalakppány vagy Zalaudvarnk településrészén található a prjekt megvalósítási helye. A jövedelmet hzó termék vagy szlgáltatás darabszáma. Közvetve jövedelmet jelent más gazdasági szereplők számára. A prjekt több partner együttműködésére épít. Kiegészítő jelleg meglévő, működő tevékenységhez. A prjekt eredménye új technlógia vagy új termék, új eljárás, új végrehajtási, működési mód, új, magasabb minőség. Helyi alapanyag, termék feldlgzása vagy térségi beszállító cégekkel való kapcslat. A leírtak alapján a prjekt nincs negatív hatással a térség más gazdasági szereplőire. Létrejönnek-e a beruházás hatására tvábbi fejlesztések. a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: 44

45 b. Támgatás aránya: A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti kedvezményezett kategóriába tartzó járásban lévő település, valamint a 105/2015. (IV.23) Krm. rendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támgatási intenzitás 70%. A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti nem besrlt kategóriába tartzó járásban lévő település esetén a maximális támgatási intenzitás 60%. (A magasabb támgatást azért tarjuk indkltnak, mivel ez az intézkedés a valóban innvatív, magas szintű együttműködéssel járó prjektek megvalósulását ösztönzi. A prjekteknek érdemi pzitív hatással kell bírnia más térségi gazdasági szereplőkre, adtt esetben skszereplős működtetést feltételeznek. Ezek a prjektek jelentős plusz vállaláskkal járnak majd a prjektgazdák számára az alap gazdaságfejlesztési prjektekhez képest, amelyet az akciócsprt magasabb támgatási aránnyal tervez ellentételezni: az intézkedés keretében a VP intézkedésnél alkalmaztthz képest 10 százalékpnttal magasabb, de legfeljebb 70%- s támgatási arányt lát az akciócsprt indkltnak.) c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: II. félév II. félév 10. Kimeneti indikátrk: 4 db a. Támgattt prjektek száma (db): 4 db vállalkzás b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 8. intézkedés: Nyittt Prta hálózati prjektek 1. Az intézkedés megnevezése: Nyittt Prta hálózati prjektek 2. Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén 3. Indklás, alátámasztás: A évben szakértők bevnásával zajló helyi élelmiszerrendszer elemzés átfgó képet adtt a térségi helyi termékek előállításának, értékesítésének sajátsságairól, felvázlta a térség számára célszerű tvábblépési, fejlesztési iránykat. Az elemzés eredményeképpen megszülető A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében tanulmány többek között javaslatt tett a nyittt prták térségi együttműködésen alapuló fejlesztésére. A kncepció hátterét az adja, hgy sk termelő nagy tapasztalattal és kialakult vevőkörrel rendelkezik, akik szívesen kijárnak és háztól vásárlnak. A térség élen jár a rendezett gazdaudvark, fgadóhelyiségek kialakításában, és sk még nem termelőként regisztrált laks rendelkezik termelési és ételkészítési hagymánys tudással. Aznban az is megállapítható, hgy vannak termelők, akik egyelőre nem állnak készen a vásárlók fgadására, sem a szükséges tudás (marketing, kmmunikációs, adózási stb.), sem az infrastrukturális háttér nem áll rendelkezésükre. Visznt 45

46 a kérdőívezés srán a termelők nagybb hányada válaszlta, hgy szívesen venne részt térségi kezdeményezésekben, és fejlesztené gazdaságát a REL prgramba illeszkedő módn. Annak érdekében, hgy ezek a fejlesztések megvalósuljanak, indklt lenne a térség helyi szereplőinek széleskörű együttműködése a helyi termékek és szlgáltatásk vásárlásának, fgyasztásának elősegítése érdekében, fókuszba állítva a helyi értékeket és a turisztikában rejlő lehetőségeket. SWOT kapcslódás: E₂, E₃, E₅, E₆, E₇, E₈, E₉, E₁₀, Gy₂, Gy₄, Gy₅, Gy₆, Gy₇, Gy₈, Gy₉, L₂, L₃, L₄, L₅, L₆, V₂, V₃, V₅, V₆. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: Az akciócsprt egész területét lefedő helyi termék, helyi szlgáltatás témájú együttműködés, az ún. Nyittt Prták hálózat előkészítéséhez, megalakításáhz, az együttműködés fejlesztéséhez kapcslódó hálózati prjektek támgatása. A hálózat célja, hgy lyan közösségi jellegű fejlesztéseket valósítsn meg, amelyek a hálózat tagjainak egy egységes és rendezett megjelenést kölcsönöz, valamint szlgálja a helyi termékek, szlgáltatásk népszerűsítését, a szemléletfrmálást, a helyi értékek megőrzését és a helyi gazdaság fejlődését. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt rendezvényszervezés, képzés, felmérések, egyéni tanácsadás és mentrálás, eszközbeszerzés, gépek és berendezések beszerzése, építés, felújítás, infrastruktúra-fejlesztés, immateriális beruházásk, a szükséges tudásátadás, hazai és nemzetközi jó gyakrlatk megismerése, közös marketingstratégia kidlgzása és megvalósítása. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: Az intézkedés sajáts célja egy a Zala Termálvölgye HACS térséget lefedő, a helyi termék előállítókat, helyi szlgáltatókat és más kapcslódó szereplőket is bevnó (pl. civil szervezetek) frmalizált együttműködés létrehzása, amelynek kmplex támgatására más VP kiírás illetve más peratív prgram keretében nincs lehetőség. A prgram lényege, hgy a szereplők aktívan tudják használni a hagymánys és az új élelmiszerellátási csatrnákat, amely alkalmazásáhz az együttműködésből származó előnyökön keresztül jutnak. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő nnprfit szervezet. 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: Az intézkedés keretében kizárólag a térségi Nyittt Prta hálózat létrehzásáhz illetve a hálózathz szrsan kötődő együttműködés fejlesztéséhez kapcslódó prjektek részesülhetnek támgatásban. A Nyittt Prta hálózat az alábbi négy kritérium együttes teljesülése esetén tekinthető megalakítttnak: legalább 8 db HACS térségbeli termelő illetve egyéb releváns szereplő egy együttműködési megállapdás együttes aláírásával megalakítják a hálózatt, meghatárzásra kerül a Nyittt Prta hálózathz való csatlakzás feltételrendszere és a hálózat működtetésének főbb sarkpntjai (pl. döntéshzatal mechanizmusa), a megalakult együttműködés megfelel a jelen intézkedés keretében lefektetett feltételeknek, alapelveknek, a hálózattal kapcslats valamennyi fnts infrmáció közzétételre kerül a HACS hnlapján (különösen a hálózathz való csatlakzás részletes feltételrendszere). A Nyittt Prta hálózat megalakítására a jelen intézkedés finanszírzásától függetlenül, az első LEADER pályázatk kiírását megelőzően is lehetőség van, ez esetben az intézkedés elsősrban az együttműködés fejlesztéséhez szükséges hálózati prjekteket támgatja. A majdan kialakítandó térségi együttműködésnek a gerincét a Nyittt Prták kell, hgy adják, azaz az alapvető cél egy minőségi vendégfgadási hálózat és egy egységes arculat kiépítése a termelők, feldlgzók és vendéglátóhelyek együttműködésében. Ugyanakkr a térségi 46

47 együttműködésnek fnts célja kell, hgy legyen az itt élő laksk minőségi helyi termékekkel, szlgáltatáskkal való ellátása, a helyi értékek tudatsítása, megőrzése is. A Nyittt Prták hálózata segítségével kialakulhat a szrs együttműködés a térségi helyi termék előállítók, helyi szlgáltatók és más érintett szereplők között. Ennek köszönhetően többek között egy egységes térségi arculat várja a vendégeket, amely segíti a terület megkülönböztetését, a helyi termékek, szlgáltatásk marketingjének hsszú távú megalapzását és a sajátsságk beaznsítását, tvábbá megvalósulhat egy tudats turisztikai terv, amely a helyi adttságkra és igényekre épít. Az akciócsprt a fejlesztési ciklus alatt flyamatsan tervezi hálózathz kapcslódó egyedi prjektek támgatását, az intézkedés több szakaszban kerül meghirdetésre. A rendelkezésre álló frráskeret ennek megfelelő szakaszs besztását a HACS a kötelező knzultációs alkalmak időbeli ütemezésével fgja biztsítani. A hálózati együttműködés kereteit, a hálózathz való csatlakzás feltételrendszerét a hálózat ptenciális érintettjei közösen határzzák meg a kezdetekkr, s a későbbiek srán a hálózati tagk együttesen alakítják. A hálózattal kapcslats elvárás, hgy ne legyen kirekesztő, biztsítsn reális csatlakzási lehetőséget a hálózat prfiljába illeszkedő színvnalas terméket vagy szlgáltatást nyújtó szereplők számára, ugyanakkr a minőségi szűrő egyfajta megkülönböztetést és előnyt jelentsen a belépők számára. A LEADER Helyi Akciócsprt hnlapján köteles a Nyittt Prta hálózattal kapcslats valamennyi infrmációt közzétenni, különösen a hálózat megalakulásával, a hálózat működésével (pl. döntéshzatal módja), valamint a hálózathz való csatlakzással kapcslats tudnivalókat. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A hálózati prjektek kidlgzását és később annak lebnylítását a fejlesztési elképzelés által érintett célcsprt érdemi bevnásával kötelező megvalósítani. A pályázónak törekednie kell a lehető legtöbb, a közvetlen értékesítésben és élelmiszer-feldlgzásban már résztvevő ptimális esetben valamennyi térségi érintett bevnására. Mindezt a pályázathz csatlandó akciótervben kell kifejteni, s ezáltal igazlni. A pályázónak vállalnia kell, hgy az akciótervben leírt tevékenységet megvalósítja a prjekt srán. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó akcióterv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: A leírtak alapján a prjekt megvalósulása iránti igény egyértelműen alátámaszttt. A prjekt megvalósítása a jelenlegi illetve a ptenciális Nyittt Prta hálózati tagk körében jelentős mértékben támgattt a leírtak alapján. A leírtak alapján a prjekt megvalósításában a jelenlegi illetve a ptenciális Nyittt Prta hálózati tagk jelentős része közreműködik majd. A prjekt megvalósításában a jelenlegi illetve a ptenciális Nyittt Prta hálózati tagkn túl más térségi szereplők is aktívan közreműködnek majd. A prjekt szlgálja a helyi értékek tudatsítását, megőrzését. A prjekt szlgálja a térségben lakók minőségi helyi termékekkel, szlgáltatáskkal való ellátását. 47

48 8. Tervezett frrás: Ft a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: b. Támgatás aránya: 100% (A magasabb támgatást azért tarjuk indkltnak, mivel ezek a prjektek valós érdemi együttműködéssel jönnek létre, lefedik a teljes térséget, skkal több közös prjekttervezési alkalmat, egyeztetést, és skszereplős megvalósítást feltételeznek, mint az egyszerű prjektek. Hasnló a VP intézkedés, amely 100%-s támgatási arányt biztsít a prjektgazdák részére.) c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: II. félév II. félév 10. Kimeneti indikátrk: 3 db a. Támgattt prjektek száma (db): 3 db civil szervezet b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 9. intézkedés: Nyittt Prta hálózathz kapcslódó egyedi fejlesztések 1. Az intézkedés megnevezése: Nyittt Prta hálózathz kapcslódó egyedi fejlesztések 2. Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén 3. Indklás, alátámasztás: A évben szakértők bevnásával zajló helyi élelmiszerrendszer elemzés átfgó képet adtt a térségi helyi termékek előállításának, értékesítésének sajátsságairól, felvázlta a térség számára célszerű tvábblépési, fejlesztési iránykat. Az elemzés eredményeképpen megszülető A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében tanulmány többek között javaslatt tett a nyittt prták térségi együttműködésen alapuló fejlesztésére. A kncepció hátterét az adja, hgy sk termelő nagy tapasztalattal és kialakult vevőkörrel rendelkezik, akik szívesen kijárnak és háztól vásárlnak. A térség élen jár a rendezett gazdaudvark, fgadóhelyiségek kialakításában, és sk még nem termelőként regisztrált laks rendelkezik termelési és ételkészítési hagymánys tudással. Aznban az is megállapítható, hgy vannak termelők, akik egyelőre nem állnak készen a vásárlók fgadására, sem a szükséges tudás, sem az infrastrukturális háttér nem áll rendelkezésükre. Visznt a kérdőívezés srán a termelők nagybb hányada válaszlta, hgy szívesen venne részt térségi kezdeményezésekben, és fejlesztené gazdaságát a REL prgramba illeszkedő módn. Indklt a térség helyi szereplőinek széleskörű együttműködésén alapuló prgramk megvalósítása a helyi termékek és szlgáltatásk vásárlásának, fgyasztásának elősegítése érdekében fókuszba állítva a helyi értékeket és kiváló minőséget. 48

49 SWOT kapcslódás: E₂, E₃, E₅, E₆, E₇, E₈, E₉, E₁₀, Gy₂, Gy₄, Gy₅, Gy₆, Gy₇, Gy₈, Gy₉, L₂, L₃, L₄, L₅, L₆, V₂, V₃, V₅, V₆. 4. A támgatható tevékenység területek meghatárzása: A Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedéshez kapcslódóan létrejött térségi hálózat tagjai illetve ptenciális tagjai fejlesztéseinek támgatása a hálózati tagk számára megfgalmaztt követelményrendszernek való színvnalas megfelelés elősegítése érdekében. A fejlesztések kiemelt célja, hgy a helyi termelők a térségre jellemző feldlgztt termékeket, mint hzzáadtt értéket tudják megjeleníteni, illetve képesek legyenek egyéni szinten a vendégfgadásra, vagy később a közös hálózati turisztikai prgramkba való becsatlakzásra. Kiemelten támgatandó fejlesztési téma a vendégfgadáshz, bemutatkzáshz kapcslódó fejlesztések megvalósítása. Támgatható tevékenység a fejlesztési cél elérése érdekében végrehajttt egyéni eszközbeszerzés, gépek és berendezések beszerzése, építés, felújítás, infrastruktúra-fejlesztés, immateriális beruházásk, marketing, valamint a pályázó releváns képzésen való részvételének költsége. 5. Kiegészítő jelleg, lehatárlás: Az intézkedés sajáts célja a Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedéshez kapcslódóan létrejött térségi hálózathz való színvnalas kapcslódás lehetőségének megteremtése a hálózati tagk, ptenciális tagk részére. Az intézkedéshez szrsan kapcslódik a Helyi termék előállítók együttműködése REL prgramban intézkedés is, amely a hálózatban résztvevő helyi termék előállítókkal közös pályázat benyújtását jelentené a VP intézkedésére. Jelen intézkedés kizárólag a hálózatban résztvevő szereplők hálózati szerepvállalásáhz szrsan kötődő egyedi fejlesztéseinek megvalósításáhz biztsít keretet, a hálózati tagk tvábbi, egyéni fejlesztéseit a VP más intézkedései keretében kell, hgy végrehajtsák (pl. falusi szálláshely fejlesztése a VP keretében, vagy feldlgzó kialakítása a VP keretében). Nem kizárt, hgy egy prjektgazda a HFS 7. és a 9. intézkedése keretében egyaránt pályázatt nyújtsn be két különböző fejlesztésre. Mivel e két kiírás két markánsan elkülönülő fejlesztési céllal és beavatkzási lgikával rendelkezik, ezért arra nincs esély, hgy ugyanazt a fejlesztést mindkét HFS intézkedésre be tudja nyújtani a prjektgazda (például a 7. intézkedésnél kötelező elvárás legalább 1 munkahely létrehzása, amely a 9. intézkedésnél a támgatási összeg miatt nem lenne lehetséges). A prjektgazda számára legmegfelelőbb HFS knstrukció beaznsítását a HACS által biztsíttt kötelező knzultáció is segíteni fgja. Az intézkedés keretében nem támgathatók azk a prjektek, amelyek a Vidékfejlesztési Prgram vagy a GINOP egyéb pályázati kiírásai keretén belül ugyanezen célra támgatásban részesültek az adtt megvalósítási hely tekintetében. 6. A jgsultak köre: Az akciócsprthz tartzó településeken működő mikrvállalkzásk, szciális szövetkezet illetve mikrvállalkzásnak minősülő mezőgazdasági termelők (őstermelők, kistermelők is). 7. A kiválasztási kritériumk, alapelvek: Alapelvek: Az intézkedés keretében kizárólag a térségi Nyittt Prta hálózat teljes jgú tagjává váláshz, valamint a hálózatban való részvétel minőségi fejlesztéséhez szükséges prjektek részesülhetnek támgatásban. A Nyittt Prta hálózat az alábbi négy kritérium együttes teljesülése esetén tekinthető megalakítttnak: legalább 8 db HACS térségbeli termelő illetve egyéb releváns szereplő egy együttműködési megállapdás együttes aláírásával megalakítják a hálózatt, meghatárzásra kerül a Nyittt Prta hálózathz való csatlakzás feltételrendszere és a hálózat működtetésének főbb sarkpntjai (pl. döntéshzatal mechanizmusa), a megalakult együttműködés megfelel a HFS Nyittt Prta hálózati prjektek című intézkedése keretében lefektetett feltételeknek, alapelveknek, a hálózattal kapcslats valamennyi fnts infrmáció közzétételre kerül a HACS hnlapján (különösen a hálózathz való csatlakzás részletes feltételrendszere). 49

50 Jelen intézkedés keretében pályázat benyújtására csak a Nyittt Prta hálózat megalakulását követően van lehetőség. A majdan kialakítandó térségi együttműködésnek a gerincét a Nyittt Prták kell, hgy adják, azaz az alapvető cél egy minőségi vendégfgadási hálózat kiépítése a termelők, feldlgzók és vendéglátóhelyek együttműködésében. Ugyanakkr a térségi együttműködésnek fnts célja kell, hgy legyen az itt élő laksk minőségi helyi termékekkel, szlgáltatáskkal való ellátása, a helyi értékek tudatsítása, megőrzése is. A hálózati együttműködés kereteit, a hálózathz való csatlakzás feltételrendszerét a hálózat ptenciális érintettjei közösen határzzák meg a kezdetekkr, s a későbbiek srán a hálózati tagk együttesen alakítják. A hálózattal kapcslats elvárás, hgy ne legyen kirekesztő, biztsítsn reális csatlakzási lehetőséget a hálózat prfiljába illeszkedő színvnalas terméket vagy szlgáltatást nyújtó szereplők számára. Az intézkedés keretében nem támgathatók azk a prjektek, amelyek a Vidékfejlesztési Prgram vagy a GINOP egyéb pályázati kiírásai keretén belül ugyanezen célra támgatásban részesültek az adtt megvalósítási hely tekintetében. Kötelezettségvállalásk: A pályázónak a pályázat benyújtása előtt kötelezően részt kell vennie a Zala Termálvölgye Egyesület által biztsíttt knzultáción. A részvételt a pályázó az Egyesület által kiállíttt erről szóló dkumentum pályázathz csatlásával igazlja. A pályázó, amennyiben még nem tagja a Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedéshez kapcslódóan létrejött térségi hálózatnak, úgy vállalnia kell, hgy taggá válik a hálózatban. A prjekt keretében végrehajttt tevékenységek kizárólag a hálózati tagk számára megfgalmaztt követelményrendszernek való színvnalas megfelelést szlgálhatják. Nem támgatható az a prjekt, amely a hálózati követelményeknek való megfeleléshez önmagában nem elégséges, s így a prjekt lezárásig a hálózat teljes jgú tagjává válás nem látszik biztsítttnak. A megfelelő megvalósítási tervek elkészítése érdekében a Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedéshez kapcslódóan létrejött térségi hálózat felmérésekkel, tanácsadással segíti majd a prjektgazdákat. A prjekt megfelelését az intézkedésben megadtt támgatható tevékenységeknek, alapelveknek, kötelezettségvállalásknak és kiválasztási kritériumknak a pályázónak a pályázathz csatlandó megvalósítási terv dkumentumban kell részletesen kifejtenie. Kiválasztási kritériumk: A bírálók a következő szempntkat vizsgálják a kiválasztásnál: A fejlesztés megvalósításának helye a kedvezményezett települések besrlásáról és a besrlás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (VI.23.) Krm. rendelet alapján. Aprófaluban (500 laks alatti településen), illetve Zalaszentgrót várs Csáfrd, Tüskeszentpéter, Zalakppány vagy Zalaudvarnk településrészén található a prjekt megvalósítási helye. A leírtak alapján a prjekt megvalósulása iránti igény egyértelműen alátámaszttt. A prjektgazda még nem részesült támgatásban jelen intézkedés keretében. A létrejövő fejlesztés önmagában vagy a már meglévő elemekkel együtt életképes, működőképes. A prjektgazda környezeti szempntkat alkalmaz az eszközök, alapanyagk, szlgáltatásk beszerzésénél, az építések megvalósításánál ezt megfelelően alátámasztja. A prjekt szlgálja a helyi értékek tudatsítását, megőrzését. A prjekt szlgálja a térségben lakók minőségi helyi termékekkel, szlgáltatáskkal való ellátását. 50

51 A prjektgazda kifejti, hgy milyen módn tud megfelelni a Nyittt Prta hálózat követelményeinek a prjekt segítségével, kifejti tvábbá, hgy milyen jövőbeni lépéseket tervez meglépni a vendégfgadás körülményeinek fejlesztése és a hálózati együttműködés erősítése érdekében. 8. Tervezett frrás: Ft a. Beavatkzási területre/intézkedésre allkált frrás (összes közpénz: EU és nemzeti tárfinanszírzás) nagysága: b. Támgatás aránya: A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti kedvezményezett kategóriába tartzó járásban lévő település, valamint a 105/2015. (IV.23) Krm. rendelet szerint kedvezményezett település esetén a maximális támgatási intenzitás 70%. A 290/2014. (XI.26.) Krm. rendelet szerinti nem besrlt kategóriába tartzó járásban lévő település esetén a maximális támgatási intenzitás 60%. (A magasabb támgatást azért tarjuk indkltnak, mivel ez az intézkedés térségi hálózatban való magas színvnalú, érdemi együttműködést támgat. A prjektgazdáknak alkalmazkdniuk kell a hálózat más szereplőihez, tevékenyen részt kell vállalniuk a hálózat prgramjaiban, kezdeményezéseiben. Így ezek a prjektek jelentős plusz vállaláskkal járnak majd a prjektgazdák számára az alap gazdaságfejlesztési prjektekhez képest, amelyet az akciócsprt magasabb támgatási aránnyal tervez ellentételezni: az intézkedés keretében a VP intézkedésnél alkalmaztthz képest 10 százalékpnttal magasabb, de legfeljebb 70%-s támgatási arányt lát az akciócsprt indkltnak.) c. Prjektméret krlátai: Maximális támgatás: Ft d. Támgatás módja (hagymánys vagy egyszerűsített költségelszámlás): Vissza nem térítendő támgatás, hagymánys költségelszámlás. Előleg igénybe vehető. 9. A megvalósítás tervezett időintervalluma: II. félév II. félév 10. Kimeneti indikátrk: 17 db a. Támgattt prjektek száma (db): 17 db vállalkzás b. Támgattt kedvezményezettek száma típus alapján megbntva (vállalkzás, önkrmányzat, civil szervezet) (db): 10. intézkedés: Helyi termék előállítók együttműködése REL prgramban 1. Az intézkedés megnevezése: Helyi termék előállítók együttműködése REL prgramban 2. Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén 51

52 3. Indklás, alátámasztás: A évben szakértők bevnásával zajló helyi élelmiszerrendszer elemzés átfgó képet adtt a térségi helyi termékek előállításának, értékesítésének sajátsságairól, felvázlta a térség számára célszerű tvábblépési, fejlesztési iránykat. Az elemzés eredményeképpen megszülető A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében tanulmány többek között javaslatt tett a nyittt prták térségi együttműködésen alapuló fejlesztésére. A kncepció hátterét az adja, hgy sk termelő nagy tapasztalattal és kialakult vevőkörrel rendelkezik, akik szívesen kijárnak és háztól vásárlnak. A térség élen jár a rendezett gazdaudvark, fgadóhelyiségek kialakításában, és sk még nem termelőként regisztrált laks rendelkezik termelési és ételkészítési hagymánys tudással. Aznban az is megállapítható, hgy vannak termelők, akik egyelőre nem állnak készen a vásárlók fgadására, sem a szükséges tudás, sem az infrastrukturális háttér nem áll rendelkezésükre. Visznt a kérdőívezés srán a termelők nagybb hányada válaszlta, hgy szívesen venne részt térségi kezdeményezésekben, és fejlesztené gazdaságát a REL prgramba illeszkedő módn. Indklt a térség helyi szereplőinek széleskörű együttműködésén alapuló prgramk megvalósítása a helyi termékek és szlgáltatásk vásárlásának, fgyasztásának elősegítése érdekében fókuszba állítva a helyi értékeket és kiváló minőséget. Mindezek alapján tervben van a Nyittt Prta hálózati prjektek intézkedéshez kapcslódóan létrejött térségi hálózatban résztvevő helyi termék előállítókkal közös pályázat benyújtása a VP intézkedésére. SWOT kapcslódás: E₂, E₃, E₅, E₆, E₇, E₈, E₉, E₁₀, Gy₂, Gy₄, Gy₅, Gy₆, Gy₇, Gy₈, Gy₉, L₂, L₃, L₄, L₅, L₆, V₂, V₃, V₅, V₆. 11. intézkedés: Esélyteremtés Zalaszentgrót térségében 1. Az intézkedés megnevezése: Esélyteremtés Zalaszentgrót térségében 2. Specifikus cél: Esélyteremtés a hátránys helyzetben élő emberek számára 3. Indklás, alátámasztás: A Zalaszentgróti térség népesedési visznyait tekintve a nagybb térségi, és rszágs jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható: a térség a laksságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A térség laksságára vnatkzóan az alacsny szintű fglalkztatttság, illetve magas munkanélküliségi ráta, tvábbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A hátránys helyzetű rétegek (főként rmák, mélyszegénységben élők) egyre nagybb mértékben leszakadnak, valamint valós a veszélye az ún. dlgzói szegénység fennmaradásának a térségben, amelynek köszönhetően tvább éleződnek a helyi társadalmi feszültségek. A minőségi munkahelyek hiánya a térségen kívülre vnzza a kreatív, cselekvőképes embereket, a térség szellemi kiürülése így flyamatsnak mndható. Nagyn nagy prblémát jelent a fiatalk elvándrlása a térségből. A felsőfkú végzettségű fiatalk száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely. A térség egészének leszakadása miatti frusztráltság és tehetetlenség érzése a térségen belül is növeli az esélyegyenlőségi csprtkkal szembeni intleranciát. A térségben az EFOP 1.7 knstrukció keretében lyan prjekt fg elkészülni, amely az alábbi tevékenységek megvalósítását célzza: A helyi felzárkózást szlgáló tudás bővítése, mtivációt erősítő, az egyéni, családi és közösségi fejlődés igényét megteremtő, önellátást, öngndskdást erősítő tevékenységek. Egyénre szabtt mtivációs és fejlesztési terv alapján egyéni tudásbővítési és készségfejlesztési célt szlgáló eszközök és beavatkzásk a nyílt munkaerő-piaci (re)integráció érdekében. Családfenntartó életpályatervek alapján az öngndskdást célzó személyes és családi kmpetenciáinak fejlesztése. Csprts beavatkzásk munkakeresőknek. 52

53 A közművelődési és közösségi szlgáltatásk fejlesztése, a helyi társadalmi kapcslatk erősítése a közösségi szlgáltató terek funkcióbővítése által. A környezettudatssághz, fenntarthatósághz kapcslódó infrmális/nn-frmális tanulást megvalósító tevékenységek szervezése. Közösségi tervezés alapján megvalósuló tevékenységek. Egyéb nyittt és rendszeres közművelődési és közösségi prgramk, tevékenységek. A kedvezőtlen szci-demgráfiai térségi flyamatk megtörése érdekében a helyi vagy térségi humán közszlgáltatáskat kiegészítő, helyi egyedi vagy kmplex szlgáltatásk kialakítása. Az intézményi humán közszlgáltatáskat kiegészítő helyi megldásk. Fiatalk esélyteremtésének, helyzetbe hzásának ösztönzése. Önellátást, öngndskdást erősítő tevékenységek. Közösségépítés és megtartás. Közösségépítés. Kultúrák közötti feszültségek enyhítése. A tevékenységek megvalósításában részt vevő helyi humán szlgáltató szakemberek szakmai tvábbképzési vagy tudásmegsztási eseményeken való részvétele. Lkálpatritizmus erősítése. Idősebb generáció megszólítása. SWOT kapcslódás: E₁, E₂, E₉, Gy₁, Gy₂, Gy₃, Gy₉, V₁, V₂, V₃, V₄. 8.2 Együttműködések 1. Tervezett együttműködés: Interaktív menü készítése az éttermek számára a helyi termékek és termelők bemutatásával Az együttműködés tervezett tématerületei: Helyi termékek értékesítésének segítése Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség helyi termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén Indklás, alátámasztás: A Zala Termálvölgye Egyesület évben részt vett egy francia-magyar nemzetközi rövid élelmiszer lánc témájú együttműködési prjektben (ECOSYAL), amelynek keretében kapcslatba került több francia LEADER helyi akciócsprttal. Hsszas előkészítő munkát követően az Egyesület a Pays de Cathares akciócsprttal elkötelezte magát jelen együttműködési prjekt megvalósítására. A prjekt célja interaktív menü készítése az éttermek számára a helyi termékek és termelők bemutatásával. Magyar-francia menü összeállítása és a prjektben résztvevő éttermekben kínálása. A kihelyezett tableten a recept megtekinthető, tvábbá infrmációk érhetőek el a termelőről. A francia-magyar kperáció alapvetően arra épülne, hgy mindkét szervezet együttműködik egy lyan termelői körrel, akik aktívan részt tudnak venni a helyi kezdeményezésekben. A prjekt kiválóan illeszkedik a HFS Nyittt Prták hálózatának létrehzása intézkedéséhez, alapvetően a majdani együttműködésben résztvevő szereplőkre épít. Jelen együttműködési prjekt a sikerrel zárult ECOSYAL nemzetközi prjekt flytatásának tekinthető. A tvábbi együttműködés részleteinek kidlgzása már az ECOSYAL prjekt keretében megkezdődött, s évben több skype megbeszélés keretében flytatódtt. Az együttműködési szándék kmlyságát jelzi, hgy már nvember 20-án aláírták az első, általánsabb együttműködési megállapdást a francia és magyar akciócsprtk. A tervezett együttműködés céljai többek között: 53

54 Francia módszerek alapján a termelők piacra juttatása, a helyi fgyasztók friss és egészséges élelmiszerrel való ellátása, a helyi termékek és sajátsságk, kulturális adttságknak köszönhetően a helyi turizmus fellendítése. A magyar és a francia termelők számára nemzetközi jó gyakrlatk bemutatása. A helyi laksk szemléletfrmálása a média segítségével. A gyermekek bevnása és a közétkeztetésen keresztül egészséges élelmiszerekkel való ellátása. SWOT kapcslódás: E₂, E₅, E₆, E₇, E₈, E₉, Gy₅, Gy₆, Gy₇, Gy₈, L₃, L₄, L₅, V₅, V₆. 2. Tervezett együttműködés: Zala megyei védjegyrendszer létrehzása Az együttműködés tervezett tématerületei: Helyi termékek értékesítésének segítése Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség helyi termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén Indklás, alátámasztás: nvemberben került sr a zalaegerszegi Megyeházán a megyei vidékfejlesztési műhely első ülésére, amelynek keretében a résztvevő zalai LEADER helyi akciócsprtk képviselői megkezdték a beszélgetést egy közös, Zala megye egészére kiterjedő helyi termék illetve szlgáltatás minősítő-, védjegyrendszer létrehzásáról. A körvnalazódó együttműködés életre hívásának egy fnts eszköze lehet többek között a LEADER térségek közötti együttműködési pályázati kiírás is. A tervezett együttműködés lehetséges céljai többek között: Helyi termelők támgatása. A megye, a térségek imázsának frmálása, az értékek (hagymányk, tradíciók, tájkép stb.) támgatása. Gazdasági együttműködés erősítése a megyében. A térségi szintű együttműködés ösztönzése. SWOT kapcslódás: E₂, E₆, E₇, E₈, E₉, Gy₅, Gy₆, Gy₇, Gy₈, Gy₉, L₂, L₃, L₄, L₅, V₂, V₄, V₅, V₆. 3. Tervezett együttműködés: Nyugat-dunántúli helyi akciócsprtk együttműködése Az együttműködés tervezett tématerületei: Szakmai kapacitásk erősítése; Tudástranszfer; Helyi termékek értékesítésének segítése Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség helyi termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén Indklás, alátámasztás: NYDHACS NET 2020 kialakítása, amely az alábbi célk és tevékenységek körét tervezi a Nyugat-dunántúli helyi akciócsprtk együttműködésében megvalósítani. HACS Akadémia indítása - több témakörben képzések, Tanulmányutak nemzetközi LEADER gyakrlatk közös megismerése, 54

55 Reginális Tematikus Fórumk (átfgó témákban, pl. ifjúság, helyi termék, szciális szövetkezetek stb.), Közös mnitring tevékenységek, Közös kmmunikációs aktivitásk (pl. közös értékelő kiadványk, LEADER napk stb.), Negyedévenkénti találkzók. SWOT kapcslódás: E₂, Gy₉, L₃, L₆, V₁, V₃, V₄. 4. Tervezett együttműködés: Hrvát-Magyar RÉL együttműködés Az együttműködés tervezett tématerületei: Helyi termékek értékesítésének segítése Specifikus cél: Erősödő együttműködés a térség helyi termékeinek, szlgáltatásainak előállítása, fgyasztása, értékesítése területén Indklás, alátámasztás: Hrvát és Magyar partnerekkel közös pályázat megvalósítása az Interreg V-A Magyarrszág-Hrvátrszág Együttműködési Prgram keretében a rövid élelmiszerlánck létrehzása és az agrárszektr versenyképességének fkzása érdekében a határmenti régióban. A cél összekapcslni a témában érintett helyi szereplőket (pl. ktatási intézmények, fejlesztési ügynökségek, agrárkamara stb.), valamint lehetővé tenni a jbb tudástranszfer rövid élelmiszerlánc témában. A prgram célul tűzné ki, hgy ösztönözze az intézményi szereplőket a mezőgazdasági szektr fejlesztésében való, a jelenleginél aktívabb és összehangltabb fejlesztésére, valamint segítse az együttműködés alapú, fenntartható RÉL mdellek elterjedését a megyében. Ptenciális tevékenységek: tréningek, tanulmányutak szervezése, IT fejlesztések, gazda együttműködés létrehzása minta jelleggel stb. SWOT kapcslódás: E₂, E₅, E₆, E₇, E₈, E₉, Gy₂, Gy₄, Gy₅, Gy₆, Gy₈, Gy₉, L₂, L₃, L₄, L₅, V₅, V₆. 8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei 1. A HACS és munkaszervezetének jgi frmája, a megalakulás dátuma, fő tevékenységi körök A Zala Termálvölgye Egyesület június 26-án alakult meg. Nemrég aktualizált alapszabálya szerint az Egyesület alapcélja a működési területén élő laksság életfeltételeinek javítása, a vidékfejlesztés- és területfejlesztés társadalmi-gazdasági szerepének erősítése. Az Egyesület által elláttt közhasznú tevékenységek egyebek mellett: Területfejlesztés és területrendezés, Tudmánys tevékenység, kutatás, Nevelés, ktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, Környezetvédelem, Természetvédelem, Közérdekű önkéntes tevékenység, Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség előmzdítása, Demkráciafejlesztés, Munkanélküliség kezelése. 55

56 2. A HACS összetétele Az Egyesületben bárki taggá válhat az alapszabályban rögzített eljárás szerint. A taggá válás mikéntjéről az Egyesület hnlapján lehet tájékzódni. Az Egyesületbe jellemzően azk a szervezetek lépnek be, akik aktív szereplői a szakmai munkának, rendezvényeknek, marketing tevékenységeknek. A Zala Termálvölgye Egyesület december 9-én tarttta tisztújító közgyűlését. Az újnnan megválaszttt elnökség tagjai: Elnök: Guitprechtné Mlnár Erzsébet, Dármindóra Bt., Zalabér (vállalkzói szféra) Alelnök: Zsuppán József, Zalabér Község Önkrmányzata, Zalabér (közszféra) Elnökségi tagk: Takácsné Martincsevics Vernika, Dötk Község Önkrmányzata, Dötk (közszféra) Hrváth Jáns, Szilvórium Bt., Zalaszentgrót (vállalkzói szféra) Fatér Balázs, Gyógynövények Völgye Szciális Szövetkezet, Zalaszentlászló (vállalkzói szféra) Kzmáné Vadász Viktória, Zalakanyar Vendégváró és Kézműves Egyesület, Zalaszentgrót (civil szféra) Drmánné Péter Márta, Élhetőbb Zalaszentivánért Közhasznú Egyesület, Zalaszentiván (civil szféra) Az akciócsprt tagsága jelen pillanatban (2015. december 9.) 81 tagból áll. Ezek közül 16 tag (20%) a civil szféra, 30 tag (37%) a közszféra és 35 tag (43%) a vállalkzó szféra képviselője. Az akciócsprt szeptember 16-án megválaszttt Tervezői Csprtjának tagjai: TCS elnöke: Guitprechtné Mlnár Erzsébet, Dármindóra Bt., Zalabér (vállalkzói szféra), az Egyesület elnöke. TCS tagjai: Bda Adrienn, Zalai Hazatérők Egyesülete, Zalaszentgrót (civil szféra), az Egyesület tagja, Drmánné Péter Márta, Élhetőbb Zalaszentivánért Közhasznú Egyesület, Zalaszentiván (civil szféra), az Egyesület elnökségi tagja, Hrváth Jáns, Szilvórium Bt., Zalaszentgrót (vállalkzói szféra), az Egyesület elnökségi tagja, Kzmáné Vadász Viktória, VADKO 2000 Kft., Nagygörbő (vállalkzói szféra), civil minőségében az Egyesület elnökségi tagja, Zsuppán József, Zalabér Község Önkrmányzata, Zalabér (közszféra), az Egyesület alelnöke, Szabó Tibr, az Egyesület munkaszervezet vezetője. Az Egyesület testületeinek tagjait mindenkr az egyesületi tagk választják közgyűlés keretében titks (pl. tisztségviselők) vagy nyílt (pl. TCS tagjai) szavazással. A szavazás előtt a jelölés is nyittt, bármely tag előterjesztheti javaslatait. Egyéb állandó munkacsprt az akciócsprtban nem működik. Eseti jelleggel kerülnek összehívásra tematikus műhelybeszélgetések (pl. helyi termék témában). A döntéshzó testületben az Egyesület elnöke, Guitprechtné Mlnár Erzsébet személyében van lyan tag, aki a hátránys helyzetű emberekkel való fglalkzás terén jelentős szakmai tapasztalattal bír. Például ben szakmai vezetője vlt egy TÁMOP 1.4.5/12-1 prjektnek, 2007-től 2012-ig munkaszervezet vezetője vlt a zalaszentgróti székhelyű ZalA-KAR Térségi Innvációs Társulásnak, amely rendszeresen fglalkztt szciális ill. esélyegyenlőségi témákkal is. Az elnök az elmúlt 20 évben közel 50 EU prjekt tervezésében, megírásában, menedzselésében vagy szakmai vezetésében vett részt (TOP, AVOP, HEFOP, TÁMOP, EQUAL stb.). 56

57 3. A HACS tervezett szervezeti felépítésének bemutatása Közgyűlés (= HACS tagság) Elnökség (= HACS döntéshzó testülete) Egyesület elnöke (= HACS elnöke) Alelnök Elnökség tagjai (5) Felügyelő Bizttság FEB elnöke FEB tagjai (2) Munkaszervezet Zala Termálvölgye Egyesület (= LEADER Helyi Akciócsprt) 4. Az egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének bemutatása Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés kizárólags hatáskörébe tartzik a tisztségviselők megválasztása, az alapszabály módsítása, az éves beszámló, zárszámadás, közhasznúsági jelentés, az éves prgram és a költségvetés elfgadása, a tagdíj mértékének megállapítása, valamint szakmai hálózatk létrehzása. Az Egyesület ügyintéző és képviselői teendőit, az peratív feladatk elvégzését az Elnökség irányítja és látja el. Gndskdik az Egyesület flyamats működéséről és végrehajtja a Közgyűlés határzatait. Az Elnökség dönt minden lyan kérdésben, amely nem tartzik a közgyűlés és az elnök kizárólags hatáskörébe, vagy amelyet a közgyűlés az elnökségre delegált. Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az Egyesület elnöke. Az Elnök az Egyesületet önállóan képviseli. Feladata egyebek mellett a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása, levezetése, a harmadik személyekkel való szerződéskötés, az Egyesület gazdasági ügyei alakulásának felügyelete stb. A Munkaszervezet az Egyesület ügyviteli, adminisztratív szervezete, az Egyesület tevékenységét segítő irda. Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma az egyesület tevékenységeihez igazdóan váltzhat, amely a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerül meghatárzásra. A Munkaszervezet munkáját a hivatal vezetőjeként a Munkaszervezet vezető irányítja. A Munkaszervezet dlgzói tevékenységüket munkaviszny keretében látják el. A munkáltatói jgkört a Munkaszervezet vezető vnatkzásában az Elnök, a munkaszervezeti dlgzók vnatkzásában a Munkaszervezet vezető gyakrlja. A Vidékfejlesztési Prgramban definiált HACS feladatk ebbe az Alapszabály és egyéb szabályzatk alapján szabályztt működési rendszerbe kerülnek integrálásra azzal együtt, hgy az Egyesület a jövőben nem kizárólag a LEADER prgram lebnylításával, hanem más pályázatk megvalósításával is kíván fglalkzni. A HACS feladatk ellátása srán a HFS-sel kapcslats döntés a Közgyűlés, a LEADER pályázatkkal kapcslats döntés az Elnökség, az adminisztratív- és szakmai jellegű teendők ellátása a Munkaszervezet feladata lesz. 57

58 5. A pályázatk kiválasztásával a HACS működésével kapcslats döntéshzatali flyamatk bemutatása a KSK rendelet 34. cikk (3) b) pntjának teljesítésével A Zala Termálvölgye Egyesületnek jga lesz a HFS megvalósítása érdekében a megfelelő prjektek kiválasztására. A helyi pályáztatási mdell kialakításakr több tényező is figyelembe vételre került: Az Egyesület jelentős tapasztalata a LEADER pályázati eljáráskban (a kísérleti prgram óta a helyi szakemberek állandó résztvevői a LEADER prgramknak). A LEADER alapelvei, a vnatkzó EU szabályzás, a Vidékfejlesztési Prgramban leírtak illetve az IH iránymutatásai. Mindezek alapján a LEADER pályáztatás flyamata a következőképpen fg zajlani: Az akciócsprt a Tervezői Csprt közreműködésével véglegesíti a pályázati felhíváskat a HFS és az IH iránymutatásai alapján (pl. részletes pntzási rendszert dlgz ki, elkészíti a szükséges frmanymtatványkat stb.). A pályázati felhívást az Egyesület elnöksége hagyja jóvá. Az Irányító Hatóság közzéteszi a hnlapn a LEADER pályázati felhívást. A megjelent pályázati felhívás kapcsán az Egyesület aktív tájékztató kampányba kezd (közzététel hnlapn, média tájékztatása, fórum időpntk meghirdetése stb.). Az Egyesület képviselői legalább 2, széles körben meghirdetett tájékztató fórum keretében bemutatják a HFS valamennyi pályázati felhívását. Az Egyesület munkatársai személyreszabtt, flyamats tanácsadási lehetőséget biztsítanak az Egyesület irdájában előre egyeztetett időpntkban. Az Egyesület valamennyi intézkedés vnatkzásában megszervez legalább 1 db kötelező knzultációs alkalmat. A kötelező knzultáció célja a magas minőségű prjektek létrejöttének elősegítése prjekt-fejlesztés útján, tvábbá a ptenciális együttműködések feltárása, a szinergiák erősítése az egyes prjektek között. Az ezeken részt vevő szervezetek részére pályázathz csatlandó igazlást állít ki az Egyesület. A kötelező knzultáció szükségességét a HACS a HFS más részeiben alátámaszttta (pl. 4.1 fejezet). Amennyiben kétfrdulós lesz a pályázati eljárás, akkr a HACS munkaszervezete gndskdik a beérkezett első körös pályázatk vizsgálatáról, hiánypótlásáról, valamint döntéshzatalra való előkészítéséről (értékelés stb.). A HACS döntéshzó testülete, azaz az elnökség által jóváhagytt prjektek támgató dkumentumt kapnak az elnök aláírásával, a munkaszervezet közreműködésével. Ez a dkumentum feljgsítja a prjektgazdát a másdik frdulós pályázat elkészítésére és az MVH felé történő benyújtására. Kétfrdulós eljárás esetén az első frduló nyerteseit az Egyesület értesíti -en illetve pstai levél útján, a másdik frduló nyertesei az MVH-tól kapnak értesítést. Amennyiben egyfrdulós lesz az eljárás, a flyamat hasnló lesz, azzal a különbséggel, hgy a HACS munkaszervezet dlgzói ezesetben az MVH eljárás keretében látják el döntés-előkészítő feladatukat. A döntéshzó testület ez esetben is az elnökség lesz. Egyfrdulós eljárásnál a pályázat eredményéről a pályázók közvetlenül az MVH-tól szereznek tudmást. Amennyiben a jgcím lehetővé teszi a flyamats pályázatbeadást, az Egyesület a pályázat meghirdetésétől számíttt legalább 60 napt (legfeljebb negyedévet) biztsít az első körben értékelendő pályázatk beérkezésére, majd azt követően minimum félévente döntéshzó üléseket tart frráskimerülésig vagy a HFS felülvizsgálatáig. Az értékelést az akciócsprt munkatársai végzik, külsős értékelők nem vesznek részt a flyamatban. Mivel a döntéshzó testületi szerepet az Egyesület elnöksége tölti be, ezért a döntéshzó ülések lebnylítására az elnökség üléseire vnatkzó szabálykat kell alkalmazni (pl. határzatképesség, nyílt szavazás, összeférhetetlenség). 58

59 A döntéshzó testület dönt a munkaszervezet által értékelt prjektek pntszámainak elfgadásáról, majd intézkedésenként meghatárzza a támgatható minimális pntszámt. A támgattt pályázatk prjektgazdáit az Egyesület ünnepélyes rendezvény keretében köszönti, a megvalósítást tájékztató fórum szervezésével, flyamats személyreszabtt tanácsadással segíti. A prjekt megvalósítását követően a nyertes prjektek részletes bemutatását hnlapján tervezi a HACS kivitelezni. A pályáztatás minden lépése dkumentálásra kerül. Például: jelenléti ív készül a kötelező knzultáción részt vett szervezetek aláírásával, a jelenléti íven szereplő szervezetek részére az Egyesület az elnök aláírásával elláttt igazlást állít ki, amit átvételi elismervény ellenében személyesen ad át az azt igénylő ptenciális pályázók részére az Egyesület irdájában ügyfélfgadási időben. Kulcsfntsságú dkumentum a döntéshzó elnökségi ülésről készült jegyzőkönyv, amely a döntéssel kapcslats minden fnts infrmációt kell, hgy tartalmazzn a szövegezésében, illetve mellékletei között. Az összeférhetetlenség szabályzása az eljárásban: Azk, akik részt vettek a prjektek kidlgzásában (tartalm kialakítása, pályázat elkészítése), nem vehetnek részt az adtt felhívásra beérkező pályázatkkal kapcslats döntés előkészítésében (a prjektek értékelése) és a döntésben (kiválasztás). A munkaszervezet csupán szakmai támgatást ad a prjektek fejlesztése, pályázatk elkészítése srán (javasl, tanácsl, infrmációt szlgáltat), de nem dönthet tartalm felett és nem írhatja meg a pályázatt vagy annak részeit. Bárki, aki érintett egy prjektben (a 272/2014. Krmányrendelet VI. fejezet 39. ), nyilatkznia kell erről és nem vehet részt az értékkelésben. Amennyiben az IH lehetővé teszi, hgy a HACS szervezet is pályázzn a LEADER intézkedések vnatkzásában, a Zala Termálvölgye Egyesület az Irányító Hatóság által meghatárztt speciális szabálykat tervezi követni az összeférhetetlenség biztsítása érdekében. Például a as LEADER prgramban a HACS saját pályázatkat kizárólag a döntéshzó testület egyhangú támgató szavazatával és az MVH ügyintézésével lehetett támgatni. A pályáztatáshz kapcslódó tvábbi infrmációk lvashatók a HFS 8.4 fejezetében. 6. A helyi fejlesztési stratégia megvalósítását szlgáló humán erőfrrás bemutatása az elvégzendő feladatk tükrében Az akciócsprt döntéshzó testületének vezetője, az Egyesület elnöke már több mint egy évtizede tölt be kulcsszerepet a térségi LEADER Stratégiák megvalósításában, valamint több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a térségi települések együttműködésének szervezése terén (pl. kistérségi társulás). A nemrég újraválaszttt elnökségben is több lyan személy van, akik évekig vltak tagjai a krábbi HBB-knek, döntéshzó testületeknek. A HFS megvalósításának peratív feladatai kapcsán legfntsabb szereplők az Egyesület elnöke és a munkaszervezet tagjai. A HFS sikeres lebnylításáhz egyértelműen adttak a humán feltételek. Pl. a munkaszervezet vezető közgazdász végzettségű, 7 éve látja el ezt a feladatt és 10 éves tapasztalattal bír LEADER területen. 7. A működés fizikai feltételeinek bemutatása Az Egyesület május 1-én költözött át új irdájába a várs szívébe. A közel 100 négyzetméteres létesítmény (2 irda, 1 tárgyaló és kiszlgáló helyiségek) maximálisan alkalmas a térségi vidékfejlesztési feladatk ellátására. Felszereltsége (több munkaállmás, helyi hálózat, szerver, újnnan beszerzett fénymásló stb.) és fenntartási költsége (hőszigetelt épület, napelemes áramtermelés stb.) egyaránt ptimális. 59

60 8. A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása A Zala Termálvölgye Egyesület a rendelkezésre álló működési és animációs frrásait (59,78 millió Ft) a tervek szerint legalább 2020-ig terjedő időszakban, egyenletesen elsztva használja fel. A keretet nagybbrészt a működés finanszírzására, kisebb arányban animációra tervezi felhasználni (lásd: 9. fejezet). Alapvető cél a takaréksság, azaz az adtt évben fel nem használt működési frráskat az Egyesület a későbbi évekre tervezi átcsprtsítani. Az Egyesület végig legalább 2 fő főállású munkavállalóval tervezi működtetni a munkaszervezetet. Ez évi minimum 8 millió Ft személyi jellegű kiadást (bérek, járulékk stb.) jelent. Amennyiben a megtakarításk vagy a plusz pályázatk, plusz bevételek lehetővé teszik, a munkavállalók száma a későbbiek srán 3 főre is emelkedhet. Az irda fenntartási költségei (bérleti díj, rezsi, telekmmunikáció, számítógépek és fénymásló karbantartása, papír-írószer stb.) évi legalább 1,5 millió frintt fgnak kitenni. A flyamatsan igénybevett szlgáltatásk (pl. könyvvizsgáló, biztsításk) költsége legalább évi Ft, az eseti jellegű költségek (pl. szakmai rendezvények, tanulmányutak, szakértők stb.) legalább évi Ft értéket fgnak kitenni. Ezen költségtételek a as LEADER prgram működési tapasztalatai alapján kerültek meghatárzásra. Mindez egy rendkívül visszafgtt, takaréks gazdálkdást vetít előre, ugyanakkr lehetővé teszi a magas színvnalú szakmai munkát. Az Egyesület tervezi, hgy a térségben egyfajta fejlesztési ügynökségi szerepet töltsön be. Ennek érdekében a LEADER feladatkn túl más pályázati lehetőségek kihasználására is törekszik majd. Például: Hrvátrszág-Magyarrszág Interreg prgram, LEADER térségek közötti együttműködés, EFOP 1.7 intézkedés, MNVH kisprjektek stb. Plusz bevételi frrásként az Egyesület száml a tagjai befizetéseivel is, amely összeget pályázati önerőként, valamint a működési- és pályázati támgatásk előfinanszírzására tervez felhasználni Kmmunikációs terv A HACS kmmunikációjának elsődleges célcsprtját a HFS céljainak megvalósításában ptenciálisan szerepet vállaló majdani pályázók és partnerszervezetek jelentik. A másdlags célcsprtt a szélesebb nyilvánsság, a térségben lakók jelentik, akik közvetve vagy közvetlenül a HFS megvalósításának hasznélvezői lesznek. A HACS által alkalmaztt kmmunikációs csatrnák: Az Egyesület hnlapján közzétett események, hírek, összefglalók, letölthető dkumentumk ( Az Egyesület Facebk ldalán közzétett bejegyzések, eseményekről készült képgalériák, linkek ( A térségben leginkább lvastt helyi médiákban való megjelenés (főként a megyei napilap, a Zalai Hírlap és a vársi újság, a Szentgróti Hírek), Az akciócsprt által kiküldött tájékztató levelek, hírlevelek az Egyesület tagjai, partnerei részére útján (flyamatsan bővülő lista), Tájékztató tartása egyesület által vagy más helyi szereplő által szervezett rendezvényeken (pl. fórum, műhelybeszélgetés, knferencia, társulási tanács ülés stb.), Marketing anyagk készítése (kiadvány, szórólap, kisfilm stb.). A Zala Termálvölgye Egyesület nemcsak a LEADER prgram megvalósításával kapcslats dkumentumait teszi hzzáférhetővé, hanem egész egyesületi tevékenységére a nyitttság, átláthatóság jellemző. Az Egyesület közhasznú szervezetként például valamennyi beszámlóját, közgyűlés meghívóját, előterjesztési anyagait stb. közzéteszi hnlapján. Az Egyesület kmmunikációs törekvéseit a jövőben jelentősen megnehezíti az a körülmény, hgy a munkaszervezet a krábbi 4-5 fős állmány helyett várhatóan csak 2 60

61 fővel fg tudni működni. A rendelkezésre álló szűk humánkapacitás ellenére az Egyesület maradéktalanul el fgja látni a LEADER prgram végrehajtásáhz kapcslódó kmmunikációs feladatait. Az Egyesülettel kapcslats kmmunikációra az Egyesület elnöke és az általa meghatalmaztt/felkért személy jgsult. A kmmunikációs anyagk előkészítése jellemzően a munkaszervezet feladata. A szervezeti és prjektkmmunikációban az Egyesület rendelkezik a szükséges tapasztalati háttérrel (pl. a krábbi LEADER prgramk lebnylítása srán szerzett kiadvány-készítési tapasztalat stb.). A HFS-sel kapcslats kmmunikációs tevékenységek ütemterve: Flyamats tájékztatás a HFS készítéséről a HACS hnlapján első félév Helyi média tájékztatása az elkészült HFS-ről másdik Ptenciális pályázók ill. partnerek tájékztatása a meghirdetett pályázati félévétől lehetőségekről hnlapn, médiában, tájékztató fórumn, facebk-n, e- flyamatsan mail-en évtől flyamatsan Szélesebb nyilvánsság tájékztatása a HFS megvalósulásáról, eredménykmmunikáció helyi médiában, facebk ldaln, marketing anyagkn A kmmunikáció srán az Egyesület a legtöbb esetben ingyenes megldáskat (saját hnlap, sajtótájékztató, facebk stb.) alkalmaz majd. A pénzügyi ráfrdítást igénylő eszközök alkalmazását a HACS igyekszik a LEADER működési frrás helyett egyéb pályázati frrásból lehetővé tenni (pl. kiadvány készítése LEADER térségközi prjekt keretében) Mnitring és értékelési terv A Zala Termálvölgye Egyesület a mnitring és értékelési feladatait a térségben krábban lebnylíttt LEADER prgramk tapasztalatai alapján kigndlt rendszer szerint tervezi ellátni. Az Egyesület alapvető célja ugyanakkr, hgy ezen feladatkat a Nyugat-dunántúli régió LEADER helyi akciócsprtjaival, LEADER térségek közötti együttműködési prjekt keretében közösen kidlgztt módszerek szerint hajtsa végre. Amennyiben a régiós törekvések nem lesznek sikeresek (például nem nyer a térségközi pályázat) és nem lesz lehetőség a közös értékelésre, úgy az Egyesület az alábbi tervet hajtja végre: Az Egyesület a Helyi Fejlesztési Stratégiában valamennyi intézkedés vnatkzásában meghatárztt reálisan elérhető kimeneti és eredmény indikátrkat. A LEADER pályázatk beadásakr az akciócsprt több, e feladathz kapcslódó kötelezettséget is elvár a térségi pályázóktól: Minden pályázónak nevesítenie kell a pályázatában azt, hgy az intézkedéshez kapcslódó eredményindikátrhz kapcslódóan mekkra értéket vállal a prjekt keretében, tvábbá be kell mutatnia, hgy ezt az értéket a megvalósítás srán illetve a megvalósítást követően milyen módn fgja dkumentálni, igazlni. Például a térségi közösségfejlesztésnél a pályázó meghatárzza a prjekt megvalósításába bevnni tervezett partnerszervezetek tervezett számát és leírja az igazlás módját (például együttműködési megállapdás aláírása). Elvárás a pályázóval szemben, hgy a megvalósult prjektjéről részletes leírást és fényképeket juttassn ez az akciócsprt számára, amely azt hnlapján tervezi megjeleníteni. Az Egyesület ezekre a kötelezettségekre már a pályázatkészítési szakaszban felhívja a pályázók figyelmét, többek között a kötelező knzultációs alkalmak srán. A HACS segíti tvábbá a prjekt adttságainak megfelelő, ugyanakkr a mnitring célkra is alkalmas vállalásk megfgalmazását. A döntéshzatali szakaszban az akciócsprt ezeket a vállaláskat is vizsgálja majd. A munkaszervezet a pályázati dkumentumkból kinyeri és belső nyilvántartásaiban rögzíti a 61

62 mnitring szempntjából fnts infrmációt. A prjekt megvalósítási szakaszban az akciócsprt flyamatsan támgatja személyreszabtt tanácsadással, kör -ekkel, hnlap és facebk bejegyzésekkel illetve tájékztató fórumk szervezésével a prjektgazdákat. Az Egyesület ezen eszközöket is felhasználja arra, hgy figyelmeztesse a partnereit mnitring kötelezettségeik betartására. Az egyes LEADER prjektek lezárásakr az Egyesület bekéri a prjekt leíráskat és legalább 3 db nagyfelbntású képet a megvalósult fejlesztésről, tvábbá engedélyt kér a hnlapn való közzétételhez. Amikr értékelési szakaszhz ér a LEADER prgram megvalósítása (HFS felülvizsgálat illetve prgram zárás), az Egyesület munkaszervezete a nyilvántartásai alapján bekéri a nyertes prjektgazdáktól az eredményindikátr értékeket. Ezek alapján a szükséges vizsgálatkat, elemzéseket a Tervezői Csprt fgja végrehajtani. A TCS az értékelés következtetéseit felhasználja a HFS dkumentum módsításáhz (például krrigálja a célértéket). A mnitring illetve értékelés eredményét a HACS a felülvizsgált HFS, illetve a prgramzáró dkumentum részeként hnlapján is közzéteszi. A kimeneti illetve az eredményindikátrk vizsgálatán túl a HACS minden HFS felülvizsgálatkr és a HFS megvalósításának végső elemzésekr önértékelést is végre fg hajtani. Ennek srán a felülvizsgálatt végző HACS munkacsprt megvizsgálja a frrás-felhasználást, a LEADER-en kívüli egyéb pályázatk adatait, a munkaszervezet szakmai teljesítményét. Ehhez a legfntsabb adatfrrás az Egyesület által minden év lezárását követően közgyűlés elé beterjesztett szakmai ill. pénzügyi beszámló lesz, amelyet az Egyesület közhasznú szervezetként hnlapján is rendszeresen közzétesz. 9. Indikatív pénzügyi terv A HFS fejlesztési frrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Frrás: EMVA LEADER 19.2 alintézkedés Ssz. Az intézkedések megnevezése Összes. % 1 Fecskeházak fejlesztése % 2 Ifjúságfejlesztési kisprjektek % 3 Innvatív térségi közösségfejlesztés % 4 Térségi szlgáltatásk fejlesztése % 5 Gazdálkdó települési közösségek % 6 Közösségfejlesztési kulcsprjektek - 115, ,9 37,2% 7 Innvatív gazdaságfejlesztési prjektek támgatása ,6% 8 Nyittt Prta hálózati prjektek ,2-31,2 10% 9 Nyittt Prta hálózathz kapcslódó egyedi fejlesztések ,2% Összesen - 300,9 5 6,2-312,1 62

63 A HACS működési és animációs frrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Frrás: EMVA LEADER 19.4 alintézkedés Összesen Működési költségek 5,96 10,88 13,98 13,98 13,98 58,78 Animációs költségek 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 1 Egyéb tervezett bevételek 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 2,5 Összesen 6,66 11,58 14,68 14,68 14,68 62,28 63

64 Kiegészítő infrmációk Mellékletek 1. melléklet: Az akciócsprt területén lakóhellyel rendelkező és másutt tartózkdási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen területen tartózkdási hellyel rendelkező személyek együttes számának alakulása az elmúlt években (fő). 2. melléklet: A térségben élők számának alakulása a KSH január 1-i adatai alapján (fő)

65 3. melléklet: A Zala Termálvölgye térség területhasználata (frrás: TEIR) 65