Pedagógiai Program Hagyományőrző Óvoda Tököl, Fő út 49.

Átírás

1 Pedagógiai Program Hagyományőrző Óvoda Tököl, Fő út 49. Néphagyományőrző Óvodai Program Gödöllő,1997. Alapján Készítette: Hagyományőrző Óvoda nevelőtestülete

2 Tartalom A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE:... 3 Bevezető... 4 Az intézmény jellemző adatai... 6 I. Óvodánk... 6 II. Programunk küldetése - filozófiája... 8 III. Gyermekkép Óvodakép... 9 IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei HUMÁNERŐ FORRÁS AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE V. A program nevelési feladatrendszere Az egészséges életmód alakítása, benne a mozgástevékenység Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása Az értelem fejlesztése Anyanyelvi nevelés VI. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, és munka helye programunkban JÁTÉK TANULÁS MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK VII. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása Verselés-mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka A külső világ tevékeny megismerése A környezet és a néphagyományőrzés IX. Inkluzív pedagógia Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: X. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek XI. Az óvoda kapcsolatrendszere XII. A gyermekek fejlettségállapotának mérése - A pedagógiai munka dokumentációi Érvényességi rendelkezés Felhasznált irodalom

3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 32/1997. (XI.5) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvéről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 51/1997. (XII.18.) NM rendelet a Kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról Alapító Okirat. 3

4 Bevezető Az óvodáskorú gyermeknek joga, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről kellemes élményeket szerezzen, követendő mintát kapjon. 1 Intézményünk nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy a mai modernizált világunkban a gyermekek felkínált alternatívaként jövőbeli életük alakítására ízelítőt kapjanak a régi magyar szokásokból. Nem arra törekszünk, hogy visszahozzuk a múltat, hanem arra, ne vesszen a feledés homályába, őrizzünk meg belőle a lehető legtöbbet. Aki képes és tud a gyökereihez visszanyúlni, abból lehet erős, boldog, kiegyensúlyozott felnőtt. Azt gondoljuk, a hagyományok őrzésével, kicsiny részének felelevenítésével, a gyermekek számára olyan gyöngyszemeket tudunk adni, melyek színesebbé teszik életüket. Az alkotás, a létrehozás, az együttlét élménye a mai világban amikor a technika robbanászerűen terjed és nő az elmagányosodás az életminőség más lehetőségét kínálja a gyermekek számára. A néphagyományőrző nevelési program elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés időtálló értékeiért és hagyományaiért. Az óvodás korra jellemző az érzelmi fogékonyság, a játék öröme, a boldogság érzése, melyet a tevékenység okozta öröm, az aktivitás vált ki. 2 Mindezek segítségünkre vannak abban, hogy a néphagyományokat a gyerekekkel együtt őrizzük, ezekkel éljük mindennapjainkat. Átszője életünket a természet, az élet tisztelete, szeretete. Jó lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az egyetemes emberi értékeket megőrizzük, ezek segítségével éljünk, és neveljük a ránk bízott gyermekeket. ESZMEI ÉRTÉKEK ERKÖLCSI ÉS KULTÚÁLIS ÉRTÉKEK INTERPERSZONÁLIS ÉRTÉKEK Humanizmus Az Én tisztelete A kultúra iránti érzékenység Demokratizmus A másság elfogadása A hagyomány tisztelete Udvariasság A természetes környezet védelme A család, a haza tisztelete Az ember és környezet harmóniája Felelősségtudat Az élet tisztelete 1 Néphagyományőrző Óvodai Program-Gödöllő, Néphagyományőrző Óvodai Program-Gödöllő,

5 Óvodáskorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, az érzelemdús élmények hatnak az egyén cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti meg és dolgozza fel amit kapott, miközben van hova visszakapcsolnia azokat. Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre késztetik. Felnőtt korában a néphagyomány őrzése igénnyé, mintegy magasabb rendű szükségletté válik. Fontos feladatunk az ünnepelni tudás képességének alakítása. A gyerekek évről-évre örömmel vesznek részt a jeles napokat megelőző közös készülődésben, számukra az ünnepnap a várva várt nap. Ha az ünnep napján a gyerekeket körülvevő felnőttek magatartása és környezetük jelzései ünnepi jelképek hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a gyerekekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok másságát, a bensőséges összetartozás élményét. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, ezáltal az óvoda megteremti a családokkal való együttműködés sajátos formáját. Nem csak a népművészet értékeit őrizzük, hanem a népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban fellelhető értékeket is őrizzük, melyek újraéledésre alkalmasak: szüretelés, préselés, kukoricatörés, kukoricamorzsolás. Ezek komplex nevelési rendszerben valósulnak meg, melyek az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve optimális környezetet alakítanak ki. Ez az optimális környezet a személyi és tárgyi feltételeken túl a gyermekközpontú életrendből áll. Az elemek egymással kölcsönösen kapcsolatban állnak. 5

6 Az intézmény jellemző adatai I. Óvodánk Az óvoda bemutatása Tököl Város Önkormányzat Hagyományőrző Napközi Otthonos Óvodája Tököl, Fő út. 49. sz. alatt található. Az intézmény több mint 100 éves. Ez egy három csoportos óvoda, amely hatalmas udvarral, hátsó kerttel rendelkezik. A városban élők nagy többsége ebben az óvodában nevelkedett. Mivel régi épület, viseli annak minden előnyét és hátrányát. Előnyei: Erős, vastag, jól megépített fala a nyári hőségben kellemes klímát biztosít. A zord időjárás pedig kevésbé érezhető falain belül. Barátságos, családias a kis intézmény légköre. Itt mindenki ismer mindenkit, gyerek, felnőtt egyaránt. Hátrányai: Ugyanazokból az okokból fakadnak, mint az előnyök. Mivel régen épült az óvoda, egy WC- és mosdóhelyiség található benne, amely mai kor igényének már nem felel meg. Nincs tornaszobánk sem, ami a XXI. században már szintén elengedhetetlen. Személyi feltételek: Az óvodában három csoport működik, minden csoportban két főiskolai végzettségű óvodapedagógus és egy dajka gondoskodik a gyerekekről. Az óvónők felmenő rendszerben, osztott csoportokban: kiscsoporttól- nagycsoportig végzik a gyerekek nevelését. Az intézmény dolgozóinak létszáma: 10 fő 6 fő óvópedagógus 3 fő dajka 1 fő konyhai dolgozó 1 fő pedagógiai asszisztens ( szept. 01.-től törvényi szabályozás szerint) Az intézmény szervezeti struktúrája: óvodavezető óvodavezető helyettes csoportvezető óvónők dajkák konyhai dolgozó 6

7 Az intézmény struktúrája: szept. 01.-től lehetőség van pedagógiai asszisztens alkalmazására. Az óvoda nyitvatartása munkanapokon, hétfőtől-péntekig: 5,30-17,00-ig Az óvoda nyitva tartása: munkanapokon, hétfőtől péntekig 5,30-17,00-ig Az óvoda nyitva tartása szept. 15. napjától Tököl Önkormányzat Képviselő-testülete 134/2015.(IX.10.) sz. határozata alapján: A napi nyitva tartás: ig módosul. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt pedagógus felügyeli a gyerekeket. A pedagógusok munkarendje: heti 40 óra, ebből 32 órát kötelezően a csoportban tölt el a fennmaradó 8 órában: naplóírás, egyéb adminisztráció, felkészülés a foglalkozásra, rendezvényeken való részvétel, csoportszoba, óvoda díszítése. A nem pedagógus dolgozók heti óraszáma 40 óra: - dajkák: 5,30-13,30 8,00-16,00 }hetente váltják egymást 9,00-17,00 - konyhai dolgozó: 8,00-16,00 - pedagógiai asszisztens: 8,00-16,00 Tárgyi feltételek: Az intézmény rendelkezik a működéshez szükséges, törvény által előírt tárgyi eszközökkel. Rendelkezik továbbá az alapvető informatikai rendszerekkel: számítógép (internet hozzáféréssel), egy kisteljesítményű nyomtatóval és egy bérelt fénymásolóval. Az udvaron található játékokat rendszeresen fejlesztjük, anyagi lehetőségeinkhez mérten. A meglévő játékokat karbantartjuk, felújítjuk (pl. kerékpárok, rollerek, fajátékok festése). A működéshez minden feltétel biztosított. Dolgozói lehetőségek Az intézményben minden óvópedagógus főiskolai végzettséggel rendelkezik, valamint mindenki teljesíti a kötelező továbbképzést. Lehetőség és szándék van arra, hogy az óvópedagógusok az érdeklődési körüknek megfelelő és az óvoda Pedagógiai Programjába beilleszthető képzéseken vegyenek részt. Az óvónők ezen kívül is rendszeresen fejlesztik magukat, hogy nevelő munkájuk minél hatékonyabb legyen, ezáltal a változó világ kihívásainak megfelelő, kompetens ismeretekkel rendelkező szakemberekké váljanak. A nevelőtestület hatékonyan tudja végezni egymás mentorálását, fejlesztését: új ismeretek átadásával nevelési helyzetek megbeszélésével új módszerek eredményinek megosztásával. 7

8 Minden dajka elvégezte a dajkaképzőt, nagy tapasztalattal rendelkező, az óvónők munkáját közvetlenül segíteni tudó nem csak takarító feladatokat ellátó munkaerők. A gyerekek összetétele Az óvodában korcsoportonként osztott csoportok vannak: kis- középső- nagy. Nevelőtestületünk pedagógiai meggyőződése szerint ebben a formában a leghatékonyabb a nevelés. Az egy korcsoportba tartozó gyerekek igényeit így tudjuk kielégíteni. Ez nem jelenti azt, hogy a korcsoportok egymástól szeparáltak lennének, hiszen az óvoda adottságai miatt akár a mosdó, folyosó-öltöző, vagy az udvar használata során találkoznak egymással, a kicsik a nagyoktól példátvehetnek, mintát kaphatnak, a nagyok a kicsiknek segítenek, együtt játszanak. Az intézményben sajátos nevelési igényű, és halmozottan hátrányos gyermek nincs. NKt.8. (1) bek. ad felhatalmazást, hogy: Azok a gyermekek is jogosultak részt venni az óvodai nevelésben szabad férőhely esetén - akik a jogviszony megkezdésére kapott naptól számított hat hónapon belül töltik be a harmadik életévüket. Az óvoda jellemző adatai Az intézmény hivatalos neve: Tököl Város Önkormányzatának Hagyományőrző Napközi Otthonos Óvodája Az intézmény címe és elérhetősége: 2316 Tököl, Fő utca / Az óvoda fenntartója, címe és Tököl Város Önkormányzat elérhetősége: 2316 Tököl, Fő utca / A pedagógiai program készítője: Az óvoda nevelőtestülete A pedagógiai program elfogadója: Nevelőtestület A pedagógiai program jóváhagyója: Óvodavezető II. Programunk küldetése - filozófiája A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely végig kíséri őket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi pedagógiai programunk igyekszik megalapozni a jelenkor és a jövő kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, készségeket és képességeket. A világ rohamos változásaival, a modern élet stresszhatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is hangsúlyeltolódásokat hoztak. 8

9 Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, a szülők óvodai életbe való bevonása és a szociális, fejlesztő-segítőmunka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A sokszínű kultúra és multikulturális érték beépül a tevékenységtartalmakba. A néphagyományőrző nevelési program elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés időtálló értekeiért és hagyományaiért. Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek: - eszmei értékek - erkölcsi és interperszonális értékek - kulturális értékek. Meggyőződésünk, hogy az óvodás korú gyereknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyerek, családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához, szülőföldjéhez kötik, életre szóló útravalót kap. Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak, amely kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. A program az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyerek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány-őrzésével, a természetszeretettel. Mindez alkalmanként kiegészül a család aktív közreműködésével. Mit nevezünk néphagyománynak? Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak nevezzük. (Kósa, Szemerkényi, 1975). III. Gyermekkép Óvodakép Nevelésünk célja az óvodások nyugodt, gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, sokoldalú képességfejlesztéssel az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a gyermeki személyiség egyéni fejlődésének biztosítása. Gyermekképünk: Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. 9

10 Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az érzelmileg és értelmileg fogékony időszakban (3-7 éves korban) kiemelkedően fontos építeni a gyermek sajátos aktivitására. Olyan légkört kell teremtenünk, melyben a gyermekek önként, örömmel vesznek részt minden tevékenységben és élvezetes játéknak tekintik azt. Gyermeki szabadság: Napirendünket úgy alakítjuk, hogy a gyermekek testi-lelki szükségleteiket bármikor kielégíthessék. A kötetlenség nem jelenti a szervezetlenséget, a szabálytudat kialakításával teremtünk rendet kívül-belül. A pedagógus részéről a szervezés, a tevékenységek tervezése, megvalósítása tudatos és előre jól átgondolt. Legfontosabb közös pedagógiai célunk: Emberséget és tudást adni a felnövekvő gyerekeknek. Intézményünk működésének legfontosabb alapelve: A működés fő folyamatainak szabályozottsága mellett az alkalmazkodás, a rugalmasság, a folyamatos fejlesztés. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának alapgondolatát követve nevelőtestületünk vallja, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A mi feladatunk, e nevelés segítése, legjobb tudásunk szerint. ÓVODAKÉPÜNK: Bizalom: nevelésünk fontos eleme a bizalom: gyermek- óvónő, óvónő-szülő, szülő-gyermek, gyermek-gyermek között. Önbizalmukat és énképüket a pozitív tulajdonságok erősítésével, tudatosításával alakítjuk ki. Nyitottság: A szülőkkel együtt szervezett beszoktatás időtartamát a gyermekek egyéni igényeihez igazítjuk -kinek hosszabb, kinek rövidebb idő szükséges az óvoda elfogadására, erre tekintettel vagyunk-. A szülőket, nagyszülőket időnként bevonjuk az óvoda életébe: gyűjtőmunka, ünnepi készülődés, kirándulás. Nem nyílt napokat szervezünk, hanem nyitott óvoda megvalósítása a célunk. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodai nevelés célja: az óvodások sokoldalú, fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának, a hátrányok kiegyenlítésének elősegítése, egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele. 10

11 Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Kiemelt: a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom, a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása, a gyermeki szükségletek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a szabad játék szerepe, helye, a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése, hagyományaink, népi kultúránk értékeinek megmutatása, követhető életmodellként történő bemutatása. Nevelőtestületünk a személyiség fogalmának deffiníciójával azonosulni tud: A személyiség a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek, öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztésének: a (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában a képességek fejlesztésének, mert a képességektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelőmunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak, döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek lesznek. Életrend. A néphagyományőrző szemléletű nevelés nem csak a népművészet értékeinek megőrzésére vállalkozik. A népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban is fellelhetők azok az értékek, amelyek újra felhasználásra alkalmasak. Ez egy olyan komplex nevelési rendszerben valósul meg, amelynek feltétele a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő optimális környezet. A programban az optimális környezet a tárgyi és személyi feltételeken túl egy gyermekközpontú életrendet jelent. Az életrend elemei családias légkör, integrált, differenciált bánásmód, alkotó, empátiás óvónői testület, együttműködő család. 11

12 Életrend Családias légkör Együttműködő család Gyermek Integrált, differenciált bánásmód Alkotó, empátiás óvónői testület Ebben az életrendben a gyermek központi tevékenységformája a játék. A gyermek a játék által fejlődik és fejleszthető, amit a néphagyományőrző program gazdag eszköz- és hatásrendszere teljesít ki. A játék szerepe a programban. A játék a gyermek legkomolyabb tevékenysége ezzel a Montaigne gondolattal azonosulunk. Ezt valljuk és megteremtjük a gyermeket éltető szabad játék sajátos feltételrendszerét. A hagyományos értelemben vett játék tartalmát a néphagyomány-ápolás tevékenységei, eszközei gazdagítják. A hagyományőrzés leginkább a játékban jelenik meg. Ezzel növekszik a gyermek választási lehetősége, és a személyiség fejlődésének, fejlesztésének új távlatai bontakoznak ki. A tanulás értelmezése. A műveltségtartalmak közvetítése a játék során is történik. A néphagyományőrző tevékenységrendszer sajátos érzelmi hatást és sajátos aktivitást teremt. Ez az összetett hatásrendszer a játékban a gyermeket változatos érzékszervi ingerekhez, tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás, a spontán tanulás lehetőségeit. A sokszínű 12

13 tevékenységrendszer gazdagítja a gyermek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti értelemét és gondolatvilágát. Befolyásolja érzelmi életét és kedélyállapotát. Ez maga a tanulás. Az óvoda légköre, pedagógiai klímája. A gyermeket elfogadó, szeretetteljes, megerősítő légkör veszi körül. Az óvodában dolgozók közösen megfogalmazott és elfogadott általános érvényű szabályzók betartásával egy olyan belső szokásrendszert alakítanak ki, amely derűs összhangot, biztonságot áraszt. Magatartásuk tükrözi a gyermek és a szülő iránti tiszteletet. Egész lényük példát mutat, viselkedésük mintát ad. Az óvónői minta. Az óvónő a néphagyományőrző szemlélettel azonosul, és elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a program megvalósításához szükségesek. Biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát, tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, a testnyelv kifejező eszközeit. Kezdeményező, elfogadó a nevelési folyamatban, követi és tiszteletben tartja az egyes gyermek és a család haladási irányát, ütemét. Segítségnyújtása egyénre szabott. Nevelési tevékenysége tudatos, abban a hagyományőrzés, a családokkal való együttműködés és a természetszeretet meghatározó szerepet játszik. Alkotó együttműködés a családokkal. Az óvodában folyó néphagyományőrzés hatással van a családok szemléletmódjára, tartalmi változásokat idéz elő. Fontos, hogy a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet (család, óvoda) összhangja megteremtődjön. Ezáltal az óvodai nevelés olyan hiteles többletet ad, amellyel kiegészíti és teljessé teszi a gyermeki személyiség kibontakozását. A környezet külsőségeiből fakadó kultúrális jelzések melyek az óvodába lépő gyermeket, felnőttet fogadják az óvoda szellemi, emberi kisugárzását erősítik. Ezek a jelek hiteles alapul szolgálnak a nevelésben zajló kommunikációs folyamatokhoz, segítik az óvoda nevelési programjának elfogadtatását. IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei HUMÁNERŐ FORRÁS A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK: június 1.-jei állapot szerint: Pedagógusok száma: 6 fő Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma: Egyéb segítő munkatársak: Szak és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei: 0 fő 4 fő Logopédus, gyermekorvos, védőnő, családgondozók A NEVELŐTESTÜLET KÉPZETTSÉGI MUTATÓI: június 1.-jei állapot szerint: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok 6 fő száma 13

14 Másoddiplomás és/vagy szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma (szakterület megnevezésével) 1 fő szakvizsgázott pedagógus közoktatászervező; 1 fő szociálpedagógus, szakvizsga: folyamatban van gyermektánc-oktató AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSIIRÁNYULTSÁGA: június 1.-jei állapot szerint: AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉS RÉSZTVEVŐK SZÁMA: MEGNEVEZÉSE (szakterület): TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGOK: Mozgásfejlesztés Nyelvi képzés Szakmódszertani képzések A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása: beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások, előadások tartása, nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés, önképzés. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE Az intézmény neve Tököl Város Önkormányzatának Hagyományőrző Óvodája. A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások szervezése, a feltételek biztosítása. Az elmúlt években a város területe és lakosságszáma megnőtt. Szükségessé vált az oktatási intézmények számának növelése. Eközben igény fogalmazódott meg arra, hogy az intézményeknek sajátos arculata, nevelési koncepciója alakuljon ki. Bölcsőde: 14

15 A városban működik bölcsőde, ahonnan intézményünkbe is érkeznek gyerekek. A vezetővel, gondozónőkkel napi kapcsolatot tartunk, megbeszéljük az óvodába érkezések várható időpontjait. Óvoda: Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, továbbá az iskolai nevelést. A gyermek iskolai életmódra való felkészítése az óvodai nevelés keretében történik. Városunk óvodáinak programjai között megtalálható: Horvát nemzetiségi óvodai program; Tevékenység központú óvodai nevelési program; Hagyományőrző óvodai program; Óvodai nevelés játékkal, mesével c. program. Általános iskola: Az általános iskolának általános műveltséget megalapozó évfolyamai vannak. Szakszolgálat a városban: Szakszolgálatként csak logopédiai szolgáltatás működik, anyagilag ezt tudja vállalni város. Egy logopédus végzi a gyermekek szűrését, ill. fejleszti a tanévben kezelésre szorulókat. Tanév végén a gyermekek állapotáról értékelést küld a szülőknek és az intézményeknek, itt tesz javaslatot az esetleges további kezelésre. Művelődési Központ: Gyakran tartanak színielőadásokat, felolvasóesteket, koncerteket. A városban működő művészeti iskola alkotásaiból kiállítást rendeznek. Itt található a város könyvtára, az óvodásokkal is évente meglátogatjuk. Megismerkedhetnek a hellyel, a könyvtárban való viselkedéssel. Körzeti szolgáltatást nyújtó ellátás: A városi önkormányzat nem tudja vállalni az összes közoktatási feladat ellátását, mint pl. nevelési tanácsadás, gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás. Ezeket a feladatokat a szomszéd település, Szigetszentmiklós önkormányzata vállalta. V. A program nevelési feladatrendszere Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). 15

16 Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítésére; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre. 3 Biztosítjuk - az egyenlő hozzáférést; - az emberi jogok gyakorlását; - a kultúra és hagyományápolást, - a nemek társadalmi egyenlőségének elvét, - az esélyegyenlőséget. A program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szellemében fogalmazza meg a nevelési célokat, feladatokat. A program célja: A gyermek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. A gyermekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. A néphagyomány-őrzése és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok együttműködésével. További törekvésünk, hogy a közös cselekedetek folyamatában a gyerekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására. A gyerek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése az óvodai nevelés általános feladata, amit programunkban alapfeladatnak tekintünk. Ennek összetevői: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása -az anyanyelvi nevelés - értelmi nevelés 3 ONOAP 3.o. 16

17 anyanyelvi, értelmi fejlesztés - nevelés egészséges életmód alakítása nevelési feladatrendszer érzelmi, erkölcsi nevelés; szocializáció biztosítása Programunk fontos kiindulópontja, hogy a hagyományőrzés érzelmeket kiváltó hatásából fakadóan az érzelmi nevelés minden területet áthat. A gyermek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése az anyanyelvi neveléstől szintén elválaszthatatlan. A hagyományőrzés érzelmi hatástöbblete, az örömökkel átélt aktivitás, az egészségnevelés, a szocializálódás, az értelemfejlesztés mozgató ereje. Ez vonul át az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszert. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egészséges életmód alakítása, benne a mozgástevékenység. 2. Az egészséges környezeti nevelés alapelvei. 3. Az érzelmi és erkölcsi nevelés, az értékorientált közösségi nevelés és a szociális tapasztalaok biztosítása. 4. Az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei Célunk az egészséges, barátságos környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyerek testi,- lelki szükségleteinek kielégítésére. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és kapcsolódó helyiségei és az óvoda udvara. Az óvoda épülete A helyiségek padló-és falburkolata olyan anyagból készülnek, amlyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását és a nap folyamán a többszöri levegőcserét teszi lehetővé. Minden csoportszobában van egy nagyméretű tükör elhelyezése, amelyben a gyerekek teljes magasságban láthatják magukat. 17

18 A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, esztétikusak,természetes anyagból készülnek. A bútorok formai elhelyezése, kivitelezése kizárja a balesetveszélyt. A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon talákhatók, így ők is tevőlegesen vesznek részt óvásukban, tisztántartásukban. A testi épségüket szolgálja a meghibásodott tárgyak, eszközök javítása, illetve használatból való kivonása. Az öltözőben a gyerekek cserecipője, ruhája külön jellel látott helyen van. Az öltözőben a családoknak szóló információs tábla található. Az együttnevelés érdekében fontos a folyamatos tájékoztatás az egészséges életmód szokásalakításáról is. /étrend, kirándulások napja stb./ A mosdóban a gyerek a jellel ellátott törölközőjét könnyen megtalálja. A fertőzések elkerüléséhez hozzájárul a folyékony szappanos kézmosó használata. A WC helyiségeket válaszfal határolja, tiszteletben tartva a gyermek személyiségét. Az óvoda udvara Elsődleges a gyerek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek, berendezések kialakítása. Ezen belül teremthető meg a néphagyományőrzés és a természetvédelem feltételrendszere. Az udvar változatos felületű: füves, kövezett, a napos és árnyas részek váltakoznak. A homokozás a gyerek udvari tevékenységének sorában elsődleges helyet foglal el. A földdel való játék a homokozás, sarazás, a gyerek elemi, ősi szükséglete. Jó, ha a homokozó tetővel fedett. A természetes mozgások gyakorlására nagy, tágas, füves tér áll a gyerek rendelkezésére. Környezeti nevelés A környezet védelméhez és megóvásához szükséges egészséges és biztonságos környezet alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása A környezettudatosság fejlesztési eszköze az óvodában a környezeti nevelés. Az óvodai környezet, az óvodai élet minden mozzanata a gyermek környezeti nevelését szolgálja, hiszen minden tevékenységünkkel környezeti kultúrát közvetítünk ahogy viselkedünk, ahogy alakulnak emberi kapcsolataink, melyek a szokásaink, hogy viszonyulunk külső és belső környezetünkhöz. 4 Célok: az egészséges életvitel igényének alakítása, a környezettudatos kultúra megalapozásához szükséges képességek alakítása, a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettel való harmonikus kapcsolat, felelősségteljesebb gondolkodás formálása: kölcsönhatásban vagyunk a környezettel, a gyermek ökológiai szemléletének formálása, az élettér, az élőlények és a környezet összefüggései. 4 / Zöldellő-Projekt/ 18

19 Feladatok: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása (mozgás, táplálkozás, testápolás ), lehetőség biztosítása szűkebb és tágabb környezetünk megismerésére, tapasztalatszerzésre, kirándulásokkal, kísérletekkel kedv ébresztése a környezet tanulmányozására, a tapasztalatok, élmények sokszínű feldolgozásának lehetőségei, környezetünk szépítése, megóvása. Lehetőségek környezettudatosság 1. A levegő «A levegő jelentősége, védelme. «A növények szerepe a levegő tisztításában: - oxigén - szélerő csökkentése - por megszűrése stb. «A levegő mozgása, mint energiaforrás. «Hideg-meleg levegő. «Levegőszennyezettség: autók (a séta fontossága), kémények, kísérletek. «A szennyezett levegő hatása az élőlényekre. «A szellőztetés fontossága. 2. A víz «A víz fontossága, felhasználása a mindennapi életben. «A víztakarékosság szokásainak kialakítása. «A vízkörforgás modellezése. «A szennyezett víz hatása az élőlényekre. «Élőlények a vízparton, védelmük, életterük tiszteletben tartása. «A vízszennyezés csökkentésének módjai. 3. A tűz «A tűz haszna. «A tűz romboló hatása. «Az elektromos tűz veszélye, takarékosság villanyhasználat (az elektromos készüléket csak a felnőtt kezelheti). «Látogatás a tűzoltóságra. 4. Földünk «A növények, állatok védelme, fontossága. «Az óvoda környezetében élő rovarvilág, hasznosságuk, kártékonyságuk (nagyítós vizsgálódás). «Kirándulások közeli és távolabbi területekre. «A szelektív hulladékgyűjtés fontossága újrahasznosítás, hulladékhasznosítás kreatívan az óvodában (ceruzaforgács, sajtosdoboz, dugó). «Szemét összegyujtése az óvoda környékén. «Takarékoskodás a papírral. «Kiskert létrehozása: ültetés, öntözés, gyomlálás, termés szedése. 19

20 «Fák, növények telepítése. «Környezetbarát embléma keresése a termékeken. Épített környezetünk: «Parkok, emlékművek, épületek. Környezetvédelem A gyermekek érzelmi kötődésen keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen tevékenységek lehetnek például a madáritató készítés, a komposztálás, az esővíz összegyűjtése és az abból történő locsolás, a kertészkedés, az udvargondozás. A gyermekek természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését szolgálják azok a valódi történetek is, amiket az óvónő a megfigyelések során elmond. Mindezeket irodalmi, zenei alkotásokkal is színesítheti. Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével az óvó-védő tevékenység eredményeként a gyerekek emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A népi kismesterségek gyakorlása, a természetes anyagok közelsége és a velük való tevékenykedés sajátos élményt és érzelmi többletet jelent a gyermekeknek. A különböző séták, kirándulások, tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, a magatartási formák alakulását is segítik, amelyek belsővé válása a természetben való kultúrált viselkedést eredményez. Személyiségüket gazdagítva a természetszeretet szükségletként jelentkezik. Az egészséges életmód alakítása, benne a mozgástevékenység A gyermek gondozása, egészségének védelme, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak alakítása Az egészségnevelés fogalma követi az egészség modern fogalmának összetevőit. Az egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet így definiálta: Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség és a nyomorékság hiánya. Az egészség modern értelmezése tehát a testi, valamint a lelki és társkapcsolati jólétet, az aktív alkalmazkodó- és teljesítőképességet foglalja magában, azaz: az egészség nem azonosítható a betegség hiányával. Az óvoda mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, tehát az egészségnevelés az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik. Az egészséges életmódra nevelés célja és feladatai: 20

21 A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során a gyermekben alapozódjanak azok az egészségi-, testi-, és kultúrális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. Az egészséges életmódbeli szokások, a gyermekek egészségének megőrzésére irányuló tevékenységek váljanak igényükké. A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. Az életmódformálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése. A néphagyományőrző szemléletű nevelés olyan életrendet kínál a gyermeknek, amely figyelembe veszi fejlődésének egyéni ütemét és az életrendi tevékenységeket a népi hagyományok eszköztárával gazdagítja. A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetetlen a felnőtt gondoskodó, simogató szeretete. A helyes életritmus megteremthető a folyamatossággal. A folyamatos játéktevékenységben azonos időpontban ismétlődnek az étkezések, a kinti játék, a pihenés. Az óvónő a gyermek csoporton belüli jó közérzete érdekében figyelemmel kíséri a játék és egyéb tevékenységei mellett testi szükségleteinek igényét. A gyermek hangulatváltozásai jelzésül szolgálnak közérzetéről. A gyermek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, a gyermek egyéni ízlésének ismerete, formálása. A magas cukortartalmú ételek, italok, a magas só tartalmú és telítetlen zsírt tartalmazó ételek fogyasztásának csökkentése. Váljon igénnyé a minél több zöldség és gyümölcs valamint tejtermék fogyasztása. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kultúrált étkezési szokások betartása. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyermek közötti meghitt kapcsolat segíti. Fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel- és levehető legyen. Egészségügyi szempontból is szükséges a gyereknek a cserecipő. A jó cipő nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. Az óvónő a folyamatban A gyermek testi fejlesztése érdekében fontos, hogy ismerje a gyermek otthoni életritmusát, étkezési szokásait és egyéb egészségügyi szokásait. 21

22 Egyénileg segíti a gyermek táplálkozási, tisztálkodási és öltözködési készségeinek alakulását. Az óvónő az öltözékével, a megjelenésével és a segítségnyújtásával mintát ad a gyerekeknek. A gyermek tevékenységéhez igazodó hangnemet használ. Például: már halk, megnyugtató hangja is jelzi a tevékenység másságát. A délutáni pihenőnél a dúdolással, halk énekléssel, meséléssel teremti meg az alváshoz szükséges feltételeket. Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni adottságait és egészségi állapotát (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb.). Együttműködik a szülővel, egészségügyi szakemberekkel elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából. Az egészségre nevelés, gondozás, személyiségfejlesztő hatása, a fejlődés eredménye az óvodáskor végére A nyugalmat árasztó környezet, a szeretetteljes bánásmód, a gyermek biztonságérzetét erősíti. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Képessé válik önmaga és társai segítésére. Vigyáz ruhájára, környezete tisztaságára, alakul igénye a maga körüli rend megteremtésére. Testápolás ruhájukat önállóan megigazítják vécéhasználat után; alaposan, szappannal mosnak kezet minden alkalommal, amikor szükséges (az alapos kézmosás technikájának elsajátítására nagy hangsúlyt fektetünk betegségmegelőzés!); ügyelnek a mosdó tisztaságára; a zsebkendőt szükség szerint megfelelően használják, mindkét orrlyukat egyenként tisztítva (betegségmegelőzés!). Étkezés o csukott szájjal, a tányér fölé hajolva étkeznek; o vigyáznak környezetük rendjére, a tisztaságra; o az evőeszközöket, a szalvétát rendeltetésszerűen használják. Öltözködés ᴥ a megfelelő sorrendben öltöznek-vetkőznek; ᴥ ruháikat rendben, összehajtva teszik szekrényükbe; ᴥ észreveszik, ha fáznak, vagy melegük van; ᴥ ruhájuk rendezettségére egész nap ügyelnek. Közösségi nevelés tisztelettel viselkednek a felnőttekkel és egymással szemben is; az alapvető udvariassági formákat betartják; figyelemmel, türelemmel hallgatják meg egymást, és a felnőtteket; vigyáznak a másik játékára, szívesen segítenek egymásnak; természetes szükségletté válik a közös tevékenység. 22

23 Mozgástevékenység A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakulásának, formálásának és fejlesztésének eszközei. 5 Az óvodáskor a természetes és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyet változatos, örömteli játékokkal segítünk elő. A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. A program sokrétűen elégíti ki a gyermek mozgásigényét. Tudatosan segíti a mozgás- és észlelési funkciók összerendeződését, nagy hangsúlyt fektet az egyensúlyérzék és ritmusérzék fejlesztésére, mint minden mozgás alapjára. A mozgás nem szűkül le a testnevelés foglalkozások, mondókás- énekes játékok körére, jelen van az óvodai élet minden területén. A mozgásfejlesztés célja és feladatai: A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása. A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába. Az egészséges testi fejlesztés, ami a következők szerint tovább tagolható: a testi képességek, az erő és állóképesség alakítása, a szervezet erősítése; differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, a motorikus képességek fejlesztése, a testséma és a helyes testtartás alakítása; a térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése; a mozgásműveltség, a mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi mozgásos és egyéb játékok által; rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, a mozgásszükséglet fenntartása; az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása; családi szemléletformálás; egészségóvás megelőzéssel. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, emelések-hordások, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják. 5 ONOAP 23

24 A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában: - a mindennapokban percben, sok játékkal, lehetőleg szabad levegőn, - a testnevelés foglalkozásokon, amit az óvónő heti egy-két alkalommal kötelező jelleggel szervez, állandó napokon. A mozgásos tevékenységekre, az egészségfejlesztő testmozgásra, a spontán, szabad játékra minden nap lehetőséget nyújtunk a szabad levegő kihasználásával. A gyermek állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja. Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, ezáltal a gyerek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazában a kinti tér: szembekötősdik, labdacica, célbadobások, ugróiskola, kötélhúzás stb. A gyerekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, mászások, bújócskák, futások, játékok, járások, labdajátékok. Igyekszünk kihasználni a szintkülönbségeket, a fák, bokrok, füves területek, lejtők adta lehetőségeket. Az óvónő a téli időszakban jeges játékokat szervez, csúszkálást, szánkózást, hógolyózást, stb. A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékokban a gyermek önként vesz részt. Fontos egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása. Az óvónő a folyamatban Tapasztalatokat szerez a gyermek mozgásfejlettségi szintjéről. A mozgásszükséglet kielégítéséhez olyan feltételeket teremt, amelyben a gyermek mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. Az óvónő a játéktevékenység során mozgásos játékokat kezdeményez, vagy a gyerekek spontán kezdeményezését erősíti. Céltudatosan szervezi a népi mozgásos játékokat a teremben, a szabadban. A jó hangulatú, szervezett testnevelést szolgálja a körültekintő szervezés, a játékos hangvétel, a rövid, érthető utasítások, a kevés várakozási idő, a foglalkozásvezetés pergő üteme. A pozitív megerősítés, az óvónői mozgásminta-mutatás, a jókedvű mozgás dominál. A mozgás személyiségfejlesztő hatása A mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek agyagcseréjét, fokozza a teljesítő képességét. Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorolását, a mozgásszervek fejlődését. A mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési készséget, leszoktatnak az önzésről. A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyermek kitartása, koncentráló képessége és állóképessége. A mozgás örömélmény, érzelmi hatásokat vált ki. 24

25 Fejlődik a gyermek érzelmi, szociális és értelmi képessége. Harmonikus mozgása hat gondolkodásfejlődésére, találékonyságára és kombinatív képességére. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása A hagyományőrző szemléletű nevelés az óvodáskorú gyermek érzelmi, értelmi fogékonyságára alapoz. A program tevékenységrendszeréből fakadó motivációk, az érdekes élmények a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elő. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei, a hangulatőrző népdalok, a népmesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak. Az érzelmi fejlődést segítő nevelés A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelemkifejezés veleszületett képesség. Később a gyermek utánzás útján megtanulja az érzelmeit kifejezni és kezelni. Ezért is nagy a környezetében élők, az őt nevelők felelőssége. Az érzelmi nevelés célja, feladatai: a gyermek biztonságérzetének megalapozásával az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése; az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira; a hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. Az óvónő a folyamatban A családi háttér ismeretében törekszik megismerni, megérteni a gyermek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremt a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: - a testi szükségletek kielégítésével, - a derűs, biztonságos környezet létrehozásával, - a kötődés-szükséglet kielégítésével, - megerősítő, elfogadó magatartásával, - értékek, élmények nyújtásával. Az óvónő tudatosan törekszik saját érzelmi kifejezésmódját hitelessé, sokszínűvé tenni, és a gyermeki érzésvilágba való beleélési képességét fejleszteni. Átérzi, hogy a gyermek-óvónő és a gyerek-gyerek viszonyt az együttes tevékenységek élményei határozzák meg. Ennek tudatában alakítja a gyermek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait, mint például a tettrekészség, együttérzés, bátorság, stb. Az óvónő a gyermek intellektuális érzelmeit, a kíváncsiságot, a rácsodálkozást, a felfedezést, a sikert, az aktivitást a néphagyományőrzés és természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti. Az érzelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása 25

26 A tevékenység, a megismerés öröme gazdagítja a gyermek érzelmeit, ezáltal állandóan aktivitásra készteti. A valós világ jelenségeihez, a társakhoz és az önmagához való viszony kapcsolatrendszerében megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését. Érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, amely alapul szolgál testi, értelmi, szocializációs fejlesztéséhez, fejlődéséhez. A szocializálódást segítő nevelés A szocializálódás alapja a gyermek biológiai fejlődését segítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny. Ha a tekintet, a gesztus, a mimika, a testtartás, a térköztávolság összhangban áll a szóbeli közléssel, a gyermekben felébreszti a kipróbálás, az utánzás vágyát, a felnőtt viselkedése minta lesz számára. A szocializálódást segítő nevelés célja, feladatai: az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságjegyek, kiegyensúlyozott, boldog gyerek állapot létrehozása. A szocializálódás alakulásának színterei: 1. a beszoktatás időszaka; 2. együttlét a mindennapokban; 3. óvodai ünnepnapok. 1. A beszoktatás időszaka Az óvodakezdés első benyomásai egész óvodai életre szóló élményeket adnak szülőnek, gyermeknek egyaránt meghatározzák az óvodához való viszonyát és a létrejövő kapcsolat minőségét. A programban ez a közismert tény válik a szocializációs nevelés mozgató erejévé. A fokozatos beszoktatás alatt az óvonő dédelgetése, sok törődése segíti a gyermeket az új felnőtt elfogadásában. A beszoktatás ideje alatt a szülő nem tartózkodik az óvodában, de a közelben van, hogy szükség esetén mihamarabb az óvodába érkezhessen. Az óvodában töltött időszakot fokozatosan növeljük (fél-egy órától kezdve) a gyermekek egyéni ritmusához igazodva. A beszoktatás célja: a gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Az óvónő a folyamatban Szeretetteljes magatartással, az egyes szülőhöz, gyermekhez való elfogadó odafordulással segít az átállás nehéz folyamatában. 26

27 Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakít ki, beleérző képességével segíti a gyermek mielőbbi biztonságérzetének kialakulását. Az óvónő az érzelmi kötődés eléréséhez a megerősítés, a dicséret személyre szóló formáit alkalmazza. Az óvónő az év közben érkező gyerekek fogadásában is körültekintő. A program a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. 2. Együttlét a mindennapokban A beszoktatás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. A gyermek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja kommunikációs fejlettsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. Az óvónő a folyamatban Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel az összetartozás érzését erősíti. A csoportban kialakult, biztonságot nyújtó szokásrenddel segít elfogadtatni a gyerekekkel a csoport viselkedési szabályait. Hangneme, szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa minta a gyermek, a szülő számára, a gyermeket utánzásra ösztönzi. Felhívja a szülő figyelmét a tévé, a számítógép, a mobiltelefon kapcsolatromboló és személyiségkárosító hatásaira. Kiemeli a személyes, szeretetteljes kapcsolat, a mesélés, beszélgetés pozitív, építő, fejlesztő hatását. 3.Óvodai ünnepnapok A program tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait, népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló, örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei A programban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. A szülőkkel közösen elfogadott köszöntési mód, a vidám ünneplés, az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyerekek számára fontos ünnep az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyermek érzelemteli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza, az ajándék készítés segítésére és nem a szereplésre koncentrál, azonban mindkét fél számára fontos érzelmeik kinyílvánítása. Az óvodában megjelenő, felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyermekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják majd meg (pl. 27

28 március 15-e vonulós, zászlós játékai, a közös énekléssel). A szocializálódás folyamatában fontos a nemi jegyek erősítése úgy a külsőségekben, mint a tevékenységekben. A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző életmód szokásőrző napjai Az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek a szüretelések, tavaszi határjárók stb. ünnepnapokká válnak egy-egy csoport életében. A közös élmények a gyerekek szociális kapcsolatrendszerét bővítik, erősítik barátságait, kötődésüket az óvónénihez, a mindenki szeret engem élményének lehetőségét kínálják. Ez az érzéstöbblet a közösen megélt élményekkel a gyermek magabiztosságát növelik. Tanulják helyüket a kortárscsoportban, és a felnőttek világában. Jeles napok, ünnepnapok: a népszokásőrző jeles napok, a természetóvó jeles napok. A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Nagyon fontos, hogy az óvónő ebből mennyit, mit vesz át, amivel a gyermek érzelmein át a közösséghez tartozás életérzését kívánja alapozni. Ebben a folyamatban a lényeg: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újraátélés vágya motivál, cselekvésre késztet, a nagyobbak már a készülődés során felidézik emlékeiket, tudják, mire készülnek, várnak. A kisebbek megérzik növekedésük távlatát: ha nagy leszek én is.... Erősödik a nagyobb társak tisztelete, a kisebbek megerősítése. Az évről-évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahova tartozás érzése. (A jeles napok felsorolását lásd az "évkörben"!) A természetóvó jeles napok az utóbbi években kerültek be a közgondolkodásba. A gyermek érzelmein át ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára: társ. Természetes a folyamatos gondozáson, törődésen túl az ünneplésük (madarak, fák napja...). Az értelem fejlesztése A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyermeknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit. A gyermek tevékenységének állandóságát állandó érdeklődési vágya tartja fenn. A cselekvés során kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad. Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyermek, ami iránt érdeklődik, azt törekszik megismerni, így indul a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat. Ugyanígy cselekvésre készteti a mozgás által 28

29 szerzett tapasztalat, amikor a mozgásöröm ösztönzi az újabb és újabb próbálkozásra. Ezeknek az érzékszervi-mozgásos sémáknak a tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete. Ezáltal a gyermek értelmi képességei fejlődnek. Céljaink: A tanulási motívumok fejlesztése: a megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság vágy táplálása; a felfedezési vágy felkeltése, amelynek alapja a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata; az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja a játék, a játékosság kapcsán, a szimuláció gazdag eszköztára pedig támogatja az egyes témák feldolgozását, a játékszeretet továbbfejlesztését; optimális teljesítményvágy kialakítása a következetes és reális értékeléssel szélsőségektől mentes a tanulás értelmének megmutatása olyan játékos és egyéb helyzetekben, mikor a gyermekek megtapasztalhatják tudásuk gyakorlati hasznát, érzékelve saját változásukat és fejlődésüket. Az értelmi képességek fejlesztése: a megismerés képességeinek fejlesztése, mint a megfigyelés, a kódolás képessége, a kísérletezés, elemzés és érvelés; a beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás szolgálata; a gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás; a tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok során. A segítő életmódra nevelés, az erkölcsi nevelés és szociális fejlesztés Gyermekeink különböző családi háttérrel különböző közösségekben élnek. Többen tagjai lehetnek különféle nemzetiségeknek, szüleik által vallási felekezeteknek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek. A gyermekek az óvodában is tagjai egy óvodai csoportnak, a fejlesztési folyamatban pedig gyakran egy-egy kisebb csoportnak, valamint a teljes óvodai közösségnek. A későbbiek során személyes kapcsolataik egyre inkább átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba és közösségekbe, s ezekben megtalálják helyüket, fejleszteni szükséges képességeiket és szociális motívumaikat. A szociális képességek fejlesztése: szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának, azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének, aktuális befolyásolási képességének fejlesztése; a kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését; csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése: a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, 29

30 versenyek, és számos az óvodai életre jellemző helyzet során törekszünk a reális ön- és társértékelés kialakítására; Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különböző versenyjátékok gyakorlása során. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés AZ embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen, meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát, optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkciók, e célok eredményes és hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló, és másokat is figyelembe vevő döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. A személyre szóló nevelés végső célja az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését. Óvodai nevelésünk célja ezeknek a képességeknek a megalapozása. A néphagyományőrzésbe ágyazódó gyermeki tevékenységformák: a játék, a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, A gyermek a tevékenységek gyakorlása során tanul. A program a tanulást nem különálló tevékenységformaként kezeli, de az ezzel kapcsolatos felfogásunkat egy kiemelt fejezetben taglaljuk. Az óvodai nevelésben a néphagyományőrzés folyamatosságát a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. A hagyományőrzést szolgáló feladatok A népi hagyományok gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása, azoknak a nevelés folyamatába illesztése kulcsfontosságú feladat. - A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak megbecsülését állítják előtérbe. - A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak és vannak az óvodai nevelésben (Karácsony, farsang, Húsvét, stb.), csak itt új tartalommal bővülnek ki. Továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepivé emelik. - A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, ezeknek a programba fűzése képez fontos feladatot. 30

31 Az óvónő a folyamatban Megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. A néphagyományőrzés tevékenységeinek szervezése, beillesztése nagy körültekintést kíván, mert az ingerekkel elárasztott gyermek könnyen passzivitásba vonul. A játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyerekek egyéni sajátosságait. Megfigyeli, ki mivel foglalkozik, mi érdekli, milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik, az értelmi funkciója milyen fokon áll. A gyerekek játékában milyen élmények jelennek meg, amit mintha játékukban játszanak. Követi, fejleszti képzeteiket, gyakoroltatja a megismerési funkciókat. Ha szükséges, élményeket nyújt, s olyan érzelmi hatásokat, amelyek megerősítik a cselekvésen keresztül szerzett ismereteket. Megfigyelése során tapasztalatokat gyűjt a gyermek mozgásfejlettségéről: hogyan végzi az egyszerű mozgássorokat, a nagymozgásokat, milyen a szem-kéz, szem-láb koordinációja, a finommotorikus mozgások szintje, a test ismerete (jobb, bal irány), a térészlelése. A megfigyelések az egyes gyermek értelmi képességszintjének megállapításához szolgálnak adalékul, ez az egyéni fejlesztés kiinduló alapja. Az óvónő a megfigyelés során számon tartja azokat a gyerekeket, akiknél nem tapasztalható belső szükségletből fakadó érdeklődés, nem fejtenek ki alkotó tevékenységet, a társas kapcsolatokban nem kezdeményezők. A családdal együttműködve alakítja ki az egyes gyerekekhez igazodó módszereket, amelyekkel az érintett gyerekeket elindítja a fejlődés útján. A program tartalma lehetőségeket nyújt az olyan helyzetekre is, amikor a gyerekek maguk vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket. Az óvónő magyarázatkeresésre, elgondolkodtatásra indítja őket, fedezzék fel a világot, éljék át az aha -élmény örömét. Fontos a motivációs helyzetek átgondolása és a gyermek értékelése. A pozitív megerősítés hatására megtanul bízni önmagában. Az értelmi nevelés személyiségfejlesztő hatása A gyermek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. A hagyományőrzés során átélt, vagy más közös alkotó tevékenységek fejlesztik értelmi képességeit, intellektuális élményeket kelt bennük, ez sikerre motiváló erő. A sikerélmények hatására az emlékezeti bevésés erősebb és újraátélésre ösztönzi a gyermeket. Az érzelmi többlet fokozza értelmi fogékonyságát. A közös tevékenységek, a beszélgetések során ráérez az együttgondolkodás örömére, alakul kifejező- és problémamegoldó készsége. Fejlődik gondolkodása. A gyermek differenciált bánásmód hatására jut el a saját értelmi képességeinek legmagasabb szintjére. 31

32 Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés, a hagyományőrző tevékenységek gyakorlása által a gyermek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítja el. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszere, a családi, a bölcsődei és az óvodai környezete. A gyerekek óvodába lépéskor különböző szintű anyanyelv ismerettel rendelkeznek. Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai A gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. Az óvónő a folyamatban A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kultúráltságának ismerete. Az óvónő a kapcsolattartás során ha szükséges meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: a szülői szó, az esti közös mesélések, verselések, beszélgetések mintát adnak a gyereknek, további nyelvi fejlődésében, szocializálódásában meghatározó a szerepük. Tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyerekre, szülőre, munkatársaira. A metakommunikációval együtt gondot fordít beszédének hangszínére, erősségére és tempójára. Nyitott légkört teremt, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet: a szülő, a gyermek szóra nyílik. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyermek közlési vágyának, ahol a gyermek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. A gyermeket sikerélményhez juttatja. A beszédöröm a gyermekre ösztönzően hat. Kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segíti a gyermek beszédértésének alakulását. A gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi kötődés megerősít. A testközelség a gyermek elemi szükséglete. A személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyermekkel. (Némán ne nyújtson segítséget!). A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincsgyarapításnak az állandó cselekvés fenntartása. A játékot, a hagyományőrző és a természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyermek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy mintha 32

33 játékok párbeszédei, a társasjátékok, a mozgásos játékok szabálymegfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyermek szókincsét. Az óvónő által szervezett nyelvi játékok, a szavak játékából fakadó örömérzésen túl sikerélményhez juttatják a gyermeket. Tudatos fejlesztés céljából is kezdeményezhet párbeszédet, beszélgetést egy-egy gyerekkel vagy csoporttal. Az aktivizáltatás a beszéltetés és beszélni hagyás az óvónő feladata. Közben alakul a gyermek beszédfegyelme, önuralma. Az óvónő figyelemmel kíséri egyes gyerekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A gátlások oldásához a báb varázslatos ereje nagy segítséget nyújt. A felismert beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és az érintett szakemberekkel együttműködik. Napi nevelőmunkájában a gyermek helytelen, rossz kiejtését helyesen ismétli meg, hasonló értelmű mondatba helyezve, nem feltűnően. A kompenzálás mindig egyénre szabott. Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek szeretetére, az olvasásra nevelés. Az óvoda környezetében megtalálható könyvek (mese, vers, természetismeretek, hagyományápolás) az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyerekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához. Az óvónő igényes válogatással eléri, hogy a csoportjában lévő könyvek ezt a szerepet töltsék be. Szorgalmazza és segítséget nyújt a családoknak a könyvvásárláshoz. Az óvónő mindennapi beszédmintája az irodalom szeretetére való nevelésben döntő hatású. A gyermek a mesélés alatt befogadó. Nemcsak az érzelmi hatásokat éli át, hanem benne visszahangzik az óvónő hangja, hangjának dallama, ritmusa, tempója, amelyet hiteles metakommunikációval kísért. Ez az érzelemteli hatás maradandó, a gyermeket utánzásra készteti. A megjelent beszéd minőségét a gyermeki adottságokon túl az óvónői minta határozza meg. Az óvónő az idegen nyelv tanulásának szülői igényét a program keretein belül az anyanyelv mélyítésével ellensúlyozza. Az anyanyelvi nevelés személyiségfejlesztő hatása óvodáskor végére A gyakori mondókázás elvezeti a gyermeket, a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez. A mindennapok szokásőrző tevékenységeihez fűződő kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak. A jeles napokat kísérő hangulat fokozást, érzelemmélyítést kifejező szavak átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába. A gyermek az oldott, elfogadó környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél. A gyermeki biztonságérzet megerősödik, a gyermek teljes lényével érzi: elfogadják. Ez a megerősítés, a létrejövő kapcsolat indítja el a nyelvi kifejezőképességének további fejlődését. 33

34 VI. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás, és munka helye programunkban A játék és tanulás kapcsolata Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból adódik, hogy játékán, cselekvésein, tapasztalatain keresztül, élményei során tanul. Ezért úgy alakítjuk a mindennapi tevékenységeket, hogy gyermekeink minél több tapasztalatra tegyenek szert környező világunkból, és sok élményben legyen részük. Ehhez kapcsoljuk a szervezett tanulási lehetőségeket. 6 Olyan légkört teremtünk, melyben a gyermekek számára az önkéntelen tanulás lehetőségei mindig adottak. Sok dicsérettel, pozitív megerősítéssel ösztönzünk a kívánt viselkedés elsajátítására. A magatartás-viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvónő a főszereplő. Ebben a tanulási folyamatban az egyes gyermekek tanulási képességének alakulását követjük nyomon, és segítjük. 7 JÁTÉK A játék és a hagyományőrzés kapcsolata Régen a gyermekek nevelése a több generáció együttéléséből adódóan nem pusztán a szülők feladata volt. A nagyszülők, dédnagyszülők a saját gyermekkorukban játszott játékok továbbadásával nem csak szórakoztatták, tanítgatták unokáikat, hanem egyben lehetővé tették ezeknek a játékoknak a fennmaradását, tovább élését is. Ebben a vonatkozásban joggal mondhatjuk, hogy hagyományőrzést is végeztek. Egy családias légkörű, rugalmas életrend alkalmas arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai nevelés keretein belül folytassa. A program erre vállalkozik. A régen feledésbe merült, vagy éppen a mai generációk számára már ismeretlen játékok, népszokások, néphagyományok hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz-készítések felelevenítésre kerülnek. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyerekek élete, bővül a nevelés eszköztára. Ez a komplex hatásrendszer nyugodt játéklégkörben, kiegyensúlyozott, derűs óvónői viszonyulással érhető el. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. A gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa (családban, óvodában) a felnőtt. Utánozható minta. 6 Mézeskalács óvoda Ped. Progr.(37.o.) 7 Mézeskalács óvoda Ped. Progr.(37.o.) 34

35 A játékhoz megfelelő helyre, alakítható, a gyermeki fantáziát segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvónő tudatos jelenléte, feltételteremtő tevékenysége mellett szükség szerint együttjátszással, serkentő, ösztönző magatartással éri el az elmélyült gyermeki játékot. A játék a kisgyermek legkomolyabb tevékenysége, létfontosságú alaptevékenység. A játék örömforrás önmagáért való. A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A különböző funkciók gyakorlása, a ritmikus beszéd és a lépegetés ismétlése pl.: felnőttektől átvett régi mondókákban, kiszámolókban, népi játékokban. A játéköröm nagyon gyakran a kellemes élmény újraéléséből fakad. A gyermek játék közben ismerkedik a világgal, megismeri annak véletlen és valószínű törvényszerűségeit. Összeköttetést jelent élő- és élettelen környezetével, ismerkedik, tapasztalatokat szerez, reagál. A sokféle mozgásban kipróbálja erejét, ügyességét, a térben egyre biztonságosabban tájékozódik. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének domináns tere. Az élményeknek meghatározó szerepük van a játékban. A gyermek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelídített feszültséggel éli át. Ez segíti élményei, tapasztalatai feldolgozásában, a maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyermek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a játékra. A játék vágymegjelenítés is. A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Keresi helyét a felnőttek világában. (Például: önállósodási vágy, megismerési vágy, tevékenységi vágy, utánzási vágy, szereplési, magamutogatási vágy, mássá változási vágy, mozgási vágy, stb.). A társigény, az ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, alakulnak a jó játék hagyományai. A választás és vállalás önkéntessége, az utánzó beleéléssel, fantáziával játszás képessége önkifejezésre készteti. A konfliktusok birtoklási vágyból, önérvényesítési törekvésekből, ellentétek ütköztetéséből fakadnak. Ez természetes jelenség. A játékban gyakorolható ezeknek a problematikus helyzeteknek az önálló megoldása (egyezkedés, rábeszélés, kompromisszumkötés). Az ÉN tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő, amelynek hatására a gyermek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a későbbi tevékenységformákat is megalapozza így a munkát és a tanulást is. A játék feltételrendszere 35

36 A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült játék az alapja. Ezért szükséges a feltételrendszer végiggondolása. A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónői minta példaértékű. A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba. Ügyelni kell arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Az irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része (pl.: meseszőnyeg, stb.). A játék további helye az udvar. Gondozzák, a szülőkkel gazdagítják, felelnek rendjéért. Az udvarrészek átjárhatók. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, népijáték-készítések, kismesterségek gyakorlására is. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az óvoda területén kívül is adódhat hely játékra pl. játszótereken, kirándulások alkalmával erdőkben, réteken, stb. Fontos az óvónő helyismerete. A játékidő a napirenden belül rugalmasan alakítható, a megkezdett játék folytatható több napon át. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. A játék eszközei. A mai kor játékpiaca ezrével kínálja a különféle játékeszközöket. A jó ízlésnek, a játék funkciójának nem minden játék felel meg. A játékszerek megválogatásában tükröződik az óvónői igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsenek. A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák, falovacska, stb. Értékük az alábbiakban rejlik: természetes anyagból készültek, kapcsolódnak a természeti környezethez, hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak, fellelhetőek a felnőttek munkaeszközeinek, használati tárgyainak kicsinyített másai, az eszközökben megjelenik az egyszerű ember találékonysága, furfangossága. Játékeszközök lehetnek még a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot, ágdarab... A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az esztétikus textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya, mind elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, mesedramatizálásnak, spontán mintha játéknak. Ezek az anyagok az építő játékban is új színfoltként jelennek meg. A gyermeki önkifejezésmódokat a bábozás eszközei teljesítik ki. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye. A játék tartalma 36

37 A hagyományőrző életmódban is saját elhatározásuk és kedvük szerint játszanak a gyermekek. A játék klasszikus tartalma kiegészül népi játékokkal. Ezek közé sorolhatók: az énekes-táncos játékok, (szembekötősdi, gyűrűsdi, párcserélő játékok, fogyógyarapodó játékok, leánykérő játékok, lakodalmas játékok, vásáros játékok, furfangos és szórakoztató játékok...), a mozgásos és küzdő játékok, (versengő, váltást tartalmazó játékok, várkörüljárás, sorjátékok, hidasjátékok...), a népszokásőrző dramatikus játékok (a jeles napokhoz kötődő játékok), a népi játékszer-készítések (bábuk, rongybabák, napraforgószár lovacska, csutkababa, facsiga, töklámpás, kukoricaszárból kunyhó készítése...). Mindezek új tartalommal töltik meg a gyerekek játékát. Az óvónői viszonyulás a gyermek játékához, az óvónő a folyamatban Az óvónőt a fantáziát serkentő és kíváncsiságot ébresztő derű jellemzi. Az óvónő a gyermeki személyiség megismerésére törekszik. Ehhez a játék sokrétű információt nyújt. A gyermek játékának követése intenzív együttélést kíván az óvónőtől. A játékból való olvasni tudás empátiát, tapintatot, megfelelő szintű intelligenciát követel. Az óvónő ráérez a gyermek lelkiállapotára, empátiája segítségével a felmerülő problémák okát kutatja. Magatartásával képes feloldani a feszültséget, illetve az elszigeteltséget, aminek az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, érzelmi kötődés az alapja. Megerősítő viselkedésével alakítja a csoportban a toleranciát, elfogadtatja a magányos vagy az agresszív, azaz eltérő viselkedésű gyermeket. A felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felállítása, választhatóság, valamint a testi épség megőrzése szempontjából indokolt. Az óvónő elemzőképessége, intuíciója ad eligazítást abban, hogy az adott gyermeki játék igényli-e egy újabb ötlet, vagy eszköz adását. Mérlegeli, jelent-e továbblépést, ha a felnőtt bekapcsolódik (nem irányít!) és egy-egy apró cselekvéssel, mozzanattal új lendületet ad, perspektívát kínál. Élmények nyújtásával gazdagítja a játékot. Az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt irányított, vagy mintaadó modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra készteti. A gyermeket az utánzás mellett a szabályok is segítik az eligazodásban. A szabályok nemcsak a társasjátékokban, hanem a játékeszközökkel való bánásmódban, magában a játékban vagy a szokásrend alakításában is megjelennek. A gyermeki önállóság a játék szabadságában teljesedik ki, az óvónő ezt tiszteletben tartja, a gyerekek által vállalt szabályokkal együtt. A játékszabadság nélkülözhetetlen elemei a szabályok. Szokássá válásukkal megteremtik a játéktevékenység nyugalmát a teremben és az udvaron. Az óvónő tudatosítja a szülőkben a játék személyiségfejlesztő hatását. 37

38 A játék személyiségfejlesztő hatása A játékban a gyermek teljes személyisége fejlődik. A játéknak az értelmi képességre gyakorolt hatása jól mutatkozik az érzékszervek működésének pontosabbá válásában. Fejlődik az észlelés, a megfigyelő-képesség, az önkéntes és szándékos figyelem, az emlékezet és felidézés, a képzelet működése, a gondolkodás. A játék közben felmerülő nehézségek leküzdése alakítja a gyermek intellektuális tevékenységét. A szituációk létrehozása megmozgatja a gyermek alkotó képzeletét, fantáziáját. Fejlődik szellemi aktivitása, beszédkészsége, problémaérzékenysége, helyzetfelismerő képessége. A gyermek mozgáskészsége is fejlődik. Újfajta mozgásokat tanul, melyeket a szabadban és a teremben egyaránt gyakorol. Alakul térérzékelése, fejlődik nagymozgása és a szenzomotoros kézügyessége. A gyermek közel kerül az erkölcsi szokások felismeréséhez, elfogadásához. Formálódik erkölcsi ítéletalkotása, alakul illembeli viselkedése, udvariassága. Az átélt játékörömök, sikerélmények vagy kudarcok erős érzelmeket váltanak ki. A gyermek tanulja érzelmeinek kezelését. Feszültség-levezető hatása a gyermeket oldottá teszi. A siker újra-átélési vágya kitartásra ösztönzi. A játék felerősíti a szocializálódás folyamatát. A játékban a gyermek felfedezi a másikat, és más képet alakít ki önmagáról is. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. Kommunikációs kapcsolatteremtő készsége fejlődik. A játékkörnyezet derűs harmóniája, biztonságot adó légköre, áttekinthető rendje ösztönzi a gyermeket a játékrend betartására. Mindezek hatására alakul a fegyelem, ami nem csupán játékfegyelem. TANULÁS A tanulás értelmezése: A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak közvetítése, elsajátítása is. A néphagyományőrző tevékenységrendszer sajátos érzelmi hatást és sajátos aktivitást teremt. Ez az összetett hatásrendszer a játékban a gyermeket változatos érzékszervi ingerekhez, tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás, a spontán tanulás lehetőségeit. A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyermek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti értelemét és gondolatvilágát. Befolyásolja a gyermek érzelmi életét és kedélyállapotát. Ez maga a tanulás. A nevelési koncepciójából fakad, hogy a program gyakorlatában a tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg. A gyermek játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyerek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. 38

39 Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból következik, hogy cselekvésein, érzékszervi mozgásos tapintásos észlelésen keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. A környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét, közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak, tanul. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben az óvodás gyermek ismeretei bővíthetők. A folyamatban többször átéli, tanulja, mikor, miként figyeljen a környező világra és belső jeleire. Érzékenységgel érdeklődéssel fordul az őt körülvevő környezeti ingerek, hatások felé, tevékeny aktivitását a felnőtt megerősítő, elfogadó viselkedése befolyásolja, ismétlésre készteti. Ebben az életkori szakaszban a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez ez az érzelmi fogékonyság szolgál alapul. A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenységrendszerében jön létre. A program a hagyományos tevékenységformákat a hagyományőrzésből, a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazdagítja. A tanulás célja Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül. Tudásgyarapítás. Az óvónő a folyamatban Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít. Az óvónő értékelési formái: a tárgyi jutalmazást nem tartjuk építőnek. Inkább: dicséret, társak előtti kiemelést, elismerésünk szóbeli kifejezését. -Az óvónő törekedjen értékelésében a pozitívumok hangsúlyozására, lássa a gyermek a felnőtt belé vetett bizalmát, a társak megbecsülését.(pl. Megtapsoljuk, aki ügyes) A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit kihasználva az óvónő minden nap felkínál a gyerekek számára olyan tevékenységeket, melyek során tapasztalatokhoz, ismeretekhez jut, részben kötött formában, az önkéntelen tanulási sajátosságok figyelembe vételével! A csoportokban a szervezett tevékenységek kezdő időpontja: kiscsoport: szeptembertől fokozatosan vers-mese, ének, zene, énekes játék. az óvónő megítélése szerint. középső, és nagycsoport: szeptembertől fokozatosan-valamennyi tevékenységformában, a gyermekek adott érdeklődését figyelembe véve- az óvónő megítélése szerint. (nyári életritmust felváltja egy kötöttebb forma) A csoportokban a szervezett tevékenységek kezdő időpontja: kiscsoport: szeptembertől fokozatosan vers-mese, ének, zene, énekes játék. az óvónő megítélése szerint. középső, és nagycsoport: szeptembertől fokozatosan-valamennyi tevékenységformában, a gyermekek adott érdeklődését figyelembe véve- az óvónő megítélése szerint. 39

40 Kötelező Közvetve kötelező Mozgás-mozgásos játék Énekes játékok Rajz, mintázás, kézimunka Verselés-mesélés A külső világ tevékeny megismerése Ének-zenei képességfejlesztés Egyéni fejlesztések A szervezett tanulás munkaformái: Frontális Mikrocsoportos Egyéni Mozgás, mozgásos játék Verselés-mesélés, Rajzolás, mintázás és kézimunka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajz, mintázás kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint Óvodánk nevelőtestülete úgy gondolja, a nyugodt légkör jobban biztosítja az ismeretszerzést. Tapasztalataink azt mutatják: ilyen körülmnyek között a gyerekek szívesebben tevékenykednek a számukra felkínált eszközökkel, anyagokkal, vesznek részt élményt adó tevéknységekben (mese-vers, ének, stb.) A hagyományőrzés, a természetvédelem a mindennapok változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra. A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás sajátosságait. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A néphagyományőrző életmód tevékenységei gazdagítják a gyermek cselekvési lehetőségeit. A természetközelségben a természetes anyagok használata során, a rendszeresen visszatérő munkálatok ráébresztik, hogy az emberi élet velejárója egy-egy adott cselekvéssor. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkacselekvéseket játékában utánozza. A hiányzó eszköz nem akadály, ezen a mássá változtatás vágya átrepíti, a cselekvésben mindenáron ki akarja magát próbálni. A gyermek a gyerekméretű, valósághű eszközökkel is mintha cselekvést végez, játszik. Ez a fajta cselekvés, ha rendszeresen tér vissza és az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgé válik. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. Célok, feladatok: A gyermek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. 40

41 A hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. A munkaerkölcs, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés: a gyermeket eljuttatni a célirányos kötelezettségvállalás befejező mozzanatáig. A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészségének formálása. Az óvónővel kialakult érzelmi kapcsolat a megerősítés motivációja ösztönzi a gyermeket a munkajellegű tevékenységek céltudatos végzésére. Munkajellegű tevékenységek tartalma - önkiszolgálás (Lásd: Egészségnevelési program V.1. fejezet); - közösségért végzett tevékenységek. Munkajellegű, közösségért végzett tevékenységformák: a naposi munka, a mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkák, növény- és kisállat-gondozás (madáretetés). A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. A jelkép (kötény, kitűző stb.) nem csak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá is teszi a tevékenységet, amire büszke és örömmel, sikeresen teljesíti azt. A naposi munka tartalmát úgy célszerű alakítani, hogy minél kevesebb időt vegyen el a gyermek játékából. A hagyományőrző cselekvések bővítik a naposi teendőket. Például a kerti szerszámok rendben tartása, a befőzések, öntözések, stb. A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkákhoz tartoznak: az udvar- és teremrendezés, az egyéni megbízatások, az üzenetek teljesítése, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, szobacsinosítás, díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (alkalomszerű seprés, rendrakás, stb.) A növénygondozás, madáretetés, -itatás munkálatai közben a gyermek megismerkedik egyes munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, kapálás, etetés, itatás, stb.). Az óvoda udvarán kialakított veteményes-, virágos-, és sziklakert folyamatos munkát igényel ültetéstől betakarításig, ezért fontos a munkafolyamatok megszervezésénél az erők tudatos elosztása. A kisebb gyermeket az eszköz, a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosan végzi el feladatát. Az óvónő a folyamatban Megismeri az óvodába lépő gyermek önkiszolgálási szintjét. A szülőket ösztönzi, hogy a gyermek otthon is gyakorolja az önkiszolgálás és a családért végezhető munkajellegű tevékenységeket. Az óvónő munkához való viszonyában példát mutat a gyermeknek, munkatársainak, a szülőnek. (igényesség, szervezettség, jókedv). 41

42 Figyelembe veszi a gyermek fejlettségi szintjét, teherbírását. Az önpróbálkozás mellett a munkafogásokat is megmutatja. A tevékenységek során az adott szituációnak megfelelő beszélgetés ösztönzi a gyermeket a felnőttel való közös munkálkodásra, az önállóságra. A munkajellegű tevékenységek személyiségfejlesztő hatása Önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, amelyek az egyéb munkajellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Az együttmunkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport, a közösség hasznos tagjává válik. A segítségnyújtás igénye alakul. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, kisállatokat, alapozódik a másról való gondoskodás igénye. VII. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása A néphagyományőrző nevelés célja a gyermek harmonikus fejlődésének hatékony elősegítése a néphagyomány-ápolás gazdag eszköztárának felhasználásával. Ez a nevelés sajátos szemléletmódot és azonosulást kíván a pedagógustól. Egyrészt azt a felismerést, hogy a nevelésben íratlan helye van elődeink szellemi, tárgyi kultúrájának, másrészt az óvodás korú gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, azokról pozitív élményeket szerezzen. Ha az óvónő felismeri a gyökere éltető szükségletét, a tevékenységekben rejlő érzelmi hatástöbbletet, azokkal azonosul, átérzi az átadás, az újrateremtés felelősségteljes kötelességét, akkor tudatossá válik a hagyományőrző nevelőmunkája. Ez a szemléletmód határozza meg az óvodai nevelőmunka tervezését, szervezését. A program a hagyományápoló tevékenységek, szokásőrző játékok kiválasztásánál és tervezésénél az óvodás korú gyermek életkori sajátosságainak szem előtt tartását hangsúlyozza. A programban az alábbi hagyományápoló elemek gazdagítják a nevelés hatásrendszerét: a mindennapok szokásőrző tevékenységei közül azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, és az idősek tiszteletét, a felnőttek, a gyermektársak megbecsülését állítják előtérbe. Ezek a tevékenységek szorosan illeszkednek az óvodai gyermeki tevékenységformák sorába. A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak az óvodai nevelésben, illetve azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit ünnepélyesebbé teszik a visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel. A népi kultúra alkotásai A népi kultúra szellemi és tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket növelő irodalmi, zenei és vizuális elemek gazdagítják a nevelési programot. A népmesék, népmondák megismertetése visszavezeti a gyermeket a néphagyomány 42

43 gyökereihez, melyek saját képzeletvilágában valósulnak meg. Felismeri, honnan jött, kik voltak az elődei. A mondókák, tréfás találós kérdések, nyelvtörők és népi gyermekjátékok olyan emberformáló lehetőségek, amelyek kihatnak az egész személyiségre. Játék közben a gyermek valóban odaképzeli magát abba a helyzetbe, amiről a játék szól, pl. török, liliom, menyasszony, stb. Az óvodai néphagyományőrző tevékenységek rendszerezését az évkör segíti. Az év körforgásában az évszakokhoz kapcsolódnak az ünnepkörök jeles napjai és a hagyományápoló tevékenységek, mindezekhez pedig a népművészeti, népköltészeti alkotások. Évkör 43

44 Tavaszi hajtatások Húsvéti tojásfestés Komatálazás Tavaszi határjárás Májfa állítás Növényből játékok készítése Sárkánykészítés, sárkányeregetétés Pünkösdölés Gyereknap TAVASZ NYÁR Növényből játékok készítése (évszaknak megfelelően: pl. virágkoszorú) Nyári növények, virágok gyűjtése, virágcsokor készítése Tájmegismerő kirándulás a közeli gátra Befőzések: bodzaszörp, kompót készítése B. Búzakoszorú készítése Adventi koszorúkészítés Cseresznyefa-ág hajtatása Lucanapi búzavetés Lucázás Mikulás Mézes-kalács sütés Karácsonyi asztal terítése (helyi szokás szerint) Betlehemezés a városban Pásztorjáték Kiszebáb-készítés Farsangolás, kiszebáb-égetés TÉL ŐSZ Őszi termések gyűjtése Termésjátékok készítése: csuhé,kukorica, gesztenye, makk, toboz, levelek, bogyók Szüreti- nap megszervezése Szüreti játék, préselés, mustkészítés Töklámpás készítése Új szokásként a következő nevelési évtől: Márton-nap Töklámpás vonulás Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában Az óvodában folyó nevelést olyan szemléletmód szabályozza, amely tekintettel van a gyerekek egyéni fejlettségére és alkalmas arra, hogy kialakítsa az együttéléshez szükséges szokásokat. Ebben a népi hagyományok őrzése is segítségünkre van. Az óvodai nevelésben a néphagyományok mondóka, dal, mese, gyermekjáték anyagából bizonyos válogatás eddig is érvényesült. A program ennél bővebb lehetőséget kínál. Nem csak a népművészet és a szokásőrző jeles napok elemeit öleli fel, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységeket is. A néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét évszakonkénti rendezésben az Évkör adja. ( Évkör-ábra) A néphagyományőrzés célja az óvodai nevelésben is a múlt értékeinek átörökítése, éltetése. A néphagyományőrző tevékenységek tartalma Játékidőben 44

45 A gyermek kíváncsiságából fakadóan nyúl a természetes anyagokhoz: az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz, bőrhöz és fához. Az anyagok gyakori jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az alkotóképességét. Az elkészült tárgyak népi gyermekjátékszerek tovább motiválják a tevékenységét, gazdagítják a játékát, alkotásra kész emberré teszik. A mindennapok tevékenységébe jól beleilleszkedik a különböző eszközök készítése. Az óvónők segítségnyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népmesék, mondókák, dalok felidézésére. A népszokásokhoz fűzött, az óvónő által elmesélt történetek hatást gyakorolnak erkölcsi ítéleteik alakulására, magatartáskultúrájukra, viselkedésmódjukra, értelmükre. Az udvari játékoknál A természetes anyagokkal való munkálkodás mellett a dalos játékok, a népi sportjátékok játszására is sor kerülhet. A dalos játékok a zenei fejlesztésben és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, az egészséges küzdőszellem alakításában kapnak fontos szerepet. Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások, jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felidézésére. A gyerekeket a közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása amelyben a gyermek közvetlenül részt vesz alakítja vizuális látásmódját. Ez az alap, melyre a gyerekek művészetre nevelése épül. A népi kultúra tárgyai, a népköltészet alkotásai a gyermek érzelmein át hatva épülnek be a gyermek ízlésvilágába. Zenei, irodalmi és vizuális nevelése is e gyökerekből táplálkozik, amelynek anyaga a népművészet értékes és szép alkotásai. A mindennapi élet tevékenységei és a jeles napok a néphagyományokban szorosan összetartoznak. Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbek lesznek a hétköznapok, és fel lehet kelteni a gyermekek érdeklődését az egyházi és az úgynevezett zászlós ünnepek iránt is. A névnapok közül elsősorban azok váltak jeles napokká, amelyekhez történelmi események, természeti megfigyelések és bizonyos munkafolyamatok kapcsolódtak. Az óvónő a folyamatban Az óvónő a néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. Összegyűjti szűkebb környezete hagyományait, melyek az óvodai életbe beillszthetők. Pl. helyi szokásnak megfelelően terített karácsonyi asztal, a szüret helyi szokásai, a magyar néptánc-elemek mellett a horvát néptánc elemei (nagycsoport vége fele). A gyűjtőmunkában számít a szülők és a nagyszülők segítségére. A néphagyományőrzés részleteit mértéktartóan jeleníti meg az óvodai környezetben. Az óvónő az óvodai nevelés folyamatában megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit. Ezáltal a gyermekek és a szülők a természethez, a hagyományokhoz való kötődést egyénileg és együttesen is átélhetik, és azokat önmaguk számára újrateremthetik. 45

46 A helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan alkalmazza az évkörös rendezési elvet. Kiválasztja a jeles napokat, a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket és a kapcsolódó irodalmi és zenei alkotásokat, népművészetőrző technikákat. A hagyományőrzés személyiségfejlesztő hatása A néphagyományőrző szellemben nevelkedett gyermek alkotó kölcsönhatásban él a természettel, ráérez arra, hogy a világot képes alakítani. Megismeri a közös alkotás örömeit, a múlt értékeit, a környezetért érzett felelősséget. Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válik. Alapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretet érzése. Tevékenységformák: Verselés-mesélés Az irodalom és a néphagyományőrzés A mondókákat, a meséket régen a szájhagyomány éltette. A kisgyermeket születésétől irodalmi környezet vette körül. Az altatók, a dúdolók, az ölbe vevők érzelmi biztonságát erősítették. A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végigkísérték a gyermekkort. A program ezt az irodalmi hatást kívánja őrizni. A néphagyományőrző óvodai programban a mese, vers, mondóka anyag zömmel a népköltészet tárházából származik. A gyermek érzelmein át épülnek be ízlésvilágába, alapozzák meg kultúrális anyanyelvét. Az irodalmi nevelés célja, feladata A gyermek szívesen hallgassa a mondókát, verset, mesét, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. A változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt. A későbbiekben így válik a gyermekből lelkes olvasó, színházés múzeumlátogató, az esztétikai élményekre érzékeny, művelt ember. Az irodalmi anyag tartalma Az óvodáskorúak versei elsősorban a népi mondókák, melyeknek nagy része mozgással is eljátszható. Ezek a mozgásos játékok nagy segítséget nyújtanak a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez, a térérzékeléshez, az egymásra figyeléshez, testünk, érzékszerveink megismeréséhez, a ritmusérzék alakításához. Fontos szerepük van az érintésben, az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdításában. Játszásuk, gyakorlásuk hozzájárul az óvónő és gyermek közötti intim kapcsolat kialakulásához. Ilyenek a felnőttek játékai a kicsinyekkel, a természettel kapcsolatos mondókák, stb. 46

47 A gyerekeknek a mesehallgatás lelki szükséglet, lehetőleg minden nap hallgassanak mesét. A mese a mindennapi valósággal össze nem egyeztethető, amiről szól, mesebeli. A mese egyben reális gondolatokat is közöl a gyermekkel. Közli, hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. Általa a gyermek etikai világképet kap. Népmesék lehetnek: állatmesék, novellamesék, tündérmesék. A néphagyomány-ápoló irodalmi nevelésben nagy szerep jut a mindennapi élet hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókáknak, meséknek, találós kérdéseknek, szólásoknak, közmondásoknak és dramatikus népszokásoknak. A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink gyermekek számára írt versei, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. Főleg a gyermekek számára kedvelt ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló, költői képeket tartalmazó, és humoros verseik felhasználása ajánlott. Fontos az anyagválogatásban az egyensúly megteremtése. A versek, mesék ismétlése dramatizálással, bábozással történhet. A bábozás lehet a gyermek első színházi élménye. A kicsiknél még inkább a paraván nélküli, az óvónő játékát közvetlenül érzékelhető módon, a nagyobbaknál már többféle módon történhet. A gyerekek bábozásához a gyerekkéz által mozgatható bábok beszerzése szükséges. A gyerekek bábozása az óvónő segítő együttműködésével történik. A bábozás szerepe fontos, mert a báb szóra késztet. A mese vagy a dramatikus népszokás élménye, a játszásra ösztönző népszokás jelenléte a gyermeket spontán dramatikus játékra készteti. Az óvónő a folyamatban Az óvónő benyomásokat szerez a család irodalmi, művészeti érdeklődéséről, és megismeri az egyes gyermek otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértésének fokát. Biztonságot adó légkört teremt, ahol a gyermek bátran kezdeményezi az óvónő, vagy szülő által hallott irodalmi élmény átadását. Az óvónő előadása összhangban van metakommunikációs jelzéseivel, így lesz verselése, mesélése hiteles, a gyermek reproduktív alkotó képzeletére ható, fantáziagazdagító. Figyelmet fordít az irodalmi környezet megteremtésére. Az óvónő az irodalmi foglalkozások során épít a gyerekek által kialakított spontán helyzetekre, de kezdeményez maga is. A foglalkozásokat átgondolt anyagválogatás, az irodalmi anyag tudatos időrendi ütemezése előzi meg. Jó, ha az irodalmi élmény-nyújtásnak állandó helye van, ahol a gyerekeket nyugodt, meghitt körülmények várják. Az óvónő találja meg a mindennapos mesélés állandó időpontját. (Más szerepet tölt be az elalvás előtti mesélés, felelősségteljes válogatás előzi meg, nem lehet véletlenszerű.) A foglalkozások helye lehet a csoportszoba meghatározott meseszőnyege, sarka. A meséhez erre szükség van, de a ritmikus, állatos vagy egyéb mondókázáshoz, verseléshez kiváló terep az udvar, a park, udvari babaház, erdő, stb. Mondókázni lehet a hangulatban hozzá kapcsolódó foglalatosságok közben is, ez az óvónő napra- és tettrekészségétől függ. 47

48 Az óvónő megteremti a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkört. A mesemondást és a befogadást nem zavarják külső elterelő ingerek. Az óvónő egész lénye árasztja azt, amit közvetíteni akar. Szemkontaktust teremt, mesélése hatására a gyermek belső képet alkot. A rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemek (furulyaszó, gyertya stb.) és a gyermeki várakozást kielégítő irodalmi élmények hatására a gyerekek önként vállalt kötelező foglalkozásává, mindennapos igényévé válik. Az irodalmi nevelés személyiségformáló hatása Az óvónői beszédminta alapján a befogadás, a gyakorlás által a gyerekek kiejtése csiszolódik, gyarapodik szókészletük. A mechanikus bevésésből fakadó sikerélmény ösztönzően hat a gyermek tanulási folyamatára. Anyanyelve, irodalmi szépérzéke tökéletesedik. A népmesék, mondókák, az irodalmi művek hallgatása, mondogatása közben erősödik az egymás iránti figyelem, az összetartozás érzése is. Az irodalmi élmény érzelmeket vált ki a gyermekben. Átéli a sok pozitív érzelem, öröm, boldogság, lelkesedés, csodálkozás, derű mellett a negatív érzéseket, igazságtalanságot, szomorúságot, bánatot is. Az ismétlések, a dramatikus játszások, a bábozások lehetőséget nyújtanak az irodalmi élmény újraátélésére, az önálló fantáziadús alkotásra. A népi mondókában rejlő ritmikusság képes a gyermeket vidámabb, jobb hangulatba emelni, belső mozgásfeszültségét levezetni, mozgását összerendezettebbé alakítani. Konfliktuskezelési módjuk, problémamegoldó készségük a népmesei minták hatására alakul. A népmesék cselekménye állásfoglalásra készteti a gyermekeket, ami erkölcsi érzékük, avagy ítélőképességük alakulását segíti. Az élmények hatására, kötődésük alapozódik a népköltészet értékei iránt. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A néphagyományőrzés és a zene kapcsolata A mondókák, népi játékok, a népdalok hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradniuk is ezért sikerült. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is ekképpen fejezték ki. Gyermekeiket éneklésre ringatták a bölcsőben. Minden alkalomnak megvolt a saját dal- és szokásrendszere. A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a gyerekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá érzelmi, zenei, esztétikai világukat. A zenei nevelés célja Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése. Az esztétikai, zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása. A zenei nevelés tartalma A program zenei anyagát hangsúlyosan alkotják: 48

49 - a népi mondókák, - a pentaton karakterű, 6 hangterjedelmű népi dalos-játékok, - a zenehallgatás dalanyaga (hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát nyújtanak), - az énekes népszokások, - a készségfejlesztés zenei elemei. A mondókák játékok szerint: ölbe vevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj- és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók, stb. A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, sípkészítők, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós játékok, ludas játékok, kapus játékok, küzdő játékok, sorjátékok, csúfolók, stb. A hangszerekkel való ismerkedés különleges izgalmat és élményt jelent a gyermekeknek. Láthatatlan szállal köti őket a muzsikához, amelyet az óvónő hangszerének, zenélésének a tisztelete erősít. Lehetőség nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére is. Ilyenek lehetnek előadóművészek által bemutatott köcsögduda, doromb, citera, hegedű, lopótök duda, dob, levélsíp, nádsíp, cserépsíp, fűzfa síp, furulya. A gyermekek által önállóan elkészíthető pl.: dióhéj pengető, kukorica hegedű, stb. A néptánc elemeivel való ismerkedés az óvodában a gyermekek mozgásfejlettségének megfelelően történik! A gyermekjátékokban előforduló egyszerű táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, mozgását. Előkészítik a későbbi néptánc tanulást. Néptánc az óvodában A néptánc sokoldalúan fejleszt. Napjainkban sajnos sok gyermek valamilyen hátránnyal kerül az óvodába. A néptánc" lehetőséget nyújt problémás és egészséges gyermeknek egyaránt. Természetesen a néptánc itt nem a klasszikus értelemben vett jelentését hordozza, mi a népzenére történő mozgást szeretnénk megismertetni gyermekeinkkel. Ez az utánzásos tevékenység önmagában örömhordozó elfoglaltság, s ezen felül: ͽ segít a tanulási zavarok megelőzésében; ͽ fejleszti a szem-kéz, szem-láb koordinációt; ͽ megelőzheti a magatartás-problémákat; ͽ elősegíti a helyes térbeli tájékozódást, a mozgáskoordináció kialakulását; ͽ fejleszti a figyelmet és a feladattartást, a figyelem minőségét és tartósságát; ͽ több érzékszerv fejlődését segíti az összehangolt munka következtében; ͽ motivációs bázist teremt; ͽ ritmusossága elősegíti a szenzoros integrációt, megelőzi az írás-olvasási nehézségeket; ͽ esztétikai élményt nyújt; ͽ minden tekintetben összhangban van az alapvető pedagógiai értékekkel; ͽ mozgás és testedzés egyszerre, ami az egészséges életmód része; ͽ oldja a lelki feszültségeket; ͽ közösségi élményt nyújt; ͽ általa egymásra figyelünk; ͽ a gyermekek örömmel fogadják ezt a fajta irányítást az óvónőtől; 49

50 ͽ ͽ ͽ ͽ ͽ mintát nyújt a családi szerepre való felkészülésben, hiszen kirajzolódnak a hagyományos modellek a fiú-lány kapcsolat, erősödik a nemi identitás; viselkedési mintád ad, illemszabályokra tanít; általa megismerkedhetünk újabb hangszerekkel; a népi gyermekjátékok alternatívát nyújtanak a számítógépes játékok és a televízió helyett; az énekek és zene pozitívan hatnak az érzelmeinkre. A zenehallgatás anyaga az óvónő igényes válogatását tükrözi. Az anyagot népdalok és műdalok alkotják, élő előadásmódban. A gépi zene nem ajánlott. Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme, egyedi íze az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. Ilyenek: lucázás betlehemezés pásztorjáték farsang komatálazás pünkösdölés. A készségfejlesztés zenei elemei Ide tartoznak a tiszta, a csengő hangképzés, az egyenletes lüktetés, a dallam- és ritmusmotívum visszaadása, a tempó (gyors, lassú), a dinamika (halk, hangos), a hangmagasság (magas, mély) érzékelése, éneklése és a zenei hangsúlyok kiemelése. A zörejek közül megfigyelhetők a természet hangjai, az emberi, állati hangok, a hangszerek hangjai és a környezet zörejei. Az óvónő a folyamatban A zenei nevelés megkívánja, hogy az óvónő szeressen, és tisztán tudjon énekelni, rendelkezzen hangszeres tudással. Zenei műveltsége, a zenéhez való viszonya és zenei aktivitása meghatározza a gyermek zenei neveltségi szintjét. A gyermekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus létrehozásában, az óvodai környezet elfogadtatásában, segítséget nyújt az éneklés. A mindennapos éneklés az óvónő belső igényéből fakad. Kapcsolódhat spontán kialakult játékhelyzetekhez, kezdeményezhetik a gyerekek, vagy az óvónő. Fontos az óvónő módszertani kulturáltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása. Az óvónő gyakran énekel népdalokat, amelyek hangulatfokozói lehetnek egy-egy hagyományőrző cselekvésnek pl. tréfás dalok a farsangi készülődésben. Az ünnepvárás és 50

51 készülődés hangulata énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással teljesedik ki. Az ünnep ünnepibbé válik az óvónők énekkoncertjével. Az óvónő teret, lehetőséget teremt a gyermek zenei önkifejezésmódjának gyakorlására. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni improvizációs megnyilvánulásokat szövegben, dalban, ritmikus mozgásban. Az óvónő megnyeri a szülőket az élő zene (éneklés) létjogosultságának. A zenei nevelés személyiségfejlesztő hatása Az ölbevevős, mondókás játékok, a testközelség, az érintés, pozitív érzelmeket ébresztenek, szerepet játszanak az érzelmi kötődés kialakulásában. Az egyszemélyes játékhelyzetből fejlődik ki a gyerekek éneklési kedve. A kiszámolók segítik az igazságos döntésre törekvést és a konfliktusok megelőzését. A küzdő játékok erősítik a fiúk egészséges küzdőszellemét, nemi hovatartozásukat. A dalos játékok a lányok számára a lányos mozgás és viselkedés szabályait is közvetítik. Mit, hogyan illik egy lánynak, stb. A dramatikus énekes népszokások a felnőttek viselkedési szokásait adják tovább. Mindezek a mozgáskultúrát is gazdagítják. A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermeki mozgás összerendezettségét, a fegyelmezettséget. A gyermek harmonikus, ritmikus mozgása alakul, ami a tánc alapja. A hangszeres játék felkelti a gyerekek érdeklődését, rácsodálkozást ébreszt, különleges világot teremt. A zenei nevelés hat a gyerekek érzelemvilágára, esztétikai fogékonyságára. Megalapozza a zenei befogadás képességét, emléknyomai fellelhetők a gyerekek improvizációiban. Az öröm újra-átélésre készteti, amit a társakkal együtt szerzett élmény is fokoz. A zene, mint esztétikum felfedezése, átélése és létrehozása szükségletként épül be a gyermeki személyiségbe. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka A vizuális tevékenységek A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín- és díszítő világa ma is követendő modell lehet az alkotó ember számára. A hagyományőrzésben az értékek újrafelhasználásával létrejön a folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek, a növényi játékeszköz készítések gyakorlása által gazdagodnak. A vizuális nevelés célja, feladatai 51

52 A gyermekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek. A gyerekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket. Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt. Alapozódjék a művészeti látás képessége. Ismerkedjenek meg a nemzeti szimbólumokkal. Fontos a környező valóság megfigyelésének, a természeti szépségek észrevételének képességét alakítani. A vizuális tevékenységek tartalma Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is. Hagyományőrző elemek: - a népi kismesterségek technikái, - a jeles napok jelkép-készítő technikái. A kézi munka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások. Esetenként a gyapjú anyaga szárazon, nedvesen nemezelés többféle technikát kínál. Egy-egy szép hímzett terítő, a színes fonalak, hímzés, esztétikai élményt, népművészeti ismeretet nyújt, melyek egyszerű elemeit utánozzák (pl. varrás, öltések). Az agyagozás, gyúrmázás élvezetes lesz, ha az elkészült alkotások a gyerekek kedvenc játékeszközei közé kerülnek. A játékeszköz készítések technikáit a gyerekek utánzás után képesek elsajátítani: rongybaba vagy csutkababák, terméseszközök (pl. napraforgószár lovacska, sátrak, kunyhók, stb.). A jeles napi készülődések során a gyerekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös készítésében. Például az András nap utáni adventi koszorúkészítés, a mézeskalács gyúrása, díszítése,, a Luca búza vetése, a farsangi maszk készítések, a húsvéti tojásfa díszítése, a májfa-szalagozás, a pünkösdi koszorú készítése, stb. Ajánlatos a természetes anyagok beszerzése: - termések: kukorica, makk, gesztenye, csuhé, zöldségek, stb. - növények: nád, sás, gyékény, szalma, vessző stb. - állati eredetűek: gyapjú, toll, bőr, stb. - textíliák, fonalak, spárgák, agyag, homok, kavics. Az óvónő a folyamatban Betekintést nyer a családok vizuális kultúrájába, bevonja őket az óvodai készülődésekbe, ismereteket szerez a gyermek vizuális készségszintjéről. Személyes hatóerővel rendelkezik, tud gazdálkodni a térrel és az idővel, így az általa ismert ábrázoló tudást hitelesen, utánzásra, alkotásra késztetően tudja átadni. 52

53 A változatos tevékenységek gyakoroltatása során nem feledkezik el a gyermek rajzában megnyilvánuló jelzések követéséről, nem hagyja, hogy rajzolása sémává merevedjék. A gyermek az ösztönös firkálástól a vizuális percepciója hatására újraalkot, ez elvezeti a tudatos rajzolásig. Mozgásfantáziáját hagyja kibontakozni, és segíti fejlődni. Gyűjtési alkalmakat szervez a természetes anyagok, termések, termények, állati eredetű anyagok beszerzésére. Gondoskodik a gyűjtött anyagok tárolásáról, a félkész munkák biztonságos elhelyezéséről. Fontos a természetes anyagok, a jó minőségű eszközök és a munkálatokhoz használt védőkötények esztétikus tárolása, amelyek mindig könnyen elérhetők. Az elkészült tárgyakat a gyerekek használják, de készülhet belőlük alkalmi vagy tanév végi kiállítás. A távlatösztönző hatása is alkotásra késztet. Az épület helységein kívül az udvar, a parkok, a rétek adta lehetőségeket is kihasználja, a gyerekek vizuális funkcióit, tevékenységét gazdagítja (pl. az őszi erdő színei, az udvaron virágkoszorú fonás). Ügyel arra, hogy minden gyermek hozzájusson a számára megfelelő illetve szükséges foglalkozáshoz, eszközhöz. Az Évkör -ben bemutatottak alapján de gyakorlásra az óvónő ezen időszakon kívül is lehetőséget nyújt. Az óvónői tervszerűség és rugalmasság megteremti az egyensúlyt a játék és a hagyományőrző tevékenységek között. A vizuális tevékenységek személyiségfejlesztő hatása A gyermek a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét, a sikerélmény pedig újabb alkotásra motiválja. Formálódik alkotó képzelete, ábrázolókészsége, önkifejezési módja Az óvónői leleményesség hatására problémamegoldó készsége fejlődik, kezdeményezővé válik, önbizalma erősödik. A természet és a természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a manuális tevékenységek gyakorlására, és a finommotorikus készségek fejlődéséhez, fejlesztéséhez is új terepet szolgáltatnak. Egyben hozzájárulnak a természettel való együttélés folyamatosságához. A természet látványa segíti a vizuális funkciók, azaz a szín, forma, alak észlelés fejlődését. A változatos cselekvések során a gyermek alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, amely hat értelmi képességeinek fejlődésére is. Képessé válik arra, hogy megfigyeléseit átértelmezze, azokat új kombinációban alkalmazza. Alakul képszerű gondolkodása, fogalomalkotása konkréttá válik. Az elkészült tárgyak, népi játékszerek tovább motiválják tevékenységüket, gazdagítják játékukat, alkotásra képes emberré teszik őket. Közben finommotorikus készségük fejlődik. 53

54 A külső világ tevékeny megismerése A környezet és a néphagyományőrzés Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet. A program tudatosan épít - a gyermek életkori jellemzőire, - a természetben gyökerező tevékenységek, és a néphagyomány-őrző tevékenységek érzelemfokozó hatásaira. A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. Fogékony a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy, az állandó tettre kész cselekvőkészség, mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. A külső világ megismerésére nevelés célja: A természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás alapozása. Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. A gyerekben alapozódjanak a környezetharmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok. Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. A külső világ megismerésének tartalma A külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamata sokrétű, a gyermek minden cselekvését áthatja. A programban a tapintásos ismeretszerzés lehetősége és tartalma bővül. Az óvodai gyakorlatban általánosan feldolgozásra kerülő témák mellett a néphagyományőrzés mindennapos, természethez kapcsolódó tevékenységei is megjelennek. Környezeti nevelés Mindennapos néphagyomány-őrző tevékenységek Környezetvédelem Közösségért végzett munkajellegű tevékenységek Környezetalakítás Környezeti nevelés és néphagyomány-ápolás A gyermek a hagyományos óvodai ismeretanyagot a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények, stb. egy sajátos hatásrendszerben szerzi meg. 54

55 Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásaival fűszerezve, az időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezetalakító munkálatok (pl.:ághajtatás, növénygondozás), termések, gyógynövények gyűjtése, az óvoda udvarán és környékén, befőzések, gyümölcs-szárítások, télen a madarakról való gondoskodás, jeles napok előtti készülődések, a rendszeres környezetmegismerő séták, tájmegismerő kirándulások. A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika pl. játékukban párosítanak: csésze-csészealj, ló-lovas, stb., halmazokat képeznek: baromfiudvar benépesítése, játékválogatás, stb. Ismerkednek a mennyiségekkel pl. terítéskor a naposi munka során, társasjátékok játszásakor, stb. Összehasonlító méréseket végeznek pl. ki ugrott nagyobbat, kinek nehezebb a hátizsákja, stb. Sorba rendezik egymást, tárgyakat adott tulajdonságok, szabályosságok szerint. A geometria világából tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról pl. különféle építések során, papírnyírás, puzzle kirakások alkalmával, stb.. A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét, festékfolttal tükrös (szimmetrikus) alakzatokat hoznak létre. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. Környezetalakítás Az óvodai környezet alakítása, óvása folyamatos tevékenységet jelent. A gyermekek szívesen részt vesznek a csoportszoba rendjének helyreállításában, átrendezésében, az ünnepek előtti dekorálásokban, díszítésekben. Az óvónő vagy dajka néni által megkezdett munkálatok látványa a gyermeket követésre készteti. Az udvaron, kertben segítenek, a nagyobbak akár önállóan is részt vesznek a különböző tevékenységekben. A veteményesben olyan zöldségfélét lehet termeszteni, amit a gyermek a mindennapi étkezés során fogyaszt. A virágoskertben a gyermek- és népdalokban előforduló növények is helyet kapnak (pl.: gyöngyvirág, pünkösdi rózsa, stb.). A családok közreműködő környezetalakító munkája (pl. tavaszi udvarszépítés, udvari játékkészítés, stb.) hozzásegíti a gyermekeket egy másfajta érzelmi kötődéshez. A környezettel való aktív ismerkedés áthatja az egész óvodai életet, a nevelés komplex folyamatát. Sokféle alkalom kínálkozik a környezetalakításra. Az óvónő a folyamatban Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, alap-beállítottsága, értékrendje minta a gyermek, a szülők számára. A gyermeki környezetet aktívan, kedvvel alakítja. Természetes számára a jeles napok (pl. Karácsony, Húsvét) előtti közös díszítés termrendezés, vagy a tavaszi "határjárás", ami az óvodaudvar és környékének megfigyelését a természet változását 55

56 jelenti.az óvónő megteremti és ötvözi a környezeti nevelés és a néphagyomány-ápolás olyan feltétel és tevékenységrendszerét, amelyben a gyermek egyénileg és közösen éli át a változatos ingereket, újrateremtheti saját környezetét. Egyben megtalálja a kapcsolódási pontokat más tevékenységekkel. Az óvónő kezdeményezője minden olyan családokkal együtt történő munkálkodásnak, amely alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységet, (udvargondozás), amely a harmonikus környezet létrehozására (sziklakert, madáritató az óvoda udvaron) ösztönöz, amely erősíti a hovatartozás érzését (pl. jeles napokhoz fűződő szokások közös gyakorlása, hazánk nevezetességeit megismerő kirándulások). Személyiségfejlesztő hatás A tevékenységek során a gyerekek tapasztalatokat szereznek a növények, állatok életéről, az ezekhez kapcsolódó emberi munkálatokról, az idő múlásáról. Ez a tapasztalat évszakonként más és más, de évről-évre visszatérő. Ez a hovatartozást, a biztonságérzést erősíti. A felsorolt lehetőségek, tevékenységek által a gyerekek egyrészt, megismerkednek a "külső" világgal, másrészt szert tesznek arra az érzelmi kötődésre, amelyet felnőve, a szülőföld szereteteként fogalmaznak meg. Ez különösen igaz, ha a gyerek érzelmeken, cselekvéseken keresztül történő ismeretszerzését odaillő hangulati elemek mélyítik: mondókák, gyermekdalok, népdalok, mesék, történetek. A külső világ megismerésére nevelés meghatározó a gyerekek képességeinek fejlesztésében, elsősorban az alábbi területeken: tapasztalás, emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség. Egyre jobban megközelítik a későbbi megismeréshez szükséges elvonatkoztatás útját. Képessé válnak elemi problémák felismerésére és megoldására. Fejlődik a gondolatok tevékenységgel és szóban történő kifejezésének képessége. Előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, véleménynyilvánításban, fejlődik kommunikációs készségük. A közös tevékenységek során kapcsolatot teremtenek társaikkal, növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfegyelmük. Felébred bennük a felfedezés, tudás öröme, a másság elfogadása. VIII. Az óvoda hagyományos ünnepei Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások vannak jelen az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék öröme, egyedi íze az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését. Ilyenek: 56

57 Tavasz: tavaszi hajtatások húsvéti tojásfestés komatálazás tavaszi határjárás májfa állítás növényből játékok készítése sárkánykészítés, sárkányeregetétés. Nyár: pünkösdölés gyereknap növényből játékok készítése (évszaknak megfelelően: pl. virágkoszorú) nyári növények, virágok gyűjtése, virágcsokor készítése tájmegismerő kirándulás a közeli gátra befőzések; bodza szörp, kompót készítése búzakoszorú készítése. Ősz: őszi ternések gyűjtése termésjátékok készítése: csuhé, kukorica, gesztenye, makk, toboz, levelek, bogyók szüreti- nap megszervezése szüreti játék, préselés, mustkészítés töklámpás készítése. Új szokásként, a következő nevelési évtől: Márton-nap töklámpás vonulás. Tél: adventi koszorú készítése cseresznyefa-ág hajtatása lucanapi búzavetés lucázás Mikulás mézes-kalács sütés karácsonyi asztal terítése (helyi szokás szerint) betlehemezés a városban pásztorjáték kiszebáb-készítés farsangolás, kiszebáb-égetés Lucázás. A gyerekek kis tálakba búzát vetnek, ami majd az óvoda karácsonyi asztalára kerül. A nagycsoportosok a nagytermben összegyűlt társaik előtt kotyolnak : egy farönkön ülve mondják mondókáikat, jókívánságaikat, énekelnek, majd liszttel bekenik kisebb társaik arcát, végül elrabolnak közülük néhányat. Váltságdíj -ként sült krumplit, sütőtököt, sült almát kapnak. Betlehemezés. A nagycsoportosok karácsonyi énekekkel készülve kívánnak boldog ünnepet társaiknak és a felnőtteknek. A város néhány intézményébe is így visszük el a karácsonyi jó kívánságunkat. 57

58 Pásztorjáték. Az óvodai Karácsony alkalmával Jézus születésének történetét dramatikus formában adják elő a nagycsoportos gyerekek. Farsang. Az előkészületekhez hozzátartoznak a télcsúfoló dalok, tréfás mondókák énekelgetése, mondogatása, ami a farsangon folytatódik. Elkészül a kiszebábu is, amit a farsangi mulatság végén elégetnek. Ez a tél elűzését, a tavasz várását jelképezi. Farsang napján a gyermekek jelmezeiket magukra öltve mulatnak. Az óvónőkkel közösen táncolnak a néptánc elemeinek alkalmazásával. Komatálazás. Népszokásból lett gyermekjáték. A komatálban finom falatok vannak (pl.: a gyermekekkel közösen sütött pogácsából). Kóstolót visznek a többi csoportnak, ahol viszonozzák a kedves figyelmességet. A közös játékkal barátságok szövődhetnek. Pünkösdölés. A játék a nagycsoportosok pünkösdi királyválasztásából, a lányok közül királynéválasztásból és pünkösdjárásából áll. A műsor végén az egész óvoda egy nagy közös körben táncol, mulat. Lehetőség nyílik a különböző ügyességi játékok gyakorlására, a győztest pünkösdi királlyá választjuk. IX. Inkluzív pedagógia - Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai Tanulási problémákkal küzdő gyermekek: tanulási nehézséggel küzdők tanulási zavarral küzdők magatartászavarok miatt problémás gyermekek Kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek: visszahúzódó kivételes képességű gyermekek, tehetségesek intellektuális tehetség művészi tehetség pszichomotoros tehetség szociális tehetség Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés: a tehetségígéretes gyermekek felismerése is nagy jelentősséggel bír, így megvan az esély arra, hogy időben a megfelelő szakemberhez kerülhetnek. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyermeket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelőszülők által nevelt családokét. 58

59 Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való együttműködésre késztető kapcsolattartás. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai a család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje; a család lakhelye és környezete; a gyermek és/vagy szülő egészségi állapota; a családtagok száma. Környezeti okok lehetnek sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek; szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése; szülők iskolázatlansága. Anyagi okok lehetnek munkanélküliség; létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem. Egészségügyi okok: születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság; tartós betegség; idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek); higiénés hiányosságok. A gyermek személyiségében rejlő okok: értelmileg, érzelmileg visszamaradt. Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében: anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása; az önművelés igényének kialakítása; a tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása; praktikus ismeretek elsajátíttatása; a mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása; családi életre és egészséges életmódra nevelés; a testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét. Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére: differenciált fejlesztés; egészségnevelés; tehetségígéretes gyermekek felkészítése; külső segítség felajánlása. 59

60 Szülőknek felajánlott segítség: közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában:, különböző programokba való bevonás:pl.bucsúztató napi táncház, kertgondozás, stb.; felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell: a teljesítmények értékelése során; az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során; gyermeki jogok gyakorlása során; az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások); az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson; érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. X. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek...hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. 8 Az óvodában a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat a gyermekvédelmi felelős látja el, megbízás alapján. Minden tanévre Gyermekvédelmi tervet készít az intézmény pedagógusaival egyeztetve. A harmonikusan fejlődő gyermekeket preventív jelleggel kísérjük figyelemmel. A nehezen nevelhető gyermekek fejlesztését a logopédussal és a Nevelési Tanácsadó pszichológusának segítségét igénybe véve, vele együttműködve végezzük. A hátrányos helyzetű gyermekek, családok helyzetét lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megkönnyíteni. A káros hatások megelőzésére, ill. megszüntetésére pedagógiai eszközökkel törekszünk. 8 Gyvt.38. (1) 60

61 Törekszünk Kárpát-medencei magyar óvodákkal kapcsolatot kialakítani. XI. Az óvoda kapcsolatrendszere A kapcsolatrendszer elemei: közvetlen, közvetett és egyéb partnereink. Közvetlen partnerek: gyermekek, szülők, alkalmazottak, fenntartó. Közvetett partnerek: Tököl Weöres Sándor Általános Iskola és Művészeti Iskola; Tököl Város Önkormányzatának többi óvodája; Tököl Város Bölcsődéje. Egyéb partnerek: Tököl Város Önkormányzat Gyámhivatala; Családsegítő Szolgálat; gyermekfogászat; logopédiai szolgálat. Törekszünk Kárpát-medencei magyar óvodákkal kapcsolatot kialakítani Ezen kapcsolatok révén az élő néphagyományokról tapasztalatokat szerezni, azokat az általunk nevelt gyermekeknek átadni. Az óvoda és a család együttműködése Az óvodapedagógus képes elsősorban arra, hogy a család és az óvoda közötti hidat kiépítse. Az óvodapedagógus vállalja a kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet. A jól működő családok szokásainak, értékrendjének megismerése ugyanolyan fontos, mint a krízishelyzetben lévőké. Az óvodapedagógus kellő tapintattal és körültekintéssel segítheti, hogy a családokban a szülők feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a nevelőmunka sikeressége. Az óvoda és a család kapcsolatrendszerében új megvilágításba helyezi a család biztonságadó szerepét, igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt a néphagyomány őrzésével. Az óvodában folyó hagyományőrzés hatására egyes családoknál olyan szokások jelennek meg, amelyek életmódjukban szemléletváltást jelentenek: vállalják, magukénak kezdik vallani a múlt értékeit. A gyermek az együttlétekből a családi-óvodai egymáshoz tartozás, az együvé tartozás örömét kapja örökül. A múlt felkutatásával és közös éltetésével mindkét intézmény az alkotás részeseivé válik. Az óvoda és család kapcsolatát átgondoltság, szervezettség, tervszerűség jellemzi. 61

62 Az együttnevelés célja, feladatai Segítő kezet nyújtani a gyermeknek, a családnak, létrehozni egy olyan emberi kapcsolatrendszert, amelyből merít a gyermek, a család és az óvodai testület. Alapelvek Bizalomteli, őszinte óvodai légkör. Egyenrangú partnerkapcsolat. Másság tisztelete, elfogadása. Nyitott, segítőkész testület. A program hiteles éltetése. Egyenletes kapcsolattartás. Pedagógus etika. Óvónő a folyamatban Megteremti az oldott kapcsolatteremtés lehetőségét. A kapcsolatot a családdal a gyerek érdekeinek rendeli alá. Közös célkitűzések. Az egyes családok nevelési felfogását tudomásul veszi. Az óvónő tapintatosan segíti a családi nevelést Mintaadással és felkészültséggel építi be a hagyományőrzés elemeit az együttműködés rendszerébe. Gondoskodik a folyamatos információcseréről és az időnkénti közös programokról. A szülők, a gyerekek személyiségjogait tiszteletben tartja. A program a gyerek egyéni fejlesztése érdekében a családokkal való együttnevelést előtérbe helyezi. A partnerkapcsolat konkrét cselekvésekben nyilvánul meg. A hagyományőrző szemlélet a kapcsolatteremtés és -tartás hagyományos formáit megtartja és gazdagítja. Az új szülők az első szülői értekezleten benyomásokat szereznek az óvodai környezetről, ismerkednek az óvoda hagyományőrző nevelési programjával. Az ismerkedést az óvodában folyó természetközeli, a családokkal együttműködő élményekről, a gyerek játékába ágyazott tevékenységeiről készült fénykép és video összeállítás is segíti. Fontos a bizalomkeltő, együttműködésre késztető stílus. A gyerek beszoktatási és elfogadási folyamatában is ez valósul meg. Az évnyitó csoport szülői értekezleteken a hagyományos óvodai szokásrend, a nevelési célok bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az óvoda családdal együttnevelő hagyományainak bemutatása. Fontos az értekezlet légköre, ami közvetlenséget, egymásra figyelést áraszt. Az elfogadó, bizalomteli hatás oldja a kezdeti természetes feszültséget. Amennyiben a szülők igénylik, szervezünk speciális témájú szülői értekezletet is, amely segítő szándékkal jön létre. A szakemberek ismeretnyújtó tájékoztatója (logopédus, gyógytestnevelő, gyermekorvos, elsőosztályos tanítónő, stb.) gyermekközpontúak és egyéni fejlesztést segítők. A számonkérő, kioktató hangnemnek nincs helye. Jó hatású egy-egy szülő hiteles tapasztalatátadása. Az év folyamán, főleg a téli, tavaszi ünnepkörben, a népszokásokkal kapcsolatos tájékoztató értekezleteken mindig nagyszámú érdeklődőre lehet számítani. Az óvoda a szülők számára mindig nyitott. Az ajtók mindig nyitva találhatóak, néhány mondatot mindig válthatnak az óvónővel, amikor fontos információt cserélnek, vagy egy-egy megnyugtató szóra van szüksége a szülőnek. Szülői igény szerint az óvónővel előzetes időpontban hosszabban is elbeszélgethetnek a felmerülő problémákról, tapasztalatokról, élmémnyekről. 62

63 A szülői közösségnek hatékony szerepe van az óvoda és családok kapcsolattartási rendszerében, ha olyan szülők töltik be a tisztségeket, akik elfogadták az óvoda nevelési koncepcióját és érzik, hogy az óvoda valóban igényt tart együttműködésükre. Fontos az óvodavezető és az óvónők folyamatos kapcsolattartó szerepe. Az együttműködést gazdagító tevékenységek Környezetszépítő munkálatok, fa vagy bokorültetés a szülőkkel együtt. Ez szép hagyománnyá tehető, ha pl. a Föld napjához kapcsolódik. A Madarak napját madáritató készítéssel lehet emlékezetessé tenni. A nagycsoportosok búcsúztató napját a szülőkkel, gyerekekkel az óvoda dolgozóival, közös táncházzal tehetjük még emlékezetessebbé. Jeles napokat előkészítő napok. A szülők részesei lehetnek az ünnepi készülődés folyamatának, megismerhetik az ünnephez kapcsolódó szokások tartalmát. A városban megtalálható szokásokból, mesterségekből az óvodában is megjeleníthető egy-egy elem, főleg ha a bemutatására van vállalkozó szülő, vagy nagyszülő pl. kosárfonás. Ősszel töklámpást készítenénk a gyerekekkel, melyhez előtte a tököt a szülőkkel szereznék be az óvodások. Ezt követően egyik délután a szülőkkel együtt az óvoda udvarán felvonulnánk a töklámpásokkal. Az intézmény fenntartójával való együttműködés Intézményünk részéről pedagógiai programunk egyfajta kötelezettségvállalás Tököl Város Önkormányzata mint intézményfenntartó felé arra vonatkozóan, milyen színvonalú óvodai ellátást biztosítunk az állampolgároknak, az óvodát igénybe vevő családoknak. Fenntartónk számára a kötelező feladatellátás és a folyamatosan szűkülő forráslehetőségek egyre inkább elkerülhetetlenné teszik a közpénzek hatékony felhasználásának bizonyítását. Közös, kölcsönös feladatunk a kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval, illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés, kiemelten az alábbi tartalmak vonatkozásában: az intézményi dokumentumokkal szembeni fenntartói elvárások pontosítása; a beszámoltatás szempontjainak és eljárásrendjének kidolgozása, működtetése; adatszolgáltatás rendjének szabályozása; partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendjének egyeztetése; egyéb kapcsolattartási tartalmak. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata elsősorban a következő főbb területekre terjed ki: az óvoda Alapító okiratának kialakítása, módosítására; pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére, az éves költségvetés jóváhagyása, elfogadása, módosítása; óvodánk ellenőrzése gazdálkodási szempontból; óvodánk ellenőrzése működési szempontból; 63

64 óvodánk ellenőrzése törvényességi szempontból; óvodánk ellenőrzése a szakmai munka eredményessége tekintetében; óvodánk ellenőrzése az itt folyó gyermekvédelmi tevékenységre vonatkozóan; óvodánk ellenőrzése a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében; az óvodában folyó szakmai munka értékelése; az SZMSZ jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van; a Házirendje jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van; a Pedagógiai Programja jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van. A fenntartóval való kapcsolattartás formái szóbeli tájékoztatás; írásban beszámoló évente egy alkalommal; egyeztető tárgyalások és megbeszélések; értekezletek; az óvoda képviseletének szükség és igény szerint biztosítása képviselő testületi és bizottsági üléseken; fenntartói rendeletek és határozatok átvétele azok végrehajtása céljából; szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi-, gazdálkodási-, szakmai tevékenységhez kapcsolódóan; működésünkkel és eredményességünkkel kapcsolatos igény és elégedettség mérés évente egy alkalommal. XII. A gyermekek fejlettségállapotának mérése - A pedagógiai munka dokumentációi AZ ÓVODÁBAN HASZNÁLT KÖTELEZŐ NYOMTATVÁNYOK: o Felvételi előjegyzési napló o Felvételi mulasztási napló o Óvodai csoportnapló o Óvodai törzskönyv o Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény Vezetésük a törvény által előírt módon szükséges. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre, részleteire lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. A gyermekek mérését, értékelését a Fejlődési napló tartalmazza. Ezen belül: az anamnézis lapot, 64

65 a gyermek fejlődését nyomon követő fejlettségmérő lapokat az óvodába lépéstől az iskolába lépésig, a gyermekmunkákat. A Fejlettségmérő lapok tartalmazzák: a gyermek általános viselkedésére a gyermek testi és mozgásfejlettségére a gyermek fő tevékenységformákban (játék, ábrázolás, munka) való jártasságára a gyermek beszédére, kommunikációjára érzelmi-akarati szociális magatartására értelmi fejlettségére vonatkozó megfigyeléseket. Az óvodai mérés-értékelés: óvodai bemenet-kimenet vizsgálata: kiscsoport- anamnézis, egyéni fejlődést nyomon követő lapok, középső csoport: logopédiai, fejlesztőpedagógiai felmérés-tanév végén,, egyéni fejlődést nyomon követő lapok nagycsoport:, egyéni fejlődést nyomon követő lapok óvodai szakvélemény, logopédiai szakvélemény. Az óvodai fejlődésnyomonkövető lapokat minden csoportban évente legalább kétszer az óvodapedagógusok kitöltik, és értékelik azt, ezzel segítik az intézményi mérésértékelés folyamatát Csoportonként az egyéni fejlettséget mérő lapokat negyedévente és tanév végén értékeljük. Az intézményvezető tanév végén az eredményeket összesíti, következtetést von le, melyet a következő tanév Munkatervébe beilleszt. 65

66 XIII. A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések Tárgyi feltételek A szükséges néprajzi és természetrajzi ismeretek bővítését egy szakirányú könyvtár szolgálja. (Lásd: Függelék) A program hagyományos óvodai bútorok, berendezések között végezhető. A csoportszobákban a bútorokat a tevékenységekhez igazodóan célszerű elrendezni. A részletes leírás az Egészséges környezet című részben található. A kézműves tevékenységhez szükséges anyagok beszerzésében a szülőktől nagy segítséget lehet kapni. A többi anyag a szaküzletekben megvásárolható. A hiányzó tároló eszközök beszerzése folyamatosan történik. Bejárati és közlekedő folyosók, gyereköltözők, mosdók, egyéb helyiségek. A kivitelezésük függ a helyi adottságoktól, az anyagi lehetőségektől. Berendezésük, használatuk a program szellemiségét követi. Célszerű a helyi nevelési program megvalósítását szolgálóan kialakítani. Az udvar teret ad a játék, az egészséges életmód, a hagyományápolás, a környezetvédelem tevékenységeihez. (Lásd: Egészséges környezet). 66

67 Érvényességi rendelkezés Az óvodai pedagógiai program érvényességi ideje és nyilvánossága: Tököl, tól számítva határozatlan időre szól. A szülők számára a vezetői irodában megtekinthető. Az óvoda pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: - szervezetbővítés, leépítés, átszervezés, - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, - ha a pedagógiai program célja, feladata jelentősen változik, - ha jogszabályi előírások, változások ezt indokolják. Előírás a programmódosítás előterjesztésére: - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének, - részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. 67

68 Hagyományőrző Óvoda Tököl, Fő utca 49. Intézmény OM - azonosítója: Intézményvezető:.. névaláírás Legitimációs eljárás: Elfogadta: Hagyományőrző Óvoda nevelőtestülete a /2013. (VII. 20.) számú határozatával.. a nevelőtestület nevében Véleményezte:.. a Szülői Szervezet nevében Fenntartónak bemutatásra átadva névaláírás Jóváhagyta:.. intézményvezető Ph. /2013. (VII. 20.) számú határozatával A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Készült: Eredeti példány Iktatószám: 68