BETON, VASBETON ÉS FESZÍTETT VASBETON KÖZÚTI HIDAK TERVEZÉSE

Átírás

1 Magyar Népköztársaság Közlekedési Ágazati Szabvány BETON, VASBETON ÉS FESZÍTETT VASBETON KÖZÚTI HIDAK TERVEZÉSE MSZ G 02 Design of concrete, reinforced concrete and prestressed concrete road bridges Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ. 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelöléseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve (19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 11. ). MINISZTÉRIUM Az MSZ F, G, H fejezete és az MSZ M (1979) F, G fejezete helyett. E szabvány alkalmazása kötelezõ. Elõírásaitól eltérést a közlekedési miniszter engedélyezhet. E szabvány tárgya az MSZ Közúti hidak létesítésének általános szabályai c. ágazati szabvány hatálya alá tartozó azon beton, vasbeton és feszített vasbeton hidak tervezése, amelyeket az MSZ /1 szerint építenek. A szabvány hatálya az új hidak tervezésére, valamint a meglévõ hidak átalakításának és javításának tervezésére egyaránt kiterjed. A szabvány az MSZ Közúti öszvérhidak tervezése címû szabványban tárgyalt szerkezetekre csak annyiban vonatkozik, amennyiben nincs a hivatkozott szabvány elõírásaival ellentmondásban. Tartalom Oldal 1. Anyagok Betonacél Feszítõ acél Kötõanyag Adalékanyag Adalékszer Beton Injektáló anyag 4 2. Az erõtani számítás során figyelembe veendõ terhelõ erõk és mozgások, alakváltozási jellemzõk Zsugorodás Kúszás 6 A jóváhagyás idõpontja: október 5. A hatálybalépés idõpontja: január 1. (56 oldal)

2 MSZ Oldal 2.3. Az acélok rugalmassági tényezõi A beton rugalmassági tényezõje Többtengelyû feszültségállapot Az alakváltozás számítása A repedéskorlátozás vizsgálata Feszített vb. szerkezetek feszültségveszteségei Különbözõ korú vagy minõségû betonok együttdolgozása Az erõtani számítás során figyelembe veendõ méretek és feltevések Támaszköz A számításba vehetõ tartómagasság Lemezes gerenda keresztmetszete Lemezek Gerendaszerkezetek Oszlopok, keretszerkezetek Ívszerkezetek Csuklók és szerkezeti gerendák Feszített vb. szerkezetre vonatkozó külön elõírások A teherbírás igazolása Határigénybevétel Ferde húzóigénybevételek, nyírás és csavarás Felületi kötés Határfeszültségek Vizsgálat megengedett feszültségek alapján Gyengén vasalt betonszerkezetek vizsgálata Feszített vb. szerkezetek vizsgálata A rendeltetésszerû használat alatt keletkezõ feszültségek vizsgálata Határállapot vizsgálata Nyírásvizsgálat a határállapotban Az erõtani számítással szemben támasztott egyéb követelmények Fáradási vizsgálat Építés közbeni állapotok vizsgálata feszített vb. szerkezetek esetén Repedéskorlátozás Az alakváltozások ellenõrzése A rideg törés elhárítása Szerkesztési szabályok Vasbeton szerkezetek védelme Acélbetét, feszítõelemek A lemez A gerenda Az oszlop Saruk, csuklók, szerkezeti gerendák Pályacsatlakozások Vonórúd Elõregyártott elemek Feszített vb. szerkezetekre vonatkozó külön elõírások Feszítõ elemek Beton Zsaluzat Feszítés 47 Mellékletek 47 Függelék 54 A szövegben említett magyar állami szabványok 56 A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok 56 A tárggyal kapcsolatos jogszabály és egyéb elõírás 56

3 3 MSZ ANYAGOK 1.1. Betonacél A vasbeton ill. a feszített vasbeton szerkezetekhez felhasznált betonacélok feleljenek meg az MSZ 339 elõírásainak. Az MSZ 339 szerinti betonacélok közül hídszerkezetekhez a B 38.24, B 38.24B, B jelûek használhatók. A B jelû betonacél, melynél a szakítószilárdság legalább 590 N/mm 2, a folyáshatár minõsítési értéke 490 N/mm 2 és a szakadási nyúlás legalább 18 %, ugyancsak alkalmazható. * Az elõzõektõl eltérõ anyagjellemzõjû acélbetéteket csak az illetékes hatóság ** írásbeli engedélyével és az engedélyben megszabott feltételekkel szabad alkalmazni. Ismeretlen eredetû és anyagjellemzõjû acélbetétet csak alárendelt célra (pl. távolságbiztosító- vagy szerelõbetétként) használható fel A C 15 H jelû betonacélból készített hegesztett háló csak másodlagos jelentõségû helyeken (gerincvasalás, teherelosztó helyszíni vasbeton lemez) alkalmazható Feszítõ acél A szerkezetek feszítéséhez külön engedély nélkül 5 és 7 mm átmérõjû feszítõhuzalok, valamint 12,5 12,9 mm átmérõjû, mm 2 névleges keresztmetszetû héteres feszítõpászmák használhatók. A fenti feltételektõl eltérõ (más átmérõjû, más szilárdságú vagy más eljárással gyártott) feszítõelemeket csak az illetékes hatóság ** engedélyével, az engedélyben megszabott feltételek mellett szabad a beton feszítésére felhasználni. A szakítószilárdság (R m ) legkisebb értékét a vonatkozó szabvány ill. alkalmazási engedély tartalmazza. A 0,1%-os egyezményes folyáshatár legalább 0,83 R m, a teljes nyúlás a legnagyobb terhelõerõnél legalább 3,5% legyen. A feszítõhuzalok és pászmák csak megeresztett vagy stabilizált (feszültség alatt megeresztett) minõségben tervezhetõk, melyek relaxációja 0,7 R m kezdeti feszültség mellett, 1000 óra alatt legfeljebb 8, ill. 3% A tapadás fokozása céljából különlegesen megmunkált (pl. rovátkolt, bordázott) huzalok szilárdsági jellemzõit és a huzalok tapadásának megfelelõ voltát átmérõnként és típusonként a felhasználás elõtt laboratóriumi bizonylattal kell igazolni Feszített betonszerkezetekben alkalmazandó szerkezeti acél alkatrészek (lehorgonyzó szerkezetek, saruk stb.) minõségére az MSZ elõírásai mértékadók 1.3. Kötõanyag A beton kötõanyagául a vasbeton és a feszített vasbeton hidak felszerkezetéhez az MSZ 4702 szerinti 450-es, vagy 350-es, egyéb részekhez pedig a 350-es szilárdsági osztályú cement tervezendõ. 450 R jelû cement csak indokolt esetben tervezhetõ. 250-es cement csak alárendelt helyen (aljzatbeton szerelõbeton) alkalmazható Agresszív talajvíz hatásának kitett vasbetonszerkezet cementadagolását, a cement minõségét és fajtáját az érvényben lévõ mûszaki elõírásoknak megfelelõen esetenként kell megállapítani. Alépítményhez e célra 350-es kohósalakportlandcemenet 40, felszerkezetben S 54 jelû 350-es portlandcement használata általában megengedett Ha a betonszilárdulás gyorsítása gõzöléssel vagy fûtéssel történik, az alkalmazandó cement ilyen célokra megfelelõ voltáról elõzetes próbák útján meg kell gyõzõdni. * ** B nél nagyobb szilárdságú, sima felületû betonacélt nem szabad alkalmazni. Jelenleg a Közlekedési Fõfelügyelet

4 MSZ Adalékanyag A vasbetonszerkezetek betonjához felhasználandó adalékanyag elégítse ki a vonatkozó elõírásokat. * 1.5. Adalékszer Szilárdulásgyorsító, vízzáróságot fokozó, konzisztenciát javító (plasztifikáló) céllal csak olyan anyagokat szabad elõirányozni, amelyeknek az alkalmazott cementtel való együttes használhatóságát hatósági alkalmassági bizonyítvány vagy alkalmazási engedély tanúsítja Beton Vasbetonszerkezetekhez legalább C10 nyomószilárdsági osztályú betont kell elõírni az MSZ 4719 szerint. A további részletes elõírásokat az M4. melléklet tartalmazza Az M4. mellékletben felsorolt betonfajták készítése céljából a betonszilárdságot befolyásoló tényezõket, mégpedig a felhasználni kívánt adalékanyag összetételét és a vízcement tényezõt úgy kell a kivitelezés során meghatározni, hogy a szükséges cement mennyisége viszonylag kevés legyen. A betonok összetételének tervezésére vonatkozó követelményeket mûszaki irányelv tartalmazza. A terveken elõ kell írni az irányelv* elõírásainak betartását, illetve azt, hogy a megbízó és a kivitelezõ a szerzõdés megkötésekor állapodjanak meg a mûszaki irányelv elõírásainak betartásáról. A vasbeton- és feszített vasbeton szerkezetekben alkalmazható legkisebb cementadagolást készbetonköbméterenként az MSZ 4719 szerint kell meghatározni Tömeggyártmányok tervezése esetén az MSZ 247 szerint minõsítési tervet, továbbá átvételi feltételeket is kell készíteni A különleges követelményeket (fagyállóság, kopásállóság, agresszív hatásoknak ellenálló beton) az MSZ 4719 az elõzõ szakaszban hivatkozott MI szerint kell elõírni A beton szilárdságának megállapítását, minõsítését, ellenõrzését, az MSZ 4720 szerint kell elvégezni Elemekbõl összefeszített szerkezetek illesztési hézagát és a hézag kitöltõ anyagát meg kell tervezni A közúti hídszerkezetekben alkalmazandó betonminõségeket az M4. jelû melléklet tartalmazza Injektáló anyag Az injektáló anyag összetételét és az injektálás módját meg kell tervezni. Elõnyös az anyag folyósságát elõsegítõ és szétkeveredését (ülepedést, kiválást) gátló, alkalmassági bizonyítvánnyal, vagy alkalmazási engedéllyel rendelkezõ anyagok alkalmazása Az injektáló anyag feleljen meg a vonatkozó elõírásokban ** rögzített követelményeknek. 2. AZ ERÕTANI SZÁMÍTÁS SORÁN FIGYELEMBE VEENDÕ TERHELÕ ERÕK ÉS MOZGÁSOK, ALAKAVÁLTOZÁSI JELLEMZÕK A vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek méretezéséhez az MSZ ben foglalt elõírásokon felül a következõket kell figyelembe venni. * ** Jelenleg az MI Jelenleg az MI /2

5 5 MSZ Zsugorodás A beton zsugorodásának végértéke szokványos összetételû vasbeton szerkezetekben C 16 vagy annál kisebb szilárdsági jelû betonok esetében ε zs = 0,0003, ennél nagyobb szilárdsági jelû betonok esetében pedig ε zs = 0,0004 fajlagos értékkel számítható. Nedvesség hatásának állandóan kitett szerkezetek esetében elegendõ az elõzõekben megszabott zsugorodás fele értékét számításba venni Feszített vasbetonszerkezetek zsugorodását a következõk szerint kell figyelembe venni. a t = t 0 és t = t 1 (t 1 > t 0 ) idõpontok között fellépõ zsugorodás értéke ahol ε zs0 k zs,t1 k zs, t0 ε zs (t 1 t 0 ) = ε zs0 (k zs,t1 k zs, t0 ) a zsugorodás alapértéke a 2. táblázat szerint a zsugorodási tényezõ 1. ábra szerinti értéke t = t 1 idõpontban ugyanezt t = t 0 idõpontban Az 1., 2. jelû ábrán a görbék paramétere a d elméleti vastagság. Értelmezését lásd a pontban. 1. ábra k zs számértékei 1a. táblázat t (nap) d (mm) ,110 0,040 0,010 0,0 0,0 0,0 0,170 0,080 0,020 0,0 0,0 0,0 0,290 0,160 0,055 0,005 0,005 0,0 0,420 0,240 0,100 0,020 0,020 0,0 0, ,160 0,060 0,030 0,0 0,760 0,510 0,270 0,120 0,055 0,010 0,900 0,650 0,375 0,185 0,085 0,020 1,020 0,780 0,490 0,260 0,120 0,045 1,110 0,910 0,660 0,410 0,210 0,090 1,160 0,980 0,770 0,550 0,340 0,175 1,190 1,040 0,840 0,660 0,500 0,310 1,200 1,050 0,885 0,750 0,660 0,510 1,200 1,050 0,895 0,790 0,725 0,640 1,200 1,050 0,900 0,800 0,750 0,700 1,200 1,050 0,900 0,800 0,750 0,700

6 MSZ Kúszás Vasbeton szerkezeteknél ha a beton az állandó jellegû terhelést 28 napos kora után kapja meg, a ϕ tényezõ végértéke általában 2-nek vehetõ. Pontosabb vizsgálat esetén, ha a kiállványozás idõpontjára és a beton szilárdságára is tekintettel kell lenni, a ϕ tényezõ értékét a feszített vasbetonra vonatkozó elõírások szerint kell meghatározni A feszített vasbetonszerkezetek kúszásának a hatását a következõk szerint kell figyelembe venni. A t = t 0 és t = t 1 (t 1 > t 0 ) idõpontok között fellépõ kúszást jellemzõ ϕ t tényezõ értéke ϕ(t 1 t 0 ) = ϕ k0 (k k,t1 k k, t0 ) + 0,4k kk(t1 t 0 ) a képletben ϕ k0 a kúszás alapértéke, a 2. jelû táblázat szerint a kúszási tényezõ 2. ábra szerinti t = t 1 idõpontban, k k,t1 k k, t0 ugyanaz, de t = t 0 idõpontban k kk(t1 t 0 ) a késleltetett rugalmas alakváltozási tényezõ 3. ábra szerinti értéke t = t 1 t 0 idõtartamra A görbék paramétereit képezõ elméleti vastagság d értékét az alábbi képlettel kell meghatározni. 2 A d = k e u ahol az elméleti vastagság tényezõje a 2. táblázat szerint k e A u a vizsgált keresztmetszet területe a keresztmetszet külsõ, levegõvel érintkezõ összkerülete. Szekrénytartóknál a belsõ kerület fél értékkel veendõ figyelembe az összegezésnél Az acélok rugalmassági tényezõi A rugalmassági tényezõt általában kísérletekkel kell megállapítani, de ha pontosabb adatok nem állnak rendelkezésre, az alábbi értékek számításbavétele megengedett: Szerkezeti acél, betonacél 205 kn/mm 2 feszítõhuzal 5, 7 mm 200 kn/mm 2 feszítõpászma 195 kn/mm A beton rugalmassági tényezõje Vasbeton és feszített vasbeton szerkezeteknél a rugalmassági tényezõ várható értéke E bo = 70 R + bn 30 (kn/mm 2 ) R bn ahol R bn a beton nyomószilárdságának minõsítési értéke N/mm 2 egységben kifejezve. A számszerû értékek a 6. táblázatban találhatók Statikailag külsõleg határozatlan vasbeton szerkezetek hõmérsékletváltozásból, támaszpontmozgásból és zsugorodásból származó kényszererõinek (reakciónak, támasznyomatéknak stb.) számítása során a rugalmassági tényezõ a lassú alakváltozás hatására való figyelemmel, ha pontosabb számítás nem készül, a szakaszban elõírt érték háromnegyed részével vehetõ számításba Egyszerûbb feszített vasbeton szerkezeteknél a tartós terhek hatására bekövetkezõ alakváltozás végértékét pontosabb vizsgálat hiányában szabad a kúszást is figyelembevevõ alakváltozási tényezõvel számítani. ahol ϕ E bo E bϕ = E bo 1 + ϕ a szakasz szerinti kúszási tényezõ a szakasz szerinti rugalmassági tényezõ

7 7 MSZ ábra 1b. táblázat d (mm) t (nap) ,240 0,345 0,505 0,685 0,964 1,195 1,395 1,600 1,698 1,762 1,820 1,846 1,850 1,850 0,210 0,310 0,440 0,575 0,810 1,025 1,215 1,413 1,514 1,589 1,660 1,695 1,700 1,700 0,190 0,270 0,380 0,500 0,690 0,850 1,020 1,208 1,320 1,416 1,510 1,545 1,550 1,550 0,170 0,235 0,328 0,420 0,562 0,680 0,800 0,980 1,107 1,217 1,330 1,383 1,400 1,400 0,155 0,210 0,280 0,350 0,443 0,520 0,603 0,750 0,884 1,010 1,148 1,225 1,250 1,250 0,140 0,185 0,235 0,280 0,330 0,375 0,435 0,566 0,705 0,842 1,000 1,085 1,120 1,120 k kt tényezõ értékei

8 MSZ ábra 1c. táblázat t (nap) k kt 0,280 0,300 0,350 0,400 0,465 0,580 0,700 0,830 0,945 0,985 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 k kk tényezõ értékei

9 9 MSZ ábra Környezet Relatív páratartalma % Zsugorodási és kúszási tényezõk alapértékei Zsugorodás alapértéke ε zs,o Kúszás alapértéke ϕ ko 2. táblázat Elméleti vastagság tényezõje k e Víz alatt +10x10-5 0,8 30,0 Közvetlen víz felett Általában szabadban 90 10x10-5 1,3 5, x10-5 2,0 1,5

10 MSZ Többtengelyû feszültségállapot Olyan szerkezetek számítása során, amelyekben többtengelyû feszültségállapot uralkodik és a feszültségek nagyságára a keresztirányú alakváltozás lényeges befolyással van (pl. szerkezeti gerendákban), a vasbeton Poisson-tényezõjét 0,2-nek kell felvenni. Olyan szerkezeteknél, ahol a keresztirányú alakváltozás befolyása elõreláthatólag csekély, annak hatása elhanyagolható Az alakváltozás számítása Az alakváltozások meghatározása során a keresztmetszeti mennyiségeket (tehetetlenségi nyomatékot, területet stb.) a teljes betonkeresztmetszet alapulvételével, de az acélbetétek elhanyagolásával kell számítani. Merev acélbetétes szerkezetek esetén azonban az acélbetéteket is figyelembe kell venni Vasbeton szerkezetek önsúlyból származó alakváltozásának számításánál az alakváltozási tényezõt a szakasz szerint szabad számításba venni Esetleges teher hatását E bo rugalmassági tényezõvel kell figyelembevenni A repedéskorlátozás vizsgálatához hasznos teherként az MSZ szerinti üzemi terhet kell számításba venni Feszített vasbeton szerkezetek feszültségveszteségei Ha az elõrefeszített vasbetonszerkezetek gyártása során a betont hevítéssel olyan módon érlelik, hogy ezzel egyidõben a lehorganyzási pontok távolsága nem változik, az ebbõl származó feszítõ feszültségveszteséget a tényleges hõmérsékleti viszonyoknak megfelelõen figyelembe kell venni Az acélhuzalok ernyedésének (relaxáció) mértékét általában kísérletekkel kell megállapítani. Megbízható kísérleti eredmények hiányában, pl. tervezéskor, az ernyedés okozta feszültségcsökkenést a következõ módon kell számítani: Csak húzott (nem megeresztett) huzalokra: r 50y = 2r 1000, megeresztett közönséges relaxációjú huzalokra és pászmákra r 50y = 2,5 r 1000, stabilizált kis relaxációjú huzalokra és pászmákra r 50y = 3 r 1000, r 50y = 2 r 5000, a kettõ közül a nagyobbik veendõ ahol r 50y az 50 éves idõtartam alatt várható ernyedés r 1000 }termékszabvány szerint 1000, ill órás r 5000 }veszteség mértéke (%) Az ernyedési veszteséget a számításban a fenti értékekkel, de legalább 40 N/mm 2 értékekkel kell figyelembe venni. A száz éves veszteség közelítõ értéke r 100y = 1,15 r 50y A feszítõerõt általában tervezett értékével kell számításba venni, a veszteségek figyelembevételével. Ha az utófeszített szerkezet feszítõelemét késõbbi idõpontban mégegyszer feszítik, a feszítõerõt csökkentõ hatásokat az újabb feszítés mértékétõl és idõpontjától függõen kell számításba venni. A rugalmas alakváltozásból származó feszültségveszteségre (pl. nem egyidõben megfeszített feszítõelemek esetén) figyelemmel kell lenni.

11 11 MSZ A súrlódási veszteségre való tekintettel a feszítõerõt a feszítési helytõl z méter távolságban lévõ keresztmetszetben, pontosabb vizsgálat hiányában (kz + µ α) P = P o e értékkel kell számításba venni. A képletben P a feszítõerõ értéke a feszítési helytõl z távolságban lévõ keresztmetszetben P o a feszítõerõ értéke a kábel feszítõberendezésénél lévõ végén, rögzítés elõtt k az egységnyi hosszra esõ vétlen irányváltozási szög súrlódási tényezõvel szorzott értéke (m -1 ) µ a súrlódási tényezõ (nevezetlen szám) α a feszítõbetét íves szakaszihoz tartozó középponti szögek abszolút értékeinek összege a kábelvégtõl a vizsgált keresztmetszetig, ívmértékben. A súrlódási tényezõ értékét a feszítõbetét befogadásra szolgáló csatorna kialakításától, anyagától, a beton bedolgozásának módjától stb. függõen esetenként kísérletekkel, ennek hiányában a rendelkezésre álló (pl. irodalomból vett) kísérleti adatok alapján kell megállapítani. Közelítõ számítás során kisköteges (pl. Freyssinet-rendszerû) kábelek feszítésénél a következõ tájékoztató értékeket szabad figyelembe venni: k értékét a kivitelezés pontosságától és gondosságától függõen kell megállapítani, pontosabb adat hiányában k = 0,007-del szabad számolni; µ értéke pontosabb adat hiányában ha a feszítõelemek elhelyezésére szolgáló tér belsõ felülete beton 0,4 acél 0,3 olajozott, zsírozott acél 0,2 Másként kialakított kábelek (pl. nagy köteg) súrlódási értékeit irodalmi adatok alapján szabad felvenni Feszítõkábelek ékes lehorganyzásánál a lehorganyzási veszteség mértékét a lehorgonyzás módjától és mérési eredményektõl függõen kell figyelembe venni. Kísérleti adatok hiányában a huzal megcsúszását 5, ill. 10 mm-rel kell számításba venni, attól függõen, hogy a vizsgált igénybevétel szempontjából melyik kedvezõtlenebb. A terven a számításba vett veszteség és a mozgások értékét közölni kell. A tényleges mozgás mérését és az eltérés esetén szükséges teendõket elõ kell írni A gyártási, építési technológiától függõen figyelembe kell venni az esetleges egyéb hatások következtében fellépõ feszültségeket is Különbözõ korú vagy minõségû betonok együttdolgozása Ha a feszített vasbetonszerkezet más minõségû vagy utólagosan készített szerkezettel dolgozik együtt, a két anyag rugalmassági tényezõinek különbözõ voltára tekintettel kell lenni Több lépésben készített, 14 m-nél kisebb támaszközû vasbeton szerkezeteknél a szakasz szerinti hatástól el lehet tekinteni, elegendõ a határállapot vizsgálata. 3. AZ ERÕTANI SZÁMÍTÁS SORÁN FIGYELEMBE VEENDÕ MÉRETEK ÉS FELTE- VÉSEK Az MSZ ben foglalt általános elõírásokon kívül még a következõket kell figyelembe venni. Külsõleg statikailag határozatlan, vasbeton és feszített vasbetonszerkezetek reakcióerõinek és támasznyomatékainak számítása során az elemi rugalmasságtan feltevéseit kell használni, a plasztikus alakváltozások figyelembevételének kizárásával. A rugalmasságtan elvén alapuló számítások során a vasbetonkeresztmetszetet általában repedésmentesnek szabad feltételezni. A betonnal megbízható felületi kötésben lévõ betéteket (n-1)-szeres keresztmetszeti területekkel szabad figyelembe venni, ahol n a feszítõbetét és a beton rugalmassági tényezõinek az aránya.

12 MSZ Támaszköz Az erõtani számítás során a tartók (teherhordó elemek) támaszközét általában tényleges megtámasztási módjuknak megfelelõen (pl. saruközéptõl saruközépig) kell felvenni. Ha a megtámasztás módja a támaszközt egyértelmûen nem határozza meg és a támaszköz felvételére sem elméleti megfontolásokból következõ, sem kísérletekkel igazolt megbízható adat nem áll rendelkezésre, a következõk szerint kell eljárni Szabadon felfekvõ, valamint az alátámasztó szerkezetekkel monolitikusan összeépített, de független elemként számított vasbetontartók l e elméleti támaszköze, ill. a konzolok l e elméleti hossza a következõ két méret körül a kisebb: az 5%-kal növelt szabadnyílás (konzoloknál az 5%-kal növelt kinyúlási hossz) a felfekvési lapok, saruk középvonalai közötti távolság (konzoloknál a felfekvési lap közepe és a konzolvég közötti távolság), de semmiképpen nem lehet kisebb, mint az egyenletes feszültségmegoszlás feltételezésével vizsgált szilárdságilag szükséges támaszfelületek középvonalai által megszabott hossz. A szabad nyílás mértékénél a hídfõk terheletlen méretét is figyelembe kell venni. a = 0,005 l ill. c a = jobb + 2 közül a kisebb c bal }de legalább a szilárdságilag szükséges méret egyenletes feszültségmegoszlás feltételezésével 5. ábra Ha ugyanannál a támasznál a különbözõ oldalról csatlakozó folytatólagos tartórészek elméleti támaszai nem esnek egybe, akkor a kettõs alátámasztások közé esõ tartórészt az erõjáték számítása során figyelmen kívül szabad hagyni, a hajlítónyomaték pedig a kettõs alátámasztás között egyenes szerint változónak tekinthetõ A rúdszerkezetek elméleti tengelyeként általában a betonkeresztmetszeteknek az esetleges kiékelések elhanyagolásával meghatározott súlyponti tengelyvonalát célszerû figyelembe venni. Felületszerkezetek elméleti modellfelülete a középfelület lehet. A méretezés során az erõk külpontosságát az elméleti tengelyre, ill. középfelületre kell értelmezni Ha a vasbeton szerkezeti elem egygerincû acéltartóra támaszkodik, az elméleti alátámasztási vonal ennek tengelye. Ha az acéltartó többgerincû, a rátámaszkodó vasbeton tartó alátámasztási vonala az acéltartó nyílása felöli gerinclemezének tengelye Felmenõfalra helyezett fejgerendakonzol és szerkezeti gerenda támaszközét a tényleges befogási és rugalmassági viszonyok figyelembevételével kell meghatározni.

13 13 MSZ A számításba vehetõ tartómagasság Fõtartók igénybevételeinek meghatározása során a tartó változó keresztmetszetére, ill. a támaszoknál és a keresztmetszetek sarkpontjainál alkalmazott egyenes vagy íves kiékelésre általában figyelemmel kell lenni. Ha a kiékelés hossza a támaszköz 1/10-énél rövidebb, ennek hatásától el szabad tekinteni. Pályalemezek és pályatartók igénybevételeinek meghatározása során a keresztmetszetek változó volta, ill. a kiékelés hatása általában elhanyagolható A kiékelések figyelembe vehetõ képzelt hajlása a kiékelt szakaszon lévõ keresztmetszetek határigénybevételének meghatározása során általában 1:3-nál, konzoloknál 1:1-nél meredekebb nem lehet. A szerkezet alakváltozásainak számításakor azonban az alkalmazott kiékelés tényleges méreteit kell alapul venni A falszerû tartók teherbírás szempontjából figyelembe vehetõ tartómagassága pontosabb vizsgálat hiányában a szabad nyílás, ill. konzolhossz ¾ részénél nagyobb nem lehet Az elõregyártott elemhez csatlakozó, helyszínen készülõ vasbeton szerkezetek, pl. fejlemez, kiegyenlítõ beton, csak abban az építési állapotban vehetõk számításba, amelyben a helyszínen készített beton az elõírt 28 napos szilárdságnak legalább 80%-át elérte Lemezes gerenda keresztmetszete A lemez egy részének a gerendával való együttdolgozására mind a statikailag határozatlan mennyiségek, mind az alakváltozások számítása, mind pedig a keresztmetszet méretezése során figyelemmel kell lenni. Ha a lemez vastagsága legalább 8 cm és nem kisebb a teljes tartómagasság 1/10-énél, a gerendával együttdolgozónak számítható lemez szélessége ha pontosabb vizsgálat nem készül b = b g + j + b képletbõl számítható, ahol a 6. ábra értelmezése szerint b g a lemez és a gerenda csatlakozásánál figyelembe vehetõ gerendaszélesség, j, ill. b pedig a jobbról, ill. balról számításba vehetõ lemezszélesség, amely bordák közötti lemezrész esetén = 0,15 l = 6 v értékek közül a kisebb, szabadszélû (konzolos) lemezrész esetén pedig = 0,15 l = 4 v érték közül a kisebb. E képletben v k l a lemez vastagsága a kiékelés magassága, ill. hossza közül a kisebb fix alátámasztás esetén a gerenda támaszköze, konzolok esetében a kinyúlás kétszerese. Rugalmasan süllyedõ alátámasztás esetén l = l o ρ EI/ 3 l o ahol l o E I ρ a vizsgált tartó megtámasztásainak távolsága a tartó rugalmassági modulusa a tartó tehetetlenségi nyomatéka a tartó támaszainak ágyazási merevsége (hosszúság/erõ).

14 MSZ ábra Az együttdolgozónak számítható lemezszélesség a lemez szélén, ill. a bordatávolság felezõvonalán nem nyúlhat túl Nagyobb nyílású fõtartók esetén az együttdolgozó lemezszélességét az M1. mellékletben ismertetett eljárással szabad figyelembevenni Lemezek Lemezek erõtani vizsgálata során a felfekvés módjára (szabadon felfekvõ, befogott), a folytatólagosságra (egy- vagy kétirányban folytatólagosan többtámaszú) és az alátámasztások esetleg süllyedõ voltára figyelemmel kell lenni. A lemezek igénybevételeit általában a rugalmasságtan elvei szerint kell meghatározni, azonban megfelelõ pontosságú közelítõ eljárások is alkalmazhatók. E számítások során általában mind a hossz-, mind a keresztirányú mértékadó igénybevételt ki kell mutatni Fix alátámasztású lemez Fix alátámasztású egyes lemezmezõkben fellépõ hajlítónyomatékokat általában a lemezelmélet szerint kell megállapítani. A lemez teljes felületén egyenletesen megoszló erõkkel terhelt keskeny, túlnyomórészt a rövidebb oldal irányában teherhordó lemezek esetében a hosszirányú nyomatékot nem kell meghatározni, hanem a lemez hosszirányában elegendõ a keresztirányú nyomaték 20%-át számításba venni. Koncentrált erõvel terhelt lemezek esetében a lemez kisebb pozitív mértékadó nyomatékát nem szabad kisebb értékekkel figyelembe venni, mint a nagyobb pozitív mértékadó nyomaték 20%-a Egy vagy mindkét irányban folytatólagos többtámaszú lemezek igénybevételeit, ha pontosabb számítás nem készül, az M2. mellékletben rögzített eljárás szerint lehet meghatározni Rugalmasan süllyedõ alátámasztású lemez Ha pontosabb számítás nem készül, megengedett a rugalmasan süllyedõ alátámasztású lemez igénybevételeinek a meghatározása az M3. jelû mellékletben részletezett eljárás szerint Oszlopokkal alátámasztott gombafödém jellegû lemez Az oszlopokkal alátámasztott lemezszerkezet igénybevételeit lemezelmélet alapján, gépi számítással kell meghatározni. 12 m-nél kisebb oszloptávolság esetén megengedett az MSZ ben részletezett eljárás alkalmazása Nyíróerõk A lemezekben fellépõ nyíró feszültségeket általában nem kell kimutatni. Különleges esetekben (pl. vékony lemezeknél) a fajlagos nyíróerõket a lemezelmélet szerint kell meghatározni, de ezeknél a vizsgálatoknál a többtámaszúság hatása figyelmen kívül hagyható, így tehát elegendõ az egyes lemezmezõket külön-külön vizsgálni.

15 15 MSZ Lemezhidak A lemezhidak erõtani számítása során, ha a lemez alátámasztás nélküli peremei mentén szegélybordák nincsenek, akkor az alá nem támasztott lemezszélek közelében támadó erõbõl származó hajlítónyomatékokat minden esetben mindkét irányban ki kell mutatni Ha a lemezhidak alátámasztás nélküli peremei mentén merevítõ szegélybordák vannak, a szerkezetben fellépõ hossz- és keresztirányú nyomaték meghatározás során a szegélybordát, mint süllyedõ alátámasztást a tényleges merevségi viszonyoknak megfelelõen kell figyelembe venni Gerendaszerkezetek Megoszló erõkkel terhelt lemezekrõl az alátámasztó gerendákra átadódó teher a 7. ábra szerint a sarkokból kiinduló szögfelezõk és az alátámasztások középvonala által határolt felületekre jutó teher alapján állapítható meg, s az így kiadódó teher a gerenda teljes hosszán egyenletesen megoszlónak tekinthetõ. 7. ábra Jármûvel terhelt lemezekrõl az alátámasztó gerendákra átadódó terhet általában a lemez folytatólagosságának és az alátámasztások rugalmasan süllyedõ voltának figyelembevételével kell meghatározni. Ha az alátámasztások süllyedõ volta figyelmen kívül hagyható, az alátámasztó gerendákra jutó teher közelítõleg a következõk szerint határozható meg. Kétoldalon felfekvõ, valamint a négy oldalon felfekvõ keskeny (2-nél nagyobb oldalarányú) lemezek esetén a rövidebb irányban kéttámaszú teherátvitel alkalmazható. Egyéb lemezek esetében az összpontos teher helyén egymást keresztezõ lemezsávok egyenlõ lehajlásának feltételezésébõl kiindulva szabad az egyes teherhordási irányokra jutó terhet megállapítani, mely terhek kéttámaszú teherátvitel figyelembevételével az alátámasztó gerendákra redukálhatók. Ez a közelítõ eljárás akár az egyik, akár mind a két irányban folytatólagos többtámaszú lemezeknél is alkalmazható. A lemez többtámaszúságából származó hatást általában figyelmen kívül szabad hagyni, de különleges esetekben (pl. ha a szomszédos nyílások támaszközének viszonya kétharmadnál kisebb, vagy konzolos lemezek esetén, ha a konzolhossz a szomszédos támaszköz egyharmadánál nagyobb) ezt a hatást is figyelembe kell venni A többfõtartós hidakat, amelyeknek fõtartói megfelelõ (hajlító és csavarónyomatéki) erõátadásra képes kereszttartókkal vannak összekötve, tartórácsként kell számítani. A tartórács igénybevételeinek és alakváltozásainak a meghatározásánál a hajlító- és csavarómerevségek hatását figyelembe kell venni. A merevségeket általában a teljes betonkeresztmetszet alapulvételével és az acélbetétek elhanyagolásával szabad figyelembe venni. Vasbeton keresztmetszet csavarómerevségének a meghatározásánál az elmélet szerinti érték 50%-át szabad figyelembe venni A pályahossztartók méretezése során az alátámasztás süllyedõ voltára, valamint az együttdolgozásra vonatkozó közelítõ feltételezések is alkalmazhatók Oszlopok, keresztszerkezetek Oszlopok és keresztszerkezetek szilárdsági tengelye a keresztmetszetek acélbetétek nélkül számított súlypontjait összekötõ vonal. Az így nyert vonal esetleges lépcsõit megfelelõ átmenetekkel kell kiküszöbölni. A szilárdsági tengelynek a kiékelés által okozott kisebb töréseitõl el szabad tekinteni.

16 MSZ Ha a vasbeton hídszerkezetek tartógerendái az alátámasztó oszlopokkal keresztszerûen össze vannak építve, a kerethatást figyelembe kell venni Ha a keret vízszintes elmozdulásokkal szemben nincs biztosítva, a csomópontok vízszintes elmozdulásából származó belsõ erõt figyelembe kell venni. Háttöltés nem tekinthetõ merev megtámasztásnak Befogott keretek esetében teljes befogást csak akkor szabad feltételezni, ha a talaj eléggé szilárd, és ha az állandó teherbõl keletkezõ támaszerõ az alaptest felfekvési felületét a belsõ magon belül metszi Oszlopok mértékadó igénybevételeinek megállapítása során a tengelyirányú normál erõ hatását mindig figyelembe kel venni Oszlopok és keretszerkezetek határigénybevételének megállapításakor a kihajlási hosszat ha pontosabb számítás nem készül az MSZ 15022/1 szerint kell meghatározni Nagyobb vasbeton szerkezetek (U-keretek, zárt keretek stb.) fenéklemezeinek számítása során a talaj rugalmas ágyazására tekintettel kell lenni. Az igénybevételek meghatározása során figyelembe kell venni az altalaj esetleges kiüregelõdését is Ívszerkezetek Ívszerkezetek erõtani számítása során az alakváltozásokból származó másodrendû hatásokra is figyelemmel kell lenni, ha az ívtengely megváltozott alakja az erõjátékot számottevõen befolyásolja (pl. lapos íveknél a lassú alakváltozás és a zsugorodás hatása) Olyan 10 m-nél kisebb szabadnyílású boltozott hidak esetében, amelyeken az ív magassága a nyílás harmadánál nagyobb és a feltöltés legkisebb magassága legalább 0,50 m, a jármûteher egyenletesen megoszló teherrel helyettesíthetõ, a hõmérsékletváltozás és a zsugorodás hatása pedig figyelmen kívül hagyható Ívszerkezetek határigénybevételeinek megállapításakor mind a függõleges, mind a vízszintes irányú kihajlásra tekintettel kell lenni. 8. ábra Változó keresztmetszetû ívek helyettesítõ tehetetlenségi nyomaték alapján méretezhetõk. Ha a legnagyobb és legkisebb tehetetlenségi nyomaték viszonya kisebb, mint 4, a helyettesítõ tehetetlenségi nyomaték e két tehetetlenségi nyomaték átlaga. Ha azonban az elõbbi viszony nagyobb, mint 4, a helyettesítõ tehetetlenségi nyomaték annak a képzelt állandó keresztmetszetû, s hosszúságú, kéttámaszú egyenestengelyû rúdnak a tehetetlenségi nyomatéka, amelynek a középen elhelyezett erõbõl számított behajlása ugyanakkora, mint a kéttámaszú tartóként felfogott változó inercianyomatékú kiegyenesített fél ívé (8. ábra). A vízszintes irányú kihajlás szempontjából a következõ vizsgálatokat kell elvégezni. Meg kell vizsgálni az ívet a keresztkötések között, az ív mentén mért hosszal mint kihajlási hosszal, függõleges terhekbõl származó központos nyomásra. Meg kell vizsgálni továbbá az ívekbõl és keresztkötésekbõl alkotott rendszert is az egyidejûen ható függõleges és vízszintes terheket.

17 17 MSZ ábra Ebben az esetben az ívekbõl és keresztkötésekbõl alkotott rendszer egy olyan nyomott rúddal helyettesíthetõ, amelynek kihajlási hossza az ív teljes kifejtett hossza, keresztmetszeti területe az ívek keresztmetszeti területének összegével, tehetetlenségi nyomatéka pedig annak a képzelt rúdnak tehetetlenségi nyomatékával azonos, amelynek a közepén elhelyezett erõbõl számított behajlása ugyanakkora, mint az ívekbõl és keresztkötésekbõl alkotott rendszer (Vierendeel-tartó) behajlása. (9. ábra) 3.8. Csuklók és szerkezeti gerendák Pontosabb számítás hiányában a gyengített vasbeton keresztmetszettel kialakított vasbeton csuklón annyi acélbetétet kell átvezetni, amennyi a legnagyobb normálerõ és nyíróerõ felvételére egymagában is elegendõ. Szerkezeti gerendák méretezésekor a sarulemez széleitõl kiinduló és a gerenda alsó síkjáig terjedõ 60 -os teherelosztás tételezhetõ fel Feszített vasbeton szerkezetekre vonatkozó külön elõírások Nem tapadóbetétesként kialakított szerkezetek (belsõkábeles tartó az injektálás elõtt vagy tapadás szempontjából nem megbízható injektálás esetén, vonóvasas ív, szabadkábeles utófeszített szerkezet stb.) esetén a kábelt a betonhoz képest elmozdulónak kell tekinteni A helyszíni betonnal együttdolgozó feszített tartók vizsgálatánál figyelemmel kell lenni a feszített tartó és a rábetonozás különbözõ minõségû betonjára, a rábetonozás idõpontjára, a két különbözõ minõségû beton belsõ feszültségeire stb A terveken elõ kell írni, hogy a feszítõerõt csak akkor szabad a betonra engedni, ha a beton anyagából vett, azzal egyidõben és azonos körülmények között készült és szilárdult tájékoztató próbatestek szilárdsága a tervben, ill. a mûszaki leírásban elõírt értékét elérte. 4. A TEHERBÍRÁS IGAZOLÁSA A vasbeton teherbírásának igazolása általában a határállapot alapján a következõ szakaszok figyelembevételével történjék. A 4.5. szakaszban tárgyalt esetekben és ha a feszültségek összegzése válik szükségessé, a szerkezet teherbírását megengedett feszültségek alapján kell vizsgálni. Feszített vasbeton szerkezetek teherbírásának igazolását a 4.7. szakasz elõírásai szerint kell elvégezni Határigénybevétel A határigénybevétel számítása során helyszínen készült vasbetonszerkezet esetén az acélbetétek terv szerinti elméleti helyzetéhez képest általában 1 cm, konzolok húzott acélbetéteinél pedig 2 cm nagyságú, határigénybevételt csökkentõ elhelyezési bizonytalanságot kell feltételezni. Ha a vasbeton szerkezet gyári üzemben elõregyártással készül, az elhelyezési bizonytalanságot fél értékkel kell számításba venni. A betonméreteket tervszerinti méretükkel kell figyelembe venni.

18 MSZ Központos nyomásra igénybevett oszlopok (rudak) esetén a határerõt az N H = ϕ N HO képletbõl kell számítani. E képletben ϕ a szakaszban megadott kihajlási csökkentõ tényezõ, N HO pedig az oszlopok kihajlás figyelembevétele nélkül számítható határereje, amelyet a szakaszok elõírásai szerint kell meghatározni. Az acélbetétekben, ill. az acélcsõben nem szabad nagyobb nyomóerõt feltételezni, mint a betonban egyidejûen számításba vett nyomóerõ A kihajlási csökkentõ tényezõ 1 ϕ = l o l o 1,2 + 0,11 + 0, d 10 d Itt l o d az elem kihajlási hossza a keresztmetszet hasznos magassága A képlet alkalmazási határa l o /d A közönséges zárt kengyelekkel vasalt oszlopoknak a kihajlás figyelembevétele nélkül számítható határereje az N HO = σ bh A b + σ sh A s képletbõl számítható meg. E képletben σ bh σ sh A b A s a beton határfeszültsége az acél határfeszültsége a beton keresztmetszeti területe a hosszirányú acélbetétek keresztmetszeti területe Központosan nyomott oszlopokban a hosszirányú acélbetétek keresztmetszeti területe ne legyen kisebb, mint a tényleges betonterületnek a 0,6%-a. Ezeket az acélbetéteket az oszlop sarkaiban ill. kerülete mentén egyenletesen kell kiosztani Központos nyomása igénybevett, csavarvonal kengyeles vasbetonoszlop esetén a kihajlás figyelembevétele nélkül számítható határerõ az alábbi N HO = [σ bh + σ bh ] A b + σ sh A s, ahol A sw σ bh = [5 σ shk + 25 σ bh ] m, de legfeljebb σ bh s D Az N HO határerõt nem szabad kisebb értékkel számításba venni, mint a közönség vasbetonoszlopnak a szakasz szerint számítható határereje. A fenti képletekben A sw σ shk D A b a kengyel keresztmetszeti területe kengyel határfeszültsége csavarvonal középátmérõje a D átmérõjû betonmag területe m = 10 h de legfeljebb 1,0 l o 2 A hosszanti acélbetétek keresztmetszeti területe ne legyen kisebb, mint D A sw s

19 19 MSZ Központos nyomásra igénybevett kibetonozott acélcsõ esetén a kihajlás figyelembevétele nélküli határerõ a pontban N HO -ra megadott képlettel számítható, de σ bh = [σ shcs + 25 σ bh ] D v m, de legfeljebb σbh ahol σ shcs az acélcsõ határfeszültsége v 3 mm az acélcsõ falvastagsága D az acélcsõ belsõ átmérõje a betonkeresztmetszet területe A b Az acélcsõ A s keresztmetszete saját teherbírásával hosszirányú vasalásként beszámítható a szakasz szerinti korlátozás megtartása mellett Ha a nyomóerõ a felületnek csupán egy részére összpontosul, e rész σ bh nyomószilárdságát meg szabad növelni σ bh = A t A értékkel, de az σ bh számításba vett növelt értéke nem lehet nagyobb 2σ bh -nál. 4A A képletben A a közvetlenül nyomott felület, A t a teljes területnek azon része, amelynek súlypontja egybeesik az erõ támadáspontjával a 10. ábra szerint. σ bh 10. ábra Ugyanezt a képletet kell használni vasbeton csuklók gyengített keresztmetszetének ellenõrzésére is Hajlított, illetve külpontosan nyomott keresztmetszetek határnyomatékát a következõk szerint kell megállapítani. Az eredetileg sík keresztmetszetek síkok maradnak. A betonban húzófeszültséget figyelembe venni nem szabad. A betonkeresztmetszet nyomott részében legfeljebb a beton határfeszültségével megegyezõ értékû egyenletes feszültségmegoszlást szabad feltételezni, ε bu betonösszenyomódás a 11. ábra szerint 2,5 0 / 00. A húzott acélbetétekben általában a határfeszültséget kell számításba venni, de azokban a húzott acélbetétekben, melyeknél ξ i > ξ o csak σ s = feszültséget szabad feltételezni. 410 ξ i 512,5 (N/mm 2 ) σ sh

20 MSZ ábra A nyomott acélbetétekben általában a határfeszültséget szabad figyelembe venni, de azokban a ' ' nyomott acélbetétekben, amelyeknél ξ < ξ legfeljebb σ s = 512,5 i 410 ξ i o (N/mm 2 ) σ sh nyomófeszültséget szabad számításba venni. Ezen összefüggésekben ξ i = x d i ξ ' i x = d ' i x a nyomott betonöv magassága d i a vizsgált acélbetét távolsága a nyomott betonöv szélsõ szálától. A húzott acélbetétekre vonatkozó ξ o, illetve a nyomott acélbetétekre vonatkozó a 3. táblázatban találhatók. A ξ o, illetve a ' ξ határértékek az alábbi képletek szerint határozhatók meg: o ξ o = ' ξ = o ,5 + σ sh ,5 σ sh 3. táblázat ' ξ határértékek o ' Betonacél ξ o ξ o ε su ( 0 / 00 ) B ,588 1, B ,524 1, B ,459 3, Különbözõ határfeszültségû acélbetétek együttes alkalmazása esetében ξ o értékét a nagyobb határfeszültségû betonacél minõsége szabja meg. Rideg törés elkerülése érdekében a szélsõ húzott acélbetét csak ε s,max ε su nyúlású lehet. Az ε su nyúlások értékeit a 3. táblázat tartalmazza. A nyomott betonöv magassága az ε b = 2,5 0 / 00 és az ε s,max értékpár által meghatározott értéknél nem lehet kisebb. A nyomott acélbetétekben nem szabad nagyobb erõt feltételezni, mint a nyomott betonövben számításba vett nyomóerõt.

21 21 MSZ Külpontos nyomásra igénybevett keresztmetszetek határerejét növelt külpontossággal kell számítani. A nyomott elemek mértékadó külpontosságának meghatározása során az elem tényleges tengelyének a terv szerinti tengelytõl való véletlen jellegû kedvezõtlen eltérését és a tengelynek az igénybevételekbõl származó, a kúszást is tartalmazó elmozdulását is számításba kell venni a 12. ábra szerint. 12. ábra A nyomóerõ mértékadó külpontosságát az e sd = M N M M + eo + e t értékkel kell számítani. E kifejezésben M M a mértékadó hajlítónyomaték, N M a mértékadó nyomóerõ, e o a véletlen jellegû elérés, e t pedig az igénybevételbõl származó elmozdulás. A külpontosság-növekményt a következõ képlettel kell számítani: ahol e = e o + e t l o e o = 0,006d + a keresztmetszet véletlen geometriai és szilárdsági eltéréseibõl, 300 valamint a tényleges szilárdsági tengely és az elméleti tengely véletlen kezdeti eltérésébõl feltételezett növekmény; lo 2 4 e t =, az igénybevételekbõl származó legnagyobb elmozdulás. d 100 Az elõzõ összefüggésekben l o d a rúdnak a rugalmas stabilitáselmélet szerint meghatározott helyettesítõ kihajlási hossza; a rúdkeresztmetszet hasznos magassága a vizsgálat síkjában, azaz a keresztmetszetnek a legszélsõ húzott, vagy gyengébb nyomott acélbetéttõl a nyomott beton erõsebben nyomott szélsõ száláig mért magassága. A e/d fajlagos külpontosság növekményeket l o /d függvényben a 4. táblázat tartalmazza.

22 MSZ l o d 4. táblázat ,061 0,060 0,063 0,074 0,080 0,087 0,094 0,103 0,112 0, ,133 0,145 0,158 0,171 0,185 0,200 0,216 0,232 0,250 0, ,287 0,306 0,327 0,348 0,370 0,393 0,417 0,442 0,467 0, ,520 0,548 0,576 0,606 0,636 0,667 0,698 0,731 0,764 0, ,833 0,869 0,906 0,943 0,981 1,020 1,060 1,100 1,142 1, ,227 e/d A külpontos nyomásra igénybevett oszlop húzott és nyomott acélbetéteinek összegére vonatkozólag mind az alkalmazható, mind a figyelembe vehetõ maximális acélbetét keresztmetszetre értelemszerûen alkalmazni kell a külpontosan nyomott oszlopra a szakaszban megadott elõírásokat Húzásra igénybevett keresztmetszetek határigénybevételének számítása során a következõk szerint kell eljárni. Központos húzás esetén, vagy ha a külpontos húzóerõ a keresztmetszet belsõ magján belül támad, húzófeszültséget csak az acélbetétekben szabad feltételezni. Ha a húzóerõ a betonkeresztmetszet belsõ magján kívül támad, akkor a hajlításra megszabott elveket kell értelemszerûen alkalmazni Ferde húzó-igénybevételek, nyírás és csavarás A teherbírás igazolásakor a hajlításból, húzásból és nyomásból, valamint a nyírásból és csavarásból együttesen származó ferde húzó igénybevételeket, továbbá a helyi nyíró igénybevételeket is számításba kell venni, ha azok a szerkezet teherbírását befolyásolják A mértékadó nyíró igénybevételek A keresztmetszeti nyíróigénybevételt az elem változó keresztmetszetû szakaszán a 13. ábra szerint módosítani kell az egyidejû axiális igénybevételbõl származó H és N belsõ erõk tangenciális összetevõivel, tehát T M = T H tg β h N tg β n A tangenciális összetevõ csökkenti a nyíróigénybevételt, ha a keresztmetszet magassága a nyomatéki igénybevétel változásának megfelelõen változik (azzal együtt növekszik vagy csökken). 13. ábra

23 23 MSZ Az elméleti vagy tényleges támasz támaszerõ-vektorához 3:4 hajlással húzott egyenesen belül mûködõ terheket a mértékadó nyíróerõ meghatározásakor általában nem kell figyelembe venni (14. ábra) Nyírásvizsgálat 14. ábra Feltevések A határigénybevétel meghatározása során fel kell tételezni, hogy a különbözõ nyírási acélbetétek (merõleges és ferde kengyelek, felgörbített hosszacélbetétek) és a beton nyírási teherbírása összegezhetõ. a csavarási hosszacélbetétek és a csavarási zárt kengyelek teherbírása csak együtt érvényesül és a beton csavaró-nyírási teherbírásával nem összegezhetõ. az elõzõekben felsorolt teherbírások csak az elem betonjának ferde nyomási teherbírásával együtt érvényesülnek és azzal nem összegezhetõk A nyírt keresztmetszet határigénybevétele A nyírásra igénybevett csavarásmentesnek tekintett keresztmetszet nyírási határereje T H figyelembevehetõ alsó értéke T H = T Hb + T Hs T Ha = 0,6 b h σ hh n a N, de legfeljebb 0,8 bh σ hh, T H figyelembevehetõ felsõ értéke ahol T Ha T Hf T Hb = T Hf = m b h σ bh + n f N a nyírási határerõ alsó értéke, amely a beton nyírási acélbetétek figyelembevétele nélkül számított ferde húzási teherbírása alapján meghatározott érték, a nyírási határerõ felsõ értéke, amely a beton ferde nyomási teherbírása alapján számított érték; 5 6 T 1 THf Hs T Ha, a keresztmetszet betonrészeinek tulajdonított nyírási határerõ összetevõ, T a különbözõ együtt alkalmazott nyírási acélbetétek (merõleges, illetve ferde Hs kengyelek, felhajlított acélbetétek, amelyeknél α 60 és az acélbetét a nyíróerõbõl húzó igénybevételt kap) összegezett nyírási határereje. Az összegezésben szereplõ határerõk értéke a keresztmetszet környezetében t o -nál nem nagyobb egyenletes osztástávolságú acélbetétek esetében A T Hs = 0,85 h s σ sh (sin α + cos α), t

24 MSZ a t o -nál nagyobb osztástávolságú vagy egyedi acélbetétek esetében, az acélbetéttõl mindkét irányban legfeljebb 0,5 t o távolságú keresztmetszeteknél T Hs = 0,85 h A t o s σsh (sin α + cos α), b a keresztmetszet nyíróerõre merõleges legkisebb szélessége, h a hasznos magasság A s a nyírási acélbetét keresztmetszete, t az egyenletes kiosztású nyírási acélbetétek osztástávolsága a rúd tengelye mentén mérve, t o 0,85 h (1 + tg α), σ sh a nyírási acélbetét határfeszültsége σ bh és σ hh a beton határfeszültségei N a nyíróerõvel egyidejû legkedvezõtlenebb normálerõ elõjeles értéke (húzás esetén pozitív), α az acélbetétnek a tartó tengelyére merõleges keresztmetszet síkjával bezárt szöge m, n a és n f tényezõk az alábbiak m = 0,3 n a = 0,1 ha N nyomás n a = 0,2 ha N húzás n f = 0,15 ha N nyomás n f = 0 ha N húzás Nyírás és axiális igénybevételek együttes vizsgálata Nyírás és külpontos húzás vagy külpontos nyomás esetén a ferde húzóerõk nagyságának és irányának meghatározásához általában a keresztmetszetre ható normális erõket is figyelembe kell venni. Ilyenkor a keresztmetszetekben olyan síkbeli feszültségi állapotot kell feltételezni, melyben a rúdtengely irányú normális feszültség a teljes betonkeresztmetszet alapulvételével számítható Csavarás Ha ferde húzófeszültségek ébresztésében a csavarás szerephez jut, két eset különböztethetõ meg: ha a csavaró igénybevétel figyelembevétele csupán a belsõ erõk pontosabb meghatározását szolgálja, a ferde húzóerõt csak akkor kell megfelelõ acélbetétekkel felvenni, ha a betonban nyírásból és csavarásból együttesen keletkezõ ferde húzófeszültség az σ hh értékét meghaladja, ha a szerkezeti egyensúly csavarás figyelembevétele nélkül nem biztosítható, akkor az σ hh értékére tekintet nélkül minden ferde húzóerõt acélbetétekkel kell felvenni. σ hh értéke a 6. táblázat 4. sora szerint. Mindkét esetben a kengyelek végeit átfogással kell illeszteni A csavart keresztmetszet határigénybevétele A tömör rúd keresztmetszetének csavarási határnyomatéka csavarási hosszacélbetétek és kengyelek együttes alkalmazása esetében a következõ képletekkel kiszámított értékek közül a kisebb. A M th = 2 A t sl σ slh K A képletekben A t ill. K A sl M th = 2 A t A sk σ t a zárt kengyelek tengelyvonala által körülhatárolt beton keresztmetszeti területe, illetve kerülete, a K kerület mentén közel egyenletesen kiosztott csavarási hosszbetétek együttes keresztmetszeti területe, A sk a hosszacélbetéteket körbefogó zárt csavarási kengyel egyik szárának keresztmetszeti területe, σ slh ill. σ skh a hosszacélbetétek illetve kengyelek határfeszültsége, t a kengyelek osztástávolsága a rúd tengelye mentén mérve. skh

25 25 MSZ A csavarási határnyomaték alsó értéke A csavarási határ nyomaték felsõ értéke W M tha = n t a N, bh W M thf = mw t σ bh + hf t N bh A képletekben szereplõ mennyiséget a szakasz szerintiek, de m = 0,3; nf = 0,15, ha N nyomóerõ; Wt a csavarási keresztmetszeti tényezõ, a nyírás és a csavarás okozta nyírófeszültségek legkedvezõtlenebb összegezõdésének helyére meghatározva Helyi nyíró igénybevételek (átfúródás, kiszakadás) Lemezekben és lemezszerû szerkezetekben a közvetlenül kapcsolódó oszlopok, ill. hasonló jellegû erõhatást okozó terhek határvonalai mentén meg kell vizsgálni a helyi nyíróigénybevételt is. E vizsgálat során a hasznos keresztmetszetet a szakasz szerint kell meghatározni, a határfeszültség pedig a nyomó határfeszültség 25%-a. A feszültségmegoszlást egyenletesnek kell tekinteni. E vizsgálattól függetlenül a lemez szakasz szerinti nyírásvizsgálatát is el kell végezni Felületi kötés Az acélbetétek és a beton közötti kapcsolatot, ha az acélbetétek nem felelnek meg a szakasz szerinti szerkesztési szabályoknak, a következõ feltevések alapján kell ellenõrizni. Az acélbetétek palástján ébredõ egyenletesen megoszló tapadó-nyírófeszültség határértéke ahol τ H = α σ hh sima felületû acélbetéteknél α = 1,0 periodikus felületû acélbetéteknél α = 2,0 csoportos acélbetéteknél α = 2,0 σ hh húzásra megadott határfeszültség a 6. táblázat szerint. A kampók íves szakaszain 2α érték vehetõ számításba. Merev vasbetétek felülete csupán a húzott rész felületének félértékével vehetõ számításba Határfeszültségek Az acélbetétek számításba vehetõ σ sh határfeszültségeit a betonacél minõségétõl függõen az 5. táblázat tünteti fel. Acélbetétek határfeszültségei Megjegyzés: 5. táblázat Betonacél minõsége és jellege Határfeszültség N/mm 2 B B B Merev acélbetétek 37-es 52-es es merev acélbetétet C 16-nál gyengébb minõségû betonban alkalmazni nem szabad.

26 MSZ A beton számításba vehetõ határfeszültségeit nyomószilárdsági osztálytól függõen a 6. táblázat tünteti fel. 6. táblázat A beton nyomószilárdsági osztálya C10 * C12 C16 * C20 C25 * C30 C35 Minõsítési értékek R bn N/mm Határfeszültség nyomásra σ bh N/mm 2 7,5 9, ,5 20,5 23,5 Határfeszültség húzásra σ hh N/mm 2 0,8 0,9 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 Rugalmassági tényezõ E bo k N/mm 2 25,5 26,3 27,8 29,2 30,8 32,3 33,7 * Elõnyben részesítendõ betonosztályok Vizsgálat megengedett feszültségek alapján Ha elõregyártott vasbeton elem vagy meglévõ vasbeton szerkezet rábetonozással készült elemmel dolgozik együtt, mely esetben az építés menetétõl függõen a visszamaradó feszültségeket, a különbözõ rugalmassági tényezõket, a különbözõ mértékû zsugorodást és lassú alakváltozást is számításba kell venni, vagy ha együttdolgozó (öszvér) szerkezet vagy feszített betonszerkezet nem feszített pályalemezében feszültségek összegezése válik szükségessé, a szerkezet teherbírásának igazolását a 4. pont második bekezdése szerint a megengedett feszültségek alapján, a rugalmasságtan elvén alapuló számítási mód alkalmazásával kell elvégezni. Ilyenkor a következõk szerint kell eljárni. A betonban húzófeszültséget figyelembe venni nem szabad. A feszültségek változását a keresztmetszet mentén egyenletesen változónak kell feltételezni. Az acélbetétek, ill. a beton megengedett feszültségeit a terhelõ erõk és mozgások mindkét csoportosításához a 7. ill. a 8. táblázat tartalmazza. Az acélbetétek és a beton rugalmassági tényezõinek viszonyát n = 15-re kell felvinni. 7. táblázat Betonacél minõsége Terhelõ erõk csoportosítása I. II. B B B Merev acélbetétek 37-es 52-es

27 27 MSZ Betonok megengedett feszültségei. N/mm 2 8. táblázat 1. A beton nyomószilárdsági osztálya C10 * C12 C16 * C20 C25 * C30 C35 2. Minõsítési értékek R bn N/mm Nyomás 6,4 7,6 10,2 12,8 14,9 17,4 20,0 4. Hajlításból származó nyomás a szélsõ szálban 7,5 9,0 12,0 15,0 17,5 20,5 23,5 5. Húzófeszültség 0,8 0,9 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 * Elõnyben részesítendõ betonosztályok A nyírási acélbetétek mennyiségét a szakasz szerint kell megállapítani, de 0,3 σ bh helyett a 8. táblázat 5. sorában szereplõ megengedett feszültségértékeket kell alkalmazni. Ideiglenes építési állapotokban a betonra megengedett feszültséget az építési állapotra elõírt szilárdság és a 28 napos megkívánt szilárdság viszonyának megfelelõen kell megállapítani. Az egyes elemek kiállványozásakor a megkívánt 28 napos szilárdság 60%-ánál, elhelyezéskor pedig 80%-ánál kisebb szilárdságot elõírni és számításba venni nem szabad Az elõregyártott elem és a helyszínen készült csatlakozó beton között a tartó tengelyével párhuzamos metszetekben fellépõ nyírófeszültség nem lehet nagyobb, mint a gyengébb minõségû betonban megengedett húzófeszültség 75%-a. 15. ábra 4.6. Gyengén vasalt betonszerkezetek vizsgálata Gyengén vasalt betonszerkezet alatt olyan betonszerkezetet értünk, amelyben a 6. szakasz szerinti minimális mennyiségnél kevesebb acélbetét van. Gyengén vaslat betonszerkezeteket csak indokolt esetben (pl. alépítményben) szabad alkalmazni A gyengén vaslat betonszerkezetek teherbírását S R = S R,vb 0,7+ 0,3 képlet szerint kell megállapítani. ha ez kisebb, mint a vasalás figyelmen kívül hagyásával a betonszerkezet teherbírása, úgy ezt kell számításba venni. A fenti kifejezésben S R a gyengén vaslat betonszerkezet teherbírása S R,vb az adott vasalás figyelembevételével a vasbeton szerkezetekre megszabott elvek és határfeszültségek alapján meghatározott teherbírás µ a tervezett vasszázalék µ min a vasbeton szerkezetekre megadott minimális vasszázalék. min.

28 MSZ Feszített vasbeton szerkezetek vizsgálata E szakasz hatálya alá feszített szerkezetnek csak az a feszített betétekkel készült tartó minõsül, amelyben az üzemi terhek hatására a tartó bármely helyén húzófeszültség nem vagy csak korlátozott mértékben keletkezik. A közúti hidak feszített vasbetonszerkezeteinek teherbírását terhelõ erõkre és mozgásokra az MSZ fejezetében elõírtak alapján a következõk figyelembevételével kell igazolni. A feszített szerkezeteket meg kell vizsgálni: rendeltetésszerû használat alatt keletkezõ legnagyobb feszültségek szempontjából megengedett feszültségek alapján, határállapotban. E számítások során a betonkeresztmetszet terv szerinti méreteibõl kell kiindulni. A feszítõbetéteket a keresztmetszetek szakasz szerinti vizsgálata során tervszerinti helyzetükhöz képest gyárilag elõállított elõrefeszített szerkezetek esetén általában ±5 mm, helyszínen elõállított, továbbá utófeszített szerkezetek esetén pedig ±10 mm nagyságú kedvezõtlen eltérés feltételezésével kell számításba venni. Tapadóbetétesként számított szerkezetekben a felületi kötés megfelelõ voltát igazolni kell. A rendeltetésszerû használat alatt keletkezõ feszültségek számítása során a betonkeresztmetszet csak abban az esetben tekinthetõ repedésmentesnek, ha a vizsgálat helyen a feszítõ erõbõl számított átlagos betonnyomás a nyomásra megengedett feszültségnek legalább 50%-a. Ha a feszítõerõ kisebb, pontosabb vizsgálat szükséges II. feszültségállapot szerint. A helyszíni betonnal együttdolgozó feszített tartó határállapot szerinti vizsgálatát úgy kell elvégezni, mintha a két különbözõ minõségû beton egyidõben, monolit szerkezetként készült volna. A rábetonozás és az elõregyártott tartó együttdolgozását biztosítani kell. Az érintkezési felületen fellépõ erõhatásokat általában acélbetétekkel kell felvenni. Sorozatban gyártott tartók felhasználásával, szabvány- vagy mintaterv alapján épülõ szerkezeteknél, ha a tervezéskor a felületi tapadást kísérletekkel igazolják, az elõregyártott feszített és a helyszíni beton közötti kapcsolat kizárólag a tapadás beszámításával is felvehetõ A rendeltetésszerû használat alatt keletkezõ feszültségek vizsgálata Tartótengely irányú normál feszültségek A szerkezetben fellépõ tartótengely irányú nyomófeszültségek a betonban, ill. húzófeszültségek a feszítõbetétben nem haladhatják meg a szakaszban megadott megengedett feszültségeket. Amennyiben a beton szélsõ szálában a húzófeszültség a 9. táblázat 5. sorában megadott értéket meghaladja, a feszültségek által képviselt húzóerõt acélbetétekkel kell felvenni, mely esetben az acélbetétet megengedett feszültsége 10%-kal növelhetõ. Tapadóbetétes tartóknál a vasalásba a feszített betétek a számított és megengedett feszültség különbségével beszámíthatók. Elõregyártott elemekbõl összefeszített tartó illesztett keresztmetszetében húzófeszültség nem engedhetõ meg Húzófeszültségek A teherbírás igazolása során a tartó semleges tengelye és a nyomott szélsõ szál közötti közbensõ helyeken a nyíró- és csavaróigénybevételekbõl, ill. az ezekbõl és a hajlításból, a központos vagy külpontos nyomásból, ill. húzásból együttesen származó húzófeszültségeket (fõfeszültségeket) is ki kell számítani, kivéve, ha számítás nélkül is kétségtelen, hogy azok a szerkezet teherbírását számottevõen nem befolyásolják (pl. vastag lemezekben) A keresztmetszetek vizsgálata A vizsgálat keresztmetszetben a nyíró feszültségekbõl és a normálfeszültségekbõl a keresztmetszet jellemzõ magasságaiban minden terhelési esetben meg kell határozni a fõfeszültségek nagyságát és irányát. A keletkezõ fõfeszültségek nem haladhatják meg a szakaszban elõírt, erre vonatkozó megengedett feszültségeket. Ha a feszítõbetétek a tartó tengelyével párhuzamosak görbe vagy tört vonalban vezetett feszítõelemek, ill. görbe vagy tört tengelyû gerenda esetén akkor a nyíróerõnek a feszítõerõbõl származó összetevõjét is figyelembe kell venni.

29 29 MSZ A tartóvég vizsgálata A tartóvégek, ill. a feszítõbetétek lehorgonyzási helyeit a feszítõerõ egyenlõtlen átadásából származó keresztirányú húzófeszültségek és a tartófelület egy részére ható nyomóerõ szempontjából ellenõrizni kell. Az ellenõrzés kísérletek útján vagy számítással végezhetõ. Ha az ellenõrzés számítással készül, pontosabb vizsgálat hiányában feltételezhetõ, hogy a tartóvégtõl, ill. a lehorgonyzási helytõl a tartó magasságával egyenlõ távolságban a feszültségek eloszlása már lineáris. Ha az erõátadás tapadás útján történik, az erõátadás hosszát a feszítés módjától, a feszítõbetétek számától, és elrendezésétõl függõen esetenként kell megállapítani. A lineáris feszültségeloszlást csak a teljes erõátadás helye után szabad feltételezni. Az erõátadás hosszán a feszültségeket síkbeli feszültségállapot feltételezésével szabad számítani. E számítás során, ha pontosabb vizsgálat nem készült, az egyensúlyi feltételeket kielégítõ, gyakorlatilag igazolt, egyszerûsítõ feltevések is tehetõk Felületi tapadó kötés A feszített vasbetonszerkezet akkor tekinthetõ tapadóbetétesnek, ha a beton és a feszítõbetét között fellépõ tapadófeszültség a 9. táblázat 7. sorában megadott értéket nem haladja meg, és a beton vibrálással készült. Amennyiben a feszítõbetét betonozás közben a keresztmetszetet felsõ harmadában a felülettel párhuzamosan, vagy közel párhuzamos helyzetben fekszik, a megadott értékek 50%-a vehetõ figyelembe. Nem kell a felületi tapadó kötést vizsgálni olyan 3,0 m-nél hosszabb tartókban, ahol a feszítõhuzalok és acélbetétek a keresztmetszet szélessége mentén közel egyenletesen vannak elosztva és átmérõjük nem nagyobb 26 mm-nél. Utófeszített tartók a kábelüregek utólagos kiinjektálásával tapadó betétessé tehetõk, ha az elõzõ bekezdések elõírásai ki vannak elégítve és ha alkalmasan elhelyezett légtelenítõ kivezetésekkel a kábelüregek teljes kiinjektálásának megfelelõ végrehajtása lehetõvé van téve Megengedett feszültségek Az acélhuzalok megengedett feszültségeit a 10. táblázatban megadottak alapján kell megállapítani. Az ívesen vezetett acélhuzal szélsõ szálában számított feszültség 15%-kal haladhatja meg a táblázati értékeket. A megengedett feszültségek az esetleg végrehajtott elõterhelések alkalmával 5%-kal, rövid idõre 10%-kal túlléphetõk. Betonok megengedett feszültségei (N/mm 2 ) 9. táblázat 1. A beton nyomószilárdsági osztálya C16 * C20 C25 * C30 C35 2. Minõsítési értékek R bn N/mm Használat közben nyomás 11,4 14,2 16,6 19,5 22,3 4. Feszítéskor nyomás 12,5 15,6 18,3 21,4 24,5 húzás 1,3 1,5 1,8 2,0 2,2 5. Használat közben húzó feszültség 1,8 2,1 2,4 2,7 30, 6. Repedéskorlátozás húzó fõfeszültség 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 7. Felületi kötés, nyírás 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 * Elõnyben részesítendõ betonosztályok.

30 MSZ Acélok megengedett feszültségei 10. táblázat Megengedett Acélminõség Vizsgálat feszültség * 0,7 R Feszítéskor m 0,8 R Feszített acél p0,2 használat, szállítás 0,65 R m stb. közben 0,75 R p0,2 Nem feszített acélbetétek megengedett feszültségei a 7. táblázat szerint. * A két érték közül a kisebb Ha az utófeszített vasbetonszerkezetet késõbbi idõpontban, a betonzsugorodás és kúszás nagy részének lejátszódása után még egyszer megfeszítik, ezen feszítés mértékét úgy kell megállapítani, hogy a feszítõ betétekben a teljes hasznos teher figyelembevétele esetén se keletkezzék nagyobb feszültség, mint az 50 N/mm 2 -rel csökkentett megengedett feszültség. A betonfeszültségek megengedett értékeit a 28 napos szilárdságtól függõen a 9. táblázat tünteti fel. Az és szakaszhoz elõírt vizsgálatokhoz a 9. táblázat 4. sorában megadott megengedett feszültségek már tartalmazzák az MSZ szakaszában említett 10%- os növelést, és érvényesek akkor, ha a feszítõerõ fellépésekor, illetve a szállítás, szerelés, beemelés, rábetonozás stb. idõpontjában a szerkezet már elérte a 28 napos tervezett szilárdságot. Ha a vizsgált idõpontban a szerkezet szilárdsága alacsonyabb, mint a 28 napos szilárdság, de annak legalább 80%-át már elérte, betonra a megengedett feszültségeket 10%-kal csökkenteni kell. Ha a szerkezet a vizsgált idõpontban már nem érte el a 28 napos szilárdság 80%-át, a megengedett feszültségeket arányosan tovább kell csökkenteni. A feszítõerõbõl származó átlagos nyomófeszültség a hajlított tartó betonjában nem lehet nagyobb, mint a 9. táblázat 3. sorában megadott megengedett nyomófeszültség 60%-a. A táblázatban húzó fõfeszültségekre megadott értékek arra az esetre vonatkoznak, ha a húzó fõfeszültségeket az egyidejû nyíró és csavaróigénybevétel figyelembevételével állapították meg. A csak nyírásból, illetve csak csavarásból eredõ húzófeszültség értékek nem haladhatják meg a fenti értékek 80, ill. 60%-át. Betonszilárdság alatt a szilárdság minõsítési értékét kell érteni Határállapot vizsgálat E vizsgálatot az MSZ szakasza alapján kell végezni a következõ eltérésekkel. A mértékadó igénybevétel (Y sd ) számításakor a feszítõerõ okozta igénybevételt statikailag határozott szerkezetek esetén figyelmen kívül kell hagyni, statikailag határozatlan szerkezetek esetén pedig csak a feszítõerõ okozta statikailag határozatlan mennyiségekbõl származó igénybevételeket kell számításba venni. A határigénybevételt (Y H ) a törõigénybevételbõl (Y t ) kell meghatározni az Y H = 1,5 összefüggés alapján. A törõigénybevétel meghatározását a törési határállapot alapján kell elvégezni. A számítás során feltételezhetõ, hogy a keresztmetszetek síkok maradnak. A beton húzófeszültségét figyelmen kívül kell hagyni. A törõigénybevétel számításakor abból a feltevésbõl kell kiindulni, hogy a szélsõ szálban a beton összenyomódása eléri a 0,25%-ot. A feszítõbetétekben a feszítési nyúlást meghaladó acélnyúlással csak akkor szabad számolni, ha a tartó tapadóbetétes volta a szakasz szerint igazolható. A feszítési nyúláson itt a veszteségekkel csökkentett és a beton feszültségmentes állapotához tartozó feszítési feszültségekhez tartozó fajlagos megnyúlást kell érteni. A feszítési nyúláson felüli acélnyúlás maximális értéke 0,5% lehet. (ε b 0,25% és, vagy ε a ε f + 0,5%) Y t

31 31 MSZ A nyomott betonzóna vizsgálatához a beton σ-ε diagramját a 16a. ábra szerint szabad felvenni. A feszültségi ábra maximális ordinátáját képezõ σ bh méretezési feszültség értéke 11. táblázat szerint ahol σ bh = 0,85 R bn Rbn a beton 9. táblázat szerinti minõsítési értéke. A feszítõbetétek idealizált σ-ε diagramját az alkalmazott betét vizsgálatánál nyert eredményekbõl kell megállapítani. Ennek hiányában a tervezés céljára a 16b. ábrán megadott értékek használhatók, ahol Ep a feszítõelem rugalmassági tényezõjének a 2.3. szakaszban megadott értéke. A határállapot vizsgálatánál a nem feszített acélbetétek is figyelembe veendõk. A nem feszített acélbetétekben keletkezõ feszültség a betonacélok σ-ε diagramja alapján (16c. ábra) állapítható meg, ahol Es = 205 kn/mm 2. Nyomott acélbetétek csak akkor vehetõk figyelembe, ha azok kihajlás ellen megfelelõen biztosítva vannak. Nem feszített acélbetétek idealizált σ-ε diagramja 16. ábra

32 MSZ táblázat Beton nyomószilárdsági C 16 C 20 C 25 C 30 C 35 osztálya Minõségi érték R bn N/mm 2 16,0 20,0 25,0 30,0 35,0 Méretezési feszültség σ bh N/mm 2 13,6 17,0 21,2 25,5 29,8 Hajlításra igénybevett szerkezetek Tapadóbetétes szerkezetekben akár elõ-, akár utófeszítettek a feszítés hatását oly módon kell figyelembe venni, hogy a keresztmetszet elfordulásából számított fajlagos nyúlást hozzá kell adni a feszítõelem feszítési nyúlásához. Nem tapadóbetétes szerkezeteknél pontosabb, pl. vonórudas tartóként való számítás hiányában a feszítõerõnek a tartó alakváltozásából származó növekedését figyelmen kívül szabad hagyni. Központos nyomásra igénybevett elemek esetén a határállapot vizsgálata szükségtelen. Központosan húzott, ill. kis külpontosságú húzott elemben a határállapotban az igénybevételeket egyedül az acélbetéteknek kell felvenniük. E vizsgálatnál feltételezhetõ, hogy a feszített és nem feszített acélbetétek feszültsége a 0,2%-os névleges folyási, ill. a folyási határt eléri Nyírásvizsgálat a határállapotban A húzófeszültségeket a mértékadó igénybevételekbõl, a feszítõerõt is figyelembe véve a be nem repedt keresztmetszet feltételezésével kell megállapítani. A keletkezõ húzófeszültség legfeljebb 25%-kal haladhatja meg a 9. táblázat 5. sorában szereplõ értékeket. A ferde húzó feszültségeket a tartó azon szakaszán, ahol azok a 9. táblázat 5. sorában szereplõ értékek 60%-át meghaladják, acélbetétekkel kell felvenni. E célra az acélbetétek határfeszültségét a 10. táblázatból kell venni. 5. AZ ERÕTANI SZÁMÍTÁSSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT EGYÉB KÖVETELMÉNYEK 5.1. Fáradási vizsgálat Vasbetonszerkezeteket fáradás szempontjából megvizsgálni általában nem kell, kivéve, ha azt a Közlekedési Minisztérium külön elõírja Építés közbeni állapotok vizsgálata feszített vasbeton szerkezetek esetén A feszített vasbeton szerkezetekre vonatkozó erõtani számításnak a teherbírás igazolásán kívül tartalmaznia kell az építés közbeni állapotok és a repedéskorlátozás vizsgálatát, továbbá az alakváltozás ellenõrzését Vizsgálat a beton feszítésekor A beton feszítésekor fellépõ feszültségek vizsgálata során a feszítõerõn és az egyidejûleg mûködõ állandó jellegû terheken kívül általában még a következõket kell figyelembe venni. Elõfeszített szerkezetek: a beton érlelésével kapcsolatos hõmérsékletváltozás esetleges hatását a szakasz szerint az acélbetétek ernyedését a szakasz szerint. Utófeszített szerkezetek: a rugalmas alakváltozásból származó, továbbá a súrlódási és ékelési veszteségeket a és szakasz szerint. Az e terhelõ erõkbõl és elmozdulásokból számított betonfeszültség sehol sem haladhatja meg a 9. táblázatban a beton minõségétõl függõ megengedett nyomó-, húzófeszültség, ill. húzó fõfeszültségeket.

33 33 MSZ Vizsgálat a szállítás, szerelés, beemelés stb. mértékadó helyzeteiben A szállítás, szerelés, beemelés stb. mértékadó helyzetiben keletkezõ feszültségek számítása során a feszítõerõk és az ezekben az állapotokban mûködõ terhelõ erõkön és mozgásokon kívül még az alábbiakat kell figyelembe venni: Elõrefeszített szerkezetek: a beton zsugorodása a beton kúszása 2.1. szakasz szerint 2.2. szakasz szerint Utófeszített szerkezetek: a beton zsugorodása 2.1. szakasz szerint az acélbetétek ernyedése szakasz szerint a beton kúszása 2.2. szakasz szerint de mindezeket olyan mértékben, amennyi a szállítás, szerelés, beemelés, rábetonozás stb. idõpontjáig számítás szerint bekövetkezik. Ha erre vonatkozólag megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, a beton zsugorodásának és kúszásának számításba vett mértéke a 2.1. és 2.2. szakasz szerinti teljes értéknek legalább a fele legyen, az acélbetétek szakasza szerinti lassú alakváltozását pedig teljes értékkel kell figyelembe venni, feltéve, hogy a csökkent feszítõerõ feltételezése a biztonságot szolgálja. Utófeszített szerkezetek esetén, ha a betéteket késõbbi idõpontban még egyszer megfeszítik, a feszítõerõket csökkentõ hatásokat ezen újabb feszítés mértékétõl és idõpontjától függõen kell számításba venni. E terhelõ erõk és elmozdulások figyelembevételével a különbözõ mértékadó helyzetekben számított betonfeszültségek sehol sem haladhatják meg a beton szilárdsági osztályától függõ megengedett nyomó- vagy húzófeszültségeket, ill. húzó fõfeszültségeket (9. táblázat) Repedéskorlátozás Vasbetonszerkezetek repedésmentességét általában nem kell biztosítani Repedéstágasság szempontjából a vasbetonszerkezeteket az I. tehercsoportosítás alapján, a hasznos terhet üzemi értékkel véve, ellenõrizni kell. Repedéstágasságot vizsgálni általában csak olyan szerkezeti elemekben kell, amelyekben az acélbetétek korróziója az áthidaló szerkezet állékonyságára és teherbírására számottevõ közvetlen hatással van (pl. felszerkezet, oszlopsor talpgerendája, fejgerenda, oszlop). Nem kell repedéstágasságot vizsgálni: szigeteléssel védett felület mentén, olyan szerkezeti elemekben, amelyekben az acélbetétek korróziója az áthidaló szerkezet állékonyságára és teherbírására a végleges hidaktól megkívánt élettartamon belül számottevõ közvetlen hatással nincsen (gyalogjárda konzol, kiegyenlítõ lemez, szárnyfal, támfal, süllyesztõszekrény stb.) A mértékadó repedéstágasság számítása során a következõ feltevéseket kell alkalmazni: a repedéstágasság a húzott öv felöli szélsõ acélbetétek súlyvonalában értendõ, a keresztmetszet a II. (rugalmas, berepedt) feszültségi állapotban van, a repedések környezetében a húzott acélbetétek palástján a tapadófeszültség egyenletes és arányos a beton húzási határfeszültségével. Axiális igénybevétellel terhelt szerkezet húzott acélbetétjének tengelyében a mértékadó repedéstágasság az alábbi: 2 1 σ a M = s II d ψ 2 σ bi α E s ahol α a tapadási tényezõ σ sii a húzott szélsõ hosszacélbetétben a II. (rugalmas, berepedt) feszültségi állapotban számított feszültség σ bi a beton húzott oldali szélsõ szálában az I. (rugalmas) feszültségi állapot feltételezésével számított fiktív húzófeszültség, tekintet nélkül a húzási határfeszültség túllépésére,

34 MSZ d α a hosszacélbetét átmérõjének és a tapadási tényezõjének hányadosa, amelyet különbözõ acélbetétek együttes alkalmazása esetében a 2 d 1 d i α hányadossal kell helyettesíteni. ψ = 1 α σ hh 0,5 általános esetben 3 σ bi ψ = 1,0 gyakran ismétlõdõ igénybevételnél. (Hasznos tehernél) Acélbetét: sima α = 1,0 periódikus α = 2,0 csoportos α = 2,0 A repedéstágasság határértéke általában 0,2 mm vízben vagy agresszív környezetben 0,1 mm Az olvasztósózás hatásának közvetlenül, vagy a pályaburkolat és a szigetelés megsérülése esetén közvetve kitett szerkezeti elemet (pályalemez, pályatartó stb.) agresszív környezetben lévõnek kell tekinteni. A repedéstágasság szempontjából elõírt feltételek megtartására elsõsorban magasabb betonszilárdsági osztály, ezenkívül kisebb átmérõjû acélbetétek alkalmazásával kell törekedni A feszített vasbeton szerkezetek vizsgálata során igazolni kell, hogy az MSZ szakaszában meghatározott I. csoportosítás szerinti terhekbõl a hasznos terhet az MSZ szakasza szerinti üzemi értékével véve a szerkezet egyik keresztmetszetében sem keletkezik a szélsõ szálban húzás. E vizsgálat során azt is ki kell mutatni, hogy a húzó fõfeszültségek nem haladják meg a 9. táblázat 6. sorában szereplõ értékeket. Elemekbõl összefeszített (szeletelt) hídszerkezetnek az MSZ szakaszában elõírt teljes teherre húzásmentesnek kell lennie. Korrózió szempontjából különösen káros külsõ hatásoknak kitett szerkezeteket repedéskorlátozás szempontjából keresztirányú húzófeszültségekkel szemben fennálló repedéskorlátozásra is meg kell vizsgálni. Hajlított tartók azon részein, ahol a feszítõbetétek vagy acélbetétek esetleges korróziója a tartó teherbírására kihatással nincs, a szélsõ szálban a 9. táblázat 6. sorában szereplõ húzófeszültségek megengedhetõk. Ezeket túllépni csak akkor szabad, ha a következõ képlettel számított repedéstágasság (w s ) nem nagyobb, mint 0,1 mm. 2 w s = ( σ s II σ si ) d 0,1 mm 4 E s α σ be ahol σ sii a berepedt keresztmetszettel számított húzófeszültség a feszítõhuzalban, vagy acélbetétben. σ si a repedésmentesnek feltételezett keresztmetszettel számított húzófeszültség a feszítõhuzalban vagy acélbetétben. σ be a 9. táblázat 6. sorában szereplõ megengedett feszültség a betonban. α és δ az szakasz szerint. Repedésmentesség szempontjából a szerkezetet általában nem kell megvizsgálni. A repedéskorlátozási, illetve repedésmentességi vizsgálatnál abból a feltevésbõl szabad kiindulni, hogy a szerkezetben a várható feszültségveszteségek már lejátszódtak Az alakváltozások ellenõrzése Vasbeton hidak 15 m-nél nagyobb támaszközû szerkezeti elemeinek számítása során igazolni kell, hogy a számított lehajlás nem lépi túl az MSZ ben elõírt értéket. 15 m-nél kisebb támaszközû szerkezeti elemek alakváltozásait általában nem kell kimutatni, kivéve a különleges (pl. íves, merev acélbetétes stb.) szerkezeteket, továbbá azokat a tartókat, melyek magassága kisebb, mint amit a ill. a szakasz elõír. A lehajlásra vonatkozó számítások során elégséges a teljes repedésmentes keresztmetszetet az acélbetétek elhanyagolásával figyelembe venni. i

35 35 MSZ Feszített beton hídszerkezetek 10 m-nél nagyobb támaszközû szerkezeti elemeinek számítása során az MSZ fejezet 3.6. szakasza szerint igazolni kell, hogy a számított lehajlás nem lépi túl a megengedett mértéket, 10 m-nél kisebb támaszközû szerkezeti elemek alakváltozásait általában nem kell kimutatni, kivéve, ha különleges (pl. újszerû feszítési megoldással készülõ) szerkezetrõl van szó. A lehajlásra vonatkozó számítások során megengedett a teljes, repedésmentes keresztmetszetet figyelembevenni, az acélbetétek elhanyagolásával. A beton rugalmassági tényezõjét a szakaszban elõírt értékkel kell számítani Az alakváltozás miatti túlemelést az MSZ szakasz szerint kell számítani. Az állandó, ill. tartós jellegû teher hatására bekövetkezõ alakváltozás meghatározásakor mind a betonban, mind a feszítõelemben bekövetkezõ feszültségveszteségeket a t = idõponthoz tartozó értékükkel kell figyelembe venni. Többtámaszú folytatólagos szerkezet esetében elegendõ az állandó, ill. tartós jellegû terheket figyelembe venni A rideg törés elhárítása A rideg törés veszélyének elhárítása céljából a feszített tartót úgy kell megtervezni, hogy a legnagyobb mértékadó igénybevétel helyén a törõigénybevétel haladja meg a névleges repesztõigénybevétel 1,2-szeresét. A néveleges repesztõigénybevétel számításánál a beton névleges húzófeszültségét a 9. táblázat 6. sorában megadott feszültségértékek háromszorosának kell felvenni. 6. SZERKESZTÉSI SZABÁLYOK 6.1. vasbeton szerkezetek védelme A vasbetonszerkezeteket úgy kell tervezni, hogy ne legyenek közvetlenül kitéve a használatból származó kopás veszélyének. A hídpálya felületét a kocsipályán és a gyalogjárdákon általában aszfalt vagy az olvasztósó hatásának ellenálló más burkolattal kell ellátni A betont, ill. acélbetétet meg kell védeni a káros fizikai és kémiai hatások (pl. savas talajok, talajvizek, korróziót okozó gázok és az olvasztósó hatása) ellen Acélbetét, feszítõelemek Ugyanabban a keresztmetszetben különbözõ szilárdságú acélbetétek alkalmazását kerülni kell. Sima felületû acélbetéteket csak alárendelt jelentõségû helyekre szabad betervezni Vasbeton hídszerkezetek sima vagy bordás felületû acélbetéteinek végzõdésére, túlnyújtására és toldására a következõ elõírások mértékadók Vasbeton szerkezetek sima felületû acélbetéteit, kengyeleit, valamint a lemezek elosztó acélbetéteit mindkét végükön általában kampóval kell tervezni. A kampók megkívánt legkisebb méreteit a 17. ábra mutatja. Központosan nyomott oszlopok hosszbetéteinél merõleges kampót is szabad tervezni. Ha azonban a szerkezet helyes kialakítását vagy a beton elkészítésének egyenletességét a kampók akadályozzák, a nyomott fõacélbetéteknek, valamint a húzott fõacélbetéteknek és az elosztóacélbetéteknek azok a végei, amelyeknél a lehorganyzási hossznak legalább fele a beton nyomott övébe esik, kivételesen kampó nélkül is tervezhetõk. Ilyenkor azonban a húzott acélbetétet 15 d-vel, a nyomott acélbetétet pedig 10 d-vel tovább kell vezetni azon a helyen, ahol rá a és szakasz szerint még szükség van. Sima felületû húzott acélbetétek átfogással való toldásánál a kampókat nem szabad elhagyni. A mellékes rendeltetésû (távolságbiztosító, vagy erõátadásban nem szereplõ) acélbetétet kampó nélkül is szabad tervezni. Erõtani szerepû szerkezeti acélbetéteket (pl. csavarásból származó igénybevétel felvételére szolgáló kengyelek) fõacélbetétnek kell tekinteni.

36 MSZ ábra 18. ábra Húzott acélbetétek lehorganyzási hossza (c) 12. táblázat Acélminõség C10 C12 C16 C20 C25 C30 C35 B d 60d 45d 40d 35d 32d 30d B d 45d 35d 30d 25d 23d 20d B d 60d 45d 40d 35d 32d 30d Az acélbetétet a lehorgonyzási hossz (c) értékével túl kell vezetni azon a keresztmetszeten, amelyben az acélbetét teljesen ki van használva (19. ábra). A húzott acélbetét lehorgonyzási hosszát az acélbetét és beton minõségétõl függõen a 12. táblázat tartalmazza (d az acélbetét átmérõje). A lehorgonyzási hossztól függetlenül az acélbetétet a túlnyúlási hosszal túl kell vezetni azon a keresztmetszeten, amelyben az acélbetétre a számítás szerint még éppen szükség van. A túlnyújtásnak legalább fele lehetõleg tengelyirányú legyen, vagy azzal legfeljebb 45 -os szöget zárjon be. A túlnyúlási hossz a c lehorgonyzási hossz fele, de legalább 10 d.

37 37 MSZ ábra Hajlított és egyidejûen nyírt tartók esetén a lehorgonyzási és túlnyújtási hossz megállapítása során tekintettel kell lenni a ferde törés lehetõségére. E vizsgálat során 45 -os ferde repedést szabad feltételezni. A vizsgálat közelítõen a hajlítónyomaték ábrájának u értékû, a nyomatékcsökkenés irányában történõ képzelt eltolásával hajtható végre. Ha a nyírási teherbíráshoz nyírási acélbetét szükséges, u = h/2, ha nem szükséges nyírási acélbetét u = h. A nyomott acélbetét lehorgonyzási hosszának megállapításkor a kampók szerepét figyelmen kívül kell hagyni. A nyomott acélbetét lehorgonyzási hossza az acélminõségtõl függetlenül a 12. táblázaton található érték kétharmada. Konzolszerkezeteknél a táblázatban megadott értékeket 50%-kal növelni kell A húzott acélbetétek toldását kerülni kell. Ha a toldás nem kerülhetõ el, a toldást d 20 mm esetén átfogással kell tervezni. Kivételes esetben d 25 mm átmérõjû acélbetétet is szabad átfogással toldani (pl. lemezhidakban felgörbített acélbetét ferde szakaszán). Átfogással toldott acélbetéteket a toldási keresztmetszetben csupán területük 80%-ával szabad számításba venni. Olyan vasbeton szerkezeti elemekben, amelyekben a beton mindenütt húzásra van igénybevéve (pl. függesztõrudakban, vonórudakban), az acélbetétet átfogással toldani nem szabad. Nyomott és húzott acélbetét átfogással történõ toldása esetén (20. ábra) a toldási hossz azonos a lehorgonyzási hosszal. 20. ábra A 25 mm és nagyobb átmérõjû 50-es betonacélok toldásának elkerülése érdekében azokat 22 m hosszig egy darabban kell tervezni. A túlhosszban 14 m felett gyártott B betonacél szelvényalakja MSZ 339 szabványtól eltérõen nyílbordás.

38 MSZ Bordás felületû acélbetétek indokolt esetben kettes vagy hármas csoportokban egymáshoz érintkezõen is elhelyezhetõk. Megengedett elhelyezési módok: két szál esetében: három szál esetében: A betonacél átmérõjétõl függõ méretek meghatározásához a betonacél csoportot olyan egyedi szálnak kell tekinteni, melynek az átmérõjét a csoport keresztmetszetébõl számítják. A helyettesítõ átmérõ: ahol d n az egyedi szál átmérõje a kötegben lévõ szálak száma d h = d A helyettesítõ átmérõ maximális értéke húzott vasalás esetében d h = 36 mm, nyomott vasalás esetében d h = 50 mm lehet n l b = c a 12. táblázat szerint 21. ábra A csoportosan elhelyezett acélbetétek lehorgonyzása csak egyenes vonalú és eltolt elrendezésû lehet. (21. ábra) A húzott csoportos acélbetétek toldását kerülni kell. Ha elkerülhetetlen, akkor egyszerre egy keresztmetszetben csak egy egyedi acélbetét toldható átfogással. (22. ábra) 22. ábra

39 39 MSZ Felhajlított (kígyózó) acélbetétek legkisebb görbületi sugara az acélbetét tízszeres átmérõje. Húzott acélbetéteknek homorú görbülettel való tervezését, amely a vékony betonfedés lerepedését okozhatja, kerülni kell. Ilyen görbületnél az acélbetéteket lehetõleg egymást keresztezve a keresztmetszet nyomott részéig egyenesen kell tovább vezetni. Ha a homorú görbületet elkerülni nem lehet, az acélbetéteket sugárirányú kengyelezéssel kell a betonba bekötni. Ezeknek a kengyeleknek alakját, távolságát és keresztmetszetét úgy kell megállapítani, hogy az irányváltozás okozta teljes sugárirányú húzóerõ felvételét biztosítsák. A kengyeleket úgy kell elhelyezni, hogy minden homorú húzott acélbetét kengyelszár mellé kerüljön. 23. ábra Nyomott acélbetétek kívülrõl domború görbülettel való tervezésénél fenti elõírásokat értelemszerûen kell alkalmazni Merev acélbetétek keresztmetszeti területe 450 mm 2 -nél, szárvastagsága pedig 5 mm-nél kisebb ne legyen. A merev acélváz elemeit kihajlás ellen biztosítani kell. A hevederek távolsága ne legyen nagyobb a mértékadó tehetetlenségi sugár 70-szeresénél. A merev acélbetétes szerkezetet ezenkívül külön kengyelezni is kell. A merev acélbetétek anyagára, számítására és szerkesztésére az MSZ érvényes A legkülsõ acélbetétre vonatkozó legkisebb betonfedés értékét az alábbiak szerint kell megadni: általában agresszív környezetben talajjal érintkezõ szerkezeti részekre 30 mm 35 mm 40 mm de egyik betétnél sem lehet kisebb, mint a vizsgált acélbetét átmérõje. Agresszív környezetben lévõnek kell tekinteni minden hídszerkezetet, csõátereszt és támfalat, amely olyan úton vagy olyan út fölött van, amelyet sóznak vagy amelynek sózására a jövõben számítani lehet. (Ilyen utak pl. az autópályák, autóutak, országos fõutak, menetrendszerû autóbuszforgalmat lebonyolító alsóbbrendû országos közutak, forgalmas városi utak.) Az agresszív környezet határa az ilyen utak burkolatának szélétõl, arra merõleges irányban 10 m. Ugyancsak agresszív környezetben lévõnek számít minden gõz- vagy dieselvontatású vasútvonal feletti felüljáró és minden erõsen szennyezett levegõjû ipari környezetben lévõ hídszerkezet. Üzemben elõregyártott tartókra és szerkezeti részekre az elõírt érték 5 mm-rel kisebb.

40 MSZ Vasbetonhidak acélbetétváza olyan merev legyen, hogy az acélbetétek tervszerinti alakukat és helyüket a betonozás folyamán is megtartsák. A távolságtartó és alakbiztosító acélbetéteket a terven szerepeltetni kell. A betonfedést a betonozáskor elõre elkészített, megfelelõ méretû, rögzíthetõ és kellõ teherbírású mûanyag, azbesztcement, vagy habarcselemekkel kell biztosítani. Zúzottkövet, kavicsszemeket vagy hulladék betonacéldarabokat erre a célra tervezni nem szabad Vasbetonszerkezeteket közvetlenül a talajra tervezni nem szabad. A talaj és a vasbeton közé legalább 100 mm vastag szerelõbeton réteget kell elõirányozni Az átmérõcserék elkerülés érdekében az MSZ 339 betonacél szabványban szereplõ 14, 18, 22, 28 és 36 mm átmérõjû betonacélok alkalmazását a lehetõség szerint kerülni kell A lemez Tervezésnél alkalmazandó átmérõk: 8, 10, 12, 16, 20, 25, 32 és 40 mm, egymás melletti átmérõ-fokozatokat általában nem szabad betervezni A lemez vastagsága általában legalább a nyomatéki zéruspontok közötti távolság 1/20 része, de hídszerkezetek kocsipályalemezeinél A és B tehernél legalább 180 mm, C tehernél 160 mm, járdalemezeknél legalább 100 mm, lemezkonzoloknál a befogás helyén legalább 120 mm legyen. Vízjárásnak kitett alépítmény részét képezõ lemezek legkisebb vastagsága 200 mm A helyszínen szerelt lemez fõ és elosztó acélbetétei 8 mm-nél kisebb átmérõjûek ne legyenek A fõacélbetétek egymás közötti távolsága, a legnagyobb igénybevétel helyén, 100 mm és ennél kisebb lemezvastagság esetén a lemezvastagság másfélszeresénél, mm vastagság esetén 150 mm-nél, ezen felül pedig a lemezvastagságnál, de legfeljebb 300 mm-nél nagyobb ne legyen. A lemez egy síkban fekvõ fõacélbetétei és elosztóacélbetétei 300 mm-nél távolabb sehol sem lehetnek egymástól. Lemezekben legfeljebb minden harmadik acélbetétet szabad ugyanabban a keresztmetszetben ill. egy toldási hosszon belül átfogással toldani. A hajlított gerenda vagy lemez húzott acélbetéteinek a teljes betonkeresztmetszet területére vonatkoztatott elõírt fajlagos keresztmetszeti területe százalékban ahol µ min = 0,3% általában µ = 100 A A s b µmin µ min =0,1% a gerenda nyomott övében lévõ acélbetétek fajlagos keresztmetszetének kiszámításához. A kengyelek elõírt fajlagos keresztmetszeti területe százalékban ahol µ = 100 b a s µ min µ min = 0,1% általában µ min = 0,05% a kétszeres magasságnál nagyobb gerincszélesség esetében (b/h > 2); a s a gerenda tengelyével párhuzamos hosszegységre jutó kengyelek keresztmetszeti területe; b a gerincnek a hajlítás síkjára merõleges legkisebb szélessége. A nyomott oszlop, vagy nyomott fal hosszirányú fõ acélbetéteinek legkisebb fajlagos keresztmetszeti területe a teljes betonkeresztmetszet területére vonatkoztatva µ min = 0,6% A külpontosan nyomott szerkezetekben a hosszirányú fõ acélbetétek fajlagos keresztmetszete a kevésbé nyomott oldalon se legyen kisebb az e szakaszban elõírt értékek felénél.

41 41 MSZ Acélbetéteket a vasbeton járda- és kocsipályalemezekben mindkét irányban és mindkét oldalon (alul, felül) kell tervezni, még akkor is, ha a lemez egyes szakaszain az acélbetétekre számítás szerint szükség nincs. Többtámaszú lemezek esetén az ilyen helyeken alkalmazott acélbetétek mennyisége legalább az ugyanabban az irányban a lemez másik oldalán (alul ill. felül) számítás szerint szükséges acélbetétek mennyiségének 15%-a legyen Lemezek szabad szélei (alá nem támasztott peremei) mentén az acélbetéteket a betonkeresztmetszet körvonalát követõ alakban kengyelszerûen kell kialakítani (24. ábra). 24. ábra A lemezes gerenda együttdolgozónak számított nyomott övében a lemezt a gerenda irányára merõleges, a lemez felsõ széléhez közel haladó acélbetétekkel kell ellátni. Ezeknek az acélbetéteknek egymás közötti távolsága a lemezvastagság 2,5-szeresénél, ill. 300 mm-nél nagyobb ne legyen A gerenda A gerendák magassága általában a nyomatéki zéruspontok közötti távolsága 1/15-részénél kisebb ne legyen. Ennél kisebb tartómagasság esetén a tartót az 5.3. pont szerint lehajlásra ellenõrizni kell Gerendákban a fõacélbetétek átmérõje általában 10 mm-nél, a szerelõacélbetétek átmérõje a fõacélbetét átmérõjének felénél, ill. 8 mm-nél, a kengyelek átmérõje 8 mm-nél kisebb ne legyen Az egy sorban vagy egymás felett elhelyezett acélbetétek között a nagyobb acélbetét átmérõjével egyenlõ, de legalább 20 mm köz legyen, nagyobb acélbetét átmérõjénél kisebb köz nem lehet Gerendában ott is kell kengyeleket elhelyezni, ahol azokra számítás szerint nincs szükség. A kengyelek távolsága sem a bordaszélesség másfélszeresénél, sem a gerenda magasságának kétharmadánál, sem pedig 400 mm-nél nagyobb ne legyen. Általában zárt kengyeleket kell alkalmazni. A számítás szerint szükséges nyomott acélbetéteket kihajlás ellen kengyelekkel kell biztosítani. Ezeknek a kengyeleknek a távolsága a nyomott acélbetét átmérõjének 15-szörösénél nagyobb ne legyen Olyan négyszögkeresztmetszetû, ill. lemezes gerendákban, amelyeknél a bordamagasság nagyobb, mint 600 mm, a borda oldalfelületein a látható repedések megelõzése céljából a húzott zónában hosszirányú acélbetéteket kell alkalmazni. Az ilyen acélbetétek összterülete ne legyen kevesebb a bordakeresztmetszet egy ezrelékénél, de legalább 300 mm-en egy-egy 8 mm-es acélbetétet kell elhelyezni A hajlított, ill. külpontosan nyomott gerendák húzott oldalain tervezendõ acélbetétek megengedett legkisebb mennyiségét (µ min ) a teljes magassággal számított bordaterület figyelembevételével a szakasz szerint kell meghatározni Ha a gerendákban a ferde húzást vagy annak egy részét felgörbített acélbetétek veszik fel, ezeket úgy kell kiosztani, hogy minden függõleges keresztmetszetben legalább egy felgörbített acélbetét legyen. A ferde húzások felvételére rövid pótacélbetétek (úszóbetétek) alkalmazását kerülni kell Gerendák fõacélbetéteinek végeit (kampóit) lehetõleg a beton nyomott, ill. húzásra csekély mértékben igénybevett részeiben kell elhelyezni. Átfogással való toldása esetén egy keresztmetszetben a fõacélbetéteknek csupán 1/4-ét, de legfeljebb két fõacélbetétet szabad toldani.

42 MSZ Az oszlop Négyszögkeresztmetszetû oszlopok kisebb oldalhossza legalább 200 mm, körkeresztmetszetû oszlop, ill. szabályos sokszög oszlop keresztmetszetébe beírható kör átmérõje legalább 240 mm legyen. T vagy hasonló keresztmetszetû oszlop elemszélessége 150 mm-nél, keresztmetszeti területe pedig mm 2 -nél kisebb ne legyen. Az oszlopok hosszanti acélbetétei 14 mm-nél kisebb átmérõjûek ne legyenek. Vízjárásnak kitett alépítmény részét képezõ oszlopok minimális betonméretei az elõzõ bekezdésben közölt méretek kétszeresei legyenek Az oszlop hosszirányú acélbetéteinek összes keresztmetszeti területe ne legyen kisebb, mint amennyit a szakasz elõír. Merev acélbetétel alkalmazása esetén a kétféle (körkeresztmetszetû és merev) acélbetét együttes területe a beton tényleges keresztmetszetének legfeljebb 8%-a lehet A kengyelek ne legyenek egymástól a legvékonyabb hosszbetét átmérõjének 12-szeresénél távolabb. 500 mm-nél szélesebb oldallapok mentén a sarkokban elhelyezett acélbetéteken kívül közbensõ hosszacélbetéteket is kell tervezni. Ilyen acélbetéteket kihajlás ellen külön kengyelekkel kell biztosítani. Csavarvonalkengyeles oszlopokban a kengyel menetmagassága ne legyen a betonmag átmérõ negyedrészénél, ill. 100 mm-nél nagyobb Saruk, csuklók, szerkezeti gerendák Ha a felszerkezet kialakítása olyan, hogy sarukra nincs szükség, akkor gondoskodni kell arról, hogy a pillér, ill. hídfõ felsõ lapja a hídnyílás felöli élétõl számított 50 mm széles sávban terheletlen maradjon. A felszerkezetet ez esetben az alépítményhez le kell kötni Ahol a vasbetonszerkezetet nagy összpontos erõk aránylag kis felületen terhelik (saruk, csuklók, vonórúdbekötés stb. helyén), a szerkezetet a keresztirányú húzófeszültségek felvételére megfelelõ vasalással és kengyelezéssel (kosárvasalással) alkalmassá kell tenni Vasbetonszerkezetek acélsaruinak anyagára, számítására és szerkesztésére az MSZ vonatkozó elõírásai mértékadók A vasbeton csukló kialakítható a vasbeton keresztmetszetnek a csukló fogási irányban történõ, megfelelõ mérvû csökkentésével. A csuklóhézag m magassága nem lehet nagyobb, mint a legkisebb csuklóacélbetét átmérõjének kétszerese. A csuklóhézagot ajánlatos az állandó teherbõl számított normálerõ irányra közel merõlegesen elhelyezni. A párhuzamosan futó csuklóacélbetéteket egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok között legalább az acélbetétek átmérõjével egyezõ, de legalább 20 mm széles köz maradjon. Az egymást keresztezõ ferde acélbetétek a csukló elméleti forgástengelyén menjenek át. A nem rozsdamentes acélból készült csuklóacélbetétek átmérõje általában 20 mm-nél, tartósan víz alatt lévõ csukló esetén pedig 25 mm-nél kisebb ne legyen. Agresszív környezetben csak rozsdamentes anyagú csuklóacélbetétek tervezhetõk. A csukló környezetében erõteljes kengyelezésrõl (kosárvasalásról) kell gondoskodni A támaszok, saruk alatt az alépítmény teljes hosszúságában végigmenõ vasbeton szerkezeti gerendát kell kialakítani. A szerkezeti gerendának a saru alatt lévõ felületén erõteljes kétirányú vasalást kell tervezni A legnagyobb hajlítónyomaték helyére megállapított hosszirányú acélbetéteket a szerkezeti gerenda teljes hosszán változatlanul végig kell vezetni. A legkisebb hosszvasalás minden folyóméter szélességre 5 db 12 mm-es acélbetétet, a legkisebb keresztirányú vasalás folyóméterenként 4 db 10 mm-es zárt kengyel.

43 43 MSZ Rövid konzolok vasalását a tényleges erõjáték alapján kell meghatározni. A betonacélokban keletkezõ húzóerõk és a betonnyomóerõk nagyságát a statikai egyensúlyi feltételek alapján kell számítani. (25. ábra) A konzolokban kerülni kell a legörbített acélbetéteket. A húzóerõt felvevõ vízszintes acélbetétek megfelelõ lehorganyzását biztosítani kell Pályacsatlakozások A híd végén dilatációs berendezést kell alkalmazni, ha a dilatálás mértéke akkora, hogy a csatlakozó útburkolat a fellépõ mozgást károsodás nélkül nem tudja felvenni. 25. ábra A végkereszttartókat vagy a fõtartók végeit, a hídfõk, pillérek felsõ részeit és a pályacsatlakozást úgy kell tervezni, hogy a felszerkezet megemelhetõ és a saruk beigazíthatók és cserélhetõk legyenek. A terveken az emelés lehetõségeit, helyét, módját stb. ismertetni kell A dilatációs berendezéseket megtámasztó szerkezeti részeket az ott fellépõ erõhatásokra (pl. gumidilatáció által kifejtett erõ) méretezni kell Vonórúd A vonórudat a szerkezetbe úgy kell bekötni, hogy az a vonórúderõt a betonnak lehorgonyzás útján kellõ biztonsággal adja át. felületi kötéssel történõ erõátadást lehetõleg kerülni kell. A kétféle bekötés együttes hatását nem szabad figyelembe venni Vonórudas vasbeton hidakat úgy kell kialakítani, és megépítésüket úgy kell végrehajtani, hogy a fellépõ vonórúderõt valóban azok az alkatrészek vegyék fel, amelyek az erõtani számítás szerint ennek felvételére hivatottak Elõregyártott elemek Elõregyártott vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek tervezése során az elõzõekben elõírtakon kívül még a következõ szempontokra is figyelemmel kell lenni. Az elõregyártott szerkezetet lehetõleg kevés fajta, egyszerû alakú, könnyen mozgatható elembõl kell tervezni. Az ideiglenes építési állapotokban az elem (alsó öv, felsõ öv) tervezett helyzetét, a megfogások helyét és módját a terveken minden esetben fel kell tüntetni, és azt is elõ kell írni, hogy a kivitelezett szerkezeten ezeket hogyan kell megjelölni. Ha kis elem tetszõleges helyen történõ megfogása megengedhetõ, ezt a terveken szintén fel kell tüntetni. A terveken a különbözõ építési állapotokban megkívánt szilárdságot mind az elõregyártott elemre, mind a csatlakozó szerkezetre vonatkozólag elõ kell írni.

44 MSZ Az elõregyártott elemek, ill. szerkezetek terveinek elkészítése során a mérettûrésekre figyelemmel kell lenni. A mérettûrések megkívánt értékeit a terveken fel kell tüntetni. A méreteltérések kedvezõtlen összegezõdésének elkerülés céljából az elõregyártott elemeket, ill. szerkezeteket úgy kell tervezni, hogy az egyes elemekre megadott méreteltérések kapcsolatonként külön-külön kiküszöbölhetõk legyenek Elõregyártott elemek alakját a kizsaluzás, szállítás, beemelés, elhelyezés, kapcsolat-kialakítás stb. szempontjainak figyelembevételével kell megválasztani. A közúti terhet viselõ elõregyártott elemek legkisebb betonméretei a következõk (26.ábra). Oszlopoknál és hasonló elemeknél (rácsos tartó rúdja, ívek stb.) a legkisebb elemvastagság 150 mm. Zárt üreges keresztmetszet esetén a falvastagság legalább 80 mm legyen. Gerendáknál (lemezes gerendáknál) 80 mm-nél kisebb átlagos keresztmetszeti vastagság nem alkalmazható, de a legkisebb méret se legyen 60 mm-nél kisebb. Lemezek (bordás lemezek, teknõlemezek stb.) vastagsága 80 mm-nél kisebb ne legyen. A közvetlenül terhelt végleges szerkezet összvastagsága a 6.3. szakaszban megadottnál kisebb ne legyen. 26. ábra Elõregyártott elemeknél a könnyebb kizsaluzás, ill. a zsaluzatból történõ könnyebb kiemelés érdekében megfelelõ hajlású felületeket és a belsõ sarkokban lekerekítést kell tervezni A zsaluzatot olyan merevségûre kell tervezni, hogy az a vibrálás, nedvesség és esetleges más kedvezõtlen hatásokra csak kis mértékben deformálódjék, és az elemek terv szerinti alakját a mérettûréseken belül biztosítsa. A zsaluzati elemek kapcsolatait úgy kell kialakítani, hogy a zsaluzat a cementhabarcs kifolyását gátolja meg. Könnyebb kizsaluzás érdekében a zsaluzat betonnal érintkezõ felületeinek olyan anyagokkal történõ bevonását célszerû elõírni, amely anyagok vízben nehezen oldhatók, a betonra nem károsak, nem színezik el és nem, vagy rosszul tapadnak a zsaluzat anyagához Elõregyártott elemek elosztóacélbetéteinek és kengyeleinek átmérõje 5 mm-nél kisebb nem lehet. Azoknál a betonfelületeknél, amelyekre az építés során helyszínen készülõ beton vagy cementhabarcsréteg (rábetonozás, kopóbeton, cementsimítás stb.) kerül, 5 mm-rel kisebb betonfedés elegendõ. Ha az acélbetéteket két elem csatlakozásánál átfogással toldják, a bekötési hossz csökkentésére célszerû ezeket zárt, hurkos megoldással tervezni. Gerendák nyomott övében az övszélességtõl függõen minimum két darab, legalább 10 mm átmérõjû, kengyelekkel megfogott acélbetétet akkor is el kell helyezni, ha erre számítás szerint nincs szükség. Elõregyártott gerendákban elhelyezett kengyelek közül legalább minden második zárt legyen. Elõregyártott tartók együttdolgozását biztosító, helyszínen készített lemezben a tartóra merõleges irányban elhelyezett együttdolgoztató acélbetét keresztmetszete a helyszíni betonkeresztmetszetnek legalább 0,5%-a legyen.

45 45 MSZ Az ideiglenes kapcsolatokat a legkisebb igénybevételek helyére kell tervezni. Az elemek a szerkezetben egymásra vagy az alátámasztó szerkezetre felületen és ne élben támaszkodjanak, ill. feküdjenek fel. A felfekvések alá az egyenletesség biztosítására közvetlenül az elem elhelyezése elõtt készítendõ 20 mm-nél nem vastagabb cementhabarcsréteget kell elõírni. A legkisebb felfekvési hossz mm-ben, ha pontosabb vizsgálat nem készül, gerendáknál, lemezeknél, bordás lemezeknél f = L 100 mm ahol L az elem támaszköze méterben. A kapcsolatnak a számított igénybevétel átadásán kívül állékonyság szempontjából is meg kell felelnie. Elcsúszás, lecsúszás veszélyének kitett elemek felfekvését a súrlódó erõkön kívül merev kapcsolóelemekkel (tüskékkel, csapokkal, átkötõvasak összehegesztésével stb.) is biztosítani kell. Az ideiglenes, illetve a végleges szerkezet kapcsolatait (csuklóit) olyan elrendezésben kell tervezni, hogy egy kapcsolat (csukló), ill. tartóelem tönkremenetele legfeljebb a közvetlenül csatlakozó elemek állékonyságát veszélyeztesse. A kapcsolatokat úgy kell megtervezni, hogy azok a terv szerint megkívánt mozgásokat tegyék lehetõvé, a nem kívánatos mozgásokat pedig gátolják meg Feszített vasbeton szerkezetekre vonatkozó külön elõírások Feszített vasbetonszerkezetek esetén a vasbetonra vonatkozó elõírásokon kívül még a következõk a mértékadók. Feszített szerkezetek tervének tartalmaznia kell mindazon gyártási, szerelési, építési stb. utasításokat (a feszítés idõpontja, a beton érlelésének módja, a kizsaluzás idõpontja stb.), valamint a felhasználandó anyagok minõségére vonatkozó különleges elõírásokat, amelyek megtartása a szerkezet tervezése során feltételezett mûködés biztosításához szükséges Feszítõelemek, acélhuzalok, pászmák, kábelek Feszített vasbeton szerkezetekben a feszítõ betéteket úgy kell elhelyezni, hogy a 13. táblázat szerinti betontakarás meglegyen. A huzalok közötti szabad köz mind függõleges, mind vízszintes értelemben legalább 20 mm legyen, de a méret megállapításánál az adalékanyag legnagyobb szemnagyságára is figyelemmel kell lenni. Utófeszített szerkezet védõcsõben elhelyezett kábelei között függõleges értelemben a csõátmérõ 75%-a, vízszintes értelemben a csõátmérõnek megfelelõ köz legyen. Utófeszített szerkezetekben, védõcsõ nélküli kábel esetén a feszítõelemek elhelyezése céljából alkalmazott hornyok és lyukak közötti beton vastagsági mérete legalább 40 mm legyen. Ha a kábelek görbületi sugara R 10 m, a lyukak közötti betonvastagságot az irányváltozásból származó igénybevételek figyelembevételével kell meghatározni. Feszített vasbeton hídnál elõírt legkisebb betonfedés (mm) Elem Feszítõhuzal, pászma, pászmacsoport Feszítõkábel és feszítõrúd védõcsõben Feszített acélbetétek 13. táblázat Környezet Nem agresszív Agresszív vasbeton szerkezetekre vonatkozó elõírás szerint Üzemben elõregyártott tartóknál a betonfedés mértéke 5 mm-rel csökkenthetõ.

46 MSZ Elõrefeszített hídszerkezetek feszítõ acélbetéteit általában egyenes vonalban kell vezetni. Különleges körülmények között a törtvonalban fellépõ erõk felvételérõl megfelelõen méretezett segédszerkezetekkel (tüskékkel, lehorgonyzásokkal stb.) kell gondoskodni. Utófeszített hídszerkezetek ívesen vezetett feszítõkábeleinek vonalvezetése függõeleges síkban lehetõleg folytonos nagysugarú ívû legyen. A kábelek vízszintes síkú vonalvezetése lehetõleg irányváltozástól mentes legyen. Ha az iránytörés a vízszintes síkban nem kerülhetõ el (pl. sok kábel alkalmazása esetén), az irányváltozás szintén nagysugarú ívvel történjék. Az irányváltozásból származó keresztirányú erõk felvételérõl a kábelek megfelelõ kiosztásával, vagy erre a célra szolgáló kengyelek alkalmazásával gondoskodni kell. A kábeleket a lehorgonyzáshoz közvetlenül csatlakozó mintegy 0,5 m-es szakaszon egyenes vonalban kell vezetni. A lehorgonyzó berendezés homloksíkja a kábeltengelyre merõleges legyen. Párhuzamos huzalokból álló kábelek huzaltávolságát rendezõ betétekkel kell biztosítani Elõfeszített vasbeton hídszerkezetekben felületi kötéssel lehorgonyzott, 3 mm-nél nagyobb átmérõjû feszítõ acélhuzalok felületét a tapadás fokozása céljából rovátkolással vagy más megfelelõ módon kell kialakítani. Sima huzalt alkalmazni nem szabad. A feszítõbetétek (kábelek) lehorgonyzásainak kiosztásánál arra kell törekedni, hogy a lehorgonyzásnál átadódó erõk a tartó, ill. a tartóvéget lehetõleg egyenletesen és szimmetrikusan terheljék. A lehorgonyzó elemek tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a feszítõerõt lehetõleg egyenletesen vigyék át a betonfelületre. Az elemek mögötti betonrészeket minden esetben kengyelezéssel és spirális vasalással kell ellátni a keresztirányú húzófeszültségek felvétele céljából. Utófeszített hídszerkezetek tervezése során gondoskodni kell arról is, hogy a kábelek és a lehorgonyzó elemek tervszerinti helyzete a betonozás közben biztosítva legyen. Ennek érdekében az ideiglenes megtámasztásra szolgáló szerkezeteket (rendezõ rácsokat, tüskéket, zsámolyokat stb.) kellõ részletességgel meg kell tervezni A feszítõbetéteket a korrózió ellen meg kell védeni. Belsõkábeles utófeszített tartók esetén a korrózióvédelem mellett a tapadást is biztosítani kell. A lehorgonyzó elemek korrózió elleni védelemrõl (pl. mázolás, betonozás útján) ugyancsak gondoskodni kell A feszített vasbetontartó felületei mentén lágyacél hálóvasalást kell alkalmazni Beton Zsaluzat A beton-keresztmetszet részterületeiben alkalmazott hossz- és keresztirányú hálóvasalás acélbetéteinek keresztmetszeti területe a beton keresztmetszet részterületeinek százalékában B acélbetétekbõl legalább 0,20%, B és B acélbetétekbõl legalább 0,10% legyen. A háló lyukbõsége legfeljebb 200 mm lehet. Az acélbetétek kiosztásánál figyelemmel kell lenni a feszítõelemek helyzetére. A felület mentén egyenletesen elhelyezett feszítõhuzalok a hálóvasalásba beszámíthatók. Feszített betonszerkezetek keresztmetszetét úgy kell kialakítani, és a vasbetéteket úgy kell elrendezni, hogy a beton könnyen bedolgozható és a rendelkezésre álló berendezésekkel történõ kifogástalan tömörítése biztosítható legyen. Helyi összpontos erõhatások helyén (tartóvégeken, alátámasztási és tartóbekötési pontokon) célszerû a betonkeresztmetszet egyes méreteit megnövelni abból a célból, hogy a szerkezet a helyi erõhatásokból származó erõtani számítással pontosan nem követhetõ igénybevételek felvételre jobban alkalmas legyen. A betonkeresztmetszet méreteinek növelését minden esetben fokozatos átmenettel kell kialakítani és a méretnövelésbõl származó súlyvonaleltolódás csökkentésére kell törekedni. A zsaluzat tervezésénél különösen gondot kell fordítani arra, hogy az elõrefeszített szerkezet huzaljai, ill. az utófeszített szerkezet kábelei egyszerûen legyenek beszerelhetõk, továbbá arra, hogy a zsaluzat ill. annak egyes részei a beton szilárdulásának megfelelõen egyszerûen legyenek meglazíthatók, ill. eltávolíthatók.

47 47 MSZ Feszítés Nagyméretû feszített vasbeton szerkezetek zsaluzásának tervezése során gondoskodni kell arról is, hogy a zsaluzatnak a feszítés elõtt el nem távolítható részei a feszítésbõl, ill. zsugorodásból származó mozgásokat ne akadályozzák, és az állványt az elõírt idõpontban és módon le lehessen ereszteni. A zsaluzatot olyan merevségûre kell tervezni, hogy az a vibrálás, nedvesség és esetleges egyéb kedvezõtlen hatásokra csak kis mértékben deformálódjék, és az elemek terv szerinti alakját a mérettûréseken belül biztosítsa. A szerkezet feszítõ huzaljainak csoportos megfeszítése esetén gondoskodni kell arról, hogy az egyes szálak közel egyenlõ nyúlása biztosítva legyen. A tervezés során mindenkor figyelemmel kell lenni a rendelkezésre álló feszítõberendezés méreteire, a kifejthetõ erõ nagyságára, valamint a várható feszültségveszteségekre. A terven elõ kell írni a feszítés végrehajtására szolgáló berendezés munkakezdés elõtti ellenõrzését üzembiztonság és a feszítõerõ-kifejtés pontossága szempontjából. A berendezés ellenõrzését erõmérõ eszközök közbeiktatásával kell végrehajtani. A feszítõerõ nagyságának ellenõrzésére a feszítõelem kihúzódásának mérését is elõ kell írni. Ha utófeszített szerkezetek esetén az alkalmazott feszítõelemeket egymás után feszítik meg, a feszítés sorrendjét és lépcsõit úgy kell megválasztani, hogy feszítés közben a szerkezetben káros feszültségek vagy alakváltozások ne keletkezzenek, és a szerkezet a feszítés befejeztével a számítás szerinti állapotba kerüljön. A feszített sorrendjét és mértékét a terven elõ kell írni. Ha a szerkezetet átadása utáni késõbbi idõpontban újra kell feszíteni, a feszítés módját, mértékét és idõpontját meg kell tervezni és a híd törzskönyvében rögzíteni kell. Az utófeszített vasbeton hídszerkezeteknél gondoskodni kell arról, hogy a betonnak és az acélnak az erõtani számítás során feltételezett alakváltozásai akadálytalanul lejátszódhassanak. Olyan feszített szerkezetek esetében, amelyekben a feszítõbetétek súrlódásából származó veszteség jelentõs, annak csökkentésére csak olyan intézkedések írhatók elõ, (pl. kenõanyag, alátétlemezek alkalmazása), melyek a tapadás szempontjából káros anyagoknak a feszítés után történõ eltávolítását biztosítják. Az esetleg alkalmazott szerelési csuklóknál, munkahézagoknál ugyancsak gondoskodni kell arról, hogy a terv szerinti mozgások akadálytalanul lejátszódhassanak. VÉGE MELLÉKLET Szokványos szerkezetek és szerkezeti elemek méretezése során megengedett közelítõ számításmódok. M1. EGYÜTTDOLGOZÓ SZÉLESSÉG M1.1. Hajlított szélesövû nyitott vagy zárt keresztmetszetû gerendatartók feszültségeit és rugalmas alakváltozásait az övek tárcsahatásának figyelembevételével kell meghatározni. A tartógerinchez kapcsolt övrészek együttdolgozó szélességét részenként kell meghatározni. A teljes és az együttdolgozó szélességi méretek értelmezését az M1. ábra mutatja. Az M2. ábra szerint meghatározott együttdolgozó szélességek tartóhossztengelye mentén való változását az M1. táblázat szerint kell számításba venni. A b/l i viszony számításához szükséges l i ideális támaszköz az M1. táblázat harmadik oszlopa szerint határozható meg.

48 MSZ M1. ábra A b i szélességek a gerincszélek és a pályalemez középvonalának metszéspontjától mérendõk. A pályalemez szokványos méretû kiékeléseit nem szabad figyelembe venni. Ha b 0,7, akkor ρ F = 0,173 l i ρ s = 0,104 M2. ábra