10. szám 130. évfolyam június 26. TARTALOM

Átírás

1 10. szám 130. évfolyam június 26. Utasítások TARTALOM oldal 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10. ) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerét leíró kézikönyvének kiadásáról 793 Utasítások 27/2015. (VI. 26. MÁV ÉRT. 10. ) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT LEÍRÓ KÉZIKÖNYVÉNEK KIADÁSÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen Biztonságirányítási Kézikönyv (a továbbiakban: BIR) célja a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: MÁV Zrt.) a vasútbiztonsági engedély és a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés biztosítása: a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/ EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004/49 EK irányelv, a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1169/2010/EU rendelet, a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendelet, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet alapján. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamenynyi szervezeti egységére és munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és folyamatos karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója felelős. 3.0 A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmakat a MÁV Zrt. Biztonságirányítási Rendszerének elemeit részletesen szabályozó 1. melléklet tartalmazza. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Jelen utasítás a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való meg-

2 794 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám felelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1169/2010/EU rendelet II. mellékletének megfelelő struktúrában készült, az alábbi rendszerben: Eljárás jele Eljárás neve A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes kockázat kezelésére irányuló intézkedések B. A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése D. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása F. A felelősségi körök megállapítása G. A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken H. A személyzetnek és képviselőinek minden szinten történő bevonása I. A folyamatos fejlesztés biztosítása; nyomon követési eljárás J. A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet minden tagjával ismertetett biztonsági politika K. A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások L. Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok, valamint egyéb feltételek teljesítésére M. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amenynyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan N. Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el O. A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések P. A biztonsági információk dokumentálásakor alkalmazandó eljárások és formátumok, továbbá a döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére vonatkozó eljárás meghatározása Q. Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre R. Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések S. A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések T. A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezése U. Az infrastruktúra biztonságos működése V. Karbantartás és anyagbeszerzés W. A forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése 4.2. A 4.1. pontban foglalt eljárások részletes leírását az utasítás 1. melléklete tartalmazza A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendeletnek megfelelő karbantartási rendszer leírását az 1. melléklet B fejezete tartalmazza, az EU rendelet III. fejezetének struktúrájában, így ahhoz külön értékelő dokumentum nem tartozik A biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúttársaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló 1078/2012/EU rendeletben szabályozott nyomon követési eljárást a 4.1. pontban hivatkozott 1169/2010/EU rendelet II. melléklete nem tartalmazza, azt új eljárásként az 1. melléklet I fejezete szabályozza. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások Az 1. mellékletben szabályozott eljárások az Európai Unió vonatkozó rende lkezésein, jogszabályokon és

3 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 795 belső utasításokon alapulnak, a hivatkozásokat a MÁV Zrt. Biztonságirányítási Rendszerének elemeit részletesen szabályozó 1. melléklet tartalmazza Módosítások, hatályon kívül helyezések Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009. (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás, valamint ezen utasítást módosító 36/2012. (VII. 13. MÁV Ért. 16.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás és a 26/2013. (IV. 19. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételt követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Eljárásgyűjtemény (A-W). Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

4 796 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Eljárásgyűjtemény (A-W). A. A vasúttá rsaság tevékenységéhez kapcsolódó összes kockázat kezelésére irányuló intézkedések B. A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése D. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása F. A felelősségi körök megállapítása G. A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken H. A személyzetnek és képviselőinek minden szinten történő bevonása I. A folyamatos fejlesztés biztosítása; nyomon követési eljárás J. A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet minden tagjával ismertetett biztonsági politika K. A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások L. Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok, valamint egyéb feltételek teljesítésére M. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan N. Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el O. A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések P. A biztonsági információk dokumentálásakor alkalmazandó eljárások és formátumok, továbbá a döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére vonatkozó eljárás meghatározása Q. Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre R. Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések S. A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések T. A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezése U. Az infrastruktúra biztonságos működése V. Karbantartás és anyagbeszerzés W. A forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése

5 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 797 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések

6 798 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A Társaság működésével kapcsolatos kocká zatok azonosítása A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás célja A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a 402/2013/EU VÉG- REHAJTÁSI RENDELET értelmében a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó általános irányelvek meghatározása a vasútbiztonság fejlesztése és javítás érdekében. 2004/49/EK irányelv 7. cikkében rögzített közös biztonsági célokról hozott 2010/409/EU határozat alapján a közös biztonsági célok első csoportjának meghatározása egy folyamat első lépésének tekintendő, azt folyamatosan tovább kell fejleszteni. A kockázatértékelés által betöltött kulcsfontosságú szerepe alapján jelen eljárás célja: a) kockázatértékelési eljárás leírása, amely azonosítja a veszélyeket, kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket, b) valamennyi azonosított veszély kezelése kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel, c) a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása. A kockázatkezelési eljárás magában foglalja: a) a kockázatkezelési eljárás elveit, az eljárásban résztvevők felelősségét, b) a vasúti hálózatot igénybe vevő vasúti társaságokkal és más külső szereplőkkel való kapcsolatban jelentkező kockázatok kezelését, c) a kockázatértékelést, d) veszélyek azonosítását, e) veszélyek ellenőrzésre vonatkozó előírások kötelező alkalmazását (magatartási kódex), f) a kockázatelemzést, g) referenciarendszer alkalmazásának feltételeit, h) kockázatbecslést és -értékelést, i) a biztonsági követelményeknek való megfelelőség igazolásának szabályait, j) a veszélykezelési eljárást, k) a veszélyek és a biztonsági követelmények ellenőrzését, l) a kockázatkezelési eljárás dokumentálását. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) valamennyi szervezeti egységére. A jelen eljárás nem terjed ki a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kialakított és működtetett kockázatkezelési rendszerre. A jelen eljárás nem terjed ki továbbá a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 54. (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelésre.

7 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 799 Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonság a felelős. Az eljárás elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Biztonságirányítási Kézikönyvének (a továbbiakban: BIR). Fogalmak meghatározása A vasútbiztonsági kockázatkezeléssel kapcsolatos fogalmak meghatározása a 402/2013/EU végrehajtási r endelet alapján történik. Kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és a váratlan események előfordulásának gyakorisága, illetve az ilyen sérülések súlyosságának mértéke. Kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása. Kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e. Kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat. Biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya, a veszélyektől, vagy bántódástól mentes, zavartalan állapot. Kockázatkezelés: a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció). Az irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok vizsgálati, elemzési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazásával. Kockázatkezelés: irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok elemzési, értékelési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazása. Kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezelése érdekében. Szereplők: az e rendelet alkalmazásában közvetlenül vagy szerződéses rendelkezések alapján érintett valamennyi fél. Biztonsági követelmények: egy rendszernek, valamint működtetésének és karbantartásának (minőségi vagy mennyiségi) biztonsági jellemzői (ideértve a működési szabályokat is), amelyeket a jogszabályban előírt vagy a társaság által meghatározott biztonsági célkitűzések elérése érdekében határoznak meg. Biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadható kockázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében.

8 800 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Javaslattevő: jelen kockázatelemzési és értékelési rendszer tekintetében a pályaműködtetés területén a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság, mint pályahálózat üzemeltető, és mint karbantartásért felelős szervezet. Biztonságértékelési jelentés: az értékelést végző szerv által az értékelés alatt álló rendszerre vonatkozóan végzett értékelés következtetéseit tartalmazó dokumentum. Veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet. Értékelést végző szerv: független és hozzáértő külső vagy belső személy, szervezet vagy intézmény, aki, vagy amely vizsgálatot folytat egy rendszernek a biztonsági követelmények teljesítésével kapcsolatos alkalmasságát illetően egy bizonyítékokon alapuló vélemény megállapítása érdekében. Kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai; e kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség. Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el. Veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás. Kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok. Magatartási kódex: írásbeli szabálygyűjtemény, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni. Referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető. Kockázatbecslés: az a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása. Műszaki rendszer: termék vagy termékek együttese, a tervezési, végrehajtási és karbantartási dokumentációval együtt. A műszaki rendszer létrehozása a követelmények meghatározásával kezdődik, és elfogadásukkal ér véget. A műszaki rendszer tartalmazza: - a rendszert alkotó alkatrészeket, a hozzá tartozó szoftvert (ha van), - a tervezést/kialakítást, kivitelezést, paraméterek meghatározását, - fejlesztéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz szükséges dokumentációt. Az adott kapcsolódási pontok tervezése során az emberi magatartást figyelembe vesszük, az emberi üzemeltetők és tevékenységeik azonban nem alkotják a műszaki rendszer részét. A karbantartási folyamat rögzítésre kerül a karbantartási kézikönyvben, de nem képezi a műszaki rendszer részét. E mellett a karbantartási rendszer kockázatértékelése e szabályozás szerint történik.

9 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 801 Súlyos következmény: egy baleset eredményeként bekövetkező haláleset és/vagy több személyt érintő súlyos sérülés és/vagy jelentős környezeti kár. Rendszer: a vasúti rendszer bármely része, amelyen változtatást eszközölnek; e változtatás lehet technikai, működési vagy szervezeti jellegű is. Bejelentett nemzeti szabály: 30/2010. (XII. 23.), 78/2011. (XII. 22.), 81/2011. (XII. 23.), 82/2011. (XII. 23.) NFM rendeletek. Tanúsító szerv: jelen kockázatelemzési és értékelési rendszer tekintetében a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről szóló 445/2011/EU rendelet szerint a karbantartásért felelős szervezetet tanúsító Nemzeti Közlekedési Hatóság. Megfelelőségértékelő szervezet: megfelelőségértékelési tevékenységeket - beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést - végző szervezet. Akkreditálás: a nemzeti akkreditáló testület tanúsítása arról, hogy egy megfelelőségértékelő szervezet megfelel a meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységek ellátásához a harmonizált szabványokban megállapított követelményeknek és amennyiben alkalmazandó, bármely további követelménynek, beleértve a vonatkozó ágazati szabályozásokban meghatározottakat is. Nemzeti akkreditáló testület: egy tagállam egyetlen olyan testülete, amely az államtól származtatott hatáskörében elvégzi az akkreditálást. Elismerés: a nemzeti akkreditáló testülettől eltérő nemzeti szerv által adott igazolás arról, hogy az értékelést végző szerv megfelel a 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti független értékelési tevékenység végzéséhez szükséges, e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek. Vasútbiztonsági rendkívüli esemény: a kockázatértékelési eljárás szempontjából minden olyan zavar, akadály vagy baleset, amely a vonatok leközlekedtetését jelentős mértékben akadályozza vagy kizárja, különösen: o vasúti baleset, o baleseti következménnyel nem járó technológiai fegyelem megsértése (veszélyeztetés), o tűzeset, o elháríthatatlan külső ok. Baleset: olyan esemény, melynek bekövetkezése hirtelen, váratlan, és előre nem látható, amely a normál üzemi módtól eltérő működésre volt visszavezethető. A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. sz. Kormányrendelet 2. d) pontja szerint a vasúti közlekedés során bekövetkező - a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő - személyi sérüléssel vagy dologi kárral járó esemény. A vasúti baleset magában foglalja az általános balesetet és a katasztrófa balesetet. Általános baleset: a 271/2007. Kormányrendelet 4. (1) bekezdésének a) pontja szerint a nagyobb gyakorisággal (1-3 évente) előforduló baleset. Katasztrófa baleset: A 271/2007. Kormányrendelet 4. (1) bekezdésének b) pontja szerint a nagyon ritkán előforduló, de a lehetséges legnagyobb kárral járó vasúti baleset.

10 802 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke (Magyarországon kihirdette a évi LXXVII. törvény). Saját kerekein futó vasúti jármű: valamely vasúti társaság vagy üzemben tartó járműparkjába besorolt, áruként feladott üres vasúti kocsi, vagy be nem sorolt vasúti jármű. Műszaki rendszer: termék vagy termékek együttese, a tervezési, végrehajtási és karbantartási dokumentációval együtt; A műszaki rendszer létrehozása a követelmények meghatározásával kezdődik, és elfogadásukkal ér véget; Az adott kapcsolódási pontok tervezése során az emberi magatartást figyelembe veszik, de az emberi üzemeltetők és tevékenységeik nem alkotják a műszaki rendszer részét; A karbantartási folyamatot a karbantartási kézikönyvek tartalmazzák, de ez sem képezi a műszaki rendszer részét. 1. A KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS ELVEI 1.1. Általános elvek és kötelezettségek Az értékelés alatt álló rendszer A tevékenység bemutatása A Társaság fő tevékenységi köre a vasúti pályahálózat működtetése, ami magában foglalja vasúti pályahálózat üzemeltetését és fenntartását, létesítését, felújítását, fejlesztését, megszüntetését, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a Hálózati Üzletszabályzatban és a hálózat-hozzáférési szerződésekben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtását. Ehhez a MÁV Zrt. vasúti járműveket és vasúti munkagépeket (továbbiakban: vasúti jármű) üzemeltet és felelős ezek karbantartásáért, a 445/2011/ EU rendelet szerint. A kockázatelemzési és értékelési eljárás a Társaság pályaműködtetési tevékenységéhez és a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti járművek karbantartásához kapcsolódik. A kockázateljárás szabályai - az e fejezetben szabályozott eltérésekkel - mindkét tevékenységi körre azonosak. A kockázatelemzési és -értékelési eljárás a pályaműködtetés, a vasúti jármű karbantartás, az ahhoz kapcsolódó tám ogató folyamatok, illetve kapcsolódási pontok vizsgálatára terjed ki annak érdekében, hogy azonosítsa a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó biztonsági követelményeket. A feladatok részletes leírását a Működési és Szervezeti Szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt. vasúti áruszállítási tevékenységet csak a pályakarbantartáshoz végez, vasúti árufuvarozási tevékenységet, veszélyes áru szállítást, fuvarozást nem. A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a Társaság a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ennek értelmében törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet tudjon elérni. A Társaság pályaműködtetési szervezete a hatályos MSZSZ-ben meghatározott feladatainak végrehajtását részben önállóan, részben - a vasúti járművek karbantartása tekintetében - külső szolgáltatók igénybevételével oldja meg. A munkavédelemi (munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügy) és környezetvédelmi feladatok ellá-

11 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 803 tását a Társaság szintén szolgáltatásként veszi igénybe. Az üzembiztonsági, vagyonvédelmi, katasztrófa-, hon- és polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységének kapcsán azonosított és feltárt kockázati tényezőket Társaságunk a jelen eljárás alapján elemzi és a szükséges intézkedéseket meghozza, szükség estén a folyamatokat módosítja, azt oktatja. A biztonsági követelményeket a pályaműködtetésre és a vasúti jármű karbantartására vonatkozó jogszabályok, szabványok és belső utasítások határozzák meg, annak érdekében, hogy kizárják a működtetésből és a karbantartásból eredő sérüléseket. A Pályaműködtetés és a karbantartás jogszabályok, szabványok és belső utasítások szerinti végzését a tevékenységek folyamatos kontrollja, dokumentálása biztosítja, amely magában foglalja a tevékenység (rendszer) előzetes és végleges meghatározását, az esetleges veszélyek azonosítását, rangsorolását a kockázatelfogadási kritériumok alapján, a kockázatelemzést, a szükséges biztonsági intézkedéseket, végül az előírásoknak való megfelelés igazolását. A megállapított kockázatok kezelésére vonatkozó eljárás ismétlődik mindaddig, amíg az eljárás biztonsági követelményeknek való megfelelőségét a rendszer igazolja. A kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatot - a vasúti rendszer strukturális és funkcionális alrendszerenkénti elv szerint felépülő Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Forgalmi üzemirányítási osztálya, Forgalmi osztálya, Üzemirányító központja, Pályalétesítményi osztálya, Híd- és alépítményi osztálya, Erősáramú osztálya, Technológiai központja, Biztosítóberendezési osztálya, továbbá - a pályaműködtetés eredményességének érdekében a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság Műszaki előkészítés, Műszaki tervezés és Műszaki lebonyolítás szervezetek kezelik (a továbbiakban együtt: alrendszerek) a Működési és Szervezeti Szabályzatban (MSZSZ) szabályozott feladatkörükben, és ezeken a területén a kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatot biztonsági tervekben foglalják össze. A rendszer definiálásának alapja az MSZSZ.

12 804 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A kockázatkezelési eljárás kereteit és a hozzá tartozó kockázatértékelési folyamatot a következő ábra mutatja be:

13 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A kockázatkezelési eljárás azoknál a szervezeteknél, ahol minőségirányítási rendszer működik, magában foglalja a tevékenység /beruházás lebonyolításának szabályozott folyamatát, valamint ezek minőségirányítási rendszerét is. A minőségirányítás folyamatai szervezetenként és tevékenységenként változóak, de tartalmazza legalább a következő rész folyamatokat/eljárásokat: dokumentumok kezelése, feljegyzések kezelése, tevékenység/beruházás lebonyolításának folyamata, megfigyelő- és mérőberendezések kezelése, belső audit, nem megfelelő termék kezelése, helyesbítő tevékenység, megelőző tevékenység, minőségbiztosítási tevékenység. A kockázatkezelési eljárás, valamint a minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése, fenntartása és működtetésének irányítása a pályavasúti főtevékenységi kör vezetők (fejlesztési és beruházási főigazgató, pályavasúti üzemeltetési főigazgató) feladatkörébe tartozik, a végrehajtásban közreműködnek a pályaműködtetési és az üzemeltetési szervezetek (alrendszerek) vezetői. A kockázatkezelési eljárás végrehajtását a szakmai irányító szervezetektől függetlenül a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szervezeteinél a Működéstámogatás szervezet, a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság szervezeteinél a Főigazgatóság értékeli. Ez az értékelés sem tartalmában, sem az értékelés dokumentálásában nem azonos a 6. pontban szabályozott független értékeléssel. A kockázatértékelési folyamatoknak, a biztonságirányítási rendszernek és a közös kockázatelemzési és értékelési módszereknek (402/2013/EU rendelet) egymással összhangban kell lenni A MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóságnak, valamint a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóságnak a kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatok kezeléséért felelős szervezetei ( pont) veszélynyilvántartást vezetnek, a 4. pont szerint. A Technológiai központ kockázatkezelési és kockázatértékelési tevékenysége és veszélynyilvántartása a vasúti járművek karbantartásával, a többi szervezet tevékenysége a pályaműködtetéssel függ össze Alapelv, hogy a biztonsági követelmények teljesítéséért a vasúti rendszer azon alrendszerének vezetője a felelős, amely alrendszer területén a biztonsági kockázatot azonosították, és amely alrendszer működéséért és a működés ellenőrzéséért annak vezetője felelős. Ha az azonosított kockázat több alrendszert érint, vagy a kockázat hatással van egy másik alrendszerre is, az alrendszerek vezetői felett álló közös vezető a felelős. A Fenti elvnek megfelelően a kockázatkezelési eljárásért az pont szerinti szervezetek (alrendszerek) vezetői felelősek, a tevékenységi körüknek megfelelően. E szervezetek felett álló közös vezetők a fejlesztési és beruházási főigazgató, illetve a pályavasúti üzemeltetési főigazgató. A biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolásának rendjét (a kockázatkezelési eljárás bizonyítékai/dokumentumai) az 5. pont tartalmazza A kockázatkezelési eljárás a javaslattevők által jóváhagyott, az irányításuk alá tartozó szervezetek vezetőinek kockázatkezelési feladatainak és tevékenységeinek meghatározását tartalmazó dokumentum elkészítésével kezdődik. A javaslattevők felelősek azért is, hogy az irányításuk alá tartozó szervezetek együttműködjenek a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelésében.

14 806 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A pályaműködtetésért felelős szervezetek együttműködnek a pályahálózatot használó vasúti társaságokkal a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekez az együttműködési kötelezettség elválaszthatatlan eleme a 402/2013/EU rendeletben megállapított közös biztonsági módszereknek, és magában foglalja: a teljes körű információcserét, annak előzetes meghatározását, hogy ki a felelős a kockázatvizsgálatért. A javaslattevő felelőssége a megfelelő megoldás megtalálásáért nem hárítható át. Az alrendszerek vezetőinek felelőssége az is, hogy meghatározza a biztonsági szinteket és követelményeket, mind az általános tevékenységet, mind az egyedi projekteket érintően, és ezek megjelenjenek a kapcsolódó dokumentumokban (pl. szerződés, veszélynyilvántartás). Az alrendszerek vezetői általános felelősségének nem mond ellent, hogy un. általános termékek vagy alkalmazások esetében a kockázatértékelést, a biztonsági szinteket és a biztonsági követelményeket a rendszer leírásához viszonyítva más szervezet (pl. a gyártó) határozza meg. Ezt azonban a veszélynyilvántartásban rögzíteni kell A kockázatkezelési eljárásban érintett szereplők feladatainak, kockázatkezelési tevékenységének meghatározása biztonsági tervekben történik. A biztonsági tervben kerül leírásra a kockázatkezelési tevékenység, a szervezeti és személyi felelősség, minden olyan eljárás és folyamat, amely biztosítja, hogy a rendszer kielégíti a biztonsági szinteket és követelményeket, úgy, hogy az minden tekintetben kielégítse a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekre vonatkozó követelményeket. A biztonsági tervet folyamatosan aktualizálni (korrigálni) kell a projektterv esetleges változásainak megfelelően Az értékelő szervezetnek a dokumentum tartalmát értékeli, nem az elnevezését A kapcsolódási pontok kezelése Kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezelése érdekében. Az együttműködés magában foglalja a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek megállapítását és közös kezelését, aminek koordinálása a javaslattevő(k) feladata A MAV Zrt. tevékenysége és vasútbiztonsági kapcsolódási pontjai A kapcsolódási pontok lehetnek szervezeti, működési vagy műszaki jellegűek: Szervezeti elemek (melyekben a tervezett jelentős változás kockázatelemzést és értékelést kívá n) Az alrendszerek működését vagy a karbantartási eljárásokat befolyásoló változtatások. Működési elemek (melyekben a tervezett jelentős változás kockázatelemzést és értékelést kíván) a biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek, a vonatforgalommal kapcsolatos rendszerelemek tervezése, gyártása, összeszerelése, üzemeltetése, karbantartása, felügyelete, ellenőrzése, beruházás, lebonyolítás, kivitelezés előkészítése, szerződéskötés,

15 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 807 eltérés a tervtől, lebonyolítás, kivitelezés, műszaki ellenőrzés, műszaki átadás-átvétel, nem megfelelőségek kezelése, teljesítés igazolása, pályahálózat-kapacitás változása, a pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok személyzetét érintő üzemviteli szabályok megváltozása, vasúti szolgáltatások, kommunikáció. Műszaki elemek: (melyekben a tervezett jelentős változás kockázatelemzést és értékelést kíván) munka- és védőeszközök, beszállítók minősítése, alkatrészek mennyiségi és minőségi átvétele, gépek, berendezések karbantartása, műszaki mentés, vegyi elhárítás, mérőműszeres ellenőrzés, vétlen meghibásodásból eredő kockázatok csökkentése, létesí tményekhez való jogosulatlan hozzáférés személyi biztonságot veszélyeztető kockázatok, környezetvédelem, energiaellátás biztonsága, energiaellátási rendszer engedélyezése, működése, ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések, vasúti járművek biztonsága, megbízhatósága, rendelkezésre állása, járművek karbantartása, forgalmi szolgálat és üzemirányítás, villamos-energia ellátási rendszer. A kapcsolódási pontok tekintetében a pályaműködtetési, üzemeltetési szervek együttműködnek a hatósággal, gyártóval, beszállítóval, tervezővel, kivitelezővel a hálózatot használó vasúti társaságokkal a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, valamint a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekében. A kapcsolódási pontokon a közös kockázatok kezelését felelősségi körének megfelelően az érintett alrendszer vezetője koordinálja. Ha üzemviteli érdekből a hálózatot használó vállalkozó vasúti társaság kezdeményezi az infrastruktúra működtetését érintő jelentős változást, akkor a megvalósítást is a vállalkozó vasúti társaság felügyeli, azonban a változásról valamennyi vállalkozó vasúti társaság értesítése már az infrastruktúraüzemeltető feladata. Ha a változás mértéke a pályaműködtetési szervezetek saját szempontjából is jelentősnek tekinthető, a kockázatértékelés elvégzése is az érintett pályaműködtető szervezet feladata. Több alrendszer érintettsége esetén vagy, ha a rendszer megvalósításában több szereplő is érintett, a jelentős változást bevezetni kívánó javaslattevő az általános felelőse a kockázatértékelés rendszerezettségéért és teljességéért.

16 808 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Több szereplő érintettsége esetén a szereplőknek a kapcsolódási pontok kezelésével kapcsolatban - a biztonsági tervben - legalább a következő kérdésekben kell megállapodni: vezető szerep eldöntése, amit a jelentős változást bevezetni kívánó javaslattevő vállal, a szükséges bemeneti adatok tartalma, pontosságának biztosítása, a veszélyek azonosítására és a kockázatértékelésre szolgáló módszerek, a résztvevők szakmai kompetenciája, elvárt eredmények Amennyiben a pályaműködtetési vagy üzemeltetési szervezet az adott biztonsági követelmény teljesítése érdekében olyan biztonsági intézkedés szükségességét állapítja meg, amelyet önmaga nem képes végrehajtani, vagy más külső szervezet, vállalkozó vasúti társaság közreműködése szükséges, az érintett szervezetek megállapodása esetén a problémakört megtárgyalja a Műszaki Biztonsági Bizottság és/vagy a Biztonsági Testület és/vagy a Csoportirányítási Biztonsági Bizottság. A veszély kezelésének feladata, illetve az ezért való felelősség a Bizottság/Testület állásfoglalásának megfelelően kerül meghatározásra Amennyiben a kapcsolódási ponton a kockázatkezelésben érintett szervezet megállapítja, hogy egy adott biztonsági intézkedés nem megfelelő vagy elégtelen, köteles értesíteni erről a Fejlesztési és beruházási főigazgatóságot vagy a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóságot, amely erről tájékoztatja a biztonsági intézkedést végrehajtó szereplőt. A biztonsági intézkedést végrehajtó szereplő ezt követően tájékoztatja a problémában érintett valamennyi szereplőt, függetlenül attól, hogy a probléma az értékelés alatt álló rendszeren belül, vagy amennyiben a szereplő által ismert az ugyanolyan biztonsági intézkedést alkalmazó más meglévő rendszereken belül jelentkezik Amennyiben a veszélyek kezelésében közreműködő szervezetek nem tudnak megállapodni az alkalmazandó biztonsági intézkedésekben, a veszélykezelésben, a fejlesztési és beruházási főigazgató, illetve a pályavasúti üzemeltetési főigazgató feladata megoldást találni a problémára, vagy az pont szerint kell eljárni Amennyiben a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság vagy a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság megbízottja (tervező, gyártó, beszállító, beruházó, kivitelező, alvállalkozó stb.) vagy a pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaság képtelen teljesíteni egy bejelentett nemzeti szabály valamely előírását, a javaslattevő szervezetek a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz fordulhatnak Az értékelés alatt álló alrendszer meghatározásától függetlenül a javaslattevő felelős annak biztosításáért, hogy a kockázatkezelés kiterjedjen a többi alrendszerre gyakorolt hatásra, ezek irányítására és üzemeltetésére. 2. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT LEÍRÁSA 2.1. Általános leírás A kockázatértékelési eljárás átfogó, ismétlődő eljárás, amely magában foglalja: rendszer meghatározását; kockázatvizsgálatot, ideértve a veszélyazonosítást és a kockázatelemzést. a) A rendszer meghatározása

17 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 809 A rendszer a következő tevékenységeket foglalja magába: a kockázatértékelési eljárást, amely azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket; a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolását; és valamennyi azonosított veszély és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelését. Ez a kockázatkezelési eljárás ismétlődik. A folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelmény rendszer által történő teljesítését igazolják. Az ismétlődő kockázatértékelési eljárás akkor tekinthető befejezettnek, amikor igazolják, hogy minden biztonsági követelmény teljesült, és további ésszerűen előrelátható veszélyt nem kell figyelembe venni. b) Kockázatvizsgálat A kockázatvizsgálat : a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása. Igazodik a kockázatkezelési rendszer (a kockázatkezelési koncepció) meghatározásához és alkalmazásához. Ezen alapul a kockázatelemzés és a kockázatértékelés. A kockázatvizsgálat az alapja a rendszerkövetelmények meghatározásának (pl. elfogadható meghibásodási gyakoriság, elfogadható baleseti gyakoriság) a vasúti rendszer alrendszereire lebontva, és ennek alapján történik a kockázatelemzés elvégzése, kockázatkezelés megtervezése, a biztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, igazolása, a biztonsági átvétel és az üzembe helyezés, a teljesítés nyomon követése, a szükséges módosítások elvégzése, esetlegesen az adott kockázati esemény kezelésére vonatkozó intézkedések visszavonása, új kockázatvizsgálat elvégzése. c) Kockázatelemzés a kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, amely segítségével megállapítható, hogy a kockázat mértéke az elfogadhatósági szintre csökkent-e. Kockázatelemzést végzünk minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre. A kockázatértékelési eljárás és a veszélykezelés egymásra gyakorolt hatását a 4.2. pont tartalmazza. d) A változás hatásának értékelése A kockázatkezelési eljárás alkalmazására akkor van szükség, ha a bevezetésre kerülő új rendszer, eljárás hatással van a vasúti rendszer biztonságára. Ennek a hatásnak jelentősnek kell lenni, amit az érintett alrendszer(ek) vezetőinek, szakértőinek bevonásával a javaslattevő dönt a következő szempontok alapján: az értékelés alatt álló rendszer meghibásodásának következménye, a legrosszabb esetre vonatkozó reális forgatókönyv alapján, a változtatás mennyiben jelent új megoldást akár a vasúti rendszer, akár a végrehajtó munkavállalók szempontjából, a változtatás összetettsége, a végrehajtott változtatásnak a rendszer teljes élettartamán keresztül történő figyelemmel kísérésére és a megfelelő beavatkozásra való képesség hiánya (nyomon követés),

18 810 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám a rendszer változtatás előtti állapotának visszaállítására való képesség hiánya, a változtatás jelentőségének megvizsgálása a vizsgált rendszerben bekövetkezett valamennyi olyan újabb, biztonsági vonatkozású változás figyelembevételével, amely korábban nem minősült jelentősnek. A változás jelentőségének megállapítása (döntés) a javaslattevő felelőssége, azonban a vizsgálatot el kell végezni: a pályahálózat lényeges elemei - a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás megváltoztatása, egy állomásra vagy vonalszakaszra vonatkozóan is. az alrendszerek működésére vonatkozó, a vasúti hálózatot használó vasúti társaságok tevékenységére kiható változások, a karbantartási tevékenységre kiható változások (szabályok, karbantartás-irányító, karbantartást végrehajtó megváltozása) tevékenységi kör megváltozása, új vasúti tevékenység, új eddig nem üzemeltetett - vasúti jármű beszerzése a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakör kivezetése, új munkakör létesítése vagy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának egy üzleti évben 2%-ot meghaladó csökkentése, vasúti pálya működtetésével kapcsolatos tevékenység kiszervezése, átszervezése, új munkarend bevezetése az üzemeltetés területén a biztonsági munkakörben dolgozók részére. A javaslattevők más esetekben is elrendelhetik a vizsgálatot Rendszer meghatározásának folyamata: a) a rendszer funkciójának (rendeltetésének) meghatározása, b) a rendszer funkcióinak és elemeinek meghatározása, amennyiben azok jelentősek a rendszer működésére c) a rendszer elhatárolásának vagy más rendszerekkel (veszélykezelés, nyomonkövetés, más kockázatkezelési eljárás) való kölcsönhatásának vizsgálata, d) kapcsolódási pontok megállapítása más kölcsönhatásban lévő rendszerekkel, és a rendszer funkcióival, e) rendszerkörnyezet pontos felmérése (pl. hőhatás, ütés, rezgés, zaj, fény), f) a meglévő és a kockázatértékelési eljárás során megállapított biztonsági követelmények meghatározása, g) a kockázatértékelés korlátait meghatározó feltételezések ismertetése A kockázatértékelési eljárás elválaszthatatlan eleme a veszélyazonosítás, amit a 4.2. pont szerinti eljárásban kell végezni A kockázat elfogadhatóságának vizsgálata A kockázat elfogadhatóságát a következő kockázatelfogadási elvek alapján lehet vizsgálni:

19 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 811 a magatartási kódex alkalmazásával (4.3. pont) és/vagy hasonló rendszerekkel való összevetéssel (4.4. pont) és/vagy kockázatbecsléssel (4.5. pont). Az alrendszer vezetőjének feladata annak eldöntése, hogy - a projekt specifikus követelményei és a javaslattevő tapasztalatai alapján - melyik kockázatelfogadási elv a leginkább megfelelő az azonosított veszélyek kezelésére. A kockázatelfogadási elvek egymás mellett is alkalmazhatók, úgy is, hogy azoknak csak egy-vagy több elemét alkalmazzák. Ha azonban egy jelentős veszély esetében egynél több kockázatelfogadási elv alkalmazására van szükség a kapcsolódó kockázat kezeléséhez, az adott veszélyt alveszélyekre kell bontani úgy, hogy az egyes alveszélyeket csak egy kockázatelfogadási elvvel lehessen kezelni. A kockázatelfogadási elv kiválasztásánál figyelembe kell vennie a veszélyt és a veszély azonosítási fázisában már felderített, a veszélyhez vezető okokat. Ha több különböző és független ok kapcsolódik ugyanahhoz a veszélyhez, a veszélyt több elkülönülő alveszélyre kell bontani. Ezután mindegyik alveszélyt egy különálló kockázatelfogadási elvvel lehet kezelni. Az alveszélyeket regisztrálni kell a veszélynyilvántartásban, és kezelni kell. Pl. egy tervezési hibával okozott veszélyt magatartási kódex alkalmazásával lehet kezelni, de pl. ha a veszély oka egy karbantartási hiba, másik kockázatelfogadási elv alkalmazására is szükséges lehet. A kockázat elfogadható szintre való mérsékléséhez a kockázatvizsgálati és kockázatelemzési fázis több ismétlésére is szükség lehet, míg a megfelelő biztonsági intézkedést meg nem találják Az értékelést végző szervezet nem vizsgálja, hogy a kockázatértékelés során miért az adott kockázatelfogadási elvet/elveket alkalmazták (magatartási kódex alkalmazása/referencia-rendszer/ kockázatbecslés). Azt azonban értékeli, hogy a kiválasztott kockázatelfogadási elvet megfelelően és következetesen alkalmazták-e (pl: szabvány betartása, gyártási eljárás betartása stb.) Biztonsági intézkedése A biztonsági intézkedés célja, hogy az elfogadhatósági szintre csökkentse az értékelt rendszerben megállapított kockázatok hatását. A biztonsági intézkedések egyben biztonsági követelménnyé (előírássá) válnak, és alkalmazásuk időpontjától ezek lesznek az új biztonsági követelmények, ha azok megfelelőségének igazolása az 5. pont szerint megtörténik. A biztonsági intézkedések lehetnek: megelőző jellegűek, melyek megelőzik a veszélyek vagy azok okainak kialakulását, és mérséklő jellegűek, melyek megakadályozzák, hogy a veszély balesethez vezessen, vagy csökkentik a baleset következményeit, ha az már bekövetkezett. Ez utóbbiakat nevezzük védelmi intézkedéseknek. A konkrét biztonsági intézkedés kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy megfelelő egyensúly legyen a kockázatcsökkenés eléréséhez szükséges költségek és a fennmaradó kockázat szintje között. Ezen elvre figyelemmel a Társaság a megelőző biztonsági intézkedésekre helyezi a fő hangsúlyt, melyek üzemeltethetőségi szempontból a leghatékonyabbak. Vizsgálni kell azt is, hogy a kiválasztott biztonsági intézkedés nem jelent-e új veszélyt, vagy nincs-e ellentétben egy kapcsolódó veszély kezelésére hozott más intézkedéssel. Amennyiben igen az előzetesen kiválasztott biztonsági intézkedés nem alkalmazható biztonsági előírásként, a veszély kezelésére új biztonsági intézkedést kell keresni és alkalmazni Az ismétlődő kockázatkezelési eljárást akkor lehet befejezettnek tekinteni, ha a biztonsági

20 812 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám intézkedések teljesültek, és nem merült fel új kockázat/veszély kialakulásának lehetősége Veszélyek azonosítása Az pont szerinti alrendszerek vezetői a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság területi igazgatóságai, esetleg más szakértők bevonásával - széles körű egyeztetés alapján azonosítanak valamennyi előre látható veszélyt az adott alrendszert, annak funkcióit és kapcsolódási pontjait érintően. Ezeket a veszélyeket alrendszerenként be kell vezetni egy veszélynyilvántartásba a 4.4. pont szerint. A veszélyeket és alveszélyeket lehetőleg azonos részletezettséggel kell bemutatni, de ez függhet az alkalmazott kockázatkezelési elvtől ( pont). Pl. magatartási kódex vagy hasonló referenciarendszer alapján történő kockázatelfogadás elv alapján történő veszélyazonosításnál nem feltétlenül szükséges a részletezés. A veszélyek és alveszélyek mellett a veszélynyilvántartásban szerepeltetni kell az az alkalmazott biztonsági intézkedéseket és a kapcsolódó kockázatokat is. A veszélyek azonosítása történhet: a tapasztalatokra alapozva, esetleg veszélylista felhasználásával, egy konkrét funkció vagy üzemmód elemzésével, proaktív előrejelzéssel új terület vizsgálata esetén, tanulmányok, hibamód- és hatáselemzés stb. Ezek a módszerek alkalmazhatók együtt is, egymást kiegészítve. Veszélylista alkalmazása esetén annak általánosnak, a vasútüzem, illetve az adott alrendszer területét lefedőnek kell lenni. A veszélylista kiinduló pontja lehet konkrét projekt konkrét veszélyeinek megállapításához. Az alábbi veszélylista csak iránymutatásul mutatja be a vasútüzem teljes területét lefedő veszélyeket, melyek kiindulási pontként szolgálhatnak az alrendszerenkénti veszélylista összeállításához: Helytelen sebességkorlátozás megállapítása Vasúti jármű sebességkorlátozásának helytelen megállapítása Sebességkorlátozás kommunikációjának hibája Vonatérzékelési hiba Vonat integritásának elvesztése Vonat esetleges rossz irányba továbbítása Menetrend (menetengedély) átvitel/-kommunikáció hibája Sínek strukturális hibája, törése Törött váltóelem Helytelen váltóállítási parancs Helytelen váltóállás Rendszerobjektum a síneken (űrszelvényben), (kivéve az ágyazatot) Idegen tárgy a pályán az űrszelvényen belül Közúti jármű a szintbeli kereszteződésben az űrszelvényen belül Ágyazat elsodrása Keréktörés, tengelytörés, a pályavasúti járműveket érintően Tengely-/kerék-/csapágy-túlmelegedés, a pályavasúti járműveket érintően Forgóváz/felfüggesztés, lengéscsillapítás hibája, a pályavasúti járműveket érintően Jármű alváz/kocsitest hibája, a pályavasúti járműveket érintően Jogosult személy halad át a pályán Munkavégzés a vasúti pályán

21 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 813 Munkavégzés a vasúti pálya mellett vagy a szomszédos vasúti pályán Jogosulatlan személy lép be a pályára (figyelmetlenül) Személy leesése a peronról a pályára Elsodrás/a személy túl közel áll a peron széléhez A vonat nyitott ajtókkal indul (az űrszelvényen belül) A tolató személyzet a járművön kihajol a helyéről A személy leesik/felmászik a peronról a jármű és peron közötti hézagba A vonat elindul utas-felszállás/leszállás közben Tűz vagy robbanásveszély a vasúti járműben Nem megfelelő hőmérséklet (a peronon) Ittasság/mérgezés/fulladás (a peronon) Áramütés (a peronon) Felsővezeték-szakadás Biztosítóberendezési hiba A vonatforgalom lebonyolítását zavaró kábellopás A vonatforgalom lebonyolítását zavaró kábel,- biztosítóberendezés rongálás A vasútbiztonságot érintő jelentős szervezeti, működési, műszaki változások Hatósági ellenőrzés keretében azonosított egyéb veszélyek. Az egyes veszélyek további alveszélyre bonthatók A kockázatértékelési folyamat támogatására a jelentős veszélyeket (alveszélyeket) tovább lehet kategorizálni (csoportosítani): a kockázat várható súlyossága, a kockázat előfordulásának gyakorisága, stb. A veszélyek között rangsort kell felállítani, amelyben első helyen a legnagyobbra értékelt veszély áll A veszélyek sorolhatók: széles körben elfogadható kockázatnak, eltűrhető kockázatnak nem elfogadható kockázatnak. Egy veszélyhez tartozó kockázat általában akkor minősülhet eltűrhetőnek, ha annak mértéke nem halad meg egy adott százalékos értéket az adott veszélytípus maximálisan elviselhető mértékéhez képest. Az elfogadhatóság mértékét a legjobb gyakorlat, valamint különböző kockázatvizsgálatokból levont tapasztalatok alapján lehet meghatározni. Az elfogadható és a nem elfogadható kockázati érték közötti eltérés nagysága a tízszeres különbséget nem haladhatja meg. Elfogadhatónak minősíthető a veszély akkor is, ha a kockázati kár (veszteség) mértéke olyan alacsony, hogy indokolatlan bármilyen biztonsági intézkedés alkalmazása.

22 814 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Általános elvként alkalmazva: nem lehet elfogadhatónak minősíteni egy veszélyt, ha a kockázatelemzés alapján fennáll a súlyos következmény vagy a 100 MFt-ot meghaladó környezeti kár bekövetkezésének veszélye. A nem elfogadható veszély besorolását önmagában nem változtatja meg, ha a hozzá tartozó alveszélyek alacsonyabb besorolásúak. A javaslattevők feladata, hogy minden jelentős kockázat kezelve legyen. A javaslattevő feladata az is, hogy meghatározza a nem elfogadható kockázat értékét Minden technikai, műszaki vagy szervezeti változtatást megelőzi (ha az hatással van-e a biztonságra) a változtatás jelentőségének felmérése. Már ebben a folyamatban szükség lehet biztonsági intézkedések meghatározására, illetve az elfogadott biztonsági intézkedéseket a veszélynyilvántartásba (4. pont) be kell vezetni A veszélyazonosítást olyan mélységig kell elvégezni, hogy a magatartási kódex-el és/vagy referenciarendszerrel és/vagy kockázatbecsléssel összhangban hozott biztonsági intézkedések képesek legyenek ellenőrzés alatt tartani a veszély kialakulásának kockázatait, és a biztonsági intézkedések a veszélyt a széles körben elfogadható szintre csökkentsék úgy, hogy a biztonsági intézkedések költségei arányban álljanak az elérni kívánt céllal. A kockázat elfogadható szintre történő mérséklése esetén a veszélyazonosítást meg kell ismételni, ha a költséghatékonyság nem megfelelő Referenciarendszer vagy magatartási kódex alkalmazása esetén a veszélyazonosítás keretében megfelelően igazolni kell a magatartási kódex vagy a referenciarendszer jelentőségét a veszély azonosításában. A veszély és a kockázatelfogadási elv közötti meghatározó összefüggése esetén a veszélyazonosítást nem kell részletesebben elvégezni. Ugyancsak nem szükséges részletes veszélyazonosítás akkor sem, ha az értékelt rendszer és a magatartási kódex vagy a referenciarendszer közötti eltérés pontosan azonosítható Magatartási kódexek alkalmazása és kockázatelemzés A magatartási kódex írásbeli szabálygyűjtemény (jogszabály, kötelezően alkalmazandó EU norma, utasítás, szabvány, műszaki leírás stb.), amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni Széles körű, a kockázatkezelésben érintett szervezetek bevonásával azt kell vizsgálni, hogy a szabálygyűjtemény széles körben elismert-e, a szabálygyűjtemény meghatározó jelentőségű-e a vizsgált veszélyek ellenőrzésében, és hozzáférhető-e a magatartási kódexet alkalmazók számára (azt megfelelően oktatták-e, része-e a munkavállalók képzési, továbbképzési rendszerének.) Széles körben elismertnek kell tekinteni: a vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályokat, a vasúti közlekedés lebonyolításával és a biztonsággal kapcsolatos vállalati utasításokat, a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit meghatározó belső utasításokat,

23 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 815 a felsővezeték üzemeltetésre, karbantartásra és üzemzavar-elhárításra vonatkozó utasításokat, a vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasításokat, a vasúti járművezetők típus és vonalismeretére vonatkozó utasításokat, a vasúti járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltételeket tartalmazó utasításokat. A fenti szabályozásokhoz az értékelést végző szervezet hozzáférését biztosítani kell, annak érdekében, hogy értékelni tudja a kockázatértékelési rendszer alkalmazását és annak eredményét. Ha a kockázatértékelés rendszerét vagy annak egy részét az értékelést végző elfogadja, azt azonos kockázat vagy veszély esetén alkalmazni lehet más területeken is, feltéve, hogy a funkcionális és környezeti feltételek azonosak, a kockázatelfogadási kritériumok egyenértékűek. A fenti körbe nem tartozó vállalati utasításokat (különös tekintettel a munkautasításokra) az értékelést végző szervezetnek be kell mutatni, aki arra észrevételt tehet, és nyilatkozik annak elfogadhatóságáról Magatartási szabálynak tekintendők a veszélyek ellenőrzése és a kockázatkezelés tekintetében az Átjárhatósági Műszaki előírások is, ha azok megfelelnek a pont szerinti követelményeknek A kockázatot nem kell tovább elemezni, ha a veszélyt (alveszélyeket) a pontban foglalt feltételeknek megfelelő magatartási szabályok alapján ellenőrzik, és a veszélyt és a kapcsolódó biztonsági intézkedést bejegyzik a veszélynyilvántartásba Amennyiben a veszélyt vagy veszélyeket a követelményeknek megfelelő magatartási kódex alapján vizsgálták, a kockázatot a továbbiakban nem kell elemezni, de a veszélynyilvántartásba be kell vezetni, az értékelés alapját képező magatartási kódex kötelező alkalmazásával (mint biztonsági intézkedéssel) együtt Ha a veszély kockázatelfogadását a magatartási kódex alkalmazása nem biztosítja, vagy kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni a referenciarendszer és/vagy a kockázatbecslés kockázatelfogadási elv alkalmazásával Ha a magatartási kódex alapján végzett kockázatelemzés megállapítása szerint a kockázat szintje továbbra sem elfogadható, a kockázatelfogadási eljárást el kell végezni egyéb módszerrel is, és ez alapján a magatartási kódex mellett kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell meghatározni. Magatartási kódex alkalmazásával végzett kockázatkezelés esetén az eljárás korlátozódhat: a veszélyazonosításra (4.2. pont), a magatartási kódex kötelező alkalmazásának előírására a veszélynyilvántartásban, a kockázatkezelés dokumentálására (5. pont), a független értékelésre A referenciarendszer és a kockázatelemzés alkalmazása A Referenciarendszer olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő

24 816 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető A referenciarendszer akkor tekinthető annak, ha elfogadható biztonsági szinttel rendelkezik, és e tekintetben továbbra is alkalmazható lenne, az értékelés alatt álló rendszerhez hasonló funkciókkal és kapcsolódási pontokkal rendelkezik, alkalmazásának működési és környezeti feltételei ugyancsak hasonlóak az értékelés alatt álló rendszer tervezett működési és környezeti feltételeivel A pontra figyelemmel egy új rendszer tervezése előtt a kapcsolódó alrendszerek képviselőinek bevonásával elemezni kell, hogy az új rendszerben azonosított veszélynek van-e referenciarendszere, vagy működik-e más hasonló rendszer, amiből megállapítható a pontban foglalt követelmények elfogadható biztonsági szintje. Elfogadott a referenciarendszer alkalmazása egy műszaki rendszer helyette új, korszerűbb technológiával kivitelezendő rendszer bevezetésekor Amennyiben a referenciarendszer elfogadható biztonsági szinttel rendelkezik, funkciója és kapcsolódási pontjai megegyeznek az új rendszerrel, továbbá azonosak a működési és a környezeti feltételek: az új rendszer bevezetésének veszélyeihez kapcsolódó kockázatok elfogadhatónak tekinthetők, a biztonsági követelmények meghatározásának megfelelő alapja lehet a referenciarendszerrel szemben támasztott biztonsági követelmények alkalmazása, a referenciarendszer biztonsági elemzése és a biztonsági nyilvántartásában szereplő adatok elemzése, értékelése, alkalmazhatók az adott veszély kezelésére megállapított korábbi biztonsági követelmények. A veszélynyilvántartásba ezeket a biztonsági követelményeket kell bejegyezni Előfordulhat, hogy az értékelés alatt álló rendszer eltér a referenciarendszertől, akár a működési, akár a környezeti feltételeket tekintve. Ebben az esetben a kockázatelemzésnek igazolni kell, hogy az új rendszer biztonsági szintje legalább eléri a referenciarendszer biztonsági szintjét. Ebben az esetben elfogadhatónak lehet tekinteni az új rendszerben meglévő kockázatokat is, ha azok megegyeznek a referenciarendszerben meglévő veszélyekből erdő kockázatokkal Ha az új rendszer biztonsági szintje nem éri el a referenciarendszer biztonsági szintjét, olyan kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell hozni, melyekkel a referenciarendszer biztonsági szintje biztosítható. A kiegészítő biztonsági intézkedéseket a kockázatelfogadási elveket (egyet vagy többet) kell alkalmazni Kifejezett kockázatbecslés és -elemzés A kockázatbecslés a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a

25 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 817 következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása. A kockázatbecslésnek világosnak és egyértelműnek kell lenni. A világos, egyértelmű kockázatbecslés alapján felismert kockázat az a kockázat, amely a szakértői megítélésen és a szakértő által az elemzés folyamán alkalmazott különböző feltételezéseken, illetve baleseti vagy üzemeltetési gyakorlati adatokat tartalmazó adatbázisokon alapul. Ezért a kockázatbecslés során azonosított fennmaradó kockázat léte nem erősíthető meg azonnal a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel. Az ilyen megerősítéshez figyelembe kell venni az adott rendszer(ek) üzemeltetésének, megfigyelésének tapasztalatait. Konkrét kockázatbecslés alkalmazása - a veszélyes események mennyiségi vagy minőségi elemzése alapján - akkor indokolt, ha az azonosított veszély és az ahhoz kapcsolódó kockázat nem kezelhető gyakorlati szabályokkal vagy hasonló referenciarendszerekkel. (Pl. teljesen új rendszer, innovatív megoldás, referenciarendszertől eltérő rendszer.) A konkrét kockázatbecslés egyben azt is értékeli, hogy a kockázat elfogadható-e (vagyis további elemzésre nincs szükség), vagy szükségesek-e további biztonsági intézkedések a kockázat további csökkentésére Ha a veszélyt sem magatartási kódex alkalmazásával, sem referenciarendszer alkalmazásával nem lehet elemezni, a kockázat elfogadhatóságának mértékét, illetve az elfogadhatóság igazolását kifejezett kockázatbecsléssel és -elemzéssel kell elvégezni. A veszélyekből eredő kockázatot: mennyiségi vagy minőségi mutatók alapján kell megbecsülni, a meglévő biztonsági intézkedésekre figyelemmel Az értékelt rendszer kockázatai becsléssel történő elfogadhatóságának megállapításához kockázatelfogadási kritériumok szükségesek (kapcsolódó biztonsági intézkedések azonosítása, becslés alapján minőségi és mennyiségi mutatók felállítása). Az utóbbi mutató lehet gyakorisági vagy súlyossági alapú. Ezek a kockázatelfogadási kritériumok lehetnek közvetett módon feltárhatók, vagy egyértelműen megállapíthatók. Az implicit kockázatelfogadási kritériumok a magatartási kódex alkalmazásával vagy referenciarendszer vizsgálatával megállapított kockázatok, és amelyeket elfogadottnak lehet tekinteni, ha teljesülnek a magatartási kódex elfogadásának feltételei, illetve a referenciarendszer megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Annak értékelésére. hogy az egyértelmű adatokon alapuló kockázatbecslés által kezelt kockázatok elfogadhatók vagy sem, kifejezett kockázatelfogadási kritériumokra van szükség a vasúti rendszer különböző szintjein. Ezek ábrázolhatók a kritériumok piramisaként, az alábbi ábra szerint:

26 818 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Kockázati profil Lényeges, hogy a kockázatelfogadási kritériumot milyen szinten állapítjuk meg, az igazodik-e a változás jelentőségéhez, vagy bonyolultsági fokához. Pl. egy kocsi tengelytípusának megváltoztatása esetén nem kell a hálózat biztonsági kockázatát értékelni, elég a jármű futásbiztonsági kockázatának értékelése. A kockázatok elemzése lehetséges kockázat mátrix segítségével is. Bizonyos műszaki rendszerek kockázatai (véletlenszerű hardverhiba, műszaki rendszerek szoftverjeinek intergritása) mennyiségi alapon nem határozhatók meg, csak minőségi módszerrel közelíthetők meg, és kezelhetők. A minőségirányítási folyamatnak kell biztosítani az emberi hibák előfordulásának minimalizálását Ha a veszélyhez (veszélyekhez) kapcsolódó kockázat elfogatható szintű, a veszélyek kezelésére vonatkozó biztonsági intézkedéseket be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba Ha egy műszaki rendszernek nincs magatartási kódexe vagy referenciarendszere, azonban a rendszer meghibásodásának súlyos következménye lehet, a kockázati szintet nem kell csökkenteni, ha a hiba előfordulási aránya üzemóránként legfeljebb Ez a követelmény nem kockázatelemzési módszer, hanem egy referenciapont, amihez a kockázatelemzési módszerek igazíthatók. A technikai rendszer kockázatelfogadási kritériumai mennyiségi alapúak (üzemóra/meghibásodás), de az esetleges hardver-hiba csak véletlenszerű hibának tekinthető (nem számszerűsíthető), ami már csak minőségi módszerekkel vizsgálható A biztonsági szint tekintetében a 409/2010 EU határozat az irányadó.

27 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A kifejezett kockázatbecslés meg kell, hogy feleljen az alábbi követelményeknek: a használt módszerek igazodnak az értékelés alatt álló rendszerhez és annak paramétereihez, a kockázatbecslés eredménye pontos. 3. A BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 3.1. A változás biztonság i szempontból történő elfogadása előtt szakterületüknek megfelelően a javaslattevők felügyelete mellett a rendszer kockázatkezelését végzőnek igazolni kel a biztonsági követelmények érvényesítését a következő fázisokban: a rendszer koncepciójának kialakítása, rendszer definiálása és az alkalmazási feltételek meghatározása, kockázatvizsgálat, rendszerkövetelmények, rendszerkövetelmények felosztása a különböző alrendszerek és elemek között, a tervezés és megvalósítás, a gyártás, a telepítés (beépítés), a rendszer érvényesítése biztonsági átvétellel és üzembe helyezéssel, a rendszer átvétele. Az egyes fázisokat annak megfelelően kell értelmezni és felhasználni, hogy a jelentős változás műszaki, üzemviteli vagy szervezeti jellegű-e. Pl. Szervezeti változás esetén a legtöbb fázisban a biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolása nem releváns A biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolásáért az alrendszerek vezetői a felelősek. Ők döntenek arról, hogy ki a közvetlen felelőse a biztonsági követelmények teljesítéséért. Több felelős is kijelölhető, annak érdekében, hogy tejesítésért való felelősség az azért felelős munkavállaló munkaköri leírásában rögzített felelősségi és ellenőrzési körén belül maradjon Az igazolás folyamatát az egyes alrendszerek felelőseitől független Működéstámogatás felügyeli. Feladatkörébe tartozik: a biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolására kiválasztott módszer értékelése, és az igazolás folyamatának értékelése Ha az igazolás folyamatában akár az igazolást, akár az igazolást értékelő munkavállaló azt állapítja meg, hogy az előírt biztonsági intézkedés nem vagy nem megfelelően biztosítja a biztonsági követelményeknek való megfelelést, vagy az igazolás folyamatában új veszélyt azonosítanak, a kockázatokat újra kell értékelni és elemezni. Új veszély azonosítása esetén azt - a kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel együtt - be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba. 4.VESZÉLYKEZELÉS 4.1. Veszélykezelési eljárás A Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el A Biztonságirányítási rendszer elengedhetetlen egyik alapeleme eljárások és alakiságok kidolgozása a biztonsági információk dokumentálására, továbbá ellenőrzési eljárás meghatározása a döntő fontosságú biztonsági információ konfigurációjának biztosítására (49/2004/EK irányelv III. melléklet 2. pont g) alpont).

28 820 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Veszélynyilvántartás vezetésére kötelesek az pontban nevesített alrendszerek. A veszélynyilvántartás tartalmazza: A belső veszélyeket, melyek kezelésére vonatkozó biztonsági intézkedések a veszéllyel közvetlenül érintett alrendszerre vonatkoznak a külső veszélyeket, amelyek kezelésére vonatkozó biztonsági intézkedések végrehajtása megköveteli a MÁV Zrt.-n belüli más alrendszer, vagy az infrastruktúrát használó vállalkozó vasúti társaság vagy más külső szereplő közreműködését is. A külső veszélynyilvántartásnak éppen az a célja, hogy azokat a hozzá kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel együtt átadják annak a külső szervezetnek, amelyek a továbbiakban felelősek azok kezeléséért. Külön-külön nyilvántartásban kell rögzíteni a szervezeti, a működési és a műszaki veszélyeket, valamint az átadásra kerülő veszélyeket, ami megengedi a veszélynyilvántartás eltérő tartalmát, a veszély jellegének megfelelően. A veszélynyilvántartás tartalma: - a veszély sorszáma, - származási helye, - a veszély leírása (megnevezése), - a veszélyre vonatkozó további információk, - fontosság (prioritás) szervezeti változás esetén, - felelős szereplő (felelősség szervezeti változás esetén), - biztonsági intézkedés(ek), - alkalmazott kockázatelfogadási elv, - exportálva (igen vagy nem), - státus (megtörtént-e a veszély kezelése, és hogyan). E rendelkezés alkalmazása során külső szervezetnek kell tekinteni az érintett alrendszeren kívüli alrendszereket is. A veszélynyilvántartásban a belső és a külső veszélyeket eltérő színnel vagy betűformával jelöljük. A külső veszélyeket és az ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedéseket veszély-nyilvántartási jelentéssel kell átadni a külső szereplőknek. A külső veszélyek mellé csak azokat a biztonsági intézkedéseket kell hozzárendelni, melyek végrehajtásáért a külső szervezet felelős lehet. Ezzel szemben a belső veszélyeket mindaddig nyilván kell tartani (a kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel együtt) amíg a kockázatértékeléssel érintett rendszer működik. Ez biztosítja a nyomonkövetési eljárás alkalmazását (BIR) A pontban hivatkozott külső veszélyek közé kell sorolni - az általuk alkalmazott biztonsági intézkedésekkel együtt az infrastruktúrát használó vállalkozó vasúti társaságokon kívüli szereplők általános (nem egyedi) termékeit (pl. alkatrészek), az azokra vonatkozó feltevéseket és a külső szereplő biztonsági intézkedéseit. A gyártó, beszállító biztonsági intézkedése alatt a termék azon dokumentált biztonsági szintjét és biztonsági követelményeit kell érteni, amelyeknek a rendszer általános meghatározása alapján a terméknek meg kell felelni. Ez magában foglalja a termék alkalmazásának feltételeit is, beleértve a felhasználás esetleges korlátait is. Ezért az általános alkalmazású termék speciális körülmények közötti felhasználása esetén az alkalmazási feltételeknek való megfelelőséget külön vizsgálni kell.

29 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Információcsere Amennyiben a kockázatértékelési folyamatban a kockázatértékelést végző szervezet ( pont szerinti alrendszerek) egyedül nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és az ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedéseket, köteles tájékoztatni az ugyancsak érintett szervezetet (szervezeteket), aki(k) köteles(ek) közreműködni a megfelelő megoldás megtalálásában. Ez a követelmény nemcsak az alrendszerek közötti információcserére, hanem a külső szereplőktől kapott információra is vonatkozik. Általános elv, hogy az alrendszerek által kapott információ akkor tekinthető ellenőrzöttnek, az ugyancsak megkapott biztonsági intézkedések pedig alkalmazhatónak, ha azokat a megkapó szervezet ellenőrzi, megfelelőnek találja, és azokat a veszély kezelésében érintett valamennyi szereplő elfogadja. Pl. Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer működése szempontjából kiemelkedősen fontos szerepet tölt be az ETCS fedélzeti berendezésének a jármű megfelelő minőségű sebességés távolságmérése, amit a gyártó kialakított algoritmusokkal biztosít. Az algoritmusok valóságos érvényesítéséhez (a kerék sín kapcsolat valóságos körülmények közötti érvényesítéséhez) elengedhetetlen a járművet üzemeltető vasúti társaság és az infrastruktúraüzemeltető társaság közreműködése. A veszélyekre és a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozóan kapott információnak világosnak, teljes körűnek, érthetőnek kell lenni. Ezért bármilyen megértési, alkalmazhatósági probléma esetén azokat - a veszély és az alkalmazandó biztonsági intézkedés egyértelműsítése érdekében - egyeztetni kell. Az információt átvevő alrendszer felelős a kapott veszély és biztonsági intézkedés ellenőrzéséért, érvényesítéséért, azoknak a veszélynyilvántartásban történő rögzítéséért, beleértve az információt átadóval közösen rögzített veszélyeket és biztonsági intézkedéseket is. Biztosítani kell továbbá, hogy az értékelt rendszer használati feltételei megfeleljenek a kapott használati korlátozásoknak; annak ellenőrzését és validálását, hogy az értékelt rendszer esetében teljesülnek-e a használati korlátozások. Ha az ellenőrzés, érvényesítés során azt állapítják meg, hogy a biztonsági intézkedés (pl. gyártói tanúsítás) nincs megfelelően érvényesítve, be kell jegyezni a veszélynyilvántartásba, és világos, egyértelmű döntést kell hozni az alkalmazás korlátozására (pl. felhasználás felfüggesztése). Ennek oka lehet pl. műszaki, tervezési hiba, nem megfelelő biztonsági intézkedések a gyártás folyamatában, az előírt biztonsági intézkedések hiányos alkalmazása, a megrendeléstől eltérő biztonsági intézkedés alkalmazása. Ezekben az esetekben gondoskodni kell a más rendszerekben történő felhasználás megakadályozására hasonló referenciarendszer kockázatelfogadási elv alapján. Hasonlóképpen intézkedni kell a felhasználás megakadályozására vagy korlátozására, ha a hibát a rendszer átvétele után fedezik fel. Az intézkedést/korlátozást rögzíteni kell a veszélynyilvántartásban.

30 822 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A veszély kezelésében érintett szervezetek közös egyetértéssel dönthetnek úgy is, hogy a közösen elfogadott biztonsági intézkedések végrehajtását később vezetik be vagy egyáltalán nem vezetik be, vagyis a rendszer a teljes életciklusa alatt korlátozásokkal üzemel, megváltoztatják a rendszer leírását, szabályozzák a használati korlátozásokat a rendszer alkalmazási körének megfelelően. Az első esetben a halasztás oka, hogy a rendszer működését biztosító biztonsági intézkedések megvalósítása nem teljes körű. A teljeskörűség biztosításáig a biztonsági intézkedések nem érvényesíthetőek, a veszélynyilvántartásba nem kell azokat bevezetni. A második esetben a használati korlátozásokat kiadó szervezet saját veszélynyilvántartásában a kapcsolódó műszaki biztonsági intézkedéseket nem érvényesítettként tartja nyilván. Ily módon, ha az adott rendszert más rendszerekhez referenciaként használják fel, nem kerülhetik el a figyelmet az adott biztonsági intézkedéssel kapcsolatos gondok. Tehát, még ha egy másik szereplő vállalja is, hogy a kapcsolódó kockázatokat másképpen kezeli, hasznos, ha a korlátozásokat kiadó szervezet a veszélynyilvántartásában világosan megjelöli, hogy a kapcsolódó biztonsági intézkedések nem kerültek érvényesítésre. A harmadik esetben lehetővé válik a veszélykezelés, és a rendszer a veszélykezelés eredményének megfelelően használható vagy további kockázatértékelés végezhető. 5. A KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK BIZONYÍTÉKAI 5.1. A biztonsági szintek és a biztonsági követelményeknek való megfelelés értékeléséhez alkalmazott kockázatkezelési eljárás dokumentálása a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint történik (57/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG utasítás) Ez biztosítja az értékelést végző szerv hozzáférését a kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazását igazoló valamennyi szükséges dokumentumhoz A dokumentumok lehetséges struktúráját a következő ábra mutatja be:

31 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A projektterv tartalmazza a tevékenység kezelésére létrehozott szervezet leírását, a fejlesztésben, kockázatértékelésben részt vevő szakértők megnevezését, hozzáértésének igazolását A projektleírás tartalmazza a rendszer definiálását, a kijelölt feladat teljesítésének részletes leírását: o a rendszer alkalmazási körének/határainak meghatározása; o a funkciók leírása; o a rendszer felépítésének leírása; o az üzemeltetési és környezeti feltételek leírása; a külső kapcsolódási pontok leírása; a belső kapcsolódási pontok leírása; az életciklus fázisainak leírása; a biztonsági elvek leírása; a kockázatértékelés korlátait meghatározó feltételezések ismertetése; melyek részben vagy egészben helyettesíthetők a vonatkozó dokumentum meghivatkozásával (eljárás, szabvány, utasítás stb.) Új projekteljárásra specifikus feladat esetén van szükség. változtatás esetén (nem új projekt) a változás előtti állapotot és a tervezett változtatást A Porojekt-előrehaladási dokumentumok, a rendszer teljes életciklusára vonatkozóan (koncepció; rendszerdefiníció és alkalmazási feltételek meghatározása; kockázatvizsgálat; rendszerkövetelmények; rendszerkövetelmények szétosztása; tervezés és megvalósítás/kivitelezés; gyártás; telepítés; a rendszer validáslása; rendszerátvétel; üzemeltetés és karbantartás; teljesítmény megfigyelése, esetleges módosítás; üzemből való kivonás/selejtezés.) A veszélyek azonosításának dokumentumai o A veszélyek azonosítási fázisából megkövetelt bizonyítékok: o a veszélyek azonosítására alkalmazott módszerek és eszközök (ideértve a korlátozásokat is) azonosítása; o eredmények: veszélyek listája; rendszer (határok) veszélyei; alrendszerek veszélyei; kapcsolódási pontok veszélyei; azok a biztonsági intézkedések, amelyek e fázisban meghatározhatók; A kockázatvizsgálati dokumentumok: magatartási kódexeket alkalmazása esetén: o annak igazolása, hogy a magatartási kódexek minden követelménye teljesül az értékelt rendszert illetően. Ide tartozik a releváns magatartási kódexek helyes alkalmazásának igazolása is; referenciarendszer alkalmazása esetén: o az értékelt rendszerre vonatkozó biztonsági követelmények meghatározása a releváns referenciarendszer alapján; o annak bemutatása, hogy az értékelt rendszert a releváns referenciarendszerhez hasonló üzemeltetési és környezeti feltételek között alkalmazzák. Ha ez nem teljesíthető, akkor annak bemutatása szükséges, hogy a referenciarendszertől való eltéréseket megfelelően értékelték; o bizonyíték arra nézve, hogy a referenciarendszer biztonsági követelményeit

32 824 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám helyesen valósították meg az értékelt rendszernél; explicit kockázatbecslés alkalmazása esetén: o a kockázatvizsgálat módszereinek és eszközeinek leírása (korlátozásokkal együtt) (kvalitatív, kvantitatív, szemikvantitatív, nem regressziós elemzés, stb.) és alkalmazásuk indoklása; o a meglévő biztonsági intézkedések és kockázatmérséklési tényezők minden veszélyre vonatkozóan (ide értve az emberi tényezőket is); o az egyes veszélyekre nézve a kockázatok értékelése és rangsorolása: a veszély következményeinek becslése és annak alátámasztása (a feltételezésekkel és feltételekkel együtt); a veszély gyakoriságának becslése és annak alátámasztása (a feltételezésekkel és feltételekkel együtt); a veszélyek besorolása azok kritikus volta és előfordulásuk gyakorisága szerint; az egyes veszélynél elfogadható kockázathoz vezető biztonsági intézkedések (ismétlődő folyamat a kockázatértékelési fázis után). A kockázatelemzés dokumentumai: az egyértelmű adatokon alapuló kockázatbecslés esetén o a kockázatelemzési kritériumok meghatározása és indoklása minden egyes veszélyre nézve; o annak bemutatása/indoklása, hogy a biztonsági intézkedések és biztonsági követelmények minden veszélyt elfogadható mértékben lefednek (a fenti kockázatértékelési kritérium alapján); a magatartási kódexekkel lefedett ( pont) és referenciarendszerekkel való összehasonlításból származó kockázatok ( pont) eleve elfogadhatónak tekinthetők, feltéve, hogy o teljesülnek a magatartási kódexekkel kapcsolatos követelmények a pont, szakasz o teljesülnek a magatartási kódexekkel kapcsolatos követelmények a pont szerint; Veszélykezelés dokumentumai: minden veszély regisztrálása a veszélynyilvántartásban, amely a következő elemeket tartalmazza: o az azonosított veszély; o azok a biztonsági intézkedések, amelyek megakadályozzák a veszély bekövetkezését vagy enyhítik annak következményeit; o az intézkedésekre vonatkozó biztonsági követelmények; o a biztonsági intézkedésekért felelős szereplő; o a veszély állapota (pl. nyitott, megoldott, törölt, átadott, kezelt stb.); o a bejegyzés, felülvizsgálat és ellenőrzés dátuma minden veszélynél; a veszélyek hatékony kezelése a teljes életciklus folyamán; a veszélyekkel kapcsolatos információcsere leírása a felek között, a kapcsolódási pontoknál, valamint a felelősségek felosztása. A kockázatelemzés minőségével és az értékelési folyamattal kapcsolatos dokumentumok a folyamatba bevont személyek és hozzáértésük; az egyértelmű adatokon alapuló kockázatbecslésnél a folyamatban felhasznált információk, adatok és más statisztikák leírása, azok megfelelőségének igazolása (pl. a

33 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 825 felhasznált adatokkal kapcsolatos érzékenységi elemzés); A biztonsági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékok: alkalmazott szabványok jegyzéke; tervezési és üzemeltetési elvek leírása; jó minőségi és biztonságirányítási rendszer projekt során való alkalmazására vonatkozó bizonyítékok: a biztonsági követelmények teljesítését igazoló biztonságelemzési jelentések (pl. a veszélyek okainak elemzése) összefoglalása; a veszélyek okainak elemzésénél alkalmazott módszerek és eszközök leírása és indokolása; a biztonsági verifikációs és validálási tesztek összefoglalása A minták a különböző iratmintákat jelentik, melyek vagy általánosan alkalmazottak, vagy projektspecifikusak A projektnyilvántartás tartalmazza a megelőző dokumentumokat, így tartalma folyamatosan bővül, mely dokumentumok szükségesek a MÁV Zrt. minőségirányítási és biztonságirányítási eljárásai megfelelőségének igazolásához. A fenti dokumentumok igazolható nyilvántartásáról a projektkezelő alrendszer szervezet gondoskodik, és a dokumentumok, illetve a tapasztalatok alapján biztonságigazolási jelentést készít és ad át az értékelést végző szervezetnek. Ez alapján - szükség esetén a dokumentumok vizsgálatával készíti el az értékelő szervezet a biztonságértékelési jelentését. A biztonságigazolási jelentés a folyamatok menetét, kapcsolódási pontjait mutatja be, és hivatkozik a mögöttes dokumentációra A műszaki rendszerekhez kapcsolódó biztonságigazolási jelentés elkészítéséhez behivatkozhatók/ felhasználhatók: MSZ-EN Vasúti alkalmazások a megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság (RAMS) előírása és bizonyítása; MSZ-EN Vasúti alkalmazások Távközlési, adatfeldolgozó és biztosítóberendezési rendszerek Szoftverek vasúti vezérlő és ellenőrzőrendszerekhez; MSZ-EN Vasúti alkalmazások Távközlési, adatfeldolgozó és biztosítóberendezési rendszerek. Elektronikus biztosítóberendezések A szervezeti és az üzemeltetési változásokra vonatkozó biztonságigazolási jelentés dokumentum felépítése és tartalma az pontnak felel meg A kockázatértékelési eljárás dokumentuma minimálisan tartalmazza: a tevékenység kezelésére létrehozott szervezet leírását, a szakértők megnevezését. a kockázatértékelési eljárás különböző szakaszainak eredményét, és a kockázat elfogadható szinten tartását biztosító valamennyi biztonsági intézkedés. A dokumentumok megőrzési idejének igazodni kell a rendszer életciklusához. Ez biztosítja, hogy: az értékelt rendszer minden biztonsági elemzése hozzáférhető legyen a rendszer teljes élettartama alatt, a rendszer esetleges változása esetén hozzáférhető legyen az alapdokumentáció, a rendszer alkalmazása során fellépő problémák esetén megfelelő dokumentáció álljon rendelkezésre a folyamat ellenőrzéséhez, a dokumentáció alapja lehessen referenciarendszerként történő alkalmazáshoz.

34 826 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A dokumentáció rendelkezésre állását az Iratkezelési szabályzatban az irat kötelező megőrzési ideje biztosítja, ami lehet nem selejtezhető is. Az alrendszerek vezetőinek kell gondoskodni arról, hogy az iratok DMS rendszerben történő megőrzése mellett irattározásra is kerüljenek. 6. AZ ÉRTÉKELÉST VÉGZŐVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Ezen pont alatti szabályozásban az értékelés alatt a megfelelésértékelést, értékelő szerv alatt pedig a megfelelőségértékelési tevékenységeket - beleértve a kalibr álást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést - végző szervezet értjük. Ezt tekintjük a MÁV Zrt. szervezeteitől független értékelésnek. Ennek megfelelően az Értékelést végző szerv: független és hozzáértő külső vagy belső személy, szervezet vagy intézmény, aki, vagy amely vizsgálatot folytat egy rendszernek a biztonsági követelmények teljesítésével kapcsolatos alkalmasságát illetően egy bizonyítékokon alapuló vélemény megállapítása érdekében. Az értékelést végző szerv feladata a kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazásának és az alkalmazás eredményeinek független értékelése. A független értékelést végző szervezettel szemben támasztott követelményeket, és az általa végzett értékelés tartalmát végrehajtási rendelet határozza meg. A független értékelés tartalma, továbbá az értékelést végző szerv által az értékelés alatt álló rendszerre vonatkozóan végzett értékelés következtetéseit tartalmazó dokumentum (Biztonságértékelési jelentés) tartalma nem azonos a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szervezeteinél a Működéstámogatás szervezet, a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság szervezeteinél a Főigazgatóság által végzett értékeléssel. Működéstámogatás szervezet, a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság és a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság által végzett értékelés és az általuk készített biztonságértékelés semmilyen vonatkozásban nem helyettesíti az akkreditált/elismert vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság által végzett értékelést és az általuk készített /kiadott biztonságértékelési jelentést/engedélyt. A független értékelést végző szervezeteket jogszabály jelöli ki, vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság fogadja el/tanúsítja/akkreditálja/ismeri el, vagy az értékelést végző szervezet a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a 402/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELET 7. és 13. cikke szerint.az független értékelő szervezet tevékenysége nem terjedi ki: - a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott vasútbiztonsági engedély kiadásának feltételei körébe tartozó, a vasúti hálózat biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges különleges követelmények teljesítésének igazolására, beleértve a forgalomirányító és jelzőrendszer karbantartását és működtetését is. - a Nemzeti Közlekedési Hatóság által a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti járművek karbantartási rendszerének tanúsítására, - a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyéhez, jóváhagyásához, tanúsításához kötött tevékenységekre. (pl. jármű üzembe helyezése, jelentős változtatás)

35 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 827 B. A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése

36 828 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Vasúti járművek karbantartása Karbantartás: minden olyan műszaki és adminisztratív ténykedés összessége, beleértve a felügyeletiellenőrző tevékenységet is, amely arra irányul, hogy az adott terméket megtartsa abban az állapotban, illetve visszaállítsa abba, amelyben egy tőle elvárt funkciót teljesíteni tud. (MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzemkészség, karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) Karbantartásként kell értékelni, minden olyan tevékenységet, mely a meglévő, működő tárgyi eszközökhöz kapcsolódik és a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, valamint azokat a tevékenységeket, melyek a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgálják. Ezen tevékenységek lehetnek különösen: - tervszerű megelőző karbantartások, - felújítások, - javítás, üzemzavar és hibaelhárítás, - tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréje. A karbantartási tevékenységek közös jellemzője, hogy a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében merülnek fel, valamint a tevékenység eredményeként az eszközök funkciói nem bővülnek, élettartamuk nem növekszik. A karbantartási tevékenység a vasúti pályakarbantartáshoz szükséges vontató és vontatott vasúti járművekre terjed ki. Karbantartásért Felelős Szervezet A Karbantartásért Felelős Szervezet a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság, 1 amely az Irányítási, a Karbantartás fejlesztési és a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat saját hatáskörben (az Igazgatóság szervezeteivel) végzi, a karbantartás-végrehajtási feladatokat kihelyezve, szerződéses vállalkozókkal végezteti. A Karbantartásért Felelős Szervezet feladatai közül: a Karbantartásárt Felelős Szervezet összefogja és együttesen felügyeli a karbantartási feladatokat ellátó szervezetek tevékenységét, a) az Irányítási feladatok: aa) a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Pályalétesítményi osztály faladata a vasúti pályakarbantartáshoz szükséges vontató és vontatott vasúti járművek ECM tanúsítással összefüggő irányítási feladatainak ellátása, ab) a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Erősáramú osztály feladata a vasúti villamos felsővezeték karbantartáshoz szükséges vontató és vontatott vasúti járművek ECM tanúsítással összefüggő irányítási feladatainak ellátása. b) a Karbantartás-fejlesztési feladatokat MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ, c) a Társaság tulajdonát képező teherkocsik és forgóvázak karbantartás irányítását a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ szervezet végzi. A Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság főigazgatója, aki felelős a karbantartási politika, ezen belül a biztonsági célok meghatározásáért, fejlesztéséért, a karbantartási tervek elkészítéséért, aktualizálásáért, a karbantartási források biztosítéásáért, a karbantartás ellenőrzéséért. 2 d) a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság egyes szerveinek is vannak a vasúti járművek karbantartásával összefüggő feladatai, de ezek nem érintik az Irányítási, Karbantartásfejlesztési és Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek feladatkörét, felelősségét. Ezeket a feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat, illetve a munkaköri leírások szabályozzák: 3 - a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ feladata az állagban lévő vasúti járművek üzemeltetési feladatainak biztosítása, karbantartásuk tervezése; a UHV/VF/75/0/2015 NKH végzés alapján 2 UHV/VF/75/0/2015 NKH végzés alapján 3 UHV/VF/75/0/2015 NKH végzés alapján

37 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje pályaszámú NOHAB dízel mozdony, valamint a zúzottkőszállító kocsik üzemeltetésének biztosítása; munkagépeket, önjáró vasúti járműveket érintő technológia készítése, a járműdiagnosztikai rendszerek hálózati szintű felügyelete, vizsgálata, kalibrálása, - a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság területi igazgatóságai gazdálkodási igazgatóhelyettes feladata a területi igazgatóság szervezeteinek állagában lévő vontató és vontatott vasúti és közúti járművek, gépek üzemeltetési feltételeinek biztosítása, karbantartásának tervezése, összehangolása és priorizálása, javaslattétel a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság felé a beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezéséhez, - a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság végzi a felújítási és karbantartási tevékenység koordinációját, - a Területi pályalétesítményi osztályok feladata a Pályafenntartási főnökségek állagában lévő vasúti járművek felügyeletével, koordinációjával kapcsolatos tevékenység ellátása, - a Területi pályafenntartási főnökségek feladata az állagukban lévő vasúti járművek ECM tanúsítvány szerinti üzemeltetési feladatainak ellátása, - a Területi pályafenntartási szakaszok feladata az állagukban lévő vasúti járművek ECM tanúsítvány szerinti üzemeltetési feladatainak ellátása, - a Területi távközlő-, erősáramú- és biztosítóberendezési osztályok látják el az állagukban lévő villamos felsővezeték karbantartásához szükséges vontató és vontatott járművek ECM tanúsítvány szerinti üzemeltetésével, felügyeletével, valamint koordinációjával kapcsolatos tevékenységet, - a Területi igazgatóságok Erősáramú főnökségei (Budapesten Felsővezetéki és Alállomási főnökség valamint Energiaellátási főnökség) végzik az állagukban lévő vasúti járművek ECM tanúsítvány szerinti üzemeltetési feladatait, - a Területi igazgatóságok Felsővezetéki, alállomási, energiaellátási szakaszai látják el az állagukban lévő vasúti járművek ECM tanúsítvány szerinti üzemeltetési feladatokat. Az irányítási, fejlesztési, karbantartás-irányítási szervezet felépítését, működését és kapcsolatrendszerét e fejezet 1. melléklet Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolatai tartalmazza. A tevékenységben részt vevő szervezeti egységek és munkavállalóinak a karbantartással összefüggő feladatát, hatáskörét, felelősségét a Működési és Szervezeti Szabályzat, továbbá ezen előírás tartalmazza. A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletnek (a továbbiakban: Rendelet) megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását külső szerződéses vállalkozások útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. A MÁV Zrt. amennyiben azt jogszabály előírja csak elvi előzetes típusengedély birtokában kezdi meg a járművek saját üzemeltetésre történő beszerzésére vonatkozó eljárást, a jármű beszerzése előtt pedig a járműnek előzetes típusengedéllyel kell rendelkezni. Járművet típusengedéllyel lehet üzembe helyezni. Ezért az irányítást végző szervezeti egység a felelős. Vasúti járműnek belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe helyezési engedély megszerzéséért ugyancsak az irányítást végző szervezeti egység a felelős.

38 830 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Az üzembe helyezési engedéllyel, magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakítása, amelynek során a vasúti járműtípus meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak, csak átalakítási engedély birtokában kezdhető meg. A karbantartási tevékenységéért a Karbantartásért Felelős Szervezet felelősséggel tartozik. Ezért a Karbantartásért Felelős Szervezetnél a feladat-, hatáskör és felelősség MSZSZ-ben szabályozott megosztása mellett olyan irányítási, felügyeleti, ellenőrzési struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja - az azonosított karbantartási feladatoknak megfelelően a felelős szervezet(ek) kiválasztását, - hogy a Karbantartásért Felelős Szervezet és a karbantartást végző szervezet által bevont más szervezetek alkalmasak, megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel és/vagy hatósági tanúsítással rendelkeznek, - hogy karbantartási és irányítási rendszerük megfelelően dokumentált, - hogy rendelkezik kockázatkezelési eljárással, - hogy munkavállalói szakmai képesítése, gyakorlata megfelelő, - hogy a Karbantartásért Felelős Szervezet, és a teljesítésbe bevont más szervezet korábbi gazdasági tevékenysége, működése megfelelő alapot ad a veszélyes üzem körébe tartozó járművek karbantartására, az ebből fakadó felelősség vállalására. A karbantartást végző szervezet alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó eljárás mellőzhető, ha a szervezet karbantartási rendszerét a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsította, és az érvényes. 1. Irányítási feladatok 1.1. Vezetői feladat A MÁV Zrt. karbantartási politikáját a társaság Biztonságirányítási Kézikönyvének J. fejezete tartalmazza, a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának részeként. A karbantartási politika meghatározza a vezetés elkötelezettségét a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztésére és végrehajtására. A jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célokat szintén a Társaság elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott Biztonsági Politika tartalmazza. A Társaság, teljesítményének a biztonsági célokhoz viszonyított értékelését a Biztonságirányítási Kézikönyvnek a A BIR végrehajtásáért való felelősség része szerint folyamatosan vizsgálja. A vasúti pályahálózaton a járművek csak üzembiztos állapotban közlekedhetnek, a vasúti hálózathoz kapcsolódó építési, karbantartási feladatokat csak üzembiztos járművel lehet ellátni. A Társaság a vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedteti. Ennek érdekében a MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának megfelelően olyan karbantartási rendszert alakítunk ki, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A célkitűzések megvalósítását szolgálják az éves karbantartási tervek és a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóságnak a kihelyezett karbantartási tevékenységet végző vállalkozók kiválasztására és tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó MF Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása. Az irányítási feladatokat ellátó szervezet éves ellenőrzési

39 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 831 kötelezettsége kiterjed a karbantartást végző szervezet alvállalkozói, beszállítói karbantartó szervezet által a Rendelet szerint történő ellenőrzésének megfelelőségére is. Az Országos Vasúti Szabályzat B pontja szerint a vasúti járművek karbantartása vizsgálati- javítási ciklusrend szerint történik. Ezt az elvárást a MÁV Zrt.: vasúti pályahálózat működtetését (Vtv. 2. (2) bekezdés 2. pont) szolgáló munkagépek és járművek esetében a D.3. sz. Utasításban, a teherkocsik esetében az E.12. sz. Utasítás 17b. mellékletében, valamint a MÁVSZ 1123:1992 Teherkocsik javítási munkái című vállalati szabványban, a vontatójárművek esetében a MÁVSZ 2906:1988 Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartási rendszere című vállalati szabványban szabályozta. A teherkocsik karbantartása az E.12. sz. Utasítás 17b. mellékletében előírtak szerint, a Rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. Az üzemeltetést végző szervezeteknek évente TMK tervet kell készíteni, negyedéves bontásban. Terveket kell készíteni a kismunka és emelőgépekre, vasúti járművekre. A TMK tervet a D.3. sz. Utasítás 10. mellékletben meghatározott formátumban kell elkészíteni. A táblázatba valamennyi állagban lévő munkagépet, vasúti járművet és emelőgépet külön csoportosításban fel kell venni. A megjegyzés rovatba az eszköznek megfelelő (leállítva, fölös, selejt) bejegyzést kell alkalmazni a vizsgálatra nem tervezett gépeknél. A TMK vizsgálatok oszlopaiba az adott negyedévre tervezett vizsgálat rövidítését kell beírni. Az éves TMK tervet felülvizsgálat és jóváhagyás céljából az illetékes osztályra két példányban a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság területi igazgatóságainak kell felterjeszteni. A TMK tervek végrehajtását, az előző félévi végrehajtási adatokkal, a tervkészítéssel azonos formátumban félévente a területi igazgatóságok terjesztik fel az illetékes osztályra. A TMK terv költségvonzatát az éves pénzügyi tervben biztosítani kell. A vasúti járművek igénybevételével járó infrastruktúra karbantartási tevékenység tervezése során figyelemmel kell lenni a karbantartási tervre. Az irányítási tevékenységek összehangolt működése figyelembe veszi a vasúti járművek karbantartásával szemben támasztott követelményeket. Ennek során kiemelt feladat az anyagi források biztosítása a karbantartási célok maradéktalan megvalósítására. A karbantartási rendszer érvényesülésének, a tervezett karbantartások végrehajtásának veszélyeztetése, zavara esetén a karbantartásért felelős szervezet azonosítja a zavar, veszélyeztetés okát, és a karbantartással szembeni követelmények sérelme nélkül javaslatot tesz a megoldásra. A járművek üzemeltetését végző szervezetek minden év március 30-ig összeállítják a tervezett karbantartásra vonatkozó következő karbantartási igény tervezetet, ami tartalmazza a karbantartással érintett jármű adatait és a karbantartási feladatot az E.12. és a D.3. sz. utasítás szerint. Az összesített járműtípusok szerinti terv mellett karbantartási tervet kell készíteni minden egyes járműre is. A tervnek alkalmasnak kell lenni a jármű karbantartási feladatok elvégzésének dokumentálására is. A jármű-karbantartási tervezetet az Irányítási feladatokat ellátó szervezetnek kell átadni, illetve megküldeni. A karbantartási tervet az Irányítási feladatokat ellátó szervezet készíti el és a vezetője hagyja jóvá. Ez képezi alapját a szükséges források tervezésének. A tervet a karbantartást végző szervezet mellett megkapják a Járműállomány-karbantartás irányítási, Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek vezetői.

40 832 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A vasútbiztonsággal, vasúti pályahálózat és tartozékai, vasúti üzemi létesítmények karbantartásával kapcsolatos vállalati utasítások, a vasúti járművezetők típus és vonalismeretére vonatkozó utasítások; vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasítások; a vasúti járművezetők típus és vonalismeretére vonatkozó utasítások; vasúti járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltételeket tartalmazó utasítások jegyzékét a 9. melléklet 6. pont, a karbantartásra vonatkozó előírásokat és a karbantartást végző külső szervezetek nyilatkozatait a 10. melléklet tartalmazza. A járműnyilvántartást a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ havonta aktualizálja és megküldi a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. A vasúti járműveket ténylegesen üzemeltető szervezetek feladata és felelőssége a vasúti járművek időszakos hatósági vizsgáztatása a Rendelet szerinti ciklusokban, az üzembe helyezési engedély felfüggesztésének kérelmezése, a felfüggesztés időtartama alatt a jármű közlekedtetésének szüneteltetése, a hatósági vizsgához kapcsolódó hatósági döntés végrehajtása. A szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátását a követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez a létszámterv biztosítja. A karbantartási források tervezésénél - az üzemeltetési tapasztalatok alapján - figyelemmel kell lenni a meghibásodás miatti javítások költségeire is. A karbantartás végrehajtási feladatkörrel megbízott szervezettel szembeni követelményeket karbantartási szerződésben kell rögzíteni olyan részletességgel, amely teljes mértékben lefedi a karbantartás teljes folyamatát, a karbantartási rendszerre a biztonságirányítási rendszerben meghatározott követelményeket. Így különösen: - a MÁV Zrt. mint megrendelő biztonsági politikájának elfogadását, mint szerződéses feltételt, - a vállalkozó nyilatkozata, hogy az általa foglalkoztatott alkalmazottak szakmai alkalmassága megfelel a szerződés vonatkozó, szabványokban, utasításokban, szabályzatokban, műszaki feltétfüzetekben stb. meghatározott követelmények teljesítéséhez, továbbá csak olyan alvállalkozókat von be a szerződés (keretszerződés) teljesítéséhez, akik e követelményeknek megfelelő alkalmazottakat foglalkoztatnak, - a vállalkozó és alvállalkozói a vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a felújítási, alkatrészgyártási folyamatok során csak a MÁV Zrt. által elfogadott, jóváhagyott technológiát alkalmaznak, - a vállalkozó és alvállalkozói a vállalkozási szerződésben (keretszerződésben) vállalt kötelezettségek teljesítéséhez csak a MÁV Zrt. által elfogadott beszállítótól származó, jóváhagyott alkatrészeket használ fel, illetve épít be, - a MÁV Zrt.-nek, illetve kijelölt megbízottjának joga van a szerződésben (keretszerződésben) rögzített mértékben és módon a járművek, azok alkatrészeinek, elemeinek és a felhasznált anyagoknak a vizsgálatát és átvételét gyártás közben, illetve kész állapotban elvégezni vagy elvégeztetni, - a karbantartási tevékenység szabályozásában és gyakorlatában a vasútbiztonság szempontjából meghatározó tevékenység keretében ellátandó feladatokat és az azért való irányítási és végrehajtási felelősséget, - az üzemeltetés biztonságát érintő információk kölcsönös átadásának kötelezettségét, - a karbantartás dokumentálásának, a dokumentumok kezelésének rendszerét, - a dokumentumok nyomon követhetőségét. A Karbantartásért Felelős Szervezetnek, az Irányítási és Karbantartás-irányítási, valamint a karbantartás fejlesztési feladatokat ellátó szervezeteknek rendelkezni kell a karbantartási szerződésekkel, amit a Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek küldenek meg, a jármű újbóli üzembe helyezése során előírt üzemeltetési korlátozásokra vonatkozó dokumentációval, a hatósági határozat szerint.

41 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 833 A szerződések megkötéséhez alkalmazott mintaszerződést az 5. melléklet tartalmazza. A karbantartási rendszert a társaság által működtetett Biztonságirányítási Rendszer (BIR) és Minőség Irányítási Rendszer (MIR) előírásai határozzák meg. A karbantartási rendszer a járművek megbízható, üzembiztos műszaki állapotának biztosítására vonatkozó előírásokat és eljárásokat, a BIR a biztonsági és ennek részeként a karbantartási politikát, a MIR a tevékenység végzéshez szükséges eljárásokat tartalmazza. A felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért. A Karbantartásért Felelős Szervezetnek a biztonsági célokhoz viszonyított működését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását - különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések rendszerére, a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire, a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet tevékenységére, a szervezet által végzett kockázatértékelésre - a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonsági szervezete évenként ellenőrzi, arról jelentést készít, amit megküld az a Biztonsági főigazgatóság vezetőjének. A belső auditok és a munkatársak által kiállított kérdőívek biztosítják, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak velük egyeztetett meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában. Az irányítási tevékenységet részletesen e fejezet 2. melléklete tartalmazza. 1. Vezetői feladat elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és karbantartási politika a biztonságpolitika része nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezetője tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, biztonsági célok a biztonságpolitika része méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása; c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése; d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása; e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez; f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; g) annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; folyamatos ellenőrzés, évente értékelés (Műszaki Biztonsági Bizottság, Biztonsági Testület, vezetői értekezlet) tervek és eljárások, karbantartási terv, döntés a korrekciós javaslatokról szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása, pénzügyi források tervezése, biztosítása, létszámterv beszerzési-, pályaműködtetési-, pályaüzemeltetési minőségirányítási rendszer és a karbantartási rendszer kölcsönhatásának vizsgálata, értékelése feladat-, felelősség és hatáskör meghatározása, értékelés, annak a vezetők rendelkezésére bocsátása a feladat-meghatározással együtt

42 834 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor. Belső auditok, kézikönyv, dolgozói kérdőívek, Felügyelő Bizottság 1.2. Kockázatértékelés A kockázatértékelés kiterjed a karbantartási rendszer irányítására és a karbantartási tevékenységre, a humánerőforrás megfelelőségére, az irányítás és a végrehajtás, továbbá a karbantartási rendszer és más irányítási rendszerek kapcsolatára. Az irányítási és a végrehajtási tevékenységnek egyaránt része a járműalkatrészek, fődarabok minősége megfelelőségének biztosítása, az esetleges gyártási hibából eredő meghibásodások megelőzése, illetőleg ennek feltárása. A futásbiztonsággal összefüggő járműszerkezeti elemeknek és gyártási körülményeinek meg kell felelni az adott elemre vonatkozó műszaki követelményeknek (szabvány, tanúsítás). A kockázatértékelési eljárás rendelkezik a szervezet működése során fellépő kockázatok elemzésével, beleértve a meghibásodásokból, a nem megfelelő gyártásból, illetve a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságból adódó kockázat értékelését. A járművek karbantartásának folyamatában a meghibásodott, vagy cserélt szerkezeti elemeknél értékelni kell az elhasználódás fokát, viszonyítani kell a szerkezeti elem tervezett életciklusához. Szükség esetén vizsgálni kell a gyártási technológiát is. A kockázatértékelés valamennyi elemében rendelkezni kell a veszélyazonosításhoz szükséges ellenőrzési rendszerrel, szakismerettel. A beazonosított eseményekre vonatkozó valamennyi körülményt fel kell tárni, azokat dokumentálni kell. A kockázati eseményeket a karbantartási rendszer minden szereplőjének minősíteni kell az üzemeltetés biztonsága szempontjából. Rendelkeznie kell továbbá olyan értékelési rendszerrel, melynek felhasználásával a kockázat minősíthető (elfogadható, vagy beavatkozásra van szükség.) A karbantartás irányításáért felelős és a karbantartás fejlesztési feladatok ellátásáért felelős szervezet felelőssége, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen a kockázati eseményekről és azok minősítéséről. Rendelkeznie kell továbbá a kockázatok, illetve a lehetséges kockázati események mennyiségi és minőségi hatásának megállapításához szükséges kompetenciával. Nem elfogadható kockázat azonosítása esetén megfelelő eljárásrendet kell biztosítani a kockázat kezelésére, megszüntetésére. A vasút járművek tényleges üzemeltetését végző szervezet a jármű közlekedtetése, vagy a munkavégzés közben történő meghibásodása esetén - a jármű Karbantartásáért Felelős Szervezet bevonásával - megvizsgálja a meghibásodás okát, annak a karbantartással való összefüggését, a munkakörnyezetet, és bármely területet érintő hiányosság esetén intézkedik a meghibásodás okának megszüntetésére. Kockázatelemzést kell végezni a karbantartási rendszer megváltoztatása előtt is. A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet a járművek üzemeltetési adatai alapján a Járműállománykarbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezetével legalább évente értékeli a karbantartási rendszert. Azonos ok miatt történő meghibásodás esetén intézkedik a karbantartási rendszer felülvizsgálatára, vagy a technológia megváltoztatására. Az értékelést meg kell küldeni a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonsági szervezetének, amely felhasználja azt a karbantartási rendszer értékelése során.

43 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 835 Minden vasúti baleset vagy más rendkívüli esemény bekövetkezése esetén, amelynek üzembentartói vizsgálata során a balesetvizsgáló szervezet a járművezető felelősségét, vagy a jármű hibáját állapítja meg, a jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet azonnal megteszi a szükséges intézkedést - a járművezető alkalmasságának vizsgálatára, az előírások szerint egészségügyi és /vagy szakmai alkalmasságának felülvizsgálatára, szükség esetén a képzési tematika módosítására, illetve - a jármű karbantartási folyamatának teljes átvizsgálására, szükség szerinti módosítására, ami kiterjed az azonos járműtípusba tartozó járművekre is, - a karbantartás Irányítási és a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet vezetőjének tájékoztatására. A kockázatkezelésnek figyelemmel kell lenni a járművekkel kapcsolatos hatósági engedélyezés folyamatában hozott előírásokra, az infrastruktúra, a jelzőrendszer, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra működési és karbantartási elvek jelentős változására. A MÁV Zrt. törekszik a kockázatértékelés rendszerének folyamatos javítására, fejlesztésére. Az Irányítási, a Karbantartás fejlesztési és a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatok végzése irodai környezethez kötött, számítógépes munkahelyeken történik. Ez alól kivételt képeznek a szerződéskötést megelőző beszállítói szemlék, ellenőrzések, járműátvételek. A kockázatok értékelése ezek figyelembe vételével történik az 89/391/EGK irányelv, az évi XCIII. Munkavédelmi törvény és a MÁV Munkavédelmi Szabályzat (65/2009.(MÁV Ért. 28. VIG utasítás) előírásai alapján. 2. Kockázatértékelés a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés 2.1. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is; kockázatok elemzése a karbantartási rendszerre és a kapcsolódó folyamatokra, ezen belül a karbantartás végrehajtási folyamatára, a karbantartás, események során az alkatrészekre. b) az a) pontban említett kockázatok értékelése; információszerzés a kockázati eseményekről, kockázatok elemzése a karbantartási rendszerre és a kapcsolódó folyamatokra, ezen belül a karbantartás végrehajtási folyamatára, a karbantartás, események során az alkatrészekre. c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése A szervezetnek rendelkeznie kell az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózat-működtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal A szervezetnek rendelkeznie kell kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet (1) alkalmazására. kockázatkezelési rendszer működtetése a BIR, a kockázatkezelési szabályzat és a Balesetvizsgálati utasítás szerint Szerződések (HÜSZ, hálózat-hozzáférési szerződések), megállapodások a Vt. 32/A. -a alapján, minőségirányítási rendszerek Kockázatkezelés a hatósági engedélyeztetés, az infrastruktúra, a jelzőrendszerek, az energiaellátás, illetve az infrastruktúra működési és karbantartási elvek jelentős változása esetén

44 836 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 2.4. A kockázatok értékelése során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK irányelvnek (2) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességének fi gyelembevételére. 89/391/EGK irányelv, az 1993 évi XCIII. Munkavédelmi törvény és a 65/2009.(MÁV Ért. 28.) MÁV Munkavédelmi Szabályzat előírásai alapján 1.3. Ellenőrzés, intézkedések A jármű tényleges üzemeltetését végző szervezet járművenként, a jármű egyértelmű azonosíthatóságát biztosító módon naprakész nyilvántartást vezet a járműveknek a melléklet szerinti karbantartásáról, a közlekedés vagy munkavégzés közben történt minden üzemzavarról, meghibásodásáról, javításáról. Üzemzavar, meghibásodás esetén meg kell tenni az előírt kockázatkezelési intézkedéseket, és értékelni, dokumentálni kell azok hatását. A MÁV Zrt. a Biztonságirányítási Rendszerrel együtt, azt követően havonta nyújtja be a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. A jármű üzemeltetője, illetve állagban tartója nyilvántartást vezet: a vasúti járművekről, munkagépekről (műszaki paraméterek); a járművek, munkagépek üzemóra teljesítményéről; a TMK vizsgálatok előjegyzéséről; a napi karbantartásról, a jelentősebb alkatrészcserével járó javításokról, a regisztrátumok ellenőrzéséről, és dokumentálja azokat a D.3. sz. Utasítás szerint. Ezen túlmenően az állagban tartó szervezetek adatszolgáltatása alapján a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság évente két alkalommal állagstatisztikát készít, amely tartalmazza a felújítással, átalakítással, karbantartással összefüggő adatokat is. Az állagváltozásokat az állagváltozást követő hónap végéig kell jelenteni és átvezetni a nyilvántartásokon. Az állagstatisztika és a változás nyilvántartása elektronikus úton történik. A pályafenntartási járművekről a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet vezet nyilvántartást a Rendeletben előírt adattartalommal, amit minden év július 31-ig megküld a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére. A járművek nyilvántartott adataiban történt időközi változásról a változást követő nyolc napon belül tájékoztatni kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A karbantartással összefüggő egyéb folyamatokkal kapcsolatban felmerülő adatgyűjtés: - a karbantartást végző szervezeteknél (a karbantartási szerződés alapján), - az infrastruktúra állapotával, használatával kapcsolatos adatok tekintetében a járműveket üzemeltető szervezeteknél, - a közlekedésbiztonság szempontjából releváns járműelemekre, azok beépítésére vonatkozóan a karbantartást végző szervezeteknél, - az üzemeltetéssel összefüggő eseményekre vonatkozó információk tekintetében a járműüzemeltetőknél, - a karbantartást, irányítást, ellenőrzést végzők személyi kompetenciáira vonatkozóan az érintett szervezeteknél történik. A nyilvántartás pontossága érdekében minden járművezető, munkagépkezelő köteles az üzemzavart, meghibásodást, veszélyeztetést, balesetet, egyéb eseményt azonnal jelenteni közvetlen szolgálati vezetőjén keresztül a jármű üzemeltetését ténylegesen végző szervezetnek. Baleset esetén a Válságkezelési és válságkommunikációs utasítás szerint kell eljárni. A Karbantartásért Felelős Szervezetnek a biztonsági célokhoz viszonyított működését, más irányítási rendszereknek a karbantartási rendszerre gyakorolt hatását - különös tekintettel a karbantartással összefüggő beszerzések rendszerére; a pályaműködtetés és a pályaüzemeltetés minőségirányítási rendszereire; a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet tevékenységére,

45 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 837 a szervezet által végzett kockázatértékelésre - a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonsági szervezete évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés állandó, a Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó szervezetek által ismert, állandó ellenőrzési terv alapján történik, melyet a Biztonsági főigazgatóság vasútbiztonsági szervezete az Irányítási, Karbantartás-fejlesztési és Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek bevonásával készít el. Az ellenőrzési terv kötelező tartalma, illetve az ellenőrzés kiterjed: - a korábbi ellenőrzés alapján elfogadott intézkedések végrehajtása, a végrehajtás hatékonyságának értékelése, - a Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó szervezetek működése, feladataik ellátása, - a karbantartási folyamatok, azok teljesítménye, - a napi üzemeltetésből és karbantartásból eredő tapasztalatok, üzemzavarok, meghibásodások, események alapján tett intézkedések, az intézkedések hatásának vizsgálata, - a járművek üzemeltetése során bekövetkezett eseményekre, váratlan eseményekre vonatkozó információk dokumentálása, a tett intézkedések, azok hatékonysága. Az ellenőrzési tervet minden ellenőrzést követően, a korábbi ellenőrzések tapasztalatai, a a karbantartási rendszer működtetésének tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. A módosítás ugyancsak az Irányítási, Karbantartás-fejlesztési és Járműállomány-karbantartás irányítási szervezetek bevonásával történik. Az ellenőrzésről a Vasútbiztonsági szervezet jelentést készít, amely tartalmazza az ellenőrzés eredményének elemzését és értékelését, továbbá az elemzés, értékelés alapján a karbantartási rendszer korrekciójára, illetve a korrekció végrehajtására vonatkozó javaslatokat. Az ellenőrzésről készített jelentésnek tartalmazni kell az Irányítási, Karbantartás fejlesztési, Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet vezetőjének álláspontját. A jelentést megtárgyalja a Biztonsági Testület és az Üzemviteli, Műszaki Biztonsági Bizottság együttes ülése, és Biztonsági szervezet vezetője a szükséges korrekciókra vonatkozó esetleges javaslatával együtt vezetői értekezlet elé terjeszti. Végső soron a Karbantartásért Felelős Szervezet ellenőrzése a jelentésnek a MÁV Zrt. vezetői értekezlete által történő megtárgyalása és döntése útján érvényesül. Baleset, más vasúti esemény üzembentartói vizsgálata során, ha egyértelműen nem zárható ki, hogy a jármű állapota közrehatott a baleset, esemény bekövetkezésében, a vizsgálatot ki kell terjeszteni a jármű vizsgálatára, beleértve a karbantartást is. Az értékelés eredményét a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a Karbantartásért Felelős Szervezet álláspontjára figyelemmel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet ellenőrzése/vizsgálata alapján született határozatot/végzést/ajánlást az érintett szervezetek bevonásával soron kívül kell értékelni. Az értékelés eredményét a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonsági szervezete készíti el, az érintett szervezetek bevonásával, a Karbantartásért Felelős Szervezet álláspontjára figyelemmel.

46 838 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Hasonlóan kell eljárni a vasúti jármű üzemeltetését érintő, a Társaság pályafenntartási és más szervezeteitől, a hálózatot igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságoktól és más szervezetektől érkező bejelentések, tájékoztatások esetén is. 3. Ellenőrzés annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait 3.1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, fi gyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket: a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye; b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket) HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/31 beszállítói (beszerzési, karbantartási) szerződések, belső utasítások c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága; BIR, Kockázatkezelési szabályzat, belső ellenőrzési szabályzat d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és BIR, karbantartási szerződések, balesetvizsgálati utasítás javítására vonatkozó információk A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek Balesetvizsgálati Utasítás, BIR biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a szervezetnek független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie. E rendszernek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény fi gyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható; A karbantartási folyamatok időszakos vizsgálatát a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonsági szervezete végzi, ellenőrzési terv alapján. BIR, a rendszer folyamatos és ellenőrzési terv szerinti ellenőrzése, ellenőrzési terv alapján. b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; Az ellenőrzésről készített jelentésnek a BIR-ben szabályozott szakmai testületek, a Társaság vezetői értekezlete és a Felügyelő Bizottság által történő megtárgyalása útján történik. c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; A karbantartási rendszer éves ellenőrzését, az események vizsgálatát követően az ellenőrzési, vizsgálati jelentés szerint, azok elfogadása esetén. d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése. BIR, ellenőrzési terv szerint Folyamatos javítás rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés megelőző vagy korrekciós intézkedés A járművezetők továbbképzése során fel kell használni a járművezetői vagy technológiai, környezeti hibából bekövetkezett üzemzavarok, meghibásodások, balesetek bekövetkezésének okait, körülményeit, a megelőzés feladatait.

47 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 839 A járművek üzemeltetési feltételeinek, vagy a járművek karbantartási technológiájának megváltoztatása, a közlekedés biztonsága szempontjából meghatározó, a régi helyett új gyártmányú járműelemek beépítése csak előzetes kockázatelemzés és értékelés, a lehetséges hatások értékelése alapján, az érintett szervezetek egyeztetésével történik. Az e körbe tartozó kérdésekben a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet végzi el a kockázatértékelést és az egyeztetést. Az üzemeltetés, illetve a karbantartás folyamatának ellenőrzése, értékelése alapján történő korrekciókra, a karbantartási technológia vagy az üzemeltetés körülményeinek megváltoztatására ugyancsak kockázatelemzés és értékelés, a változtatás hatásának értékelése alapján kerülhet sor. Minden változtatás hatását értékelni kell. Ehhez a karbantartási technológia, az üzemeltetési körülmények megváltoztatása, a közlekedésbiztonság szempontjából meghatározó új járműelemek alkalmazása során vizsgálni, értékelni kell a változtatás hatását, és csak ezt követően kerülhet sor a változtatásnak a Járműállomány-karbantartás irányítási szervezet által történő elfogadására, a vonatkozó dokumentumok (karbantartási szerződés, üzemeltetési és karbantartási előírások) szükség szerinti módosításával együtt. Amennyiben az értékelés alapján a változásnak a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatása nem jelentős, a kockázatot a kialakított biztonsági módszerek alkalmazásával kell kezelni. A változtatásnál a jelentős, de hatósági intézkedést nem igénylő esetekben a 402/2023/EK végrehajtási rendeletben szabályozott kockázatkezelésre van szükség. Ha a változtatás következményeként hatósági intézkedésre van szükség (a jármű újbóli engedélyezése, a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megújítása), a változtatás bevezetését a Műszaki Biztonsági Bizottság és a Biztonsági Testület állásfoglalása alapján a Társaság vezetője engedélyezi. 4. Folyamatos javítás a rendszeres fi gyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők biztosítása érdekében: a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik; BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket; BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) a rendszer fejlesztése során; d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer meg- BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) felel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során; e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása; f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; g) a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és fi gyelembe veszik. BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás), Balesetvizsgálati utasítás BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás) BIR B./1.4. pont (folyamatos javítás)

48 840 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1.5. Szervezeti felépítés és felelősség egyéni és csoportos felelősség A vasúti járművek karbantartási rendszerének irányítását, a Karbantartás-fejlesztési tevékenységet és a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat a Karbantartásért Felelős Szervezet kijelölt szervezeti egységei végzik. A szervezeti egységek feladatát, felelősségét és hatáskörét a Működési és Szervezeti Szabályzat, a szervezetek munkavállalóit érintően munkaköri leírásuk tartalmazza. A karbantartási rendszer, vagy valamely elemének megváltoztatására, a karbantartási szerződés módosításával egyidejűleg a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság vezetője jogosult, lényeges változás esetén a BIR A. fejezete szerint. A karbantartást végző szervezetek felé érvényesíteni kell, hogy a karbantartással kapcsolatban feladattal és hatáskörrel olyan munkavállaló bízható meg, illetve ruházható fel, akik ismerik a karbantartási szerződést, megfelelő szakismerettel rendelkeznek a vasúti járművek műszaki, működésének és működtetésének ismeretében, továbbá ismerik az adott járműtípus karbantartási rendszerét, követelményeit és a karbantartás dokumentálásának rendszerét. A karbantartással kapcsolatban információt kérni, a karbantartást végző szervezetek felé rendelkezni a különleges esetek kivételével csak írásban lehet. A szóbeli információkérést, rendelkezést utólag írásba kell foglalni. A Karbantartásért Felelős Szervezetek felügyeletét, tevékenységük összehangolását, koordinálását beleértve a karbantartás végrehajtását végző szervezeteket is a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság látja el. A karbantartás végrehajtás felügyeletét, ellenőrzését a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat végző szervezet látja el az MSZSZ-ben meghatározott feladatkörben, hatáskörrel és felelősséggel. A karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ. Az Irányítási feladatokat ellátó szervezet feladata különösen a karbantartással összefüggő belső szabályozási javaslat kialakítása, a karbantartást végző szervezettel való megbízási szerződés elkészítése, a karbantartási megbízás kiadása, gondoskodás a jármű karbantartására vonatkozó javaslat kialakítására, a jármű fővizsgálata műszaki tartalmának összeállítására (munkacsomag), a munkacsomag alapján történő karbantartás teljesítésének ellenőrzése, jóváhagyása, 4 a karbantartás erőforrásainak biztosítására. A munkacsomag műszaki tartalma: 5 A munkacsomag járműtípusonként készül. Külön munkacsomag készül a hatósági engedéllyel átalakított járművekről. A munkacsomag tartalmazza: - a javítás előtti tisztításra, - az alváz elemeinek, a futómű, a vonókészülék, az ütközőkészülék, a mechanikus fék, légfék, kocsiszekrény, lépcsők, hágcsók, fogantyúk, önjáró járműveknél a fedélzeti biztosító és jelző berendezések ki-és bekötésére /felszerelésére/ vizsgálatára/ cseréjére/ hegesztő munkák elvégzésére/festésre, feliratozásra, a jármű javítás utáni átadására vonatkozó feladatokat, feladatok/feladatcsoportok szerint azoknak a szabványoknak, más előírásoknak a megnevezését/számát (Pl: MÁVSZ szabvány, UIC előírás), amelyekben előírt követelményeknek meg kell felelni, 4 UVH/VF3095/9/2014 NKH határozat III.7. 5 UVH/VF/3095/9/2014. NKH határozat

49 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje a munkacsomag járművenként tartalmazza a jármű ismert előéletét (menetakadályra, meghibásodásra, balesetre) vonatkozó információk, javítás, üzemzavar, hibaelhárítás keretében tartozékok, alkatrészek, fődarabok cseréjére vonatkozó információk.), a karbantartási naplót. - robbanómotoros és villamos üzemű munkagépnél a fentek szerint tartalmazza a munkabiztonsági részekre, a munkavégző egységek állapotára és a gép állandó tartozékainak meglétére, azok műszaki állapotára vonatkozó követelményeket. A munkacsomagot a jármű fővizsgálatra történő átadásával egy időben kell átadni. A karbantartás jóváhagyása, dokumentumai: 6 A vizsgálat során történt állapotfelmérések eredményéről hiba-felvételezési jegyzőkönyvet, az elvégzett javításokról a cserélt alkatrészek feltüntetésével javítási jegyzőkönyvet köteles a vizsgálatot végző a vizsgálat elvégzését igazoló átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni. Az átvételi jegyzőkönyvben a kivitelező nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy az általa átadott gép, berendezés megfelel a biztonságos munkavégzés követelményeinek. A Karbantartásért Felelős és a karbantartás Irányítási Szervezetnél is biztosítani kell a feladatkör ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket, szakértelmet, a szervezet vezetőjének a szervezet munkavállalói egyéni feladat-, hatáskörének és felelősségének munkaköri leírásban történő szabályozását. A munkaköri leírásban rendelkezni kell a munkakört betöltő munkavállaló helyettesítéséről. Ennek hiányában a helyettesítő kijelölése a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata és felelőssége. A munkavállalók tevékenységének folyamatos értékelése érdekében belső teljesítményi követelményeket és értékelési rendszert kell kidolgozni és működtetni. 5. Szervezeti felépítés és felelősség az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében A szervezetnek rendelkeznie kell eljárásokkal a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan A szervezetnek rendelkeznie kell a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelműen meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia és összeegyeztethetőnek kell lennie az adott szereppel. A felhatalmazást írásba kell foglalni. MSZSZ, Döntési és Hatásköri Lista, munkaköri leírások, karbantartási szerződések 1 melléklet Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolatai, 2 melléklet Irányítás MSZSZ, DHL munkaköri leírások, karbantartási szerződések, HÜSZ, hálózathozzáférési szerződések BIR, MSZSZ, írásbeli megbízás 6 UVH/VF/3095/9/2014. NKH határozat

50 842 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 5.4. A szervezetnek rendelkeznie kell a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal A szervezetnek olyan eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján, számon kérhetők Szakmai alkalmasság nyilvántartása Karbantartás-fejlesztésért felelős szervezet, Biztonsági Testület, vezetői értekezlet Éves értékelés, vezetői beszámoltatás, vezetői teljesítmény-célkitűzés és annak értékelése Munkaköri leírások A karbantartási rendszer évenkénti ellenőrzése kiterjed a vasúti járművezetők, a karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó munkavállaló alkalmasságának ellenőrzésére is. Baleset, váratlan esemény esetén a járművezető alkalmassági feltételeknek való megfelelőségének alkalmassági vizsgálata mellett a Karbantartásért Felelős Szervezet vezetőjét minden esetben nyilatkoztatni kell balesettel/eseménnyel érintett járművet karbantartó munkavállaló alkalmasságáról. A karbantartási rendszer működtetésével kapcsolatban feladatot ellátó, és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő vagy munkaköri csoportba tartozó (a továbbiakban: biztonsági munkakör) munkavállaló azonosítása a vonatkozó 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: képzési rendelet) szerint a munkáltatói jogkörgyakorló és a humánerőforrás szervezet feladata. Azt, hogy a munkavállaló biztonsági munkakörbe tartozik, a munkavállalónak dokumentáltan ismernie kell. Az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztására, a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározására, a felelősségi körüknek megfelelően a munkaköri leírások tartalmaznak részletes követelményeket. A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe tartozás tényének nyilvántartásáról a humánerőforrás szervezet gondoskodik. A biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalóval szembeni szakmai alkalmassági követelményeket, a munkakörbe tartozó feladatokhoz igazodva, a munkaköri leírás tartalmazza. A biztonsági munkakörben olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki a szakmai alkalmasság mellett megfelel a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendeletben előírt egészségügyi követelményeknek. A követelményeknek való megfelelést nyilvántartásáról a Humánerőforrás szervezet gondoskodik. A szakmai és egészségügyi követelményeknek való megfelelés az alkalmazás feltétele. A munkatársak kiválasztási elvét - beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet is - a vonatkozó jogszabályok, a vonatkozó MÁV Zrt. utasítások, a munkarend, a Kollektív Szerződés, az Mt. stb. határozzák meg. Ugyanezen előírásokat kell alkalmazni a Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó Irányítási feladatokat, Karbantartás-fejlesztési feladatokat és Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezetek vezetőire is.

51 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 843 Az annak biztosítására szolgáló előírásokat, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogy hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez, az Etikai Kódex és a BIR tartalmazzák. 6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el A szervezetnek szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszert kell létrehoznia, amely a következőket biztosítja: a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása; b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; hu, L 122/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása; 6.2. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokat kell kialakítani a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek: a) biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően; b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fi zikai erőnlétet; c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány; d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez; e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése; Karbantartásért Felelős Szervezet feladatait ellátó szervezetek vezetői, MSZSZ, munkaköri leírások A képzési rendelet és a Korm. rendelet alapján MSZSZ, munkaköri leírás Munkaköri leírás Képzési rendelet, Korm. rendelet, munkaköri leírás, jogszabályok, MÁV Zrt. utasítások, a munkarend, a Kollektív Szerződés A munkavállaló által benyújtott bizonyítványok, ennek ellenőrzése, az alap- és az időszakos vizsgáztatást végző szervezetek adatszolgáltatása alapján a humánerőforrás szervezet tartja nyilván Etikai kódex, BIR, Biztonsági politika Képzési rendelet szerint időszakos oktatás, továbbképzés, szakmai konferencia, önképzés f) adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fi zikai erőnlét időszakos ellenőrzése; Munkáltatói jogkörgyakorlók folyamatosan, éves jelentés, ellenőrzés keretében g) szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére. BIR, Balesetvizsgálati utasítás 1.7. Tájékoztatás fontos információk hozzáférhetők legyenek A Járműállomány-karbantartás irányítási feladatot ellátó szervezetet dokumentált módon tájékoztatni kell a járművel történt minden olyan balesetről, vasúti eseményről, amely hatással lehet a jármű biztonságos üzemeltetésére, és amire figyelemmel kell lenni a jármű karbantartásakor, javításakor.

52 844 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Ezért a vasúti jármű vezetője, a vasúti munkagép működtetője az ilyen eseményt haladéktalanul köteles jelenteni a szolgálati hely vezetőjének, az pedig az értesítési rend szerint a üzemirányító szervezeten keresztül a hálózati főüzemirányítónak. A hálózati főüzemirányító haladéktalanul tájékoztatja a balesetvizsgáló szervezet készenlétes munkavállalóját, amely a Balesetvizsgálati Utasítás szerint jár el. Más szervezet értesítése szükség szerint az értesítési rend szerint történik. A baleset, esemény, az erre vonatkozó információkat rögzíteni kell a jármű karbantartási naplójában, a jármű javításának szükségessége esetén tájékoztatni kell a karbantartást végző szervezetet. A Járműállomány-karbantartás irányítási feladatot ellátó szervezetet köteles megvizsgálni, hogy a baleset, esemény hatással lehet-e a jármű további biztonságos üzemeltetésére. A vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a balesetvizsgálat ilyen hatást nem állapít meg. A kockázatkezelés fontos eleme a karbantartási tevékenységtől független tényezők, hatások elemzése, értékelése. Így a vasúti járművek a vasúti pályahálózaton működnek, üzemeltetésük hatással lehet a vasúti hálózatot igénybe vevő társaságok tevékenységére. Ilyen esetekről a pályaműködtető szervezetet, a forgalmat lebonyolító szervezetet tájékoztatni kell. A vasúti járművek üzemeltetési zavarainak, azok okának jelentésére, nyilvántartásukra a Járműállománykarbantartás irányítási feladatot ellátó szervezet információs rendszert és nyilvántartást működtet, ami egyben biztosítja az üzemeltetési folyamat kockázatértékeléséhez szükséges adatokat, különös tekintettel a vészhelyzettel kapcsolatos információkra a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: a szervezet által karbantartott teherkocsik vagy a más Karbantartásért Felelős Szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok. A beérkező információk alapján naprakészen vezeti az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartást, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. A karbantartási megbízások a nyilvántartás részét képezik. A Járműállomány-karbantartás irányítási feladatot ellátó szervezetet a karbantartási szerződésben érvényesíti a karbantartási technológiára, a felhasznált eszközökre, anyagokra, azok megfelelőségére, a karbantartó személyzet alkalmasságára vonatkozó információkhoz való hozzáférését. A járművek munkavégzéshez történő biztonságos használata feltételeiről a karbantartást/szállítást végző gondoskodik (vágányzár, vasúti kábelek elhelyezkedésére, felsővezetékre vonatkozó adatok átadása, munkaterület átadása). Az ezekre vonatkozó információkat az érintett vasúti szervezet köteles időben és dokumentált módon átadni. A balesetekről, eseményekről, a járművek üzemeltetését befolyásoló körülményekről, a jármű üzemeltetésére vonatkozó korlátozásokról, a járművek üzemeltetésével kapcsolatos különleges követelményekről, feltételekről - ha az hatással van a vasúti pályára vagy a forgalom lebonyolítására - a jármű közlekedtetése, illetve a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell a pályaműködtetésért, illetve a forgalom lebonyolításáért felelős szervezetet. E körbe tartozik a járművek üzembe helyezése és újbóli

53 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 845 üzembe helyezése is. A tájékoztatásnak dokumentáltnak kell lenni, és valamennyi releváns információt tartalmazni kell. Minden információnak dokumentált módon el kell jutni a tevékenységet végző munkavállalóhoz. Az információáramlás bármilyen zavara esetén gondoskodni kell a zavar okának megszüntetésére. A tájékoztatás, dokumentáció pontosságáért, átadásáért az üzemeltető szervezet vezetője és a Karbantartásért Felelős Szervezet vezetője felelős. A vasúti járművek vezetői, kezelői részére biztosítani kell a jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges valamennyi információt (kezelési útmutató, felirat, jelzés, biztonsági előírások, hibaelhárítási útmutató stb.) Ezeknek az információknak lényegesnek, érvényesnek, aktuálisnak, teljes körűnek, ellenőrzöttnek, a járművezető, gépkezelő számára egyértelműen és jól értelmezhetőnek kell lenni. Az információkkal szembeni követelményeket alkalmazni kell - a járművek üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi információra, különösen a járművek üzembe helyezésére és ismételt üzembe helyezésére, - a karbantartási szerződések tartalmára, - a karbantartásra vonatkozó előírásokra, utasításokra, egyedi döntésekre, - a vasúti járműveket érintő balesetekre, egyéb vasúti eseményekre, - a járműalkatrészek beszerzésére, - a járművek üzemeltetési előírásainak megváltoztatására, - az azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazására irányuló információkra, - a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos információkra, azok továbbítására. A pályakarbantartási, pályaépítő, pályavizsgáló járművek esetében a kezelési, hibaelhárítási útmutatót a járműben kell tartani. Az érintett személyzetnek az üzemeltetési információkat ismerni kell. A karbantartási rendszert tanúsító szerv részére (Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal) a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ éves karbantartási jelentést készít, amely tartalmazza a nyomonkövetési eljárás során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat is. 7 A jelentés tartalma: - az egyes karbantartással kapcsolatos feladatkörökben végzett tevékenységek bemutatása, - a gördülő (3 éves) karbantartási terv teljesítésének bemutatása, - a (részben) kiszervezett karbantartási feladatokhoz kapcsolódó beszállítók bemutatása, auditálása, - a lefolytatott belső auditok eredményei, - összefoglaló a karbantartási rendszerben meghatározottak szerint elvégzett kockázatértékelésekről és ezek megállapításairól, - munkavállalók kompetenciája, képzése, oktatása, - a karbantartott járművek tekintetében a jelentkező karbantartási és karbantartásra visszavezethető üzemeltetési problémák felsorolása, értékelése és ezek megoldására tett intézkedések rövid ismertetése, - a karbantartott járműveknél jelentkező karbantartásra visszavezethető üzemeltetési problémák és ezek megoldására tett intézkedések rövid ismertetése. A biztonsági jelentést papíron és elektronikus úton (vasut.vbeo@nkh.gov.hu) is meg kell küldeni. 7 UVH/VF/75/0/2015. NKH végzés 4.5. pont

54 846 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 7. Tájékoztatás annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor, és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel.. Válságkezelési utasítás (értesítési rend), Balesetvizsgálati utasítás 7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következők vonatkozásában: a) az egyes információk fogadása és feldolgozása Válságkezelési utasítás (értesítési rend), Balesetvizsgálati utasítás, BIR b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése; Válságkezelési utasítás (értesítési rend), Balesetvizsgálati utasítás, BIR c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele. Válságkezelési utasítás (értesítési rend), Balesetvizsgálati utasítás, BIR 7.3. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk: a) lényegesek és érvényesek; BIR B./1.7. pont (Tájékoztatás) b) pontosak; c) teljes körűek, d) kellően naprakészek; e) ellenőrzöttek; f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve); g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel; h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók: a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; Utasítások, szerződések BIR, járműnyilvántartás b) karbantartási dokumentáció; BIR, D.3, E. 12. sz. Utasítás a teherkocsik karbantartása az E.12. sz. Utasítás 17b. mellékletében előírtak szerint a Rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózatműködtetőknek nyújtott támogatásról; d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartásfejlesztés során végzett későbbi felügyeletről; e) információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózatműködtetők műveleteiről (beleértve a kilométer- teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/ baleseteket) és kéréseiről; BIR B./1.7. pont (Tájékoztatás) BIR B./1.7. pont (Tájékoztatás) BIR, Válságkezelési utasítás (értesítési rend)

55 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 847 f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az BIR, belső utasítások ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket; g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; BIR, járműnyilvántartás h) karbantartási megbízások; HU Az Európai Unió BIR, karbantartási szerződések Hivatalos Lapja L 122/33 i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/ BIR, D.3., D. 12. sz. Utasítások pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi BIR, balesetvizsgálati utasítás állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: i. a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más BIR, balesetvizsgálati utasítás karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos BIR, karbantartási szerződés ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok k) A tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az BIR Karbantartás 7. pont üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/ adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni Dokumentáció nyomon követhetőség biztosítása A nyomonkövetési eljárást a BIR S. fejezete tartalmazza, a karbantartási rendszerre is kiterjedően. Dokumentáció - 402/2013/EU rendelet a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról - 445/2011/EK rendelet a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről - 70/2012. (XII. 20) NFM rendelet - 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet - P-77/2008. számú vállalkozási keretszerződés 2761 sorozatú dízelmozdony fenntartási és javítási munkáinak elvégzésére - P-44/2009. számú vállalkozási keretszerződés vasúti teherkocsik javítására, - P-47/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató és vontatott járművek eseti meghibásodásai miatti főjavítások, valamint időszakos vizsgálatok elvégzésére, - K 8781/2010. számú vállalkozási keretszerződés vasúti vontató járművek, pótkocsik, emelőgépek és kismunkagépek időszakos vizsgálatára, karbantartására, javítására, - D. 3. sz. utasítás Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai. - E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás

56 848 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám - Gépek, vasúti járművek, emelőeszközök karbantartási rendszere (MF ) - Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ). - MÁVSZ 1123:1992 Teherkocsik javítási munkái - MÁVSZ 2906:1988 Dízelmotoros vontatójárművek tervszerű fenntartása. - 57/2014. (XII. 19. MÁV ért. 23.) EVIG utasítás, a MÁV Zrt., valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzata 8. Dokumentáció az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében A szervezetnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres fi gyelemmel kísérése és frissítése; b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése; c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése. BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás A3. sz. Utasítás BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás A3. sz. Utasítás BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás A3. sz. Utasítás BIR, karbantartási utasítások, karbantartási szerződések, ügyviteli utasítás A3. sz. Utasítás 1.9. Szerződéses tevékenységek szervezet céljainak elérése A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság támogatja és segíti a karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységének hatósági tanúsítását. A karbantartási szerződések a szerződéskötés rendjéről szóló utasításban előírt kötelező szerződéses elemek értelemszerű szerepeltetésén túlmenően tartalmazzák: - A Társaság biztonsági politikájának, ezen belül karbantartási politikájának vállalkozó részéről történő elfogadását, annak a munkavállalókkal történő megismertetését, - A karbantartási feladatokat a karbantartási utasítások, és az egyes járművekre, tevékenységre vonatkozó karbantartási tervek szerint, - A karbantartást végző szervezet karbantartási tevékenységet ellátó munkavállalóinak szakmai alkalmasságára vonatkozó írásos nyilatkozatát, - A karbantartást végző szervezet által a karbantartási tevékenységbe bevont alvállalkozókkal, beszállítókkal szembeni követelményeket és ennek a vállalását, - A vállalkozók nyilatkozatát, hogy a vállalkozó és az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók eljárásrendet az Alvállalkozók, beszállítók megfelelően dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel rendelkeznek, foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ) tartalmazza. A szerződésekben meg kell határozni: - a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok pontos meghatározását, elhatárolását a Társaság és a karbantartást végző szervezet között, felelősségeket és feladatokat,

57 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje a járművek üzembiztonságával, üzemeltetésével kapcsolatos, illetve az üzembiztonságot, üzemeltetést befolyásoló, a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségeket, - a vállalkozó tevékenysége során keletkezett, a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőségének a vállalkozó részéről történő biztosítását, - a vállalkozó kötelezettségvállalását a karbantartással összefüggő dokumentumokba történő betekintés biztosítására, azokról másolat átadására, - egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodására vonatkozó információk átadásának kötelezettségét a karbantartást végző szervezet részéről, a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a karbantartás során betartja az átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeket, - a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják. Ha a Karbantartási utasítás a jármű karbantartási ciklusára, időszakos vizsgájára vonatkozóan a vonatkozó jogszabálytól eltérően (31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet) hosszabb időtartamot állapít meg, a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Szerződéses tevékenységek az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés 9.1. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében veszik igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére: a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek; b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/ irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire. BIR, karbantartási szerződések Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ). BIR, karbantartási szerződések Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ). BIR, karbantartási szerződések Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ). BIR, karbantartási szerződések Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ). BIR, karbantartási szerződések Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF , BIR S. fejezet. BIR, karbantartási szerződések Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás (MF ).

58 850 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meg kell határozni, ismertetni és elosztani: a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok; b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek; c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége. BIR, karbantartási szerződések BIR, karbantartási szerződések BIR, karbantartási szerződések 2. A Karbantartás-fejlesztési feladatkör A karbantartási, üzemeltetési elvárásoknak, és a közlekedés biztonsága szempontjából is megfelelő végrehajtása szempontjából fontos tényezője a karbantartást végző szervezet megfelelő tájékoztatása, és az alábbi dokumentumok, adatok rendelkezésére bocsátása: - a jármű karbantartása során alkalmazandó szabályok és műszaki előírások, - minden egyes jármű karbantartási terve, - a karbantartás során felhasználható alkatrészek, szerkezeti elemek konkrét meghatározása, azok műszaki leírásával együtt, - a karbantartás során felhasználható anyagok meghatározása, a felhasználás technológiája, alkalmazásuk egészségügyi, és biztonsági feltételei, követelményei, - a biztonságot befolyásoló, karbantartási tevékenységre vonatkozó előírások, és az alkatrészek, szerkezeti elemek beépítésére, felhasználására, a felhasználás korlátozására vonatkozó dokumentum, - jogszabályi szabályozással érintett alkatrészek, szerkezeti elemek listája, a jogi előírásokkal, vagy azok pontos meghivatkozásával együtt, - a biztonsággal kapcsolatos, az üzemeltető szervezet és a karbantartásért felelős szervezetek kockázatértékelése során feltárt lényeges információk. Ha a jármű életkora vagy más ok miatt a gyártáskori alkatrész már nem biztosítható, ezért a karbantartáshoz felhasználható anyagként nem nevesíthető, a helyettesítő kritikus alkatrész beszerelése előtt a Karbantartás-fejlesztés feladata a csereszabatosság vizsgálata, a biztonsági követelményeknek való megfelelésnek a Karbantartást végző szervezet általi tanúsíttatása. Minden tájékoztatást írásban kell megküldeni, járművenként. A tájékoztatást, a dokumentumok rendelkezésre bocsátását a karbantartási terv megküldésével egy időben kell megtenni. A tájékoztatási tevékenység keretében biztosítani kell, hogy a biztonság szempontjából kritikus alkatrészek karbantartása - a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - ideértve a korlátozott üzemmódot is - garantálja a biztonságot. A kerék/sín érintkezésre vonatkozó paramétereknek meg kell felelniük a szükséges futásbiztonsági követelményeknek, amelyek szavatolják a legnagyobb engedélyezett sebesség melletti biztonságos közlekedést. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő, a járműállománykarbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet részére az adatokat, információkat, karbantartási előírásokat írásban, dokumentált módon kell átadni. Az átadott adatokat a jármű élettartama alatt, a jármű üzemeltetésének végleges megszüntetéséig meg kell őrizni.

59 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 851 A karbantartást végző szervezetnek a járműre vonatkozó karbantartási naplóban dokumentálni kell a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartást (javítást, cserét), az adott járműre vonatkozó karbantartási utasítás szerint. A karbantartási napló mintáját a 6. melléklet, a teherkocsik kritikus alkatrészeinek meghatározását a 7. melléklet tartalmazza. A biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő karbantartási tevékenység időpontjáról a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatot és a karbantartás-fejlesztési feladatot ellátó szervezetet értesíteni kell, biztosítani kell a karbantartás során a részvételül lehetőségét. A Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezet a tevékenységet a MEU 21 számú, Járművek beszerzése, fejlesztése Minőségirányítási Eljárási Utasítás és a 3. mellékletben található b) Karbantartásfejlesztés folyamatábra szerint végzi, amely figyelembe veszi, hogy új, korszerűsített járművek üzembe helyezéséről, vagy használt járművek állagba vételéről van szó Kritikus alkatrészek karbantartási tevékenység azonosítása, irányítása 1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására. BIR, karbantartási utasítások, Ügykezelési Utasítás. MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése 1. melléklet; 7. melléklet 2.2. Átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME) való megfelelés A karbantartás során a jármű üzembe helyezési engedélyében meghatározott átjárhatósági követelményektől csak a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatelemzése után adott írásos engedélyével lehet eltérni, a jármű újbóli üzembe helyezésével. A jármű újbóli üzembe helyezéséhez szükséges kérelemhez szükséges dokumentáció összeállítása a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet feladata. A karbantartás folyamatát a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet folyamatosan ellenőrzi, a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet felügyeli annak érdekében, hogy a karbantartás folyamatában a kritikus alkatrészeket érintő karbantartás - beleértve egyes korlátozott üzemmódok által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot. Így különösen ellenőrizni kell, hogy a kerék/sín érintkezésre vonatkozó paraméterek feleljenek meg azoknak a futóstabilitási követelményeknek, amelyek a legnagyobb engedélyeze tt sebesség alkalmazása esetén is garantálják a biztonságos közlekedést. A fékberendezésre vonatkozó paramétereknek biztosítaniuk kell, hogy a vonat egy megadott féktávolságon belül, a legnagyobb engedélyezett sebességgel történő közlekedés esetén is megálljon. Folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a karbantartás folyamatában érvényesüljenek a biztonsággal, az üzemkészség megbízható biztosításával kapcsolatos követelmények, a karbantartás során felhasznált anyagokkal szembeni előírások, a környezetvédelmi előírások, a jármű és az infrastruktúra, annak elemei közötti összhang. Az ellenőrzés és a felügyelet során vizsgálni kell a karbantartási napló, az üzem behelyezési engedély, a hatósági előírások, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozata, az EK hitelesítési nyilatkozat, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentáció teljes egyezőségét. Bármilyen eltérés esetén a jármű közlekedését fel kell

60 852 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám függeszteni. A műszaki dokumentáció tartalmát a 8. melléklet tartalmazza. A vasúti jármű minden olyan összetevőjét, alkatrészét, alkatrészcsoportját, részegységét vagy fődarabját, beleértve a nem anyagi (pl. szoftver) összetevőket is, amely - közvetlenül vagy közvetve meghatározza a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát, a karbantartás során akkor lehet beépíteni (felhasználni), ha az - amennyiben az átjárhatóság biztosításához szükséges - az arra jogosult szervezet által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezik. A jármű általános teljesítményét javító átalakítása, az üzembe helyezési engedélyében, a karbantartási naplójában, a járműre vonatkozó hatósági előírásokban, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában, az EK hitelesítési nyilatkozatban, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek más alkatrészekkel történő helyettesítése csak a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet előzetes hozzájárulásával, a Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatértékelése után, e szervezet jóváhagyása és felügyelete mellett történhet. A kockázatértékelésnek ki kell terjedni a karbantartás és az egyéb vasúti rendszerek összhangjának biztosítására. Dokumentumok évi CLXXXIII. tv. - 30/ 2. A szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie az alapvető átjárhatósági követelményeknek beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is való megfelelés biztosítására, a következők révén: a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása; b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EKhitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése; HU L 122/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően; d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására; BIR, karbantartási napló, karbantartási utasítások, a karbantartás folyamatos ellenőrzése, felügyelete MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése 6-7. melléklet, 8. melléklet a karbantartás folyamatos ellenőrzése, felügyelete MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése Előzetes hozzájárulás, kockázatértékelés, a végrehajtás felügyelete MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése. Kockázatértékelés az átalakítás, a helyettesítés előtt, a folyamat kockázatkezelése MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfi gurációjának kezelése. A kockázatértékelés kiterjesztése e folyamatra. MEU 21 Járművek beszerzése, fejlesztése

61 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Karbantartási berendezések használata, tárolása, karbantartása A MÁV Zrt. a tulajdonában lévő és a Rendeletnek megfelelően üzemeltetett vasúti járművek karbantartását a karbantartásra jogosító tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek útján biztosítja, a dokumentációban feltüntetett karbantartási szerződések szerint. Az alvállalkozók kiválasztása és tevékenységük ellenőrzése az MF Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása című Minőségirányítási Folyamatleírása szerint történik. A karbantartást végző szervezet felkészülését a karbantartási tevékenység ellátására a karbantartási feladat teljes körű leírásának, a karbantartási ütemterv átadásával kell előzetesen biztosítani. A karbantartási szerződéseknek tartalmazni kell a karbantartást végző szervezet nyilatkozatát, hogy rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezésekkel, felszereléssel és szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és karbantartják. 3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban. BIR (Karbantartási berendezések), Minőségirányítási folyamatleírás Karbantartási ütemterv Karbantartási szerződés 2.4. Teherkocsik üzembe helyezése során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan dokumentáció A járművek üzembe helyezése előtt azoknak típusengedéllyel kell rendelkezni. Ezért, valamint a vasúti járműnek a belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez szükséges üzembe- helyezési engedély megszerzéséért az Irányítási feladatokat ellátó szervezet a felelős. Az üzembe helyezés feltétele a karbantartási dokumentáció rendelkezésre bocsátása. A gyártó által szállítandó karbantartási dokumentáció tartalmát és terjedelmét a teherkocsik esetében a 2006/861/EK Határozat (2006. július 28.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek teherkocsik alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról Karbantartás: Karbantartási Dokumentáció című fejezete írja elő. Az új, vagy átalakított járművek karbantartási dokumentációjának átvétel előtti ellenőrzését, felülvizsgálatát a MÁV Zrt. Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete végzi el, továbbá tárolja és rendelkezésre bocsájtja a dokumentációkat. A MÁV Zrt. Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezete az eredeti dokumentáció elemzése alapján elkészíti az első karbantartási naplót, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is A MÁV Zrt. Karbantartás-fejlesztési feladatkört ellátó szervezetének feladata az első karbantartási napló megfelelő elkészítésének biztosítása.

62 854 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 4. A tehervagonok üzembe állítása során a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről; b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, fi gyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is; c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása. Gyártói dokumentáció, típus-, üzembe helyezési engedély. Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet feladata Gyártói dokumentáció, típus-, üzembe helyezési engedély alapján 6. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet feladata 2.5. Karbantartási napló (6. melléklet) A karbantartási napló kezelését - a 2006/861/EK Határozat (2006. július 28.) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek teherkocsik alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról A karbantartási dokumentáció kezelése című alpontjában foglalt előírások szerint - a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat ellátó szervezet végzi. 5. A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezetnek eljárásokkal kell rendelkeznie a következőkre vonatkozóan: a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése: i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását; ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke; iii. az eredményesen elvégzett karbantartás; b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek fi gyelembevételével; c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét fi gyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében; 2006/861/EK Határozat, értesítési rend 2006/861/EK Határozat, karbantartási program 2006/861/EK Határozat, karbantartási terv 2006/861/EK Határozat, járműállománykarbantartásirányítási, Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek 2006/861/EK Határozat, járműállománykarbantartásirányítási, Karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezetek d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása. BIR-ben szabályozott döntési folyamat szerint 2.6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni: 6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket fi gyelembe kell venni: a) a karbantartási naplón végrehajtott b) változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése; : 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra

63 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 855 b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek; c) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és vonókészülék, roncsolás-mentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében. 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, munkaköri leírások A dokumentációs eljárásának a Karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomon követhetőségét 7. A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomon követhetőségét: a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; b) járműkonfi guráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket; : 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR S. fejezet 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR S. fejezet c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei; e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; f) a karbantartás végrehajtásának és a Járműállománykarbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; g) az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk. 3. A Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör folyamatábra, BIR S. fejezet 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR S. fejezet 3. melléklet, Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR S. fejezet 3. melléklet Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR S. fejezet 3. melléklet Karbantartás-fejlesztés folyamatábra, BIR S. fejezet A Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört részletesen a 4. melléklet Járműállománykarbantartás irányítás folyamatábra tartalmazza Alkalmasság a karbantartás végrehajtására A Karbantartásért Felelős Szervezet tevékenységében részt vevő munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák a munkavégzés részletes feltételit és követelményeit.

64 856 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz. MF Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása folyamatszabályozás 3.2. Karbantartási terv betartása 2. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan pont 1. melléklet 2. melléklet Irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 3.3. Ellenőrző intézkedések 3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan. BIR A karbantartási tevékenység tervezése Újbóli üzembe helyezés A vasúti jármű ideiglenes (karbantartás időszakára, vagy meghibásodás esetén) üzemen kívül helyezéséről az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik. Erről tájékoztatja a karbantartásért felelős szervezetet. Az üzemeltetést végző szervezet gondoskodik a karbantartás, javítás elvégzéséről. A vasúti jármű üzemeltetését végző szervezet legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembe helyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartam alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzemben tartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsga elvégzését követően üzemeltethető ismét. A felfüggesztést az üzemeltető szervezet kezdeményezi. A felfüggesztésről, annak időtartamáról tájékoztatni kell a karbantartásért felelős szervezetet és vezetőt. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed a jármű fogalomból történő kivonására is, azzal az eltéréssel, hogy a szervezeteket tájékoztatni kell a forgalomból kivonás okáról is. 4. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására. 3. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan. BIR A járműállomány-karbantartásirányítási feladatkör, pont Újbóli üzembe helyezés Karbantartási terv

65 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Tájékoztatás vasúttársaságok, pályahálózat működtetők 5. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására. BIR Irányítási feladatok pont Ellenőrző intézkedések 3.6. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a Karbantartásét Felelős Szervezetet, a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat működtetők). 6. A szervezetnek eljárással kell rendelkeznie az üzembe helyezési dokumentációt fi gyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására. 4. melléklet, Járműállomány- karbantartás irányítási feladatkör 3.7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni 7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést fi gyelembe kell venni. 4. melléklet, Járműállomány- karbantartás irányítás folyamatábra 3.8. A tájékoztatási eljárás keretében a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor, legalább a következő elemeket és információkat kell a karbantartásvégrehajtási feladatkör rendelkezésére bocsátani: A Karbantartásért Felelős Szervezet feladatai közül a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatokat a vasúti járműveket üzemeltetését végző szervezet, a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ szervezet látja el, az üzemeltetésükbe tartozó járműveket érintően. 8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani: a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra b) minden egyes tehervagon karbantartási terve; 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét. d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra

66 858 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum; f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat); g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően. 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra 3.9. A tájékoztatási eljárás 9. A tájékoztatási eljárásnak a járműállománykarbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel. 2. melléklet Irányítás, pont, Ellenőrző intézkedések A dokumentációs eljárásának a Járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni 10. A dokumentációs eljárásának ajárműállománykarbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni: a) karbantartási megbízások; 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is. 4. melléklet Járműállomány-karbantartás irányítás folyamatábra A karbantartás-végrehajtási feladatkörre A Társaság a karbantartási tevékenységet szerződéses partnerek útján, karbantartási szerződések alapján látja el. A Társaság olyan szervezettel köt karbantartási szerződést, amely - struktúrája megfelel a karbantartás végrehajtásához, - karbantartási eljárása megfelel a karbantartandó járművek karbantartási technológiájának, gyártói előírásoknak, - a karbantartási rendszerben részt vevő munkavállalói jártasak a vasúti járműkarbantartásban, megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, egyéb tekintetben is alkalmasak a karbantartási tevékenység ellátására, - a munkavállalói rendszeres szakmai képzésben részesülnek, - minőségirányítási rendszerrel rendelkezik az alvállalkozóktól, beszállítóktól beszerzett alkatrészek, szolgáltatások megfelelőségének biztosítására,

67 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje kötelezettséget vállal az ECM tanúsítás megszerzésére, - rendelkezik a karbantartási tevékenység ellátásához szükséges létesítményekkel, berendezésekkel, szerszámokkal, irányító és végrehajtó személyzettel, a karbantartások, javítások pontos dokumentálására alkalmas rendszerrel, - biztosítja az 1.9. pontban (Szerződéses tevékenységek) foglalt egyéb követelmények teljesülését, illetve vállalja azok teljesítését. A karbantartás-végrehajtó szervezetnek vállalni kell, hogy megfelel a karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó, a 445/2011/EU rendelet III. melléklet IV. pontjában előírt követelményeknek, és a karbantartás folyamatában alkalmazza azokat, továbbá vállalja, hogy a Társaság az e követelményeknek való megfelelést érintően előzetesen, a karbantartási szerződés megkötése előtt, illetve a szerződés megkötése után tájékoztatást kérhet, a karbantartási dokumentumokat, a mérőeszközök minősítését, tárolást, ellenőrzését, a karbantartás személyi és tárgyi eszközeinek minősítését ellenőrizheti. A karbantartást végző szervezetnek - a karbantartás befejezését követően - a következő dokumentumokat kell átadni a karbantartás irányító szervezet részére: - Futómű kimérés, kerékpárok méret és profilellenőrzése MÁVSZ szerint, - UH tengelyvizsgálat MÁVSZ szerint, - Járműalváz, ágyvezetékek, ütközők, vonókészülékek vizsgálata MÁVSZ és szerint, - Hordrugók és felfüggesztésük vizsgálata MÁVSZ 2792/1-81 és 2792/2-80 szerint, - Fékezőrendszer vizsgálata MÁVSZ és 2873/1-92 szerint, - A járműre szerelt légtartályok vizsgálata MÁVSZ és 2873/1-92 szerint, - Mérlegelés MÁVSZ és szerint, - Ellenőrző futópróba a MÁVSZ szerint. E dokumentumokat a jármú forgalomból kivonásáig meg kell őrizni. A karbantartást végző szervezet megváltozása esetén erről a Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatása a jogszabályban előírt tartalommal a járműállomány-karbantartásirányítási feladatot ellátó szervezet feladata. A karbantartás-végrehajtó szervezet kiválasztása pályáztatás útján történik.

68 860 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. melléklet Karbantartásért felelős szervezet felépítése, működése, kapcsolat rendszere

69 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje melléklet Irányítás

70 862 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 3. melléklet karbantartás-fejlesztés

71 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje melléklet járműállomány karbantartás irányítás

72 864 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 5. melléklet MINTASZEZŐDÉS a MÁV Zrt. vasúti jármű karbantartási rendszeréhez Vállalkozási szerződés, Keretszerződés az XXX sorozatú XX XX XXXX XXX-X pályaszámú (vontatójármű, teherkocsi, mérőkocsi) típusú (munkagép fővizsgálatára, javítására, karbantartására, stb.) amely létrejött egyrészről a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. A szerződés során eljáró szervezet: Címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási cím: Számla postázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság: Cégjegyzék száma: Képviseletében eljár: (Név) xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx a továbbiakban: Megrendelő, másrészről a (Cég neve) Címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási cím: Számla postázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság: Cégjegyzék száma: Képviseletében eljár: xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx xxxxxxxx xxxxxxxxx xx a továbbiakban: Vállalkozó, együttes említésük esetén Felek között, az alábbi feltételekkel:

73 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A szerződés tárgya Megrendelő megrendeli, Vállalkozó elvállalja az XXX sorozatú XX XX XXXX XXX-X pályaszámú (vontatójármű, teherkocsi, mérőkocsi) típusú (munkagép fővizsgálatát, javítását, karbantartását, stb.) a mellékelt Műszaki leírás szerint. 2. Vállalkozói díj A szerződés tárgyában megjelölt vállalás teljesítésének részletezése: A szerződés tárgyában megjelölt XXX sorozatú XX XX XXXX XXX-X pályaszámú (vontatójármű, teherkocsi, mérőkocsi) típusú (munkagép fővizsgálatának, javításának, karbantartásának, stb.) ára: X.XXX.XXX Ft + XX %áfa, azaz xxxxxx xxxxxxxx Forint + áfa, A csere alkatrészek, anyagok biztosítása (Megrendelő, Vállalkozó) feladata. Amennyiben a jármű és alkatrészeinek tisztítását, vizsgálatát követő minősítések alapján olyan javítások elvégzése válik szükségessé, amelyek a többletköltsége a vállalkozói díjhoz hozzáadva több mint 10 %-kal meghaladják vállalkozói díj szerződéses megállapodásban rögzített értékét, akkor az elvégzésükről a Megrendelő a Vállalkozóval külön megállapodást köt, amely a szerződés mellékletét képezi. 3. Teljesítés a. Szállítás: A (jármű, járművek) javítóműhelybe történő szállítása és a javítás utáni elszállítása a (Megrendelő, Vállalkozó) feladata és költsége. b. Az átadás-átvétel és a teljesítés helyszíne: (Cím) c. A teljesítés ideje: A jármű átadás-átvételétől számított XX munkanap. d. Minőségi feltételek: A minőségi feltételek a mellékelt Műszaki leírás, annak hiányában az érvényben lévő vonatkozó előírások, szabványok szerint. A megrendelt munkát Megrendelő vagy képviselője a mellékelt átvételi lista alapján veszi át. Az átadásátvételt jegyzőkönyvben rögzítik. e. Számlázás Az átadás-átvételről készült jegyzőkönyv szolgál a teljesítés igazolására. Vállalkozó ennek alapján jogosult a számlát kiállítani. f. Fizetési feltételek A fizetés banki átutalással történik, a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenében. Fizetési határidő: a számla kiállításától számított 90 naptári napon belül. Késedelmes fizetés esetén a Ptk. 301/A. szerinti késedelmi kamat kerül felszámításra.

74 866 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 4. Garancia Vállalkozó az általa elvégzett munkára, a beépített, általa szállított alkatrészekre a szerződésszerű teljesítésigazolás keltétől számított (XX) 8 hónap általános jótállást vállal. Az újonnan beépített alkatrészek és szerelési egységek esetében, amelyekre a gyártó az általánostól eltérő jótállást vállal, vagy az UIC döntvények hosszabb garanciaidőt írnak elő, ezen előírások érvényesek az alábbiak szerint: - bevonatrendszer (átrozsdásodásra) vontatójármű, mérőkocsi 12 év (6 év utáni teljes átfestéssel) teherkocsi 3 év - kerékpár csapággyal és annak külön minden alkatrészre 5 év, - hordrugók 3 év - ütközőkészülék 5 év Nem terjed ki az általános jótállási kötelezettség az üzemszerű kopásból származó elhasználódásokra, a nem rendeltetésszerű használatból, illetve helytelen karbantartásból származó meghibásodásokra. A Vállalkozó által végzett helytelen szerelésből adódó rendellenes kopás a jótállási kötelezettség hatálya alá tartozik akkor is, ha ezek az első tervszerű szétszereléses javításkor kerülnek megállapításra. 5. Szerződésszegés, kötbér: A Vállalkozót az alábbiakban meghatározottak szerinti kötbérfizetési kötelezettség terheli, nem teljesítés, illetve nem szerződésszerű teljesítés esetén. A Vállalkozó nem felelős és nem kötelezhető kötbérfizetésre, amennyiben a nem teljesítés, illetve nem szerződésszerű teljesítés a Megrendelőre visszavezethető ok miatt következik be. Az egyes kötbérfajták egymást kölcsönösen kizárják, de a Megrendelőnek jogában áll eldönteni, hogy melyiket alkalmazza. a. Nem szerződésszerű teljesítés esetén felszámítható kötbérek A nem szerződésszerű teljesítés alatt a Felek a késedelmes vagy hibás teljesítést értik. Az ilyen címek esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése alól. b. Késedelmi kötbér A szerződő Felek a Vállalkozó késedelmes teljesítése esetére kötbér fizetésében állapodnak meg. A kötbér mértéke: járművenként az első 30 nap folyamán az adott járműre vonatkozó nettó vállalkozási ár napi 0,3 ezreléke, az ezt követő késedelem folyamán napi 0,5 ezrelék, de maximum adott járműre vonatkozó nettó vállalkozási ár 5 százaléka. A késedelmi kötbér esedékessé válik, ha a késedelem megszűnik, vagy ennek hiányában is, ha a kötbér eléri a legmagasabb értékét. Ha a Vállalkozó a várható szerződésszegéséről 15 napon belül nem tájékoztatja a Megrendelőt, úgy a kötbér 8 %-a akkor is jár, ha a Fél a felelősség alól magát egyébként kimenti. 8 Fővizsgálatok, tervszerű javítások esetében javasolt legalább 12 hónap.

75 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 867 c. Hibás teljesítési kötbér A Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó hibás teljesítésnek ismeri el, és kötbérfizetési kötelezettség terheli járművek általános garancia idő alatti üzemkiesésért, az alábbiak szerint. d. Üzemkiesési kötbér Ha az általános jótállás ideje alatt a Vállalkozó a jótállás körében felmerült hibákat a hibabejelentést követő 3 (három) munkanapon belül nem javítja ki, (amennyiben a Megrendelő 24 órán belül műhelybe állítja a járművet) akkor Vállalkozó köteles a Megrendelő részére napi XX.XXX - Ft, azaz xxxxx xxxx Ft összeget megtéríteni Járművenként, a Jármű üzemen kívül helyezése és a hiba bejelentése utáni naptól kezdve, a hiba elhárításáig. Az ilyen címen kifizetendő üzemkiesési kötbér nem haladhatja meg a meghibásodott Jármű nettó vállalkozási árának 4 %-át. Megrendelő a kölcsönösen elfogadott kötbérek összegéről számlát állít ki. A kötbér számlák kiegyenlítése átutalással vagy tartalék alkatrész szállítással történhet. A Felek az egymásnak küldött számlákat pénzügyileg beszámíthatják. 6. Balesetvédelem A balesetek megelőzése érdekében a Vállalkozó munkavédelmi oktatást tart a telephelyein tartózkodó Megrendelő szakemberei részére. A Vállalkozó felel mindazoknak a baleseteknek a következményeiért, amelyek telephelyén neki felróható mulasztás miatt következtek be a jármű ellenőrzése, próbája és átvétele során. Vállalkozót nem terheli felelősség a Megrendelő szakemberei által elszenvedett balesetek bekövetkezéséért, ha azok a kapott munkavédelmi utasítások megszegésének tudhatók be. Azonos módon kell eljárni a Megrendelő üzemeiben a Vállalkozó által kiküldött szakemberek esetében is. A garanciaidőn belül bekövetkező balesetek és egyéb károk esetén a Vállalkozó mentesül azok következményei alól, kivéve, ha a baleset a Vállalkozó által (átalakított, felújított, karbantartott, megjavított) járművek (tervezési) szerelési, anyag- vagy felújítási hibájából ered. A Megrendelő megbízottjainak a balesetbiztosításáról a Vállalkozó köteles gondoskodni a Vállalkozó (alvállalkozó) telephelyen történő tartózkodása alatt. A Vállalkozó (alvállalkozó) szakembereinek a szerződés ideje alatt megfelelő balesetbiztosítással kell rendelkezniük, a Megrendelő telephelyein is. 7. A szerződés hatályba lépése, időtartama, módosítása Jelen szerződés mindkét Fél általi aláírásával lép hatályba, és határozott időre szól, a Felek általi vállalások teljesítésével zárul. A szerződés rendelkezéseit a Felek 201X. XX. XX-től (a megrendelés kézhezvételétől) alkalmazzák. Jelen szerződés kizárólag közös megegyezéssel, írásban, a cégjegyzésre jogosult képviselők aláírásával módosítható.

76 868 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 8. Vis major A Felek mentesülnek szerződésszegésük jogkövetkezménye alól, ha a szerződésszegésre vis maior miatt került sor. Vis majornak minősül minden olyan rendkívüli, a szerződéskötéskor előre nem látható, és a Felek működési körén kívül eső körülmény, amely a Felek által elháríthatatlan, és amely a szerződés teljesítését akadályozza vagy korlátozza. Így például természeti katasztrófa, háborús események, embargók, sztrájk (kivéve a Vállalkozó, illetve alvállalkozói, beszállítói körében szervezett sztrájk), stb. 9. Egyéb rendelkezések A Vállalkozó ismeri és elfogadja a Megrendelőnek a karbantartási politikát is tartalmazó biztonságpolitikáját, és biztosítja annak a munkavállalói által történő megismerését. A Vállalakozó által foglalkoztatott alkalmazottak és a beszállítók szakmai alkalmassága és felkészültsége megfelel a szerződés vonatkozó (szabványokban, Utasításokban, Szabályzatokban, melléklet Műszaki Feltétfüzetekben, stb.) meghatározott követelményeknek megfelelő teljesítéséhez. A Vállalakozó csak olyan alvállalkozókat von be a karbantartási tevékenységbe, akik a fenti követelményeknek megfelelő alkalmazottakat foglalkoztatnak. A Vállalakozó és alvállalkozói a (Vállalkozási szerződésben, Keretszerződésben) vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez - a felújítási, alkatrészgyártási folyamatok során - csak a Megrendelő által elfogadott, jóváhagyott technológiát alkalmaznak. A Vállalakozó és alvállalkozói a (Vállalkozási szerződésben, Keretszerződésben) vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez csak a Megrendelő által elfogadott beszállítótól származó, jóváhagyott alkatrészeket használ fel, illetve épít be. A Megrendelőnek vagy kijelölt megbízottjának (átvevőjének) joga van a szerződésben rögzített mértékben és módon a járművek, azok alkatrészeinek, elemeinek és a felhasznált anyagoknak a vizsgálatát és átvételét gyártás közben, illetve kész állapotban elvégezni, vagy elvégeztetni. A vizsgálat és az átvétel nem akadályozhatja a Vállalkozót a szerződéses határidő betartásában kivéve, ha a Vállalkozó terhére felróható szerződésszegést, vagy súlyos hiányosságot tár fel. A Vállalkozó külön díj felszámítása nélkül (a szerződéses ár ellenében) biztosítja a Megrendelő ellenőrző szervei számára a munkafeltételeket és az általuk kért eszközöket, szerszámokat, anyagokat, a használatos mérőeszközöket, valamint a szükséges segédszemélyzetet (helyiség, telefon, fax, stb.). A Vállalkozó kötelezettséget vállal a szerződés végrehajtása során keletkező, biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőségének biztosítására, és kezelésére. A Vállalkozó kötelezettséget vállal a Megrendelő vagy kijelölt megbízottjának (átvevőjének) a részére a szerződés karbantartással összefüggő dokumentumaiba való betekintésre. A Vállalkozó a Megrendelő ellenőrzést végző megbízottainak szabad belépést biztosít a saját és az alvállalkozóinak minden olyan műhelyébe, ahol a járműveket, azok főszerelési egységeit gyártják, szerelik. A Vállalakozó és alvállalkozói rendelkeznek a (Vállalkozási szerződésben, Keretszerződésben) vállalt kötelezettségeik a vonatkozó szabványokban, előírásokban megkövetelt minőségű teljesítéséhez

77 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 869 szükséges eszközökkel, berendezésekkel, megmunkáló gépekkel, speciálisan a karbantartásra kifejlesztett szerszámokkal, azokat a karbantartási követelményeknek megfelelően használja, tárolja és karbantartja. A Vállalkozó vállalja, hogy: - megfelel a karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó, a 445/2011/EU rendelet III. melléklet IV. pontjában előírt követelményeknek, és a karbantartás folyamatában alkalmazza azokat, továbbá vállalja, hogy a Megrendelő az e követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan előzetesen, a karbantartási szerződés megkötése előtt, illetve a szerződés megkötése után tájékoztatást kérhet, a karbantartási dokumentumokat, a mérőeszközök minősítését, tárolást, ellenőrzését, a karbantartás személyi és tárgyi eszközeinek minősítését ellenőrizheti, - haladéktalanul értesíti a Megrendelőt, ha a karbantartás során a jármű üzemeltetésének biztonságát érintő, a szerkezeti elem teljes életciklusát figyelembe véve üzemeltetési hiányosságot észlel, különös tekintettel a gyártási hiányosságból eredő meghibásodásra, a jármű szabálytalan üzemeltetéséből eredő meghibásodásra, a jármű és a pálya kölcsönhatásából eredő meghibásodásra, a több járműtípusban vagy sorozatban megtalálgató alkatrészen felfedett hiányosságokra, - a karbantartás rendszerét csak a Megrendelő előzetes hozzájárulásával, a Megrendelő kifejezett rendelkezésére módosítja, - a Vállalkozó által karbantartott jármű közlekedése, a jármű munkavégzés közben történő meghibásodása, környezetszennyezés, a járművel történt baleset esetén közreműködik annak vizsgálatában, hogy a meghibásodás, környezetszennyezés összefügg-e a karbantartási tevékenységgel, - közreműködik a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a járművek karbantartására vonatkozó határozatára/ajánlására/végzésére, vagy más szervezeteknek a járművek üzemeltetésével kapcsolatos bejelentésére vonatkozó intézkedés végrehajtásában, - a karbantartási technológia megváltoztatása a közlekedés biztonsága szempontjából meghatározó, a régi helyett új gyártmányú járműelem beépítése csak a Megrendelő előzetes tájékoztatása és jóváhagyása mellett történhet, - a karbantartással kapcsolatban feladattal és hatáskörrel olyan munkavállalót bíz meg, illetve ruház fel, akik ismerik a karbantartási szerződést, megfelelő szakismerettel rendelkeznek a vasúti járművek műszaki, működésének és működtetésének ismeretében, továbbá ismerik az adott járműtípus karbantartási rendszerét, követelményeit és a karbantartás dokumentálásának rendszerét, - soron kívül tájékoztatja a Megrendelőt az általa írásban kért, a karbantartással kapcsolatos információkról, - a biztonság szempontjából kritikus alkatrészeket érintő karbantartási tevékenység időpontjáról előzetesen tájékoztatja a Megrendelőt, úgy hogy a Megrendelő képviselőjének lehetősége legyen részt venni a karbantartás folyamatában, és biztosítja a részvétel feltételeit, - a jármű általános teljesítményét javító átalakítása, a jármű üzembe-helyezési engedélyében, a karbantartási naplójában, a járműre vonatkozó hatósági előírásokban, a karbantartást végző szervezetnek az átjárhatóságra vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában, az EK hitelesítési nyilatkozatban, valamint a járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek más alkatrészekkel történő helyettesítése csak a Megrendelő előzetes hozzájárulásával, a Megrendelő jóváhagyása és felügyelete mellett történhet, - az általa karbantartott járművel történt baleset esetén, vagy ha a jármű állapota közrehatott a baleset, esemény bekövetkezésében, a MÁV Zrt. balesetvizsgáló szervezete részére biztosítja, hogy az a vizsgálatot kiterjessze a jármű karbantartási tevékenységének vizsgálatára, a karbantartással kapcsolatos dokumentumokra, a karbantartást végző munkavállalókra.

78 870 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Megrendelő vállalja, hogy: - a Vállalkozó által karbantartott járművek üzemeltetésének értékelését megküldi a Vállalkozónak, - tájékoztatja a Vállalkozót az általa karbantartott jármű közlekedés vagy munkavégzés közbeni üzemzavaráról, meghibásodásáról, javításáról, a különleges üzemeltetési körülményekről, korlátozásokról, - a karbantartási rendszer módosításába bevonja a Vállalkozót. - az üzemeltetési feltételek megváltozásáról tájékoztatja a Vállalkozót, - tájékoztatja a Vállalkozót az általa karbantartott járművel történt minden balesetről, vasúti eseményről, amely hatással lehet a jármű biztonságos üzemeltetésére, és amely hatással lehet a jármű karbantartására, javítására, és ezt rögzíti a karbantartási naplóban, - meghatározza a karbantartás során alkalmazandó szabályokat, a karbantartás során felhasználandó szerkezeti elemeket, alkatrészeket, azok műszaki leírásával együtt, a karbantartás során felhasználható anyagokat, a felhasználás technológiáját, alkalmazásuk egészségügyi, biztonsági feltételeit, követelményeit. - a járművek üzemeltetési biztonságát befolyásoló karbantartási tevékenységre vonatkozó előírásokat, az alkatrészek, szerkezeti elemek beépítésére, felhasználására, a felhasználás korlátozására vonatkozó dokumentumokat, - a jogszabályi szabályozással érintett alkatrészek, szerkezeti elemek listáját, a jogi előírásokkal vagy azok pontos meghivatkozásával együtt. Felelősség A Vállalkozó felelős mindazon kárért, ami azért következett be, mert a Vállalkozó nem teljesítette e szerződésben vállalt kötelezettségét. A Megrendelő felelős azért a kárért, ami azért következett be, mert a Megrendelő nem teljesítette e szerződésben vállalt kötelezettségét. Jelen keretszerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog - elsősorban a Polgári Törvénykönyvrendelkezései az irányadóak. Jelen szerződést a Felek erre felhatalmazott képviselői elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják. A szerződés (X) eredeti példányban készült, amelyből xxxxxx a Megrendelőt, xxxxxx pedig a Vállalkozót illet meg.

79 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Kapcsolattartók Kapcsolattartó a Megrendelő részéről: Név: Munkakör: Szolgálati hely: Mobil: Fax: xxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx +xx xx xxx xxxx +xx xx xxx xxxx xxxxxxxx@xxxxxxx.xx Kapcsolattartó a Vállalkozó részéről: Név: Munkakör: Szolgálati hely: Mobil: Fax: xxxxxxxx xxxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx +xx xx xxx xxxx +xx xx xxx xxxx xxxxxxxx@xxxxxxx.xx 11. Mellékletek: Átvételi lista Budapest, 201X. XX. XX. Megrendelő Vállalkozó

80 872 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Átvételi lista Anyag Részegység Üzembehelyezés Bizonylat Típus Átvétel vizsgálat Átvétel Vizsgálat Állópróba Futó-próba vizsgálat Forgóvázkeret A O +++ L A, L T Komplett forgóváz O +++ L L T Komplett. vonókészülék O +++ J J Ütköző készülék O +++ J J Ütköző és vonókészülék együttműködés vizsgálat J, L T Alváz átalakítás O+++ A, U O+++ J, L A, J, L, U Szekrény O +++ A, U O+++ L A, L, U Légtartályok O + A O + B A, B Kormányszelep O + J J Légfékrendszer O++ B O+++ J,L B, J, L Kézifék O +++ J J T Vészfék O +++ O +++ J Fékútmérés O +++ J J T Szelvény vizsgálat J O +++ J J T Festés, felírat J O +++ J J Egyéb berendezések J O +++ J Fő egységek jegyzéke J O +++ J Garanciális vizsgálat hatósági álló és futópróba O +++ O+++ J O Gyártóművi minőségellenőrzés O+ Gyártóművi minőségellenőrzés, vizsgálatát műbizonylattal igazolja O++ MÁV Zrt. átvevőt meg kell hívni, ha nem jelenik meg, az átvétel nélküle elvégezhető O+++ Az átvétel csak MÁV Zrt. megbízott jelenlétében történhet, az MSZ EN szerinti 3.1. műbizonylattal A: Adagszám köteles, jegyzék szerint B: Minőségi bizonyítvány J: Vizsgálati jegyzőkönyv L: Mérőlapos átvétel, méretátvételi lap M: Mágneses repedésvizsgálat, jegyzőkönyv U: Ultrahang vizsgálat, jegyzőkönyv R: Külön megállapodás szerinti vizsgálat T: Típusvizsgálat Hatósági eljárás szempontjából: A vonatkozó 31/2010. (XII. 23.) NFM rendeletben foglaltak szerint.

81 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 873 Jármű karbantartási napló 6. melléklet X X X X X X X X X X X - X pályaszámú XXX sorozatú (vontatójármű, teherkocsi, mérőkocsi) típusú (munkagép, stb) Üzemi adatok Jármű adatok 1. * Sorozatjel (UIC 438-2): 2. * Törzsszám: 3. Pályaszám / bevert pályaszám: 3.1. Korábbi pályaszámok: 4. Tulajdonos: 5. Üzembentartó: 6. Regisztráló állam: 7. Üzembehelyezés dátuma: 8. EC tanúsítás dátuma: 9. Tanúsító szervezet megnevezése: megnevezés IC azonosító IC / EC tanúsítvány száma IC / EC tanúsítvány kelte Bejelentett szervezet 10. A járműre felszerelt interoperábilis alkatrészek jegyzéke, IC azonosító, IC és EC tanúsítvány száma valamint az EC tanúsít vány kelte, és a bejelentett (N B) szerveset neve: 11. * Jellegterv száma: 12. * Gyártó pontos neve: 13. Gyártási szám: Gyártási év: 14. * Nyomtáv 1 : mm * Nyomtáv: mm * Nyomtáv: mm 15. * Szerkesztési szelvény: 16. * Legnagyobb sebesség üresen: km/h 17. * Legnagyobb sebesség rakottan: km/h Elegytömeg: t 18. * Ütközők közötti hossz: mm * Fékkocsi ütközők közötti hossza (ikerkocsiknál) mm 19. * Alváz hossza: mm * Félkkocsi alvázhossza (ikerkocsiknál) mm 20. * Legnagyobb szélesség: mm 21. * Legnagyobb magasság: mm 22. * Ütköző magasság: mm 23. * Padlómagasság: mm 24. Rakfelület nagysága: m Raktérfogat: m 3

82 874 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 26. * Futó és hordmű jellemzői: * Tengelyek szárma: db Tengelyek gyártási száma: * Forgóváz típusa: Forgóváz gyártási száma: * Forgócsaptáv: mm * Tengelytáv forgóvázon belül: mm * Tengelytávolság: mm * Szélső tengelyek távolsága: mm * Belső tengelytávolság: mm * Kerékpár típusa: Keréktárcsa anyaga: Kerékprofil: * Kerék átmérője * Új: mm * Kopott: mm * Rugó típusa (UIC szerint): Primer: Sekunder: 27. * Fékrendszer jellemzői: * Típusa: * Kormányszelep típusa: Típus: db * Raksúlyfékszelep: Típus: db * Mérlegszelep: Típus: db * Rudazatállító: Típus: db * Fékhenger: Típus: db Méret: * Féktuskó Típus: db * Féktárcsa; Típus; db * Fékbetét: Típus: db * Féksúly / Féksúly %: Üres: t % Rakott: t % G P Átállítási elegytömeg: t 28. * Rőgzitöfék/kézifék: Típus: Féksúly: t 29. * Vonókészülék: * Jellege 2 : Gyártómű neve: Tipusa: Ütközőkészülék: * Típusa 3 : * Lökete: mm * Munkaemésztő képessége: kj 31. Bejárható legkisebb pályalvsugár: * Vonatban: m * Laza csavarkapoccsal: m

83 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje * Saját tömeg (névleges) t 33. * Max. tengelyterhelés: t 34. * Terhelési határtáblázat: A B 1 B 2 C 2 C 3 C 4 D 2 D 3 D 4 S SS 35. Tartály jellemzők: Tartály gyártója: Tartály gyártási száma: Tartály anyaga: Tartály falvastagság min.: gyártási: mm üzemi: mm * Tartály max. üzemi nyomás: bar * Tartály max; próbanyomás: bar * Tartály térfogat: (névleges) m 3 * Megnevezés: * UN szám: Töltési fok: % % % * Szállítható anyagok:(rld) % % % % % * Koncentrált és megoszló terhelések (2 m-es támaszközzel): m t a-a b-b c-c d-d e-e * Koncentrált és megoszló terhelések (1,2 m-es támaszközzel): m t a-a b-b c-c d-d e-e Különleges jelölések: Tolatási korlátozások: Gurítódomb: Gurítás, szalasztás tilos: Sínfék alkalmazása tilos: Függőleges ív (> 250 m): m Komprajárási szög: Van: Megengedett áramerősség; A Alkalmazható villamos 1000 V 16.6 Hz 1000 V 50 Hz 3000 V DC fűtési áram nemek: 1500 V 16.6 Hz 1500 V 50 Hz 1500 V DC

84 876 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 38. Egyéb különleges jelölések: Különleges RIV jel: Földrajzi határok: Környezeti határok: Hőmérséklet (T n ; T s : T RIV: ; T n+ T s,): C Egyéb Hűtési rendszer: Válaszfalak száma: db Fenntartva: 39. Karbantartási terv száma: EC tanúsítás: Száma: Kelte:

85 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 877 Üzemviteli adatok Sorszám Dátum Vonatszám Viszonylat Viszonylat [km] Terhelés [t] Üzemóra Megjegyzés

86 878 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Karbantartási napló Sorszám Dátum Neme Helyszíne (Részlegvizsga (RV) Fővizsga (Fv) Főjavítás (Fj) Futójavítás Balesetes javítás Egyéb) 1. (XXXX. XX. XX-tól XXXX. XX. XX-ig) Időszakos vizsgálatok és javítások Megjegyzés (Elvégzett munka, futójavítások, alkatrészcserék, mérőlapok, átvételi dokumentumok azonosító száma, egyéb dokumentumok, stb.)

87 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 879 Kritikus alkatrészek meghatározása 7. melléklet XXXX sorozatú teherkocsikhoz.

88 880 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

89 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 881

90 882 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

91 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje melléklet Műszaki dokumentáció XXX XXXX törzsszámú, XXXX sorozatú járművekhez, XXXX- pusú munkagépekhez

92 884 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Általános dokumentáció 1.1. Jármű és a jármű fődarabok Jellegrajz Műszaki adatok A műszaki adatoknak legalább a következő paramétereket kell tartalmaznia: - A végkapcsoló-készülék típusa, helyzete és rugalmassága - A dinamikus vonó- és összenyomóerőből fakadó terhelés - Rakszelvény-referenciaértékek, amelyeknek az egység megfelel - Megfelelés adott esetben a G1, GA, GB vagy GC rakszelvény-referenciaértékeknek - Megfelelés adott esetben a hordmű számára meghatározott GIC1 vagy GIC2 rakszelvényreferenciaértékeinek - Tengelyenkénti tömeg (üresen és teljesen megrakodva) - Tengelyek száma és elhelyezkedése az egység mentén - Az egység hossza - Tervezett legnagyobb sebesség - Nyomtáv(ok), amely(ek)en az egység üzemeltethető - Vonatérzékelő rendszerekkel (sínáramkörökre épülő/tengelyszámlálón alapuló/ hurokberendezésen alapuló) való kompatibilitás - Hőnfutásjelző rendszerekkel való kompatibilitás - A tengelycsapágyak üzemi hőmérsékleti tartománya - A fékvezérlés jellege (például: pneumatikus főfékvezeték, XXX típusú elektromos fék ) - A vezérlővezeték és más egységekhez való kapcsolódásainak tulajdonságai (a főfékvezeték átmérője, az elektromos vezeték keresztmetszete ) - A fékegység egyedi névleges teljesítménye, adott esetben a fékezési mód függvényében (reakcióidő, fékerő, megkívánt tapadási szint ) - Féktávolság vagy féksúly, adott esetben a fékezési mód függvényében - A fék alkotóelemeinek hőkapacitása a sebességgel és a fékezési idővel kifejezett fékezési erő viszonylatában - Hőmérsékleti tartomány és súlyosság a hó-, jég- és jégesőviszonyok tekintetében - Féksúly és maximális lejtési szög a rögzítőfék tekintetében (megfelelő esetben) - Gurítódombos tolatásra való alkalmasság/alkalmatlanság - Lépcsők és/vagy kapaszkodók megléte - Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszer elemek

93 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Műszaki leírások Fődarabok műszaki leírása 1.2 Az egység karbantartását érintő jogi előírások /57/EK Irányelv (dátum) - E12 Utasítás - Szabványok 1.3 Vezérlő és működtető rendszerek (villamos, pneumatikus, hidraulikus és vezérlő-áramköri kapcsolási rajzok) Jellegrajz Műszaki adatok Műszaki leírások 1.4 Kiegészítő fedélzeti berendezések (a rendszerek leírása, amely tartalmazza a funkciók ismertetését, a kapcsolódási pontokra vonatkozó előírásokat, az adatfeldolgozást és a jegyzőkönyveket) Jellegrajz Műszaki adatok Műszaki leírások 1.5. A karbantartási rendszert meghatározó dokumentumok (A karbantartási tervet alátámasztó dokumentáció ismerteti, miként kerülnek meghatározásra és megtervezésre a karbantartási tevékenységek annak érdekében, hogy a járművek jellemzői a járművek élettartama alatt a megengedett használati határértékeken belül maradjanak. A dokumentációban az ellenőrzési kritériumok és a karbantartási időközök meghatározása céljából szerepelnie kell a kiindulási adatoknak.) Az egység karbantartásának tervezésénél alkalmazott előzmények, elvek és módszerek. Csak újbeszerzésű járművek, vagy a karbantartási rendszer megváltoztatása esetén A jármű rendeltetésszerű használatához tartozó határértékek (pl. km/hónap, éghajlati határértékek, tervezett rakománytípusok stb.) A karbantartás tervezésnél alkalmazott adatok és azok eredete (tapasztalati visszajelzés). Csak újbeszerzésű járművek, vagy a karbantartási rendszer megváltoztatása esetén A karbantartás tervezésekor elvégzett mérések, vizsgálatok és számítások. Csak újbeszerzésű járművek, vagy a karbantartási rendszer megváltoztatása esetén Karbantartási dokumentáció (A karbantartási dokumentáció leírja a karbantartás végzésének lehetséges módját. A karbantartási tevékenységek körébe tartoznak többek között az ellenőrzések, a nyomon követés, a vizsgálatok, a mérések, a cserék, a beállítások és a javítások. )

94 886 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Karbantartási technológiák (Az alkotóelemek hierarchiája és működésének leírása, amely megállapítja a jármű határait azáltal, hogy megfelelő számú szintre lebontva felsorolja a járműstruktúrához tartozó összes elemet. A hierarchia legalsó elemének cserélhetőnek kell lennie. Alkatrészek jegyzéke, amely tartalmazza a tartalék alkatrészek (cserélhető elemek) műszaki és funkcionális leírását is. A jegyzéknek tartalmaznia kell az állapotuk alapján cserélhető alkatrészeket, illetve azokat, amelyeket adott esetben elektromos vagy mechanikus meghibásodást követően kell cserélni, illetve amelyek cseréje véletlen károsodás következtében várhatóan szükséges. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket fel kell tüntetni és hivatkozni kell a vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatra. Az alkatrészekre vonatkozó határértékek, amelyek nem léphetők túl az üzemelés során. Korlátozott üzemmódra vonatkozó üzemelési korlátozások megadása engedélyezett (határértékek elérése esetén), hivatkozással a vonatkozó szabványra.) Karbantartási ciklus Karbantartási feladatok (A karbantartási feladatok rendezett felsorolása, amelybe beletartoznak a karbantartási tevékenységek, eljárások és eszközök. A feladatok rendezett felsorolása magában foglalja a következőket:) a) Szét- és összeszerelési utasítások, a cserélhető alkatrészek helyes szét- és összeszereléséhez szükséges rajzokkal. b) Karbantartási kritériumok. c) Ellenőrzések és vizsgálatok, különösen a biztonsági szempontból fontos alkatrészek esetében; többek között szemle és roncsolásmentes vizsgálatok (megfelelő esetben például a biztonságot befolyásoló hibák feltárására). d) A feladat elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok. e) A feladat elvégzéséhez szükséges fogyóeszközök. f) Személyi biztonsági rendelkezések és védőfelszerelések. g) Szakmai alkalmasság h) A járművek egyes karbantartási műveletek utáni ismételt üzembe helyezése előtt elvégzendő, szükséges vizsgálatok és eljárások. ) Szabványok, Utasítások Az alkatrészekre vagy alrendszerekre vonatkozó európai jogi kötelezettségekre való hivatkozások listája.

95 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje melléklet A vasútbiztonsággal, vasúti pályahálózat és tartozékai, vasúti üzemi létesítmények karbantartásával kapcsolatos vállalati utasítások, a vasúti járművezetők típus és vonalismeretére vonatkozó utasítások; vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasítások; a vasúti járművezetők típus és vonalismeretére vonatkozó utasítások; vasúti járművezetői munkakör betöltésére vonatkozó feltételeket tartalmazó utasítások Általános utasítások MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listája 59/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 24.) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről és a helyi függelék kötésére feljogosított vezetők köréről 56/2012 (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: Balesetvizsgálati Utasítás 1/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása 34/2014 (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH számú utasítás a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységéről A 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért 19.) elnök-vezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) vezérigazgatói utasítással módosított 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) Műszaki Mentési és Segélynyújtási Utasítás A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata A MÁV Zrt. Tűzvédelmi Szabályzata Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Irányítási Kézikönyve Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Minőségirányítási Kézikönyve 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról 2/2014. (I. 24. MÁV Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű külső kommunikáció elveiről, módosította a 14/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG utasítás 45/2014. (X.31. MÁV Ért. 20.) EVIG számú utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezéskor 4/2014. (IV.11. MÁV Ért. 6.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezéséről és lebonyolításáról 24/2009. (III. 27. MÁV Ért. 11.) elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. vagyonvédelméről 12/2013. (II.22. MÁV Ért. 6.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról 10/2008. (III. 21. MÁV. Ért. 8.) Vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. üzleti titok és belső használatra készült dokumentumainak védelmi szabályzatáról 6/2015. (ii. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG számú utasítás a lassúmenetek nyilvántartására, a lassúmenet kimutatások előállítására és az érintett személyzet értesítésére Hálózati Üzletszabályzat

96 888 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám F.1. sz. Jelzési Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei F.3. sz. Utasítás az üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálat ellátására F.7. sz. Utasítás a jármű- és vonatadatok kezelésére F.10. sz. Utasítás a védett vezetők utazásainak és különleges szabályozást igénylő vonatok közlekedésének lebonyolítására F.20. sz. Elegytovábbítási Utasítás D.4. sz. Utasítás a téli időjárás alkalmával követendő eljárásra O.1. sz. Oktatási Utasítás H.6. sz. Utasítás rendkívüli küldemények kezelésére /1982. Országos közforgalmú vasutak pályatervezési szabályzata E.1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére I., III., IV. rész E.2 sz. Fékutasítás E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás Műszaki Táblázatok I. és II. Állomási végrehajtási utasítások Vonali végrehajtási utasítások Vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit meghatározó utasítások D.1. sz. Pályafelügyeleti és Gondozási Utasítás D.2. sz. Utasítás a vasúti munkagépeknek és munkavonatoknak közlekedtetésére és az ezekkel összefüggő műszaki előírásokra D.5. sz. Pályafelügyeleti Utasítás D.10. sz. Síndiagnosztikai Utasítás D.11. sz. Utasítás vasúti alépítmény tervezése, építése karbantartása és felújítása D.12. sz. vasúti felépítmény, műszaki útmutató 1435 mm nyomtávolságú pályákra D.12/H. sz. utasítás: Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete D.16. sz. Műszaki útmutató, környezeti rend (gallyazás, fakivágás, kaszálás, parlagfű mentesítés) D.20. sz. Vasúti sínek hegesztése utasítás D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások D.57. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások a széles nyomtávolságú pályákra 2/1996. (MÁV Ért. 30.) utasítás a sínek kiegyenlített magassági kopásáról P-282/1998. Vágánymérési Utasítás 19/1999. (MÁV Ért. 4.) utasítás a váltók sínszékeinek kenésére használható környezetkímélő anyag bevezetéséről 39/1999. (MÁV Ért. 13.) utasítás a rehabilitáció fogalmának meghatározásáról 57/1999. (MÁV Ért. 24.) utasítás az optikai kábelek vasúti földműben történő elhelyezéséről 21/2001. (MÁV Ért. 9.) utasítás a meglévő vasúti acélhidak teherbírásának ás tartósságának utasítás hatályba léptetéséről szóló H.4. számú utasítás hatályba léptetéséről H.1. sz. Vasúti Hídszabályzat H.1.2. sz. Vasúti hidak erőtani számítása H.2. sz. Utasítás vasúti beton- és vasbeton hidak építésére H.3. sz. Utasítás a MÁV Zrt. által üzemben tartozz vasúti pályahálózat hídjain közlekedtethető járművek elbírálásához H.4. sz. Utasítás a meglévő vasúti acélhidak teherbírásának és tartósságának megállapítására

97 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 889 2/2003. (MÁV Ért. 28.) utasítás alagútban végzett karbantartási és javítási munkák munkabiztonságáról 4/2012. IÁVIGH sz. utasítás a rendkívüli események következtében szükségessé váló ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenységek megszervezésére, végrehajtására 15/2005. (VI. 3. MÁV Ért. 22.) VIG sz. utasítás a hosszú sínek szállítására és a vágányba történő lerakására vonatkozó kezelésének és technológiájának szabályozásáról 2/2005. (III.11. MÁV Ért. 10.) technológiai utasítás a vasúti hidak építési és felújítási munkáira vonatkozó technológiára 10/2006. (XII.22. MÁV Ért. 51.) sz. utasítás a vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei 4/2006 (VI. 30. MÁV Ért. 26.) utasítás az előre gyártott T-szegélyborda STRAIL vasúti átjáró burkolatnál történő alkalmazásáról 2/2006.(IV. 28. MÁV Ért. 17.) utasítás a használt felépítményi anyagok minőségének biztosításáról 17/2006. (IV.14. MÁV Ért. 15.) utasítás a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére vonatkozó intézkedési terv 35/2013. ( V.3. MÁV Ért. 15.) EVIG sz. utasítás a felépítmény karbantartó gépláncok technológiájára 1/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) EVIG számú utasítás a kapacitáskorlátozást okozó karbantartási, fejlesztési és felújítási tevékenységek tervezéséről és üzemviteli feltételeiről 2/2015. (I. 15. MÁV Ért. 1.) ÁVIGH sz. utasítás a vasúti pálya és tartozékaival, a rakterületekkel, a gépi rakodási engedélyekkel kapcsolatos felügyeleti, karbantartási, szerződéskötési, engedélykiadási és a teljesítést követő teljesítés igazolás és elszámolás általános eljárásának meghatározásáról 2/2009. (IV.17. MÁV Ért. 14.) utasítás a felépítmény karbantartó gépláncok technológiájára 6/2011 (VIII.12. MÁV Ért. 17.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág mérésügyi tevékenységéről 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzésére 59/2013. (XII. 20. MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a váltógondozás végrehajtásának szabályozásáról 14/2014. (V. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG számú utasítás a helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezéséről és lebonyolításáról 16/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6) EVIG utasítás a forgalmi szolgálat ellátásához szükséges, a forgalmi irodában tartandó utasítások, rendeletek, szabályozások, valamint a kifüggesztendő hirdetmények és kimutatások állandó gyűjteményéről 43/2013. (VIII.23. MÁV Ért. 18.) EVIG utasítás a forgalmi szolgálattevők zárt csoportú rendszerének használatáról 46/1996. (MÁV Ért. 22.) FF. utasítás a kombinált forgalom szállítóegységeinek továbbításáról 50/1999. (MÁV Ért. 22.) F.Ig. utasítás a váltók sínszékeinek egységes tisztításáról és kenéséről 124/2000. (MÁV Ért. 51.) F.Ig. utasítás a forgalmi szakterületen alkalmazott mobil telefonok üzemeltetéséről, nyilvántartásáról ás meghibásodásuk esetén követendő eljárásról 5/2001. (MÁV Ért. 2.) F.Ig. utasítás az üzemviteli naplójelentés módosításainak életbeléptetéséről 3/2003. (VII. 11. MÁV Ért. 28.) VIG sz. utasítás a határmenetek ás rendeltetési állományok iránypont jegyzékéről 8/2008. (X.17. MÁV Ért. 25.) ÜÁVIGH sz. utasítás a rádióforgalmazás szabályairól a tolatási tevékenység lebonyolítása közben 38/2011. (IX. 30. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vevőminősítésre és a kinnlevőség-kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat-hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről 8/2006. (XI. 3. MÁV Ért. 43.) utasítás a közcélú mobiltelefonok használatára a Pályavasúti Üzletágnál

98 890 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám T.1. sz. Utasítás a távközlés szabályozására T. 11. sz. Távközlő berendezések fenntartási műveletei és időadatai c. utasítás TB. 1. sz. Utasítás a biztosítóberendezések fenntartásáról 66/2004. (MÁV Ért. 52.) Pályavasút (Távközlés) - Vezérigazgatói utasítás: vasútüzemi lakástávbeszélő vonal engedélyezése és a használatával összefüggő kérdések szabályozása 3/2010. (I. 15. MÁV Ért. 1.) Pályavasút (Távközlés) - Elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág által nyújtott vasúti távközlési szolgáltatások meghatározásáról, igénybevételének eljárási rendjéről és az alkalmazandó díjszabásról 31/1998. (MÁV Ért. 8.) TEB.Ig. sz. utasítás a MÁV Rt. IP címrendszeréről 61/1998. (MÁV Ért. 17.) TEB. Ig. utasítás a vasútüzemben alkalmazott URH adó-vevő rádióállomások ás hálózatok engedélyezési eljárása, üzemeltetése ás nyilvántartása 1/1999. (MÁV Ért. 36.) TEB.lg.R. sz. utasítás a távbeszélő oszlopon és a tetőtartón végzett munkákhoz kapcsolódó munkabiztonsági kérdésekről 1/2003. (MÁV Ért. 8.) TEB. Ig. utasítás: Vasúti Érintésvédelmi Szabályzat 1/2006. (II. 3. MÁV Ért. 5.) Pályavasút - Pályavasúti főigazgatói utasítás az általános célú villamos energiaellátó hálózatok, valamint villamos váltófűtő- és térvilágítási berendezések időszakos vizsgálata, karbantartása, hibaelhárítása és felügyelete 33/2007. (XI. 30. MÁV Ért. 36.) Pályavasút üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a vasúti világítástechnikai kollégium állásfoglalása a vasúti világítási berendezések követelményeiről 23/1996. (MÁV Ért. 10.) TEB. Ig. sz. utasítás az Erősáramú Üzemi Szabályzat érvényességének kiterjesztéséről 1/2000. (MÁV Ért. 38.) TEB.Ig.R. utasítás a Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezési Szakigazgatóság vagyonvédelmi végrehajtási utasításáról D.9. sz. Vasúti járműmérleg műszaki utasítás 53/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 22.) ÁVIGH sz. utasítás a dinamikus kerékterhelésmérő berendezés jelzése esetén követendő eljárásról és adatainak felhasználásáról A felsővezeték üzemeltetésre, karbantartásra és üzemzavar-elhárításra vonatkozó utasítások E.101. sz. Általános utasítás a normálnyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére 31971/2014/MAV Felsővezetéki felügyeleti, karbantartási utasítás P-6812/2008. Felsővezetéki üzemzavar elhárítási utasítás 4005/2015/MAV Utasítás a Felsővezetéki Hibastatisztika rendszer vezetésére 38280/2014/MAV Utasítás a vasúti erősáramú rendszer elemeinek fejlesztésére, engedélyezésére és dokumentálására Vasúti járművek karbantartására vonatkozó utasítások D. 3. sz. Utasítás a pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásai E.12. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás

99 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 891 A vasúti járművezetők típus és vonalismeretére továbbá a munkakör betöltésére vonatkozó utasítások O.1. sz. Oktatási Utasítás E.1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére I., III., IV. rész A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata 20/2014. VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról 73/2010. (XII. 10. MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról 30/2014. (IV. 27. MÁV Ért. 11.) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról 10/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG utasítás a munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának rendjével kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról 22/2012. (IV. 13. MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására

100 892 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám KARBANTARTÁSI ELŐÍRÁSOK, NYILATKOZATOK I. Munkagépekre, vasúti járművekre vonatkozó karbantartási kötelezettségek 1. Vasúti járművek 10. melléklet A karbantartásokat, ellenőrzéseket és a karbantartások dokumentálását, azok időpontjait az alábbiak szerint kell végezni: I.1. Napi karbantartás A gép üzemeltetésével kapcsolatos folyamatos, naponta végzendő karbantartási munka, melyhez a gép üzemanyaggal való feltöltésén, kenésén, olajozásán és takarításán kívül hozzátartozik a megerősítő és biztosító szerelvények, járműszerkezetek ellenőrzése, fékpróba, csavarok utánhúzása. Időtartamát a Pályavasút munkagépeinek és vasúti járműveinek üzemeltetési és karbantartási műszaki előírásairól szóló D. 3 Utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 7. pontja állapítja meg. A napi karbantartás a gépkezelő, illetve a járművezető kötelezettsége. A karbantartás teljesítését az üzemi karbantartási naplóban napi karbantartás elvégezve bejegyzéssel kell dokumentálni. A napi karbantartás elvégzését az üzemeltetési egység helyi vezetője havonta, a Területi Központ évente köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést az üzemi karbantartási naplóban dokumentálni kell! (Utasítás 16. sz. melléklet) 1.2. Kisműszaki karbantartás és vizsgálat A kisműszaki karbantartás és vizsgálat az a helyszínen végezhető, nagyobb alkatrészcsoport szétszerelésével nem járó karbantartás, amelynél a gép hozzáférhető alkatrészeinek előírásszerű (az adott gépre vonatkozó karbantartási utasításban előírt) felülvizsgálata, beállítása és javítása történik meg. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat az Utasítás 5. sz. melléklete szabályozza. A kisműszaki karbantartást és vizsgálatot a gépkezelő, vagy a járművezető és az erre kijelölt szakműhely végzi. A karbantartás dokumentálása a gépkönyvben és az Utasítás 20. sz. melléklet szerinti Tervszerű Megelőző Karbantartás (a továbbiakban TMK) lapon történik. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Területi Központ a TMKterv alapján évente köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! 1.3. Nagyműszaki karbantartás és vizsgálat Olyan terjedelmű karbantartási munka, amelynél a kisműszaki karbantartás és vizsgálat feladatain felül a vizsgálat, karbantartás és javítás a gép minden olyan alkatrészére kiterjed - az adott gépre vonatkozó karbantartási utasításban leírt módon -, amely a gép részleges szétszerelésével hozzáférhető, beleértve a fődarabokat is. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat az Utasítás 6. sz. melléklete tartalmazza. A nagyműszaki karbantartást és vizsgálatot a gépkezelő, vagy a járművezető és az erre kijelölt szakműhely végzi. A karbantartás dokumentálása a gépkönyvben és a TMK lapon történik. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Területi Központ a TMKterv alapján évente köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell!

101 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Nagyjavítás Olyan munkafolyamat, amely biztosítja a következő nagyjavításig az üzemképes állapotot az előirányzott közbenső karbantartási műveletek betartása esetén. A nagyjavítás a gép egészére, illetve két- vagy több fődarabjára (főbb szerkezetére) kiterjedő, egy munkafolyamatban végrehajtott, szakszerű ellenőrzést is magában foglaló, teljes szét- és összeszereléssel járó általános javítás, amely a gép eredeti műszaki állapotát (kapacitását, pontosságát stb.) megközelítően vagy teljesen visszaállítja, ide értve a gépen végrehajtott korszerűsítéseket is. Két fődarabból álló gép egy fődarab cseréje is nagyjavításnak minősül. A nagyjavítást a javításra kijelölt egységek, a járműjavítók (esetleges) bevonásával végezhetik. A karbantartás dokumentálása a gépkönyvben és a TMK lapon, valamint vizsgálati lapokon, jegyzőkönyvekben történik. A munka elvégzését vasúti járműgépész szakértőnek igazolnia kell. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja és a Területi Központ a TMK-terv alapján a gép átvételkor köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! A beruházás, a felújítás és a karbantartási tevékenység elhatárolása során a 4/2009. (MÁV Ért. 34.) EVIG utasítás az irányadó Futásbiztonsági felülvizsgálat A felülvizsgálat a gép járműszerkezetében keletkezett hibák és hiányosságok módszeres felderítésére irányuló tevékenység. A felülvizsgálat - megadott előírások alapján - az adott járműszerkezetek szerkezeti és pontossági vizsgálatára és ellenőrzésére terjed ki. A vizsgálat során végrehajtandó feladatokat az Utasítás 6. sz. melléklete tartalmazza. A futásbiztonsági felülvizsgálatot szakműhelyek végezhetik. A vizsgálatok dokumentálása a gépkönyvben és a TMK lapon, vizsgálati lapokon, jegyzőkönyvekben történik, a munka elvégzését vasúti járműgépész szakértőnek igazolnia kell. A karbantartás elvégzését az üzemeltető megbízottja a javítás alkalmával, a Területi Központ a TMKterv alapján a gép átvételkor köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a gépkönyvben dokumentálni kell! Felülvizsgálat végzendő A (A, B, C, D, E, F) ciklus csoportokban a ciklusidő felénél, illetve a ciklusidő végét elért önjáró vasúti járműveknél és munkagépeknél, ahol a nagyjavítás végrehajtása valamilyen okból elmaradt. Ciklusidő változás A jegyzőkönyvekbe foglalt mérési eredmények függvényében a vizsgálatot végző szakműhely írásos javaslata alapján a nagyjavítási ciklusidőt a felügyeletet ellátó főosztály legfeljebb a ciklusidő felével meghosszabbíthatja. Ciklusidő: két nagyjavítás közötti idő. Meghosszabbítás után a nagyjavítás újbóli elmaradása esetén futásbiztonsági felülvizsgálat csak előzetes vizsgálat alapján végezhető. A vizsgálatot a felügyeletet ellátó főosztály és az illetékes Területi Központ végzi. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni melyben rögzíteni kell, hogy a járművön ismételt futásbiztonsági vizsgálat végezhető-e. A Pályavasút vasúti munkagépeinek és járműveinek TMK ciklus típusai A típus ciklus idő: 3000 üzemóra Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj

102 894 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám B típus ciklus idő: 4000 üzemóra Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj C típus ciklus idő: 5000 üzemóra Km - Nm - Km - Nm - Km Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km Nm - Km - Nm - Km - Nj D típus ciklus idő: 6000 üzemóra Km - Nm - Km - Nm - km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj E típus ciklus idő: 4500 üzemóra Km - Km - Nm - Km - Km - Nm - Km - Km - Fb Km - Km - Nm - Km - Km - Nm - Km - Km Nj F tipus ciklus idő 8000 üzemóra Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Fb Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm Km - Nm - Km - Nm - Km - Nm - Km - Nj UFDJ ciklusideje: 4000 Km Nm Km Nm Km Nm Km Fb Km Nm Km Nm Km Nm Km Nj Km=kisműszaki Nm=nagyműszaki FB=futásbiztonsági Nj=nagyjavítás Periódus (ciklus) idő - Két javítás közötti időtartam. - Valamennyi ciklus idő esetében: 250 üzemóra. Üzemóra Javítási ciklus és periódus idők meghatározásánál üzemórának azon időtartam tekinthető, amely alatt a kis és nagymunkagép, valamint a járművek belső égésű motorja üzemel, villamos kisgépeknél az elektromos erőforrás üzemel. A jól működő hitelesített üzemóra számláló esetén; az üzemóra a számláló által mutatott érték. Ciklus és periódus időktől való eltérés A ciklus és periódus időktől a vizsgálatok, javítások végrehajtása során ±10 %-os eltérés engedhető meg. A periódus idő újra kezdhető, ha a soron kívül történt javítás mellett az esedékes TMK vizsgálatok is elvégzésre kerültek. Ciklustól eltérő időszakos vizsgálatok A járműszerkezeti vizsgálatok szabványai által előírt időciklusok a gépek, járművek üzemóra állásától független. A vizsgálatokat a szabványokban előírt időközönként kell végrehajtani függetlenül attól, hogy a gép ciklusideje hol tart!

103 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 895 Vizsgálati szabványok: MÁVSZ (Kerékpártengelyek repedésvizsgálata) MÁVSZ (Kerékpárok méretellenőrzése) MÁVSZ és 2873/1-92 (Fékező rendszer vizsgálata és dokumentálása) MÁVSZ (Légtartályok vizsgálata) MÁVSZ (Vonórudak vizsgálata) Vasúti munkagépek és járművek ciklus ideje Sor sz. Géptípus megnevezése Ciklus tipus Ciklus idő 1. Vontatójármű AKT-TM D Univerzális kétéltű fű és cserjeirtó A Univerzális darus jármű UDJ D Darus tehervágánygépkocsi AGMU B Darus jármű DGKU daruval, v. daru nélkül C Tehervágánygépkocsi (daruval,vagy daru nélkül) TVG B Felügyeleti vágánygépkocsi FVG B Felsővezeték szerelő jármű FJ E Felsővezeték szerelő jármű FJM E Felsővezeték szerelő jármű DMm E Felsővezeték szerelő jármű ADM E Felsővezeték szerelő jármű OTW 100 K E Felsővezeték szerelő jármű DM A Közúti- vasúti felsővezeték szerelő jármű KVFJ A Felépítményi mérőkocsi FMK-004 F Unimog vezető kerekek évente 17. Univerzális Forgóvázas Darus Jármű UFDJ B TVG pótkocsik javítási ciklusa A járművek éves vizsgálata magában foglalja futómű állapotának vizsgálatát (kerékpár kerékkimérés, tengely, ágyvezeték, ágytok, hord rugó) MÁVSZ , MÁVSZ 2780/ szerint, fék működési és tömörségi vizsgálata MÁVSZ 2873/1 szerint, fék mechanizmus állapota (féktuskók ellenőrzése, féktuskók szükség szerinti cseréje, a mechanizmus beállításának elvégzése) az alvázkeret és tartozékai, a hossz- és kereszttartók, kapaszkodók, lépcsők állapota, vonószerkezet, a vonórudak állapota évente kétszer a MÁVSZ szerint, az oldalfalak, padozat és feliratok állapota. A vizsgálatokat szakműhely végezheti. A vizsgálatokat jegyzőkönyvben és a TMK lapon kell dokumentálni. A vizsgálat elvégzését az üzemeltető megbízottja a vizsgálat alkalmával, a Területi Központ évente köteles ellenőrizni. A járművek fővizsgálati ciklusideje

104 896 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A járművek fővizsgálati ciklusideje: 6 év. A ciklusidőtől eltérni, csak futásbiztonsági vizsgálat elvégeztetésével lehet, az Utasítás pontjában leírt módon. 3. Mérőkocsik javítási ciklusa Ezen járművekre egyedi speciális kialakításuk és funkciójuk miatt a Pályavasúti üzemeltetés műszaki irányítói szervezetének engedélyével az adott jármű kezelési és karbantartási utasítását, valamint az idevonatkozó MÁV szabványokat figyelembe véve (MÁVSZ 2906, MÁVSZ /1972) egyedi TMK ciklus rend vonatkozik. 4. Új gépek ciklus ideje Az új gépek ciklusba sorolására a gépet felügyelő főosztály/igazgatóság az illetékes. 5. Üzemi célú kocsik javítási ciklusa Üzemi célú kocsik javítási ciklusára a mindenkor hatályos E. 12. számú Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozik. Fővizsgálat meghosszabbítható (megfelelő műszaki állapot esetén) a MÁV Gépészet Zrt. engedélyével. A vizsgálatokat szakműhely végezheti. A vizsgálatokat jegyzőkönyvben és a TMK lapon kell dokumentálni.

105 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 897

106 898 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

107 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 899 II. Vontatott vasúti járművek (hosszúsínszállító, kőszállító teherkocsik) vizsgálata az E12-es Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozik Vontatott vasúti járművek (hosszúsínszállító, kőszállító teherkocsik) vizsgálata az E.12. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás (a továbbiakban: E.12. Utasítás) szerint történik 1. Javítási módok A kocsik állagának megóvása érdekében időszakos vizsgálatokat, karbantartásokat és javításokat, valamint a hiányosságok megszüntetésére szükség szerinti javításokat kell végezni. Ezek lehetnek: Időszakos vizsgálatok és javítások teherkocsiknál Főjavítás (Fj) Fővizsgálat (REV) Részlegvizsgálat (Rv) Hathavi csapágyvizsgálat (Csv) Tartályvizsgálat (Tv) Időszakos vizsgálatok, karbantartások. 2. Vizsgálati határidők Időszakos vizsgálatra, illetve javításra a kocsikat az E.12. Utasítás 17. számú melléklete szerinti a sorozatokra is meghatározott (E.12. Utasítás 4-5- függelék) határidők és futásteljesítmények figyelembevételével kell utalni. 3. A fővizsgálati határidő meghosszabbítása teherkocsiknál A fővizsgálati határidőt rendkívüli esetekben a karbantartásért felelős szervezet kezdeményezésére a karbantartással megbízott szervezet hozzájárulása alapján szabad meghosszabbítani. A fővizsgálati határidő meghosszabbítását csak a kijelölt kocsijavító műhelyben vagy járműjavító üzemben szabad elvégezni, a részlegvizsgálatra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével, amennyiben a kocsit a vizsgáló műhely további forgalomban tartásra alkalmasnak találta. 4. A fővizsgálat időpontjának elhalasztása A teherkocsik fővizsgálati határideje az E. 12. Utasítás 17. b. mellékletében megjelölt fővizsgálati ciklusrend lejáratát követően a karbantartással megbízott szervezet külön hozzájárulása alapján egy alkalommal, részlegvizsgálat keretében legfeljebb 3 évvel elhalasztható. 5. Részlegvizsgálat A teherkocsik, valamint a vasútüzemi kocsik részlegvizsgálatát az E. 12. Utasítás 17. mellékletében előírt esedékesség idején a kocsijavító műhelyek, illetve a járműjavító üzemek végzik el. Járműjavító üzembe kizárólag a karbantartásért felelős szervezet rendelkezése alapján az esedékesség idejének megfelelően utalhatók részlegvizsgálatra a kocsik. Az elvégzett részlegvizsgálatot a teherkocsiknál a kocsi alvázán, illetve burkolatán, a fővizsgálati jel alsó keretvonala alatt Rv rövidítéssel, a műhely kódszámával és a vizsgálat időpontjával kell feliratozni.

108 900 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 6. A kocsik szükség szerinti javítása Futójavítás A kocsi baleset, kíméletlen kezelés, helytelen rakodás stb. következtében keletkezett sérüléseinek javítását vagy hibás alkatrészeinek felújítását, cseréjét futójavítás keretében kell elvégezni. Ezzel egyidejűleg felül kell vizsgálni a kocsik egyéb szerkezeti részeinek épségét, működőképességét, és amennyiben szükséges, ezek javítását is el kell végezni. A súrlódó alkatrészek kenéséről is gondoskodni kell, a lengéscsillapításra szolgáló felületek kivételével. A MÁV kocsiparkjába besorozott saját és magán teherkocsi bármilyen jellegű futójavítása esetén a járműjavító üzem, illetve a kocsijavító műhely köteles a kocsi homlokfalán a bal ütköző felett található, az E.12. Utasítás 8. ábra szerinti táblázatba saját kódszámát, a javítás időpontját és a műhelybe állítás elsődleges okának az E.12. Utasítás 14. melléklet szerinti kódszámát festéssel bejegyezni. A táblázatot a kocsi fővizsgálatakor kell felfesteni. A betelt táblázatot fel kell újítani.

109 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 901

110 902 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 11. melléklet Nyilatkozatok

111 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 903

112 904 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

113 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 905

114 906 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

115 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 907 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése

116 908 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. A vállalkozók, alvállalkozók és a beszállítók alkalmasságának ellenőrzése A MÁV Zrt. valamennyi szervezeténél biztosítja, hogy a működéséhez szükséges anyagok, eszközök, berendezések és szolgáltatások az elvárt, előírt feltételeknek teljes körűen megfeleljenek. Ennek érdekében egyrészt a 98/34 EK irányelvnek megfelelő harmonizált szabványokat alkalmaz, másrészt ellenőrzi, hogy a vasúti infrastruktúrához és járművekhez felhasznált termék megfelel a termékekkel szemben maghatározott követelményeknek (765/2008/EK rendelet, 768/2008/EK határozat), a hazai jogszabályoknak (18/1998. VII. 3. KHVM rendelet, 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet, 75/2005. (IX. 28.) GKM-KvVM együttes rendelet, 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet), valamint a hazai szabványoknak és a vonatkozó belső utasításoknak. A vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók alkalmasságának ellenőrzése a következő eljárások alkalmazásával történik: A MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság ISO 9001 szerint tanúsított minőségirányítási rendszerének MF Alvállalkozók, beszállítók foglalkoztatása c. eljárása. A MÁV Zrt. Műszaki Lebonyolítás ISO 9001 szerint tanúsított minőségirányítási rendszerének Minőségirányítási Kézikönyv 7.4. Beszerzés c. fejezet. A beruházások és felújítások komplex előkészítésére és megvalósítására kiépített minőségirányítási rendszer az ISO 9001 rendszerszabvány követelményei alapján tanúsított. A minőségirányítási rendszerben működtetett folyamatok meghatározzák, hogyan történik az alvállalkozók, beszállítók kiválasztása, értékelése és minősítésének dokumentálása abból a célból, hogy képesek-e teljesíteni a társaságunk által a termékeikkel és szolgáltatásaikkal szemben támasztott követelményeket. Meghatározzák az alvállalkozók és beszállító cégek kiválasztásának, minősítésének dokumentálását abból a szempontból, hogy azok mennyire képesek eleget tenni a szerződésekben előírt minőségi követelményeknek. 2. A vállalkozók és a beszállítók által szállított összes szolgáltatás és termék teljesítményének és eredményének igazolása és ellenőrzése 2.1. Alkalmasság ellenőrzése A teljesítések beleértve a biztonsági teljesítések és eredmények ellenőrzését a következő eljárások alkalmazásával valósítjuk meg: 2/2013. EVIG sz. utasítás A MÁV ZRT. FEJLESZTÉSI és TERVEZHETŐ KARBANTARTÁSI PROJEKTEK LEBONYOLÍTÁSI UTASÍTÁSA 29/2013. EVIG utasítás A Magyar Államvasutak Zrt. BERUHÁZÁSI KÉZIKÖNYVE A MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság Műszaki lebonyolítás Minőségirányítási Kézikönyv A vállalkozó munkájának folyamatos ellenőrzése, értékelése c. fejezet. A MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság Műszaki lebonyolítás E 71 számú, Beruházás folyamata című eljárása.

117 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Előminősítés A MÁV Zrt. szervezeti egységei - beleértve a MÁV FKG Kft-t is - termék/szolgáltatás beszerzésekre vonatkozó szerződéseket csak a beszállítói jegyzékén szereplő minősített, és szerződéskötés céljából engedélyezett kategóriába sorolt beszállítókkal köthet. Fő- és alvállalkozóként kizárólag a beszállítói jegyzékén szereplő minősített, és szerződéskötés céljából engedélyezett kategóriába sorolt beszállítókat lehet elfogadni. A MÁV Zrt. beszállítókkal, vállalkozókkal szembeni követelményeinek meghatározása a pályáztatási vagy közbeszerzési kiírásban történik, és a pályázók megfelelőségének ellenőrzésének alapja is a kiírás, illetve a beszerzés műszaki tartalma. A pályázók megfelelőségének értékelését értékelési bizottság végzi, és ez alapján kerülhet fel a beszállító a beszállítói jegyzékre. Alkalmazzuk a FIDIC alapon szervezett tendertechnikát, beruházás műszaki ellenőrzést és a speciális számlarendet Folyamatos értékelés A MÁV Zrt. beruházási területén a beszállítók folyamatos ellenőrzése, értékelése műszaki ellenőrzés keretében történik, a Minőségirányítási Kézikönyv pont szerint. A MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szervezeteinél az értékelés az MF pontja szerint történik, az ott meghatározott tartalommal Kereskedelmi és műszaki minősítés A beszállítók kereskedelmi és műszaki minősítése - a MÁV Zrt. beruházási területén a pályázók, illetve a pályázat megfelelőségének értékelése keretében történik Teljesítésigazolás A teljesítés a beruházási/beszállítói/vállalkozói szerződés műszaki teljesítését jelenti a szerződés műszaki tartalma szerinti követelményeknek megfelelően. A teljesítésigazolást követően: - a MÁV Zrt. beruházási területén a műszaki ellenőr a Minőségirányítási Kézikönyv pont szerint értékeli a vállalkozót. Ez alapján a minőségirányítási megbízott gondoskodik a vállalkozói minősítés Jóváhagyott vállalkozók jegyzéke -ben történő átvezetéséről. 3. A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősséget és feladatokat a Megrendelő (MÁV Zrt. szervezetei), illetve a beszállítók, vállalkozók közötti szerződések határozzák meg. Vasútbiztonsági szempontból igen lényeges pontjai e szerződéseknek: Koordinációs Intézkedési Terv készül a szerződés mellékleteként, Megrendelői jóváhagyással; Minősítési és Mintavételi Terv készül a vonatkozó ágazati szabványok és vasúti utasításoknak megfelelően a szerződés mellékleteként, Megrendelői jóváhagyással; rögzítik a szerződések a pályafelügyeleti feladatok ellátását, nyilvántartását, dokumentálását a D.5. sz. utasításnak megfelelően. Ezek a munkaterület átadási jegyzőkönyvekben és a heti rendszerességgel megtartott előrehaladási értekezleteken, koordinációkon minden résztvevő számára ismertetésre kerülnek;

118 910 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám a szerződések külön kitérnek a kábelek, közművek, vezetékek keresztezésére és a közúti közlekedés biztonsági szabályozására, amennyiben a projekt ilyeneket érint; szabályozzák a szerződések a Megrendelői oldal szereplőinek műszaki, biztonsági helyszíni ellenőrzésekhez való jogosultságát, és ismertetik a szakanyagok beépítésére, szállítására, átvételére vonatkozó utasításokat; szabályozzák Vállalkozó (és alvállalkozó) által betartandó ágazati és vállalati szabványokat; külön kiemelik az eltakart létesítményekkel kapcsolatos teendőket Vállalkozói, illetve Műszaki Ellenőri, Lebonyolítói oldalon; kitérnek az elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések műszaki dokumentálására, nyilvántartására és természetesen az Építési, valamint Felmérési Napló vezetésére; szabályozzák a szerződésnek a vasútüzem biztonságos lebonyolítását veszélyeztetendő hibák esetén a Vállalkozó kötelmeit; előre haladási jelentések és értekezletek megtartását írják elő (koordinációs értekezletek!) Ezen értekezletek a legszélesebb fórumok, ahol az összes érdekelt fél a legfontosabb információkat (így természetesen a biztonsági, vasútbiztonsági kérdéseket is) egymás között megosztja. Ezeknek a követelményeknek való megfelelés ellenőrzése és dokumentálása a megrendelői ellenőrzés feladata. 4. A biztonsághoz kapcsolódó dokumentumok és szerződések visszakereshetősége A dokumentumok visszakereshetőségét, beleértve a biztonsághoz kapcsolódó dokumentumokat is, a következő eszközökkel biztosítjuk: DMS-Poszeidon dokumentumkezelő rendszer E423 Dokumentumok kezelése c. eljárás (ML MIR rendszere) E424 Feljegyzések kezelése c. eljárás (ML MIR rendszere) 5. A vállalkozók vagy a beszállítók biztonsági feladatainak megfelelősége Annak biztosítása, hogy a vállalkozók, beszállítók a biztonsági feladatokat a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelelően végezzék: a C2. és a C3. pontokban felsoroltak alapján történik, valamint a MÁV Zrt. szükség esetén szakfelügyeletet biztosít; a munkaterület átadáson, az ideiglenes forgalomba helyezési eljáráson és a műszaki átadásátvételen a MÁV Zrt. szakági szervezetei, valamint vasútbiztonsági szervezete is részt vesznek.

119 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 911 D. A vasúti rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok

120 912 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Eljárások a vasút rendszerén kívüli felek miatt fellépő kockázatok megfelelő és ésszerű azonosítására Előfordulhat, hogy a vasúti rendszeren kívüli más tényezők, az ellenőrzött infrastruktúra közelében található (ideiglenes vagy állandó) munkaterületek is befolyásolják a pályahálózat üzemeltetését. Ilyen esetekben a külső felekkel való kapcsolódási pontok elemzése, a tevékenységhez kapcsolódó kockázatok csökkentése, és az érintett szereplőkkel az együttműködés a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti hálózatot érintően a Társaság feladata. Ilyen külső befolyásoló tényezők (veszélyek): a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: c) egyéb eredetű veszélyek (a továbbiakban együtt: válsághelyzet(ek). Válsághelyzetben, vagy kialakulásának veszélye esetén a Társaság kidolgozott utasításokkal, tervekkel rendelkezik a káros következmények megelőzésére, a vonatforgalom biztonságos fenntartására. A Társaság válságkezelési feladatait a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV. Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás és az ehhez kapcsolódó következő utasítások szabályozzák: - F. 3. utasítás az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat ellátására, - D. 4. utasítás a téli időjárási viszonyokban követendő eljárás rendjéről, - F. 10. utasítás a védett vezetők utazásainak bonyolítására, - válságkezelési terv kiégett, illetve friss nukleáris fűtőanyag fuvarozása, nukleáris baleset esetén, - 1/2013. (II. 01. MÁV Ért. 4.) ÁVIGH számú üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az állomási végrehajtási utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról, - 17/2006. (IV. 14. MÁV Ért. 15.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a magyarországi folyókon levonuló árvizek vasútvonalakat károsító hatásainak mérséklésére, - 12/2013. (II. 22. MÁV Ért. 6.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Informatikai Biztonsági Szabályzatáról, - 10/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. közbiztonsági terve a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal történő visszaélések fuvarozás közbeni megakadályozásáról szóló 31/2006. (III. 25.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás, - 33/2009. (V. 1. MÁV Ért. 15.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. katasztrófavédelmi és polgári védelmi feladatainak ellátására, - a 34/2010. (VI. 11. MÁV Ért. 19.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói és a 16/2009. (II. 13. MÁV Ért. 6.) VIG számú vezérigazgatói utasításokkal módosított, a műszaki mentésről és segélynyújtásról szóló 20/2006. (V. 26. MÁV Ért. 21.) VIGH számú általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás, - 21/2006. (V. 26. MÁV Ért 21.) VIGH számú általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV Zrt. környezetvédelmi utasításáról, - 45/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor - 5/2010. (I. 29. MÁV Ért. 2. EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. külső kommunikációs tevékenységéről és a csoportszintű kommunikáció elveiről, módosította a 14/2015. (IV. 24. MÁV Ért. 6.) EVIG utasítás,

121 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 913-9/2011. (IV. 01. MÁV Ért. 7.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Csoport influenza pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasítás, - Balesetvizsgálati Utasítás: 56/2012. (XI. 23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás, - 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a vonatok pontosságának értékelésére és elemzésére, valamint a rendkívüli események információinak kezelésére és elemzésére, - 55/2012. (XI.23. MÁV Ért. 26.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: A MÁV Zrt. Tűzvédelmi szabályzata. 2. A Társaság felelősségi körébe tartozó, az 1. pont szerint azonosított válsághelyzetekből adódó kockázatok mérséklését szolgáló kockázatkezelő intézkedések meghozatalára vonatkozó eljárásokat - az 1. pontban hivatkozott belső normatív utasítások, - állomási végrehajtási utasítások, - veszély-elhárítási tervek, - kiürítési tervek - a közbiztonsági terv - honvédelmi intézkedési terv, - és együttműködési megállapodások (Rendőrséggel, Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, Közlekedésbiztonsági szervezettel, Nemzeti Adó és Vámhivatallal, Terrorelhárító központtal, MVM Paksi Atomerőművel) tartalmazzák. 3. Eljárások a 2. pontban meghatározott intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség szerint módosítások végrehajtására A válságkezeléssel kapcsolatos feladatokat országos és a Területi Válságkezelési Törzsek irányítják. A válságkezelés folyamatában folyamatosan értékelik a válságkezelési feladatok végrehajtásának eredményességét, és intézkednek a szükséges változtatások végrehajtására. A Társaság normatív utasításainak kidolgozásáért, szükség szerinti módosításáért - minden egyes normatív utasítás esetében kijelölt szervezetek felelősek. A külső szereplőkkel kötött együttműködési megállapodás megfelelőségének figyelemmel kísérése, a szükséges módosítás kezdeményezése a megállapodás előkészítéséért felelős szervezet a felelős.

122 914 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása

123 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A MÁV Zrt. tevékenysége, annak típusa, mértéke és kockázatai A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vagy Társaság) Magyarország állami vasúttársasága. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más hazai és európai hálózatokkal. A társaságot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alapította, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló évi LIII. törvény, valamint a koncesszióról szóló évi XVI. törvény rendelkezései alapján. A pályahálózatra vonatkozó speciális tulajdoni előírásokat a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény és a Vtv. határozza meg, amely szerint a MÁV Zrt. által jelenleg működtetett vasúti pályahálózat meghatározó %-ban kizárólagos, kisebb %-ban üzleti állami tulajdonban van. A Társaság a Vtv. szerint egyben a vasúti pályahálózat vagyonkezelője is, amelynek részletes feltételeit az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény határozza meg. A társaság fő tevékenysége a kezelésében lévő vasúti pályahálózat működtetése, ami magában foglalja a vasúti pályahálózat üzemeltetését és fenntartását, létesítését, felújítását, fejlesztését, megszüntetését, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő egyéb szolgáltatások nyújtását. A 7705 km hosszú magyarországi vasúti hálózatból a MÁV Zrt. üzemeltet 7265 km-t (a GYSEV Zrt. kezelésében 440 km van). A Társaság tevékenységéhez vasúti járműveket üzemeltet. A Társaság egyéb tevékenységét az Alapszabálya tartalmazza. A vasúti pályahálózat elemeit, a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények fogalmát a Vtv. határozza meg. Az összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére vonatkozó eljárást az A eljárás, a nyomonkövetési eljárást az S eljárás, a biztonsági információk dokumentálását a P eljárás tartalmazza A beruházás lebonyolításának folyamata A MÁV ZRt. beruházásai esetén a lebonyolítás a 2/2013. (I. 11. MÁV Ért 1.) EVIG sz. MÁV utasítás a MÁV Zrt. Fejlesztési és tervezhető karbantartási projektjeinek Lebonyolítási Utasításban előírt módon történik. Ha a beruházó külső fél, akkor a lebonyolítása az általa előírtak, ennek hiányában az itt hivatkozott utasítás szerint történik. Az eljárás folyamatát, feladatokat, módszereket és felelősségi köröket a Fejlesztési és beruházási főigazgatóság Műszaki lebonyolítás szervezet által kiadott E 71. dokumentum tartalmazza. A minőségtervezéssel kapcsolatos feladatokat a Minőségirányítási kézikönyv 5.4. fejezete írja elő. A minőségtervet az E71-08 számú munkautasítás szerint kell kidolgozni, használni.

124 916 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1.2. Beruházási folyamat lebonyolítását szabályozó előírások biztosítása A minőségirányítási vezető az E 423 számú Dokumentumok kezelése című eljárás szerint biztosítja a lebonyolítást szabályozó előírások rendelkezésre állását. A lebonyolítás feladatait, eljárási rendjét meghatározó egyéb dokumentumok: Minőségirányítási kézikönyv , , , fejezet ei E 423 számú eljárás Dokumentumok kezelése E 424 számú eljárás Feljegyzések kez elése E 76 számú eljárás Megfigyelő- és mérőberendezések kezelése E 83 számú eljárás Nem megfelelőség kezelése E 852 számú eljárás Helyesbítő tevékenység E 853 számú eljárás Megelőző tevékenység E számú munkautasítás Vasúti pálya-, híd-, magasépítés műszaki ellenőrzése E számú munkautasítás Távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési rendszer műszaki ellenőrzése E számú munkautasítás Munkaterület átadása E számú munkautasítás Műszaki átadás-átvételi eljárás E számú munkautasítás Beruházás lebonyolításának folyamatábrája E számú munkautasítás Minőségterv 57/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG utasítás: a MÁV Zrt., valamint érintett leányvállalati csoport iratkezelési szabályzata. 59-1/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG utasítás a szerződéskötések rendjéről 57/2012. (MÁV Ért. 27.) EVIG utasítás: a MÁV Zrt. közbeszerzési szabályzata 29/2013. (MÁV Ért. 14.) EVIG utasítás: a MÁV Zrt. beruházási kézikönyve 45/2012.(IX.7.) EVIG. sz. MÁV utasítás az Idegen személyek tartózkodásának, külső vállalkozók MÁV Zrt. területén történő munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről és engedélyezésének rendjéről 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 1.2. A pályahálózat üzemeltetésének és a pályavasúti szolgáltatások tartalmát és folyamatát a következő ábrák mutatják be:

125 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 917

126 918 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A pályavasúti szolgáltatások egyes részszolgáltatásainak fő tartalma, hogy a pályaműködtető köteles a pályahálózathoz, annak egyes elemeihez a hozzáférést, a pályahálózat használatát diszkriminációmentesen biztosítani. 2. A BIR felépítése, szerepkörök, felelősségek A vasútbiztonsággal kapcsolatos nemzeti biztonsági szabályok, hatósági határozatok végrehajtási feltételeinek megteremtéséről és a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásoknak történő megfelelésről az elnök-vezérigazgató, betartásáról a biztonsági főigazgató, valamint az egyéb szervezetek vezetői gondoskodnak. Az elnök-vezérigazgató gondoskodik a BIR működésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeiről, a biztonsági főigazgató és az egyéb szervezetek vezetői pedig az MSZSZ és a munkaköri leírásuknak megfelelően felelősek a biztonsági jogszabályokban megfogalmazottak betartásáért. Az elnök-vezérigazgató jóváhagyja a BIR leírását tartalmazó kézikönyvet (BIR) és dönt e dokumentumban, illetve azon biztonsággal kapcsolatos ügyekben, melyekben a döntés az MSZSZ, illetve a döntési és hatásköri lista (DHL) alapján az elnök-vezérigazgató hatásköre. A MÁV Zrt. teljesítményére hatással lévő külső szereplőkkel a kapcsolódási pontokat az alábbi táblázat tartalmazza Szereplők/érintettek Szerepkör Hatások, elvárások NFM Szabályozó Szabálykövető magatartás Javaslatok Megrendelő Jó szolgáltatás a költségtérítésért Biztonságos szolgáltatás Tulajdonos Pontos elszámolás Jó gazda gondossága NKH Engedélyező Közlekedés biztonsága Versenysemlegesség Vevők - Vasúti társaságok Nagy megrendelők Key account státusz Megbízható szolgáltatás: rugalmasság, menetidő, szolgáltatói szemléletmód Kis megrendelők Diszkriminációmentesség Megbízható szolgáltatás: rugalmasság, menetidő, szolgáltatói szemléletmód NIF Fejlesztő Korrekt partnerség BKK Közlekedésszervező Korrekt partnerség a fővárosi közlekedés irányításában VPE Kft. Menetvonal elosztás, hálózat-hozzáférési díjak meghatározása Nemcsak IT illeszkedés Valós pályaparaméterek Jogszabályoknak megfelelő, de közgazdaságilag és üzletpolitikailag is korrekt díjak Települések Lakosság elvárásainak képviselete Intermodalitás, vasút-közút polgármesterei feladatmegosztás, versenyképesség Potenciális kérelemzők Potenciális megrendelők Megbízhat ó szolgáltatás: rugalmasság, menetidő, szolgáltatói szemléletmód Diszkriminációmentesség

127 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A Biztonságirányítási Rendszer leírása 3.1. A BIR kapcsolata a MÁV Zrt. szervezetével, belső szabályozásával A MÁV Zrt. szervezeti és működési rendjét a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata határozza meg. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. tv. 32/A. -ában előírt Biztonsági Szervezet feladatait a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alatt működő Biztonsági főigazgatóság látja el, a biztonságirányítási rendszerben. A MÁV Zrt. vasútbiztonsággal összefüggő utasításait, szabályzatait a B eljárás 9. melléklete tartalmazza. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy mint a magyarországi nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatot részben működtető nem független vasúti társaság, az általa működtetett vasúti pályahálózatot a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. vonalaira vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat szerint működteti, az üzemi folyamatokban annak megfelelően jár el. A pályavasúti szolgáltatási folyamat végrehajtásának felelőse a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság vezetője. A pályavasúti szolgáltatás fő folyamata tartalmazza: a pályavasúti szolgáltatási igények megismerését, a szolgáltatások, és azok színvonalának meghatározását, tervezését, meghirdetését, a szolgáltatás-nyújtáshoz szükséges feltételek, erőforrások biztosítását, a vevőgondozási folyamatokat, a szolgáltatási tevékenységet, a hálózat-hozzáférési díjbevételekkel kapcsolatos elszámolási tevékenységet. Az üzleti folyamatok és a BIR kapcsolatát a következő ábra mutatja be.

128 920 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A biztonságirányítási rendszer alapelve Biztonsági szervezet Biztonságirányítási folyamat Kockázatbecslés Mérési rendszer Kontrolling Végrehajtás Tervezés Biztonsági kommunikáció Biztonsági adatbank Ellenőrzések Biztonsági: politika stratégia program tervezés Az üzleti folyamatok minden elemében figyelembe kell venni, és érvényesíteni kell a biztonsági szempontokat. A vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, folyamatosan üzembiztos állapotban kell tartani, az ehhez szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítani kell. Folyamatosan együtt kell működni a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaságokkal, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat-hozzáférési szerződések előírásait érvényesíteni, ehhez a szükséges feltételeket biztosítani kell A BIR leírása, tartalma A BIR a 3.1. és e pontban leírt fő folyamatokat felügyeli. A felügyelet folyamatát az alábbi ábra mutatja be.

129 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 921 A BIR a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági módszerek és szabályozások összessége. A biztonságirányítási folyamat közvetlen feladata, hogy pontosan, hatékonyan felügyelje a biztonsággal kapcsolatos paramétereket, a vasúti pályahálózat működtetésének folyamataiban. A BIR állandó javításának érdekében tett minden értékelés ezt a célt kívánja elérni. A biztonságirányítás a társasági irányítási folyamat szerves része. A pályavasúti szolgáltatás, valamint az 3.1. és e pontban jelölt folyamatok tervezése, szervezése, végrehajtása során a legfontosabb feladat a vasúti közlekedés biztonságának érvényesítése. Ehhez magasan képzett, a biztonsági szempontokat érvényesíteni képes személyzetre van szükség, illetve gondoskodni kell a biztonsági munkakörben dolgozó munkavállalók magas szintű oktatásáról, továbbképzéséről. A vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági szint megtartása érdekében folyamatosan értékelni kell az általános és az egyedi kockázatokat, folyamatosan elemezni kell a biztonság szintjét, a 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet szerint. Biztosítani kell a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítésének értékelését. A MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat üzemeltetésének fő és támogató folyamatait az alábbi ábra mutatja be.

130 922 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 3.4. A BIR elemei A BIR a biztonságirányítás folyamatából és a következő elemekből áll: a Biztonsági Szervezet (melyen a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóságát, a Biztonsági Szervezet vezetőjén a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatóját kell érteni), a MÁV Zrt. biztonsági politikája (amely tartalmazza a Társaság karbantartási politikáját is) és biztonsági stratégiája, a biztonság fenntartására és javítására vonatkozó minőségi és mennyiségi célkitűzések, a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokban, jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt, valamint az új és módosított műszaki, működési előírásoknak való megfelelést szolgáló eljárások, a vasúti berendezések és létesítmények szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgáló eljárások,

131 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 923 az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások, új berendezések, eszközök, anyagok, stb. alkalmazása, kockázatának értékelésére, a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, a berendezés teljes ciklusa alatt, a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési, a nyomonkövetési eljárások és módszerek, képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, a MÁV Zrt. és az általa üzemeltetett vasúti pályahálózatot használó MÁV társaságok és vállalkozó vasúti társaságok közötti információáramlás biztosítása, a vasútbiztonsági információk dokumentálására, összeállítására vonatkozó eljárási, tartalmi, formai követelmények, a vasúti balesetek és váratlan vasúti események bejelentési, vizsgálati, baleset-megelőzési rendszerének kialakítása, a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges riasztási, bevetési, tájékoztatási rendszer, vészhelyzet-kezelési rendszer, kommunikáció, tájékoztatás a biztonságról, a biztonsággal kapcsolatos mechanizmusok megfigyelése, a biztonságot közvetlenül, illetve közvetve befolyásoló folyamatok és vezetői eszközök, a BIR belső ellenőrzési rendszere. 4. A biztonság szempontjából kritikus eljárások és feladatok leírása 4.1. Kiválasztás A munkakör betöltésére egészségügyileg és szakmailag alkalmas, vagy alkalmassá tehető munkavállalók kiválasztása. Az alkalmazás feltétele, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal Oktatás, képzés, vizsgáztatás A hatályos jogszabálynak, ennek hiányában vállalati követelményrendszerben megfogalmazott ismeretanyagnak az átadása, visszaellenőrzése, annak érdekében, hogy a munkavállaló rendelkezzen a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal Munkaidő-beosztáskészítés A hatályos jogszabályok alapján a munkavállaló munkavégzési rendjének meghatározása, biztosítva a megfelelő pihenőidőket, munkaközi szüneteket, oktatási napokat Szolgálatképes állapot ellenőrzése Vasútüzemi munkakörben szolgálatra történő jelentkezés alkalmával és szolgálat közben is meg kell győződni a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról. Az ellenőrzés részletes szabályait a Munkavédelmi Szabályzat, valamint a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységéről szóló 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH utasítás tartalmazza.

132 924 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 4.5. Rendkívüli helyzetek kezelése A normál, rendes üzemtől eltérő esetekben követendő eljárások: értesítési rend, zavarelhárítás, eseményvizsgálat, értékelés, prevenciós javaslattétel, intézkedés Karbantartás ütemezés A vasúti hálózat és a vasúti járművek karbantartási rendjének meghatározása, a közlekedésbiztonsági előírásokat is figyelembe véve Karbantartás A vasúti hálózat és a vasúti járművek biztonságos közlekedésre képes állapotának fenntartása, biztosítása Közlekedésbiztonsági ellenőrzések Az ellenőrzésre kötelezett munkavállalók a személyzetet a vasúti hálózat és a járművek műszaki állapotát számukra lehetővé tett módon és mértékben közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálják Határátmeneti kérdések Határátmenetben közlekedő vonatok esetén a vonatok közlekedtetésével kapcsolatos információkat szabályzásokat az U eljárás tartalmazza Tolatás Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve vasúti járművek emberi, vagy gépi erővel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása Vonatvizsgálat A vonatvizsgálat a kocsik olyan vizsgálata, melynek során az egyes járművekből összeállított járműcsoportok, szerelvények kocsiit az összekapcsolás által lehetővé tett módon és mértékben, valamint a szerelvények előírt összeállítását közlekedésbiztonsági szempontból vizsgálják Műszaki mentés/vegyi elhárítás A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 31. (3) bekezdésének rendelkezése szerint: A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében. A törvényi megfelelésnek eleget téve a MÁV Zrt. vasúti infrastruktúra területén - megállapodás alapján - a MÁV-START Zrt. végzi a műszaki mentés és segélynyújtási, valamint a vegyi elhárítási tevékenységet. Feladata, a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Zrt. kezelésébe tartozó iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV Zrt. kezelésébe nem tartozó vágányokon bekövetkezett rendkívüli események (baleset, műszaki mentés) következményeinek elhárítása Veszélyes áru kezelés A 2/2002 (I.11) Korm. rendelet előírásai szerint a MÁV Zrt. munkaviszonyban lévő veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztat.

133 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Útvonalkönyv pontossága, időszerűsége a pályahálózatot használó társaságok részére A P eljárás tartalmazza A vonatok indulásra kész állapotának bejelentése és tudomásul vétele Az indulásra kész állapot (személyszállító vonatokra, szerelvénymenetekre és mozdonyvonatokra vonatkozóan is) jelentésének módja, felelőse és dokumentálása Írásbeli rendelkezések kézbesítése Kézbesítés módja, átadás és visszavétel. Az adott szolgálati helyen kik kézbesíthetik az írásbeli rendelkezést. Az F.2. sz. Forgalmi utasítás szabályozza Lassúmenetek 6/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG utasítás a lassúmenetek nyilvántartására, a lassúmenet kimutatások előállítására és az érintett személyzet értesítésére Állomási utas-tájékoztatás 23/2011. (VI.3.) MÁV Ért.13.) EVIG utasítás a közszolgáltatás keretében nyújtott utastájékoztatás normatív előírásairól és azok alkalmazásáról normál üzemi körülmények között, valamint rendkívüli események bekövetkezésekor; 1. sz. módosítás: 54/2012. (MÁV Ért. 23.) EVIG utasítás A MÁV Csoport egyes szervezeti egységei által végzett üzemi és technológiai folyamatok részfolyamatainak egymáshoz kapcsolódása, a kapcsolódási pontok megállapodásának készítésére és az egységes szempontrendszer alkalmazására vonatkozó szabályozásról szóló 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás szerint..

134 926 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám F. Felelősségi körök megállapítása

135 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A biztonságirányítási rendszerbe tartozó tevékenységek összehangolása A vasúti tevékenység ellátásához szükséges - szakmai vagy szervezeti - hatás- és feladatkör, funkció, valamint alkalmassági feltételek mellett alapvető fontosságú a biztonságirányítási rendszerbe tartozó tevékenységek összehangolása. Ez a munkaszervezetben az állomási végrehajtási utasításokban történik meg, melyek tartalmi és formai követelményeit az állomási végrehajtási utasítások (továbbiakban: ÁVU) egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról szóló 1/2013. (II. 1. MÁV Ért. 4.) ÁVIGH utasítás szabályoz. Az ÁVU tartalmazza a munkabiztonsági és a munkavédelemi követelményeket, a vállalkozó vasúti társaságok kapcsolódó tevékenységének ellátására vonatkozó feladatokat. A vállalkozó vasúti társaságok a az állomási technológiai folyamatok fegyelembe vételével a vállalkozó vasúti társaság tevékenységét végrehajtási utasításban szabályozzák. Az illetékes vasúti vezető és a vállalkozó vasúti társaság az előzetesen egyeztetett technológiai folyamatok végrehajtásának módját megállapodásban rögzíti, ennek hiányában a hivatkozott utasításban meghatározott esetben Kimutatás -sal értesíti. Az ÁVU-ból valamennyi érintett munkavállaló oktatásban részesül és vizsgát tesz, a vállalkozó vasúti társaságok munkavállalói helyismereti vizsgát tesznek. Az ÁVU, a vállalkozó vasúti társaságokkal kötött megállapodás, a helyismereti vizsgát tett munkavállalók névjegyzéke és a megállapodás az érintett forgalmi irodai rendeletgyűjtemény része. 2. A Társaságon belül felelősséggel felruházott személyzet felhatalmazása, hatásköre, erőforrásai A Társaságon belül a felelősséggel felruházott szervezeteknek rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges felhatalmazással, határkörrel és megfelelő erőforrásokkal. A szükséges felhatalmazásokat, hatáskört jogszabályok, a Társaság Alapszabálya, a Működési és Szervezeti Szabályzat, belső normatív utasítások, az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. Ezek alapján a tevékenységek, hatáskörök és a felelősség egyértelműen elhatárolhatók. A megfelelő erőforrások biztosítását, a döntési, kötelezettségvállalási hatásköröket a Döntési és Hatásköri lista szabályozza (59/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 24.) EVIG sz. utasítás) 3. A biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök Alapelv, hogy a Társaság minden szervezete felelős az illetékességi területén a kezelésében lévő vasúti pálya, vasút jármű, berendezések és felszerelések biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a munkavállalók megfelelő képzettségéért, oktatásáért, az előírt technológia betartásáért. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója teljes körű általános biztonsági ellenőrzési és felügyeleti jogkört gyakorol a Biztonsági Szervezet, a MÁV Zrt. vasúti szervezeteinek tevékenysége felett. A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának közvetlen irányításában, a biztonságirányítási rendszer részeként, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott Biztonsági Szervezet működik.

136 928 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A Biztonsági Szervezet vezetője felelős a Biztonságirányítási Rendszer rendeltetésszerű és hatékony alkalmazásáért. A Biztonsági Szervezet képviselője részt vesz a MÁV társaságoknak a belső biztonsági folyamatok összehangolása, a biztonsági feladatok megszervezése, végrehajtása, a végrehajtás felügyelete érdekében működtetett biztonsági testületekben, fórumokon Vertikális felelősség A biztonsággal összefüggő ügyekben a szervezeti és személyi felelősségre (feladat, hatáskör, felelősség) a 2. pontban hivatkozott szabályozások és a minőségirányítási eljárások érvényesek Az MSZSZ határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. A szervezetek felelősségének tejes egészében le kell fedni az általuk végzett tevékenységet, beleértve az együttműködés, más szervezet tevékenységének területeit is. 3.2 Horizontális felelősség A Társaságon belül más vasúti szervezeteket, a vasúti infrastruktúra működtetésében érintett külső szervezeteket, a vállalkozó vasúti társaságokat együttműködési kötelezettség terheli. E szervezeteknek be kell tartani a Hálózati Üzletszabályzatban és a Hálózat-hozzáférési szerződésben, az ÁVU-kban, a szerződésekben, továbbá e dokumentumokban és a tevékenységüket szabályozó jogszabályokban, utasításokban, szabványokban és más előírásokban foglalt követelményeket. 4. A biztonsági feladatok meghatározása és azok megfelelő személyzethez rendelése A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata tartalmazza a vezetők vasúti tevékenységének ellátásához szükséges valamennyi szükséges szakmai vagy szervezeti feladatot, valamint a pozíció betöltésének képesítési feltételeket. (MSZSZ: MÁV Zrt. szakmai alkalmassági függeléke). A hatáskört és a felelősséget ugyancsak az MSZSZ rögzíti. A MÁV Zrt. az engedélyköteles tevékenységéhez szükséges eszközöket vagy engedélyköteles tevékenységet más személyektől vagy szervezetektől akkor vesz igénybe, ha teljes körűen meggyőződik az üzemeltetésre átvett eszközök műszaki és szakmai megfelelőségéről, valamint a polgári jogi szerződés alapján igénybe vett szervezetek, személyek szakmai alkalmasságáról. Ezt szerződések (megállapodások), belső normatív utasítások, minőségbiztosítási eljárások biztosítják. A megfelelő képesítésű és alkalmas munkavállalók biztosítását a MÁV Zrt. Oktatási utasítása, képzési szabályzata, és a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának vizsgálatáról szóló utasítása biztosítja. A munkavállalók biztonsági feladatait egyéni munkaköri leírásaik tartalmazzák.

137 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 929 G. A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken

138 930 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Felelősség a biztonsággal kapcsolatos folyamatok tekintetében A Társaságnál a vezetői megbízásnak előfeltétele a vasúti tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlására való alkalmasság. Ezek az előfeltételek a pozíció betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat, a vezetői tapasztalt, menedzserirányítási tapasztalat meghatározásával teljesülnek, amit a MÁV Zrt. Szakmai alkalmassági függeléke szabályoz, az alábbi vezetők tekintetében: Elnök-vezérigazgató, Általános vezérigazgató-helyettes, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes, Biztonsági főigazgató, Pályavasúti üzemeltetési főigazgató, Fejlesztési és beruházási főigazgató, Területi vasútbiztonság vezető, Pályaműködtetési kontrolling vezető, Forgalmi osztályvezető, Forgalmi üzemirányítási osztályvezető, Pályalétesítményi osztályvezető, Híd- és alépítményi osztályvezető, Távközlési osztályvezető, Erősáramú osztályvezető, Biztosítóberendezési osztályvezető, Pályavasúti területi igazgató, Gyermekvasút forgalmi csomóponti főnökség vezető. Az egyéb szervezeti vezetőknél a vezetői pozíció betöltésének feltételeit az egyéni munkaköri leírás tartalmazza. Az elnök-vezérigazgató irányítási-, ellenőrzési- és tájékoztatási kötelezettségét az Alapszabály tartalmazza. 2. A feladatok teljesítéséne k rendszeres figyelemmel kísérése A MÁV Zrt. szervezeti egységei a felügyeletük alatt működő egységeknél kötelesek megszervezni a munkafolyamatok szabály- és utasításszerű végzésének folyamatos ellenőrzését, és azt vezetői és munkafolyamatokba épített ellenőrzési jelleggel végezni. A vasútbiztonság fenntartásának érdekében a feladatok figyelemmel kísérése a munkafolyamatba épített, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzések révén valósul meg. A Társaságnál a közlekedésbiztonsági ellenőrzés A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások című a BIR K fejezete szerint történik Rendszeres vezetői ellenőrzés Vezetői ellenőrzés az irányítási tevékenység szerves részeként az üzleti, irányítási és támogató folyamatok rendszeres és eseti ellenőrzése, a meghozott vezetői döntések, a folyamatokat érintő hatások, és azok következményeinek felmérése, vizsgálata. Célja a felmerült hibák, hiányosságok alapján, illetve azok

139 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 931 megelőzése érdekében a szükséges vezetői döntések megalapozása, meghozatala és a döntések hatásának felülvizsgálata. (1/2014. (MÁV Ért. 1) EVIG utasítás: a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása) A vezetői ellenőrzés főbb módszerei: engedélyezési, aláírási, láttamozási jog gyakorlása a gazdasági vagy egyéb kihatással járó intézkedések megtételéről, tartalmi helyességük ellenőrzésével, elemzés, értékelés eseti vagy rendszeres végzése a műszaki, gazdasági vagy egyéb adatok, információk (GIR, VIR, stb.) felhasználásával, beszámoltatás a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról, amely lehet rendszeres és eseti, helyszíni ellenőrzések végzése, melynek során a vezető meggyőződik a munkavégzés feltételrendszerének meglétéről, a munka szabályszerű végzéséről, a munkafegyelem helyzetéről, a munkafolyamati és helyi vezetői ellenőrzésről, amelyet dokumentálni kell, minőségbiztosítási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése. A vezetői ellenőrzés mértékét a tevékenység jellegével és kockázattartalmával összhangban kell kialakítani. A vezető feladata többek között a munkafolyamatokba épített ellenőrzés rendeltetésszerű működtetése és annak ellenőrzése is Üzemeltetés vezetői ellenőrzése A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységét, és ezen belül a vezetői ellenőrzés rendjét a 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH utasítás szabályozza. E szervezeteknél a vezetői ellenőrzés rendszerét az alábbi táblázat mutatja be. Az ellenőrzés módszere Vezetői munkabiztonsági szemle Elrendelt vezetői ellenőrzés Területi operatív irányítási és felügyeleti, valamint területi végrehajtó szervezeti egységek alapfeladataihoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ellenőrzése Az ellenőrzés célja Munkabiztonsági helyzet, gépek-berendezések, védőeszközök, szabályozások, technológiák stb. helyszíni vizsgálata. A közlekedésbiztonság, a munkáltatás és gazdálkodás, a technológiák, a működés, a foglalkoztatás, az eszköz kihasználás javítása, a foglalkoztatás hatékonyság növelése stb. helyszíni vizsgálata. A helyszíni vezetői ellenőrzési tevékenység színvonalának, hatékonyságának emelése. A MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság valamennyi szakmai szervezeti egységénél a kiegészítő tevékenységek ellátását szabályozó rendeletek, utasítások, rendelkezések és állásfoglalások vonatkozó előírásainak betartása és betartatásának ellenőrzése. Az ellenőrzés rendszeressége Évente Havonta egy alkalommal Ellenőrzési ütemterv szerint

140 932 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Járművek karbantartásának vezetői ellenőrzése A vasúti járművek/munkagépek karbantartásának ellenőrzése és annak dokumentálása a B fejezet szerint történik A vasúti pálya, pályatartozékok és létesítmények biztonsági megfelelőségének vezetői ellenőrzése Az ellenőrzések lefolytatása, dokumentálása a MÁV Zrt. Ellenőrzési Utasítása szerint történik, valamint beszámoltatások keretében A vezetői ellenőrzés módszerét, megszervezésének, az ellenőrzés módját a hivatkozott utasítás szabályozza A vezetői ellenőrzés dokumentálása A vezetői ellenőrzések végrehajtását dokumentálni kell. Dokumentálásnak kell tekinteni pl. az értekezletek, megbeszélések jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, és az azokban hozott határozatokat, valamint a helyszíni ellenőrzést követően felvett jegyzőkönyveket, valamint a Felügyeleti Könyv bejegyzéseit. 3. Eljárások a többi irányítási tevékenységnek a biztonságirányítási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítására és kezelésére A Társaság a BIR mellett integrált számítógépes gazdálkodásirányítási információs rendszert működtet, melynek a szerződés-nyilvántartás, a beszerzés a kötelesség a projekt költségképzés a tárgyi eszköz nyilvántartás a készletgazdálkodás és a tervezési és kontrolling modulja biztosítja a vezetői ellenőrzéshez szükséges információkat. A Társaságnál működtetett minőségirányítási rendszerek és a BIR egymást kiegészítve, egymást figyelembe véve működik együtt. 4. A biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek tevékenységének értékelése A munkavállalók teljesítményének értékelése a MÁV Zrt. humánpolitikai folyamatáról szóló kézikönyv alapján történik. (11/2005. (MÁV Ért. 25.) humánpolitikai vezérigazgató-helyettesi utasítás) A folyamatos vezetői ellenőrzéshez, egyben értékeléshez felhasználjuk a munkafolyamatba beépített ellenőrzéseket, az erre vonatkozó belső utasítások szerint. A Biztonságirányítási Rendszerben szervezetre, vagy személyre megállapított felelősség/kötelezettség teljesítésének vizsgálata, az adott biztonságirányítási szerepkörben végzett tevékenység ellenőrzése alapján történik. A Biztonsági Testület folyamatosan figyelemmel kíséri a BIR alapelemei érvényesülését, intézkedéseket kezdeményez a hiányosságok megszüntetésére. Évente, a vasúti társaságok számára előírt biztonsági

141 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 933 jelentés elkészítésének határidejéhez igazodva átfogóan értékeli a BIR alapelemei működésének hatékonyságát, alkalmasságát, szükség esetén kezdeményezi továbbfejlesztését. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató felügyelete és irányítása mellett a Biztonsági Szervezet teljes körű üzembiztonsági ellenőrzési jogkört gyakorol a pályavasúti szervezetek a MÁV társaságok vasúti tevékenysége felett. Ennek keretében: éves ellenőrzési terv, megrendelés és vezetői megbízás alapján átfogó-, téma-, cél- és utóvizsgálatokat végez; a megállapításokról tájékoztatja az ellenőrzés elrendelőjét és az érintett társaság menedzsmentjét; intézkedéseket kezdeményez a feltárt hiányosságok, rendszerbeli hibák megszüntetésére, megelőzésére. Az éves szakellenőrzési tervet az üzembiztonsági stratégiai feladatok, a vasúti közlekedés biztonságának kockázatelemzése alapján kell előkészíteni. A folyamatok üzembiztonsági prioritásai szerint kell meghatározni a szakellenőrzések elvégzésének sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit. A szakellenőrzések megállapításait dokumentálni kell. A szakellenőrzés kiemelt területei a munkavállalók szolgálatvégzési feltételeinek megléte, a szolgálati magatartásra, szolgálatellátásra vonatkozó előírások betartása, a vonatközlekedésre, illetve a közlekedő vonatokra vonatkozó előírások betartása, tolatási, elegyrendezési folyamatok, az útátjárók, peronok biztonsága, ami a mindenkori vasútbiztonsági helyzettől függően figyelemmel a baleseti mutatókra változhat. A Biztonsági Szervezet az üzembiztonsági szakellenőrzések végrehajtásáról, megállapításairól, javaslatairól rendszeresen beszámol a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató útján a MÁV társaságok menedzsmentje részére, gondoskodik a munkavállalók tájékoztatásáról. A karbantartási tevékenységben részt vevő munkavállalók tevékenységének folyamatos értékelése érdekében a belső teljesítményi követelményekre és az értékelési rendszerre vonatkozó eljárást a B fejezet tartalmazza. 5. A biztonságirányítási rendszerbe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrások elosztása A forrástervezésre a biztonsági tervezéssel párhuzamosan a vállalati üzleti terv, illetve. költségvetés tervezésekor kerül sor, egyeztetve az Alapítóval. A biztonsági programban szereplő projektek finanszírozását biztosítani kell. Ahol intézkedésre van szükség, de pénzügyi alapot még nem különítettek el rá, a biztonsági program olyan tervezési módszert tartalmaz, ami a pénzügyileg megengedhető mérték tervezését lehetővé teszi. A különböző vezetők, illetve szervezetek a döntési és hatásköri lista (DHL) alapján felelősek a megfelelő források biztosításáért. A megfelelő források az éves üzleti tervben jelennek meg.

142 934 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám H. A személyzetnek és képviselőinek minden szinten történő bevonása

143 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A munkavállalók és az érdekképviseleti szervek részvétele az üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, felülvizsgálatában, fejlesztésében 1.1. A Társaság biztosítja a munkavállalók képviseletét a MÁV Zrt. ügyvezetését ellenőrző Felügyelő Bizottságban A munkavállalók részvételével járó üzemeltetési eljárásokat belső normatív utasítások szabályozzák. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő szabályozási tárgykörökre vonatkozó utasítás-tervezeteket a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével az érdekképviseletek is véleményezik, a humánerőforrás vezérigazgató-helyettes, Munkajog szervezet közreműködésével. Az utasítás tervezete akkor terjeszthető fel jóváhagyásra, ha - amennyiben az szükséges volt - a mun kavállalói érdekképviseletekkel a véleményeztetés során a szükséges egyeztetés megtörtént A Társaság a Kollektív Szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy az üzemi tanácsnak véleményezésre átadott, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések és szabályzatok tervezetét egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezeteknek. Az adott szolgálati helyen alkalmazható, az üzemidőhöz a technológiához, és az azokból következő munkafeladatokhoz igazodó munkarendeket munkaköri csoportosításban, valamint ehhez kapcsolódóan a munkaidő kezdetét és végét a munkáltató az üzemi tanács (megbízott) véleményének Mt a szerinti kikérését követően határozza meg A Munka Törvénykönyve alapján a MÁV Zrt.-nél a munkavállalók által választott munkavédelmi képviselők, a munkahelyi munkavédelmi bizottságok, valamint munkavédelmi érdekképviseleti szervezet működik A Társaságnál működő szakszervezetek ellenőrzési jogot gyakorolhatnak a munkakörülményekre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálatára belső auditok és a munkatársak által kiállított kérdőívek biztosítják, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak velük egyeztetett meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában. ( B fejezet) 2. Az egyeztetés dokumentálása A tanácskozások rendje, az egyeztetési szabályok az üzemi tanáccsal az Üzemi megállapodásban, a munkavédelmi paritásos testülettel és a munkavédelmi érdekképviselettel pedig a Munkavédelmi Szabályzatban került meghatározásra.

144 936 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám I. A folyamatos fejlesztés biztosítása Nyomonkövetési eljárás

145 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Általános megjegyzések A nyomon követés a MÁV Zrt. által a vasúti strukturális alrendszerek működtetésének (beleértve a forgalmi szolgálatot és a forgalomirányítást is) és karbantartásának területén bevezetett, a biztonságirányítási rendszer megfelelő alkalmazásának és hatékonyságának ellenőrzését célzó intézkedések összegzése; egyben a BIR fejlesztésének (javításának), a kockázatkezelési intézkedések megfelelő alkalmazása ellenőrzésének alapvető módszere. Alkalmazása kiterjed: - a vasúti rendszer strukturális területeire (infrastruktúra-, energia-, pályamenti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer, vasúti járművek, beleértve a vasúti munkagépeket is), - a vasúti rendszer funkcionális területeire (forgalomüzemeltetés és irányítás, karbantartás, telematikai alkalmazások a személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások céljára), - a vasúti alrendszereket működtető/üzemeltető szervezetek létszámát, feladat- és hatáskörét, felelősségét érintő szervezeti változásokra is - a működtetésbe és a karbantartásba bevont vállalkozások tevékenységére, a velük kötött szerződések keretei között, - a MÁV Zrt. alvállalkozóira, a vasúti szervezetek és az alvállalkozók által felhasznált anyagok gyártóira, beszállítóira, illetve a műszaki berendezések meghibásodásából, a nem megfelelő gyártásból vagy gyártási hiányosságból adódó események kezelésére, szerződéseken, megállapodásokon keresztül. Az eljárás összhangban van a biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúttársaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló, a Bizottság 1078/2012/ EU rendeletével (2012. november 16.). 2. A nyomon követés stratégiájának, prioritásainak és tervének meghatározása A jogszabályokban, belső normatív szabályozásokban egyéb hatósági és szakmai, technológiai előírásokban, a biztonságirányítási rendszerben, valamint a minőségbiztosítási rendszerekben előírt felülvizsgálati tevékenységek eredményei igazolják a vasútbiztonsági folyamatok és infrastrukturális feltételek megfelelőségét és folyamatos fejlesztését. Ezek alapul szolgálnak a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenységek megtervezéséhez is. A MÁV Zrt. kockázatmenedzsment rendszert működtet a szervezeti, működési kockázatok tudatos kezelésére, kontrolálására, beleértve a vasútbiztonsági kockázatokat is. Ez a kockázatmenedzsment rendszer a Társaság tevékenységében rejlő kockázatok felmérésével, megállapításával és a kockázatcsökkentő, illetve kockázatmegszüntető intézkedések megtételével hozzájárul a Társaság megfelelő működéséhez, a folyamatos fejlődéshez. Az előzőeken túlmenően a MÁV Zrt. az általa működtetett vasúti rendszerek üzemeltetése és karbantartása során jelentkező nem megfelelések kezelése során folyamatosan, ismétlődően és ismétlően figyelemmel kíséri a biztonságirányítási- valamint a karbantartási rendszertől elvárt eredmények teljesítését. Ehhez figyelembe veszi azokat az információkat, melyek a jelentős kockázatnak kitett területre utalnak, ahol a hatékony nyomon követés hiánya a biztonságot fenyegető hátrányos következménnyel járhat azáltal, hogy elmaradnak a szükséges javító, biztonságot növelő intézkedések. Ezek a bemenő információk a következő eljárások során keletkeznek: a) a biztonságirányítási rendszer egészének megfelelő alkalmazása, különös tekintettel kockázatkezelésre ( BIR A és M fejezet)

146 938 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám karbantartáshoz kapcsolódó kockázatkezelésre (BIR B fejezet) beszállítók alkalmasságának ellenőrzésére (BIR C fejezet) vezetői ellenőrzésre (BIR G fejezet) munkavállalók képviselőivel való egyeztetésre (BIR H fejezet) a biztonsági teljesítmény értékelésére (BIR K fejezet) vasúti szervezetek közötti információ-megosztásra, vészhelyzeti együttműködésre (BIR O fejezet) balesetek, más rendkívüli események kivizsgálására (BIR Q fejezet) a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzésére (BIR S fejezet) a vasúti infrastruktúra biztonságos tervezésére (BIR T fejezet) az infrastruktúra biztonságos működésére (BIR U fejezet) a karbantartásra és anyagbeszerzésre (BIR V fejezet) a forgalomirányító és jelzőrendszer karbantartására és működtetésére (BIR W fejezet) a) a Biztonságirányítási Rendszer (Kézikönyv) teljességének biztosítására a 2004/49/EK irányelv III. melléklete szerint, b) a biztonsági jelentés tartalmának megfelelőségére, a 2004/49/EU Irányelv 9. cikk (4) bekezdés szerint, c) a biztonsági rendszernek a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelésére, az 1169/2010/ EU rendelet II. mellékletének megfelelően, és az értékelés megküldése az NKH-nak megtörtént-e, d) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelőség teljesítésére, a 2004/49/EK irányelv és a 1169/2010/ EU rendelet II. mellékletének megfelelően, e) a hálózat vagy annak egy része biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez szükséges engedély megléte, f) a forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszer kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások teljesülésére, a 2012/757EU Bizottság határozatának I. melléklet , , , , és pontja alapján, g) az NKH-nak küldendő éves karbantartási jelentés tartalmára, a Bizottság 445/2011/EU rendelet III. melléklete alapján. Az a)-h) pontoknak való nem megfelelés, vagy a kockázatkezelési eljárásokban kockázat megállapítása esetén megfelelő tervet (nyomonkövetési stratégiát) és korrekciós intézkedéseket kell hozni a hiányosság megszűntetésére, amelyek biztosítják: - célzott ellenőrzéseket a kiemelt kockázatú helyekre, - intézkedési terv kiadását, felelős és határidő meghatározásával, a szükséges javító, biztonságot növelő intézkedések meghozatala érdekében - vezetési előterjesztés készítését a Társaság egészét érintő és/vagy nagy beruházási igényt jelentő kockázatkezelésre A vasúti alrendszereket működtető/üzemeltető szervezetek létszámát, feladat- és hatáskörét, felelősségét érintő szervezeti változások nyomon követéséért a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság vezetője felelős. Az eljárás keretében vizsgálni kell a szervezet működési hatékonyságának változását, a működtetési és karbantartási feladatok technikai eszközrendszere és a személyi erőforrások összhangját, a feladatrendszer, illetve a végrehajtásért való felelősség teljes körű megjelenítését a működési és szervezeti szabályzatban, munkaköri leírásokban. A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság pályalétesítményi-, híd- és alépítményi-, távközlési-, erősáramú- és biztosítóberendezési osztályok vezetői, valamint a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és a vasúti járművek tekintetében a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet (Technológiai központ) tervet feladatkörében felelős

147 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje a biztonsági és karbantartási politikában meghatározott célkitűzések, ezek teljesítésére elkészített tervek, eljárások - a műszaki és üzemeltetési követelmények (szabványok) betartása - a berendezések, beépített anyagok, eszközök üzemképességének fenntartása - a kockázatelemzés folyamatában feltárt kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedések meghozatala, azok hatékonysága - a munkavállalók szakmai felkészültsége fenntartása, fejlesztése, - a szervezeten belüli, a forgalomirányító és a hálózatot igénybe vevő vasúttársaságokkal az üzembiztonságra vonatkozó, azt befolyásoló információk megfelelő áramlásának biztosítása, - a biztonságra hatással lévő, azt befolyásoló információk megfelelő szintű dokumentálása, kezelése, - a belső ellenőrzési rendszer teljessége, hatályosulása, - a vasúti járművekre vonatkozóan a Technológiai központ - az irányítási-, a karbantartás-fejlesztési szervezet, a karbantartást végző és a járműveket üzemeltető szervek közötti együttműködés - a karbantartásra vonatkozó szabályozás hatályosulása, - a karbantartási napló megléte, megfelelősége, vezetése - a karbantartásra vonatkozó előírások betartása, - a karbantartásra vonatkozó szerződések hatályosulása, - a karbantartási rendszer az NKH által történő tanúsításához szükséges feltételek folyamatos biztosításának folyamatos figyelemmel kíséréséért (nyomon követés). A Biztonsági főigazgatóság felelős - a biztonságirányítási rendszer alkalmazásának - a rendkívüli események bejelentésének, a kivizsgálás megállapításai hasznosításának, - a vészhelyzeti, riasztási, együttműködési tervek megfelelő hatályosulásának folyamatos figyelemmel kíséréséért (nyomon követés). 3. Információk gyűjtése és elemzése A vasúti strukturális és funkcionális alrendszerei területeinek a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata szerinti vezetői, a vasúti járműveket üzemeltető szervek vezetői a működtetés és karbantartás területére vonatkozóan, továbbá a Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonság: a) gondoskodnak a tevékenységi területükre, a szakterületüket érintő vállalkozási szerződések teljességére és teljesítésére, a szervezeti, működési változásokra vonatkozó, a működtetést vagy a karbantartást hátrányosan érintő információk gyűjtésére, rendszerezésére, elemzésére és értékelésére a stratégiai céloknak és a cselekvési (feladat-) terveknek megfelelően. b) ehhez felhasználják: - a 2. pont a)-h) pont szerinti eljárások tapasztalatait, dokumentumait, - a kockázatkezelés alapjául szolgáló pályavasúti nyilvántartásokat (RES; PÁVA; FOR; PADISZ; PAZAR; FET; PÁTER; HGR/MEDINA) c) az irányítási rendszer előírásai megszegésének (be nem tartásának) észlelése esetén megteszik a szükséges intézkedést a kockázat kezelésére; a biztonságirányítás rendszerét súlyosan érintő, vagy adott helyen vagy a hálózat más pontján ismétlődő, vagy nagyobb területet érintő kockázati események kezelésére cselevési (feladat) tervet készítenek, d) gondoskodnak a b) pont alapján elkészített cselekvési tervek végrehajtására, a végrehajtás alapjául szolgáló intézkedés hatásának értékelésére. (A végrehajtás eredményességének megállapítása esetén a cselekvési tervet akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha az ismételt ellenőrzés az intézkedés tartósan pozitív hatását állapítja meg.) Az értékelés vizsgálja a cselekvési terv egyes feladati végrehajtásának hatását a terv egészére és a stratégiára.

148 940 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 4. Cselekvési terv készítése A nyomonkövetési eljárásban, vagy a kockázatértékelés keretében feltárt hiányosságok megszűntetése konkrét - más vasúti társaságot vagy más szereplőt érintő feladat esetében az érintett szervezet hozzájárulásával kijelölt - felelőshöz kapcsolódik, amit a terv nevesít. Igazodik a nyomonkövetési és a kockázatkezelési eljárásban megállapított/feltárt kockázati eseményekhez. Minden egyes hiányossághoz rendelve van egy feladat, ami nem tekinthető teljesítettnek, amíg a kockázat meg nem szűnik. A tervben megjelennek a nyomonkövetési eljárás esetleges hiányosságainak korrekciói, a kiegészítő feladatok. A cselekvési tervvel egy időben készül el a tervben megjelölt feladatok végrehajtásának értékelésére vonatkozó dokumentum, melyben az egyes feladatok végrehajtásáért felelősök folyamatosan vezetik: - a stratégiai célkitűzések és az egyes feladatok végrehajtásával, az elérni kívánt cél megvalósulásával kapcsolatos információkat, - a feladat végrehajtása hatékonyságának értékelését, a döntéseket, - a nyomon követési eljárás során észlelt kockázatokat, azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Ez a dokumentum az egyik alapja az éves értékelésnek, és az a cselekvési tervvel együtt hozzáférhető a 2. pont szerinti vezetők, a Biztonsági főigazgatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság/tanúsító szervezet részére. A cselekvési terv elkészítésére a kockázatkezelési intézkedési tervre, az abban meghatározott feladatok végrehajtásának értékelésére a kockázatkezelési státusjelentésre a MÁV Zrt. kockázatkezelési szabályzatában meghatározott dokumentumokat kell használni. Az infrastruktúra és a járművek felújítása, karbantartása részben vállalkozói szerződések alapján történik. A vállalkozási szerződések tartalmazzák a teljesítésre, a teljesítés ellenőrzésére és a teljesítés igazolására vonatkozó lényeges tartalmi elemeket, a biztonsággal összefüggő azon lényeges információk körét melyet a megbízónak (vasúti szervezet) és a megbízottnak (vállalkozás) meg kell osztaniuk egymással, és amelyek korrekciós intézkedést igényelnek akár a megrendelő, akár a vállalkozó részéről. Tartalmazzák a szerződések azt is, hogy az információkat időben, megfelelően dokumentálva kell átadni, és azoknak alkalmasnak kell lenni a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalára. Az e körbe tartozó kockázatok nyomon követése a szerződés keretei szerint történik. Az információ átadásának és dokumentálásának kötelezettsége kiterjed a beépített/beszerelt műszaki berendezések meghibásodására, esetleges gyártási hibájára is, ha azok biztonsági kockázatot jelentenek. Ebben az esetben a nyomonkövetési eljárást ki kell terjeszteni az azonos gyártmányú/típusú műszaki berendezésre is. Az éves biztonsági jelentés - a vasútbiztonsági célkitűzéseinek teljesítéséről, valamint a vasútbiztonsági tervek megvalósításáról szóló tájékoztatás, - a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott mutatók és a közös biztonsági mutatók alakulásáról szóló tájékoztatás, - a belső biztonsági ellenőrzések eredményei, - a vasút és az infrastruktúra működésének hiányosságait és üzemzavarai, - a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra működésével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli eseményekre vonatkozó statisztikai adatok mellett tartalmazza a nyomonkövetésre vonatkozó eljárás alkalmazásnak tapasztalatait is.

149 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A cselevési terv végrehajtása Az egyes feladatok végrehajtásának felelősei önértékelés keretében folyamatosan vizsgálják a teljesülést, annak a kitűzött céloknak való megfelelését, eltérés esetén kezdeményezik a szükséges korrekciót, a cselekvési terv kiegészítését. A 2. pont szerinti vezetők a nyomonkövetési eljárás egészére vonatkozóan ellenőrzik a cselekvési tervnek a stratégiai célokra gyakorolt hatását, a stratégia megvalósítása érdekében készített cselekvési terv hatékonyságát, különösen a célkitűzések megvalósulását, az elvárt eredmények teljesülését, a határidők betartását. Ez alapján, továbbá az egyes feladatok felelőseinek javaslatai alapján történik meg újabb kockázatkezelési intézkedések módosítása, vagy újak alkalmazása. 6. A cselekvési tervben foglalt intézkedések hatékonyságának értékelése A cselekvési tervben maghatározott intézkedésekre megadott határidőt követően ki kell értékelni az elért eredményeket, és a megállapításokat dokumentálni kell. Amennyiben az intézkedés nem hozott kellő eredményt, új, hatékonyabb javító, biztonságot növelő, helyesbítő intézkedést kell meghatározni. Az intézkedések feleljenek meg a felmerült problémák nagyságának. A cselekvési tervbe foglalt intézkedések eredményességének jóváhagyásáért az érintett terület vezetője a felelős. Egy adott eltérés, illetve lehetséges eltérés okainak felderítése és az (ismételt) előfordulás elkerülésére hozott intézkedés több egymásra épülő, vagy egymással összefüggő feladatból is állhat, azaz újabb helyesbítő, megelőző tevékenységeket is elindíthat. A helyesbítő és megelőző intézkedés akkor zárható le, ha minden meghatározott intézkedés, feladat teljesítése, értékelése és jóváhagyása megtörtént. A helyesbítő, megelőző intézkedések hatékony végrehajtását a vezetői ellenőrzések, belső auditok alkalmával is vizsgálni kell. 7. A nyomonkövetési eljárás dokumentálása A nyomonkövetési eljárás dokumentálásának módját a cselekvési terv formája határozza meg: - a vezetői ellenőrzést az előírt ellenőrzési dokumentációban, nyomtatványban kell dokumentálni, - az infrastruktúra és a járművek felújításával, karbantartásával összefüggő kockázatok folyamatos figyelemmel kísérésének dokumentálása a vállalkozói szerződések keretében történik, - intézkedési terv készítése esetén készülhetnek jegyzőkönyvek, részjelentések, - vezetők részére készített beszámoló, - a 4. pontban meghatározott dokumentumok, - éves biztonsági jelentés. Dokumentáció: A hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó részletes műszaki, üzemeltetési szabályokat a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatban elfogadott kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló, december 20-i 2008/163/EK bizottsági határozat. A hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyeknek az infrastruktúra, valamint a vasúti járművek megközelíthetőségére, akadálymentesítésére vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló, december 21-i 2008/164/EK bizottsági határozat.

150 942 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőség-értékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőség-értékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól szóló, november 9-i 2010/713/EU bizottsági határozat. A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek - zaj alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokra, valamint az alrendszer engedélyezési eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek - zaj alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, április 4-i 2011/229/EU bizottsági határozat. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerére vonatkozó részletes műszaki szabályokat, továbbá az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól szóló, április 26-i 2011/274/EU bizottsági határozat. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat, valamint az alrendszer hitelesítési és engedélyezési eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól szóló, április 26-i 2011/275/EU bizottsági határozat. A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek jármű alrendszerére, valamint az alrendszer engedélyezési eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2012/464/EU bizottsági határozattal módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek jármű-alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, április 26-i 2011/291/EU bizottsági határozat. A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat, valamint az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeire vonatkozó, a 2013/710/EU bizottsági határozattal módosított 2012/757/EU bizottsági határozat. A transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokról, illetve az alrendszer vizsgálati eljárása során alkalmazandó eljárások követelményeiről szóló, a 2012/696/EU bizottsági határozattal módosított, a transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról szóló, január 25-i 2012/88/EU bizottsági határozat. o Az átjárhatósági műszaki előírásokat tartalmazó EU határozatokban hivatkozott szabvány esetében,amennyiben annak nemzeti szabványként való közzététele megtörtént, a nemzeti szabvány, o nemzeti szabvány hiányában az átjárhatósági műszaki előírásokat tartalmazó EU határozatokban hivatkozott szabvány. a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. XII. 20.) NFM rendelet.

151 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 943

152 944 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám J. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója által jóváhagyott, és a munkavállalókkal ismertetett BIZTONSÁGI POLITIKA

153 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 945 A MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B I Z T O N S Á G I P O L I T I K Á J A A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyarország legnagyobb vasúti társasága, az európai vasúti térség szerves része. Biztonsági politikánk célja az európai közösségi vasúti rendszeren belül, az európai biztonsági szabályozással összhangban, a vasúti biztonság fejlesztése és javítása. A biztonság a Társaság legfontosabb értéke. A magas színvonalú biztonság fenntartása, javítása feltétele annak, hogy biztosítsuk a vasúti szolgáltatást igénybe vevő személyek és szervezetek megelégedettségét, hogy a vasúti közlekedés továbbra is biztonságos, ugyanakkor hatékony és minőségi szolgáltatást nyújtó, a környezetet kímélő közlekedési forma maradjon. Jövőképünk Célunk, hogy Társaságunk európai színvonalú, gazdaságos, versenyképes, a környezetet kímélő személyés áruszállítási közlekedési alternatívát kínáljon, e közben megőrizzük és javítsuk kedvező biztonsági helyzetünket és helyünket az európai vasutak biztonsági rangsorában. Alapelvünk, hogy a vasúti közlekedés biztonságának javítása lehetséges és szükséges. A biztonság szintjét folyamatosan igazítjuk a műszaki és tudományos fejlődéshez. A biztonságot, a biztonságra törekvést munkakultúránk szerves részévé tesszük. A biztonsági kultúra növelése javítja a biztonságot, fejlesztését stratégiai célnak tekintjük. A vasúti pályahálózat működtetése során, folyamatosan növekvő biztonsági szintet biztosítunk a vasúti szolgáltatásokban az utasok, a fuvarozók és a fuvaroztatók, illetve a vasúti munkavállalók számára. A biztonság rendeltetése A vasúti közlekedés biztonsága piaci tényező, megbízhatóságunk, versenyképességünk meghatározó eleme, üzletpolitikánk szerves része. A biztonság célja, hogy biztosítsa a pályahálózat zavartalan működtetését, a Társaság egyéb vasúti tevékenységének, és a pályahálózatot használók vasúti tevékenységének zavartalan ellátását. A biztonság fenntartása és javítása érdekében Társaságunk olyan biztonságirányítási rendszert működtet, amely megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak, biztosítja a biztonsági célkitűzések elérését, teljesíti a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító műszaki előírásokat, figyelembe veszi a vasúti tevékenységekből eredő kockázatokat, biztosítja a biztonsági követelmények teljesítésének folyamatos értékelését, hozzájárul a biztonság és a vasúti tevékenységek minőségének javításához. Biztonságpolitikánk elvei A biztonság érvényesítése társaságunk legfontosabb feladata. A vasút pályahálózat működtetése során az egyéb vasúti közlekedési tevékenységeket alá kell rendelni hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó előírásoknak, minden vasúti közlekedési tevékenységet alá kell rendelni az élet- és vagyonbiztonságnak. Semmilyen érdek nem szolgálhat a biztonsági előírások megszegésére.

154 946 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Társaságunk vasúti járműveit üzembiztos állapotban közlekedtetjük. Ennek érdekében olyan karbantartási rendszert működtetünk, amely teljes folyamatában biztosítja a járművek karbantartásáért való felelősséget, a járművek biztonságos üzemeltetését, a karbantartás ellenőrizhető dokumentálását. Karbantartási rendszerünket folyamatosan fejlesztjük. A karbantartási rendszer biztosítja, hogy a vasúti járművek meghibásodása miatt ne történhessen baleset. Társaságunk az egyenlő bánásmód elvének megtartása mellett a vasúti törvényben, és más jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségen túlmenően is együttműködik a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságokkal. Olyan Biztonságirányítási Rendszert működtetünk, amely biztosítja a MÁV Zrt. és a MÁV Csoportba tartozó vasúti társaságok összehangolt tevékenységét a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása, javítása érdekében. A Társaság minden munkavállalója felelős saját területén a biztonságért. A biztonság a Társaság közös ügye, a munkavállalók közös terméke. Együtt készítjük és fejlesztjük, együtt kell képviselnünk következetes megvalósítását. A munkavállalók elfogadják, és magukévá teszik a biztonsági előírásokat. A biztonságért, a biztonsági előírások betartásáért és betartatásáért saját területén minden munkavállaló személyes felelősséggel tartozik. A biztonság megóvása azonban túlmutat az egyéni felelősségen. A vasúti közlekedés szabályozási rendszere, technológiája megköveteli, hogy a munkafolyamat ellátásában részt vevő, abban közreműködő munkavállalók megköveteljék a biztonsági előírások kölcsönös betartását. Magas szintű biztonság csak szigorú technológiai szabályozás, a feladatok, a szervezeti és személyi felelősség pontos meghatározása mellett lehetséges. A biztonság nem nélkülözheti a munkafolyamatok ellátásának ellenőrzését, az ellenőrzések tapasztalatainak a biztonság javítása érdekében történő felhasználását. A biztonság megköveteli a folyamatos tanulást, a képzés és a munkavállalók képesítésének magas színvonalát, melyet biztosítani akarunk és tudunk. A MÁV Zrt. biztonsági munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki alkalmas feladatának ellátására, a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt igazolja. Képzési rendszerinket folyamatosan fejlesztjük. A biztonság folyamatos fenntartására és javítására kitűzött céljaink világosak, munkánkat annak szellemében végezzük, hagy megőrizzük a biztonság terén elért eredményeinket, jó hírünket. Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

155 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 947 A Társaság biztonsági politikája megfelel a MÁV Zrt. fő tevékenységi körének: a vasúti pályahálózat működtetése, ami magában foglalja vasúti pályahálózat üzemeltetését és fenntartását, létesítését, felújítását, fejlesztését, megszüntetését, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a Hálózati Üzletszabályzatban és a hálózathozzáférési szerződésekben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtását. Ehhez a MÁV Zrt. vasúti járműveket és vasúti munkagépeket (továbbiakban: vasúti jármű) üzemeltet és felelős ezek karbantartásáért, a 445/2011/ EU rendelet szerint. Ennek megfelelően a biztonsági politika magában foglalja a Társaság karbantartási politikáját is. A biztonsági politikát a Társaság első számú vezetőjeként a Biztonságirányítási rendszer részeként fogadja el, és a normatív utasítások kiadásának szabályozásáról szóló 41/2014. (IX. 05. MÁV Ért. 17.) EVIG sz. utasításban meghatározott eljárási rendben adja ki. A kiadás előtt az érdekképviseletek is véleményezik, részükre a tervezetet a humánerőforrás vezérigazgatóhelyettes küldi meg. A biztonsági politikát és annak részeként a karbantartási politikát a Társaság közzéteszi a MÁV Értesítőben. E mellett elektronikus formában elérhető a MÁV Zrt. intranet rendszerén is.

156 948 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám K. A Társaság minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások

157 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 949 Közös biztonsági célok (KBC) : az a biztonsági szint, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (mint például a hagyományos vasúti rendszer, nagysebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén mindenképpen meg kell valósítani, és amelyet a kockázatelfogadási kritérium fejez ki. (49/2004/EU Irányelv) A BIR feladata, hogy a nemzeti vasútbiztonság szabályok, valamint a közös biztonsági módszerekre vonatkozó előírások alapján meghatározza a MÁV Zrt. által működtetett vasúti rendszer egészére kiterjedő közös biztonsági célok eléréséhez szükséges szervezeti és működési feladatokat, a biztonsági követelmények egységes érvényesítése, a vasúti pályahálózat üzemeltetésének biztonságos irányítása érdekében. A Társaság a vasúti rendszerre vonatkozó biztonsági szint megtartása érdekében folyamatosan értékeli az általános és az egyedi kockázatokat, folyamatosan elemezi a biztonság szintjét, a 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet szerint. Minden egyes baleset vagy váratlan esemény vizsgálata során vizsgáljuk a BIR megfelelőségét az utasítások kiadásának és végrehajtásának módja, szervezeti keretei, a munkavállalókkal szembeni követelmények és azok érvényesítésének módja, a belső ellenőrzések és vizsgálatok gyakorlata és azok eredményei, az infrastruktúrával kapcsolatos különböző szereplők közötti kapcsolódási pontok tekintetében. A biztonság értékelése, a biztonsági célok meghatározása keretében vizsgáljuk az utasokat érintő kockázatok a személyzetet érintő kockázatok (beleértve az alvállalkozók személyzetét is), a vasúti átjárók használóival kapcsolatos eggyedi kockázatok, más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokat, a meglévő nemzeti és nemzetközi felelősségi szabályok sérelme nélkül a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokat, a társadalmi kockázatokat. 1. Biztonsági célkitűzések és az azokat magában foglaló dokumentum A MÁV Zrt. biztonsági szervezete évente beszámoló jelentést készít a Társaság menedzsmentjének. A beszámoló jelentés tartalmazza a vasútbiztonsági fejezetet is. Az értékelés a közös biztonsági mutatók szerint vezetett statisztikai adatokon és biztonsági célkitűzések teljesítésének értékelésén alapul. A Társaság adatszolgáltatási kötelezettségén belül a jogszabályokban és a vasútbiztonsági tanúsítványban előírtaknak megfelelően évente biztonsági jelentést küld a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) és a Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiak: KBSZ) részére is. A biztonsági jelentés tartalmát az I fejezet tartalmazza (nyomonkövetési eljárás) A jelentés elkészítéséért, megküldéséért a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatója felelős. A karbantartási rendszert tanúsító szerv részére (Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal) a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság Technológiai központ éves karbantartási jelentést készít, amely tartalmazza a nyomonkövetési eljárás során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információkat is. A karbantartási jelentés tartalmát a B fejezet tartalmazza. Az éves jelentések magukban foglalják a biztonsági célok megvalósításának vizsgálatát, valamint összehasonlításokat tartalmaznak az előző időszakkal. Az elemzés tartalmazza a biztonsági ellenőrzés megállapításait is.

158 950 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 2. A tevékenységhez igazodó vasútbiztonsági célok meghatározása A biztonsági szempontú éves szintű minőségi és mennyiségi célkitűzések meghatározását a biztonsági főigazgató által készített éves beszámoló jelentés tartalmazza. A rövid távú vasútbiztonsági célokat ezek alapján kell kialakítani. A biztonsági célok definiálása, eltérő vezetői döntés hiányában, bázis alapon történik, figyelembe véve a bázis időszakban bekövetkezett jelentős baleseteket, vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető eseményeket. Olyan biztonsági célokat kell meghatározni, melyek a társaság adatgyűjtésre és tárolásra használt rendszereiből, az adatok ellenőrizhetők. A minőségi és mennyiségi célkitűzéseket a MÁV Zrt. céljaival összhangban kell meghatározni. 3. A biztonsági teljesítmény rendszeres értékelése A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a statisztikai adatok kontrollált használata lehetővé teszi a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a Társaság minden szintjén biztosítja az intézkedésekhez szükséges információkat. A biztonsági mérési rendszer tárgya a biztonságot befolyásoló minden paraméter. A mérési rendszer alapja a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006 GKM rendelet 2. melléklete, a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács december 16-i 91/2003/EK rendelete, valamint a Társaság Balesetvizsgálati Utasításában meghatározott események, és a baleseti veszélyre utaló jeleknek a folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése. Ezeknek a segítségével átfogó képet kapunk a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség adódik a statisztikai elemzéseken, ténymegállapításokon alapuló javító intézkedések meghozatalára. A folyamatok figyelemmel kísérése, értékelése folyamatos. 4. Az üzemeltetési szabályok rendszeres figyelemmel kísérése és ellenőrzése 4.1. A lényeges biztonsági adatok gyűjtése, a teljesítmény és a célok teljesítésének értékelése A balesetek és a közlekedés biztonságát veszélyeztető események nyilvántartásának szabályozásáért, megfelelő rögzítéséért, és az elemzések alapján az intézkedések kezdeményezéséért a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság Vasútbiztonság szervezete felelős. A vasútbiztonság megfelelő szinten tartásához, szükség esetén javításához a belső összehasonlításon kívül más vasúttársaságok fejlesztéseit és tapasztalatait is tanulmányozni kell. A MÁV Zrt. biztonsági eredményeit a Nemzetközi Vasútegylet (a továbbiakban: UIC), az NKH és a KBSZ adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez is viszonyítja. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel kell kiegészíteni. A baleseti veszélyre utaló jelek segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy az illetékes szervezeti egységek jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzék a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések. A baleseti

159 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 951 veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseti veszélyre utaló jeleket egyrészt a munkavállalók eseménylapon, vagy eseménykönyvben rögzítik, másrészt a munkafolyamatba épített, vagy felügyeleti ellenőrzést végzők az általuk használt ellenőrzési dokumentációban, illetve külön nyilvántartásban rögzítik Az adatok értelmezése és a szükséges változtatások végrehajtása Az 1. pontban leírtak szerint történik a biztonsági adatok elemzése, ezen belül értelmezése. Az elemzés alapján intézkedéseket kell hozni. Az intézkedési javaslatokat az elnök-vezérigazgató vagy a Biztonsági Főigazgatóság az MSZSZ szerint felelős szervezet felé teszi meg. Az azonnali, vagy rövid távú intézkedéseket parancskönyvben kell kiadni, a középtávon érvényeseket intézkedési tervekben kell meghatározni. A Biztonsági főigazgatóság évente az előző évi vasútbiztonsági helyzet alapján feladattervet készít. A hosszú távú, illetve végleges intézkedések utasítás formájában kerülnek kiadásra. 5. A vasútbiztonsági célok elérését szolgáló tervek és eljárások 5.1. Az éves vasútbiztonsági célokat, a biztonsági stratégiai programot (feladattervet) az elnökvezérigazgató hagyja jóvá. A vasútbiztonsági célok meghatározásánál figyelembe kell venni az alábbiakat: a biztonsági helyzetet; a kockázatkezelés eredményeit; a vezetés részéről megfogalmazott követelményeket; a vállalati költségvetés lehetőségeit. A célok mennyiségi és minőségi követelményeket tartalmaznak, melyeket a MÁV Zrt. céljaival összhangban kell meghatározni. A vasútbiztonsági célok elérését szolgáló feladatok: A szervezeti egységek rögzítik az adatokat és rendszeres gyakorisággal megküldik azokat a MÁV Zrt. biztonsági főigazgatójának. A Vasútbiztonság feldolgozza, és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az adatszolgáltatóval együtt minden mutatót értelmez. A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetőleg a megteendő intézkedésekről a Vasútbiztonság szükség szerint tájékoztatót készít a menedzsment részére. A vezérigazgató dönt a további teendőkről A biztonsággal kapcsolatos utasítások, szabályzatok jegyzékét a B fejezet tartalmazza.

160 952 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám L. Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok, valamint egyéb feltételek teljesítésére

161 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A biztonsággal kapcsolatos követelmények teljesítésére vonatkozó eljárások 1.1. A követelmények azonosítása, a meglévő követelmények módosításának figyelemmel kísérése A biztonsággal összefüggő műveletek követelményei jogszabályokban, normatív utasításokban kerülnek meghatározásra. Az előírtak utasításszerű végrehajtásáért a munkáltató és a munkavállaló egyaránt felelős, ezért a tevékenységhez szükséges, alkalmassági vizsgálatokat, oktatást, képzést, a készségek elsajátítását biztosítani kell, ami a munkáltató feladata. A munkavégzéshez szükséges követelményeket, az N fejezet tartalmazza A követelmények végrehajtása A munkavállalók alkalmazási és foglalkoztatási követelményeinek való megfeleléséért a munkáltatók felelősek. Ezért pontos és naprakész nyilvántartást kell vezetni a munkavállalók alkalmassági megfelelőségéről, amit az N fejezet szabályoz A követelményeknek való megfelelés ellenőrzése A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor; munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor; munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor; új technológia bevezetésekor; egybefüggően 3 hónapot meghaladó betegállományi időszak alatt keletkezett változásokat elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A követelmények betartásának figyelemmel kísérése munkafolyamatba épített, vezetői, illetve szúrópróbaszerű felügyeleti ellenőrzéssel valósul meg. A munkafolyamatba épített ellenőrzés folyamatos, a normatív utasításokban és az egyéni munkaköri leírásokban szabályozott. Az ellenőrzést biztosító eljárásokat a G fejezet, és az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák Intézkedések a követelményeknek való megfelelés hiánya esetén A munkavállalót tilos olyan biztonsági munkakörben foglalkoztatni, részére a munkavégzést megengedni, melyekben az előírt alkalmazási, foglalkoztatási feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetekben a munkavállalót nem lehet alkalmazni, a munkavégzést nem lehet megengedni. A munkavállalót mindaddig más - nem biztonsági - munkakörben kell foglalkoztatni, amíg a szükséges feltételek meglétét nem igazolja.

162 954 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 2. A megfelelő személyzet, eljárás, dokumentumok, berendezések és járművek biztosítása A megfelelő személyzet, a megfelelő dokumentumok és a megfelelő eszközök biztosítása a munkáltató feladata. Ezek rendelkezésre állását saját tevékenységére vonatkozóan minden munkavállaló köteles ellenőrizni, hiány, eltérés esetén szolgálati felettesének jelenteni. A szúrópróbaszerű felügyeleti ellenőrzéseknek ki kell térnie a személyzet, a dokumentáció és az eszközök megfelelésére. Idegen járművek kezelésére vonatkozó ismeretek: személykocsik esetében a RIC 18.1 pontja szabályozza az új járművek bevezetésével kapcsolatos kötelezettségeket, vontatójárművek, vagy nem RIC képes, tehát magyar engedélyeztetési eljárásra köteles jármű esetében a vasutak közötti együttműködési megállapodás tartalmazza az átadni köteles információkat. 3. A karbantartásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása Az eljárásokat a karbantartási szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kockázatok kezeléséről szóló B fejezet tartalmazza.

163 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 955 M. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan

164 956 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Kockázatkezelés Általános jellemzés A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a MÁV Zrt. a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a társaság a lehető legkisebb kockázati szint elérésére törekszik. Ez a módszer a minél magasabb biztonsági szint fenntartása érdekében a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja. A biztonsági térképen kerül rögzítésre a kockázatértékelés eredménye, melyről a Biztonsági Szervezet minden kockázati kategóriában, és minden kockázati szinten éves tájékoztatót készít. Általános kockázatkezelés Az általános kockázatkezelés a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzata szerint történik (13/2015. (IV. 10. MÁV Ért. 5. EVIG utasítás). Az utasítás értelmében a kockázatkezelés a kockázatmenedzsment eljárás keretében működik, amely olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban foglalják: a Társaság stratégiai és operatív céljaira kihatással lévő kulcskockázatok, illetve a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati eseményeknek a beazonosítását, a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes módszertan alapján, a szükséges válaszlépések meghatározását és a válaszlépések eredményének a nyomon követését. Kockázatkezelés: - a kockázatmenedzsment keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján - a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosítását, kockázati események értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magában foglaló tevékenységek összessége. Kockázati események olyan, egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódó potenciális jövőbeni események, amelyek bekövetkezése veszélyeztetheti a tagvállalatok rövid- (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan akár egymástól különböző kockázati események is beazonosíthatóak. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosított kockázati eseményekkel kell szükség esetén foglalkozni. A kulcskockázatok a vasúti infrastruktúra működtetésének és üzemeltetésének azon kockázati területei, melyekkel a Társaságnak a működése során számolnia kell. Ezek közül az adott üzleti évre vonatkozóan, az üzleti terv célkitűzéseinek figyelembe vételével választja ki a Társaság menedzsmentje a kulcskockázatokat, kockázatvizsgálat vagy kockázati önértékelés alapján. A kockázatértékelés a beazonosított kockázati események értékelését jelenti nettó hatás, nettó bekövetkezési valószínűség és az alkalmazható kontrolleljárások alapján. A kockázati események beazonosítása és kiértékelése csak a kockázatok tényleges kezelésének előkészítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetőségeket A kockázatokra adott válaszlépések négy alapvető formáját lehet alkalmazni: a kockázatok megtartása / elviselése a kockázatok kezelése

165 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 957 a kockázat áthárítása / átadása a kockázatos tevékenységek befejezése A vasúti infrastruktúra működtetése során bekövetkező balesetek és más események miatti súlyos következmények kockázatát kötelező kezelni. A súlyos vasúti baleseteknek és más vasúti eseményeknek nincs elfogadható kockázati szintje. A kockázat kezelése a kockázat mértékének megfelelő intézkedésekkel történik. Ezek: kockázatfelelős kijelölése; kockázat csökkentési lehetőségek, illetve ezek költséghatékonyságának a vizsgálata; a javasolt válaszlépésre vonatkozó döntés megfelelő szinten történő meghozatala és ennek dokumentálása; a döntés szerinti intézkedések végrehajtása. A vasútbiztonsági kockázatok kezelése a Biztonsági Szervezet feladata. A kockázatmenedzsment operatív szereplői: kockázatfelelősök, szervezeti egységek vezetői, társasági kockázat koordinátorok, pályavasúti kockázat koordinátor, csoportszintű kockázat koordinátorok, kockázatkezelés szervezet vezetője, pénzügyi igazgató, csoportirányítási bizottságok, MÁV Zrt. vezető tisztségviselői, MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója és a MÁV Zrt. Igazgatósága. Feladataikat a hivatkozott utasítás szabályozza. A kockázatkezelés független ellenőrzése a MÁV Zrt. Belső ellenőrzés feladata. A kockázatok nyilvántartása naprakészen történik. A kockázatmenedzsment résztvevőit és a rendszerben érvényesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a következő ábra tartalmazza.

166 958 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

167 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásai esetére Az eljárásoka t a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló a BIR A fejezete tartalmazza. 2. Kockázatértékelési eljárások a változások kezelésére és a közös biztonsági módszernek szükség szerint a kockázatelemzésre és értékelésre történő, a 402/2013/ EU rendeletben elírtaknak megfelelő alkalmazására Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló a BIR A fejezete tartalmazza. 3. Eljárások a kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználására, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetésére Az eljárásokat a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló a BIR A fejezete tartalmazza.

168 960 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám N. Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el

169 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 961 Az emberi erőforrás fejlesztés összhangban van a biztonsági stratégiával. Felöleli azokat az intézkedéseket, melyek összhangba kívánják hozni a munkavállalók képességeit, gyakorlati ismereteit, szükségleteit és motivációit az elvárásokkal. A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók képzését, rendszeres oktatását, a vasúti pályahálózat ismeret megszerzését, a vizsgáztatást és a biztonsági továbbképzését is. A képzés, oktatás, továbbképzés magas szakmai színvonalát oktatási intézmény (MÁV SZK Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ, (továbbiakban: BGOK), valamint megfelelő képzettségű szakemberek bevonása biztosítja. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört, feladatkört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, időszakos oktatására, a vasúti járművezetők képzésére és egyéb képzésekre, az időszakos vizsgáztatás megszervezésére a MÁV Zrt. belső szolgáltatási szerződést kötött a BGOK-val. A Biztonsági főigazgatóság vezetője segédanyagok készítésével és közreműködéssel segíti a biztonsági oktatást, továbbképzést. 1. Alkalmassági nyilvántartási rendszer 1.1. A biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek és készségek meghatározása A biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek meghatározását a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, a MÁV Zrt. Oktatási Utasítása, valamint az általános és/vagy egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A munkakörök betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságot a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök esetében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet szabályozza. A Társaságnál a vezetői megbízásnak előfeltétele a vasúti tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlására való alkalmasság. Ezek az előfeltételek a pozíció betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat, a vezetői tapasztalt, menedzserirányítási tapasztalat meghatározásával teljesülnek, amit - a vezetői pozíció nevesítésével együtt - a MÁV Zrt. Szakmai alkalmassági függeléke szabályoz, az alábbi vezetők tekintetében: Elnök-vezérigazgató Általános vezérigazgató-helyettes Gazdasági vezérigazgató-helyettes Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes Biztonsági főigazgató Pályavasúti üzemeltetési főigazgató Fejlesztési és beruházási főigazgató Területi vasútbiztonság vezető Pályaműködtetési kontrolling vezető Forgalmi osztályvezető Forgalmi üzemirányítási osztályvezető Pályalétesítményi osztályvezető Híd- és alépítményi osztályvezető Távközlési osztályvezető Erősáramú osztályvezető Biztosítóberendezési osztályvezető Pályavasúti területi igazgató Gyermekvasút forgalmi csomóponti főnökség vezető

170 962 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Felügyelet alatti munkavégzés Felügyelet alatti munkavégzés alatt a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet pontjában definiált foglalkoztatást értjük. A felügyelet alatti munkavégzés 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, illetve annak 3. melléklete előírásai szerint történik. A felügyelet alatti munkavégzés célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyismeret készségszintű elsajátítása Kiválasztási elvek (a szükséges alapvégzettség szintje, mentális alkalmasság és fizikai erőnlét) A MÁV Zrt. vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben, feladatkörben csak olyan személyt foglalkoztat, aki a képzési követelményeknek megfelel, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, és ezt a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanúsítja. Az időszakos oktatást, a pótoktatást elmulasztó, a sikertelen vizsgát tett munkavállalót mindaddig nem foglalkoztatja biztonsági munkakörében, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. Az alapvizsga alól felmentés nem adható. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokhoz szükséges ismeretekre, készségekre és tapasztalatokra vonatkozó általános követelményeket az általános munkaköri leírások tartalmazzák. A követelményeknek való megfelelés az adott munkakör betöltésének előfeltétele. A munkaköri leírások karbantartásáért, nyilvántartásáért és a munkakörök értékeléséért a Humán koordináció és szervezetfejlesztés szervezet (a továbbiakban: humánszervezet) a felelős. A kiválasztás és toborzás is a humánszervezet hatáskörébe tartozik. Kiválasztás alkalmával elsősorban az általános munkaköri leírásban meghatározott feltételeket vizsgálja, ezt követően az általános követelményeknek megfelelő jelöltek egyéni képességeit és készségeit a munkáltatói jogkörgyakorló és a humánszervezet együttesen vizsgálja meg. A kiválasztás eredménye alapján a munkaviszony létesítéséről szóló végleges döntés mindig az adott szakterület munkáltatójának a hatásköre. A hely- és szervezet specifikus további követelményeket az érintett szakterület munkáltatói jogkörgyakorló határozza meg egyéni munkaköri leírásban, a munkaszerződés aláírásakor. Az egyéni munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan részét (mellékletét) képezi. A végzettségek, egyéb képesítéseket igazoló bizonyítványok eredeti példányának bemutatása a munkaszerződés aláírását megelőzően kötelező, az eredeti bizonyítványokról a felelős humán partner által hitelesített másolat nyilvántartásba vétel céljából (beszkennelt formában) rögzítésre kerül az SAP rendszerben. Ugyanígy az SAP rendszerben tartják nyilván a munkaszerződés és az egyéni munkaköri leírást is Alapképzés és a megszerzett képesítés és készségek tanúsítása Az alapképzés a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés.

171 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 963 Az alapképzés témaköreire, a képzési programra, a képzés módszertanára, az alapképzés megkezdésére, a képzésben résztvevőkkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírások érvényesülését a BGOK minőségirányítási rendszere, felnőttképzési intézményakkreditációja, a felnőttképzés és a vasúti képzési jogszabályok követelményeinek betartása biztosítja. Az alapképzés tárgyi feltételeit belső szolgáltatási szerződés alapján a BGOK biztosítja, a vizsgáztatást a MÁV Zrt.-től független Közlekedéstudományi Intézet Vasúti Vizsgaközpontja végzi. Az alapképzés lebonyolítását, a munkavállalók vizsgára történő bejelentését, az ehhez szükséges adatszolgáltatást, a vizsga előkészítését, megszervezését a BGOK végzi. Ehhez a MÁV Zrt. Humánerőforrás fejlesztés, és a vizsgázó személyek munkáltató szervezete adatszolgáltatást nyújt. Munkáltató szervezet: a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság azon szervezeti egységei, ahol a vasúti járművezetőt (különleges vasúti járművezető, felsővezeték szerelő-vasúti járművezető, egyéb vasúti járművezető) foglalkoztatják. Alapképzésben az vehet részt, aki megfelel a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletben előírt, a munkakörének megfelelő feltételeknek, követelményeknek. A sikeres alapvizsga legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére, járművezetők esetében a járművezetői tevékenység végzésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga, illetve a soron kívüli időszakos vizsga - jogszabályban meghatározott kivételekkel - további három évvel hosszabbítja meg. Az alapképzés lebonyolításának folyamatát a következő táblázat mutatja be: Tevékenység Alapképzés lebonyolítása Adatszolgáltatás a vizsgára történő bejelentéshez Vizsgabejelentés Vizsga előkészítése, vizsgaszervezés Vizsga lebonyolítása Vizsgaokmányok kiállítása, kiadása, illetve megküldése - Alapvizsga jegyzőkönyv - Vizsgaközpont (eredeti pld.) - Képzőszervezet (másolati pld.) - Munkáltató szervezet (másolati pld.) MÁV Zrt. Humánerőforrás fejlesztés - Igazolás alapvizsgáról (vizsgaigazolás) A Vizsgaközpont adja át a munkavállalónak a vizsgát követően. Tanúsítvány kiadása (a kiadott típusismereti, vonalismereti vagy állomásismereti igazolások alapján) Engedély kiadása a munkavállaló részére Nyilvántartás A tevékenységet végző BGOK BGOK BGOK BGOK Vasúti Vizsgaközpont Vasúti Vizsgaközpont Munkáltatói jogkörgyakorló Nemzeti Közlekedési Hatóság Munkáltatói jogkörgyakorló Humánerőforrás fejlesztés BGOK Nemzeti Közlekedési Hatóság

172 964 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1.4. Folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek időszakos oktatáson a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal vesznek részt. A rendeletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszám, illetve gyakoriság előírása esetén az időszakos oktatás az óraszám és a gyakoriság tekintetében az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerint történik. Az utasítás rendelkezései irányadók az alapképzés pótlására vonatkozó óraszám tekintetében is, ha az meghaladja a hároméves oktatási időkeretet. Az időszakos oktatást, a vizsga előkészítését, megszervezését, a vizsgára történő bejelentést a jogszabályban előírtak, illetve az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerinti oktatási ütemterv alapján a BGOK végzi a Humánerőforrás fejlesztés közreműködésével. Ehhez a vizsgázó személyek munkáltató szervezetei teljesítik a szükséges adatszolgáltatást. Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja. Sikertelen vizsga esetén a munkavállaló a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti. A vizsga elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. Ha a járművezető több kategória, típus,- vonal,- és állomás (helyi) ismereti vizsgával rendelkezik, és az időszakos vizsga során valamely vizsgafeladatot sikertelenül teljesítette ( Nem felelt meg minősítést kapott), csak a sikertelen vizsgafeladattal összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Az időszakos vizsga ha a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót nem kötelezi soron kívüli időszakos vizsgára a vizsga napjától számított 3 évig érvényes. A munkáltató szervezet nyilvántartást vezet az alapképzés keretében teljesítendő járművezetői vezetési gyakorlat során a felügyeletet ellátó, az előírt feltételeknek megfelelő vasúti járművezetőkről is. A vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: - a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélőknek a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, - a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni. A tervezett útvonalra kiterjedő tanúsítvánnyal nem rendelkező járművezető vasúti járművet akkor vezethet, ha azt jogszabály megengedi, és a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkező, a járművezető nyelvét beszélő, a jármű megállítására kiképzett másik járművezető vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Az ilyen esetekben a másik járművezető a közlekedést - keltezés, viszonylat, vonatszám feltüntetésével - az érintett személyzet menetokmányára rávezeti. Ha a vasúti járművezetőt olyan vonalra (állomásra) vezénylik, ahol nincs vonal-, illetve állomásismerete, a tudomására jutást követően azonnal köteles ezt a vezénylést végző munkavállalónak jelenteni, aki azt szolgálati főnökének jelenti. Ez esetben a munkavállaló az adott vonalra, állomásra nem vezényelhető. Az időszakos vizsga lebonyolításának folyamatát a következő táblázat mutatja be: Tevékenység Időszakos oktatás lebonyolítása Adatszolgáltatás a vizsgára történő bejelentéshez Vizsgabejelentés A tevékenységet végző BGOK Munkáltatói jogkörgyakorló BGOK

173 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 965 Vizsga előkészítése, vizsgaszervezés Vizsga lebonyolítása Vizsgaokmányok kiállítása, kiadása, illetve megküldése - Időszakos vizsga jegyzőkönyv Vizsgaközpont (eredeti pld.) Képzőszervezet (másolati pld.) - Munkáltató szervezet - Munkavállaló Tanúsítvány kiadása Nyilvántartás BGOK Vasúti Vizsgaközpont Vasúti Vizsgaközpont Munkáltatói jogkörgyakorló Munkáltatói jogkörgyakorló, Humánerőforrás fejlesztés, a humánpartner közreműködésével BGOK Nemzeti Közlekedési Hatóság 1.5. Időszakos kompetencia-ellenőrzés A MÁV Zrt. a biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalóktól - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - elvárja a szakmai ismereteik folyamatos bővítését, és részükre biztosítja ismereteik fejlesztésének, időszakos oktatásuk feltételeit az O.1. sz. Oktatási Utasítás szerint. Az előírt időszakos oktatáson való részvétel kötelező, elmulasztása esetén a munkavállaló biztonsági, karbantartás-irányítói, ellenőrzési munkakörben az időszakos oktatás pótlásáig nem foglalkoztatható. A karbantartással megbízott szervezet munkavállalói szakmai képzettsége meglétéért, megfelelőségért, szakmai gyakorlatuk meglétéért, egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasságukért a karbantartó szervezet vezetője felelős, a karbantartási szerződés alapján. Erről a karbantartásét felelő szervezet vagy a Biztonsági főigazgatóság megkeresésére általános és egyedi információt, tájékoztatást ad, és átadja az alkalmasságot igazoló dokumentum másolatát. Az ellenőrzés keretében a munkáltatók és az ellenőrzésre jogosult más személyek vizsgálják a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák meglétét. Ennek hiányában a munkavállaló biztonsági munkakörben nem foglalkoztatható Adott esetben/szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére A biztonsági munkakörben foglalkoztatott, a biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalók tevékenységét érintő - beleértve a vasúti járművek karbantartásáért, a karbantartás irányításáért felelős szervezet irányítói, ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállalókat is - baleset, vagy más rendkívüli esemény esetén vizsgálni kell a munkavállalók szakmai ismeretét, a foglalkoztatási feltételeknek való megfelelőségét. A munkavállalók 1 évet meghaladó munkahelyi távolléte esetén csak a járművezetőkön kívüli munkavállalók részére a munkáltató biztosítja a távollét időszakában történt időszakos oktatások oktatási anyagát, és biztosítja elsajátítását, a munkaköri tevékenység ellátásához szükséges új információk

174 966 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám megismerését, különös tekintettel a karbantartási rendszer, a karbantartási technológia változására, új anyagok és eljárások alkalmazására. A munkáltató a vasúti járművezetőt indokolt esetben soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra kötelezheti a MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott esetekben és eljárási rendben. Amennyiben a munkáltató, vagy az általa megbízott személy az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a Nemzeti Közlekedési Hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. Soron kívüli időszakos vizsgára kötelezhető különösen az a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló, akinek felelősségét a Biztonsági főigazgatóság megállapította: - súlyos vasúti baleset, - súlyos személyi sérülést vagy halált okozó vasúti baleset bekövetkezésében, - közlekedő vonat súlyos veszélyeztetésében. A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti Külön biztonságirányítási képzés a biztonságirányítási rendszer működésének biztosításában közvetlenül részt vevő személyzet részére A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat (19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 1. számú melléklet), továbbá a vasúti közlekedés biztonságának ellenőrzésére kötelezett, az NFM rendelet hivatkozott mellékletében fel nem sorolt munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan évente 0,5 óra oktatásban kell részesíteni. Ennek célja a Biztonságirányítási kézikönyvben leírt folyamatok bemutatása. 2. Alkalmassági nyilvántartási rendszer eljárásai Valamennyi képzés nyilvántartása és kezelése, beleértve a képzést igazoló dokumentumok nyilvántartását is, a SAP rendszerben történik a MÁV Zrt. Képzési Szabályzata szerint. A Társaság (munkáltatói jogkörgyakorló) nyilvántartja a vele munkaviszonyban lévő vasúti járművezetőket érintően a tanúsítványban szereplő adatokat, a tanúsítvány felfüggesztésére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére vonatkozó adatokat, korlátozásokat, a tanúsítvány másolatának számát, kiadásának időpontját. A nyilvántartásba a Nemzeti Közlekedési Hatóság betekinthet, abból információ, adat kiadását igényelheti. A munkavállaló betekinthet a róla kezelt adatokba, illetve tájékoztatást kérhet a személyét érintően kezelt adatokról. Az alapvizsga eredményét tartalmazó alapvizsga jegyzőkönyv munkáltatói példányát a MÁV Zrt. megbízásából a BGOK veszi át. A képzés befejeztével a BGOK tanfolyamszervezője a megszerzett végzettséget igazoló eredeti okmányt átadja a hallgatónak. A munkavállaló a megszerzett végzettséget igazoló eredeti okmányt köteles bemutatni a munkáltatónak. A BGOK a nála maradó, végzettséget igazoló okmány másolati példányát átadja elektronikus archiválásra (szkennelésre) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán szolgáltatás szervezetének, ahonnan elektronikus archiválás (szkennelés) után visszajuttatják a BGOK-ba. Hatósági alapvizsgával záruló tanfolyami képzések esetében a BGOK illetékes munkatársa végzi a KTI Vasúti Vizsgaközpont felé a vizsgabejelentéseket. Az alapvizsga esetében a lehetséges 2

175 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 967 javítóvizsgát is BGOK illetékes munkatársa jelenti be. A hatósági vizsgával záruló alaptanfolyamok vizsgajagyzőkönyvét a BGOK tanfolyamszervezője átadja elektronikus archiválásra (szkennelésre) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán szolgáltatás szervezetének. A munkáltató szervezet a járművezetői tanúsítványt a megszerzett végzettséget igazoló eredeti okmány alapján állítja és adja ki a munkavállalónak. A tanúsítvány kiállítása számítógépes úton történik, ami egyben a munkáltatói nyilvántartás alapja is. A munkavállaló a vizsgát követően átvett vizsgaigazolást köteles az alapvizsga érvényességi idejéig megőrizni, és szolgálatban a járművezetői engedéllyel együtt magánál tartani, ellenőrzés esetén bemutatni. A jegyzőkönyv bármely adatának eltérése alapján a munkáltató intézkedik az eltérés okának tisztázására, szükség esetén helyesbítésére. Az időszakos vizsga bejelentés folyamatát: - Időszakos vizsga bejelentésének előkészítése; - A vizsgák bejelentése; - Javítóvizsga bejelentése; - Vizsganap áthelyezés és/vagy vizsgatevékenység módosítása; - Munkavállaló foglalkoztatása sikertelen időszakos hatósági vizsga esetén; - Időszakos hatósági vizsgák SAP LSO rendszerében történő rögzítése és vizsgák dokumentumainak kezelése; - Soronkívüli vizsgára bejelentés; a MÁV Zrt. képzési szabályzatának pontja szabályozza. A munkáltató szervezet sikeres vizsga esetén, a vizsgajegyzőkönyv alapján - a korábbi tanúsítvány bevonása mellett - új járművezetői tanúsítványt állít- és ad ki a munkavállalónak. Az új tanúsítvány tartalmazza a korábbi és érvényes időszakos vizsgákra vonatkozó adatokat is. A vizsgajegyzőkönyvet szolgálatban a járművezetői igazolvány mellett kell tartani. A típus-, vonal- ás állomásismeret bejegyzésének és nyilvántartásának szabályai Azt a járműtípust, melynek vezetésére a járművezető érvényes alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik a tanúsítvány 7. számú rovatába a járműtípusra vonatkozó vizsga időpontját és jármű típusengedélyében megjelölt típusjelölést kell bejegyezni. A vonal- és állomásismeret vizsga eredményét a tanúsítvány 8. számú rovatába a vizsga időpontjának és annak a vasútvonalnak, vonalszakasznak, szolgálati helynek a leírását kell bejegyezni, melyre vonatkozóan a járművezető időszakos vizsgát tett, a következők szerint: vasútvonal száma, viszonylata, a vonal vagy a vonalrész, ezen belül a kezdő és a befejező szolgálati hely. A kezdő és a befejező állomást, annak igazolását, hogy a vizsga érvényessége az adott állomásra kiterjed-e, bez (bezár) és/vagy kiz (kizár) szöveggel kell jelölni Amennyiben a járművezető csak állomás(ok) (szolgálati hely, tolatási körzet) tekintetében tett vizsgát, csak az állomás és/vagy tolatási körzet elnevezését lehet bejegyezni. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a típus-, vonal- és állomásismeret számítógépes nyilvántartására is.

176 968 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A tanúsítványban szereplő adatokat, információkat saját munkavállalóikra vonatkozóan a munkáltató szervezetek tartják nyilván számítógépes nyilvántartási rendszerben, amely biztosítja az új tanúsítvány kiállításához szükséges nyilvántartási adatokat is A biztonsági feladatokat ellátó munkakörök azonosítása A MÁV Zrt. a biztonsági feladatokat ellátó munkaköröket a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet alapján, annak megfelelően azonosította. A munkavállalók munkaköri jegyzékében és a SAP rendszerben jelezve vannak a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök Azon munkakörök azonosítása, amelyek a biztonságirányítási rendszeren belül operatív döntéshozatali felelősséggel járnak Az operatív döntéshozatali felelősséggel járó munkaköröket az F.3. Forgalmi utasítás szabályozza. Ezek: Hálózati főüzemirányító Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító Területi főüzemirányító Forgalmi vonalirányító KÖFI irányító (munkaköri katalógus szerint: KÖFI üzemeltetési szakértő) Távközlési diszpécseri tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Távközlési diszpécser) Villamos üzemirányítói tevékenységet ellátó munkavállaló Területi biztosítóberendezési diszpécseri tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Biztosítóberendezési diszpécser) Területi pályalétesítményi diszpécseri tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Pályavasúti diszpécser) Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítási tevékenységét ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: Hálózati rendkívüli küldemények és katonai szállítmányirányító) Központi funkcionális operatív tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: SZIR szakelőadó II.) Területi funkcionális felügyeleti tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: SZIR szakelőadó III.) Területi funkcionális operatív tevékenységet ellátó munkavállaló (munkaköri katalógus szerint: SZIR szakelőadó I.) Vállalkozó vasúti társaság irányítói tevékenységét ellátó munkavállaló (kapcsolattartó) 2.3. A feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretek, készségek biztosítása, orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatok A képzési, oktatási rendszer tartalmazza a munkavállalók kiképzését, rendszeres oktatását, vizsgáztatását és biztonsági továbbképzését is. A Társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalók (2.1. pont) képzésének és továbbképzésének biztosítása érdekében a MÁV Zrt. szerződést kötött a Baross Gábor Oktatási Központtal, valamint megfelelő képzettségű és képesítésű szakembereket alkalmaz. A biztonsági oktatásért, továbbképzésért a Humánerőforrás fejlesztés szervezet, a munkáltatói jogkörgyakorlók és a biztonsági főigazgató felelősek az MSZSZ-nek, illetve a munkaköri leírásuknak

177 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 969 megfelelően. A MÁV Zrt. a segédanyagok között felhasználja a rendelkezésre álló balesetvizsgálati és balesetelemzési oktatási anyagokat, illetve tájékoztatókat is. A fentieken túlmenően a hatályos rendeletben meghatározott közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, illetve a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, egyéb munkakörben tevékenykedő munkavállalókat a BIR-re vonatkozóan évente 0,5 óra oktatásban kell részesíteni a közlekedésbiztonsági oktatásokon belül, melynek célja a BIR-ben leírt folyamatok bemutatása. A biztonsági oktatás célja a közlekedésbizto nsági ismeretek szinten tartása, és a biztonsági kultúra fejlesztése. A rendszeres szakmai oktatások, vizsgáztatások és a biztonsági oktatások rendjét, területeit a MÁV Zrt. Oktatási Utasítása tartalmazza. Az orvosi és pszichológiai vizsgálatok tekintetében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX.18.) Kormányrendelet az irányadó Az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatokat ellátó tevékenységekre történő beosztás minden esetben a képzettségnek és orvosi alkalmasságnak megfelelően történik. A megfelelő kompetenciával rendelkező munkavállaló beosztása a munkáltató felelőssége A feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése és szükség esetén korrekciós intézkedések végrehajtása Minden munkavállalónak meg kell felelni az alkalmazáshoz, a tevékenység ellátásához előírt egészségügyi, fizikai és mentális alkalmassági követelményeknek. A követelmények, feltételek meglétét igazoló dokumentumokat az alkalmazás előtt be kell mutatni, ellenőrizhetőségét biztosítani kell. A Humánpartner szervezetek nyilvántartják az állami és szakmai iskolai képesítést igazoló oktatási intézmény nevét, szakát, a diploma számát, a megszerzett képesítés megnevezését, a szakmai gyakorlat megállapításához szükséges munkahelyeket, munkaköröket, az egészségügyi, fizikai, mentális alkalmasság eredményét. Az alkalmasságot jogszabályban vagy belső utasításban meghatározott időszakonként ellenőrizni kell. Dokumentáció: - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól; - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról; - 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálatok rendjéről.

178 970 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám - 10/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG utasítás a munkavállalók egészségi alkalmasságának rendjével kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról - 9/2015. (II. 20. MÁV Ért. 3.) EVIG utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjéről, a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokról és a balesetveszélyes körülmények között, elsodrási határon belül munkát végzők jegyzékéről - 30/2014. (VI. 27. MÁV Ért. 11) EVIG számú utasítás a MÁV Zrt. Képzési Szabályzatáról - O.1. sz. Oktatási Utasítás; oktatási segédletek; biztonsági tájékoztatók; - A balesetvizsgálatok dokumentációi; - MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szerződés.

179 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 971 O. A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon struktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések

180 972 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Információáramlás biztosítása a Biztonságirányítási Rendszerrel (BIR) kapcsolatban 1.1. A BIR megismertetése a személyzettel, az információk hozzáférhetősége A biztonságirányítási képzést A képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el című a BIR N részét képező eljárás tartalmazza. A fenti eljárásban felsorolt, közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat, illetve a közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, egyéb munkakörben tevékenykedő munkavállalókat a BIR-re vonatkozóan évente 0,5 óra oktatásban kell részesíteni a közlekedésbiztonsági oktatásokon belül, melynek célja a BIR-ben leírt folyamatok bemutatása. A közlekedésbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek körét A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken című a BIK G részét képező eljárás tartalmazza. A BIR hozzáférhető a MÁV Zrt. hivatalos kiadványában (MÁV Értesítő), amely elérhető interneten is: (http-mavertesito.mavinformatika.hu-kozmu-mavut.nsf) 1.2. Az érintett biztonsági személyzet hozzáférése a BIR megfelelő dokumentációjához A BIR-t a normatív utasításokkal azonos módon a MÁV Értesítőben kell kiadni, annak érdekében, hogy az érintett személyzet megismerhesse. A dokumentum hozzáférhető az 1.1. pontban leírt helyen is. A biztonsági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat a munkáltató köteles biztosítani az érintettek számára. 2. Eljárások biztosítása az üzemeltetési információkkal kapcsolatban 2.1. A legfontosabb üzemeltetési információk A mindenkor érvényben lévő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges információkat a munkáltató köteles a munkavállaló tudomására hozni. Ennek módjai elsősorban: utasítások, rendelkezések módosításának átadása (pl. lapcserés módon); parancskönyv útján; elméleti és gyakorlati oktatások keretében. A munkáltató köteles meggyőződni arról, hogy a munkavállaló a szükséges módosításokat saját dokumentációján átvezette, a parancskönyvet tudomásul vette és, hogy az oktatásokon részt vett (oktatási napló kitöltésre került), illetve arról is, hogy munkavégzése során a rendelkezéseket megfelelően alkalmazza. Az ellenőrzés munkafolyamatba építetten, és szúrópróbaszerűen felügyeleti ellenőrzés útján történik A személyzet ellátása az üzemeltetési információkkal A munkavállalókkal az őket érintő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges információkkal a tényleges munkavégzés megkezdése előtt kimutatható módon meg kell ismertetni. Ez a munkáltató felelőssége. A helyszíni gyakorlati forgalmi oktatások megszervezésére és lebonyolítására a 14/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG. sz. utasítás szerint történik

181 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A személyzet információval történő ellátása, szükség esetén másolati példány átadása A személyzet minden tagját el kell látni a rá vonatkozó és a munkavégzéshez szükséges információval. A vasúti járművezetők részére biztosítandó dokumentumokat a P fejezet szabályozza. A forgalmi szolgálat részére biztosítandó a forgalmi irodákban tartandó információk: központilag kiadott utasítások, szabályozások, területi hatállyal kiadott egyéb utasítások, helyi és csomóponti szintű VU-k, rendeletek, kifüggesztendő állandó hirdetmények és egyéb kimutatások, nyilvántartások, a forgalmi szolgálat ellátásához szükséges, a forgalmi irodában tartandó utasítások, rendeletek, szabályozások, valamint a kifüggesztendő hirdetményekés kimutatások állandó gyűjteményéről szóló 16/2014. (IV. 11. MÁV Ért. 6.) EVIG. számú elnök-vezérigazgatói utasítás szerint. A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket - legfeljebb kettő év időtartamra - az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni. A részletes szabályokat az F.2 Forgalmi utasítás pontja tartalmazza. 3. A vasúti szervezetek közötti információ megosztás szabályozása Az Útvonalkönyv összeállításához szükséges adatokat, azok változásait Pályavasúti Ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet biztosítja és bocsátja a vasúti járműveket üzemeltető vasúti szervezetek/vasúti társaságok részére a P fejezet szerint. Operatív ügyekben a hálózati főüzemirányító értesíti a Hálózatot használó vasúti társaságok kapcsolattartóit. A MÁV Csoportra vonatkozóan az üzemi és a technológiai folyamatokat, a MÁV Zrt. pályavasúti (forgalmi) szolgálati helyeire, kapcsolódó infrastruktúrára illetve annak személyzetére vonatkozó adatokat, információkat, a szolgálat ellátására és pályavasúti szolgáltatások nyújtására vonatkozó előírásokat az Állomási Végrehajtási Utasítások (ÁVU) szabályozzák, a 46/2014. (X. 31. MÁV Ért. 20.) EVIG sz. utasítás szerint. Az ÁVU-ból az érintett munkavállalókat kimutatható módon oktatni kell. A vállalkozó vasúti társaságok kapcsolódó tevékenységének ellátására vonatkozó feladatokat ugyancsak az ÁVU- k tartalmazzák. A részletes előírásokat - az 1/2013. (II. 1. MÁV Ért. 4.) ÁVIGH utasítás szerint - az F fejezet tartalmazza. Amennyiben a vasútvállalatok szerződéses kapcsolatban állnak egymással, úgy a kommunikációra vonatkozó szabályozásokat a szerződésben kell leszabályozni. Fentieken túlmenően a hatályban lévő utasítások, a Hálózati Üzletszabályzat és a Hálózat hozzáférési Szerződés rendelkezéseit kell figyelembe venni.

182 974 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A MÁV Zrt. biztonsággal összefüggő belső és külső kommunikációja: Belső kommunikáció: Napi tájékoztató a vállalatvezetés számára Időszakos és éves beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről Külső kommunikáció: Rendkívüli eseményekről jelentés az NKH és a KBSZ számára. Évente tájékoztató az NKH és a KBSZ számára a biztonsági helyzetről, a közös biztonsági mutatók alakulásáról.

183 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 975 P. A biztonsági információk dokumentálásakor alkalmazandó eljárások és formátumok, továbbá a döntő fontosságú biztonsági intézkedések konfigurációjának kezelésére vonatkozó eljárások meghatározása

184 976 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A MÁV Zrt. a biztonsági rendszer minden lényeges részét dokumentálja. A Társaságon belül a vasúti infrastruktúra működtetéséért való felelősséget belső utasítások, a Működési és Szervezeti Szabályzat, a Döntési és Hatásköri Lista és munkaköri leírások szabályozzák. A Társaság vezetése biztosítja a különböző szintek ellenőrzését, a munkavállalókat és azok képviselőit bevonja a munkavállalókat széles körben érintő ügyek egyeztetésébe, a döntések előkészítésébe, és gondoskodik a biztonsági rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről. A Társaság a működésére vonatkozó biztonsági információkat lehetőség szerint elektronikus rendszerekben tartja nyilván, ezzel biztosítva, hogy minden lényeges információ pontos, teljes körű és megfelelően frissített legyen. Az elektronikus rendszerekhez történő hozzáférés, az adatok megismerhetőségével és kezelésével kapcsolatos jogosultságok személyre szabott beállításával megakadályozható a tárolt információkhoz történő illetéktelen hozzáférés. A Társaság a biztonsággal kapcsolatos információk nyilvántartására és kezelésére az alábbi rendszereket működteti: Poszeidon (általános ügyviteli és iktatási rendszer); RES (Rendkívüli Események Információs Rendszere), a vonatok pontosságának értékeléséről és elemzéséről, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG utasítás szerint; SZIR (Szállításirányítási Információs rendszer), a vasúti jármű- és vonatadatok kezeléséréről szóló F.7. számú (37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG utasítás szerint; ZAIR (Záhonyi Automatizált Információs Rendszer) a vasúti jármű- és vonatadatok kezeléséréről szóló F.7. számú (37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG utasítás szerint; PASS2 (Pályahasználat Számlázási és Statisztikai Rendszer), a vasúti jármű- és vonatadatok kezeléséréről szóló F.7. számú (37/2013. (V. 17. MÁV Ért. 16.) EVIG utasítás szerint; PÁVA (Pályavasúti Adattárház rendszer, melynek célja a közlekedés-üzleti és közlekedtetési folyamatok, terv és tényadatok összevetésén alapuló statisztikai elemzése, illetve vezetői döntéstámogatás) a vonatok pontosságának értékeléséről és elemzéséről, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG utasítás szerint; PADISZ (pályalétesítményi hibanyilvántartás), az F.3. utasítás szerint; PÁTER (Felépítmény-karbantartó géplánc munka szükségességére vonatkozó adatok nyilvántartása), a 35/2013. V. 30. MÁV Ért. 15.) EVIG utasítás szerint; PAZAR (a pályahálózat működtető területén bevezetett és elrendelt, valamint a lemondott lassúmeneteket - beleértve az előre tervezett vágányzárakhoz kapcsolódó lassúmeneteket is -területi igazgatóságonként külön-külön, a területi pályafenntartási diszpécserek rögzítik az általuk felügyelt és működtetett elektronikus Pályavasúti Zavarnyilvántartó Rendszerben) az üzemirányítási és operatív irányítási szolgálat nyilvántartásai, az F.3. utasítás szerint SAP (munkavállalókra vonatkozó adatok nyilvántartása);

185 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 977 I. Érvényesítési eljárás az Útvonalkönyv teljességének és pontosságának biztosítására 1. Cél Az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló 2012/757/EU Bizottsági határozat (továbbiakban: EU határozat) által előírt Útvonalkönyv adatszolgáltatás (megfelelő minőségű) biztosítását szolgáló rendszer kialakítása. Ennek keretében szabályozásra kerül a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pályahálózat vonalainak műszaki adataiban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező, az EU határozatban előírt adatokat érintő változások összegyűjtése, rendszerezett kommunikálása a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezetei és a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára. 2. Területi és személyi hatály, felelősség, hatáskör az Útvonalkönyv előkészítéséért Az adatgyűjtési, adatszolgáltatási kötelezettség (vasúti pályahálózatban és az üzemeltetés körülményeiben bekövetkező változások) a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szakmai szervezeteit terheli, ezekről a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezetet kell kimutathatóan értesíteniük (ertekesites. palyavasut@mav.hu elérhetőségen). A Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés feladata a változások rendszerezése, a pályavasúti honlapon történő közzététele és a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező vasúti társaságok opearatív vonatforgalmi ügyekben illetékes kapcsolattartóinak, MÁV Zrt. vasúti járműveit üzemeltető szervezetek és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasút.vbeo@nkh.gov.hu) tájékoztatása. Az Útvonalkönyv teljes körű és hozzáértő módon történő összeállításáért a MÁV Zrt. esetében a vasúti járművet üzemeltető szervezet a felelős, a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet által rendelkezésre bocsátott adatok alapján. A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szakmai szervezetei gondoskodnak arról, hogy átadott dokumentáció tartalma teljes és pontos legyen, az MF számú minőségirányítási folyamatleírás szerint. A mozdonyvezető részére átadott Útvonalkönyv tartalmának teljességéről és pontosságáról a jármű üzemeltetője gondoskodik. 3. Fogalom meghatározás Útvonalkönyv : Az EU határozat meghatározása alapján olyan egységes dokumentum, amely a mozdonyvezetők számára biztosítja a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását azon vonalak esetében, amelyeken dolgozni fognak, és amelyek a munkavégzéssel kapcsolatosak. Az Útvonalkönyvet a vasúti társaság, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezete készíti el a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján. Dokumentáció a mozdonyvezetők számára: a MÁV Zrt. a mozdonyvezetőket, beleértve az önjáró munkagépek vezetőit is, az Útvonalkönyv mellett ellátja a feladataik ellátásához szükséges minden információval és dokumentációval a rendes és korlátozott időszakra, valamint vészhelyzet esetére, egyrészt a kijelölt útvonalra, másrészt a vezetett járműre vonatkozóan. Ezeket az információkat az utasításgyűjtemény tartalmazza.

186 978 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Az EU határozat adatai: az Európai Bizottság 2012/757/EU határozatában meghatározott adatkörök. 4. Az útvonalkönyvben található információk módosítása A pályavasúti honlap Útvonalkönyv adatszolgáltatás menüpontjában közzétett adatokban bekövetkező változások követése és ezek jelzése folyamatos feladat a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szervezetei számára. A változáskövetés és a közzététel az alábbiak szerint történik. A változások típusai: 4.1. Adatváltozás A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság osztályai, illetve a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság területi igazgatóságainak kinevezett munkatársai az EU határozatban és az MF sz. minőségirányítási folyamatleírásban meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokban történő bárminemű változást kötelesek a tudomásukra jutását követően haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton, az adatszolgáltatás vonatkozó dokumentumában a változást átvezetve megküldeni a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet részére (ertekesites.palyavasut@mav.hu elérhetőségre). A változás megküldése azon szervezetet terheli, amelynél az információ létrejön. Az állomási- és nyíltvonali átépítés (mely az MF számú minőségirányítási folyamatleírásban megjelölt, a MÁV Zrt. honlapján közzétett bármely adat(ok)ban változást eredményez) megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal, az átépítéssel érintett pályaszakaszra vonatkozó adatszolgáltatásban illetékes Pályavasúti területi igazgatóság kinevezett munkatársa - az átépítés tényéről, az átépítéssel érintett pályaszakasz szelvényszámainak megjelölésével - tájékoztatja a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítést. Mellékeli az útvonalkönyv adatszolgáltatásban változóparamétert (pl. kitérő elbontás stb.) tartalmazó vágányzári rendeletet. A Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett információkat feldolgozza és a vágányzári rendeletekkel együtt a pályavasúti honlapon haladéktalanul közzéteszi a vasúti társaságok számára. A vágányzári rendelet által tartalmazott információkkal, illetve a vasúti járművek vezetői részére kézbesített parancskönyvvel és írásbeli rendelkezéssel kiegészített útvonalkönyv biztosítja az átépítés ideje alatt az útvonalkönyv adatainak megváltozására vonatkozó információkat a vasúti járművezetők számára. Az átépítés befejezését követően haladéktalanul, legkésőbb 6 munkanapon belül illetve lehetőség szerint még a vasúti pályaszakasz forgalomba helyezését megelőzően a Pályavasúti területi igazgatóság adatszolgáltatásra kinevezett munkatársa az átépítés miatt módosult adatokat tartalmazó dokumentumo(ka)t (pl. aktualizált helyszínrajz, hossz-szelvény ábra, stb.) a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés részére megküldi. A Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés a beérkezett változásokat összegyűjti és a módosított dokumentumokat a pályavasúti honlapon haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) közzéteszi, valamint a változásról értesíti a vasúti társaságokat, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezeteit és a Nemzeti Közlekedési Hatóságot.

187 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Rendszeres felülvizsgálat A változások eseti bejelentésén felül a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szakmai szervezetei a szakmai és illetékességi területükhöz kapcsolódó, az EU határozatban és az MF sz. minőségirányítási folyamatleírásban meghatározott, és a pályavasúti honlapon közzétett adatokat 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal) és november 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően 1 hónappal), részletesen felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményeként tapasztalt változásokról, eltérésekről a felülvizsgálatot követően a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság osztályai, illetve a Pályavasúti területi igazgatóságok kinevezett munkatársai haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül) kötelesek elektronikus úton, az adatszolgáltatás vonatkozó dokumentumában a változást átvezetve megküldeni a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés részére (ertekesites.palyavasut@mav.hu elérhetőségen), az aktualizálást nem igénylő adatokkal kapcsolatban pedig visszajelezni, és megerősíteni azok naprakészségét. A pályavasúti honlapon közzétett módosítások és a pályavasúti szakmai szervezetek által végzett felülvizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentumot a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés 6 havonta, minden év májusának 3. hétvégéig (a nyári menetrend érvénybe lépését megelőzően egy hónappal) és november 2. hétvégéig (az éves menetrend érvénybe lépését megelőzően egy hónappal) elkészíti. Az így létrejött dokumentumot elektronikus úton megküldi a hálózat-hozzáférési szerződéssel rendelkező, az EU határozat által Útvonalkönyv készítésre kötelezett vasúti társaságok, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezetei, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság számára, és a pályavasúti honlapon is elhelyezi A beérkező észrevételek kezelésének eljárásrendje A Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés biztosítja, hogy a vasúti társaságok, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezetei észrevételeket tehessenek az általa közzétett adatok vonatkozásában. A beérkező szakmai jellegű észrevételeket a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés haladéktalanul (legkésőbb 3 munkanapon belül), elektronikus úton továbbítja az észrevételben érintett adatok naprakészségét biztosító szervezet(ek) kinevezett munkatársai részére. A kompetens szervezet a beérkezett észrevételt 10 munkanapon belül felülvizsgálja és elektronikus úton javaslatot tesz a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés részére a beérkezett észrevételre küldendő választervezet szövegezésével kapcsolatban. Az így kapott választervezetet a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés alaki formázást követően 3 munkanapon belül elektronikus úton elküldi az észrevételt tevő vasúti társaság/szervezet számára. A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság szakmai szervezeteinek szakvéleményét nem igénylő észrevétellel (pl. formai vagy informatikai hiba) kapcsolatban a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés készíti el a választervezetet és küldi meg 3 munkanapon belül elektronikus úton az észrevételt tevő társaságok/szervezet számára. Az így beérkezett és elfogadott javaslatokat az Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés azok jellegétől függően teszi közzé a pályavasúti honlapon, illetve értesíti a vasúti társaságokat, a MÁV Zrt. vasúti járművet üzemeltető szervezeteit, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. Az Útvonalkönyv használata során, amennyiben a MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek vezetői az Útvonalkönyv adatai és a tényleges, valóságos helyzet között eltérést észlelnek, kötelesek a munkáltató szakmai szervezetüket értesíteni, az érintett szakmai szervezet pedig köteles az eltérés észlelését követően haladéktalanul értesíteni az Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezetet.

188 980 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Az észrevétel kivizsgálása a vasúti társaságoktól érkező észrevétellel megegyező, fentiekben ismertetett eljárás keretében történik. 5. Formai követelmények a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítéshez beérkező változásbejelentéssel szemben: A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság osztályaitól, illetve a Pályavasúti területi igazgatóságok kinevezett munkatársaitól érkező, az EU határozat adataiban bekövetkező változások bejelentése elektronikus úton történik a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés központi elérhetőségére (ertekesites.palyavasut@mav.hu). A változást a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság osztályai, illetve a Pályavasúti területi igazgatóságok kinevezett munkatársai jelentik be az értesítő levélhez csatolt, az adatszolgáltatás vonatkozó dokumentumában, melyben a változást átvezetésre került. A bejelentés érvényessége érdekében a bejelentő a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés részére küldött elektronikus levél címzettjei közé felveszi a bejelentő szervezet vezetőjét is. 6. A mozdonyvezetők valós idejű tájékoztatása A mozdonyvezetők valós idejű tájékoztatása a vonal vagy a vonal menti berendezéseknek az Útvonalkönyv szerinti leírásában bekövetkezett változásáról a pont szerinti módosítás mellett a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság forgalmi szolgálata által kézbesített írásbeli rendelkezéssel, illetve szóbeli információkkal történik (pl. mozdonyrádión, mobiltelefonon.) A tudomásulvételt szóbeli rendelkezés esetén is vissza kell igazoltatni, és a rendelkezést a legrövidebb időn belül parancskönyvi rendelkezésben is meg kell ismételni. Ezt a tájékoztatási formát az Útvonalkönyv módosításáig fenn kell tartani. A járművek üzemeltetője felelős azért, hogy a változásokról a járművezetők egységes formában kapjanak tájékoztatást, bármely hálózaton, vonalon közlekednek. 7. Mozdonyvezetői utasításgyűjtemény Az utasításgyűjtemény tartalmazza a kijelölt útvonalra, és az ilyen vonalakon használt járművekre vonatkozó követelményeket a normál helyzetre, a korlátozott üzemmódra és a vészhelyzetre, egyrészt a közös szabályok és eljárások, másrészt a hálózatra vonatkozó szabályok és eljárások szempontjából. Az utasításgyűjtemény tartalmának pontosságáért a MÁV Zrt. munkanyelvén (magyar nyelven) és teljességéért a járművet üzemeltető szervezet, azon dokumentumok és információk pontosságáért és teljességéért, melyek elkészítése és aktualizálása a MÁV Zrt., mint hálózatüzemeltető felelősségi körébe tartozik, a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság felelős. Ha az utasításgyűjtemény körébe tartozó bármely dokumentum nem magyar nyelven készült, lefordításáért ugyancsak a járművet üzemeltető szervezet a felelős. Az utasításgyűjteményt a vontató járművet és önjáró munkagépet üzemeltető vasúti szervezet a mozdonyvezető/járművezető szolgálatba jelentkezési helyén, nyomtatott dokumentumokban biztosítja, mely tartalmazza: a személyzet személyi és vagyoni biztonságával, jelző és ellenőrző-irányító rendszerekkel, a vonat működésével (beleértve a korlátozott üzemmódot is), vontatással és járművekkel,

189 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 981 eseményekkel és balesetekkel kapcsolatos eljárásokat, valamint 1. függelékként a kommunikációs eljárás rendjét, 2. függelékként a nyomtatványgyűjteményt. Az üzemeltető az utasításgyűjteményből a következő utasításokat adja át a mozdonyvezetőknek személyes használatra: F.1. sz. Jelzési Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás függelékei, E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére, E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás, E.101. sz. Általános Utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére, E.106. sz. Utasítás a nem MÁV által üzemeltetett legfeljebb 1100 V feszültségű villamos felsővezeték közelében teljesített szolgálat ellátására, Műszaki táblázatok I-II kötet, Balesetvizsgálati utasítás, Válságkezelési és válságkommunikációs utasítás, D.4. sz. Utasítás a téli időjárás alkalmával követendő eljárásról, A homokoló berendezés műszaki leírása ((ha a jármű azzal el van látva), A hőnfutásjelző aktiválása esetén követendő eljárás (ha a jármű azzal el van látva). 8. A vonal és a munkavégzésre kijelölt vonalhoz kapcsolódó, pályamenti berendezések leírása Az Útvonalkönyv adatszolgáltatás folyamatát, adattartamát, a vasútvonalak felsorolását és a kapcsolattartók személyét részletesen az MF folyamatleírás szabályozza. 9. Kapcsolódó dokumentumok 70/2012. (XII.20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. Az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló 2012/757EU Bizottsági határozat MF számú minőségirányítási folyamatleírás. II. Vasúti járművezetői tanúsítvány 1. A tanúsítvány kiállítása, kiadása, felfüggesztése, visszavonása Vasúti járművezetői tanúsítvány alatt minden esetben a 2010/36/EU Bizottsági Rendelettel módosított 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti formájú, és - az országos engedéllyel rendelkező vasúti járművezető tanúsítványa kivételével - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendeletnek megfelelő tartalommal kiállított tanúsítványt értjük. A vasúti járművezetőnek jogszabályban meghatározott kivételekkel és feltétellel szolgálata során járművezetői tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, azt a vasúti járművezetői igazolványra vonatkozó előírások szerint magánál kell tartani. A tanúsítvány a vasúti járművezető azon dokumentuma, amely igazolja az általa vezethető járműtípusokra, nyelvismeretre és infrastruktúra ismeretekre vonatkozó

190 982 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám képesítés megszerzését, a járművezetésre való alkalmasságát a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet szerint. A 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelete 12. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lehetőség igénybevétele (különleges áruszállító vasúti jármű kivételes, egyszeri közlekedtetése a tervezett útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvány hiányában) csak a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság előzetes engedélyével lehetséges. A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság területi igazgatóságai (továbbiakban munkáltató szervezet) a vasúti járművezetői tanúsítványt a vele munkaviszonyban álló azon munkavállalója részére állítja ki, aki - a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: KR.) foglaltak szerint a vasúti járművezetői engedélyhez szükséges alapvizsgát letette, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: ER.) szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványa érvényes, és abban vasúti járművezetői munkakör betöltésére alkalmas minősítés szerepel, valamint - a 22/2010. (XII.20.) NFM rendelet szerinti 3. szintű szóbeli kommunikációra képes magyar nyelven. A tanúsítvány kiállításának alapja - az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás, - az időszakos vizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv, - nyelvtudást igazoló dokumentum, - más vasúti társaságtól, infrastruktúra üzemeltetőtől érkező új felvételes munkavállalók esetében a társaság/üzemeltető által a munkavállaló részére kiadott Kiegészítő Tanúsítvány Másolata dokumentum. A tanúsítvány a 22/2010. (XII. 20. ) NFM rendelet 2. számú mellékletében felsorolt adatokat tartalmazza, a következő kiegészítéssel, illetve eltéréssel: - a kiállítás napja rovatba (a tanúsítvány kiállításának időpontja) a tanúsítvány tényleges kiállításának dátumát (év, hónap, nap) kell bejegyezni. - az érvényesség vége rovatba (a tanúsítvány lejáratának időpontja) az alapvizsga eredményét igazoló vizsgaigazolás kiállításának dátumától számított 3 év dátumot kell bejegyezni (év, hónap, nap). - a tanúsítvány RU/IM rubrika, a másolat VT/PM rubrika helyébe a MÁV logója kerül (szárnyaskerék és MÁV szöveg) - a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatba (azon vasúti társaság neve és címe, amely számára a vasúti járművezető vezetésre jogosult) a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés bejegyzést kell tenni. A munkavégzés rovatba azon területi központ nevét kell bejegyezni, ahol a járművezetőt foglalkoztatják, a postacím rovatba pedig a területi központ postacímét kell bejegyezni. - a kiállító szervezet rovatba (a kiállító munkáltató neve) annak a szervezetnek a postacímet is tartalmazó bélyegzőlenyomatát kell elhelyezni, amely a tanúsítványt ténylegesen kiállította. - a munkáltató által adott hivatkozási szám rovatba (a munkáltató által a munkavállaló azonosítására kijelölt hivatkozási szám) a munkavállaló törzsszámát kell bejegyezni. - nem kell kitölteni a tanúsítvány jogosultjára vonatkozó postacím, település, ország rovatokat. - A vezetési kategóriák rovatot (azon kategória, amelyben a tanúsítvány jogosultja vezetésre jogosult) a vizsgaigazolás, illetve az időszakos vizsga jegyzőkönyv szerint kell kitölteni. - a mozdonyvezető az alábbi járművek vezetésére jogosult rovatot (azon járműtípus vagy típusok, amelyek vezetése a tanúsítvány jogosultja számára engedélyezett), valamint az infrastruktúrák bejegyzésére szolgáló rovatot (azon vasúti pályahálózatok és vasúti pályák, amelyeken a tanúsítvány jogosultja számára a vezetés engedélyezett) a BIR 13. pontja szerint kell kitölteni.

191 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A tanúsítvány kitöltésére vonatkozó egyéb információk: o az üresen maradó rovatokba **** jeleket kell tenni. o a nyelvismeret (magyar állampolgároknál a magyar nyelv kivételével), a típus és az infrastruktúra rovatokban be kell jegyezni a vizsga időpontját, és az azt követő nyelvismeretre, típusra, vagy infrastruktúrára vonatkozó bejegyzést követően az érvényesség időpontját, ami az időszakos vizsga napjától számított 3 év. o a munkáltató/foglalkoztató adatai rovatok közül a Pályahálózat-működtető rovatba kell X jelet tenni, a másik rovatot üresen kell hagyni. - Fényképpel kapcsolatos megkötések (a géppel olvasható úti okmányokról szóló sz. ICAO-dokumentum évi kiadás IV. szakaszának 11. függelékében található előírások összefoglalása): A fényképnek a teljes arcot kell mutatnia, szemből, nyitott szemmel; A fényképen a személy egész arcának kell látszania, a haja felső részétől a válláig; A fényképet sima fehér vagy tört fehér háttér előtt kell készíteni, kerülni kell az árnyékok képződését az arcon vagy a háttérben; Az arcot természetes arckifejezéssel (zárt szájjal) kell lefényképezni; A fényképen szereplő személy nem viselhet színezett lencséjű napszemüveget vagy vastag keretes szemüveget, a lencséken a fény nem tükröződhet vissza; A fényképen szereplő személy nem viselhet sapkát, kendőt, kalapot, a hatóságok által elfogadott eseteket kivéve; A fényképnek szokványos kontraszttal és megvilágítással kell készülnie. - A fénykép valóságáért a kérelmező felelős. A tanúsítvány a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság tulajdona, azt térítésmentesen kell kiadni, új tanúsítvány kiadása vagy a munkaviszony megszűnése, más vasúti társasághoz kerülés esetén azt a munkáltató szervezet részére le kell adni. A járművezetői tanúsítvány kiállítása mellett a munkáltató szervezet feladatkörébe tartozik a vasúti járművezetői tanúsítványok megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata. A tanúsítványról a 2010/36/EU rendelet III. mellékletének megfelelő formátumú és adatokat tartalmazó hiteles másolatot a munkavállaló kérésére a munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkáltató szervezet adja ki. A másolatban csak a nyilvántartásban szereplő és érvényes adatok (vezetési kategória, korlátozások, nyelvismeret, típusismeret, infrastruktúra ismeret) szerepelhetnek. A kiadott tanúsítványba bejegyzést nem lehet tenni, a tanúsítvány bármely adatának megváltozása, új vizsga esetén a korábbi tanúsítvány bevonása mellett új tanúsítványt kell kiállítani. A munkáltató szervezet haladéktalanul új tanúsítványt ad ki, ha annak jogosultja vasúti járműre, vasúti pályára vagy pályahálózatra vonatkozó szakismereti és alkalmassági vizsgát szerez, vagy a meglévő ismereteit újabbakkal egészíti ki, továbbá a tanúsítványban szereplő adatok megváltozása, a tanúsítvány elvesztése, megrongálódása estén, a visszavont tanúsítvány helyett.

192 984 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A tanúsítvány érvényességét munkáltatói jogkörgyakorló jogszabályban meghatározott esetekben legfeljebb 6 hónapos időtartamra felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, ha a felfüggesztés megszüntetésének feltétele a felfüggesztés időtartamán belül nem teljesül. A vasúti járművezetői tanúsítványt egy eredeti példányban kell kiállítani. A vasúti járművezetői engedély felfüggesztéséről, illetve visszavonásáról mind a munkavállaló, mind a munkáltató kap határozatot. Munkáltató feladata és felelőssége ellenőrizni, hogy a felfüggesztett vagy visszavont vasúti járművezetői tanúsítvánnyal rendelkező munkavállaló ne végezzen munkát! A munkáltató szervezet köteles a járművezető munkaviszonyának megszűnése esetén a tanúsítványról hiteles másolatot adni. A hiteles másolat a 2010/36/EU Bizottsági Rendelet szerinti mintának felel meg. A Humánerőforrás Igazgatóság a munkáltató szervezetek adatszolgáltatása alapján személyre szóló nyilvántartást vezet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő biztonsági munkakört betöltő munkavállalókról, az alapképzéssel betölthető munkakörök esetében a 19/2011.(V. 10.) NFM rendeletben meghatározott munkaköri elnevezéssel. A vasúti járművezető munkaviszonyának megszüntetéséről a munkáltató szervezet a munkaviszony megszűnésének időpontjának feltüntetésével, a munkaviszony megszűnése napjától számított öt napon belül tájékoztatja a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. 2. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges képzési feltételek A vasúti járművezetői tanúsítvány kiállításához szükséges alapvizsgákra, az időszakos vizsgák gyakoriságára, a vizsgák érvényességére vonatkozó feltételeket a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet tartalmazza. 3. Érdekegyeztetés Ha a vasúti járművezető vitatja a Társaságnak a tanúsítvány kiállításával, megújításával, felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos döntését, akkor 30 napon belül egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. Az egyeztetésen a munkáltatót a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjére vonatkozó belső utasításban meghatározott, a munkavállaló felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető képviseli. Az egyeztetés során a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, melyet a munkavállaló kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásba kell foglalni. Az egyezség a főtevékenységi kör vezetőjének - az egyezség megkötésétől számított 15 napon belül történő jóváhagyásával lép hatályba. Az egyezség jóváhagyása esetén az abban foglaltakat a munkáltatói jogkörgyakorló haladéktalanul végrehajtja. Amennyiben az egyeztetés a munkavállaló kezdeményezésének napjától számított 30 napon belül nem vezet eredményre, a munkavállaló a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kérheti a döntés felülvizsgálatát. A MÁV Zrt. a szükséges információk, dokumentumok soron kívüli megküldésével segíti a Hatóságot döntésében. A jogerős döntést a MÁV Zrt. haladéktalanul végrehajtja.

193 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Dokumentáció évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról - 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól (továbbiakban: KR) - 203/2009. (IX. 18. (Korm. rendelet a vasúti közlekedéssel összefüggő munkakörüket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről (továbbiakban: ER) - 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a vasútbiztonsági rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról - 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) EVIG számú utasítás a munkáltatói jogkörgyakorlás rendjéről - 41/2011. (MÁV Ért. 21.) EVIG számú utasítás a Baross Gábor Oktatási Központ tanulmányi és vizsgaszabályzatáról - 73/2010. (MÁV Ért. 37.) EVIG számú utasítás az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról - 22/2010. (MÁV Ért. 9.) EVIG számú utasítás a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának végrehajtásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátására - A MÁV Zrt. Munkavédelmi Szabályzata (65/2009. (MÁV Ért. 28.) vezérigazgatói utasítás) A tanúsítvány és a tanúsítvány másolatának nem méretarányos mintáját a 2010/36/EU rendelet szerint a következő ábrák tartalmazzák.

194 986 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

195 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 987

196 988 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

197 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A járművezetők ellenőrzése A vasúti járművezetőknek szolgálatuk ellátása során maguknál kell tartaniuk a vasúti járművezetői tanúsítványt. Ennek ellenőrzése személyes feljelentkezéskor munkafolyamatba építetten, szolgálatvégzés közben szúrópróbaszerűen, vezetői és hatósági ellenőrzések során történik. A vezetői ellenőrzések a G eljárásban foglaltak szerint történnek. Egyéb vonatkozásban tartott ellenőrzésekkel kapcsolatban a közlekedésbiztonsági ellenőrzések végrehajtására vonatkozó utasítás a mérvadó. A vasúti járművezetők kötelesek jelezni, amennyiben eltérést, hibát észlelnek a tanúsítványon. Amennyiben ezek ellenőrzés során derülnek ki, de a munkavállaló más módon (pl. vizsgaigazolás) igazolni tudja, hogy jogosult a munkavégzésre, akkor szolgálatát a munkaidő-beosztás alapján befejezheti, ugyanakkor köteles javított tanúsítvány kiadását kérni. Következő szolgálatát csak ennek birtokában kezdheti meg. Abban az esetben, ha a vasúti járművezető a tanúsítványt szolgálata során feljelentkezéskor, vagy ellenőrzéskor bemutatni nem tudja, azonnali leváltásáról kell gondoskodni. 2. Feltételhiány esetén követendő eljárás A KR és a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló mindenkor hatályos rendelet (továbbiakban ER) szerinti feltételek hiánya esetén a Társaság az érintett személy vasúti járművezető munkakörben történő foglalkoztatását azonnali hatállyal felfüggeszti, a tanúsítványt visszavonja. 3. A dokumentumokkal szembeni követelmények A dokumentumok lehetnek - normatív utasítások (szabályzatok): olyan, meghatározott formában és eljárásrendben alkotott társasági szintű szabályozás, amely tartósan vagy átmeneti jelleggel jogokat és kötelezettségeket állapít meg a társaság egésze, vagy annak egy, vagy több szervezete, illetőleg a munkavállalók meghatározott csoportja tekintetében. A normatív utasítás a társaság üzleti és funkcionális folyamatait szabályozza a folyamat-szervezés általános követelményeinek megfelelően. - munkautasítások: munkautasításnak a munkáltató jogkör gyakorlásának részeként, az alá- és fölérendeltségi viszony alapján kiadott rendelkezéseket kell tekinteni. Ezen munkautasításokra a 41/2014. (IX. 05. MÁV Ért 17.) EVIG sz. utasítás hatálya nem terjed ki. A MÁV Zrt. működését biztosító normatív utasítások kiadása eljárásrendjének, az utasítások tartalmi és formai követelményeinek társasági szintű szabályozását a 41/2014. (IX. 05. MÁV Ért 17.) EVIG sz. utasítás tartalmazza. A munkautasítások jellemzően tartalmazzák az azokban szabályozott dokumentumok tartalmi, formai követelményeit. Ahol ez hiányzik, a munkautasításnak a következő formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni: - a munkautasítást kiadó munkáltató szervezet megnevezése, legalább az első oldalon, - azonosító szám, legalább az első oldalon, - változat, minden oldalon, - hatályba lépés, kiadás dátuma, - oldalak beszámozása, - mellékletek felsorolása (ha vannak), - a munkautasítást kiadó munkáltató aláírása.

198 990 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 4. Munkautasítások készítése, kiadása, kezelése A belső anyagok jóváhagyását és kiadását a Döntési Hatásköri Listában (MSZSZ melléklet) meghatározott beosztású személyek a saját hatáskörükben, az Iratkezelési Szabályzat szerint végzik. A papír alapú dokumentumok elosztási listáját a kiadó szervezeti egység határozza meg, illetve az végzi el a listában meghatározott egységek, illetve személyek részére az elosztást is (szignálás vagy elosztási jegyzék alapján). A jóváhagyott iratok egy eredeti példányát és az elosztási listát (címjegyzéket) azok kiadója, vagy az elosztásért felelős szervezeti egység vezetője (titkárság) őrzi meg. Indokolt esetben a dokumentum felhasználója a kapott anyagot tovább oszthatja a saját beosztottai közül azoknak, akiknek ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben neki is elosztási listát kell készítenie (szignálás a dokumentumon). ( Családfa-elv.) Elektronikusan kiadott/tárolt dokumentumok esetén a kiadónak kötelessége mindazokat, akiknek az adatokat szánja közvetlen, vagy közvetett úton értesíteni az anyag létrehozásáról, (elektronikus) tárolási helyéről, hozzáférhetőségéről. 5. Munkautasítások módosítása Amennyiben egy dokumentummal kapcsolatban a használónak vagy az integrált irányítási vezetőnek tartalmi módosítási igénye van, akkor azt írásban kell eljuttatnia az eredeti irat jóváhagyójának. A módosítási igény a rendszerdokumentáció esetében az éves felülvizsgálat bejegyzésével és jóváhagyásra előterjesztésével is teljesíthető. A jóváhagyással az éves felülvizsgálat elfogadása megtörtént. A javaslat benyújtója a módosítási igényét, javaslatát indokolni köteles. Javaslatának megfogalmazásához figyelembe kell vennie a kapcsolódó részterületeket, folyamatokat is. A módosító javaslat elbírálása: Az eredeti dokumentum kiadója a módosító javaslatot - szükség esetén a javaslat benyújtójával közösen - megvizsgálja, és dönt a módosítás elrendeléséről (engedélyezéséről), vagy megtagadásáról. Döntése előtt - ha szükségesnek tartja más munkavállaló véleményét is kikérheti. Teendők a módosító javaslat elfogadása esetén: A dokumentum kiadója - ha szükségesnek látja, munkacsoportot hozhat létre (vagy megbízhatja a javaslat benyújtóját), amely kidolgozza és megfogalmazza a módosítás szövegét. A módosítást kidolgozhatja a módosítási javaslat benyújtója egyedül is. Az eredeti anyag kiadója az új változatot - ha egyetért vele - aláírja és kiadja. A kiadás időpontjában az előző változat automatikusan érvényét veszti. Önálló azonosítóval rendelkező dokumentum bármely részén vagy részein végrehajtott módosítás, változtatás esetén az egész dokumentum módosítottnak tekintendő, tehát az egész dokumentum - annak minden oldala - a soron következő változatszámot/törést kapja. Ennek megfelelően: - egy irat minden oldalán csak azonos változatszám/törés szerepelhet, - változás esetén dokumentumot csak egyben szabad cserélni, (még akkor is, ha vannak benne változatlan tartalmú oldalak, lapok.) A kiadó az érvénytelenné vált változat törzspéldányának első lapjára ráírja, hogy ÉRVÉNYTELEN, ráírja a módosítás időpontját, hozzáfűzi a módosítást kérő javaslatot, és az érvényes dokumentumoktól elkülönítve, legalább 5 évig megőrzi. A dokumentumoknak mindig az érvényes és jóváhagyott változatát/törését kell használni. Ezért: - Mindazon személyek, akik az anyag bármely papír alapú változatát kiadták, vagy továbbadták, felelősséggel tartoznak azért, hogy az új változat kiadásakor, illetve kézhez vételekor az új változatot is továbbítsák mindazon személyek részére, akiknek a megelőző változatból juttattak.

199 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Mindenki, aki egy dokumentum papír alapú változatát megkapja, maga felel azért, hogy az új változat átvételekor az előző változatot megsemmisítse, vagy érvénytelenítve, az érvényesektől elkülönítve a számára szükséges ideig tárolja. Az A3. sz. Utasítás alapján kezelt dokumentumoknál módosításra nincs lehetőség. Változás esetén új dokumentumot kell kiadni, és a megelőzőt ebben hatálytalanítani kell. Teendő a módosító javaslat elutasítása esetén: Amennyiben az eredeti dokumentum kiadója a módosító javaslatot nem fogadja el, akkor erről a tényről értesíti a javaslat benyújtóját. 6. A feljegyzések, bizonylatok (a továbbiakban: bizonylatok) A bizonylatok készülhetnek papíron, vagy elektronikus adathordozón. A bizonylatoknak ki kell elégíteniük: - a minőségirányítási folyamatleírásokban előírt tartalmi, valamint - a jelen leírásban előírt formai, azonosítási és tárolási követelményeket. Az integrált irányítási bizonylatok készítésére általában formanyomtatványokat használunk. Ezeket alapvetően a készítőjük és a jóváhagyójuk alakítják ki a felhasználó szakterület munkatársának véleményét figyelembe véve. A bizonylatokat, formanyomtatványokat a fejlécükben található azonosító számmal kell ellátni. Érvénybe léptetésük előtt a szakterületi vezetőknek kell jóváhagyni és elhelyezni a Bizonylati Albumban. A kereskedelemből beszerzett bizonylatokat, formanyomtatványokat az azokon feltüntetett jelzéssel, nyomtatványszámmal kell azonosítani. Feljegyzések készülhetnek kötetlen formátumban is. Valamennyi bizonylatnak a következőkkel kell rendelkezniük: - cím, megnevezés, - bizonylat-azonosító - egyedi azonosításra alkalmas jel (betű, szám, sorszám, jel), amely lehetővé teszi az azonos bizonylatszámú bizonylatok rendszerezését, megkülönböztetését. - a kiállító neve, aláírása, - dátum. A feljegyzés, bizonylat lényegi része, tartalma egyértelmű, jól olvasható és világos szövegezésben készüljön. Mind a készítés, mind az ellenőrzés (ha elő van írva) az illető bizonylaton az arra kijelölt helyen a jogosult aláírásával és dátumozásával történik. Aláírás és dátum nélküli bizonylat érvénytelen. A feljegyzéseknek olyan egyértelmű megjelöléssel, információval, adattal kell rendelkezniük, hogy azok egyértelműen összerendelhetők legyenek a feljegyzésen szereplő eseménnyel, anyaggal. Az elkészült feljegyzés eredeti példányát rendszerezve tárolják, és biztosítják, hogy a feljegyzések - az előírt megőrzési időn belül - betekintés céljából visszakereshetők legyenek. Megőrzési idő 3 év, amennyiben egyéb szabályozó dokumentum nem ír elő ennél hosszabb időtartamot. A kötelező vagy egyéb módon előírt megőrzési időtartam lejárta után a feljegyzéseket úgy kell selejtezni, hogy a feljegyzéseken tárolt információk illetéktelen kezekbe ne kerülhessenek. 7. Külső dokumentumok Feladataik ellátásához a Zrt. vezetősége a munkatársak rendelkezésére bocsátja a következő kiadványokat: - Magyar Közlöny,

200 992 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám - Szabványügyi Közlöny, - MÁV Zrt. Értesítője. A MÁV Zrt. tevékenységével kapcsolatos külső dokumentumok (törvények, rendeletek, szabványok, utasítások): - megjelenésének, érvényességének figyelése, - beszerzésére történő intézkedés (WEB lapról letölthetőket az ügyintéző tölti le.), - elosztása, - visszavonása az azokat használó szervezeti egységek vezetőinek (titkárságok) feladata. Annak érdekében, hogy az érvényes külső dokumentumok az azokat használó munkatársak számára hozzáférhetőek legyenek, a tárolásuk és nyilvántartásuk az adott szervezeti egységnél történik. Az MSZ és a MÁV Szabványok jegyzéke a Szabványtestületek honlapjáról letölthető (az érintett ügyintézők töltik le). Itt a hatályosság is nyomon követhető. A külső dokumentumokról a tárolás helyén jegyzéket kell készíteni, és azt naprakészen kell vezetni. Az elkészítésért és a vezetés ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. Egyéb dokumentumok Minden egyéb iratot és adatot a MÁV Zrt. valamint az érintett leányvállalati csoport Iratkezelési Szabályzatáról szóló 57/2014. (XII. 19. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás szerint kell kezelni. A dokumentumok melléklete A mellékleteknek saját azonosítóval, változatszámmal, dátummal és aláírással kell rendelkezniük. Az azonosítónak utalnia kell arra, hogy az adott melléklet mely dokumentumhoz tartozik. A dokumentumok kezelésével és változtatásával kapcsolatos szabályok a mellékletekre is érvényesek, az alábbi megkötéssel: - az a dokumentum, amelyhez melléklet tartozik, csak valamennyi mellékletével együtt érvényes. Erre a dokumentumok elosztásakor különös figyelmet kell fordítani. - a melléklet az őt meghívó (fő) dokumentumtól függetlenül, külön is változtatható. - több dokumentumot tartalmazó dokumentum gyűjtemény tartalomjegyzékében, illetve változási jegyzékében az egyes dokumentumok mellékleteit is fel kell sorolni, mégpedig az azonosítójukkal és az érvényes változatszámukkal együtt. 8. Informatika A MÁV Zrt. szervezetei, munkavállalói -en vagy az FTP-n keresztül tarthatják a kapcsolatot. A biztonságirányítási rendszer alapdokumentumai az Intraneten, központi szerveren is megtalálhatóak. Ezekhez a könyvtárakhoz minden rendszerbe kapcsolt számítógépről biztosítani kell az olvasási hozzáférést. Ennek felelőse a helyi vezető. Azt, hogy az Intranetre ki jogosult anyagot feltenni, az integrált irányítási vezető határozza meg. Az Intraneten és az FTP rendszeren egyéb anyagok is megtalálhatók. A rendszerek védelmét a belépést biztosító jelszavak adják meg. A rendszereket, a gépek felügyeletét a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. látja el. 9. Döntő fontosságú információk A vállalat biztonságos működése szempontjából döntő fontosságú információnak az E. fejezetben felsorolt biztonsági szempontból kritikus eljárásokkal és feladatokkal kapcsolatos adatokat kell tekinteni. A döntő fontosságú információk kezelését az SZMSZ-ben meghatározott felelősségi körök szerint kell végezni.

201 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 993 Q. Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre

202 994 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Eljárás baleset, váratlan esemény, balesetveszélyes helyzet és más veszélyes esetek bejelentésére esetén 1.1. Bejelentés, naplózás, kivizsgálás, elemzés Balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek (továbbiakban együtt: rendkívüli események) bejelentésének, dokumentálásának rendjét a Hálózati Üzletszabályzat, a Hálózat-hozzáférési Szerződések, valamint e dokumentumok alapján a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. I. 24. MÁV Ért. 1.) elnök-vezérigazgatói utasítás (továbbiakban: válságkezelési utasítás) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 4767/2/2012. NKH szám alatt jóváhagyott Balesetvizsgálati Utasítás (továbbiakban Balesetvizsgálati utasítás) tartalmazza. A rendkívüli események kivizsgálásának és a vizsgálat megállapításai felhasználásának szabályait a Balesetvizsgálati Utasítás tartalmazza. A bejelentés naplózása, nyilvántartása Rendkívüli Események információs Rendszerében (továbbiakban: RES) történik, a vonatok pontosságának értékeléséről és elemzéséről, valamint a rendkívüli események információinak kezeléséről és elemzéséről szóló 28/2012. (V. 18. MÁV Ért. 12.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás (továbbiakban: RES utasítás) szerint. A rögzített adatok adattartamát, pontosságának ellenőrzési rendjét a RES utasítás szabályozza. Balesetekre, váratlan eseményekre, balesetveszélyes helyzetekre és más veszélyes esetekre vonatkozó adatok elemzése statisztikai és vezetői döntés-előkészítő jellegű. Az elemzés területszerűen és feldolgozási időszakonként (nap, hét, hónap, negyedév, félév, év, menetrendi időszak, tetszőleges időszak) történik. Az adatgyűjtési és rögzítési feladatok részletes szabályait a RES utasítás 7.4. melléklete tartalmazza, ami szerint: Az adatgyűjtés elve: A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos alapinformációkat a MÁV Zrt. különböző szakterületeinek, illetve a MÁV Zrt.-n kívüli vasúttársaságok jogosultsággal rendelkező munkatársai gyűjtik össze az F. 3. sz. Utasítás MÁV Zrt. szakterületeire vonatkozó pontjainak, a Balesetvizsgálati Utasítás, valamint a mindenkor érvényben lévő a témakörhöz kapcsolódó vezérigazgatói utasításoknak megfelelően. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatban összegyűjtendő adatok: Az esemény bekövetkezésének az időpontja: (esemény kezdete) év, hó, nap, óra, perc Az esemény befejeződésének az időpontja: (esemény vége) év, hó, nap, óra, perc Helymeghatározás: a MÁV Zrt. vasútvonala sorszámának, vagy egyéb helymeghatározó kód, valamint a szolgálati hely 5 karakteres statisztikai számának a megadásával történik. Ha az esemény két szolgálati hely között a nyílt vonalon vagy a szolgálati hely környezetében következik be, akkor a szöveges részben kell a helyet pontosan leírni. Az esemény oka: a bekövetkezett rendkívüli esemény (mint jelenség) leírása,

203 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 995 az esemény bekövetkezésekor a külső körülmények (a vizsgálat elősegítése érdekében) a rendkívüli esemény bekövetkezésének okai (bármely időpillanatban megismert adatok közlése) a tett és a tervezett intézkedések (a különböző szakágak, vasúttársaságok, hatóságok összehangolt helyreállító munkájának elősegítésére) Az esemény következményei: a személyek, járművek, pályalétesítmények, gépi berendezések és egyéb tárgyi eszközök sérülése vagy megrongálódása (személyek halála, állatok elhullása is) vonatkésés esetén összesítés készítése (személyszállító- és tehervonat bontásban, a késett vonatok darabszáma és a késési percek) a szöveges részben fel kell sorolni a kiemelt termékcsoporthoz tartozó késett vonatokat, vonatszámonként a hozzá tartozó késési perccel (pl.: IC , stb.) ugyancsak a szöveges részben szerepeltetni kell a hiba bejelentési sorszámokat is, amelyeket a diszpécser szolgálatok adnak ki A rendkívüli események (vasúti balesetek és más vasúti események jelentése a nemzeti testületeknek A Közlekedésbiztonsági Szervezetnek (nemzeti vizsgáló testület) történő jelentés A Társaság Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóságának üzemirányító központja gondoskodik: az eseményre vonatkozó bejelentések folyamatos fogadásáról, az eseménynek a közlekedésbiztonsági szerv részére történő haladéktalan bejelentéséről, a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet szerint. Az értesítés távbeszélőn, a MÁV Zrt. levelező rendszerén és SMS formában történik. A távbeszélőn adott értesítésről hangfelvétel készül, és azt így tartjuk nyilván, az egyéb értesítési formákban a nyilvántartás a rendszer sajátosság ainak megfelelően történik. Az előzőeken kívül a Biztonsági főigazgatóság napi tájékoztató jelentést is küld az előző nap vagy hétvége rendkívüli eseményeiről, az pont szerint. A napi jelentés tartalmát válságkezelési utasítás tartalmazza Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (nemzeti vasútbiztonsági hatóság) történő jelentés A Társaság Biztonsági főigazgatóságának vasútbiztonsági szervezete munkanapokon napi tájékoztató jelentést küld elektronikus úton a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. A napi jelentés tartalmát válságkezelési utasítás tartalmazza. Az éves biztonsági jelentés tartalmazza az előző év rendkívüli eseményeit, a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet szerint.

204 996 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 2. Eljárások 2.1. A nemzeti vasútbiztonsági hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) és a nemzeti vizsgáló testület (Közlekedésbiztonsági Szervezet) által, valamint az ágazati/belső vizsgálatok során megfogalmazott ajánlások értékelésére és végrehajtására A nemzeti vasútbiztonsági hatóság (NKH) és a nemzeti vizsgáló testület (KBSZ) ajánlásait, valamint a MÁV Zrt. Biztonsági főigazgatóság vasútbiztonsági szervezet által a rendkívüli események kivizsgálásáról (balesetvizsgálat) készített zárójelentésben megfogalmazott ajánlásokat a Vasútbiztonság az ajánlással érintett MÁV és MÁV-csoportba tartozó szervezetek szakértőivel közösen elemezi. Az ajánlás tartalmától, az ajánlásnak a vasúti rendszerre gyak orolt hatásától függően azt megtárgyalják a különböző biztonsági testületek (Műszaki Biztonsági Bizottság, Biztonsági Testület, Csoportirányítási Biztonsági Bizottság), illetve bevonásra kerülnek a munkavállalói érdekképviseletek. Szükség esetén az egyeztetésbe bevonjuk a vállalkozó vasúti társaságokat is. Az ajánlás elemzése, értékelése alapján a Biztonsági főigazgatóság intézkedéseket kezdeményez a hasonló események megelőzése érdekében, vagy az egyeztetések eredményeként - ha szükséges - a javaslatot tesz az ajánlás végrehajtásának módjára. Az ajánlások alapján bevezetett intézkedések végrehajtását ellenőrizzük Más vasúttársaságoktól, pályahálózat működtetőktől, karbantartással megbízott szervezetektől és a vasúti járművek üzemben tartóitól érkező fontos jelentés/tájékoztatás értékelésére és figyelembe vételére A MÁV Zrt.-t a vasúti hálózatot használó vállalkozó vasúti társaságokkal a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében köteles együttműködni. E körben a társaságoktól, más infrastruktúra működtetőtől (GYSEV), karbantartó szervezettől érkező vasútbiztonságot érintő jelentéseket, tájékoztatókat a Biztonsági főigazgatóság értékeli. A biztonságot pozitív irányban befolyásoló javaslatok esetén intézkedéseket tesz annak bevezetésére, alkalmazására. A vonat közlekedése során tapasztalt rendkívüli eseményt az Üzemirányító központ értékeli és kezeli, szükség esetén az eseményt a Biztonsági főigazgatóság vasútbiztonsági szervezete kivizsgálja. A pályavasúti szolgáltatásokkal kapcsolatos jelentést, tájékoztatást a szolgáltatást biztosító vasúti szervezet kezeli. 3. Eljárás baleset, váratlan esemény, balesetveszélyes helyzet és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú felhasználására, megelőzési célú intézkedések meghozatalára A vizsgálati megállapítások alapján a bevezetésre kerülő utasítások, szabályozások módosítása, esetlegesen új szabályok bevezetésén túl a megelőzésnek egyik fontos eszköze az események munkavállalókkal történő megismertetése. Ennek érdekében valamennyi bekövetkezett vonatbalesetet és veszélyeztetést követően, vagy más súlyos eseményről a Biztonsági főigazgatóság a rendkívüli esemény körülményeit és tanulságait tartalmazó bemutató anyagot készít, melyet oktatás céljából átad a BGOK részére.

205 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 997 A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság a baleseteket, veszélyeztetéseket kiváltó okokat, szabályszegéseket oktatási súlyponti tételként írásban kiadja a BGOK-nak oktatás céljából. A forgalmi és mozdony-szimulátorok programját a balesetek vizsgálata során megállapított okokkal folyamatosan bővítjük. A MÁV Zrt. Biztonsági Testülete a súlyos balesetekről készített vizsgálati dokumentumot megtárgyalja, annak megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez a hasonló okból bekövetkezett esetek megelőzése céljából.

206 998 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám R. Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések

207 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Vészhelyzet esetén érvényes eljárást szabályozó dokumentum, korlátozott üzemmód bevezetése A vészhelyzet esetén követendő eljárást a MÁV Zrt.-re és a MÁV Csoportba tartozó társaságokra kiterjedően A MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás (továbbiakban: válságkezelési utasítás) tartalmazza. A szabályozás átfogja a vészhelyzetek valamennyi típusát. A vészhelyzetek meghatározott eseteiben szükség lehet a vonatforgalom korlátozására, amit a vonatforgalom lebonyolításához szükséges munkavállalói létszám csökkenése esetén a MÁV Csoport influenza pandémiás tervének kiadásáról szóló 49/2009. (VII. 10. MÁV Ért. 22.) VIG számú utasítás, illetve a pályahálózat használatát befolyásoló vészhelyzet esetén a D.4. Téli forgalmi utasítás szabályoz. a vasúti hálózat lokális veszélyeztetése esetén az üzemeltetés korlátozása egyedi forgalomszabályozással történik, a forgalmi utasítások szerint 2. Eljárások vészhelyzetes esetére 2.1. Eljárás a vészhelyzeti szolgálatok értesítésére információkkal történő ellátására A belső és külső vészhelyzeti szolgálatok értesítésének rendjét a válságkezelési utasítás 1. számú melléklete (Értesítési rend) szabályozza. Belső vészhelyzeti szolgálatok, az esemény jellegétől függően: diszpécseri szolgálatok (pályaüzemeltetési, biztosítóberendezési, távközlési, villamos, ingatlankezelés) területi környezetvédelmi központok, munkavédelmi szolgáltató központ, Vasútőr Kft, (MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.) műszaki mentő és segélynyújtó egységek, Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat. Külső vészhelyzeti szolgálatok Országos Mentőszolgálat, Katasztrófavédelmi Főigazgatóság stb., az értesítési rend szerint Eljárás a vészhelyzeti szolgálatok információkkal történő ellátására Az információk tartalmát a válságkezelési utasítás állapítja meg. Ez információellátási kötelezettség a vészhelyzet megszüntetéséig, illetve a vonatforgalom megindításáig tart. 3. Szerepkör és felelősség vészhelyzet esetén A szerepköröket és felelősséget az 1. pontban hivatkozott utasítások rögzítik. Általános elvként érvényesül, hogy: A központi válságkezelő törzs megalakítását nem igénylő, humánerőforrás bevonásával vagy más szakmai intézkedéssel és kommunikációval kezelhető rendkívüli események kezeléséért az eseménnyel érintett MÁV társaság, illetve szervezet a felelős.

208 1000 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A vonatközlekedés zavarát okozó rendkívüli események kezeléséért, a zavar megszüntetéséért, az üzem- és operatív irányítási szervezetek tevékenységének összehangolásáért a MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság hálózati főüzemirányítója a felelős. a MÁV Csoportot érintő válsághelyzetek kezelését központi válságkezelő törzs, illetve területi válságkezelő törzsek végzik. A válságkommunikációs tevékenységet a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója irányítja 4. Bevetési, riasztási, tájékoztatási tervek Az 1. pontban hivatkozott utasítások, a műszaki mentésre és segítségnyújtásra vonatkozó szabályozás tartalmazzák a válsághelyzet kezelésének folyamatára vonatkozó előírásokat is (tervek) Ezen túlmenően a technológiai folyamatra, a bevetésre, riasztásra, tájékoztatásra vonatkozó elírásokat tartalmaznak: az állomási végrehajtási utasítások az 1/2013. (II. 01. MÁV Ért. 4.) ÁVIGH. sz. általános vezérigazgató-helyettesi utasítás szerint, a kiürítési tervek, belső veszélyelhárítási tervek, a válságkezelési utasítás szerint, a közbiztonsági terv, a 31/2006. Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás szerint (módosított), a különleges jogrendi időszakra vonatkozó Honvédelmi Intézkedési Terv, a műszaki mentési, segélynyújtási, helyreállítási, vegyi elhárítási munkákhoz az eseti igénybevétel lehetőségére a megfelelő eszközökkel rendelkező, MÁV társaságokon kívüli vállalkozással, veszélyes anyagok előállítását, feldolgozását végző vállalkozással kötött megállapodások, a válsághelyzet kezelésében közreműködő, veszélyelhárítást végző külső szervekkel kötött együttműködési megállapodások 4.1. A vészhelyzetek kezeléséért felelős személyzet riasztására vonatkozó eljárások A riasztás rendjét a válságkezelési utasítás Értesítési rend melléklete szabályozza, ami magában foglalja a MÁV Zrt. érintett szervezeteinek/munkavállalóinak, a hálózatot használó vasúti társaságok, a veszélyhelyzet kezelésében közreműködő, veszélyelhárítást végző és más szervezetek riasztását, illetve tájékoztatását A veszélyhelyzetek /válsághelyzet bekövetkezésére vagy veszélyére vonatkozó tájékoztatás, és a válságkommunikáció rendjét a válságkezelési utasítás szabályozza A veszélyhelyzetek kezelésében feladattal, felelősséggel bíró vezetők, munkavállalók, hatóságok, felügyeleti szervek, vasúti társaságok és más érintett szervezetek azonnali értesítésére vonatkozó szabályokat a válságkezelési utasítás szabályozza. 5. Az erőforrások és pénzeszközök elosztását a Társaság Üzleti Terve tartalmazza. A tervezés a válsághelyzetek számára, jellegére, a kiadásokra figyelemmel, bázis alapon történik. 6. A Társaság tulajdonába és kezelésébe tartozó közforgalmú vasútvonalak, üzemi vágányok, valamint azon létesítmények, amelyek tekintetében a MÁV Zrt.-nek a Vtv. értelmében kötelezettsége az üzembiztos állapot fenntartása, a rendkívüli események következtében szükséges ideiglenes és végleges helyreállítási tevékenység megszervezésére és végrehajtására vonatkozó eljárást a 4/2012. (II. 24. MÁV Ért. 4.) IÁVIGH utasítás szabályozza.

209 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A MÁV Zrt és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közötti Együttműködési Megállapodás szerint éves szinten több, közös katasztrófa elhárítási gyakorlatra kerül sor. Ezek során a feltételezett szituációt a Katasztrófavédelem határozza meg, a szüksége infrastruktúrát, közreműködő személyzetet a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. biztosítja. A gyakorlatok végeztével a gyakorlat közös elemzésére kerül sor, mely során értékelik a végrehajtást. Az Együttműködési Megállapodás alapján a végrehajtó és irányító állomány szakmai képzése oktatásokon, előadások formájában kölcsönösen megtörténik. 8. A Hálózat-hozzáférési szerződés szerint a pályahálózatit igénybe vevő vasúti társaságok a Vtv.-ben meghatározott esetekben személyzetükkel és eszközeikkel közreműködnek az infrastruktúra zavarok, veszélyhelyzetek elhárításában; jelentik a vonat közlekedése során tapasztalt rendkívüli eseményt. A veszélyes áru fuvarozásával összefüggésben a vasúti vegyi elhárítási feladatokat a MÁV Vasúti Vegyi Elhárító Szolgálat látja el a GySEV hazai hálózatán is. Veszélyhelyzet esetén a kapcsolattartás az Üzemirányító központ és a hálózatot használó társaságok kapcsolattartón keresztül történik a hálózat-hozzáférési szerződések szerint. 9. A veszélyhelyzet elhárítását végző egység vezetőjének (belső-külső) igénye szerint a MÁV Zrt. hálózati főüzemirányítója jogosult és köteles intézkedni a vasúti forgalom leállítása érdekében. Intézkedéséről értesíti az érintett forgalmi szervezeteket és a hálózatot használó vasúti társaságok kapcsolattartóit.

210 1002 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám S. A Biztonságirányítási Rendszer belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések

211 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1003 A Biztonságirányítási rendszer rendszeres ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések 1. A MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerének belső ellenőrzése A MÁV Zrt. ellenőrzési rendszere tartalmazza a társasági célok elérése érdekében működtetett belső kontrollok rendszerét és a belső kontrollok elválaszthatatlan részeként kialakított független belső ellenőrzési funkciót. A belső kontrollok rendszerével kapcsolatos alapvető normákat - a társaság Alapszabályában foglaltak figyelembe vételével a Működési és Szervezeti Szabályzat (továbbiakban: MSZSZ) és az ahhoz szorosan kapcsolódó Döntési Hatásköri Lista tartalmazza. A független belső ellenőrzés feladata a menedzsment és a vezető testületek támogatása a MÁV Zrt. szervezeti céljainak megvalósításában. A MÁV Zrt. céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel, módszeresen és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok gazdaságosságát és hatékonyságát. A belső ellenőrzés feladatának elvégzése érdekében információkat gyűjt, értékel, elemzéseket készít, a kockázatkezelés, a kialakított kontrollok és az irányítási folyamatok hatékonyságának rendszerszemléletű, módszeres értékelését, a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok, a gazdaságtalan, vagy nem kellően hatékony folyamatok okainak feltárását, megelőzését, vezetői döntések, intézkedések kezdeményezését, döntés-előkészítést a folyamatok fejlesztését elősegíti, a meghozott vezetői döntések végrehajtásának hatását felülvizsgálja. E feladata körében a belső ellenőrzés elsősorban: értékeli a belső kontrollrendszer működést (a kontrollkörnyezetet, kockázatkezelést, kontrolltevékenységeket, az információáramlást és kommunikációt, elemzi valamint a nyomon követés folyamatait), vizsgálja eredményességét, hatékonyságát és gazdaságosságát; az ellenőrzések során megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat fogalmaz meg; a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket nyomon követi. Feladatai végrehajtásának érdekében az alábbi tevékenységet végzi: Kockázatelemzésen alapuló tervek készítése, a belső ellenőrzési tevékenység a szervezet céljaival összhangban álló prioritásainak meghatározása. Az ellenőrzési tervben szereplő és a társasági irányítás által kezdeményezett vizsgálatok szervezése és végrehajtása. A MÁV Zrt. szervezeti egységeinél, kiemelten: o a szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatok feltárása és értékelése, a szervezet kockázatkezelési rendszere és a kontroll tevékenységek megfelelőségének, hatékonyságának, eredményességének minősítése a szervezeti célok megvalósulása érdekében, o az irányítási folyamat, célkitűzéseinek, programjainak és tevékenységeinek tervezése, végrehajtása, hatékonyságának értékelése, Tanácsadói szolgáltatások, speciális tanácsadói megbízások teljesítése, kiemelten: o a vizsgálatok során feltárt kockázatok és összefüggések alapján javaslattétel a társasági

212 1004 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám stratégia megvalósítását célzó projektek indítására, közreműködés a projektek előkészítésében és lebonyolításában, o részvétel a fejlesztési és átalakítási projektek, állandó bizottságok, magas kockázatú helyzetet kezelő munkacsoportok munkájában, o nagyobb projektek, üzleti folyamatok, változásait átfogó szabályozások előkészítésének véleményezése, o közreműködés a belső ellenőrzés által tett javaslatok megvalósításában. A fejlesztési, beruházási projektek előkészítésének, tendereztetésének, megvalósításának és a források felhasználásának folyamatos, audit típusú ellenőrzése, a támogatási forrástól és finanszírozási formától függő ellenőrzési módszertan szerinti felülvizsgálati tevékenység végzése. A belső ellenőrzési vizsgálatok végleges eredményeinek kommunikálása. A belső ellenőrzési tevékenység összehangolása, az információk megosztása más belső és külső bizonyosságot adó szolgáltatást és tanácsadást nyújtó szervezetekkel. 2. Az ellenőrzések ütemterve A belső ellenőrzés vezetője a társaság várható pénzügyi, működési, szabályozási és egyéb kockázatai alapján a menedzsment bevonásával éves belső ellenőrzési tervet készít, amelyet a Felügyelő Bizottság egyetértésével (FB ügyrend) az Elnök-vezérigazgató hagy jóvá. Az Elnök-vezérigazgató és a Felügyelő Bizottság az elfogadott éves belső ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest pótlólagos ellenőrzési feladatot is meghatározhat. Az éves belső ellenőrzési terv meghatározott módszertan szerint elvégzett kockázatelemzésen alapul, amely az egyes fenyegető körülmények bekövetkezésének valószínűségét és lehetséges negatív hatását veszi figyelembe és ezek alapján rangsorolja azokat. A folyamatok ellenőrzési prioritásai meghatározzák az ellenőrzések elvégzésének szükséges sorrendjét és gyakoriságát. Az ellenőrzési feladatok kijelölése során a vizsgálat fő célkitűzését is meg kell határozni, amelynek tükrözni kell a kockázatfelmérés eredményeit. 3. A megfelelően képzett ellenőrök azonosítása és kiválasztása A Belső Ellenőrzés munkatársai nem közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak. Kiválasztásuk a kiválasztási elveket rögzítő vállalati belső szabályozással összhangban történik. A biztonságirányítási rendszerre kiterjedő vizsgálataikban részt vesznek a Biztonsági főigazgatóság és az ellenőrzés alá vont eljárással érintett szervezetek képviselői, biztosítva a szakmai kompetenciákat. A belső ellenőrök a szakmaiságukat megfelelő szakvizsgák és bizonyítványok megszerzésével és legalább kétéves szakmai gyakorlattal igazolják. A szakvizsgák és bizonyítványok megszerzésénél az alábbi képesítések vehetők figyelembe: a) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus-közgazdász, igazgatásszervező, okleveles igazgatásszervező, b) olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi,

213 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1005 c) más, olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, amely nem az a) pontban meghatározott felsőfokú végzettség és emellett okleveles pénzügyi revizori, pénzügyi-számviteli szakellenőri, okleveles könyvvizsgálói, mérlegképes könyvelői, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA), az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), vagy a belső ellenőrnek Belső Ellenőri Alapképzéssel kell rendelkeznie. 4. Az ellenőrzés eljárási rendje 4.1. Az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése A belső ellenőrök a vizsgálati jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt és véleményt, azonban ez utóbbi nem befolyásolhatja a belső ellenőrök tényeken alapuló megállapításait, következtetéseit. A vizsgálati jelentés vezetői összefoglalójában az ellenőrzés eredményét és a feltárt hiányosságokat összefoglaló értékelést kell adni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva, a belső ellenőrzési folyamat legfontosabb termékeként, megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a fejezetet irányító szerv vezetője vagy a társaság első számú vezetője, valamint az ellenőrzött szervezet azon tagjai számára, amelyek közreműködése a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok, hibák megszüntetéséhez, korrigálásához elengedhetetlen. Az ellenőrzési megállapítások olyan megfigyelések, tapasztalatok, észrevételek, melyek a vizsgált folyamatok, tevékenységének működésére, a működés mikéntjére vonatkoznak. A megállapításoknak mindig relevánsnak kell lenniük az ellenőrzés célja, tárgya, a főbb ellenőrzési feladatok szempontjából. Nem elegendő pusztán a folyamatok, tevékenységek megfigyelt működését leírni, a megállapításokat mindig az ellenőrzési kritériumokkal, ellenőrzési feladatokkal összefüggésben kell leírni. Az ellenőrzés nyomán tett következtetéseket, majd javaslatokat annak figyelembevételével kell megfogalmazni, hogy a vizsgált folyamatoknak, tevékenységeknek hogyan kellene működniük. Megállapítások összegzése során minden megállapításra be kell mutatni a vizsgált tevékenység/folyamat/eset szabályozási környezetet (jogszabályok, MÁV Zrt. utasítások, egyéb vezetői utasítások meghatározott pontjának feltüntetésével, szükség esetén az előírás idézésével is) rögzíteni kell a vizsgált tevékenység/folyamat/eset tényleges gyakorlatát meg kell állapítani a tevékenység/folyamat/eset gyakorlatnak a szabályozástól való eltérését, ki kell térni az ok-okozati összefüggésekre rögzíteni és minősíteni kell a kockázatokat, illetve hatásukat javaslatot kell tenni a kockázatok csökkentésére (hivatkozva a határozati javaslatra, illetve a mentesülésre).

214 1006 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A javaslatok között a jogszabályoktól, utasításoktól, normáktól eltérő munkavégzést nem kell szerepeltetni, mert annak megszüntetésére a megállapítások alapján a szervezeti egység vezetője ettől függetlenül intézkedni köteles. A részvizsgálati jelentésben tárgyilagosan be kell mutatni a helyszíni vizsgálat lefolytatását akadályozó, késleltető körülményeket (pl. a kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásának hiányát, jelentős késedelmét), Az összefoglaló vizsgálati jelentés összeállításakor a vizsgálatvezető még a minőségbiztosítási folyamat részekét köteles a részvizsgálók által leírt megállapításokról a dokumentumok alapján meggyőződni, szükség esetén felül bírálni, helytelen következtetés esetén a részvizsgálatot végző belső ellenőrt a megállapítás pontosítása, kiegészítésére felkérni. A (rész/összefoglaló) vizsgálati jelentés összeállítása során értékelni és minősíteni kell a kockázatokat, a kontroll(okat), folyamatokat, és szervezeteket. Kontrollok értékelésekor alkalmazható minősítések A kontrollok értékelésekor akkor tekinthető a kontroll tartalmilag megfelelőnek, ha a vezetés részére azt az információt adja, amire a célkitűzések teljesítésére szüksége van ha időben rendelkezésre áll, azaz információt akkor biztosított, amikor szükség van rá, ha aktuális, azaz a legutolsó megfelelő információt biztosítja, ha pontos, azaz az információ korrekt és hibátlan. A kontroll minősítése lehet: Megfelelő: A kontroll(rendszer) minősítése megfelelő, ha ellenőrzéssel lefedett területek szinte minden tekintetben megfelelő belső kontrollokkal rendelkeznek, és minőségi teljesítményt mutatnak. A megállapítások alapvetően nem jeleznek komolyabb hiányosságot a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszerében, és nem utalnak alapvető gyenge pontokra a szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvekben és eljárásokban. Részben megfelelő: A kontroll(rendszer) minősítése részben megfelelő, ha az ellenőrzéssel lefedett területek a legtöbb a tekintetben megfelelő kontrollokkal rendelkeznek, és elfogadható teljesítményt mutatnak. Bizonyos területek vonatkozásában az észrevételek, megállapítások azonban arra utalnak, hogy a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszerét nem minden esetben működtetik, illetve követik nyomon megfelelően. Ha az adott terület vagy szervezeti egység vezetője nem tesz megfelelő korrekciós intézkedéseket, akkor a belső irányítási és ellenőrzési rendszerben lényeges hiányosságok alakulhatnak ki. A szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások általában hatékonyak, és a megállapítások általában olyan gyengeségekre utalnak, amelyek a szokásos munkafolyamatok mellett korrigálhatók a vezetés beavatkozása nélkül. Hiányos: A kontroll(rendszer) minősítése hiányos, ha az ellenőrzéssel lefedett területeken a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok rendszere több hiányosságot is mutat, vagy a szervezeti egységek szintjén esetleg teljesen hiányzik. A szervezeti egységek lehetséges pénzügyi veszteségeinek kockázata nagy ezeken a területeken. A teljesítményt a szervezeti egység vezetői nem követik nyomon, és nem felügyelik megfelelően, de az alkalmazott irányelvek és eljárások sem minden esetben elég hatékonyak ahhoz, hogy az ellenőrzési pont vagy folyamat működjön. Azonnali korrekciós intézkedésre van szükség, amit a terület vezetője részére készített rendszeres (pl.: havi) előrehaladási (státusz) jelentéseknek kell követniük. Gyenge: A kontroll(rendszer) minősítése gyenge, ha az audit eljárással/ellenőrzéssel lefedett területeken a teljesítmény, illetve a működési feltételek több fontos szempontból is hiányosságokat

215 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1007 mutatnak, vagy teljesen hiányoznak. Az alapvető ellenőrzési pontok vagy folyamatok működése nem megfelelő, valamint e rendszerek annyira gyengék, hogy a pénzügyi veszteség kockázata magas (vagy az már be is következett). A szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások ilyen esetben megakadályozzák az ellenőrzés területén kitűzött célok jelentős részének megvalósulását. A korrekciós intézkedést a vezetés részéről szigorú (pl.: heti) beszámoltatásnak kell követnie Ajánlás további intézkedésekre A megállapítások az ellenőrzési tényállás ismertetésére szolgálnak, bemutatják a belső kontrollrendszer esetleges gyengeségeit, a feltárt kockázatokat. Éppen ezért a megállapítások: pontosak és ellenőrzési bizonyítékokkal alátámasztottak; a vizsgálati programra hivatkoznak; jelentőségük alapján sorba rendezettek. A megállapításokat azok folyamatokra gyakorolt hatása alapján kell sorba rendezni, beleértve a belső kontrollrendszer hatékonyságára és eredményességére gyakorolt hatásukat is. A megállapítások rangsorolásának a megállapításra vonatkozó kockázat rangsorolásához kell igazodnia. A megfogalmazott megállapításoknak és következtetéseknek a folyamatokra és a szervezet működésének célkitűzéseire gyakorolt lehetséges kockázatát/hatását ugyancsak célszerű röviden ismertetni a jelentésben. A jelentésben megfogalmazott megállapítások és következtetések alapján a belső ellenőröknek ajánlásokat, javaslatokat kell megfogalmazniuk a feltárt hiányosságok, gyengeségek kijavítására, vagy éppen a hatékonyabb, eredményesebb, gazdaságosabb működésre. A javaslatok kapcsán jelölni szükséges, hogy azok intézkedést igényelnek-e, vagy esetleg már az ellenőrzés során kijavításra kerültek. A Belső Ellenőrzés az összefoglaló vizsgálati jelentés alapján intézkedési tervet készít, melyet a Társaság vezérigazgatója hagyja jóvá. Az intézkedési terv a konkrét javító intézkedési javaslaton túlmenően meghatározza a határidőket, a felelősöket és a végrehajtásban közreműködőket is Az intézkedések eredményességének nyomon követése - utóellenőrzés A belső ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követése az a folyamat, melynek keretében a MÁV Zrt. illetve leányvállalatának belső ellenőrzési szervezete értékeli, hogy az ellenőrzött terület vezetői által a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, következtetések és javaslatok kapcsán végrehajtott intézkedései megvalósultak-e, mennyire voltak megfelelőek, hatékonyak és időszerűek. Az ellenőrzési megállapítások nyomon követésének elsődleges eszközei: a vezetői határozatok, illetve az intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése; utóvizsgálat. A belső ellenőri szervezet vizsgálati jelentésben foglalt megállapításokra hozott határozatok, intézkedési tervben meghatározott feladatok megvalósításának nyomon követése Excel kimutatásban történik. A nyomon követés célja a vezetői intézkedések végrehajtása. A nyilvántartás adattartalmát a MÁV Zrt. ellenőrzési utasítása szabályozza. A határozatok nyomon követésére szolgáló Excel kimutatást a vizsgálat dokumentumaihoz kell csatolni és a vizsgálati jelentés megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni.

216 1008 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A vizsgálati jelentéssel összefüggésben megfogalmazott javaslatok végrehajtásának nyomon követését beszámoltatás útján a vizsgálatvezető végzi. A vizsgálatvezető felelős a javaslatok realizálásának nyomon követéséért. Az utóvizsgálat lefolytatásának célja, hogy a belső ellenőrzés megbizonyosodhasson az elfogadott intézkedések megfelelő végrehajtásáról, vagy arról a tényről, hogy ha az ellenőrzött terület vezetője nem, vagy nem megfelelően hajtja végre az intézkedéseket. Az utóvizsgálat hasonlít a hagyományos ellenőrzésre, azonban az ellenőrzési célok és az ellenőrzés tárgya szűkebb, csak a vizsgálati jelentésben leírt hiányosságokra, valamint a kapcsolódó javaslatok végrehajtására terjed ki. Ugyanazt a tervezési, végrehajtási és jelentési eljárást kell követni egy utóvizsgálat elvégzése során, mint bármely más ellenőrzés során, figyelembe véve az alábbiakat: Az alapellenőrzés jelentésének megállapításait, következtetéseit és javaslatait át kell tekinteni annak meghatározása érdekében, hogy az utóvizsgálat mire terjedjen ki; Az intézkedés értékeléséhez használt ellenőrzési tesztelést és eljárást megfelelően meg kell tervezni; Szükség szerint helyszíni ellenőrzést kell végezni, és az elvégzett ellenőrzési munkát dokumentálni kell; A végrehajtás esedékességi dátumát igazolni kell, és ha szükséges, felül kell vizsgálni. Ha a belső ellenőr az utóvizsgálat során megállapítja, hogy a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében nem történtek meg a megfelelő lépések, akkor arról a szervezet vezetőjét tájékoztatni kell Az ellenőrzések végrehajtásának és eredményeinek dokumentálása Az ellenőrzési munka dokumentálása a belső ellenőr által az ellenőrzési munka végrehajtásáról készített, illetve az ellenőrzési munka során szerzett és megőrzött írásos és/vagy elektronikus dokumentumokban történik (munkadokumentumok). A beérkező, kimenő dokumentumokat iktatása a Poszeidon Ügyviteli és Iktatási rendszerben történik. Az ellenőrzési dokumentumokat elektronikusan célszerű összeállítani. A papír alapú dokumentumokról pdf. formátumú másolatokat kell készíteni. A papír alapú dokumentumokat irattárban kell őrizni. Az ellenőrzés dokumentumai: A belső ellenőrzési tevékenység során felhasznált dokumentumok jellemzően kétfélék lehetnek: Már meglévő, rendelkezésre álló dokumentumok, pl.: az ellenőrzött szervezet vizsgálat alá vont folyamatainak, tevékenységének ellenőrzési nyomvonalai, az ellenőrzött szervezet által a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vagy feladatra vonatkozóan kialakított vagy alkalmazott eredeti okmány (vagy másolat), mint pl. számviteli-pénzügyi bizonylatok, szerződések, nyilvántartások, hivatalos levelezések dokumentumai, stb., korábbi ellenőrzések releváns dokumentumai, jogszabályok, szabályzatok, stb., amelyek a vizsgálat tárgyát képező területet vagy eljárást szabályozzák, az ellenőrzött szervezet által alkalmazott belső szabályzatok, vezetői utasítások, kézikönyvek, írásbeli iránymutatások és eljárások.

217 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1009 A belső ellenőr által készített dokumentumok (munkalapok) pl.: az ellenőrzött személyekkel folytatott tárgyalásról, interjúról készült feljegyzések, az ellenőrzött szervezet működésének folyamatleírása vagy folyamatábrája, a belső ellenőrzés által végzett tesztelés vagy egyéb vizsgálati eljárás leírása, ideértve a teszteredményeket, illetve az egyéb vizsgálati eljárások eredményeit is; a belső ellenőrzés által készített kérdőívek agy egyéb a vizsgálatot támogató segédletek. Az ellenőrzési munkalapok elsődleges célja a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások és következtetések alátámasztása. A munkalapok az ellenőrzés kezdetétől annak végéig az ellenőr által elvégzett munka dokumentációjaként szolgálnak. Egyértelműen tanúsítják a lefolytatott vizsgálati eljárásokat, az elvégzett teszteket, illetve azok forrását, a vizsgálat megállapításait és a levont következtetéseket, továbbá a bizonyítékok listáját. A munkalapokat úgy kell elkészíteni, hogy az elvégzett munkát, az iratokat és az eredményeket olyan személy is megértse, aki a folyamatról keveset tud. A munkalap egy, az ellenőrzést felülvizsgáló személy vagy külső ellenőr számára is lehetővé kell, hogy tegye a munkafolyamatok és munkalépések végigkövetését, valamint meg kell, hogy teremtse a vizsgálati program vonatkozó lépése, feladata, illetve a megállapítások és következtetések közötti közvetlen kapcsolatot. Az ellenőr által elkészített munkalapok összegezik a vizsgálati programban foglalt minden egyes lépés teljesítéséhez kapcsolódó kulcsfontosságú információkat. Az ellenőrzési munkalapok rendszerezése, formátuma és tartalma az ellenőrzés jellegéből adódóan eltérő lehet, azonban általában a következő tényeket kell dokumentálniuk: adott vizsgálatnak a vizsgálati program szerinti végrehajtását; a kontrollrendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatát és értékelését; a végrehajtott ellenőrzési eljárásokat, az összegyűjtött információkat, a megállapításokat és levont következtetéseket; az ellenőrzési munka felülvizsgálatát; az ellenőr és az ellenőrzött terület kommunikációját. 5. Az ellenőrzések eredményeinek vezetői megismerése, az ellenőrzés alapján hozott döntések A vizsgálat megállapításairól készített összefoglaló vizsgálati jelentést a vizsgálatot elrendelő (megrendelő) vezetőnek, míg régiós vizsgálat esetében azt a MÁV Zrt. régióinak vezetői felett munkáltatói jogkört és/vagy szakmai irányítást gyakorló vezetőnek kell megküldeni. A megrendelő vezető, illetve régiós vizsgálat esetében MÁV Zrt. régióinak vezetői felett munkáltatói jogkört és/vagy szakmai irányítást gyakorló vezető a vizsgálat megállapításait és javaslatait mérlegelve rendelkezik a megállapítások határozatba foglalása és végrehajtása iránt. A MÁV Zrt. jóváhagyott belső ellenőrzési terve szerint végzett átfogó és témavizsgálatok vizsgálatok eredményéről, a vizsgálatok megállapításairól, a szükséges vezetői szintű intézkedésekről határozati javaslatokkal kiegészített előterjesztést készít a társaság menedzsmentje és első számú vezetője részére. A régiós vizsgálatokról vezetői értekezletre előterjesztés csak abban az esetben készül, ha azt a vizsgálatot megrendelő vezető kifejezetten kezdeményezi. A belső ellenőrzések vizsgálati jelentéseihez kapcsolódóan hozott határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős vezető - a belső ellenőrzési vezető útján - negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-ig beszámol az Elnök-vezérigazgató részére.

218 1010 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A belső ellenőrzési vezető negyedévente, a negyedévet követő második hónap 15-ig beszámol az Elnök-vezérigazgató részére a belső ellenőrzési feladatterv, valamint a Belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról és összefoglalót készít a kapcsolódó határozatok végrehajtásának értékeléséről. A belső ellenőrzési vezető évente beszámol az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére a belső ellenőrzési feladatok és azokhoz kapcsolódó határozatok, valamint a Belső ellenőrzés stratégiai célkitűzéseinek időarányos megvalósulásáról, valamint a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok és a társaságirányítási funkciók működéséről. A belső kontrollok működéséről szóló jelentésben a Belső ellenőrzés tájékoztatást ad mindazon hiányosságokról, amelyek a társaság teljesítményére jelentős kihatással lehetnek. A Belső ellenőrzés munkájával független és objektív visszajelzést biztosít a Felügyelő Bizottságon keresztül a tulajdonosnak, értékelései elősegítik, hogy az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság megfelelően tudja elősegíteni a belső kontrollkörnyezet eredményes és kielégítő működését. 6. Az ellenőrzések tematikáját bemutató dokumentum A Társaságnál, illetve a szakmai szervezeteknél féléves/éves ellenőrzési tervek készülnek a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés ellenőrzési tevékenységét, és ezen belül a vezetői ellenőrzés rendjét szabályozó 34/2014. (VII. 11. MÁV Ért. 13.) ÁVIGH utasítás, valamint a MÁV Zrt. belső ellenőrzési utasítása alapján. A Biztonsági Főigazgatóság évente vasútbiztonsági feladattervet készít, amelynek része a vasútbiztonsági ellenőrzés terve is. Az ellenőrzési formák eltérései Vezetői ellenőrzés az irányítási tevékenység szerves részeként az üzleti, irányítási és támogató folyamatok rendszeres és eseti ellenőrzése, a meghozott vezetői döntések, a folyamatokat érintő hatások, és azok következményeinek felmérése, vizsgálata. Célja a felmerült hibák, hiányosságok alapján, illetve azok megelőzése érdekében a szükséges vezetői döntések megalapozása, meghozatala és a döntések hatásának felülvizsgálata. A vezetői ellenőrzés magában foglalja a társaság valamennyi vezetőjének az ellenőrzési tevékenységét. Részletes szabályait a belső szabályzatokban és a munkaköri leírások tartalmazzák. Munkafolyamatokba épített ellenőrzés a jogszabályok, utasítások, szabványok, technológiák, kézikönyvek és szabályzatok előírásainak, valamint az integrált számítógépes irányítási rendszerek (GIR, SZIR stb.) ellenőrzési pontjainak folyamatos, monitoring jellegű ellenőrzése, felügyelete, melyeknél az ellenőrzési pontok kialakítása része a folyamatok megvalósításának és azok egymás utáni sorrendjének. Célja: a munkafolyamatok sarokpontjainál olyan kontroll lehetőségek és kötelezettségek kialakítása, amelyek biztosítják a szabályszerű működést, illetve a gazdaságos és hatékony forrásfelhasználást. A belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását.

219 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1011 T. A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezése

220 1012 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezésére vonatkozó eljárások, az infrastruktúra teljes életciklusára vonatkozóan, a tervezéstől a felszerelésig A vasúti infrastruktúra tervezése keretében készülő vasúti tervek igen sokrétűek. Az egyes tervfázisokban a szakági tervek különböző műszaki tartalommal rendelkeznek. A vasúti pálya tervszintjeit az OKVPSZ (Országos Közforgalmú Vasúti Pályatervezési Szabályzat) szabályozza, tartalmi követelményeit az Országos Vasúti Szabályzat (továbbiakban: OVSZ) (103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet) határozza meg, amit kiegészítenek a szakági tervek kiegészítő előírásai. A vasúti építmények tervezése az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, a Magyar Mérnök Kamarai tervezési tevékenységre vonatkozó irányelvei, valamint az engedélyezési feltételeit tartalmazó NKH előírás, továbbá a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet szerint történik. A tervezés minőségi biztosítási követelményeit a Minőségbiztosítási Kézikönyv, a tervezés folyamatát a Dokumentált Eljárások vonatkozó pontja szabályozzák. 2. Eljárások az infrastruktúra tekintetében bekövetkező műszaki változások, és a változások kezelésének figyelembe vételére Az infrastruktúrában bekövetkező műszaki változások alatt értendő: sebességkorlátozás (lassúmenet) bevezetése állandó ideiglenes sebességkorlátozás lemondása. A Társaságon belül a pályainfrastruktúrában bekövetkező műszaki változások kezelésére, valamint figyelembe vételére a 6/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás a lassúmenetek nyilvántartására, a lassúmenet kimutatások előállítására és az érintett személyzet értesítésére belső szabályozás szolgál. Az utasítás szabályozza az ideiglenes és állandó lassúmenetek bevezetésével, lemondásával, nyilvántartásával, kezelésével, kommunikációjával és az érintett személyzet értesítésével kapcsolatos feladatokat, felelősségi- és hatásköröket. A feladatok végrehajtása a szakterületek összehangolt munkavégzését igényli, a megfelelő biztonságot, szabályozott hozzáférést, kereshetőséget és nyomon követhetőséget informatikai rendszer biztosítja. 3. Eljárások annak bizonyítására, hogy az infrastruktúra tervezésére vonatkozó szabályok és a nemzeti szintű biztonsági módszerek azonosításra kerülnek, és azokat a MÁV Zrt. alkalmazni tudja Az infrastruktúra tervezése a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény értelmében az OVSZ előírásainak betartásával, a vonatkozó TSI dokumentumok alapján, az előírt paraméterek és a meghivatkozott nemzetközi és nemzeti szabványok előírásai, valamint a MÁV belső utasításai/feltét füzetei alapján történik. A tervezés az előzőek alapján a tervezési programban rögzítettek szerint indul.

221 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1013 U. Az infrastruktúra biztonságos működése

222 1014 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Az infrastruktúra biztonságos irányítása és üzemeltetésére vonatkozó eljárások, melyek figyelembe veszik a hálózatot igénybe vevő vasúti társaságok számát, tevékenységét, teljesítményét, az együttműködési kötelezettséget 1.1. A vasútvállalatokkal való kapcsolattartás, együttműködési kötelezettség A hálózat-hozzáférési szerződés alapján a MÁV Zrt. együttműködik a pályavasúti szolgáltatást, valamit a MÁV által nyújtható egyedi szolgáltatásokat (továbbiakban: pályavasúti szolgáltatás) igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságokkal (továbbiakban: vasútvállalatok), azok igényeinek és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos működési problémáiknak a megismerése, felmérése, megoldásuk monitoringja érdekében 1.2. A vasútvállalatokkal való információs kapcsolódási pontok működtetése Társaságunk pályavasúti szolgáltatás iránti igényük esetén - a vasútvállalatokkal hálózat-hozzáférési szerződést köt, melyben a társaságok kapcsolattartói is megnevezésre kerülnek. A szerződések rögzítik azon hatósági jóváhagyású szabályozásokat (utasításokat) is, amelyek tartalmazzák az infrastruktúra biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó eljárásokat. Ezen felül mindkét magyarországi pályaműködtető társaság a VPE Kft. által meghirdetett Hálózati Üzletszabályzatban teszi közzé az általuk üzemeltetett infrastruktúrára vonatkozó aktuális paramétereket, a megrendelés és az igénybevétel feltételeit. A fenti közzétételi és szerződéskötési kötelezettségen túl a MÁV Zrt. kéthavonta különböző fórumokat és félévente rendezvényeket szervez a vasútvállalatokkal történő közvetlen kapcsolattartás érdekében, valamint évente vevőelégedettségi mérést végzünk, amelyet az elnök-vezérigazgatói értekezlet elé terjesztünk. A Biztonsági főigazgatóság évente két alkalommal vasútbiztonsági konferenciát szervez a hálózatot igénybe vevő vasútvállalatok részvételével A vasútvállalatokkal kapcsolatos üzemviteli adatok, teljesítmények kezelése A Társaság által működtetett infrastruktúrán pályavasúti szolgáltatást igénybe vevő vasútvállalatok különböző üzleti igényeik alapján közlekednek, így a teljesítményeik összegzését követően a kumulált adatok kerülnek leképzésre az adott vasútvonalak infrastruktúra elemeire. A vasútvállalatok által generált teljesítmények elemi adatait a MÁV Zrt. Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezete által üzemeltetett Pályavasúti Adattárház rögzíti óránkénti frissítéssel, amelyeket különböző adatfeldolgozási struktúrákban tárol. A beérkező adatok feldolgozását követően a számlázás alapját képező adatokon kívül előállításra kerülnek az üzemviteli szakterületekre vonatkozó különböző üzemviteli jelentések A vasútvállalatok egyéni fejlesztési-üzemeltetési igényeknek felmérése A vasútvállalatokat a napi operatív és a hosszabb távú információkról a MÁV Zrt. Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezete által üzemeltetett egyablakos ügyintézési rendszerben, útján tájékoztatjuk, interneten elérhető tárhellyel támogatva.

223 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1015 A vasútvállalatok által megfogalmazott infrastruktúra-fejlesztési igényeket a MÁV Zrt. Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezete által üzemeltetett egyablakos ügyintézési rendszerben útján mérjük fel, évente egy alkalommal Az üzemviteli intézkedések meghatározása és azok megfelelő személyzethez rendelése A vasútvállalatok által generált teljesítményeket a havonta kibocsátott üzemviteli teljesítmény adatok tartalmazzák, amely alapul szolgálhat a fejlesztés-karbantartás teendőkről vagy az estlegesen felmerülő üzemviteli korlátozás átmeneti bevezetéséről, akár a hálózat kizárásáról szóló döntések meghozatalához. 2. A biztonsági szempontok kezelése az infrastruktúra fizikai és operatív határain A pályahálózat-működtetők határátmenetein alkalmazandó biztonsági szempontoknál alapvetően az államközi egyezmények, míg az országhatárokon belül lévő ún. csatlakozási pontokon az adott ország belső utasításai a mérvadók. Határátmenetek Az államközi egyezményekben rögzítetteknek megfelelően kiindulási pont, hogy a két határállomás között elfogadjuk a szomszédos pályahálózat-működtető biztonsági előírásait. Ez a járművek közlekedhetőségének alapja, amely gyakorlati feltételeit tehát a határátmenet paramétereit a helyi szerződések tartalmazzák. Ugyancsak a helyi szerződések tartalmazzák a határátmeneten üzemelő biztonsági/ biztosítóberendezések leírását is, többek közt a mindkét határállomás forgalmi szolgálattevőjére vonatkozó ellenmenetet és utolérést kizáró biztosítóberendezésre vonatkozó szabályokat is. Ilyen, vagy ezzel egyenértékű berendezés üzemel: Sátoraljaújhely Slovenské Nové Mesto határátmeneten kívül, valamennyi MÁV ŽSR határátmeneten; a MÁV UZ határátmeneteken (Eperjeske Szalóka, valamint Záhony 3 sz. Kitérő határvonalszakaszakon); Lőkösháza Curtici; Gyékényes Koprivnica; Őriszentpéter Hodoś, valamint Hegyeshalom Nickelsdorf határállomások között. Csatlakozási pontok A MÁV GYSEV csatlakozási pontokon alapvetően a MÁV-ra vonatkozó biztonsági rendelkezéseket kell figyelembe venni. Ezen szabályoktól eltérő rendelkezéseket a MÁV - GYSEV Keretszerződésének függelékei tartalmazzák. A sajátcélú vasút pályahálózatokra vonatkozóan, október 1-től hatályban van a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő előírásokat tartalmazó Iparvágányok Szolgálati Utasítása, melyet 6535/1990. sz. alatt a Közlekedési Főfelügyelet hagyott jóvá. Ezen Utasítás tartalmaz előírásokat a sajátcélú vasúti pályahálózat belső vasútüzemének szabályozására készítendő Kiegészítő Szolgálati Utasításra, valamint a kiszolgálás módját szabályozó Üzemviteli Végrehajtási Utasításra vonatkozóan. Ezen Utasítás egy módosítást tartalmaz, amely december 1-től lépett hatályba.

224 1016 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Az Iparvágányok Szolgálati Utasítást a február 1-től hatályba lépő Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása váltja fel, amely ugyancsak tartalmaz közlekedésbiztonsági előírásokat és szabályozást tartalmaz a Kiegészítő Szolgálati Utasítás, Üzemviteli Végrehajtási Utasítás készítésére vonatkozóan. Új elem a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításában az, ha vonatszámban történik a kiszolgálás, akkor a vonatokra vonatkozóan a hatályos F.1., F.2. és F.2. Függelékeit kell alkalmazni. Amennyiben a vonat belső vasútüzemi mozgást (tolatást is) végez, akkor az ilyen belső mozgásokra viszont a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása alkalmazandó. 3. A hatékony koordináció és együttműködés e rendes üzemmódban és vészhelyzet esetén a hálózatot igénybe vevő társaságokkal A hálózatot igénybe vevő vasúti társaságokkal az a Társaságnak az együttműködéssel kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeit mind a rendes üzemmódban, mind vészhelyzet esetén a Hálózati Üzletszabályzat és a hálózatot igénybe vevő, hálózat-hozzáférésre jogosultakkal kötött Hálózathozzáférési Szerződések állapítják meg. A koordinációs és együttműködési kötelezettség kiterjed a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.-re is. E szabályozások alapján a MÁV Zrt.: - a honlapján ( (MÁV-Csoport/MÁV Zrt./Tevékenység/Pályavasúti szolgáltatások) folyamatosan közzéteszi a vonalak, és az azokhoz kapcsolódó pályamenti berendezések leírását az útvonalkönyv elkészítése érdekében ( P fejezet); külön is közzéteszi a vágányzárakra vonatkozó és a napi lassúmeneti információkat; - a kiutalt menetvonalat érintő eseményekről tájékoztatja a VPE Kft-t és a kérelmezőket; - a Hálózat-hozzáférési Szerződés alapján a hálózat-hozzáférés feltételeiben bekövetkezett változásokkal összefüggésben a hálózat-hozzáférésre jogosultak részére: o a vonat indulását legkésőbb 48 órával megelőzően tájékoztatást ad a forgalombiztonságot, forgalomszabályozást érintő változásokról, o a hozzáférésre jogosult kérésére közli a vonat helyzetét, o haladéktalanul tájékoztatást ad a hálózat-hozzáférést befolyásoló sürgős, nem tervezett munkákról. - a személyforgalmat érintő információkat haladéktalanul továbbítja az utasok felé - a vonatközlekedést érintő bekövetkezett rendkívüli eseményről tájékoztatja a VPE Kft-t és a kérelmezőket. A rendkívüli esemény fogalmát és az értesítés rendjét a MÁV Csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló 2/2014. (MÁV. Ért. 1.) elnökvezérigazgatói utasítás szabályozza. - közlekedési zavar bekövetkezése esetén a forgalomirányitásra vonatkozó szabályozástól való eltérésről tájékoztatja a jogosultakat. Az együttműködés, tájékoztatás a hálózatot igénybe vevő társaságokkal a Hálózat-hozzáférési Szerződésben kijelölt és nevesített kapcsolattartókon (ügyeleteseken) keresztül történik A MÁV Zrt. részéről a kapcsolattartó szervezet a Pályavasúti ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet. Rendkívüli események (vészhelyzetek) esetén a kapcsolattartási feladatokat (tájékoztatás, értesítés) a MÁV Zrt. Üzemirányító központ hálózati főüzemirányítója és rendkívüli helyzeteket kezelő irányítója látja el. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 31. (3) bekezdésének rendelkezése szerint: A vasúti pályahálózat működtetője köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése, valamint üzemzavar vagy baleset esetén a megfelelő működés mielőbbi helyreállítása érdekében. A törvényi megfelelésnek eleget téve a MÁV Zrt. vasúti infrastruktúra területén - megállapodás alapján - a MÁV-START Zrt. végzi a műszaki mentés és segélynyújtási, valamint a vegyi elhárítási tevékenységet. Feladata, a MÁV Zrt. kezelésébe tartozó normál, széles és keskeny nyomtávolságú közforgalmú vasútvonalakon, üzemi vágányokon, valamint az azokhoz csatlakozó MÁV Zrt. kezelésébe tartozó

225 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1017 iparvágányokon, külön szerződés alapján a MÁV Zrt. kezelésébe nem tartozó vágányokon bekövetkezett rendkívüli események (baleset, műszaki mentés) következményeinek elhárítása. A közlekedési zavarok elhárításában a hálózatot igénybe vevő társaságok kötelesek közreműködni. A kapcsolattartás ez esetben is a kapcsolattartókon (ügyeleteseken) keresztül történik. 4. Az infrastruktúra és a járművek közötti kapcsolódási pontok biztonságos irányítására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok és azok betartásának biztosítása A pályainfrastruktúra és a járművek közötti kapcsolat biztonságos irányítását és üzemeltetését az alábbiak szerint biztosítjuk: Telepített járműdiagnosztikai berendezések üzemeltetése o Hőnfutás jelző o Dinamikus kerékterhelés mérő és laposkerék jelző o Rakszelvény ellenőrző o Nyomkarima ellenőrző o Áramszedő megfigyelő Vágánygeometriai mérések és vizsgálatok Síndiagnosztikai mérések és vizsgálatok Kitérők futásbiztonsági vizsgálata A telepített járműdiagnosztikai berendezések alkalmazásával a pálya és a járművek közötti kapcsolat biztonságosabb: - a kisiklással fenyegetett járművek felismerése automatikus, - a pálya és a járművek károsodásának esélye csökkentjük - ellenőrizzük a járművek műszaki állapotát üzem közben, - adatokat nyerünk az igény, illetve állapot szerinti jármű- és pályakarbantartáshoz, - növeljük a járművek és az infrastruktúra használhatósági idejét. Vágánygeometriai mérések, vizsgálatok A nyíltvonalak, állomási fővágányok, egyéb vágányok rendszeres vágánygeometriai mérését, vizsgálatát a D.5. Pályafelügyeleti Utasítás szabályozza. A mérés történhet felépítményi mérőkocsival, mérőberendezéssel, kézi méréssel. A sebességfüggő mérethatárokat a D.54. sz. Utasítás tartalmazza. A vágánygeometriai mérések célja a pálya geometriai állapotának mérőeszközökkel, - berendezésekkel történő vizsgálata, forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, állapotváltozásának figyelemmel kísérése. Síndiagnosztikai mérések, vizsgálatok A vizsgálatok célja folyópályában és kitérőkben lévő sínek geometriai és anyagszerkezeti állapotának mérőeszközökkel, - berendezésekkel történő vizsgálata, forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, állapotváltozásának figyelemmel kísérése. A síndiagnosztikai mérések és vizsgálatok keretében ultrahangos vizsgálatot, örvényáramos mérést, sínprofil mérést és hullámos sínkopás mérést végzünk. A vizsgálatok elvégzésének részletes szabályait a készülő D.10. utasítás tartalmazza.

226 1018 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Kitérők futásbiztonsági vizsgálata A kitérők üzembiztos működése, futásbiztonsága nagymértékben függ a tő- és csúcssínek állapotától, kopásától, ezért átmenő vágányban levő kitérőknél legalább negyedévenként, egyéb kitérőknél szükség szerint, de legalább évenként futásbiztonsági (ORE) vizsgálatot végzünk a PHM. Ig /1982. Utasítás a tő- és csúcssínek elhasználódásának vizsgálatára szabályozás szerint.

227 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1019 V. Karbantartás és anyagbeszerzés

228 1020 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám 1. Az infrastruktúra biztonságos karbantartásának, irányításellenőrzésének, a karbantartás auditálásának és ellenőrzésének biztosítása, azok dokumentumai A MÁV Zrt. a vonatkozó hazai és harmonizált európai uniós szabványoknak, valamint az érvényben lévő belső utasításainak, előírásainak, való megfeleléssel biztosítja, hogy megfelelő módszertan figyelembe vételével tervezze a vasúti pályahálózaton végrehajtott különböző szintű beavatkozásokat. A főbb feladatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: Pályafelügyelet, diagnosztika Hibák értékelése, besorolása Intézkedések végrehajtása (lassújel, beavatkozás, stb.) Hibamegszüntetés lehetőségeinek vizsgálata Szóba jöhető források számbavétele Megfelelő forrás kiválasztása, forrásallokáció A betervezett munka elvégzése Eredmény bemutatása Szakanyag tervezés A pályafelügyelettel összefüggő nem tervezhető karbantartási zavarelhárító tevékenység 1.1. Pályafelügyelet, diagnosztika A működő rendszer a vasúti pálya paramétereinek megismerése, diagnosztizálása, a romlási folyamat feltérképezése, a különböző hibakategóriák szerinti besorolásán alapul. A pályafelügyelet a vasúti vágányok és tartozékainak állandó és eseti ellenőrzését, vizsgálatát biztosító, a pályahibák, valamint az előre nem látható elemi események következményeinek megállapítását és a felszámolásukhoz szükséges intézkedések megtételét, azaz a vasútüzem folytonosságát szolgáló tevékenység. Részletes szabályozást a D.5. Pályafelügyeleti utasítás, illetve a Vasúti Hídszabályzat IX. fejezete tartalmazza. Pályafelügyeleti vizsgálatok: - Gyalogbejárás - Kitérővizsgálat és a működési méretek ellenőrzése - Mozdonymenet, vonalbeutazás - Mérnöki létesítmények felügyelete és vizsgálata - Vágánygeometriai mérések - Ultrahangos sínvizsgálat - Űrszelvénymérések és vizsgálatok - Egyéb vizsgálatok és mérések A vizsgálatok végzése meghatározott időszakokban és rendszerességgel történik. A vizsgálatok során tett megállapítások eredményeként történik a szükséges munkavégzés megtervezése, ütemezése Hibák értékelése, besorolása A fent leírt vizsgálatok eredményeként diagnosztizált, illetve felfedezett hibák besorolása a D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások 51. fejezetében, a vágányok építésénél és

229 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1021 fenntartásánál mértékadó mérethatárok előírásai szerint történik. A jelenleg érvényben lévő mérethatár rendszer egy sebességfüggő, háromkategóriás geometriai mérethatár rendszer, melynek alapja, hogy a sebesség és a mérethatár szorzata állandó. Kategóriák értelmezése: A mérethatár kategória az egyes sebességosztályhoz tartozó hibaérték halmaz legjobb 15%-ának maximális értéke, melyet építési mérethatárnak nevezünk, és ennek a túllépését nem engedjük meg az új építésű pályák I. osztályú minőségi átvételénél. B mérethatár kategória az egyes sebességosztályhoz tartozó hibaérték halmaz legjobb 50%- ának maximális értéke, melyet fenntartási mérethatárnak nevezünk. Ennek az értéknek a betartását a fenntartási munkák elvégzése után megköveteljük, s ezzel a minőségi munkáltatást tudjuk biztosítani. Ezt a mérethatár kategóriát használjuk fel a fenntartási munkáltatás tervezésére is. C mérethatás kategória az egyes sebesség osztályhoz tartozó hibaérték halmaz legjobb 85%-ának maximális értéke, melyet beavatkozási mérethatárnak nevezünk. Ha a mért geometriai jellemző értéke ezt a mérethatárt meghaladja, akkor valamilyen soron kívüli intézkedésre, a hiba jellegétől függően felülvizsgálatra, vagy beavatkozásra (munkáltatás, sebességkorlátozás) van szükség. A C hibahatár meghaladása önmagában a forgalombiztonságot még nem veszélyezteti (nincs balesetveszély), de további romlás és a körülmények kedvezőtlen alakulása esetén veszélyessé válhat. D mérethatár kategória az a mérethatár, amelynek túllépése esetén a forgalombiztonság nem szavatolható, ezért a vágányt a hiba megszüntetéséig le kell zárni.

230 1022 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám

231 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Intézkedések végrehajtása (lassújel, beavatkozás stb.) A MÁV Zrt. a fejlett európai vasutaknál alkalmazott állapotfüggő munkáltatást alkalmazza. Ennek eredményeként a fent leírt alapelvek betartásával munkáltatás ott történik, ahol a vágány műszaki állapota ezt indokolttá teszi. A mérethatárok szerinti hiba besorolást követően a szükséges intézkedést megtesszük. Az intézkedések legenyhébb formája a hibahely folyamatos figyelemmel kísérése. A figyelemmel kísérés során a kialakult hiba romlási folyamatát követjük nyomon, dokumentált formában. Amennyiben a romlási folyamat eléri a következő szintet, akkor a hiba átminősítésre kerül, és a kategóriától függően az előírt mérethatárok szerint korlátozás kerül bevezetésre (sebességkorlátozás, tengelyterhelés korlátozás). A sebességkorlátozás, tengelyterhelés korlátozás bevezetését követően a pályafelügyeleti időszaki vizsgálatok során - további paraméterromlást követően - a korlátozás nagyságrendje változtatásra kerül. A további korlátozások bevezetése során a fokozatosság elvét betartjuk. A sebességet - ha lehet - 20 km/h-s mértékben, lépcsőzetesen csökkentjük. Amennyiben a pályaparaméterek ezt szükségessé teszik legvégső esetben a vágányt, kitérőt ki kell zárni a forgalomból Hibamegszüntetés lehetőségeinek vizsgálata A fennálló hibák értékelése során meghatározásra kerülnek azok megszüntetésének lehetőségei is. A kisebb szakaszra bevezetett korlátozások megszüntetése a legegyszerűbb esetben lokális karbantartási munkákkal megszüntethetők. Ezek a tervezhető karbantartási kategóriába sorolható hibák. Megszüntetésük elsősorban nagygépes karbantartási munkákkal történik. Főbb munkanemek: rostálás, kitérő szabályozás, felépítmény karbantartó géplánci szabályozás. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek a fáradásos sínfej repedéses hibák, melyek megszüntetésére, megelőzésére a sínfej köszörülés nyújt megoldást. Ezen túlmenően a különféle felépítményi szerkezetek cseréje a jellemző a karbantartás keretében végzett munkáltatásra. A nagyobb szakaszon fennálló a felépítmény több elemét érintő hibák megszüntetése felújítási munkák keretében történik. Jellemzőjük, hogy az eredeti pályaparaméterek visszaállítása történik meg, megnövelve ezzel az eszköz élettartamát. Abban az esetben, amikor egy nagyobb szakaszon fennálló hiba úgy kerül megszüntetésre, hogy az eredeti pályaparaméterek növelésre kerülnek, akkor fejlesztésről beszélünk. A konkrét módszer kiválasztása során kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a hiba megszüntetés során mekkora hozadékot tudunk elérni a munkavégzéssel. Így azon munkák élveznek elsőbbséget, melyek menetrendre gyakorolt hatása kimutatható. A szolgáltatásainkat igénybe vevők véleményét figyelembe véve, az általuk jelzett szűk keresztmetszetek felszámolását tartjuk a leginkább fontosnak. A beruházási fogalmak és csoportosítások számviteli-, közbeszerzési- és építési törvényekben foglalt meghatározások, valamint a MÁV Zrt. részéről kiadott és a MÁV Értesítőben közzétett rendeletek alapján kerültek megfogalmazásra. Ezek alapján biztosítható az egyes fogalmak egységes értelmezése és azok alkalmazása. Az alábbiakban ezeket ismertetjük: Fejlesztés: olyan tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök és immateriális javak létrehozására irányul, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység; mely a meglevő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését

232 1024 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám eredményező tevékenység, e tevékenységhez hozzákapcsolódó egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Rekonstrukció: A meglévő tárgyi eszközön olyan egyidejűleg végzett beruházási és felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a beruházással a tárgyi eszköz kapacitása, funkciója, az eszközzel elvégezhető feladatok köre bővül. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Tervezhető karbantartás: a tervszerű megelőző karbantartás, a nagyjavítás és mindazon javítási, karbantartási tevékenység, melyeket az éves tervezés keretében előre láthatóan meg kell valósítani. Nem tervezhető karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló olyan javítási tevékenység, mely az előre nem látható meghibásodások helyreállítását szolgálja. A nem tervezhető karbantartás fogalmát csak az elhatárolás miatt tartalmazza az utasítás, egyéb tekintetben nem tartozik a hatálya alá Szóba jöhető források számbavétele A felügyeleti tevékenység során kimutatott hibák következtében kialakuló korlátozások megszüntetésére jelenleg a szóba jöhető források az alábbiak: EU források felhasználásával történő teljes körű fejlesztések elvégzése a NIF Zrt. bonyolításában. EU források felhasználása a MÁV Zrt. bonyolításában. Regionális pályázati források igénybevétele külső /önkormányzatok/ partnerrel közösen. Költségvetési forrás igénybevétele. MÁV Zrt.-nek a PMSZ keretében juttatott üzemeltetési- és felújítási költségtérítés felhasználása. Célunk, hogy valamennyi szóba jöhető forrás igénybevételére olyan szintű előkészítettségű projektdokumentumokkal rendelkezzünk, hogy azok felhasználására eredményesen tudjunk pályázni. Függ a szóba jöhető forrás felhasználása a megszüntetésre jelölt korlátozás jellemzőitől is. (korlátozás hossza, mértéke, szükséges becsült forrás nagysága, stb.). A fentieket figyelembe véve a VI. fejezetben meghatározottak szerint végezzük a források allokálását.

233 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje Megfelelő forrás kiválasztásának módszere, forrásallokáció A különféle forrásfajták egy részébe a kormányzat által jóváhagyott Operatív Programok részeként kerülnek be olyan projektek, melyeknek jelentős menetrendi, vagy egyéb hozadéka van, és a Nemzeti Közlekedési Stratégiában kiemelt jelentőséget kap. Ezek a projektek jelentős előkészületi munkákat igényelnek /engedélyezési, kiviteli tervek, stb./ melyek elvégzése önmagában is önálló projektként bonyolítandó. A MÁV Zrt. vezetésének döntése alapján kiemelt projekteket indít, amivel viszonylag kisebb nagyságrendű szűk keresztmetszetek feloldását tudjuk megvalósítani /pl. egy-egy vonalszakasz átépítésével a menetrendi paraméterek javítása, a menetrendi zavarérzékenység feloldása/. A kormányzat a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű projektekre a költségvetésben külön soron szerepeltet olyan forrást, melyet csak a nevesített munkákra lehet felhasználni. /pl. hídprojekt/. Az önkormányzatokkal, illetve egyéb külsős felekkel közösen lehetőség van különféle regionális operatív programok keretében közösen pályázni. /pl. intermodális központok kialakítása, B+R, P+R parkolók kialakítása stb./ Az EU források felhasználása során alapvetően a karbantartás, felújítás elhatárolása úgy értelmezhető, hogy karbantartási tevékenység kategóriába azok a munkák tartoznak, melyek az eredetileg kiépített pályaparamétereken belül végzünk el. Az összes többi pályaparamétert javító munkavégzés felújításnak minősül. Jelenleg alkalmazott karbantartási stratégiák bemutatása: Meghibásodásig történő üzemeltetés A legrégebbi és legegyszerűbb üzemeltetési stratégiában az üzemeltetés tárgyát annak meghibásodásáig üzemeltetik, majd lehetőség szerint javítják. Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés Ezt a stratégiát más néven kötött idő szerinti üzemeltetésnek vagy tervszerű megelőző karbantartásnak (TMK) is nevezik. Lényege, hogy az üzemeltetés tárgyát meghatározott teljesítmény után (üzem,- illetve naptári időnként vagy más teljesítmény-jellemző alapján) ciklikusan ellenőrzésnek és karbantartásnak vetik alá. Az ellenőrzések közötti időt úgy kell meghatározni, hogy a műszaki állapotra jellemző paraméter értéke megfelelő valószínűséggel ne tudjon a megengedett, illetve a meghibásodást jelentő értékek közti különbséggel változni, azaz a berendezés várhatóan ne hibásodjon meg két karbantartás között. Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés Konkrét üzemeltetési tárgyra és üzemeltetési rendszerre kidolgozást igénylő és érvényes stratégia. Lényege, hogy amennyiben a meghibásodások száma eléri a beüzemelési időszak után a szabályozás felső határát (adott gépparkra és időszakra meghatározott maximálisan megengedhető meghibásodások számát), külön ellenőrzésre vagy kemény idő szerinti üzemeltetésre történő áttérést kell elrendelni. Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés Ekkor az üzemeltetés tárgyának állapotát valamely jellemző paraméter vagy paraméterek mérésével és a mért adatok kiértékelésével határozzuk meg. A paraméterek ellenőrzése lehet folyamatos vagy időszakos. Szakaszos paraméter ellenőrzés esetén természetesen felléphet a használat közbeni meghibásodás is. Mind folyamatos mind szakaszos ellenőrzés esetén a mért adatok feldolgozása, azaz az üzemeltetés tárgya műszaki állapotának meghatározása, a vizsgált (üzemeltetett) rendszer matematikai diagnosztikai modelljének ismeretét igényli.

234 1026 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A MÁV Zrt. a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetésére törvényben kijelölt szervezet. A működtetés egyik lényeges eleme a karbantartás, illetve a vasúti törvényi fogalom használata szerinti fenntartás és üzemeltetés. A nyílt hozzáférésű pályahálózatra vonatkozóan a Hálózati Üzletszabályzatban (HÜSZ) meg kell adni a pályahálózat műszaki paramétereit és e paraméterekkel kell a pályavasúti szolgáltatásokat folyamatosan biztosítani. Az eszközök, berendezések élettartama során fellépő romlási folyamat törvényszerűen e paraméterek tarthatóságát veszélyeztetik. A pálya romlási folyamatát ugyanakkor jelentősen lehet lassítani, megfelelő karbantartási stratégia, illetve karbantartási terv alapján jelentősen növelhető a vasúti pálya és berendezéseinek élettartama. Az alkalmazott karbantartási stratégiát, illetve annak fejlődését mindenkor a lehetőségek és a szükségletek határozzák meg. A jellemzően alkalmazott karbantartási stratégiák a MÁV Zrt. szakszolgálatainál: Pályalétesítmények: Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés Távközlés: Erősáram: Meghibásodásig történő üzemeltetés (digitális technikák) Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés (hagyományos technikák) Meghibásodásig történő üzemeltetés (transzformátor alállomások) Megbízhatóság szerinti üzemeltetés és jellemző paraméter szerinti üzemeltetés (kis- és középfeszültségű berendezések) Megbízhatóság szerinti üzemeltetés és jellemző paraméter szerinti üzemeltetés (felsővezeték) Biztosítóberendezés: Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés (biztonságkritikus biztosítóberendezési elemek) Meghibásodásig történő üzemeltetés (egyéb berendezések, elemek) Karbantartási munkák jellemző tervezési szintjei A karbantartás-felújítás tervezési folyamata három idősíkon kezelendő: Jelentős felújítási munkák és külső projektek Felújítási és karbantartási munkák a menetrendi időszakban Részletes tervezés

235 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1027 Jelen módszertanban megfogalmazottak szerint támogatjuk a számos projektrész rangsorolását a magyarországi részeiken is több száz km-es korridorszakaszokon és ezzel párhuzamosan kezeljük a további hálózatrészeket is a megrendelői elvárások érvényesítése érdekében. Így akadályozható meg, hogy a források egy-két korridorra koncentrálva az utasok és szállí tmányoztatók számára lényegileg nem érzékelhető módon kerüljenek felhasználásra. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: A korridor munkálatai mellett egyre nagyobb hangsúlyt fognak kapni az egyéb vonalakhoz kapcsolódó fejlesztési igények, ahol a korridorokon alkalmazott műszaki paraméterekből való kiindulás a források nem hatékony, pazarló elköltését eredményezhetné. EU forrástámogatásra csak megfelelően előkészítetett, egységes koncepcióba illeszkedő projektekkel lehet pályázni. A Pályaműködtetőnek és az operátoroknak egyaránt kész, megalapozott és harmonizált tervekkel kell rendelkeznie arra az esetre, ha forrásbővülés (nemzeti fejlesztési források megnyílása, külső tőke sikeres bevonása stb.) folytán újabb projektek kerülhetnek kivitelezési stádiumba. Menetrend alapú megközelítés. A fejlett vasutak a hosszú távú menetrendi elképzelésekből vezetik le szinte valamennyi tervezési feladatukat egészen a napi üzemeltetésig és karbantartásig. E szemlélet alapvető kiindulópontja, hogy a vasutat olyan szolgáltató centrumnak tekinti, amelynek fő feladata, hogy az állami célkitűzésekből levezetett fejlesztéspolitika alapján kialakult szolgáltatási stratégiát megvalósítsa, annak infrastruktúra és járműoldali feltételeit a szükséges fejlesztésekkel megteremtse, és a kívánt és az állam által megrendelt szolgáltatási színvonalat bevezesse és azt a szükséges karbantartásokkal támogatva kiszámíthatóan szolgáltassa. A hosszú távú célokhoz rendelt menetrendi koncepcióból kerül a stratégia lebontásra, és a részstratégiák (infrastruktúra, jármű, ingatlan, személyzet, technológia, stb.) által részletes tervezésre. Az így megszülető projektcsomagok azután a megrendelői igények alapján bármikor, immár több szempont alapján is rangsorolhatóak (időtáv, költség, érintett utastömeg stb.), így a kívánt helyen a determinált fejlesztéseknek köszönhetően a források hatékony felhasználásával a kitűzött szolgáltatási színvonal bevezethető. Egy projekt szükségszerűségét ugyanakkor nem kizárólag a távlatban bevezetni kívánt szolgáltatás és az ezt leképező menetrend támaszthatja alá, hiszen léteznek hatékonyságjavító, biztonságnövelő beruházások stb. is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a projektdeterminációt, azaz a célokhoz igazított részletes projekttartalmat és prioritást hosszútávon kapcsoljuk a menetrendhez. A biztonságvagy éppen a hatékonyságnövelés rövid távú projektdetermináció, hiszen hosszú távon megfogalmazott projektterveknél ezek már alapvetően be vannak épülve a javaslatcsomagokba, feltételrendszerünk alapjait képezik, azaz nem biztonságos/nem hatékony javaslatcsomag hosszú távon nem szabad, hogy értelmezhető legyen. A fentiekkel teljes párhuzamban nyújtja a menetrend az alapot a karbantartás és felújítás tervezésekhez. A megrendelt szolgáltatások kiszámítható biztosítása csak akkor lehetséges, ha a karbantartások elsődlegesen az aktuális menetrend, míg a felújítások az aktuális menetrendi struktúra igényei alapján determinálódnak.

236 1028 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám A fenti elvek betartásával a rendelkezésre álló források felhasználása során az alábbi - vasútvonalak szerinti szempontok alapján csoportosítjuk és rangsoroljuk a projekteket: EU támogatással korszerűsített korridor vonalakon lévő szakaszok. Ebbe a csoportba a NIF Zrt. bonyolításában megvalósuló projektek kerülnek. Ezen projekteket a vasúthálózat üzemeltetőjének javaslatára a vasúthálózat tulajdonosa /kormányzat/ engedélyezi. Az üzemeltető a bemutatott felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján tesz javaslatot egyes vonal/szakasz/ teljes körű átépítésre. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan erősen leromlott műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős korlátozásokkal terheltek. A menetrend csak a vasútvonal/szakasz/ teljes átépítésével tartható. Ezen átépítések keretében szolgáltatási színvonaljavulás érhető el, korszerű technológiák alkalmazása történik. Az átépített vonalrészeken a projekt zárását követő 10 éven keresztül korlátozásmentesen kell üzemeltetni az átépített vonalszakaszt, ezért ezekre külön karbantartási tervet kell készítenünk. A karbantartási terv összeállítása az Európai Vasúti Ügynökség által a Transz-Európai hagyományos vasúti rendszer alrendszer infrastruktúra előírásait tartalmazó IU-INF ÁME 2.3 számon készült, és megjelenés előtt álló előírások, valamint az érvényben lévő hazai előírások alapján kerül összeállításra. Tartalmazza a várhatóan szükségessé váló, műszaki igényeken alapuló, tevékenységeket, amelyek elvégzése garantálja a vasúti pálya és megépített tartozékainak kiépítési paraméterekkel, korlátozás nélküli üzemeltetését. Az ÁME az infrastruktúra alrendszerre vonatkozik és a transz-európai hagyományos vasúti rendszer Karbantartási Alrendszerének része. Az előírás 4.5. pontja szerint a KARBANTATÁSI TERV az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: Az infrastruktúra menedzsernek legyen minden hagyományos (nem nagy-sebességű) vasútvonalra egy karbantartási terve, tartalmazva legalább az alábbiakat: - a határértékek egy készletét - egy megállapítást a módszerekről, a személyzet szakmai kompetenciáiról, és a személyzetet védő biztonsági berendezésekről, amiket használni szükséges. - a pályán, vagy a pálya mellett dolgozó emberek védelmére használandó szabályokat - a használt eszközöket az üzem közbeni értéknek megfelelőség ellenőrzésére - a tett intézkedéseket (sebesség korlátozás, helyreállítási idő), amikor a leírt értékeket túllépjük. A szükséges feltételrendszer jelen anyagban bemutatásra került. Nemzetközi törzshálózati vonalak, IC és EC vonatközlekedést bonyolító vonalak, valamint Bp. elővárosi vonalain a szolgáltatási színvonal megtartása. A pályaparaméterek folyamatos biztosításával a kiszerkesztett menetrend tarthatóságát garantálni kell. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján /a VPE, valamint a MÁV-Start javaslatának figyelembe vételével/ tesz javaslatot arra, hogy egyes szűk keresztmetszetű helyeken lévő korlátozások felszámolásra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan erősen leromlott műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős korlátozásokkal terheltek, azonban nem a teljes vasútvonalra kiterjedő nagyságúak. A menetrend csak a szűk keresztmetszetű hely/ek/ átépítésével tartható. Ebbe a kategóriába tartozó hibák megszüntetése történhet pályázati források bevonásával /EU/, valamint saját forrás felhasználásával /capex/. Az erre irányuló döntés a MÁV Zrt. vezetésének hatásköre. Az EU előírásai szerint két nemzetközi törzshálózati vonalat összekötő vasútvonalon is biztosítani kell menetrendi csatlakozások tarthatósága érdekében a mentrendszerűséget. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján /a VPE, valamint a MÁV-Start javaslatának figyelembe vételével/ tesz javaslatot arra, hogy egyes szűk keresztmetszetű helyeken lévő

237 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1029 korlátozások felszámolásra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan erősen leromlott műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős korlátozásokkal terheltek, azonban nem a teljes vasútvonalra kiterjedő nagyságúak. A menetrend csak a szűk keresztmetszetű hely/ek/ átépítésével tartható. Ebbe a kategóriába tartozó hibák megszüntetése történhet pályázati források bevonásával /EU/, valamint saját forrás felhasználásával /capex/. Az erre irányuló döntés a MÁV Zrt. vezetésének hatásköre. Országos belföldi vonalakon a szolgáltatási színvonal romlásának mérséklése. A menetrendszerkezet nem sérülhet. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján /a VPE, valamint a MÁV-Start javaslatának figyelembe vételével/ tesz javaslatot arra, hogy egyes szűk keresztmetszetű helyeken lévő korlátozások felszámolásra kerüljenek. Általánosságban elmondható, hogy ezek a javaslatok olyan műszaki állapotú szakaszokra igazak, melyek jelentős, de lokális korlátozásokkal terheltek. A menetrend csak a lokális hely/ek/ felújításával, karbantartásával tartható. Ebbe a kategóriába tartozó hibák megszüntetése alapvetően saját forrás felhasználásával /capex/ történhet. Ritka esetben pályázati források bevonása is szóba jöhet. Az erre irányuló döntés a MÁV Zrt. vezetésének hatásköre. Saját forrás felhasználására a MÁV Zrt. kidolgozta a forrásallokációs módszertant, melynek alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a források a kellő hatékonysággal kerüljenek felhasználásra. A forrásallokáció elveit jelen anyagban bemutatjuk. Mellékvonalakon a közlekedésbiztonság garantálása. Ebbe a kategóriába tartozó vonalakon az üzemeltető a felügyeleti tevékenység során feltárt hibák nagysága, azok menetrendre gyakorolt hatása alapján /a VPE, valamint a MÁV-Start javaslatának figyelembe vételével/ tesz javaslatot arra, hogy milyen módon tudja biztosítani a forgalom fenntartásához szükséges biztonsági követelményeket. Meghatározza, hogy milyen pályaparamétereket tud biztosítani annak érdekében, hogy a vasútvonalakon a forgalom fenntartható legyen. Általánosságban elmondható, hogy ezek a vonalak leromlott műszaki állapotú vonalak, jelentős korlátozásokkal terheltek. A vasútvonalon a forgalom fenntartása a cél, melynek során a leg szükségesebb karbantartási munkák kerülnek elvégzésre. Szinte kizárólag saját forrás felhasználása /capex/ történik. Saját forrás felhasználására a MÁV Zrt. kidolgozta a forrásallokációs módszertant, melynek alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a források a kellő hatékonysággal kerüljenek felhasználásra. A forrásallokáció elveit jelen anyagban bemutatjuk. Saját célú MÁV kezelésű vágányokon a szolgáltatási szint biztosítása. Az árufuvarozási igények kielégítése érdekében a MÁV Zrt. a saját kezelésében lévő sajátcélú vágányhálózatát olyan szinten kell, hogy tartsa, mellyel a fuvaroztatók igényeit ki tudja elégíteni. Jellemzően ezek a vágányhálózatok erősen leromlott állapotban vannak /néhány esettől eltekintve/. Rajtuk a forgalom fenntarthatósága célunk, hiszen e vonalakon nem kell komoly pályaparamétereket biztosítani. A munkavégzések során a legszükségesebb karbantartási munkák kerülnek elvégzésre. Kizárólag saját forrás felhasználása /capex/ történik. Legtöbbször hatósági előírások, hiányosságok megszüntetése történik, tekintettel arra, hogy ezeket a vágányokat időközi felülvizsgálatra kötelezte a közlekedési hatóság. A saját forrás felhasználására a MÁV Zrt. kidolgozta a forrásallokációs módszertant, melynek alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a források a kellő hatékonysággal kerüljenek felhasználásra. A forrásallokáció elveit jelen anyagban bemutatjuk. Ideiglenesen üzemszüneteltetett vonalakon az állagmegóvás biztosítása. Ezeken a vonalakon személyszállítás nem történik, ugyanakkor az állagmegóvás, valamint egy egyszerűsített

238 1030 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám felügyelet végzése szükséges. Ebből a csoportból néhány vonal árufuvarozás céljára meg van nyitva. Ezekből következik, hogy a források felhasználásánál számolnunk kell e vonalakkal is. A MÁV Zrt. a felújítási költségtérítés felhasználásával olyan feladatokat valósít meg, melyek az előzőekben felsorolt EU és egyéb pályázati lehetőségek közül nem kaptak támogatottságot. Ebbe a csoportba soroljuk azokat a munkákat, melyeknek elvégzése elengedhetetlen a vasúthálózat működése szempontjából. A kisebb, lokális hibamegszüntetéstől egészen egy vasútvonalszakasz átépítéséig terjednek azok a munkák, melyek ebbe a csoportba tartoznak. A saját forrás felhasználásának hatékonysága érdekében forrásallokációs módszertant vezetett be, és működtet a MÁV Zrt. Ennek a főbb elemeit az alábbiakban mutatjuk be: A beruházás-karbantartás tervezés legfontosabb feladata a karbantartás-felújítási munkák és a menetrend közötti egyensúly megtalálása, és ennek érvényesítése a rangsorolási folyamatokban. Kulcsfontosságú a megfelelő időtávú tervezés megvalósítása. A korábbi 1 éves tervezési horizont 3 évre történő kiterjesztését tűztük ki célul. Gördülő tervezés keretében biztosítható a műszaki projektek optimális előkészítése (különös tekintettel a pályavasúti üzemeltetési feltételekre és kapacitáskorlátozásokra). Állapot felvétel Azonnali intézkedési igény Pálya állapota megfelelő Minősítés Paraméter csökkentés Munka meghatározása Részletes technológiai terv készítés Technológiai variációk készítése Költségvetés készítés Költségek meghatározása Részletes forgalmi terv készítése Forgalom hatásvizsgálata Döntés (forrásvizsgálat) Hálózati erőforrás terv készítése Üzemviteli költségek számítása (kidolgozás alatt) Vágányzár Anyagigény Nagygép terv Munkaerő Alvállalkozók, idegen kivitelezők A tervezés folyamata A projekt kiválasztás szempontjai Az igények besorolása a megadott prioritások szerint (azok a projektek, amelyek a prioritási sorok valamelyikének megfelelnek, azok a további értékelés részévé válnak) Azonos kategóriában (prioritásban) lévő projekteken belül, két projekt között meghatározó értékelési, szűrési szempontok az alábbiak: o Stratégiai céloknak, fejlesztési koncepcióknak való megfelelés o Vezetői határozatok és elfogadott előterjesztések megvalósítása o Menetrendszerűség o Műszaki-, biztonsági- és gazdasági indokok

239 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje A betervezett munka elvégzése Az előző pontban leírt allokáció szerint tervezett projekteket a MÁV Zrt. Beruházási Utasítása szerint megvalósítjuk. A beruházási projektek főbb részei az alábbiakban bemutatottak szerint történik: Beruházások műszaki előkészítése Hálózati kapacitáskorlátozás tervezése A hálózaton tervezett, elvégzendő munkák, és azok volumenének, gazdasági hatásainak, erőforrás szükségleteinek ismeretében és a várható zavartatások mértékének minél pontosabb kalkulálásával hálózati kapacitáskorlátozások tervezésének Beruházások műszaki tervezése Az estlegesen szükséges ingatlanok megszerzésétől a tervek hatósági engedélyeztetéséig tartó folyamat. A beruházás megvalósítási szakasza A saját és idegen kivitelező által végzett folyamat, mely magába foglalja a kivitelező kiválasztását, a szerződéskötést, konkrét munkavégzést, műszaki ellenőrzést, a szükséges dokumentálásokat, változáskezelést és műszaki átadást, üzembe- forgalomba helyezést. A beruházás lezárási szakasza A műszaki projektek elszámolása Pénzügyi/számviteli üzembe helyezés, aktiválás Műszaki projektek lezárása Beruházások lezárása Beruházások aktiválása Beruházások utóértékelése 1.7. Eredmény bemutatása Az elvégzett munkákat követően létrejött pályaparamétereknek a menetrendi tervezés alapjául szolgáló megadása a vasúti pályakapacitás elosztójának. Ez alapján tudják megtervezni a közszolgáltatási szerződésben megrendelt menetvonalak biztosítását kielégítő menetrendet Szakanyag igénytervezés A műszaki szükségesség és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével éves műszaki terv készül. Az elvégzendő munkák műszaki tartalmának meghatározását követően állítható össze a munkához szükséges anyagok mennyisége. Az anyagszükségletről munkánként igényt kell készíteni, és meg kell határozni a munkák elvégzésének fontossági sorrendjét. Az éves anyagigény összeállítása a forrás, a munkák típusa szerinti elkülönítéssel (beruházás, felújítás, karbantartás) a BTA rendszerben történik. Az igények több szervezet (Felhasználó, kontrolling, költségviselő) részéről is jóváhagyásra kerülnek.

240 1032 A MÁV Zrt. Értesítôje 10. szám Szakanyag-biztosítás, beszerzés A beszerzési folyamat az SZK BLÜ hatáskörébe tartozik. A PÜF és az FBF ME a beszerzési folyamat előkészítésében, mint szakértő vesz részt, ha az anyag hálózati készletből nem biztosítható és közbeszerzési eljárás lefolytatása válik szükségessé. Az új felépítményi anyagok minősítését, a szerződésekben meghatározott vállalkozók végzik. A szervezet az általa minősített anyagokról minőségi tanúsítványt állít ki, melyet a SZK BLÜ a számla mellékleteként megkap. A szakanyag vételezésénél a minőségi tanúsítványt a felhasználónak átadják. A beszerzett anyagot a SZK BLÜ raktáraiban készletezik. A készletezés célja, hogy az igény keletkezése és a beszerzés közötti idő miatt ne legyen az ellátásban fennakadás. Szakanyag-felhasználás A szakaszok a munkák elvégzéséhez szükséges igényeket a BW rendszerbe a rögzítik. Az igények jóváhagyásokat követően kiszolgálásra kerülnek. A szakanyagok az igénylés alapján a szakaszokat ellátó raktárba, vagy közvetlen a szakaszra, esetleg a felhasználás helyére érkeznek. A szakaszok a megérkezett anyagot Anyagkivételezési (AK) bizonylaton veszik át. Az AK jegy, a GIR által adott projektszámú feladat költség-elszámolásának mellékletét képezi A pályafelügyelettel összefüggő nem tervezhető karbantartási zavarelhárító tevékenység A pályafelügyeleti tevékenység a hiba -és zavarelhárítás és a következő munkákat tartalmazza: Sínszékek gondozása, Útátjárók vezetővályúinak takarítása, Vízszintes és függőleges csavarok után húzása, Nyomtáv, irány és fekszint szabályozás, Kitérők beszabályozása, Tárcsa beszabályozása. A hiba, zavarelhárítás jellegű tevékenység csak a felügyelettel közvetlenül összefüggő nem tervezhető karbantartási tevékenységet tartalmazza. A karbantartás irányítása, a vasúti pálya és tartozékaival összefüggő hatáskörök, a karbantartás dokumentálása, ellenőrzése A vasúti pálya és tartozékainak felügyelete, karbantartása (amennyiben a Használó a MÁV Zrt. -t bízza meg) és felújítása, valamint a rakodást végezni szándékozó Ügyfeleknek szóló gépi rakodáshoz Belépési Engedély kiadása a Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság hatásköre és folyamatos nyilvántartása a Területi pályalétesítményi osztály feladata. A felügyeleti rendszer hierarchikusan van kialakítva (vonalgondozó, pályamester, főpályamester, szakaszmérnök/vezetőmérnök) ami egyben az alacsonyabb szintű felügyeletet ellátó tevékenységének ellenőrzését is jelenti. A gépi mérések további kontrollt jelentenek a felügyeleti tevékenység felett. A Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóságon belüli hatáskörök A Területi igazgatóságok (a továbbiakban: TIG) feladatait és a hatásköröket a következő táblázat mutatja be.

241 10. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 1033