A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

Átírás

1 A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ - BP FR Valenciennes Cedex France Thierry.BREYNE@era.europa.eu, Dragan.JOVICIC@era.europa.eu Összefoglalás: A vasúti biztonsági teljesítmény és a vasútra vonatkozó jogszabályok európai szintű harmonizálásának elősegítése érdekében az uniós jogalkotók áprilisban jóváhagyták a 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelvet. Ez az irányelv több más feladat mellett az Európai Vasúti Ügynökségre bízza a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) meghatározását. E dokumentum célja, hogy összefoglalja és kiemelje a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló 352/2009/EK bizottsági rendelet legfőbb jellemzőit (a rendeletet április 29-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában). Kulcsszavak: közös biztonsági módszer (CSM),kockázatelemzés és -értékelés, kölcsönös elismerés Előszó 2000 elejéig az Európai Közösség tagállamai maguk dolgozták ki saját vasútbiztonsági szabályaikat és vasúti szabványaikat, gyakran a nemzeti műszaki és üzemeltetési megközelítések alapján. Ez fokozatosan ahhoz vezetett, hogy különböző elvek, megközelítések és biztonsági kultúrák alakultak ki, amelyek megnehezítik az akadályok megszüntetését és a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatások kialakítását. Ezzel egyidejűleg a gazdasági integráció és a kereskedelem gyors növekedése fokozatosan átalakította az Európai Unió vasúti szállítási igényeit. Egy biztonságos és integrált, nemzeti határok nélküli vasúthálózat létrehozása az EU egyik legfontosabb prioritásává vált. Ehhez erős európai szabályozásra van szükség mind a műszaki, mind pedig a biztonsági követelmények tekintetében, amelyek egymástól elválaszthatatlanok. Az Európai Vasúti Ügynökséget azzal a céllal hozták létre, hogy segítsen ennek az integrált vasúti térségnek a kialakításában egy európai vasútbiztonsági (1), illetve a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó (2) megközelítés kidolgozásával. Legfontosabb feladata gazdaságilag életképes közös műszaki előírások kidolgozása (ideértve az egyedülálló ERTMS jelzőrendszereket), valamint harmonizált biztonsági megközelítések kialakítása, szorosan együttműködve a vasúti ágazat érdekeltjeivel, a nemzeti hatóságokkal és más érintett felekkel, illetve az európai intézményekkel. Az Ügynökség munkájának legfőbb célja, hogy elősegítse a teher- és személyszállítás bővülését és fejlesztését a biztonsági folyamatok és műszaki eljárások harmonizálása, illetve az egymással nem kompatibilis nemzeti rendszerek miatti késések csökkentése révén. A kockázatértékelés harmonizált megközelítése a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Cél: A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer célja, hogy hozzájáruljon az EU átfogó céljának megsításához. Megkönnyíti a vasúti szállítási szolgáltatások piacra jutását, és lehetővé teszi a kockázatértékelésből származó eredmények kölcsönös elismerését a következők összehangolása révén: (a) a biztonsági szintek és a biztonsági követelményeknek megfelelés értékeléséhez alkalmazott kockázatkezelési eljárások; (a) a biztonsági vonatkozású információk cseréje a vasúti ágazaton belüli szereplők között a biztonságos üzemeltetés érdekében az ágazaton belüli esetleges különböző kapcsolódási pontok között; (b) a kockázatkezelési eljárás alkalmazása során kapott eredmények. A harmonizált megközelítés követelményei: A 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja kifejezetten előírja egy harmonizált kockázatértékelési megközelítés kidolgozását. A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazását implicit módon a következő cikkek is előírják: (a) A 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelv 9. cikke és III. melléklete, amelyek a vasúttársaságok és az infrastruktúrák üzemeltetői számára előírják biztonságirányítási rendszerükben eljárások és módszerek megsítását a vasúti rendszer biztonságának az üzemeltetés során történő irányítása érdekében. A biztonságirányítási rendszer egyik (1) Lásd a vasútbiztonsági irányelv (2004/49/EK) rendelkezéseit. (2) Lásd a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelv (2008/57/EK) rendelkezéseit. 1 / 5 oldal

2 és Biztonsági egység eljárása (lásd a III. melléklet 2. d) pontját) kifejezetten előírja, hogy a vasúttársaságok/infrastruktúraüzemeltetők biztonságirányítási rendszerének tartalmaznia kell a változások kezelését szolgáló eljárásokat és módszereket. A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazása lehetővé teszi a vasúttársaságok és az infrastruktúra-üzemeltetők számára, hogy ellenőrzés alatt tartsák a vasúti rendszer változásaiból fakadó kockázatokat; (b) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK irányelv 15. cikke egyebek mellett leszögezi, hogy a strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése előtt biztonságosan integrálni kell azokat a vasúti rendszerbe. A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazása emellett lehetővé teszi, hogy ellenőrzés alatt tartsák az alrendszereknek a vasúti rendszerbe történő integrálásából adódó kockázatokat. A közös biztonsági módszer (CSM) kidolgozásának stratégiája A 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelv elismeri, hogy a közösségi vasúti rendszer biztonsági szintjei általában véve magasak, különösen a közúti szállítással összehasonlítva. Annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a biztonsági szinteket amikor és ahol szükséges és ésszerűen kivitelezhető fenntartsák és javítsák, fontos volt, hogy: (a) a közös biztonsági módszerek kidolgozását a tagállamokban már létező módszerek alapján végezzék, amelyek lehetővé teszik, hogy továbbra is magas biztonsági szinteket érjenek el; (b) a már meglévő módszerek és EN szabványok alapján meghatározzák a kockázatértékelés harmonizált eljárását, illetve megegyezzenek róla. Ki alkalmazza a módszert? A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert az a személy alkalmazza, aki az értékelés alatt álló változtatás végrehajtásáért felelős. Ez a személy (a továbbiakban: a javaslattevő) az alábbi szereplők egyike lehet: (a) a kockázatkezelési intézkedések összefüggésében a végrehajtásért a 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelv 4. cikke szerint felelős vasúttársaságok és infrastruktúra-üzemeltetők; (b) az ajánlatkérők és a gyártók, ha a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságról szóló 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban egy bejelentett szervezetet kérnek fel az EK-hitelesítési eljárás alkalmazására; (c) járművek üzembe helyezésének engedélyezését kérelmező fél. A javaslattevő szükség esetén szerződéses megállapodások révén biztosítja, hogy a szállítók és a szolgáltatók (ideértve saját alvállalkozóikat) részt vesznek a közös biztonsági módszer által leírt kockázatkezelési eljárásban. Mikor kell alkalmazni a módszert? A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer a vasúti rendszerben történő minden jelentősnek tekintett változásra vonatkozik a 2004/49/EK vasútbiztonsági irányelv III. mellékletének 2. d) pontjával (3) összhangban. Olyan bejelentett nemzeti szabályok hiányában, amelyek meghatározzák, hogy egy változás egy adott tagállamban jelentősnek tekinthető-e, a javaslattevőnek szakértő véleménye alapján döntenie kell a változás jelentőségéről a következő, a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló bizottsági rendelet 4. cikkében meghatározott szempontok alapján: a hiba következménye, a változtatás végrehajtása során alkalmazott újítás, a változtatás bonyolultsága, figyelemmel kísérése és visszafordíthatósága. Ha a változás nem jelentős, nem kell alkalmazni a közös biztonsági módszert, ugyanakkor a döntést dokumentálni kell, hogy a vizsgálatok során a nemzeti biztonsági hatóság ellenőrizhesse azt. A nem jelentős változások esetében a szakértői véleménynek mindig értékelnie kell, hogy a közös biztonsági módszer legutóbbi alkalmazása óta a nem jelentős változások összesítve jelentős változásnak tekinthetők-e. (3 III. melléklet, 2. d) pont: A vasúttársaságok/infrastruktúra-üzemeltetők biztonsági rendszere tartalmazza a következőket: a kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan. A változás műszaki, üzemeltetési vagy szervezeti jellegű lehet. 2 / 5 oldal

3 A közös biztonsági módszer harmonizált eljárása Az eredmények kölcsönös elismerésének lehetővé tétele és a közösségi vasúti rendszeren belül jelenleg meglévő biztonsági szintek fenntartása érdekében a közös biztonsági módszer harmonizálja a kockázatértékelési eljárást. Csupán azt határozza meg, hogy mely követelményeket kell teljesíteni. Azt nem írja elő, hogyan kell teljesíteni azokat. Amint az 1. ábra is mutatja, ez a harmonizált eljárás tipikus ismétlődő kockázatkezelési eljárás. Az alábbi három fő lépés köré épül: (a) a veszélyek szisztematikus azonosítása az értékelés alatt álló rendszer, a kapcsolódó biztonsági intézkedések és az azokból adódó biztonsági követelmények meghatározása alapján; (b) a kockázatelemzés és a kockázatértékelés; (c) a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása. E klasszikus lépések mellett a közös biztonsági módszerre vonatkozó eljárásban az alábbi lépéseket is meghatározták, elsősorban az ilyen kockázatértékelésekből származó eredmények kölcsönös elismerésének lehetővé tétele érdekében: (a) a veszélynyilvántartások felhasználásával készített, kockázatkezeléssel kapcsolatos dokumentáció egyrészt a biztonsági követelményeknek a jelentős változásban (kapcsolódási pontok) érintett különböző szereplők között megsuló cseréjének az ellenőrzése, másrészt a javaslattevő felelősségi körébe tartozó veszélyek státuszának kezelése érdekében; (b) egy független szerv által készített független értékelés a teljes közös biztonsági módszer helyes alkalmazásáról. A meglévő kockázatelfogadási elvek A közösségi vasúti rendszerben jelenleg meglévő biztonsági szintek fenntartása érdekében a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszernek az azonosított veszélyek és az azokhoz kapcsolódó kockázatok ellenőrzésére szolgáló, meglévő módszereken kell alapulnia. Ez lehetővé teszi a következő három kockázatelfogadási elv felváltva történő alkalmazását (vagyis anélkül, hogy prioritási sorrendjüket meghatároznák) a kockázatelemzés és a kockázatértékelés során: (a) magatartási kódexek (átjárhatósági műszaki előírások ÁME, bejelentett nemzeti szabályok, európai szabványok); (b) hasonló referenciarendszerek; (c) kifejezett kockázatbecslés és harmonizált kockázatelfogadási kritériumok. A veszély és az ellenőrzésére használt kockázatelfogadási elv közötti kapcsolatot rögzíteni kell a veszélynyilvántartásban, hogy segítse a döntéshozatali eljárás elszámoltathatóságát. Ez kulcskérdés a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazási eredményeinek kölcsönös elismeréséhez. Meg kell jegyezni, hogy a veszélyazonosítás részletessége a javaslattevő által az azonosított veszélyek ellenőrzésére használt kockázatelfogadási elveken és kritériumokon alapul. A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló bizottsági rendelet hatályba lépése A kapcsolódó dokumentumot, azaz a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló 352/2009/EK bizottsági rendeletet április 29-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A közös biztonsági módszer kockázatértékelésre vonatkozó hivatalos eljárása néhány jellemzőjének viszonylagos újszerűsége miatt ez a közös biztonsági módszerről szóló rendelet fokozatosan kerül végrehajtásra. Ennek elősegítése érdekében a rendelet csak július 19-én lép hatályba. Attól a naptól kezdve a rendelet alkalmazandó: (a) a 2008/57/EK irányelv 2. cikkének c) pontjában meghatározott járműveket érintő valamennyi jelentős műszaki változásra; (b) a strukturális alrendszereket érintő valamennyi jelentős műszaki változásra, ha a 2008/57/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése vagy egy átjárhatósági műszaki előírás (ÁME) megköveteli. A működési vagy szervezeti változások tekintetében a közös biztonsági módszerről szóló rendelet végrehajtása július 1-jéig önkéntes marad, hogy az érintett szereplőknek kellő idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy szükség esetén megismerjék és alkalmazzák az új közös megközelítést és tapasztalatokat szerezzenek belőle. 3 / 5 oldal

4 További információk A kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló bizottsági rendelet teljes szövege az alábbi linken elérhető az EUR-Lex oldaláról. A dokumentum az angol nyelvű változat mellett az összes uniós nyelven is olvasható. Útmutató a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer alkalmazásához Annak érdekében, hogy segítse a vasúti ágazat azon szereplőit, akik alkalmazzák a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert, az Európai Vasúti Ügynökség a következő két tájékoztató jellegű és jogilag nem kötelező érvényű dokumentumot is kiadta: (a) Útmutató a kockázatértékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló bizottsági rendelet alkalmazásához ; (b) Kockázatértékelési példák és a közös biztonsági módszert támogató néhány lehetséges eszköz. Ezt a két dokumentumot minden olyan tagállam nyelvére lefordítják, ahol vasút működik. A dokumentumok hamarosan elérhetővé válnak az Európai Vasúti Ügynökség weboldalán, a Railway Safety (vasútbiztonság) hivatkozás alatt: 4 / 5 oldal

5 FÜGGETLEN ÉRTÉKELÉS VESZÉLYKEZELÉS Rendszermeghatározás felülvizsgálata az azonosított biztonsági követelmények alapján VESZÉLY AZONOSÍTÁSA ÉS BESOROLÁSA Biztonsági egység ELŐZETES RENDSZERMEGHATÁROZÁS Jelentős változás? RENDSZERMEGHATÁROZÁS (alkalmazási kör, funkciók, kapcsolódási pontok stb.) VESZÉLY AZONOSÍTÁSA (Mi történhet? Mikor? Hol? Hogyan? stb. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS KOCKÁZATELEMZÉS VESZÉLY BESOROLÁSA (Mennyire kritikus a veszély?) A kockázat széles körben elfogadható? Kockázatelfogadási elv kiválasztása MAGATARTÁSI KÓDEXEK Magatartási kódexek alkalmazása HASONLÓ REFERENCIA- RENDSZER(EK) A referenciarendszerrel (vagy - rendszerekkel) hasonlóság elemzése KIFEJEZETT KOCKÁZATBECSLÉS Forgatókönyvek és a kapcsolódó biztonsági intézkedések azonosítása Minőségi Biztonsági kritériumok? Mennyiségi Előfordulás gyakoriságának Súlyosság Kockázat Implicit kockázatelfogadási kritériumok (RAC) (A magatartási kódexek és a referenciarendszerek által teljesítendő feltételek) Az előírt kifejezett mennyiségi vagy minőségi KOCKÁZATÉRTÉKELÉS kockázatelfogadási kritériumok Előírt kritériumok Elfogadható Elfogadható Elfogadható Biztonsági követelmények (vagyis a végrehajtandó biztonsági intézkedések) A biztonsági követelmények teljesítésének igazolása 1. ábra: Kockázatkezelési eljárás és független értékelés 5 / 5 oldal