Utasítások TARTALOM. 6. szám 131. évfolyam április 1. oldal

Átírás

1 6. szám 131. évfolyam április 1. Utasítások TARTALOM oldal oldal 11/2016. (IV. 01. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás A kapcsolt felek köréről, a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek vizsgálatáról és a lényeges, nem szokásos piaci feltételekkel megvalósított ügyletek nyilvántartásának eljárásáról /2016. (IV. 01. MÁV Ért. 6.) EVIG sz. utasítás A MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerét leíró kézikönyvének kiadásáról szóló 27/ MÁV Ért. 10.) elnök-vezérigazgatói utasítás 1. módosításáról 639 Utasítások 11/2016. (IV. 01. MÁV ÉRT. 6.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A KAPCSOLT FELEK KÖRÉRŐL, A KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK VIZSGÁLATÁRÓL ÉS A LÉNYEGES, NEM SZOKÁSOS PIACI FELTÉTELEKKEL MEGVALÓSÍTOTT ÜGYLETEK NYILVÁNTARTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Meghatározni az Európai Bizottság 632/2010/EU rendelettel módosított 1126/2008/EK rendelet (a továbbiakban EK rendelet) és a Számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. (2) bekezdés 8. pontja alapján a kapcsolt fél fogalmát, valamint a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek vizsgálatának és a nem szokásos piaci feltételekkel megvalósított ügyletek nyilvántartásának és közzétételének eljárásrendjét. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-csoportba tartozó valamennyi társaságra és a MÁV Nosztalgia Kft.-re, rendelkezéseit a hatályba lépéstől kezdve alkalmazni köteles valamennyi érintett társaság. Az utasítás személyi hatálya kiterjed továbbá a MÁV Zrt. valamennyi, jelen utasításban meghatározott kulcspozícióban lévő vezetőjére, valamint a jelen utasítás pontban meghatározott leányvállalatok kulcspozícióban lévő vezetőjére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás vezérigazgató-helyettes szervezete felelős a MÁV Zrt. Jogi igazgatósága és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Számvitel Szervezet (továbbiakban: Számvitel Szervezet) szakmai közreműködésével.

2 630 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Kapcsolt fél fogalma: A Sztv. 3. (2) bekezdés 8. pontja szerint az 1606/2002/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározottakra figyelemmel: A kapcsolt fél olyan magánszemély vagy gazdálkodó egység, amely kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel A magánszemély vagy közeli hozzátartozója kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a magánszemély: (i) ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; (ii) jelentős befolyással rendelkezik a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; vagy (iii) kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül: (i) A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással). Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább egygyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol [Sztv. 3. (2) bekezdés 1. pont]; Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; [Sztv. 3. (2)bekezdés 2. pont]; (ii) Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja). Társult vállalkozás: az a konszolidálásba teljeskörűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.[sztv. 3. (2) bekezdés 4.-4a. pont] Közös vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az anyavállalatnál megjelölt jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; [Sztv. 3. (2) bekezdés 3. pont] (iii) Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása. (iv) Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása. (v) A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel. (vi) A gazdálkodó egység egy pont szerinti magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll. (vii) Egy pont (i) alpontja szerinti magánszemély jelentős befolyással rendelkezik a gazdálkodó egység felett vagy a gazdálkodó egységnek (vagy a gazdálkodó egység egy anyavállalatának) kulcspozícióban lévő vezetője. Egy magánszemély közeli hozzátartozói azok a családtagok, akik feltételezhetően befolyásolhatják az adott

3 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 631 magánszemélyt, vagy akiket az adott magánszemély feltételezhetően befolyásolhat a gazdálkodó egységgel folytatott ügyleteiben, és ide tartoznak: (a) a magánszemély gyermekei és házastársa vagy élettársa; (b) a magánszemély házastársának vagy élettársának gyermekei; (c) a magánszemély vagy a magánszemély házastársa vagy élettársa által eltartottak; valamint (d) a magánszemély szülei és testvérei. Ellenőrzés: képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységből származó haszon megszerzése érdekében. Ennek megfelelően a befektető kizárólag akkor gyakorol ellenőrzést a befektetést befogadó felett, ha a befektető az alábbiak mindegyikével rendelkezik: (a) hatalom a befektetést befogadó felett; (b) a befektetést befogadóban való részvételéből származó változó hozamoknak való kitettség vagy ezzel kapcsolatos jogok; valamint (c) az a képesség, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát a befektetőt illető hozamok öszszegének befolyásolására használja. Közös ellenőrzés: egy gazdasági tevékenységre vonatkozó megállapodás fölött gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. Kulcspozícióban levő vezetők: azok a személyek, akik közvetlenül vagy közvetve felhatalmazással és felelősséggel rendelkeznek a gazdálkodó egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében. A jelentős befolyás képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikai döntéshozatalában való részvételre, de nem ezen politikák ellenőrzése. Jelentős befolyás szerezhető részvénybirtoklás útján, törvényileg vagy szerződéses úton. Társaság: a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. egyszemélyes és többségi tulajdonában lévő leányvállalata 3.2 Kapcsolt felek a MÁV Zrt.-nél Kapcsolt fél magánszemély: A MÁV Zrt.-nél nincs olyan magánszemély, aki ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol, jelentős befolyással rendelkezik a társaság felett. A MÁV Zrt.-nél kulcspozícióban lévő vezetők és közeli hozzátartozóik: a. elnök-vezérigazgató és közeli hozzátartozói b. vezérigazgató-helyettesek és közeli hozzátartozóik c. belső ellenőrzési vezető és közeli hozzátartozói d. MÁV Zrt. IG tagok és közeli hozzátartozóik e. MÁV Zrt. FB tagok és közeli hozzátartozóik Ugyanazon csoport tagja: A MÁV Zrt. és - az Sztv.-ben rögzített fogalomnak megfelelő - leányvállalatai jelen utasítás kiadásakor: ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., MÁV-START Zrt., MÁV Szolgáltató Központ Zrt., MÁV NOSZTALGIA Kft., MÁV VAGON Kft., MÁV HÍDÉPÍTŐ Kft. f.a., MÁV Utasellátó Zrt. f.a A MÁV Zrt. társult vállalkozása vagy közös vállalkozása A MÁV Zrt. társult vállalkozása jelen utasítás kiadásakor: MÁV VASJÁRMŰ Kft. f.a., Dunakeszi Járműjavító Kft., TS-MÁV Gépészet Services Kft., MULTISZOLG 97 Hídmérleg Kft., EURO-METALL Kft., VAMAV Kft., MÁV-THERMIT Kft., MÁV REC Kft., HUNGRAIL Egyesülés v.a Egyéb gazdálkodók A MÁV Zrt.-nél minden olyan gazdálkodó kapcsolt félnek minősül, amely felett a pont szerinti magánszemély ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Eljárási szabályok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek bemutatására Az ügylet bemutatásának célja Az ügylet bemutatásának célja, hogy a Társaság. eleget tegyen az Sztv. 89. (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének, miszerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyekről az Sztv. külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni: az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét,

4 632 A MÁV Zrt. Értesítôje 6. szám és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának megítélését. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben eléri a Társaság hatályos számviteli politikájában (jelen utasítás hatályba lépésekor a MÁV-csoport Számviteli Politikája és Értékelési Szabályzata (49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás) A kiegészítő melléklettel és az üzleti jelentéssel kapcsolatos számviteli politikai döntések fejezetében) meghatározott összeghatárokat. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független (nem kapcsolt) felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. Összehasonlíthatónak tekinthetőek egy adott ügylet vonatkozásában a feltételek, ha azok hasonló vagy azonos termékre, szolgáltatásra azonos piacon (földrajzilag, vevők, eladók körét illetően viszonylag homogén) vonatkoznak Vizsgálat tartalma A kapcsolt felekkel összefüggő, Sztv.-ben előírt kötelezettség teljesítése érdekében minden üzleti év vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy jött-e létre a Társaság, valamint a jelen utasítás pontjába tartozó magánszemélyek (ide értve a magánszemélyek közeli hozzátartozóit is) és gazdálkodó szervezetek között olyan lényeges ügylet, amely nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek Vizsgálat módszere, eszköze, folyamata Lényeges, nem szokásos piaci feltételek között megvalósult ügyletek meghatározása 1. A szerződést kötő szervezet valamennyi szerződés mellé csatol egy nyilatkozatot (2. számú melléklet) arról, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megfelelnek/nem felelnek meg a szokásos piaci feltételeknek. 2. A Számvitel Szervezet a gazdasági szignó megadása során ellenőrzi, hogy az 1. pont szerinti nyilatkozat a szerződéskötési munkafolyamat DMS mappában csatolásra került-e, és nyilvántartásba veszi annak tartalmát. 3. A Számvitel Szervezet az éves zárás során a fenti nyilvántartás alapján megvizsgálja, hogy a számviteli rendszerben rögzített elszámolások érintenek-e olyan lényeges ügyletet, amelyet nem a szokásos piaci feltételek szerint kötöttek. Amennyiben rögzítésre került a könyvekben olyan gazdasági esemény, amely nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek, és a Számviteli politika értelmében lényegesnek tekintendő, úgy a Számvitel Szervezet információt kér a Humánerőforrás menedzsment szervezettől arról, hogy az érintett partner kapcsolt félnek minősül-e. A Számvitel Szervezet nem szokásos piaci feltételekkel létrejött ügylet esetén tárgyév december 31-ig ad a nyilatkoztatásra vonatkozó felkérést az Operatív HR igazgatóság részére. Kapcsolt felek meghatározása A és pontja szerinti kapcsolt feleket az Operatív HR igazgatóság határozza meg a Számvitel Szervezet erre vonatkozó felkérése alapján, az alábbiak szerint. Nyilatkoztatni szükséges (1. számú melléklet) a jelen utasítás pontja alapján kapcsolt félnek minősülő magánszemélyt: közeli hozzátartozóinak melléklet szerint meghatározott adatairól, azon jogi személy melléklet szerint meghatározott adatairól, mely felett a magánszemély vagy közeli hozzátartozója ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol, azon jogi személy melléklet szerint meghatározott adatairól, amely esetében a magánszemély vagy közeli hozzátartozója felhatalmazással és felelősséggel közvetlenül vagy közvetve - rendelkezik a jogi személy tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében. Valamennyi kapcsolt félnek minősülő magánszemély az illetékes humánpartner nyilatkozattételre vonatkozó írásos felkérésére köteles nyilatkozatot tenni. A jelen utasítás és pontja szerinti, az adott üzleti évben kapcsolt félnek minősülő gazdálkodók közül az Sztv. szerinti kapcsolt vállalkozásokról az adatszolgáltatást az Operatív HR igazgatóság szervezet írásos felkérése alapján a Kontrolling igazgatóság biztosítja. A kapcsolt feleket tartalmazó nyilvántartásnak szükség esetén az üzleti évet követő év január 31-ig rendelkezésre kell állnia.

5 6. szám A MÁV Zrt. Értesítôje 633 A kapcsolt felekről vezetett nyilvántartások tartalma és karbantartása A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kapcsolt fél nevét, a kapcsolt fél adószámát vagy adóazonosító jelét, illetve a kapcsolat jellegét. A vonatkozó adatok nyilvántartására és kezelésére a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a MÁV Zrt. hatályos utasítása jelenleg a MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 39/2015. ( X. 02. MÁV Ért. 17.) számú. EVIG utasítás rendelkezéseinek betartásával kerülhet sor. A nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatás (nyilatkozat) megadásáért és annak tartalmáért a nyilatkozattételre kötelezettek a felelősök. Amennyiben a tárgyévre a Számvitel Szervezet részéről nem érkezik a kapcsolt fél meghatározására felkérés, úgy az adott tárgyévre a nyilvántartás nem kerül kialakításra. A beszámolási kötelezettség teljesítése A Számvitel Szervezet a Társaság éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatja azokat a kapcsolt felekkel kötött, lényeges ügyleteket, amelyek nem felelnek meg a szokásos piaci feltételeknek. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK A Bizottság 632/2010/EU rendelettel módosított 1126/2008/EK rendelete A számvitelről szóló évi C. törvény 3/2012.(MÁV. Ért.17) GÁVIGH. sz. utasítás a kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről MÁV-csoport Számviteli Politikája és Értékelési Szabályzata (49/2015. ( XII. 11. MÁV Ért. 22. ) EVIG sz. utasítás) MÁV Zrt. adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatáról szóló 39/2015. ( X. 02. MÁV Ért. 17.) számú. EVIG utasítás 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Az utasítás a MÁV-csoport vonatkozásában a közzétételét követő napon lép hatályba. A MÁV Nosztalgia Kft. esetében a bevezetésről rendelkező taggyűlési határozat meghozatalát követő napon lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Munkavállalói nyilatkozat 2. sz. melléklet: Nyilatkozat piaci feltételekről 3. sz. melléklet: Folyamatábra Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

6 634 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám 1. sz. melléklet MUNKAVÁLLALÓI NYILATKOZAT* Alulírott (név),. (adóazonosító jel) (törzsszám) (munkakör)..(munkavégzés helye) az alábbi nyilatkozatot teszem. A.) Az alábbiakban részletezett jogi személy felett gyakorlok/közeli hozzátartozóm gyakorol ellenőrzést vagy közös ellenőrzést. (Az ellenőrzés képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységből származó haszon megszerzése érdekében.) I. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: II. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: III. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:.

7 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 635 B.) Az alábbiakban részletezett jogi személy vonatkozásában rendelkezem /közeli hozzátartozóm rendelkezik jelentős befolyással. (A jelentős befolyás képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikai döntéshozatalában valórészvételre, de nem ezen politikák ellenőrzése. Jelentős befolyás szerezhető részvénybirtoklás útján, törvényileg vagy szerződéses úton.) I. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: II. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: III. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: C.) Az alábbiakban részletezett jogi személynél töltök be /közeli hozzátartozóm tölt be kulcspozícióban lévő vezetői tisztséget. (Kulcspozícióban levő vezetők azok a személyek, akik közvetlenül vagy közvetve felhatalmazással és felelősséggel rendelkeznek a gazdálkodó egység tevékenységének tervezése, irányítása és ellenőrzése tekintetében.) I. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm:

8 636 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám II. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: III. A jogi személy neve: cégjegyzékszáma: székhelye: adószáma: fő tevékenységi köre: az ellátott tisztség: Én/közeli hozzátartozóm: D.) Közeli hozzátartozóim adatai az alábbiak (Magánszemély közeli hozzátartozói azok a családtagok, akik feltételezhetően befolyásolhatják az adott magánszemélyt, vagy akiket az adott magánszemély feltételezhetően befolyásolhat. Közeli hozzátartozók különösen:(a) a magánszemély gyermekei és házastársa vagy élettársa; (b) a magánszemély házastársának vagy élettársának gyermekei; (c) a magánszemély vagy a magánszemély házastársa vagy élettársa által eltartottak; valamint (d) a magánszemély szülei és testvérei.) Név Adóazonosító jel Rokoni kapcsolat Munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.., 20 év hó.. nap. Munkavállaló

9 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet Nyilatkozat A piaci feltételekről Szerződés DMS azonosítója: Szerződő szervezet: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a szervezetem által az alábbiakban nevesített partnerrel: Partner megnevezése: Partner adószáma/adóazonosító jele: Partner székhelye/lakcíme: kötött szerződésben/megállapodásban foglalt feltételek közbeszerzési eljárás során kerültek meghatározásra. NEM közbeszerzési eljárás során kerültek meghatározásra és MEGFELELNEK a szokásos piaci feltételeknek. NEM FELELNEK MEG a szokásos piaci feltételeknek. Keltezés: felelős vezető aláírása

10 638 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám 3.sz. melléklet

11 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője /2016. (IV. 01. MÁV ÉRT. 6.) EVIG SZ. UTASÍTÁS A MÁV ZRT. BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT LEÍRÓ KÉZIKÖNYVÉNEK KIADÁSÁRÓL SZÓLÓ 27/2015. (VI. 26. MÁV ÉRT. 10.) ELNÖK- VEZÉRIGAZGATÓI UTASÍTÁS MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: MÁV Zrt.) a vasútbiztonsági engedély és a karbantartásért felelős szervezeti tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés biztosítása: Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004/49/EK irányelv, a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1169/2010/EU rendelet, a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendelet, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet alapján. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamenynyi munkavállalójára Az utasítás kidolgozásáért és folyamatos karbantartásáért a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója felelős Az Utasítás 1. mellékletében szabályozott eljárások kialakításáért, működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért, az eljárás megváltozásáról a Biztonsági igazgatóság tájékoztatásáért a pályavasúti szakmai szervezetek vezetői felelősek A 2.3. ponttól eltérően az Utasítás 1. mellékletében szabályozott N eljárás tekintetében a MÁV Zrt. és a Baross Gábor Oktatási Központ közötti szolgáltatási szerződésben kijelölt szervezet vezetője a felelős A 2.3. pontban meghatározott feladatok végrehajtásáért az S eljárás tekintetében a Biztonsági igazgatóság vasútbiztonsági szervezet a felelős. 3.0 A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmakat a MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerének elemeit részletesen szabályozó 1. melléklet tartalmazza. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az Utasítás 1. mellékletének A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárása helyébe ezen utasítás 1. mellékletének következő A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárása lép: Eljárás Eljárás neve jele A B C D E F G I K L M A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes kockázat kezelésére irányuló intézkedések A karbantartási szolgáltatások nyújtásához és az anyagok szállításához kapcsolódó kockázatok kezelése A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok A biztonságirányítási rendszer dokumentálása Felelősségi körök megállapítása A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken A folyamatos fejlesztés biztosítása A Társaság minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok, valamint egyéb feltételek teljesítésére A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan

12 640 A MÁV Zrt. Értesítôje 6. szám N O P Q R S T U V W Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon struktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések A biztonsági információk dokumentálásakor alkalmazandó eljárások és formátumok, továbbá a döntő fontosságú biztonsági információk konfigurációjának kezelésére vonatkozó eljárás meghatározása Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések A biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések A vasúti infrastruktúra biztonságos tervezése Az infrastruktúra biztonságos működése Karbantartás és anyagbeszerzés Forgalomirányító- és jelzőrendszer karbantartása és működtetése 4.2. Az Utasítás új 2. melléklettel egészül ki, melyet ezen utasítás 2. melléklete tartalmaz. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1 Hivatkozások Az utasításhoz nem tartozik hivatkozás. 5.2 Módosítások, hatályon kívül helyezések Ezen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Zrt. biztonságirányítási rendszerét leíró kézikönyvének kiadásáról szóló 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10.) elnök-vezérigazgatói utasítás 1. mellékletének A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárása. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS Jelen utasítás a közzétételének napjával lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A, B, C, D, E, F, G, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V és W eljárás. 2. sz. melléklet: a biztonságirányítási rendszer működtetése során alkalmazandó utasítások jegyzéke Dávid Ilona sk. elnök-vezérigazgató

13 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések (A 27/2015. (VI. 26. MÁV Ért. 10) EVIG utasítással kiadott eljárás továbbfejlesztése, 1. változat) A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.1. A Társaság működésével kapcsolatos kockázato k azonosítása Általános szabályok 1.1. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás célja A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer és a 352/2009/EK rendelet helyébe lépő 402/2013/EU rendelet szerint a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó előírások meghatározása, a vasútbiztonság fejlesztése és javítása érdekében. 2004/49/EK irányelv 7. cikke alapján a vasúti rendszerre vonatkozó közös biztonsági célok második csoportjáról szóló 2012/226/EU határozat tartalmazza azt a biztonsági szintet, melyet a vasúti hálózaton meg kell valósítani, és amelyet a kockázatelfogadási kritérium (L. fogalmak meghatározása) fejez ki. A kockázatértékelés kulcsfontosságú szerepe alapján jelen eljárás célja: a) kockázatértékelési eljárás leírása, amely azonosítja a veszélyeket, kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket, b) valamennyi azonosított veszély kezelése, kapcsolódó biztonsági intézkedésekkel, c) a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Zrt. vag y Társaság) valamennyi szervezeti egységére. A kockázatkezelési eljárás a vasúti rendszer alábbi változásainak értékelésére terjed ki, ha azok jelentősek: - új vonalak építése, korszerűsítése vagy felújítása, - új és/vagy módosított műszaki rendszerek bevezetése, - az üzemeltetés, karbantartás rendjét érintő változtatások, új eljárások, - a vasúti infrastruktúrát működtető pályavasúti szervezetet érintő változások.

14 642 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám A vasúti rendszerbe beleértendők az egyes strukturális és működési alrendszerek, a vasúti pályahálózat elemei is. A technikai, működési vagy szervezeti jellegű változás akkor jelentős, ha - a változást jogszabály jelentősnek minősíti, - az egyes alrendszerek működtetéséért felelős szervezetek vezetői jelentősnek értékelik. Kockázatkezelési eljárás lefolytatásét rendelheti el a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Új vonal építése vagy meglévő vonal korszerűsítése/felújítása esetén kockázatkezelési eljárás lefolytatását rendelheti el átjárhatósági műszaki előírás. Azokra a változásokra, melyek mértékük alapján nem minősülnek a vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya alá tartozónak, de vasútbiztonsági szempontból indokolt a kapcsolódó kockázatok kezelése, a kockázatelfogadási kritériumoknak való megfelelés érdekében, a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatát (13/2015. (IV. 10.) MÁV Ért. 5.) EVIG utasítás) kell alkalmazni. A jelen eljárás nem terjed ki a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 54. (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelésre. A jelentős változás tartalmát, illetve a változás mértéke megállapításának módját az 1.3. pont, az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt kockázatokat melyeknél kockázatkezelési eljárást kell lefolytatni az 1.4. pont tartalmazza Jelentős változás tartalma Jogszabály alapján: a jelentős változás tartalmát a Vtv. 35. (2), (2a) és (2b) bekezdése határozza meg. E szerint jelentős változásnak minősül: a tevékenység jellegét érintően a társaság vasúti tevékenységi körének megváltozása, a tevékenység mértékét érintően a változás mértéke egy üzleti éven belül meghaladja - az üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, de legalább 5 db-ot, vagy - a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának 10%-át, de legalább az 5 főt. Ezekben az esetekben a kockázatkezelési eljárást le kell folytatni Új vonalak építése vagy meglévő vonalak változtatása, új és/vagy módosított műszaki rendszerek bevezetése, üzemeltetési változtatások, a vasúti infrastruktúrát működtető pályavasúti szervezetet érintő egyéb változások esetén az egyes alrendszerek működtetéséért felelős szervezetek vezetőinek kell mérlegelni, és előzetes kockázatvizsgálat keretében értékelni a javasolt változtatásnak a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Ha a változtatás befolyásolja a biztonságot, dönteni kell, hogy a változtatás jelentős-e vagy sem. A döntés szempontjai: - a rendszer meghibásodásának legsúlyosabb lehetséges következménye, figyelemmel a rendszeren kívüli biztosítékokra is, - a változtatás újdonsága, mind a pályaüzemeltető, mind a hálózatot használó társaságok számára,

15 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője a változtatás összetettsége, - képes-e az üzemeltető szervezet a változás figyelemmel kísérésére a rendszer teljes élettartama alatt, a szükséges beavatkozásra, - a változtatás előtti állapot visszaállítására való képesség hiánya, - a változtatás jelentőségének értékelése, a rendszer további új biztonsági vonatkozású változására figyelemmel, melyekkel a változás szintje már jelentősnek minősíthető Ha az pont szerint lefolytatott vizsgálat szerint a javasolt változtatás nem befolyásolja a vasúti rendszer biztonságát (a változás nem jelentős), a kockázatkezelési eljárás alkalmazására nincs szükség. Az előzetes kockázatvizsgálat eredményét és az abból következő döntést alátámasztó dokumentumokat meg kell őrizni, az pont szerint Az átjárhatósági műszaki előírások szerint új vonal építése vagy meglévő vonal korszerűsítése/felújítása esetén vagy új jármű üzembe helyezése esetén kockázatelemzést kell készíteni: a) infrastruktúra alrendszert érintően: - oldalszél hatása, - ágyazatfelkapás, 200 km/h-nál nagyobb megengedett sebességű vonal esetén, - vasúti pálya és a jármű dinamikus hatása hidakon. b) vasúti alagutak biztonságát érintően, a következő ábra szerinti kockázatokra: c) az ellenőrző-irányító és jelző alrendszert érintően - a balesetek bekövetkezésének kockázata, - a karbantartási feltételek megléte, a karbantartási követelmények teljesíthetősége, - a tervezés és a felhasznált anyagok egészségügyi kockázata az ahhoz hozzáférő személyek számára.

16 644 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám d) járművek-mozdonyok és személyszállító járművek alrendszert érintően, az infrastruktúra építését és karbantartását szolgáló új járműveknél: - a jármű össze- és szétkapcsolását biztosító berendezések kezelésének biztonsága, - másodlagos ütközés miatti kockázatok, - a jármű mechanikai biztonsága, - fékrendszer biztonságos működése, - tűzkockázat, - emelési pontok kialakításának biztonsága, - a jármű passzív biztonsága. e) forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszert érintően - szakmai ismeretek megléte, - a munkavállalók képzési igénye és annak terjedelme Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság Vasútbiztonság a felelős. Az eljárás elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Biztonságirányítási Rendszerének (a továbbiakban: BIR) Fogalmak meghatározása Az eljárás alkalmazása során a 2004/49/EK irányelv 3. cikkében megállapított, továbbá az alábbi fogalom-meghatározások alkalmazandók. bejelentett nemzeti szabály: 30/2010. (XII. 23.), 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendeletek. biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya; biztonságértékelési jelentés: az értékelést végző szerv által az értékelés alatt álló rendszerre vonatkozóan végzett értékelés következtetéseit tartalmazó dokumentum; biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadható koc kázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében; biztonsági követelmények: egy rendszernek és működtetésének (minőségi vagy mennyiségi) biztonsági jellemzői (ideértve a működési szabályokat is), amelyek szükségesek a jogszabályban előírt vagy a társaság által meghatározott biztonsági célkitűzések elérése érdekébe n; a biztonság elfogadása: a változás státusza, amelyet a javaslattevő ad meg az értékelést végző szerv által készített biztonságértékelésre vonatkozó jelentés alapján; értékelést végző szerv: független és hozzáértő személy, szervezet vagy intézmény, aki, vagy amely vizsgálatot folytat egy rendszernek a biztonsági követelmények teljesítésével kapcsolatos alkalmasságát illetően egy bizonyítékokon alapuló vélemény megállapítása érdekében; Értékelést végző szervezet a Nemzeti Közlekedési Hatóság is; javaslattevő: jelen kockázatelemzési és értékelési rendszer tekintetében ezen eljárás pontja szerinti kockázatkezelést végző szervezetek. Javaslattevő lehet az EK hitelesítési eljárást lefolytató bejelentett szervezet is; (A javaslattevőre vonatkozóan az 1.3.8, 1.4.4, 1.4.5, 2.1, 2.2, 2.2.2, 2.2.1, 2.2.3, 2.2.4, 2.2.5, 2.2.6, 2.3.2, 3.1, 4. és a pont tartalmaz feladatot, kötelezettséget) kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezelése érdekében; kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és a váratlan események előfordulásának gyakorisága, illetve az ilyen sérülések súlyosságának mértéke;

17 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 645 kockázatbecslés: az a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása; kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok; kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai; e kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség; kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e; kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat; kockázatkezelés: irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok elemzési, értékelési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazása; kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása; magatartási kódex: írásbeli szabálygyűjtemény, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmaz megfelelőség-értékelés: az az értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel, eljárással, szolgáltatással, rendszerrel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek; megfelelőség-értékelő szervezet: megfelelőség-értékelési tevékenységeket beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést végző szervezet; műszaki rendszer: termék vagy termékek együttese, a tervezési, végrehajtási és karbantartási dokumentációval együtt; a műszaki rendszer létrehozása a követelmények meghatározásával kezdődik, és elfogadásukkal ér véget. A műszaki rendszer tartalmazza: - a rendszert alkotó alkatrészeket, a hozzá tartozó szoftvert (ha van), - a tervezést/kialakítást, kivitelezést, paraméterek meghatározását, - fejlesztéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz szükséges dokumentációt. Az adott kapcsolódási pontok tervezése során az emberi magatartást figyelembe vesszük, ezek azonban nem alkotják a műszaki rendszer részét. A karbantartási folyamat rögzítve van a karbantartási kézikönyvben, de nem képezi a műszaki rendszer részét. E mellett a karbantartási rendszer kockázatértékelése e szabályozás szerint történik; referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető; rendszer: a vasúti rendszer bármely része, amelyen változtatnak. E változtatás lehet technikai, működési vagy szervezeti jellegű is; súlyos következmény: egy baleset eredményeként bekövetkező halálesetek és/vagy több személyt érintő súlyos sérülések és/vagy jelentős környezeti károk; szereplők: az e rendelet alkalmazásában közvetlenül vagy szerződéses rendelkezések alapján érintett valamennyi fél; veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet; veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás; veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják és hivatkozásokkal látják el;

18 646 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám Az értékelés alatt álló rendszer, a tevékenység bemutatása A Társaság fő tevékenységi köre a vasúti pályahálózat működtetése, ami magában foglalja vasúti pályahálózat üzemeltetését és fenntart ását, lé tesítését, felújítását, fejlesztését, megszüntetését, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a Hálózati Üzletszabályzatban és a hálózat-hozzáférési szerződésekben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtását. Ehhez a MÁV Zrt. vasúti járműveket és vasúti munkagépeket (továbbiakban: vasúti jármű) üzemeltet és felelős ezek karbantartásáért, a 445/2011/ EU rendelet szerint. A kockázatelemzési és értékelési eljárás a Társaság pályaműködtetési tevékenységéhez és a MÁV Zrt. által üzemeltetett vasúti járművek karbantartásához kapcsolódik. A kockázateljárás szabályai - az e fejezetben szabályozott eltérésekkel - mindkét tevékenységi körre azonosak. A kockázatelemzési és -értékelési eljárás a pályaműködtetés, a vasúti jármű-karbantartás, az ahhoz kapcsolódó támogató folyamatok, illetve kapcsolódási pontok vizsgálatára terjed ki annak érdekében, hogy azonosítsa a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó biztonsági követelményeket. A feladatok részletes leírását a Működési és Szervezeti Szabályzat és egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. A MÁV Zrt. vasúti áruszállítási tevékenységet csak a pályakarbantartáshoz végez, vasúti árufuvarozási tevékenységet, veszélyes áru szállítást, fuvarozást nem Felelősség a kockázatkezelésért (kockázatvizsgálat, kockázatelemzés, kockázatértékelés, kockázatkezelés) A kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatot a vasúti rendszer strukturális és funkcionális alrendszerenkénti elv szerint felépülő, és más vasúti pályahálózat-működtetési szervezetek végzik: - általános vezérigazgató-helyettesi szervezet Pályavasúti értékesítési főosztály, - Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ, - Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési főosztály szervezetei (osztályai), - Műszaki lebonyolítási igazgatóság Műszaki tervezési főosztálya, Műszaki előkészítési főosztályának szervezetei (osztályai), a Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály szervezetei (osztályai), - Forgalmi üzemviteli igazgatóság szervezetei (osztályai és Üzemirányítási központ), valamint - a Pályavasúti területi igazgatóságok osztályai végzik a Működési és Szervezeti Szabályzatban (MSZSZ) szabályozott feladatkörükben, és az MSZSZ szerint felelősségi körükbe tartozó területeken, azt biztonsági tervekben foglalják össze. Ezek a szervezetek egyben javaslattevőnek is minősülnek. A kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazását a MÁV Zrt. Biztonsági igazgatóság vizsgálja. A kockázatkezelési eljárás kereteit és a hozzá tartozó kockázatértékelési folyamatot a következő ábra mutatja be:

19 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 647

20 648 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám 1.4. A kockázatkezelési eljárás rendszere A kockázatkezelési eljárás az értékelés alatt álló rendszer meghatározásával kezdődik, és a következő tevékenységekből áll kockázatértékelési eljárás, amely azonosítja a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket; meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása; valamint valamennyi azonosított veszély és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése. Ez a kockázatkezelési eljárás ismétlődik. A folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelmény rendszer által történő teljesítését igazolják. A kockázatkezelési eljárás azoknál a szervezeteknél, ahol minőségirányítási rendszer működik, magában foglalja a tevékenység /beruházás lebonyolításának szabályozott folyamatát, valamint ezek minőségirányítási rendszerét is A minőségirányítás folyamatai szervezetenként és tevékenységenként változóak, és a C eljárás szerinti folyamatokat/részfolyamatokat tartalmazza. A kockázatkezelési eljárás, valamint a minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése, fenntartása és működtetésének irányítása az pont szerinti szervezetek feladatkörébe tartozik. A kockázatkezelési eljárás végrehajtását a szakmai irányító szervezetek értékelik. Ez az értékelés sem tartalmában, sem az értékelés dokumentálásában nem azonos a 6.2 pontban szabályozott független értékeléssel A kockázatkezelési és kockázatértékelési folyamatok kezeléséért felelős szervezetek ( pont), veszélynyilvántartást vezetnek, a 4. pont szerint. A Műszaki felügyeleti és technológiai igazgatóság Technológiai központ kockázatkezelési és kockázatértékelési tevékenysége és veszélynyilvántartása a vasúti járművek karbantartásával, a többi szervezet tevékenysége a pályahálózat-működtetéssel függ össze A kockázatértékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket a vasúti rendszer azon alrendszerének vezetője a felelős, amely alrendszer területén a biztonsági kockázatot azonosították. Ha az azonosított kockázat több alrendszert érint, vagy a kockázat hatással van egy másik alrendszerre is, az alrendszerek vezetői felett álló közös vezető a felelős. E szervezetek felett álló közös vezetők az irányító szervezetek igazgatói,,illetve a Pályavasúti területi igazgatóságokon a műszaki igazgató-helyettes. A biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolásának rendjét (a kockázatkezelési eljárás bizonyítékai/dokumentumai) az 5. pont tartalmazza A kockázatkezelési eljárás a javaslattevők által jóváhagyott, az irányításuk alá tartozó szervezetek vezetőinek kockázatkezelési feladatait és tevékenységét meghatározó dokumentum elkészítésével kezdődik. A javaslattevők felelősek azért is, hogy az irányításuk alá tartozó szervezetek együttműködjenek a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelésében.

21 6. szám A MÁV Zrt. Értesítője 649 A pályaműködtetésért felelős szervezetek együttműködnek a pályahálózatot használó vasúti társaságokkal a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek, a kapcsolódó biztonsági intézkedések megállapítása és közös kezelése érdekében. Ez az együttműködési kötelezettség elválaszthatatlan eleme a 402/2013/EU rendeletben megállapított közös biztonsági módszereknek, és magában foglalja: a teljes körű információcserét, annak előzetes meghatározását, hogy ki a felelős a kockázatvizsgálatért, vagyis a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználásáért. Az alrendszerek vezetőinek felelőssége az is, hogy meghatározza a biztonsági szinteket és követelményeket, mind az általános tevékenységet, mind az egyedi projekteket érintően, és ezek megjelenjenek a kapcsolódó dokumentumokban (pl. szerződés, veszélynyilvántartás). Az alrendszerek vezetői általános felelősségének nem mond ellent, hogy un. általános termékek vagy alkalmazások esetében a kockázatértékelést, a biztonsági szinteket és a biztonsági követelményeket a rendszer leírásához viszonyítva más szervezet (pl. a gyártó) határozza meg. Ezt azonban a veszélynyilvántartásban rögzíteni kell A kockázatkezelési eljárásban érintett szereplők feladatainak, kockázatkezelési tevékenységének meghatározása biztonsági tervekben történik. A biztonsági tervben kerül leírásra a kockázatkezelési tevékenység, a szervezeti és személyi felelősség, minden olyan eljárás és folyamat, amely biztosítja, hogy a rendszer kielégíti a biztonsági szinteket és követelményeket, úgy, hogy az minden tekintetben megfeleljen a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekre vonatkozó követelményeknek. Ha a kockázatkezelésbe bevont szervezetek (szereplők) között vita van az általuk teljesítendő biztonsági követelményekkel kapcsolatban, a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól lehet véleményt kérni. Ez nem érinti a javaslattevő felelősségét a megfelelő megoldás megtalálásáért. A biztonsági tervet folyamatosan aktualizálni (korrigálni) kell a változást tartalmazó dokumentum (rendszer-terv) esetleges változásainak megfelelően. A.2. A kockázatkezelés folyamatleírása 2.1. Kockázatkezelési eljárás első lépéseként a javaslattevő gondoskodik biztonsági (kockázatértékelési) terv elkészítésére, amely tartalmazza: az értékelést végző szerv megnevezését ( pont szerint), az esemény meghatározását (leírását), a kapcsolódási pontok azonosítását (a kapcsolódási pontokat a 2.2. pont tartalmazza), kockázatelemzést, ideértve a veszélyazonosítást, a veszélyek besorolását, értékelését (2.3. pont), a kockázatkezelés módjának kiválasztását (2.3. pont), annak vizsgálatát, hogy a rendszer megfelel-e biztonsági követelményeknek, vannak-e olyan veszélyek (kockázatok), melyeket a meglévő biztonsági előírások nem kezelnek, annak megállapítását, hogy milyen új biztonsági intézkedésekre, előírásokra van szükség az elfogadható kockázati szint eléréséhez, a biztonsági követelményeknek való megfelelés igazolását az új vagy kiegészítő intézkedéseket követően,

22 650 A MÁV Zrt. Értesítője 6. szám minden egyes részfeladat felelősét, különösen a veszélyek és a kapcsolódó biztonsági intézkedések tekintetében. A biztonsági terv nem állandó, az szükség szerint aktualizálásra kerül Kapcsolódási pontok kezelése Kapcsolódási pontok: valamennyi olyan interakciót (kölcsönhatást) biztosító pont egy rendszer vagy alrendszer életciklusa során, ideértve a működtetést és a fenntartást is, amelyben a vasúti ágazat egyes szereplői együttműködnek a kockázatok kezelése érdekében. Az együttműködés magában foglalja a kapcsolódási pontokon kezelendő veszélyek megállapítását és közös kezelését, aminek koordinálása a javaslattevő(k) feladata A MÁV Zrt. tevékenysége és vasútbiztonsági kapcsolódási pontjai A kapcsolódási pontok lehetnek szervezeti, működési vagy műszaki jellegűek: Szervezeti elemek (melyekben kockázatértékelést kell végezni a változás jelentőségének /jelentős változás/jelentős változás hiánya/ megállapítása érdekében) az infrastruktúrát működtető pályavasúti szervezeteket érintő szervezeti változások, biztonsági munkakört betöltő munkavállalók oktatási, vizsgáztatási követelményének megváltozása, a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának változása. Működési elemek (melyekben kockázatértékelést kell végezni a változás jelentőségének /jelentős változás/jelentős változás hiánya/ megállapítása érdekében) az infrastr uktúrát használó vállalkozó vasúti társaságok vasúti járművezetőit érintő egyedi üzemviteli előírások felmerülése esetén a járművezető tájékoztatása a hálózatot igénybe vevő vállalkozó vasúti társaságokat érintő változásról, infrastruktúra vagy a vasúti járművek karbantartására vonatkozó szerződési feltételek megváltozása, pályahálózat kapacitásának megváltozása, vasúti szolgáltatások körének megváltozása, utastájékoztatási rendszer megváltozása, a különböző átjárhatósági műszaki eljárásokban (infrastruktúra, jármű, vasúti alagutak, ellenőrző-irányító és jelző, forgalmi, forgalomirányítási, zaj, esélyegyenlőségi alrendszerek) hivatkozott egyéb kapcsolódási pontok. egyik infrastruktúráról a másik (belső vagy külső) infrastruktúrára történő átjárás biztonsági szabályainak megváltozása. Műszaki elemek: (melyekben kockázatértékelést kell végezni a változás jelentőségének /jelentős változás/jelentős változás hiánya/ megállapítása érdekében) új vonalak építése vagy meglévő vonalak átépítése, új és/vagy módosított műszaki rendszerek bevezetése (műszaki rendszer: L. fogalmak), a fejlesztéstől a forgalomból kivonásig, vasúti jármű fékrendszere paraméterének, futóművének, kezelési rendszerének megváltozása,