2014/14. SZÁM TARTALOM

Átírás

1 2014/14. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2014. (II. 26. MÁV-START Ért. 14.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. biztonságirányítási kézikönyvéről (az 1. sz. módosítással egységes szerkezetben)... 2

2 Utasítások ÉRTESÍTŐ 31/2014. (II. 26. MÁV-START Ért. 14.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. biztonságirányítási kézikönyvéről (az 1. sz. módosítással egységes szerkezetben) 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Jelen Biztonságirányítási Kézikönyv (a továbbiakban: BIK) célja a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1158/2010/EU rendelet, továbbá a Vasútbiztonsági Irányelv azaz az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve ( ) valamint a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet alapján, a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (a továbbiakban: MÁV- START Zrt.) alkalmazott biztonságirányítási rendszer (a továbbiakban: BIR) leírása. A MÁV-START Zrt. rendelkezik: 1. országos vasúti személyszállítási tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel; 2. országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel, azzal, hogy ezen engedély keretében a MÁV-START Zrt. csak vasúti áruszállítási tevékenységet végez, vasúti árufuvarozási tevékenységet és veszélyesárú szállítást és fuvarozást nem végez; 3. kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtására jogosító országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély. Tekintettel arra, hogy a MÁV-TRAKCIÓ Vasúti Vontatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zártkörűen Működő Részvénytársaság január 1. napjával beolvadt a MÁV-START Zrt.-be, és így a 2 gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 70. (1) bekezdése alapján az átalakulással a MÁV-START Zrt. a beolvasó társaságok általános jogutódja, vagyonuk, mint egész, valamint jogaik és kötelezettségeik átszálltak a MÁV-START Zrt.-re. Jelen utasítás célja a MÁV-START Zrt., valamint jogelődei, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. biztonsági tanúsítványainak, továbbá a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. karbantartásért felelős szervezeti (ECM) tanúsítványának egységes szerkezetbe foglalása. A BIK integráns részeként kerül kidolgozásra a Bizottság tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendeletnek való megfelelés. A Társaság a szolgáltatási szerződéseiben rögzített feltételeknek megfelelően a Megrendelők irányítási-, felügyeleti- és koordinációs rendszeréhez igazodva részben vagy egészében végezheti a 445/2011/EU rendelet szerinti karbantartási feladatok ellátását. A Társaság elsődlegesen a karbantartás végrehajtásának feladatát látja el, amely keretében végzi a tehervagonok vagy azok egyes szerkezeti részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. A Társaság a saját vasúti járművei esetén teljes körűen ellátja a karbantartási feladatokat, ahhoz kapcsolódó folyamatait folyamatosan továbbfejleszti HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. munkavállalóira Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatója A FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A fogalmak meghatározása az egyes eljárásokban található.

3 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló 1158/2010/EU rendelet II. sz. mellékletének megfelelő struktúrában készült, így az abban foglalt értékeléshez külön dokumentációra nincs szükség. A 445/2011/EU rendelet szerinti karbantartásért felelős szervezeti tanúsítványt kérelmező szervezetekre, vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karban- 3 tartási feladatokra vonatkozó tanúsítványra irányadó követelmények és értékelési szempontok a B fejezetben találhatók, azzal, hogy utóbbi a 445/2011/EU rendelet III. fejezetének struktúrájában készült, így ahhoz külön értékelő dokumentum nem tartozik. A Társaság által alkalmazott biztonsági kockázatkezelési eljárás a 2004/49/EK irányelv, a 352/2009/EK rendelet, és a 2010/409/EU határozat rendelkezéseinek megfelelően lett kiépítve és kidolgozva, amelyet a BIK A fejezete tartalmaz. Eljárás Eljárás neve jele A A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések B C A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelése D A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok E A biztonságirányítási rendszer dokumentálása F A felelősségi körök megállapítása G A vezetői ellenőrzés biztosítása különböző szinteken H A személyzetnek és a képviselőinek minden szinten történő bevonása I A folyamatos fejlesztés biztosítása J A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet minden tagjával ismertetett biztonsági politika K A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások L Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabályok, valamint egyéb feltételek teljesítésére M A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan N Képzési programok és rendszerek kidolgozása a személyzet számára a személyzet szakképzettsége fenntartásának és annak biztosítására, hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el O A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazon infrastruktúrát használó szervezetek közötti megfelelő információáramlást biztosító intézkedések P A biztonsági információk dokumentálása Q Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek bejelentésre, kivizsgálásra és elemzésre kerüljenek, és hogy sor kerüljön a szükséges megelőző intézkedésekre R Az illetékes hatóságokkal egyeztetett, vészhelyzet esetén érvényes bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések S A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések Az eljárások részletes leírása a mellékletben található.

4 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások A Bizottság 1158/2010/EU rendelet (2010. december 9.) a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről; Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv); 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról; A Bizottság 445/2011/EU rendelete (2011. május 10.) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról; A Bizottság 352/2009/EK rendelete (2009. április 24.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról; A Bizottság 2010/409/EU határozata (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról. 4 Az utasítás hatályba léptetésével egyidejűleg a MÁV-START Zrt. által az integrációt megelőzően kiadott Biztonságirányítási Kézikönyve hatályát veszti HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzétételének napjával lép hatályba. Az utasítás hatályba lépésével a 4. pontban felsorolt valamennyi eljárás egyidejűleg hatályba lép MELLÉKLETEK Eljárásgyűjtemény (A-S). Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 5.2. Módosítások, hatályon kívül helyezések A vasúti személyszállítási tevékenység és a vasúti áruszállítási tevékenység - amely nem tartalmazza a vasúti árufuvarozási tevékenységet és a veszélyesárú szállítást és fuvarozást - szabályozása az integrációra és az ECM megfelelőségre való tekintettel a MÁV-START Zrt. jelen (integrált) folyamatokra kiadott 11/2014. (I. 24. MÁV-START Ért. 3.) sz. vezérigazgatói utasítás Biztonságirányítási Kézikönyv 1. számú módosításaként egységes szerkezetbe foglalva kerül kiadásra.

5 5 ELJÁRÁS Oldal: 1/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések

6 6 ELJÁRÁS Oldal: 2/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.1. A társaság működésével kapcsolatos kockázatok azonosítása A.1.1. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás célja A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja a BIZOTTSÁG a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról szóló 352/2009/EK értelmében a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó általános irányelvek meghatározása a vasútbiztonság fejlesztése és javítás érdekében. 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról hozott 2010/409/EU határozat alapján a közös biztonsági célok első csoportjának meghatározása egy folyamat első lépésének tekintendő, így jelen kockázatkezelési eljárást is folyamatosan tovább kell fejleszteni. ennek megfelelően. A kockázatértékelés által betöltött kulcsfontosságú szerepet az EU keretirányelve határozza meg, mely alapján jelen eljárás célja: a) kockázatértékelési eljárás leírása, amely azonosítja a veszélyeket, kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó, az értékelés alatt álló rendszer által teljesítendő biztonsági követelményeket; b) valamennyi azonosított veszély és a kapcsolódó biztonsági intézkedések kezelése; c) a meghatározott biztonsági követelmények rendszer által történő teljesítésének igazolása. A kockázatértékelés a Társaság által működtetett vasúti rendszerekre vonatkozó veszélyekből fakadó biztonsági kockázatok értékelésének folyamatát határozza meg. A fenti folyamatok az alábbiak figyelembevételével történő rendszerszerű vizsgálatát jelenti: a) annak meghatározása, hogy mi okozhat sérülést vagy kárt, b) kiküszöbölhetők-e a veszélyek, c) a nem kiküszöbölhető veszélyekkel szemben milyen megelőző- vagy védőintézkedések alkalmazhatók A Társaság ECM-mel összefüggő kockázat kezelés módszertanát a megkötött szolgáltatási szerződéseiben rögzítetteknek megfelelően a Megrendelő partner igényei szerint kell végezni. A Megrendelő irányítási feladatköréhez igazodóan a szerződésben rögzített felügyeleti és koordinációs eljárások mentén a Társaságot részben vagy egészében végezheti az alábbi pontban leírt karbantartási feladatok ellátásával, így a Társaság biztosíthatja a tehervagonok biztonságos állapotát a vasúthálózaton, így ennek megfelelően kell ellátni a vasútbiztonsági kockázatkezelést is;

7 7 ELJÁRÁS Oldal: 3/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A Társaság megbízható karbantartás-fejlesztési feladatokkal. Így felelőssé tehető a karbantartási dokumentáció kezeléséért, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfigurációmenedzsmentet is; A Társaság megbízható a járműállomány-karbantartás irányításának feladataival, amely keretében intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról; A Társaság alapvetően a karbantartás végrehajtásának feladatát végzi, amely a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását jelenti, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. A Megrendelő és a Társaság között létrejött (létre jövő) szerződésnek pontosan kell szabályozni a két fél közötti kommunikációt, a feladatokhoz kapcsolódó hatásköröket és jóváhagyási pontokat. Jelen utasítás szabályozza: a) a társaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések meghozatalának folyamatát, folyamathoz kapcsolódó felelősök azonosítását, kezelését; i. vasút működésével kapcsolatos kockázatok, ii. a vasúti járműkarbantartáshoz, szerződés alapján más vállalkozás számára végzett ECM feladatokhoz kapcsolódó, felújításhoz és gyártáshoz, technológiához, karbantartás irányításához, karbantartás fejlesztéséhez kapcsolódó kockázatok; iii. a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből származó kockázatok, iv. más szervezetek/személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok azonosítása. v. irányítási eljárások a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásai esetén felmerülő kockázatok; vi. a pályahálózat-működtetővel történő együttműködés szabályozása olyan kérdésekben, amelyeket azok a közös, a kockázatok csökkentésére irányulnak b) a vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó kockázatok kezelését; i. a vasúttársaságokkal, ii. a gyártóval, iii. a karbantartási vállalkozóval, iv. a karbantartással megbízott szervezettel, v. a vasúti jármű tulajdonosával, üzembentartójával, vi. a vasúti folyamatokat érintő szolgáltatókkal vii. beszerző egységgel

8 8 ELJÁRÁS Oldal: 4/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő együttműködésnek megfelelően a közös, a kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetése érdekében c) kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése, visszacsatolása. i. kockázatértékelési eljárások a változások kezelése és a közös biztonsági módszerek szükség szerint a kockázatelemzése és értékelése ii. kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználása, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetése iii. a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérésére és szükség esetén változtatások végrehajtására. d) Az érintett szervezetekkel a dokumentációs és kommunikációs folyamatok ismertetése, ideértve az egyes részt vevő szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítását és az információcserére vonatkozó előírásokat. e) A szabályozás eredményességének figyelemmel kísérésére, elemzése, vezetői tájékoztatókba építése, szükség esetén azok korrekciója. A.1.2. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás hatálya A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV-START Zrt. vagy Társaság) valamennyi szervezeti egységére. A jelen eljárás nem terjed ki a 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értelmében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kialakított és működtetett kockázatkezelési rendszerre. A jelen eljárás nem terjed ki továbbá a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 54. -ban meghatározott kockázatértékelésre. A.1.3. Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az eljárás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. biztonsági vezetője felelős. Az eljárás elválaszthatatlan részét képezi a Társaság Biztonságirányítási Kézikönyvének (a továbbiakban: BIK).

9 9 ELJÁRÁS Oldal: 5/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.1.4. Fogalmak meghatározása A vasútbiztonsági kockázatkezeléssel kapcsolatos fogalmak meghatározása az Európai Bizottság 352/2009/EK rendeletének 3. cikke alapján történik. Kockázat: a (veszélyből fakadóan) sérüléssel járó balesetek és a váratlan események előfordulásának aránya, illetve az ilyen sérülések súlyosságának mértéke. Kockázatvizsgálat: a veszélyek azonosítására és a kockázat felmérésére rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználása. Kockázatelemzés: kockázatvizsgálaton alapuló eljárás, a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése, mely során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgálják, amelynek segítségével megállapítható, hogy a fennálló kockázat elfogadható mértékűvé vált-e. Kockázatértékelés: a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat, melynek során azonosítják, felmérik, kezelik és felügyelik a váratlan eseményeket vagy veszélyeket annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsák a vasútbiztonsági előírások betartását. Biztonság: a sérülés elfogadhatatlan kockázatának hiánya, a veszélyektől, vagy bántódástól mentes, zavartalan állapot. Kockázatkezelés: a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció). Az irányítási stratégiák, eljárások és gyakorlatok vizsgálati, elemzési és ellenőrzési feladatok során történő szisztematikus alkalmazásával. Biztonsági intézkedések: intézkedéscsomag, amelynek célja vagy egy veszély előfordulási arányának csökkentése, vagy a veszély következményeinek enyhítése egy elfogadható kockázati szint elérése és/vagy fenntartása érdekében. Veszély: olyan körülmény, amely adott esetben balesethez vezethet. Kockázatelfogadási kritériumok: adott kockázat elfogadhatóságának értékelési kritériumai; e kritériumokat annak megállapítására alkalmazzák, hogy egy kockázat mértéke kellően alacsony-e ahhoz, hogy csökkentése érdekében a továbbiakban közvetlen intézkedésre ne legyen szükség.

10 10 ELJÁRÁS Oldal: 6/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Veszélynyilvántartás: az a dokumentum, amelyben az azonosított veszélyeket, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket, a veszélyek eredetét és a kezelésükkel foglalkozó szervezetre vonatkozó adatokat nyilvántartják. Veszélyazonosítás: a veszélyek megtalálására, felsorolására és jellemzésére vonatkozó eljárás. Kockázatelfogadási elv: egy vagy több adott veszélyhez kapcsolódó kockázat elfogadhatóságára vagy elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetés megállapításához használt szabályok. Magatartási kódex: írásbeli szabálygyűjtemény, amelyet megfelelő alkalmazás esetén egy vagy több adott veszély ellenőrzésére lehet alkalmazni. Referenciarendszer: olyan rendszer, amelyről a használatban bebizonyosodott, hogy elfogadható biztonsági szintet képvisel, és amelyhez viszonyítva az értékelés alatt álló rendszerből eredő kockázatok elfogadhatósága összehasonlítás útján elemezhető. Kockázatbecslés: az a vizsgált kockázatok mértékének megállapításához használt eljárás, amely a következő lépésekből áll: valószínűségbecslés, következményelemzés és ezek összevonása. Műszaki rendszer: termék vagy termékek együttese, a tervezési, végrehajtási és karbantartási dokumentációval együtt; a műszaki rendszer létrehozása a követelmények meghatározásával kezdődik, és elfogadásukkal ér véget; noha az adott kapcsolódási pontok tervezése során az emberi magatartást figyelembe veszik, az emberi üzemeltetők és tevékenységeik nem alkotják a műszaki rendszer részét; a karbantartási folyamatot a karbantartási kézikönyvek ismertetik, de az nem képezi a műszaki rendszer részét. Súlyos következmény: egy baleset eredményeként bekövetkező halálesetek és/vagy több személyt érintő súlyos sérülések és/vagy jelentős környezeti károk. Rendszer: a vasúti rendszer bármely része, amelyen változtatást eszközölnek. Maradvány kockázat: az a kockázat, amely fennmarad annak ellenére, hogy a vezetés a kockázatokra vonatkozó kontroll tevékenységeket is beleértve intézkedést tesz valamely kedvezőtlen esemény hatásának és valószínűségének csökkentésére. A kockázatelfogadási kritériumokkal való összevetés dönt arról, hogy a maradvány kockázat az elfogadható kockázati szintet jelenti-e.

11 11 ELJÁRÁS Oldal: 7/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Vasútbiztonsági rendkívüli esemény: a kockázatértékelési eljárás szempontjából minden olyan zavar, akadály vagy baleset, amely a vonatok leközlekedtetését jelentős mértékben akadályozza vagy kizárja, különösen: o vasúti baleset, o baleseti következménnyel nem járó technológiai fegyelem megsértése (veszélyeztetés), o tűzeset, o elháríthatatlan külső ok. Baleset: olyan esemény, melynek bekövetkezése hirtelen, váratlan, és előre nem látható, amely a normál üzemi módtól eltérő működésre volt visszavezethető. A 271/2007. sz. Kormányrendelet 2. d) pontja szerint a vasúti közlekedés során bekövetkező a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő személyi sérüléssel vagy dologi kárral járó esemény. A vasúti baleset magában foglalja az általános balesetet és a katasztrófa balesetet. Általános baleset: a 271/2007. Kormányrendelet 4. (1) bekezdésének a) pontja szerint a nagyobb gyakorisággal (1-3 évente) előforduló baleset. Katasztrófa baleset: A 271/2007. Kormányrendelet 4. (1) bekezdésének b) pontja szerint a nagyon ritkán előforduló, de a lehetséges legnagyobb kárral járó vasúti baleset. RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke (Magyarországon kihirdette a évi LXXVII. törvény); saját kerekein futó vasúti jármű: valamely vasúti társaság vagy üzemben tartó járműparkjába besorolt, áruként feladott üres vasúti kocsi, vagy be nem sorolt vasúti jármű; A.1.5. Az értékelés alatt álló rendszer A A tevékenység bemutatása A Társaság a Megrendelőkkel kötött szolgáltatási szerződések alapján végzi tehervagonok karbantartását, javítását. A Megrendelő irányítási, felügyeleti és koordinációs rendszeréhez igazodva a Társaság részben vagy egészében végezheti a 445/2011 EU rendelet karbantartási feladatok ellátását, így a Társaság biztosíthatja a tehervagonok biztonságos állapotát a vasúthálózaton, de elsődlegesen a karbantartás végrehajtásának feladatát látja el, amely keretében végzi a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is.

12 pályavasút Jármű üzemeltető Minisztérium árufuvarozás ÉRTESÍTŐ 12 ELJÁRÁS Oldal: 8/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A kockázatelemzési és értékelési eljárás a Társaság által végzett jármű karbantartási és gyártási folyamatához kapcsolódik, amelyet a leírását az Integrált Irányítási Rendszerleírás tartalmazza. A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a Társaság a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ennek értelmében a Társaság törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet tudjon a Társaság elérni. A kockázatelemzési és -értékelési eljárás a MÁV-START Zrt. által végzett személyszállítási, vasúti áruszállítási tevékenység, amely nem tartalmazza vasúti árufuvarozási tevékenységet és veszélyesárú szállítást és fuvarozást, vontatás-szolgáltatási, vasúti jármű karbantartási, javítási tevékenység és az ahhoz kapcsolódó támogató folyamatok, illetve kapcsolódási pontok vizsgálatára terjed ki annak érdekében, hogy azonosítsa a veszélyeket, a kockázatokat, a kapcsolódó biztonsági intézkedéseket és az ezekből adódó biztonsági követelményeket. A tevékenységek folyamatait az 1. és 2. számú ábra mutatja be. A feladatok részletes leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Megrendelő Megrendelő Szolgáltatás Vevői igények fejlesztés megismerése: Személyszállítás Árufuvarozáshoz kapcsolódó vontatási megrendelés Pályavasút Külső felek Vevői vontatási igények megismerés e Szolgáltatások meghatározása Árazás Szolgáltatások díjainak meghatározása Erőforrások hozzárendelése az igényekhez Javaslatok a szükséges jármű átalakítási projektekre Beruházás kivitelezési igények meghatározása Kapacitások társasági szintű optimalizása Technológiák, normarendszer kidolgozása, Eszközigény biztosítása Személyzet biztosítása Szükséges munkaerő biztosítása (oktatás, felvétel elbocsátás stb.) Kapacitásigény meghatározása Humánerőforrás hozzárendelése az igényekhez Vontatójármű kiadás Személyzet irányítása Mozdonyvizsgálat Mozdonyforduló Minőségbiztosítás Anyag és szolgáltatás igények meghatározása és megrendelése Személyszállítás Vontatás vasúti áruszállítás Vasútijármű javítás, karbantartás Technológia készítés Vasúti jármű javítás, karbantartás, Vasúti jármű üzembe helyezés vegyi elhárítás Személyszállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások Jegyértékesítés Utas tájékoztatás Vasúti áruszállításhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek Vevőgondozás Teljesítményértékelés Elszámolás tolatás árufuvarozás személyszállítás Jármű karbantartás *nem tartalmazza vasúti árufuvarozási tevékenységet és veszélyesárú szállítást

13 13 ELJÁRÁS Oldal: 9/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Változat: 1. A MÁV-START Zrt. a vasúti áruszállítási tevékenységet csak belföldi forgalomban végez, amely nem tartalmazza a vasúti árufuvarozási tevékenységet, veszélyesárú szállítást, fuvarozást. 1. számú ábra: Az áruszállítási, jármű karbantartási és a személyszállítás főfolyamatai 2. számú ábra: A személyszállítás főfolyamatai A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a Társaság a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ennek értelmében a MÁV-START Zrt. törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet tudjon a Társaság elérni. A Társaság. Biztonságvédelem szervezete a hatályos SZMSZ-ben meghatározott feladatainak végrehajtását részben önállóan, részben szolgáltatás igénybevételével oldja meg. A Társaságunk üzembiztonsági, vagyonvédelmi, katasztrófa-, hon- és polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységének egyes feladatainak végrehajtását a MÁV Zrt Biztonsági Igazgatósága Szolgáltatási Szerződés keretében és abban megfogalmazottak szerint hajtja végre.

14 14 ELJÁRÁS Oldal: 10/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A munkavédelem (munkabiztonsági és foglalkozás egészségügy) és környezetvédelmi feladatainak egy részét a MÁV Zrt EBK szintén Szolgáltatási Szerződés keretében végzi. A Biztonságvédelem szervezet feladatainak egy részét a szolgáltató tevékenységének koordinálása, feladat meghatározása, szolgálattói teljesítmények mennyiségi és minőségi átvétele, valamint a teljesítések igazolása teszi ki. Az üzembiztonsági, vagyonvédelmi, katasztrófa-, hon- és polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységének kapcsán azonosított és feltárt kockázati tényezőket a Társaságunk a jelen utasítás alapján elemzi és a szükséges intézkedéseket meghozza, a Minőség Irányítási Kézikönyvben a folyamatokat módosítja. Oktatja a helyesbítő intézkedéseknek megfelelően a folyamatokat. A A MÁV-START Zrt. tevékenysége és a vasútbiztonság kapcsolódási pontjai Munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változásnak tekintjük, ha az alkalmazott tevékenységben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkavégzés módjában, helyében, a munkaszervezésben, a szabályozásban, a műszaki fejlődésben vagy a munkavégzéshez szükséges ismeretekben olyan változások állnak be, amelyek hatással lehetnek a vasútbiztonságra, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó kockázatokra. A szolgáltatási tevékenység vasútbiztonsággal kapcsolatos jelentős elemeinek felsorolása: HR elemek: kiválasztás oktatás, képzés, vizsgáztatás utasítások rendszere, azok oktatása, elsajátítás visszaellenőrzése működési elemek: munkaidő beosztás készítés szolgálatbalépés, váltás és a szolgálat befejezése szolgálat ellátás elvi ügyek vonatközlekedés tolatás kommunikáció műszaki elemek: járműüzemeltetés járműkarbantartás jármű üzembe helyezés munka- és védőeszközök

15 15 ELJÁRÁS Oldal: 11/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.1.6. A kockázatkezelés leírása ECM feladatok a szolgáltatási szerződésekben rögzített mértékben Járműgyártás Alkatrész beszállítók minősítése Alkatrészek mennyiségi és minőségi átvétele jármű átadás-átvétel gépek berendezések karbantartása műszaki mentés üzemi vágány pálya állapot vegyi elhárítás mérőműszer ellenőrzés A A veszélyek azonosítása, kockázatvizsgálat végzése A kockázatkezelés folyamatát az alábbi lépések szerint kell végezni: kockázatok azonosítása kockázatok értékelése kockázatokra adott válaszlépések megfogalmazása, és az elfogadható kockázati szinttel történő összevetés alapján a kockázatok felülvizsgálata. A veszélyek azonosítása azon tényezők azonosítása, amelyek kárt okozhatnak, és azon csoportok meghatározása, akik veszélynek lehetnek kitéve. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. Elemzési módszerrel azoknak a feltételeknek és tényezőknek a meghatározását és elemzését kell elvégezni, amelyek előidézik az előzetesen definiált nemkívánatos esemény bekövetkezését, illetve jelentősen befolyásolják a rendszer működését, biztonságát. A MÁV-START Zrt. az értékelés alatt álló rendszer kockázatának elfogadhatóságát a kockázatvizsgálat részeként elsősorban kifejezett kockázatbecslés alkalmazásával elemzi. A kockázatok azonosításában rendelkezésre állásuk esetén magatartási kódexek vagy referenciarendszerek is alkalmazhatóak. Valamennyi azonosított veszélyt a veszélynyilvántartásba be kell vezetni és a teljes kockázatértékelés részeként a veszélynyilvántartásban dokumentálni. A veszélynyilvántartásban az alábbi eseménycsoportokat kell szerepeltetni:

16 16 ELJÁRÁS Oldal: 12/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések a) vasúti járművek közlekedésével kapcsolatos utasításellenes munkavégzés, műszaki nehézmény, meghibásodás, mely nem vezetett vasútbiztonsági rendkívüli eseményhez, de a közlekedésbiztonságot veszélyezteti b) vasútbiztonságot érintő munkakörülményi tényezőkben (lásd: A ) bekövetkezett jelentős változás c) bekövetkezett vasútbiztonsági rendkívüli események, balesetek, általános balesetek, katasztrófa balesetek d) vezetői, illetve hatósági ellenőrzések közben azonosított veszélyek a) események, amelyekhez kárelszámolás kapcsolódik b) áruszállítási tevékenységhez kapcsolódó kockázatok, A fenti felsorolás szerint a) esetben a kockázatbecslést (és a teljes kockázatértékelést) annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol a hibát észlelték b) esetben a kockázatértékelést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, amely a vasútbiztonságot érintő változtatást be kívánja vezetni. c) esetben a kockázatértékelését a MÁV-START Zrt. Biztonság végzi. d) esetben a kockázatértékelést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, amelynek a területén az ellenőrzést végrehajtották. e) esetben a kockázatbecslést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol az eseményt észlelték Amennyiben a kockázatértékelési folyamat során az értékelést végző szervezet önállóan nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és kapcsolódó biztonsági követelményt, az A.5.1. pontban leírtak szerint kell eljárni. Az évente történő rendszerelemzés alapján az veszélynyilvántartásba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan.

17 17 ELJÁRÁS Oldal: 13/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A A vasútbiztonsági kockázatértékelést végző személyek A vasútbiztonsági kockázatértékelést a következő munkatársak végzik: Vasútbiztonsági kockázatértékelést irányító (a továbbiakban: kockázatértékelést irányító) Vasútbiztonsági kockázatfelelősök (a továbbiakban: kockázatfelelősök) A kockázatértékelést irányító a vezérigazgató által kijelölt, 3. mellékletnek megfelelő megbízó levéllel írásban megbízott személy, akinek biztonsági (védelmi) szakértőnek kell lennie és rendelkeznie kell az alábbiakkal: Ismeri a kockázatértékelés általános megközelítését. Képes ezt a munkahelyre és a szükséges feladatokra alkalmazni: a biztonsági és egészségvédelmi problémák azonosítását, a fellépés szükségességének felmérését és rangsorolását, a kockázatok kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez rendelkezésre álló lehetőségek ajánlását és azok viszonylagos hasznát, ezek hatékonyságának értékelését, a biztonság és egészségvédelem javítását szolgáló intézkedéseket, a helyes gyakorlatok előmozdítását és az ezekkel kapcsolatos kommunikációt. Képes felismerni azokat a helyzeteket, amelyekben külső segítség nélkül nem lehet megfelelően értékelni a kockázatot és tanácsot tud adni a további segítség szükségességéről. A kockázatfelelősök a szolgáltatásban részvevő szervezeti egységek munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetője jelöl ki és 4. mellékletnek megfelelő megbízó levéllel írásban bíz meg. A megbízás tényét a kockázatértékelést irányító felé a szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell. A MÁV-START Zrt. alábbi szervezeti egységeinél legalább egy fő kockázatfelelős munkavállalót kell kijelölni Biztonság Üzemeltetés támogatás Technológiatervezés Járműmenedzsment Valamennyi területi központ A vasútbiztonsági kockázatértékelésben részvevő munkavállalókat évente egy alkalommal továbbképzésben kell részesíteni.

18 18 ELJÁRÁS Oldal: 14/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Változat:2. A.1.7. A kockázatértékelés leírása A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata négy fő lépést tartalmaz: kockázatok beazonosítását, kockázatok értékelését, kockázatokra adott válaszlépéseket, és az elfogadható kockázati szinttel történő összevetés alapján a kockázatok felülvizsgálatát. Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. Elemzési módszerrel azoknak a feltételeknek és tényezőknek a meghatározását és elemzését kell elvégezni, amelyek előidézik az előzetesen definiált nemkívánatos esemény bekövetkezését, illetve jelentősen befolyásolják a rendszer működését, biztonságát. A kockázatkezelés menetét az 3. ábra mutatja be:

19 19 ELJÁRÁS Oldal: 15/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 3. számú ábra: a kockázatkezelés menete A.1.8. A vasútbiztonsági kockázatkezelés alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályok A kockázatértékelést a Társaság. Biztonság irányításával az A.1.6.-ban leírtak szerint kell végezni. Az évente történő rendszerelemzés alapján az veszélynyilvántartásba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan. A kockázatértékelést a 2. mellékletben megadott értékelési mintának megfelelően kell elkészíteni. A A kockázatkezelés dokumentálása A kockázatértékelés és a veszélykezelés lépéseit a MÁV-START Zrt. veszélynyilvántartásában kell dokumentálni. A veszélynyilvántartás elérhetősége: Részletes leírást az 1. melléklet tartalmazza.

20 20 ELJÁRÁS Oldal: 16/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A veszélynyilvántartást a kockázatfelelősöknek és a kockázatértékelést irányító személynek az A.1. pontban leírtak szerint folyamatosan frissítenie kell a bekövetkező változásoknak megfelelően. A veszélynyilvántartásban szerepelnie kell az összes veszélynek, azok lehetséges okának, várható hatásának mennyiségi és minőségi értékelésnek, illetve a biztonsági követelményeknek való megfelelésnek a javasolt és végrehajtott intézkedésekkel. A Veszélyazonosítás A veszélyazonosítás deduktív módszerrel történik, azt kell meghatározni, hogy egy adott hibás állapot hogyan jött vagy jöhet létre. Az elemzés során az adott állapottól visszafelé kell haladni. A vizsgált rendszer részekre, alrendszerekre, komponensekre bontását, a határok kijelölését a rendelkezésre álló adat határozza meg. A veszélyazonosítást el kell végezni a munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változások esetén (A ). A kockázatértékelés során az eredeti állapothoz képest kell a munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett változást értékelni. Amennyiben a kockázatértékelés végzésére kötelezett szervezet egy adott változásról nem képes egyértelműen meghatározni, hogy jelentősnek minősül e, akkor erről a veszélynyilvántartásban a kockázatértékelést irányító személy dönt. A veszélyazonosítást minden szakterület a vasútbiztonsággal összefüggő folyamatra, változásra köteles elkészíteni a bevezetésük előtt, és visszatérően a kockázatértékelés során kötelezően meghatározandó időszakonként, de legfeljebb 6 havonta. Az intézkedéseket a TRES vonatkozó moduljában kell rögzíteni úgy, hogy a veszélyek értékelése a kockázat csökkentése érdekében meghozott intézkedések nyomon követhetőek, riportolhatóak legyenek. A Társaság. folyamatai és kapcsolódó eljárásai alapján a következő veszélytényezők és kockázatok kerültek azonosításra: a) Az utasokat érintő, vagy utasokat veszélyeztető kockázat o Utas baleset o Kocsi műszaki hiba, zavar (személy, vezérlő) o Vontatott jármű rendkívüli ki/besorozása o Biztosító berendezés fedélzeti részegység zavar

21 21 ELJÁRÁS Oldal: 17/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések b) vasúti járművek ECM szerinti, közlekedésével, karbantartásával, műszaki nehézmenyekkel, meghibásodásokkal, mely nem vezetett vasútbiztonsági rendkívüli eseményhez, de a közlekedésbiztonságot veszélyezteti c) vasútbiztonságot érintő munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változás d) A személyzetet érintő kockázat o Karbantartó berendezés meghibásodás. o Vasútijármű nagyfeszültségű részegység meghibásodás o Munkabalesetek o Gondatlan munkavégzés: o figyelmetlen munkavégzés o szabálytalan munkavégzés o váltó és vágányút ellenőrzés elmulasztása o megfutamodás elleni biztosítás elmulasztása e) bekövetkezett vasútbiztonsági rendkívüli események f) vezetői, illetve hatósági ellenőrzések közben azonosított veszélyek g) A mások kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat o Egyéb helyre be nem sorolt baleset (személyi, tárgyi, munka, siklás, gázolás, váltófelvágás) o Szándékos cselekmény h) A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat o Illetéktelen belépés o Lopás, rongálás i) A társadalom egészét érintő kockázat o MÁV dolgozók sztrájkja o Árvíz o Időjárási hatás o Vis major j) Biztonsági kockázatot nem jelentő események, vagy származtatott biztonsági események, amelyek elemzése feltárhat biztonsági intézkedésekre okot adó problémákat: o Vontatójárműre vár o Jármű hiba o Vonali vontatójármű nehézmény o Tolató vontatójármű nehézmény o Motorkocsi nehézmény o MFB meghibásodás o AVR hiba o Vonali vontatójármű üzemképtelenség o Tolató vontatójármű üzemképtelenség o Motorkocsi üzemképtelenség o Egyéb önjáró járművek zavarai és üzemképtelensége

22 22 ELJÁRÁS Oldal: 18/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések k) ECM feladatkörrel összefüggő kockázatok azonosítása: o Szerződéskötéskor megfelelő szerepkörök szabályozottsága o Alkalmazott technológiák megfelelősége o Technológiák fejlesztésének megfelelősége o Kommunikáció megfelelősége, szabályozottsága Az összes szerződéses fél információk cseréjének a biztosítottsága az üzemzavarokról, balesetekről, váratlan eseményekről, balesetveszélyes helyzetekről és más veszélyes esetekről. A következő események után történik veszélyazonosítás, az esetet érintő vizsgálat lezárását követően: Személyi sérülést okozó esemény után Engedély nélküli közlekedés Időbeni fékezés elmulasztása Járműhiba (pl: fékberendezés hibája miatti baleset) Jelzés figyelembe nem vétele Járművezetés közben történő elalvás Űrszelvényhiány következtében bekövetkezett baleset Váltó és vágányút ellenőrzés elmulasztása Váltóellenőrzés elmulasztása Sebesség túllépés Megfutamodás elleni biztosítás elmulasztása Kijárati jelző továbbhaladást megtiltó jelzése ellenére történik a felhatalmazás az indulásra Figyelő szolgálat nem megfelelő ellátása Egyéb szabálytalan, figyelmetlen munkavégzés esetén. Olyan események, amelyekhez kárelszámolás kapcsolódik Az évente történő rendszerelemzés alapján az azonnali vizsgálatba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan. Azokat a hibatípusokat, vizsgálandó eseteket újabb bekövetkezés esetén csak abban az esetben kell külön vizsgálni és a veszélynyilvántartásba bevezetni, ha a bekövetkezés valószínűsége, hatása jelentősen eltér negatív irányba, vagy a korábban hozott intézkedések hatástalansága merül fel.

23 23 ELJÁRÁS Oldal: 19/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A A kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználása, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetése A kockázatkezelés nem megfelelő döntéshozatali és jelentéstételi folyamatba történő integrálása, vagy az újonnan fellépő kockázatok azonosításának lassúsága további veszélyeket rejt magában. A hatékony rendszer lényeges eleme az üzenetek közvetítésének módja és időzítése az alkalmazottak és a külső szereplők felé. A vasútbiztonsági kockázatkezelés során a kockázatfelelősök kijelölése egyértelmű felelősség és hatáskör összerendelést biztosít. A munkavégzés kereteit meghatározó magatartási kódexek (utasítások, szabályzatok) a szervezetek részére megküldésre kerülnek. Az SZMSZ alapján a Társaság. kialakította az informális csatornákat, melyek biztosítják a célok megfogalmazását és kommunikálását a szervezeten belül. Kiemelt feladat a biztonságtudatos kultúra és a vasútbiztonsági kockázatkezeléshez kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás információkat gyűjt, rendszerez és elemez és ezek segítségével előre jelzi a várható hatásokat. A döntéshozatal hatásait mérni és értékelni kell, az eredmények tükrében kell, szükség esetén beavatkozni, korrigálni. A folyamat láncszerű ismétlődését biztosítani kell. A kockázatértékelés eredményeinek rögzítése a veszélynyilvántartásban történik, melyhez a szervezetek megfelelő jogosultsággal rendelkező munkavállalói hozzáférnek és kezelnek. A veszélynyilvántartásban tárolt információk a Társaság más eljárásaiban is felhasználhatóak. A Veszélyelemzés, kritériumokkal való összevetés A A hatás meghatározása A veszélyelemzés során a referenciarendszerekkel és a magatartási kódexekben található kritériumokkal való összevetéskor meg kell állapítani, hogy a biztonságot érő hatások milyen mértékűek. Ennek figyelembe vételével kell dönteni arról, hogy a hatás a még elviselhető szintjén belül van, vagy azon felüli van pl. személyi sérülés következett be, és / vagy 5 millió forintnál magasabb anyagi kárral járt az esemény.

24 24 ELJÁRÁS Oldal: 20/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A A bekövetkezés valószínűsége Az esemény hatásának elemzése után kell megbecsülni az esemény bekövetkezésének valószínűségét az alábbiak alapján: a bekövetkezés teljesen valószínűtlen, a bekövetkezés lehetséges, de nem valószínű, a bekövetkezés valószínű, elkerülhetetlen. A A Kockázatok fokozatai A fentiek elvégzését követően kell meghatározni a kockázatok fokozatait: A (alacsony kockázat) K (közepes kockázat) M (magas kockázat) Alacsony kockázat A kockázatok mértéke az értékelés időpontjában elhanyagolható, s előreláthatóan későbbiekben sem fog megváltozni, illetve nőni. A kockázatok elfogadható szinten ellenőrzöttek, összhangban vannak a nemzetközi előírásokkal. Alacsony kockázat esetén intézkedés: Ha lehetséges, fokozni kell a védelmet, a már elért szint fenntartása a MÁV-START Zrt. feladata. A kockázatértékelés során definiált időközönként vissza kell térni a helyzet értékelésére, annak megállapítására, hogy a körülmények változatlanok maradtak-e. Közepes kockázat: A kockázatok ellenőrzöttek a vizsgálat időpontjában, a bázis időszakhoz képest növekedést mutatnak vagy valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő időben nőni fognak, illetve a meglévő védelem a rendszerek változásai miatt megváltozhatnak. Közepes kockázat esetén intézkedés: Meg kell határozni a védelem fokozása érdekében, továbbá a várható növekedés kiküszöbölésére megteendő intézkedéseket és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának javítását. Magas kockázat: A kockázatok ellen van védelem, azonban ezek nem felelnek meg a követelményeknek, esetleg a bekövetkező változások miatt a kockázatok magasak lesznek és az értékelés időpontjában nincsenek megfelelően kezelve, a védelem nem kielégítő.

25 25 ELJÁRÁS Oldal: 21/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Magas kockázat esetén intézkedés: A közvetlen vagy magas kockázatokat kiváltó hatások elleni intézkedéseket azonnal meg kell hozni, a folyamatok, a fennálló technológia, az elvárások további felülvizsgálata után meg kell határozni a korrigáló intézkedéseket. Cél adott kockázatot az elfogadható szintre való csökkentése, vagyis a célul kitűzött biztonsági követelmények elérése. A Kockázatok statisztikai elemzése Biztonságot veszélyeztető események statisztikai moduljában (TRES) rögzített adatok alapján történik kockázatok statisztikai elemzése, az alábbi csoportosításban és alábontással: Az utasokat érintő, vagy utasokat veszélyeztető kockázat ütközés siklás mozgó vasúti jármű okozta személysérülés szintbeli kereszteződésben történt baleset tolatás közben történt baleset egyéb (pl. áramütés, tűz, stb.) A személyzetet érintő kockázat ütközés siklás mozgó vasúti jármű okozta személysérülés szintbeli kereszteződésben történt baleset tolatás közben történt baleset egyéb baleset A szintbeli kereszteződést használókat érintő kockázat szintbeli kereszteződésben történt baleset egyéb baleset A mások kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat ütközés siklás mozgó vasúti jármű okozta személysérülés szintbeli kereszteződésben történt baleset tolatás közben történt baleset egyéb (pl. áramütés, tűz, stb.)

26 26 ELJÁRÁS Oldal: 22/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat mozgó vasúti jármű okozta személysérülés egyéb (pl. rongálás, stb.) A társadalom egészét érintő kockázat egyéb (pl. sztrájk, stb.) A kockázatkezelési folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelményrendszer által történő teljesítését igazolják és azokat a veszélynyilvántartásba bevezetik. Ellenkező esetben a 3. számú ábra szerinti folyamatot újra kell indítani. A felülvizsgálat elvégzéséért és a folyamat lezárásáért a veszély rögzítője a felelős. A.1.9. Meghatározott biztonsági szint A Elvárt biztonsági szint A MÁV-START Zrt. vasútbiztonsági szempontú minőségi és mennyiségi célkitűzéseket határoz meg, melyet a megelőző évről készített éves beszámoló jelentés tartalmaz ( K eljárás). A kockázatelemzés folyamatában a kritériumokkal való összevetés során ezeket az éves vasútbiztonsági célkitűzéseket kell figyelembe venni, mint elvárt biztonsági szintet. A Elviselhető hatás A kockázatok hatásainak meghatározásánál (A pont) dönteni kell a biztonságot érintő hatások mértékéről. E tekintetben a hatás az elviselhetőség szintén belül van ha: az esemény bekövetkezése esetén nem valószínű a személyi sérüléssel járó következmény a várható anyagi kár nem éri el az 5 millió forintot A Közös biztonsági célok, Nemzeti referenciaérték A 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról hozott 2010/409/EU határozat alapján meghatározott célértékek használhatóságát január június adatok alapján a Társaság felül fogja vizsgálni, de a javasolt referencia csoportokat beépíti a rendszereibe.

27 27 ELJÁRÁS Oldal: 23/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A különböző kockázati kategóriákra vonatkozó referenciaértékeket az alábbiak szerint lettek meghatározva: A közös biztonsági célokhoz (CTS), Nemzeti referenciaértékekhez (NRV) rendelt értékek kockázati kategóriánként CTS, NRV ( 10 9 ) Az utasokat érintő kockázat ,0 A súlyos balesetek által okozott, utasokat érintő HSKS-ek éves száma/a személyvonat- kilométerek összege éves szinten A személyzetet érintő kockázat 2 11,9 A súlyos balesetek által okozott, alkalmazottakat érintő HSKS-ek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat ,0 A súlyos balesetek által okozott, szintbeli átjárót használókat érintő HSKS-ek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A mások kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat 4 6,45 A súlyos balesetek által okozott, mások kategóriájába tartozó személyeket érintő HSKS-ek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat 5 534,0 A súlyos balesetek által okozott, a vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő HSKSek éves száma/a vonatkilométerek összege éves szinten A társadalom egészét érintő kockázat ,0 A súlyos balesetek által okozott HSKS-ek éves összege/a vonatkilométerek összege éves szinten. A.2. A kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése Amennyiben a kockázatértékelési folyamat során az értékelést végző szervezet önállóan nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és kapcsolódó biztonsági követelményt, a több részt vevő szervezet esetén alkalmazandó szabályok szerint kell eljárni.

28 28 ELJÁRÁS Oldal: 24/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Az évente történő rendszerelemzés alapján az veszélynyilvántartásba bevont események köre változtatásra kerül a bekövetkező események száma és tendenciája alapján, a Társaság vasútbiztonsági tanúsítványának éves felülvizsgálatával párhuzamosan. A kockázatokra adott válaszlépésekben meg kell határozni azokat a vagy mennyiségi, vagy minőségi vagy e két tulajdonságot egyesítő mutatókat, amelyek képesek: a) korai szakaszban figyelmeztetni a kockázatokra, vagy gondoskodni a tervezettnek megfelelő ellenintézkedésekről; b) információval szolgálni a kockázatok várható hatásairól, megelőző lehetőségeiről; c) segíteni a döntéshozatalt. Az érintett szereplők közötti információcserét úgy kell megszervezni, hogy a Társaság, a pályahálózatműködtető és a karbantartásért felelős szervezetek, beleértve azok vállalkozóit is, szerződéses megállapodásokon keresztül biztosítsák kockázat kezelési eljárások alkalmazása során szerzett, a biztonsággal összefüggő lényeges információk cseréjét az egyes szereplők között, ezzel lehetővé téve valamennyi érintett fél számára, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. Amennyiben a Társaság, a pályahálózat-működtető és a karbantartásért felelős szervezetek a kockázatkezelési eljárások alkalmazása során bármilyen, a műszaki berendezések (beleértve a strukturális alszerkezetekét is) meghibásodásából, nem megfelelő gyártásából vagy gyártási hiányosságából eredő potenciális biztonsági kockázatokat tár fel, e kockázatokról jelentést küld a többi érintett szereplőnek, ezzel lehetővé téve számukra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzanak a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. Alacsony kockázat esetén intézkedés: Ha lehetséges, fokozni kell a védelmet, a már elért szint fenntartása a Társaság. feladata. A kockázatértékelés során definiált időközönként vissza kell térni a helyzet értékelésére, annak megállapítására, hogy a körülmények változatlanok maradtak-e. A kockázatbecslést (és a teljes kockázatértékelést) annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol a hibát észlelték. Közepes kockázat esetén intézkedés: Meg kell határozni a védelem fokozása érdekében, továbbá a várható növekedés kiküszöbölésére megteendő intézkedéseket és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának javítását. A kockázatbecslést (és a teljes kockázatértékelést) annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, ahol a hibát észlelték, illetve ahol a vasútbiztonságot érintő változtatást be kívánják vezetni.

29 29 ELJÁRÁS Oldal: 25/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Magas kockázat esetén intézkedés: A közvetlen vagy magas kockázatokat kiváltó hatások elleni intézkedéseket azonnal meg kell hozni, a folyamatok, a fennálló technológia, az elvárások további felülvizsgálata után meg kell határozni a korrigáló intézkedéseket. Cél: az adott kockázatot, az elfogadható szintre való csökkentése, vagyis a célul kitűzött biztonsági követelmények elérése. A kockázatértékelést a Társaság. Biztonság végzi szükség esetén annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalójának a bevonásával, ahol a hibát észlelték, illetve ahol a vasútbiztonságot érintő változtatást be kívánják vezetni. Hatósági ellenőrzések alkalmával megállapított hiányosságokat magas kockázatként kell értékelni és a kockázatértékelést annak a szervezetnek kockázatkezelésre kijelölt munkavállalója köteles elvégezni, amelynek a területén az ellenőrzést végrehajtották. A.2.1. Döntés a megelőző fellépésről A kockázatok kiküszöbölését vagy csökkentését szolgáló megfelelő intézkedések azonosítása során megállapításra kerül, hogyan lehet kizárni, enyhíteni vagy ellenőrizni ezeket a veszélyeket. A veszélynyilvántartásba a javasolt biztonsági intézkedések is bevezetésre kerülnek. Amennyiben a becsült kockázat nem elfogadható, azonnali biztonsági intézkedések meghatározása és végrehajtása történik a kockázat elfogadható szintre csökkentése érdekében. A kockázat csökkenését elősegítő javaslatot a kockázatértékelést végző szervezet az érintett folyamatgazda számára teszi meg, aki a végrehajtás tekintetében intézkedni köteles. A.2.2. Cselekvés A megelőző- és védőintézkedések bevezetése rangsorolási elv alapján történik (az összes probléma minden valószínűség szerint nem oldható meg azonnal). Meghatározásra kerül, hogy ki, mikor és mit tesz és melyek az intézkedések végrehajtására szánt eszközök. Az előírások részletezik a teljesítendő feltételeket, beleértve a személyzet kompetenciáját, a biztonsághoz kapcsolódó információcserét és az adatrögzítést. A kockázatokra adott válaszlépésekben meg kell határozni azokat a vagy mennyiségi, vagy minőségi vagy e két tulajdonságot egyesítő mutatókat, amelyek képesek: a) korai szakaszban figyelmeztetni a kockázatokra, vagy gondoskodni a tervezettnek megfelelő ellenintézkedésekről; b) információval szolgálni a kockázatok várható hatásairól, megelőző lehetőségeiről; c) segíteni a döntéshozatalt.

30 30 ELJÁRÁS Oldal: 26/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Az érintett szereplők közötti információcserét úgy kell megszervezni, hogy a Társaság, a pályahálózatműködtető és a karbantartásért felelős szervezetek, beleértve azok vállalkozóit is, szerződéses megállapodásokon keresztül biztosítsák kockázat kezelési eljárások alkalmazása során szerzett, a biztonsággal összefüggő lényeges információk cseréjét az egyes szereplők között, ezzel lehetővé téve valamennyi érintett fél számára, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. Amennyiben a Társaság, a pályahálózat-működtető és a karbantartásért felelős szervezetek a kockázatkezelési eljárások alkalmazása során bármilyen, a műszaki berendezések (beleértve a strukturális alszerkezetekét is) meghibásodásából, nem megfelelő gyártásából vagy gyártási hiányosságából eredő potenciális biztonsági kockázatokat tár fel, e kockázatokról jelentést küld a többi érintett szereplőnek, ezzel lehetővé téve számukra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzanak a vasúti rendszer megfelelő biztonsági rendszerének folyamatos fenntartása és fejlesztése érdekében. A.2.3. Nyomon követés és felülvizsgálat A kockázat értékelés a veszélynyilvántartásban meghatározott időközönként, vagy a kockázat szempontjából egyéb jelentős változás esetén felülvizsgálat alá kerül annak biztosítása érdekében, hogy érvényes és naprakész maradjon. Ez a kockázatkezelési eljárás ismétlődik az a 3. számú ábrán bemutatott folyamat alapján. A folyamat akkor ér véget, amikor az azonosított veszélyekhez kapcsolódó kockázatok elfogadásához szükséges valamennyi biztonsági követelményrendszer által történő teljesítését igazolják és azokat a veszélynyilvántartásba bevezetik. A veszélynyilvántartásba a teljesítések igazolását a felülvizsgálat részbe annak a kockázatfelelősnek kell megtennie, aki az eredeti kockázatértékelést rögzítette. A.3. A kockázatok kezelésére irányuló intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése és szükség esetén a változtatások végrehajtása A.3.1. Az intézkedések rangsorolása Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az elvárt védelem megvalósult e, illetve milyen döntéseket kell hozni a vontatás-szolgáltatást nem veszélyeztető és a megfelelő vasútbiztonság körülményeinek megvalósulása érdekében. A döntés előkészítés során mérlegelni kell, hogy vannak-e olyan körülmények, veszélyeztetések, amelyek közvetlen veszéllyel járhatnak, ugyanakkor a MÁV-START Zrt. jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az eredményeket teljes körűen és azonnal megvalósíthassa. Ehhez szükséges egy program kialakítása, amely tartalmazza a rövidtávon megteendő intézkedések tételes felsorolását, a kockázat súlyosságát, az érintett személyek számát, az intézkedés megtételének határidejét és az ezért felelős személyek nevét.

31 31 ELJÁRÁS Oldal: 27/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.3.2. A meghozott intézkedések megvalósulásának ellenőrzése A kockázat értékelés eredményeképpen meghatározott intézkedések megvalósulása ellenőrzésre kerül. Ezért a MÁV-START Zrt. az irányítási piramis valamennyi szintjén beépíti azokat az ellenőrzési kötelezettségeket, amelyekkel az elért eredmények fenntarthatók. Az intézkedések megvalósulásáért a kijelölt szervezet, ennek hiányában az SZMSZ szerint illetékes szervezet a felelős. A.3.3. A kockázat elemzés megismétlése A munkakörnyezet és az alkalmazott munkafolyamatok folyamatosan változhatnak. Ha olyan jellegű jelentős változás következik be, amely a vasútbiztonságot érinti, a kockázatértékelés folyamatát újra el kell végezni, az A.2.3. pontban leírtak szerint. Ez az eljárás érvényes akkor is, ha a munkakörülmények, a munkakörnyezet, vagy a munkafolyamatok a vasútbiztonság szempontjából kedvező irányba változtak. A.4. Kapcsolódási pontok A.4.1. A kapcsolódási pontok meghatározása A Társaság megrendelőkkel, pályahálózat üzemeltetőkkel, karbantartást végző szervezetekkel, gyártókkal, beszerzőkkel, szolgáltatást nyújtókkal történő együttműködés a vonatkozó jogszabályok alapján és a megkötött szerződésekben kialakított viszonyrendszer szerint történik. A szerződéskötési folyamatok során a Társaság kiemelten kezeli a közös, kockázatok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések bevezetését. A kapcsolódási pontokon a kockázatkezelési folyamat során felszínre kerülő további veszélyek és kockázatok csökkentését célzó intézkedések bevezetése a szerződések módosításáig operatív módon történik. A kapcsolódási pontok elemzése során meghatározásra kerültek a vontatás-szolgáltatás végrehajtásának vasútbiztonságot befolyásoló tényezőit. A.4.2. A kapcsolódási pontok kezelése A hatékony működés, szolgáltatás érdekében a MÁV-START Zrt teljes szolgáltatási folyamatát több modul felépítésű informatikai rendszer támogatja. A folyamat fő moduljai illeszkednek a vasút szakmai folyamatokhoz. A modulok interfészeken keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

32 32 ELJÁRÁS Oldal: 28/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Biztonságot veszélyeztető események statisztikai modulja A végrehajtási folyamatban keletkezhetnek biztonságot veszélyeztető és rendkívüli események, szolgáltatás minőségi hibák rögzítésére szolgáló adatgyűjtő és elemző rendszer, amely integráltan kapcsolódik a többi rendszerhez. Ez a rendkívüli eseményeket rögzítő Trakciós Rendkívüli Események (a továbbiakban: TRES) és az Elektronikus Menetigazolvány (a továbbiakban: EMIG) rendszerekből kerül kialakításra. Az adatokat az alábbi forrásból gyűjti: Arra jogosultsággal rendelkező felhasználók kézi rögzítésből, A MÁV PÜ RES rendszeréből interfészen keresztül kerül átvételre a Cégcsoport más szervezeténél rögzített eseményekhez kapcsolódó információk. Az MFB berendezéseken a mozdonyvezetők előre definiált kódokkal, illetve szabadon beírható szövegekkel közvetlenül rögzíthetik a szolgáltatási folyamaltot érintő, jármű meghibásodási eseményeket. A vonatforgalom alapján automatikusan figyeli a vonatkéséseket. Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése MFB adatok alapján. Fejlesztés alatt áll, hogy a lassújel adatok alapján a MFB-én mért sebességgel a sebesség túllépéseket elemezze. (Pálya adatbázis hiányában csúszik a fejlesztés befejezése.) Vonali ellenőrző fékpróba megtartásának ellenőrzése MFB adatok alapján. Menet-tolatás kapcsoló kezelésének ellenőrzése MFB adatok alapján. A TRES-ben rögzített adatok alapján történik kockázatok elemzése, az alábbi csoportosításban: Az utasokat érintő kockázat A személyzetet érintő kockázat A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat A mások kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat A társadalom egészét érintő kockázat

33 33 ELJÁRÁS Oldal: 29/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.5. Az érintett szervezetekkel való dokumentációs és kommunikációs folyamatok, a szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapítása, továbbá az információcserére vonatkozó előírások A.5.1. Több részt vevő szervezet esetén a dokumentációs és kommunikációs folyamatok Amennyiben a kockázatértékelési folyamat során az értékelést végző szervezet önállóan nem képes ellenőrizni valamennyi veszélyt és kapcsolódó biztonsági követelményt, abban az esetben köteles értesíteni a másik érintett szervezete(ke)t, aki(k) köteles(ek) közreműködni. A veszélynyilvántartásba annak a szervezetnek kell bevezetnie az azonosított veszélyt, aki a kockázatértékelést először megkezdte, de a másik szervezetnek azt bejegyzésével el kell fogadnia. Amennyiben a szervezetek szerepkörének és felelősségének megállapításában vita merül fel, akkor a veszélynyilvántartásba bevezető kockázatfelelőst a kockázatértékelést irányító jelöli ki, az eljárásban leírtak figyelembevételével. A.5.2. A kockázatértékelés eredményeinek a szervezeten belüli többi eljárásban való felhasználása, és azoknak az érintett személyzettel való ismertetése A kockázatkezelés nem megfelelő döntéshozatali és jelentéstételi folyamatba történő integrálása, vagy az újonnan fellépő kockázatok azonosításának lassúsága további veszélyeket rejt magában. A hatékony rendszer lényeges eleme az üzenetek közvetítésének módja és időzítése az alkalmazottak és a külső szereplők felé. A vasútbiztonsági kockázatkezelés során a kockázatfelelősök kijelölése egyértelmű felelősség és hatáskör összerendelést biztosít. A munkavégzés kereteit meghatározó magatartási kódexek (utasítások, szabályzatok) a szervezetek részére megküldésre kerülnek. Az SZMSZ alapján a MÁV-START Zrt. kialakította az informális csatornákat, melyek biztosítják a célok megfogalmazását és kommunikálását a szervezeten belül. Kiemelt feladat a biztonságtudatos kultúra és a vasútbiztonsági kockázatkezeléshez kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. A vasútbiztonsági kockázatkezelési eljárás információkat gyűjt, rendszerez és elemez és ezek segítségével előre jelzi a várható hatásokat. A döntéshozatal hatásait mérni és értékelni kell, az eredmények tükrében kell, szükség esetén beavatkozni, korrigálni. A folyamat láncszerű ismétlődését biztosítani kell. A kockázatértékelés eredményeinek rögzítése a veszélynyilvántartásban történik, melyhez a szervezetek megfelelő jogosultsággal rendelkező munkavállalói hozzáférnek és kezelnek. A veszélynyilvántartásban tárolt információk a Társaság más eljárásaiban is felhasználhatóak.

34 34 ELJÁRÁS Oldal: 30/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A.6. A szabályozás eredményességének figyelemmel kísérése és szükség esetén a változtatások végrehajtása A vasútbiztonsággal és a vasútbiztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos szabályozás eredményességének figyelemmel kísérése az A.1. pontban leírt folyamat szerint kockázatértékelés keretén belül, illetve a vasútbiztonsági tanúsítvány éves hatósági ellenőrzése során történik. Az önellenőrző és a folyamatos fejlesztés biztosítását lehetővé tévő folyamatok beépítésre kerültek a szabályozási rendszerbe. Részletes leírásuk a folyamatos fejlesztés biztosításáról szóló a BIK I részét képező eljárásban található. A szabályozás eredményességét és hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell. Ezért a MÁV-START Zrt. az irányítási piramis valamennyi szintjén beépíti azokat az ellenőrzési kötelezettségeket, amelyekkel az elért eredmények fenntarthatók. Az eredményességért a kijelölt szervezet, ennek hiányában az SZMSZ szerint illetékes szervezet a felelős. A szükséges változtatások végrehajtása az A.1. pontban és az E. Eljárásban leírt és dokumentált módon történik.

35 35 ELJÁRÁS Oldal: 31/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Biztonságot veszélyeztető események statisztikai modulja 1. melléklet A végrehajtási folyamatban keletkezhetnek biztonságot veszélyeztető és rendkívüli események, szolgáltatás minőségi hibák rögzítésére szolgáló adatgyűjtő és elemző rendszer, amely integráltan kapcsolódik a többi rendszerhez. Ez a rendkívüli eseményeket rögzítő Trakciós Rendkívüli Események (a továbbiakban: TRES) és az Elektronikus Menetigazolvány (a továbbiakban: EMIG- FVS) rendszerekből kerül kialakításra. Az adatokat az alábbi forrásból gyűjti: Arra jogosultsággal rendelkező felhasználók kézi rögzítésből, A MÁV PÜ RES rendszeréből interfészen keresztül kerül átvételre a Cégcsoport más szervezeténél rögzített eseményekhez kapcsolódó információk. Az MFB berendezéseken a mozdonyvezetők előre definiált kódokkal, illetve szabadon beírható szövegekkel közvetlenül rögzíthetik a szolgáltatási folyamaltot érintő, jármű meghibásodási eseményeket. A vonatforgalom alapján automatikusan figyeli a vonatkéséseket. Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése MFB adatok alapján. Vonali ellenőrző fékpróba megtartásának ellenőrzése MFB adatok alapján. Menet-tolatás kapcsoló kezelésének ellenőrzése MFB adatok alapján. Kárelszámoláshoz kapcsolódó események rögzítése alapján. A TRES-ben rögzített adatok alapján történik kockázatok elemzése, az alábbi csoportosításban: Az utasokat érintő kockázat A személyzetet érintő kockázat A szintbeli átjárót használókat érintő kockázat A mások kategóriájába tartozó személyeket érintő kockázat A vasút területén jogosulatlanul tartózkodó személyeket érintő kockázat A társadalom egészét érintő kockázat

36 36 ELJÁRÁS Oldal: 32/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A kockázatkezelés dokumentálása TRES rendszerben A kockázatértékelés és a veszélykezelés lépéseit a Társaság. veszélynyilvántartásában kell dokumentálni. Alkalmazott kockázatkezelés folyamata: Kockázat azonosítása Reszortosi Ellenőrző Modul (EMIG REM) Rendkívüli eseményként rögzített (TRES) ECM-hez kapcsolódó kockázatok, Egyéb módon Egyéb azonosított módos azonosított kockázat kockázatok Kockázat azonosítása Kockázat azonosítása Kockázat azonosítása Automatikus áttöltés Azonosított kockázatok (TRES) Azonosítás: Utast érintő; Műszaki; Személyzetet érintő; Munka körülmény;.. Kézi rögzítés TRES-be nem eseményként Kockázat értékelése Egyedi és statisztikai elemzések Hatás meghatározása, Bekövetkezés valószínűsége; Kockázat fokozatai Kockázatokra adott válaszlépések megfogalmazása Egyedi és statisztikai elemzések és a kockázat fokozati alapján Elfogadható kockázati szinttel történő összevetés alapján a kockázatok felülvizsgálata. Döntés a megelőző lépésről Cselekvés A veszélynyilvántartás elérhetősége: A veszélynyilvántartást a kockázatértékelést irányító és a kockázatfelelősök folyamatosan frissítenek a bekövetkező változásoknak megfelelően. A veszélynyilvántartásban szerepel az összes veszély, annak lehetséges oka és okozata, a mennyiségi és minőségi értékelése, illetve a biztonsági követelményeknek való megfelelés a javasolt és végrehajtott intézkedésekkel.

37 37 ELJÁRÁS Oldal: 33/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A rendszerbe feltöltésre kerülnek az eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, így a mozdonyvezetői eseménykönyvek is. A rendszer a vonatnem alapján automatikusan megkülönbözteti, hogy a vonat személyszállító vagy árutovábbító (áruszállító) tevékenységet végzett. A veszélyazonosítást minden szakterület a vasútbiztonsággal összefüggő folyamatra, változásra köteles elkészíteni a bevezetésük előtt, és visszatérően a kockázatértékelés során kötelezően meghatározandó időszakonként, de legfeljebb 6 havonta.

38 38 ELJÁRÁS Oldal: 34/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések

39 39 ELJÁRÁS Oldal: 35/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések

40 40 ELJÁRÁS Oldal: 36/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A hozott intézkedések a Minőségbiztosítási rendszerrel megegyező módon kerülnek rögzítésre a rendszerbe, hogy az események és meghozott intézkedések nyomon követhetőek, riportozhatóak legyenek. Megelőző tevékenységnek megfelelően kerül a helyesbítő intézkedés meghozatalra. A veszélynyilvántartásban feltüntetett kockázatok származhatnak a munkavégzési tevékenységből, a munka megtervezéséből vagy a munkateherből, illetve más szervezetek/személyek tevékenységéből, amennyiben azok a vasútbiztonsággal összefüggő folyamatot, szabályozást érintenek. Vonat továbbításhoz kapcsolódó kiemelt kockázatok adatgyűjtése, elemzése EMIG-FVS rendszer riportjaival Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése MFB adatok alapján Vonali ellenőrző fékpróba végrehajtása MFB adatok alapján Menet tolatás kapcsoló nyílt vonalon történő többszöri kezelése MFB adatok alapján Az EMIG-FVS riportok adatait a reszortosok elemzik. Ha biztonsági szempontból kockázatosnak ítélik az eseményt, akkor ezt rögzítik az EMIG-FVS-ben és azok automatikusan áttöltésre kerülnek, a TRES rendszerbe, hogy egységes adatbázisban kerüljenek értékelésre a többi kockázati tényezővel. Fejlesztés alatt áll, hogy a lassújel adatok alapján a MFB-én mért sebességgel a sebesség túllépéseket elemezze. (Pálya adatbázis hiányában csúszik a fejlesztés befejezése.) Fejlesztés alatt áll, hogy a mozdonyvezető a mozdonyfedélzeti berendezésen valós időben riasztatást kapjon, ha a megengedett sebességet túllépte.

41 41 ELJÁRÁS Oldal: 37/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések Az EMIG-FVS rendszer egy önálló modulja végzi az ellenőrzéseket. A modul az alábbi képen látható módon érhető el: 1. Vonatra, járműre engedélyezett sebesség túllépés ellenőrzése, minősítése:

42 42 ELJÁRÁS Oldal: 38/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 2. Vonali ellenőrző fékpróba megtartásának ellenőrzése, minősítése:

43 43 ELJÁRÁS Oldal: 39/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 3. Menet tolatás kapcsoló kezelésének ellenőrzése, minősítése:

44 44 ELJÁRÁS Oldal: 40/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 2. melléklet Iktatószám: Kockázatértékelés vasútbiztonsági tanúsítvány módosítási kérelméhez Készítette:.. Vasútbiztonsági kockázatfelelős Jóváhagyta: Vasútbiztonsági kockázatirányító 9999

45 45 ELJÁRÁS Oldal: 41/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 1. Bevezetés A biztonsági kockázatkezelési eljárás célja az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról szóló 352/2009/EK értelmében a kockázatkezelési eljárásra alkalmazandó általános irányelvek meghatározása a vasútbiztonság fejlesztése és javítás érdekében. (Rövid leírás az eljárás megindításának okáról.)

46 46 ELJÁRÁS Oldal: 42/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 2. Kockázatelemzés, kockázatértékelés A veszélyelemzés felülete ID*, dátum A veszély leírása (rendkívüli esemény, jelentős változás stb.) Veszély azonosítása Hatás mértéke Valószínűség Kockázat mértéke Követelmény Intézkedés, Felelős Felülvizsgálat * A táblázatban egy sorszámhoz (ID) egy veszélyleírás tartozik, de ahhoz több veszély tartozhat. Ebben az esetben folytatólagosan kell kitölteni a táblázatot.

47 47 ELJÁRÁS Oldal: 43/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések A bekövetkezés valószínűsége Az esemény bekövetkezésének valószínűségét az alábbiak alapján kell megítélni: a bekövetkezés teljesen valószínűtlen, a bekövetkezés lehetséges, de nem valószínű, a bekövetkezés valószínű, elkerülhetetlen. A Kockázatok fokozatai A fentiek elvégzését követően kell meghatározni a kockázatok fokozatait, melyek az alábbiak lehetnek: 1. A (alacsony kockázat) Alacsony kockázat: A kockázatok mértéke az értékelés időpontjában elhanyagolható, s előreláthatóan későbbiekben sem fog megváltozni, illetve nőni. A kockázatok elfogadható szinten ellenőrzöttek, összhangban vannak a nemzetközi előírásokkal. Alacsony kockázat esetén intézkedés: Ha lehetséges, fokozni kell a védelmet, a már elért szint fenntartása a MÁV-START Zrt. feladata. A kockázatértékelés során definiált időközönként vissza kell térni a helyzet értékelésére, annak megállapítására, hogy a körülmények változatlanok maradtak-e. 2. K (közepes kockázat) Közepes kockázat: A kockázatok ellenőrzöttek a vizsgálat időpontjában, a bázis időszakhoz képest növekedést mutatnak vagy valószínűsíthető, hogy az elkövetkezendő időben nőni fognak, illetve a meglévő védelem a rendszerek változásai miatt megváltozhatnak. Közepes kockázat esetén intézkedés: Meg kell határozni a védelem fokozása érdekében, továbbá a várható növekedés kiküszöbölésére megteendő intézkedéseket és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának javítását.

48 48 ELJÁRÁS Oldal: 44/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 3. M (magas kockázat) Magas kockázat: A kockázatok ellen van védelem, azonban ezek nem felelnek meg a követelményeknek, esetleg a bekövetkező változások miatt a kockázatok magasak lesznek és az értékelés időpontjában nincsenek megfelelően kezelve, a védelem nem kielégítő. Magas kockázat esetén intézkedés: A közvetlen vagy magas kockázatokat kiváltó hatások elleni intézkedéseket azonnal meg kell hozni, a folyamatok, a fennálló technológia, az elvárások további felülvizsgálata után meg kell határozni a korrigáló intézkedéseket. Cél adott kockázatot az elfogadható szintre való csökkentése, vagyis a célul kitűzött biztonsági követelmények elérése.

49 49 ELJÁRÁS Oldal: 45/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 3. melléklet....:számú megbízás MEGBÍZÁS Név: Minta Minta Munkakör: Minta Minta Lakás: 9999 Minta, Minta utca 999. Szig.szám: XX TAJ szám: Adóazonosító jel: Törzsszám: Tisztelt Minta Minta Úr/Úrhölgy! A MÁV-START Zrt. kockázatkezeléséhez fűződő érdekek hatékony érvényesülése érdekében a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró munkáltató jogkörgyakorlóként ezennel megbízom Önt a Társaság területén a munkaköréhez kapcsolódó jelen megbízásban meghatározott vasútbiztonsági kockázatértékelés irányítási tevékenység ellátásával. 1. A vasútbiztonsági kockázatértékelési irányító feladatai: Kockázatvizsgálat irányítása, amely keretében vasútbiztonsági kockázatfelelős a veszélyek azonosítását és a kockázat felmérését végzi a rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználásával. Kockázatelemzés irányítása, amely keretében a kockázatvizsgálaton alapuló lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése elvégzésre kerül. A kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket kivizsgálását irányítja. Kockázatértékelés során a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamatot irányítja, felméri, kezeli és felügyeli a váratlan események vagy veszélyek kezelését annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsa a vasútbiztonsági előírások betartását. 2. Megbízott a jelen megbízás tárgyát képező ellenőrzési kötelezettségének a Megbízó külön rendelkezése szerint július hó 16. napjától személyesen, az irányadó jogszabályok és utasítások alapján köteles eleget tenni. 3. A jelen megbízás annak írásbeli visszavonásig érvényes. Budapest, minta hó 99. napján Megbízást átvettem:. Munkáltatói jogkörgyakorló (aláírás, dátum)

50 50 ELJÁRÁS Oldal: 46/46 A. A vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedések 4. melléklet. számú megbízás MEGBÍZÁS Név: Minta Minta Munkakör: Minta Minta Lakás: 9999 Minta, Minta utca 999. Szig.szám: XX TAJ szám: Adóazonosító jel: Törzsszám: Tisztelt Minta Minta Úr/Úrhölgy! A MÁV-START Zrt. kockázatkezeléséhez fűződő érdekek hatékony érvényesülése érdekében a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró munkáltató jogkörgyakorlóként ezennel megbízom Önt a biztonsági területen a munkaköréhez kapcsolódó jelen megbízásban meghatározott vasútbiztonsági kockázatfelelősi tevékenység ellátásával. 1. A vasútbiztonsági kockázatfelelős feladatai: Kockázatvizsgálat végzése, amely keretében a veszélyek azonosítása és a kockázat felmérése rendelkezésre álló valamennyi információ szisztematikus felhasználásával. Kockázatelemzés végzése, amely keretében a kockázatvizsgálaton alapuló lehetséges kockázatok azonosítását, csoportosítását és értékelését elvégzi. A kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket kivizsgálja. Kockázatértékelés során a kockázatvizsgálatból és a kockázatelemzésből álló teljes folyamat alatt azonosítja, felméri, kezeli és felügyeli a váratlan eseményeket vagy veszélyeket annak érdekében, hogy megfelelőképpen biztosítsa a vasútbiztonsági előírások betartását. 2. Megbízott a jelen megbízás tárgyát képező ellenőrzési kötelezettségének a Megbízó külön rendelkezése szerint július hó 16 napjától személyesen, az irányadó jogszabályok és utasítások alapján köteles eleget tenni. 3. A jelen Megbízással összefüggő tevékenység keretében utasítási jog gyakorlására a vasútbiztonsági kockázatértékelést irányító munkavállaló: Minta Minta, (telefonszám) jogosult. 4. A jelen megbízás annak írásbeli visszavonásáig érvényes. Budapest, minta hó 99. napján. Munkáltatói jogkörgyakorló Megbízást átvettem: (aláírás, dátum)

51 51 ELJÁRÁS Oldal: 1/171 nyújtásához és az anyagok kockázatok kezelése

52 52 ELJÁRÁS Oldal: 2/171 Tartalomjegyzék Tehervagonok karbantartása I. AZ IRÁNYÍTÁSI FELADATKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK I.1. Vezetői feladat elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt I.1.a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; I.1.b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása; I.1.c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése; I.1.d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása; I.1.e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez; I.1.f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; I.1.g) annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; I.1.h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor I.2. Kockázatértékelés a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés I.2.1. A MÁV-START Zrt. a következőkre vonatkozóan rendelkezik eljárásokkal: I.2.1.a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is; I.2.1.b) az a) pontban említett kockázatok értékelése;...25 I.2.1.c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése

53 53 ELJÁRÁS Oldal: 3/171 I.2.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózat-működtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal I.2.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet ( 1 ) alkalmazására I.2.4. A kockázatok értékelése során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK irányelvnek ( 2 ) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességének figyelembevételére I.3. Ellenőrzés annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait I.3.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket: I.3.1.a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye; I.3.1.b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket); I.3.1.c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága; I.3.1.d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk I.3.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék I.3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a MÁV-START Zrt. független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan: I.3.3.a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható; I.3.3.b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; I.3.3.c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; I.3.3.d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése I.4. Folyamatos javítás a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok

54 54 ELJÁRÁS Oldal: 4/171 levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés I.4.a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik; I.4.b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket; I.4.c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során; I.4.d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során; I.4.e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása; I.4.f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; I.4.g) a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik I.5. Szervezeti felépítés és felelősség az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében I.5.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan I.5.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat I.5.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban állnak és összeegyeztethetőek az adott szereppel. A felhatalmazás írásba foglalt I.5.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal

55 55 ELJÁRÁS Oldal: 5/171 I.5.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők I.6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el I.6.1. A MÁV-START Zrt. szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja: I.6.a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása; I.6.b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; I.6.c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása; I.6.2. A MÁV-START Zrt. a szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokkal rendelkezik a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek: I.6.2.a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően; I.6.2.b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet; I.6.2.c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány; I.6.2.d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez; I.6.2.e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése; I.6.2.f) adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét időszakos ellenőrzése; I.6.2.g) szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére I.7. Tájékoztatás annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára... 53

56 56 ELJÁRÁS Oldal: 6/171 I.7.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a jelentéstételi csatornákmeghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel I.7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők vonatkozásában: I.7.2.a) az egyes információk fogadása és feldolgozása; I.7.2.b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése; I.7.2.c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele I.7.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk: I.7.3.a) lényegesek és érvényesek; I.7.3.b) pontosak; I.7.3.c) teljes körűek, I.7.3.d) kellően naprakészek; I.7.3.e) ellenőrzöttek; I.7.3.f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve); I.7.3.g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel; I.7.3.h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük I.7.4. A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók: I.7.4.a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; I.7.4.b) karbantartási dokumentáció; I.7.4.c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról; I.7.4.d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről; I.7.4.e) információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer- teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről;... 59

57 57 ELJÁRÁS Oldal: 7/171 I.7.4.f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket; I.7.4.g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; I.7.4.h) karbantartási megbízások; I.7.4.i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; I.7.4.j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: I.7.4.i. a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; I.7.4.ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok; I.7.4.k) A tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni I.8. Dokumentáció az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés I.8.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében I.8.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: I.8.2.a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése; I.8.2.b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése; I.8.2.c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése I.9. Szerződéses tevékenységek az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés I.9.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására... 64

58 58 ELJÁRÁS Oldal: 8/171 I.9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében vesszük igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére: I.9.2.a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek; I.9.2.b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel I.9.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük I.9.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak I.9.5. Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire I.9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meghatározzuk, ismertetjük és elosztjuk: I.9.6.a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok; I.9.6.b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek; I.9.6.c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok II.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására II.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az alapvető átjárhatósági követelményeknek beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is való megfelelés biztosítására, a következők révén: II.2.a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása; II.2.b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése;hu L 122/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

59 59 ELJÁRÁS Oldal: 9/171 II.2.c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően; II.2.d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására; II.2.e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése II.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban II.4. A tehervagonok üzembe állítása során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: II.4.a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről; II.4.b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is; II.4.c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása II.5. A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: II.5.a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése: II.5.a.i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását; II.5.a.ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke; II.5.a.iii. az eredményesen elvégzett karbantartás; II.5.b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével; II.5.c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében; II.5.d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása

60 60 ELJÁRÁS Oldal: 10/171 II.6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: II.6.a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése; II.6.b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek; II.6.c) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és vonókészülék, roncsolásmentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében II.7. A MÁV-START Zrt. dokumentációs eljárása a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálja legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét: II.7.a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; II.7.b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket; II.7.c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; II.7.d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei; II.7.e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; II.7.f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; II.7.g) az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.hu Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/ III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok III.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkeznek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz III.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan

61 61 ELJÁRÁS Oldal: 11/171 III.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan III.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására III.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására III.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására III.7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe veszi III.8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani: III.8.a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; III.8.b) minden egyes tehervagon karbantartási terve; III.8.c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét III.8.d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; III.8.e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum; III.8.f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat); III.8.g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően III.9. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel

62 62 ELJÁRÁS Oldal: 12/171 III.10. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni: III.10.a) karbantartási megbízások; III.10.b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények IV.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: IV.1.a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése; IV.1.b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése; IV.1.c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket); IV.1.d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket) IV.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők biztosítása érdekében: IV.2.a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat; IV.2.b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tároljuk, kezeljük és szállítjuk; IV.2.c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek IV.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végzi, a következők biztosításával:

63 63 ELJÁRÁS Oldal: 13/171 IV.3.a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát; IV.3.b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is IV.4. Amennyiben az érvényes eredmények biztosításához szükséges, a szervezet a mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a berendezés(t): IV.4.a) meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibráljuk vagy ellenőrizzük. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzítjük; IV.4.b) szükség szerint beállítjuk vagy újraállítjuk; IV.4.c) a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva; IV.4.d) védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt; IV.4.e) kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól IV.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használja, kalibrálja, őrizze és karban tartsa IV.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására IV.7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I. szakasz 2.4 pontjára) a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végzünk IV.8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: IV.8.a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást); IV.8.b) roncsolásmentes vizsgálat; IV.8.c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése,

64 64 ELJÁRÁS Oldal: 14/171 IV.8.d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek, valamint a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében végzett karbantartási tevékenységek; IV.8.e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek IV.9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartásfejlesztési feladatkör rendelkezésére bocsátjuk: IV.9.a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok; IV.9.b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba; IV.9.c) üzembe helyezés IV.10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba vesszük: IV.10.a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása; IV.10.b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá: IV.10.b.i. a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat; IV.10.b.ii. a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák; IV.10.b.iii. a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot; IV.10.c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés; IV.10.d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni; IV.10.e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak Vontatójárművek és személyszállító kocsik karbantartása Vannak eljárások a karbantartási követelményeknek/előírásoknak/folyamatoknak a biztonsági adatokból és a gördülőállomány feladataiból történő levezetésére Vannak eljárások a karbantartás ütemezésének az ellátott szolgálat típusához és mértékéhez és/vagy a gördülőállomány működése alapján kapott adatokhoz történő hozzáigazítására

65 65 ELJÁRÁS Oldal: 15/ Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásért való felelősség egyértelműen meghatározásra kerüljön a karbantartási munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák és a felelősség megfelelő szintű megállapítása érdekében Vannak eljárások a napi üzemelésből eredő üzemzavarokra és meghibásodásokra vonatkozó információk összegyűjtésére és azoknak a karbantartásért felelős személyek számára történő jelentésére Vannak eljárások a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a gyártási hiányosságokból eredő kockázatoknak a teljes életciklus során történő azonosítására, és azoknak az érdekelt felek számára történő jelentésére Vannak eljárások a karbantartás teljesítményének és eredményének igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a vállalati előírásoknak A BIK B Eljárás mellékletei

66 66 ELJÁRÁS Oldal: 16/171 Jelen Eljárás a MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerét írja le. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126:2001 (Vasúti alkalmazások. Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és kimutatása) alapján kell ellátni. A MÁV-START Zrt. az üzemeltetésében lévő vasúti járművek tekintetében Karbantartásért Felelős Szervezet, amely Irányítási, karbantartás-fejlesztési és járműállomány-karbantartásirányítási és karbantartás-végrehajtási feladatokat is ellát. A MÁV-START Zrt. karbantartás-végrehajtási feladatokat megállapodások alapján is ellát. A MÁV-START Zrt. megbízható karbantartás-fejlesztési feladatokkal. Így felelőssé tehető a karbantartási dokumentáció kezeléséért, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet is. A MÁV-START Zrt. megbízható a járműállomány-karbantartás irányításának feladataival, amely keretében intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról; Jelen Eljárás az alábbiakon alapul: - a MÁV Zrt. Biztonsági Politikája és Biztonságirányítási Kézikönyve Dokumentum: 26/2013. (MÁV. Ért. 13.) Biztonság - elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Biztonsági Politikájának és Biztonságirányítási Kézikönyvének kiadásáról szóló 40/2009 (V. 15. MÁV Ért. 17.) VIG számú vezérigazgatói utasítás 3. számú módosításáról (Egységes szerkezet) - MÁV-START Zrt. Biztonsági politikája (BIK J. Eljárás) - MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SzMSz) - vonatkozó jogszabályok, rendeletek, szabályzatok, utasítások. - Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által átadott a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés-értékelés táblázat: o A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló a BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE o A vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló A BIZOTTSÁG december 9-i 1158/2010/EU RENDELETE szerint.

67 67 ELJÁRÁS Oldal: 17/171 Jelen utasítás tartalmazza a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló a BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE szerinti követelmények, amelyek Magyarországon a 31/2010. (XII.23) NFM rendelet szerint valamennyi vasúti járműre ki vannak terjesztve, megfelelőségének igazolását a BIZOTTSÁG december 9-i 1158/2010/EU RENDELETE szerinti követelményekkel összhangban. A MÁV-START Zrt. karbantartás irányítási rendszere biztosítja a folyamatok állandó figyelemmel kisérését, ezek megfelelően dokumentálva vannak, folyamatosan ellenőrzik, a hibák kijavítására a rendszer megoldást ad. A MÁV-START Zrt. szervezeti rendszere, felépítése biztosítja a feladatok- hatáskörök és felelősség összhangját. A Társaság megfelelő szakképzett irányító és végrehajtó szakemberekkel rendelkezik, akik rendszeres szakmai képzésben részesülnek, foglalkoztatásuk biztosíték a minőségi karbantartási feladatok ellátására. A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszere lehetővé teszi a karbantartási adatállomány fejlesztését, folyamatos frissítését, amelynek alapján egyes járművek karbantartási okmányai alapján mindenkor megbizonyosodhat a járművek fenntartási állapotáról a hatályos karbantartási utasítások, követelmények betartásáról. A karbantartás irányítási funkciókat a MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművek tekintetében saját maga végzi és felelős ennek teljesítéséért. Az irányítási funkciót ellátó a MÁV-START Zrt. felel a kimenő termékért annak minőségéért abban az esetben is, ha alvállalkozót foglalkoztat. A MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszert működtet. A MÁV-START Zrt. és a beolvadt MÁV-GÉPÉSZET Zrt. és MÁV-TRAKCIÓ Zrt. dokumentációs rendszereinek integrációja folyamatban van. A MÁV-START Zrt. társasági alapdokumentumokban, normatív utasításokban, Eljárási Utasításokban és műszaki dokumentációkban szabályozza folyamatait. A MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszerének alap eljárási utasításai a következők: - IEU01 Az Integrált Irányítási Rendszer Tervezése és a vezetőségi átvizsgálás - IEU02 A dokumentumok és a feljegyzések kezelése - IEU03 Integrált Irányítási Rendszer auditok - IEU04 Nemmegfelelőségek kezelése - IEU05 Helyesbítő és megelőző tevékenység Tehervagonokra vonatkozóan a Bizottság 445/2011/EU rendelete szerinti követelményeknek és értékelési szempontoknak való megfelelőség igazolása ezen B fejezetben a 445/2011/EU rendelet III. fejezetének struktúrájában készült.

68 68 ELJÁRÁS Oldal: 18/171 A vontatójárművek és a személykocsik esetében a BIZOTTSÁG december 9-i 1158/2010/EU RENDELETE II. melléklete szerinti felépítésben készült. Tehervagonok karbantartása I. AZ IRÁNYÍTÁSI FELADATKÖRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK I.1. Vezetői feladat elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt. A MÁV-START Zrt. a következőkre vonatkozóan rendelkezik eljárásokkal: I.1.a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása; A karbantartási politika célja a biztonság megőrzése, illetve javítása a megrendelők, az alkalmazottak és harmadik személyek érdekében, hogy a MÁV-START Zrt. tevékenységét a biztonságosabb működés irányába fejlessze. A MÁV-START Zrt. biztonsági politikáját a BIK (Biztonságirányítási Kézikönyv) J Eljárása tartalmazza. A társaság karbantartási politikája úgy került kialakításra, hogy az összhangban legyen a tulajdonos mindenkori elvárásaival és a MÁV Zrt. hatályos Biztonsági Politikájával. A biztonsági stratégia felsorolja, hogy milyen eszközökkel érhető el a kívánt biztonsági szint. A fő hangsúly a humán területre, a technológiára, a kockázatorientáltságra, a mérő és az ösztönző rendszerre, műszaki fejlesztésre, a folyamattervezésre és a kommunikációra terjed ki. A társaság a MÁV Zrt. által kiadott biztonsági stratégiát és programot alkalmazza. A biztonsági stratégiát közép (3-5 évre), a programot rövid (1-2 évre) távra készítik. A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiáját ezen Eljárás 1. számú melléklete tartalmazza. A MÁV-START Zrt. vezérigazgatója a biztonsági stratégiára épülő karbantartási rendszert szükség szerint felülvizsgálja, dönt annak a Társaság tulajdonosai, a Közgyűlés elé terjesztéséről.

69 69 ELJÁRÁS Oldal: 19/171 I.1.b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása; A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások a BIK K Eljárásban találhatóak. A biztonsági célokat a MÁV Zrt. biztonsági célkitűzéseivel összhangban állapítjuk meg. A biztonsági célok a biztonságpolitika része. A biztonsági célkitűzések tervezése átfogó vezetői és koordinációs eszköz, melynek az a szerepe, hogy felsorakoztassa a célkitűzéseket, intézkedéseket, illetve az érintett forrásokat, továbbá, hogy hatékonyan adaptálja őket a biztonsági politikához és stratégiához, ilyen módon megteremtve a biztos és megbízható vasút üzemeltetéséhez a szükséges feltételeket. A biztonsági célkitűzéseknél a következő befolyásoló paramétereket vesszük figyelembe: - Biztonsági helyzet - Biztonsági kockázatkezelés - Magasabb szintű külső és belső követelmények, elvárások - Üzleti terv(ek) a biztonsági célkitűzések az egységek részére meghatározott általános éves célkitűzések között szerepelnek. A célkitűzések meghatározása évente történik. A célszámok kalkulációja a biztonsági igazgató közreműködésével történik, a szervezeti egységekkel együttműködve. A biztonsági célkitűzéseket és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket a vezérigazgató hagyja jóvá. Amennyiben a döntési és hatásköri elhatárolás miatt szükséges, a vezérigazgató az anyagot az Tulajdonosi Közgyűlés elé terjeszti. I.1.c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a vállalati szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése; A MÁV-START Zrt. filozófiája a folyamatos javulás, ezért ezen a területen is a tervek a korábbi időszak bázis adatai, melyhez képest értékeljük az aktuális időszakot. A biztonság következetes kiértékelése, az ellenőrzés és a statisztikai adatok kontrollált használata lehetővé teszi a kritikus területek gyors azonosítását, valamint a vezetés minden szintjére biztosítja az intézkedésekhez szükséges megalapozott információkat. A biztonsági mérési rendszer tárgya a közlekedésbiztonságot befolyásoló paraméterek.

70 70 ELJÁRÁS Oldal: 20/171 A mérési rendszer alapja az NKH Útmutatójában, illetve a MÁV Zrt. Balesetvizsgálati Utasításában megfogalmazott balesetek, a biztonsággal kapcsolatos rendkívüli események, a járművek közlekedésbiztonsági berendezések meghibásodásának, és a baleseti veszélyre utaló jelek folyamatos regisztrálása, mérése, elemzése, melynek segítségével átfogó képet kapunk a biztonság minden szintjéről, melynek következtében lehetőség nyílik a (statisztikai) elemzéseken, ténymegállapításokon alapuló javító intézkedések meghozatalára. A MÁV-START Zrt. a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet szerint éves biztonsági és éves beszámoló jelentést készít, melyet az NKH részére benyújt. Amennyiben a kitűzött célok nem teljesülnek, az okokat vizsgáljuk, és ha szükséges kimutatható, vagy csak feltételezhető okok esetén helyesbítő intézkedéseket teszünk. I.1.d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása; A Biztonságirányítási Rendszer a célok, eszközök, biztonsági felelősségek, biztonsági kockázatok kezeléséhez szükséges módszerek és szabályozások összessége. A Biztonságirányítási Rendszer lényege, hogy a folyamatok minden eleme biztonsági kontroll alatt álljon, biztosítva a biztonság személyi és tárgyi feltételeit. Fő elemei: - biztonságtervezés, kockázatkezelés, - biztonsági szint mérése a (24/2012. (V. 8.) NFM rendelet fogalmai, paraméterei alapján), - kontrolling, korrekció, végrehajtás. Az üzleti- és üzemviteli folyamatoknál a legfontosabb feladat a biztonság szem előtt tartása. A járműpark megfelelő közlekedésbiztonsági állapotban tartása érdekében fontos a karbantartási ciklusrendek betartása, és az elvégzett, illetve a különféle szerződések alapján megrendelt karbantartások, javítások minőségének ellenőrzése a vonatkozó szabványok és szerződések alapján. A célkitűzések megvalósulására a vezérigazgatói utasítások, a belső és külső előírások, jogszabályok betartásával törekszünk a biztonságra. I.1.e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez; A karbantartási folyamatban résztvevő személyzet felkészültségének biztosítása érdekében a MÁV- START Zrt. gondoskodik a színvonalas biztonsági oktatásról, továbbképzésről és vizsgáztatásról, valamint az előírt egészségügyi vizsgálatokról (pl.: roncsolásmentes anyagvizsgálók esetén a látásvizsgálat).

71 71 ELJÁRÁS Oldal: 21/171 Ezek meglétéről a munkafolyamatba épített ellenőrzéssel, valamint a vezetői közlekedésbiztonsági ellenőrzési feladatokat szabályzó rendeletek alapján megtartott ellenőrzésekkel győződünk meg. A MÁV-START Zrt. karbantartási telephelyeit ezen Eljárás 2. számú melléklete tartalmazza. A telephelyek felszereltségének alapja a közlekedésbiztonság. A műhelyek technikai felszereltsége: - vizsgáló csatorna, - daru (emelő berendezés), süllyesztő/csoportemelő, - mosóberendezés, - fékmérő-és próbakészülék, - kerékpársajtoló, - csapágyszerelő berendezés, - kalibrált kerékpár és profilellenőrző mérőműszerek, - kimérő berendezés alvázhoz, forgóvázhoz, - rugópróbapad, - forgóvázterhelő berendezés, - ütköző próbapad, ütköző magasságmérő - festőkamra, - mérleg, - csapnyomásmérő berendezés, - mérővágány, - szelvénykapu, - záporpróbahely, - Célszerszámok - falvastagságmérők, - lengéscsillapító próbapad, - ultrahangos, mágnesporos, belső feszültség és ellenállásmérő berendezés, stb. - Különféle kalibrált mérőeszközök A gépeket és berendezéseket karbantartjuk, évente felmérjük a szükséges eszközigényt, melyek a beruházási tervbe kerülnek. A biztonság növelése érdekében modern eszközökkel is rendelkezünk pl.: PDR 5, PDR 6, valamint saját fejlesztésű félautomata HFK-1 fékpróba berendezés.

72 72 ELJÁRÁS Oldal: 22/171 A BIR működtetése a szolgáltatás folyamatos felügyeletét is jelenti. Ezt a rendszeres időközönként végzett belső auditokkal, a társasági független belső ellenőrzési vizsgálatokkal illetve rendszeres vezetői közlekedésbiztonsági ellenőrzéssel biztosítjuk. A BIR biztosítja a biztonsági célok teljesítését. A célok értékelését a vállalat vezetése és szükség esetén a Társaság Közgyűlése végzi évente. I.1.f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése; A szervezetek felelősségére a biztonsági felelősségek alapelvein túl az SzMSz is érvényes a biztonsággal összefüggő ügyekben a jogosultságokkal és felelősségekkel kapcsolatban. Az SzMSz határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. A MÁV-START Zrt. szervezeti felépítését ezen Eljárás 3. számú melléklete tartalmazza. A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásai tartalmazzák az ECM-mel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket a következők szerint: 1. ECM irányítási feladatkör Feladat: Felügyeli és koordinálja a teherkocsi karbantartás-fejlesztési folyamatát, tehervagon karbantartásra küldésének folyamatát, karbantartás utáni újbóli üzembe állítás folyamatát, karbantartási dokumentáció kezelésének szabályozottságát, karbantartás végrehajtásának folyamatát, szabályozottságát. Irányítja a teherkocsi karbantartáshoz kapcsolódó vasútbiztonsági kockázatkezelési folyamatot. Felelősség: Biztosítja a tehervagon biztonságos állapotát a vasúthálózaton. 2. ECM karbantartás-fejlesztési feladatkör Feladat: Karbantartás-fejlesztési feladat végzése, technológiák felülvizsgálata, új technológiák, előírások, eljárás rendek hatályba helyezése. Elavult technológiák, előírások hatálytalanítása. A tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló módosítási javaslatok, lehetőségek elbírálása, a költség hatékony és magasabb vasúti biztonságot eredményező technológiák, előírások létrehozása érdekében. Felelősség: A karbantartási dokumentáció kezeléséért. 3. ECM járműállomány-karbantartás irányító feladatkör Feladat: Intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről a jármű karbantartási technológia utasításokban rögzítetteknek (pl. ciklusrend, futás teljesítmény, más egyéb esemény) megfelelően. Intézkedik a tehervagon javításra küldéséről, ha a jármű aktuális műszaki állapota ezt igényli. Intézkedik karbantartás, javítás utáni újbóli üzembe állításról. Meghibásodásoktól, karbantartási tapasztalatokról kockázat elemzéseket készít.

73 73 ELJÁRÁS Oldal: 23/171 Felelősség: Biztosítja az üzemelő, vasúthálózaton közlekedő tehervagon biztonságos műszaki állapotát. 4. ECM karbantartás végrehajtó feladatkör Feladat: A karbantartás végrehajtásának feladata, amely elvégzi a tehervagon teljes vagy egyes szerkezeti részeinek szükséges műszaki karbantartását, javítását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. Felelősség: Tehervagonok karbantartása, javítása a technológiákban leírtaknak megfelelően. I.1.g) annak biztosítása, hogy a felső vezetés ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért; A MÁV-START Zrt. vezérigazgatója felelős a biztonságpolitika, a biztonsági stratégia meghatározásáért, a biztonsági célok kitűzéséért, továbbá a biztonságra szánt befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért. Legmagasabb szinten a fontos biztonsági ügyeket a vezérigazgató képviseli. A vezérigazgató a hatáskörén kívül eső biztonsági ügyeket a Tulajdonosi Közgyűlés elé terjeszti. Ebben a tekintetben a vezérigazgató felelős az alábbiakért: - a BIR hatályba léptetése, - ebből származó biztonságpolitika és biztonsági követelmények meghatározása, - az aktuális biztonsági helyzet kiértékelése. A BIR operatív irányításáért a biztonsági igazgató felelős. Fő feladatok: - A biztonsággal kapcsolatos vállalati szabályozások elkészítése, gondozása, - balesetekről és a vasúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető eseményekről nyilvántartások vezetése, - biztonsági helyzet értékelése, - biztonsági célkitűzésekre, programokra javaslattétel, - együttműködés a biztonsági hatóságokkal, a közlekedési hatósággal, valamint más vállalatokkal, különös tekintettel a MÁV Zrt.-vel, a Rail CARGO Hungária Zrt.-vel (RCH), valamint a GySEV Zrt.-vel. - a vezetés rendszeres tájékoztatása, - évenként írásos biztonsági jelentés készítése.

74 74 ELJÁRÁS Oldal: 24/171 Minden folyamat irányítási vezetője az SzMSz-ben, a DHL-ben, illetve a munkaköri leírásokban előírtaknak megfelelően felelős a biztonságért. A közlekedésbiztonság alapvető követelménye az egyértelműen meghatározott felelősség. Az üzembiztonsági felelősség, mint a szervezeti és részletes helyi szabályzatok alapja a MÁV- START Zrt. SzMSz-ében, valamint a vállalati utasításokban, illetve helyi szabályzatokban és munkaköri leírásokban van szabályozva. Alapelv, hogy a MÁV-START Zrt. minden szervezete felelős a kezelésében álló berendezések, felszerelések, és a gördülőállomány biztonságos üzemeltetéséért és karbantartásáért, a személyzet megfelelő képzettségéért, az előírt technológiák betartásáért. Az ellenőrzések tartalmát és gyakoriságát a technológiai utasítások tartalmazzák. A vezetőség a folyamatok megfelelő működését minden évben vezetőségi átvizsgálás keretében is értékeli. A megállapításokat, a szükséges intézkedéseket a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében rögzítik. I.1.h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor. A karbantartási folyamatokban résztvevő munkavállalók a szervezeti struktúrának megfelelően a közvetlen munkahelyi irányítójának jelzi a számára, a munkavégzését befolyásoló, meghatározó körülmény nem megfelelőségét. A napi munka kezdetén rendszeresen egyeztetés történik a dolgozókkal a karbantartást érintő kérdésekben. A technológiát érintő változásokról parancskönyvben, vagy oktatás keretében történik az érintettek részére történő tájékoztatás. A karbantartási tevékenységet érintő információk tudomásul vétele minden esetben dokumentált. Amennyiben értekezlet kerül összehívásra, akkor a részvétel jelenléti íven dokumentált. A folyamatok kidolgozásában a területi munkavédelmi biztosok, területi szervezeteik és a Központi munkavédelmi bizottságon keresztül tudják érdekeiket érvényesíteni és az egyeztetéseket velük kell a szakmai irányításnak lefolytatni. Időszakos műszaki oktatás keretében, a megelőzés érdekében, az előző időszakban előfordult szolgálatképtelenségeket, műszaki meghibásodásokat oktatjuk, a járműkarbantartást végzőkkel egyeztetésre kerülnek a technológiai műveletek is. Az oktatások dokumentálása oktatási naplóban történik.

75 75 ELJÁRÁS Oldal: 25/171 A MÁV-START Zrt től ötletmenedzsment rendszer működtetését tervezi. Az ötletmenedzsment rendszer a MÁV-TRAKCIÓ Zrt-nél eredményesen működött, a Társaság beolvadásával a MÁV-START Zrt. egészére kiterjesztésre kerül. Az ötletmenedzsment rendszer célja: valamennyi munkatárs tapasztalatának, kreativitásának mozgósítása, a munkatársak jobbító szándékú gondolatainak, ötleteinek hasznosítása a Társaság, illetve egy-egy részterület működésének javítása céljából, valamilyen egyszerűsítés, könnyítés, gyorsítás, minőségjavítás vagy költségmegtakarítás által; lehetőséget biztosítani munkatársaknak, hogy aktívan és mérhetően részt vegyenek munkavégzésük hatékonyságának, körülményeinek jobbításában, és növekedjen a munkáltató iránti elkötelezettségük; a társaság fejlesztési innovatív kapacitásának növelése. I.2. Kockázatértékelés a tehervagonok karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés I.2.1. A MÁV-START Zrt. a következőkre vonatkozóan rendelkezik eljárásokkal: I.2.1.a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is; A nemzetközi és hazai előírásoknak, valamint a biztonságpolitikai elveknek megfelelően a MÁV- START Zrt. a biztonságirányítás kockázatalapú megközelítését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a MÁV-START Zrt. törekszik a lehető legkisebb kockázati szint elérésére. Ez a módszer a korlátozott pénzügyi források leghatékonyabb felhasználását biztosítja, annak érdekében, hogy minél magasabb biztonsági szintet érjünk el. A MÁV-START Zrt. kockázatkezelési szabályzatát a BIK A Eljárása tartalmazza. I.2.1.b) az a) pontban említett kockázatok értékelése; A vasútbiztonsági kockázatértékelést megbízott munkatársak végzik. A kockázatfelelősök a karbantartásban részvevő szervezeti egységek munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetője jelöl ki és bíz meg írásban. A megbízás tényét a kockázatértékelést irányító felé a szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell.

76 76 ELJÁRÁS Oldal: 26/171 A kockázatok értékelése és rangsorolása: A kockázatelemzési folyamat során össze kell hasonlítani a becsült kockázatokat a szervezet által felállított kockázati kritériumokkal. A meglevő kockázatokat meg kell becsülni (súlyosságuk, valószínűségük stb.), és azokat fontosság szerint rangsorolni. Nagyon fontos, hogy a kockázatok kiküszöbölését vagy megelőzősét célzó tevékenységeket is rangsorolni kell. A kockázatokat a következők szerint kell értékelni: valószínűség (mennyiségi becslés, előfordulás gyakorisága) hatás (minőségi becslés, személyeket érintő, anyagi kárral járó) kockázat (következmény elemzése és a bekövetkezésének valószínűsége) Az értékelés fokozatai: A (alacsony kockázat) K (közepes kockázat) M (magas kockázat) A kockázatértékelés részletes leírását a BIK A Eljárása tartalmazza. I.2.1.c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése. A megrendelők, vevők észrevételei, reklamációi, a piacról szerzett információk, valamint a javítás, karbantartás és a környezetvédelmi, munkavédelmi üzemi bejárás során keletkezett adatokat a tevékenység javítása érdekében gyűjtik. Adatok keletkezhetnek továbbá belső auditjelentések, vezetőségi átvizsgálások, vagy külső fél által végzett auditjelentések alkalmával is. Az elemzéshez szükséges adatok gyűjtésére és azok statisztikai módszerekkel való feldolgozására, kiértékelésére vonatkozó döntés a társaság vezetésének hatáskörébe tartozik. A MÁV-START Zrt. területén megelőző tevékenységként értelmezzük a helyesbítő tevékenység által megvalósított intézkedéseket, a belső audit által feltárt hiányosságok kezelését, javítását is. Megelőző tevékenységként értelmezzük továbbá a vezetői értekezleteken, napi értekezleteken meghozott intézkedéseket, amelyek mindig tényadatokon alapulnak. A MÁV-START Zrt. és partnerei (vevői) által megfogalmazott elvárásokra hozott intézkedéseket, döntéseket szintén megelőző tevékenységként rendszerünk részévé tesszük és annak értelmezzük. A MÁV-START Zrt. rendszeresen informálódik (vezetői, munkatársai által kiküldetések révén, szakirodalomból stb.) az európai vasutak pillanatnyi műszaki színvonaláról, valamint a rendszeresen megrendezésre kerülő Gépésznapok szervezésével is jó alkalmat biztosít arra, hogy munkavállalók átfogó ismeretei bővüljenek és ezzel is a várható nemmegfelelőségi okok bekövetkezésének lehetősége csökken.

77 77 ELJÁRÁS Oldal: 27/171 I.2.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúttársaságokkal, a pályahálózatműködtetőkkel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal. A szervezet valamennyi, a karbantartási folyamatban érintett szervezettel együttműködési megállapodást köt, amelyben részletesen szabályozza az együttműködés kereteit, az együttműködés fenntartásához szükséges adatszolgáltatás rendjét, tartalmát, gyakoriságát. A kapcsolatot a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. által kötött Együttműködési Szerződés - továbbiakban Szerződés - szabályozza. A kapcsolat kölcsönös adatszolgáltatáson alapul. A MÁV-START Zrt. tehervagonok közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szerződéseit ezen Eljárás 4. számú melléklete tartalmazza. I.2.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére és a 352/2009/EK rendelet ( 1 ) alkalmazására. A MÁV-START Zrt. Kockázatkezelésre irányuló intézkedések tárgyú utasítását a BIK A Eljárása tartalmazza. Munkakörülményi tényezőkben bekövetkezett jelentős változásnak tekintjük, ha az alkalmazott tevékenységben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkavégzés módjában, helyében, a munkaszervezésben, a szabályozásban, a műszaki fejlődésben vagy a munkavégzéshez szükséges ismeretekben olyan változások állnak be, amelyek hatással lehetnek a vasútbiztonságra, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó kockázatokra. Ezeket a tényezőket veszélynyilvántartásban rögzítjük és elemezzük, illetve szükség esetén intézkedéseket fogalmazunk meg a megelőzésre, felelős és határidő meghatározásával. I.2.4. A kockázatok értékelése során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az európai uniós és a nemzeti szabályozásnak, különösen a 89/391/EGK irányelvnek ( 2 ) megfelelő munkakörnyezet meghatározásának, biztosításának és fenntartásának szükségességének figyelembevételére.

78 78 ELJÁRÁS Oldal: 28/171 Változat: 1. A megfelelő munkakörnyezet kialakítását, fenntartását és fejlesztését a 89/391/EGK irányelvével és a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzatával összhangban végezzük. A minőségi munkakörnyezet kialakításához, fenntartásához az 5S minőségtechnikai módszert alkalmazzuk. A minőségi munkakörnyezet működtetése érdekében felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet folytatatunk. Az értékeléshez meghatározott, 5S szerinti, kérdéseket a munkakörnyezet értékelési táblázat, a pontozótábla tartalmazza. A MÁV-START Zrt. valamennyi munkavállalóját, a munkakörnyezeti elvárások tudatosítása miatt, rendszeres, illetve szükség szerinti oktatásban részesítjük. Az oktatást a területi integrált irányítási megbízott vagy a területi 5S felelős végzi. A minőségi munkakörnyezet kialakítását és fenntartását az Integrált Irányítási Rendszer IEU06 számú Integrált Eljárási Utasítása írja le. I.3. Ellenőrzés annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait I.3.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket: I.3.1.a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye; A MÁV-START Zrt.-nek a baleseteket és a vasúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető eseményeket nyilván kell tartani és a vonatkozó szerződésben meghatározottak szerint a MÁV Zrt. biztonságvédelmi szervezetének az adatokat eljuttatni. Az adatokat a MÁV Zrt. biztonsági adatbankjában (BAB) rögzítik. Szolgáltatási szerződés alapján a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatósága közreműködik és adatokat szolgáltat a 40/2006. (VI.26.) GKM 4 -ban előírt jelentési kötelezettségben foglaltak elkészítésében. A folyamatok közötti sorrendiséget és kölcsönhatásokat az utasítások kölcsönös hivatkozásai biztosítják.

79 79 ELJÁRÁS Oldal: 29/171 A folyamatok hatékony kapcsolatainak ellenőrzését és a továbbfejlesztési lehetőségek feltárását a belső auditok szolgálják. A folyamatok és a szakterületek teljesítményének mérése lehetővé teszi a kritikus pontok felismerését, a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenységek végrehajtását. Járművenként naprakész nyilvántartást vezetünk. Műszaki meghibásodásokat kivizsgáljuk, megtesszük az előírt kockázatkezelési intézkedéseket, értékeljük és dokumentáljuk azok hatását. A karbantartás teljes folyamata az MFG-EAM szoftverben elektronikusan rögzített adatokból nyomon követhető és biztosított a visszakereshetőség. Független belső ellenőrzéssel, vezetői ellenőrzésekkel és belső auditokon a folyamatok teljesítményének megfelelőségére, a biztonságra törekszünk. A vezetői ellenőrzésekre a BIK G Eljárása, a belső ellenőrzésekre pedig a BIK S Eljárása vonatkozik. I.3.1.b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket); A karbantartási és a javítási események, az elvégzett javítások részletesen minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben. A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását. A járművek műszaki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, szükség esetén a karbantartási előírások módosítására vagy egyes alkatrészek anyag-típus cseréjére, valamint a biztonságot, gazdaságosságot elősegítő változtatásokra is teszünk javaslatokat, amelyek részleteit a Társaságunknál működtetett Főmérnökség szervezete dolgoz ki részletesen. Az idegen járművek vonatkozásában az éves karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. A karbantartási tapasztalatok, a vizsgálatok, ellenőrzések eredményei alapján javaslatot teszünk és egyeztetünk a jármű tulajdonossal vagy az üzemeletetővel a szükséges technológiai módosításokra vonatkozóan. A karbantartás során elvégezzük azokat a szükséges méréseket, ellenőrzéseket, amelyeket a szabványok, technológiai utasítások előírnak, elkészítjük a mérőlapokat, dokumentumokat, amelyek a karbantartás minőségi elvégzését igazolják.

80 80 ELJÁRÁS Oldal: 30/171 A beérkező tehervagonok karbantartása állapotfelvétellel történik. A beérkezéskor munkafelvételi lapon kerülnek rögzítésre az elvégzendő munkák. Mért értékek (pl. fékmérés) rögzítése a karbantartás végrehajtása során történik. A tehervagonok karbantartása során kiállított dokumentumok a következők: - Futójavításkor: - munkafelvételi lap (megállapodásokban rögzített formátum) - fékmérőlap - kerékpár ki-, bekötési könyv - pótalkatrész igénylés (H-H R minta) - javításkísérő lap - Fővizsgálatkor: - fővizsgálatra vonatkozó előírások szerinti diagrammok, kimérőlapok, jegyzőkönyvek stb. A karbantartás során, előzetesen mért adatokat összevetjük a javítás után mért adatokkal és az adatokat ismételten dokumentáljuk. Pl. Amennyiben a fékmérés eredménye nem megfelelő, javítást követően megismételjük a mérést. A mérések dokumentáltak. I.3.1.c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága; A kockázatkezelési rendszer által feltárt hiányosságokat az érintett területeknek küldött utasításokkal kezeljük. Ezekben az utasításokban minden esetben előírjuk az eset súlyosságával és kockázatának megfelelő időtartamú teljesítési határidőt. Az utasítások betartása és annak ellenőrzése a helyi, az adott területet irányító vezető és beosztottjainak feladata. A feladatok végrehajtásáról igazoló jelentést kell készíteni. A Járműfelügyelet technológiai szakértőinek munkaköri feladata a kockázatkezelési feladatok és intézkedések ellenőrzése. I.3.1.d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk. A karbantartási és a javítási eseményeket, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben.

81 81 ELJÁRÁS Oldal: 31/171 A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását. A járművek műszaki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, szükség esetén a karbantartási előírások módosítására vagy egyes alkatrészek anyag-típus cseréjére, valamint a biztonságot, gazdaságosságot elősegítő változtatásokra is teszünk javaslatokat, amelyek részleteit a Társaságunknál működtetett Főmérnökség szervezete dolgoz ki részletesen. Az idegen járművek vonatkozásában az éves karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. A karbantartási tapasztalatok, a vizsgálatok, ellenőrzések eredményei alapján javaslatot teszünk és egyeztetünk a jármű tulajdonossal vagy az üzemeletetővel a szükséges technológiai módosításokra vonatkozóan. A járműveket javításba érkezésékor átvételi eljárás keretében megvizsgáljuk, munkafelvételi eljárás keretében, így teljes képet kapunk a jármű műszaki állapotáról, meghatározzuk az elvégzendő karbantartási feladatokat. A járművek javítás után az előírások szerint álló-, futópróba megtartásával - átvételét a Társaságunknál működtetett Főmérnökség/átvételi feladatokat ellátó szervezete végzi, valamint a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések munkafelvételi eljárás keretében biztosítjuk. A karbantartás során elvégezzük azokat a szükséges méréseket, ellenőrzéseket, amelyeket a szabványok, technológiai utasítások előírnak, elkészítjük a mérőlapokat, dokumentumokat, amelyek a karbantartás minőségi elvégzését igazolják. A műszaki meghibásodásokról nyilvántartást vezetünk, melyek elemzését követően megelőző tevékenységet végzünk, pl.: időszakos oktatáson oktatjuk a szolgálatképtelenségeket, megelőzve az újbóli előfordulást. Az MFG-EAM szoftverben a teljes karbantartási folyamat során adatokat rögzítünk, melyek visszakereshetőek. A MÁV-START Zrt. kockázatkezelésre irányuló intézkedéseit a BIK A Eljárás írja le. I.3.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék. A baleseti veszélyre utaló figyelemfelhívások segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzük a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések.

82 82 ELJÁRÁS Oldal: 32/171 A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes esetek bejelentésére, feljegyzésére, kivizsgálására és elemezésére a BIK Q Eljárása vonatkozik. I.3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a MÁV-START Zrt. független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan: I.3.3.a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható; A biztonsági ellenőrzések fajtái: Belső: - A MÁV-START Zrt. biztonsági szervezete által végzett vizsgálatok, ellenőrzések A belső rendszervizsgálatok, ellenőrzések célja az, hogy a biztonsági szervezet, ellenőrizze a BIR hatékonyságát - A Társaság független, Belső Ellenőrzési szervezete ellenőrizze a BIR hatékonyságát. - Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint évente kockázatelemzésen alapuló Ellenőrzési terv készül. A vizsgálati jelentés alapján intézkedési terv készül, és utóvizsgálatok keretében ellenőrzik a megállapított hiányosságok megszüntetésének végrehajtását a minőség és a biztonság érdekében. - Belső műszaki vizsgálatok A belső műszaki vizsgálatokat a szervezeti egységek végzik belső utasítások alapján, és arra használják, hogy a BIR folyamatok egyes elemeinek biztonságára információt kapjanak (pl. járművek közlekedésbiztonsági állapota). Külső: - A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által végzett biztonságirányítási rendszer és karbantartásért felelős szervezeti vizsgálatok Az NKH egy-egy biztonsági vizsgálattal azt ellenőrzi, hogy a vállalat - a legfelsőbb vezetői szinttől a legalsó végrehajtó szintig - oly módon van-e megszervezve, hogy folyamatosan képes szavatolni a biztonságos üzemet. E cél érdekében minden szinten, véletlenszerűen vizsgálja a folyamatok szervezettségét, illetve azok üzemviteli végrehajtásának módját.

83 83 ELJÁRÁS Oldal: 33/171 - A évi CLXXXIII tv. és a 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet alapján a Közlekedésbiztonsági Szervezet által végzett szakmai vizsgálatok. - A szerződés alapján a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság által végzett közlekedésbiztonsági ellenőrzések. - Független minősítő testület auditjai a Társaság Integrált Irányítási Rendszerének hatékony működésére vonatkozóan A belső auditokat az MSZ EN ISO szabvány előírásai szerint végezzük, a belső ellenőrzésekre a BIK S Eljárása vonatkozik. I.3.3.b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése; A belső auditokon feljegyzések készülnek, a nemmegfelelőségekről eltérésjelentő, melyen a szükséges helyesbítő tevékenysége is feltüntetjük. Az auditok eltérései, fejlesztési ajánlásai alapján intézkedési tervet állítunk össze, felelősökkel és határidővel. Az auditok eredményeit évente a vezetőségi átvizsgálásban is elemezzük és értékeljük. A vezetői ellenőrzésekre a BIK G Eljárása vonatkozik. A belső ellenőrzések eredményeinek elemzésére és értékelésére a BIK S eljárása vonatkozik. I.3.3.c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása; A belső auditok eltérései, fejlesztési ajánlásai alapján intézkedési tervet állítunk össze, felelősökkel és határidővel. A helyesbítés megtörténtét a Területi MIR vezetők kötelesek ellenőrizni és a visszaellenőrzés tényét az auditjelentésen, az eltérésjelentőn és a feladatösszesítőkön dokumentálni. A vezetői ellenőrzéseket követően a visszaellenőrzéseket is rögzítjük. I.3.3.d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése. Az éves vezetőségi átvizsgáláson értékeljük a meghatározott feladatok megvalósulását is. Belső auditokon az előző auditokon felvett eltérések helyesbítésének megtörténtét minden esetben vizsgáljuk. I.4. Folyamatos javítás a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők biztosítása érdekében:

84 84 ELJÁRÁS Oldal: 34/171 I.4.a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik; A Beszerzési szabályzat rögzíti a szerződés sztenderdeket, ezek tartalmazzák a minőségre, átvételi módra, a szükséges műbizonylat típusára vonatkozó előírásokat. A nem sztenderd, egyedi szerződések szintén tartalmazzák ezeket az előírásokat. A megkötött szerződések teljesítése esetén az alábbi nemmegfelelőségek fordulhatnak elő: - a raktárak által fellelt és kimutatható módon jelentett mennyiségi, illetve minőségi eltérések, valamint a szerződésben rögzítettektől eltérő dokumentumokkal szállított készlet esetén a Beszerzés felveszi a kapcsolatot a beszállítóval és intézkedik a reklamáció szerződésben rögzítetteknek megfelelő rendezéséről. - téves telephelyre történő, vagy a szerződésben kikötött határidőtől eltérő szállítás dátum esetén a Beszerzés intézkedik a téves teljesítésből adódó problémák rendezéséről. - Nemmegfelelőségek kezelése a raktári átvétel során A raktári átvétel során jellemzően az alábbi nemmegfelelőségek fordulhatnak elő: - Az átvétel során tapasztalt mennyiségi eltérés Többlet esetén: a megrendelésben foglalt mennyiség feletti mennyiség csak akkor vehető át, ha erre a készletgazdálkodó, vagy a beszerző a DHL szerint jogosult vezető döntése alapján erre írásbeli engedélyt ad, és az adott rendelés mennyiségét azonnal módosítja az MFG/Pro rendszerben, ellenkező esetben a plusz mennyiség nem vehető át. Hiány esetén: a szállítólevél adataihoz képest talált mennyiségi hiány esetén három példányban kiállított jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlevőkkel alá kell íratni. - A (szemrevételezéssel, illetve állagellenőrzéssel történő) átvétel során tapasztalt minőségi eltérés Amennyiben a szállítási szerződés egyéb minőségi átvételi feltételt nem ír elő, az átvett anyag állagának ellenőrzése szemrevételezéssel történik. Az anyagon nem lehet külső sérülés (repedés, törés, görbülés, nyomódás, festékhiány, korrózió). Minőségi kifogás észlelése esetén az anyagot átvenni nem szabad, jegyzőkönyv ellenében a szállító részére vissza kell adni.

85 85 ELJÁRÁS Oldal: 35/171 - A szerződésben kikötött kísérődokumentumok (műbizonylatok, biztonsági adatlapok, stb.) hiánya, szabálytalansága A Szállító köteles a szerződésben előírt minőség tanúsítás dokumentumait a beszállított anyaggal a raktár részére átadni. Amennyiben a beszállított anyag veszélyes áru, akkor a törvényben előírt biztonsági adatlapját a szerződésben rögzített módon a Szállító köteles átadni. Ha a mennyiségi átvétel során az átvett anyag minőségét is ellenőrizni kell, a szerződésben előírt minőségre vonatkozó dokumentáció csatolásáig az anyag nem vételezhető be. Az anyagból a szükséges dokumentumok beérkezéséig a termelés részére kiadni nem szabad. A minőség ellenőrzését mindenben az hatályos szállítási szerződés előírása alapján kell elvégezni. Ha a szerződés az Átvétel és Minőség-ellenőrzés szervezet (ÁME) által elvégzendő minőségellenőrzést ír elő, a raktár köteles haladéktalanul és kimutathatóan értesíteni az ÁME szervezetet, majd ellenőrizni és sürgetni az ellenőrzés végrehajtását. Ennek hiánya esetén az anyagot elkülönítetten kell tárolni BEVÉTELEZÉSRE VÁR felirattal ellátva. Amennyiben a kapott műbizonylat tartalmilag, illetve formailag nem felel meg az előírtaknak, szükség esetén a Főmérnökség/Átvételi szervezetet kell bevonni az egyeztetésbe. - Nemmegfelelőség kezelése a Területi Járműbizotsítási Központokban és Területi Műhelyeikben Nem megfelelőnek minősül a jármű, ha a karbantartási vagy javítási dokumentációban (karbantartási, műszaki előírások, szerkezeti vagy kapcsolási rajzok, stb.) meghatározottakhoz képest (méretben, funkcionálisan, esztétikai szempontból, stb.) alkatrészeiben vagy egészében eltérést mutat, nem megfelelő a működése, nem kellően megbízható az üzeme, vagy egyéb rejtett hibára alapos gyanú merül fel. A járműkarbantartás és javítás során felismert nemmegfelelőség észlelésekor, vagy kétes esetben a munkát végző munkavállalónak a műveletet abba kell hagynia. Erről tájékoztatnia kell a csoportvezetőt, művezetőt, aki a felülvizsgálat iránt intézkedik. Nincs szükség ezen értesítésre, ha a nemmegfelelőséget a folyamatban előírt ellenőrzés során tárják fel. Ez esetben az ellenőrzésre kijelölt munkavállaló intézkedik a nem megfelelő állapot megszűntetésére, miközben értesíti a terület művezetőjét. Az észlelt nemmegfelelőség okát meg kell keresni. A nemmegfelelőségről és az okokról feljegyzést kell készíteni, amelyben a megszűntetésre és a megelőzésre hozott intézkedéseket is szerepeltetni kell. A Járműfelügyelet munkavállalója szúrópróbaszerűen a karbantartási, vagy javítási folyamatok közben és végén is ellenőrzést végez, aki a felismert nemmegfelelőség észlelésekor a fent leírtakon túl köteles tájékoztatni a vezetőmérnököt, vagy az illetékes terület vezetőjét. A Járműfelügyelet munkavállalója az ellenőrzésen szerzett tapasztalatokról írásos feljegyzést is köteles készíteni (pl.: felügyeleti könyvbe történő bejegyzéssel), melyben további helyesbítő/megelőző tevékenységre kötelezheti a területi vezetőt.

86 86 ELJÁRÁS Oldal: 36/171 Amennyiben a csoportvezető, reszortos fedez fel hibát, azt munkautalványon, illetve tervezett karbantartás során a vizsgálatkísérő lapon feljegyzi a nemmegfelelőség kijavítása érdekében. A hiba okok alapján a vezető szolgálati úton köteles intézkedni a nemmegfelelőség megszűntetéséről. A munka befejezése után végzett átadás, vagy próba során a nemmegfelelőnek ítélt és javított egység hibátlan működését ellenőrizni kell. Amennyiben a műszaki, technológiai döntés nem minősíti selejtnek az alkatrészt vagy szerelési egységet, akkor az alkatrészt javításra váróként kell megjelölni. A javítás és próba után beépíthető státuszt kap, és felhasználható a járműkarbantartás, vagy javítás során. Amennyiben a vizsgált egység, vagy alkatrész nem javítható, selejt minősítést kap, a művezető intézkedik a selejt biztonságos elkülönítéséről, az alkatrész, fődarab státuszának megjelöléséről. Az alkatrészválogatás, -javítás során selejtnek minősített termékek, alkatrészek megjelölten, elkülönítve a műhely megfelelő tárolóhelyére kerülnek. A folyamatközi ellenőrzés észlelt nem megfelelő terméket döntésig, illetve a javítás megkezdéséig a nem megfelelő termékek részére kijelölt elkülönített tároló helyen kell tartani és piros NMF jelöléssel megjelölni. Ha az eltérés a művezető hatáskörében kijavítható, úgy az ő feladata a javítás elrendelése és nyomon követése. Ha a művezető úgy ítéli meg, hogy az eltérés rendezése az ő hatáskörét túllépi, akkor nemmegfelelőségi jelentést kell kiállítania, és kezdeményeznie kell a minőségirányítási vezetőnél a megfelelő döntés meghozatalát (eltérési engedély, javító művelet, megrendelő bevonása vagy selejtezés). Javító műveletek elvégzése nyomán az érintett részegységet ismét ellenőrzés alá kell vonni. Ha az eredmény megfelelő, a kivitelezés folytatódhat az előírt technológiai folyamat szerint. - Nemmegfelelőségek kezelése az alvállalkozókkal végeztetett műveleteknél Az alvállalkozók által végeztetett műveletek ellenőrzésénél észlelt eltéréseket (hibákat) jegyzőkönyvön kell dokumentálni. Az ellenőrzést végzőnek ugyanott kell dokumentálnia az eltérés esetleges engedélyezését (mátrix szerint), vagy az eltérés kijavításának módját, amit a műveletet végző alvállalkozó aláírásával vesz tudomásul. Az alvállalkozói teljesítés igazolásának feltétele az eltérések kijavítása, amit az újabb ellenőrzés megfelelőséget megállapító jegyzőkönyvezése bizonyít. Az eltérést is tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példánya a minőségirányítási vezetőhöz kerül, mint adatforrás az alvállalkozók értékeléséhez.

87 87 ELJÁRÁS Oldal: 37/171 - Nemmegfelelőségek kezelése a mérőeszközök használata során A nyilvántartott és rendszeresen ellenőrzött mérőeszközök rendelkezésre bocsátásáért az érintett szolgálati hely vezetője a felelős. A mérőműszerekkel és - eszközökkel kapcsolatos teendők ellátásával területenként 1 fő mérőeszköz felelőst kell megbízni, aki - a hozzá tartozó szolgálati helyeken tevékenykedő, munkáját segítő mérőeszköz megbízottak közreműködésével végzi munkáját. Nyilvántartásba nem vett, vagy lejárt érvényességű, vagy a használat, illetve tárolás során meghibásodott mérőeszközzel történő munkavégzés nemmegfelelőségnek minősül. Ezeket az eszközöket a mérőeszköz felelős közreműködésével ki kell vonni a használatból. Amennyiben bármely státuszú, de lejárt ellenőrzési idejű mérőeszközzel bizonyító erejű (dokumentált) vizsgálatot végeztek, a mérőeszköz megfelelőségének utolsó igazolt időpontja után végzett mérések eredményeit felül kell vizsgálni. - Nemmegfelelőségek kezelése a végellenőrzés során Végellenőrzés során feltárt hiányt vagy eltérést, minden esetben írásban kell rögzíteni. A végellenőrzés nyomán készült nemmegfelelőségi jelentésből egy-egy másolati példányt át kell adni a területi IIR megbízottnak és a Főmérnökség vezetőnek, akik megvizsgálja helyesbítő tevékenység indításának lehetőségét a jelzett hiba jövőbeni elkerülése végett. A JBK-knál a reszortos végzi a vizsgálatot és a jármű nemmegfelelősége esetén újraindítja a karbantartási folyamatot. Az elvégzett vizsgálatokat, ellenőrzéseket a vizsgálatkísérő lapon dokumentálja. - Nem megfelelő vizsgálatok kezelése Azon tevékenységeket, amelyekkel kapcsolatban eltérést észleltek, a munkatársak azonnal, további intézkedésig szüneteltetni tartoznak. A munkatársak a hiba észlelését követően kötelesek jelenteni az eltérés tényét közvetlen felettesüknek, terület vezetőnek. A nem megfelelő tevékenységgel kapcsolatos további intézkedések meghozatala az illetékes vezető hatáskörébe tartozik. A folyamatokban elkövetett hibák vagy a személyzet szakképzettségével összefüggő hiányosságok esetén a terület vezetőjének intézkednie kell a helyesbítő tevékenység végrehajtásáról, valamint erről értesíti a területi MIR vezetőt.

88 88 ELJÁRÁS Oldal: 38/171 Helyesbítő folyamatot kell elindítani azokban az esetekben, amikor a probléma az adott szervezeti egységen belül nem oldható meg, vagy a probléma jellege megköveteli a nagyobb gondosságot. A terület vezetőjének az általa észlelt vagy részére jelzett nemmegfelelőség feltárása/megállapítása esetén feljegyzést kell készíteni, a hiba, a feltételezett ok, az elhárítás módja és a megismétlődés ellen hozott intézkedés feltüntetésével. A nemmegfelelőségi feljegyzésekről a feladattal megbízott vezetőnek nyilvántartást kell vezetnie. Amennyiben az eltérésre a szolgáltatás megrendelőnek történt átadása után derül fény, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. Bármely eltérés észleléséről, hibás szolgáltatásról értesíteni kell azon korábbi vevőinket, akik/amelyek tevékenységét a feltárt eltérés befolyásolhatja. - A vevői észrevételek, reklamációk kezelése A szóban, írásban vagy faxon érkező vevői észrevételekről, reklamációkról a területvezető nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásba vételt követően eltérésjelentést állít össze, és azt a vevői reklamációval együtt a minőségirányítási megbízotthoz továbbítja. A nemmegfelelőséggel, vevői észrevételekkel, reklamációkkal kapcsolatos helyesbítő intézkedés meghozataláért a területvezető és a minőségirányítási vezető felelős. A helyesbítő intézkedés végrehajtásáért felelős területvezető a végrehajtást szintén dokumentálja, ezt követően a nemmegfelelőségi feljegyzést ellenőrzés céljából visszajuttatja a minőségirányítási feladatokat ellátó munkavállalóhoz. A nemmegfelelőségi feljegyzést az ellenőrzés után a reklamációt nyilvántartó területvezetőhöz kell visszaküldeni, aki azt kezeli. Egy másolati példányt a minőségirányítási megbízott részére meg kell küldeni. - A külső és belső auditok során feltárt eltérések kezelése A belső auditok során feltárt eltéréseket és az elrendelt helyesbítő intézkedéseket a belső audit jelentések tartalmazzák. A külső auditok során feltárt nemmegfelelőségeket az auditokról készült jelentések tartalmazzák. A szükséges helyesbítő és megelőző intézkedésekre a minőségirányítási vezető készít intézkedési tervet, amelyet a telephely vezetője elé terjeszt jóváhagyásra. Amennyiben a nemmegfelelőség indokolja, rendkívüli vezetőségi átvizsgálást kell tartani.

89 89 ELJÁRÁS Oldal: 39/171 - Zavaresetek kezelése - A környezeti zavaresetek észlelése A munkavégzés során a környezeti zavaresetek, illetve az olyan körülmények észlelése során, amely környezeti zavaresethez vezethet, a MÁV-START Zrt. minden munkavállalójának felelőssége, hogy ezeket jelentse a közvetlen vezetőjének. Azokat a zavareseteket, amelyeket helyi szinten az üzemvezető nem tud megoldani, dokumentálni kell az Eltérésjelentő lapon és az eltérés lap kiállítójának a feljegyzést el kell juttatnia a környezetvédelmi előadónak. - Tűz és egyéb káresemények elhárítása Amennyiben a MÁV-START Zrt. telephelyén tűzeset, illetve olyan természeti, illetve egyéb katasztrófa következne be, amely a MÁV-START Zrt. telephelyére, tevékenységére, a munkavállalói egészére kihatással van, akkor ezen zavaresetek esetében a Vészhelyzeti tervek illetve a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait kell alkalmazni. - Munkavédelmi balesetek, kvázi balesetek észlelése A balesetek, kvázi balesetek észlelését a MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzat -ának előírásai alapján kell jelenteni, és dokumentálni. A bekövetkezett balesetek jelentésére a szabályzatban előírt formanyomtatványt kell használni, kvázi balesetek esetében pedig az eltérésjelentő lapot kell használni. Minden kvázi balesetet jelenteni kell az észlelőnek! A balesetek, kvázi balesetek okainak megszüntetése. A baleset, kvázi baleset kivizsgálását a munkavédelmi szakelőadó végzi el, és az érintett vezetőkkel közösen határozzák meg a szükséges intézkedéseket, amelyek a baleset ismételt bekövetkezését megakadályozzák. Az intézkedéseket a vezetés hagyja jóvá. - A zavaresetek okainak elemzése, intézkedések meghatározása Az IIR vezető felügyeli a MÁV-START Zrt. Integrált Irányítási Rendszerének fejlesztési tevékenységét, ezért bekövetkezett zavaresetekről folyamatosan kap tájékoztatást. A zavareset kapcsán kitöltött Eltérésjelentő lapot a területi vezető veszi nyilvántartásba és felügyeli a helyesbítő tevékenységet. Az egyes zavaresetek kiváltó okait az illetékes vezetők vizsgálják az érintett terület bevonásával, elemzik és tesznek javaslatot az ismétlődést megakadályozó intézkedésekre.

90 90 ELJÁRÁS Oldal: 40/171 Az intézkedést az Eltérésjelentő lapra fel kell jegyezni, és az érintett terület vezetőjének kell végrehajtania. A helyesbítő intézkedés végrehajtását, annak eredményét vissza kell ellenőrizni a kijelölt személynek, és az eredményt az Eltérésjelentési lapon dokumentálni kell. Amennyiben a helyesbítő intézkedés a kívánt eredményt hozta, akkor az Eltérés / javaslati lap lezárása utána az IIR vezető a nyilvántartásában is rögzíti ezt. - Jelentés a zavaresetek kezeléséről Az Eltérésjelentő lapon dokumentált környezetvédelmi zavaresetek, a kvázi balesetek, illetve a bekövetkezett balesetekről készült baleseti kivizsgálási jegyzőkönyvek alapján az IIR vezető irányítása mellett jelentést kell készítenie vezetőségi átvizsgálásra. A jelentés a vezetőségi átvizsgálás bemeneti adata lesz, és az ügyvezetés a jelentést a vezetőségi átvizsgálás keretében fogadja el, vagy határoz meg intézkedéseket. A nemmegfelelőségek kezelésének célja: - a szolgáltatás teljesítése során keletkezett nemmegfelelőségek feljegyzésre kerüljenek, - az okok a gyökérprobléma szintjéig feltárásra kerüljenek, - az okok megszűntetése révén az ismételt előfordulás lehetőségét megszűntessük A bármilyen forrásból feltárt, nem megfelelő szolgáltatás egyértelműen azonosítjuk, szükség szerinti külön kezeljük és a kizárjuk a folyamatokból. A nem megfelelőségek átvizsgálásakor - az eljárási utasításokban rögzítettek szerint - megfelelően képzett, szakmailag kompetens személyzet hozza meg a helyreállítási intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket megfelelően dokumentáljuk, és gondoskodunk az elhárítási folyamat hatékonyságának szakszerű felügyeletéről. Az átvizsgálások egyik fő célja a nem megfelelőségek okának azonosítása és adatbázis biztosítása továbbfejlesztési tevékenységekhez. A hibafeltárással és a javító intézkedésekkel kapcsolatos ismereteket és jogosultságokat az eljárási utasítások és a munkaköri leírások határozzák meg.

91 91 ELJÁRÁS Oldal: 41/171 I.4.b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket; Oktatások keretében az új biztonsági fejlesztéseket oktatjuk. Műszaki dokumentáció változása esetén azokat átvezetjük. A műszaki dokumentumok kezelésére az GED számú, UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ c. utasítás vonatkozik. (ezen Eljárás 5. melléklete tartalmazza). Műszaki dokumentáció változása esetén az érintetteket oktatjuk és parancskönyvben értesítjük. A kockázatkezelési rendszer által feltárt hiányosságokat az érintett területeknek küldött utasításokkal kezeljük. Ezekben az utasításokban minden esetben előírjuk az eset súlyosságával és kockázatának megfelelő időtartamú teljesítési határidőt. Az utasítások betartása és annak ellenőrzése a helyi, az adott területet irányító vezető és beosztottjainak feladata. A feladatok végrehajtásáról igazoló jelentést kell készíteni. A Járműfelügyelet technológiai szakértőinek munkaköri feladata a kockázatkezelési feladatok és intézkedések ellenőrzése. I.4.c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során; Törvényekben, jogszabályokban, egyéb hatósági és szakmai előírásokban, valamint a irányítási dokumentációs rendszerünkben előírt felülvizsgálati tevékenységek eredményei igazolják szolgáltatásteljesítési folyamataink és infrastrukturális feltételeink megfelelőségét és folyamatos fejlesztését. Ezek alapul szolgálnak a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenyegek megtervezéséhez. A MÁV-START Zrt. vezetése stratégiai célként határozta meg a Biztonságirányítási Rendszer folyamatos továbbfejlesztését. Az Irányítási Rendszer célkitűzéseinek, a politikának, fejlesztését, aktualizálását, az audit eredmények, az adatelemzés, a helyesbítő és megelőző tevékenységek rendszeres felülvizsgálata, illetve a vezetőségi átvizsgálás által. A belső ellenőrzések, belső auditok és vezetői ellenőrzések megállapításait elemezzük és értékeljük. Az irányítási szabályozásaink garanciát nyújtanak azon mérési, ellenőrzési, vizsgálati, figyelési, elemzési és javítási tevékenységek megtervezésére és bevezetésére, amelyek biztosítják, hogy az irányítási rendszer, a folyamatok, szolgáltatások és/vagy termékek teljesítsék a hatóságok, a vevők és a vezetés által deklarált vagy elvárható követelményeket. Adatelemzési és javítási tevékenységeink eredményei a vezetőségi átvizsgálások bemenő adatait képezik.

92 92 ELJÁRÁS Oldal: 42/171 I.4.d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak és más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során; Az Irányítási rendszerünkben szisztematikus, az eltérések okainak elemzésére épülő helyesbítő tevékenységeket végzünk, amelyek megakadályozzák a nem megfelelőségek ismételt előfordulását. Munkatársaink feladata az érvényben lévő szabályzatok betartása mellett, tevékenységeik során a belső és külső zavaró tényezők hatására bekövetkezett hibák folyamatos kijavítása és az ismételt előfordulás kockázatának csökkentése. Amennyiben a helyesbítő tevékenység nem hajtható végre a telephelyi hatáskörében, illetve egyéb döntéshozó szervek bevonását is igényli, a megfelelően működtetett információs rendszer (pl.: rendszeres értekezletek, auditjelentések, közvetlen felterjesztések, stb.) biztosítja, hogy a probléma a MÁV-START Zrt. IIR-vezetője elé kerüljön. Ebben az esetben a helyesbítő tevékenységek koordinálását a területi IIR megbízott és/vagy a MÁV-START Zrt. IIR vezetője végzi. Amennyiben nem egyedi hibáról van szó, a felelősnek gondoskodnia kell olyan adatgyűjtésről, amely lehetővé teszi a probléma valós okának megtalálását, bizonyítását vagy valószínűsítését. Az egyedi hibák esetén a megnevezett konkrét hibára, míg a több összetevős és gyakori problémák esetén a legsúlyosabb összetevőre végezzük az okkeresést. Az okok rangsorolását követően meghatározzuk a megoldásra váró feladatokat. A megoldás megtervezésénél szintén a meghatározott legfontosabb ok(ok) kiküszöbölésére összpontosítunk. A bevezetett megoldás hatékonyságát és eredményességét rendszeresen értékeljük, és a megoldás véglegesítése érdekében az Eljárási Utasításokban, Ellenőrzési Utasításokban és előírásokban rögzítjük azokat. Amennyiben a helyesbítő tevékenység vevői panasszal kapcsolatos, a hozott intézkedéseket közöljük a panaszt tevővel. A helyesbítő tevékenységek értékelése része a vezetőségi átvizsgálásnak. A megelőző tevékenységekkel az a célunk, hogy az irányítási rendszerben és a termelési folyamatokban előforduló hibák okait időben felderítsük, elemezzük és ezáltal a hibák előfordulásának esélyeit jelentősen csökkentsük, lehetőleg megakadályozzuk.

93 93 ELJÁRÁS Oldal: 43/171 A személyi állomány, a folyamatok, a feltételek, az irányítási rendszer, a vevői elégedettség és egyéb eredményeink mérése lehetővé teszi, hogy a kockázatokat időben felismerjük. A megelőző tevékenységek értékelése része a vezetőségi átvizsgálásnak. A MÁV-START Zrt. kockázatmenedzsment rendszert alakított ki és működtet a szervezeti és működési kockázatok tudatos kezelésére, kontrolálására. A kockázatkezelés és kockázatértékelés folyamatát vezérigazgatói utasítás szabályozza. Ez a kockázatmenedzsment rendszer a Társaság tevékenységében rejlő kockázatok felmérésével, megállapításával és a kockázatcsökkentő, illetve kockázatmegszüntető intézkedések megtételével hozzájárul a Társaság megfelelő működéséhez, a folyamatos fejlődéshez. A kockázatmenedzsment rendszer kiterjed a vasútbiztonsági kockázatok kezelésére. A fentieken túlmenően megelőző tevékenységként kezeljük a konferenciákon, értekezleteken való részvételt, a munkavállalói megbeszéléseket, a vevői látogatásokat, a konkurenciáknál történő látogatásokat. Az eseményekről jegyzőkönyvek, úti jelentések készülnek melyek az adott szolgálati hely vezetőségéhez kerülnek. Mindezek a rendszer működésének eseményei melyek azt szolgálják, hogy a MÁV-START Zrt. a feladatát minél magasabb szinten legyen képes ellátni. I.4.e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása; A Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítását. Az Utasítás előírásai kielégítik a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos alapvető követelményeket. Az Utasítás tartalmazza a Társaságot érintő más oktatási rendeletekben nem szabályozott vasúti szakmai képzéseket, továbbá a rendszeres- és esetenkénti oktatási formákat, valamint vizsgáztatással kapcsolatos általános előírásokat. A biztonsági oktatásért, továbbképzésért a humán igazgató, a biztonságvédelmi vezető és a szervezeti egységek vezetői az SzMSz-nek, illetve a munkaköri leírásoknak megfelelően felelősek. A segédanyagok között felhasználjuk a MÁV Zrt. balesetvizsgálati és balesetelemzési biztonság oktatási anyagait, illetve tájékoztatóit is. A biztonsági oktatás célja a közlekedésbiztonsági ismeretek szinten tartása, és a biztonsági kultúra fejlesztése. A rendszeres szakmai oktatások, vizsgáztatások és a biztonsági oktatások rendjét, területeit a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítása tartalmazza.

94 94 ELJÁRÁS Oldal: 44/171 A MÁV-START Zrt. kialakított képzésfejlesztési és oktatási rendszere biztosítja a karbantartási folyamatokban foglalkoztatottak számára a képzés színvonalának megfelelőségét. A karbantartási folyamatokban foglalkoztatott munkavállalókat a biztonságirányítási rendszerre vonatkozóan legalább évente egy alkalommal a megfelelő képzésben részesítjük, mely képzések is részét képezik az éves képzési tervnek. A képzés gyakoriságát és a tartalmát a biztonsági igazgató határozza meg. A közlekedés biztonságát veszélyeztető munkavégzés előfordulása esetén rendkívüli oktatást kell elrendelni az érintett munkavállalók részére megelőzés céljából. A megrendelő részéről érkező észrevételek alapján a Járműbiztosítás és termeléskoordináció szervezet vezetője dönt a teherkocsi karbantartó műhelyekben végzendő rendkívüli oktatás elrendeléséről. A képzési programokra a BIK N Eljárása vonatkozik. I.4.f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják; A társaság SZMSZ-e pontosan szabályozza a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a nemzeti vizsgáló testület által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlások, értékelések feldolgozásának módját. Amennyiben az azokban megfogalmazottak a meglévő eljárások módosítását, vagy új eljárások kidolgozását igénylik, akkor azt az SZMSZ-ben szabályozott módon az illetékes szervezeti egységek végrehajtják, gondoskodnak bevezetéséről, szükség szerint felügyelik azt. I.4.g) a vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik. Vasúttársaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást, amennyiben azok érintik a karbantartási rendszert, úgy azokat az SZMSZ-ben meghatározott illetékes szervezeti egység feldolgozza, szükség esetén a többaz adott témát felügyelő - szakmai szervezeti egység bevonásával a karbantartási rendszert érintő módosító javaslatot tesz. Az információk gyűjtése a következőket foglalja magába: - kiegészítő szolgáltatási igény feltérképezése, - törvények, jogszabályok és a vonatkozó nemzetközi és nemzeti szabványok, irányelvek és döntvények figyelemmel kísérése, - a várható járműigények, és követelmények elemzése, - konzultáció a munkavállalókkal annak érdekében, hogy megerősítsük elkötelezettségüket,

95 95 ELJÁRÁS Oldal: 45/171 - állandó kutatás a változó járműigények, az új technika és a verseny kihatásának megismerésére, - a korszerű műszaki színvonal megismerése (konferenciákon, kiállításokon stb.). A vevőinkkel való kapcsolattartás terén nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy elvárásaik a lehetőségekhez mérten maradéktalanul teljesüljenek, és a nekik szánt információk egyértelműek legyenek. I.5. Szervezeti felépítés és felelősség az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében. I.5.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan. A szervezetek felelősségére a biztonsági felelősségek alapelvein túl az SzMSz is érvényes a biztonsággal összefüggő ügyekben a jogosultságokkal és felelősségekkel kapcsolatban. Az SzMSz határozza meg a jogosultságok és felelősségek határait a hierarchia különböző szintjei között. Minden folyamat irányítási vezetője az SzMSz-ben, a DHL-ben, illetve a munkaköri leírásokban előírtaknak megfelelően felelős a biztonságért. A felelősségi körök megállapítására a BIK F Eljárása vonatkozik. I.5.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat. A MÁV-START Zrt. SZMSZ-e egyértelműen meghatározzák felelősségi köröket. Az ECM feladatokhoz tartozó felelősök nyilvántartását ezen Eljárás 11. számú melléklete tartalmazza. A vasúttársaságokkal és a pályahálózat-működtetőkkel kötött megállapodásokat a karbantartást végzők ismerik, hozzáférésük elektronikusan biztosított. Minden munkavállaló munkaköri leírással rendelkezik.

96 96 ELJÁRÁS Oldal: 46/171 I.5.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban állnak és összeegyeztethetőek az adott szereppel. A felhatalmazás írásba foglalt. A szolgáltatási és kapcsolódó folyamatok ellátásához szükséges személyi feltételeket a vevői elvárásokra, illetve a belső igényekre alapozva a MÁV-START Zrt. vezetősége határozza meg. A munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését a Munka Törvénykönyvét alapul véve végezzük. Minden munkavállaló munkaköri leírással rendelkezik. A munkaköri leírások és egyéni munkaköri leírások rögzítik a különböző munkakörökkel szemben támasztott elvárásokat (végzettség, szakképzettség, gyakorlati idő, stb.). A közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásai tartalmazzák az ECM-mel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket. A termelési és az ahhoz kapcsolódó folyamatokba csak olyan munkatársat vonunk be, aki alapfelkészültségben eleget tesz a munkakörrel szemben a hatósági, valamint a MÁV-START Zrt. által támasztott szakmai követelményeknek, és ismereteit a gyakorlatban is igazolta. I.5.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal. A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatában meg vannak határozva az egyes szervezetek feladatai, felelőssége és hatásköre. A jármű-karbantartási feladatok felügyeletét az Üzemeltetési Igazgató végzi. A MÁV-START Zrt. vezérigazgatója felelős a biztonságpolitika, a biztonsági stratégia meghatározásáért, a biztonsági célok kitűzéséért, továbbá a biztonságra szánt befektetésekkel kapcsolatos döntések meghozataláért. Legmagasabb szinten a fontos biztonsági ügyeket a vezérigazgató képviseli. A vezérigazgató a hatáskörén kívül eső biztonsági ügyeket a Tulajdonosi Közgyűlés elé terjeszti. Minden folyamat irányítási vezetője az SzMSz-ben, a DHL-ben, illetve a munkaköri leírásokban előírtaknak megfelelően felelős a biztonságért.

97 97 ELJÁRÁS Oldal: 47/171 I.5.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők. A biztonságirányítási feladatkört ellátók által végzett tevékenység több szinten ellenőrzött. Számonkérést végeznek a vezetők a BIK G Eljárása szerint. A karbantartási folyamat során ellenőrzéseket végeznek a művezetők, csoportvezetők. A teljesítmény megfelelőségét a tehervagonok javításkísérő lapján aláírással dokumentálják. Az ellenőrzést végzők munkaköri leírásukban vannak megbízva az ellenőrzéssel. A számonkérés további formái a műszaki felügyeleti ellenőrzés, a belső auditok és a belső ellenőrzés is. A belső auditokra az IEU03 számú Eljárási Utasítás vonatkozik. Információkhoz való hozzáférés Munkatársaink a képzési és továbbképzési tevékenységek eredményeként hozzájutnak a tevékenységek végrehajtásához szükséges adatokhoz és információkhoz, illetve biztosítjuk számukra a tevékenységek kifogástalan végrehajtásához szükséges hatályos dokumentumok rendelkezésre állását. Az oktatások eredményességét számonkéréssel mérjük, ennek formája lehet szóbeli vagy írásbeli. I.6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el. I.6.1. A MÁV-START Zrt. szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja: I.6.a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása; A szolgáltatási és kapcsolódó folyamatok ellátásához szükséges személyi feltételeket a vevői elvárásokra, illetve a belső igényekre alapozva a MÁV-START Zrt. vezetősége határozza meg. A munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését a Munka Törvénykönyv-alapul véve végezzük.

98 98 ELJÁRÁS Oldal: 48/171 A munkaköri leírások és egyéni munkaköri leírások rögzítik a különböző munkakörökkel szemben támasztott elvárásokat (végzettség, szakképzettség, gyakorlati idő, stb.). A termelési és az ahhoz kapcsolódó folyamatokba csak olyan munkatársat vonunk be, aki alapfelkészültségben eleget tesz a munkakörrel szemben a hatósági, valamint a MÁV-START Zrt. által támasztott szakmai követelményeknek, és ismereteit a gyakorlatban is igazolta. A tehervagonok karbantartási folyamataiban a MÁV-START Zrt. a következő munkakörökben foglalkoztat munkavállalókat: - Üzemeltetési igazgató - Üzemeltetés támogatás vezető - Járműmenedzsment vezető - Járműbiztosítás és termelés koordináció vezető - Járműfelügyelet vezető - Járműkonstrukciós szakértő - Műszaki szakértő - Főmérnökség vezető - Műszaki átvevő - Üzemeltetés támogatás vezető - Járműmenedzsment vezető - járműbiztosítási központvezető - telephelyvezető - vezetőmérnök - gépészeti diszpécser - gépészeti reszortos - részlegvezető - művezető - műszaki koordinátor - járműszerelő - Vasúti járműjavítás vezető

99 99 ELJÁRÁS Oldal: 49/171 - Főmérnök - Vasútüzem vezető - Minőségellenőr - Minőségellenőrzési szakértő I.6.b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása; A karbantartási folyamatokban résztvevők megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Erről a Humán szervezet nyilvántartással rendelkezik. A hegesztőüzemekben a hegesztők kompetencia táblázata kifüggesztve is megtalálható. Minden karbantartást végző telephelyen egységes formátumban vannak nyilvántartva a roncsolásmentes anyagvizsgálók kompetencia adatai. A karbantartási folyamatokban résztvevők munkaköri leírásában a biztonsági feladatok szerepelnek (pl.:fékvizsgálat, hegesztés stb.). I.6.c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása; A közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatot ellátó munkavállalók munkaköri leírással rendelkeznek, melyet dokumentáltan tudomásul vettek. I.6.2. A MÁV-START Zrt. a szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerében eljárásokkal rendelkezik a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek: I.6.2.a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően; A tehervagonok karbantartását végzők kompetenciájuknak megfelelően végeznek munkát. A hegesztők karbantartó műhelyenként kompetencia táblázatban vannak nyilvántartva. Az aktuális kompetencia mátrix a munkákat elosztók részére hozzáférhetővé van téve (többnyire ki is van függesztve). A roncsolásmentes anyagvizsgálók szintén nyilvántartó táblázatban vannak összesítve. A hegesztők és az anyagvizsgálók tanúsítványainak érvényességi idejét is tartalmazzák a nyilvántartások. Az érvényesség folyamatosságának biztosítása érdekében a Humán szervezet nyomon követi az érvényességi időket és gondoskodik a érvényesség meghosszabbításra, illetve tanúsításra küldésről. A képzettséget igénylő kompetenciákat, pl.: fékvizsgálat, tűzvédelmi szakvizsga, stb. a Humán szervezet tartja nyilván. A speciális feladatokat az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák a kompetenciáknak megfelelően.

100 100 ELJÁRÁS Oldal: 50/171 I.6.2.b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, a mentális alkalmasságot és a fizikai erőnlétet; A szolgáltatási és kapcsolódó folyamatok ellátásához szükséges személyi feltételeket a vevői elvárásokra, illetve a belső igényekre alapozva a MÁV-START Zrt. vezetősége határozza meg. A munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését a Munka Törvénykönyv-ét alapul véve végezzük. A munkaköri leírások és egyéni munkaköri leírások rögzítik a különböző munkakörökkel szemben támasztott elvárásokat (végzettség, szakképzettség, gyakorlati idő, stb.). A termelési és az ahhoz kapcsolódó folyamatokba csak olyan munkatársat vonunk be, aki alapfelkészültségben eleget tesz a munkakörrel szemben a hatósági, valamint a MÁV-START Zrt. által támasztott szakmai követelményeknek, és ismereteit a gyakorlatban is igazolta. A képzésre a BIK N Eljárása vonatkozik. I.6.2.c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány; A munkavállalók képesítését igazoló dokumentumoknak a humán szervezetnél hozzáférhetőnek kell lennie. Valamennyi igazoló dokumentum az SAP rendszerben van tárolva. I.6.2.d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez; A belső kommunikáció formái: - Napi tájékoztató a vezérigazgató, a műszaki vezérigazgató-helyettes és a üzemeltetési igazgató számára. - Évente beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről és a Biztonsági Program végrehajtásáról. - Rendszeres, szervezett tájékoztatás valamennyi munkavállaló számára, hogy o o ismerjék a Társaság biztonságpolitikai elveit, célkitűzéseit, a feladatokat, valamint rendszeres tájékoztatás a biztonságirányítással kapcsolatos történésekről (események, kockázati tényezők, tapasztalatok, megelőzés, tb.) (például belső vállalati újság, hírlevél és belső levelezés útján) Oktatások alkalmával is tudatosítjuk a biztonsági személyzetben a tevékenysége fontosságát és jelentőségét, erre vonatkozó előírásokat az Etikai Kódex is tartalmaz.

101 101 ELJÁRÁS Oldal: 51/171 I.6.2.e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése; A MÁV-START Zrt. megköveteli, hogy munkatársai mind szakmai, mint az egyéb tevékenységükkel kapcsolatos ismereteiket folyamatosan fejlesszék, az oktatásokkal pedig biztosítja, hogy munkavállalói tudatában legyenek annak, hogy a célok tevékenységük révén érhetők el. E cél érdekében a MÁV-START Zrt. a hatósági, szakmai előírásokhoz, a belső igényekhez és a kínálkozó lehetőségekhez illeszkedő, folyamatosan aktualizált képzési tervet vezeti, és meghatározza a különböző munkakörökkel szemben támasztott továbbképzési elvárásait. Ezek az elvárások biztosítják, hogy munkatársaink képzettsége megfeleljen a tudomány és technika aktuális színvonalának. A külső oktatásokon való részvételt a felső vezetőség a fejlesztési stratégiák figyelembevételével és a telephelyvezetőkkel való konzultációk alapján határozza meg. A szakmai és irányítási ismeretek széleskörű ismertetéséről, a politika és a minőség-környezet és MEB irányítási rendszerben megfogalmazott követelmények betartásának fontosságáról, illetve a konkrét munkavégzés jó eredményeinek a minőségre gyakorolt hatásának tudatosításáról belső oktatások keretében gondoskodunk. Ezáltal biztosítjuk, hogy munkatársaink tudatosan vállalják szerepüket és felelősségüket a működtetett irányítási rendszerben. A képzéseken, oktatásokon az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek felmérésével az elért eredmények alapján rendszeresen kiértékeljük az oktatások hatékonyságát. Munkatársaink alapképzettségéről, szakképzettségéről, szakértelméről és szakmai gyakorlatáról elektronikus nyilvántartást vezetünk (SAP).

102 102 ELJÁRÁS Oldal: 52/171 I.6.2.f) adott esetben a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét időszakos ellenőrzése; A vezetői ellenőrzések alkalmával a kompetencia, a mentális alkalmasság és a fizikai erőnlét is ellenőrzésre kerül. A közlekedésbiztonsággal összefüggő munkakörökben dolgozók a rendszeres, időszakos orvosi vizsgálatok keretében pszichológiai vizsgálaton is részt vesznek. I.6.2.g) szükség szerint külön intézkedések balesetek/váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére. A vasúti közlekedésben bekövetkezett balesetek bejelentése az illetékesek felé a vállalat SzMSz-ében és a Balesetvizsgálati Utasításban szabályozott módon történik. Az a munkavállaló, aki a bekövetkezett rendkívüli eseményről legkorábban tudomást szerzett köteles a további veszély elhárítása iránt intézkedni és az eseményt jelenteni. Hosszabb munkahelyi távollét esetén gondoskodni kell a helyettesítésről. Váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetén a szervezeti egység vezetője gondoskodik a munkavégzéshez szükséges munkavállalók helyettesítéséről. Amennyiben speciális kompetenciával rendelkező (pl. hegesztés, fékvizsgálat stb.) munkavállaló marad távol és a helyettesítéséről a vezető nem tud gondoskodni, akkor a tehervagon karbantartása átütemezésre kerül, illetve szükség esetén más műhelyből kompetenciával rendelkező munkavállaló átirányítása történik. A speciális szaktudást igénylő munkák elvégzését, a teherkocsi karbantartását olyan műhelyben kell elvégezni, ahol a megfelelő kompetenciájú járműszerelők rendelkezésre állnak. A távollévő vagy az adott szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt helyettesítő személy írásban történő megbízatással való kijelölésére a távollévő vezető közvetlen szolgálati felettese jogosult. A kijelölés azonban nem jelenti a távollévő vagy akadályozott vezető munkáltatói joggyakorlás tekintetében történő helyettesítését. A helyettesítés rendjét a Társaság SZMSZ-e tartalmazza. A munkavállalók helyettesítési feladatai a munkaköri leírásokban vannak rögzítve.

103 103 ELJÁRÁS Oldal: 53/171 I.7. Tájékoztatás annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára. I.7.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúttársaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel. Hatékony döntési és információs mechanizmust működtetünk, és közvetlen információs kapcsolatot biztosítunk a vezetés és a munkavállalók között, biztosítva a partneri viszony fennmaradását. A különböző szintek és funkciók közötti hatékony kommunikációt és információcserét biztosító belső kapcsolattartási formákat, illetve fórumokat, a MÁV-START Zrt. az alábbi táblázat szerint határozta meg: KOORDINATÍV FELSŐ PERIODIKUS DIREKT NAPI Vezetői értekezlet Kibővített vezetőségi értekezletek Belső auditok Vezetői ellenőrzés, bejárások Speciális feladatú munkacsoportok Napi vezetői értekezlet. Napi eligazítások A vezetői értekezleteket a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója vagy megbízottja hívja össze, melyen részt vesznek a helyettesek és a területek vezetői, képviselői. A kibővített vezetőségi értekezleteken a résztvevők körét minden esetben a vezérigazgató vagy megbízottja határozza meg. Vevőinkkel és a társadalmi környezettel hatékony kapcsolatot tartunk fenn és folyamatosan törekszünk a kiváló szakmai és tudományos színvonalat képviselő cégekkel, szervezetekkel való kapcsolataink javítására.

104 104 ELJÁRÁS Oldal: 54/171 Belső kommunikáció - Napi tájékoztató a vezérigazgató, az üzemeltetési igazgató és a járműmenedzsment vezető számára. - Évente beszámoló a vállalatvezetés számára a biztonsági helyzetről és a Biztonsági Program végrehajtásáról. - Rendszeres, szervezett tájékoztatás valamennyi munkavállaló számára, hogy o ismerjék a Társaság biztonságpolitikai elveit, célkitűzéseit, a feladatokat, o valamint rendszeres tájékoztatás a biztonságirányítással kapcsolatos történésekről (események, kockázati tényezők, tapasztalatok, megelőzés, stb.) (például belső vállalati újság, hírlevél és belső levelezés útján) Külső kommunikáció - Rendkívüli eseményekről jelentés a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) számára. - Évente tájékoztató a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) számára a biztonsági helyzetről. I.7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők vonatkozásában: I.7.2.a) az egyes információk fogadása és feldolgozása; A MÁV-START Zrt. irányítási dokumentációs és bizonylati rendszere alkalmas a kívánt minőség elérésének és a minőségirányítási rendszer hatékonyságának kimutatására. A szolgáltatási folyamataink értékelése, a minőségjavítás lehetőségeinek meghatározása és követése érdekében a MÁV-START Zrt. információs és informatikai rendszereket működtet (RES, TRES, MFG, MFG-EAM, SZIR) mely minden lehetséges forrásból származó adat összegyűjtésére szolgál. A rendszerek működtetéséhez a szolgálati helyek szolgáltatják az adatokat. A rendelkezésre álló adat, információ és feljegyzésrendszer alkalmas a helyesbítő és megelőző tevékenységek igényének kimutatására. Az alkalmazott statisztikai módszerek lehetővé teszik az előző időszakok eredményeihez való viszonyítást és a trendek felismerését.

105 105 ELJÁRÁS Oldal: 55/171 Az adatelemzés kiterjed: - a vevői megelégedettség értékelésére, a járműigény teljesülésének vizsgálatára, - a reklamációelemzésre (szolgálatképtelenségek, kocsi kisorozások), - a piaci (forgalmi) igények teljesítésének vizsgálatára. I.7.2.b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése; Az integrált irányítási dokumentációs rendszerünk biztosítja minden - a teljesített szolgáltatás kifogástalan minőségét, biztonságát és hatékonyságát garantáló - ellenőrzési, vizsgálati és tesztelési tevékenység, valamint az alkalmazandó és fenntartandó feljegyzések meghatározását. Az ellenőrzéseket, vizsgálatokat és teszteléseket a MÁV-START Zrt. belső szabályzataiban előírt elfogadási (megfelelőségi) kritériumok szerint hajtjuk végre. Ebben segíti a tevékenységet a belső hálózatunkon létrehozott adatállománya is. Az ellenőrzések, vizsgálatok és tesztek gyakoriságának meghatározásánál figyelembe vesszük a belső auditok, a vezetői ellenőrzések és belső ellenőrzések megállapításait. Információk terjesztését munkaelosztáson, eligazításon, értekezleteken, oktatásokon, Hírlevelekben végezzük. I.7.2.c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele. Megbízható és naprakész információkat a MÁV-START Zrt. Intranet hálózatán hozzáférhetővé teszünk. Hírlevélben és faliújságon is kifüggesztjük az aktualitásokat. A műszaki dokumentációkkal kapcsolatos változásokat parancskönyvben hozzuk tudomásra és oktatjuk. A közlekedésbiztonsággal összefüggő nyilvántartások elektronikusan is hozzáférhetőek. Az információáramlás bármilyen zavara esetén gondoskodni kell a zavar megszüntetésére. I.7.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk:

106 106 ELJÁRÁS Oldal: 56/171 I.7.3.a) lényegesek és érvényesek; A MÁV-START Zrt. folyamatait a BIK A-S Eljárásában határozta meg. A folyamatleírások összefoglalják a lényeges és hatályos információkat. Az üzemeltetési információkat vezérigazgatói utasítások, jogszabályok, technológiák és szabványok is tartalmazzák. Nyilvántartjuk a műszaki meghibásodások információit. I.7.3.b) pontosak; Az információk pontosságáért a szervezeti egységek vezetői felelősek. I.7.3.c) teljes körűek, Teljes körű üzemeltetési információkkal rendelkezünk: A MÁV-START Zrt. járműveivel és az idegen járművekkel kapcsolatban a hazai hálózaton keletkezett valamennyi információval Karbantartási szerződésekkel Karbantartásokra vonatkozó utasításokkal (technológiák, előírások, szabványok) balesetek információi Műszaki meghibásodások információi Beszerzési információk Különleges üzemi körülményekre vonatkozó információk Karbantartás során azonosított, biztonsággal összefüggő információk I.7.3.d) kellően naprakészek; Az információk naprakészségét a megfelelő folyamatszabályozásokkal biztosítjuk. A közlekedésbiztonsággal összefüggő információk dokumentáltan jutnak el az érintettekhez. I.7.3.e) ellenőrzöttek; Vezetői ellenőrzéseken, belső auditokon, belső ellenőrzéseken ellenőrizzük az információk átadását.

107 107 ELJÁRÁS Oldal: 57/171 I.7.3.f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve); A munkavállalók részére valamennyi információt magyar nyelven teszünk hozzáférhetővé. Az átadott információk könnyen érthetőek, megértéséről visszakérdezéssel oktatás keretében meggyőződünk. Amennyiben szükséges ismételt oktatást tartunk. I.7.3.g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel; A karbantartást érintő valamennyi információt dokumentáltan adjuk át. Alkalmazás előtt minden esetben ismertetésre kerülnek. I.7.3.h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük. Az információk könnyen hozzáférhetőek, a hozzáférhetőségéről a munkavállalók oktatásban részesülnek. I.7.4. A 7.1, 7.2 és 7.3 pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra alkalmazandók: I.7.4.a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott tehervagonok azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására; A társaság informatikai rendszerei biztosítják, hogy a karbantartási rendszerbe bevont akár saját, akár idegen járművekről minden szükséges információ rendelkezésre álljon: minden vasúti jármű karbantartási okmányának kezelését (MFG, 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP) az elvégzett karbantartási tevékenység nyomon követhetőségét, naprakészen vezeti egyes járművek karbantartási adatait, a visszajelzett tapasztalatok elemzését beleértve a karbantartási műveletek, váratlan események vagy balesetek adatait hogy valós helyzet alapján hozhassa meg optimalizáló, korlátozó döntéseit, az érintett vasútvállalatok tájékoztatását a vasúti járművek műszaki állapotáról Az alkalmazott informatikai rendszerek lehetővé teszik, hogy a karbantartott járművek karbantartásával kapcsolatos adatokat a nemzeti járműnyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekhez mind a társaság, mind az idegen járművek üzembentartói felhasználhassák. A Társaság alkalmas arra, hogy tevékenységével - mint karbantartással megbízott és mint karbantartásért felelős szervezet - a saját járművek és az általa karbantartott idegen vasútvállalat kezelésében lévő vasúti járművek -, amelyek a karbantartási rendszerébe kerülnek mindig biztonságos üzemi állapotban legyenek.

108 108 ELJÁRÁS Oldal: 58/171 A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerint a tehervagonok karbantartási adatai a Webtool informatikai rendszerben is rögzítésre kerülnek a papíralapú rögzítés mellett. A Webtool rendszerben a megrendelő is folyamatosan nyomon követheti a tehervagonok karbantartási adatait, a járművek előtörténetét. A magánvasutak esetén papír alapon történik a karbantartási információk átadása (munkautalvány, fékmérőlapok stb.). A kapcsolódási pontok minden esetben szerződésben vannak meghatározva. A MÁV-START Zrt-nek a TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodása szerinti karbantartási folyamatokat ezen Eljárás 12. számú melléklete írja le. Az elvégzett munkák minden esetben a MÁV-START Zrt. EAM karbantartási szoftverében is rögzítésre kerülnek. I.7.4.b) karbantartási dokumentáció; A karbantartási dokumentáció alkalmazását, a saját vagonok kivételével, a megrendelőkkel kötött megállapodás tartalmazza. A karbantartási dokumentációkhoz minden esetben a GED számú utasítást (a műszaki dokumentáció készítéséhez, kezeléséhez és nyilvántartásához) alkalmazzuk, melyet ezen Eljárás 5. számú melléklete tartalmazza. I.7.4.c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúttársaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról; A kapcsolatot a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. által kötött Együttműködési Szerződés - továbbiakban Szerződés - szabályozza. A kapcsolat kölcsönös adatszolgáltatáson alapul. I.7.4.d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről; A személyzet szakképzettségét a Humán Szervezet naprakészen nyilvántartja. A járművek járműjavítói felújításának, javításának, valamint a fenntartási műhelyi karbantartásának ellenőrzését - mint központi szervezet a Járműfelügyelet látja el, mely ellenőrzési tevékenységet folytat a járműveken, a fenntartási és javítási munkák végzése közben az érvényben lévő technológiák és műszaki előírások alapján.

109 109 ELJÁRÁS Oldal: 59/171 A fenntartási műhelyek és járműjavítók ellenőrzési tapasztalatait feldolgozza, a szükséges intézkedéseket megteszi. Hálózati szinten szervezi, koordinálja és felügyeli a járművek javítását és karbantartását annak érdekében, hogy ez által a technikai színvonal, ill. technológiai fegyelem növekedjen. Karbantartás-fejlesztés során a karbantartási folyamatokban résztvevők oktatásban részesülnek, mely oktatás az oktatási naplóban kerül dokumentálásra. A felkészültség biztosítása nyomonkövethető. I.7.4.e) információ a vasúttársaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer- teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről; Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, a szerződésben rögzítette időpontban ellenőrizzük, összevetjük (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját, Az elmaradt karbantartásokat rövid határidőn belül pótoljuk, az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltérések általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telephelyekre.) A meghibásodásokat közösen elemezzük a tulajdonossal, szükség esetén az alkatrészek javítási ciklusrendjén, karbantartási technológiáján, anyagminőségén módosítunk, valamint korszerűbb alkatrészek beépítésével biztosítjuk a járművek üzembiztonságának növelését. A tervszerű vizsgálatokat javításkísérő lapon munkafázisonként dokumentáljuk, amelyhez hozzáférést biztosítunk, illetve átadunk a járműtulajdonosnak. A karbantartásért felelős személyek munkaköri leírásuk szerint felelnek a járműveken végrehajtott javítások minőségéért. I.7.4.f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;

110 110 ELJÁRÁS Oldal: 60/171 A járműállomány karbantartásra vonatkozó szerződésben rögzíteni kell a karbantartás irányítási és fejlesztési feladatkört betöltő szervezet(ek) részére történő adatszolgáltatás rendjét (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Az adatszolgáltatási rendszer adattartalmának valódiságát a Társaság által működtetett vállalat- és minőségirányítási rendszerek szavatolják, amelyek kiegészülnek a Társaság által működtetett ellenőrzési folyamattal. A karbantartási és a javítási események, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben (MFG/EAM, Webtool). I.7.4.g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés; A karbantartási tevékenység végső fázisa a jármű üzembe helyezése. Az üzembe helyezést a karbantartási tevékenységet szabályozó megállapodásban rögzített módon kell elvégezni, és arról a meghatározott módon és tartalommal kell adatot szolgáltatni a karbantartás irányítást végző szervezet részére, valamint el kell végezni a karbantartási megállapodásban rögzített dokumentumkezelést is. I.7.4.h) karbantartási megbízások; A közlekedésbiztonságot érintő szerződésekben rögzítve van a teljes karbantartási folyamat (megrendeléstől az átadásig, az elvégzendő feladatok és az ahhoz tartozó felelősség) I.7.4.i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúttársaságoknak/pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk; A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos járműkarbantartási technológiák listáját ezen Eljárás 6. melléklete tartalmazza. I.7.4.j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják: A biztonság magas szinten tartásához nem elegendő a belső összehasonlítás, hanem más vasutak, ezen belül kiemelten a MÁV Zrt. fejlesztéseit és tapasztalatait is tanulmányozzuk. Biztonsági eredményeinket az UIC, a MÁV Zrt, az NKH és a KBSz adatbázisához, illetve más vasutak eredményeihez is viszonyítjuk. A biztonsági összehasonlítás a szükséges teendők jelzőjeként szolgál, melyet esetlegesen további elemzésekkel egészítünk ki. Felelősség: A biztonsági igazgató felelős a biztonsági összehasonlítások előállításáért.

111 111 ELJÁRÁS Oldal: 61/171 A baleseti veszélyre utaló jelek segítségével a szervezeti egységek jelzést kapnak azokról a körülményekről, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolják a biztonságot. Ellentétben a balesetek/események kulcsadataival, a baleseti veszélyre utaló jelek célja, hogy jóval a baleset kialakulása előtt felfedezzük a balesethez vezető veszélyeket, amelyekkel elemezhető a kockázatnövekedés, illetve meghozhatók a megelőző intézkedések. A baleseti veszélyre utaló jelek olyan adatokon alapulnak, amik közvetve vagy közvetlenül kapcsolatosak a biztonsággal. A baleseti veszélyre utaló jelek rögzítésének módját a MÁV-START Zrt. biztonságvédelmi vezetője dolgozza ki, figyelembe véve a MÁV Zrt. adatait és tapasztalatait. Feladatok, felelősség: A szervezeti egységek rögzítik az adatokat, és negyedéves gyakorisággal megküldik azokat a MÁV-START Zrt. biztonsági igazgatójának. A biztonsági igazgató feldolgozza, és statisztikailag elemzi a kulcsadatokat, illetve az adatszolgáltatóval" együtt minden mutatót értelmez. A baleseti veszélyre utaló jelek elemzéséről, illetve a teendő intézkedésekről a biztonsági igazgató évente tájékoztatót készít a vállalatvezetés részére. A vezérigazgató dönt a további teendőkről. I.7.4.i. a szervezet által karbantartott tehervagonok vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani; A meghibásodásokat közösen elemezzük a tulajdonossal, szükség esetén az alkatrészek javítási ciklusrendjén, karbantartási technológiáján, anyagminőségén módosítunk, valamint korszerűbb alkatrészek beépítésével biztosítjuk a járművek üzembiztonságának növelését. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört ellátó szervezetekkel kötött megállapodásokban célszerűen külön mellékletben - ki kell térni a megállapodás tárgyát képező járművek karbantartásához szükséges valamennyi információ átadására, illetve az átadás pontos rendjére (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. Amennyiben a MÁV-START Zrt. rendelkezik a karbantartáshoz szükséges technológiákkal, viszont a megrendelő ezt nem kívánja alkalmazni, abban az esetben megrendelő rendelkezésre bocsájtja a saját technológiáját.

112 112 ELJÁRÁS Oldal: 62/171 A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk, melyhez a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. A tehervagonokat érintő korlátozásokat és különleges üzemi körülményeket a fel és átvételi jegyzőkönyvön tüntetjük fel a megjegyzés rovatban, mely jegyzőkönyv átadásra kerül a megrendelőnek. A Webtool rendszerbe az aláírt jegyzőkönyvek és az előírt dokumentumok szkennelve feltöltésre kerülnek, így az információcsere biztosított. I.7.4.ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok; A Társaság ellenőrzi, hogy a karbantartási tevékenység elvégzéséhez szükséges információk átadása a megállapodásban rögzített módon megtörtént-e, és az a karbantartási tevékenység elvégzéséhez felhasználható-e, minden információt tartalmaz. Hiány, vagy nem megfelelőség esetén azt a karbantartás irányítási feladatkört gyakorló szervezet felé haladéktalanul jelezni kell. Amíg a hiány, vagy a nem megfelelőség fennáll, addig az érintett karbantartási tevékenységet fel kell függeszteni. I.7.4.k) A tanúsító szerv és a vonatkozó fogyasztók (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ/adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni. Valamennyi járműre vonatkozóan a karbantartási, futójavítási adatokat nyilvántartjuk, melyeket a tanúsító szerv vagy a vonatkozó fogyasztók kérésére hozzáférhetővé teszünk. I.8. Dokumentáció az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló strukturált megközelítés. I.8.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében. A biztonsági információk dokumentálása a BIK P Eljárása szerint történik. A dokumentumok aktualizálásáért a kiadásért felelős személyek felelnek.

113 113 ELJÁRÁS Oldal: 63/171 Ha a felülvizsgálat a dokumentum újabb változatának kiadását teszi szükségessé, akkor az erre vonatkozó előírások szerint megtörténik az újabb változat kiadása. Ha a dokumentum nem igényel változtatást, akkor a felülvizsgálatot végző személy a felülvizsgálat tényét a törzspéldány címlapján bejegyzésével dokumentálja. A változásokat minden esetben ugyanazon személyek vizsgálják felül és hagyják jóvá, akik az eredeti átvizsgálást és jóváhagyást végezték. Az ügyiratok kezelése a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint történik. Az érvénytelen, előző változatú dokumentumokat azonosítottan (érvénytelenségét jól láthatóan feltűntetve), elkülönítetten kell tárolni és archiválni, vagy meg kell semmisíteni. A karbantartás, javítás (ideértve a váratlan meghibásodásokat is) teljes folyamata dokumentált és az MFG-EAM szoftverben is nyomon követhető. I.8.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: I.8.2.a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése; A biztonságirányítással kapcsolatos dokumentumkezelést a BIK P Eljárása, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A kiadott hatályos dokumentumok megfelelő tárolásáért a dokumentum használója a felelős. I.8.2.b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése; A dokumentumok módosítása a BIK P Eljárása szerint történik. A változásokat minden esetben ugyanazon személyek vizsgálják felül és hagyják jóvá, akik az eredeti átvizsgálást és jóváhagyást végezték. Az ügyiratok kezelése a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint történik. A MÁV-START Zrt. DMS-Poszeidon (általános ügyviteli és iktatási rendszer) rendszerben kezeli iratait a DMS-Poszeidon Iratkezelési Szabályzata szerint. A hatálytalan, előző változatú dokumentumokat azonosítottan (hatálytalanságát jól láthatóan feltűntetve), elkülönítetten kell tárolni és archiválni, vagy meg kell semmisíteni. A műszaki dokumentációk készítésére a az Utasítás a műszaki dokumentáció készítéséhez, kezeléséhez, nyilvántartásához c. utasítás vonatkozik.

114 114 ELJÁRÁS Oldal: 64/171 I.8.2.c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése. A dokumentumok kezelése a BIK P Eljárása szerint történik. Valamennyi dokumentum megőrzésére a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata vonatkozik. I.9. Szerződéses tevékenységek az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés I.9.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására. A beszerzési folyamataink során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a beszerzett termék vagy szolgáltatás minősége hozzájáruljon cégünk hatékonyságához, gazdaságosságához, illetve a vevői elégedettség fokozásához és a biztonsághoz. A beszerzés és a beszállítás folyamata részben a szolgáltatói feladatkörbe, a Beszerzési feladatokat ellátó szervezethez tartozik. Minden beszerzési tevékenységet bonyolító szervezeti egység gondoskodik a külső vagy a belső vevők igényeinek kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások azonosításáról. Ezen termékek és szolgáltatások szállítóit a Beszállítói jegyzék tartalmazza. A kivételezésre kerülő anyagok, alkatrészek, részegységek, termékek és szolgáltatások felhasználás előtti ellenőrizzük. Amennyiben indokolt, a terméknek vagy szolgáltatásnak a szállító telephelyén történő igazoló ellenőrzésére vonatkozó feltételeket és a termék kibocsátási módját (pl. járműbeszerzések során) szerződéseinkben rögzítjük. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó termékek a Társaságunk MFG/Pro vállalatirányítási rendszer cikktörzsében megjelölésre kerülnek. I.9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében vesszük igénybe az alvállalkozókat és/vagy beszállítókat, a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére: I.9.2.a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek; A megfelelő szállítói kör kialakítását és folyamatos minősítését oly módon végezzük, hogy a Társaság feladatainak teljesítéséhez szükséges különféle anyagok (gépész szak- illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások a szükséges időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre és feleljenek meg az előírt minőségi és biztonsági követelményeknek.

115 115 ELJÁRÁS Oldal: 65/171 A szállítók kiválasztásának és minősítésének folyamatát a BIK C Eljárása írja le. A Főmérnökség a műszaki minősítési eljárások alapján készítetett beszállítói (gyártó/javító) nyilvántartást vezet. I.9.2.b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel. A szállítókat nyilvántartjuk. A szállítók jegyzékében rögzítjük azt is, hogy a szállítók milyen és meddig érvényes tanúsítvánnyal rendelkeznek. Az alvállalkozóknál helyszíni auditon is vizsgáljuk az irányítási rendszerük megfelelőségét. A műszaki minősített szállítók esetén tanúsítványt állítunk ki. A Tanúsítvány kiállítását a Főmérnökség/átvétel szervezet végzi. Aláírója a Járműmenedzsment vezetője, ellenjegyzi az Integrált Irányítási vezető. A tanúsított szállítókat, alvállalkozókat az ÁME nyilvántartja. I.9.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük. A BIK C Eljárása írja le azokat a követelményeket, amelyeknek a vállalkozóknak és beszállítóknak meg kell felelnie. A Főmérnökség a műszaki minősítési eljárások alapján készítetett beszállítói (gyártó/javító) nyilvántartást vezet. I.9.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak nyomon követésére, hogy a beszállítók és/vagy vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak. A BIK C Eljárása tartalmazza a szállítók kiválasztásának folyamatát. A követelményeket megküldjük a szállítóknak kérdőív formájában, melyet kitöltést követően aláírással küldenek vissza. I.9.5. Amennyiben a vállalkozó vagy beszállító karbantartási/irányítási rendszere tanúsítással rendelkezik, a 3. pontban ismertetett ellenőrzési eljárás korlátozható a 3.1 pont b) pontjában említett szerződéses műveleti eljárások eredményeire. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó különféle anyagok (gépész szak-, illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szerződéskötési eljárások során elsődlegesen a szállító műszaki minősítési besorolását vesszük alapul.

116 116 ELJÁRÁS Oldal: 66/171 Egyes esetekben, amikor a helyszíni műszaki minősítés elvégzése a Társaság számára gazdaságilag előnytelen, akkor a gyártó részére a minősítés tárgyát képező termékkörre IRIS rendszerű, vagy a nagy vasúttársaságok által kiállított és érvényes megfelelőségi tanúsítvány elfogadható, amennyiben a tanúsítványon feltüntetett annak érvényességi területe. Ennek elfogadásáról a Főmérnökség jogosult dönteni. Ebben az esetben az idegen vasút által kiállított tanúsítvány érvényességi köre és időtartama az irányadó. I.9.6. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelveket világosan meghatározzuk, ismertetjük és elosztjuk: I.9.6.a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok; A műszaki minősítési eljárást a következő esetekben kell alkalmazunk: - olyan termékek szállítására vonatkozó új szállítói szerződés megkötése esetén, amelyek az MFG/Pro nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint csak műszaki minősített szállítótól származhatnak, - a műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termékek szállítására kiírt pályázatokban (beszerzési eljárás jóváhagyott dokumentációja) rögzíteni kell, hogy a pályázati részvétel érvényességének feltétele a MÁV-START Zrt. által lefolytatott műszaki minősítés és a meghatározott minősítési kategóriába sorolás megléte, - bármely nem műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termék esetén, ha a termék bármely lényeges paramétere eltér az ugyanezen gyártótól származó műszaki minősített termékétől, a helyettesítő termék alkalmazhatóságára, - műszaki minősített gyártó gyártási eljárásában bekövetkező bármely változtatás esetén, - a műszaki minősített gyártó alvállalkozójának megváltozása esetén, a gyártó által tett kötelező bejelentés alapján. A műszaki minősítési szakasznak a végén a csoport vezetőjének az eljárási folyamat lépései szerinti részletes értékelést kell készítenie. A minősítési eljárás értékeléséhez csatolni szükséges olyan dokumentumokat, amelyek biztosítékot adnak arra, hogy a vizsgálatok eredménye kielégíti a követelményeket.

117 117 ELJÁRÁS Oldal: 67/171 I.9.6.b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek; Szerződésben rögzítjük a fontos információk átadásával kapcsolatos kötelezettségeket. I.9.6.c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége. A biztonsággal kapcsolatos követelményeket (pl. minőségi bizonyítványok) szerződésben rögzítjük. A biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetőek. II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok. A MÁV-START Zrt. megbízható karbantartás-fejlesztési feladatokkal. Így felelőssé tehető a karbantartási dokumentáció kezeléséért, beleértve a tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló konfiguráció-menedzsmentet is. A Megrendelő irányítási, felügyeleti és koordinációs rendszeréhez igazodva a MÁV-START Zrt. részben vagy egészében végezheti a 445/2011 EU rendelet karbantartási feladatok ellátását, így a Társaság biztosíthatja a tehervagonok biztonságos állapotát a vasúthálózaton, de elsődlegesen a karbantartás végrehajtásának feladatát látja el, amely keretében végzi a tehervagonok vagy egyes szerkezeti részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentációk kiállítását is. A MÁV-START Zrt. a karbantartáshoz szükséges technológiai utasítások, a gyári előírások, szabványok, és az elmúlt évtizedekben szerzett szakmai tapasztalatok, valamint az üzemeltetés során szerzett információk, ezek elemzése alapján folyamatosan fejleszti a karbantartási rendszerét. A FŐMÉRNÖKSÉG erre szakosodott szervezeti egység, ahol szakképzett, szakértelemmel, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező műszaki gárda folyamatosan ellátja a karbantartás fejlesztési feladatokat. A biztonságot befolyásoló tevékenységet minden esetben külön minősítik, a karbantartási adatlapokat folyamatosan fejlesztik. A MÁV-START Zrt. dokumentációs rendszerének felépítését az alábbi ábra szemlélteti:

118 118 ELJÁRÁS Oldal: 68/171 II.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására. A járműkarbantartás és - javítás során felismert nemmegfelelőség észlelésekor, vagy kétes esetben a munkát végző munkavállalónak a műveletet abba kell hagynia. Erről tájékoztatnia kell a csoportvezetőt, művezetőt, aki a felülvizsgálat iránt intézkedik. Nincs szükség ezen értesítésre, ha a nemmegfelelőséget a folyamatban előírt ellenőrzés során tárják fel. Ezesetben az ellenőrzésre kijelölt munkavállaló intézkedik a nemmegfelelő állapot megszűntetésére, miközben értesíti a terület művezetőjét. Az észlelt nemmegfelelőség okát meg kell keresni. A nemmegfelelőségről és az okokról feljegyzést kell készíteni, amelyben a megszűntetésre és a megelőzésre hozott intézkedéseket is szerepeltetni kell. A Járműfelügyelet munkavállalója szúrópróbaszerűen a karbantartási, vagy javítási folyamatok közben és végén is ellenőrzést végez, aki a felismert nemmegfelelőség észlelésekor a fent leírtakon túl köteles tájékoztatni a vezetőmérnököt, vagy az illetékes terület vezetőjét. A Járműfelügyelet munkavállalója az ellenőrzésen szerzett tapasztalatokról írásos feljegyzést is köteles készíteni (pl.: felügyeleti könyvbe történő bejegyzéssel), melyben további helyesbítő/megelőző tevékenységre kötelezheti a területi vezetőt.

119 119 ELJÁRÁS Oldal: 69/171 Amennyiben a csoportvezető, reszortos fedez fel hibát, azt munkautalványon, illetve tervezett karbantartás során a vizsgálatkísérő lapon feljegyzi a nemmegfelelőség kijavítása érdekében. A hiba okok alapján a vezető szolgálati úton köteles intézkedni a nemmegfelelőség megszűntetéséről. A munka befejezése után végzett átadás, vagy próba során a nemmegfelelőnek ítélt és javított egység hibátlan működését ellenőrizni kell. Amennyiben a műszaki, technológiai döntés nem minősíti selejtnek az alkatrészt vagy szerelési egységet, akkor az alkatrészt javításra váróként kell megjelölni. A javítás és próba után beépíthető státuszt kap, és felhasználható a járműkarbantartás, vagy javítás során. Amennyiben a vizsgált egység, vagy alkatrész nem javítható, selejt minősítést kap, a művezető intézkedik a selejt biztonságos elkülönítéséről, az alkatrész, fődarab státuszának megjelöléséről. Az alkatrész válogatás, - javítás során selejtnek minősített termékek, alkatrészek megjelölten, elkülönítve a műhely megfelelő tárolóhelyére kerülnek. A MÁV-START Zrt. kockázatkezelési utasítása tartalmazza a meghibásodási kódokat, melyekkel műszaki meghibásodások alkalmával azonosítjuk az eseményt, az elemzés és kockázatértékelés támogatására a megelőzésért. II.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az alapvető átjárhatósági követelményeknek beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is való megfelelés biztosítására, a következők révén: II.2.a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása; A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerének része a rendelkezésre álló szabványok, műszaki dokumentációk, utasítások. Valamennyi karbantartás esetében a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő technológiákat alkalmazunk. A főbb TSI-ket, azaz ÁME-k jegyzékét a BIK K Eljárása tartalmazza. A MÁV-START Zrt. intranetes belső honlapján megtalálhatók és hozzáférhetők a következő dokumentumok: - Vezérigazgatói Utasítások, - MÁV Zrt. szakmai Utasítások, - MÁV-START Zrt. törzs szabványtára (mintegy 4700 db szabvány),

120 120 ELJÁRÁS Oldal: 70/171 = UIC döntvények, = Nemzetközi szabványok, - MÁV Szabványügyi Központ dokumentációit, = MÁV Dokumentációs Központ Könyvtár dokumentációi = MSzT Szabványközpont szükséges dokumentációi - MÁV-START Zrt. saját Műszaki dokumentációs gyűjteménye (mintegy 1100 db) A munkavállalók a fenti szabványok, rendeletek, Utasítások alapján végzik karbantartási tevékenységüket. Minden általunk üzemeletetett, és javított járműre vonatkozóan rendelkezünk a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jármű karbantartási technológiai Utasításokkal. A karbantartott járművek megfelelnek a: - TSI által előírt állapotnak, - a nemzeti biztonsági szabályoknak, - a hatósági előírásoknak, - a szabványokban előírt követelményeknek, - a működési és karbantartási előírásoknak A követelmények érvényesülését folyamatosan ellenőrizzük, felügyeljük. Nemmegfelelőségek esetén helyesbítő és megelőző tevékenységet végzünk. II.2.b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése; HU L 122/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A járművek műszaki állapotát folyamatosan figyelemmel kísérjük, szükség esetén a karbantartási előírások módosítására vagy egyes alkatrészek anyag-típus cseréjére, valamint a biztonságot, gazdaságosságot elősegítő változtatásokra is teszünk javaslatokat, amelyek részleteit a Társaságunknál működtetett Főmérnökség szervezete dolgoz ki részletesen.

121 121 ELJÁRÁS Oldal: 71/171 Az idegen járművek vonatkozásában az éves karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. Vezetői ellenőrzéseken, belső auditokon és független belső ellenőrzéseken ellenőrizzük a járműre vonatkozó teljes dokumentáció megfelelőségét. II.2.c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a 2008/57/EK irányelv és a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően; A járműre vonatkozó műszaki dokumentációban feltüntetett kritikus alkatrészek helyettesítése csak a járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet előzetes hozzájárulásával, a karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet előzetes kockázatértékelés után, e szervezet jóváhagyása és felügyelete mellett történhet. II.2.d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására; A MÁV-START Zrt. kockázatkezelését a BIK A Eljárása írja le. Bármely nem műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termék esetén, ha a termék bármely lényeges paramétere eltér az ugyanezen gyártótól származó műszaki minősített termékétől, a helyettesítő termék alkalmazhatóságára műszaki minősítési eljárást végzünk. II.2.e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése. A jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi változásra kiterjesszük a kockázatértékelést. A Főmérnökség végzi a karbantartási és járműjavítási technológiák kidolgozását, valamint a konstrukciós módosítások és fejlesztések megvalósításának szakértői irányítását a vasútbiztonsági, a minőségi és költséghatékony munkavégzés érdekében. A vezetőknek, a munkaköri leírásban van meghatározva a feladata, felelőssége, hatásköre. II.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.

122 122 ELJÁRÁS Oldal: 72/171 A MÁV-START Zrt. gépészeti berendezésinek jegyzékét ezen Eljárás 7. számú melléklete tartalmazza. Az infrastruktúra értelemszerűen tartalmazza a) az épületeket, a munkahelyet és a hozzá tartozó feltételeket, b) a folyamatok eszközeit, valamint c) az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat (pl. szállítást, kommunikációs eszközöket, valamint az informatikai rendszereket. A MÁV-START Zrt. rendelkezik a hatósági rendeletekben, illetve szakmailag előírt infrastrukturális feltételekkel, amit a rendszeres szakhatósági vizsgálatok alapján kibocsátott működési engedélyek igazolnak. A stratégiai célok meghatározásakor alapvető feladatnak tekintjük a működőképesség fenntartását és a vevői elégedettségre fontos hatást gyakoroló infrastrukturális feltételek folyamatos javítását. A gépek, berendezések állapotának folyamatos felügyeletét, karbantartását ellátjuk a következők szerint: TMK-ba bevont berendezésnek kell tekinteni minden üzemképes és használatban lévő gépet, berendezést. A TMK-ból kivont berendezés kivonásának tényét, illetve a kivonás okát (pl. átmeneti vagy végleges leállítás, selejtezés, stb.), az üzemeltető írásbeli tájékoztatása alapján, a karbantartás nyilvántartásáért felelős személynek a gépelhelyezés nyilvántartó füzetbe kézírással rögzítenie kell (pl. üzemen kívül (ÜK) bejegyzéssel), illetve az üzemen kívül helyezés alkalmával készült munkalapon kell az Infrastruktúra helyi koordinátorának és a munkavédelmi vezetőnek aláírnia. Új beszerzésű gépet, berendezést (a műszaki átadást és - veszélyes gépek esetén - a munkavédelmi üzembe helyezést követően) a karbantartás nyilvántartásáért felelős személynek a karbantartási (TMK) tervbe azonnal be kell vonnia. Az alkalmazandó ciklusrendet, műszakszámot, ciklustartamot a tervdokumentáció, a gyári gépkönyv, ezek hiányában a vonatkozó jogszabályok, és szabványok alapján kell megállapítani. - Nyilvántartás A gépek, gépi berendezések nyilvántartását a JBK és a VJT végzi, a saját területére vonatkozóan. A gépeket, gépi berendezéseket, eszközöket egyedi nyilvántartó számmal kell ellátni.

123 123 ELJÁRÁS Oldal: 73/171 Az egyedi nyilvántartó szám a karbantartás területén a következők szerint képezendő: 1. és 2. hely: a szolgálati hely E 12 sz. utasítás szerinti hívójele 3. és 4. hely: AS 5., 6., 7. és 8. hely: egy 4 jegyű szám (0001-től indulva, folyamatosan számozva) (pl.: Db AS-0001, Ud AS-0001, stb.). A nyilvántartási számot a Gépnyilvántartás rendelet útmutatása szerint, a rendelet mellékletét képező Gépnyilvántartási könyv - emelőgépeknél Emelőgép nyilvántartó lap - azonosítási sorszám rovatába kell beírni, ill. maradandó módon (pl. felragasztott címkével) a nyilvántartásba vett gépen elhelyezni. A gépeken a TMK nyilvántartó számok (eszközszámok) párhuzamos elhelyezése is alkalmazható, amelyeket az MFG Pro vállalatirányítási rendszer tárgyi eszköz modulja tartalmaz. A szolgálati helyeken, a gépek és gépi berendezések karbantartásáért, javításáért (nyilvántartásokba való előjegyzéséért, vizsgálatok tervezéséért és megtartásáért) az írásban megbízott munkavállalók a felelősek. - Tervezés Az MÁV-START Zrt. Működés támogatás szervezete az éves felújítási tervben meghatározza a felújításra kerülő gépek, berendezések körét. Tervkészítés előtt a szolgálati helyekről bekérik az felújításra javasolt gépek, berendezések listáját. A szolgálati helyeken, a hatáskörébe tartozó gépészeti berendezések karbantartás tervezését (a TMK-tervet) a JBK, VJT ezzel megbízott munkavállalója az emelőgép ügyintézővel közösen készíti el. A TMK nyilvántartásnak, tartalmaznia kell: - a veszélyes gépek, berendezések (pl. emelőgép, faipari gép stb.) időszakos biztonsági felülvizsgálatainak lejárati időpontjait, - az egyéb berendezések következő időszakos felülvizsgálatainak (pl. hegesztő berendezés, stb.) időpontjait is. Erre a célra, számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Tervezéskor a felhasználókkal egyeztetni kell a műszaki állapotot (pl. szerkezeti vizsgálat eredménye) és a kihasználtságot (pl. egyműszakos munkarendnél kisebb az elhasználódás), mert a gép műszaki állapotától függően, takarékossági okból, a MÁVSZ-2204 szabvány szerint megadott ciklustartam, az általános javítás (felújítás) mellőzésével újra kezdhető. A TMK tervben szereplő eszközök, berendezések vizsgálati tervét minden év január 1-jére kell elkészíteni. A TMK tervet évente a JBK, VJT vezetője vagy megbízottja hagyja jóvá.

124 124 ELJÁRÁS Oldal: 74/171 - Karbantartások, vizsgálatok elvégzése A gépek, berendezések felújításakor, az éves jóváhagyott MÁV-START Zrt. Üzleti Terv alapján, a Működés Támogatás saját szervezete, a JBK, VJT megbízott munkavállalójának bevonásával intézi a felújítást. A JBK, VJT TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállalója elkészíti a gépészeti berendezések karbantartási tervét havi bontásban, és ennek alapján a JBK, VJT általános karbantartó szakmunkásaival elvégezteti a berendezések vizsgálatát. A szerszámgépek pontossági vizsgálatát a JBK-k területén csak külön rendelkezés alapján, a VJT-ken a kijelölt gyártó berendezéseken kell elvégezni. Átalakítás, felújítás után a pontossági vizsgálatot a MEO - a MÁVSZ 2204 előírásai szerint a mindenkori termelési igényekhez igazodóan -, a TMK lakatossal, egyes gépeknél (pl. esztergapadnál) a gép kezelője segítségével végzi el. A méréseket kizárólag kalibrált, ill. hitelesített mérőeszközökkel szabad végezni. A pontossági vizsgálati jegyzőkönyvet a gépkarbantartási dokumentációk közé kell helyezni, és azt a berendezés, gép teljes élettartama alatt, de legalább 10 évig meg kell őrizni a karbantartó üzemegységben, amiért a TMK adminisztrátor a felelős. A veszélyes gépek, berendezések ún. időszakos biztonsági felülvizsgálatait - az MVSZ rendelkezéseinek megfelelően - az EBK munkavédelmi szakértői végzik (vagy külső vállalkozással végeztetik) a berendezés üzemeltetőjének, és karbantartójának egyidejű értesítésével. A felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni (készíttetni). A vizsgálatok érvényességének lejárati határidejéről a karbantartással megbízott munkavállalót értesíteni kell, hogy saját nyilvántartásába is előjegyezhesse. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközökről az Infrastruktúra helyi koordinátornak a vizsgálat esedékességét, illetve elvégzését tartalmazó MVSZ szerinti nyilvántartó lapot kell kiállítania, és azt a telephelyi Működéstámogatás vezető részére át kell adnia, aki azt köteles folyamatosan vezetni. A jegyzőkönyvet, az MVSZ szerinti nyilvántartó lapot az üzemeltetési dokumentációk között kell tárolni. Az egyéb időszakos felülvizsgálatok elvégzését a JBK, VJT TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállalója végezteti el az irányítása alá tartozó általános karbantartó szakmunkásokkal. A berendezések vizsgálatait, ill. karbantartását személyi vagy tárgyi feltételek hiányában külső vállalkozással kell elvégeztetni. A karbantartás során elvégzendő vizsgálatok, javítások terjedelmét, és a figyelembe veendő műszaki adatokat jogszabályok szabványok és MÁV belső rendeletek, ezek hiányában gépkönyvek írják elő.

125 125 ELJÁRÁS Oldal: 75/171 A gépek, berendezések váratlan meghibásodásait a kezelő azonnal köteles jelenteni a csoportvezetőjének vagy művezetőjének, emelőgép esetén a rendkívüli esemény bekövetkeztekor az emelőgép ügyintézőnek is. Üzemnaplóval rendelkező gép esetén a kezelő a hibajelenséget ezzel egy időben az üzemnaplóba is köteles bejegyezni és aláírni. A váratlan meghibásodás okát a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállaló soron kívüli vizsgálattal feltárja, és a javítást elvégzi, (tárgyi vagy személyi feltételek hiányában külső vállalkozással elvégezteti), majd üzempróbával győződik meg a hibátlan működésről. A tartós meghibásodásból származó gépállást, a műszaki állapot romlása miatt előálló felújítási igényeket a karbantartó egység vezetője, a JBK, VJT vezető jóváhagyásával, köteles az Infrastruktúra részére jelenteni. A felújítási javaslatokat, az MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, vagy feljogosított helyettese hagyja jóvá. Gépi berendezés esetén az előírásszerű üzemen kívül helyezésről gondoskodni kell (feszültségmentesítés, indítás gátló reteszelés, figyelmeztető tábla kihelyezése, a karbantartási munkalapon az üzemen kívül helyezés írásbeli rögzítése). Hibás vagy használhatatlan, rossz állapotú hordozható munkaeszköz a munkahelyen nem maradhat, azokat a vizsgálattal egy időben el kell távolítani (javításra vagy selejtezésre le kell adni). - Munkavédelmi üzembe helyezés A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése, újraindítása során a mindenkor hatályos munkavédelmi törvény, az MVSZ szerint kell eljárni (munkavédelmi üzembe helyezés). Az EBK képviselője által elkészített, jó eredményű Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálati szakvélemény, és az egyéb szükséges dokumentációk birtokában a JBK, VJT megbízott munkavállalója mellékeli, majd az üzemeltető szolgálati hely vezetője (Mvt. 21. (1)) aláírásával az MVSZ szerint előírt példányban az érdekelteknek kimutathatóan megküldi a Munkavédelmi üzembe helyezési használatba vételi engedély -t. Azon gépeket, berendezéseket, amelyeken áttelepítést, átalakítást, felújítást, vagy teljes szétszereléssel együtt járó javítási folyamatot végeztek, újraindítási eljárásnak kell alávetni. Ez - a mindenkor hatályos munkavédelmi törvény és a végrehajtására rendelkező kormányrendelet szerint meghatározott - ún. veszélyes gépek esetén megegyezik az előző bekezdésben leírtakkal. Egyéb esetekben - nem veszélyes gépek - a munkavédelmi üzembe helyezési eljárás ugyan nem szükséges, de a telepítés során, a berendezés telepítési távolságaira, érintésvédelmi előírásaira, egyéb munkavédelmi előírásaira (pl. védőburkolatok) vonatkozó utasításokat be kell tartani, a gépet az üzemeltető művezető, a munkalap aláírásával veszi át üzemeltetésre.

126 126 ELJÁRÁS Oldal: 76/171 - A vizsgálatok nyilvántartása Az általános javítás, felújítás elvégzése után, az Infrastruktúra, a javítást végző szervezettől (külső vállalkozástól) műszaki átadás-átvételi eljárás keretében átveszi a felújított gépet, berendezést. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A javítást lebonyolító Infrastruktúra, az üzemeltető szolgálati helynek átadja a felújított gép, gépi berendezés összes okmányát (a gépkönyvet, a kivitelezési rajzokat - elektromos és gépészeti rajzokat is, - a megfelelőségi tanúsításokat, a pontossági vizsgálati jegyzőkönyvet, a biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyvet, stb.). A TMK-nak a saját hatáskörben elvégzett vizsgálatokról munkautalványt (munkalapot) kell kiállítania. Külső vállalkozó foglalkoztatása esetén ehhez hasonlóan, munkautalványt (munkalapot), felújítás után műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni. A gépek, gépi berendezések vizsgálatát, karbantartását folyamatosan rögzíteni kell a TMK-terv, vagy a Szerszámgépek TMK-terve című karbantartási naplóban, a kiadott TMK terv-tény dátumainak a terv rovatok alá eső bejegyzésével. A vizsgálatok és karbantartások után a munkalap rovatainak értelemszerű kitöltésével az üzemeltető (vagy megbízottja) veszi át a berendezést. Ahol elő van írva (pl. emelőgépeknél), a vizsgálatokat és karbantartásokat jegyzőkönyv felvételével kell zárni, melyben rögzíteni kell a vizsgálat nemét, a karbantartási szintet, az alkalmazott mérések és próbák eredményét, valamint a minősítést (megfelelt, nem felelt meg). Az emelőgép vizsgálatáról, karbantartásáról felvett jegyzőkönyvet a Darukönyv, emelővillás targonca esetén a Törzslap megfelelő rovatában, a jegyzőkönyv nyilvántartási szám alapján kell előjegyezni és a Darukönyvhöz (Törzslaphoz) csatolni, melyet az emelőgép ügyintéző megőrizni tartozik. A jegyzőkönyvek nyilvántartási számát, tárgyát az emelőgép ügyintéző tartja nyilván egy erre megfelelő könyvben. A minőségirányítási rendszerbe bevont egyéb gépi berendezések karbantartásáról készült munkalapokat, a Gépnyilvántartási lap kapcsolódó okmányok, jegyzőkönyvek előjegyzése c. rovatába kell bejegyezni, és a gyűjtőtasakban kell elhelyezni. A veszélyes berendezések időszakos biztonsági vizsgálatai, a villamos berendezések érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatai, munkavédelmi minősítő bizonyítványok jegyzőkönyveit, a munkavédelmi üzembe helyezési engedélyeket - a mindenkor hatályos MVSZ és HF szerint - több példányban kell elkészíteni és szétosztani. Egy-egy másolati példányát, központilag a megbízott munkavállalók gyűjtik (emelőgép esetében az emelőgép ügyintéző is), és vezetnek róluk nyilvántartást. Az eredeti példányokat az üzemeltető képviselőjénél kell megőrizni.

127 127 ELJÁRÁS Oldal: 77/171 A váratlan meghibásodást a TMK naplóban zöld irónnal írt kis f -betűvel (elegendő hely esetén futójav. beírással) kell jelölni, és a soron következő tervezésnél a szükséges intézkedéseket meg kell tenni a karbantartásra. A felújítás elvégzését a TMK naplóba vörös irónnal kell bejegyezni. - Kezelési és karbantartási utasítások A gyári kezelési és karbantartási utasítások, felhasználásával, a helyi adottságok figyelembe vételével rövid, lényegre törő, munkavédelmi szempontokat tartalmazó Kezelési utasítás -t kell készíteni, amelyet laminálva, esetleg keretezve - a gép mellett, mobil gép esetén pedig a gép kijelölt tároló helyén kell kifüggeszteni. Nem szükséges kezelési utasítást készíteni a mindenkor hatályos MVSZ-ben meghatározott esetekben. A kezelési utasításnak, tartalmaznia kell: - a kezelői jogosultságot, - az üzemeltetés közben szükséges segédeszközöket, anyagokat, - az üzemeltetés közben előforduló veszélyes és ártalmas tényezőket, - a használandó egyéni védőfelszereléseket, - felhívást a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartására, - a teendőt veszély (munka közben bekövetkező meghibásodás) esetén. A kezelési utasítások elkészítéséért a megbízott munkavállalók, nyilvántartásáért a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállaló, kifüggesztéséért, és szükség szerint pótlásáért az üzemeltető műhely/szolgálati hely vezetője a felelős. Az elkészített kezelési utasításokat az EBK Területi munkabiztonsági szakelőadója, - emelőgép esetén az emelőgép ügyintéző is - véleményezi, és a véleményezést követően a JBK, VJT vezetője hagyja jóvá (írja alá). A géphez mellékelt gyári kezelési, karbantartási utasítást (mely rendszerint a gépkönyvben található), a karbantartási nyilvántartások között kell megőrizni. A kezelési és a karbantartási utasításokból egy eredeti (vagy azzal megegyező másolati) példányt a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállalónál központi nyilvántartásban kell megőrizni. A nyilvántartást a TMK feladatok ellátásával megbízott munkavállaló vezeti, mely nyilvántartásból azonosítható a vonatkozó berendezés, az utasítás készítője, a hatályba lépés időpontja, és érvényessége, a munkavédelmi, és a szakmai jóváhagyó. Műszakkezdés, vagy használatba vétel előtt a kinevezett és megbízott kezelő(k) köteles(ek) a kezelési utasításban előírt vizsgálatot megtartani, és a napi karbantartást elvégezni az utasításban (gépkönyvben) előírtak szerint. A vizsgálatot és az ápolást üresjárati próbával kell zárni.

128 128 ELJÁRÁS Oldal: 78/171 A műszakos vizsgálat megállapítását az üzemnaplóval rendelkező gép esetén a naplóban (emelőgép naplóban) kell rögzíteni. A szolgáltatás teljesítésébe bevont külső partnereinktől is elvárjuk, hogy a tevékenységekhez bizonyítottan alkalmas eszközöket és berendezéseket, megfelelő minőségben és mennyiségben alkalmazzanak. Informatikai rendszerek A BIK P Eljárásában leírtak szerint. Ezen rendszerek karbantartásáért, validálási folyamataiért a MÁV-START Zrt. Informatikai szervezete felel. Az infrastrukturális adottságokat a felső vezetés a vezetőségi átvizsgálások alkalmával rendszeresen értékeli. II.4. A tehervagonok üzembe állítása során a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: II.4.a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről; A járművek üzembehelyezési engedélyének a megszerzéséért ta jármű üzembentartójának az SzMSzében meghatározott szervezete a felelős. Az engedély feltétele karbantartási dokumentáció rendelkezésre bocsájtása. A karbantartási dokumentáció ellenőrzése és felülvizsgálata a karbantartásfejlesztési feladatot ellátó szervezet feladata. A MÁV-START Zrt.-nél tanúsított, működő Integrált Irányítási Rendszer van. A jelen BIK és MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata utasításai tartalmazzák a dokumentumkezelés előírásait, követelményeit. A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV Zrt. által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. Az Utasítások részletesen tartalmazzák: a szét és összeszerelési utasításokat, a cserélhető alkatrészek szereléséhez szükséges rajzokat,

129 129 ELJÁRÁS Oldal: 79/171 a karbantartási kritériumokat, az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, ezek határértékeit a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat, a személyi biztonság érdekében a munkavédelmi szabályokat, a védőfelszerelések használatát, karbantartási műveletek utáni ismételt üzembe helyezés előtt elvégzendő szükséges vizsgálatokat és eljárásokat. II.4.b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is; A gyártói dokumentáció, típus- és üzembe helyezési engedély alapján készül el a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP. (a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP mintát ezen Eljárás 8. melléklete tartalmazza. A saját tulajdonunkba tartozó járművek üzemképességét, futásteljesítményét, fogyasztását az üzemeltető szervezeti egység folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, (31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP) intézkedik a hiányosságok felszámolására. A tapasztalatok alapján javaslatot tesznek szerkezeti, technológiai átalakításra, módosításra. Általános alapelv és cél, hogy minden jármű a karbantartási ciklusnak megfelelően kerüljön csak a karbantartó műhelybe, és ott a vizsgálatok, javítások, korszerűsítések, a MÁV Utasítások, továbbá a vonatkozó rendeletek szabványok, technológiai utasítások és előírások betartásával úgy kell elvégezni, hogy a jármű a vizsgálati ciklusnak megfelelően a következő vizsgálatig biztonsággal üzemeltethető legyen. Minden sérült jármű javítását, ezt követően a vasútbiztonsági ellenőrzéseket dokumentáljuk, amelyet a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP is tartalmaz. II.4.c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása. A járműállomány-karbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet feladata az első 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP megfelelő végrehajtásának biztosítása. A MÁV-START Zrt. karbantartás, javítás folyamatát Eljárási Utasítás írja le.

130 130 ELJÁRÁS Oldal: 80/171 II.5. A karbantartási naplónak a tehervagon teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: II.5.a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése: II.5.a.i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a tehervagon biztonsági integritását; A MÁV GÉPÉSZET Zrt. karbantartási tevékenységének támogatása, tervezési, követési és kontrolling funkciók megvalósításához az MFG/PRO karbantartási modulja szolgál. A kialakított rendszerben az MFG/PRO és az EAM egyes elemei egységes egészként, egy integrált rendszerben látják el a modellben meghatározott funkcionalitást. Az EAM a járművek nyilvántartására, időszakos megelőző karbantartásainak illetve eseti (futó)javításainak támogatására szolgál. II.5.a.ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke; A Bizottság 2006/861/EK Határozatával összhangban a karbantartási naplót a járműállománykarbantartásirányítási feladatokat ellátó szervezet kezeli. A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. II.5.a.iii. az eredményesen elvégzett karbantartás; A karbantartási feladatokat a Területi Járműbiztosítási Központokban (JBK) és a Vasúti Járműjavítási Telephelyen végzik. A karbantartási és a javítási eseményeket, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben. A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását.

131 131 ELJÁRÁS Oldal: 81/171 II.5.b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével; A Bizottság 2006/861/EK Határozatával összhangban a korszerűsítések szükségességének meghatározását a járműállomány-karbantartásirányítási, karbantartás-fejlesztési feladatokat ellátó szervezet végzi. A Főmérnökség végzi a karbantartási és járműjavítási technológiák kidolgozását, valamint a konstrukciós módosítások és fejlesztések megvalósításának szakértői irányítását a vasútbiztonsági, a minőségi és költséghatékony munkavégzés érdekében. II.5.c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében; A karbantartási műveleteket a technológiai utasítások tartalmazzák. A műszaki dokumentációk készítésére, kezelésére (változások, jóváhagyás stb.) a GED számú utasítás vonatkozik (BIK 5. számú melléklete). A megrendelők által átadott műszaki dokumentumokat, nyilvántartásba vesszük, honosítjuk. Ebben az esetben a szükséges módosításokat a megrendelő adja át részünkre. A MÁV-START Zrt. által készített technológiai utasításokban a kockázatértékelés eredményét is figyelembe vesszük, szükség esetén a GED számú utasítás szerint elvégezzük a módosításokat. A módosítások végrehajtását a GED számú utasítás szabályozza. A technológiai utasításokat nyilvántartjuk a Társaság Intranetjén. A változások az Intraneten hozzáférhető nyilvántartó rendszerben nyomon követhetőek. A papír alapú műszaki dokumentumokat munkaköri leírásban megbízott munkatársak felügyelik, akik átvezetik a szükséges módosításokat. Dokumentum módosító javaslat adását az IEU02 számú Eljárási Utasítás tartalmazza. II.5.d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása. Változások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében ellenőrzéseket végzünk. A karbantartás megfelelőségét a Járműfelügyelet és a Járműbiztosítás és termeléskoordináció ellenőrzi. A belső auditokon, vezetői ellenőrzéseken és független belső ellenőrzéseken kiemelten ellenőrizzük a változások megfelelő végrehajtását.

132 132 ELJÁRÁS Oldal: 82/171 II.6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. A MÁV-START Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatában meg vannak határozva az egyes szervezetek feladatai, felelőssége és hatásköre. II.6.a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése; A műszaki dokumentumok készítésére és kezelésére a GED számú utasítás vonatkozik. A technológiai utasítások alkalmazása a megrendelővel kötött megállapodás alapján történik. Az esetleges helyettesítéshez a tehervagon tulajdonosának, üzembentartójának hozzájárulása szükséges. II.6.b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek; Egy jóváhagyott dokumentáció módosítása gyakorlatilag megegyezik az új terv készítésével, a tervezés ellenőrzésének lépéseit mindegyik esetben teljes körűen alkalmazni kell. A módosítások gyakorlati kivitelezése a GED számú Utasítás műszaki dokumentáció készítéséhez, kezeléséhez, nyilvántartásához és a GED számú Utasítás rajzdokumentáció készítéséhez, nyilvántartásához, kezeléséhez utasítások szerint kell történjen. A módosított dokumentációt a témafelelős sokszorosítatja és az elosztási lista szerint eljutatja az érintetteknek. A felhasználó szervezet kötelessége és felelőssége a területén lévő nem hatályos dokumentáció összegyűjtése és hatálytalanítása. II.6.c) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást), fékrendszerek, kerékpárok és vonókészülék, roncsolásmentes vizsgálati módszerek és karbantartási tevékenységek a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében.

133 133 ELJÁRÁS Oldal: 83/171 - Oldható kötések: A MÁV-START Zrt. által a vasúti járművek karbantartásánál alkalmazott oldható kötések a következők: Szabványos hatlapfejű csavarkötés rugós alátéttel, előírt nyomatékra meghúzással Hatlapú koronásanyás, csavarkötés sasszegbiztosítással, előírt nyomatékra meghúzással Biztosítógyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Önbiztosító gyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötést az adott járműre vonatkozó technológiai utasításban meghatározottak alapján hozzuk létre. A járművek szerelésére vonatkozó utasítás része, hogy a csavarkötést be kell méretezni a kötésben előforduló terhelésre, és ennek megfelelően kell kiválasztani a csavarkötéshez az alkotókat. A csavarkötés csavarból, anyából és alátétből állhat. Az alátétet az anya és a felület közé behelyezni. Ha a csavarkötést elfordulás ellen biztosítani kell, akkor sasszeget használunk. Ezért pl. a vasúti járművek nagy terhelésű ütközőinek biztosításához a koronásanyás sasszeges megoldást alkalmazzuk. Műanyagbázisú csavarkötés nagy igénybevételű helyekre: Műanyagbázisú egykomponensű rögzítő termékek, melyek teljesen kitöltik a csavarmenetek közötti hézagot. Levegőtől elzárva és fémmel érintkezve nagy mechanikai terhelhetőség, kiváló kémiai ellenálló képességű műanyaggá szilárdulnak. Ez az anyag belső kohéziója, valamint a felületekhez való tapadása révén anyagzárat hoz létre a menetek között. Az anyagzár mindenfajta mozgást megakadályoz a menetben. Megjegyzés: A műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi jármű karbantartási megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötésre vonatkozó és a teherkocsi javításban alkalmazott szabványok MSZ EN 2356, 24014, 24032, 2454, MSZ 2264, 1612, , DIN 128, DIN 935, DIN 6797,

134 134 ELJÁRÁS Oldal: 84/171 A csavarkötés kézi szerszámai, eszközei: A villáskulcs Csillag villás kulcs Dugókulcs Állítható kulcs Imbuszkulcs stb., - Hegesztés Az MSZ EN ISO , MSZ EN , és az MSZ EN hegesztő üzem alkalmassági követelmény szabványokat kielégítő rendszert működtetünk annak érdekében, hogy a MÁV-START Zrt. egész területén a hegesztett szerkezetek megbízhatóak és hibamentesek legyenek a gyártásban, javításban és az üzemelésben, a tervezéstől kezdve az anyag kiválasztáson keresztül egészen a gyártásig, és az ezt követő ellenőrzésig. A MÁV-START Zrt. MSZ EN ISO és MSZ EN szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítvánnyal rendelkezik Fényeslitke, Békéscsaba, Pécsbánya-rendező, Ferencváros, Dunaújváros TM-ekben és Szolnok VJT-n. - Ragasztás A ragasztás elvégzéséhez technológiai utasításokkal rendelkezünk az adott típusnak megfelelően. A roncsolásmentes anyagvizsgálatot végző, megfelelő kompentenciával rendelkező munkatársakat nyilvántartjuk és felügyeljük a tanúsítványok érvényességét. A hegesztett kötések ellenőrzését, vizsgálatát csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Dokumentált vizsgálatokat csak az alábbi minősítéssel rendelkező személyek végezhetnek: A dokumentált vizsgálat fajtája Szemrevételezéses Ultrahangos Radiográfiai Mágnesezhető poros Folyadékbehatolásos A vizsgálat elvégzéséhez szükséges minősítés VT2 UT2 RT2 MT2 PT2

135 135 ELJÁRÁS Oldal: 85/171 Új szakképesítés megszerzésére irányuló beiskolázásokat csak az MSZ EN ISO 9712 szerinti minősítést és tanúsítást kiadó intézményeknél lehet megrendelni. A Roncsolásmentes Anyagvizsgálói Tanúsítványok megszerzésekor, illetve azok meghosszabbításakor a tanúsítvány érvényességi területének az alábbiakat kell minimum tartalmazni: - Ipari szakterülete: Vasúti vizsgálatok RM, - Termék területe: (w) hegesztett kötések Az MSZ EN ISO 9712 szabvány 7.4. pontja szerint a tanúsítást követően a közellátás élességét évente kell vizsgálni és a munkáltatónak ezt igazolnia kell. A képzés a BIK N Eljárása szerint történik. II.7. A MÁV-START Zrt. dokumentációs eljárása a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálja legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét: II.7.a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció; A belső dokumentumok jóváhagyását és kiadását a Döntési Hatásköri Listában (SZMSZ mell.) meghatározott beosztású személyek a saját hatáskörükben a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szerint végzik. A papír alapú dokumentumok elosztási listáját a kiadó szervezeti egység határozza meg, illetve az végzi el a listában meghatározott egységek, illetve személyek részére a dokumentumok elosztását is (szignálás vagy elosztási jegyzék alapján). A jóváhagyott dokumentumok egy eredeti példányát és az elosztási listát (címjegyzéket) a dokumentum kiadója, vagy az elosztásért felelős szervezeti egység vezetője (titkárság) őrzi meg. Indokolt esetben a dokumentum felhasználója a kapott dokumentumot tovább oszthatja a saját beosztottai közül azoknak, akiknek a részére ezt szükségesnek tartja. Ebben az esetben neki is elosztási listát kell készítenie (szignálás a dokumentumon). ( Családfa-elv.) Elektronikusan kiadott/tárolt dokumentumok esetén a dokumentum kiadójának kötelessége mindazokat, akiknek a dokumentumot szánja közvetlen, vagy közvetett úton értesíteni a dokumentum létrehozásáról és (elektronikus) tárolási helyéről, hozzáférhetőségéről. A technológiák kezelését, elosztását és módosítását a GED számú UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ című Utasítás szabályozza (ezen Eljárás 5. számú melléklete tartalmazza)

136 136 ELJÁRÁS Oldal: 86/171 II.7.b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket; A közlekedésbiztonsággal összefüggő alkatrészek az MFG-Pro nyilvántartásban megjelöltek. A szükséges minőségi tanúsítványok is jelölve vannak az elektronikus nyilvántartásban. Az alkatrészek az igény felmerülésétől, a felhasználás, beépítés teljes ideje alatt és után is nyomonkövethető az MFG-EAM szoftverben és a bizonylatokon keresztül. II.7.c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás; Az elvégzett karbantartások és futójavítások az MFG-EAM szoftverrel nyomonkövethetőek és visszakereshetőek. A karbantartás során felvett bizonylatok kezelésére a BIK P Eljárása és a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata vonatkozik. II.7.d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei; A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, a szerződésben rögzítette időpontban ellenőrizzük, összevetjük (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját, Az elmaradt karbantartásokat rövid határidőn belül pótoljuk. (Az eltérések általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) A meghibásodásokat közösen elemezzük a tulajdonossal, szükség esetén az alkatrészek javítási ciklusrendjén, karbantartási technológiáján, anyagminőségén módosítunk, valamint korszerűbb alkatrészek beépítésével biztosítjuk a járművek üzembiztonságának növelését. II.7.e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is; A karbantartás során felvett dokumentumok kezelésére a BIK P Eljárása vonatkozik.

137 137 ELJÁRÁS Oldal: 87/171 II.7.f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések; A tehervagonok megállapodások alapján kerülnek beállításra a karbantartó műhelyekbe. A tehervagonok karbantartása során a javításkísérő lapon dokumentálásra kerül, hogy ki milyen munkát végzett és az ellenőrzés ténye is (csoportvezető, művezető, reszortos). II.7.g) az üzembentartóknak, a vasúttársaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.hu Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 122/35 A kapcsolatot a MÁV-START Zrt. és a MÁV Zrt. által kötött Együttműködési Szerződés - továbbiakban Szerződés - szabályozza. A kapcsolat kölcsönös adatszolgáltatáson alapul. A MÁV Zrt. és a GySEV Zrt. közli a pályavasút alapvető feltételeit (pl. sebesség, lejtviszonyok, ívsugár, csatlakozó vágányok hossza, megengedett tengelyterhelés, biztonsági berendezések, útvonalkönyv szerinti adatok stb.). III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok A MÁV-START Zrt. üzemeltetésében lévő vasúti járművekre ellátja a járműállomány-karbantartási feladatokat. A MÁV-START Zrt. megbízható a járműállomány-karbantartás irányításának feladataival, amely keretében intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről és a karbantartás utáni újbóli üzembe állításáról. A karbantartás irányító szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a járművek tartózkodási helyét, kapcsolatban van a járművet üzemeltetővel. A karbantartást irányító szervezetnek rendelkezési joga van a 3 éves karbantartási tervek, az operatív tervek alapján járművek karbantartásra történő leállítására, a forgalomból történő kivonására. A rendelkezésre álló paraméterek alapján a tervtől eltérően a karbantartási igények szerint is lehetősége van a járműveket karbantartásra berendelni. A javítandó járművet az erre szakosított, kijelölt műhelybe irányítják. Az elvégzett karbantartások után gondoskodik a járművek forgalomba történő visszahelyezéséről. III.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkeznek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.

138 138 ELJÁRÁS Oldal: 88/171 A MÁV-START Zrt. meghatározta a társaságnál működő munkaköröket, azok általános munkaköri leírásait. A karbantartási feladatokkal csak megfelelő kompetenciával rendelkező munkatárs bízható meg. Ennek ellenőrzését a Humán szervezet végzi, a rendelkezésre álló képzettséget igazoló dokumentumokból. A hozzáértést, képességeket a műszaki felügyelet ellátó szervezet is ellenőrzi. A munkaköri leírásokban minden munkakörhöz kapcsolódóan meg vannak határozva a fő feladatok és felelősségek, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi, szakképzettségi, egyéb tudás- és a gyakorlati követelmények, azaz a szakmai kompetenciák. Az utasítást folyamatosan karbantartjuk, azaz a változásokat a munkakörök lekövetik. A munkaszerződések mellett kötelező elem minden munkavállaló esetében az egyéni munkaköri leírás, mely a munkakörhöz adott feladatok elvégzéséhez megadja a hatáskört és a felelősséget. A vasútbiztonsággal összefüggő munkakörökre mintegy 110 fajta munkaköri leírási minta áll rendelkezésre. A karbantartást irányító, felügyelő személyek jegyzékét ezen Eljárás 9. számú melléklete tartalmazza. A Karbantartásért Felelős Szervezet tevékenységében részt vevő munkatársak munkaköri leírásai tartalmazzák a munkavégzés részletes feltételeit és követelményeit. A BIK P Eljárás célja, hogy biztosítsa a MÁV-START Zrt.-n belüli képzés, oktatás, továbbképzés módszereinek, követelményeinek kidolgozását illetve azt, hogy a termék minőségét és a biztonságot befolyásoló területeken képzett, önálló munkavégzésre alkalmas munkatársak legyenek. III.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan. A vasúti járművek karbantartását a kiadott rendeletek, szabványok, utasítások szerinti ciklusrend szerint kell elvégezni, mindenkor figyelembe véve a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 26. előírásait. Az új járművek javítási ciklusrendjét a gyártó cég javaslatai, előírásai alapján határozza meg a jármű tulajdonos vasútvállalat. A vontatott járművek időszakos vizsgálatainak határidőit az E 12. sz. Utasítás határozza meg. A javítási ciklusrendek kialakításánál figyelembe vesszük az alkatrészek biztonságos működésének időtartamát, valamint az egyes berendezésekre vonatkozó hatósági vizsgálatok, ellenőrzések idő intervallumát. A MÁV-START Zrt. a tulajdonába tartozó járművekre pályaszámonként 3 éves gördülő karbantartási tervet készít. Az idegen járművek karbantartására éves karbantartási szerződést köt a tulajdonos vagy az járművet üzemeltetető társasággal.

139 139 ELJÁRÁS Oldal: 89/171 Az év közbeni nem tervezett jármű futójavításokat a rendelkezésre álló előírások, szabványok betartásával, valamint a tulajdonos vagy az üzemeletető által átadott technológiai utasítások betartásával végezzük el. III.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan. A szerződésekkel lekötött, külső és belső piaci szereplők által megrendelt karbantartási és javítási feladatok időszakos (éves, havi, kétheti) tervezése, továbbá a szükséges erőforrások biztosításával a zavartalan termelés feltételeinek megteremtése az üzleti tervben meghatározott bevételek elérése érdekében. Szervezői, irányítói és felügyeleti tevékenységével elősegíti, illetve biztosítja a MÁV- START Zrt. karbantartási, javítási, üzemviteli munkájának gazdálkodási szempontokat is figyelembe vevő zavartalan működését. A nagyobb járműparkkal rendelkező vasútvállatokkal éves karbantartási szerződést kötünk, mely tartalmazza a ciklusrendeket. Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, a szerződésben rögzítette időpontban ellenőrizzük, összevetjük (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját, Az elmaradt karbantartásokat rövid határidőn belül pótoljuk, az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltérések általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) III.4. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására. A karbantartás időszakára, vagy meghibásodás esetén az üzemen kívül helyezésről az üzemelést végző szervezet végzi, melyről tájékoztatja a karbantartásért felelős szervezetet. Az üzembe helyezési engedély felfüggesztése egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérhető. A felfüggesztés időtartama alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzemben tartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. Az időszakos vizsga elvégzését követően a jármű újra üzemeltethető. A felfüggesztésről tájékoztatni kel a karbantartásért felelős szervezetet. A forgalomból kivonás esetén a karbantartásért felelős szervezetet tájékoztatni kell a kivonás okáról is.

140 140 ELJÁRÁS Oldal: 90/171 III.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a tehervagonok elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására. A tehervagonok karbantartása, futójavítása során a művezetők, csoportvezetők folyamatközi ellenőrzéseket végeznek. Az ellenőrzést végzők a karbantartás megfelelőségét, a javításkísérő lapon aláírással dokumentálják. A rendszeres ellenőrzésre kötelezett műszaki felügyeleti szakértők az ellenőrzések során szintén kötelesek a munkafolyamatok szabályszerűségét ellenőrizni, a tett észrevételeket Felügyeleti Könyvbe rögzítik. Tehervagonok fővizsgálata során a Főmérnökség Átvétel és Minőségellenőrzés szervezete (ÁME) részéről ellenőrzési pontok vannak meghatározva, melyeken a részfolyamatokat is ellenőrzik. III.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására. A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők) III.7. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe veszi. Saját tehervagonok nyilvántartását a Járműfelügyelet végzi. Az ismételt üzembe helyezési eljárást lefolytatjuk. Idegen tehervagonok esetén, megállapodás szerint, az ismételt üzembe helyezést a megrendelő végzi. A karbantartás során felvett dokumentumokat átadjuk.

141 141 ELJÁRÁS Oldal: 91/171 III.8. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani: III.8.a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírások; A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerének része a rendelkezésre álló szabványok, műszaki dokumentációk, utasítások. Valamennyi karbantartás esetében a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő technológiákat alkalmazunk. A MÁV-START Zrt. intranetes belső honlapján megtalálhatók és hozzáférhetők a következő dokumentumok: - Vezérigazgatói Utasítások, - MÁV Zrt. szakmai Utasítások, - MÁV-START Zrt. törzs szabványtára (mintegy 4700 db szabvány), = UIC döntvények, = Nemzetközi szabványok, - MÁV Szabványügyi Központ dokumentációit, = MÁV Dokumentációs Központ Könyvtár dokumentációi = MSzT Szabványközpont szükséges dokumentációi - MÁV-START Zrt. saját Műszaki dokumentációs gyűjteménye (mintegy 1100 db) A munkavállalók a fenti szabványok, rendeletek, Utasítások alapján végzik karbantartási tevékenységüket. Minden általunk üzemeletetett, és javított járműre vonatkozóan rendelkezünk a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jármű karbantartási technológiai Utasításokkal. A karbantartott járművek megfelelnek a: - TSI által előírt állapotnak, - a nemzeti biztonsági szabályoknak, - a hatósági előírásoknak, - a szabványokban előírt követelményeknek, - a működési- és karbantartási előírásoknak.

142 142 ELJÁRÁS Oldal: 92/171 III.8.b) minden egyes tehervagon karbantartási terve; A karbantartási tervek elektronikusan hozzáférhetőek az érintettek számára. III.8.c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét. A megrendelői igények, érvényes rajzok, előírások vagy más dokumentumok alapján a karbantartás, javítás, termelés, a szerelés és a szállítás minden szakaszában azonosítjuk és nyomon követjük a terméket A megbízók és megrendelők (MÁV Zrt. és idegen felek) által megrendelt vasúti járművek, alkatrészek, berendezések, egységek és anyagok javításközi és végellenőrzését és azok minőségi átvételét (megfelelőség ellenőrzések) végezzük. A megrendelésekben, szerződésekben, a vonatkozó előírásokban és utasításokban foglaltak maradéktalanul teljesítésre kerüljenek, megfeleljenek a megbízók és megrendelők igényeinek az üzlet és üzembiztonság szem előtt tartásával. A MÁV-START Zrt. olyan szállítói minősítési rendszert működtet, amely biztosítja a megfelelő szállítói kör kialakítását és folyamatos minősítését oly módon, hogy a Társaság feladatainak teljesítéséhez szükséges különféle anyagok (gépész szak- illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások a szükséges időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre és feleljenek meg az előírt minőségi követelményeknek. A minősítést és kiválasztást a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. és a Főmérnökség együtt végzi. Az alkatrészekhez és anyagokhoz megfelelő műbizonylattal kell rendelkeznünk. A karbantartás során felhasznált anyagok a munkautalványon és az MFG/EAM szoftverben is rögzítésre kerül. III.8.d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást; Az anyagok listája az MFG-EAM szoftverben hozzáférhető. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos anyagok jelöltek a nyilvántartásban.

143 143 ELJÁRÁS Oldal: 93/171 III.8.e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használati közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentum; A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerint a tehervagonok karbantartási adatai a Webtool informatikai rendszerben is rögzítésre kerülnek a papíralapú rögzítés mellett. A Webtool rendszerben a megrendelő is folyamatosan nyomon követheti a tehervagonok karbantartási adatait. Idegen vasútvállalatok esetén papír alapon történik a karbantartási információk átadása (munkautalvány, fékmérőlapok stb.). A kapcsolódási pontok minden esetben szerződésben vannak meghatározva. A MÁV-START Zrt-nek a TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodása szerinti karbantartási folyamatokat ezen Eljárás 12. számú melléklete írja le. Az elvégzett munkák minden esetben a MÁV-START Zrt. EAM karbantartási szoftverében is rögzítésre kerülnek. III.8.f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listája (beleértve a féktartályokat és a veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályokat); Az anyagok, alkatrészek listája az MFG-EAM szoftverben hozzáférhető. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos anyagok jelöltek a nyilvántartásban. III.8.g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információ, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően. A MÁV-START Zrt. kockázatértékelését a BIK A Eljárása írja le. III.9. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel. A MÁV-START Zrt. irányító folyamatai közé tartozik a biztonságirányítás folyamata, mely szervesen kapcsolódik a MÁV Zrt. és más partner vasúti vállalatok biztonsági folyamataihoz. A biztonságirányítás és a vállalatirányítás kapcsolatát az alábbi ábra mutatja:

144 144 ELJÁRÁS Oldal: 94/171 A biztonságirányítási rendszer alapelve Biztonsági szervezet Biztonságirányítási folyamat Kockázatbecslés Mérési rendszer Kontrolling Végrehajtás Tervezés Biztonsági kommunikáció Biztonsági adatbank Ellenőrzések Biztonsági: politika stratégia program tervezés A Társaság ellenőrzi, hogy a karbantartási tevékenység elvégzéséhez szükséges információk átadása a megállapodásban rögzített módon megtörtént-e, és az a karbantartási tevékenység elvégzéséhez felhasználható-e, minden információt tartalmaz. Hiány, vagy nem megfelelőség esetén azt a karbantartás irányítási feladatkört gyakorló szervezet felé haladéktalanul jelezni kell. Amíg a hiány, vagy a nem megfelelőség fennáll, addig az érintett karbantartási tevékenységet fel kell függeszteni. A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk, melyhez a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. III.10. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni: III.10.a) karbantartási megbízások; A karbantartási megbízásokat nyilvántartjuk. III.10.b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúttársaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is. A forgalomból kivonás, újbóli üzembe helyezés esetén a jármű üzemeltetője kezdeményezi a járműnyilvántartás módosítását. Az újbóli üzembe helyezésről a karbantartásért felelős vezetőt, továbbá azon szervezeteket kell tájékoztatni, melyek a jármű üzemeltetésében érintettek (vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők)

145 145 ELJÁRÁS Oldal: 95/171 IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények A MÁV-START Zrt. alapvetően a karbantartás végrehajtásának feladatát végzi, amely a vasúti jármű vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását jelenti, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások (Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és bizonyítása) alapján kell ellátni. A MÁV-START Zrt. mint karbantartással megbízott szervezet ellátja az állagába tartozó vasúti járművek karbantartási feladatait, valamint szerződés alapján vasútvállalatok vasúti járműveinek karbantartását. A karbantartásért felelős szervezet vezetője a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója. A karbantartási tevékenységben résztvevő egységek és munkavállalók feladatait, hatáskörét, felelősségét a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a vonatkozó előírások szabályozzák. A járművek karbantartását a MÁV-START Zrt. az általa üzemeltetett Területi Műhelyekben és Vasútijármű Javítási Telephelyen végzi. A Területi Műhelyek a javítási nemek alapján szakosítva vannak, amelyek alkalmasak az előírt karbantartási technológia szerint a teherkocsik karbantartási feladatainak ellátására. A karbantartási tevékenység végzéséhez a karbantartó bázisok olyan műszaki felszereltséggel, tárgyi eszközökkel rendelkeznek, amelyek biztosítják a technika mindenkori színvonalának megfelelően a tanúsításban szereplő feladatok elvégzését. A munka jellegének megfelelően az egyes javítóbázisokon rendelkezésre állnak a szükséges vágányok, berendezések, eszközök. Az adott javítóbázison csak a kijelölt típusú járművet, és a meghatározott javítási nemnek megfelelő karbantartási tevékenységet szabad elvégezni, mivel ennek vannak biztosítva a személyi, tárgyi feltételek. A vasúti járművek közlekedésbiztonság szempontjából meghatározó főbb alkatrészek és részegységek a következők: - Alváz- szekrényváz - futómű- hordmű, - fékberendezés és ennek részegységei, - ütköző- vonókészülék, - tartályok- nyomástartó edények,

146 146 ELJÁRÁS Oldal: 96/171 Ezek karbantartását a kijelölt műszaki bázisokon a technológiai utasításokban szabályozott módon végzik, ellenőrzik. A közlekedésbiztonsággal összefüggő részegységek, főbb alkatrészek azonosító számmal vannak ellátva, így ezek használata, javítása, ismételt beépítése lekövethető az alkalmazott dokumentációs rendszerben. Az üzemeltetés során végzett ellenőrzések ( kerék, fék, stb) adatlapjai, valamint a javítás utáni mérési adatlapok a javítóműhelyek által rögzítésre kerülnek. Ezek az adatok megtalálhatók a járműhöz tartozó 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlap -ben, valamint az EAM rendszer által biztosított dokumentációs rendszerben. A MÁV-START Zrt. megfelelő szakképzett irányító és végrehajtó karbantartó szakemberekkel rendelkezik, akik rendszeres szakmai képzésben részesülnek, foglalkoztatásuk biztosíték a minőségi karbantartási feladatok ellátására. A Területi Műhelyek vezetői a részterület felelős műszaki vezetőit munkaköri leírásban bízza meg a területükön elvégzendő karbantartási feladatok irányítására, ellenőrzésére. A művezetők szintű műszaki vezetők legalább szakirányú középfokú végzettséggel rendelkeznek, a művezetőnél magasabb beosztású műszaki vezetők pedig szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Egyes tevékenységekhez a Társasági egységes szakmai irányítás érdekében meghatározott végzettséggel, képesítéssel rendelkező központi felelősöket írásban megbíznak - neveznek ki, amelyek irányítják koordinálják, ellenőrzik a témakörükhöz tartozó tevékenységet. (Futástechnikus, fékfelelős, hegesztési felelős, minőségbiztosítási vezető, stb.) A karbantartáshoz felhasznált anyagokat, alkatrészeket a beszállításnál ellenőrzik, és a felhasználás során a számozott berendezésék esetén dokumentálják ezek beépítését. A karbantartáshoz használt eszközök, berendezések műszerek ellenőrzése, kalibrálása az érvényben lévő szabványok alapján történik. A karbantartás folyamata végig dokumentálva van, a szükséges adatok bármely időpontban az alkalmazott információs rendszerben biztosítva vannak. Az elvégzett karbantartás után ellenőrzik a járművek műszaki állapotát, forgalomba állíthatóságát, és visszacsatolnak annak elvégzéséről valamint tapasztalataikról, javaslataikról a tervező szervezetei egységnek. A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló a BIZOTTSÁG 445/2011/EU RENDELETE szerinti követelmények, amely Magyarországon a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet szerint valamennyi vasúti járműre ki van terjesztve.

147 147 ELJÁRÁS Oldal: 97/171 A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerének feladatai: a vasúti járművek karbantartásának átfogó irányítása kidolgozza járműtípusonként a karbantartási rendszert, tervezi a járművek karbantartását, felügyeli a járművek használatát irányítja, felügyeli és koordinálja a karbantartási feladatokat, és biztosítja a járművek biztonságos műszaki állapotát a vasúthálózaton, ellátja a karbantartás fejlesztési feladatokat, felelős a karbantartási dokumentum kezeléséért, amelyet a tervezési, az üzemelési, a teljesítményi és a tapasztalati visszajelzések alapján működtetet, irányítja a vasúti járművek karbantartását, intézkedik a járművek karbantartásra küldéséről, és a karbantartás utáni üzembe állításáról, saját műhelyeiben végrehajtja a tervezett és a szükséges a karbantartási feladatokat, elvégzi a javítási dokumentációk kezelését, kiállítását. Alvállalkozók bevonása esetén a megkötött szerződéseken keresztül biztosítja a karbantartási feladatok mennyiségi, minőségi teljesítését, a szükséges információáramlást, a dokumentációk kezelését. A MÁV-START Zrt. ellátja a saját tulajdonában tehervagonok, továbbá megrendelés alapján tehervagonok karbantartását, felújítását. A MÁV-START Zrt. rendelkezik mindazon feltételekkel - a nemzetközi- és hazai jogszabályok, átjárhatósági műszaki előírások ismerete, - kidolgozott karbantartási rendszerei vannak, amelyek be vannak építve biztonságirányítási rendszerébe, - rendelkezik minden általa végzett karbantartást dokumentáló számítógépes rendszerrel, amely alkalmas az információk kezelésre, elemzésére - képzett-gyakorlott szakember gárdával rendelkezik, akik rendszeres szakmai képzésben részesülnek, - rendelkezik korszerűen felszerelt műhelyekkel, amelyek hozzájárulnak a karbantartási rendszer biztonsági szintjéhez - a járműkarbantartás területén jelentős tapasztalattal rendelkezik,

148 148 ELJÁRÁS Oldal: 98/171 amelyek révén alkalmas a 31/2010 (XII.23.) NFM rendelet 25.. által megfogalmazott karbantartással megbízott szervezet, valamint a saját tehervagonok vonatkozásában RNE karbantartásért felelős szervezettel (ECM) szemben támasztott követelményeinek. A MÁV-START Zrt. vasúti társaság megfelel a karbantartási rendszerek előírásainak. A Társaság alkalmas arra, hogy tevékenységével - mint karbantartással megbízott és mint karbantartásért felelős szervezet - a saját járművek és az általa karbantartott idegen vasúti járművek -, amelyek a karbantartási rendszerébe kerülnek mindig biztonságos üzemi állapotban legyenek. A MÁV-START Zrt. a tulajdonába tartozó járművekre pályaszámonként 3 éves gördülő karbantartási tervet készít. Az idegen járművek karbantartására éves karbantartási szerződést köt a tulajdonos vagy a járművet üzemeltetető társasággal. A MÁV-START Zrt-nek a TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás alapján következő a szerződéses kapcsolata: A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött szerződés szerinti karbantartási folyamatot ezen Eljárás 12. számú melléklete tartalmazza. Az év közbeni nem tervezett jármű futójavításokat a rendelkezésre álló előírások, szabványok betartásával, valamint a tulajdonos vagy az üzemeletető által átadott technológiai utasítások betartásával végezzük el. A karbantartás végrehajtásért felelős irányító személyek jegyzékét ezen Eljárás 9. számú melléklete tartalmazza.

149 149 ELJÁRÁS Oldal: 99/171 IV.1. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következőkre vonatkozóan: IV.1.a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése; A járműállomány karbantartási tevékenységre minden esetben megállapodást kell kötni, amelynek előkészítésébe be kell vonni a Társaság karbantartási tevékenységét irányító szervezeti egységeket is. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkört ellátó szervezetekkel kötött megállapodásokban célszerűen külön mellékletben - ki kell térni a megállapodás tárgyát képező járművek karbantartásához szükséges valamennyi információ átadására, illetve az átadás pontos rendjére (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. A Társaság ellenőrzi, hogy a karbantartási tevékenység elvégzéséhez szükséges információk átadása a megállapodásban rögzített módon megtörtént-e, és az a karbantartási tevékenység elvégzéséhez felhasználható-e, minden információt tartalmaz. Hiány, vagy nem megfelelőség esetén azt a karbantartás irányítási feladatkört gyakorló szervezet felé haladéktalanul jelezni kell. Amíg a hiány, vagy a nem megfelelőség fennáll, addig az érintett karbantartási tevékenységet fel kell függeszteni. A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk, melyhez a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. A MÁV GÉPÉSZET Zrt. karbantartási tevékenységének támogatása, tervezési, követési és kontrolling funkciók megvalósításához az MFG/PRO karbantartási modulja (a továbbiakban EAM) valamint az MFG/PRO könyvelési és anyaggazdálkodási moduljai kerültek bevezetésre. A kialakított rendszerben az MFG/PRO és az EAM egyes elemei egységes egészként, egy integrált rendszerben látják el a modellben meghatározott működést. Az EAM eszközök nyilvántartására, időszakos megelőző karbantartásainak, illetve eseti javításainak adatrögzítésére és azok támogatására szolgál. Felépítését tekintve alapvetően elkülöníti a karbantartási, javítási tevékenységet lekövetni hivatott karbantartási modult (Maintenance), az eszközökbe építhető alkatrészeket, illetve az ezek beszerzésére létrehozott beszerzés modult (Purchasing). A többi modul (Utilities, Analysis, System Admin) kiegészítő funkciókat, jelentéseket és rendszeradminisztrációs lehetőségeket biztosít.

150 150 ELJÁRÁS Oldal: 100/171 A folyamat szempontjából a törzsadatolás legfontosabb karbantartandó területei az Eszköz karbantartás (Equipment Maintenance), az Alkatrész karbantartás (Inventory Maintenance) és a Megelőző javítás karbantartás (Preventive Maintenance). A MÁV-START Zrt. esetében az EAM modul a járműpark karbantartási tevékenységeinek tervezésére és követésére szolgál. MÁV-START Zrt. karbantartási folyamatainak támogatása az EAM karbantartási modullal: járműjavítási tevékenységek követése diszpécseri tevékenység (jármű átvétel, meghibásodásának-, egyéb adatainak rögzítése a rendszerben, javítás utáni átadás) művezetői tevékenység (munkaelosztás, anyagvételezés, hibakód-, munkafolyamat rögzítés, készre jelentés, munkaóra lejelentés) reszortosi tevékenység (érvényességgel ellátott berendezések rögzítése, figyelése; kerékpár mérés eredményeinek rögzítése) csereállag és gyártási tevékenység kezelése rezsi tevékenységek kezelése járműjavítói nagyjavítások kezelése A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt. illetékes szervezetei a karbantartás előtt, - a szerződésben rögzítette időpontban - ellenőrzik, összevetik (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját. Az elmaradt karbantartásokat a karbantartási tervben pótoljuk, az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltéréseket általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) A tervszerű vizsgálatokat javításkísérő lapon munkafázisonként dokumentáljuk, amelyhez hozzáférést biztosítunk, illetve átadunk a járműtulajdonosnak. A meghibásodásokról folyamatosan tájékoztatjuk a járműtulajdonost. A karbantartásért felelős személyek munkaköri leírásuk szerint felelnek a járműveken végrehajtott javítások minőségéért. IV.1.b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése;

151 151 ELJÁRÁS Oldal: 101/171 A karbantartási, javítási folyamat során az ellenőrzéseket a művezetők folyamatosan, a kijelölt fázisokban és helyeken rendszeresen, egyébként szúrópróbaszerűen végzik. Ha a megrendelő szerződésben elvárja, akkor a javító terület a meghatározott ellenőrzési fázisokban ill. javítási pontokon lehetőséget biztosít a megrendelői ellenőrzésre. A technológiai utasítások, karbantartási utasítások, műszaki előírások és leírások, kiadására, módosítására és kezelésére a GED számú UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ című Utasítás (ezen Eljárás 5. melléklete), továbbá a BIK P Eljárása vonatkozik. Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő biztosítja minden esetben. Főmérnökség végzi a szakértői irányítást a vasútbiztonsági, a minőségi és költséghatékony munkavégzés érdekében. A Területi Műhelyekben, Vasúti Járműjavítási Telephelyen a karbantartási dokumentációk felügyeletének, nyilvántartásának felelőse munkaköri leírásban van megbízva. Változás, vagy új utasítás bevezetése felhasználói szintig dokumentált. (Dokumentum elosztási jegyzék, nyilvántartás) A vasúti járművek karbantartását a szerződések, a kiadott rendeletek, szabványok, utasítások szerinti ciklusrend szerint végezzük, mindenkor figyelembe véve a 31/2010. (XII.23.) NFM rendelet 26. előírásait. Az új járművek javítási ciklusrendjét a gyártó cég javaslatai, előírásai alapján határozza meg a jármű tulajdonos vasútvállalat. A vontatott járművek időszakos vizsgálatainak határidőit az E 12. sz. Utasítás határozza meg. Az év közbeni nem tervezett jármű futójavításokat a rendelkezésre álló előírások, szabványok betartásával, valamint a tulajdonos vagy az üzemeletető által átadott technológiai utasítások betartásával végezzük el. IV.1.c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket); A MÁV-START Zrt. alapdokumentumai az Intraneten, a központi szerveren megtalálhatóak. Ezekhez a könyvtárakhoz minden, rendszerbe kapcsolt számítógépről biztosítani kell az olvasási hozzáférést. Ennek felelőse a helyi vezető. A karbantartási dokumentációk elektronikus hozzáférhetőségét úgy kell megszervezni, hogy a lehetőség minden munkavállaló számára biztosított legyen, és erről a munkavállalók ki is legyenek oktatva.

152 152 ELJÁRÁS Oldal: 102/171 Az egyes Vasútvállalatok által szerződésekben a MÁV-START Zrt.-nél megrendelt vasúti járművek karbantartása során használt karbantartási előírásokkal (dokumentáció) a javításokat végző Területi Műhelyeknek rendelkezniük kell! A MÁV-START Zrt. karbantartási rendszerében papír alapon rendelkezésre álló szabványok, műszaki dokumentációk, utasítások elosztását, felügyeletét, nyilvántartását munkaköri leírásban megbízott munkavállaló végzi. MÁV-START Zrt. műszaki dokumentációs gyűjteménnyel rendelkezik (mintegy 1100 db). A dokumentációk hozzáférhetőségét belső auditokon, vezetői ellenőrzéseken és független belső ellenőrzéseken is ellenőrizzük, nemmegfelelőség esetén helyesbítő és megelőző intézkedést teszünk. IV.1.d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket). Valamennyi karbantartás esetében a hatályos törvényi előírásoknak megfelelő technológiákat alkalmazunk, a változásokat folyamatosan átvezetjük. A munkavállalók a szabványok, rendeletek, utasítások alapján végzik karbantartási tevékenységüket. A dokumentációk hozzáférhetőségét is oktatjuk a munkavállalók részére. A karbantartási dokumentáció változásának tudomásul vétele parancskönyvben vagy oktatás keretében történik (pl. Kenési utasítás), az új utasítást pedig minden esetben oktatjuk. Az integrált irányítási rendszerbe bevont dokumentumok: A szolgáltatás minőségére, környezeti megfelelésére hatással lévő, azt szabályozó és előíró minden dokumentum (értékesítési, beszerzési, kereskedelmi dokumentumok, jogszabályok, műszaki leírások, szolgáltatás leírások, szabványok, műszaki irányelvek, UIC döntvények, munkautasítások, ellenőrzési és vizsgálati utasítások, stb.) Feladataik ellátásához a MÁV-START Zrt. vezetősége a munkatársak rendelkezésére bocsátja a következő kiadványokat: - Magyar Közlöny, - Szabványügyi Közlöny, - MÁV Zrt. Értesítője. A MÁV-START Zrt. tevékenységével kapcsolatos külső dokumentumok (törvények, rendeletek, szabványok, utasítások): - megjelenésének, érvényességének figyelése, - beszerzésére történő intézkedés (WEB lapról letölthetőket az ügyintéző tölti le.),

153 153 ELJÁRÁS Oldal: 103/171 - elosztása, - visszavonása, az azokat használó szervezeti egységek vezetőinek (titkárságok) feladata. Annak érdekében, hogy a hatályos külső dokumentumok az azokat használó munkatársak számára hozzáférhetőek legyenek, a tárolásuk és nyilvántartásuk az adott szervezeti egységnél történik. Az MSZ és a MÁV Szabványok jegyzéke a Szabványtestületek honlapjáról letölthető (az érintett ügyintézők töltik le). Itt a hatályosság is nyomon követhető. A külső dokumentumokról a tárolás helyén jegyzéket kell készíteni, és azt naprakészen kell vezetni. Az elkészítésért és a vezetés ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelősek. Minden általunk karbantartott járműre vonatkozóan rendelkezünk a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jármű karbantartási technológiai utasításokkal. A karbantartott járművek megfelelnek a: - TSI által előírt állapotnak, - a nemzeti biztonsági szabályoknak, - a hatósági előírásoknak, - a szabványokban előírt követelményeknek, - a működési és karbantartási előírásoknak A dokumentációk hozzáférhetőségét belső auditokon, vezetői ellenőrzéseken és belső ellenőrzéseken is ellenőrizzük, nemmegfelelőség esetén helyesbítő és megelőző intézkedést teszünk. IV.2. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal a következők biztosítása érdekében: IV.2.a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat; A megrendelői igények, hatályos rajzok, előírások vagy más dokumentumok alapján a karbantartás, javítás, termelés, a szerelés és a szállítás minden szakaszában azonosítjuk és nyomon követjük az alkatrészeket. Az alkatrészeket státuszuk alapján elkülönítetten tároljuk (beépíthető, javításra váró és selejtezésre váró). Az alkatrészek állapotát javításkísérő címkével azonosítjuk. A beépíthető alkatrészek műbizonylattal rendelkeznek, melyek hozzáférhetőek a raktárakban.

154 154 ELJÁRÁS Oldal: 104/171 IV.2.b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tároljuk, kezeljük és szállítjuk; Az alkatrészeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tároljuk, kezeljük és szállítjuk. A minőségi munkakörnyezet kialakítására és a rend fenntartására az 5S módszert alkalmazzuk. A vevői követelményeknek való megfelelőséget, a megfelelő tárolási helyek kialakítását, azonosítását, a kijelölt helyen való tárolás megfelelőségét, az alkatrészek azonosítását, alkatrészek minőségi dokumentációját, a munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi és környezetvédelmi előírások betartását, a tisztaságot és a fegyelmet rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Belső auditokon a munkakörnyezeti nemmegfelelőségekről fényképes eltérésjelentőt készítünk a szükséges intézkedés, a felelős és határidő meghatározásával. A munkakörnyezet megfelelőségét pontozólapon értékeljük. Rendszeres minőségirányítási oktatáson a munkavállalók figyelmét felhívjuk az megfelelő munkakörnyezet követelményeire. IV.2.c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek. A MÁV-START Zrt. a karbantartási tevékenységének ellátása során jelentős mennyiségű anyagokat, alkatrészeket épít be és használ fel berendezéseket. A Társaság Beszerzés szervezete a műszakilag specifikált igényeknek megfelelően elkészíti az éves beszerzési tervet. A beszerzési eljárásokhoz az Ajánlattevők részére a pályázati felhívás mellett ajánlati dokumentációt készítünk, amely részletesen tartalmazza a beszerzendő anyag: megnevezését, műszaki leírását, rajzát, minőségi követelményeket, mennyiségi egységét, mennyiségét, az anyag átvételének módját, a szükséges dokumentumokat, igazolásokat, a megkötendő szerződés tervezetét, a szállítás teljesítéséhez az ajánlattevő alkalmasságát biztosító, bizonyító műszaki, minőségbiztosítási, gazdasági, jogi feltételrendszert.

155 155 ELJÁRÁS Oldal: 105/171 A szerződések jogi feltételrendszerében meg vannak határozva a vasútbiztonsági felelősségre, kockázatok viselésére vonatkozó kötelezettségek. Az anyagokat, alkatrészeket, berendezéseket beszállító partnerekkel, alvállalkozókkal a vasútbiztonság feltételek miatt rendszeres, folyamatos kapcsolat van kialakítva. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy a beszállító szervezetek megfelelnek-e a korábban igazolt biztonsági feltételeknek. A vasútbiztonsággal összefüggő alkatrészeket az Átvétel- és Minőségellenőrzés szervezet munkatársai megvizsgálják, a minőséget ellenőrzik, hogy megfeleljenek a vasútbiztonsági követelményeknek. Az MFG/Pro integrált vállalatirányítási rendszerben a gyártói sorozatjel, vagy az azonosító számmal rendelkező alkatrészek nyomon követése biztosítva van. A vasútbiztonsággal összefüggő anyagok, alkatrészek, berendezések minőségét igazoló dokumentumok mind a beszállítóknál, mind a MÁV-START Zrt.-nél rendelkezésre állnak, nyomon követhetők. A szerződések elektronikusan hozzáférhetőek. A MÁV-START Zrt. a beszállítóit rendszeresen minősíti a kereskedelmi árukat, műszaki (MÁV) átvétel köteles árukat, vagy műbizonylattal rendelkező árukat szállítanak. A MÁV-START Zrt. által éves szinten karbantartott kb. 50 féle típusú, mintegy 3500 db jármű jelentős számú alvállalkozó és beszállító bevonását igényli, évente mintegy kétezer szerződést kötünk ezekkel a vállalkozásokkal. A szerződések tárgyát, hatályosságát, alvállalkozók bevonását, az évente megrendelt karbantartási feladatok határozzák meg. Alapelv, hogy azokat a karbantartási, ellenőrzési feladatokat, amelyhez a MÁV-START Zrt. rendelkezik megfelelő bázissal, karbantartási feltételekkel, azokat saját maga végzi el és csak szükség esetén vonja be az idegen alvállalkozókat. A szerződésekben az ügyfél által rendelkezésre bocsátott valamennyi alkotóelem és anyag megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek, amelyeket folyamatosan ellenőrzünk.

156 156 ELJÁRÁS Oldal: 106/171 IV.3. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végzi, a következők biztosításával: IV.3.a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát; A MÁV-START Zrt. a Területi Járműbiztosítási Központokban, az irányításuk alá tartozó Területi Műhelyekben, és a Vasútijármű Javítási Telephelyeken lévő: - fa és fémipari megmunkáló gépekre (eszterga, gyalu, véső, fúró, maró, köszörű, fűrész, hajlító, sajtoló, prés gépek a kézi kisgépek kivételével), - gépi berendezéseket: - hegesztő berendezéseket (kivéve a hordozható gázpalackos berendezések), - stabil telepítésű légsűrítőket, - emelőgépeket, - belső szállító eszközöket (platós targonca, emelővillás targonca), - vasúti járműmozgatás berendezéseit (tolópad, fordítókorong, stb.), - vasúti balesetelhárítási segélynyújtó egység berendezéseit (hidraulikus sínre helyező egység, motoros áramfejlesztő), - egyéb berendezéseket tart karban, figyelembe véve a MÁV-START Zrt. munkavédelmi szabályzatát. A gépek, gépi berendezések folyamatos, jó minőségű karbantartása, üzembiztos működtetése, valamint javítása, felújítása szabályozott. Pontos, megbízható nyilvántartást alakítottunk ki és az új beszerzésű gépeket előírások alapján helyezzük üzembe. Az emelőgépek Üzemeltetését és karbantartását a GED a Utasítás szabályozza. Minden évben karbantartási tervet készítünk, amelyek végrehajtását kiértékeljük, a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A karbantartó gépek, berendezések műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése biztosítja a minőségi munkavégzés egyik feltételét, amely a karbantartással megbízott szervezeti kritériumok része. A nyilvántartjuk a MÁV-START Zrt. által használt megfigyelő- és mérőberendezéseket, kalibrálási állapotukat, a kalibrálás elvégzésének módját, időpontját. A cél, hogy az előírt mérésekhez, vizsgálatokhoz megfelelő állapotú, méréspontosságú, precizitású és a nemzeti, vagy nemzetközi etalonra visszavezethetően hitelesített, vagy kalibrált mérőeszközök álljanak a MÁV-START Zrt. rendelkezésére.

157 157 ELJÁRÁS Oldal: 107/171 Valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használunk és karbantartunk, ennek biztosítására belső auditokon és vezetői ellenőrzéseken ellenőrzést végzünk, a szükséges helyesbítő és megelőző intézkedéseket megtesszük. IV.3.b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is. Társaságunk a Vasúti Járműjavítási Telephelyen tanúsított Munkahelyi Egészség és Biztonság Irányítási Rendszert (MEBIR) működtet. A Társaság célja a MEBIR Tanúsítvány Területi műhelyekre történő kiterjesztése. A MÁV-START Zrt. Munkavédelmi Szabályzata, illetve az adott terület munkavédelmi szabályzat helyi függelékével összhangban Eljárási Utasításokban határoztuk meg az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való teljes körű megfelelést. A megelőzés érdekében oktatásokat tartunk. Oktatási utasítás szabályozza többek között az időszakos, a vasútbiztonsági, a tűzvédelmi, vagyonvédelmi, vegyvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi oktatások rendjét, a vizsgáztatással kapcsolatos szabályokat. A MÁV-START Zrt. Informatikai Biztonság Szabályzata és Informatikai Felhasználói Szabályzata tartalmazza az adatvédelemre vonatkozó követelményeket, a jogosultságok, hozzáférés szabályozását. Az alkalmazott szoftverekhez leírásokkal rendelkezünk, a felhasználók időszakosan oktatásban részesülnek. IV.4. Amennyiben az érvényes eredmények biztosításához szükséges, a szervezet a mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a berendezés(t): IV.4.a) meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibráljuk vagy ellenőrizzük. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzítjük; Ellenőrző-, mérő- és vizsgálóeszközöket alkalmazunk felügyeleti, anyagvizsgálati célokra is. Méréseink eredményei döntően befolyásolják a tevékenységek eredményességét.

158 158 ELJÁRÁS Oldal: 108/171 A mérőeszközök nyilvántartására központi szoftver áll rendelkezésre. A szoftver adattartalmának karbantartását, naprakészen tartását a területi mérőeszköz felelősök és megbízottak végzik. A vizsgálatok jellegének, illetve az előállított termékre gyakorolt hatásának figyelembe vételével gondoskodunk a hitelesítést, kalibrálást vagy egyéb felülvizsgálatot igénylő vizsgálati, mérő és ellenőrző berendezések állapotának biztosításáról. A hitelesítési és az egyéb felügyeleti tevékenységek meghatározásánál a mindenkoron hatályos mérésügyi törvényt vesszük alapul. Az eszközök és berendezések kiválasztása az előrelátható alkalmazási, környezeti feltételek figyelembevételével, az aktuális tudományos, technikai színvonalnak és az általános szakmai gyakorlatnak megfelelően történik. Az ellenőrző-, mérő- és vizsgálóberendezéseket a tevékenység jellege által megkövetelt mérési pontosság, és a hatékonyság figyelembevételével választjuk ki. A ellenőrző-, mérő- és vizsgálóberendezések beszerzésekor biztosítjuk a megfelelőség átvizsgálását, a nyilvántartásba vételt és a felülvizsgálati kötelezettségek (hitelesítés, kalibrálás, pontosság ellenőrzés) esedékességének feltüntetését a nyilvántartásban. Külső kalibrálásra illetve felülvizsgálatra minden esetben a feladatra akkreditált szervezetet kérünk fel. A hitelesítési, kalibrálási és felülvizsgálati feljegyzések tartalmát rendszeresen felülvizsgáljuk annak érdekében, hogy a nemzeti vagy nemzetközileg elismert etalonokhoz való kapcsolat igazolható legyen. A MÁV-START Zrt.-nél biztosított a mérések, ellenőrzések és vizsgálatok, illetve a kalibrálási tevékenységek szakképzett személyzet általi és megfelelő környezeti feltételek között történő végrehajtása. Csak megfelelően azonosított, jelölt és a követelmények szerint hitelesített, vagy kalibrált ellenőrző, mérő-, vizsgáló- és megfigyelőeszközöket és egyéb felülvizsgálatot igénylő berendezéseket és eszközöket használunk. A berendezés, illetve eszközkezelő személyzete a rendelkezésre álló feljegyzések alapján gondoskodik arról, hogy minden esetben a felügyeleti rendszer szerint érvényes (hiteles, kalibrált, felülvizsgált, ellenőrzött) eszközt és berendezést alkalmazzon. Az ellenőrző-, mérő-, vizsgáló- és megfigyelőeszközöket és egyéb felülvizsgálatot igénylő berendezéseket olyan módon tároljuk és kezeljük, ami meggátolja károsodásukat, és nem befolyásolja károsan kalibrációjukat, illetve hitelességüket. Mindennek érdekében a szolgálati helyeken ezen eszközök nyilvántartására, ügyintézésére, tárolására mérőeszköz szobát alakítottunk ki és mérőeszköz felelőst neveztünk ki, aki e feladat ellátására megfelelő kiképzést kapott.

159 159 ELJÁRÁS Oldal: 109/171 A kezelő személyzet a vonatkozó hatályos előírások szerint rendszeresen ellenőrzi és felügyeli, illetve azonnal jelenti, ha ellenőrző, mérő-, vizsgáló- és figyelőeszköz, vagy egyéb felülvizsgálatot igénylő berendezés vagy eszköz károsodását észleli. Amennyiben vevőink igénylik, az ellenőrző-, mérő-, vizsgáló- és megfigyelő-berendezésekre vonatkozó műszaki adatokat a vevő vagy a vevő képviselőjének rendelkezésére bocsátjuk. IV.4.b) szükség szerint beállítjuk vagy újraállítjuk; Minden mérési folyamat megkezdése előtt a mérést végzőnek kötelessége megvizsgálni a mérőeszközt használhatóság szempontjából. Heti egy alkalommal a mérőeszköz pontosságát ellenőrizni kell, ami másik egyező, vagy nagyobb mérési pontosságú - kalibrált mérőeszközzel való összehasonlító méréssel történik. Amennyiben az eszköz azonosító jele hiányzik, vagy nem egyértelműen állapítható meg, illetve sérülés észlelhető rajta, vagy pontatlan mérés eshetősége áll fenn, a mérőeszközt tovább használni tilos, és a művezetőnél haladéktalanul kezdeményezni kell a mérőeszköz vizsgálatát, ellenőrzését. A mérőeszköz helyes működésével kapcsolatos bármilyen bizonytalanság esetén a mérést egy előírás szerinti mérőeszközzel meg kell ismételni. A nem megfelelőnek vélt mérőeszköz javítására vagy cseréjére a művezetőnek, valamint a mérőeszköz felelősnek illetve megbízottnak intézkednie kell. IV.4.c) a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva; Minden mérőeszközön szerepelnie kell az azonosítónak, és kalibrált vagy hitelesített eszköz esetén a státusznak és az érvényesség lejárati időpontjának. A hitelesített, illetve kalibrált állapot érvényességének jelölése a következőképpen történik: - A hitelesített mérőeszközökön a mérésügyi törvényben előírt jelöléseket az MKEH ügyintézője, a státuszt és az egyéb elvárt jelöléseket pedig a mérőeszköz felelős/megbízott helyezi el. - A kalibrált mérőeszközökön a kalibrálás érvényességének lejárati dátumát a mérőeszköz felelős, illetve megbízott tartozik elhelyezni. Kalibrált mérőeszköz a kalibrálás érvényessége lejárati dátumát követően automatikusan tájékoztató státuszba sorolódik mindaddig, ameddig nem kalibráltatják újra. Megjegyzés: a MÁVSZ 2616 szerinti (vasúti kerékpárok méretellenőrzéséhez használt) mérőeszközökön az ellenőrzés időpontja van feltüntetve. Az érvényesség időtartamát a szabvány határozza meg. A mérőeszköz érvényesség lejárati idejét a mérőeszköz felelős/megbízott helyezi el. A használható állapotig megfelelő és a selejtezésre javasolt besorolású eszközökön az azonosítón és státuszon kívül más jelölést nem kell alkalmazni.

160 160 ELJÁRÁS Oldal: 110/171 IV.4.d) védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt; A mérőeszközt használó munkavállaló és a mérést végző személy feladatai: - mérőeszközeinek állagmegóvása, szakszerű tárolása, - az adott méréshez előírt mérőeszközök használata, - a mérőeszköz használatbavétel előtti ellenőrzése, heti rendszerességgel ellenőrző mérés végzése, - a mérőeszközén észlelt bármilyen rendellenesség (sérülés, pontatlanság, jelzéshiány) jelentése a művezetőnek, - a mérőeszközökkel való gondos, szakszerű, előírás szerinti mérés. IV.4.e) kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól. Tárolás: A mérőeszközök raktározására szolgáló helyiségben a mérőeszközöket a használhatóságuk szerint elkülönítetten kell tárolni, és a tároló helyet megfelelő jelöléssel kell ellátni, például: - kiadható mérőeszközök - hitelesített / kalibrált, - tájékoztató - nem kiadható mérőeszközök - hitelesítésre / kalibrálásra vár - javításra vár - selejtezésre / leadásra vár A mérőeszközöket mindig az azokhoz mellékelt utasítás szerint kell tárolni. Ilyen utasítás hiányában, ezeket az eszközöket zárható, száraz, hűvös helyen, lehetőleg az eredeti dobozában, erős fénytől, sugárzó hőtől, nedvességtől, vetemedéstől, egyes esetekben mágneses hatástól és sugárzástól védve úgy kell tárolni, hogy a tárolási körülmények ne legyenek hatással az eszközök mérőképességére. Hosszabb használaton kívüli időszakot megelőzően konzerváló, illetve páraelnyelő anyag használata válhat szükségessé. Az elektromos berendezéseket le kell kapcsolni a villamos hálózatról, az elemeket, akkumulátorokat el kell távolítani belőlük. Több, csomagolás nélküli eszköz egymásra helyezését lehetőleg kerülni kell. Dobozban tárolt, vagy más, védelmet nyújtó csomagolással rendelkező mérőeszközök egymásra helyezhetők, de figyelemmel kell lenni az alul lévők, illetve azok csomagolásának teherbírására. Egyes eszközök csak meghatározott állásban használhatók és tárolhatók.

161 161 ELJÁRÁS Oldal: 111/171 Szállítás: A mérőlabor, JBK, Területi Műhely területi mérőeszköz felelőse/megbízottja - a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. közreműködésével - intézkedik az eszközök szállításáról. Az eszközöket az egyedi azonosítóik feltüntetésével küldlevélen kell átadni/átvenni és gondoskodni kell a szállítás alatti állagmegóvásról. A szállítással egyidőben (a kalibrálandó eszközökkel együtt) a Belső megrendelőlevél mérőeszközök kalibrálásához, javításához című megrendelőlevelet en és nyomtatott formában el kell küldeni a kalibráló labornak. A nagy értékű vagy érzékeny mérőeszközök szállítására vonatkozó külön előírásokat a mérőeszköz nyilvántartásában fel kell tüntetni. Selejtezés: Az elvárt pontosságú mérésre alkalmatlan mérőeszközök selejtezését a mérőeszköz felelősnek vagy megbízottnak kell kezdeményezni. A selejtezésig ezeket az eszközöket a raktárban (elkülönített és megjelölt módon) kell tárolni. A selejtezésre szánt mérőeszközöket az egyéb selejtezésekre vonatkozó előírások szerint kell selejtezni. IV.5. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használja, kalibrálja, őrizze és karban tartsa. A berendezések, felszerelések és szerszámok előírások szerinti használatát a vezetői ellenőrzéseken, független belső ellenőrzéseken és belső auditokon ellenőrizzük. A berendezések, felszerelések és szerszámok megfelelő használatának biztosítására időszakos oktatást végzünk. A gépek, berendezések kezelési utasítása hozzáférhető. A berendezések, felszerelések és szerszámok megfelelő tárolására munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi és a megfelelő munkakörnyezetre vonatkozó előírások vonatkoznak. Az Eljárásokból a használók oktatásban részesülnek. Az egyéni használatra kiadott kéziszerszámokat a munkavállalók munkakezdés előtt ellenőrzik, illetve a közvetlen termelésirányítók a munkavégzés során ellenőrzik. IV.6. A MÁV-START Zrt. rendelkezik eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására. A MÁV-START Zrt. a vasúti járművek tervszerű karbantartását, futójavítását, a Területi Járműbiztosítási Központokban és Területi Műhelyekben, a vasúti járművek és részegységek javítását a Vasútijármű Javítási Telephelyeken végzi. Megrendelés alapján teher vontatott járművek karbantartását és javítását.

162 162 ELJÁRÁS Oldal: 112/171 A járművek karbantartásának ellenőrzését a Területi Műhelyekben az ott dolgozó reszortosok és vezetőmérnökök végzik. A Vasúti Járműjavítási Telepen ezt a tevékenységet az ÁME végzi. A járművek járműjavítói felújításának, javításának, valamint a fenntartási műhelyi karbantartásának ellenőrzését - mint központi szervezet a Járműfelügyelet látja el, mely ellenőrzési tevékenységet folytat a járműveken, a fenntartási és javítási munkák végzése közben az érvényben lévő technológiák és műszaki előírások alapján. A fenntartási műhelyek és járműjavítók ellenőrzési tapasztalatait feldolgozza, a szükséges intézkedéseket megteszi. Hálózati szinten szervezi, koordinálja és felügyeli a járművek javítását és karbantartását annak érdekében, hogy ez által a technikai színvonal, ill. technológiai fegyelem növekedjen. A karbantartási folyamatok során minden alkalommal elvégzésre kerülnek az adott jármű javítására, karbantartására vonatkozó technológiákban illetve szabványokban előírt minőségellenőrzések, melyek a javításkísérő lapokon, mérőlapokon dokumentálásra kerülnek. A járművek járműjavítói felújításának, javításának, valamint a fenntartási műhelyi karbantartásának ellenőrzését - mint központi szervezet a Járműfelügyelet látja el, mely ellenőrzési tevékenységet folytat a járműveken, a fenntartási és javítási munkák végzése közben az érvényben lévő technológiák és műszaki előírások alapján. A rendszer működését és az előírások betartását az évente tervszerűen végrehajtásra kerülő minőségirányítási belső auditok vizsgálják. A belső auditok eredménye alapján a szükséges helyesbítő és megelőző folyamatok kerülnek végrehajtásra. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggően vezetői ellenőrzések kerülnek végrehajtásra éves terv szerint. A Társaság független belső ellenőrzési szervezete éves belső ellenőrzési tervet készít, melyet a Vezérigazgató hagy jóvá, ezen ellenőrzési tervnek része minden esetben a közlekedésbiztonsággal összefüggő tevékenységek és folyamatok ellenőrzése is. A MÁV-START Zrt. az általa karbantartott minden vasúti jármű karbantartási okmányát kezeli (MFG, 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP). A Területi Műhelyekben és Vasúti Járműjavítási Telephelyen biztosítjuk az elvégzett karbantartási tevékenység nyomon követhetőségét, naprakészen vezetjük egyes járművek karbantartási adatait. A visszajelzett tapasztalatokat elemezzük beleértve a karbantartási műveletek, váratlan események vagy balesetek adatait hogy valós helyzet alapján hozhassuk meg optimalizáló, korlátozó döntéseinket. Az érintett vasútvállalatokat tájékoztatjuk a vasúti járművek műszaki állapotáról.

163 163 ELJÁRÁS Oldal: 113/171 A Társaság alkalmas arra, hogy tevékenységével - mint karbantartással megbízott és mint karbantartásért felelős szervezet - a saját járművek és az általa karbantartott idegen vasúti járművek -, amelyek a karbantartási rendszerébe kerülnek mindig biztonságos üzemi állapotban legyenek. A karbantartások általános folyamat ábráját a következő ábra mutatja be. A MÁV-START Zrt a járműkarbantartást az általa kidolgoztatott és az MFG/PRO Integrált Vállalatirányítási számítógépes rendszer szerves részét képező MFG/Pro EAM modul informatikai rendszeren keresztül működteti, amely valamennyi vasúti járműkarbantartó telephelyen, valamennyi karbantartást jármű pályaszámonként rögzít, (érkezés-járműátvétel, a karbantartást végzők neve, felhasznált munkaóra, a jármű átadása-átvétele stb.). A karbantartásnál felhasznál alkatrészeket, anyagokat az MFG informatikai rendszer rögzíti.

164 164 ELJÁRÁS Oldal: 114/171 IV.7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I. szakasz 2.4 pontjára) a karbantartásvégrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végzünk. A MÁV-START Zrt. a MÁV Zrt.-től bérli a karbantartó fióktelepeken, telephelyeken a javító csarnokokat, a vasúti pályahálózatot. A vasúti járművek karbantartását az MSZ EN 50126: 2001 Vasúti alkalmazások (Megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság előírása és bizonyítása) alapján kell ellátni. A személyzetre, munkakörnyezetre vonatkozó kockázatok értékelést a 89/391/EGK irányelv, a 1993.évi Munkavédelmi törvény, a MÁV-START Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A karbantartáshoz kapcsolódó kockázatértékelési szabályzatot a kockázatelemzésre és értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszert tartalmazó 352/2009/EK rendelet elveinek felhasználásával a BIK A Eljárása tartalmazza. IV.8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe vesszük: A MÁV-START Zrt. meghatározta a társaságnál működő munkaköröket, azok általános munkaköri leírásait. A munkaköri leírásokban minden munkakörhöz kapcsolódóan meg vannak határozva a fő feladatok és felelősségek, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi, szakképzettségi, egyéb tudás- és a gyakorlati követelmények, azaz a szakmai kompetenciák. Az utasítást folyamatosan karbantartjuk, azaz a változásokat a munkakörök lekövetik. A munkaszerződések mellett kötelező elem minden munkavállaló esetében az egyéni munkaköri leírás, mely a munkakörhöz adott feladatok elvégzéséhez megadja a hatáskört és a felelősséget. A vasútbiztonsággal összefüggő munkakörökre mintegy 110 fajta munkaköri leírási minta áll rendelkezésre. A helyettesítés rendjét az SzMSz szabályozza. A távollevő vagy az adott szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt helyettesítő személy írásban történő megbízással való kijelölésére a távollevő vezető közvetlen szolgálati felettese jogosult. A kijelölés azonban nem jelenti a távollévő vagy akadályozott vezető munkáltatói jogkörgyakorlása tekintetében történő helyettesítést A munkavállalók végzettségi, szakképzettségi adatait a SAP HR rendszerben tartjuk nyilván, s folyamatosan aktualizáljuk.

165 165 ELJÁRÁS Oldal: 115/171 A munkáltató szintén a SAP HR rendszerben tartja nyilván a munkavállalók rendelet szerinti bontású egészségügyi alkalmasságának meglétét, illetve a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat időpontját. A képzésre a BIK N Eljárása vonatkozik. A MÁV-START Zrt. oktatási utasítása szabályozza többek között az időszakos, a vasútbiztonsági, a tűzvédelmi, vagyonvédelmi, vegyvédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi oktatások rendjét, a vizsgáztatással kapcsolatos szabályokat. Évente részletes, képzési formák, szervezetek szerinti bontású, konkrét képzés megnevezés mélységű képzési terv készül, melynek végrehajtását a Humán szervezet koordinálja. IV.8.a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást); - Oldható kötések: A MÁV-START Zrt. által a vasúti járművek karbantartásánál alkalmazott oldható kötések a következők: Szabványos hatlapfejű csavarkötés rugós alátéttel, előírt nyomatékra meghúzással Hatlapú koronásanyás, csavarkötés sasszegbiztosítással, előírt nyomatékra meghúzással Biztosítógyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Önbiztosító gyűrűs anyás csavarkötés, előírt nyomatékra meghúzással Műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötést az adott járműre vonatkozó technológiai utasításban meghatározottak alapján hozzuk létre. A járművek szerelésére vonatkozó utasítás része, hogy a csavarkötést be kell méretezni a kötésben előforduló terhelésre, és ennek megfelelően kell kiválasztani a csavarkötéshez az alkotókat. A csavarkötés csavarból, anyából és alátétből állhat. Az alátétet az anya és a felület közé behelyezni. Ha a csavarkötést elfordulás ellen biztosítani kell, akkor sasszeget használunk. Ezért pl. a vasúti járművek nagy terhelésű ütközőinek biztosításához a koronásanyás sasszeges megoldást alkalmazzuk. Műanyagbázisú csavarkötés nagy igénybevételű helyekre:

166 166 ELJÁRÁS Oldal: 116/171 Műanyagbázisú egykomponensű rögzítő termékek, melyek teljesen kitöltik a csavarmenetek közötti hézagot. Levegőtől elzárva és fémmel érintkezve nagy mechanikai terhelhetőség, kiváló kémiai ellenálló képességű műanyaggá szilárdulnak. Ez az anyag belső kohéziója, valamint a felületekhez való tapadása révén anyagzárat hoz létre a menetek között. Az anyagzár mindenfajta mozgást megakadályoz a menetben. Megjegyzés: A műanyag tömítésű csavarkötés nagy rezgésnek kitett helyeken a biztonságos elfordulás, meglazulás elleni védelem céljából külön, egyedi jármű karbantartási megrendelés esetén alkalmazzuk. A csavarkötésre vonatkozó és a teherkocsi javításban alkalmazott szabványok MSZ EN 2356, 24014, 24032, 2454, MSZ 2264, 1612, , DIN 128, DIN 935, DIN 6797, A csavarkötés kézi szerszámai, eszközei: A villáskulcs Csillag villás kulcs Dugókulcs Állítható kulcs Imbuszkulcs stb., - Hegesztés Az MSZ EN ISO , MSZ EN , és az MSZ EN hegesztő üzem alkalmassági követelmény szabványokat kielégítő rendszert működtetünk annak érdekében, hogy a MÁV- START Zrt. egész területén a hegesztett szerkezetek megbízhatóak és hibamentesek legyenek a gyártásban, javításban és az üzemelésben, a tervezéstől kezdve az anyag kiválasztáson keresztül egészen a gyártásig, és az ezt követő ellenőrzésig. A MÁV-START Zrt. MSZ EN ISO és MSZ EN szabványok szerinti hegesztőüzem tanúsítvánnyal rendelkezik Fényeslitke TM, Békéscsaba TM, Pécsbánya TM, Ferencváros TM, Dunaújváros TM és Szolnok VJT-n. - Ragasztás A ragasztás elvégzéséhez technológiai utasításokkal rendelkezünk az adott típusnak megfelelően.

167 167 ELJÁRÁS Oldal: 117/171 IV.8.b) roncsolásmentes vizsgálat; A roncsolásmentes anyagvizsgálatot végző, megfelelő kompetenciával rendelkező munkatársakat nyilvántartjuk és felügyeljük a tanúsítványok érvényességét. A hegesztett kötések ellenőrzését, vizsgálatát csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Dokumentált vizsgálatokat csak az alábbi minősítéssel rendelkező személyek végezhetnek: A dokumentált vizsgálat fajtája Szemrevételezéses Ultrahangos Radiográfiai Mágnesezhető poros Folyadékbehatolásos A vizsgálat elvégzéséhez szükséges minősítés VT2 UT2 RT2 MT2 PT2 Új szakképesítés megszerzésére irányuló beiskolázásokat csak az MSZ EN ISO 9712 szerinti minősítést és tanúsítást kiadó intézményeknél lehet megrendelni. A Roncsolásmentes Anyagvizsgálói Tanúsítványok megszerzésekor, illetve azok meghosszabbításakor a tanúsítvány érvényességi területének az alábbiakat kell minimum tartalmazni: - Ipari szakterülete: Vasúti vizsgálatok RM, - Termék területe: (w) hegesztett kötések Az MSZ EN ISO 9712 szabvány 7.4. pontja szerint a tanúsítást követően a közellátás élességét évente kell vizsgálni és a munkáltatónak ezt igazolnia kell. A képzést Humán Szervezet felügyeli. IV.8.c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése, A karbantartást végző műhely gondoskodik a munkafolyamatba épített ellenőrzésről, a technológiai utasítások szerinti, minőségi munkavégzésről. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzéseket a karbantartást végző műhelynek, illetve a szerződésben meghatározott műhelynek kell elvégeznie, az erre vonatkozó felelősség nem osztható meg. A közlekedésbiztonsággal kapcsolatos nyilvántartások vezetése a MÁV-START Zrt. felelőssége. A megrendelő részére a közlekedésbiztonsági mérőlapokról igény szerint másolatot készítünk.

168 168 ELJÁRÁS Oldal: 118/171 A műhely képviselője a Munkalap aláírásával igazolja a megrendelés teljesítését, a munkák elvégzését, a műhely ezzel kapcsolatos felelősségét. A karbantartó hely képviselője a megjavított járművekről kimutathatóan értesíti a megrendelő képviselőjét. Az időszakos karbantartásokon, a kötelező munkákon és a közlekedésbiztonsággal összefüggő javításokon túl megrendelt munkák teljesítését a megrendelő megbízottja tételesen ellenőrizheti. Tevékenysége csak végátvétel jellegű, nem terjed ki a folyamatba épített ellenőrzésekre. Az elvégzett munkák elfogadása esetén a kocsi átvételét a Munkalapon aláírásával igazolja. A megrendelő jelenléte nélkül is elkészültnek minősül és forgalomba adható az a jármű, amelyet a karbantartási hely illetékese megfelelőnek minősített. Az átvétel megtagadását a felmerült ok megjelölésével a Munkalapra írásban rá kell vezetni. A jármű átvételét követően a megrendelő gondoskodik a jármű forgalomba adásáról. A tehervagonok karbantartása során megkülönböztetünk tervezett karbantartást (fővizsgálatot), illetve eseti karbantartást (futójavítást). A tervszerű karbantartás esetén minden alkalommal a vállalatunk a megrendelővel egyedi Vállalkozási Szerződést köt, melyben minden esetben rögzítjük a teljesítés, illetve az átadás-átvétel módját. Az átadás-átvételt a felek jegyzőkönyvben rögzítik. A megrendelt munkát Megrendelő képviselője veszi át a Vállalkozó arra jogosult képviselője jelenlétében. Amennyiben a Megrendelő képviselője egyeztetett időpontban az átvételnél nem tud jelen lenni, ebben az esetben az átvételt Vállalkozó arra jogosult képviselője végzi a Vállalkozó minőségirányítási rendszere alapján. Ilyen esetben Megrendelő utólag az átadás-átvétel során felvett jegyzőkönyvben szereplő adatokat nem vitathatja. Az átadás-átvétel alkalmával a fővizsgát végző műhely átadja a Megrendelő részére eredeti példányban azokat a kötelezően előírt dokumentumokat, kimérő lapokat, melyek a tulajdonos részére a jármű előtörténetének archiválásához szükségesek (pl. NKH felé). A járművek végső üzembe helyezése a Megrendelő, illetve a tulajdonos feladata. Az eseti karbantartásokra külső megkeresések alapján vállalatunk az egyes vasútvállalatokkal Karbantartási keretszerződést köt különböző idő intervallumokra. Ezekben a keretszerződésekben az átadás-átvétel módja minden esetben meghatározásra kerül. A javítást végző műhely az általa elvégzett munkákat a Megrendelő felé készre jelenti, Az átadás-átvétel általában a Megrendelő képviselője jelenlétében történik, a munkák átvételét a Munkalapon a Megrendelő képviselője aláírásával nyugtázza. Amennyiben az átvételen a Megrendelő képviselője nem tud, vagy nem kíván jelen lenni, úgy az átvételt a műhely arra jogosult munkavállalója végzi el. A jármű/vek ismételt üzembe helyezése a megrendelő feladata.

169 169 ELJÁRÁS Oldal: 119/171 IV.8.d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek, valamint a veszélyes áruk szállítására szolgáló tehervagonok egyes komponensei, például a tartályok és szelepek esetében végzett karbantartási tevékenységek; A közlekedésbiztonsággal szorosan összefüggő berendezések (fékrendszer, kerékpár, vonó és ütközőkészülék, stb.) karbantartásai, javításai az érvényben levő MÁVSZ és vonatkozó Technológiai Utasítások (E12, E2 Közlekedésbiztonsági előírások stb.) előírásai szerint történnek. A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. Az Utasítások meghatározzák a karbantartás körébe tartozó összes tevékenységet, ezen belül az ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a méréseket, alkatrészek-berendezések cseréjét, beállításokat, javításokat. Az Utasítások részletesen tartalmazzák: a szét és összeszerelési utasításokat, a cserélhető alkatrészek szereléséhez szükséges rajzokat, a karbantartási kritériumokat, az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, ezek határértékeit a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket, anyagokat, a személyi biztonság érdekében a munkavédelmi szabályokat, a védőfelszerelések használatát, karbantartási műveletek utáni ismételt üzembe helyezés előtt elvégzendő szükséges vizsgálatokat és eljárásokat. A karbantartások végrehajtásakor a járművek különböző szerkezeti egységein végzendő vizsgálatok és karbantartási, javítási munkák eltérő munkavállalói képzettséget és képzettségi szintet igényelnek, illetve a karbantartásokra alkalmazott szabványok, technológiák és egyéb előírások is sok esetben meghatározzák a munkavállalókra vonatkozó szakmai képzettséget, illetve a gyakorlati szintet. Annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló képzettségi szintjére rátekintéssel rendelkezzünk, a vállalatunk az SAP HR rendszerben tartja nyílván, és folyamatosan aktualizálja a munkavállalók végzettségi, szakképzettségi adatait. A karbantartásokat végző területi műhelyek struktúrájának kialakításakor vállalatunk figyelembe veszi a technikai adottságok mellett a munkavállalói oldalon meglévő szakmai képzettségi szintet is, ennek megfelelően kerülnek meghatározásra az előírásoknak mindenben megfelelő, különböző elvégezhető karbantartási szintek, az azokhoz kapcsolódó technológiai előírások.

170 170 ELJÁRÁS Oldal: 120/171 A közlekedés biztonságot érintő alkatrészek esetében (fékszerkezeti elemek (MÁVSZ 874 sorozat), kerékpárok (MÁVSZ 2616 sorozat, vonókészülék elemei, csavarkapocs) a központi cserejavítást helyeztük előtérbe, melyeket csak és kizárólag a kijelölt - Technológiai Utasításokkal ellátott, az előírt képzettséggel rendelkező munkavállalókkal - és engedélyezett műhelyekben, illetve külső auditált vállalkozásoknál lehet végezni. A karbantartást végző területi műhelyekben ezekre az alkatrészekre a tevékenységet a hibafeltárást végző vizsgálatokra, mérésekre, illetve a meghibásodott közlekedés biztonsággal összefüggő alkatrészek cseréjére korlátozzuk, melyek elvégzésére a szakképzettségük biztosított. Veszélyes áruk szállítására vonatkozó tehervagonok egyes komponensei, pld. tartályok és szelepek esetén, a JBK műhelyeiben el nem végezhető teherkocsi karbantartások, javítások esetén, amennyiben a kocsi még érvényes karbantartási jellel rendelkezik, de sérülései, meghibásodásai olyan mértékűek, hogy azok elhárításának eszközigénye meghaladja az adott Területi Járműbiztosítási Központ teherkocsi javító műhelyének felkészültségét és adottságait, akkor a kocsijavító vezetője javaslatot tesz a megrendelő részére a javítás más műhelyben történő elvégzésére. A fenti tartálytestre és szelepek javítására vonatkozó igényeket minden esetben külső fél (Miskolc és Debrecen Járműjavító) végzi el! Gázszállító tartálykocsikat vállalatunk nem javít. Amennyiben túlnyomás nélküli folyadékszállító tartálykocsin kell a RID pont szerinti vizsgálatokat elvégezni a tartályon, illetve az armatúrákon, azokat előírás szerint (MSZ ) tisztított állapotban lévő járműnél, hatósági engedéllyel rendelkező és nyilvántartott Kazánbiztos munkavállalóink, vagy külső, hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozók végzik. Tervszerű karbantartásokat (fővizsgálat) a szerelvényeken kizárólag kijelölt műhelyben, az MSZ , a TKT-J-10-01/1984 és a TKT-J-10-02/1984 Technológiai Utasítások szerint végezzük. Eseti jellegű karbantartásoknál a Tűzvédelmi előírások betartása mellett csak külső, szétszerelést nem igénylő tömítés cseréket, és alkatrész pótlásokat végzünk a tartálytesten, mely nem igényel az általánostól eltérő szakképesítést. IV.8.e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek. A Társaság folyamatosan felülvizsgálja a karbantartás végrehajtási tevékenységét, és minden a tevékenységre nézve biztonsági kockázatot rejlő folyamatot a Kockázatkezelési eljárásban meghatározott módon azonosít, majd nyomon követ, valamint időszakosan felülvizsgál. Szükség esetén kezdeményezi a szakmai alkalmasságra vonatkozó nyilvántartás(ok) módosítását. A Főmérnökség/Átvétel- és minőségellenőrzés szervezet a tehervagonok karbantartásához kapcsolódó minőségellenőrzési és átvételi tevékenységet irányítja a megfelelő vasútüzem biztonság, minőségbiztosítás érdekében az üzem-és üzletbiztonság elsődlegessége érdekében.

171 171 ELJÁRÁS Oldal: 121/171 IV.9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartásfejlesztési feladatkör rendelkezésére bocsátjuk: IV.9.a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok; A járműállomány karbantartásra vonatkozó szerződésben rögzíteni kell a karbantartás irányítási és fejlesztési feladatkört betöltő szervezet(ek) részére történő adatszolgáltatás rendjét (tartalom, forma, kapcsolat, gyakoriság). Az adatszolgáltatási rendszer adattartalmának valódiságát a Társaság által működtetett vállalat - és minőségirányítási rendszerek szavatolják, amelyek kiegészülnek a Társaság által működtetett ellenőrzési folyamattal. A karbantartási és a javítási eseményeket, az elvégzett javítások részletes minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben (MFG/EAM, Webtool). IV.9.b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba; A karbantartási tevekénység bármely fázisában észlelt akár eseti, akár rendszeres, a vasúti közlekedés, illetve a személy- és vagyonbiztonságot érintő hibát, eltérést a karbantartásra vonatkozó megállapodásban rögzített módon és tartalommal kell a karbantartási tevékenységet irányító szervezet tudomására hozni. Az észlelt hibák és eltérések karbantartási tevékenységre gyakorolt hatását a vonatkozó közösségi, hazai jogszabályok, ágazati előírások, karbantartási utasítások, valamint a karbantartásra vonatkozó megállapodásnak kell tartalmaznia. IV.9.c) üzembe helyezés. A karbantartási tevékenység végső fázisa a jármű üzembe helyezése. Az üzembe helyezést a karbantartási tevékenységet szabályozó megállapodásban rögzített módon kell elvégezni, és arról a meghatározott módon és tartalommal kell adatot szolgáltatni a karbantartás irányítást végző szervezet részére, valamint el kell végezni a karbantartási megállapodásban rögzített dokumentumkezelést is.

172 172 ELJÁRÁS Oldal: 122/171 TS-MÁV Gépészet Services-el kötött megállapodás szerint a Webtool rendszerben rögzítjük a karbantartási információkat. A megállapodásokban előírt dokumentumokat adjuk át papír alapon a megrendelőnek (fékmérőlap, kimérőlapok, munkalap stb.) Idegen vasútvállalatok esetén papíralapon történik valamennyi karbantartási információ átadása. A dokumentumok kezelésére az IEU02 számú Eljárási utasítás vonatkozik. A dokumentumokat a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzatában meghatározott ideig őrizzük, amennyiben a megrendelővel külön megállapodás nem történik (ez hosszabb megőrzési idő lehet). IV.10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba vesszük: IV.10.a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása; A gépek, gépi berendezések nyilvántartását a JBK és a VJT végzi, a saját területére vonatkozóan. A gépeket, gépi berendezéseket, eszközöket egyedi nyilvántartó számmal kell ellátni. Az egyedi nyilvántartó szám a járműkarbantartás területén a következők szerint képezendő: 1. és 2. hely: a szolgálati hely E 12 számú utasítás szerinti hívójele 3. és 4. hely: AS 5., 6.,7. és 8. hely: egy 4 jegyű szám (0001-től indulva, folyamatosan számozva) (pl.: Db AS-0001, Ud AS-0001, stb.). A nyilvántartásban az azonosítót a Gépnyilvántartási könyv - emelőgépeknél Emelőgép nyilvántartó lap - azonosítási sorszám rovatába kell beírni, ill. maradandó módon (pl. felragasztott címkével) a nyilvántartásba vett gépen elhelyezni. A gépeken a TMK nyilvántartó számok (eszközszámok) párhuzamos elhelyezése is alkalmazható, amelyeket az MFG Pro vállalatirányítási rendszer tárgyi eszköz modulja tartalmaz. A szolgálati helyeken, a gépek és gépi berendezések karbantartásáért (nyilvántartásokba való előjegyzéséért, vizsgálatok tervezéséért és megtartásáért) az írásban megbízott munkavállalók a felelősek. A szerszámok szerszámkönyvön és számítógépen is nyilvántartásban vannak.

173 173 ELJÁRÁS Oldal: 123/171 IV.10.b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá: A vasúti járművek karbantartásához kapcsolódó előírásokat a MÁV által kidolgozott technológiai utasítások, valamint egyes közlekedésbiztonsággal összefüggő berendezésekkel szembeni követelményeket szabványok határozzák meg. A vontatott és különleges járművek vonatkozásában az alapadatokat 31/2010.(XII.23.) NFM rend. 1. számú melléklet szerint pályaszámonként kiállított táblázatok tartalmazzák, amelyek része a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP -nak. Az egyes szerkezetekre, berendezésekre, alkatrészekre, amelyek a vasútbiztonsággal közvetlenül összefüggésben vannak, hatósági előírások vonatkoznak, az utasításoknak megfelelően végezzük a méréseket, ezekről adatlapokat, mérőlapokat állítunk ki, amelyek a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP dokumentumai lesznek. A karbantartáshoz kapcsolódó valamennyi részletes információt az EAM informatikai rendszer tartalmazza. A MÁV-START Zrt. minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja, illetve elkészíti az üzembentartói felelősségi körébe tartozó valamennyi jármű vonatkozásában a 3 évre a gördülő karbantartási tervét. Az idegen vasúti járművek karbantartása során az elvégzett javításokat az EAM informatikai rendszer tartalmazza, a kiállított mérőlapokból, adatlapokból egy példányt a telephelyen megőrzünk, egy példányt a jármű tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek szerződés szerint megküldünk. A vontatott járművek vonatkozásában felvett munkalapok tartalmazzák a karbantartás során elvégzett munkákat, amely a kiállított számla melléklete. A részlegvizsga és a fővizsga során az Átvételi dokumentáció tartalmazza a vizsgálatok, mérések eredményeit, adatait. A karbantartáshoz kapcsolódó valamennyi részletes információt az EAM informatikai rendszer tartalmazza. A szerződés szerint végzett vasúti járművek karbantartása során felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést nyilvántartjuk, az alkatrészeket és anyagokat az EAM rendszerben rögzítjük, és a megrendelőnek a szerződés szerint adatokat adunk át. IV.10.b.i. a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat; A feladatok részletes leírását szervezeti egységenként a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amely egyértelműen meghatározza a karbantartási tevékenység ellátása során a szükséges feladatokat, hatásköröket, és az illetékességnek megfelelő felelősséget. A karbantartásért felelős munkaköröket és személyek meghatározását a BIK 9. melléklet tartalmazza.

174 174 ELJÁRÁS Oldal: 124/171 A vasútbiztonságra vonatkozó közösségi jogforrásokat, a kihirdetett kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokat (TSI), vasútbiztonságra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályokat nyilvántartjuk. IV.10.b.ii. a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák; A szerződéseket elektronikusan nyilvántartjuk a hozzáférést az érintettek részére biztosítjuk. A karbantartási feladatokat a Területi Járműbiztosítási Központokban (JBK) és a Vasúti Járműjavítási Telephelyen (VJT) végzik. Amennyiben a MÁV-START Zrt. nem rendelkezik szükséges technológiai előírásokkal, azt a megrendelő a szerződés alapján biztosítja minden esetben. A tervszerű karbantartás konkrét, pályaszám szerinti ütemezését egyes járműtípusoknál havonta, egyes járműveknél hetente végezzük a tulajdonos vasútvállalat képviselőivel. A járműtulajdonos és a MÁV-START Zrt illetékes szervezetei a szerződésben rögzített időpontban ellenőrzik, összevetik (diszpécseri rendszer) a tervezett és tényleges karbantartott járművek listáját. Az elmaradt karbantartásokat a következő operatív tervbe felveszik és így pótoljuk. Az eltérést a tulajdonos igazolja (Az eltéréseket általában az okozza, hogy a járműveket forgalmi okokból nem állítják be a karbantartó telepekre.) A karbantartási ciklus túllépése esetén a közlekedés- és futásbiztonsági mérések elvégzésre kerülnek. A tervszerű vizsgálatokat javításkísérő lapon munkafázisonként dokumentáljuk, amelyhez hozzáférést biztosítunk, illetve átadunk a járműtulajdonosnak. Az idegen járművek vonatkozásában a karbantartási szerződéseink adatai alapján minden hónapban egyeztetünk a tulajdonos vagy az üzemeltető társasággal, hogy a járművek a ciklusrendnek megfelelően időben kerüljenek karbantartásra, a szükséges vizsgálatok és ellenőrzések elvégzése érdekében. A karbantartási és a javítási események, az elvégzett javítások részletesen minden telephelyen, minden járműre vonatkozóan rögzítésre kerülnek - saját és idegen járművekre vonatkozóan egyaránt - dokumentálva vannak a működő számítógépes informatikai rendszerben (MFG/EAM, Webtool). A dokumentumok kezelését a BIK P Eljárása és a MÁV Zrt. Iratkezelési Szabályzata szabályozza. A karbantartási tapasztalatok, a vizsgálatok, ellenőrzések eredményei alapján javaslatot teszünk és egyeztetünk a jármű tulajdonossal vagy az üzemeletetővel a szükséges technológiai módosításokra vonatkozóan.

175 175 ELJÁRÁS Oldal: 125/171 A karbantartásért felelős személyek munkaköri leírásuk szerint felelnek a járműveken végrehajtott javítások minőségéért. A vezetők ellenőrzésekre a BIK G Eljárása vonatkozik. A saját járműveink vonatkozásában az éves karbantartási terv realizálását folyamatosan figyelemmel kísérjük, havonta értékeljük ennek betartását. IV.10.b.iii. a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot; A járműveket javításba érkezésékor átvételi eljárás keretében megvizsgáljuk, munkafelvételi eljárás keretében, így teljes képet kapunk a jármű műszaki állapotáról, meghatározzuk az elvégzendő karbantartási feladatokat. A karbantartás során elvégezzük azokat a szükséges méréseket, ellenőrzéseket amelyeket a szabványok, technológiai utasítások előírnak, elkészítjük a mérőlapokat, dokumentumokat amelyek a karbantartás minőségi elvégzését igazolják. A járművek Járműjavítói javítás utáni az előírások szerint álló-futópróba megtartásával - átvételét a Társaságunknál működtetett Átvétel- és minőségellenőrzés szervezet végzi, valamint a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések munkafelvételi eljárás keretében biztosítjuk. Az ÁME által megfelelőnek ítélt és aláírásával igazolt jármű helyezhető üzembe. A Területi Műhelyekben elkészült karbantartásokat az adott helyen megbízott munkavállaló reszortos, művezető, diszpécser ellenőrzi és aláírásával helyezhető ismét üzembe a jármű. A járműveknek karbantartás utáni sikeres átadását átvételét követően, a tulajdonos gondoskodik a jármű üzembe- forgalomba helyezéséről. IV.10.c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés; A járműkarbantartási feladatok felügyeletét a Járműfelügyelet vezető végzi. A saját tulajdonunkba tartozó járművek üzemképességét, futásteljesítményét, fogyasztását az üzemeltető szervezeti egység folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, (31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP) intézkedik a hiányosságok felszámolására. A tapasztalatok alapján javaslatot tesznek szerkezeti, technológiai átalakításra, módosításra. Általános alapelv és cél, hogy minden jármű a karbantartási ciklusnak megfelelően kerüljön csak a karbantartó műhelybe, és ott a vizsgálatok, javítások, korszerűsítések, a MÁV Utasítások, továbbá a vonatkozó rendeletek szabványok, technológiai utasítások és előírások betartásával úgy kell elvégezni, hogy a jármű a vizsgálati ciklusnak megfelelően a következő vizsgálatig biztonsággal üzemeltethető legyen.

176 176 ELJÁRÁS Oldal: 126/171 Minden sérült jármű javítását, ezt követően a vasútbiztonsági ellenőrzéseket dokumentáljuk, amelyet a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP is tartalmaz. A vasútbiztonsággal összefüggő ellenőrzéseket az üzembe helyezés előtt valamennyi járművön elvégezzük. IV.10.d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni; A meghatározott követelmények méréséhez használt számítógépes szoftverek alkalmasságának biztosítására a mérőberendezéseket kalibráltatjuk. (Pl. Pdr5 fékpróba berendezés) A mérőberendezések kezelésének folyamatát Eljárási Utasítás írja le. Az Eljárási Utasítás melléklete tartalmazza mérőberendezések érvényességének ciklusidejét. A kalibrálási jegyzőkönyv szkennelt példányát a mérőeszköz nyilvántartó szoftverbe feltöltjük. A nyilvántartó szoftverben nyomon követhetőek a mérőberendezések. Az érvényességi időt a mérőberendezésen feltüntetjük. IV.10.e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak. A mérőeszköz helyes működésével kapcsolatos bármilyen bizonytalanság esetén a mérést egy előírás szerinti mérőeszközzel meg kell ismételni. A nem megfelelőnek vélt mérőeszköz javítására vagy cseréjére a művezetőnek, valamint a mérőeszköz felelősnek, illetve megbízottnak intézkednie kell. Vontatójárművek és személyszállító kocsik karbantartása 1. Vannak eljárások a karbantartási követelményeknek/előírásoknak/folyamatoknak a biztonsági adatokból és a gördülőállomány feladataiból történő levezetésére. A MÁV-START Zrt. által üzemeltetett járművek adatait a vontatójárművek vonatkozásában a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP, az alapadatokon kívül tartalmazza a karbantartási eseményeket, üzemgazdasági adatokat (km, fogyasztás, üzemóra, stb.), valamint a fékmérés, kerékmérés és közlekedésbiztonsági lapokat. A 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP mintáját ezen Eljárás 8. melléklete tartalmazza. A járműveknél a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeken elvégzett javítások dokumentumait, adatait az informatikai rendszerünk rögzíti.

177 177 ELJÁRÁS Oldal: 127/171 A meghatározó fődarabok cseréjét, javítását a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP tartalmazza. A karbantartáshoz kapcsolódó valamennyi részletes információt az EAM informatikai rendszer tartalmazza. Vontatójárművek karbantartásának folyamata: A mozdony váratlan (nem tervezett) meghibásodása (futójavítás), vagy tervezett karbantartása esetén a beérkező mozdony mozdonyvezetője, vagy a külsős felvigyázó az észlelt hibák feltüntetésével kiállítja a számú munkautalványt, ezt a felvigyázó továbbítja a diszpécsernek, aki intézkedik a műhelyek felé a munka elvégzésére. A diszpécsernek a járművet az EAM szoftver diszpécseri felületén be kell járatni. A diszpécser a munkautalványt és a vontatójármű üzemi naplóját a műhelybe juttatja. A diszpécser, telepi rendező beállítják, vagy beállíttatják a vontatójárművet a műhelybe. A vontatójármű átadás-átvétele a Szolgáltatási Szerződésekben van szabályozva. A jármű vizsgálata alapján a művezető és a reszortos (ezek hiányában a diszpécser és a művezető megbízottja) közösen dönt a javítás további menetéről. Tervszerű karbantartás esetén (napivizsgálatot kivéve) a művezető vagy a reszortos Vizsgálatkísérő lapon rögzíti a munkába vétel időpontját, a vizsgálat nemét, saját nevét és aláírásával indítja a vizsgálat elvégzését. A karbantartás során elvégzett műveletek folyamatosan kerülnek rögzítésre a vizsgálatkísérő lapon, ezzel biztosítva, hogy a karbantartás bármelyik pillanatában dokumentáltan követhető legyen, minden a technológiai utasításban előírt vizsgálat elvégzésre kerüljön. A jármű üzemképességét, a közlekedésbiztonsági mérések elvégzése után, a vizsgálatot végző reszortos vagy diszpécser a Vizsgálatkísérő lapon az időpont (dátum, óra, perc) feltüntetésével, aláírásával igazolja. A futójavítás, karbantartás befejezése után a diszpécser átadja a vontatójárművet az üzemeltető részére, az üzemképesség a vontatójármű üzemi naplójában rögzítésre kerül. A Járműjavítási Telephelyen az átvételt a beszállító, megrendelő képviselője jelenlétében a Termelésszervezés munkafelvevője és diszpécsere végzi. Az átvételnél a javító terület megbízott munkavállalója segédkezik a jármű állapotának felmérésében. Az átvétel során elsőként a javításra érkező jármű megrendelője kerül ellenőrzésre tartalmi és formai oldalról. Átvételi jegyzőkönyvben rögzítik a fődarabok és részegységek azonosítóit, feltüntetésre kerülnek a hiányzó alkatrészek, részegységek, a meglévők állapotára vonatkozó szemmel látható minősítés, ha megbontva, vagy hiányosan kerülnek beszállításra. Fenti dokumentációk alapján az átvételt végzők megvizsgálják, hogy a megrendelő tartalmazza-e a szükséges javítási igényt, vagyis a javítás műszaki tartalma megegyezik-e a megrendelt javítás műszaki leírásával. - Amennyiben igen, úgy a jármű javításra átvettnek tekintett és - amennyiben a szerződés úgy rendelkezik - a Termelésszervezés diszpécsere kezdeményezi az EVSZ (Egyedi Vállalkozási Szerződés) megkötését alapáron a megrendelő képviselőjénél. A jármű ez esetben a javításra váró tárolóhelyre kerül.

178 178 ELJÁRÁS Oldal: 128/171 - Amennyiben a megrendelő nem tartalmazza a szükséges valamennyi javítást, a Termelésszervezés árajánlatot készít a hiányzó és árnövelő (alapárat meghaladó többletjavítási igények) tételekről, melyet a megrendelő részére jóváhagyásra, elfogadásra megküld. A megrendelő döntéséig a jármű a javításra váró tárolóhelyre kerül, ahol a további munkák megkezdésére vár. Ha a megrendelő a javítási igénytől a beszállításkor dokumentált állapot vagy egyéb ok miatt eláll, akkor saját hatáskörben kell intézkednie a jármű elszállításáról. Ha az alapárat meghaladó (árnövelő és hiányzó) többlet javítási igényt részben, vagy egészében elfogadja és visszaigazolja, akkor - amennyiben a szerződés úgy rendelkezik, - a Termelésszervezés diszpécsere kezdeményezi az EVSZ megkötését. Ebben az esetben az EVSZen feltüntetésre kerül az alapáron túlmenően a megrendelő által elfogadott árnövelő és hiányzó tételek ajánlati összege is. A jármű ez esetben is a javításra váró tárolóhelyre kerül. A vasúti jármű javításba vételéről a javító terület vezetője és a Termelésszervezés vezetője dönt a havi operatív terv és az EVSZ, vagy megrendelő alapján. A Termelésszervezés munkaszámot (projektszámot) nyit a javítás során felmerülő költségek gyűjtésére, a munkafelvevő kiállítja a munkautasítást a vasúti jármű le- és szétszerelésére, tisztítására. A Termelésszervezés munkafelvevői a munkautasítások alapján elkészítik az anyagvételezéseket és munkautalványokat. A jármű a javításba vételt követően az üzemanyag le- és feltöltő helyre kerül, üzemanyag, kenőolaj és hűtőfolyadék lefejtésre. Az üzemanyagtól, kenőolajtól és hűtővíztől lefejtett vontató jármű a havi sorszámmal ellátott javítási tervnek megfelelő ütemben a tisztító, majd a leszerelő területre kerül. A leszerelő terület vezetője kiállítja és elindítja a javításkísérő lapot. A leszerelő területen a javítási nemnek megfelelően a vonatkozó technológiai utasítások alapján megtörténik a jármű le- ill. szétszerelése. A leszerelt fődarabok a fajtájuknak megfelelő leszerelt fődarabok tárolási helyére kerülnek (dízelmotor, forgóváz, fődinamó, hidraulikus és hidromechanikus hajtómű, előtéthajtómű). Minden leszerelt fődarab a vontatójármű pályaszámát tartalmazó alumínium jelzőtáblát kap. A jármű nem fődarab jellegű részegységei és alkatrészei a részükre szakmánkénti javítási helyek szerint rendszeresített szállítókosarakba kerülnek (csövek, armatúrák, légtartályok, burkolatelemek, villamos alkatrészek, vagyis a pályaszám-hordozó alkatrészek). A szállítókosarakat és a nem csereszabatos alkatrészeket, részegységeket a vontatójármű pályaszámát tartalmazó alumínium jelzőtáblával jelöli meg a leszerelést végző munkavállaló.

179 179 ELJÁRÁS Oldal: 129/171 A villamos részegységek és alkatrészek kivételével a részegységek külső mosása a kosaras, folyamatos rendszerű vegyszeres mosóberendezésen, a forgóváz, hidraulikus és hidromechanikus hajtómű és előtéthajtómű külső tisztítása pedig a forgóvázmosó berendezésen történik a vonatkozó technológiai utasítás szerint. A megtisztított részegységeket a tisztítást követően a belső anyagmozgatással és szállítással megbízott csoport az illetékes javítóhelyre szállítja. Pl. a légtartályokat a légtartályjavító, a hajtóművet a hajtóműjavító területre. A szétszerelést követően a munkát végző csoportok művezetői a javításkisérő lapon a szétszerelés tényét dátum szerint rögzítik és aláírásukkal igazolják. A cserejavítás keretébe vont alkatrészek javítása esetén a területről a csereraktárba való küldést a területek csoportvezetői intézik. A kooperációban javítandó alkatrészek szállítását a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. végzi. A javító munkaterületre szállított alkatrészeket a művezető irányításával minősítik. A minősítés tényét a javításkísérő lapon a minősítést végző munkavállaló rögzíti, majd aláírásával igazolja. A selejtesnek minősített alkatrészek a selejttárolóba kerülnek és az anyagkivételezési jegyek felhasználásával vételezett alkatrészekkel cserélik. A tisztító álláshelyeken a művezetők irányításával végzik a munkavállalók a jármű külső és belső mosását, valamint az odaszállított alkatrészek tisztítását. A tisztítás tényét a terület művezetője a javításkísérő lapon rögzíti. A tisztító álláshelyekről a járművek a javító csarnok álláshelyeire kerülnek. A javító álláshelyeken a szakmák művezetőinek irányításával elvégzik a munkautalványokon és a vonatkozó technológiai utasításban előírt fényezés előtti javítási és szerelési műveleteket. A kész fődarabok és részegységek tároló helyeiről meghatározott ütemességgel és összetételben a fődarabok és részegységek az összeszerelő területre kerülnek. Az összeszerelő terület vezetője a fődarab és részegység ki-bekötési jegyzékben rögzíti a járműhöz tartozó fődarabok és részegységek egyedi számait, azonosítóit. A járművek összeszerelését és az egyes javítási, ill. összeszerelési lépések elvégzését a szakmai területek művezetői dátum szerint rögzítik a jármű javításkísérő lapján és aláírásukkal igazolják a munka elvégzését. A javító álláshelyeken fényezésre előkészített járműveket a festőkabinba szállítják fényezés céljából. A járművek fényezése a vonatkozó szabvány és technológiai utasítás alapján történik. A fényezés elvégzését a terület művezetője dátum szerint rögzíti a jármű javításkísérő lapján, és aláírásával igazolja a munka elvégzését. A fényezett járművek végszerelésre a javító csarnokba kerülnek, ahol a javító területek elvégzik a fényezést követő szerelési, beállítási és ellenőrzési műveleteket, mint a forgóvázak ki- bekötését, a magasság beállítását, a villamos vezérlés, az erőátvitel, és a fűtéspróbát, a fékvizsgálatot, a mérlegelést. A kenési utasításban meghatározott mennyiségű üzemanyaggal, kenőolajjal, hűtővízzel és egyéb, a feltöltési táblázatban meghatározott anyagokkal töltik fel a járművet.

180 180 ELJÁRÁS Oldal: 130/171 Az elvégzett vizsgálatokat minden esetben jegyzőkönyvben, vagy javításkísérő lapon rögzíti az ellenőrzést végző munkavállaló. A javítási folyamat során az ellenőrzéseket a művezetők folyamatosan végzik, az Átvétel és Minőségellenőrzés minőségellenőrei a kijelölt fázisokban és helyeken rendszeresen, egyébként szúrópróbaszerűen végzik, valamint a megkötött szerződésben előírt pontokon kijelölt ellenőr végzi. Ha a megrendelő szerződésben elvárja, akkor a javító terület a meghatározott ellenőrzési fázisokban ill. javítási pontokon lehetőséget biztosít a megrendelői ellenőrzésre. Az ellenőrzés ténye a javításkísérő lapon, jegyzőkönyvön kerül dokumentálásra. Az elvégzett munkát a javításkísérő lap alapján ellenőrzik a szakmák csoportvezetői, művezetői. Amennyiben a jármű állópróbára megfelel, a jármű reszortosa átadási állópróbára ajánlja az ÁME felé. A felajánlott kocsikat az ÁME munkavállalója és a jármű reszortosa átvizsgálják, és hiánylati jegyzőkönyvben rögzítik a hiányzó vagy nem megfelelő minőségben végzett javításokat, alkatrészeket. A hiánylati jegyzőkönyv alapján a jármű reszortosa saját hatáskörben intézkedik a hiányzó alkatrészek pótlására, illetve a nem megfelelő minőségű munka kijavítására. A hiánylati jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok kijavítását követően az ÁME munkavállalója a javítást visszaellenőrzi, és megfelelőség esetén a járművet átvételre a megrendelő képviselőjének felajánlja. Az átadási állópróbát az ÁME munkavállalója a megrendelő képviselőjével közösen végzi a megrendelő (EVSZ) és a javítás műszaki leírásának figyelembevételével. Az átadási állópróba során tapasztalt hiányosságokat az átadási jegyzőkönyvben rögzítik, melyről a Főmérnökség/átvételi szervezet munkavállalója a terület vezetőjét, a jármű reszortosát tájékoztatja. Az átadási jegyzőkönyvben felsorolt hibák kijavítását követően ismételt átadási próbára kerül sor. A megrendelő képviselője a jármű típusa, a javítás neme és megengedett sebessége alapján dönt a futópróba megtartásáról. - Amennyiben a jármű futópróbára nem kötelezett, és az átvétel megtörtént, az átvétel tényét a megrendelő képviselője az EVSZ vagy átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolja. - Amennyiben a jármű futópróbára kötelezett, a megrendelő képviselője intézkedik a futópróbához szükséges vontatójármű biztosításáról, melynek időpontjáról a Termelésszervezést értesíti. Futópróbára kötelezett járművek vonali próbáján a vonatkozó szabvány szerint megtörténik a jármű fékút mérése. - Amennyiben a futópróba sikeres, a megrendelő képviselője a jármű átvételét az EVSZ vagy átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolja.

181 181 ELJÁRÁS Oldal: 131/171 Átadást követően a munkát végző csoportok művezetői a javításra kiadott munkautalványokat lezárják, és átadó könyvvel az árazó-vételezőnek átadják rögzítésre. A megrendelő által átvett jármű megrendelőjét, illetve Egyedi Vállalkozási Szerződését az ÁME és a Termelésszervezés vezető aláírásával látja el, zárja le. Lezárt szerződés alapján a Termelésszervezés adminisztrátora a beszámozási főkönyvben és számítógépes adattárban a jármű javítására nyitott munkaszámot lezárja. A MÁV-START Zrt. közli a pályán közlekedő vontatójárművekre vonatkozó adatokat. A sebességmérő regisztrátumok kezelését és ellenőrzését elvégezzük. A vontatójárművek vonatkozásában minden járműtípushoz tartozik üzemeltetési- kezelési Útmutató, valamint hibakeresési Útmutató. A vontató és vontatott járművekre vonatkozó mentési utasításban meghatározzák a baleset esetén a szükséges technológiát, járműtípusonként bemutatva az emelési pontokat. 2. Vannak eljárások a karbantartás ütemezésének az ellátott szolgálat típusához és mértékéhez és/vagy a gördülőállomány működése alapján kapott adatokhoz történő hozzáigazítására. A vontató járművek karbantartásának időpontjait vagy a futásteljesítmény vagy az elfogyasztott gázolajmennyiség alapján határozzák meg a kialakított rendeletek, utasítások. A vontatójárművek karbantartási esedékességét a 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP-ban vezetett üzemgazdasági adatokból kell meghatározni. A Területi Járműbiztosítási Központok és Területi Műhelyek a karbantartási ciklusrend alapján terveket (évi, havi, gördülő kétheti) készítenek, és átadják a vontatójármű üzemeltetője részére. A vontatójármű üzemeltetője a szükségessé váló karbantartási feladatok és a közlekedésbiztonsági előírások szerinti mérések elvégzésére a vontatójárművet időben rendelkezésre bocsátja a kétheti tervben megjelölt, megfelelő kompetenciával rendelkező karbantartó műhelyben és időpontban.

182 182 ELJÁRÁS Oldal: 132/171 A karbantartás tervezést a Járműbiztosítás és termeléskoordináció szervezet végzi, az alábbi folyamatok szerint, mely tervezés során hosszú- és rövidtávú tervezési folyamatok történnek. Hosszú távú tervezés Rövid távú tervezés

183 183 ELJÁRÁS Oldal: 133/ Vannak eljárások annak biztosítására, hogy a karbantartásért való felelősség egyértelműen meghatározásra kerüljön a karbantartási munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák és a felelősség megfelelő szintű megállapítása érdekében. A karbantartás során a csoportvezetők (villamos, pneumatikus, járműszerkezeti) a Vizsgálatkísérő lapon naponta feltüntetik a vizsgálat dátumát és a munka megkezdése előtt elosztják a karbantartási előírások, technológiai tevékenységi jegyzék szerinti feladatokat a szükséges kompetenciák szerint. A Vizsgálatkísérő lapon a csoportvezetők aláírásukkal igazolják az elvégzett munka ellenőrzését és leírják az esetlegesen elmaradt, közlekedésbiztonságot nem veszélyeztető, vizsgálatot és javítást, annak okával együtt. 4. Vannak eljárások a napi üzemelésből eredő üzemzavarokra és meghibásodásokra vonatkozó információk összegyűjtésére és azoknak a karbantartásért felelős személyek számára történő jelentésére. A járműszerelők a vizsgálatkísérő lapon munkaterületenként aláírásukkal igazolják a feladatok elvégzését, azt hogy a jármű megfelelő, a vizsgált területen nem észleltek hibát. Amennyiben a szerelők nemmegfelelőséget tárnak fel, jelzik a csoportvezetőnek, aki munkautalványon rögzíti a futójavítás okát és a javítást végzők nevét, akik a javítás elvégzését, a hiba megszüntetését aláírásukkal igazolják. A karbantartás adatai a papíralapú dokumentálás mellett, az MFG-EAM szoftverben is rögzítésre kerülnek, visszakereshetőek. A rendszer működési sémáját a következő ábra tartalmazza:

184 Sorszám Feladatok, tevékenységek Főmérnökség vezető IIR vezető Főmérnökség Járműfelügyelet vezető Járműfelügyelet Területi vezető Raktárvezető ÉRTESÍTŐ 184 ELJÁRÁS Oldal: 134/ Vannak eljárások a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a gyártási hiányosságokból eredő kockázatoknak a teljes életciklus során történő azonosítására, és azoknak az érdekelt felek számára történő jelentésére. A helyesbítő és megelőző tevékenységet az IEU05 számú Eljárási Utasítás írja le. Nemmegfelelőség kezelése Vasútijármű Javító Telephelyeken Illetékesség, felelősség, hatáskör Az eljárással kapcsolatos felelősségek, hatáskörök, és tevékenységek az alábbi táblázatban találhatók. A jelölések értelmezése: D V E T döntés, jóváhagyás, ill. a feladat elrendelése a feladat végrehajtása a feladat megoldásában való kötelező együttműködés a feladatról tájékoztatást kap Beszerzett hibás termék zárolása Reklamáció lebonyolítása Reklamált áru visszaszállítása a beszállítóhoz Feltételes felhasználásba adás Javító pótművelet elvégzése Feltételesség feloldása T D T D T V V E T E E E - V T T T T T E V D E E D E T V T T D T E V - D T E D T T T

185 Sorszám Feladatok, tevékenységek Főmérnökség vezető IIR vezető Főmérnökség Járműfelügyelet vezető Járműfelügyelet Területi vezető Raktárvezető ÉRTESÍTŐ 185 ELJÁRÁS Oldal: 135/ Nem megfelelő félkész termék, ill. késztermék zárolása Félkész termék javítás módjának meghatározása Javító pótművelet elvégzése Javított félkész termék ellenőrzése Eltérés eseti engedélyezése Eltérés engedélyeztetése megrendelővel - T D/V - D T V T T E T - T V - T V T T T E - D T E T T T - D V E T T E Zárolás feloldása T D/V T T T T T A gyártási és javítási tevékenység végrehajtása során keletkező nem megfelelő termék esetében, valamint a vevői reklamációk alapján észlelt hiányosságokról a MEO részvételével hibajelentők, hiánylati jegyzőkönyvek, hibafelvételi jegyzőkönyvek kerülnek kiállításra. Ezen adatok birtokában a helyesbítő tevékenységet a felmerülés hely szerint illetékes vezetőnek, környezetvédelmi jellegű helyesbítő tevékenységet elsősorban a környezetvédelmi szakelőadónak, területi környezetirányítási vezetőnek kell kezdeményezni. A tevékenység folyamatát írásban kell végigkövetni. A folyamat első művelete a jegyzőkönyv megnyitása az észlelt hiba szabatos leírásával. A kezdeményezett intézkedést ugyanezen a lapon kell vezetni.

186 186 ELJÁRÁS Oldal: 136/171 A hiba okainak felderítésére a minőségirányítási vagy a területi környezetirányítási vezető megfelelő szakembereket vonhat be a munkába, akik megállapításaikat a jegyzőkönyvön aláírással igazolják. A hiba (feltételezett) okainak ismeretében meghatározzák a nemmegfelelőség okainak megszüntetéséhez szükséges helyesbítő intézkedéseket, melyek végrehajtását a minőségirányítási vagy a területi környezetirányítási vezető a jegyzőkönyvön rendeli el. A hibák kiküszöbölésére tett helyesbítő intézkedésnek arányban kell lennie a problémák súlyosságával és a fellépő kockázattal. A területi integrált irányítási megbízott feladata a kijelölt végrehajtási határidők figyelése és a megfelelő időben való ellenőrzés annak megállapítására, hogy a helyesbítő intézkedéseket hatékonyan végrehajtották-e. Az intézkedések megtétele nyomán - megfelelő idő elteltével - ki kell értékelni az elért eredményeket és a megállapítást dokumentálni kell, ha nem hozott kellő eredményt, hatékonyabb helyesbítő intézkedést kell megkezdeni. Területi Járműbiztosítási Központ területén: A karbantartás területén a helyesbítő tevékenység elsősorban a különféle vontató és személykocsik szolgálatképtelenségi eseteinek, mint nemmegfelelőségeknek a vizsgálatára terjed ki. A szolgálatképtelenségi eseteket az a JBK, ill. területi műhely vizsgálja és tárgyalja le, ahova az adott jármű karbantartását tekintve tartozik. Ha a tényleges javítás más műhelyben történik, a honos és a javítást ténylegesen végző műhely felveszi egymással a kapcsolatot, a szükséges információk átadása érdekében. A szolgálatképtelenségi eseteket, és műszaki meghibásodásokat (nehézményeket) a karbantartó műhelyek erre rendszeresített nyomtatványon a tényleges megállapítások (hiba okozója) és tett intézkedések (csere, javítás, beállítás, stb. ) alapján letárgyalják, minősítik azt.. A vitás eseteket döntésre váró kategóriákba sorolják, melyről a központi szervezetek negyedévente döntenek. A szolgálatképtelenségi esetekről, és műszaki meghibásodásokról jelszóval védett központi nyilvántartást vezetnek a Járműfelügyelet műszaki szakértői a fent leírt előzetes minősítések alapján járműsorozatra lebontva. Az események kiértékelését hibacsoportok szerint összesítik, negyedévente minősítik, elemzik, szükség szerint beavatkoznak. Szükség esetén a Járműfelügyelet rendel el ún. 8D vizsgálatot, mely pontos vizsgálati mechanizmus szerint a legaprólékosabban vizsgálja az eseményt, nemcsak műszaki, hanem emberi, ill. szervezet oldalról egyaránt. Az eredmény alapján a Járműfelügyelet akár központilag is beavatkozik (technológiát módosít, szigorít, eljárást dolgoz ki).

187 187 ELJÁRÁS Oldal: 137/ Vannak eljárások a karbantartás teljesítményének és eredményének igazolására és ellenőrzésére annak biztosítása céljából, hogy azok megfeleljenek a vállalati előírásoknak. A vontatójárművek karbantartása dokumentált, nyomonkövethető. A technológiai utasításokban, szabványokban előírtak szerint elvégezzük a szükséges műveleteket, méréseket, azok eredményét rögzítjük formanyomtatványokon és az EAM számítógépes szoftverben. A karbantartás megfelelőségét folyamatközi ellenőrzésekkel, vezetői ellenőrzésekkel, belső ellenőrzéssel és belső auditokkal vizsgáljuk. Amennyiben szükséges helyesbítő és megelőző tevékenységet végzünk az IEU05 Eljárási utasításban leírtak szerint. A vezetői ellenőrzésekre a BIK G Eljárása, a belső ellenőrzésekre pedig a BIK S Eljárása vonatkozik. A belső auditokra az IEU03 számú Eljárási Utasítás vonatkozik

188 188 ELJÁRÁS Oldal: 138/171 A BIK B Eljárás mellékletei 1. számú melléklet A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiai terve 2. számú melléklet Karbantartási telephelyek 3. számú melléklet MÁV-START Zrt. Szervezeti ábra 4. számú melléklet Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szerződésekről 5. számú melléklet GED UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ 6. számú melléklet Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos járműkarbantartási technológiákról 7. számú melléklet Gépészeti berendezések jegyzéke 8. számú melléklet 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP (MINTA dokumentum) 9. számú melléklet Karbantartásért felelős irányító személyek jegyzéke 10. számú melléklet ECM karbantartás-végrehajtás feladatkörben közreműködő szervezetek 11. számú melléklet Az ECM feladatok szerinti felelősök nyilvántartása 12. számú melléklet A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerinti teherkocsi karbantartási folyamatok

189 189 ELJÁRÁS Oldal: 139/ számú melléklet A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiai terve A MÁV-START Zrt. középtávú biztonsági stratégiai terve szorosan kapcsolódik a tulajdonos, azaz a MÁV Zrt. középtávú biztonsági tervéhez. A társaság állandó fejlődése érdekében a vonatkozó törvények és előírások határozzák meg a középtávú biztonságirányítási stratégiai tervünket, melynek fő célja a Társaság biztonsági helyzetének folyamatos javítása. A középtávú biztonsági célkitűzések kialakításakor figyelembe vesszük a nemzetközi biztonsági szinteket, és a hazai vasútbiztonsági stratégiai elveket a kockázatok csökkentése érdekében. A Társaság folyamatos szervezeti változásakor kiemelt figyelmet fordítunk a biztonsági feladatok maradéktalan teljesülésére.

190 190 ELJÁRÁS Oldal: 140/ számú melléklet Karbantartási telephelyek Sorszám Település Tevékenység Cím Hrszámú Terület m² 1 Füzesabony Járműjavítás 3390 Füzesabony, Baross G. út 1. 2 Miskolc Vontató jármű javítás 3 Miskolc Vontatott jármű javítás 4 Dombóvár Vontató jármű javítás 5 Dombóvár Vontatott jármű javítás 6 Nagykanizsa Vontató jármű javítás 7 Nagykanizsa Vontatott jármű javítás 3521 Miskolc, Kinizsi út Miskolc, Kandó K. tér Dombóvár, Gyenis Antal u Dombóvár, Gyenis Antal u Nagykanizsa, Csengery u Nagykanizsa, Ady E. u. Tulajdoni lapon 1377/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 6434/ Tulajdonos: MÁV Zrt Kezelő: MÁV Zrt. 1889/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 1889/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 3774/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 3774/ Tulajdonos:MÁV Zrt. 8 Murakeresztúr Járműjavítás 8834 Vasútállomás 097/ Kezelő: MÁV Zrt. 9 Gyékényes- Zákány Járműjavítás 10 Pécs-Rendező Vontatott jármű javítás 8852 Gyékényes- Zákány, Jókai Mór u Pécs, Pécsbánya Rendező 11 Pécs Járműjavítás 7622 Pécs, Verseny u Kecskemét Járműjavítás 6000 Kecskemét, Halasi út Békéscsaba Járműjavítás 5600 Békéscsaba, Kertész u Kiskunhalas Járműjavítás 6401 Kiskunhalas, Majsai út Szentes Járműjavítás 6600 Szentes, Korsós sor Szeged Járműjavítás 6729 Szeged-Rendező pu. 946/ Kezelő:MÁV Zrt / Tulajdonos: MÁV Zrt / Tulajdonos: MÁV Zrt. 9393/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 3114/ Tulajdonos:MÁV Zrt. 5749/ Vagyonkez.:MÁV Zrt. 4418/ Tulajdonos: MÁV Zrt / Tulajdonos: MÁV Zrt.

191 191 ELJÁRÁS Oldal: 141/ Celldömölk Járműjavítás 9500 Celldömölk, Szabadság tér Szombathely Járműjavítás 9700 Szombathely, Sas u Dunaújváros Járműjavítás 2400 Dunaújváros, Béke krt Székesfehérvár Járműjavítás 8000 Székesfehérvár, Mártírok u Debrecen Vontatott jármű 4033 Debrecen, Déli javítás sor Debrecen Vontató jármű javítás 23 Nyíregyháza + KK Járműjavítás 24 Fényeslitke Vontatott jármű javítás 25 Záhony Járműjavítás Normál nyomtáv 4034 Debrecen, Déli sor Nyíregyháza, Erkel F. út 10 KK.: Állomás tér Fényeslitke, Északi pu Záhony, Fűtőház u / Tulajdonos: MÁV Zrt. 7093/ Vagyonkez.:GySEV Zrt. 772/ Kezelő: MÁV Zrt. 7671/ Tulajdonos: MÁV Zrt Kezelő:MÁV Zrt Kezelő:MÁV Zrt. 6705/23, 6705/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 027/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 048/ Tulajdonos:MÁV Zrt. 26 Záhony Járműjavítás Széles nyomtáv 27 Budapest Ferencváros Vontató jármű javítás 4626 Záhony, Fűtőház u Budapest, Fék u / Tulajdonos: MÁV Zrt / Kezelő MÁV Bp.Ig. 28 Budapest Teherkocsi javítás 1098 Budapest, Fék u / Kezelő: MÁV Bp. Ig Ferencváros Komárom Járműjavítás 2900 Komárom, Gyár u /5 Tulajdonos:MÁV Zrt. 30 Győr Kocsijavító 9021 Győr, Révai u / Tulajdonos:MÁV Zrt. 31 Győr Járműjavítás 9021 Győr, Révai u / Tulajdonos:MÁV Zrt. 32 Hegyeshalom Vontató jármű javítás 33 Hegyeshalom Vontatott jármű javítás 9222 Hegyeshalom, Katona J. út Hegyeshalom, Katona J. út Balassagyarmat Járműjavítás A oldal 2660 Balassagyarmat, Benczúr Gy. út 1/a 35 Balassagyarmat Járműjavítás B oldal 2661 Balassagyarmat, Benczúr Gy. út 1/a 947/ Kezelő:MÁV Zrt. 947/ Kezelő: MÁV Zrt 1815/ Kezelő: MÁV Zrt 1815/ Kezelő: MÁV Zrt

192 192 ELJÁRÁS Oldal: 142/ Budapest Nyugati pu. Járműjavítás 1060 Budapest, Teréz Krt Hatvan Járműjavítás 3000 Hatvan, Gárdonyi G. út Budapest Istvántelek 39 Budapest Déli pu. 40 Budapest Keleti pu. Járműjavítás Járműjavítás Személykocsi javítás 1045 Budapest, Elem u Budapest, Alkotás u Budapest, Verseny u Budapest Keleti Kerékeszterga 1087 Budapest, Kerepesi út Szolnok Vontatott jármű javítás 43 Szolnok Vontató jármű javítás 5000 Szolnok, Sorompó u Szolnok, Sorompó u / Vagyonkez:MNV Zrt Tulajdonos:MÁV Zrt Tulajdonos: MÁV Zrt. 7619/ Tulajdonos: MÁV Zrt / Kezelő:MÁV 32951/ Kezelő: MÁV 7436/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 7436/ Tulajdonos: MÁV Zrt. 44 Szolnok Járműjavító 5000 Szolnok Körösi út Tulajdonos: MÁV Zrt Szolnok Körösi út Tulajdonos: MÁV Zrt 5000 Szolnok Béke út Tulajdonos: MÁV Zrt Szolnok Füge út Tulajdonos: MÁV Zrt. 45 Kelebia Kocsijavító 333/ Kezelő: MÁV Zrt. 46 Kecskemét Keskenynyomközű 6000 Kecskemét Kandó K. ut / Tulajdonos: MÁV Zrt.

193 193 ELJÁRÁS Oldal: 143/ számú melléklet MÁV-START Zrt. Szervezeti ábra MÁV-START Zrt. munkaszervezete

194 194 ELJÁRÁS Oldal: 144/171 Üzemeltetés Járműmenedzsment Járműfelügyelet Járműbiztosítás és termeléskoordináció Műszaki előkészítés Területi Járműbiztosítási Központok Területi Műhelyek

195 195 ELJÁRÁS Oldal: 145/171 Az Integrált Irányítás / minőségirányítás szervezete Vezérigazgató Kabinet Üzemeltetés IIR vezető Járműmenedzsment Üzemeltetés támogatás Technológiatervezés IIR szakértők IIR megbízottak Járműbiztosítás és termeléskoordináció Járműfelügyelet Működéstámogatás Műszaki előkészítés Főmérnökség ÁME Területi IIR szakértők Járműbiztosítási Központok Vasútijármű Javítási Telephelyek Személyszállítási és Vontatási Központok IIR megbízottak Területi Műhelyek Telephelyek

196 196 ELJÁRÁS Oldal: 146/171 A szabványügyi szervezet Vezérigazgató Üzemeltetés Járműmenedzsment Főmérnökség Szabványügyi előadó Területi szabványügyi felelősök Járműbiztosítás és termeléskoordináció Működéstámogatás Járműfelügyelet Műszaki előkészítés Beszerzés Járműbiztosítási Központok Vasútijármű Javítási Telephely k Szabványügyi megbízottak Területi Műhelyek Vasútijármű javítás

197 197 ELJÁRÁS Oldal: 147/171 Hegesztés menedzsment, felügyelet szervezet Vezérigazgató Integrált Irányítási vezető Hegesztés felügyelet vezető Hegesztési felügyelet vezető általános helyettes Heg. fel. vezető szakterületi helyettes VJT Heg. fel. vezető szakterületi helyettes ÁME Heg. fel. vezető szakterületi helyettesek Főmérnökség Üzemi hegesztési felelősök IWP Vasútijármű Javítási Telephelyek Területi Járműbiztosítási Központok Minősített hegesztők, Hegesztők Hegesztési Területi Műhelyek

198 198 ELJÁRÁS Oldal: 148/ számú melléklet Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szerződésekről Szerződés-szám Megrendelő Tárgy/Tartalom Határozott/ határozatlan Érvényesség/akt uális státusz Ügyintéző Műszaki szakértő Teherkocsi futójavítás keretszerződések K MÁV Zrt. Pályavasút Teherkocsi futójavítás (K sz. 3.sz.mód.) K Záhony-Port Zrt. Tartálykocsi futójavítás (K sz 1.sz.mód.) G TS-MÁV Gépészet Services Kft. Rail-Cargo Hungaria Zrt. teherkocsi karbantartási megbízások teljesítése 15789/2013/GEP Agro-Vagon Kft. Teherkocsi futójavítás (G sz. 1.sz.módosítása) 7575/2013/GEP AWT Rail HU Zrt. Teherkocsi futójavítás (K sz. 1.sz.módosítása) 12435/2013/GEP CER Zrt. Vasúti teherkocsik javítása (V sz. 5.sz.módosítása) G és G PETROLSZOLG Kft. Vasúti tartálykocsi futójavítása és vegyi elhárítás valamint mobilszervíz szolgáltatás 6949/2013/GEP PULTRANS Kft. Teherkocsi futójavítás (V sz 7.sz.módosítása) 15790/2013/GEP MASPED Zrt. Teherkocsi futójavítás (G sz. 1.sz.módosítása) 12833/2013/GEP MAVEX-REKORD Kft. Teherkocsi futójavítás (K sz. 4.sz.mód.) határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozott határozatlan határozatlan határozatlan érvényes, tájékoztató levél I., II. változatlan árról , ig érvényes, tájékoztató levél I., II. változatlan árról , ig érvényes, kapcsolódó szerződések: G , G ,G érvényes, aláírás alatt, árak től érvényes, árak érvényes, árak től érvényes, ig érvényes, árak érvényes, árak től érvényes, árak től Preisz Preisz Preisz Preisz Preisz Preisz Preisz Preisz Preisz Preisz Fontos Fontos Ádám Fontos Fontos Fontos Fontos Fontos Fontos Fontos 8861/2013/GEP MMV Magyar Magánvasút Zrt. Teherkocsi futójavítás (V sz. 5.sz.módosítása) 7545/2013/GEP MVÁ Kft. Teherkocsi futójavítás (K sz. 3.sz.módosítása) 5706/2013/GEP /2013/GEP TRAIN HUNGARY MAGÁNVASÚT Kft. Teherkocsi futójavítás (K szerz. 2.sz.módosítása) Vasútvill Kft. Keretszerződés - Felsővezeték karbantartó kocsik kféle műszaki vizsgálata határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan érvényes, árak től érvényes, árak érvényes, árak érvényes, árak től Preisz Preisz Preisz Preisz Fontos Fontos Fontos Ádám, Deák István

199 199 ELJÁRÁS Oldal: 149/ /2013/GEP 16018/2013/GEP RTS GmbH/A Teherkocsi futójavítás határozatlan szerződés ajánlati szakaszban DB Schenker Rail Hungária Kft. RoLa teherkocsik futójavítása határozatlan Ajánlati szakaszban Preisz Preisz Ádám, Fontos Fontos, Ádám Teherkocsi fővizsga szerződések G és G TS-MÁV Gépészet Services Kft db RCH Zrt. Ks teherkocsi fővizsga határozott eseti megbízás Preisz Ádám G TS-MÁV Gépészet Services Kft. 837/2013/GEP TS-MÁV Gépészet Services Kft. 70 db RCH Zrt. Eams teherkocsi fővizsga 300 db RCH Zrt. Eaos kocsi fővizsgája határozott eseti megbízás Preisz Ádám határozott eseti megbízás Król Ádám G MÁV FKG Kft. G MÁV FKG Kft. G MÁV FKG Kft. G G /2013/GEP MÁV FKG Kft. MÁV FKG Kft. 6 db lakókocsi fővizsga 6 db Rgs kocsi fővizsga tartálykocsi fővizsga + lakókocsi részlegvizsga 5 db lejárt fővizsgájú teherkocsi fővizsga 6 db lakókocsi fővizsga határozott eseti megbízás Preisz Ádám határozott eseti megbízás Preisz Ádám határozott eseti megbízás Preisz Ádám határozott eseti megbízás Preisz Ádám határozott eseti megbízás MÁV FKG Kft. 2 db tartálykocsi fővizsga határozott eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt 6094/2013/GEP MÁV FKG Kft. 5 db lakókocsi fővizsga határozott eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt 13807/2013/GEP MÁV Zrt. Pályavasút Ks sínlehúzó teherkocsi járműszerkezeti fővizsgálata 15829/2013/GEP MÁV Zrt. Pályavasút 2 db Ks teherkocsi fővizsga Preisz Preisz Preisz Ádám Ádám Ádám határozott eseti megbízás, szerződés véleményezésen, aláírás előtt Preisz Ádám határozott eseti megbízás, Preisz Ádám szerződés véleményezésen, aláírás előtt határozott eseti megbízás Rádai Ádám K MÁV Multiszolg Kft. 4+6 db Etalon kocsi fő- ill. részlegvizsga G "BSS" 2000 Kft. Yf teherkocsi fővizsga határozott eseti megbízás Preisz Ádám 1877/2013/GEP 12509/2013/GEP DB Schenker Rail Hungária Kft. Hbillns teherkocsi fővizsga határozott eseti megbízás, ajánlati szakaszban Preisz Ádám

200 200 ELJÁRÁS Oldal: 150/ számú melléklet GED számú UTASÍTÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ

201 201 ELJÁRÁS Oldal: 151/ számú melléklet Lista a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos járműkarbantartási technológiákról Sorszám A technológiai utasítás megnevezése Azonosítási szám MD-01. MD-02. MD-03. MD-04. MD-05. MD-06. MD-07. MD-08. MD-09. MD-10. MD-11. MD-12. Karbantartási Előírás Bz sorozatú motorkocsi M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás Btzx 800 sorozatú motorkocsi M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M41 sorozatú dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M43,47 sorozatú dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M ,-1300 sorozatú mozdony M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Vizsgálati Előírás A Bz motorkocsi tengelyhajtóművel szerelt hajtott kerékpártengelyének ultrahangos vizsgálatához Ultrahangos vizsgálati utasítás MU-4/2002 Karbantartási Előírás V sorozatú villamos mozdonyok V V3 jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás V sorozatú villamos mozdonyok V V3 jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Utasítás V63 sorozatú villamos mozdonyok V V3 jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Utasítás V46 sorozatú villamos tolató mozdonyok V V3 jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M sor.dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata GTK-245-AA-0023-A GKT-247-AA-0202-A TD-Btzx-800-MJV-08 IKT-205-AA-0312-a TD-41-MJV-03 IKT-200-AA-0313-a TD-43,47-MJV-03 IKT-220-AA-0314-a TD-M MJV -03 IMU-245-EC-0315-a TD-Bz-J02-01 IMU-245-AA-0316-a TD-Bz-J02-02 IKT-101-AA-0317-a TV VJ-02 IKT-102-AA-0318-a TV VJ-03 GKT-110-AA-0031-A GKT-105-AA-032-A IKT-211-AA-0319-a TD MJV-02

202 202 ELJÁRÁS Oldal: 152/171 Sorszám A technológiai utasítás megnevezése Azonosítási szám MD-13. MD-14. MD-15. MD-16. MD-17. MD-18. MD-19. MD-20. MD-21. MD-22. MD-23. MD-24. MD-25. MD-26. Karbantartási Előírás M44 sor.dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M62 sor.dízelmozdonyok M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás 6341 sorozatú iker dízel motorkocsi M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás 6342 sorozatú motorvonat M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás M32 sorozatú dízelmozdony M,R,A,B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Utasítás a CATERPILLAR vagy MTU motorral szerelt M sorozatú dízelmozdony M, R, A és B jelű vizsgálatához Karbantartási Utasítás a CATERPILLAR vagy MTU motorral szerelt M sorozatú dízelmozdony M, R, A és B jelű vizsgálatához MTZ-TRAC típusú vasútijármű-mozgató traktor karbantartási ciklusrendje UNIMOG KVSU-01, RÁBA KVS-01 típusú közútivasúti segélynyújtó egység, UNIMOG 203 típusú hómaró, UNIMOG 101 karbantartási ciklusrendje Műszaki mentés és segélynyújtás dízel-villamos és dízelhidraulikus üzemi vasúti járművek daruinak karbantartási ciklusrendje Technológiai utasítás a 470 és 1116 sorozatú vontatójármű N-F1-F2-F3-ZÜ1 karbantartására Technológiai utasítás a 480 sorozatú, TRAXX F160 AC2 vontatójármű karbantartására (Garanciális jármű) Karbantartási utasítás a LDE 2100 sorozatú mozdonyok M és R jelű vizsgálatára Karbantartási utasítás a LE 5100 sorozatú mozdonyok V jelű vizsgálatára IKT-210-AA-0290-a TD-44-MJV-01 IKT-225-AA-0300-a TD-62-MJV-02 GKT-255-AA-0204-A TD-6341-MJV-01 T GTU-260-FA-0041-A D-6342-MJV-01 IKT-203-AA-0293-a TD-32-MJV-01 GTK-206-AA-0015-A GTK-206-AA-0016-A GTK-001-AA-0046-A GTK-001-AA-0046-A GTK-001-AA-0046-A AKT-115-AA-0619-a AKT-155-AA-0620-a AKT-800-AA-0781-a AKT-800-AA-0782-a

203 203 ELJÁRÁS Oldal: 153/171 Sz_1. Sz_2. Sz_3. Sz_4. Sz_5. Sz_6. Sz_7. Személyszállító járművek karbantartási technológiái MD motorkocsi karbantartási utasítás M,R,A,B vizsg. Siemens Desiro motorvonat bevezető a fenntartási munkákhoz BDV villamos motorvonat V, V1, V2, V3 vizsgálatok karbantartási utasítása Karbantartási és javítási utasítás IC villamos motorvonat járműveihez Karbantartási és javítási utasítás BVh mot, Bmx 100 sor, Bmxt 200 sor járművekhez A négytengelyes vasúti személykocsik kibővített karbantartási utasítása a műszaki kocsiszolgálatok részére Technológiai Utasítás a nagyértékű személykocsik K1- K4 vizsgálatához IKT-250-AA-0298-a TD-MD-MJV-01/ pont karbantartási terv/2003 GKT-120-HA-0039-A TV-BDV-JVK-01/ karbantartási táblázat C.3.01., D.3.01., A pont (1996) IKT-125-AA-0436-a karbantartási táblázat A.3.01., C.3.01., D pont (1996) ITU-300-AA-0234-a (TKSZ-A-010/1993) Sz_7/1 CAF ITU-348-AA-0242-a (TKSZ-A-017/1997) Sz_7/2 GOSA ITU-350-AA-0245-a (TKSZ-A-017/2000) Sz_7/2 EUROFIMA 10-67, 20-67, sor ITU-350-AA-0246-a (TKSZ-A-017/2000) Sz_7/3 DWA, DVJ IKT-300-AA-0247-a Sz_8. Sz_9. Sz_10. Sz_11. Sz_12. Technológiai Utasítás a és a középszámcsoportú Bzx és BDzx motormellék kocsik közbenső és részlegvizsgálatához Karbantartási Utasítás a Bzx korszerűsített motormellékkocsik K2-K4 jelű műszaki vizsgálatához A kerékpárt és mozgáskorlátozottakat szállító poggyászkocsik K2-K4 jelű vizsgálatához Karbantartási Utasítás A kerékpárt és mozgáskorlátozottakat szállító poggyászteres személykocsik K2-K4 jelű vizsgálatához Karbantartási Utasítás Karbantartási Utasítás az elővárosi forgalomban közlekedő Bhv, és a BDt középszámcsoportú kocsik K1-K4 vizsgálatához (TKSZ-A-017/2001) GKT-246-AA-0203-A TKSZ-A-016/1995 TKSZ-A-020/1997 IKT-300-AA-0240-a ( TKSZ-A-022/1998) IKT-300-AA-0241-a (TKSZ-A-023/1998) IKT-300-AA-0361-a (TKSZ-A-025/2001)

204 204 ELJÁRÁS Oldal: 154/171 Sz_13. Sz_14. Sz_15. Sz_16. Sz_17. Sz_18. Sz_19. Sz_20. Sz_21. Sz_22. T_1. T_2. T_3. T_4. T_5. T_6. T_7. Karbantartási Utasítás a középszámcsoportú keskeny nyomtávolságú személykocsik K2, K4 vizsgálatához Karbantartási Utasítás a Görlitz típusú forgóvázak K2, K4 vizsgálatához Technológiai Utasítás a 19-80, 20-80, középszámcsoportú személykocsik világítási és fűtési berendezéseinek közbenső és részlegvizsgálatához NDK gyártmányú fekvőhelyes és ülőhelyes kocsik vízellátó berendezéseinek részlegvizsgálata NDK gyártmányú sorozatú étkezőkocsi vízellátó berendezésének részlegvizsgálata Lengyel gyártmányú személy- és postakocsi OPOLE I és OPOLE III típusú forgóvázainak részlegvizsgálata Karbantartási előírás a 21-55, 31-55, 84-55, fősorozatú személykocsikhoz, K1-K4 vizsgálatok Karbantartási Előírás a Bzmot 300 sorozatú motorkocsi M, R, A, B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás a Bzmot 200 sorozatú motorkocsi M, R, A, B jelű műszaki vizsgálata Karbantartási Előírás a Bzmot 400 sorozatú motorkocsi M, R, A, B jelű műszaki vizsgálata Teherkocsi karbantartási technológiák Négytengelyes teherkocsi KE-GP-A fékrendszer szerkezetének javítási, szerelési utasítása WM-10 mérlegszelep szerelési, javítási Technológiai Utasítása Technológiai Utasítás a folyadékszállító tartálykocsik d = 100 mm átmérőjű lefejtő berendezéseinek javításához Technológiai Utasítás a folyadékszállító tartálykocsik d = 150 mm átmérőjű lefejtő berendezéseinek javításához Technológiai Utasítás a SAB DRV fékrudazat állító javításához Technológiai Utasítás az Eas, Eams sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a Gags sor. teherkocsik részlegvizsgálatára IKT-300-AA-0362-a (TKSZ-A-018/2002) IKT-300-EA-0250-a TKSZ-J02-015/2001 ITU-300-AA-0356-a TKSZ-V05-08/1994 ITU-300-DD-0231-a (TKSZ-J11-01/1987) ITU-300-DD-0233-a TKSZ-J11-02/1987 ITU-300-EA-0232-a TKSZ-J02-016/1987 GTU-340-AA-0251-a TKSZ-A-028 IKT-246-AA-0309-a TD-Bz-300-MJV-05 IKT-246-AA-0310-a TD-Bz-200-MJV-06 IKT-247-AA-0311-a TD-Bz-400-MJV-07 ITU-500-RA-0320-a TKT-J-05-01/1982 TKT-J-05-03/1982 TKT-J-10-01/1984 TKT-J-10-02/1984 ITU-000-RC-0272-a (TKSZ-J-05-09/1984) IMU-509-AA-0333-a (TKT-J09-05/1985) IMU-522-AA-0334-a (TKT-J09-07/1985)

205 205 ELJÁRÁS Oldal: 155/171 T_8. T_9. T_10. T_11. T_12. T_13. T_14. T_15. T_16. T_17. T_18. T_19. T_20. T_21. T_22. T_23. T_24. T_25. T_26. T_27. Vasúti járműkerékpárok esztergálással való javítása és abroncs cseréje Technológiai Utasítás az Eacs sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás az Rs, Rgs, Res, Rmms sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a Ggs, Gbgs sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Vizsgálati jelentés a Gags sor. teherkocsi alváztörések vizsgálatáról Technológiai Utasítás teherkocsik vonó- és ütközőkészülékeinek részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a négytengelyes teherkocsik forgóvázainak részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a teherkocsik fékszerkezetének részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a nyitott teherkocsik alvázának és szekrényének részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a fedett teherkocsik alvázának és szekrényének részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a pőrekocsik alvázának és szekrényének részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a Hanyina Diamond B típ. forgóvázak részlegvizsgálatához Technológiai Utasítás repedések hegesztéssel való javítására Technológiai Utasítás a vasúti teher- és hűtőkocsik, konténerek tisztításához és fertőtlenítéséhez Technológiai Utasítás Y25 tip. Forgóvázak mangán csúszólapjainak felhegesztésére Munkavédelmi előírások a Technológiai Utasításokban szereplő művelet típusokra Technológiai Utasítás az E, Es sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a Ks sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a Tcs sor. teherkocsik részlegvizsgálatára Technológiai Utasítás a kéttengelyes teherkocsik hord- és futóművének részlegvizsgálatára ITU-000-EC-0337-a (TÁ-KP-01/1985) IMU-502-AA-0338-a (TKT-J09-08/1985) IMU-560-AA-0339-a (TKT-J09-10/1985) IMU-526-AA-0340-a (TKT-J09-06/1985) IMU-522-BB-0341-a (TKT-J01-052) ITU-500-SA-0348a (TKT-J06-02/1988) ITU-500-EA-0349-a (TKT-J05-17/1989) ITU-500-RA-0350-a (TKT-J05-10/1989) ITU-500-BA-0351-a (TKT-J01-10/1990) ITU-500-BA-0352-a (TKT-J01-11/1990) ITU-500-BA-0353-a (TKT-J01-12/1990) ITU-500-EA-0354-a (TKT-J02-20/1991) ITU-000-AA-0238-a TÁ-E-02/1994 ITU-500-TA-0358-a (TKT-B01-01/1992) ITU-500-EC-0359-a (TKT-J02-21/b/1994) IED a (TÁ-MU-02/1996) IMU-501-AA-0332-a (TKT-J09-03/1985) IMU-551-AA-0336-a (TKT-J09-04/1985) IAK-578-AA-0594-a (TKT-J09-09/1985) ITU-500-EA-0347-a (TKT-J03-04)

206 206 ELJÁRÁS Oldal: 156/171 Változat: számú melléklet Gépészeti berendezések jegyzéke

207 207 ELJÁRÁS Oldal: 157/ számú melléklet 31/2010. (XII. 23.) NFM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI ADATLAP (MINTA dokumentum)

208 208 ELJÁRÁS Oldal: 158/171 MÁV-START Zrt. / 1089 Budapest, Könyves Kálmán krt / 9. számú melléklet Karbantartásért felelős irányító személyek jegyzéke Vezérigazgató Ungvári Csaba tel: (1) Üzemeltetési Igazgató Csépke András tel: (1) Járműmenedzsment vezető Stánicz János tel: (1) Járműfelügyelet vezető Horváth Péter tel: (1) Járműbiztosítás és termeléskoordináció vezető Kiss László tel: (1) Átvétel és Minőségellenőrzés vez. Vásárhelyi László tel: (1) Főmérnökség vezető Stósz István tel: (1) Vasúti Járműjavítási Telephely Schwartz István tel: (56) Szolnok, Kőrösi út 1-3. Járműbiztosítás Központ vezetők: Budapest Neue Vilmos tel: (1) Budapest, Verseny u Budapest, Fék u. 8. tel: (1) Debrecen Bujdosó János tel: (1) Debrecen, Déli sor 51. Miskolc Zelenák Zoltán tel: (1) Miskolc, Kandó Kálmán tér 1-3. Pécs Gáspár István tel: (1) Pécs, Szabadság u Dombóvár, Gyenis Antal u. 31. Szeged Szilágyi Károly tel: (1) Szeged-Rendező pu. Szombathely Nagy Alfonz tel: (1) Szombathely, Sas u. 1. A helyettesítés rendje (SzMSz 8.3. pont): A távollévő vagy az adott szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt helyettesítő személy írásban történő megbízatással való kijelölésére a távollévő vezető közvetlen szolgálati felettese jogosult. A kijelölés azonban nem jelenti a távollévő vagy akadályozott vezető munkáltatói joggyakorlás tekintetében történő helyettesítését.

209 209 ELJÁRÁS Oldal: 159/ számú melléklet ECM karbantartás-végrehajtás feladatkörben közreműködő szervezetek Közreműködő (beszállító) szervezet megnevezése Regisztrációs száma Tanúsítvány kibocsátásának időpontja B-Metal Kft. G004/ MÁV Vasjármű Kft. G019/ Euro Metall Kft. G001/ MAVEX-Rekord G009/ Huta Bankowa G020/ Auditált területek Vasúti járművekhez kovácsolt és hegesztett alkatrészek gyártása, megmunkálása, sajtolt, forgácsolt alkatrészek gyártása Vasúti acél csavar és lemezes hordrugók javítása Vasúti öntöttvas féktuskók gyártása és szállítása KE típusú kormányszelepek javítása Melegen hengerelt és hőkezelt, nyers vasúti kerékabroncsok gyártása

210 ECM D ECM C ECM B ECM A Üzemeltetési igazgató Üzemeltetés támogatás vezető Járműmenedzsment vezető Járműbiztosítás és termelés koord.ve Járműfelügyelet vezető Járműkonstrukciós szakértő Műszaki szakértő Főmérnökség vezető Műszaki átvevő Járműbiztosítási központvezető Gépészeti diszpécser Gépészeti vezetőmérnök Jármű reszortos Telephelyvezető Részlegvezető Művezető Műszaki koordinátor Járműszerelő Vasúti járműjavítás vezető Főmérnök Vasútüzem vezető Minőségellenőr Minőségellenőrzési szakértő ÉRTESÍTŐ 210 ELJÁRÁS Oldal: 160/ számú melléklet Az ECM feladatok szerinti felelősök nyilvántartása Feladat \\ Munkakörök Felügyeli és koordinálja a teherkocsi karbantartás fejlesztési folyamatát, tehervagon karbantartásra küldésének folyamatát, karbantartás utáni újbóli üzembe állítás folyamatát, és a karbantartás végrehajtásának folyamatát, szabályozottságát. Felügyeli és koordinálja a karbantartási dokumentáció kezelésének szabályozottságát. Irányítja a teherkocsi karbantartáshoz kapcsolódó vasútbiztonsági kockázatkezelési folyamatot. Karbantartás fejlesztési feladat végzése, technológiák felülvizsgálata, új technológiák, előírások, eljárás rendek hatályba helyezése. Elavult technológiák, előírások hatálytalanítása. A tervezési és üzemelési adatokon, valamint a teljesítményen és a tapasztalati visszajelzéseken alapuló módosítási javaslatok, lehetőségek elbírálása, a költség hatékony és magasabb vasúti biztonságot eredményező technológiák, előírások létrehozása Intézkedik a tehervagon karbantartásra küldéséről a jármű karbantartási technológiautasításokban rögzítetteknek (pl. ciklusrend, futás teljesítmény, más egyéb esemény) megfelelően. Intézkedik a tehervagon javításra küldéséről, ha a jármű aktuális műszaki állapota ezt igényli. Intézkedik karbantartás, javítás utáni újbóli üzembe állításról. Meghibásodásokról, karbantartási tapasztalatokról kockázat elemzéseket készít. x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x (X) (X) (X) (X) x x x x x x x x x x x (X) x A karbantartás végrehajtásának feladata, amely elvégzi a tehervagon vagy egyes részeinek szükséges műszaki karbantartását, beleértve a javítási dokumentáció kiállítását is. x x x x x x x x x x x x x x x x x x

211 211 ELJÁRÁS Oldal: 161/ számú melléklet A TS-MÁV Gépészet Services Kft-vel kötött megállapodás szerinti teherkocsi karbantartási folyamatok 1,- Bevezetés: A MÁV-GÉPÉSZET Zrt március 01-től a TS-MÁV Gépészet Services Kft (a továbbiakban TS- G) és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. között létrejött G-316/2012 számú Megállapodás keretében végzi a teherszállító járművek karbantartását, javítását. Tekintettel arra, hogy a MÁV-GÉPÉSZET Vasútijármű Fenntartó és Javító Zártkörűen Működő Részvénytársaság január 1. napjával beolvadt a MÁV-START Zrt.-be, és így a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 70. (1) bekezdése alapján az átalakulással a MÁV- START Zrt. a beolvadó társaságok általános jogutódja, vagyonuk, mint egész, valamint jogaik és kötelezettségeik átszálltak a MÁV-START Zrt.-re. 2,- Az utasítás célja: Az ECM megfelelőség és a Megállapodásban rögzített szabályok egységes értelmezése és végrehajtása érdekében jelen Végrehajtási Utasításban foglaltakat kell végrehajtani. A Végrehajtási Utasításban esetlegesen nem meghatározott, viszont a gyakorlatban bármikor előforduló tevékenységek, eljárások folyamatosan egyeztetve a TS-G-el, illetve az Rail Cargo Hungaria (továbbiakban: RCH) -val esetileg külön kerülnek szabályozásra. 3,- Érvényesség: A végrehajtási utasítás érvényes a MÁV-START Zrt. (mint Vállalkozó) valamennyi területi és szervezeti egységére, melyek végzik a teherkocsik karbantartását, javítását, illetve közreműködnek a karbantartásban, elszámolásban. 4,- Folyamatok: A javításos kocsi műhelybe történő beállítása, javítási költségkeret meghatározása. A javításra kibárcázott teherkocsik javító műhelybe történő beállítását az RCH kocsivizsgáló munkavállalója intézi, melynek során figyelembe veszi a prioritási sorrendeket, a szállítási igényekhez igazodó kocsi szükségleteket, a kocsik rakottsági állapotát, a járművek tulajdonosi viszonyait, és a javító műhely kapacitását. A javításra kerülő teherkocsik mennyiségét és a javításokra felhasználható költségkeretet az RCH a TS-G-vel közösen határozzák meg, melyet havi bontásban műhelyenként a TS-G minden hónap elején megküld a MÁV-START Zrt. Járműmenedzsment Járműbiztosítás és Termeléskoordináció részére.

212 212 ELJÁRÁS Oldal: 162/171 A felhasznált költségkeret és a javított kocsi darabszámok figyelembe vételével a TS-G, egyeztetve az RCH-val, hónap közben - a műhelyek kapacitását is figyelembe véve - elvégzi a szükséges módosításokat, költségkeret korrekciókat, ahol tekintettel kell, hogy legyen a MÁV- START Zrt Járműmenedzsment Járműbiztosítás és Termeléskoordináció javaslataira is. A javításos kocsik munkába vétele, adatrögzítések, dokumentációk kezelése. A javításos kocsik munkafelvételét alapesetben az RCH kocsivizsgáló munkavállalója, a TS-G megbízott munkavállalója és a javító műhely kijelölt, munkafelvételben jártas munkavállalója közösen végzi -a műhelyenkénti munkarendnek megfelelő időpontban- munkakezdéskor. Amennyiben a műhelyben nincs TS-G megbízott, akkor az RCH, és a MÁV-START Zrt. Járműbiztosítási Központ (JBK) javító műhely megbízottja, RCH megbízott hiányában a TS-G megbízottja és a JBK javító műhely megbízottja, RCH és TS-G megbízott hiányában a JBK műhely kijelölt munkavállalója végzi el a munkafelvételt. (Megjegyzés: TS-G megbízott munkavállaló hiányában a TS-G tevékenységét a MÁV-START Zrt. JBK kijelölt munkavállalója látja el.) A munkafelvételt kellő alapossággal, körültekintéssel, a műszaki előírások figyelembe vételével kell elvégezni. A munkafelvételkor a fel-és átvételi jegyzőkönyvet a kocsik mellett kézzel kell kiállítani, melyen fel kell tüntetni valamennyi elvégzendő vizsgálatot, karbantartást, a szükséges hibaelhárítást a mennyiségek pontos meghatározásával. Amennyiben a kocsikon nem csak üzemszerű elhasználódásból származó sérülések, hiányok találhatók, úgy a fel-és átvételi jegyzőkönyvön a sérült megnevezéshez tartozó cellákban kell a mennyiségeket feltüntetni. A kézzel felvett fel-és átvételi jegyzőkönyvet az utolsó tevékenységi sor alatt az RCH megbízottja dátummal ellátva aláírja A kézzel felvett és az RCH megbízottja által aláírt fel-és átvételi jegyzőkönyv másolati példányát a járművön kell elhelyezni úgy, hogy az a kocsiról ne vesszen el (pl mágnes, bárcatartó). A járműre elhelyezett kézi fel-és átvételi jegyzőkönyv egyben munkautasítás a munkavállalók részére az elvégzendő munkákat illetően. A kézzel felvett fel-és átvételi jegyzőkönyv alapján a jogosultsággal rendelkező TS-G megbízott munkavállalója, vagy annak hiányában a JBK javító műhely jogosultsággal bíró megbízottja az RCH által üzemeltetett WEBTOOL rendszerben rögzíti az elvégzendő munkákat, ügyelve a jármű adatainak, illetve az elvégzendő munkáknak a helyes és mennyiségileg pontos adatrögzítésére. Az elvégzendő tevékenységek adatbevitele közben a kalkulációs ikonra klikkelve meg kell tekinteni a jármű javítási árát, mivel a rendszerben a 400 Eurós kocsinkénti értékhatártól függetlenül a rendszer már Euró érték esetén is jelezheti az értékhatár korlátozását. Az értékhatár közelítése akkor valószínűsíthető, amikor nagy értékű fődarab cserék, nagyobb mennyiségű padlócsere, illetve nagyobb mennyiségű féktuskó cserével járó munkák, illetve ezek kombinációi fordulnak elő a járművön.

213 213 ELJÁRÁS Oldal: 163/171 A jármű adatainak rögzítésekor az egységes bevitel érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: o Kocsisorozat: A kocsira feliratozott tényleges sorozatjel (Eas-y, Sgnss, Hbbillnss, Res-v, Habis, stb), az elején mindig nagybetű, a többi kisbetű. o Javítási nem: futó (tisztán kisbetűvel) o Rakodási állapot: üres, vagy rakott (tisztán kisbetűvel) o Megjegyzés rovat: A kocsi kibárcázási okát minden esetben be kell írni, valamint egyéb fontos információt is meg kell adni, pl. HR minta, H minta, balesetes, stb. Adatrögzítéskor az alábbiak szigorú betartására hívjuk fel a figyelmet: o Kocsinként az apró anyagokat minden esetben 1 mennyiséggel kell berögzíteni. o A tevékenységi sorok kiválasztása után a világos cellákba minden esetben a mennyiségeket be kell írni a munkánál, vagy az anyagnál, vagy mindkettőnél, tekintettel a sérült mennyiségekre is. Fontos: Azokban az esetekben, amikor a fődarabokat, egyéb alkatrészeket, anyagokat az RCH, vagy a későbbiekben a TS-G biztosít a javításhoz, az anyag cellába mennyiséget rögzíteni szigorúan tilos! o Az AVO lista felépítése, szerkezete a korábban alkalmazott Normaárjegyzék -től eltérő, ezért az AVO listából a tevékenységi sorokat úgy kell kiválasztani, ahogy az elvégzendő munka technológiai folyamata megkívánja. (pl. kerékpár cserék, hordrugó cserék, csúszótám javítások, dörzstányér javítások, stb.). A helyes technológiai sorrend esetén a javítási műveletek egymáshoz rendelhetők, a helytelenül alkalmazott sorrend jelentős normaidő kiesést eredményez. o A WEBTOOL rendszerben történő adatrögzítés után kinyomtatott fel-és átvételi jegyzőkönyvek adatai, kódszámai alapján a műhely megbízott munkavállalója elvégzi az EAM rendszerben történő adatrögzítést. Ügyelni kell a helyes adatbevitelre, hogy a két különböző rendszerben rögzített adatok, értékek megegyezzenek, mivel a számlázások kiinduló adatait képezik.

214 214 ELJÁRÁS Oldal: 164/171 o Az MÁV-START Zrt által üzemeltetett EAM rendszerben való adatrögzítéskor az alábbiak szigorú betartására hívjuk fel a figyelmet: Az alkalmazandó javítási nem a 7V. Fő normalista lépések , melyekben az AVO lista anyag és norma tevékenységei szerepelnek. Az apróanyagokat külön nem kell felvenni, mert az EAM automatikusan hozzárendeli a munkautalványhoz! Új fejlesztés: Árajánlat generálásakor a felugró ablakban a TS-G megrendelésszámot fel kell tüntetni. A munkautalványokon a munkaóra és anyag díjak százados pontossággal kerülnek megjelenítésre. Az EAM-os munkautalványokat kinyomtatni nem kell! o A WEBTOOL rendszerben rögzített adatokat a Rögzítve státuszban célszerű tartani mindaddig, amíg a járművek átvételének felajánlása, illetve az átvétel meg nem történik. Ebben a státuszban bármikor lehet helytelenül bevitt adatokat módosítani, illetve a javítások és vizsgálatok során felmerült, és a Megrendelővel (RCH) egyeztetett pótfelvételes munkákat rögzíteni. A járműre helyezett kézi felés átvételi jegyzőkönyvre a vizsgálatok és javítások során feltárt további hibákat az alap munkafelvétel RCH megbízott aláírása alatti sorokban kell feltüntetni. A munkavégzés során, valamint a 2.sz függelék szerint feltárt és elvégzendő pótmunkákat az RCH megbízottjával közölni kell, aki azok megrendelése esetén a kódszám cellájában nyomtatott nagy I betű, elutasítás esetén nyomtatott nagy N betű beírásával jelzi (lásd 1.számú Minta). Az elfogadott pótmunkákat a WEBTOOL rendszerben és az EAM rendszerben rögzíteni kell a kocsi munkáihoz.

215 215 ELJÁRÁS Oldal: 165/171 Azokban az esetekben, amikor a kalkulációs ikonra klikkelve a javítási ár közelíti, vagy meghaladja az értékhatárt, státuszváltást kell végezni, hogy eljussunk a Munkába adva státuszig. Ekkor jelzi a rendszer az Értékhatár túllépést, melyet az RCH műszaki szakértői (Járműmenedzsment) figyelnek a rendszerben. Az Értékhatár jóváhagyását az RCH végzi el, ekkor a WEBTOOL rendszerben az adott jármű sorában megjelenik a Megrendelve státusz. o Azokban az esetekben, amikor a járművek javításához pótalkatrész(ek) szükséges(ek), a korábban kiadott rendelkezéseknek megfelelően HR, illetve H mintán kell azokat megigényelni mind az RCH saját tulajdonú, mind az RCH használó vasútvállalat kezelésében lévő idegen cégjelű (AVV szerinti) járművek esetében. Az alkatrészek igénylésénél figyelembe kell venni a Megállapodás 4. számú függelékben felsorolt közlekedés biztonsággal összefüggő alkatrészeket. Az igényléseket meg kell küldeni a TS-G otto.adam@oebb.at címre is. Mivel jelenleg a pótalkatrészeket az RCH kocsikhoz a TS HUNGARIA Kft, illetve idegen cégjelű kocsikhoz a tulajdonos, vagy üzembentartó biztosítja, a szállítási költségek (oda-visszaszállítás) az RCH-t terhelik. A kiszerelt, sérült alkatrészek visszaszállítását a korábban kiadott rendelkezéseknek, szabályozásoknak megfelelően (szállítási időpont, szállítási hely) kell elvégezni. Az alkatrészek műhelybe történő megérkezésekor, valamint a sérült alkatrészek visszaszállításakor a szállítások tényét igazoló okmányok (fuvarlevél, küldlevél, stb) másolatait -ben meg kell küldeni a TS-G otto.adam@oebb.at címre. Amennyiben az RCH tulajdonú kocsik pótalkatrész ellátásában változás következik be (pl. TS-G biztosítja az alkatrészeket saját raktárából), úgy arról külön rendelkezés kerül kiadásra. Fontos: Azokban az esetekben, amikor az alkatrészeket nem a MÁV-START Zrt. biztosítja, kizárólag az alkatrészek ki-beszerelési költségei számlázhatók. Kiegészítés: Kerékpár műhelybe utalásának jelölése. Hivatkozási szám: RIL A01 A járművek javítás utáni átvétele, a mellékletek hozzárendelése. A napi megjavított kocsikat a műhelyenkénti munkarend szerinti időpontban átvételre fel kell ajánlani. A felajánlást (készre jelentést) a JBK javító műhely megbízottja (TS-G megbízottja) végzi az RCH megbízottja részére.

216 216 ELJÁRÁS Oldal: 166/171 A Felek minden esetben gondoskodnak megfelelő helyettesítéssel az átvételi folyamat zökkenőmentes lebonyolításáról. A készre jelentést elsősorban írásban, de ettől eltérően a helyi gyakorlatnak, lehetőségeknek megfelelően egyéb módon, pl. szóban is meg lehet adni. Az átvételre történt felajánlást követően a TS-G megbízottja elvégzi a kocsik mennyiségi, minőségi átvételét az RCH megbízottjával közösen. Az átvételkor feltárt hiányosságok kijavítását a JBK javító műhely elvégzi, melyeket a TS-G megbízottja és az RCH megbízottja visszaellenőriz. Az átvétel megfelelősége esetén a Vállalkozó (JBK javító műhely) megbízottja és a Megrendelő (RCH) megbízottja a WEBTOOL rendszerből kinyomtatott fel-és átvételi jegyzőkönyvet a megfelelő helyen aláírja. Az aláírások megtörténte után a WEBTOOL rendszerben a jogosultsággal bíró TS-G megbízottja, vagy annak hiányában a műhely jogosult megbízottja státuszváltással beállítja az Átvéve státuszt. A fel és átvételi jegyzőkönyv kézzel felvett és a WEBTOOL-ból kinyomtatott, aláírt változatát a TS-G megbízottja összetűzi naponta és papír alapon archiválja. Valamennyi járműhöz mellékletként hozzá kell rendelni a WEBTOOL rendszerben a következő dokumentumokat: o A kézi fel-és átvételi jegyzőkönyv példányát (minden esetben) 1. sz minta o A WEBTOOL rendszerből kinyomtatott és mindkét fél részéről aláírt példányát (minden esetben). A Fel- és átvételi jegyzőkönyvek mentésénél (Webtoolban való feltöltésnél) a következő megnevezést használjuk: Pályaszám, dátum, műhely kódszáma és statisztikai száma. (pl _04-16_ Bc ) o HR és H mintákat a pótalkatrészek igényléséről (amennyiben van) o Különféle mérési jegyzőkönyveket, dokumentációkat (amennyiben van) o Sérülésekről készült fotókat (amennyiben van) Fontos: A Megrendelés/Auftrag nyomtatvány a WEBTOOL rendszerben automatikusan generálódik a Fel-és átvételi jegyzőkönyv -ben rögzített tevékenységek alapján. A Megrendelést aláírni nem szabad, mellékletként a WEBTOOL rendszerben a járműhöz hozzárendelni tilos, kinyomtatni szükségtelen!

217 217 ELJÁRÁS Oldal: 167/171 Eljárás speciális esetekben példákkal. - Kelebia HR mintát állít ki idegen cégjelű (AVV szerint) teherkocsi kerékpár futófelület sérülése (pl. laposodás) miatt. A kocsi javítását a WEBTOOL rendszerben rögzítik, és a státusz marad Rögzítve állapotban. A fékkimérés szerint a kormányszelep jól működik. A kerékpár mérete lehetővé teszi az esztergálást, ezért a HR minta 2. oldalán a 3.4 pont (kerékpár igénylése) mellett bejelölik a 3.1 pontot (kerékpár javítása) is. A jármű tulajdonosa, vagy üzembentartója elfogadja és visszaigazolja a 3.1 pontot, azaz hozzájárul a profilesztergáláshoz. A sérült kerékpár(ok) kiszerelése megtörténik (a WEBTOOL rendszerben az egyéb járulékos munkák mellett a kódszámmal Kerékpár kibekötése, cseréje (C4 minta) tevékenységet, valamint a kódszámmal Kerékpár IS1 anyagot rögzít), a kerékpárokat vasúti kocsira rakodják. Belső szállítású fuvarlevéllel az RCH költségére a kerékpárok Békéscsaba kocsijavító műhelybe feladásra kerülnek. Békéscsaba kocsijavító műhely elvégzi a kerékpár(ok) esztergálását, az EAM rendszerben EG-s projektet nyit, ahol elszámolják az esztergálási és rakodási időket. A javított kerékpárok az RCH költségére visszaszállításra kerülnek Kelebiára, és elvégzik a kerékpár cserét, azaz befejezik a kocsi javítását. A kocsi javítás utáni átadása megtörténik, a WEBTOOL rendszerben a státuszváltással el kell jutni az Átvéve státuszig. A leírt példa szerinti eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor a kerékpárok esztergálása nem a kocsi javítási helyén történik (Gyékényes - Dombóvár, Pécsbánya - Dombóvár, vagy Ferencváros - Szolnok, stb.). - Gyékényes műhelyben nyitott négytengelyes kocsi javítása van megrendelve. A munkafelvétel a szabályoknak megfelelően megtörténik, a WEBTOOL rendszerből a Felés átvételi jegyzőkönyv nyomtatása, a kinyomtatott jegyzőkönyv mindkét fél részéről aláírásra kerül, a státusz marad rögzített állapotban. Munkavégzés közben, vagy már eleve a munkák felvételekor kiderül, hogy a kocsiszekrényt hidraulikus egyengetővel javítani kell. A javító műhely elvégzi - a kocsiszekrény egyengetésén kívül - a helyreállítási munkákat, azokat minőségileg, mennyiségileg ellenőrzik az RCH megbízottjával. A további javítás céljából a kocsit az RCH javításosként utalja Murakeresztúrba. Az íly módon javított és Murakeresztúrba utalt kocsikhoz a műhely megfelelő létszámmal helyszíni javításra kivonul, és elvégzi a szükséges hidraulikus egyengetéseket, hegesztéseket. A helyszíni javítás kiszállással kapcsolatos adatait a WEBTOOL rendszerben kizárólag egy darab meghatározott pályaszámú kocsi Fel-és átvételi jegyzőkönyv -éhez szabad berögzíteni. A javítások elvégzése után az RCH megbízottja a kocsikat átveszi, a WEBTOOL rendszerben státuszváltással el kell jutni az Átvéve státuszig. A teljesen kész Fel-és átvételi jegyzőkönyv -eket ki kell nyomtani, az átvételt aláíratni, a mellékletként való csatolást elvégezni. Ez az eljárás teljesen megfordított esetben is alkalmazandó, amikor először Murakeresztúron történik az egyengetés, és további javításra Gyékényes műhelybe utalják a kocsit. Amennyiben csak Murakeresztúron kell egyengetéseket elvégezni, és a kocsi megy forgalomba, abban az esetben tisztán helyszíni javításként kell a javítást kezelni, figyelemmel a kiszállási költségek adatainak egy darab kocsihoz történő rendelésére.

218 218 ELJÁRÁS Oldal: 168/171 - Előfordulnak javítási események, amikor a kocsi olyan állomáson hibásodik meg, ahol nincs helyben javító műhely, és a meghibásodás jellege nem teszi lehetővé a kocsi továbbítását (pl, hordrugó törés, oldalajtó kiesése, kerékpár sérülés, stb.). Ezekben az esetekben az RCH, vagy a TS-G értesítése alapján a területileg illetékes javító műhelynek a kisorozás helyszínén kell a kocsit véglegesen helyreállítani, vagy futóképessé tenni. A helyszíni kiszállás elszámolását a WEBTOOL rendszerben a következők szerint kell elvégezni: Meg kell határozni a kivonulási távolságot A pontból B pontba, valamint a javításhoz szükséges kivonuló létszámot. Amennyiben a kivonuló létszám nem haladja meg a két főt, úgy a WEBTOOL rendszerben a kivonulási távolságot km-ben kell rögzíteni. A helyreállítási munka a két fővel nem végezhető el, úgy a két fő feletti létszámot meg kell szorozni a km távolsággal, és az így kapott értéket kell az alapkiszállási díjon felül még a WEBTOOL rendszerben rögzíteni, szerződéssel összevetni. Természetesen az íly módon rögzített adatok csak a kiszállási költségeket adják, ezeken felül rögzíteni kell az apróanyagokat, valamint a ténylegesen elvégzett munkák tevékenységi sorait. - A Megállapodás 1.c.pontja alapján lehetőség van egyéb helyreállítási és javítási munkák elvégzésére is (pl. balesetes javítás, rakomány igazítás, stb.), melyeket az AVO lista szerinti normalépésekkel nem lehet a WEBTOOL rendszerben lekezelni. Ezekben az esetekben az elvégzendő munkákra egyedileg kell ajánlatot adni a megrendelő részére, természetesen a számlázás is egyedileg történik. Jelen eljárásban nem szabályozott, de esetleg előforduló kérdésekre, eljárásokra a MÁV-START Zrt. Járműmenedzsment, Járműbiztosítás és Termeléskoordináció ad információt.

219 219 ELJÁRÁS Oldal: 169/ sz. minta Kézi fel-és átvételi jegyzőkönyv.

220 220 ELJÁRÁS Oldal: 170/ számú függelék (vizsgálatok) HIBAFELTÁRÓ VIZSGÁLATOK A közös munkafelvétel után a javítási munkák megkezdése közben, függetlenül attól, hogy az RCH kocsivizsgálója milyen vizsgálatokat, karbantartásokat rendelt meg az adott üres RCH tulajdonú teherkocsinál, az alábbi vizsgálatokat, funkciópróbákat kell elvégezni a különböző kocsi típusoknál: Forgóvázas kocsiknál: o Hordrugók, csavarrugók állapotát, típusazonosságát, felfüggesztő szerkezeteket, láncszemeket o Lengéscsillapító rendszer hatásosságát, rugókalap és töréstám hézag értékeket o Dörzstányér felfogatás állapotát, csúszótámokat, csúszótám hézagok megfelelősségét o Forgóváz fékrudazat állapotát, fékbiztonsági kengyeleket, fékcsapszegek meglétét, azok rögzítettségét Független tengelyű kocsiknál: o Hordrugók állapotát és típusazonosságát, felfüggesztő szerkezetet, töréstám hézag értékeket o Kerék körüli fékszerkezetet, fékbiztonsági kengyeleket, fékcsapszegek meglétét, azok rögzítettségét Fapadlóval rendelkező kocsiknál a padlók állapotát, azok rögzítettségét Funkció vizsgálattal: o Nyitott Ea.. típusú kocsiknál az oldalajtó szárnyak könnyű nyithatóságát, zárhatóságát, hézagértékeket, az oldalajtó zártengelyek biztonságos rögzítését, nyitható homlokajtó esetén azok könnyű nyitását, zárhatóságát, hézagértékeket, rögzítő körmök állapotát o Eltolható oldalfalú kocsiknál az oldalfalak szabad és könnyű mozgathatóságát, kiesés elleni biztosításokat, zárt helyzetben való rögzítettséget. Válaszfalak esetén a válaszfalak leesés elleni védelmét, válaszfalak pozicionálását o Gabonaszállító kocsiknál a töltő és ürítő szerkezetek működő képességét, könnyen kezelhetőségét, vámzárak alkalmazhatóságát o Garatkocsiknál a billenő ajtók nyitását, könnyen zárhatóságát, kinyílás elleni biztosítások helyes meglétét o Konténerszállító kocsiknál a konténer rögzítő körmök használhatóságát, sérülésmentes állapotát o Ponyvatetejű kocsiknál a ponyvamozgató szerkezet működését, ponyvák sérülésmentes állapotát

221 221 ELJÁRÁS Oldal: 171/171 A vizsgálatok járművenként maximum 20 percet vesznek igénybe és a jármű javításának megkezdésével párhuzamosan kell elvégezni. A vizsgálatok során feltárt hibákat, hiányosságokat közölni kell, illetve szükség esetén be kell mutatni az RCH kocsivizsgálójának a pótmunkák megrendelése céljából. Amennyiben a feltárt hiányosságok helyreállítását az RCH kocsivizsgálója megrendeli, a pótmunkákat a WEBTOOL rendszerben és az EAM-ban rögzíteni kell. A meg nem rendelt hiányosságokról fényképet kell készíteni. A vizsgálatok során feltárt pótmunkákat a kézzel felvett fel-és átvételi jegyzőkönyvön kell dokumentálni, az RCH kocsivizsgálója a mellékelt minta szerint I (igen), vagy N (nem) jelzéssel ismeri el.

222 222 ELJÁRÁS Oldal: 1/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó

223 223 ELJÁRÁS Oldal: 2/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. C.1. A vállalkozók és a beszállítók alkalmasságának ellenőrzése A MÁV-START Zrt. területén olyan rendszert kell létrehozni és működtetni, amely valamennyi szervezetnél biztosítja, hogy a működéséhez szükséges anyagok, eszközök, berendezések és szolgáltatások az elvárt, előírt feltételeknek teljes körűen megfeleljenek. Ennek érdekében az átvételüket, beépítésüket, alkalmazásukat követően észlelt minőségi, működésbeli hiányosságokat egyértelműen meg kell határozni. A szükséges beavatkozások, intézkedések folyamatának szabályozása, a minőségi kifogások helyesbítése, megszűntetése, valamint további előfordulásuk megelőzése érdekében a MÁV-START Zrt. valamennyi anyagot, eszközt, berendezést, szolgáltatást igénylő és igénybe vevő szervezeti egysége bekapcsolódik a beszállítók minősítésének a rendszerébe. A minőségi kifogások kivizsgálása, megszűntetése érdekében tett intézkedések visszaigazolását követően az érintett területek részére tájékoztatást, oktatást kell tartani, amelyet a területi minőségirányítási (a továbbiakban: MIR) vezető vagy a MIR megbízott, vagy szakmai oktatás keretén belül esetleg soron kívül az illetékes oktató tart. Az oktatások kimutathatóságáról gondoskodni kell. A MÁV-START Zrt. változatlan tartalommal, jogutódlással átvette a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV- GÉPÉSZET Zrt. vonatkozó szerződéseit. Ennek megfelelően azok tovább élnek, az abban rögzítettek vonatkoznak a MÁV-START Zrt.-re is. A MÁV-START Zrt. szállítóinak műszaki minősítése elsődlegesen az adott termék gyártójának műszaki minősítése, és nem a kereskedelmi partnerhez, hanem a beszállítandó termék, termékcsoport, szolgáltatás előállítójához kapcsolódik. A gyártónak ismernie és alkalmaznia kell a termék előállításához szükséges hazai és nemzetközi szabványokat, előírásokat, a megrendelésre vonatkozó speciális követelményeket. Birtokában kell lennie a termék előállításához, vizsgálatához, átadásához szükséges berendezéseknek, eszközöknek. Amennyiben a gyártó a minősítésre kötelezett termék előállítása során alvállalkozót vagy az alapanyag biztosítására saját beszállítót alkalmaz, úgy ezek minősítése is szükséges a szállító minősítésével egyidejűleg, annak közreműködésével. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó termékek a Társaságunk MFG/Pro vállalatirányítási rendszer cikktörzsében megjelölésre kerülnek. A műszaki minősítésre kötelezett gyártótól származó különféle anyagok (gépész szak-, illetve általános anyagok), eszközök, anyagjellegű szolgáltatások beszerzésére vonatkozó szerződéskötési eljárások során elsődlegesen a szállító műszaki minősítési besorolását kell alapul venni.

224 224 ELJÁRÁS Oldal: 3/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. Egyes esetekben, amikor a helyszíni műszaki minősítés elvégzése a Társaság számára gazdaságilag előnytelen, akkor a gyártó részére a minősítés tárgyát képező termékkörre IRIS rendszerű, vagy a DB, SNCF, ÖBB, SBB vasutak által kiállított és érvényes megfelelőségi tanúsítvány elfogadható. Ennek elfogadásáról a Főmérnökség jogosult dönteni. Ebben az esetben az idegen vasút által kiállított tanúsítvány érvényességi köre és időtartama az irányadó. C.2. A vállalkozók és a beszállítók által szállított összes szolgáltatás és termék teljesítményének és eredményének igazolása C.2.1. Alkalmasság ellenőrzése C Előminősítés A beszállító részére a Beszerzés egység kiküldi az előzetes felmérést szolgáló Beszállítói előminősítési kérdőívet. A Beszerzés egység a visszaérkezett, a beszállító által kitöltött Beszállítói előminősítési kérdőív válaszai alapján elvégzi a kérdőív értékelését, összeszámolja a válaszokra adható pontokat, és az eredményt a Beszállítói jegyzékben rögzíti. Az előminősítés legfeljebb 3 évig, illetve ezen belül addig érvényes, ameddig az adott beszállító nem jelzi, hogy a kérdésekre adott válaszai között változás történt, vagy a megrendelő bármilyen ok miatt nem dönt annak megismétlése mellett. Ebben az esetben újra ki kell küldeni részére a kérdőívet, és újra el kell végezni az előminősítést. C Folyamatos értékelés A beszállítók folyamatos értékelése a beszállításokkal kapcsolatos esetleges reklamációk alapján történik. A MÁV-START Zrt. szervezeti egységei az üzemeltetés során felmerülő hiányosságokat, minőségi kifogásokat az Adatlap minőségi kifogás kezeléséhez c. bizonylaton rögzítik. A kitöltött Adatlapból 1-1 példányt kap a szállító, a Beszerzés, a kiállító szervezeti egység és a kiállító szervezeti egység minőségirányítási megbízottja. A beszállító minősítése során minden minőségi kifogás esetén annak súlyosságától függően az előminősítés során szerzett pontszámból 1-4 pont kerül levonásra. C Kereskedelmi minősítés A beszállítók minősítését pontozásos módszerrel, az előminősítés és az utolsó minősítés óta eltelt időszakban történt esetleges reklamációs esetek értékelése alapján kell elvégezni.

225 225 ELJÁRÁS Oldal: 4/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. Minden beszállítót évente egyszer (a tárgyévet követő első negyedév végéig) minősíteni kell. A minősítés alapja a beszállítói jegyzékben szereplő minősítési pontszám, amelyet a MÁV-START Zrt. központjában az előminősítési pontszám és az értékelt időszakban beérkezett reklamációk alapján kell meghatározni a C szakasz szerint. A MÁV-START Zrt. Beszerzés az általa szükségesnek tartott személyekkel közösen összesíti a kapott adatokat, és az egyes beszállítókat pontszámaik alapján A, B, C illetve D kategóriákba sorolja, az alábbiak szerint: A kategória: kiváló beszállító A beszállító 20 és 18 közötti pontszámot ért el. Jó referenciái vannak, szolgáltatásai során nem volt reklamáció. B kategória: megfelelő beszállító A beszállító 17 és 12 közötti pontszámot ért el. Szolgáltatásai során minimális probléma merült fel. A teljes körű minőségirányítás néhány elemét nem valósította meg. C kategória: elfogadható beszállító A beszállító 11 és 10 közötti pontszámot ért el. Szolgáltatásai során a szerződések több feltételét nem teljesítette pontosan. A jövőben a C kategóriájú beszállítóval történő szerződéskötés előtt minden esetben megvizsgáljuk a lehetséges beszállítók körét. D kategória: nem megfelelő beszállító A beszállító 10 alatti pontszámot ért el. Folyamatainak fokozott felülvizsgálatára, javítására van szükség. Az ilyen kategóriájú szállító a kifogásolt termékre vagy szolgáltatásokra csak egyedi elbírálás, vagy közbeszerzési eljárás alapján kaphat beszállítói jóváhagyást. A Beszerzés a minősítést tartalmazó Beszállítói jegyzéket megküldi a Társaság minőségügyi szakértője és a központok részére, valamint levélben értesíti a besorolási kategóriáról az egyes beszállítókat. A minősítés eredményét írásban a beszállító tudomására kell hozni az Értesítő levél beszállítói minősítésről bizonylat szerint, mely a Beszerzés feladata. A beszállítónak küldött levél másolatát ugyanott meg kell őrizni. C Műszaki minősítés Azoknál a termékeknél, amelyeknél (az MFG/Pro-ban jelölt) követelmény, hogy műszaki minősített gyártótól szerezze be a MÁV-START Zrt., az érintett beszállító kezdeményezésére a Műszaki előminősítő kérdőív kiküldésével az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME megkezdi a minősítési eljárást.

226 226 ELJÁRÁS Oldal: 5/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. Külföldi szállító vagy gyártó esetén a kérdőív annak választása alapján - angol vagy német nyelven kerül kiküldésre. A kitöltött kérdőívet 1 példányban postai úton vagy elektronikusan pdf formátumban - a szállítónak 15 napon belül vissza kell küldenie. A visszaküldött kérdőív értékelése után a gyártó telephelyén és szükség esetén az adott termék teljesítésébe bevont alvállalkozója telephelyén - helyszíni műszaki minősítési eljárást kell lefolytatni. A helyszíni műszaki minősítési eljárás lefolytatásakor a Műszaki minősítési kérdőív fejezeteinek kérdéseit értelemszerűen kell alkalmazni az adott cég minősítendő tevékenyégét figyelembe véve. A műszaki minősítést végző csoportot az Főmérnökség vezetője jelöli ki. A csoport vezetője az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME auditori képesítéssel rendelkező munkatársa. A szállítók műszaki alkalmasságának minősítését az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME irányításával legalább 2 fő, az adott szakterületen nagy gyakorlattal rendelkező műszaki szakember végzi, szükség esetén együttműködve a Főmérnökség, Járműfelügyelet, Járműjavítás és az Integrált Irányítási Rendszer szakértőivel. A műszaki minősítési eljárást a következő esetekben kell alkalmazni: - olyan termékek szállítására vonatkozó új szállítói szerződés megkötése esetén, amelyek az MFG/Pro nyilvántartási rendszerben rögzítettek szerint csak műszaki minősített szállítótól származhatnak, - a műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termékek szállítására kiírt pályázatokban (beszerzési eljárás jóváhagyott dokumentációja) rögzíteni kell, hogy a pályázati részvétel érvényességének feltétele a MÁV-START Zrt. által lefolytatott műszaki minősítés és a meghatározott minősítési kategóriába sorolás megléte, - bármely nem műszaki minősítési kötelezettségbe bevont termék esetén, ha a termék bármely lényeges paramétere eltér az ugyanezen gyártótól származó műszaki minősített termékétől, a helyettesítő termék alkalmazhatóságára, - műszaki minősített gyártó gyártási eljárásában bekövetkező bármely változtatás esetén, - a műszaki minősített gyártó alvállalkozójának megváltozása esetén, a gyártó által tett kötelező bejelentés alapján. A műszaki minősítési szakasznak a végén a csoport vezetőjének az eljárási folyamat lépései szerinti részletes értékelést kell készítenie.

227 227 ELJÁRÁS Oldal: 6/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. A minősítési eljárás értékeléséhez csatolni szükséges olyan dokumentumokat, amelyek biztosítékot adnak arra, hogy a vizsgálatok eredménye kielégíti a követelményeket. A Tanúsítvány kiállítását az FŐMÉRNÖKSÉG/FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME végzi. Aláírója a Járműmenedzsment vezetője, ellenjegyzi az Integrált Irányítási vezető. A Tanúsítvány magyar nyelven kerül kiállításra, de külföldi partner esetén angol/német nyelven is ki kell állítani. A minősített szállító részére a tanúsítvány 1 példányban kerül átadásra, és 1 példányban ügyiratban kerül irattárazásra. Ennek felelőse az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME vezető. Műszaki minősítési kategóriák - Q1 minősítésű gyártó/szállító A Tanúsítás érvényességi ideje alatt korlátozás nélkül beszállítható a gyártó szerződött terméke a szerződésben rögzített minőségi átvételi feltételek szerint. MÁV átvételre kötelezett termék csak az EN szabvány 3.2. típusú szakértői minőségi tanúsítvánnyal szállítható. - Q2 minősítésű gyártó/szállító A Tanúsítás érvényességi ideje alatt korlátozás nélkül beszállítható a gyártó szerződött terméke a szerződésben rögzített minőségi átvételi feltételek szerint. MÁV átvételre kötelezett termék csak az EN szabvány 3.2. típusú szakértői minőségi tanúsítvánnyal szállítható. - Q3 minősítésű gyártó/szállító A MÁV-START Zrt. szállítói követelményeinek nem felel meg. A gyártótól csak a MÁV- START Zrt. gazdasági érdekeinek súlyos sérülését elkerülendő esetben rendelhető termék, az Főmérnökség előzetes engedélyezése után a meghatározott feltételekkel. A műszaki minősítés időbeli érvényessége - Q1 minősítésű gyártó/szállító A gyártónál az adott termékre/folyamatra engedélyezett érvényesség legfeljebb három év lehet. Új gyártó első műszaki minősítése esetében a Q1 minősítés legfeljebb 1 évre adható. - Q2 minősítésű gyártó/szállító A gyártónál az adott termékre/folyamatra engedélyezett érvényesség legfeljebb kettő év lehet. Új gyártó első műszaki minősítése esetében a Q2 minősítés legfeljebb 1 évre adható. - Q3 minősítésű gyártó/szállító A MÁV-START Zrt. szállítói követelményeinek nem felel meg. A minősítés érvényességi ideje nincsen korlátozva. Sikertelen minősítés esetén legalább 6 hónap eltelte után kezdeményezheti a szállító az ismételt műszaki minősítését.

228 228 ELJÁRÁS Oldal: 7/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. A Tanúsítvány érvényessége A Tanúsítvány az adott Szállítóra érvényes, a feltüntetett tevékenységi kör vonatkozásában és a meghatározott időtartamig. Módosítások kiterjesztése A szállító kérésére - egy eredményesen lefolytatott Rendkívüli minősítési eljárást követően - a Tanúsítvány érvényességi köre módosítható vagy kiterjeszthető, ha: - más termékeket is figyelembe kell venni, - a fő folyamatokat módosították (gyártási folyamatok, minőségügyi szervezet, stb.). Átruházás A tulajdonos változása esetén a meglevő Tanúsítvány - ha kérik csak egy eredményesen lefolytatott Rendkívüli minősítési eljárást követően adható ki az új cégnek, amennyiben a lényeges tartalmat és feltételeket a gyártás során nem módosították. Érvényességi feltételek - Ha a Tanúsítvány érvényességi ideje alatt nem szállítottak a minősítés körébe tartozó termékeket, akkor a Tanúsítvány érvényét veszti. - Ha a MÁV-START Zrt. jelentős nemmegfelelőségeket állapít meg a terméken, a minősítési eljárás vonatkozó részeit meg kell ismételni. - Ha a szállító nem gondoskodott arról, hogy a minősítés fontos feltételei teljesüljenek, a minősítés érvényteleníthető. - Ha a beszállítások, átvételek vagy a felhasználás során az adott termék vagy gyártó esetén nemmegfelelőségek jelentkeznek, soron kívül, Rendkívüli minősítési eljárást kell kezdeményezni. Az eljárást kezdeményezheti a rendelkezésükre álló adatok alapján a Logisztika, vagy a Főmérnökség szállítók minősítése témájában felelős szakértője. Az eljárás megindításáról a Főmérnökség vezetője dönt.

229 229 ELJÁRÁS Oldal: 8/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. Műszaki minősítés eljárási díja A műszaki minősítés lefolytatása eljárási díj megfizetési kötelezettséggel jár az eljárást megrendelő szállító részére. A megrendelés az írásban kezdeményezett eljárásra adott Műszaki minősítés egyedi megrendelő lap visszaigazolásával jön létre. A műszaki minősítési eljárás tényleges díját a Műszaki minősítés egyedi megrendelő lap tartalmazza. A lefolytatott eljárás teljesítésének igazolása is ezen nyomtatványon történik. A mindenkor érvényes eljárási díjakat külön vezérigazgatói utasítás tartalmazza. C.2.2. Teljesítésigazolás Szerződésben meghatározott időszakonként (pl. havonta), a jogosult szervezet teljesítést igazol, a szolgáltató által kiállított teljesítmények elismerésével. A teljesítmények mennyiségi és minőségi ellenőrzése folyamatos, teljesítésigazoláskor ezt figyelembe kell venni. Teljesítésigazolásra jogosultak (zárójelben a C.3. pontban leírt szolgáltatások): Biztonság (A-B); Humán (C-D); Üzemeltetés (E-F). A karbantartásra vonatkozó előírásokat a karbantartási szolgáltatások kockázatok kezeléséről szóló a BIK B részét képező eljárás tartalmazza. C2.3. A szállítók jegyzékének kezelése A nyilvántartás vezetéséért a Logisztika szervezet felelős. A jegyzékben kizárólag a Logisztika kijelölt munkatársai rögzíthetnek adatokat. Ehhez a szükséges műszaki alapadatokat az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME szolgáltatja. A szállítói jegyzékben már szereplő és minősített szállítók kereskedelmi felülvizsgálata évente történik a Logisztika részéről. A Tanúsítvány érvényességi ideje alatt esedékessé váló időszakos műszaki minősítési eljárás lefolytatásáért az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME a felelős. Az a szállító, akitől az adott évben nem történt beszállítás, és a tárgyévben a minősítését a Logisztika nem végzi el, a szállítói jegyzékben marad. A szállítói jegyzéket a Logisztika szervezete aktualizálja, folyamatosan felügyeli, a szükséges műszaki minősítések elvégzésére az FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME felé intézkedik. Az érvényes szállítói jegyzék a Logisztikánál, illetve elektronikus formában az erre kijelölt központi tárhelyen megtekinthető.

230 230 ELJÁRÁS Oldal: 9/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. A FŐMÉRNÖKSÉG/ÁME jogosult az átvételi tevékenysége során előforduló nem megfelelőségek alapján a szállító minősítési besorolására módosítási javaslatot tenni. C.3. A vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok A felelősségi körök részletes leírása a felelősségi körök megállapításáról szóló a BIK F részét képező eljárásban került rögzítésre. A biztonsággal összefüggő szolgáltatások: A. biztonsági szolgáltatás (MÁV Zrt., GySEV Zrt.); munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatás (MÁV SZK Zrt.); C. foglalkozás-egészségügy (VNKK Kft.); D. oktatás, képzés (MÁV Zrt.); E. karbantartással összefüggő szolgáltatások, alvállalkozók; F. vonatszemélyzet biztosítására szolgáló együttműködési megállapodás a MÁV-Nosztalgia Kft.-vel kötött keretszerződés alapján; G. járműbérlet: a. tartós bérlet (ilyen a MÁV Zrt.-vel kötött szerződés), amely értelmében a jármű mindenkori üzem és üzletképes állapotáért a MÁV-START Zrt. a felelős, és az ezzel összefüggésben elvégzendő valamennyi karbantartás, futójavítás elvégzése is a Társaság feladata; b. eseti, vagy időszakos járműbérleti szerződések esetén a bérleti szerződés tartalmazza a jármű közlekedésbiztonsági állapotával kapcsolatos felelősségek megoszlását; c. egyéb esetekben a RIC szabályozza a kérdést. A MÁV-START Zrt. országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére jogosító működési engedéllyel, amely az alábbi kiegészítésekkel került kiadásra: Kizárólag vontatási szolgáltatás nyújtására jogosító országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély. Az országos vasúti árutovábbítási tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély keretében csak vasúti áruszállítási tevékenységet fog végezni, vasúti árufuvarozási tevékenység ellátását még nem tervezi. A kocsik megrakása a Megrendelők (Feladó) felelősségi körébe tartozik, az áru rögzítését a Nemzetközi Vasúti Szövetség (UIC) által Rakodási Szabályokban előírtak szerint kell elvégezni. A veszélyes áruk rakodásának feltételeit, módját a évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett COTIF C. függelék, A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló (RID) Szabályzat határozza meg. A rakodásra vonatkozó szabályokon kívül a Feladó köteles a pályavasút forgalombiztonsági előírásait is betartani.

231 231 ELJÁRÁS Oldal: 10/10 C. A vállalkozók igénybevételéhez és a beszállítók ellenőrzéséhez kapcsolódó Változat: 1. C.4. A biztonsághoz kapcsolódó dokumentumok és szerződések visszakereshetősége A Társaság vasútbiztonsággal összefüggő adatainak kezelése, eljárások kidolgozása, a vasútbiztonsági információk dokumentálása, ezzel összefüggésben azok visszakereshetőségének biztosítása az Biztonsági Szervezet feladata. (SzMSz II. kötet 6. fejezet) Szerződések esetén azokat a szerződésgazdák eljuttatják a MÁV-START Zrt. Jog részére, ahol rendszerezve tárolják. C.5. A vállalkozók vagy a beszállítók biztonsági feladatainak megfelelősége A vállalkozókkal, beszállítókkal szemben támasztott követelmények meghatározása: jogszabályokban; nemzeti és társasági szabványokban; belső utasításban; szerződésben. Információcsere: A biztonsággal összefüggő szolgáltatások esetén az információcserére vonatkozó eljárásokat a szolgáltatási szerződések, illetve annak mellékletét képező SLA táblázatok tartalmazzák. A beszállítók minősítését a C és C pont tartalmazza.

232 232 ELJÁRÁS Oldal: 1/2 D. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok Változat: 1. D. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok

233 233 ELJÁRÁS Oldal: 2/2 D. A vasút rendszerén kívüli más felek tevékenységéből származó kockázatok Változat: 1. Előfordulhat, hogy a vasúti rendszeren kívüli más tényezők, az ellenőrzött infrastruktúra közelében található (ideiglenes vagy állandó) munkaterületek is befolyásolják a pályahálózat üzemeltetését. Ilyen esetekben a külső felekkel való kapcsolódási pontok elemzése, a tevékenységhez kapcsolódó kockázatok csökkentése és az érintett felekkel az együttműködés a vasúti pályahálózat-működtető feladata. Ezekben az eljárásokban a MÁV-START Zrt. kizárólag egyedi felkérés alapján vesz részt.

234 234 ELJÁRÁS Oldal: 1/8 E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása Változat: 1. E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása

235 235 ELJÁRÁS Oldal: 2/8 E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása Változat: 1. E.1. A MÁV-START Zrt. tevékenysége és a BIR dokumentálásának bemutatása E.1.1. A Társaság tevékenységének főbb folyamatait bemutató ábrát a vasúttársaság tevékenységéhez kapcsolódó összes vasútbiztonsági kockázat kezelésére irányuló intézkedésekről szóló a BIK A részét képező eljárás 1. számú ábrája tartalmazza. A BIR felügyeli, hogy ezek a folyamatok megfeleljenek a megfogalmazott biztonsági követelményeknek. E.1.2. A dokumentálás folyamata, mértéke és kockázatai A BIR dokumentálásának a Társaság tevékenységét érintő folyamatokra vonatkoztatva teljes körűnek kell lennie, minden lényeges információt tartalmaznia kell. A MÁV-START Zrt. szervezetei a számukra SZMSZ-ben meghatározottak szerint kötelesek gondoskodni arról, hogy az utasításokban meghatározott dokumentációs feladatok pontosan elvégzésre kerüljenek és a dokumentálási hibából származó kockázat a lehető legkisebb legyen. A dokumentáláskor alkalmazandó eljárásokat A biztonsági információk dokumentálása a BIK P részét képező eljárás tartalmazza. A legfontosabb rögzítendő adatok: rendkívüli események, balesetek; közlekedésbiztonsági ellenőrzések; biztonsági stratégiai program, célok; biztonsággal kapcsolatos értékelő jelentések, beszámolók; közlekedésbiztonsággal kapcsolatos utasítások, szabályzatok nyilvántartása; közlekedésbiztonsági, munka- és tűzbiztonsági oktatási naplók; kockázatértékelések nyilvántartásai. E.2. A BIR felépítése, szerepkörök, felelősségek A vasútbiztonsággal kapcsolatos nemzeti biztonsági szabályok, hatósági határozatok végrehajtási feltételeinek megteremtéséről és a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásoknak történő megfelelésről a vezérigazgató, betartásáról a biztonsági igazgató, valamint az egyéb szervezetek vezetői gondoskodnak. A vezérigazgató gondoskodik a BIR működésének személyi, szervezeti és tárgyi feltételeiről, a biztonsági igazgató és az egyéb szervezetek vezetői pedig az SZMSZ és a munkaköri leírásuknak megfelelően felelősek a biztonsági jogszabályokban megfogalmazottak betartásáért.

236 236 ELJÁRÁS Oldal: 3/8 E. A biztonságirányítási rendszer dokumentálása Változat: 1. A vezérigazgató jóváhagyja a BIR leírását tartalmazó kézikönyvet (BIK) és dönt ezen dokumentumban, illetve azon biztonsággal kapcsolatos ügyekben, melyekben a döntés az SZMSZ, illetve a döntési és hatásköri lista (DHL) alapján a vezérigazgató hatásköre. E.3. A BIR leírása E.3.1. A BIR kapcsolata a Társaság szervezetével, belső szabályozásával A MÁV-START Zrt. szervezeti és működési rendjének leírását az SZMSZ tartalmazza. A Társaság vasútbiztonsággal összefüggő utasításait, szabályzatát A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások című a BIK K részét képező eljárás tartalmazza. A MÁV-START Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. (a továbbiakban együtt: vasúti pályahálózat-működtető) pályahálózatára vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatokban előírt utasításokat betartja, illetőleg közforgalmú vasúti pályán az üzemi folyamat során azoknak megfelelően jár el. A biztonságirányítási folyamat kapcsolatrendszerét az 1. sz. ábra mutatja be. A menetvonal igény meghatározása A személyzet és az eszközök biztosítása A szolgáltatás lebonyolítása Szolgáltatás felügyelet Biztonsági szempontok tervezése Biztonságos személyzet és járművek biztosítása Megfelelő járműelőkészítés, vizsgálat, szabályos szolgálat ellátás BIR ellenőrző rendszere A biztonságos irányítás (BIR) folyamata 1. ábra: A biztonságirányítási folyamat kapcsolatrendszere