HARKÁNYI ÓVODA ÉS KONYHA PEDAGÓGIAI PROGJAMJA

Átírás

1 HARKÁNYI ÓVODA ÉS KONYHA PEDAGÓGIAI PROGJAMJA OM:

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Óvodai programunk célja:... 4 A pedagógiai program jogszabályi háttere AZ ÓVODA ADATAI HELYZETKÉP Az óvoda személyi feltétele Intézményünk környezeti sajátosságai Helyzetkép Tárgyi feltételek Óvodakép Gyermekkép AZ ÓVODA FUNKCIÓJA, ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATAI Az óvoda funkciója, nevelésünk célja Az óvodai nevelésünk feladatai A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE, A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI KERETEI A nevelés időkeretei Az óvodai nevelőmunka tervezése Tanulási tartalmak tervezése A gyermekek egyéni fejlesztési terve, az egyéni értékelés és a fejlesztés dokumentumai Befogadás AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Mesélés-verselés A külső világ tevékenység megismerése Környezetvédelem: Kertészkedés: A környezet megismerésére nevelés Matematikai tapasztalatok:

3 5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Testnevelés foglalkozások: Mindennapi testnevelés: Vízhez-szoktatás, úszásoktatás: Preventív torna: Munka jellegű tevékenység A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodapedagógus pedagógiai eljárásai: A játékban és a tevékenységekben megvalósuló nemzetiségi nevelés INTEGRÁCIÓ, INTEGRÁCIÓS NEVELÉS Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és migráns gyermekek nevelése ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK Óvodai életünk az ünnepek jegyében Az óvoda ünnepei: AZ ÓVÓDA KAPCSOLATRENDSZERE A családdal való kapcsolat: Iskolával való kapcsolat A fenntartóval való kapcsolat Közművelődési intézményekkel való kapcsolat Egészségügyi kapcsolatrendszer Kapcsolat a Pedagógiai szakmai szolgáltatóval, szakszolgálatokkal Szakszolgálat (Pedagógiai szakszolgálatok, Gyermekjóléti szolgálatok stb.) Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók: Egyéb kapcsolatok A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK ÉS NYELVÉNEK ÁPOLÁSÁVAL JÁRÓ FELADATOK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

4 BEVEZETÉS Óvodánk Harkány város és a hozzá tartozó környező kis települések egyetlen nevelési intézménye, melynek fenntartója a Harkányi Körzeti Óvodai Társulás. Nevelőtestületünk hitvallása: Óvodánkban a gyermekek személyiségének fejlesztése tudatosan tervezett és szervezett, irányított pedagógiai munka, az egész életre kiható és meghatározó felelősségteljes tevékenység. Számunkra minden gyermek egyedi, fejlődését genetikai adottságai, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Mindennapi feladatunk testi- lelki szükségleteik kielégítése, önmagukhoz képest való fejlődésük biztosítása. ÓVODAI PROGRAMUNK CÉLJA: " Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet." (Szent-Györgyi Albert) Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, kiegyensúlyozott, egészséges, színes egyéniségének kialakítása, harmonikus személyiségének fejlesztése, az életkoruknak legmegfelelőbb tevékenységi formák, a tervszerű rendszeres mozgás és a játék segítségével, valamint a néphagyomány ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. Maximálisan törekszünk az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Biztosítjuk a nyugodt, családias, szeretetteljes, elfogadó légkört. Törekszünk a családdal való szoros együttműködésre. 4

5 Figyelembe vesszük, hogy a gyermeket életkoránál fogva gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermeki jogok maximális tiszteletben tartása mellett biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, hiszen minden gyereknek alapvető joga, hogy azonos esélyekkel induljon az élet bármely szakaszában. A hátrányos helyzetű gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy másfajta életmóddal és műveltségtartalommal találkozzanak, olyan személyiségvonásokat alakítunk és formálunk, melyek elősegítik az iskolai beilleszkedésüket. Óvodai nevelésünk tartalmát a néphagyomány ápolás sokszínű tevékenységrendszere gazdagítja. A gyermek cselekvésein keresztül olyan későbbi életére is maghatározó élményeket kap, amelyek a szülőföldhöz, a társakhoz való érzelmi kötődést is meghatározza. A mindennapok és egyes jeles napok hagyományőrző óvodai életünkbe jól beilleszkednek. Fontosnak tartjuk a szülők megnyerését és támogatását munkánk sikeressége érdekében. Ezért még nyitottabbá kívánjuk tenni intézményünket a családok számára. Kiemelt feladatként kezeljük az egészségnevelést. Az intézménybe járó gyermekek egészséges életmódjának kialakítása és biztosítása érdekében a helyi sajátosságok és óvodai elvárások figyelembevételével és egymáshoz való közelítésével biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Hisszük, hogy ha megalapozzuk gyermekeinkben a környező világgal és önmagunkkal való harmóniában élés képességét, felnőtt korukban is megállják helyüket. Óvodánk német nemzetiségi nevelést folytat, evvel biztosítva a német kisebbség gyermekeinek a nemzetiségi nyelv és hagyományok elsajátítását, művelését, az identitás tudat, a hovatartozás erősítését. Ezen kívül biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését is. Valamely tevékenységben tehetség jeleit mutató gyermekeknek lehetőséget biztosítunk egyéni képességeik kibontakoztatására. 5

6 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Intézményünk pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, valamint a évi köznevelési törvény és annak módosításaiban előírt célokkal, feladatokkal. A nemzetiségi óvodai nevelés és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének megszervezése a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény 363/2012 (XII.17) Korm. rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012. (VIII.311) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának, irányelvének kiadásáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011 évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1997 évi XXXI törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyigazgatásról évi törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Harkány város képviselőtestületének rendeletei Intézményünk Alapító Okirata Intézményünk belső szabályzatai /Gyermekvédelem, SZMSZ, Házirend stb./ 6

7 1. AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Az óvoda címe, telefonszáma: Harkányi Óvoda és Konyha 7815 Harkány, Dankó Pista u. 7/1. 72/ , 06 30/ Az óvoda fenntartója: Fenntartó címe és telefonszáma Harkányi Körzeti Óvodai Társulás Harkány, Petőfi S. u / , fax: 72/ OM. azonosító: Intézmény közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 8. szerint meghatározott óvodai nevelés. Az intézmény alaptevékenysége: 3 (legalább 2,5) éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 8 éves korig a gyermekek óvodai nevelése. A többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelése. Egy csoportban kétnyelvű, német nemzetiségi nevelés. Az óvodai csoportok száma: 7 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Kanizsai Tóthné Szijártó Anikó 7

8 2. HELYZETKÉP 2.1 AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELE Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozói Felsőfokú végzettségű pedagógusok Szakközépiskolát végett óvónők Pedagógiai munkát segítők Egyéb munkakörben foglalkoztatott Összesen 35 fő 13 fő 2 fő 10 fő 10 fő 35 fő 2.2 INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI HELYZETKÉP A Harkányi Óvoda fenntartója a Harkányi Körzeti Óvodai Társulás, ahová kilenc faluból járnak a gyerekek. Harkány város egyetlen, körzetesített óvodája. Óvodánk nagykiterjedésű épület komplexum, Harkány központjában közvetlenül az iskola mellett helyezkedik el ben került átadásra az akkori elvárásoknak megfelelően. Hét csoporttal működünk, melyek között van osztatlan és osztott életszervezésű is. Az egyik osztatlan csoportban német nemzetiségi nevelés folyik. Az épület 1699 m 2, külön tálalókonyhával, az egyes csoportokhoz tartozó vizesblokkal és öltözővel, óvónői-, élelmezésvezetői-, dajkai szobával, szakmai könyvtárral, sószobával, valamint komplex fejlesztő szobával rendelkezik. Csoportszobáink jól felszereltek, tágasak, világosak, mindegyikhez egy nagy betonterasz is tartozik, amire a csoportszobából duplaajtók nyílnak. 8

9 Folyamatos a bútorzat, játékszerek és eszközök megújítása, cseréje. Biztosított minden olyan helyiség, ami a működéshez szükséges (mosdók, öltözők, tornaterem, szakmai szertár és könyvtár, logopédusi-, fejlesztő és óvónői szoba, felnőtt öltözők és zuhanyzók). Három csoportnak külön ebédlője van. Hozzátartozó zöldterület 6035 m 2, ami elegendő mozgásteret biztosít gyermekeinknek. Az óvodát minden oldalról nagy füves udvar veszi körül, amit 2013-ban pályázati forrásból modern, jó minőségű, biztonságos játékokkal szereltek fel. Játékra, sportolásra alkalmas betonteraszok, és hatalmas zöld terület veszi körbe az intézményt. Itt egyaránt megtalálhatóak a mozgásfejlesztésre alkalmas játszószerek, a saját ültetésű dísz-, és gyümölcsfák, bokrok, sövények, az általunk művelt virágágyások és veteményeskert. Az udvarhoz két-két gyermekmosdó és játéktároló tartozik. Az udvar betelepítési terve, elrendezése, az épület berendezése, a játék és egyéb eszközök folyamatos ellenőrzése a gyermekek biztonságát, kényelmét és a baleset megelőzést szolgálja. A hét csoportban tizennégy óvodapedagógus dolgozik, tizenöt fős a nevelőtestület a függetlenített vezetővel együtt. A haladó és előre látó vezetésnek köszönhetően a szakmai ellátottságunk az átlagosnál jobb. 7 szakvizsgás pedagógussal rendelkezünk és 2 tanulásban akadályozott gyógypedagógussal. 1 fejlesztőpedagógus, 2 gyógytestnevelő, 3 mentorpedagógus, 2 közoktatásvezető és 3 német nemzetiségi nevelőnk van. Ez a személyi összetétel óvodánk erősségei közé tartozik. A nevelő testület munkáját 7 szakképzett dajka és 2 fő pedagógiai asszisztens segíti. A személyi feltételek hozzájárulnak az óvodai dolgozók összehangolt munkájához TÁRGYI FELTÉTELEK Óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszközökkel, felszerelésekkel. A játéktevékenységhez és tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközellátottságunk megfelelő. A csoportok szintén jól felszereltek, a játékeszközök vegyes típusúak, a különböző életkori sajátosságoknak megfelelnek. Készségfejlesztő, valamint az alapvető sport-, és mozgásfejlesztő 9

10 eszközök felújítása és bővítése folyamatosan történik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy jól működő alapítvány tagja az óvoda, ezen kívül több esetben magánszemélyek, intézmények, vállalatok is támogatják intézményünket. A német nemzetiségi neveléshez is rendelkezünk szakirodalommal, gyermekirodalommal, képesség-, és készségfejlesztő eszközökkel, játékokkal. A nemzetiségi hagyományápoláshoz szükséges népviselettel is rendelkezünk. A német nemzetiségi önkormányzat külön támogatja a csoportot. Jól felszerelt tornaszobával rendelkezünk. Az udvari eszköztár, játék-, és mozgásfejlesztő eszközök, az udvar beépítése a mozgásigény kielégítését, a mozgás fejlesztését szolgálja. 2.3 ÓVODAKÉP Óvodánk sajátos arculatát évek óta igyekszünk kialakítani, s ezt a Pedagógia Programunkban is meg kívánjuk őrizni, mert úgy érezzük, hogy szép eredményeket és sikereket könyvelhetünk el. Éves munkatervünkben a tevékenységek rendszerét, komplexitását hangsúlyozzuk: sokszínű tevékenységeket tervezünk és valósítunk meg, ahol a gyakorlat centrikusság, a realitás, a gyermeki személyiség sajátosságainak, érdeklődésének középpontba helyezése dominál. Fontosnak tartottuk és tartjuk a több érzékszervet igénybevevő megtapasztalást, a sokoldalú cselekvést és cselekedtetést a fejlődés érdekében. Ez segíti a környezetben való eligazodást. A tevékenységekben részt vevő gyermekek aktív részesei lehetnek a saját természeti és társadalmi környezetünk kialakításának és fejlesztésének. Az óvodai nevelés fontos feladata az egészséges életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés érdekében is tevékenységeket kínálunk és tervezünk. Minden csoport számára kötelező: a gyermek mozgásigényének kielégítése és ezzel a harmonikus és összerendezett mozgás fejlesztése. Ez által biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Mozgás programunk gyermektánc, úszás, vízhez szoktatás, természet és környezetvédelem, preventív tartásjavító torna lehetőségeit biztosítja. A sószobai terápia minden gyermek számára elérhető heti rendszerességgel. 10

11 Természetes, tárgyi környezetünk megóvásával, valamint célirányos tevékenységek szervezésével segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. A német nemzetiségi nevelés biztosítása vonzó a szülők számára, óvodai életünk értékét gazdagítja egy vegyes csoportban. Segítjük az önazonosság megőrzését, az identitástudat erősítését a nyelvi kultúra és a hagyományok átörökítését. Ezen kívül földrajzi adottságainknál fogva a különböző nemzetiséghez tartozó gyermekek intézményes nevelését is vállaljuk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy kialakítsuk és fejlesszük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges vonásokat és megvalósítsuk a gyermek egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztést az optimális feltételek megtervezésével. A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. Az iskolakezdéshez szükséges a testi, a lelki, a kognitív és a szociális érettség. A szociálisan, egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Intézményünk a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeinkhez mérten törekszünk a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontosnak tartjuk, hogy a szülők számára lehetővé tegyük a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást óvodánk életébe. A kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő gyermekek az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások kialakulását speciális szakemberek segítségével képesek elérni. Sikeres nevelői munkánk záloga a modellértékűség, melynek kulcsszereplője az óvodapedagógus, és a pedagógiai munkát segítő munkatársak. Összehangolt munkájuk eredményezi a színvonalas óvodai nevelést, melynek középpontjában a gyermeki személyiség elfogadása és fejlesztése, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatása, jogainak tiszteletben tartása áll. (Erősítik 11

12 az önazonosság megőrzését, hozzájárulnak az esélyegyenlőség növeléséhez, a hátrányok csökkentéséhez stb.) 2.4 GYERMEKKÉP " Minden gyermek egy megismételhetetlen csoda, és a hozzávezető útnak is csodának kell lennie" (Erich Fromm) A pedagógiai programunkat arra alapozzuk, hogy a gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Gondoskodunk az emberi értékek közvetítéséről. Óvodánk gyermekközpontú, nyitott és befogadó. A ránk bízott gyermekeket úgy neveljük, hogy önmagukkal és környezetünkkel harmóniában éljenek. A gyermeki személyiség formálásához elengedhetetlen a szeretetteljes légkör és a gyermekekre odafigyelő, egyéniségét, képességeit jól ismerő és fejlesztő óvodapedagógus, aki biztosítja az előítéletektől mentes nevelést, valamint a képességek kibontakoztatásához az egyenlő hozzáférést. Óvodánkba 8 faluból érkeznek gyermekek, igen eltérő környezeti, társadalmi és szociális háttérrel. Ezért fontos feladatunk, hogy megismerjük a családokat, életüket, szokásaikat, nevelési attitűdjeiket, közelítsük az elképzeléseket egymáshoz, s az óvoda elképzeléseihez, törekedjünk a hátrányok csökkentésére, az egyenlő esélyek biztosítására. Célunk: az óvodáskor végére a gyermekek elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. 12

13 3. AZ ÓVODA FUNKCIÓJA, ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATAI 3.1 AZ ÓVODA FUNKCIÓJA, NEVELÉSÜNK CÉLJA Pedagógiai alapelveink: A gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, megerősítése, mely a szereteten, bizalmon és megbecsülésen alapul Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó szemléletet tükröző, inkluzív ennek megfelelően törekszünk a gyermek személyiségének differenciált fejlesztésével, képességeinek kibontakoztatására, felzárkóztatására, tehetséggondozására és az esélyegyenlőség elvének biztosítására. A gyermek nevelése elsősorban a család joga, melyet óvodánk sajátos eszközeivel kiegészít. Az óvodás életkorban a gyermek alapvető tevékenysége, létformája a szabad játék, ezért óvodai nevelésünkben is ez az alapvető tevékenységforma. A természeti-, és tárgyi környezet megismerése, környezettudatos magatartás megalapozása, a gyermeket körülvevő felnőttek példáján keresztül. A gyermekek számára olyan környezetet biztosítunk, mely igazodik szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz, érzelmi biztonságot nyújt. Minden gyermek számára biztosítanunk kell az óvodai neveléshez való egyenlő hozzáférést. Valljuk, hogy valódi tudás az, amit a gyermek maga fedez fel, és önkéntes cselekvésen keresztül tapasztal meg. Az óvodában komplex nevelés folyik, de az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egészét és az óvodai nevelés összehangolása érdekében partnerközpontú együttműködésre, nyitottságra törekszünk. 13

14 Óvodai nevelésünk fő célja, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai differenciált nevelési folyamat eredményeként testileg, lelkileg, szociálisan és értelmileg is elérje az életkorának és képességeinek megfelelő legmagasabb szintet. Nyitott, önálló, érdeklődő és kiegyensúlyozott gyermek legyen az óvodáskor végére. Az óvoda nevelési funkciója: - óvó-védő, - szociális, - nevelő, személyiségfejlesztő. Pedagógiai alapelveink megvalósítása érdekében feladataink: Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, pedagógiai optimizmust sugárzó légkör megteremtése. A testi, szociális, anyanyelvi, értelmi képességek, egyéni és életkori sajátosságnak megfelelő alakítása. Gyermeki közösségben végezhető, sokoldalú, életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységek biztosítása, melyben segítjük a gyermeket a közösséghez való alkalmazkodásban, szociális kapcsolatai kialakításában. Életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet feltételeinek biztosítása. Az egészséges életmód alapjainak megteremtése. 14

15 3.2 AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai, hogy az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteit elégítse ki. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Nemzetiségi nevelés: A német nemzetiségi nevelés célja a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerése, elsajátítása, a kulturális hagyományok átörökítése. Feladataink: a gyermekek számára megfelelő érzelmi biztonságot nyújtó kétnyelvű környezetet biztosítunk a gyermekekkel - életkori sajátosságaik és egyéni fejlettségük figyelembevételével - megismertetjük, megszerettetjük a német nemzetiség nyelvét és kultúráját lehetőségeknek megfelelően átörökítjük a kulturális hagyományokat, beépítve óvodai életünk mindennapjaiba a német nemzetiségi családokban nevelkedő gyermekekben erősítjük az identitást, a nemzetiséghez tartozás érzését az óvodai nyelvi neveléssel megalapozzuk a gyermekek iskolai nyelvi nevelését Alapelv: Az identitástudat, az anyanyelvhez való tartozás lehetőségének biztosítása. Anyanyelvi környezet biztosítása 15

16 A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése A gyermekek felkészítése a nemzetiségi nyelv tanulására A kisebbségi identitástudat kialakításának és fejlesztésének segítsége A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelésének céljai és feladatai: Az integrált nevelés célja, hogy a köznevelési törvény előírásai alapján a 3-6 éves integrálható, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, gyermeki jogaikat biztosítva szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai életre alkalmassá váljanak. Az integráció mind az ép, mind a speciális nevelési szükségletet igénylő gyermekek számára lehetőséget ad az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására, így alapozva meg a későbbi társadalmi integrációt. Minél fiatalabb a gyermek, annál eredményesebben kezdhető meg az ép funkciókra támaszkodva, egyéni fejlődési ütemében, önmagához mért játékos fejlesztése az óvodai nevelés keretein belül A nevelőmunkában hangsúlyt kap a befogadás és elfogadás, amely következményeként kialakul a derűs, nyugodt légkör, melyben természetessé válik a gyermekek számára a különbözőség, egymáshoz való türelem, figyelmesség, a másság elfogadása, az egymás iránti tolerancia. Az integráció pozitív magatartási mintákat közvetít. A helyes minta követése egyrészt megerősítése a speciális foglalkozásokon tanultaknak, másrészt spontán javulást is eredményezhet a kevésbé sérült funkciók esetében. Célunk, hogy a lehetőségekhez képest a leghatékonyabb fejlesztéssel javítsuk a gyermekek életminőségét, segítsük beilleszkedésüket környezetükbe, majd a társadalomba. Feladataink: az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakítása reális célok és feladatok kitűzése a környezeti feltételek és saját lehetőségeink számbavételével a tehetséges gyermekek differenciált terhelése és fejlesztése, 16

17 a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek speciális fejlesztőtevékenységeinek megszervezése a másságot elfogadó, a pozitív eredményeket erősítő környezet biztosítása, a szakvélemény, illetve szakirányú fejlesztési program alapján való személyiségfejlesztés, megfelelő szintű szocializáció biztosítása, illetve a gyermek önállóságának erkölcsi és akarati tulajdonságainak erősítése, a különféle sérülés specifikus módszerek, eszközök, eljárások következetes használata, a kevésbé sérült funkciók működésének erősítése a kompenzáció érdekében. 3.3 A NEVELÉS KERETEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Minden nevelési területnek az egészséges életmód alakulását kell szolgálnia, mely meghatározója a fejlődésnek. Minden pedagógiai ráhatásnak figyelembe kell vennie az egészséges életmódra nevelés területeit és feladatait. Az értelmi (mentális) nevelést nem lehet túlhangsúlyozni, mert károsodik az érzelmi (emocionális) a testi (szomatikus) és a közösségi (szociális) fejlődés. Miután felismertük annak jelentőségét, hogy az egészséges életmódra nevelés a nevelés egészének feltétele, az egészség a nevelőmunka kiindulópontja, a komfortérzés alapja, óvodánkban kiemelt feladatként kezeljük. Célja az egészséges életmód elsajátításához szükséges szokás-, szabályrendszer megismertetése és betartatása a gyermekekkel. Ez magába foglalja a testi-, lelki-, szellemi-, szociális alkalmazkodóképesség, harmónia, kellemes közérzet meglétén alapuló életmód alakítását, a gyermek fejlesztését életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével. 17

18 Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitelének alakítása, testi fejlődésük elősegítése, egészségük óvása, megőrzése. Az egészséges életmódra nevelés a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése. Az óvodai nevelés feladatai: A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása, óvása, megőrzése A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges, esztétikus és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A migráns gyermekek esetében, tiszteletben kell tartani a multikulturális szokások megőrzésének lehetőségét és a szülőföldhöz való kötődés jogát. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Ezen a nevelési területen is fontos a pedagógus modellértékű szerepe, valamint az óvónő - gyermek és a gyermek-dajka közötti jó kapcsolat. A szülőkkel való együttműködés a testi, lelki nevelésben. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, szappant, körömkefét használnak, fogat mosnak és fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán a helyére teszik. Zsebkendőjüket önállóan használják, észreveszik, ha szükség van rá. Megfelelően használják a WC- t, vigyáznak rendjére. Új ízekkel való ismerkedés, ismeretlen italféleségek kóstolása, az elkészítésben is részt vehetnek a gyerekek (saláta, gyümölcstál) 18

19 Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, valamint önállón folyadékot öntenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát és kést. Szükség szerint használják a szalvétát. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltözködnek, ruhájukat ki- begombolják, a cipőjüket bekötik. A ruhájukat gondosan összehajtogatva a helyére teszik, öltözőszekrényüket, annak környezetét rendben tartják. o Ügyelnek környezetük esztétikumára, a rend megőrzésére, ill. annak helyre állítására törekszenek. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Feladatok: "Életerőnket nem őrizhetjük meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondolatok nélkül. (Gandhi) az egészséges életmód kialakulásához szükséges ismeretek, normák, magatartási elemek közvetítése a gyermekek felé, érzelmi biztonságot, harmóniát sugárzó légkör megteremtésével, fenntartásával a szociális érettség kialakítása. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekre való fokozott odafigyelés, szükség esetén kapcsolatfelvétel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a természetes mozgásfejlesztés hangsúlyozásával, az egyéni fejlettség figyelembevételével az értelmi képességek sokoldalú fejlesztése. Speciális feladatok: Nyugodt, harmonikus légkör és a környezet esztétikumának megteremtésével, fenntartásával a gyermek saját és környezete higiéniájára nevelés. Egészség megőrző,- elvesztése esetén visszaszerzésére irányuló szokások alakítása. Kultúrált étkezés szabályainak elsajátítása, megtartása. 19

20 A szervezet ellenálló képességének növelése edzéssel, kondicionálással, szervezett testneveléssel, prevencióval, korrekcióval. Egészségügyi szűrések megszervezése. A gyermeki szervezet edzése kondicionálással, úszással, néptánccal, mozgással, úgynevezett, sportnapok szervezésével. Baleset megelőzésére nevelés. Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása. Az óvodai életritmus és a család életvitelének közelítésére törekvés. A gyermek lelki egyensúlyának alakítása, megtartása, biztonságérzetének növelése. A gyermek önállósodási törekvéseinek segítése, fejlesztése. Harmonikus társas kapcsolatok alakításához személyi, tárgyi feltételek biztosítása, kedvező társas miliő működtetése. Interperszonális kapcsolatok kialakításának segítése. Szerepfeszültségek feloldására szolgáló módszerek elsajátítása. A testi, lelki egészség megteremtésén keresztül az értelmi képességek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek célirányos egyéni foglalkoztatása fejlesztő pedagógusok és gyógypedagógusok, logopédus közreműködésével. A fejlesztés tartalma: 1.Szomatikus nevelés: a) Környezet higiéniájára nevelés b) Személyi higiéniára nevelés c) Profilaxisra nevelés, prevenció, korrekció d) Óvodai és udvari balesetek megelőzése e) A szervezet edzése, kondicionálása, a testnevelés f) Táplálkozás g) Pihenés, alvás 20

21 2. Pszichohigiénés nevelés: A lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kiművelését öleli fel. Főbb területei: az egészséges napirend gyakorlása, hibás viselkedési módok kezelése, stressz hatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készség, segélykiáltások megértése. A fejlesztés főbb feladatai: - társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása - normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. 3. Szociálhigiénés nevelés A szomatikus és pszicho higiénés nevelés maximális kiaknázása a sikeres szociálhigiénés nevelés érdekében igen fontos feladat, mivel egységet alkotnak. a) Kedvező társas miliő működtetése. b) Kommunikációs zavarok megszüntetése. c) Szerepfeszültségek oldása 4. Környezettudatos nevelés A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása: A környezetvédelemhez, természet megóvásához kapcsolódó világnapok óvodaszintű, tevékeny megszervezése Állatok világnapja ( ) Víz napja ( ) Föld napja ( ) Madarak, fák napja ( ) Füstmentes nap ( ) Környezetvédelmi világnap ( ) 21

22 Nevelési évre szóló folyamatos tevékenységek: - újrahasznosítható anyagok gyűjtése (papírok, kupakok) - környezetre ártalmas anyaggyűjtés (elem, elektromos berendezések) - környezet tisztaságának megóvása (tudatos nevelés, odafigyelés) - szemétgyűjtés - falevél gereblyézés - rendszeres madáretetés - virágok ültetése, folyamatos ápolása - fák, virágok, bokrok gondozása - gyermekek részére kialakított konyhakert gondozása - termés betakarítása, feldolgozása Tevékenység feltételeinek megteremtése: 1. Személyi feltételek - A felnőttek részéről feltételezi a magatartás alakíthatóságát az egészséges életmód normáit, elfogadó magatartásformát. - A dolgozó részéről mintanyújtás minden területen az egészséges életmódra nevelés elveinek közvetítése - Empátiás készség erősítése - Stresszorok kiszűrésével járó feladatok felvállalása - Képesség a lelki vezetésre, differenciálásra, integrálásra - Megjelenésében is modellnyújtó, az egészséges életmód elvárásainak megfelelő - Logopédus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus részvétele a napi fejlesztő munkában 2. Tárgyi feltételek - a környezet esztétikumának kialakításához, fenntartásához szükséges anyagok, tárgyi eszközök folyamatos biztosítása anyagi kereteinken belül 22

23 - a gyermekek számára sajátos jellel ellátott higiéniai felszerelés biztosítása - a gyermekcsoportokhoz tartozó vizesblokkok higiéniai követelményeinek való megfelelés - fűtési szezonban párologtató edények elhelyezése a radiátorokon, nyári időszakban szúnyoghálók felhelyezése az ablakokra - a csoportlétszámok kialakításában arra való törekvés, hogy 2 m 2 játszóterületet biztosítsunk gyermekenként - a csoportszobák, mellékhelyiségek egyenletes hőmérsékletének biztosítása - az udvari játékok folyamatos ellenőrzése, selejtezése és bővítése - tornaszoba felszerelésének állandó bővítése, tornaszertár kialakítása - a hiányzó gyermekétkezők kialakítása - külön helyiség munkaszoba biztosítása a korrekcióra szoruló gyermekek részére szakemberek vezetésével - só-szoba üzemeltetése A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: 1. Szomatikus nevelés: a gyermekek tevékenyen vegyenek részt az esztétikus, higiénikus környezet kialakításában, fenntartásában, visszaállításában a játékszereket, eszközöket rendeltetésszerűen használják, majd használat után tegyék vissza a helyükre, az ehhez kapcsolódó utasításokat fogadják el német nyelven is vigyázzanak saját és társaik eszközeinek tisztítására, épségére minden évszakban használják ki az udvari mozgáslehetőséget, új mozgássorokat is hozzanak létre a különböző játék-, és sportszereket használják kreatívan, ismerjék német elnevezésüket 23

24 ismerjék a kinti és benti játékokban rejlő balesetveszélyeket udvari játék, séta, kirándulás alkalmával óvják környezetüket, vegyék észre a szép dolgokat alakuljon ki tisztaságigényük önállóan tisztálkodjanak és sajátítsák el a helyes tisztálkodási szokásaikat, értsék az ehhez kapcsolódó német kifejezéseket saját tisztasági eszközeiket használják ruházatuk legyen réteges, vigyázzanak annak tisztaságára, öltözködésben, vetkőzésben váljanak önállóvá, legyenek képesek ruhadarabjaikat német nyelven megnevezni, igényeiket német nyelven kifejezni járványos időszakban gyakrabban mossanak kezet, zsebkendőjüket helyesen használják napközben megbetegedett pajtásukkal bánjanak tapintatosan, figyelmesen, alakuljon ki bennük az együttérzés figyeljenek a helyes testtartásra, szívesen járjanak mezítláb önként vegyenek részt a preventív tevékenységekben váljék igényükké a mozgás, végezzenek sok önkéntes, természetes mozgásformát, az utánzáson alapuló mozgás segítségével a német nyelvi passzív szókincs bővítése alakuljon ki biztonságérzetük vízben, szárazföldön, egyaránt, igényeljék a rendszeres úszást ismerjék a balesetet rejtő helyzeteket, s kerüljék azokat vágó, szúró, stb. eszközök használatakor óvják saját és társaik testi épségét növekedjék ellenálló, teherbíró és alkalmazkodó képességük, edzettségük, s ezek által fejlődik értelmi képességük váljon belső igényükké a mozgás, a friss levegőn tartózkodás 24

25 szívesen vegyenek részt szervezett mozgásos játékokban, sportversenyeken erősödjön önbizalmuk, önismeretük, étkezzenek kulturáltan, igényeljék az esztétikus terítést, az evőeszközöket, szalvétát rendeltetésszerűen használják, ismerjék német elnevezésüket is ismerjék az ételfajtákat, tudják azokat németül is kérni ne utasítsák el az új ízeket, ételeket 2. Pszichohigiénés nevelés: - alakuljon ki szociális biztonságérzetük - kérdezzenek bátran, beszéljenek az őket foglalkoztató dolgokról - tudjanak stressz-, illetve konfliktushelyzetet kezelni, ha szükséges igényeljék a felnőtt segítségét - fogadják el a közösségi szokás-, és szabályrendszert, alkalmazkodjanak ahhoz megfelelően - ismerjék fel és utasítsák el a káros szenvedélyeket - váljanak képessé szorongásaik oldására, enyhítésére - fejlődjön empátiás készségük - értelmezzék helyesen a metakommunikációt 3. Szociálhigiénés nevelés: - sajátítsák el élettechnikákat az interperszonális kapcsolatokban létrejövő feszültségek kezelésére - rendelkezzenek kreatív magatartás-, és viselkedésformákkal közösségben belül - tartsák tiszteletben társaik kéréseit, törekvéseit - kommunikációs, metakommunikációs készségük fokozódjon a kapcsolatteremtésben - érezzék magukat otthonosan német nyelvű közegben is 25

26 4. Környezettudatos nevelés: - A környezettudatos szemlélet elsajátítása - Váljék belső késztetéssé a természet, a természetes és épített környezet megóvása - Az állatok, növények védelme, szeretete, gondozása, ápolása - Környékünk természetvédelmi tájegységeinek növény és állatvilágának ismerete (pl.: Dráva, Szársomlyó (Nagyharsányi hegy), Tenkes hegy, Harkányi gyógyvíz) - Szelektív hulladékgyűjtésben való aktív, önkéntes részvétel - Az élővilág-, a természet (föld, víz, levegő) szennyezése elleni határozott fellépés - Személyes példaadás a környezettudatos magatartás érzékeltetéséhez (pl.: udvari, kerti munkában való részvétel, állatok etetése, virágok gondozása) - Környezetbarát játékok, eszközök használatára való törekvés - Környezetvédelemhez, természet megóvásához kapcsolódó világnapokról való megemlékezéseken való tevékeny részvétel (Állatok világnapja, Víz napja, Föld napja, Fák, madarak napja) 26

27 ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS "Minél különbözőbbek a gyermekek a csoportban - korban, fejlettségben, természetben - annál több szociális tapasztalatot szerezhetnek, és ezek a tapasztalatok döntő módon segítik személyiségük fejlődését." ( Maria Montessori) Célja: A derűs, szeretetteljes, érzelem gazdag, biztonságot adó légkörben az óvoda 3-4 éve alatt a gyermekek érzelmi vezéreltségét, mint életkori sajátosságot oly módon befolyásolni, hogy érzelmeik differenciálódjanak, csökkenjen érzelmi labilitásuk, Az érzelmi, szociális és társas nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Az óvodás gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Cél az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és modellértékű szerepével, pozitív attitűdjével. fokozódjon érzelmeik feletti uralkodási képességük és segítsük magasabb rendű érzelmeik kibontakozását. Iskolába lépéskor a gyermekek alkalmazkodni tudjanak az iskolai élethez. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása, az önazonosság megőrzése. Esélyteremtés a migráns gyermekek számára. Az óvodapedagógus feladata: Érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. 27

28 Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, esztétikus és biztonságos berendezése. Az óvodapedagógus segítse a gyermekek önérvényesítő, önkifejező képességét, szokás- és normarendszerének megalapozását. Az óvónő modell-szerepe, a dajka-gyermek kapcsolat pozitív érzelmekkel való töltése. Megfelelő én tudat és önismeret kialakítása, tudatos óvónői minősítések és kortársi csoportokból adódó összehasonlítási lehetőségek által. A magasabb rendű érzelmeik erkölcsi és szociális, esztétikai, intellektuális érzelmek alakítása, fejlesztése. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családokkal való együttműködés, óvodakezdés előtti családlátogatás. A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása. Az udvariassági beszédformák megismertetése, illemszabályok betartatása. A lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. Feladatunk, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a szépre, a jóra, ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvoda minden egyes dolgozójának magatartása, kommunikációja, modellértékű kell, hogy legyen a gyermekek magatartásának alakítása szempontjából. A német nemzetiségi csoportban egymás elfogadása, tolerancia kialakítása a különböző kulturális hagyományok iránt, pozitív érzelmi viszony kialakítása a nemzetiségek iránt, a kapcsolatteremtés kisebbségi nyelvi formáinak megismerése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe, az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 28

29 A gyermek tapasztal, utánoz, azonosít, megtanul szavakat, viselkedési szokásokat, helyzetmegoldásokat, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az óvodai alkalmazottak állandó értékrendet közvetítsenek. Minél erősebb a szeretetkapcsolat az óvónő és gyermek között, annál inkább törekszik a gyermek utánozni az óvónő viselkedését, megfelelni az elvárásoknak, betartani a felállított szabályokat. A gyermek egyéni fejlődési sajátosságainak ismeretében a differenciált fejlesztés feladatainak megállapítása, a gyermek megfigyelése, valamint az önkifejező törekvések erősítése a gyermeki tevékenységeken keresztül. Óvodába lépéskor a gyermek fejlettségi szintjének felmérése, ha szükséges szakemberhez irányítása: logopédus, gyógytestnevelő, tanulásban akadályozott pedagógiai szakos pedagógus. Prevenciós és korrekciós feladatok a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja során, szakemberek segítségével. A gyermek pozitív énképének, önbizalmának erősítése a frusztrációs tűrőképességek edzése, mozgásos versenyjátékok, szabályjátékok, társasjátékok segítségével. A fejlesztés tartalma: Az érzelmi fejlődés és a szociális érettség alapja és feltétele a gyermek önállósági törekvése, környezetével való kapcsolatteremtés igénye, a csoport szokásaihoz és szabályaihoz való alkalmazkodás és beilleszkedés képessége, társaival és az óvónővel történő együttműködés képessége. A gyermek érzelmi, erkölcsi, közösségi magatartása, a különböző tevékenységek közben fejlődik. A gyermekek más-más egyéniséggel, vérmérséklettel, érési ütemmel, szülői mintával érkeznek az óvodába. Egyéniségükhöz alkalmazkodva, segítjük őket abban, hogy megtalálják helyüket a csoportban, hogy elsajátítsák a megfelelő viselkedési szokásokat. Megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, az itt élő népszokásokat, népi kultúrát, mely a nemzet-, magyarságtudat, a szülőföldhöz való kötődés alapja. Természeti környezetükkel is pozitív viszonyt alakítsanak ki. 29

30 Megfelelő nyelvi kifejezésformákat elsajátítsák, mely a későbbi intellektuális teljesítmény elengedhetetlen feltétele. Törekvésünk a közös élményen alapuló tevékenységek gyakorlása, erkölcsi tulajdonságainak és akaratának, szokás és norma rendszerének megalapozása. A gyermek nyitottságára építve, megismertetjük szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretetet és a szülőföldhöz való érzelmi kötődést megalapozzák. Nagy figyelmet fordítunk a modell értékű kommunikációra, bánásmódra, amely kiterjed az óvoda valamennyi alkalmazottjára. Igyekszünk az állandó értékrendet biztosítani. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek szükség esetén az óvoda felveszi a kapcsolatot a speciális felkészültséggel, rendelkező szakemberekkel és szakágazatokkal. Sikerkritérium: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. Mindezt sokoldalúan (szavakban, tettekben, érzelmekben stb.) hozzák nyilvánosságra. A helyes viselkedés szokás- szabályainak betartása belső igényükké válik, a szabályok betartására egymást is figyelmeztetik. Képesek együtt érezni a közösség többi tagjával, a közösségért szívesen tevékenykednek, a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak. Toleránsak és elfogadják a másságot. Bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktushelyzetben törekednek az önálló megoldásra. Érdeklődnek társaik iránt, egymás és az óvodapedagógus közléseit figyelmesen hallgatják. A csoportba érkező gyermekeket szeretettel fogadják, ha óvodán kívül találkoznak egymással, örömmel üdvözlik egymást. Képesek elfogadni a metakommunikatív jelzéseket. Szeretik, és koruknak megfelelően védik is a természetet. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket, vállalkoznak önálló véleményalkotásra, döntenek és választanak ismert helyzetekben. Képesek kívánságaik módosítására, elhalasztására, ha a helyzet úgy kívánja. Alakulóban van a feladattudatuk, türelemre, kitartásra képesek. Erkölcsi érzékük alapozódik, igazat mondanak. 30

31 Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolai életre ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA "Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban megértjük, annál inkább szeretjük, annál jobban elfogadjuk, s így annál hatékonyabban tudjuk nevelni." ( Nagy László) Az anyanyelvi nevelés átszövi az óvodai élet minden mozzanatát. Ezáltal biztosított az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása valamennyi tevékenységi formában. A beszéd a gondolkodás legfőbb eszköze, az önkifejezéssel és a kapcsolattartással egyetemben. Ezért törekednünk kell a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére és a különböző élethelyzetekben való gyakoroltatására. Az értelmi képességek a tevékenységeken keresztül fejlődnek. A fejlesztés igényeinek felmérése az óvodába lépéstől meghatározott időközönként mérjük a gyerekek fejlettségi szintjét. Erre építjük a tevékenységekre épülő fejlesztési tervet. Általuk magasabb szintű képességek jönnek létre, ami összetettebb tevékenységekben nyilvánul meg. Ez a dinamikus kölcsönhatás biztosítja a fejlődést. Az óvodáskorú gyermekekre jellemző a cselekvésbe ágyazott megismerés, megtapasztalás. Önálló, sokféle tevékenység közben tanulnak, látni, megfigyelni, feladatot megoldani, gondolkodni. Gondolkodásával egyidejűleg fejlődik beszéde. A kreativitás fejlesztése szintén fontos feladatunk. Az egyén boldogulása akkor lehetséges, ha nyitott a folytonosan változó világra, új környezetéhez képes alkalmazkodni, átalakításában részt venni. A kreativitás fejlesztésének egyik összetevője az értelmi tényezők. Ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy minden, amit a gyerek tevékenysége során maga által felfedez, létrehoz, tapasztalatai során új ismeretekre tesz szert, akkor egyértelműen állíthatjuk, hogy tevékenységükben megnyilvánulnak a kreatív folyamatokhoz szükséges tulajdonságok, mint ötletesség, rugalmasság, eredetiség, önállóság. Az alkotóképesség 31

32 egyik feltétele a motiváció. Motiváció lehet a gyermek kíváncsisága, rácsodálkozás élménye, felfedezés és az alkotás öröme. Célok: A 3-7 éves korú gyermek nyelvhasználatának fejlesztése. A gyermek beszédmegértésének, beszédaktivitásának, beszéd és kommunikációs képességei színvonalának emelése. Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A viselkedés kultúra elsajátításában és gyakorlásában is hangsúlyos szerepet tölt be. A szókincs gyarapítása, a szóbeli emlékezet és kifejezőkészség fejlesztése, a gyermek életkori sajátosságainak figyelembe vételével történik. Az értelmi képességek fejlődése, a gyermekek fogalmi rendszerének kialakulása, az óvodás gyermek tanulása a tevékenységei közben valósul meg. Az elsődleges cél a gyermek kompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítése. Az alkotóképes kreatív gondolkodás kialakulásának elősegítése, kompetencia alapú ismeretszerzés. A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, mint életkori sajátosságra építve, biztosítani a gyermekek változatos tevékenységein keresztül a tapasztalatszerzést a természeti és társadalmi környezetből. Az értelmi nevelés a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése és ezek gyakoroltatása különböző élethelyzetekben, tevékenységekben, a felfedezés és a cselekvéses tanulás biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi és az értelmi nevelésben: A gyermeki személyiség olyan mértékű kibontakoztatása, melynek eredményeként a gyermekek nyelvi és kommunikációs képessége megfelel életkoruknak és az iskolai tanulás feltételeinek 32

33 Modell és mintaadással, szituációk megteremtésével és kihasználásával lehetőséget kell teremteni a beszélgetésre, a beszédkedv fenntartására Ismerje minden gyermek fejlettségi szintjét. Biztosítson változatos tevékenységeket a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építve. Megfelelő kérdésekkel irányítsa a folyamatos megfigyeléseket, jelenségek tanulmányozását. A kognitív képességek és kreativitás fejlesztése. A kreatív képességek fejlesztése során a másodnyelvi szókincs használata. Adjon lehetőséget az általánosításra, ítéletalkotásra, következtetések levonására, az okokozati összefüggések felfedezésére. Állítsa problémahelyzet elé a gyereket. Teremtsen nyitott helyzeteket többféle megoldásra serkentve. Erőfeszítést igénylő, de sikeresen megoldható feladatot adjon a gyermekeknek. Buzdítsa őket önálló feladatmegoldásra. Anyanyelv fejlesztése, kommunikáció különböző formáinak alakítása (beszédészlelés és értés, szóbeli kifejezés fejlesztése). A gyermek beszédkedvének fenntartása odafigyeléssel, türelmes meghallgatással, válaszadással. Nyújtson lehetőséget egyéni élmények, tapasztalatok elmondására. Részképesség zavarral küzdő és a kiemelkedő képességgel rendelkező gyerekek egyéni ütemű fejlesztése szakember segítségével. Tegye lehetővé, hogy a gyerek saját teljesítőképességének optimális szintjére eljuthasson. Differenciált értékelésével segítse az önértékelés fejlődését. Helyes minta és szabályközvetítéssel el kell kerülni a javítgatást, a helyreigazítást A nevelő-fejlesztő munka során mindig figyelembe kell venni a gyermek egyéni képességét, érdeklődését, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segíteni kell a gyermeket tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában A gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságait is fejleszteni kell a kommunikáció során. 33