A HALLGATÓK INTÉZMÉNYI MENEDZSELÉSE
|
|
- Csongor Barna
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K A HALLGATÓK INTÉZMÉNYI MENEDZSELÉSE A magyar egyetemi hallgatók általánosan elégedettek azzal, miként segíti őket az intézmény. Elsősorban a legközvetlenebbül érzékelhető támogatásról, az oktatói segítőkészségről nyilatkoznak pozitívan a diákok. Szignifikánsan gyengébb értékelést kapnak azonban az egyetemek, ha az intézmények szerepét konkrétan az egyetem alatti munkához jutás, illetve végzés utáni elhelyezkedés elősegítésében ítélik meg. Kollegialitás és karriermenedzselés eltérő történelmi korok, különböző felsőoktatási funkciók kulcsszavai. Mégis, olyan alapértékeket fejeznek ki, amelyek érvényesülését joggal várjuk el a mai egyetemtől, hiszen a hagyomány és a korszerűség egymás mellett, egymást erősítve van jelen megvalósulásukban. A kollegialitás eszméje és gyakorlata egyidős az európai egyetem létrejöttével s ma is elmondható, hogy az egyetemen az oktató-diák együttműködés lényegesen különbözik az alá-fölé rendeltségen alapuló tanár-tanuló viszonytól. Az egyetemi oktató és egyben maga az intézmény is a diploma megszerzése felé haladó hallgatót szakmai partnernek tekinti, az átlagnál tehetségesebb, szorgalmasabb diákban pedig leendő kollégáját látja. A hallgatói évek alatt új, magasabb szintű, tudományos ismeretek, illetve szakmai jártasság megszerzését kínálják az egyetemek, és az ezeken alapuló követelmények teljesítését várják el. A szakmai elmélyedés nem csupán a vizsgákra történő felkészülést jelenti: önképzéssel még több ismeretet és gyakorlatot lehet megszerezni, sőt, az évek során egyre inkább saját (vagy a hallgatótársakkal, illetve az oktatókkal közös) kutatási eredmények elérésére, bemutatására is lehetőség nyílik. Ezekben az időkben alakulhatnak ki azok a szakmai kapcsolatok, amelyek a későbbi előrejutást, a karrierépítést szolgálják. Ezért sem mindegy tehát, hogy a hallgatók számára ebből a szempontból mennyire nyújt kedvező feltételeket, légkört az adott egyetem, mennyire menedzselik őket tanáraik. A kollegialitás tehát nem a karrierépítés ellentéte, hanem éppen az a forma, amely az ismeretszerzés folyamatában a leghatékonyabban biztosítja a diplomás pályákon való érvényesülés megalapozását. A hallgatói évek minőségét, hangulatát pedig alapvetően meghatározza, hogy az egyetemen tanulók és tanítók, kutatók kapcsolata otthonossá teszi-e az intézményt. Természetesen a tömegképzés korában fizikai korlátai vannak az elmélyült oktatóhallgató kapcsolatnak, legalábbis a képzés első időszakában. Ezért is fontos, hogy az egyetem intézményesítse a hallgatók karrierépítésének és -követésének segítését. Felmérésünkben ezért hangsúlyozottan szerepeltettük ezeknek a formáknak a hatékonyságát feltáró kérdéseket. A személyes és intézményes viszonyulások szétválasztása informatívnak bizonyult: kiderült, hogy szignifikáns különbség van a magyar egyetemi oktatók személyes habitu- 110 E g y e t e m e k m é r l e g e n
2 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e sán, segítőkészségén alapuló kollegialitás és az intézményes megoldásokat igénylő karriermenedzselés megítélése között az előbbi javára. Ebből a szempontból a hallgatók szakterületenként és intézményenként is eltérően ítélték meg oktatási intézményüket. Elmondható, hogy általában viszonylag elégedetten nyilatkoznak az egyéni érdeklődésük kielégítését szolgáló lehetőségekről, illetve arról, hogy egyetemi éveik alatt mekkora segítséget kapnak oktatóiktól. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a különböző szempontú értékelésekkor legtöbbször 3,5 körüli átlagosztályzattal találkozunk. A legpozitívabban éppen az emberi tényezőről, vagyis az oktatók hozzáállásáról vélekednek a megkérdezett diákok: a hallgatók több mint fele (54,5%) elégedett vagy nagyon elégedett azzal, ahogy a tanárok segítik a szakmai előrejutást, a munkájukat. Viszonylag kevesen (15,6%) értékelik ebből a szempontból egyértelműen negatívan az oktató-hallgató viszonyt. Ehhez hasonló értékekkel találkozunk a szakmai érdeklődés kielégítése és a konferenciákon való részvételi lehetőségek megítélése esetében is. Ugyan még mindig viszonylag pozitív a kép, de az előbbiekhez képest már érezhetően kritikusabbak a hallgatók az önképzési lehetőségek és a kutatásokba való bekapcsolódási lehetőségek megítélésével kapcsolatban: előbbi esetben csak 43,3%, utóbbinál pedig 40,9% volt a nagyrészt vagy teljesen elégedettek aránya. Számottevő elégedetlenség tapasztalható viszont a karrierépítés, illetve az egzisztenciális szempontból bizonyos értelemben közvetlenebbül mérhető tényezők vonatkozásában. A hallgatók kevesebb, mint egyharmada (29,0%) vélekedik pozitívan arról, hogy intézményük milyen segítséget ad számukra a diplomaszerzés utáni elhelyezkedésben. Még ennél is kisebb azonban azoknak az aránya (22,2%), akik elégedettek a képzés alatti munkalehetőségeket illetően. (Az utóbbi két kérdésnél magas volt a nem válaszok aránya [22,1% és 16,4%]. Ennek nagyrészt az az oka, hogy többen főként az alsóbb évesek még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal, információval ezen a téren.) Vagyis csak kevés diák érzi, tapasztalja azt, hogy az oktatók meglévő jó szándékán, segítőkészségén túl tanáraik vagy általában intézményük érdemben is tudná javítani elhelyezkedési esélyeiket. Milyen motívumai, előzményei lehetnek ezeknek a viszonylag negatív vélekedéseknek? Az okok vélhetően részben túlmutatnak az egyetem belső működésén: hiszen a munka világában sokkal korlátozottabbak az oktatási intézmények lehetőségei. A rosszabb értékelés visszatükrözheti azt is, hogy a hallgatók esetleg a pénzkereseti lehetőséget jelentő diákmunkák rendszerét nem tartják elégségesnek, valamint azt is, hogy az egyetemi szféra és a munkaerőpiac között nem működnek kellően hatékonyan (intézményesülten) olyan kapcsolatok, amelyek a diplomások számára közvetlenül hasznosuló, világos karrierutakat kínálnának. A vélekedések mögött azonban nem kifejezetten az egyetemisták rossz munkaerő-piaci kilátásai húzódnak meg, hiszen a hivatalos statisztikák, a szociológiai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a diplomások elhelyezkedési lehetőségei a legjobbak. A felsőoktatási hallgatók elvárásai azonban magasabbak, így a munkaerőpiacon meglévő általános bizonytalanságot negatívabban értékelik és kivetítik képzőintézményeikre is. A tanulmányi idő alatti munkalehetőségek megítélését szintén befolyásolják az általános megélhetési problémák, illetve, hogy a fiatalok munkaerő-piaci menedzselésének általában sincsenek kiépült és elegendően széleskörű strukturális megoldásai talán éppen ezért is igényelnék a hozzájuk legközelebb eső intézménytől a segítséget. E g y e t e m e k m é r l e g e n 111
3 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K A szakmai önképzés, az előrejutás segítése (elégedettség az egyes tényezőkkel 1-től 5-ig skálán) 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 3,35 önképzési lehetőségek szakmai érdeklődés kielégítése 3,47 3,43 konferencián részvételi lehetőség 3,52 oktatók segítőkészsége 3,01 végzés utáni elhelyezkedés segítése 3,33 kutatásokba bekapcsolódás lehetősége 2,71 képzés alatti munkalehetőségek Különbségek az egyes évfolyamok hallgatóinak véleménye között Az általános tanulságok megfogalmazása során is utaltunk arra, hogy a szakmai önképzés, a karrierépítés, a munkához jutás terén eltérő tapasztalatokkal, illetve elképzelésekkel-várakozásokkal rendelkeznek az egyetemi tanulmányaik kezdetén járók és a diplomamunkájuk megvédésére készülő végzősök. De legalább ennyire nyilvánvaló, hogy a különböző szakterületek eltérő képzési sajátosságai megmutatkoznak az intézmények hallgatói menedzselése terén is. Szembetűnő, hogy az első és másodéves hallgatók több szempontból is pozitívabban tekintenek egyetemükre a felsőbb évfolyamra járó társaiknál. A fiatalabb hallgatók körében mind az önképzési lehetőségek, mind az egyéni szakmai érdeklődés kielégítése terén nagyobb az elégedettek aránya (előbbi esetében majdnem minden második megkérdezett jó vagy jeles osztályzatot adott intézményének). Ez nem is meglepő, hiszen a középiskolai évekhez képest az egyetem általában összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőséget kínál az egyéni szakmai motivációk kielégítésére. Az ezzel kapcsolatos pozitív véleményekben így nyilvánvalóan tetten érhetőek a kezdeti hallgatói időszak újszerű benyomásai is. Nem ennyire egyértelmű azonban, hogy az alsóbb évfolyamok hallgatói miért ítélik meg sokkal pozitívabban intézményük szerepét saját elhelyezkedésük tekintetében. A diákok közel fele (49,5%) úgy véli, hogy az egyetem nagyon sokat segít az ott végzettek munkához jutásában, ezzel szemben viszont a végzős hallgatóknak csak alig több mint egynegyede (27,6%) elégedett az intézményi menedzseléssel. Hasonlóak a különbségek a képzés alatti munkalehetőségek biztosításának 112 E g y e t e m e k m é r l e g e n
4 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e megítélésében is, ám itt már az első- és másodéves hallgatók között is egyértelműen kisebbségben (30,6%) vannak az elégedettek (a felsőbb éveseknél ez az arány mindössze 17,7%). Talán éppen ez utóbbi adat segít megérteni a jelenséget: valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy az alig fél-egy éve egyetemre járó diákok pozitív vélekedései nem elsősorban megalapozott információkon, tényleges munkaerőpiaci tapasztalatokon alapulnak, hanem inkább a képző intézménnyel szembeni pozitív várakozásokon. Hiszen amikor a képzési időszak alatti konkrét munkalehetőségekről, hosszabb-rövidebb ideig tartó pénzkereső tevékenységekről, diákmunkákról nyilatkoznak ugyanezek a hallgatók, lényegesen kritikusabbak. A magasabb évfolyamokon tanulók nemcsak tapasztaltabbak ezen a téren, hanem egyúttal valószínűleg számot is vetnek a korábban már jelzett realitásokkal. A hallgatók szakmai előrejutásának segítése a fővárosi és a vidéki intézményekben Sokan gondolhatják úgy, hogy a karrierépítés, a későbbi elhelyezkedés szempontjából előnyösebb Budapesten, tehát az ország gazdasági-társadalmi és tudományos központjában lévő egyetemekre járni (persze ha egyáltalán van ilyen választási lehetősége az adott szakterületen valakinek). A megkérdezett diákok véleménye alapján azonban azt mondhatjuk, hogy általában az intézmény székhelye szerinti bontásban nem találunk érdemi különbségeket a hallgatók véleményalkotásában. Csupán néhány esetben mutathatók ki kisebb eltérések a fővárosi egyetemek javára. Az egyéni szakmai érdeklődés kielégítése terén például a fővárosban valamivel magasabb a nagyrészt vagy teljesen pozitívan nyilatkozók aránya (55,8%), mint a vidéken tanulók között, legyen az akár megyeszékhely (49,6%), akár kisebb város (48,7%). Érdekesség, hogy sok mutató vonatkozásában a megyeszékhelyek nemcsak a fővárosiaknál szerepelnek némileg rosszabbul, hanem a kisebb városok felsőoktatási intézményeinél is. Amíg a kutatásokba való bekapcsolódás lehetőségét a fővárosi és a kisebb városi intézmények hallgatói szinte teljesen ugyanúgy értékelték (az elégedettek aránya a fővárosiaknál 51,5%, a kisebb városoknál 51,2%), addig a megyeszékhelyek esetében ez az arány csak 42,0%. A diplomaszerzést követő elhelyezkedés segítéséről és a képzés alatti munkalehetőségek biztosításáról is hasonló válaszokat kaptunk a megkérdezett diákoktól. Összességében azonban elmondható, hogy az intézményi menedzselésről való vélekedés nagyon hasonló képet mutat a fővárosi és a vidéki intézmények hallgatói körében. Különböző szakterületek a hallgatói karrierépítés eltérő formái A szakmai karrierépítéssel kapcsolatban megfogalmazódó igényeket, elvárásokat, illetve a karrierépítési technikákat és lehetőségeket nagymértékben meghatározhatják a szakterületek sajátosságai. Nem meglepő ezért, ha a hallgatói menedzselés kérdéskörét az egyes képzési szakterületekhez tartozó intézmények diákjai más-más módon látják. E g y e t e m e k m é r l e g e n 113
5 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K A legpozitívabban a műszaki egyetemisták vélekednek intézményükről, például itt a legmagasabb a nagyrészt vagy teljes mértékben elégedettek aránya az önképzési lehetőségek (55,9%) és a konferencián való részvételi lehetőségek (56,2%) tekintetében. A mérnöknek készülők emellett az oktatók segítőkészségéről is alapvetően pozitívan nyilatkoznak (61,5%). Összességében elmondható, hogy az ő esetükben szinte minden vonatkozásban többségben vannak az intézményükről jó vagy kiváló értékelést adó hallgatók. Az pedig, hogy a végzés utáni elhelyezkedés segítésével a többi szakterülethez képest sokkal jobban meg vannak elégedve a diákok (55,6%), egyértelműen jelzi a képző intézmények és a munkaerő-piaci szereplők között kialakult hatékony együttműködési formák (ösztöndíjak, tanulmányi szerződések, ipari-fejlesztési kutatásokban való részvétel stb.) meglétét. Tulajdonképpen csak a képzés alatti munkalehetőségek értékelésekor tapasztaltunk elégedetlenséget, hiszen itt a válaszadó hallgatók alig több mint egyharmada (34,5%) adott jó vagy kiváló osztályzatot bár meg kell jegyezni, hogy a többi szakterülettel összehasonlítva ezen a téren még mindig itt a legkevésbé rossz a helyzet. A műszaki karokra járók után az orvos egyetemisták a legelégedettebbek. Az orvostudományi egyetemeken a válaszadók többsége megfelelőnek ítéli az önképzési lehetőségeket (55,3%), azon belül pedig különösen a kutatásokba való bekapcsolódási formákat (65,1%), de a konferencián való részvételi lehetőségekkel is viszonylag sokan elégedettek (55,2%). A közgazdaságtudományi, a természettudományi és az agrártudományi intézmények hallgatóinak véleménye az adott szakterületen belül igen vegyes képet mutat, vagyis az önképzés és a karrierépítés intézményi lehetőségeiről bizonyos szempontból viszonylag pozitívan, más esetben viszont egyértelműen negatívan vélekednek az adott szakterületek hallgatói. Ha viszont a jogászhallgatókat nézzük, már sokkal homogénebbek a vélemények: szinte minden vizsgált jellemző mentén igen kritikusak a válaszok. Náluk egyetlen egy esetben sincsenek többségben az elégedettségről számot adó válaszadók! Ezen belül különösen a végzés utáni elhelyezkedés segítésével (22,2%) és a képzés alatti munkalehetőségekkel (20,0%) nagyon elégedetlenek. A jogászokéhoz hasonlóan negatív képet festenek intézményükről a bölcsészhallgatók is. Például a végzés utáni elhelyezkedés segítéséről csak nagyon kis részük (22,2%) nyilatkozik pozitívan. Az ő esetük azonban nem annyira egyértelmű, mint a rendkívül kritikus hangot megütő jogászoké. A bölcsészettudományi karokon ugyanis kiemelkedően sokan, majdnem kétharmad arányban (64,1%) vannak azok, akik nagyrészt vagy teljes mértékben elégedettek az oktatók segítőkészségével. Nyilvánvaló, hogy a szakterület sajátosságaival (kiscsoportos, szemináriumi oktatási formák nagy aránya, műhely jellegű szakmai munka, ennek köszönhetően az oktatók és diákok között tapasztalható nagyfokú kollegiális viszony, ugyanakkor az egyértelmű szakmai életutak hiánya, a diploma felhasználói körének át- és végeláthatatlansága) van összefüggésben az az elsőre talán ellentmondásosnak tűnő jelenség, hogy a kérdezettek pozitívan vélekednek tanáraik hozzáállásáról, a szakmai előrejutást támogató együttműködésükről, ugyanakkor nagyon kritikusak a karrierépítés intézményi szintű segítéséről. 114 E g y e t e m e k m é r l e g e n
6 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e Az oktatók segítőkészsége alapján a tíz legjobb értékelést kapott intézmény összesített listája Felsőoktatási intézmény neve Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar (KRE-BTK) Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE-GTK) Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (DE-BTK) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (műszaki karok) (BME) Az oktatók segítőkészsége (hallgatói osztályzatok átlagértéke) 4,14 3,98 3,88 3, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar (SZTE-TTK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar (NYME-FMK) Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK) Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar (DE-ÁOK) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME-GTK) Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE) Élelmiszertudományi Kar (BCE-ÉTK) 3,74 3,74 3,73 3,73 3,73 3,72 E g y e t e m e k m é r l e g e n 115
7 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Amint arra az előbbiekben utaltunk, a bölcsészhallgatók, összehasonlítva a többi szakterülettel, általánosan negatívabban ítélik meg helyzetüket az intézménytől kapott segítség tekintetében. Ha az összes szempontot figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy a legjobb értékelést a Debreceni Egyetem Bölcsészkara kapta hallgatóitól. Érdekesség, hogy azokban az intézményi jellemzőkben vélekednek legjobban az egyetemükről, amikben a bölcsész szakterület egyébként általában rossz értékelést kapott országosan: az intézményen belüli önképzési lehetőségek (3,39), a végzés utáni elhelyezkedés segítése (2,95), a képzés alatti munkalehetőségek biztosítása (2,81). Ugyan a többi bölcsészkarral összehasonlítva a konferenciákon való részvételi lehetőségekkel elégedetlenek, ám ez az elégedetlenség relatív, hiszen a 3,31-es átlagérték még mindig viszonylag elfogadhatónak tűnik. Az oktatók segítőkészségét illetően viszont nem csak a szakterület más intézményeivel összehasonlítva tapasztalható elégedettség náluk (3,88), hiszen az összes egyetemet figyelembe véve alig találunk ilyen magas átlagértékkel rendelkező kart. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának pozitív megítélését az is erősítheti, hogy a viszonylag friss alapítású intézmények esetében az indulás időszakában méginkább érvényesül a közös ügy lendülete az oktatók, az intézmény és a hallgatók kapcsolatában. A kutatás során ehhez hasonló jelenséggel több más, fiatal egyetemnél is találkoztunk. Érdemes kiemelni az oktatók rendkívül nagy segítőkészségét: nem csak a bölcsészképzés, de minden más szakterület intézményével is összehasonlítva itt a legelégedettebbek a diákok (4,14)! Elégedettséget lehet tapasztalni továbbá a szakmai érdeklődés kielégítésének feltételei (3,49) és a konferenciákon való részvételei lehetőségek (3,50) tekintetében is. Érdemes még megemlíteni az ELTE-BTK ellentmondásos megítélését. Az intézmény viszonylag jó értékelést kapott a szakmai önképzési lehetőségek (3,25) és a konferenciákon való részvételi lehetőség (3,47) terén, ám nagyon elégedetlenek a hallgatók a diplomaszerzés utáni elhelyezkedés intézményi segítésével (2,33) és a képzés alatti munkalehetőségekkel (2,23). Tulajdonképpen a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE-BTK megítélése nagyfokú hasonlóságot mutat az egész bölcsész szakterületre általánosan jellemző vélekedésekkel, melyeket a korábbiakban részleteztünk. Ugyanez az általános negatív kép köszön vissza a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának e szempontból igen rossz hallgatói megítélésében. 116 E g y e t e m e k m é r l e g e n
8 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték DE-BTK 1 2 3,88 1 3,39 2 3,47 6 3,31 1 2,95 2 3,28 1 2,81 KRE-BTK 2 1 4,14 5 3,15 1 3,49 1 3,50 2 2,93 4 3,14 3 2,55 PPKE-BTK 3 5 3,62 3 3,24 6 3,32 3 3,44 3 2,78 3 3,20 2 2,74 ELTE-BTK 4 4 3,69 2 3,25 3 3,37 2 3,47 7 2,33 5 3,12 6 2,23 PTE-BTK 5 6 3,61 4 3,19 5 3,34 4 3,42 5 2,63 1 3,29 5 2,30 ME-BTK 6 3 3,73 7 3,07 4 3,36 5 3,35 4 2,69 6 3,11 4 2,49 SZTE-BTK 7 7 3,50 6 3,10 7 3,09 7 3,04 6 2,37 7 2,98 7 2,19 E g y e t e m e k m é r l e g e n 117
9 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK A természettudományi karok hallgatóinak véleménye alapján viszonylag egyértelmű képet kapunk a szakterület intézményeiről. A szegedi és budapesti TTK szinte minden szempontból jobb megítélés alá esik a többi karnál. A szegedi TTK esetében külön kiemelendő a kutatásokba való bekapcsolódási lehetőségekről alkotott hallgatói vélemény, hiszen itt is viszonylag magas átlagosztályzatot kapott az intézmény (3,88). Emellett magas értékelést kapott az oktatók segítőkészsége (3,74), ami alapvetően meghatározhatja a diákoknak a szakmai önképzéshez, az önálló kutatómunkához való viszonyát. Végül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a legtöbb intézménnyel ellentétben a képzés alatti munkalehetőségekkel (3,31), illetve a végzés utáni elhelyezkedés segítésével (2,91) a többi intézményhez képest kevésbé elégedetlenek a szegedi diákok. Az ELTE-TTK hallgatói két vizsgált szempont szerint a legelégedettebbek közé tartoznak (bár közel sem teljesen elégedettek). Az intézményen belüli önképzési lehetőségekről ezen a karon nyilatkoztak a legpozitívabban a diákok (3,55), valamint a képzés alatti munkalehetőségekről találtuk a legkevésbé kritikus véleményt az utóbbi kérdésre kapott átlagérték (2,95) viszont még mindig elégedetlenséget fejez ki. A hallgatók többsége azonban úgy gondolja, hogy tanáraik megfelelő módon segítik őket a tanulmányi-szakmai munkában, illetve a szakmai előrejutásban (3,68). A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karával a diákok összességében viszonylag elégedettek, a hallgatók menedzseléséről nagyrészt pozitívabb képet kapunk az átlagnál. A diákok elégedettek a szakmai konferenciákon való részvételi lehetőségekkel (3,69), ugyanakkor a végzés utáni elhelyezkedés segítése (2,92) és a képzés alatti munkalehetőségek biztosítása (2,55) terén kritikusabbak. A Debreceni Egyetem Természettudományi Karának diákjai összességében a szakterület legkevésbé elégedett csoportját alkotják e kérdések alapján, ám az intézmény értékelése nem mondható feltűnően rossznak, hiszen például a szakmai önképzési lehetőségek (3,45) vagy az oktatók segítőkészsége (3,40) a válaszadók szerint megfelelőnek mondható. 118 E g y e t e m e k m é r l e g e n
10 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték SZTE-TTK 1 1 3,74 2 3,46 1 3,69 2 3,63 1 3,31 1 3,88 2 2,91 ELTE-TTK 2 2 3,68 1 3,55 2 3,68 3 3,40 2 3,18 2 3,76 1 2,95 PTE-TTK 3 3 3,54 3 3,36 3 3,54 1 3,69 4 2,92 3 3,45 4 2,55 DE-TTK 4 4 3,40 4 3,17 4 3,45 4 3,19 3 3,07 4 3,22 3 2,69 E g y e t e m e k m é r l e g e n 119
11 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K MŰSZAKI KAROK Minden szakterületet figyelembe véve a műszaki egyetemisták vélekednek a legpozitívabban intézményükről abban a tekintetben, hogy a kar mennyire segíti őket szakmai érdeklődésük kielégítésében, általában karrierépítésükben. Közülük is kiemelkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol egy kérdés kivételével minden intézményi jellemzőben a legjobb értékelést kapták a karok. Különösen elégedettek a hallgatók az egyéni szakmai érdeklődés kielégítése terén (3,80), az oktatók segítőkészségét illetően szintén magas a nagyrészt vagy teljes mértékben elégedettek aránya. Ha minden szakterületet (bölcsész, orvosi stb.) bevonunk az elemzésbe, akkor összesen három olyan kart találunk, ahol az itt kapott átlagértéknél (3,76) magasabb osztályzattal találkozunk. Már a fentiekben is láthattuk, hogy a munkalehetőségek, az elhelyezkedés segítése tekintetében az intézmények általában igen komoly kritikát kapnak hallgatóiktól. Nos, ez a Műegyetem esetében nincs így, hiszen a végzés utáni elhelyezkedés segítésével (3,73), és a képzés alatti munkalehetőségekkel (3,30) is elégedettnek bizonyultak a megkérdezett hallgatók. Ez az elégedettségi mutató sokkal magasabb a más szakterületen mért értékeknél. A BME műszaki karai közül és minden vizsgált magyarországi intézmény közül is kiemelkedik a Vegyészmérnöki Kar: az intézmény hallgatói menedzselésével kiugróan elégedettek a diákok, de szinte minden tekintetben nagyon magasak az itt kapott értékek (4,2 4,5). (A Műegyetemen tapasztalt kimagasló elégedettségben valószínűleg szerepet játszik a Diákközpont évek óta tartó szisztematikus munkája az állásközvetítés és a karrierkövetés terén.) A Veszprémi Egyetem Mérnöki Karán is szinte egyöntetűen elégedettek a hallgatók, még akkor is, ha a BME értékelésénél valamivel alacsonyabbak a megyeszékhely diákjaitól kapott minősítések. A veszprémi mérnöki kar elégedettségi mutatói egyértelműen meghaladják a más szakterületeken tapasztaltakat, sőt, a szakmai konferenciákon való részvételi lehetőségekről a Veszprémi Egyetemen vélekednek a legpozitívabban (3,67). Jóllehet a Miskolci Egyetem műszaki karain már valamelyest kritikusabbak a diákok, de az itt tapasztalt elégedettség még mindig magasabb, mint más szakterületek intézményeinél. Például az ME műszakis hallgatói egészen kiválónak tartották az oktatók hozzáállását, amiről az oktatók segítőkészségét mérő, magas átlagérték (3,90) tanúskodik. A műszaki szakterület egyetemi karainak pozitív hallgatói értékelése azt jelzi, hogy a hazai felsőoktatási szféra többi intézményéhez képest ezek a képző helyek jól működő és rendszeres kapcsolatokat ápolnak a munkaerőpiac szereplőivel, ami egyben a hallgatók elhelyezkedési lehetőségeire is pozitív hatással van, karrierépítési perspektíváikat szélesíti E g y e t e m e k m é r l e g e n
12 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték BME (műszaki karok) 1 1 3,76 1 3,69 1 3,80 2 3,61 1 3,73 1 3,72 1 3,30 VE (műszaki kar) 2 2 3,60 2 3,53 3 3,41 1 3,67 2 3,46 2 3,59 2 2,88 ME (műszaki karok) 3 3 3,52 3 3,38 2 3,45 3 3,57 3 3,27 3 3,37 3 2,77 E g y e t e m e k m é r l e g e n 121
13 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK Intézményi menedzselés tekintetében az általános orvostudományi karok diákjai valamivel elégedettebbnek mutatkoznak az átlagosnál. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszanak a képzés sajátosságai, a klinikai munkavégzés, az intenzív szakmai együttműködések különböző formái, a hagyományos orvosi team-munka. A szakterületen belüli kép azonban nagyon vegyes. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara az intézményi összehasonlításban a legjobban szerepelt, bár nem itt találkozunk minden vonatkozásban a legnagyobb fokú elégedettséggel. Különösen jó véleménnyel vannak a hallgatók a kutatásokba történő bekapcsolódási lehetőségeket illetően (3,99), de az egyéni szakmai érdeklődés kielégítése (3,90) és a konferenciákon való részvételi lehetőségek (3,81) tekintetében is pozitívak a vélekedések. Ugyanakkor a szakterület legnagyobb hagyományokkal rendelkező intézményének hallgatói a diplomaszerzés utáni elhelyezkedés segítésével (3,07) és a képzés alatti munkalehetőségekkel kevésbé elégedettek (3,06). Hasonlóan vegyes kép rajzolódik ki a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karáról is, ugyanakkor az egyes kérdésekben éppen ellentétes véleményen vannak a diákok. Az egyéni szakmai ambíciók kereteinek, feltételeinek megteremtése a szakmai önképzési lehetőségek (3,27), az egyéni szakmai érdeklődés kielégítése (3,42), a kutatásokba való bekapcsolódási lehetőségek (3,45) megítélésében a debreceni orvostanhallgatók a legelégedetlenebbek. Ezzel szemben a többi karnál lényegesen elégedettebbek a konkrét munkához jutás intézményi segítésének megítélésekor, erre utalnak a végzés utáni elhelyezkedés segítése (3,29) és a képzés alatti munkalehetőségek biztosítása (3,33) kérdésekre adott válaszok. Továbbá az oktatók segítőkészségéről szintén pozitívan nyilatkoznak az idejárók (3,73). A hét vizsgált szempont közül tehát három esetben a legmagasabb, szintén három esetben pedig a legalacsonyabb elégedettségi értéket mértük a cívis város orvostanhallgatói között! A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának megítélése is hasonlóan ellentmondásos képet mutat, de talán nem annyira szélsőségesen, mint a debreceni intézmény esetében. A szakmai önképzési lehetőségekkel itt a legelégedettebbek a hallgatók (3,79), míg a végzés utáni elhelyezkedés segítését (3,03), és különösen a képzés alatti munkalehetőségek biztosítását (2,62) nagyon kritikusan ítélik meg. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara elsősorban abban különbözik a többi orvosképző intézménytől, hogy ugyan alig van egy-két szempont, aminek alapján feltűnően negatívan nyilatkoznának róla hallgatóik, ám olyan sincs, aminek alapján különösebb elégedettséget lehetne tapasztalni. A megkérdezett diákok szerint az oktatók kevésbé segítik őket, és a hallgatók szakmai karrierépítését sem igazán támogatja az egyetem E g y e t e m e k m é r l e g e n
14 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték SE-ÁOK 1 2 3,61 2 3,69 1 3,90 1 3,81 3 3,07 1 3,99 2 3,06 DE-ÁOK 2 1 3,73 4 3,27 4 3,42 3 3,45 1 3,29 4 3,45 1 3,33 PTE-ÁOK 3 3 3,59 1 3,79 2 3,76 2 3,67 4 3,03 2 3,93 4 2,62 SZTE-ÁOK 4 4 3,43 3 3,38 3 3,58 4 3,43 2 3,11 3 3,73 3 2,89 E g y e t e m e k m é r l e g e n 12 3
15 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AGRÁRTUDOMÁNYI KAROK Az agrár szakterület összesen tizenegy intézményéről helytelen volna sommás összesítést készíteni ehelyett az elégedettség mértékét külön-külön, az egyes intézmények szintjén tekintjük át. Döntően elégedett hallgatókkal találkoztunk Sopronban, ahol a hallgatóktól legjobb értékelést kapott karok működnek. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karával minden vizsgálati szempont alapján elégedettnek bizonyultak a diákok. Két esetben egyértelműen ez a kar kapta a legjobb minősítést, ami az önálló szakmai munka megfelelő kereteinek a meglétét mutatja: a szakmai önképzési lehetőségekkel (3,55) és az egyéni szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségeivel (3,75) is nagyon elégedettek a diákok. Jónak értékelik a hallgatói menedzselés intézményi kereteit a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE) Tájépítészeti- védelmi és fejlesztési Karának hallgatói is. Az egyetemisták diplomaszerzés utáni elhelyezkedését (3,49), illetve a képzés alatti munkához jutást (3,46) a többi intézményhez képest a kar jóval hatékonyabban segíti. Ugyanakkor a hallgatók közel sem nyilatkoztak túlságosan pozitívan az oktatók és hallgatók közötti viszonyról (3,62). Ezzel szemben a tanár-diák kapcsolat megítélése a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának hallgatói között a legjobb (3,74), a soproni diákok viszont az intézményi szintű szakmai önképzés feltételeivel elégedetlenek kissé (3,26). A Kaposvári Egyetem, Veszprémi Egyetem, Debreceni Egyetem agrártudományi karán a hallgatói értékelés nem a legjobb, de nem is a legrosszabb. Közülük a keszthelyi székhelyű Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karát érdemes külön megemlíteni. Keszthelyen az oktatók segítőkészségével, szakmai támogatásával elégedettek a diákok (3,68). Ezenkívül még a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karára kell felhívni a figyelmet, hiszen a szakmai konferenciákon való részvételi lehetőségekről ebben a fővárosi intézményben nyilatkoznak a legelismerőbben (3,79). Találunk olyan intézményeket is, amelyek a hallgatói menedzselés terén összességében meglehetősen rossz értékelést kaptak, ám van olyan szempont, amelyben viszonylag jó véleménnyel vannak róluk. Például az egyéni szakmai érdeklődés, illetve a szakmai önképzési lehetőségek kielégítésének intézményi keretei megfelelőnek mondhatóak a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE) Kertészettudományi Karán (3,53, illetve 3,25) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Karán (3,29, illetve 3,38). Mivel ezek az intézményi jellemzők a szakmai előrejutás igen fontos tényezői, ezért az összesített listán elért gyengébb szerepléstől függetlenül az itt tapasztalt viszonylag pozitív hallgatói vélekedések mindenképpen figyelemreméltóak. Egyedül a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának (Gödöllő) hallgatói elégedetlenek intézményükkel a hallgatói menedzselés szinte minden vonatkozásában. 124 E g y e t e m e k m é r l e g e n
16 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték NYME-EMK 1 3 3,70 1 3,55 1 3,75 2 3,58 3 3,43 2 3,70 2 3,12 BCE-TÁJK 2 5 3,60 2 3,53 3 3,55 3 3,45 1 3,69 1 3,92 1 3,46 NYME-FMK 3 1 3,74 8 3,26 2 3,57 6 3,39 2 3,48 4 3,65 4 2,97 BCE-ÉTK 4 2 3,72 6 3,35 5 3,44 8 3,33 4 3,19 3 3,69 5 2,72 KE-ÁTK 5 7 3,52 3 3,48 7 3,42 4 3,44 6 2,98 8 3,32 3 3,00 DE-MTK ,31 4 3,45 8 3,41 6 3,39 5 3,09 8 3,32 6 2,71 SZIE-ÁOTK 7 9 3,45 7 3,29 5 3,44 1 3, ,77 7 3, ,25 VE-GMK 8 4 3, ,12 9 3,40 5 3,41 9 2,83 6 3,34 7 2,65 BCE-KERTK 9 8 3,51 9 3,25 4 3,53 9 3,31 8 2,93 5 3,56 9 2,52 NYME-MÉK ,59 5 3, , ,23 7 2, ,30 8 2,64 SZIE-MKK , , , , , , ,23 E g y e t e m e k m é r l e g e n 12 5
17 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K JOGTUDOMÁNYI KAROK A feltérképezett intézmények közül a jogászhallgatók bizonyultak az egyik legelégedetlenebb csoportnak, s nem volt ez másképp az önképzés, a szakmai előrejutás terén sem. Egykét jogi kart leszámítva mindenütt jóval az átlagos értékeknél alacsonyabb elégedettségi mutatókkal találkozunk, s ezek között van néhány kiemelkedően negatív vélekedés is. A hallgatói menedzselés különböző szempontjait magában foglaló összesítésben az egyik legkisebb hallgatói létszámmal rendelkező jogtudományi kar, a Károli Gáspár Református Egyetem átlagértéke a legmagasabb. Az önképzés intézményi feltételeivel (3,38) és az egyéni szakmai érdeklődés kielégítését szolgáló lehetőségekkel (3,51) ugyan nem itt a legelégedettebbek a hallgatók, összességében azonban erről az intézményről a legjobb a diákok véleménye. Különösen a végzés utáni elhelyezkedés segítésében jár élen a kar, hiszen nem csak a jogász, hanem minden szakterületet tekintetbe véve is magas az elégedettségi mutató (3,69). Ezek után talán már nem meglepő, hogy a képzés alatti munkalehetőségekről sincsenek annyira rossz véleménnyel az ott tanulók (3,18). Mindenesetre a KRE-ÁJK hallgatóinak (legalábbis a többi jogi karhoz viszonyított) elégedettségében valószínűleg az a tényező is szerepet játszhat, amire korábban már utaltunk a bölcsészkaroknál: a viszonylag újonnan alapított intézmények jövőképe a hallgatók és az oktatók oldaláról is feltűnően optimista. Ezt a magyarázatot még inkább erősítheti az a tény, hogy a Károli egyetemről eddig csak néhány végzős évfolyam került ki, tehát az átlagoshoz képest pozitívabb várakozások mögött nincs sok munkaerő-piaci tapasztalat. Azaz valójában ténylegesen csak az intézmény és az oktatók segítő szándékú hozzáállásáról számolhatnak be a diákok. Érdekesség, hogy egy másik, hasonlóan fiatal egyházi intézményben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán éppen az önképzési lehetőségekkel (3,52) és az egyéni szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségeivel (3,60) a legelégedettebbek a hallgatók. Ugyanakkor sokkal rosszabbnak ítélik a képzés alatti munkalehetőségeket (2,39), illetve az intézmény közreműködését a végzés utáni elhelyezkedésben (2,61). A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán viszonylag elégedettek a diákok, és a hallgatói karrierépítés tekintetében sem találunk olyan tényezőt, aminek mentén komoly kritikát fogalmaznának meg intézményükkel szemben. A pozitív kép helyiértékét itt is befolyásolja, hogy a nemrégiben alakult önálló egyetemi kar esetében a képzés utáni karrieresélyekről korlátozott tapasztalataik lehetnek az itt tanulóknak. Ugyanakkor elgondolkodtató a két nagy hagyománnyal és komoly presztízzsel rendelkező intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karainak rendkívül rossz hallgatói megítélése. A két egyetem diákjai sok intézményi jellemző esetében is igen nagyfokú elégedetlenségükről tettek tanúbizonyságot. Ezek közül talán a legfeltűnőbb az oktató-hallgató viszony nem túl ideális megítélése (2,71, illetve 2,49), az alacsony elégedettségi mutatók komoly kritikát jelentenek az intézményekre nézve. Hiába a jó intézményi hírnév, a szakmailag elismert oktatói kar, ha a hallgatók szakmai előrejutásukban nem érzékelik tanáraik segítségét (2,78, illetve 2,60). A hallgatói menedzseléssel való elégedetlenséget még nyilvánvalóbban mutatják a végzés utáni elhelyezkedés segítéséről (2,28; 2,13) és a képzés alatti munkalehetőségekről megfogalmazódó, minden korábbinál lehangolóbb megítélések (2,26, illetve 1,92) E g y e t e m e k m é r l e g e n
18 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték KRE-ÁJK 1 1 3,61 3 3,38 3 3,51 1 3,55 1 3,69 1 3,57 1 3,18 DE-ÁJK 2 2 3,53 2 3,48 3 3,51 2 3,54 2 3,31 4 3,04 3 2,76 PPKE-JÁK 3 5 3,24 1 3,52 1 3,60 2 3,54 4 2,61 2 3,32 4 2,39 ME-ÁJK 4 3 3,34 6 3,26 6 3,24 4 3,40 3 3,01 3 3,18 2 2,77 PTE-ÁJK 5 6 3,14 4 3,33 2 3,52 5 3,35 6 2,49 5 2,97 7 2,21 SZE-JGK 6 4 3,31 7 2,90 7 3,07 7 3,02 4 2,61 8 2,37 5 2,27 ELTE-ÁJK 7 7 2,78 5 3,29 5 3,30 6 3,30 7 2,28 6 2,80 6 2,26 SZTE-ÁJK 8 8 2,60 8 2,81 8 2,90 8 2,92 8 2,13 7 2,49 8 1,92 E g y e t e m e k m é r l e g e n 12 7
19 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK Az utóbbi évek felvételi jelentkezései alapján az egyetemi közgazdászképzés a legnépszerűbb szaknak számított a fiatalok körében, sőt, a legutóbbi két év (2003, 2004) statisztikái szerint már ez a képzés szerepelt a népszerűségi lista élén. Ezért is érdekes azt megvizsgálni, hogy a közgazdaságtudományi karok diákjai hogyan értékelik saját intézményüket a hallgatók szakmai karrierépítésének segítése szempontjából. Az eredmények szerint egyetlen más szakterületen sem találkozunk annyira egységes intézményi képpel, mint itt. Érdekesség, hogy ha a szakterületeket nagy általánosságban hasonlítjuk össze, akkor nem találhatunk semmi rendkívülit a közgazdaságtudományi oktatási intézmények megítélésében, ugyanakkor az egyes közgazdasági egyetemek hallgatói elégedettsége között rendkívül nagy különbségek tapasztalhatóak. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló diákok menedzselésről való véleménye szinte példa nélküli: a szakmai előrejutás, az önképzés feltételei minden tekintetben ennek az intézménynek a hallgatói a legelégedettebbek. Sőt, az összes szakterület összehasonlításában is itt a legmagasabb a nagyrészt vagy teljesen elégedett diákok aránya. Ezenkívül az oktatók és hallgatók közötti szakmai kapcsolatnak is nagyon jó a megítélése (3,98), mindössze egy másik szakterülethez tartozó intézmény esetében találkozhatunk magasabb átlagértékkel (4,14), de gyakorlatilag az összes többi jellemzőt említhetnénk, hiszen mindennel elégedettek a megkérdezettek szegedi diákok. A képzés alatti munkalehetőségekről is jó a véleményük (3,58), pedig ezt a kérdést a legtöbb helyen nagyon kritikusan ítélték meg a hallgatók. A végzés utáni elhelyezkedés intézményi segítéséről (ami szintén sok kritikát kapott a többi intézménynél) a szegedi gazdaságtudományi karon jó értékelést adtak a megkérdezettek (3,78). A korábban többször említett összefüggésekre utalva ismét elmondhatjuk, hogy az intézmény jó szereplése nem meglepő, ugyanis a viszonylag friss alapítású képzőhelyek hallgatói konkrét munkaerő-piaci tapasztalatoktól függetlenül is pozitív intézményi-oktatói hozzáállást tapasztalnak a hallgatók menedzselése terén. A szakterület legnagyobb hagyományokkal rendelkező képzési helyén, a Budapesti Corvinus Egyetemen (korábban BKÁE) az elégedettségi mutató kiegyensúlyozott, ha nem is egyértelműen pozitív. Minthogy azonban a hallgatók menedzselése tekintetében igazán negatív vélekedések nem voltak, ezért összességében csak a szegedi gazdaságtudományi kar diákjai bizonyultak a fővárosi közgazdász hallgatóknál elégedettebbnek. Érdemes megemlíteni viszont, hogy az oktató-hallgató viszonyról nem vélekednek túlságosan pozitívan (3,25) a megkérdezettek. A fővárosi közgáznál csak egy hajszállal rosszabb a megítélése a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói minden jellemző mentén elégedetlennek mutatkoznak, azon belül különösen az oktatók segítőkészségét hiányolják (2,85), illetve az önképzési lehetőségekről vélekednek meglehetősen negatívan (2,90) E g y e t e m e k m é r l e g e n
20 A h a l l g a t ó k i n t é z m é n y i m e n e d z s e l é s e AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Összesítés Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Szakmai konferenciákon részvételi lehetőség Végzés utáni elhelyezkedés segítése Kutatásokba bekapcsolódás lehetősége Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Intézmények R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték SZTE-GTK 1 1 3,98 1 4,04 1 4,02 1 3,97 1 3,78 1 3,63 1 3,58 BCE 2 6 3,25 4 3,37 2 3,58 2 3,44 3 2,97 2 3,24 3 2,80 DE-KTK 3 3 3,43 3 3,52 3 3,54 3 3,34 3 2,97 3 3,09 4 2,70 BME-GTK 4 2 3,73 2 3,65 4 3,48 5 3,29 2 3,52* 7 3,50* 2 3,34 PTE-KTK 5 5 3,27 5 3,25 5 3,41 4 3,33 6 2,69 5 2,72 5 2,27 NYME-KTK 6 4 3,32 6 3,05 7 3,08 6 3,18 5 2,82 4 2,87 7 2,23 ME-GTK 7 7 2,85 7 2,90 6 3,13 7 3,10 7 2,55 6 2,64 6 2,24 E g y e t e m e k m é r l e g e n 12 9
AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok
RészletesebbenA HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K A HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK A magyar felsőoktatás alulfinanszírozottságának leglátványosabb következménye, hogy az elmúlt másfél-két
RészletesebbenAZ EGYETEMI KAROK PRESZTÍZSE A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE SZERINT
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K AZ EGYETEMI KAOK PESZTÍZSE A HALLGATÓK VÉLEMÉNYE SZEINT Az árnyalt felosztású szempontrendszert alkalmazó, az egyetemi életről, szakmai munkáról és életpálya-perspektívákról
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR DE-BTK
B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i k a r o k DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR DE-BTK A debreceni bölcsészek leginkább az oktatókkal elégedettek. Kiemelkedően jó színvonalúnak ítélik az infrastruktúra
RészletesebbenAZ OKTATÁSON TÚL: AZ EGYETEMI LÉGKÖR
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K AZ OKTATÁSON TÚL: AZ EGYETEMI LÉGKÖ Az oktatás színvonala, a szakmai önképzés lehetőségei mellett a hallgatók szempontjából az egyetemi éveket nagymértékben
RészletesebbenA KUTATÁS MÓDSZERTANI BEMUTATÁSA
A KUTATÁS MÓDSZERTANI BEMUTATÁSA A k u t a t á s m ó d s z e r t a n i b e m u t a t á s a Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség, a
RészletesebbenAZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük
RészletesebbenJOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS
jog.qxd 2005.12.12. 18:02 Page 90 JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK? A jogi és igazgatási szakterületen kilenc intézményben, hét egyetemi jogtudományi karon és további
RészletesebbenA hazai felsőoktatási felvétel néhány tendenciája
299 Polónyi István A hazai felsőoktatási felvétel néhány tendenciája Ebben az írásban a hazai felsőoktatási intézményekbe történő felvétel néhány jellemzőjét és tendenciáját igyekszünk felvillantani. Az
RészletesebbenJelentkezői létszám-mutatók és első helyes jelentkezők képzési területek szerinti megoszlása
Jelentkezői létszám-mutatók és első helyes jelentkezők képzési területek szerinti megoszlása A rangsorok értelmezését megkönnyítendő, a Felvi rangsorok mutatóit két csoportba soroltuk: a leíró mutatók
RészletesebbenHA ÚJRA VÁLASZTHATNÉK...
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K HA ÚJRA VÁLASZTHATNÉK... Kutatásunk igen sokrétű, egymást kiegészítő szempontok sorát alkalmazó kérdésfelvetései árnyalt elemzéseket tettek lehetővé az
RészletesebbenCsató László: Felsőoktatási rangsorok jelentkezői preferenciák alapján című, a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkéhez
Függelék Csató László: Felsőoktatási rangsorok jelentkezői preferenciák alapján című, a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkéhez 1. táblázat: ok értékelései és helyezései Értékelés Helyezés ANNYE 32 61,59%
RészletesebbenAGRÁRKÉPZÉS AGRÁRKÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK?
agrar3.qxd 2005.12.12. 15:36 Page 24 AGRÁRKÉPZÉS AGRÁRKÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK? 24 Tizenegy egyetemi és nyolc fõiskolai kar várja az agrárfelsõoktatás iránt érdeklõdõ továbbtanulókat. Az összesen 19 462
RészletesebbenONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL OKTATÓI SZEMSZÖGBŐL
ONLINE KUTATÁS A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐ- PIACI ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIRŐL OKTATÓI SZEMSZÖGBŐL A felmérést koordinálta: Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely, az Országos Felsőoktatási Információs Központ
RészletesebbenA tehetséges hallgatók XXXII. OTDK-n történő részvételének támogatása (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-14) DÖNTÉSI LISTA
1. NTP-OTDKR-14-0001 2. NTP-OTDKR-14-0002 3. NTP-OTDKR-14-0003 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi i Műszaki és Gépészmérnöki i Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Pályázat a Semmelweis Egyetem
RészletesebbenATF Adventista Teológiai Főiskola 51
Intézmény kód Szerződés intézmény név Intézmény DK kód ANNYE Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem 81 ATF Adventista Teológiai Főiskola 51 ÁVF Általános Vállalkozási Főiskola 1 AVKF Apor Vilmos
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenJelentés a kiértékelésről az előadóknak
Debreceni Egyetem 00 Debrecen Egyetem tér. Debreceni Egyetem Tisztelt Dr. Fónai Mihály Úr! (személyes és bizalmas) Jelentés a kiértékelésről az előadóknak Tisztelt Dr. Fónai Mihály Úr! Ez az email tartalmazza
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenIII. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói
FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY TERMÉSZETTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK?
termtud.qxd 2005.12.12. 19:58 Page 152 TERMÉSZETTUDOMÁNY TERMÉSZETTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK? Magyarországon természettudományokat több mint harminckétezren tanulnak. A TTK-sok akik fele annyian vannak,
RészletesebbenMÛSZAKI ÉS INFORMATIKAI KÉPZÉS
muszaki.qxd 2005.12.12. 18:07 Page 100 MÛSZAKI ÉS INFORMATIKAI KÉPZÉS MÛSZAKI ÉS INFORMATIKAI KÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK? 100 A mûszaki és az informatikai szakterületen (valamennyi képzési formát és tagozatot
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.
RészletesebbenORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY
orvos.qxd 2005.12.12. 18:18 Page 120 ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK? Harmincezer diák, patinás egyetemek a legnagyobb regionális tudásközpontokban, legendásan magas
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenA pályázat címe (A pályázat kódja: NTP-OTDKR-16) DÖNTÉSI LISTA
1. NTP-OTDKR-16-0001 Debreceni Egyetem Magyarország Hajdú-Bihar Debrecen OTDK részvétel Debreceni Egyetem 10 076 000 2. NTP-OTDKR-16-0002 Állatorvostudományi Egyetem XXXIII. OTDK hallgatói részvételének
RészletesebbenÉRVÉNYESÜLÉSI STRATÉGIÁK ÉS MUNKAERŐ-PIACI KILÁTÁSOK
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K ÉRVÉNYESÜLÉSI STRATÉGIÁK ÉS MUNKAERŐ-PIACI KILÁTÁSOK Szokás lett a hivatalos megnyilatkozásokban sűrűn használni a tanulás a legjobb befektetés szlogent.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés hallgatói motivációs kutatás, 2009
Diplomás pályakövetés hallgatói motivációs kutatás, 2009 DPR Hallgatói motivációs kutatás 2009. Módszertan A kutatás tematikája A kutatás célja a jelenlegi hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak, karrierstratégiáinak,
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenA Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenHazai Tudományos Diákköri műhelyek támogatása (A pályázat kódja: NTP-HHTDK-15) DÖNTÉSI LISTA
1. 0001 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Semmelweis TDK 2016 1 200 000 2. 0002 Mezőgazdasági Hódmezővásárhely SZTE MGK TDK Műhelymunka támogatása 974 000 3. 0003 Állam- és Jogtudományi Szeged
RészletesebbenBÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK?
bolcsesz.qxd 2005.12.12. 15:38 Page 44 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK? Bölcsészeket Magyarországon összesen tíz egyetemi és négy fõiskolai karon képeznek több, mint hatvanezren
Részletesebben(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek 1. NTP-TDK-14-0001 Gazdaságés Társadalomtudományi Elmélet és gyakorlat - az Európai Unió kiemelt ügyei a hallgatók kutatásaiban 1 2. NTP-TDK-14-0002
RészletesebbenAndragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás
Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.
RészletesebbenElégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Elégedettség, DEM 08 BGK Elégedettség DEM 08 BGK (dem_08_bgk) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus
RészletesebbenAz Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása (A pályázat kódja: NTP-TDK-13) Érvényes, befogadott pályázatok listája
1. NTP-TDK-13-001 2. NTP-TDK-13-002 3. NTP-TDK-13-003 Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek i Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi i Tudományegyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenAlapszakonként eltérő költségtérítés: mennyit fizetünk? II.
Alapszakonként eltérő : mennyit fizetünk? II. Költségtérítéses képzések hét népszerű esetében Az itt olvasható elemzés egy cikksorozat második része. A www.felvi.hu internetes oldalon már letölthető első
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész 2007-ben
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenHonnan hová? A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI JELENTKEZÉSEK TERÜLETI JELLEGZETESSÉGEI KILENC ALAPSZAK ESETÉBEN (2006, 2007)
KASZA GEORGINA KOVÁCS BENEDEK FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Honnan hová? A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI JELENTKEZÉSEK TERÜLETI JELLEGZETESSÉGEI KILENC ALAPSZAK ESETÉBEN (2006, 2007) Egy évvel ezelőtt az Országos Felsőoktatási
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2013-2015-2017-ben abszolváltak) Műszaki képzési terület 2019. június DPR: a 2013-2015-2017-ben abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenKEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése
KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése 2014-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER FELMÉRÉS KERETÉN
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
Részletesebben105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, 72 ezer diákból 55 800 jutott be állami
Felvételi 2015. A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül mintegy 72 ezret vettek fel, ami lényegében megegyezik a tavalyi arányokkal A felsőoktatási szakképzésre 6500, alapképzésre 45 200, osztatlan
RészletesebbenKülső partneri elégedettség felmérés 2014.
Munkaügyi Központja Külső partneri elégedettség felmérés 2014. A külső partneri elégedettség felmérésre 2014. április 7. - április 18. között került sor, mellyel azt szerettük volna megtudni, hogy partnereink
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK?
pedagogus.qxd 2005.12.12. 18:20 Page 138 PEDAGÓGUSKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZÉS HOVA KERÜLHETÜNK? Az országban tizenhét intézményben folyik tanító- és óvóképzés. A többi szakterületen jellemzõ települési koncentrálódással
RészletesebbenMotivációs tesztek felépítése
Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR
RészletesebbenA partneri elégedettség és igény elemzése
Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása
RészletesebbenAJÁNLÓ. Kedves leendõ és jelenlegi Fõiskolások, Egyetemisták! Tisztelt Olvasók!
strat.qxd 2005.12.12. 18:04 Page 7 AJÁNLÓ Kedves leendõ és jelenlegi Fõiskolások, Egyetemisták! Tisztelt Olvasók! A választás szabadsága egyszerre lehetõség és felelõsség. Nem csupán azt jelzi, hogy az
RészletesebbenGAZDASÁGTUDOMÁNY GAZDASÁGTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK?
gazd.qxd 2005.12.12. 18:16 Page 64 GAZDASÁGTUDOMÁNY GAZDASÁGTUDOMÁNY HOVA KERÜLHETÜNK? 64 A gazdaságtudományi képzésben igen gazdag a magyarországi kínálat: összesen 34 gazdasági karból választhatnak a
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenPomizs István Diplomás elvárások és realitás
Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi
RészletesebbenKülső partneri elégedettség felmérés 2013.
Munkaügyi Központja Iktatószám: VAM/01/473-16/2013. Külső partneri elégedettség felmérés 2013. 2010-ben az MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer bevezetése kapcsán kidolgozásra került egy új
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenAlbert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013
Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2014.04.15. Felsőoktatási együttműködés a Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14 Főkedvezményezett : Pannon
RészletesebbenKutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és
Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében
RészletesebbenKÉRDŐÍV Felsőoktatási rangsor (RANKING)
Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 1134 Budapest, Váci út 37. Tel.: 477-31-00 KÉRDŐÍV Felsőoktatási rangsor (RANKING) 2007. április május Kérdező neve:
Részletesebben- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint
Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás
RészletesebbenIntézmény Intézmény Intézmény teljes neve Számkódja betűkódja
Intézmény teljes neve Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Állatorvostudományi Egyetem Adventista Teológiai Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2010-2012-2014-ben abszolváltak) Informatikai képzési terület 2015. október DPR: a 2010-2012-2014-ben abszolváltak (informatikai képzési
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenIntézmény teljes neve Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem ANNYE 81 Állatorvostudományi Egyetem ATE 1475 Adventista Teológiai Főiskola ATF
Intézmény teljes neve Intézmény Intézmény Számkódja betűkódja Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem ANNYE 81 Állatorvostudományi Egyetem ATE 1475 Adventista Teológiai Főiskola ATF 51 Apor Vilmos
RészletesebbenNevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége
tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenAz OTDT Agrártudományi Szakmai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata
Az OTDT Agrártudományi Szakmai Bizottságának Szervezeti és Működési Szabályzata Az agrártudományi területen működő diákkörök tevékenységének összehangolását a agrártudományi szakmai bizottság (a továbbiakban:
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenÚJ FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI LEHETŐSÉGEK
ÚJ FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI LEHETŐSÉGEK Az 2006. évi felvételi eljárás kiegészítéseként egyes felsőoktatási intézmények új felvételi lehetőségeket hirdetnek. Erre két formában kerülhet sor. I. A felsőoktatási
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. június 17. 6 évfolyam A hatodik évfolyamon összesen 296 diák tanult
RészletesebbenMINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEI 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE Tanfolyam képzési időtartama: 2015. január 22-23-24. (30 óra elméleti és
RészletesebbenA évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója
A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai
RészletesebbenNYME INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS MOTÍVÁCIÓI alapképzési szakok () Válaszadók száma = 1505
NYME INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS MOTÍVÁCIÓI - 2008. alapképzési szakok () Válaszadók száma = 1505 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Bal pólus Átl. elt. Átlag Medián 1 2
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Műszaki képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenHallgatói elégedettségi felmérés
Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?
RészletesebbenOnline kutatás a diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeiről oktatói szemszögből
Online kutatás a diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségeiről oktatói szemszögből Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. / Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) Az Oktatási és Kulturális
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenDPR_hallg._OEC_FOK. Válaszadók száma = 27. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
DPR_hallg._OEC_FOK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A i terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program keretében
RészletesebbenHallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK 6.1. csak annak, aki az ETR adatai alapján az mesterképzésre, doktori képzésre jár az ELTE-n és idejárt alapképzésben
RészletesebbenMOTIVÁCIÓK A TOVÁBBTANULÁSBAN
MOTIVÁCIÓK A TOVÁBBTANULÁSBAN M o t i v á c i ó k a t o v á b b t a n u l á s b a n A hallgatók jóval első beiratkozásuk előtt elkezdik mérlegelni mindazt, amit az egyetemekről tudnak hiszen a felsőfokú
RészletesebbenSzékesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán
Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége
RészletesebbenA 2013-ban végzett hallgatók felmérésének eredményei
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felmérések tapasztalatai a Műszaki Földtudományi Karon Bevezetés A statisztikai felméréseket a Miskolci Egyetem Minőségbiztosítási Irodája végezte el 2014- ben.
RészletesebbenKutatóegyetemek és kiváló egyetemek a Felvi-rangsorokban
KISS LÁSZLÓ Kutatóegyetemek és kiváló egyetemek a Felvi-rangsorokban A felsőoktatás funkcióinak bővülésével, úgynevezett harmadik generációs egyetemek megjelenésének eredményeként egyetemeken folyó tudományos
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2013. nov. 21. Felmérések, amikről a beszámoló szól Jelentkezési és felvételi adatok Elsőéves hallgatók felmérése (2013. szeptember) Végzettek
RészletesebbenA rugalmas hallgató mobilitás a felsőoktatásban
A rugalmas hallgató mobilitás a felsőoktatásban A hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain tanulók közül minden tizedik már tapasztalt hallgató, hiszen a mostani tanulmányai előtt már más egyetemek,
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenDiplomás pályakezdők a versenyszektorban
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.10.24 Tartalom Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Friss diplomások foglalkoztatása Kereslet Toborzási nehézségek Kedvező vállalati körbe való bekerülés
RészletesebbenGDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények
GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenKosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014
2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI
RészletesebbenDiplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA
A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA TARTALOM 1. BEVEZET... 1 2. A KUTATÁS LEFOLYTATÁSA... 2 3. VÉGZETTEK FELMÉRÉSE... 4 4. ÖSSZEGZÉS... 8 1. BEVEZET A külföldön
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók
1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016-2017-es tanév I. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ország legfiatalabb felsőoktatási intézményeként olyan örökséget hordoz,
RészletesebbenKari körkérdés. A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről. Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika
Kari körkérdés A PTE BTK hallgatóinak véleménye a Kart érintő kérdésekről Péntek Eszter, Horzsa Gergely, Németh Zsuzsanna, Dudás Dominika A válaszadók megoszlása a képzés jellege alapján (%) A képzés jellege
Részletesebben