AZ OKTATÁSON TÚL: AZ EGYETEMI LÉGKÖR

Átírás

1 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K AZ OKTATÁSON TÚL: AZ EGYETEMI LÉGKÖ Az oktatás színvonala, a szakmai önképzés lehetőségei mellett a hallgatók szempontjából az egyetemi éveket nagymértékben meghatározza, hogy az intézmény milyen légkört biztosít számukra: az óráknak milyen a hangulata, milyen viszonyt lehet kialakítani az oktatókkal, milyen a diáktársak közötti kapcsolat, van-e egyáltalán tér a kapcsolatok kialakítására? Mennyire demokratikus vagy mennyire autokrata az egyetemi közeg, van-e lehetőség a hallgatói érdekek hatékony képviseletére a különböző területeken? Adottak-e a a sportolásra, hogy kulturális programokon, szórakozással töltsék el a diákok a tanulás mellett maradó szabad időt az intézmény keretei között? Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a diploma megszerzése után hogyan emlékeznek majd vissza diákéveikre a volt hallgatók állandó taposómalomként, unalmas és hangulattalan felsőoktatási tanulmányokként vagy a tudásszerzés izgalmas, jó légkörű időszakaként, esetleg végeláthatatlan bulizásként idézik-e fel az egyetemi éveket. Az egyetemi légkört befolyásoló intézményi adottságok az elmúlt tíz év rendkívül intenzív hallgatói létszámnövekedése miatt különösképpen jelentős fejlesztéseket, beruházásokat igényeltek volna. Eközben az egyetemek többségének az elemi működési feltételek előteremtése is problémát okozott és azt jelent manapság is. A költségvetési döntéseket természetesen mindig prioritások alapján hozzák, ezért kérdéses lehet, hogy a felsőoktatási intézmények mai financiális helyzetében reális elvárás-e az oktatás alapvető körülményein túli szolgáltatások működtetése amelyeket azonban a fiatalok életmódját figyelembe véve nem lehet valamiféle luxus-igénynek tartani. Mindemellett valamennyi intézmény küldetésnyilatkozata tartalmazza azt az önmeghatározást, miszerint nem egyszerűen csak tudást, diplomát adó intézménynek, hanem egyben a sokszínű hallgatói élet fontos közegének is tekintik magukat. Ez a felfogás jellemző az európai felsőoktatási hagyományra és a legfejlettebb felsőoktatási rendszerekre is: az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban a hallgatói választás egyik szempontja az intézményi közeg, mint például az egyetemi sport területén megszerzett hírnév, vagy általában az intézményről mint közösségről alkotott kép. Természetesen nem értetődik magától, hogy mely kérdésfelvetésekkel írható le igazán jól egy felsőoktatási intézmény légköre. Mi az utóbbi években végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján három fő szempontot választottunk ki. Az első azokat a szolgáltatásokat tartalmazza, amelyek a hallgatók rekreációját, kikapcsolódását és a tanuláson kívüli információ befogadását segítik: ilyenek az étkezési, sportolási és kulturális. A második azt igyekszik felmérni, mennyire demokratikus, partneri a légkör, milyen a hallgatók és az oktatók, illetve a hallgatók és az adminisztrációs egységek közötti 16 2 E g y e t e m e k m é r l e g e n

2 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r kommunikáció, miként működik az intézményi demokrácia, azon belül a hallgatói önkormányzat. A harmadik megközelítés közvetlenül az egyetemi légkörre kérdez rá beleértve az órákat, az órák közötti szüneteket, az ott eltöltött időt. A problémakör több dimenzióra, s ezen belül több kérdésre tagolását igazolják az eredmények is: a hallgatók erősen differenciálnak a szempontok között, egy-egy intézményt általában nem minősítenek sommásan. Sokszor egyszerre jellemző az adott intézményre a kevésbé jónak ítélt sportolási lehetőség és a nagyon jónak tartott kulturális vagy étkezési lehetőség; de lehet jó az oktatói hallgatói viszony, miközben a tanulmányi ügyekben való tájékoztatást nem tartják megfelelőnek, és így tovább. Az alábbi általános áttekintések is azt mutatják, hogy a különböző megközelítések milyen összetett képet rajzolnak ezekről a tényezőkről. A rekreációs infrastruktúrával általában közepesen elégedettek a hallgatók. Ezen belül valamivel pozitívabb megítélés alá esnek a kulturális és a sportolási (3,45, illetve 3,44), míg leginkább az étkezési szolgáltatásokkal elégedetlenek (3,1). Az egyetemi demokráciával kapcsolatban megfogalmazott válaszok szintén elégedetlenséget tükröznek. A hallgatók tájékoztatásával, az intézményi demokráciával és a hallgatói önkormányzatok tevékenységével egyaránt csupán közepes mértékben elégedettek a diákok. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy e generáció számára különösen lényeges volna az információáramlás, a tájékoztatás és a saját intézményi, illetve hallgatói közösségük ügyeibe történő bevonódás biztosítása, tehát ha itt csupán közepes az átlag, az mindenképpen negatív jelzés. Ha évfolyamok szerint is részletesen elemezzük a hallgatói véleményeket, annyit általánosságban megállapíthatunk, hogy a tanulmányok előrehaladtával szinte minden tekintetben valamelyest kritikusabbak a diákok saját intézményükkel szemben. Kivételt egyedül az oktatók és hallgatók közötti viszony megítélése jelent, hiszen ezen a téren nem találunk érdemi különbségeket a különböző évfolyamokon tanulók között. Az eredmények szakterületenkénti összehasonlítása változatosabb eredményt hozott. A kulturális tekintetében a bölcsészettudományi és a műszaki karok hallgatói a leginkább elégedettek (3,6). A műszakis diákok 59%-a tartja legalább jónak az egyetemén fellelhető kikapcsolódási, szórakozási et, míg a bölcsészek 53%-a vélekedik ugyanígy. (A műszaki egyetemek hallgatói a legelégedettebbek e téren, intézményüket minden kérdéscsoportban magasabbra értékelték az átlagnál.) A joghallgatók számítanak a legkevésbé elégedett hallgatói csoportnak (2,53), nagyjából 60%-uk adott hármas vagy ennél rosszabb értékelést az intézmények által biztosított kulturális re. A sportolási alkalmakkal szintén a műszaki egyetemek hallgatói a leginkább elégedettek: közel háromnegyedük (74%) értékeli jónak vagy egészen kiválónak az egyetem nyújtotta et (: 3,92). Hasonlóan jó véleménnyel vannak a természettudományi karok hallgatói is, több mint 60%-uk nagymértékben vagy teljesen elégedett az egyetemi sportolás feltételeivel. Az orvosi és jogi karok, illetve az agráregyetemek diákjai azonban már kevésbé pozitívan (3,2) értékelik képzőintézményüket. Az egyetemi étkezéssel, a menzákkal viszonylag elégedettek a műszakis diákok és az agráregyetemekre járók (3,36). Összességében azonban minden szakterületen komoly kritikát kaptak a diákétkezdék, különösen igaz ez a megállapítás a természettudományi E g y e t e m e k m é r l e g e n 16 3

3 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K karokon tanulók esetében, akik a legelégedetlenebbek, 71%-uk közepesre vagy ennél rosszabbra értékelte az intézményi étkezés minőségét. A hallgatók tanulmányi ügyekben való tájékoztatásával leginkább a műszaki, az általános orvostudományi és a közgazdaságtudományi karokon elégedettek a diákok. A műszaki egyetemeken nagyjából a válaszadók fele (46%), a másik két szakterületen a hallgatók kb. 40%-a jónak vagy teljes mértékben megfelelőnek ítéli az egyetemi adminisztráció munkáját. A többi szakterületen azonban lényegesen rosszabbak a diákok tapasztalatai (az elégedettek aránya 26 32%). Az intézményi demokrácia helyzetét is a műszaki egyetemisták ítélik a legkielégítőbbnek, bár e tekintetben már csak 41%-uk elégedett. A legkritikusabbak a joghallgatók, közel háromnegyedük (71%) mindössze közepes vagy ennél rosszabb értékelést adott az egyetemének. A hallgatói önkormányzatok megítélése a válaszok elemzése alapján nagymértékben összefügg az intézményi demokrácia állapotáról alkotott képpel. Ennél a kérdéskörnél az elégedettség mértéke ezért hasonló ahhoz, ahogyan a megkérdezettek az intézményi demokráciáról vélekednek. A különbség mindössze az, hogy itt a műszaki karok hallgatói mellett a közgazdaságtudományi egyetemeken tanulók is a viszonylag elégedettek közé tartoznak (43%, illetve 42% az elégedettek aránya). Ez azonban csak relatív elégedettséget jelent, hiszen általában elmondható, hogy a hallgatók minden szakterületen inkább problematikusnak, mint jónak ítélik az egyetemi demokráciát. Az oktatók és a hallgatók közötti viszonyt a bölcsészettudományi, a természettudományi és a műszaki egyetemeken tartják a legjobbnak. Az első két szakterületen a megkérdezettek kétharmada (65 és 67%-uk) jó vagy nagyon jó értékelést adott, és ugyanígy vélekedik a Elégedettség az intézményi légkörrel és az egyetem által nyújtott szolgáltatásokkal (1-től 5-ig skálán mért ) 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,45 3,44 3,1 étkezés kulturális lehetôségek sportolási lehetôségek intézményi légkör 3,86 3,5 3,03 3,07 3,05 hallgatók tájékoztatása intézményi demokrácia hallgatói önkormányzat oktatók-hallgatók viszonya 16 4 E g y e t e m e k m é r l e g e n

4 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r műszakis diákok 57%-a is. A legkevésbé elégedettek a leendő jogászok: kevesebb mint egyharmaduk (31%) értékeli jónak a kapcsolatát az oktatókkal. Ha ezek után megvizsgáljuk, a hallgatók milyennek tartják mindent figyelembe véve az intézmények általános légkörét, az első, ami szembetűnik, hogy itt találkozunk a legmagasabb elégedettségi mutatóval (3,9). Tehát a hallgatók ugyan gyakran komoly kritikát fogalmaznak meg az egyetemi élet különböző összetevői kapcsán, összességében azonban a sok probléma ellenére mégis jónak ítélik a saját egyetemükre jellemző légkört. Ha az egyes szakterületeket külön-külön tekintjük, akkor az is láthatóvá válik, hogy nincs érdemi különbség az eltérő képzési profilú intézménycsoportok között. Még az általában nagyon kritikus jogászhallgatók is nagyrészt elégedettnek mutatkoznak (3,61). Az általánosan jó és a részletekben kritikus megítélés közötti ellentmondás megítélésünk szerint az egyetemi hallgatói lét alapvető sajátosságából ered. Hiszen miközben ez a nemzedék érthetően éles szemmel, kritikusan teszi szóvá mindazokat a jelenségeket, amiket nem tart megfelelőnek az egyetemi szolgáltatásokban, működésben, érvényesül az egyetemista élet igen egyszerű alaphelyzete: jó egyetemistának lenni Magyarországon (is), jó az egyetemi közzösség tagjának lenni időnként a körülmények ellenére. Az egyetemi légkör alapján a tíz legjobb értékelést kapott intézmény összesített listája Felsőoktatási intézmény Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE-GTK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar (NYME-EMK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (NYME-KTK) Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar (ME-GTK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar (NYME-FMK) Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (KE-ÁTK) Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar (DE-MTK) Károli Gáspár eformátus Egyetem Bölcsészettudományi Kar (KE-BTK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (NYME-MÉK) Elégedettség az általános intézményi légkörrel (hallgatói osztályzatok e) 4,38 4,38 4,32 4,30 4,25 4,18 4,16 4,13 4,13 E g y e t e m e k m é r l e g e n 16 5

5 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAOK A bölcsészettudományi karok megkérdezett hallgatói néhány kérdésben az átlaghoz képest valamivel kritikusabbak. A diákok tanulmányi ügyekben való tájékoztatásáról és a hallgatói önkormányzat tevékenységéről a bölcsészek körében még a rossz átlagnál is rosszabb a helyzet (2,79, illetve 2,97). Ugyanakkor az oktatók és hallgatók közötti viszonyról az átlaghoz képest lényegesen pozitívabban nyilatkoznak. A szakterületen a debreceni bölcsészhallgatók a legkevésbé elégedetlenek a tanulmányi ügyekről való tájékoztatással és a hallgatói önkormányzat tevékenységével (3,35, illetve 3,10). A kulturális kel viszont kifejezetten elégedettek (3,70). Az általános elégedettségi mutató önmagában egyértelműen pozitív (3,88), még ha nem is a legmagasabb érték a bölcsész szakterületen. Hasonló az elégedettség három másik bölcsészkaron, amelyek közül kettő egyházi fenntartású intézmény: PPKE-BTK, ME-BTK, KE-BTK. A Pázmány esetében az étkezési kel való nagyfokú hallgatói elégedettséget érdemes kiemelni (4,15), ami azért is figyelemreméltó, mivel ebben a tekintetben szinte mindenütt kritikákat fogalmaznak meg a diákok. A hallgatói önkormányzat tevékenységével viszont itt kimondottan elégedetlenek a válaszadók (2,84). A Miskolci Egyetemen a sportolási ről nyilatkoztak pozitívan a megkérdezettek (3,92). Az intézményi demokráciával vannak problémáik a hallgatóknak (3,05), és a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos tájékoztatással is hasonlóan a többi intézményhez nagyon elégedetlenek (2,78). A Károli Gáspár eformátus Egyetemre vonatkozó válaszok meglehetősen ellentmondásos képet mutatnak az intézményről. Három szempontból a legjobbra értékelt bölcsészkarnak számít: általában az egyetemi légkör (4,13), a hallgatói önkormányzat tevékenysége (3,36) és az oktatók és a hallgatók viszonya (4,18) tekintetében. Azonban a költséges és az oktatáson túlmutató infrastruktúrát igénylő szolgáltatásokkal kapcsolatban (sport, étkezés és részben a kultúra) a legélesebb kritikákat ennek az intézménynek a hallgatói adták. Ez utóbbiak közül is rendkívül rossznak tartják az étkezési et (1,96). A legrosszabb értékelést azonban összességében az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarai kapták saját diákjaiktól. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a többi bölcsészkarhoz képest negatívabb a vélemény az általános légkörről, bár önmagában az érték viszonylag jónak tekinthető (3,52). A sportolási kel azonban már egyértelműen elégedetlenek a diákok, mint ahogy a tájékoztatással is (2,90, illetve 2,65). Érdekesség, hogy a hallgatói önkormányzati mozgalom terén talán a legnagyobb hagyományokkal rendelkező két kar megítélése az intézményi demokrácia vonatkozásában mennyire eltérő. Az ELTE-BTK a legjobb, bár még így sem túl magas et kapta (3,25), a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán viszont komoly elégedetlenség tapasztalható (2,75). A válaszok alapján Szegeden a leginkább elégedetlenek a hallgatói önkormányzat tevékenységével a diákok (2,80). Érdekesség viszont, hogy a sok kritika ellenére az egyetem légkörével nem volt különösebb problémájuk a megkérdezetteknek, hiszen erre a kérdésre jó értékelést adtak (3,97)! 16 6 E g y e t e m e k m é r l e g e n

6 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya DE-BTK 1 3 3,43 2 3,70 3 3,58 5 3,88 1 3,35 4 3,10 2 3,10 3 3,70 PPKE-BTK 2 1 4,15 3 3,67 5 3,21 3 3,98 3 3,00 3 3,15 6 2,84 2 3,72 ME-BTK 3 2 3,67 4 3,56 1 3,92 2 4,03 4 2,78 6 3,05 3 3,00 4 3,70 KE-BTK 4 7 1,96 7 3,28 7 2,42 1 4,13 2 3,08 2 3,22 1 3,36 1 4,18 PTE-BTK 5 5 3,05 1 3,91 2 3,65 5 3,88 7 2,61 4 3,10 5 2,91 5 3,69 ELTE-BTK 6 4 3,35 6 3,50 6 2,90 7 3,52 6 2,65 1 3,25 3 3,00 6 3,63 SZTE-BTK 7 6 2,26 5 3,55 4 3,50 4 3,97 6 2,65 7 2,75 7 2,80 7 3,44 E g y e t e m e k m é r l e g e n 167

7 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K TEMÉSZETTUDOMÁNYI KAOK A természettudományi karokra járó diákok nagyon hasonló állásponton vannak a bölcsészekkel: ezen a szakterületen sincs egyetlen olyan intézmény sem, amellyel teljesen elégedetlenek lennének az oda járó diákok, illetve ahol egyértelműen pozitív válaszokat adtak volna egy-egy intézmény hallgatói. A legelégedettebbek a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán tanulók. A Pécsi Tudományegyetemen amellett, hogy az általános intézményi légkör is nagyon jó értékelést kapott (4,05) a hallgatók kimondottan elégedettek a sportolási (4,03) és a kulturális kel (3,82). Az intézményben lévő étkezési szolgáltatásokról és a hallgatók tájékoztatásáról azonban meglehetősen elmarasztalóan szólnak a diákok (2,98, illetve 2,89), bár ezek a szolgáltatási területek más egyetemeken sem kaptak sokkal jobb pontszámokat. Az SZTE-TTK-n nagyon jónak ítélik az általános légkört (4,12), de itt a legelégedettebbek a tanulmányi ügyekben való tájékoztatással is, ez azonban csak relatívan jó értékelés, hiszen a kapott átlag mindössze 3,19. A szegedi bölcsészkarhoz hasonlóan a természettudományi kar hallgatói önkormányzatának is meglehetősen kritikus a megítélése (2,90). A hallgatók véleménye rendkívül ellentmondásos a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karáról. Egyrészt a szakterületen itt nyilatkoznak legpozitívabban az oktatók és a hallgatók közötti viszonyról (3,85), és a többi intézményhez képest nem olyan nagyfokú a hallgatói önkormányzat érdekképviseleti munkájával való elégedetlenség sem (3,32). Ugyanakkor az egyetem nyújtotta rekreációs szolgáltatásokkal (kultúra, sport) kevésbé elégedettek a diákok, az étkezési körülményekről pedig nagyon rossz a véleményük (3,18, 3,58, illetve 2,38). A Debreceni Egyetem Természettudományi Karának hallgatói ugyan a többi intézményhez képest az étkeztetés színvonalával voltak a legkevésbé kritikusak (3,32), ugyanakkor az intézményi demokráciával és a hallgatói önszerveződéssel kapcsolatos kérdésekben nagyon komoly elégedetlenségről számoltak be (2,85 illetve 2,69) E g y e t e m e k m é r l e g e n

8 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya PTE-TTK 1 3 2,98 1 3,82 1 4,03 2 4,05 3 2,89 1 3,23 2 3,18 3 3,55 SZTE-TTK 2 2 3,03 2 3,67 3 3,70 1 4,12 1 3,19 2 3,20 3 2,90 2 3,64 ELTE-TTK 3 4 2,38 4 3,18 4 3,58 4 3,73 2 3,00 3 3,12 1 3,32 1 3,85 DE-TTK 4 1 3,32 3 3,65 2 3,81 3 3,97 4 2,64 4 2,85 4 2,69 4 3,43 E g y e t e m e k m é r l e g e n 169

9 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K MŰSZAKI KAOK Mint fentebb utaltunk már rá, a műszaki egyetemi karokon találkozhatunk a legnagyobb fokú hallgatói elégedettséggel. Az intézményi légkör különböző összetevőire vonatkozó értékelések azért is érdekesek, mert ezen a szakterületen egyedül ebben a tekintetben nem találunk lényeges különbségeket az intézmények között. Az általános egyetemi légkört mindhárom egyetemen (illetve azok műszaki karain) kifejezetten jónak tartják a diákok. Ez azt jelenti, hogy az elégedettségi mutató mindenütt magasabb a többi szakterület átlagánál (3,93 4,05), ami egyértelmű jele az intézmények általános pozitív megítélésének. Az egyetemen belüli étkezési tekintetében Miskolcon kaptuk a leginkább pozitív válaszokat (3,75). Mivel az oktatási és egyéb épületek elhelyezkedése campus jellegű, nem meglepő, hogy ugyanilyen elégedettséget mértünk az intézmény többi karának hallgatói körében is. A diákok nagyjából egyformán vélekednek az egyetemük által nyújtott kulturális ről (3,56 3,65), általában jó az intézmények ilyen jellegű megítélése. A sportolási feltételekkel is mindhárom intézményben elégedettnek bizonyulnak a megkérdezettek. E tekintetben a veszprémi diákok a leginkább elégedettek (4,16), Miskolcon is jó a helyzet: erős négyest (4,03) kapott az egyetem, de még a fővárosi műszaki egyetemisták körében is magasabb az elégedettség (3,81) a többi szakterületeken tapasztalt átlagos szintnél (3,44). A legtöbb szakterületen elégtelennek tartott hallgatói tájékoztatást a fővárosi és a veszprémi műszaki karok esetében a diákok még viszonylag elfogadhatónak értékelik (3,51, illetve 3,47). A miskolci műszakis diákok azonban már kritikusabbak a tanulmányi, képzési ügyekben tapasztalható intézményi tájékoztatással szemben (3,18), és nagyon hasonló képet kapunk az intézményi demokrácia és a hallgatói önkormányzat működésének a megítélésekor is (3,13 3,33). Végül az oktatók és hallgatók közötti viszonyra érdemes röviden kitérni. Érdekesség, hogy a vizsgált szempontok alapján a műszaki karok hallgatói egyértelműen elégedettebbnek tűnnek a többi szakterülethez képest, ám az oktatók és a hallgatókat jellemző kapcsolat tekintetében csak a BME diákjai elégedettebbek valamivel az átlagosnál (3,74). A veszprémi és a miskolci egyetemen viszont már csak átlagos hallgatói osztályzatokkal találkozhatunk. 170 E g y e t e m e k m é r l e g e n

10 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya BME (műszaki karok) 1 2 3,34 3 3,56 3 3,81 2 4,05 1 3,51 2 3,44 1 3,33 1 3,74 ME ( műszaki karok) 2 1 3,75 1 3,66 2 4,03 1 4,06 3 3,18 3 3,05 3 3,13 2 3,55 VE (műszaki kar) 3 3 3,31 2 3,65 1 4,16 3 3,93 2 3,47 1 3,45 2 3,28 3 3,44 E g y e t e m e k m é r l e g e n 171

11 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K ÁLTALÁNOS OVOSTUDOMÁNYI KAOK Az általános orvostudományi karok esetében is jóllehet a szakterületenkénti öszszehasonlításban valamivel rosszabb megítélés alá esnek az átlagosnál viszonylag pozitív értékelésekkel találkozhatunk. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, akkor a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán számítanak a legelégedettebbeknek a hallgatók. Különösen igaz ez a kulturális és sportolási, a diákétkezés körülményei, az oktatók és hallgatók közötti viszony és a hallgatók tájékoztatása esetében. Ezenkívül általában az egyetemi légkörrel kapcsolatban is elégedettséget tapasztaltunk (3,84). Ellenben az intézményi demokrácia helyzetét és a hallgatói önkormányzat tevékenységét rosszabbnak ítélik (2,98, illetve 3,12), ami azt sejteti, hogy komoly problémák lehetnek a diákok egyetemi közéletben való részvételével. Ezt a kérdést egyébként a többi orvostudományi egyetemen is így látják. A DE esetében azért érdemes külön felhívni a figyelmet a viszonylag rossz eredményre, mert az intézmény többi karán szintén elégedetlenek a diákok a hallgatói önérvényesítés lehetőségeivel. Érdekesség, hogy a pécsi orvostudományi kar az egyetlen, ahol a hallgatók osztályzatainak átlaga legalább egy esetben eléri a négyest: az általános egyetemi légkört tartják jónak a diákok (4,09). Érdemes ennek kapcsán arra is utalnunk, hogy ez az orvoskarok között igen pozitív értékelés az egyetem többi karával összevetve nem mutat kiugró eltérést. Elmondható tehát, hogy a Pécsi Tudományegyetemen valamennyi karon általában jónak ítélik a légkört az odajáró hallgatók. Pécsett a másik végletet az étkezési jelentik, hiszen ebből a szempontból rendkívül rossz értékelést adtak a diákok (2,51). Végül a fővárosi Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára érdemes röviden kitérni. Itt a hallgatók két főbb területen fogalmaznak meg komoly kritikákat: egyrészt a kulturális és a sport et tartják nagyon rossznak (2,89, illetve 2,76), másrészt az intézményi közélet terén tapasztalható nagyfokú hallgatói elégedetlenség (intézményi demokrácia: 2,92; hallgatói önkormányzat tevékenysége: 3,05). Mindezek ellenére azonban összességében viszonylag jónak ítélik a kar légkörét ebben az intézményben is (3,68) E g y e t e m e k m é r l e g e n

12 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya DE-ÁOK 1 1 3,37 1 3,58 1 3,72 3 3,84 1 3,34 3 2,98 3 3,12 1 3,71 PTE-ÁOK 2 4 2,51 2 3,38 2 3,52 1 4,07 4 3,22 1 3,04 1 3,18 3 3,46 SZTE-ÁOK 3 3 2,77 3 3,36 3 3,51 2 3,90 2 3,29 2 3,00 2 3,15 4 3,41 SE-ÁOK 4 2 3,20 4 2,89 4 2,76 4 3,68 3 3,27 4 2,92 4 3,05 2 3,50 E g y e t e m e k m é r l e g e n 17 3

13 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K AGÁTUDOMÁNYI KAOK A felmért egyetemi karokat tekintve a legtöbb intézményt magában foglaló agrártudományi szakterületen a hallgatók véleménye összességében nem tér el lényegesen az általában tapasztalt vélekedésektől. Abban a tekintetben is tipikusak az itteni intézmények, hogy nem találunk egységesen pozitívan vagy negatívan értékelt egyetemi karokat, vagyis a hallgatók differenciáltan ítélik meg saját intézményüket. Minden szempontot figyelembe véve a Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE) Tájépítészeti Karán bizonyultak a legelégedettebbnek a hallgatók. A sportolási et jónak tartják (3,84), és a kulturális is itt kapták a legjobb értékelést a diákoktól, ám ebben a tekintetben már közel sem beszélhetünk feltétlen elégedettségről (3,49). Érdemes még megemlíteni, hogy a más intézményekben kritikusan megítélt hallgatói önkormányzati tevékenységgel a BCE-TÁJK-on (korábban BKÁE-TÁJK) viszonylag elégedettek a válaszadók (3,56) és ugyanez a helyzet az étkezési megítélésénél is (3,73). S bár a legtöbb agrártudományi karon az általános egyetemi légkörről jobb véleménnyel vannak a megkérdezettek, az itt kapott is egyértelmű elégedettséget tükröz (3,84). A hallgatók véleménye alapján készült teljeskörű összehasonlítás alapján valamennyi kart figyelembe véve is a második legjobb értékelést kapta a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni Faipari Mérnöki Kara, ahol a diákok igen jónak tartják a hallgatóioktatói viszonyt (3,72). Kiemelkedően jó véleménnyel vannak az általános egyetemi légkörről (4,25), ezzel szemben az étkezési et meglehetősen rossznak ítélik (2,84). Ezek után talán nem meglepő, hogy az NYME másik soproni intézményében, az Erdőmérnöki Karon ugyancsak nagyon pozitívan vélekedtek az intézményi légkörről a diákok, sőt, figyelembe véve az összes szakterület intézményi pontszámait, a legmagasabb elégedettségi mutatót szavazták meg az egyetemnek (4,38). Az étkezési tekintetében szintén egyezik a két soproni kar megítélése: e kérdéscsoportban azonban a kritika jellemző (2,81). Végül néhány érdekesség, illetve a diákok által nagyon ellentmondásosan megítélt intézmény. A DE-MTK-ra járó hallgatók a többi debreceni intézményhez hasonlóan, sőt, ezeknél is kissé jobban elégedettek az étkezési kel (4,02). Ez utóbbi azért tarthat számot figyelemre, mivel szinte mindegyik vizsgált intézményben szakterülettől függetlenül jellemző, hogy a diákok nagyon rossz véleménnyel vannak az egyetemi menzákról. Meglehetősen ellentmondásos jelenség, hogy a hajdanán az egyik legismertebb fővárosi egyetemi klubot működtető, kulturális centrumként is számon tartott BCE (korábban BKÁE) Kertészettudományi Karon jelenleg mennyire elégedetlenek a hallgatók a kulturális kel (2,89). Az agrárintézmények közül egyébként a Szent István Egyetem fővárosi Állatorvostudományi Karának hallgatói a legkritikusabbak az intézményi demokráciával kapcsolatban (2,53) miközben a szakmai értékelésekben ezen a karon tapasztaltuk az egyik legnagyobb elégedettséget. 174 E g y e t e m e k m é r l e g e n

14 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya BCE-TÁJK 1 2 3,73 1 3,49 1 3,84 8 3,84 5 3,33 3 3,21 1 3,56 3 3,62 NYME-FMK 2 9 2,84 3 3,46 8 3,41 2 4,25 2 3,36 1 3,37 4 3,12 1 3,72 KE-ÁTK 3 4 3,48 5 3,34 2 3,73 3 4,18 4 3,34 2 3,31 6 3,08 7 3,50 NYME-EMK ,81 1 3, ,35 1 4,38 1 3,38 5 3,15 3 3,30 2 3,68 DE-MTK 5 1 4,02 4 3,43 3 3,68 4 4,16 7 2,96 7 3,09 7 3, ,23 VE-GMK 6 8 2,85 6 3,14 7 3,44 9 3,72 6 3,08 4 3,17 2 3,39 5 3,57 BCE-KETK 7 6 3, ,89 4 3,54 6 3,95 9 2,78 6 3, ,65 4 3,58 BCE-ÉTK 8 7 2,87 7 2,98 5 3,50 7 3, ,64 8 3,08 9 3,01 6 3,55 SZIE-ÁOTK 9 3 3,52 8 2,96 9 3, ,70 8 2, ,53 5 3, ,29 NYME-MÉK , , ,33 5 4,13 2 3,36 9 3,03 8 3,03 9 3,31 SZIE-MKK ,14 9 2,93 6 3, , , , ,56 8 3,42 E g y e t e m e k m é r l e g e n 175

15 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K JOGTUDOMÁNYI KAOK Ha összehasonlítjuk a különböző szakterületek diákjainak véleményét, akkor feltűnő, hogy a joghallgatók szinte minden tekintetben elégedetlenebbek társaiknál. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán találkoztunk a legpozitívabb vélekedésekkel. Az intézményben különösen a sportolási kel elégedettek (3,91), de a máshol sok bírálatot kapott egyetemi menzát is viszonylag elfogadhatónak tartják az itteni diákok (3,67). A legtöbb képzőhelyhez hasonlóan elégedetlenek az intézményi demokrácia állapotával (3,36), illetve ezzel (is) összefüggésben a hallgatói önkormányzatok tevékenységével (3,43). A hallgatók tájékoztatását viszont már egyértelműen problémásnak látják az intézményben (3,01). Mindent egybevetve azonban az általános intézményi légkörrel kifejezetten elégedettek a miskolci joghallgatók (4,02). A debreceni jogi kar megítélése majdnem kiegyensúlyozottan jónak mondható a szakterületen belül. Egyrészt nem csak az oktatók és a hallgatók közötti viszonyról nyilatkoznak relatívan jól a diákok (3,44), hanem az egyetemi adminisztráció munkájával is elégedettek (3,40), és az intézményi demokrácia helyzetéről sincsenek olyannyira rossz véleménnyel, mint más egyetemek joghallgatói, illetve akár a többi szakterületen tanuló társaik (3,44). A cívis város jogi egyetemének légköre a válaszok alapján jónak tekinthető (3,74), ebben a tekintetben azonban más jogtudományi karokon pozitívabb vélekedésekkel is találkozunk. A Károli Gáspár eformátus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán bizonyos értelemben nagyon tipikusak a válaszok. A diákok egyrészt jónak tartják az egyetemen uralkodó légkört (3,88), az oktatók és a hallgatók közötti viszonyt (3,79), még az intézményi demokráciával és a hallgatói önkormányzat tevékenységével is úgy-ahogy elégedettek (3,37, illetve 3,46), de a megfelelő infrastrukturális feltételrendszert igénylő szolgáltatásokkal kapcsolatban már inkább negatív tapasztalatokról számolnak be. Különösen a sportolási kel elégedetlenek (2,67), de úgy tűnik, hogy a kulturális élet (2,97) és az étkezési (2,73) terén is hiányosak az intézmény szolgáltatásai. A leginkább elégedetlen hallgatókkal két fővárosi intézményben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán találkozhatunk. Ezeken az egyetemi karokon szinte minden tekintetben elégedetlenek a diákok. Érdemes külön is felhívni a figyelmet arra, hogy az oktatók és hallgatók közötti viszonyt mennyire rossznak tartják a szegedi egyetem és az ELTE hallgatói (2,49, illetve 2,71), és hogy a másik fővárosi intézményben tanuló diákok milyen lehangolóan nyilatkoznak az intézményi demokrácia helyzetéről és a hallgatói önkormányzat tevékenységéről (2,35 illetve 2,13). A nagy költség- és beruházási igényű infrastrukturális feltételeket jelentő szolgáltatások (sport, kultúra, étkezés) terén pedig ezekben az intézményekben tűnik a legrosszabbnak a helyzet a hallgatói vélemények alapján. 176 E g y e t e m e k m é r l e g e n

16 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya ME-ÁJK 1 1 3,67 1 3,71 1 3,91 1 4,02 4 3,01 3 3,36 2 3,43 3 3,22 DE-ÁJK 2 3 3,10 3 3,47 4 3,31 5 3,74 1 3,40 1 3,44 4 3,19 2 3,44 KE-ÁJK 3 5 2,73 6 2,97 7 2,67 3 3,88 2 3,37 2 3,37 1 3,46 1 3,79 PTE-ÁJK 4 7 2,01 2 3,50 5 2,99 2 3,89 3 3,06 4 2,90 3 3,31 6 3,07 SZE-JGK 5 2 3,14 6 2,97 2 3,52 3 3,88 5 2,91 6 2,71 5 2,93 5 3,11 SZTE-ÁJK 6 6 2,17 4 3,32 3 3,34 6 3,48 6 2,83 5 2,76 6 2,75 8 2,49 PPKE-JÁK 7 4 3,08 5 3,06 6 2,68 7 3,44 8 2,43 8 2,35 8 2,13 4 3,19 ELTE-ÁJK 8 8 1,93 8 2,79 8 2,25 8 3,36 7 2,74 7 2,62 7 2,72 7 2,71 E g y e t e m e k m é r l e g e n 17 7

17 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É T É K E L É S E K KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAOK Az utóbbi évek felvételi jelentkezési statisztikái alapján legnépszerűbbnek számító közgazdaságtudományi szakterületen általában lényegesen elégedettebbek a hallgatók az egyes intézményekben jellemző szolgáltatásokkal, a diákhétköznapokat alapvetően meghatározó egyetemi légkörrel, mint másutt. A vizsgált szempontok döntő többségében a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán bizonyultak a legelégedettebbnek a megkérdezettek. Az egyetem általános légkörét nemcsak a közgazdasági, hanem az összes többi szakterület intézményéhez képest is a legjobbnak tartják (4,38) a diákok. Külön érdemes kiemelni még az intézményi közállapotok, vagyis az egyetemi demokrácia és a hallgatói önkormányzat tevékenysége kapcsán tapasztalható pozitív véleményeket (3,87, illetve 4,34), ami azért is feltűnő, mivel ebben a tekintetben a többi szakterülethez hasonlóan a közgazdász hallgatóknál is általában a kritikus hangvétel a jellemző. Figyelemreméltó a másutt tapasztaltak fényében, hogy pozitív értékelést kaptak az egyetemi étkezési is (3,80). Egyedül a sportolási feltételeknél érzékelhető kisebb elégedetlenség a szegedi hallgatók részéről (3,46), ugyanakkor éppen ezen a területen kapta a többi közgazdaságtudományi karhoz képest a legjobb értékelést diákjaitól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Kara (3,89). A szegedi gazdaságtudományi kar diákjainak véleményéhez abban is hasonlít a fővárosiak vélekedése, hogy elfogadhatónak tartják az intézményi demokrácia jelenlegi állapotát és a hallgatói önkormányzat tevékenységét (3,50, illetve 3,35). S bár a műszaki egyetem gazdaságtudományi karának légkörét kifejezetten jónak ítélik a válaszadók (4,07), az elért eredmény még így is elmarad a többi közgazdasági kar pontszámától. endkívül pozitívan vélekednek az intézmény légköréről a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni székhelyű Közgazdaságtudományi Karán (4,32). (Hasonlóan dicsérő hangnemben szólnak erről az NYME soproni székhelyű agrártudományi karain is.) Ugyan még éppen elfogadhatónak tartják a diákok az intézményi közéletet (intézményi demokrácia: 3,18; hallgatói önkormányzat tevékenysége: 3,48), ám az oktatóihallgatói viszonyról az általában tapasztaltakhoz képest kritikusabban vélekednek (3,31). Az általános intézményi légkört különösen jónak tartják a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói (4,30), emellett más közgazdasági karokhoz viszonyítva a sportolási kel is viszonylag elégedettek (3,68), ami azért nem meglepő, hiszen az intézmény többi karán tanulók megkérdezése során is hasonló válaszokat kaptunk. Végezetül érdemes röviden utalni a Budapesti Corvinus Egyetemre (korábban BKÁE), illetve a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára, ahol ugyan a hallgatók egyértelműen elégedetten nyilatkoznak az általános intézményi légkörről (3,67, illetve 3,89), ám szinte az összes többi kérdéscsoportban (rekreációs, intézményi közélet stb.) nagyon rossz véleménnyel vannak oktatási intézményükről. 178 E g y e t e m e k m é r l e g e n

18 A z o k t a t á s o n t ú l : a z e g y e t e m i l é g k ö r AZ EGYES INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZEINT Intézmények Összesítés Intézményen belüli étkezési Kulturális Sportolási Általában az egyetemi légkör Hallgatók tájékoztatása tanulmányi, képzési ügyekben Intézményi demokrácia Hallgatói önkormányzat tevékenysége Oktatók és hallgatók viszonya SZTE-GTK 1 2 3,80 1 3,85 4 3,46 1 4,38 1 3,95 1 3,87 1 4,34 1 3,87 BME-GTK 2 1 3,82 2 3,61 1 3,89 5 4,07 2 3,43 2 3,50 4 3,35 3 3,56 NYME-KTK 3 5 2,95 3 3,51 3 3,49 2 4,32 6 3,00 4 3,18 3 3,48 4 3,31 DE-KTK 4 6 2,46 7 3,20 7 2,80 4 4,12 3 3,32 3 3,24 2 3,62 2 3,66 ME-GTK 5 3 3,58 4 3,50 2 3,68 3 4,30 7 2,82 7 2,86 7 2,82 7 3,05 BCE 6 4 3,38 5 3,48 5 3,19 7 3,76 4 3,12 6 2,91 6 2,89 6 3,20 PTE-KTK 7 7 2,43 6 3,40 6 2,81 6 3,89 5 3,01 5 3,00 5 3,31 5 3,28 E g y e t e m e k m é r l e g e n 17 9