Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT

Átírás

1 Dr. Molnár Judit DE Magatartástudományi Intézet Debrecen, KORAI KÖTŐDÉS ÉS PÁRKAPCSOLAT

2 Korai kötődés Kötődés: a csecsemőnek az a törekvése, hogy az elsődleges gondozó közelségét keresse Motívuma:? Túlélés K. Lorenz: létezik a születés után egy szenzitív periódus, ahol az idegrendszerben mély lenyomatok képződnek (imprinting) tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amit először megpillantanak az élet korai szakaszában kialakuló kapcsolat kitörölhetetlen nyomokat hagy az egyedben, élete végéig tart

3

4 Imprinting a gyerekkor szakaszában meghatározó szerepet játszanak a bevésődés vagy imprinting jellegű folyamatok A csecsemő számára az imprinting létrejöttének kritikus időszaka az első életév az újszülött nem képes aktív helyváltoztatásra, hiába rögzítené édesanyja képét születése után, követni semmilyen formában nem tudná őt. Esetükben a kötődési viselkedés az, ami az anyát és gyermekét nem engedi eltávolodni.

5 Korai kötődés az anya-gyerek kapcsolat történései meghatározóak lehetnek az egész életre nézve. azok a gyermekek, akik csecsemőkorukban nem kapták meg az anyai szeretet, felnőtt korukban nem képesek tartós, intim helyzeteket létrehozni vagy fenntartani. társas viselkedésük az imprinting-időszak sérülése miatt jellegzetes módon megváltozik, torzul.

6 Motívuma? Korábbi elméletek szerint: anya mint táplálékforrás Ellentmondások már az állatvilágban megfigyelhetők Harry Harlow: majomkísérletek 60-as években; célja annak igazolása, hogy: a korai kötődés kulcsfontosságú, és jelentős befolyással van a későbbi életre, a kisbabák ragaszkodása nem kizárólag a táplálkozással van összefüggésben, hanem más szempontok is szerepet játszanak benne.

7 Harlow 1. A majomcsecsemőket születésük után elválasztották anyjuktól, 2. Helyette két műanyát kaptak: szőranya" és "drótanya" Táplálkozás: Függetlenül attól, a táplálékot melyik anya adta, a kismajom mégis inkább a szőranyán töltötte ideje nagy részét Félelem: ha megijedt, a szőranyával való fizikai kontaktus tudta csak megnyugtatni.

8 Harlow

9 Harlow Következmények: A majomcsemeték egyáltalán nem szocializálódtak a műanyák társaságában felnőtt korukban képtelenek voltak egészséges kapcsolatokat kialakítani társaikkal Nemi szerepeikkel sem voltak tisztában, nem voltak hajlandóak párosodni sem Azok a nőstények, akik mégis anyává lettek, elhanyagolták vagy bántották kicsinyeiket.

10 R. Spitz Spitz: Hospitalizmus árva, és családban, illetve börtönbölcsődében nevelkedő csecsemőket hasonlított össze. A gyermekek elsődleges kötődés hiányában érzelmi és testi lemaradás jeleit egyaránt mutatták a családban vagy rossz körülmények között cseperedő csecsemőkkel szemben az árvaházban nevelkedő csecsemők esetében 40%-os fejlődésbeli lemaradás volt tapasztalható egy év alatt. akiket fél éves korukig nem fogadtak örökbe, azoknál állandósultak a hospitalizmus jelei: a szegényes mimikai, közönyösség, tompaság, tétlenség, álmatlanság, kontaktuskerülés és a lassú, nem megfelelő fejlődés.

11 A kötődési viselkedés fő motívuma? BIZTONSÁGKERESÉS

12 Kötődéselmélet Az embercsecsemő kötődésének úttörő vizsgálata, a kötődéselmélet megteremtése John Bowlby angol pszichiáter nevéhez fűződik '50-es, '60-as években anyjuktól elszakított gyermekek vizsgálata A korai anya-gyermek kapcsolatnak nemcsak a táplálás, hanem a szoros közelség, fizikai kapcsolat is elengedhetetlen része Ha egy gyermek a korai években nem tud biztos kötődést kialakítani egy vagy több személlyel, akkor felnőtt korában sem lesz képes tartós személyes kapcsolatokat létrehozni (Bowlby, 1973)

13 Kötődéselmélet Bowlby szerint velünk születik a késztetés a kötődésre biológiailag megalapozott, ösztönalapú viselkedés az ember esetében is létezik egy szenzitív periódus, melynek folyamán ki kell alakulnia a kötődésnek ez a kritikus időszak nem olyan rövid és pontosan meghatározható, mint az állatok imprintingje esetén.

14 Korai kötődés Szerepet játszik benne: Veleszületett temperamentum az újszülött viselkedési repertoárja, mely biztosítja a közelséget és elősegíti a kapcsolatot az anyával jelző viselkedések:sírás, mosoly, gőgicsélés, amelyek segítségével a csecsemő kapcsolatfelvételre készteti a gondozót. végrehajtó viselkedések: megkapaszkodás, követés, amelyekkel a gyermek maga tudja megteremteni a kapcsolatot.

15 Korai kötődés az anya válaszkészségének fontossága: csak megfelelő válasz esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés.

16 Anyai funkciók: megtartás

17 Anyai funkciók: megtartás Lélektanilag: biztonság együttlét érzelmek tartalmazása, csillapítása, megnyugtatás Fizikailag: Biztonságos környezet a babának

18 Anyai funkciók: tükrözés

19 Anyai funkciók: tükrözés A másik arcán látja visszatükröződni érzelmi állapotait A baba érezve érzi magát Érzelemszabályozás, áthangolás Pléhpofa-kísérlet: Szokásos viselkedés Majd kifejezéstelen arc

20 Pléhpofa kísérlet Kkkk 1. 2.

21 Pléhpofa kísérlet

24 Anyai válaszkészség Csökkenése: Depresszió Szorongás Szerfüggőségek Konfliktus az anyaszereppel A jó anya nem tökéletes, hanem elég jó anya Fizikai-érzelmi közelség, elérhetőség válaszkészség Megérti a gyerek állapotát, igényeit Optimális mértékű frusztráció Támogatja az autonómiát, de biztos háttérként jelen van

25 Más, jelentős személyek szerepe Az anya-gyermek kapcsolat kitüntetett (szenzitív időszak) Apa, testvérek Nagyszülők Tanárok, kortársak szerepe módosíthatja, csiszolhatja Korrektív tapasztalatok szerepe

26 A kötődést befolyásoló gyermekkori események Veszteségélmények Elhagyás, kapcsolat megszakadása Bántalmazás Elhanyagolás Kiszámíthatatlan szülői magatartás A szülők súlyosan konfliktusos házassága

27 Az elsődleges gondozói kapcsolat négy fontos jellemzője Közelség keresése: közelmaradás, később visszatérés, valamint a kapcsolat fenntartása Szeparációs tiltakozás Biztonságos menedék: ismeretlen vagy ijesztő helyzetekben a gondozó a védelem, megnyugtatás és biztonság forrása Biztonságos bázis: kiindulási pont a környezet felfedezéséhez

28 Korai kötődési tapasztalatok Meghatározzák a másokkal és önmagunkkal kapcsolatos elvárásokat (egy része nem tudatos) A tapasztalatok sémákba, munkamodellekbe sűrűsödnek ~ alaphitek, evidenciák a személy számára (sok nem tudatos) arról, mit várhat egy másik személytől egy közeli kapcsolatban például: értékes vagyok-e, szerethető vagyok-e, bízhatok-e a másikban, van-e elérhető védelem baj esetén, egyedül maradok-e a nehéz helyzetekben, bízhatok-e a kapcsolatok stabilitásában és elérhetőségében, lát-e, megért-e a fontos másik stb. Bizalom, hit, remény, megbízhatóság, szerethetőség, értékesség érzéseinek kialakulása A korai tapasztalatok mentén különböző kötődési típusok alakulnak ki.

29 Biztonságos kötődés A szülő fogékony a gyerek jelzéseire, empatikus, érzékenyen reagál rá, jól érti a szükségleteit, baj esetén elérhető A gyermek anyja jelenlétében bátran indul el felfedezni a szobában található játékokat, a jelen lévő idegenektől nem fél az anya távozásakor a nyugtalanság jeleit mutatja idegen személy nem vagy nehezen és nem teljes mértékben tudja megnyugtatni Az anya visszatértekor örül, hamar megnyugszik, újra játszik a számára veszélyes helyzetben édesanyját hívja nem tolerálja az egyedüllétet idegen helyen, jelzi kétségbeesését A kötődési rendszer jól működik: az anya-gyermek kapcsolat biztonságos, összhangban vannak, az anya nem felcserélhető, a gyermek aktívan kifejezi a jelzéseit, s bízik a válaszban. A gyermek stresszhelyzetben keresi az elsődleges gondozó közelségét és megnyugszik attól.

30 Ambivalens kötődés Az anya viselkedése kiszámíthatatlan, bejósolhatatlan, saját hangulatait és igényeit követi, nem a gyerek jelzéseire reagál a gyerek szorong, nem biztos az anya válaszaiban, elérhetőségében, mindig bizonyítékot kell szereznie anyja figyelméről az anya mellett is szorong, keveset játszik, távozásakor feldúlt, visszatértekor sem nyugszik meg, sír, ölbe veteti magát, majd lemászik szorong és haragszik egyszerre idegenekkel óvatos nagyon rosszul tűri a szeparációt

31 Elkerülő kötődés Az anya elutasító, kerüli a testi kontaktust, hideg a gyerekkel, kevés a kommunikáció köztük A baba nem törődik az anyával ha távozik az anya, nem tiltakozik, az idegen is meg tudja nyugtatni, az anya visszatértekor nem mutat érdeklődést, elfordul tőle, játszik egyedül játszik Olyan, mintha nem kötődne, de ugyanolyan stresszt él át az anya távozásakor, mint a síró gyerekek, csak nem kommunikálja érzelmeit; megtanulta nem kimutatni azokat de a mélyben ott a szorongás (fiziológiai mutatók) Elutasítástól való félelem

32 Dezorganizált, zavarodott kötődés Az anya gyakran bántalmazó, félelemkeltő, gyakori a súlyos érzelmi elhanyagolás A gyermek ellentmondásos viselkedésű: lehangolt, beszűkült, elfordul az anyától, váratlan helyzetekben lemerevedik, vagy fejét a falba üti A gyermeknek nincs stratégiája a szeparációs stresszhelyzet esetére, ezért viselkedése zavart, szabálytalan, rendszertelen A szülő egyszerre a félelem és a biztonság forrása: szétesik a kötődési viselkedés

33 Kötődési stílusok Önértékelés (a személy önmagával kapcsolatos vélekedései) Pozitív Negatív Másokról alkotott vélemény Pozitív Negatív Biztonságos Szorongóaggodalmaskodó Elkerülőelutasító Bizalmatlanelutasító

34 Felnőttkori kötődések A fejlődés előrehaladtával az anya (szülők) szerepe fokozatosan csökken, a kötődés tárgyai változnak: egyre nő a kortársi kapcsolatok szerepe Az elsődleges gondozóval való kapcsolat helyét pedig a partnerkapcsolat tölti be A kötődési stílusok relatív stabilitást mutatnak (kb. 80%), bár életesemények hatására módosulhatnak

35 Párkapcsolat mint kötődési folyamat Hazan, Shaver (1987) a partnerek közötti interakciók hasonlóságot mutatnak a gyerekek és gondozóik közötti interakciókhoz: a párok igénylik az egymáshoz való közelséget a párkapcsolati partnereket párjuk jelenléte megnyugtatja, távollétükben szoronganak és magányosak. a párkapcsolatok biztonságos háttérként funkcionálnak, amely segít a partnereknek szembenézni az élet kihívásaival, lehetőségeivel és meglepetéseivel. Ezen hasonlóságok mentén terjesztették ki a kötődéselméletet a felnőttkori párkapcsolatokra. DE vannak természetesen különbségek is (szimmetria, szexualitás stb)

36 Kötődési stílusok felnőttkorban A munkamodellek és kötődési orientációk az idő elteltével is viszonylag stabilak maradnak, de nem teljesen ellenállóak a változással szemben. Bizonyos pszichológiai problémák és klinikai rendellenességek részben a bizonytalan munkamodellek és kötődési stílusok miatt keletkeznek.

37 Biztonságos kötődés Nagyrészt pozitívan látják önmagukat és partnereiket valamint kapcsolataikat viszonylag könnyen tudnak érzelmileg közel kerülni másokhoz nagyobb elégedettségről és harmóniáról számolnak be a kapcsolataikat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkező emberek. sem az intimitás (közelség), sem a függetlenség nem okoz gondot számukra alapvetően bíznak másokban, nem érzik terhesnek, ha mások támaszkodnak rájuk bár igénylik a kapcsolatokat, képesek az egyedüllétre is

38 Szorongó-aggodalmaskodó (ambivalens) Nem érzik jól magukat szoros kapcsolat nélkül Teljes érzelmi intimitásra vágynak, de úgy érzik, hogy a másik vonakodik olyan közel kerülni hozzájuk, mint amennyire ők szeretnék aggódnak, hogy mások nem látják őket olyan értékesnek, mint amennyire ők a másikat hajlamosak teljes mértékben partnerüktől függni kevésbé pozitívan látják önmagukat; gyakran kérdőjelezik meg saját értéküket partnerként Érzelmeiket nyíltan kifejezik Rettegnek az elhagyástól, csüggnek partnerükön Kapcsolataikban szorongóak, impulzívak, lobbanékonyak lehetnek; nagy érzelmi ingadozások Fokozott féltékenység

39 Elutasító-elkerülő stílus Saját bevallásuk szerint jól érzik magukat szoros érzelmi kapcsolatok nélkül Azokat gyakran fölöslegesnek látják; tüntetően független életet igyekszenek élni Szerintük a szerelem ritka, és csak kevés ember érdemes rá fontos számukra, hogy a kötődési érzelmekkel szemben sebezhetetlennek láthassák magukat nem szeretnek sem függni, sem azt, ha tőlük függnek függetlenség iránti vágyuk elkerülés (a kötődés elkerülése) Önmagukat inkább pozitív, míg a másikat inkább negatív színben látják kevesebb intimitásra vágynak partnerükkel hajlamosak elnyomni érzéseiket Visszautasításra elutasítással reagálnak

40 Bizalmatlan-elkerülő Általában gyermekkorukban bántalmazott személyekre jellemző A személynek mind önmagáról, mind a másikról kialakított véleménye negatív Szeretnének érzelmileg szoros kapcsolatokat, de nehezen tudnak teljesen megbízni másokban Ennek a kettősségében őrlődnek Félelmetes számukra a másiktól való függés, mert attól félnek, hogy megbántják őket, ha túl közel engednek másokat magukhoz Gyakran elnyomják és tagadják érzéseiket

41 Kapcsolati jellemzők Elégedettség: a biztonságosan kötődő emberek általában nagyobb elégedettségről számolnak be a kapcsolatukat illetően, mint más kötődési stílussal rendelkezők (pl. Freeney, 1994) Időtartam: a biztonságosan és az ambivalensek kötődőek hosszabb kapcsolatokban köteleződnek el. Különbség: az elégedettség szintje Intimitás-közelség: az aggodalmaskodó és a bizalmatlan-elkerülő személyek nagyobb intimitási szintet igényelnek párjuktól. A biztonságosan kötődőek képesek jobban megnyílni, több támogatást adni/kapni, ami több fizikai intimitással is jár együtt Kommunikáció: a biztonságosan kötődőek és ambivalens kötődésűek jobban megnyílnak, a bizalmatlanok félnek attól, hogy a másik visszaélhet azzal, amit megoszt velük.

42 Korrekció Csak kapcsolatban korrigálódhat Hétköznapi kapcsolatokban is, bár ott nagy az ismétlések, komplementer választások lehetősége is Pszichoterápiás kapcsolatban