KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 ÁLTAL KEZELT CONCORDE HOLD ALAPOK ALAPJA KEZELÉSI SZABÁLYZATA Alapkezelő: Hold Alapkezelő Zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) augusztus 8.

2 Tartalomjegyzék DEFINÍCIÓK... 3 A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK... 5 A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE... 5 AZ ALAP TÍPUSA... 5 AZ ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA... 5 ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK... 5 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI... 5 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA... 6 A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI... 7 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA... 7 A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI... 8 AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAI... 8 AZ ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA... 8 NETTÓSÍTÁSI SZABÁLYOK AZ ALAP TULAJDONÁBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSÉNEK, AZ ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYAI AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, SZÁMÍTÁSUK MÓDJA AZ ÖSSZESÍTETT ÉS AZ EGY JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA, GYAKORISÁGA TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK A BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, ANNAK MÓDJA, HELYE, IDEJE. 25 KÖZZÉTÉTELI HELYEK AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATOK SZÁMA KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK AZ ALAPKEZELŐ A LETÉTKEZELŐ A FORGALMAZÓK A KÖNYVVIZSGÁLÓ ADÓZÁS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A BEFEKTETÉSI ALAP ILLIKVIDDÉ VÁLT ESZKÖZEINEK ELKÜLÖNÍTÉSE

3 DEFINÍCIÓK Alap: a Concorde Hold Alapok Alapja Alapkezelő: a Hold Alapkezelő Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.) rövid nevén: Hold Alapkezelő Zrt. Államkötvény: egy évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír Állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (Tpt. 5. (1) bekezdés 5. pont) Banki munkanap: minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán Batv.: évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról Befektetési Alap: Befektetési Jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel Befektetési Jegy: a Batv.-ban meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír Befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja BÉT: Budapesti Értéktőzsde Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény Dematerializált értékpapír: a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség Devizabelföldi: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül Devizakülföldi: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül E-nap: a legfrissebb nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja Felügyelet vagy PSZÁF: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Forgalmazási nap: minden olyan nap, amely az adott alap vezető forgalmazójánál nem szünnap, azaz amelyen az alap befektetési jegyeinek tényleges forgalmazása folyik Forgalmazók: az Alap Befektetési Jegyei forgalmazásának tárgyában az Alapkezelővel és a Vezető Forgalmazóval háromoldalú forgalmazási szerződést kötött bank(ok), illetve befektetési szolgáltató(k), illetve azok ügynökei Hpt.: a Hitelintézetekről és a Pénzügyi Vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény Határidős ügylet: értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet Hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg Kezelési Szabályzat: a Batv. 3. melléklete szerint összeállított dokumentum, az Alap működése során követendő eljárásokat rögzítő szabályzat Kincstárjegy: egy éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír Kormányrendelet: 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól Letétkezelő: a Bszt. 5. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet nevezetesen az UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.) 3

4 Nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Részvény: tagsági jogokat megtestesítő értékpapír RMAX: a három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb futamidejű nyilvánosan kibocsátott fix kamatozású Magyar Állampapírokból képzett, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által elfogadott hivatalos index Rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg Származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) Tájékoztató: a Batv. 5. melléklete szerint összeállított dokumentum T-nap: az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja Vezető Forgalmazó: a Concorde Értékpapír Zrt. (székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 4

5 A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A befektetési alap neve Concorde Hold Alapok Alapja (HU ) Az Alap típusa Az Alap határozatlan futamidejű (befektetési alap futamideje), nyilvános (befektetési alap működési formája), nyíltvégű (befektetési alap fajtája), nem harmonizált (harmonizáció típusa), befektetési alapokba fektető, értékpapír befektetési alap (elsődleges eszközkategória típusa). Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma 2011.március 19. Elszámolási és hozamfizetési napok Az Alap a tőkenövekmény terhére nem fizet hozamot. Befektetéseinek hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetési jeggyel rendelkezők kizárólag a jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Az Alap jegyeit vásárlók köre nincs korlátozva. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az egy befektető által vásárolható, illetve visszaváltható Befektetési Jegy minimális mennyisége 1 darab. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazás lebonyolításával a Vezető Forgalmazót és a Forgalmazókat bízza meg. A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek értékesítését illetően az Alap jelen Kezelési Szabályzata az irányadó. A Befektetési Jegyek értékesítésének itt nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. Rendelkezései és a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók üzletszabályzatainak, kondíciós listáinak pontjai az irányadóak, melyeket a befektetők a Befektetési Jegyek vételéhez szükséges értékpapír-számlaszerződés megkötésekor a forgalmazási helyeken megtekinthetnek. Forgalmazási órák A Befektetési Jegyeket a Vezető Forgalmazó és a Forgalmazók kötelesek minden banki munkanapon (minden olyan munkanapon, amely sem a letétkezelő, sem a forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán) forgalmazni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást és a forgalmazás felfüggesztésének esetét. A forgalmazási órákat a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Vezető Forgalmazó a forgalmazási órák alatt személyesen, megbízott útján, telefonon, faxon vagy Interneten fogad el megbízásokat. A Befektetési Jegyek befektetők általi vételének módja A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektetők által történő megvételének módja: a Vezető Forgalmazóval vagy egy Forgalmazóval, illetve az ügyfél által megjelölt más befektetési szolgáltatóval megkötött, dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló értékpapír-számlaszerződés, a Befektetési Jegyek ügyfél által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz vagy egy Forgalmazóhoz (illetve az előbbiek valamely ügynökéhez) való eljuttatása, a vételárnak a Vezető Forgalmazónál vagy egy Forgalmazónál (illetve az előbbiek valamely ügynökénél) történő befizetése, illetve odautalása. A befektető részéről érkező vételi megbízást a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a beérkezés napját (T) követő harmadik banki munkanapon (T+3) (a továbbiakban Eladásteljesítési nap) teljesítik, az Eladásteljesítési napon a hivatalos közzétételi helyeken megjelenő, a megbízás beérkezésének napjával (T) dátumozott egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek megfelelő áron. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezéséneknapja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve a Forgalmazókhoz az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). 5

6 A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Vezető Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége kizárólag ezt követően a Befektetési Jegyek keletkeztetésére és a Vezető Forgalmazóhoz történő transzferálására terjed ki. A Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók az ügyfél részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER Zrt. által történt keletkeztetését és transzferálását követően az ügyfél értékpapír- vagy tőkeszámláján történő jóváírásával teljesítik. A Befektetési Jegyek visszaváltásának módja A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektetők által történő visszaváltásának feltétele: a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz vagy egy Forgalmazóhoz (illetve az előbbiek valamely ügynökéhez) való eljuttatása, a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Vezető Forgalmazónál vagy Forgalmazóknál (illetve az előbbiek valamely ügynökénél) vezetett értékpapír- vagy tőkeszámlán. A visszaváltási megbízást a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a beérkezés napját (T) követő harmadik banki munkanapon (T+3) (a továbbiakban Visszaváltás-teljesítési nap) teljesíti, a Visszaváltás-teljesítési napon a hivatalos közzétételi helyeken megjelenő, a megbízás beérkezésének napjával (T) dátumozott egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek megfelelő áron. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz az aznapi Forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő KELER Zrt.- nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége kizárólag ezt követően a Befektetési Jegyek törlésére, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Vezető Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. A Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó, forgalmazási jutalékkal csökkentett összegnek az ügyfél ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesítik. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése A Batv a és 103. (8) alapján a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben: 92. (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. (2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken. 93. (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a 92. (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált. (2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül. (3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGTállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák. 94. (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. (2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 93. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 93. (2) bekezdésében meghatározott esetben. 95. (1) A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. 6

7 (2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. (3) A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. A Batv alapján nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről (8) A befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap a tőkenövekmény terhére nem fizet hozamot. Befektetéseinek hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetési jeggyel rendelkezők kizárólag a jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. A befektetési jegyek eladási illetve visszaváltási árának meghatározása A befektető részéről érkező vételi megbízást a Vezető forgalmazó, illetve a Forgalmazók T+3. napon (a továbbiakban Eladásteljesítési nap) teljesítik, ahol T a megbízás felvételének napját jelöli. Az Eladásteljesítési napon a befektetési jegyek ára a T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték, amely a hivatalos közzétételi helyeken a T+2. napon jelenik meg. Amennyiben a megbízás Vezető forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve a Forgalmazókhoz az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A visszaváltási megbízást a Vezető forgalmazó, illetve a Forgalmazók a T+3. napon (a továbbiakban Visszaváltás-teljesítési nap) teljesítik, ahol T a megbízás felvételének napját jelöli. A Visszaváltás-teljesítési napon a befektetési jegyek ára a T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték, amely a hivatalos közzétételi helyeken T+2. napon jelenik meg. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz az aznapi Forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet a Letétkezelő a Felügyelet által üzemeltetett honlapon tesz közzé, és az Alapkezelő honlapján is megtalálható. Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértékét a Letétkezelő T napi dátummal ellátva a hivatalos közzétételi helyeken T+2. napon teszi közzé. A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket ami megegyezik a Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árával a T napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 tizedesjegy pontossággal számítja ki. A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli - ha a befektetési alap legalább 5 éve működik - 5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Forgalmazási jutalékok A Befektetési Jegyek eladásának maximális jutaléka az eladáskori árfolyamérték maximum 10 százaléka. (Az Alapkezelő a Vezető Forgalmazóval és a Forgalmazókkal kötött szerződésben ennél alacsonyabb díjról is megállapodhat.) A Befektetési Jegyek visszaváltási jutaléka a visszaváltáskori árfolyamérték maximum 10 százaléka. (Az Alapkezelő a Vezető Forgalmazóval és a Forgalmazókkal kötött szerződésben ennél alacsonyabb díjról is megállapodhat.) Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a legutoljára adott vételi megbízás időpontjától számított 5 banki munkanapon belül (T+5) ad visszaváltási megbízást, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a visszaváltási jutalékon felül jogosultak további, maximum 5%-os büntetőjutalékot is felszámolni, mely az Alapot illeti meg. Az 5 banki munkanapon belüli büntetőjutalék alapja a visszaváltott Befektetési Jegy(ek) visszaváltáskori árfolyamértéke. 7

8 A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI Az Alap befektetési céljai Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: legnagyobb részt (legalább 80 százalékban) kollektív befektetési értékpapírok, emellett kisebb súllyal bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre vonatkozó származtatott ügyletek. Az Alap részletes befektetési politikája Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alap célja az állampapírok által biztosított hozamnál nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alapban közel egyenlő arányban tartson a Concorde Columbus Származtatott Befektetési Alap, a Concorde-VM Származtatott Befektetési Alap, a Citadella Származtatott Befektetési Alap és a Platina Pí Származtatott Befektetési Alap befektetési jegyeiből. Ezen vásárolt alapok potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban térnek el, hogy nem csak emelkedő, de akár short pozíciók felvételével eső piacon is van lehetőségük hozamot elérni. Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az RMAX index teljesítménye. Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alapkezelő az Alap eszközeit a nettó eszközérték 20%-át meghaladó mértékben a Concorde Columbus Származtatott Befektetési Alap, a Concorde-VM Származtatott Befektetési Alap, a Citadella Származtatott Befektetési Alap, a Platina Pí Származtatott Befektetési Alap és a Platina Delta Származtatott Befektetési Alap Befektetési Jegyeibe fektetheti. Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök (azonnali fizetőképességhez): 0% 20% Diszkontkincstárjegyek és magyar államkötvények: 0% 20% Hazai kibocsátású vállalati kötvények: 0% 20% Hazai kibocsátású egyéb kötvények: 0% 20% Hazai kibocsátású jelzáloglevelek: 0% 20% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok 80% 100% Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 5% A BÉT-re bevezetett részvények: 0% 20% Nem árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek: 0% 20% Árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek: 0% 20% Külföldi kibocsátású állampapírok: 0% 20% Külföldi kibocsátású vállalati kötvények: 0% 20% Külföldi kibocsátású egyéb kötvények: 0% 20% Külföldi kibocsátású jelzáloglevelek: 0% 20% A BÉT-re nem bevezetett részvények: 0% 10% Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. 8

9 Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Deutsche Bank Zrt., Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot. Az Alap által vásárolható kollektív befektetési formák közül a legmagasabb alapkezelési díja a Concorde Columbus Származtatott Befektetési Alapnak, a Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alanak és a Citadella Származtatott Befektetési Alapnak van, amely évente maximum 2,25% (alapkezelési és forgalmazási díj). A SAJÁT TŐKE 20%-A FELETT TARTANI KÍVÁNT KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE Concorde Columbus Származtatott Befektetési Alap Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de akár short pozíciók felvételével eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap összetételén belül a nemzetközi részvények aránya meghaladja az 50 százalékot. Az Alap célja az állampapírok által biztosított hozamnál nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az Alap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális elemzésekre támaszkodva, de technikai alapú időzítést is figyelembe véve. Az Alapkezelő az egyes értékpapírok kiválasztásánál értékalapú szemléletet követ, alacsonyan árazott eszközöket vásárolva a portfólióba. Ennek érdekében az Alap jelentős mértékben fektet be alacsonyabb kapitalizációjú részvényekbe, ahol a kisebb elemzői lefedettség gyakrabban vezethet alulértékeltséghez. Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az RMAX index teljesítménye. Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de akár short pozíciók felvételével eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap összetételén belül a nemzetközi részvények aránya meghaladja az 50 százalékot. Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök azonnali fizetőképességhez: 0% 100% Bankbetét: 0% 100% Belföldi befektetési eszközök: -200% 200% Külföldi pénzügyi eszközök: -200% 200% A nettó pozíciók abszolút értékeinek összege: 0% 200% Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek (árfolyamértéken): -200% 200% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 10% Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Deutsche Bank Zrt., Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot. 9

10 Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, egyéb befektetési eszközök valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseiben nagymértékben támaszkodik a VM és VM Zrt. (2000, Szentendre, Mandula u. 8., a VM és VM Kft., a Vakmajom Kft. Jogutódja) (cégbírósági bejegyzése, és a tanácsadói engedélyének megszerzése után VM és VM Zrt.) technikai elemzéseire és tanácsaira. A befektetési tanácsadásért az Alap a VM és VM Zrt-nek az Alapra terhelt sikerdíj, alapkezelési díj és forgalmazási díj arányában (annak legfeljebb 50 százalékát kitevő összegben) tanácsadási díjat fizet. A befektetési döntéseket az Alapkezelő technikai alapon hozza, az instrumentumok kiválasztásában kisebb súllyal fundamentális szempontok is szerepet kaphatnak. Az Alapkezelő az alacsony kockázatú instrumentumokra (bankbetét, rövid lejáratú állampapír) mint alapvető és kiinduló befektetésre tekint. Az Alap célja az állampapírok által biztosított hozamnál nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az Alap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően technikai alapú időzítéssel, az eszközöket szelektíven kiválasztva. Ha viszont az Alapkezelő nem lát megfelelő lehetőséget magasabb kockázatú instrumentumokban, akkor alacsony kockázatú eszközökbe fekteti az Alap tőkéjét, egészen addig, amíg jó vételi vagy eladási lehetőségek nem adódnak. Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az RMAX index teljesítménye. Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, egyéb befektetési eszközök valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök azonnali fizetőképességhez: 0% 100% Bankbetét: 0% 100% Belföldi befektetési eszközök: -200% 200% Külföldi pénzügyi eszközök: -200% 200% A nettó pozíciók abszolút értékeinek összege: 0% 200% Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek (árfolyamértéken): -200% 200% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 10% Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Deutsche Bank Zrt., Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot. Citadella Származtatott Befektetési Alap Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. Az Alap célja hosszú távon az állampapírok által biztosított hozamnál jelentősen nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett, döntően a határidős piacokon történő spekulatív középtávú pozíciók segítségével. A többlethozam elérésének érdekében az Alap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően globális makro-fundamentális elképzelésekre támaszkodva, erőteljesen használva a technikai elemzés fegyvertárát is. Az Alap szigorú kockázatkezelést kíván folytatni: a veszteséges pozícióktól való mihamarabbi megszabadulás, és a nyereséges pozíciók megőrzése / növelése ebben a tekintetben a legfontosabb alapelv. Tekintve, hogy az Alap tőkeáttételt is felvehet, és rövid (eladási) pozíciókat is nyithat, ezért az Alap kockázata magasabb lehet, mint egy átlagos részvényalapé. 10

11 Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az RMAX index teljesítménye. Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, kollektív befektetési értékpapírok, bankbetétek, devizák, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök azonnali fizetőképességhez: 0% 100% Bankbetét: 0% 100% Belföldi befektetési eszközök: -200% 200% Külföldi pénzügyi eszközök: -200% 200% A nettó pozíciók abszolút értékeinek összege: 0% 200% Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek (árfolyamértéken): -200% 200% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 100% Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Deutsche Bank Zrt., Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot. Platina Pí Származtatott Befektetési Alap Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, kollektív befektetési értékpapírok, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az Alap célja az állampapírok által biztosított hozamnál nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az Alap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális alapon történő elemzésekre támaszkodva, de a technikai időzítést is figyelembe véve, az eszközöket szelektíven kiválasztva. Ha viszont az Alapkezelő nem lát megfelelő lehetőséget magasabb kockázatú instrumentumokban, akkor alacsony kockázatú eszközökbe fekteti az Alap tőkéjét, egészen addig, amíg jó vételi vagy eladási lehetőségek nem adódnak. Az Alapkezelő az egyes értékpapírok kiválasztásánál értékalapú szemléletet követ, alacsonyan árazott eszközöket vásárolva a portfólióba. Ennek érdekében az Alap jelentős mértékben fektet be alacsonyabb kapitalizációjú részvényekbe, ahol a kisebb elemzői lefedettség gyakrabban vezethet alulértékeltséghez. Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az RMAX index teljesítménye. Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, kollektív befektetési értékpapírok, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök azonnali fizetőképességhez: 0% 100% Bankbetét: 0% 100% Belföldi befektetési eszközök: -200% 200% Külföldi pénzügyi eszközök: -200% 200% 11

12 A nettó pozíciók abszolút értékeinek összege: 0% 200% Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek (árfolyamértéken): -200% 200% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 80% Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Deutsche Bank Zrt., Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot. Platina Delta Származtatott Befektetési Alap Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, kollektív befektetési értékpapírok, egyéb befektetési eszközök, valamint ezekre és árupiaci termékekre vonatkozó származtatott ügyletek. A hagyományos befektetési alapoktól a széles eszköztáron túl abban tér el, hogy nem csak emelkedő, de eső piacon is van lehetősége hozamot elérni. Az Alap célja az állampapírok által biztosított hozamnál nagyobb hozam elérése addicionális kockázat vállalása mellett. A többlethozam elérésének érdekében az Alap magasabb kockázatú instrumentumokat is vásárol és ad el, alapvetően fundamentális alapon történő elemzésekre támaszkodva, de a technikai időzítést is figyelembe véve, az eszközöket szelektíven kiválasztva. Ha viszont az Alapkezelő nem lát megfelelő lehetőséget magasabb kockázatú instrumentumokban, akkor alacsony kockázatú eszközökbe fekteti az Alap tőkéjét, egészen addig, amíg jó vételi vagy eladási lehetőségek nem adódnak. Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az RMAX index teljesítménye. Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök azonnali fizetőképességhez: 0% 100% Bankbetét: 0% 100% Belföldi befektetési eszközök: -100% 200% Külföldi pénzügyi eszközök: -100% 200% A nettó pozíciók abszolút értékeinek összege: 0% 200% Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek (árfolyamértéken): -200% 200% Nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 80% Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. Az Alap befektetési politikája alapján több intézménnyel (Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Deutsche Bank Zrt., Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe, Raiffeisen Bank Zrt.) szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe történő befektetésekből, az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát, ami megnöveli az Alapban a partnerkockázatot. 12

13 Az Alapok működésével kapcsolatos költségek Alapkezelési díj: az Alapkezelő szolgáltatásainak díja. Az Alapkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. Forgalmazási díj: a Vezető Forgalmazók és a Forgalmazók szolgáltatásainak díja, mértéke az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók között kötött egyedi forgalmazási szerződésekben kerül meghatározására. A Forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal együtt az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Forgalmazási díj és az Alapkezelési díj együttes mértéke naponta az Kezelési Szabályzat alapján számított átlagos nettó eszközérték legfeljebb az alábbi táblázatban található aránya. Letétkezelési díj: a Letétkezelő szolgáltatásainak díja. A letétkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Letétkezelési díj napi mértéke az Kezelési Szabályzat alapján számított átlagos nettó eszközérték legfeljebb az alábbi táblázatban található aránya. A könyvelő díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). A tájékoztató legutolsó módosításának időpontjában Alaponként évente maximum Ft + áfa. A könyvvizsgáló díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). A tájékoztató legutolsó módosításának időpontjában Alaponként évente maximum Ft + áfa. Alap létrehozásával és működésével kapcsolatos Felügyeleti díjak, amelyek értéke a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően alakul (az Kezelési Szabályzat legutolsó módosításának időpontjában érvényes mértéket az alábbi táblázat mutatja). Értékpapír-forgalmazási és tranzakciós díjak és banki költségek. KELER Rt. díjai. Tájékoztatás költségei (éves és féléves jelentések, havi portfóliójelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.). Egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb államigazgatási eljárások költségei, az Alapok átalakításával kapcsolatos költségek stb.). Concorde Columbus Származtatott Befektetési Alap Citadella Származtatott Befektetési Alap Concorde- VM Abszolút Származtatott Befektetési Alap Platina Delta Származtatott Befektetési Alap A sorozat "B" sorozat Platina Pí Származtatott Befektetési Alap A sorozat "B" sorozat Alapkezelési és forgalmazási díj együttes aránya* maximum 2,25% maximum 2,25% maximum 2,25% maximum 2% maximum 2% Sikerdíj - Benchmark feletti többlethoza m 20%-a Benchmark feletti többlethoza m 20%-a maximum a benchmark feletti többlethoza m 20%-a Benchma rk feletti többletho zam 20%-a maximum a benchmark feletti többlethoza m 20%-a Benchma rk feletti többletho zam 20%-a Letétkezelői díj évente maximum 0,2% maximum 0,2% maximum 0,2% maximum 0,4% maximum 0,4% PSZÁF díj Az Alapok a Felügyelet részére változó díjat fizetnek, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke. *Szökőévben 365 helyett 366 nappal számítva. 13

14 Sikerdíj számítás módja a Concorde-VM Abszolút Származtatott Befektetési Alapra, a Citadella Származtatott Befektetési Alapra, a Platina Pí Származtatott Befektetési Alapra és a Platina Delta Származtatott Befektetési Alapra vonatkozóan A fent sorolt Alapok esetében az Alapkezelőt sikerdíj illeti meg, amennyiben az adott évben a benchmarkénál magasabb hozamot ér el. A sikerdíj mértéke a benchmark feletti többlethozam 20 százaléka. Év közben a benchmark feletti teljesítmény esetén az Alapkezelő folyamatosan elhatárolja az adott Alapból a fizetendő sikerdíjat, míg benchmarktól elmaradó teljesítmény esetén az esetlegesen már elhatárolt sikerdíj állományból felold az adott Alap javára. Az elhatárolt sikerdíjak elszámolására naptári évente kerül sor. A sikerdíj számításának módszere a következő: Jelölések: p 0 a sikerdíj levonása, illetve elhatárolása után számított egy jegyre jutó nettó eszközérték az előző naptári év utolsó forgalmazási napján, illetve az Alap indulásakor - ha ez utóbbi későbbi b 0 N a benchmark értéke az előző naptári év végén, illetve az Alap indulásakor ha ez utóbbi későbbi az adott naptári év forgalmazási napjainak száma (az Alap indulásának évében az Alap indulását követő forgalmazási napok száma az adott naptári évben) p t a sikerdíj levonása, illetve elhatárolása előtt számított egy jegyre jutó nettó eszközérték a t. forgalmazási napon v t napon b t a sikerdíj levonása, illetve elhatárolása előtt számított összesített nettó eszközérték a t. forgalmazási a benchmark értéke a t. forgalmazási napon r t a t. forgalmazási napon elhatárolt teljes sikerdíj tartalék állomány (ha rt > rt 1, akkor az adott napon tartalékot kell képezni, ha rt < rt 1, akkor tartalékot kell feloldani abban az esetben, ha r t > 0) Az Alapkezelőt illető sikerdíj értéke év végén: pn b N 1 0, 2 p0 b0 N = és nulla, ha A t. forgalmazási napon az elhatárolt sikerdíj állománya: p b N vi, ha N N > ; i 1 p0 b0 p p N b b N. 0 0 r t t pt b t 1 pt bt 0,2 vi, ha > ; p0 b0 t i= 1 p0 b0 = pt bt 0, ha <. p0 b0 Különleges bevételek a Platina Pí Származtatott Befektetési Alap és a Concorde Columbus Származtatott Befektetési Alap esetében: Az Alapok 2008 őszén árfolyamveszteséget realizáltak néhány olyan ügyleten, ahol egy nemzetközi vállalattal szemben jelenleg vizsgálat van folyamatban az értékpapírok árfolyam-alakulásában betöltött szerepével kapcsolatban. Ha ezek a vizsgálatok megállapítják ennek a vállalatnak a jogi felelősségét, nem zárható ki, hogy az Alapkezelő pert indít a vállalattal szemben jogsértő magatartása által okozott veszteségek kompenzálása érdekében. Az ezzel kapcsolatos jogi eljárások következtében bármilyen jogcímen az Alapokba befolyó bevételek a Különleges bevételek -nek (továbbiakban KB) számítanak. 14

15 A KB realizálásának nagyon alacsony a valószínűsége. Ha mégis megtörténik, ennek befolyása akár több évig is elhúzódhat. Ebben az időszakban az Alapok befektetőinek összetétele nagymértékben megváltozhat. Annak érdekében, hogy a KB esetleges befolyása azoknak a befektetőknek a hozamát növelje, akik befektetési jegyeinek nettó eszközértékét a 2008 őszén végrehajtott pozíciózárások csökkentették, az Alapkezelő az Alapok alapkezelési díját megnöveli az esetleges befolyó KB-kel azon a napon, mikor a letétkezelő a KB-ket a nettó eszközérték számításában első alkalommal szerepelteti. Továbbá az Alapkezelő vállalja, hogy a KB Alapkezelőhöz történő befolyását követő 90 napon belül jóváírja az Alapok tulajdonosai számlájára a KB és az ezzel kapcsolatos jogi és egyéb költségek pozitív különbözetét az érintett pozíciók lezárásának napján fennálló - a befektetési jegyek megoszlásának megfelelő - arányban. A Kormány a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény 152. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben rendelkezik a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól. Ezeket ismertetjük lentebb. A származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok Származtatott ügyletnek tekintjük az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékekre, kamatlábra, devizára kötött határidős, opciós és swap-ügyleteket. Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve 6 tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. Az alább felsorolt korlátozások nem vonatkoznak a hitelintézettel állampapírra kötött repó ügyletekre. A 22. szerint: (1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével. c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható. d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. (2) A befektetési alap származtatott ügyletek figyelembevételével számított teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. (3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. (4) A befektetési alap a kezelési szabályzatban köteles rendelkezni: a) az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályairól, ezen belül az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezeléséről; b) a származtatott ügyletek értékelési szabályairól, beleértve az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrását; c) amennyiben a származtatott ügylet nem tartozik a 2. (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá, a származtatott alap kezelési szabályzatában külön fel kell hívni erre a befektetők figyelmét és meg kell határozni a származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Nettósítási szabályok Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. 15

16 A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. Az értékpapír-pozíciók nettósítása során az alábbiak szerint kell eljárni: Azonnali ügyletek A megkötött, de még nem teljesített eladási és vételi tranzakciók - kezelési szabályzat szerinti - piaci áron számított értékével az értékpapír pozíciót nettósítani kell. Határidős ügyletek Ennek során a határidős eladási tranzakció értékpapír mennyiségével (névérték, darabszám) csökkenteni, a határidős vételi pozíció mennyiségével növelni kell az azonnali pozíció mennyiségét és az így kialakult nettó pozíciót aktuális piaci áron értékelni. A piaci ár meghatározásánál itt és minden további esetben is az alap kezelési szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. Opciós ügyletek Az eladási, illetve vételi opció kötési volumenének piaci áron számított nagyságának és az opció delta tényezőjének szorzatát lehet a nettósításnál figyelembe venni. Index termékek Az index termékek szétbontásra kerülnek a kontraktusszorzó és az index összetétele alapján egyedi részvényekre, amiket nettósítunk a portfólióban esetlegesen szereplő azonos részvényekkel, vagy az azonos részvényekre szóló származtatott termékekkel. Összetett termékek Az összetett származékos termékeket (pl. index opció) elemekre bontva, az egyes termékeknél leírtak szerint kell a nettósításnál figyelembe venni. Deviza A befektetési alap deviza eszközosztályának nettó pozícióját devizanemenként kell megállapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összegének abszolút értéke azzal a kitétellel, hogy az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából tartott származtatott ügyleteket figyelmen kívül hagyjuk: a) a nem származtatott ügyletekből eredő deviza pozíció, (pénzeszközök, devizakövetelések, devizakötelezettségek) b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), A származtatott termékek a portfólió értékelésénél használt azonnali árfolyamon kerülnek beszámításra a nettósításnál (és nem a kötési árfolyamon). Az olyan származtatott termékeknél, ahol a devizapár mindkét lába az alap devizájától eltérő, ott mindkét devizapár beszámítandó a nettó kockázati kitettségbe. (Tehát ahol az egyik láb az Alap saját devizája, ott csak a külföldi devizára kell kockázati kitettséget számolni.) Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése A 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. alapján az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A Kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. 16

17 Az Alap a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani. Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet, vagy kölcsön adhat értékpapírt, feltéve, hogy annak lehetőségét és feltételeit a kezelési szabályzat tartalmazza. A limitelőírásoknak való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírt. Az Alap tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Befektetési eszközök kölcsönzése Az Alapkezelő a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben - előírt feltételek mellett az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír-kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. Az értékpapír-kölcsön esetében az Alapkezelő a Letétkezelő jóváhagyásával megfelelő óvadékot köt ki. Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének száz százaléka, kivéve ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy jelzáloglevél. Ez utóbbi esetekben az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének százöt százaléka. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének az előzőekben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból az Alap javára közvetlen kielégítést kereshet. Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén az Alap részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni. Az Alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az Alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Az értékpapírkölcsönre a Batv.-ban, vagy a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Alapkezelő a fenti biztonsági körülmények figyelembe vételével, valamint a törvényi előírások betartásával együtt az eszközök kölcsönzését a fejlődő magyar tőkepiac egyik újabb állomásának tartja, ami hozzájárulhat a befektetési jegy tulajdonosok hozamának javításához. Amennyiben ebből az alapok befektetőinek előnye származik, a kölcsönzés intézményét az Alapkezelő a befektetési alapkezelés során használni szándékozik. Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások A 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a legfontosabb befektetési korlátozások az alábbiak: Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe. Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva A 18. alapján: (1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. 17

18 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. (5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3) (4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. A 19. alapján: A 18. -ban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. A 20. alapján : Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. Kollektív befektetési formákba történő befektetések speciális szabályai, alapok alapja A 21. alapján: (1) A befektetési alap eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti egy adott befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába. (2) Ha a befektetési alap más olyan befektetési jegybe, vagy kollektív befektetési értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. (3) Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő befektetési alapokat és egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. A befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá a saját kezelési díja mellett a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét. (4) A befektetési alap befektetési politikája rendelkezhet akként, hogy (1) bekezdésben meghatározott korlátot meghaladó mértékben fektethet be egy másik befektetési alapba, vagy kollektív befektetési formába. Ebben az esetben a) a befektetési alap tájékoztatójában ismertetni kell a kezelési díjakon túlmenően az e körbe tartozó, befektetési célként szereplő befektetési alapok, egyéb kollektív befektetési formák befektetési politikáját, b) a befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá a befektetési alapnak felszámított kezelési díj mértéke mellett a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak mértékét. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és jelen Kezelési Szabályzat keretein belül saját megítélése szerint hajtja végre. 18

19 Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról 25. alapján: (1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást. (2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetés alap: a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát, b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg. (3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni. (4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat: a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja. Az Alapot terhelő díjak és költségek, számításuk módja Az Alapkezelő bármely költségelemet egyoldalúan módosíthatja, mely módosításhoz a Batv. 52. (3) bekezdés a) pontjának kivételével a Felügyelet engedélye szükséges. Az Alap működésével kapcsolatos költségek Alapkezelési díj: az Alapkezelő szolgáltatásainak díja. Az Alapkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. Forgalmazási díj: a Vezető Forgalmazó és a Forgalmazók szolgáltatásainak díja, mértéke az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók között kötött egyedi forgalmazási szerződésekben kerül meghatározására. A Forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal együtt az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Forgalmazási díj és az Alapkezelési díj együttes mértéke naponta az Kezelési Szabályzat alapján számított átlagos nettó eszközérték legfeljebb az alábbi táblázatban található aránya. Sikerdíj: az Alapkezelőt esetlegesen megillető díj, amennyiben az adott évben az Alap a benchmarkénál magasabb hozamot ér el. Pontos számítási módja lentebb részletezésre kerül. Letétkezelési díj: a Letétkezelő szolgáltatásainak díja. A letétkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Letétkezelési díj napi mértéke az Kezelési Szabályzat alapján számított átlagos nettó eszközérték legfeljebb az alábbi táblázatban található aránya. A könyvelő díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). A tájékoztató jóváhagyásának időpontjában évente maximum Ft + áfa. A könyvvizsgáló díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). A tájékoztató jóváhagyásának időpontjában évente maximum Ft + áfa. Alap létrehozásával és működésével kapcsolatos Felügyeleti díjak, amelyek értéke a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően alakul (az Kezelési Szabályzat legutolsó módosításának időpontjában érvényes mértéket az alábbi táblázat mutatja). Értékpapír-forgalmazási és tranzakciós díjak és banki költségek. KELER Zrt. díjai. Tájékoztatás költségei (éves és féléves jelentések, havi portfóliójelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.). Egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb államigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával kapcsolatos költségek stb.). 19

20 Alapot terhelő egyes díjak mértéke Alapkezelési díj * 0% Forgalmazási díj Maximum 1% Sikerdíj - Letétkezelői díj évente Maximum 0,2% PSZÁF díj Az Alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke. *Szökőévben 365 helyett 366 nappal számítva. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket amennyiben azok előre jól kalkulálhatók a befektetők érdekében naponta elhatárolja. Az Alapot terhelő költségek a féléves, valamint az éves jelentésekben tételesen felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha annak átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhetők az Alapra. Az eladási, illetve visszaváltási jutalék, egyéb a befektetőket közvetlenül terhelő költségek A Befektetési Jegyek eladási jutaléka az eladási árfolyamérték maximum 10 százaléka. (Az Alapkezelő a Vezető Forgalmazóval és a Forgalmazókkal kötött szerződésben ennél alacsonyabb díjban is megállapodhat.) A Befektetési Jegyek visszaváltási jutaléka a visszaváltási árfolyamérték maximum 10 százaléka. (Az Alapkezelő a Vezető Forgalmazóval és a Forgalmazókkal kötött szerződésben ennél alacsonyabb díjban is megállapodhat.) Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a legutoljára adott vételi megbízás időpontjától számított 5 banki munkanapon belül (T+5) ad visszaváltási megbízást, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a visszaváltási jutalékon felül jogosultak további 5 százalék büntetőjutalékot is felszámolni, mely az Alapot illeti meg. Az 5 banki munkanapon belüli büntetőjutalék alapja a visszaváltott Befektetési Jegy(ek) visszaváltáskori árfolyamértéke. Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a befektetőket más költség nem terheli. Az összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközérték számításának módja, gyakorisága A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket ami megegyezik a Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árával a T napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. A Letétkezelő az Alapok egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 tizedesjegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 tizedesjegy pontosságú. Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét a Letétkezelő T+1 napon állapítja meg oly módon, hogy az Alap által T napon birtokolt eszközök piaci értékét azok T napi árfolyamadatainak segítségével meghatározza, és ebből levonja az Alapot T napig terhelő kötelezettségeket. Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet a Letétkezelő a Felügyelet által üzemeltetett honlapon tesz közzé és az Alapkezelő honlapján is megtalálható. Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértékét a Letétkezelő T napi dátummal ellátva a hivatalos közzétételi helyeken T+2. napon teszi közzé. Befektetési Alap Megbízás felvételének napja Pénzügyi teljesítés napja Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja Hivatalos közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja Concorde Hold Befektetési Alap T T+3 T T+2 20