TÁJÉKOZTATÓJA CONCORDE 2000 NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) április 12.

Átírás

1 ÁLTAL KEZELT CONCORDE 2000 NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) április 12.

2 A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A befektetési alap neve Concorde 2000 Nyíltvégű Befektetési Alap (ISIN: HU ) Az Alap típusa Az Alap határozatlan futamidejű (befektetési alap futamideje), nyilvános (befektetési alap működési formája), nyíltvégű (befektetési alap fajtája) értékpapír befektetési alap (elsődleges eszközkategória típusa). Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma augusztus 27. Közzétételi helyek Az Alap közzétételi helye a Felügyelet által üzemeltetett honlap, és az Alapkezelő honlapja, itt található meg az Alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések is. Adózás Az Alapok adózása a mindenkori hatályos magyar adójogi szabályok alapján történik. Az alábbiakban a Tájékoztató megjelenésének időpontjában hatályos magyar adójogi szabályokat foglaljuk össze. Ez nem tartalmazza az Alapokra vonatkozó, valamint a Befektetési Jegyekkel kapcsolatos adózási szabályok teljes körű ismertetését. Teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó hivatkozásokkal együtt minősül. Ezért tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy döntésük meghozatala előtt a befektetés adóvonzatát tárgyalják meg adótanácsadójukkal. Az Alapok adózása Az Alapok árfolyamnyereségből, kamatból és osztalékból származó jövedelme a hatályos törvények értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá. A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása Belföldi természetes személyek adózása A befektetők a Befektetési Jegyek visszaváltásának időpontjában érvényes szabályok szerint adóznak. A hatályos személyi jövedelemadó szabályok (1995. évi CXVII. törvény, valamint annak módosításai) szerint a törvényi feltételek teljesülése esetén a Befektetési Jegyek hozama és árfolyamnyeresége után kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a tájékoztató legutolsó módosításának pillanatában 16 százalék. A tartós befektetési szerződés keretében birtokolt Befektetési Jegyek hozama és árfolyamnyeresége után fizetendő kamatadó mértéke három év után 10 százalékra, további két év után 0 százalékra mérséklődik az évi személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény legutolsó módosításának értelmében. Belföldi jogi személyek adózása Belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok a Befektetési Jegyek hozamából származó bevétele adóköteles jövedelemnek minősül. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény értelmében a Befektetési Jegy tulajdonos társaságoknak az árfolyamnyereséget bevételként kell elkönyvelniük, ami után a hatályos számviteli törvénynek megfelelően társasági adót kötelesek fizetni. Nincs garancia arra, hogy a jövőben a Befektetési Jegyek ezen adózása fennmarad. A részletes adózási feltételekről a befektetőknek saját maguknak is informálódniuk kell. Elszámolási és hozamfizetési napok Az Alap a tőkenövekmény terhére nem fizet hozamot. Befektetéseinek hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetési jeggyel rendelkezők kizárólag a jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. A Könyvvizsgáló Neve: GENERALTAX Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. Székhelye: 6456 Madaras, Báthory u. 35. Kamarai nyilvántartási száma: 1038 A könyvvizsgálói feladatokat Mundweilné Csőke Éva (1148 Budapest, Lengyel u. 41/b; engedély szám: KE- 1089/97/V) látja el. 2

3 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok A Befektetési Jegyek minden tulajdonosa: jogosult arra, hogy az Alapkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Forgalmazó pénztári óráiban - visszaváltsa a Befektetési Jegyeket vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken, jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen, kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani jelen Tájékoztatót, az Alap féléves és éves jelentését, valamint az Alap legutolsó havi portfóliójelentését (a tájékoztató, jelentések, valamint a portfóliójelentés a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő irodáiban), a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát a Befektetőnek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető külön nyilatkozatot tesz o o o a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. jogosult rendkívüli tájékoztatásra, jogosult a Batv.-ban meghatározott egyéb jogok gyakorlására. Tulajdonjog igazolása, nyilvántartása A befektető befektetési jegyeit a Vezető forgalmazó, vagy valamelyik Forgalmazó tartja nyilván a befektető ott vezetett értékpapírszámláján. A Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók által folyamatosan forgalmazott dematerializált Befektetési Jegyeket az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére és megbízása alapján a KELER Zrt. naponta keletkezteti, illetve törli az Alapkezelő KELER Zrt.-nél vezetett számláján. A Befektetési Jegyek eladása esetén az Alapkezelő (vagy megbízottja) a keletkeztetést követően az értékpapír-számlavezető számlájára transzferálja a dematerializált értékpapírokat, aki ezt követően az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A Befektetési Jegyek visszaváltása esetén az értékpapírszámlavezető az Alapkezelő KELER Zrt.-nél vezetett számlájára transzferálja a visszaváltott értékpapírt és a számla megterheléséről a számlatulajdonos értesíti. A KELER Zrt. ezt követően az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére törli az értékpapírt. A befektetők értékpapírszámláit az erre engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató(k), illetve bank(ok) vezeti(k), melyről a közöttük és az ügyfelek között fennálló értékpapír-számlaszerződés feltételeinek megfelelően a befektetők kivonatot kapnak. Az értékpapírszámláról kiállított számlakivonat igazolja az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. A Befektetési Jegyek előállítása Az Alap Befektetési Jegyei eredetileg fizikailag lettek előállítva, melyek október 15. napjáig dematerializálásra kerültek névre szóló, 1 Ft, azaz egy forint névértékű értékpapírként. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházása kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának az ellenkező bizonyításáig azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó (vagy megbízottja) haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó (vagy meghatalmazottja) utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a Tpt. 7. (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. Az értékpapír-számlavezető a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. Az Alap megszűnése A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, 3

4 ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált; ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta (ez esetben a megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le), ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át (ez esetben a megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le), ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor; vagy amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap az általános szabályok szerint működik az alábbi eltérésekkel: A megszűnési eljárás lefolytatása alatt o a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; o a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni; o a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal meghosszabbítható. A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Batv, 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik. Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, az esetleges részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig. Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül a Befektetési Alap működési formájának, fajtájának, elsődleges eszközkategória típusának vagy futamidejének megváltoztatása. ÁÉKBV nem alakulhat át nem ÁÉKBV-vé. Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele, hogy a befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó befektetők mindegyike nyilatkozzon az átalakulás elfogadásáról és a befektetési alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési alap befektetőire vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek. 4

5 Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az Alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig bármelyik befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb jutalék felszámítása nélkül, amelyet az alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol. A befektetési alap a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban alakul át. A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. Az Alap beolvadása illetve más alapok beolvasztása A Batv. szerint nyilvántartásba vett befektetési alap kizárólag másik, a Batv. szerint nyilvántartásba vett befektetési alappal egyesülhet. Nyilvános alapok esetében azonos működési formájú, továbbá harmonizációjukat és elsődleges eszközkategóriájukat tekintve azonos típusú alapok egyesülhetnek. Nyilvános alapok esetében, a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosai vonatkozásában az átalakulás szabályait is megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az egyesülés e befektetőkre nézve az átalakulással egyenértékű változással jár. Az Alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén egyesülési tervezet felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alappal olvadhat egybe. A beolvadás során az Alapkezelő megjelöli a jogutód alapot. Az Alapnak nem lehet jogutóda zárt végű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó Alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A beolvadásról szóló egyesülési tervezetben be kell mutatni a beolvadás hátterét és indokait, ideértve a befektetési politika tekintetében várható lényeges különbségeket, az egyesülés várható költségeit, a várható eredményt, az időszaki jelentéseket és a teljesítmény lehetséges csökkenését, különösen o o o o o o o a beolvadó alap befektetőinek jogaiban a tervezett egyesülés miatt bekövetkező esetleges változások részleteit, ha a beolvadó alap és az átvevő alap kiemelt befektetői információi eltérő profilú a Bizottság 583/2010/EU rendeletének 8. cikke értelmében vett szintetikus kockázat és nyereségmutatókat tüntetnek fel, vagy a kísérő leírásban eltérő lényeges kockázatokat azonosítanak, akkor az eltérések összehasonlítását, a kiemelt befektetői információkban közzétett összegek alapján a két alappal kapcsolatos összes díj és költség összehasonlítását, ha a beolvadó alap teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt miként alkalmazzák az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig, ha az átvevő alap teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt a későbbiekben miként fogják alkalmazni azon befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmód érdekében, akik korábban a beolvadó alap kollektív befektetési értékpapírjait birtokolták, tájékoztatást arról, hogy a beolvadó alap alapkezelője tervezi-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt, az átvevő alap befektetői tekintetében tájékoztatást arról, hogy az átvevő alap alapkezelője szerint az egyesülés várhatóan lényeges hatást gyakorol-e az átvevő alap portfóliójára, és hogy tervezik-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását, akár az egyesülés hatálybalépése előtt, akár utána, o a befektetők figyelmeztetését az alap egyesülésének következtében felmerülő, a befektetőkre vonatkozó adózási szabályok esetleges megváltozásáról; o a nettó eszközértékek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, a beolvadás határnapját, az átváltási névérték meghatározását, a beolvadás feltételeit és a Befektetési Jegy tulajdonosainak teendőit. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap Tpt. szerinti teljes kezelési szabályzatát, a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos jogait, így különösen o o az információkhoz való hozzáférés jogát, kérésre a könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés jogát, továbbá, hogy a jelentés miként szerezhető be, 5

6 o a jogot, hogy a Batv. 73. (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék kollektív befektetési értékpapírjaik térítésmentes visszavásárlását, visszaváltását vagy átváltását, továbbá e jog érvényesítésének végső határidejét; valamint az adott alap felhalmozott hozamainak kezelésére vonatkozó szabályokat; a lényeges eljárási szempontokat és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját, továbbá a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának esetleges felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és információkat; a Batv a szerinti, a beolvadó és az átvevő alapokra vonatkozó kiemelt befektetői információk másolatát; amennyiben a tervezett egyesülés feltételei az egyesülés kapcsán készpénzkifizetésről is rendelkeznek, a javasolt kifizetés szabályait is, ideértve azt is, hogy a beolvadó alap befektetői mikor és hogyan jutnak hozzá a készpénzkifizetéshez; azt az időszakot, amely alatt a befektetők még jegyezhetik a beolvadó alap kollektív befektetési értékpapírjait, és azok visszaváltását is kérhetik; azt az időpontot, amelytől a Batv. 73. (1) bekezdésében biztosított jogokkal a vonatkozó határidőig nem élő befektetők már az átvevő alap befektetőiként gyakorolhatják jogaikat A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a pótdíjfizetés nélküli visszavásárlási, visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó Befektetési Alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. Az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő alap kollektív befektetési értékpapírjainak egy értékpapírra jutó nettó eszközértékét, a beolvadó lap esetén figyelembe véve az esetleges készpénzkifizetéseket. Az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő alap kollektív befektetési értékpapírjainak egy értékpapírra jutó nettó eszközértékét, a beolvadó alap esetén figyelembe véve az esetleges készpénzkifizetéseket.. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban jóváírja a beolvadó Befektetési Alap Befektetési Jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról egyesülési jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján valamint mind a jogutód, mind a jogelőd Befektetési Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét, az összesített nettó eszközértékeket, a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. Új alapkezelő megbízása Az Alapkezelő az általa kezelt Befektetési Alapok kezelését elháríthatatlan külső ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az Alapkezelő végelszámolása esetén a Tpt.-ben foglalt követelményeknek megfelelően más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével átadhatja. Erről a befektetőket a Befektetési Alapok kezelését átadó Alapkezelő az Alapkezelési Szabályzatában megjelölt hivatalos közzétételi helyeken rendkívüli tájékoztató keretében köteles értesíteni. A szétválás szabályai Szétválásnak minősül az olyan művelet: amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét kettő vagy több újonnan létrehozott vagy már működő kollektív befektetési formára vagy részalapra ruházza át (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, vagy amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja, anélkül, hogy megszűnne, eszközeinek egy részét átruházza egy vagy több újonnan létrehozott, vagy már működő kollektív befektetési formára, vagy részalapra (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak. A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók. A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az alapítás szabályai irányadók Forgalmazás Az Alap befektetési jegyeit tőzsdén nem forgalmazzák. 6

7 Az Alap Forgalmazóit a következő táblázat mutatja: Concorde 2000 Nyíltvégű Befektetési Alap Concorde Értékpapír Zrt Raiffeisen Bank Zrt. Sopron Bank Zrt. Erste Befektetési Zrt. BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe* OTP Bank Zrt.* Commerzbank Rt.* Magyar Takarék-szövetkezeti Bank Zrt. UniCredit Bank Zrt. Equilor SPB Befektetési Zrt. Signal Biztosító Zrt. CIB Bank Zrt.* x x x x x x x x x x x x A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei Az Alap jegyeit vásárlók köre nincs korlátozva. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az egy befektető által vásárolható, illetve visszaváltható Befektetési Jegy minimális mennyisége 1 darab. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazás lebonyolításával a Vezető Forgalmazót és a Forgalmazókat bízza meg. A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek értékesítését illetően az Alapok Kezelési Szabályzata az irányadó. A Befektetési Jegyek értékesítésének itt nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. Rendelkezései és a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók üzletszabályzatainak, kondíciós listáinak pontjai az irányadóak, melyeket a befektetők a Befektetési Jegyek vételéhez szükséges értékpapír-számlaszerződés megkötésekor a forgalmazási helyeken megtekinthetnek. Forgalmazási órák A Befektetési Jegyeket a Vezető Forgalmazó és a Forgalmazók kötelesek minden banki munkanapon (minden olyan munkanapon, amely sem a letétkezelő, sem a forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán) köteles forgalmazni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást és a forgalmazás felfüggesztésének esetét. A forgalmazási órákat a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Vezető Forgalmazó a forgalmazási órák alatt személyesen, megbízott útján, telefonon, faxon vagy Interneten fogad el megbízásokat. A Befektetési Jegyek befektetők általi vételének módja A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektetők által történő megvételének módja: a Vezető Forgalmazóval vagy egy Forgalmazóval, illetve az ügyfél által megjelölt más befektetési szolgáltatóval megkötött, dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló értékpapír-számlaszerződés, a Befektetési Jegyek ügyfél által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz vagy egy Forgalmazóhoz (illetve az előbbiek valamely ügynökéhez) való eljuttatása, a vételárnak a Vezető Forgalmazónál vagy egy Forgalmazónál (illetve az előbbiek valamely ügynökénél) történő befizetése, illetve odautalása. A befektető részéről érkező vételi megbízást a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a beérkezés napját (T) követő második banki munkanapon (T+2) (a továbbiakban Eladásteljesítési nap) teljesítik, az Eladásteljesítési napon a hivatalos közzétételi helyeken megjelenő, a megbízás beérkezésének napjával (T) dátumozott egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek megfelelő áron. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve a Forgalmazókhoz az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). 7

8 A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Vezető Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége kizárólag ezt követően a Befektetési Jegyek keletkeztetésére és a Vezető Forgalmazóhoz történő transzferálására terjed ki. A Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók az ügyfél részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER Zrt. által történt keletkeztetését és transzferálását követően az ügyfél értékpapír- vagy tőkeszámláján történő jóváírásával teljesítik. A Befektetési Jegyek visszaváltásának módja A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektetők által történő visszaváltásának feltétele: a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz vagy egy Forgalmazóhoz (illetve az előbbiek valamely ügynökéhez) való eljuttatása, a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Vezető Forgalmazónál vagy Forgalmazóknál (illetve az előbbiek valamely ügynökénél) vezetett értékpapír- vagy tőkeszámlán. A visszaváltási megbízást a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a beérkezés napját (T) követő második banki munkanapon (T+2) (a továbbiakban Visszaváltás-teljesítési nap) teljesíti, a Visszaváltás-teljesítési napon a hivatalos közzétételi helyeken megjelenő, a megbízás beérkezésének napjával (T) dátumozott egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek megfelelő áron. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz az aznapi Forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő KELER Zrt.- nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége kizárólag ezt követően a Befektetési Jegyek törlésére, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Vezető Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. A Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó, forgalmazási jutalékkal csökkentett összegnek az ügyfél ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesítik. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése A Batv a alapján a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben: 92. (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. (2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken. 93. (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó - a 92. (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált. (2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt - veszélybe kerül. (3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGTállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák. 94. (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. (2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 93. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 93. (2) bekezdésében meghatározott esetben. 95. (1) A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. 8

9 (2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. (3) A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai Az Alap a tőkenövekmény terhére nem fizet hozamot. Befektetéseinek hozamait (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetési jeggyel rendelkezők kizárólag a jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. A befektetési jegyek eladási illetve visszaváltási árának meghatározása A befektető részéről érkező vételi megbízást a Vezető forgalmazó, illetve a Forgalmazók a táblázat T+2 napon (a továbbiakban Eladásteljesítési nap) teljesítik, ahol T a megbízás felvételének napját jelöli. Az Eladásteljesítési napon a befektetési jegyek ára a T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték, amely a hivatalos közzétételi helyeken a T+2 napon jelenik meg. Amennyiben a megbízás Vezető forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve a Forgalmazókhoz az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A visszaváltási megbízást a Vezető forgalmazó, illetve a Forgalmazók a T+2 napon (a továbbiakban Visszaváltás-teljesítési nap) teljesítik, ahol T a megbízás felvételének napját jelöli. A Visszaváltás-teljesítési napon a befektetési jegyek ára a T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték, amely a hivatalos közzétételi helyeken T+2 napon jelenik meg. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve Forgalmazókhoz az aznapi Forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet a Letétkezelő a Felügyelet által üzemeltetett honlapon tesz közzé és az Alapkezelő honlapján is megtalálható. Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértékét a Letétkezelő T napi dátummal ellátva a hivatalos közzétételi helyeken T+2 napon teszi közzé. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai Az Alap befektetési céljai Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap forrásainak átlagosan százalékát fordítsa részvények vásárlására, a fennmaradó hányadot pedig alapvetően a Magyar Állam által kibocsátott államkötvényekbe, diszkont kincstárjegyekbe, továbbá alacsony kockázatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az Alap portfóliójának 50%-ig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföldi részvényt vásárolhat az Alapkezelő. Az Alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfóliójának összetételét. Az Alapkezelő egy mérsékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál az Alappal a befektetőknek. Az Alap részletes befektetési politikája Befektetési stratégia, az összegyűjtött tőke felhasználásának célja Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembevételével az Alap forrásainak átlagosan százalékát fordítsa részvények vásárlására, a fennmaradó hányadot pedig alapvetően forintban denominált fix és változó kamatozású állampapírokba, vállalati kötvényekbe és jelzáloglevelekbe fektesse. Az Alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az Alap portfóliójának összetételét. Az Alapkezelő egy mérsékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép és hosszú távú befektetési lehetőséget kínál az Alappal a befektetőknek. Referenciahozam (benchmark) A referenciahozam az Alap indulásától január 1-jéig egy 35%-ban a BUX indexbe és 65%-ban - az Alap indulása előtti utolsó 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján kialakult átlaghozam mellett 12 hónapos diszkont kincstárjegybe fektető portfólió teljesítménye január 1-jétől március 1-jéig minden év elejétől az év végéig (illetve február 28-ig) az év elején 40%-ban RAX-ba és 60%-ban az előző év utolsó 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján kialakult átlaghozam mellett 12 hónapos diszkont kincstárjegybe fektető portfólió teljesítménye március 1-jétől 2005 végéig minden év elejétől 9

10 2006-tól pedig minden hónap elejétől egy 35%-ban a RAX indexbe és 65%-ban RMAX indexbe fektető portfólió teljesítménye (2002. március 1-jét megelőzően minden év elejétől az év végéig (illetve február 28-ig) az év elején 40%-ban RAX-ba és 60%-ban az előző év utolsó aukcióján kialakult átlaghozam mellett 12 hónapos diszkont kincstárjegybe fektetett portfólió hozama. Az Alap első, tört évére (1997.) 65%-kal az Alap indulása előtti utolsó 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukció átlaghozamával 35%-kal pedig a BUX változásával számolva.) január 1-jétől pedig minden hónap elejétől egy 20%-ban a BUX indexbe, 15%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 65%-ban az RMAX indexbe fektető portfólió teljesítménye Az Alap portfóliójának lehetséges elemei Az Alapkezelő törekszik arra, hogy hosszú távon az Alap eszközeinek átlagosan kétharmadát legfőképpen a Magyar Állam által kibocsátott államkötvényekbe, diszkont kincstárjegyekbe, továbbá alacsony kockázatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Az Alap eszközeinek egyharmadát pedig a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényekbe fekteti. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az Alap portfóliójának 50%-ig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföldi részvényt vásárolhat az Alapkezelő. Az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely csökkenti a külföldi befektetések devizakockázatát, a részvények árfolyamkockázatát, valamint a kötvények kamatlábkockázatát (fedezeti ügylet) és egyéb befektetési kockázatot, illetve arbitrázs célokat szolgál, illetve csökkenti az Alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása). A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített értéke az Alap nettó eszközértékének 30%-át nem haladhatja meg. E korlátba nem számítandó bele az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet és a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet. 10

11 Az egyes eszközkategóriák minimális és maximális aránya: Eszközkategória minimális részarány maximális részarány Likvid eszközök (azonnali fizetőképességhez): 0% 100% Diszkont kincstárjegyek és MNB-kötvények: 0% 100% Magyar államkötvények: 0% 90% Vállalati kötvények: 0% 90% Egyéb kötvények: 0% 90% Jelzáloglevelek: 0% 25% Tőzsdére be nem vezetett nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 10% Nem nyilvános vagy zárt végű kollektív befektetési értékpapírok: 0% 5% Részvények: 0% 60% Külföldi kibocsátású állampapírok: 0% 30% Külföldi kibocsátású vállalati kötvények: 0% 30% Külföldi kibocsátású egyéb kötvények: 0% 30% Külföldi kibocsátású jelzáloglevelek: 0% 25% Külföldi kibocsátású részvények: 0% 30% Nem árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek: 0% 30% Árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek: 0% 60% Az Alap portfóliójának hátralévő átlagos futamideje nem haladhatja meg az 5 évet. A hátralévő átlagos futamidő számításához nem kell figyelembe venni a lejárat nélküli értékpapírokat. Az Alap harminc százalékot meghaladó mértékben fektethet bármilyen devizában denominált értékpapírba. A Kormány a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló évi CXCIII. törvény 152. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben rendelkezik a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól. Ezeket ismertetjük lentebb. A származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok Származtatott ügyletnek tekintjük az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származtatott termékekre, kamatlábra, devizára kötött határidős, opciós és swap-ügyleteket. Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve 6 tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. Az alább felsorolt korlátozások nem vonatkoznak a hitelintézettel állampapírra kötött repó ügyletekre. A 22. szerint: (1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével. c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható. d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. 11

12 (2) A befektetési alap származtatott ügyletek figyelembevételével számított teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. (3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. (4) A befektetési alap a kezelési szabályzatban köteles rendelkezni: a) az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályairól, ezen belül az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezeléséről; b) a származtatott ügyletek értékelési szabályairól, beleértve az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrását; c) amennyiben a származtatott ügylet nem tartozik a 2. (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá, a származtatott alap kezelési szabályzatában külön fel kell hívni erre a befektetők figyelmét és meg kell határozni a származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. E rendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. Az Alap a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani. Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet, vagy kölcsön adhat értékpapírt, feltéve, hogy annak lehetőségét és feltételeit a kezelési szabályzat tartalmazza. A limitekelőírásoknak való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírt. Az Alap tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai Befektetési eszközök kölcsönzése Az Alapkezelő a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben - előírt feltételek mellett az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír-kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis. Az értékpapír-kölcsön esetében az Alapkezelő a Letétkezelő jóváhagyásával megfelelő óvadékot köt ki. Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének száz százaléka, kivéve ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy jelzáloglevél. Ez utóbbi esetekben az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének százöt százaléka. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének az előzőekben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, az Alapkezelő a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból az Alap javára közvetlen kielégítést kereshet. Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén az Alap részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni. 12

13 Az Alap tulajdonában lévő értékpapír kölcsönzéséhez az Alap és a kölcsönbe vevő közötti értékpapírkölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés megléte szükséges. Az értékpapírkölcsönre a Batv.-ban, vagy a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az Alapkezelő a fenti biztonsági körülmények figyelembe vételével, valamint a törvényi előírások betartásával együtt az eszközök kölcsönzését a fejlődő magyar tőkepiac egyik újabb állomásának tartja, ami hozzájárulhat a befektetési jegy tulajdonosok hozamának javításához. Amennyiben ebből az alapok befektetőinek előnye származik, a kölcsönzés intézményét az Alapkezelő a befektetési alapkezelés során használni szándékozik. Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások A legfontosabb törvényi befektetési korlátozások az alábbiak: Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe. Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva A 18. alapján: (1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. (5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3) (4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. A 19. alapján: A 18. -ban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. A 20. alapján : Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. Kollektív befektetési formákba történő befektetések speciális szabályai, alapok alapja 13

14 A 21. alapján: (1) A befektetési alap eszközeinek legfeljebb 20 százalékát fektetheti egy adott befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy egyéb kollektív befektetési forma értékpapírjába. (2) Ha a befektetési alap más olyan befektetési jegybe, vagy kollektív befektetési értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel ideértve azt, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. (3) Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba fekteti, köteles közölni a tájékoztatójában a saját kezelési díja mellett a befektetési célként szereplő befektetési alapokat és egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértékét. A befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá a saját kezelési díja mellett a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak legnagyobb mértékét. (4) A befektetési alap befektetési politikája rendelkezhet akként, hogy (1) bekezdésben meghatározott korlátot meghaladó mértékben fektethet be egy másik befektetési alapba, vagy kollektív befektetési formába. Ebben az esetben a) a befektetési alap tájékoztatójában ismertetni kell a kezelési díjakon túlmenően az e körbe tartozó, befektetési célként szereplő befektetési alapok, egyéb kollektív befektetési formák befektetési politikáját, b) a befektetési alap éves jelentésében közzé kell tenni továbbá a befektetési alapnak felszámított kezelési díj mértéke mellett a tényleges befektetésként szereplő más befektetési alapokat, egyéb kollektív befektetési formákat terhelő befektetési alapkezelési díjak mértékét. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és jelen Alapkezelési Szabályzat keretein belül saját megítélése szerint hajtja végre. Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról 25. alapján: (1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást. (2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetés alap: a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát, b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg. (3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni. (4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat: a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja. Az Alap saját tőkéjének 10 százalékát (bekerüléskor) meghaladó értékpapírok lehetséges köre Az Alap portfóliójában egyes értékpapírok aránya a Tpt. rendelkezéseinek betartásával vásárláskor (bekerüléskor) is meghaladhatja az Alap saját tőkéjének 10 százalékát. Ezek az alábbiak: olyan tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot (bekerüléskor egyenként legfeljebb 15, összesítve 40 százalékos arány), magyar állampapír (bekerüléskor egy sorozat aránya legfeljebb 35 százalékos lehet), az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír (bekerüléskor egy sorozat aránya legfeljebb 35 százalékos lehet), jelzáloglevél (bekerüléskor egyenként legfeljebb 20, összesítve 25 százalékos arány). A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya Az Alap azonnali fizetőképességének fenntartása érdekében az Alapkezelő az Alap mindenkori saját tőkéjének legalább 5 százalékát likvid eszközökbe (készpénz, látra szóló betét, legfeljebb három hónapra lekötött bankbetét, egy évnél rövidebb lejáratú jegybankképes értékpapír) fekteti. Ezen felül az Alapkezelő az Alap saját tőkéjének terhére az Alap nettó eszközértékének 10 százalékos mértékéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. 14

15 Az összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközérték számításának módja, gyakorisága A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket ami megegyezik a Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árával a T napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. A Letétkezelő az Alapok egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 tizedesjegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 tizedesjegy pontosságú. Az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét a Letétkezelő T+1 napon állapítja meg oly módon, hogy az Alap által T napon birtokolt eszközök piaci értékét azok T napi árfolyamadatainak segítségével meghatározza, és ebből levonja az Alapot T napig terhelő kötelezettségeket. Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet a Letétkezelő a Felügyelet által üzemeltetett honlapon tesz közzé és az Alapkezelő honlapján is megtalálható. Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértékét a Letétkezelő T napi dátummal ellátva a hivatalos közzétételi helyeken T+2 napon teszi közzé. A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli - ha a befektetési alap legalább 5 éve működik - 5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. Az Alap portfóliója egyes elemei értékelésének részletes szabályai Az Alap egyes eszközeinek E-napi (a legfrissebb nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja ) piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni. Folyószámla, lekötött betét: A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor az E-napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta E-napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét az E-napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek): a) Az Alap tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve egységesen az E-napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az E-napig felhalmozott kamatokat. b) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett (3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által az E-napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és az E-napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni. c) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNB-kötvények ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is esetén az ÁKK által az E-napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával az E-napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni. d) Ha a tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és az E-napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és az E-napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. e) A tőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében az E napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik, úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét E napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra, azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. f) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta az E-napig felhalmozott kamatokat. g) Zártkörű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján E napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal E napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. 15

16 Részvények (és exchange traded fund -ok, ETF-ek): a) a tőzsdére bevezetett részvényeket és ETF-eket az E-napi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni; b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E-naphoz képest 30 napnál nem régebbi; c) amennyiben az adott tőzsdére bevezetett részvényre legalább 30 napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; d) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; e) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. f) abban az esetben, ha tőzsdére bevezetett részvény kereskedése PSZÁF határozat miatt több, mint két napra fel van függesztve és az Alapkezelőhöz olyan, a részvényre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlat érkezik, amely legalább 10 százalékkal kedvezőbb, mint a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam és az ajánlat pénzügyileg megalapozott, a részvényt az ajánlati áron kell értékelni abban az esetben, ha az ajánlattal érintett részvények darabszámának és az ajánlatban szereplő árfolyam és a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam különbségének szorzata meghaladja az Alap nettó eszközérékének 1 százalékát. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek E napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek E napon visszaválthatóak. Ennek megfelelően a befektetési jegyek E napi értékének meghatározásához az adott befektetési jegy E napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközértékét kell használni. Zártvégű befektetési alapok jegyei a) Amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, akkor azok az E napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre. b) Amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire nincs árjegyzés, de a befektetési jegyek tőzsdén kereskedettek, akkor azok a legutolsó 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre. c) Amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés és tőzsdén sem kereskedettek, illetve tőzsdei áruk 30 napnál régebbi, akkor azokat az E napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre. Tőzsdei származtatott ügyletek a) Tőzsdei határidős ügyletek (futures): A nyitott tőzsdei határidős ügyleteket az adott instrumentumra kialakult E napi hivatalos elszámolóáron kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a határidős pozíció értéke E napon megegyezik az E napi hivatalos elszámolóár és az azt megelőző utolsó elszámolóár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségnek a szorzatával. b) Tőzsdei opciós ügyletek: a nyitott tőzsdei opciós ügyletek az E napi tőzsdei opciós záróáron (elszámolóáron) kerülnek értékelésre. Amennyiben E napon tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, az utolsó tőzsdei árat kell alkalmazni. Amennyiben az utolsó tőzsdei ár 30 napnál régebbi, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek: 1. Határidős (forward) megállapodások A forward vételi megállapodás E-napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) E-napi a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam E-napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás E-napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam E- napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) E-napi a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank E-napi BUBORkamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Reuters oldalán található pénzpiaci kamatok közepe (bid/ask jegyzés egyszerű számtani átlaga) 2. Opciós ügyletek: A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékét az alaptermék jellegét is figyelembe vevő az adott alaptermékre szóló opciós piacon legelterjedtebb értékelési modell segítségével kell meghatározni. (Ennek megfelelően a részvényre szóló vételi és eladási opciók értékének meghatározása a Black-Scholes képlet segítéségével történik.) Az értékeléshez a legutolsó bekerüléshez tartozó beszerzési árból visszaszámolható implikált volatilitást kell felhasználni. 16

17 A Letétkezelő az Alapkezelő egyetértésével az óvatosság és a valódiság elvének egyidejű figyelembevételével indokolt esetben dönthet úgy, hogy vásárolt opció esetén a fenti árazási módszerrel kapott értéknél alacsonyabb, eladott (kiírt) opció esetén pedig (abszolút értékben) a fenti árazási módszerrel kapott értéknél magasabb áron értékeli az opciót. Swap ügyletek: A swap ügylet a kétoldali ellentétes irányú kötelezettségek E napra számolt jelenértékének különbözeteként kerül értékelésre. A kötelezettségek jelenértékének kiszámításához a kötelezettség hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat vagy 1 évnél hosszabb instrumentum esetén nyilvánosan hozzáférhető zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. Repó ügyletek (fordított repó): a) Repó ügylet (visszavásárlási megállapodás) során az ügylet tárgyát képező befektetési eszköz E napi értékét az adott eszközre érvényes értékelési elvek alapján E napra számolt piaci értékeként kell meghatározni, és ehhez a repóügyletek során az eladási és visszavásárlási ár közötti árfolyam-különbözet E napig számolt időarányos részét hozzá kell adni. b) Fordított repó ügylet (fordított visszavásárlási megállapodás) során nem kell a repó tárgyát képező eszköz értékét a portfólió értékébe beszámítani. A vételi és az eladási ár közötti árfolyam-különbözet E napig számolt időarányos részét kell a fordított repó ügylet E napi piaci értékének tekinteni. Külföldi befektetések értékelése: A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét az E-napon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Abban az esetben, ha egy adott devizánál a Reuters által E-napra közzétett deviza (fixing) árfolyama legalább 1%-kal eltér az MNB által E-napra közzétett deviza középértéktől, a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfolyamok használatának érdekében az értékeléshez a Reuters által közzétett deviza (fixing) árfolyamát kell használni. 1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: a) az Alap tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és az E-napig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni; b) ha a fenti értékelési módszer nem használható, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az értékpapír utolsó kamatfizetése óta az E-napig felhalmozott kamatokat. 2. Részvények: a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket az E-napi záróárfolyam, annak hiányában az E-napra nyilvánosságra hozott árfolyam szerint kell értékelni; b) ha az árfolyam keletkezésének helyén az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az E-naphoz képest 30 napnál nem régebbi; c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni. 3. Befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok: a) tőzsdére bevezetett befektetési jegyeket és kollektív befektetési értékpapírokat az E-napi, annak hiányában az azt megelőző legutolsó napi tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni amennyiben ez 30 napnál nem régebbi. Amennyiben nincs a kollektív befektetési értékpapírok értékeléséhez használható 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróárfolyam, úgy az adott alapkezelő által az E-napig közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni. Ha az E-napig közzétett utolsó nettó eszközérték időpontját követően az alap hozamot fizetett és a hozamfizetés óta nincs hivatalosan közzétett eszközérték, úgy a hozammal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértékkel kell kalkulálni. b) tőzsdére be nem vezetett nyíltvégű befektetési jegyeket és egyéb kollektív befektetési értékpapírokat az E- napra vonatkozó (E-napi dátummal megjelenő), azaz az adott befektetési alap tájékoztatója szerinti E-napi egy jegyre jutó nettó eszközértéken, annak hiányában az azt megelőző legutolsó napi egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. A zártvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van 30 napnál nem régebbi árjegyzés, akkor az E napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre. Mindezek hiányában az alapkezelő által az E-napig közzétett utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell figyelembe venni Amennyiben az adott értékpapír esetén az annak megfelelő fenti árazási módszer az értékpapír piaci árának valamely piaci szereplő által történő vélelmezhetően szándékos eltérítése miatt nem az adott értékpapír valós értékét tükrözi, a Letétkezelőnek az Alapkezelő egyetértésével joga van az adott értékpapír árát azon módszer segítségével meghatározni, amely legjobban megfelel a valódiság elvének. Rövid (short) pozíció értékelése 17

18 A rövid pozíció E-napi értékének kiszámításához a kölcsönvett instrumentumok fenti értékelési módszerek alapján meghatározott E-napi (vagy annak hiányában a legutolsó) piaci árfolyama és mennyisége alapján számolt kötelezettségállományt kell figyelembe venni. (Ezzel szemben áll az instrumentumok eladásából származó eszközök fenti értékelési módszerek alapján számolt piaci értéke.) A Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árszámítási módszere A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket ami megegyezik a Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árával a T napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 tizedesjegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 tizedesjegy pontosságú. Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, melyet a Letétkezelő a Felügyelet által üzemeltetett honlapon tesz közzé és az Alapkezelő honlapján is megtalálható. Az Alap T napi forgalmazásának árbázisát képező nettó eszközértékét a Letétkezelő T napi dátummal ellátva a hivatalos közzétételi helyeken T+2 napon teszi közzé. A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli - ha a befektetési alap legalább 5 éve működik - 5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét. A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha o a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket, o a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy o a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára. Az eladási, illetve visszaváltási jutalék, egyéb a befektetőket közvetlenül terhelő költségek A Befektetési Jegyek eladási jutaléka az eladási árfolyamérték maximum 10 százaléka. (A Vezető Forgalmazó és a Forgalmazók a saját üzletszabályzatának megfelelően ennél alacsonyabb eladási jutalékot is meghatározhatnak.) A Befektetési Jegyek visszaváltási jutaléka a visszaváltási árfolyamérték maximum 10 százaléka. (A Vezető Forgalmazó és a Forgalmazók a saját üzletszabályzatának megfelelően ennél alacsonyabb visszaváltási jutalékot is meghatározhatnak.) Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a legutoljára adott vételi megbízás időpontjától számított 5 banki munkanapon belül (T+5) ad visszaváltási megbízást, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók a visszaváltási jutalékon felül jogosultak további 5 százalék visszaváltási jutalékot is felszámolni, mely az Alapot illeti meg. Az 5 banki munkanapon belüli százalékos visszaváltási jutalék alapja a visszaváltott Befektetési Jegy(ek) visszaváltáskori árfolyamértéke. Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a befektetőket más költség nem terheli. A fenti árakat a forgalmazók üzletszabályzata, kondíciós listái is tartalmazzák. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok hivatalos közzétételi helye a Felügyelet által üzemeltetett honlap és az Alapkezelő honlapja. 18

19 Az Alapot terhelő díjak és költségek, számításuk módja Az Alapkezelő bármely költségelemet egyoldalúan módosíthatja, mely módosításhoz a Batv. 52. (3) bekezdés a) pontjának kivételével a Felügyelet engedélye szükséges. Az Alap működésével kapcsolatos költségek Alapkezelési díj: az Alapkezelő szolgáltatásainak díja. Az Alapkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. Forgalmazási díj: a Vezető Forgalmazó és a Forgalmazók szolgáltatásainak díja, mértéke az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó, illetve a Forgalmazók között kötött egyedi forgalmazási szerződésekben kerül meghatározására. A Forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal együtt az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Forgalmazási díj és az Alapkezelési díj együttes mértéke naponta az Alapkezelési Szabályzat alapján számított átlagos nettó eszközérték legfeljebb az alábbi táblázatban található aránya. Sikerdíj: az Alapkezelőt esetlegesen megillető díj, amennyiben az adott évben az Alap a benchmarkénál magasabb hozamot ér el. Pontos számítási módja lentebb részletezésre kerül. Letétkezelési díj: a Letétkezelő szolgáltatásainak díja. A letétkezelési díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékére vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra, kifizetése az adott negyedévet követő 15 napon belül esedékes. A Letétkezelési díj napi mértéke az Alapkezelési Szabályzat alapján számított átlagos nettó eszközérték legfeljebb az alábbi táblázatban található aránya. A könyvelő díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). A tájékoztató jóváhagyásának időpontjában évente maximum Ft + áfa. A könyvvizsgáló díja (minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően meghatározva). A tájékoztató jóváhagyásának időpontjában évente maximum Ft + áfa. Alap létrehozásával és működésével kapcsolatos Felügyeleti díjak, amelyek értéke a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően alakul (az Alapkezelési Szabályzat legutolsó módosításának időpontjában érvényes mértéket az alábbi táblázat mutatja). Értékpapír-forgalmazási és tranzakciós díjak és banki költségek. KELER Zrt. díjai. Tájékoztatás költségei (éves és féléves jelentések, havi portfóliójelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.). Egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb államigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával kapcsolatos költségek stb.). Alapot terhelő egyes díjak mértéke Alapkezelési és forgalmazási díj együttes aránya* Maximum 2,25/365% Sikerdíj - Letétkezelői díj évente Maximum 0,2% PSZÁF díj A Tájékoztató legutolsó módosításának időpontjában 0,25 ezrelék alaponként az adott Alap negyedéves nettó eszközértékének számtani átlagára vetítve *Szökőévben 365 helyett 366 nappal számítva. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket amennyiben azok előre jól kalkulálhatók a befektetők érdekében naponta elhatárolja. Az Alapot terhelő költségek a féléves, valamint az éves jelentésekben tételesen felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha annak átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhetők az Alapra. 19

20 AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő Neve: Concorde Alapkezelő Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás utca 50.; tel: +36 (1) Az Alapkezelő székhelye az Alap székhelye szerinti tagállammal megegyező tagállamban van. Alapításának időpontja Az Alapkezelő szeptember 29-én alakult meg, a Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság vette nyilvántartásba november 25-én. Az Alapkezelő 1999-ben elhatározta jegyzett tőkéje felemelését és részvénytársasággá alakulását. Ennek folyományaként február 25-től a Concorde Befektetési Alapkezelő Részvénytársaság, mint a Concorde Befektetési Alapkezelő Kft. Jogutódja folytatja működését. Cégbejegyzés száma: Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok bemutatása Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Befektetési Alap (korábbi nevén: Concorde Fedezeti) Kibocsátás nagysága: Ft Könyvvizsgáló: GENERALTAX Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. (6456 Madaras, Báthory u. 35., nyilvántartási szám: 1038, PM engedély szám: KE-1089/97/V), Mundweilné Csőke Éva, (1148 Budapest, Lengyel u. 41/b, engedély szám: KE-1089/97/V) Portfólió: az alap forrásait az Alapkezelő elsősorban rövid lejáratú diszkont- fix és változó kamatozású állampapírokba és vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe fekteti, valamint a Budapesti értéktőzsdén arbitrázsügyleteket köt (azonnali részvényvétel, határidős részvényeladással fedezve). Ezen fedezeti ügyletek árfolyamértéke nem haladhatja meg az alap portfóliójának 60 százalékát. Concorde Pénzpiaci Befektetési Alap Kibocsátás nagysága: Ft Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt. Könyvvizsgáló: Gold Bridge 95 Kft sz. kamarai ig. szám alatt bejegyzett tőzsdei auditori minősítésű könyvszakértő, Lukácsi Margit, (1024 Budapest, Retek u. 7. fszt. 1, okl. száma: KI-0591 / 93 / IV, kamarai ig. száma: ) Portfólió: az alap forrásait az Alapkezelő legfőképp belföldi pénzpiaci eszközökbe, legfeljebb egyéves lejáratú állampapírokba vagy bankbetétbe fekteti. Concorde Kötvény Befektetési Alap Kibocsátás nagysága: Ft Forgalmazó: Concorde Értékpapír Zrt. Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt. Könyvvizsgáló: Gold Bridge 95 Kft sz. kamarai ig. szám alatt bejegyzett tőzsdei auditori minősítésű könyvszakértő, Lukácsi Margit, (1024 Budapest, Retek u. 7. fszt. 1, okl. száma: KI-0591 / 93 / IV, kamarai ig. száma: ) Portfólió: az alap forrásait az Alapkezelő elsősorban forintban denominált diszkont- fix és változó kamatozású állampapírokba, vállalati kötvényekbe és jelzáloglevelekbe fekteti. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci környezet esetén az Alap portfóliójának 30 százalékáig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket vásárolhat az Alapkezelő. A belföldi és külföldi részvények együttes aránya az Alap portfólióján belül nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének 10 százalékát. 20