Gyógypedagógiai alapismeretek

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító és Óvodapedagógus Szak Gyógypedagógiai alapismeretek Tanulmányi útmutató I. félév dr. Barabási Tünde egyetemi adjunktus

2 Tanulmányi útmutató Tartalomjegyzék I. MODUL: A GYÓGYPEDAGÓGIAI TÁRGYA ÉS ALAPFOGALMAI 4 Célkitűzések. 4 Tanulási útmutató.4 1. téma: A gyógypedagógia tárgya 4 Célkitűzések 4 Kulcsfogalmak 4 2. téma: A sérült személyiség 6 Célkitűzések 6 Kulcsfogalmak téma: A sérülés okai és primér következmények 8 Célkitűzések 8 Kulcsfogalmak téma: Reverzibilitás irreverzibilitás.10 Célkitűzések..10 Kulcsfogalmak..10 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések és feladatok.11 Beküldésre javasolt feladat.12 Szakirodalom..12 II. MODUL: TANULÁSI NEHÉZSÉGEK 14 Célkitűzések 14 Tanulási útmutató téma: A tanulási nehézségek fogalma...15 Célkitűzések..15 Kulcsfogalmak téma: A tanulási nehézségek diagnosztizálása és típusai..18 Célkitűzések.18 Kulcsfogalmak téma: A tanulási nehézségek okai.. 24 Célkitűzések 24 Kulcsfogalmak téma: A tanulási zavarok felismerési lehetőségei és módozatai óvodás és kisiskoláskorban. Prevenciós lehetőségek 28 Célkitűzések.28 Kulcsfogalmak téma: A tanulási zavarok típusai. A diszlexia 36 Célkitűzések.36 Kulcsfogalmak téma: Diszgráfia.. 40 Célkitűzések 40 Kulcsfogalmak Téma: Diszkalkulia..42 Célkitűzések 42 Kulcsfogalmak Téma: Hiperaktivitás figyelemzavar...46 Célkitűzések 46 Kulcsfogalmak

3 Gyógypedagógiai alapismeretek 9. Téma: Magatartászavarok Célkitűzések 56 Kulcsfogalmak...56 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések és feladatok 69 Beküldésre javasolt feladatok 70 Szakirodalom.71 III. BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG..73 Célkitűzések...73 Tanulási útmutató téma: A beszédfogyatékosság fogalma és típusai...73 Célkitűzések..73 Kulcsfogalmak téma: Hangképzési zavarok.76 Célkitűzések..76 Kulcsfogalmak téma: Orrhangzós beszéd 80 Célkitűzések..80 Kulcsfogalmak téma: A beszédritmus zavarai 81 Célkitűzések.81 Kulcsfogalmak 81 Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések és feladatok.87 Beküldésre javasolt feladat.88 Szakirodalom..88 Melléklet.90 Általános információk a tanulási egységekről, részletező tanterv..98 3

4 Tanulmányi útmutató I. MODUL: A GYÓGYPEDAGÓGIA TÁRGYA ÉS ALAPFOGALMAI Célkitűzések: - a gyógypedagógiai alapfogalmak tisztázása: fogyatékosság, akadályozottság, speciális nevelés, speciális nevelési szükséglet - a külön és együttnevelés előnyeinek és hátrányainak tudatosítása - rávilágítani a személyiségfejlődés azon törvényszerűségeire, amelyek a sérült személyiségre is érvényesek - a sérült és ép személyiség közötti különbségek kiemelése - a személyiség sérüléséért felelős okok és ezek elsődleges következményeik körülhatárolása - a környezeti okok meghatározó szerepének felismertetése - a fő fogyatékossági csoportok megnevezése - a reverzibilitás irreverzibiltás és a fejlődési prognózis összefüggéeinek kiemelése Tanulási útmutató: A modul négy témából áll. Tanuljon témánként! Az egyes gyógypedagógiai alapfogalmakat próbálja értelmezni, saját szavaival meghatározni. Amikor a sérült személyiségről tanul próbáljon maga elé képzelni egy fogyatékkal élő egyént. Hasonlítsa az ép személyiségfejlődésűekhez, hogy a különbség egyértelmű lehessen. Keressen összefüggéseket a témákon belüli kulcsfogalmak, valamint a különböző fejezetek között. Olvasson kiegészítő irodalmat. A nem/nehezen érthető vagy pontatlan kifejezéseit értelmezze szakszótár segítségével. A modul áttanulmányozása után próbáljon válaszolni az önellenőrző kérdésekre. Válassza ki valamely témát a házi dolgozatra javasoltak közül és dolgozza ki. Jó tanulást! 1. téma: A gyógypedagógia tárgya Célkitűzések: - a gyógypedagógiai alapfogalmak tisztázása: fogyatékosság, akadályozottság, speciális nevelés, speciális nevelési szükséglet - a külön és együttnevelés előnyeinek és hátrányainak tudatosítása Kulcsfogalmak: gyógypedagógia, akadályozottság, fogyatékosság, speciális nevelés, integrált szegregált nevelés A gyógypedagógia egy olyan humán tudományok körébe tartozó tudomány, amely magában foglalja az orvostudomány, a pszichológia, a pedagógia és a szociológia elemeit is. 4

5 Gyógypedagógiai alapismeretek Bár a neveléstudományok körébe tartozik, önálló autonóm tudomány, melynek sajátos funkciója, módszerei és elméleti rendszere van. A gyógypedagógia az a tudomány, amely a fogyatékkal élők lelki életének tanulmányozására támaszkodva, azok oktatásának, nevelésének, rehabilitációjának kérdését vizsgálja, életvezetésük segítésének problematikáját tanulmányozza. (Orbán Réka, 2005) A fogyatékosság ténye létező fogalom az ember megjelenése óta. Hogy az egyes fogyatékosági tipust mikor, hogyan ítélték meg, mit tettek érte vagy éppen ellene, ez koronként, társadalmi csoportonként változott. Napjainkban komolyan odafigyelnek a másság, a fogyatékosság felé. Mivel az ENSZ dekrétumában egyenlő jogok biztosítását fogalmazta meg az ép és a fogyatékos gyermekek számára, így alakult ki a különnevelés (szegregált nevelés) mellett az együttnevelés (integrált iskolai nevelés) is. Ez utóbbi fontossága abban rejlik, hogy a fogyatékos gyermeket nem kell közvetlen környezetéből, a családból kiragadni, ami személyiségfejlődésére károsan hathat, a nevelést pedig megfosztja az elsődleges és természetes példaadás lehetőségétől. Az integráltan nevelkedő gyermek másságát a környezete is megismeri, elfogadja, megszokja. Megtanulja, belátja, hogy a sérült társa is tanulni, játszani, élni akar éppúgy, mint az épek, s ez a közös cél előbb-utóbb összekovácsolja őket. Ezzel megkönnyebbedik az a rögös út, amely a szegregált, különiskoláztatás bebejezésével a fiatalra vár, amikor helyét, szerepét próbálja megtalálni a társadalomban, amikor megkísérli elfogadtatni fogyatékosságát a felnőttek gyakran előítéletes társadalmával. (Isépy, 1996) Az integrált nevelés sajátos kihívást jelent az iskolák, pedagógusok számára! Miért kihívás? Reflektáljon a kihívás okára! A gyógypedagógia területén különös gondossággal kell a különböző kifejezéseket használnunk, annak érdekében, hogy a szóhasználathoz társuló diszkriminatív, pejoratív 5

6 Tanulmányi útmutató jelleget lehetőleg elkerüljük. A szakmai és a köznapi szóhasználatban is napjainkban egyre inkább az akadályozottság, sérülés kifejezések kerülnek előtérbe, átvéve a fogyatékosság fogalmának jelentését, összefoglalva az adott állapotot, amelyre a fogyatékosság kifejezés utal. Alapvető oka tehát ennek a váltásnak a fogyatékosság kifejezéshez kapcsolódó kedvezőtlen, negatív minősítés. Valamely fogyatékossággal küszködő gyermek az oktatásban speciális nevelési igényű (SNI), szükségletű tanulóként jelenik meg. A speciális nevelés fogalma a gyermek különleges pedagógiai bánásmódra való ráutatltságát jelenti, vagyis ez a szükséglet a gyermek bizonyos nevelési feltételek között kialakuló helyzeti tulajdonsága. Az integrálási törekvések ellenére az oktatási rendszerben elkülönül a normál iskola és a speciális iskolarendszer. Az alapvető különbség a tanterv szintjén van a két intézménytípus között. A speciális nevelést nyújtó intézményekben a képzési tartalom sokkal lebontottabb, kisebb lépésekben halad előre, sajátos nevelési módszereket alklamaznak a sérülés jellegének megfelelően, az oktataási célok megvalósítására szánt idő is hosszabb. A gyógypedagógus elsősorban a különböző akadályozottsággal élő személyek fejlesztésével foglalkozik. Idejének egy részét azonban a speciális nevelési szükségletű gyermek szüleivel is tölti, tanácsokat és segítséget nyújt a szülőknek abban, hogy otthon hogyan foglalkozzanak gyemekeikkel. 2. téma: A sérült személyiség Célkitűzések: - rávilágítani a személyiségfejlődés azon törvényszerűségeire, amelyek a sérült személyiségre is érvényesek - a sérült és ép személyiség közötti különbségek kiemelése Kulcsfogalmak: személyiség, sérült személyiség, normalitás, abnormalitás. A személyiség fogalma: Egyedi ember egyéni tulajdonságainak sajátos összessége, egyben bizonyos rendezettségű egysége Szintetikus fogalom, felöleli az emberi szervezet összes sajátosságát, mind a pszichikumot, mind a szomatikumot, az aktív cselekvő ember egészét. Pszichológiai szempontból a személyiség a lelki események teljes, folyamatos egésze, a lelki élet azon különleges összjellege, amelyben összefonódnak: a temperamentum, az érdeklődés, a képességek és a jellem; az egyén megismerési, viszonyulási és alkalmazkodási folyamatai és módjai. 6

7 Gyógypedagógiai alapismeretek A személyiség az ember ontogenézise folyamatában a szűkebb és tágabb környezettel való kölcsönhatásban alakul ki, ebből következően csak dinamizmusában jellemezhető és tanulmányozható. Ez azt jelenti, hogy sérülése is ebben a viszonyrendszerben érhető tetten: meg kell keresni a sérülésért felelős összetevőket és ezek hatását az egyénre. A sérült személyiségre is jellemzőek a személyiségfejlődés általános törvényszerűségei: az életkörülményeknek megfelelően alakul, az ember aktív tevékenységének folyamatában fejlődik, fejlődésének tempója egyenes arányban van az emberi tevékenység sokoldalúságával és alakításával önszabályozás formájában megy végbe, stb. A tapasztalat mégis az, hogy a sérült személyiség fejlődésmenete láthatóan különbözik az ép fejlődésétől, a sérült személyiség láthatóan más mint az ép személyiség! Miben, mennyiben tér el a sérült személyiség az éptől? A kérdés megválaszolása igényli a normalitás abnormalitás fogalmainak az értelmezését. Normális: szabályszerű, megszokott, átlagos Abnormális: szabálytalan a megszokottól, az átlagostól eltérő. Ez azt jelenti, hogy az abnormalitás egy viszonyított, viszonylagos, változó érték; de, hogy mit nevezünk abnormálisnak attól függ, hogy mit tartunk normálisnak. A normalitás sohasem egy pont, hanem sáv, övezet, amelyen a szélső értékek felé haladva számos egymástól eltérő, de még normálisnak tekinthető változat létezik. Biológiai szempontból normális jelenség az egészség és abnormális a betegség. A normalitás megítélése szempontjából több eset lehetséges: 1. a szervezet eredeti állapota változatlanul helyreáll 2. a szervezet struktúrája megváltozik (pl. hiányossá válik valamely szerv eltávolítása miatt), de a szervezet működése egészében nem változik 3. a szervezet struktúrája nem változik, de a működés nem tér vissza az eredeti módon (legyengül, hiányos) 4. a szervezet struktúrája úgy változik meg (valamely szerv hiánya vagy működésképtelensége miatt) hogy a szervezet működése egészében megváltozik A 2, 3, 4 esetekben abnormális jelenségek alakultak ki! Mivel a személyiség bio-pszicho-szocio-kulturális lény, megítélése nem történhet csak biológiai alapon. Abnormális jelző használata kockázatos; a használt kifejezés gyakran 7

8 Tanulmányi útmutató szemléletmódunkat is kifejezi. Szükséges szemléletmód: optimizmus a fejlődés kilátásai tekintetében, feltételek biztosítása a fejlesztés érdekében. A sérült személyiség fejlődésére a fejlődési tempó és szerkezet megváltozása egyaránt, együttesen jellemző. A személyiség fejlődése a fennálló károsodás következtében más feltételek között zajlik. Ez a körülmény a fejlődésmenet struktúráját és dinamikáját megváltoztatja. Közösen jellemző, hogy az egységes szerkezet megbomlik, egyoldalú vagy diszharmonikus lesz: meghatározott egyszerű funkciók, funkcionális rendszerek nem alakulnak ki vagy rendellenessé válnak átalakul a külvilágról való információfelvétel sérülté, nehezítetté válik vagy ki sem alakul a kommunikáció megváltoznak a környezethez való alkalmazkodás és a környezetre való aktív ráhatás lehetőségei és formái akadályozottá válik a szocializáció. Ezek a jellemzők a sérülésért felelős tényezőknek megfelelően sajátos formákban jelentkeznek. 3. téma: A sérülés okai és primer következmények Célkitűzések: - a személyiség sérüléséért felelős okok és ezek elsődleges következményeik körülhatárolása - a környezeti okok meghatározó szerepének felismertetése Kulcsfogalmak: a sérülés okai, multikauzalitás, öröklés, csíraártalom, pre-, peri- és posztnatális ártalmak, társadalmi és pszicholszociális ártalmak Az okok és primer következményeik közötti különbségeket a teljesség igénye nélkül mutatjuk be. Elsősorban azokkal foglalkozunk, amelyek különböző klinikai képek (klinikai kép = szindróma = tünetegyüttes (megjelenési forma); szimptóma = tünet) létrejöttén keresztül a sérült személyiség előidézői lehetnek. o Egy ok nemcsak egyféle következménnyel járhat, többféle klinikai képet idézhet elő (a személyiségsérülés legkülönbözőbb változatait) 8

9 Gyógypedagógiai alapismeretek o A személyiségsérülés különféle változatai mögött többféle ok és együttesen több ok következtében létrejött klinikai kép állhat. A személyiségsérülés multikauzális és multifaktoriális. Értelmezze a kifejezéseket! Mit jelenthet, hogy a személyiség sérüléséért több ok, illetve tényező tehető felelőssé! Időrendi sorrendben vizsgálva a következő okok lehetnek sérülés előidézői (Gordosné, 1995): 1. Öröklés: hosszú ideig túlbecsülték a szerepét. Az átöröklésnek is szerepe van a személyiségsérülés létrejöttében, de egy-egy gén nem meghatározó, inkább csak egy láncreakciót indít meg, amelyeket a külső tényezők erőteljesen módosíthatnak. A legmegbízhatóbb adatok az egyes anyagcserezavarokkal, az ivari és testi kromoszómák számszerű és alaki eltéréseihez társuló különböző klinikai képek esetében állnak rendelkezésünkre. 2. Csíraártalom: előidézhetik fertőző betegségek, ipari mérgek, táplálkozási rendellenességek, sugárzás. 3. Méhen belüli (prenatális) ártalmak: lényeges, hogy a károsító tényező mikor, az embrionális fejlődés mely szakaszában hat. Az anya fertőző betegségei következtében fellépő ártalmak (pl. rubeola siketség, értelmi fogyatékosság); protozoafertőzések idegrendszeri ártalmak, fejlődési rendellenességek; hipoxemia értelmi károsodás, stb. előidézhetik a személyiség sérülését. 4. Szülési (perinatális) ártalmak: a rendellenes szüléseknek is igen nagy a károsító szerepe. Lehet koraszüléshez, de normális időben történő szüléshez is kapcsolódó, mint pl. keringési zavarok, koponyaűri vérzések, stb. Ezek elsősorban a központi idegrendszerre hatnak károsítóan. 9

10 Tanulmányi útmutató 5. Szülés utáni (posztnatális) ártalmak: sokféleségük és nagy jelentőségük okán differenciáltabb vizsgálatot igényelnek. Két nagy csoportjuk ismert: a. Biológiai környezeti ártalmak: a fertőző betegségek és szövődményeik emelhetőek ki. Pl. bárányhimlő következtében agyvelőgyulladás léphet fel, ami értelmi fogyatékosságot, mozgás- és hallássérülést idéz elő. b. Pszichoszociális környezeti ártalmak: rendkívül sokfélék és sokrétűek. A csecsemő megszületése pillanatától pszichoszociális károsító tényezők özönének van kitéve. Kiemelve néhányat: családi, iskolai, nevelőotthoni, munkahelyi ártalmak, amelyek különböző kapcsolódásban hatnak, és amelyek szűkebb és tágabb értelemben vett nevelési ártalmakként jelentkezhetnek. Ilyen tényezők pl.: anya-, illetve szülőhiány, rossz családi légkör, válások, környezetváltozás, környezetváltogatás, nagyon magas tanulmányi vagy magatartási követelmények, szabadságtól megfosztottság, zártság, uniformizáltság, kevés és egyhangú inger és élménylehetőség, kettős nevelés, iskolai és munkahelyi kudarcélmények stb. Ezeknek az ártalmaknak rendkívül nagy szerepe van a neurózisok, pszichopátiás kórképek (személyiségzavarok) valamint pszichózisok (elmebetegségek) kifejlődésében. A személyiség sérüléséért a tárgyalt okok és primer következményeik a felelősek. Az ismertetett helyzetekben azonban a sérülés nem minden esetben következik be, azaz a személyiség sérülése nem törvényszerű. 4. téma: Reverzibilitás irreverzibilitás (visszafordíthatóság visszafordíthatatlanság) és a fogyatékossági főcsoportok Célkitűzések: - a fő fogyatékossági csoportok megnevezése - a reverzibilitás irreverzibiltás és a fejlődési prognózis összefüggéeinek kiemelése Kulcsfogalmak: reverzibilis, irreverzibilis, fogyatékossági főcsoportok Irreverzibilitás esetén az idegrendszer organikus sérüléséről beszélhetünk. Reverzibilis károsodás esetén az idegrendszer organikusan nem, csak funkcionálisan 10

11 Gyógypedagógiai alapismeretek sérül. Attól függően, hogy az idegrendszer károsodása milyen fokú és mikor következik be, módosul a károsodásnak a személyiség fejlődésre gyakorlat hatása. A személyiség fejlődése szempontjából a veleszületett vagy az első életévben elszenvedett károsodások a legkedvezőtlenebb kilátásúak. Az időfaktor szerepe lehet azonban pozitív is, hiszen amennyiben a veleszületett, csecsemő vagy kisgyermekkorban fellépő károsodás felismerése azonnal megtörténik, a személyiség sérülése a károsodás súlyossági fokától függően is megelőzhető, megakadályozható vagy kedvezően befolyásolható. Az ifjú és felnőttkorban fellépő károsodások eltérő következményekkel járnak, mint gyermekkorban, ugyanis ekkor a kialakult személyiség egységes szerkezete bomlik meg és a személyiség-újraalakítási lehetőségek korlátozottabbak. Minden esetben fontos körülmény azonban a károsodás súlyossági foka is. A személyiség sérülésért az ontogenézis folyamatában fellépő különböző károsító tényezők, okok és az okok következtében kialakuló klinikai képek (primer következmények) a felelősek, amelyek a fejlődésmenetet eltérítik a normálistól, a sérült személyiség (másodlagos következmény) létrejöttét idézik elő. A sérülések típusokba sorolása rendkívül nehéz. Többnyire a klinikai képnek valamint a fejlődésmenet sérüléséért elsősorban felelős főszimptómák szerint történik a típusokba sorolás. A fogyatékossági főcsoportok a következők: Értelmi fogyatékosok Hallási fogyatékosok Látási fogyatékosok Beszédfogyatékosok Mozgásfogyatékosok Érzelmi-akarati fogyatékosok Halmozottan fogyatékosok. A főcsoportokon belül további osztályozási szempontok a főszimptóma mellett jelen levő, személyiségszerkezetet meghatározó egyéb tünetek, valamint: súlyossági fok, időfaktor, intelligenciaszint, a különböző képességek szintje, a szocializálhatóság. Önálló tanulást és önértékelést segítő kérdések, feladatok: 1. Miért kell fokozottan odafigyelni a gyógypedagógiai kifejezések árnyalt használatára? 11

12 Tanulmányi útmutató 2. Milyen alapvető különbségek vannak a speciális nevelést nyújtó intézmények és a normál iskola között? Nevezzen meg legalább hármat! 3. Miért tekintjük a normalitást sávnak, övezetnek? 4. Melyek a sérült személyiségre jellemző törvényszerűségek? 5. Melyek azok a személyiségsérülést meghatározó okok, amelyek megjelenéséért a pedagógus is felelős lehet? 6. Az időfaktor milyen értelemben lehet pozitív, illetve negatív a fejlesztés megvalósításában? 7. Sorolja fel a fogyatékossági főcsoportokat! Beküldésre javasolt feladatok: Az alábbiak közül egy kötelezően választandó! A beküldés határideje: a kontaktórán leszögezett. 1. Keressen érveket és ellenérveket az integrált és szegregált neveléssel kapcsolatosan. Fogalmazza meg, miért jelent kihívást az iskola és a pedagógusok számára a fogyatékosok integrálása! 2. Készítsen esettanulmányt sérült személyiségű tanulóról. Emelje ki, milyen lényeges különbségeket tapasztalt nála ép társaival összehasonlítva, valamint, hogy ennek milyen pedagógiai konzekvenciái vannak! 3. Válasszon ki és elemezzen (mutassa be hatásmechanizmusát) 2-3 olyan környezeti ártalmat, amely az iskoláztatás ideje alatt jelenik meg és sérülési kockázatot jelent a tanuló számára! Szakirodalom: Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia. Comenius B.T., Pécs. Kereszty Zsuzsa (1996): Mindenki iskolája. Együttnevelés. IFA BTF OM., Budapest. Gordosné, Sz. A. (1995): Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Gordosné, Sz. A. (2004): Gyógyító nevelés, Medicina Könyvkiadó RT, Budapest. 12

13 Gyógypedagógiai alapismeretek Orbán Réka (2005): Gyógypedagógiai alapfogalmak. Egyetemi jegyzet, Távoktatási Központ, Kolozsvár. Selikowitz, M. (1999): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek, Medicina Könyvkiadó RT., Budapest. 13

14 Tanulmányi útmutató II. MODUL: TANULÁSI NEHÉZSÉGEK Célkitűzések: - A tanulási zavar fogalmának körülhatárolása - önálló definícióalkotás serkentése - A tanulási zavar korai diagnosztizálási fontosságának felismertetése - A tanulási nehézségek megnyilvánulási területeinek körülhatárolása - a tanulási zavarokat magyarázó elméletek elemző-értékelő megismerése - a tanulási zavarok dignosztizálási kritériumainak körülhatárolása - A tanulási nehézséget feismerését elősegítendő a tünetek korcsoportok szerinti differenciált bemutatása - A megelőzési lehetőségek tudatosítása - A diszlexia fogalmának és tüneteinek körülhatárolása - Diszlexia megelőző és terápiás módszer ismertetése - A diszgráfia fogalmának pontosítása - A diszlexia és diszgráfia összefüggéseinek és különbségeinek felvázolása - A segítés módjának tudatosítása - A diszkalkulia fogalmának kialalítása - A diszkalkulia tünetei és a fő fejlesztési területek közötti összefüggések feltárása - A figyelemzavar/ hipoeraktivitás fogalmi jegyeinek, jellemzőinek, tüneteinek feltárása - A figyelemzavar/ hiperaktivitás megelőzési és kezelési lehetőségeinek tudatosítása, a helyes viszonyulásmód alakítása - A magatartászavar és ehhez társuló fogalmak tisztázása - A magatartászavarok és a tanulás zavarok közötti összefüggések feltárása Tanulási útmutató: A modul kilenc témára tagolódik. Tanulmányozza ezeket a megadott sorrendben. A tanulási zavarok általános elemzése megalapozza az egyes specifikus tanulási nehézségek sajátosságainak elemzését, segíti a megértést. Gondolja át, hogy az általános bemutatást szolgáló fejezetek (2, 3, 4 témák) miként értelmezhetőek az egyes tanulási nehézségtípusok keretei között. Próbáljon az elméleti tételekhez gyakorlati példákat társítani. Készítsen összehasonlító táblázatot a három elemzett tanulási nehézségről (tünetek, terápiás eljárások, fejlesztési területek, stb.) az összefüggések és különbségek érthetőbbé és átláthatóbbá tétele cáljából. A hiperaktivitás és magatartászavar kérdésének tanulmányozását követően reflektáljon a közöttük lévő oksági viszonyokra. A fejlesztő feladatok rögzítését segíti, ha egy-egy konkrét gyakorlathoz köti. Tanulmányozza a kiegészítő könyvészetet. Próbáljon válaszolni az önálló tanulást segító kérdésekre a modul 14

15 Gyógypedagógiai alapismeretek áttanulmányozása után. Válasszon beküldendő feladatot, olyant, amelyhez a legtöbb kiegészítő anyaggal rendelkezik, az alaposabb kidolgozás érdekében. 1. téma: A tanulási nehézségek fogalma Célkitűzések: - A tanulási zavar fogalmának körülhatárolása - Különböző definíciókkal való megismerkedés alapján önálló definícióalkotásra serkentés Kulcsfogalmak: speciális tanulási nehézség, tanulási zavar A tanulási nehézségek, zavarok kifejezés olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése amelynek mind meghatározása, mind eredete, de még tünetei is vitatottak, ezért nem csoda, hogy szakmai körökben is többféle név használatos. Az elnevezéseket vizsgálva is a sokféleség tapasztalható, nagyjából szinonim értelemben használjuk a következőket (Balogh, 2006): Specifikus tanulási zavar (specific learning disability) Tanulási zavar (developmental disorder or disability) Minimális agyi károsodás (minimal brain damage) Minimális cerebrális diszfunkció (MCD) Tanulási alkalmatlanság (learning disability) Sajátos fejlődési elmaradottság Specifikus fejlődési zavar A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés különböző - figyelmi funkciókban, beszédkészség, olvasási, írási és számolási készségek elsajátításában és használatában akadályozott, de nem a képességhiányok hagyományos kategóriáiba (vakság, süketség és értelmi fogyatékosság) tartozó - képességdeficitekkel küzdő heterogén csoport megjelölésére. Bár a tanulási zavar más deficitekkel (pl. érzékszervi gyengeség, érzelmi zavarok) vagy negatív környezeti hatásokkal (pl. hátrányos szocio-kulturális háttér, nem megfelelő oktatás) együtt is jelentkezhet, azoknak nem egyenes következménye (Yewchuk & Lupart, 1993). Az alábbiakban néhány értelmezést mutatunk be a tanulási nehézség fogalmának tisztázásához: 15

16 Tanulmányi útmutató Kirk & Bateman (1962) meghatározásában a tanulási zavar "olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlôdés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emócionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság vagy kulturális vagy oktatási tényezôk okozzák." A meghatározás hangsúlyozza a tanulási zavarnak az iskolával kapcsolatos viselkedésben való megjelenését és sérült pszichológiai folyamatokkal való kapcsolatát. Ez a leírás lényegében minden további definíció alapja maradt. a tanulási zavar az iskolai követelményeknek való nem megfelelést jelenti, és a tanulási inkompetencia mértéke a kortársakkal való összevetéssel a fő bizonyíték a speciális tanulási probléma meglétéhez. (Gaddes, 1980, 18.) normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad az elsajátításban. (Kósáné, Porkolábné, Ritoókné, 1984, 460.) Tanulási zavarnak, illetve specifikus tanulási zavarnak tekintjük az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás, és/vagy matematikaelsajátítását. A teljesítményzavarok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei a felnőttkorban is fellelhetőek. (Zsoldos és Sarkadi, 1991, 4.) Melyik meghatározással ért leginkább egyet? Miért? 16

17 Gyógypedagógiai alapismeretek Andersen, a híres meseíró, A. Roden, a csodálatos munkáiról híres szobrász, T. A. Edison, a villanykörte és a fonográf feltalálója, Sir W. Churchill a kiemelkedő angol politikus, H. Chusing, a világhírű orvoskutató, agysebész és író, A. Einstein, a XX. század legnagyobb tudósa, P. Elvström, világbajnok vitorlásversenyző, vagy akár Tom Cruise a híres amerikai színész, mind-mind hasonló gondokkal küzdöttek az iskolában, s ezt a felsorolást még hosszan folytathatnók. A tanulási nehézségek elõfordulása, gyakorisága tekintetében ma sem rendelkezünk pontos adatokkal. Általában elfogadott a 8-15% az iskolás gyermekek vonatkozásában. Egyes vizsgálatok szerint ma minden tizedik gyermek kűzd valamilyen tanulási, vagy teljesítmény zavarral. Sokan azt gondolják, ez valami új divat. - "Régen, a mi idõnkben nem volt ilyen!" Már 1878-ban dr. Kussmaul, német orvos ismertette egy olyan férfi esetét, aki nem képes megtanulni olvasni. Ha viszont régebben is volt ilyen, miért nem hallottunk róla? Mivel magyarázható ez, ha a gyerekek ilyen magas száma érintett? Többen lettek, vagy csak egyre több gyermeknél ismerjük fel? Lehetséges magyarázatok: 1. A koraszülések száma egyre magasabb. 2. Az oktatás egyre gyorsabb tempót diktál. Hajsza folyik már az óvodában, hogy a gyermekek megfeleljenek az általános iskola követelményeinek, és ez csak folytatódik a felső tagozaton, a gimnáziumban. Ez a gyors tempó egymaga is kitermeli a problémás gyermekek sokaságát. A tanítók sokszor figyelmen kívűl hagyják a gyermekek életkori sajátosságait, s olyan dolgokat várnak el, amire fizikailag még nem képes, éretlen. 3. Az ingerszegény környezet, amennyiben ez alatt nem az ingerek mennyiségét, hanem minõségét értjük. A TV, számítógép, video játékok elterjedésévél bizony gyermekeinket igen csak egyoldalú ingerek érik. Harmonikus fejlődésükhöz nagy szükség volna azonban a változatosságra. Hányszor jut időnk beszélgetni a gyermekkel, este mesét olvasni neki, vagy egyszerűen csak meghallgatni? Mennyi időt tölthetnek a szabadban, csúszhatnak, mászhatnak, labdázhatnak? 17

18 Tanulmányi útmutató A speciális tanulási nehézség (Selikovtz, 1999) az alábbiak szerint definiálható: váratlan és megmagyarázhatatlan állapot, amely olyan gyermekekben fordul elő, akiknek az inteligenciája átlagos vagy meghaladja az átlagot, és mindenekelőtt az jellemző rájuk, hogy a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak. A definiciók teljes megértéséhez számos fontos kérdést kell megválaszolni. A tanulás milyen területei érintettek? Mit értünk jelentős elmaradás alatt? Milyen egyéb okokat kell kizárni? Nézzük meg egymás után ezeket a kérdéseket. 2. téma: A tanulási nehézségek diagnosztizálása és típusai Célkitűzések: - A tanulási zavar korai diagnosztizálási fontosságának felismertetése - A tanulási nehézségek megnyilvánulási területeinek körülhatárolása Kulcsfogalmak: szignifikáns lemaradás, dignosztizálás, speciális tanulási nehézség típusok, felismerési lehetőségek és nehézségek. A tanulás mely területei érintettek? A tanulási nehézségeket két csoportba lehet osztani. 1. Az első csoportba tartoznak az alapvető és legfontosabb megtanulni valók: az olvasás, az írás, a számolás és a nyelv ismerete (mind a megértés, mind a kifejezés területén). Ennek elsajátítását meglehetősen egyszerű módszerekkel meg lehet ítélni, és sarkalatos jelentőségük van a sikeres iskolai tanulmányok folytatásában. 2. A második csoportba tartoznak a tanulásnak azok a területei, amelyek ugyancsak alapvető fontosságúak, de sokkal kevésbé ismerjük őket, és elsajátításuk kevéssé mérhető. Idetartozik a kitartás, a szervezőkészség, az impulzivitás, önellenőrzés, a társadalmi alkalmazkodóképesség és a mozgáskoordináció megtanulása. A tanulási nehézség fogalmat használjuk, bármely területen találkozunk jelentős elmaradással. Az egyes gyermekeknél csak egyik vagy másik, vagy egyszerre akár több 18

19 Gyógypedagógiai alapismeretek terület is érintett lehet. Ezért a tanulás fogalmát is kiterjedten, mindkét tanulási csoportra, nemcsak az úgynevezett alapvető ismeretekre vonatkoztatva használjuk. Próbáljon felidézni 1-2 olyan esetet, amely diákkori emlékeiben úgy él, mint amit pedagógusai tanulási nehézségként, problémaként tartottak számon! Melyik csoportba tartoznak ezek az esetek? Mit jelent a szignifikáns (jelentős) elmaradás? A tanulási nehézség fogalomát csak olyan gyermekek esetében szabad használni, akiknek komoly tanulási nehézségeik vannak, és akiknek a teljesítménye elmarad az átlagtól. Nem használható ez a fogalom azoknál a gyermekeknél, akiknek a nehézségei csupán normális variációnak tekinthetők. Ez utóbbi inkább csak a tehetség különbözősége, és nem jelent komolyabb elmaradást. De hogyan tudjuk eldönteni, melyek az átlagos tanulási képességek határai? Az átlag és az átlag alatti tartomány megkülönböztetésére két feltételrendszer használható. A tanulási nehézség diagnozisának feltételei elsősorban az érintett tanulási felülettől függenek. Statisztikai feltételek. A gyermek képességeit az olvasás, a helyesírás és a számolás területén megfelelően kidolgozott módszerekkel pontosan meg lehet állapítani. Ezeket a teszteket teljesen azonos módon igen sok gyermeknél elvégezték, és ezáltal lehetővé vált a különböző életkorokra alkalmazható egységes megítélési szemlélet (standard). Ilyen módszerekkel minden gyermek vizsgálható, és egy adott értékelési rendszer segítségével teljesítménye kortársaiéval összehasonlítható. Általában több értékelési rendszer alapján állapítjuk meg egy- egy teszt átlagát. Az átlaghoz viszonyított alacsonyabb mértékű teljesítmény a tanulási nehézség elmaradásának a jelzője. 19

20 Tanulmányi útmutató Vannak bizonyos feltételei annak, hogy egy standardizált teszt átlagértékeit hogyan kell megállapítani. Klinikai kritériumok. Számos olyan képességgel rendelkezünk, amelyeket nem lehet pontosan, számszerűen megítélni. Ezekben az esetekben a gyermekek képességeit és magatartását egy vagy több olyan szakembernek kell vizsgálni és értékelni, akiknek megvan a megfelelő képzettségük és tapasztalatuk egy adott gyermek nehézségeinek megítélésében. Ha klinikai kritériumokat kell alkalmazni, a legjobb módszer az, ha a gyermek képességeit és magatartását sokféle helyzetben elemezzük. Milyen egyéb nehézségeket kell még kizárni? A specifikus tanulási nehézséget tulajdonképpen idiopátiás tanulási nehézségnek kell tartanunk, ami azt jelenti, hogy eredete és oka ismeretlen. A gyakorlatban az idiopátiás jelzőt természetesen nem használjuk, de jelentősége magától értetődő. A tanulási nehézség diagnózisát tehát elsősorban kizárásos alapon állítjuk fel. A fogalmat mindaddig nem lehet alkalmazni, míg az iskolai teljesítőképesség elmaradásának egyéb ismert okait ki nem zárjuk. Ez magában foglalja az érzékelés zavarait (látás, hallászavarok), a motoros funkciók zavarát (mint pl. agyi károsodások vagy izomdisztrófia), a környezeti hatásokat (rossz tanítás, elhúzódó vagy gyakori iskolai mulasztások, kedvezőtlen kulturális tényezők) és emocionális zavarokat. Ezeknek a tényezőknek a kizárásához megfelelő tapasztalatokra van szükség, és ezért több szakma képviselőit kell a döntésbe bevonni. A következő témák feldolgozásakor erről részletesen olvashatunk. Milyen korán lehet a tanulási nehézséget diagnosztizálni? ( Selikowitz,1996) A tanulási nehézséget általában csak akkor lehet felismerni, amikor a gyermek már iskolába jár. Többnyire csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az iskolai teljesítmények iránti követelmények fokozódnak, általában 8 éves kor körül. Egyesek szerint a tanulási nehézséget már az iskoláskor előtt is fel lehet ismerni. Pszichológusok kifejlesztettek olyan teszteket, amelyekkel szerintük akár már újszülöttekben is meg lehet állapítani a tanulási nehézségek kialakulását. Ezek az állításokat azonban nagyfokú óvatossággal kell kezelni. 20