Magyar - Na vi szótár v. 13.8

Átírás

1 Magyar - Na vi szótár v Tirea Aean (Corey Scheideman) & Markì (Mark Miller) Compiled and Translated by Kifkeyä Nari (Batiz Zoltán) és P.A. li makto (Petrovits Andrea) Utolsó frissítés: Ez egy Magyar-Na vi szótár. Vastag betűk mutatják a magyar szavakat. Dőlt betűk a Na vi megfelelőjüket. Sima betűvel szedve található a nyelvtani besorolás: a zárójelekben további megjegyzések. A «x» infixet jelent, ahol pl. t«pre-first»«1»ar«2»on azok pozícióját jelöli. A tulajdonneveket nagybetűvel kezdjük. A és a + azt jelzi, hogy egy képző vagy egy toldalék a szó bármely oldalára kerülhet. Feltételezzük az elhajlás mibenlétének ismeretét. Rövidítések: = morfémahatár + = gyengítő morfémahatár <> = infixum mn. = melléknév told. = toldalék hsz. = határozószó ksz. = kötőszó ö.szó = összetett szó mut.n. = mutató névmás gesz. = nyelvi gesztus, indulatszó kérd. = kérdőszó fn. = főnév n.e. = nem emberekre/személyekre szám = számnév cs.sz. = csak személyekre part. = partikula (járulékszó, változatlan alakú, nem ragozható szó) nm. = névmás tul.n. = tulajdonnév ige = ige i.(átn) = ige (angol szerint állapotjelző tárgyatlan) i.(t) = ige (angol szerint tárgyas) i.(tn) = ige (angol szerint tárgy nélküli) i.(tm) = ige (angol szerint tárgyas módbeli) i.(tnm) = ige (angol szerint tárgyatlan módbeli) alár. = alárendelt Források Az összes szót próbáltuk legjobb tudásunk szerint a lehető legmegbízhatóbb forrásból beszerezni. Az eredet alsó indexben található az IPA átírás után, ez megmondja, hogy eredetileg honnan származik egy-egy szó. Történeti érdekességként: a szótár eredetileg abból az 500 szóból állt, melyet Dr. Frommer 2010 márciusában bocsátott rendelkezésünkre. Ahogy a nyelv tovább fejlődött, további szavak kerültek bele, ezeket Dr. Frommertől a személyes blogján és en keresztül kapjuk. Dr. Frommer arra kérte a LearnNavi.org közösségét, hogy segítsen új szavakat kitalálni a Szókincsbővítési Projecten keresztül. Ez a project folyamatosan zajlik, és sok általunk javasolt szó bekerült ebbe a szótárba. Másik forrás: szabadon használható toldalékokkal ellátott szavak, illetve olyan toldalékolt szavak, melyeket Dr. Frommer használt, és így létezőnek tekinthetőek. A források sorrendje, a legmegbízhatóbbtól a legkevésbé megbízhatóig: 1

2 PF = Dr. Paul Frommer M = the Movie (a Film) JC = James Cameron G = the Avatar Games (az Avatar játék) ASG = A Survival Guide (a Túlélési Kézikönyv) PND = Pandorapedia.com.... miatt: [ta.lun] P F told. talun... szerepében, mint...: [sko] P F told. sko+...előtt (időben): [kam] P F told. kam 1 1, egy: [Paw] P F szám aw 2 2, kettő: [mu.ne] P F szám mune 3 3 nap múlva: [p'e.sr.aj] P F fn., hsz. pxesrray (eredete: trr nap) 3 napja: [p'e.sr.am] P F fn., hsz. pxesrram (eredete: trr nap) 3, három: [p'ej] P F szám pxey 4 4, négy: [ tsin] > P F szám tsìng 5 5, öt: [mr] P F szám mrr 6 6, hat: [pu.kap^] P F szám pukap 64, hatvannégy: [zam] P F szám zam 7 7, hét: [ki.næ] P F szám kinä 8 8, nyolc: [vol] P F szám vol a 8-as jele (nem az értéke!) (pl. telefonszámnál használható): [PEjt^] P F fn. eyt 9 2

3 a 9-es jele (nem az értéke!) (pl. telefonszám- nál használható): [najn] P F fn. nayn A änyaszövőszék, hatalmas szövőszék: [sa.pew.ran] P F fn. sa ewrang (eredete: sa nok anya és ewrang szövőszék) (anya)méh: [pr.ku] P F fn. prrku (összetétel ebből: prrnen csecsemő és kelku otthon) (azért) mert: [a.lun.ta] P F ksz. alunta (azért), hogy; valaminek az érdekében: [fpi] P F told. fpi+ aaa: [slo.snep^] P F aaa slosnep (eredete: snep aaa) abbahagy, befejez: [ft an] P F i.(tnm) ftang abbahagy, felfüggeszt (a cselekvés folytatódni fog): [fp ak^] P F ige fpak abban az esetben, úgy, akkor: [ha] P F ksz. ha abban az időben mikor, amikor: [kr.a] P F ksz. krra (eredete: krr idő) abc: [sna.pam.rel.vi] P F fn. snapamrelvi (eredete: pamrelvi betű (fonetikus jel)) ad: [t IN] P F i.(t) tìng addig, azalatt: [ tsa.kr >.vaj] P F hsz. tsakrrvay (összetétel ebből: tsakrr akkor és vay -ig) addigra, mire, amíg: [li.sre] P F hsz. lisre+ (összetétel ebből: li már és sre+ előtt) addition, post script: [ti.sun] LN fn. tìsung (eredete: sung add) adposition: [star.li.pu] P F fn. starlì u (összetétel ebből: sätare kapcsolat és lì u szó) aggasztó dolog, aggodalom oka/forrása: [snum. tsim] > P F fn. sngumtsim (összetétel ebből: sngum aggodalom és tsim forrás) aggasztó, nyugtalanító: [snu.nap] P F mn. sngunga (eredete: sngum aggodalom) aggodalom: [snum] P F fn. sngum aggodalom oka/forrása, aggasztó dolog: [snum. tsim] > P F fn. sngumtsim (összetétel ebből: sngum aggodalom és tsim forrás) aggódik: [snum s i] P F i.(tn) sngum si (eredete: sngum aggodalom) aggódva, bosszúsan: [ni.snum] P F hsz. nìsngum (eredete: sngum aggodalom) agy: [El.tu] P F fn. eltu aha, ja, oké: [sran] P F hsz., gesz. sran ahogy/mint...; ahogy, (ugyan)úgy, olyanképpen (helyzetből adódó hasonlóság): [ten.fja] P F ksz. tengfya (összetétel ebből: teng megegyező és fya o út) ahol: [ tse.na] > P F ksz. tsenga (eredete: tseng hely) ahova vissza lehet vonulni, magán terület: [sno.mo] P F fn. snomo (összetétel ebből: sno saját és mo terület) ajak: [sej.ri] JC fn. seyri ajándék: [st'e.li] P F fn. stxeli ajánl: [st'e.nu.t IN] P F i.(t) stxenutìng (eredete: stxenu ajánlat, fn.) ajánlat: [st'e.nu] P F fn. stxenu (összetétel ebből: stxeli ajándék és lonu elereszt) akadály, barikád: [E.k'an] P F fn. ekxan akadályoz: [h ul. tst' Em] > P F i.(t) hultstxem akadálytalan, szabad: [kaw.k'an] P F mn. kawkxan (összetétel ebből: ke aw egy se és ekxan akadály) akar: [n Ew] P F i.(tm) new akaratlanul, véletlenül: [nit.kan.lu.ke] P F hsz. nìtkanluke (összetétel ebből: nìtkan szándékosan, akarattal és luke- nélkül) akarattal, szándékosan: [nit.kan] P F hsz. nìtkan (eredete: tìkan cél, szándék) akarattal, önként: [ni.new] P F hsz. nìnew (eredete: new akar) akarom mondani, vagyis, illetve: [ko.lan] P F gesz. kolan (eredete: kan céloz) aki, amely(ik) (határozói mellékmondat kötőszava): [a] P F,LN part. a akik közül meghalt néhány), túlélő (pl. olyan csoport tagjai: [lem.rej] P F mn. lemrey (eredete: emrey túlél) akinek vágynak a jelenlétére), hiányzó, hiányolt (mint egy távollévő ember: [lom] P F mn. lom akkor: [ tsa.kr > ] P F hsz. tsakrr (eredete: tsa- az és krr idő) akkor: [zel] P F hsz. zel akkor, úgy, abban az esetben: [ha] P F ksz. ha akként/úgy..., -ként, mint/ahogy: [na] P F esz. na akként/úgy..., ként, mint/ahogy: [p'el] P F told. pxel aktív, energikus: [wa.lak^] P F mn. walak 3

4 akármennyire, bármily: [Ni.an] P F,SW hsz. ngian alacsony: [tim] P F mn. tìm alacsony szint: [tim.ji] P F fn. tìmyì (összetétel ebből: tìm alacsony és yì szint) alagút: [RoN] P F fn. rong alak, forma: [Pon] P F fn. on alakot ad, formál: [Pon s i] P F i.(tn) on si (eredete: on alak, forma) alapjában, alapvetően, lényegében: [ni.ran] P F hsz. nìran (eredete: ran belső tulajdonság) alapos ismeret, hozzáértés: [ tsul.fæ] > P F fn. tsulfä alapos, részletességre törekvő (személy): [le.no] P F mn. leno alaposan elsajátít: [ tsul.fæ > s i] P F i.(tn) tsulfä si (eredete: tsulfä ismeret) alaposan, részletesen: [ni.no] P F hsz. nìno alaposság, részletesség: [ti.no] P F fn. tìno alapvetően, alapjában, lényegében: [ni.ran] P F hsz. nìran (eredete: ran belső tulajdonság) alatt(a), alul: [æ.o] P F told. äo alatt, folyamán, közben: [kr.ka] P F told. krrka (eredete: krr idő) alj(a), fenék: [kl.pa] P F fn. kllpa alkalmasint, megfelelő időben: [nik.mar] P F hsz. nìkmar (eredete: kìmar szezonális) alkalom, eset, ismételten előforduló cselekvések egyike: [a.lo] P F fn. alo alkony, este naplemente előtt: [sre.ton.pon] P F fn. sreton ong (összetétel ebből: sre előtt és txon ong alkony) alkony, sötétedés előtti időszak, naplemente után: [t'on.pon.maw] P F fn. txon ongmaw (összetétel ebből: txon ong naplemente és maw után) alkot, készít, létrehoz: [N op^] P F i.(t) ngop alkotás: [sæ.nop^] P F fn. sängop (eredete: ngop alkot) alkotás elvont fogalma: [ti.nop^] P F fn. tìngop (eredete: ngop alkot, készít) alkotó: [Nop.ju] P F fn. ngopyu (eredete: ngop alkot) allergén: [fne.t'um] P F fn. fnetxum (eredete: txum méreg); Pl.: Oeri lu swoa fnetxum. alszik: [h a.h aw] P F i.(tn) hahaw alul, alatt(a): [æ.o] P F told. äo alámerül, lebukik, zuhan: [t awn] P F i.(tn) tawng alászáll, leereszkedik: [kl.k æ] P F i.(tn) kllkä (összetétel ebből: kllpa alj(a) és kä megy) amely magas szikláról vagy lebegő hegyről folyik le (megszámlálható), egyedülállóan magas, vékony vízesés: [se.pajl] P F fn. se ayl amely(ik) (határozói mellékmondat kötőszava), aki: [a] P F,LN part. a amelyek egy folyamból vagy tavakból folynak (megszámlálható), egy csepp vagy kisebb vízesések sorozata: [sja.nan] P F fn. syanan ami a földtől távol és tisztán tart valamit, mesterséges tárgy: [fjan] P F fn. fyan amikor, abban az időben mikor: [kr.a] P F ksz. krra (eredete: krr idő) amit különösen kellemesnek talál, elfoglalt(nak lenni) (pozitív értelemben), elmélyed valamiben: [s u.l In] P F i.(átn) sulìn (eredete: ìn elfoglalt) amulet, totem: [lo.pa] P F fn. lo a amíg, -ig: [vaj.kr] P F ksz. vaykrr (összetétel ebből: vay -ig és krr idő) amíg, miközben, mialatt: [ten.kr] P F ksz. tengkrr (összetétel ebből: teng megegyező és krr idő) amíg, mire, addigra: [li.sre] P F hsz. lisre+ (összetétel ebből: li már és sre+ előtt) annak, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava): [fu.ri.a] P F nm., alár. furia (összetétel ebből: fì uri ez (topikális) és a határozói mellékmondat kötőszava) annyira, úgy: [ni.ft'an] P F hsz. nìftxan (eredete: fìtxan olyan) anya: [sap.nok^] P F fn. sa nok(eredete: sa atenuk C ) anyu: [sap.nu] P F fn. sa nu (becéző forma, eredetije: sa nok anya) anyuka (fiatal lányokra): [sap.nu. tsjip^] > P F fn. sa nutsyìp (eredete: sa nu anyu) apa: [sem.pul] P F fn. sempul apropó, mellesleg, jut eszembe: [ni.vin.kap^] P F hsz. nìvingkap (eredete: vingkap eszébe jut, beugrik) apró, kicsi, parányi: [hi.pi] P F mn. hì i apu: [sem.pu] P F fn. sempu (becéző forma, eredetije: sempul apa) arc, orca: [flawm] P F fn. flawm arc, orca, ábrázat: [kej] P F fn. key 4

5 arc-csík: [pil] P F fn. pil arckifejezés: [key.rel] P F fn. keyrel (összetétel ebből: key arc és rel kép) asztal: [fjan.jo] P F fn. fyanyo (összetétel ebből: fyan mesterséges tárgy, ami a földtől távol és tisztán tart valamit és yo felszín) Megjegyzés: köznapi szóhasználatban yo is lehet fyanyo helyett aszály: [tom.pa.kel] P F fn. tompakel (eredete: tompa eső) avatár-test (álomjáró test): [u.nil.ti.ran.tok'] JC,P F fn. uniltìrantokx (összetétel ebből: uniltìranyu álomjáró és tokx test) az (mutatónévmás): [ tsaw] > P F mut.n., nm. tsaw az (tárgyas esetben alanyként): [ tsal] > P F nm. tsal az a válasz: [tejn.a] P F fn. teynga (az összevonás elemei tì eyng a) az a válasz (jelölt alany): [tejn.la] P F fn. teyngla (az összevonás elemei tì eyng ìl a) az a válasz (tárgyeset): [tejn.ta] P F fn. teyngta (az összevonás elemei tì eyng it a) az ellenkező oldalon, ellentkező: [few.tu.sok^] P F mn. fewtusok (eredete: few át)(hétköznapi szóhasználatban (few. tsok) B (be)fed, (el)takar: [lew s i] P F i.(tn) lew si (eredete: lew takar) (bele)lát (spirituális értelemben), lény(eg)ében megért/felismer, grokkol : [k a.m E] P F i.(t) kame -ban/-ben, bent, benne, rajta, -on/-en/-ön: [mi] P F esz. mì+ -ból/-ből, -tól/-től, felől, irányából (időbeniségre is utalhat más idővel kapcsolatos szavakkal): [ta] P F esz. ta 5 az erdő teteje: [u.tu] P F fn. utu az élet egyensúlya: [REj.PEN] P F fn. rey eng (eredete: rey él) az én saram (megbánás vagy vétkesség beismerése), bocs, szánom-bánom, sajnos, sajna: [Naj.t'o.a] P F gesz. ngaytxoa (összetétel ebből: ngeyä tiéd és txoa megbocsátás) az(on) a hely(en), ott: [ tsa. > tsen] > or [ tsa. > tsen] > P F mut.n., fn. tsatseng (összetétel ebből: tsa az és tseng hely) az, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava): [fwa] P F nm., alár. fwa (összetétel ebből: fì u ez (alanyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava) avatárok csoportja vagy klánja: [u.nil.ti.ran.tok'.o.lop] P F fn. uniltìrantokxolo (összetétel ebből: azalatt, addig: [ tsa.kr >.vaj] P F hsz. tsakrrvay uniltìrantokx avatár-test és olo klán) (összetétel ebből: tsakrr akkor és vay -ig) az: [sat^] P F nm. sat (a tsat gyengített alakja) az (csak személyekre): [ tsa.po] > azaz hogy, más szóval: [a.lu] P F nm. tsapo P F ksz. alu (eredete: a a melléknévjelző és lu van) (toldalékokhoz) (összetétel ebből: tsa az a... és po ő) az (cselekvés): [ tsa.kem] > or [ tsa.kem] > P F azok a hírek: [fmawnta] mut.n. tsakem (eredete: tsa- az és kem tett) P F fn. fmawnta (az összevonás elemei fmawn it a) az (dolog): [ tsa.pu] > P F mut.n. tsa u (összetétel ebből: tsa az és u dolog) azonnal, egy pillanat múlva: [p'i.swaw.aj] P F hsz. pxiswaway (összetétel ebből: swaw pillanat és ay jövő idejű igei infixum) azonos, egyenlő, megegyező: [ten] P F mn. teng azt ( tárgyként): [ tsat^] > P F nm. tsat azt, hogy (alárendelt tagmondatot jelez): [fu.la] P F ksz. fula (összetétel ebből: fì ul ez (jelölt alany eset) és a vonatkozói tagmondatot jelez) azt, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava): [fu.ta] P F nm., alár. futa (összetétel ebből: fì u-t ez-t (tárgyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava) beugrik, eszébe jut: [v in.k ap^] P F vingkap baba, csecsemő: [pr.nen] P F fn. prrnen i.(t) babahordozó: [pr.smun] P F fn. prrsmung (összetétel ebből: prrnen baba és smung szállító eszköz) baj, ártalom: [k'u] P F fn. kxu bal (bal oldali): [ftær] P F mn. ftär bal oldal: [ftær.pa] P F fn. ftärpa (összetétel ebből: ftär bal és pa o oldal)

6 baleset: [fe.kem] P F fn. fekem (összetétel ebből: fe rossz és kem tett) balra: [ni.ftær] P F hsz. nìftär (eredete: ftär bal) banángyümölcs: [u.tu.ma.u.ti] P F fn. utumauti (összetétel ebből: utu az erdő teteje és mauti gyümölcs) (szó szerint: erdő teteje gyümölcs) barikád, akadály: [E.k'an] P F fn. ekxan barlang: [slær] P F fn. slär barna: [kl.vawm] P F mn. kllvawm (összetétel ebből: kllte föld és vawm sötét) barát: [PEj.lan] P F fn. eylan barátság: [ti.pej.lan] P F fn. tì eylan (eredete: eylan barát) becsület, tisztesség: [me.u.i.a] P F fn. meuia becsületes, tiszteletreméltó: [me.u.i.a.nap] P F mn. meuianga (eredete: meuia becsület és nga tartalmaz) becsületesség, igazság(osság): [tim.wi.æ] P F fn. tìmwiä (eredete: muiä rendes, igazságos, helyes, becsületes) befejez, abbahagy: [ft an] P F i.(tnm) ftang befejez, elvégez: [ha.sej s i] P F i.(tn) hasey si (eredete: hasey kész, befejezett) befejez, lezár (a cselekvés eredményes): [P ip. a] P F i.(tn) i a befejezett vagy folyamatos kötőmóddal), bárcsak! (kívánság; a tényekkel szemben: [ni.ra.nal] P F hsz. nìrangal (eredete: rangal kíván) befejezett, kész: [ha.sej] P F mn. hasey befejezés: [ti.pip.a] P F fn. tì i a (eredete: i a befejez) befejező, utolsó, végső: [tor] P F mn. tor (eredete: toruk végső árny) befelé, bele, belülre, belsejébe: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) bejárat: [rawn] P F fn. rawng bekerített nyílt terület, terület, völgy: [mo] P F fn. mo bekövetkezik, (meg)történik: [l En] P F i.(tn) len bele, befelé, belülre, belsejébe: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) belseje, belül, odabent: [mi.fa] or [mi.fa] P F fn., hsz. mìfa belsejébe, bele, befelé, belülre: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) belső tulajdonság, lényeg, valaminek az alapvető természete, személyiség: [Ran] P F fn. ran belép: [fp' æ.k Im] P F i.(tn) fpxäkìm belül, belseje, odabent: [mi.fa] or [mi.fa] P F fn., hsz. mìfa belülre, bele, befelé, belsejébe: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) belülről, ki(-felé): [ftum.fa] P F told. ftumfa (eredete: mìfa belül) bemutat, előad: [mu.w In.t' u] P F i.(t) muwìntxu (eredete: wìntxu mutat) bemutató, kiállítás: [sæ.win.t'u] P F fn. säwìntxu (eredete: wìntxu mutat) bemártás, merítés (folyadékba): [jem.fpaj] P F fn. yemfpay (összetétel ebből: yem rak és pay víz) benne, bent, rajta, -ban/-ben, -on/-en/-ön: [mi] P F esz. mì+ bent, benne, rajta, -ban/-ben, -on/-en/-ön: [mi] P F esz. mì+ beragad, beszorul: [n ip^] P F i.(tn) nip beszorul, beragad: [n ip^] P F i.(tn) nip beszéd, szónoklat: [sæ.ft'u.li.pu] P F fn. säftxulì u (eredete: ftxulì u szónokol, beszédet mond) beszédet mond, szónokol: [ft' u.li.pu] P F i.(tn) ftxulì u (összetétel ebből: täftxu sző és lì u szó) beszédhang, énekhang: [mok.ri] P F fn. mokri beszél: [p l.t' E] P F ige plltxe beszél valamiről, értekezik, oda vonatkozót mond: [l awk^] P F i.(t) lawk beszélget, társalog : [p æn.k' o] P F i.(tn) pängkxo beszélgetés, megbeszélés: [ti.pæn.k'o] P F fn. tìpängkxo (eredete: pängkxo beszélget) beszélgetőtárs, társalkodó: [pæn.k'o.ju] P F fn. pängkxoyu (eredete: pängkxo beszélget) beszélő: [pl.t'e.ju] P F fn. plltxeyu (eredete: plltxe beszél) beteg: [sp'in] P F mn. spxin beteg (szellemileg), egészségtelen: [kel.fpom.ron] P F mn. kelfpomron (összetétel ebből: ke nem és lefpomron egészséges (szellemileg)) cs.sz. 6

7 beteg (szellemileg), egészségtelen: [ke.fpom.ro.nap] bocsánatkérés: [ tsap.pa.lu.te] > P F fn. tsap alute P F mn. kefpomronga (összetétel ebből: ke bocsánatot kér: [ tsap.pa.lu.te > s i] P F i.(tn) nem és fpomronga egészséges (szellemileg)) n.e. betegség, kór: [sæ.sp'in] P F fn. säspxin (eredete: spxin beteg) betegségi állapot: [ti.sp'in] P F fn. tìspxin (eredete: tsap alute si (eredete: tsap alute bocsánatkérés) bogyó: [pa.suk^] P F fn. pasuk bokor: [ut.ral. tsjip^] > P F fn. utraltsyìp (eredete: utral fa) spxin beteg) beteljesülés, érettség, fejlettség: [ti.fjejn] P F boldogan, szerencsésen: [net.rip^] P F netrìp hsz. fn. tìfyeyn (eredete: fyeyn érett, fejlett) betű (fonetikus jel): [pam.rel.vi] P F fn. pamrelvi (eredete: pamrel írás) betűzés (helyesírás): [pam.rel.fja] P F fn. pamrelfya (eredete: pamrel írás és fya o mód) bezárni: [ tstu > s i] P F i.(tn) tstu si (eredete: tstu zárt) boldogtalan, szomorú, Milyen szomorú! : [ke.ft'o] P F gesz. keftxo bolond, őrült, őrületes: [lek.je.pun] P F mn. lekye ung (eredete: keye ung őrület) bomló állat vagy rothadó hús szagára emlékeztető: [k'æ.næn] P F mn. kxänäng bonyolult (dolog), finom, részletes, precíz: bimbó, rügy: [pr.ne.sjul] P F fn. prrnesyul (összetétel ebből: [hi.no] P F mn. hìno prrnen csecsemő és syulang bonyolult, nehéz: [Næ.zIk^] P F mn. ngäzìk virág) borús (pl.: felhős ég), zárt: [ tstu] > P F fn. tstu biolumineszcencia, fénykibocsátás: [sju.ra.tan] bosszankodik, dühöng: [st i] P F i.(tn) sti JC,P F fn. syuratan (összetétel ebből: syura energia és atan fény) biolumineszcens szeplő, csillag: [tan.hi] P F fn. tanhì bizonyos, tiszta, világos: [law] P F mn. law bizonyít: [w I.Naj] P F i.(t) wìngay (eredete: wìntxu mutat és ngay igaz) bizonyítás, bizonyíték (általában): [ti.wi.naj] P F fn. tìwìngay (eredete: wìngay bizonyít) bizonyíték (konkrét esetben): [sæ.wi.naj] P F fn. säwìngay (eredete: wìngay bizonyít) bizonyíték (általában), bizonyítás: [ti.wi.naj] P F fn. tìwìngay (eredete: wìngay bizonyít) biztonság: [ti.k'u.ke] P F fn. tìkxuke (eredete: kxuke biztonságos) biztonságban, biztonságosan: [ni.zaw.non] P F hsz. nìzawnong (eredete: «awn» befejezett melléknévi igenévi alak és zong megment) biztonságos: [k'u.ke] P F mn. kxuke (összetétel ebből: kxu ártalom és ke nem) biztonságosan, biztonságban: [ni.zaw.non] P F hsz. nìzawnong (eredete: «awn» befejezett melléknévi igenévi alak és zong megment) biztos, magabiztos: [am.pa.ke] P F mn. am ake (összetétel ebből: am a kétség és ke nem) bocs, szánom-bánom, sajnos, sajna, az én saram (megbánás vagy vétkesség beismerése): [Naj.t'o.a] P F gesz. ngaytxoa (összetétel ebből: ngeyä tiéd és txoa megbocsátás) 7 bosszant, dühít: [stej.k i] P F i.(t) steyki (eredete: sti dühöng és «eyk» műveltető igei infixum) bosszant, zavar: [sr æt'] P F i.(t) srätx bosszúsan, aggódva: [ni.snum] P F hsz. nìsngum (eredete: sngum aggodalom) bosszúság: [sæ.sræt'] P F fn. säsrätx (eredete: srätx bosszat) bot, pálca: [swek^] P F fn. swek buborék: [t'at'] P F fn. txatx bukás, sikertelenség (konkrét esetben): [sæ.nu.i] P F fn. sänui (eredete: nui elbukni, sikertelennek lenni) bumm! (hangutánzószó): [k'an.an.an] P F gesz. kxangangang bunkósbot (fegyver): [t'ewk^] P F fn. txewk buta, sötét: [snu.mi.na] CP mn. snumìna cs.sz. buta, tudatlan: [jaj.mak^] P F mn. yaymak buzgó, lelkes: [le.sop.ha] P F mn. leso ha (eredete: so ha lelkesnek lenni) cs.sz. báj, elegancia, kecsesség: [lo.ran] P F fn. loran (összetétel ebből: lor gyönyörű és ran belső tulajdonság) bánat: [jen.wal] P F fn. yengwal bánat: [a.fpawn] P F fn. afpawng bánatosan: [na.fpawn] P F hsz. nafpawng (eredete: afpawng bánat) bánkódik: [a.fpawn s i] P F i.(tn) afpawng si (eredete: afpawng bánat)

8 bár, ugyanakkor, ámbátor: [hu.fwa] P F ksz. hufwa bárcsak! (kívánság; a tényekkel szemben, befejezett vagy folyamatos kötőmóddal): [ni.ra.nal] P F hsz. nìrangal (eredete: rangal kíván) bármely egyéb ülőalkalmatosság, szék, pad: [sejn] P F fn. seyn (eredete: sä o eszköz és heyn ül) bármi, mindegy: [ke. tsran] > P F mn., ksz. ketsran (összetétel ebből: ke nem és tsranten számít) bármily, akármennyire: [Ni.an] P F,SW hsz. ngian bátor: [ tstew] > P F mn. tstew cs.sz. bátor, merész: [ti. tstew.nap] > P F mn. tìtstewnga (eredete: tìtstew bátorság, merészség) n.e. (pl. bátor tett) bátorság, merészség: [ti. tstew] > P F fn. tìtstew bázis: [t'in. tsen] > P F fn. txintseng (összetétel ebből: txin fő, elsődleges és tseng hely) béke, jólét: [fpom] P F fn. fpom békésen, nyugodtan: [nim.wej] P F hsz. nìmwey (eredete: mawey nyugodt) bízik, függ valamitől, számit: [m on] P F i.(t) mong bízva, habozás nélkül: [ni.mal] P F hsz. nìmal (eredete: mal megbízható) bölcs: [t'an. tslu.sam] > P F mn. txantslusam (összetétel ebből: txan sok és tsl«us»am megért) bölcs: [la.fjon] P F mn. lafyon (eredete: hafyon bölcsesség)cs.sz. bölcs: [ha.fjo.nap] P F mn. hafyonga (eredete: hafyon bölcsesség)nem emberekre/személyekre bölcsesség: [ha.fjon] P F fn. hafyon bölcsesség (ritkán használt): [ti.t'an. tslu.sam] > P F fn. tìtxantslusam (eredete: txantslusam bölcs) büszke: [le.nr.a] P F mn. lenrra (eredete: nrra büszkeség) büszkeség: [nr.a] P F fn. nrra büszkén: [ni.nr.a] P F hsz. nìnrra (eredete: nrra büszkeség) bőgés, állathang (ordítás, stb.): [zawr] P F fn. zawr bőr: [tap.len] P F fn. ta leng bőr (anyag): [flawk'] P F fn. flawkx bőséges, ízletes, pompás: [fwan] P F mn. fwang bűvészmutatvány, trükk, ügyes/speciális módszer: [in.jen. tsjip^] > P F fn. ingyentsyìp (eredete: ingyen titokzatosság érzése) C (csoport)tag: [ha.p'i.tu] P F fn. hapxìtu (eredete: hapxì rész) a célból/azért, hogy: [fte] P F ksz. fte (kötőmódú igével, alárendelt tagmondatban) ceruza, szó szerint: írópálca fából: [pam.rel.vul le.rin] P F fn. pamrelvul lerìn (összetétel ebből: pamrelvul toll, ceruza és lerìn fa-) ceruza, toll, szó szerint: írópálca: [pam.rel.vul] fn. pamrelvul (összetétel ebből: pamrel írás és vul faág) ceruza, toll, szó szerint: írópálca (pamrelvul rövid alakja): [REl.vul] P F fn. relvul ciklus: [jop.ko.fja] P F fn. yo kofya (összetétel ebből: yo ko kör és fya o ösvény, út, mód) cipő: [hawn.ven] P F fn. hawnven (összetétel ebből: hawnu véd, óv és venu lábfej) copf, idegköteg: [ tswin] > P F fn. tswin copfocska: [ tswin. > tsjip^] > P F fn. tswintsyìp (eredete: tswin copf ) csak: [ni.paw] P F hsz. nì aw (eredete: aw egy) családi függőágy: [swaj.ni.vi] P F fn. swaynivi (összetétel ebből: soaia család és nivi alvó függőágy) Megjegyzés: soaia összevonva ezzel: sway csalódás, meghiúsult elvárások miatti érzelmi csalódottság, kiábrándulás: [jew.la] P F fn. yewla csalódást okozva, kiábrándítóan: [ni.jew.la] P F hsz. nìyewla (eredete: yewla csalódás) csapat, szakasz, katonai egység: [wem.po.nu] P F fn. wempongu (összetétel ebből: wem harcol és pongu csoport) csapda: [sæ.sjep^] P F fn. säsyep (eredete: syep csapdába ejt) csapdába ejt: [sj Ep^] P F i.(t) syep csapás (állaté vagy személyé), állatnyom: [ tsmim] > P F fn. tsmìm csatában legyőz, meghódít: [l æ.t' ajn] P F i.(t) lätxayn 8

9 csecsemő, baba: [pr.nen] P F fn. prrnen csekély, kevés: [him] P F mn. hìm csekélységed, kicsi te: [Na. tsjip^] > P F nm. ngatsyìp (eredete: nga you) csekélységem: [we. tsjip^] > P F nm. oetsyìp (eredete: oe én) cselekedet, tett: [kem] P F fn. kem cseles, trükkös (személy): [let.wan] P F mn. letwan (eredete: tute személy és wan elrejt) csend, némaság: [ti.fnu] P F fn. tìfnu (eredete: fnu elcsendesül) csendes: [ti.fnu.nap] P F mn. tìfnunga (eredete: fnu elcsendesül) n.e. csepp, pehely, szilánk: [Il.va] P F fn. ìlva csere-, helyettes, valami ami helyettesít valami mást: [sæ.rawn] P F fn. särawn (eredete: rawn kicserél) cserébe: [jo.a] P F told. yoa csevej: [ti.pæn.k'o. tsjip^] > P F fn. tìpängkxotsyìp (eredete: tìpängkxo beszélgetés) csigaház, kagylóhéj (tengeri): [sum] P F fn. sum csillag, biolumineszcens szeplő: [tan.hi] P F fn. tanhì csillagcsoport: [sna.tan.hi. tsjip] > P F fn. snatanhìtsyìp (összetétel ebből: sna o csoport és tanhì(tsyìp) csillag) csillagkép: [sna.tan.hi] P F fn. snatanhì (összetétel ebből: sna o csoport és tanhì csillag) szó sz.: csillagcsoport csinos: [se.vin] P F mn. sevin cs.sz. (nőkre) csintalan: [sti.wi.nap] P F mn. stiwinga (összetétel ebből: stiwi csíny és nga tartalmaz) csinál: [kem s i] P F i.(tn.). kem si (eredete: kem cselekedet) csinál, ntesz, összetett igékben szerepel: [s i] P F si képző toldalék csoda: [pa.rul] P F fn. parul csodálatos: [pa.rul.nap] P F mn. parulnga (eredete: parul csoda)n.e. csodálatos, klassz, fantasztikus: [ko.sman] P F mn. kosman csodálatosan: [nik.sman] P F hsz. nìksman (eredete: kosman csodálatos) csomó: [fta] P F fn. fta csomóz: [fta s i] P F i.(tn) fta si (eredete: fta csomó) csont: [t'æ.rem] P F fn. txärem csontváz: [sna.t'æ.rem] P F fn. snatxärem (összetétel ebből: sna o készlet és txärem csont) szó sz.: csontkészlet csoport, készlet, halom, rakás: [sna.po] P F fn. sna o n.e. csésze: [ tsnal] > P F fn. tsngal csésze vagy tál (természetes formából minimálisan átalakítva): [sej] P F fn. sey csíny, rosszalkodás: [sti.wi] P F fn. stiwi csínytevő: [sti.wi.si.ju] P F fn. stiwisiyu (eredete: stiwi csíny) csípő: [Pl.No] P F fn. llngo csók: [sæ.pom] P F fn. säpom (eredete: pom csókol) csökkent: [n æn] P F i.(tn) nän csökkenő mértékben, egyre kevésbé: [ni.næn.æn] P F hsz. nìnänän (eredete: nän csökkent) csúcs, tető: [fæ.pa] P F fn. fäpa csúnya: [nar.væp] P F mn. narvä (eredete: nari szem és vä kellemetlen) csúszik, siklik: [fw i] P F i.(tn) fwi csütörtök: [tr.mr.ve] P F fn. trrmrrve (összetétel ebből: trr nap és mrrve ötödik) cuki, kedves, imádnivaló: [ho.na] P F mn. hona cukiság, kedvesség: [ti.ho.na] P F fn. tìhona (eredete: hona kedves) cél(kitűzés): [ti.kan] P F fn. tìkan (eredete: kan megcéloz) CANNOT FIND OSLETTER 0, nulla: [kew] P F szám kew D dal (ősi, szertartásos): [waj] P F fn. way dal, dallam: [lawr] P F fn. lawr dal, ének: [ti.rol] P F fn. tìrol (eredete: rol énekel) 9

10 dallam: [waj.te.lem] P F fn. waytelem (összetétel ebből: way dal és telem zsinór) dallam, dal: [lawr] P F fn. lawr dalol: [waj s i] P F i.(tn) way si (eredete: way dal) darabolt, elosztott: [ke.paw] P F mn. ke aw (összetétel ebből: ke nem és aw egy) de: [slæ] P F ksz. slä de csak ritkán), erős vízesés, jellemzői: fültépő hangja és halálos ereje (megszámlálható: [k'or] P F fn. kxor de csak ritkán), vadvízi zuhatag (megszámlálható: [ tsel. > tsul] > P F fn. tseltsul de helyette, de inkább: [ki] P F ksz. ki de inkább, de helyette: [ki] P F ksz. ki deformáltság, hiba, folt, rossz tulajdonság: [fep.ran.vi] P F fn. fe ranvi (eredete: fe ran rossz természet, eredendően hibás) depresszió, szenvedés (érzelmi): [sæ.næ.pæn] P F fn. sängä än (eredete: ngä än szenved (érzelmileg)) derűs, nyugodalmas, kellemes: [le.fpom] P F mn. lefpom (eredete: fpom boldogság, béke) n.e. diák, tanuló: [nu.me.ju] P F fn. numeyu (eredete: nume tanul) dob (bőrből készült): [a.u] JC fn. au dobni: [ tsr E.P i] > P F i.(t) tsre i dohányzik (sz.sz.: füstöt szív): [ tsw > k k'e.ner. t] P F,D i.(tn) tswìk kxenerit (összetétel ebből: tswìk szív és kxener füst) dohányzás (na vi idióma), nappali örömteli füstölgés : [pr.k'en.tr.kr] Skxawng fn. prrkxentrrkrr (összetétel ebből: prrte öröm, kxener füst, trr nap és krr idő) dolgok: [a.ju] P F fn. ayu (eredete: u dolog) (sosem többesszámú u) dolgozik: [ti.kan.kem s i] P F i.(tn) tìkangkem si (eredete: tìkangkem munka) dolog (kézzelfogható), tárgy: [zum] P F fn. zum dolog (valami): [Pu] P F fn. u domb: [Ram. tsjip^] > P F fn. ramtsyìp (eredete: ram hegy) duda, kürt: [pawk^] P F fn. pawk durva: [Ek'.t'u] P F mn. ekxtxu durva, közönséges, udvariatlan: [ræp.tum] P F mn. räptum durván, körülbelül: [wum] P F hsz. wum dél (napszak): [k'am.tr] P F fn. kxamtrr (összetétel ebből: kxam közép és trr nap) délelőtt: [sre.kam.tr] P F fn. srekamtrr (összetétel ebből: sre előtt és kxamtrr dél) délután: [hap.nir] P F fn. ha ngir démon: [vr.tep^] P F fn. vrrtep dísz, vagy ünnepi felszerelés/ruházat (része): [i.o.i] P F fn. ioi díszít: [i.o.i s i] P F i.(tn) ioi si (eredete: ioi dísz) döntés: [ti.pe.pun] P F fn. tìpe un (eredete: pe un dönt) dúdol, szöveg nélkül énekel: [t IN lawr] P F i.(tn) tìng lawr (eredete: tìng ad és lawr dallam) düh: [ti.sti] P F fn. tìsti (eredete: sti dühöng) dühít, bosszant: [stej.k i] P F i.(t) steyki (eredete: sti dühöng és «eyk» műveltető igei infixum) dühödt mordulás, vigyázz! : [o.isss] LA gesz. oìsss dühöng, bosszankodik: [st i] P F i.(tn) sti dühösen mordul : [o.isss s i] P F i.(tn) oìsss si (eredete: oìsss dühös mordulás) dühösen, mérgesen: [ni.sti] P F hsz. nìsti (eredete: sti dühöng) E (-e)... vagy nem, (-e)... vagy sem: [ft'ej] P F ksz. ftxey (-e)... vagy sem, (-e)... vagy nem: [ft'ej] P F ksz. ftxey (egy) fél: [mawl] P F fn. mawl (egy) harmad: [pan] P F fn. pan (együtt) mint egy család: [ni.so.a.i.a] P F hsz. nìsoaia (eredete: soaia család) (együtt) mint egy klán: [ni.o.lop] P F hsz. nìolo (eredete: olo klán) (el)dönt: [p E.P un] P F i.(t) pe un (el)kezdődik: [sn æ.p i] P F i.(tnm) sngä i (el)küld: [fp EP] P F i.(t) fpe (el)pusztít, megsemmisít, lerombol: [sk a.p a] P F i.(t) ska a (el)takar, (be)fed: [lew s i] P F i.(tn) lew si (eredete: lew takar) (el)veszít: [t a.t Ep^] P F i.(t) tatep 10

11 (elő)jel, ómen: [a.u.ni.a] P F fn. aungia ebben a pillanatban, éppen most: [p'i.set^] P F hsz. pxiset (összetétel ebből: set most és pxi éles) ebben a tekintetben, ezzel kapcsolatban: [mi.ft'e.le] P F hsz. mìftxele ebből eredően, ettől, ezért, emiatt: [ta.fral] egyedül: [ni.paw.tu] P F hsz. nì awtu (összetétel ebből: aw egy és tute személy) egyedül lévő, magányos: [le.paw.tu] P F mn. le awtu (összetétel ebből: aw egy és tute személy) egyedülállóan magas, vékony vízesés, amely magas szikláról vagy lebegő hegyről folyik le (megszámlálható): [se.pajl] P F fn. P F hsz. tafral edz, gyakorol: [ tsk'e.ken > s i] P F i.(tn) tskxekeng si (eredete: tskxekeng edzés) egyenes: [jej] P F mn. yey se ayl edzés, kiképzés, gyakorlat: [ tsk'e.ken] > P F fn. egyenes vonal: [jej.fja] P F fn. yeyfya (eredete: tskxekeng yey egyenes és fya o út) egy csepp vagy kisebb vízesések sorozata, egyenes vonalban, egyenesen előre: amelyek egy folyamból vagy tavakból folynak (megszámlálható): [sja.nan] P F fn. [ni.jej.fja] P F hsz. nìyeyfya (eredete: yeyfya egyenes vonal) syanan egyenes, felegyenesedett: [p'im] P F mn. pxim egy hét: [kin.tr] P F fn. kintrr (eredete: kinä hét egyenesen: [ni.jej] P F hsz. nìyey (eredete: yey és trr nap) egyenes) egyenesen előre, egyenes vonalban: egy kevés, néhány: [Pa.Paw] P F mn. a aw [ni.jej.fja] (egyesszámú, megszámlálható főnevekkel) P F hsz. nìyeyfya (eredete: yeyfya egyenes vonal) egy osztály tagja, osztálytárs: [nu.mul.t'a.tu] egyenesen, felegyenesedve: [ni.p'im] P F fn. numultxatu (eredete: numultxa tanóra) P F hsz. nìpxim (eredete: pxim egyenes) egyenletes (mozgásra!), sima: [ler] P F mn. ler egy pandorai nap, nap-éj változás Pandorán: egyenlő, azonos, megegyező: [ten] P F mn. [tr.t'on] P F fn. trrtxon (összetétel ebből: trr nap teng és txon éj) egyesszámban értendő), valaki, ő(k) (határozatlan alany: [fko] P F nm. fko egy pillanat múlva, azonnal: [p'i.swaw.aj] P F hsz. pxiswaway (összetétel ebből: swaw pillanat és ay jövő idejű igei infixum) egyesült (pár): [mun.t'a] P F mn. muntxa egyetlen: [le.paw] P F mn. le aw egy pillanattal ezelőtt: [p'i.swaw.am] P F hsz. egyetért: [m l.t E] P F i.(tn) mllte pxiswawam (összetétel ebből: swaw pillanat egyformán, egy szinten: [ni.pen] P F hsz. és am múlt idejű igei infixum) nì eng (eredete: engeng szint) egy személy (általános alany): [Paw.po] P F egymást: [fi. tsap^] > P F hsz. fìtsap (összetétel nm. awpo ebből: fìpo ezt (a személyt) és tsapo azt (a egy személyes ivóedény, korsó(kagylóhéjból, személyt)) részegítő italokhoz): [swo.a.sej] P F fn. egyre inkább, növekvő mértékben: swoasey (összetétel ebből: swoa részegítő [ni.pul.pul] P F hsz. nì ul ul (eredete: ul növel) ital, szesz és sey csésze) egy szinten, egyformán: [ni.pen] P F hsz. egyre kevésbé, csökkenő mértékben: nì eng (eredete: engeng szint) [ni.næn.æn] P F hsz. nìnänän (eredete: nän egy, 1: [Paw] P F szám aw egybehangzó, harmonikus: [me.pem] P F mn. csökkent) egyszemélyes függőágy : [sno.ni.vi] P F fn. me em egyből utána, rögtön: [p'i.maw] P F told. snonivi (összetétel ebből: sno saját és nivi függőágy ) pximaw (összetétel ebből: maw után (időben) egyszer (a múltban): [Paw.li.E] P F hsz. awlie és pxi éles) egyszer (nem többször): [Paw.lo] P F hsz. egyedi, eredeti, nem más forrásból származó: [le. tsim] > P F mn. letsim (eredete: tsim forrás) awlo egyszerű: [fjin] P F mn. fyin 11

12 egyszerű, könnyű: [ftu.e] P F mn. ftue egyszerűen, könnyen: [ni.ftu.e] P F hsz. nìftue (eredete: ftue könnyű) egyáltalán nem (lásd ke...kaw it egyáltalán nem kifejezésekben), egyáltalán: [kaw.pit^] P F hsz. kaw it (összetétel ebből: ke aw nem és it kevés) egyáltalán, egyáltalán nem (lásd ke...kaw it egyáltalán nem kifejezésekben): [kaw.pit^] P F hsz. kaw it (összetétel ebből: ke aw nem és it kevés) egyéni stílus: [sno.lup^] P F fn. snolup (összetétel ebből: sno saját és lupra stílus) egyénieskedés, önzés: [ti.paw.po] P F fn. tì awpo (eredete: awpo egy személy) együtt, közösen: [Paw.si.tEN] P F hsz. awsiteng (összetétel ebből: aw egy és teng megegyező) egész, teljes: [Pæn.sjEm] P F nm. änsyem egész, teljesség: [wot'] P F fn. wotx egészség (fizikai): [fpom.tok'] P F fn. fpomtokx (összetétel ebből: fpom jólét és tokx test) cs.sz. egészség vagy jólét (szellemi): [fpom.ron] P F fn. fpomron (eredete: fpom jólét és ronsem elme) cs.sz. egészséges (fizikailag): [le.fpom.tok'] P F mn. lefpomtokx (eredete: fpomtokx egészség (fizikai)) cs.sz. egészséges (fizikailag): [fpom.tok'.nap] P F mn. fpomtokxnga (összetétel ebből: fpom jólét és tokx test) n.e. egészséges (szellemileg): [le.fpom.ron] P F mn. lefpomron (eredete: fpomron egészség vagy jólét (szellemi)) cs.sz. egészséges (szellemileg): [fpom.ro.nap] P F mn. fpomronga (összetétel ebből: fpom jólét és ronsem elme) n.e. egészségtelen (fizikailag): [kel.fpom.tok'] P F mn. kelfpomtokx (összetétel ebből: ke nem és fpomtokx egészség) cs.sz. egészségtelen (fizikailag): [ke.fpom.tok'.nap] P F mn. kefpomtokxnga (összetétel ebből: ke nem és fpomtokxnga egészséges (fizikailag)) n.e. egészségtelen, beteg (szellemileg): [kel.fpom.ron] P F mn. kefpomronga (összetétel ebből: ke nem és fpomronga egészséges (szellemileg)) n.e. ehető: [ tsuk.jom] > P F mn. tsukyom (eredete: yom enni) el(felé): [ne.to] P F esz. neto (eredete: ne felé) elbeszélő költemény, vers: [vur.waj] P F fn. vurway (összetétel ebből: vur történet és way dal) elbukni, hibázni, sikertelennek lenni: [n u. i] P F i.(tn) nui elcsendesül, lehalkít: [fn u] P F i.(tn) fnu eldöntendő kérdés jele: [srak(e)] P F part. srak(e) elegancia, kecsesség, báj: [lo.ran] P F fn. loran (összetétel ebből: lor gyönyörű és ran belső tulajdonság) elejt (ii): [t un.z up^] P F i.(t) tungzup (összetétel ebből: tung enged és zup esik) elereszt: [l o.n u] P F i.(t) lonu elfelejt: [ tsw ap] > P F i.(t) tswa elfog, foglyul ejt: [sp E.P E] P F i.(t) spe e elfogad: [m l.p an] P F i.(t) mll an elfogadás: [ti.ml.pan] P F fn. tìmll an (eredete: mll an elfogad) elfoglal: [t ok^] P F i.(t) tok elfoglalt(nak lenni) (negatív értelemben): nyakig ül a munkában : [v r. In] P F i.(átn) vrrìn (eredete: ìn elfoglalt) elfoglalt(nak lenni) (pozitív értelemben), elmélyed valamiben, amit különösen kellemesnek talál: [s u.l In] P F i.(átn) sulìn (eredete: ìn elfoglalt) elfoglalt, tevékeny: [P In] P F i.(tn) ìn elfoglaltságot adó cselekvés: [tin] P F fn. tìn (eredete: ìn elfoglalt) elfogyaszt, eléget: [n Ek'] P F i.(t) nekx elhagy: [t' IN] P F i.(t) txìng elhagy, elmegy: [h um] P F i.(tn) hum elhalad (vmi. mellett): [ft Em] P F i.(t) ftem elismer: [p l.naj] P F i.(tn) pllngay (eredete: plltxe beszél és ngay igaz) eljut/elér valahová, megérkezik: [p a.t E] ZS ige pate eljárás, rendszer, folyamat, módszer: [ve.fja] P F mn. kelfpomron (összetétel ebből: ke nem P F fn. vefya (összetétel ebből: ve o rend, rendezettség és fya o mód, módszer) és lefpomron egészséges (szellemileg)) cs.sz. egészségtelen, beteg (szellemileg): [ke.fpom.ro.nap] elkap: [st æp.n I] P F i.(t) stä nì 12

13 elkerül: [P aw.nim] P F i.(t) awnìm (összetétel ebből: ì awn marad és alìm távol) elképzelt dolog: [Ron.sREl] P F fn. ronsrel (eredete: ronsrelngop elképzel) ellen (pl: harcolni vki ellen): [wæ] P F told. wä+ ellenfél: [wæ.tu] P F fn. wätu (eredete: wä- ellen) ellenkezőleg, ellentétesen: [ni.wæ] P F hat.sz. nìwä ellenség: [k'u.tu] P F fn. kxutu (eredete: kxu baj) ellentkező, az ellenkező oldalon: [few.tu.sok^] P F mn. fewtusok (eredete: few át)(hétköznapi szóhasználatban (few. tsok) ellentétesen, ellenkezőleg: [ni.wæ] P F hat.sz. nìwä ellenőriz, (ki)próbál, értékel: [m ajp] P F i.(tm) may ellenőriz, (meg)vizsgál: [st E.ft' aw] P F i.(t) steftxaw ellátmány, utánpótlás: [mek.re] P F fn. mekre elme: [Ron.sEm] P F fn. ronsem elmegy, elhagy: [h um] P F i.(tn) hum elméleti, intuitív: [le.pen] P F mn. le en (eredete: en találgatás) n.e. elmélyed valamiben, elfoglalt(nak lenni) (pozitív értelemben), amit különösen kellemesnek talál: [s u.l In] P F i.(átn) sulìn (eredete: ìn elfoglalt) elmés, ötletes: [sil.ron.sem] P F mn. sìlronsem (összetétel ebből: sìltsan jó és ronsem elme) Elnézést!: [hi.t'o.a] P F gesz. hìtxoa (eredete: hì i kis és txoa megbocsájtás) elolt: [t on] P F i.(t) tong elosztott, darabolt: [ke.paw] P F mn. ke aw (összetétel ebből: ke nem és aw egy) elrejt: [w an] P F i.(t) wan elront, hibát vét, rosszat tesz: [ti.k'ej s i] P F i.(tn) tìkxey si (eredete: tìkxey hiba) első: [Paw.vE] P F mn. awve (eredete: aw egy) első a sorban, eredeti, kezdetben vagy kezdettől fogva létező: [le.snæ.pi] P F mn. lesngä i (eredete: sngä i kezd) elsődleges szerep a társadalomban, foglalkozás: [t'in.tin] P F fn. txintìn (összetétel ebből: txin fő és tìn elfoglaltságot adó cselekvés) elsődleges, fő: [t'in] P F mn. txin 13 elsősorban, főként, leginkább: [ni.paw.ve] P F mn. nì awve (eredete: awve első) eltalál, lesújt, (meg)üt: [t a.k uk^] P F i.(t) takuk eltesz: [n op'] P F i.(t) nopx eltávolít, elvisz, levesz: [P a.k u] P F i.(t) aku eltévelyedik (spirituális értelemben): [P i. a] P F i.(tn) ia eltűnik, elvész (szem elől): [P Ip] P F i.(tn) ìp elutasít: [ tsj ær] > P F i.(t) tsyär elutasítás: [ti. tsjær] > P F fn. tìtsyär (eredete: tsyär elutasít) elvesztés: [ti.han] P F fn. tìhan (eredete: han elveszít) elveszít: [h an] P F i.(t) han elvisz, eltávolít, levesz: [P a.k u] P F i.(t) aku elvont értelemben), imádság (általános: [ti.a.ho] P F fn. tìaho (eredete: aho imádkozik) elvont értelemben), javulás (általános: [ti. tsan.pul] > P F fn. tìtsan ul (eredete: tsan ul javul) elvont értelemben), rosszabbodás (általános: [ti.fe.pul] P F fn. tìfe ul (eredete: fe ul rosszabodik) elvár, számít valamire: [sre.f Ej] P F i.(t), i.(tn) srefey (összetétel ebből: sre+ előtt és pey vár) elvégez, befejez: [ha.sej s i] P F i.(tn) hasey si (eredete: hasey kész, befejezett) elvész (szem elől), eltűnik: [P Ip] P F i.(tn) ìp elágazik, irányt vált: [j ak^ s i] P F i.(tn) yak si (eredete: yak elágazás) elágazás: [jak^] P F fn. yak elágazó villám: [a.tan.zaw] P F fn. atanzaw (eredete: atan fény és swizaw nyíl) elárul, hátba támad: [ka.vuk^ s i] P F i.(tn) kavuk si (eredete: kavuk árulás) elég: [ni.tam] P F hsz. nìtam (eredete: tam rendben) eléget, elfogyaszt: [n Ek'] P F i.(t) nekx elüldöz, kiűz: [k u.r ak'] P F i.(t) kurakx elülső rész vagy darab: [za.p'i] P F fn. zapxì (eredete: hapxì rész) előad, bemutat: [mu.w In.t' u] P F i.(t) muwìntxu (eredete: wìntxu mutat) előbukkan, kijön: [wr.z a.pu] P F i.(tn) wrrza u (eredete: wrrpa kívül és za u jön) előkészületek, terv: [ti.hawl] P F fn. tìhawl (eredete: hawl készülődik)

14 elől jár, példát mutat: [k E.n on] or [ke.n on] P F i.(tn) kenong (összetétel ebből: ke nem és nong követ) előny, haszon, nyereség: [ tsan.kum] > P F fn. tsankum (összetétel ebből: tsan ul javul és kum eredmény) előnyös, hasznos, nyereséges : [ tsan.kum.nap] > P F mn. tsankumnga (eredete: tsankum előny, haszon, nyereség) előnyös, kedvező: [Et.RIp^] P F mn. etrìp előre is, előzetesen: [ni.li] P F hsz. nìli (eredete: li már) előre meglát, megjósol, jövendöl: [sre.s E.P a] P F i.(t) srese a (összetétel ebből: sre+ megelőzőleg és tse a lát) először, eredetileg: [ni.snæ.pi] P F hsz. nìsngä i (eredete: sngä i kezd) előtt(e),elől: [E.o] P F told. eo előtte: [sre.fwa] P F k.sz. srefwa (eredete: sre+ előtt és fwa az) előzetesen, előre is: [ni.li] P F hsz. nìli (eredete: li már) előző (korábbi): [ham] P F mn. ham emel, felvesz: [k' El.t Ek] P F i.(t) kxeltek emelet, szint: [PEN.EN] P F fn. engeng emellett, ráadásul, továbbá: [ni.sun] P F hsz. nìsung (eredete: sung hozzáad) emiatt, ettől, ezért, ebből eredően: [ta.fral] P F hsz. tafral emlék, emlékezés: [Pok^] P F fn. ok emlékezni: [z E.R ok^] P F i.(t) zerok emlékezés, emlék: [Pok^] P F fn. ok energia (fizikai vagy szellemi): [sju.ra] P F fn. syura energikus, aktív: [wa.lak^] P F mn. walak enged: [t un] P F i.(t) tung engedelmesen, kötelességtudóan: [ni. tson] > P F hsz. nìtson (eredete: tson kötelesség) engedelmeskedik, figyelmez: [l Ek^] P F i.(t) lek engedélyez: [te.swo.t IN] P F i.(t) teswotìng (összetétel ebből: tìng ad) ennivaló (gyűjtőnév, étel, nincs többesszáma): [sju.ve] P F fn. syuve ennyire, ilyen mértékben: [fi.t'an] P F hsz. fìtxan (eredete: txan sok) enyhe szél, szellő: [hu.fwe. tsjip^] > P F fn. hufwetsyìp (eredete: hufwe szél) enyhe, mérsékelt, kellemes: [ tsja.fe] > P F mn. tsyafe erdő: [nap.rin] P F fn. na rìng eredeti módon, eredetileg, eredetien: [ni. tsim] > P F hsz. nìtsim (eredete: tsim forrás) eredeti, egyedi, nem más forrásból származó: [le. tsim] > P F mn. letsim (eredete: tsim forrás) eredeti, kezdetben vagy kezdettől fogva létező, első a sorban: [le.snæ.pi] P F mn. lesngä i (eredete: sngä i kezd) eredeti, vad, természetes (hamisítatlan, változatlan állapotú): [jr] P F mn. yrr eredetien, eredetileg, eredeti módon: [ni. tsim] > P F hsz. nìtsim (eredete: tsim forrás) eredetileg, először: [ni.snæ.pi] P F hsz. nìsngä i (eredete: sngä i kezd) eredetileg, eredeti módon, eredetien: [ni. tsim] > P F hsz. nìtsim (eredete: tsim forrás) eredmény: [kum] P F fn. kum erő: [ti.t'ur] P F fn. tìtxur (eredete: txur erős) erő, hatalom: [ tswal] > P F fn. tswal erős: [ti.t'ur. NaP] P F mn. tìtxurnga (eredete: tìtxur erő) n.e. erős (fizikailag/testileg): [t'ur] P F mn. txur erős (érzelmileg, lelkileg, nem fizikailag), magabiztos: [sej.k'el] P F mn. seykxel erős személy : [t'ur.tu] P F fn. txurtu (eredete: txur erős ) erős vízesés, jellemzői: fültépő hangja és halálos ereje (megszámlálható, de csak ritkán): [k'or] P F fn. kxor erős, hatalommal bíró: [le. tswal] > P F mn. letswal (eredete: tswal erő, hatalom)cs.sz. erős, hatalommal bíró: [ tswal.nap] > P F mn. tswalnga (eredete: tswal erő, hatalom)n.e. erősen, gondosan: [nik.tun.zup^] P F hsz. nìktungzup (eredete: ke tungzup nem ejt el) szó sz.: anélkül, hogy elejtené erősen, rendületlenül, állhatatosan: [nik.lo.nu] P F hsz. nìklonu (eredete: ke lonu nem ereszt) szó szerint: anélkül, hogy eleresztené erőteljes: [t'an.tur] P F mn. txantur (összetétel ebből: txan sok és txur erős) cs.sz. esemény, történés: [ti.len] P rr fn. tìlen (eredete: len történik) 14

15 eset, alkalom, ismételten előforduló cselekvések egyike: [a.lo] P F fn. alo esetleg, talán: [k'awm] P F hsz. kxawm este (alkonyat előtt), késő délután: [kajm] P F fn. kaym este naplemente előtt, alkony: [sre.ton.pon] P F fn. sreton ong (összetétel ebből: sre előtt és txon ong alkony) este, éjszaka: [t'on] P F fn. txon eszes, okos, értelmes: [ka.nu] P F mn. kanu cs.sz. eszik: [j om] P F i.(t) yom eszköz, szerszám: [sæ.po] P F fn. sä o eszébe jut, beugrik: [v in.k ap^] P F i.(t) vingkap esély, lehetőség: [sk'om] P F fn. skxom esély, szerencse: [sjaj.vi] P F fn. syayvi (eredete: syay sors) eső: [tom.pa] P F fn. tompa eső vagy nedves növényzet kellemes illatára emlékeztető, közelben folyó víz: [so.sul] P F mn. sosul esőcsepp: [tom.pi.va] P F fn. tompìva (eredete: tompa eső és ìlva csepp) etet: [jom.t IN] P F i.(tn) yomtìng (összetétel ebből: yom eszik és tìng ad) ettől, ezért, emiatt, ebből eredően: [ta.fral] P F hsz. tafral evés (cselekvés): [ti.ju.som] P F fn. tìyusom (eredete: yom eszik) ez (a dolog): [fi.pu] P F mut.n. fì u (eredete: u dolog) ez (a tett/cselekvés): [fi.kem] P F mut.n. fìkem (eredete: kem cselekvés, tett) ez a személy, ő: [fi.po] P F mut.n. fìpo (eredete: po ő) ez(en) a hely(en), itt: [fi. tsen(e)] > P F mut.n., fn. fìtseng(e) (eredete: tseng hely) ezek a szavak: [faj.lu.ta] P F fn. fayluta (az összevonás elemei fay+lì u t a, patientive case) ezzel kapcsolatban, ebben a tekintetben: [mi.ft'e.le] P F hsz. mìftxele ezért, ettől, emiatt, ebből eredően: [ta.fral] P F hsz. tafral F francba!, figyelmeztető vagy csalódottságot kifejező szó: [wi.ja] ZS gesz. wiya (fa)kéreg: [tan.len] P F fn. tanleng (eredete: tangek fatörzs és ta leng bőr) (fel)tűnik, látszik: [l am] P F i.(tn) lam a földön feküdni: [kl.t' aj] P F i.(tn) klltxay (összetétel ebből: kllte föld és txay laposan feküdni) a főnökének lenni, felette áll (rangsorban): [ti.k'im s i] P F i.(tn) tìkxìm si (eredete: tìkxìm parancsolás, utasítás) a főzés művészete: [ti.pem] P F fn. tì em (eredete: em főz) fa: [ut.ral] P F fn. utral fa (anyag): [RIn] P F 1fn. rìn fa-, fából készült: [le.rin] P F mn. lerìn (eredete: rìn fa) fagyaszt: [lejr s i] P F i.(tn) leyr si (eredete: leyr fagyott) fagyott: [lejr] P F mn. leyr fajta: [fnel] P F fn. fnel fal, függőleges felület: [k'em.jo] P F fn. kxemyo (összetétel ebből: kxem függőlegesnek lenni és yo felület) falat, rágcsa, nasi: [ tsjej] > P F fn. tsyey falatka: [ tsjej. > tsjip^] > P F fn. tsyeytsyìp (eredete: tsyey falat, rágcsa, nasi) falu: [ tsraj] > P F fn. tsray falánk, mohó: [t'a.new] P F mn. txanew (összetétel ebből: txan sok és new akar) falánkság, mohóság: [ti.t'a.new] P F fn. tìtxanew (eredete: txanew falánk, mohó) fantasztikus, csodálatos, klassz: [ko.sman] P F mn. kosman farok: [k'e. tse] > P F fn. kxetse fatörzs: [ta.nek^] P F fn. tangek faág: [vul] P F fn. vul fedő, valaminek a teteje: [lew] P F fn. lew fehér: [tejr] P F mn. teyr fehér szín: [tejr.pin] P F fn. teyrpin (eredete: teyr fehér) fej: [RE.Po] P F fn. re o fejlett, érett, felnőtt: [fjejn] P F mn. fyeyn fejlettség, érettség, beteljesülés: [ti.fjejn] P F fn. tìfyeyn (eredete: fyeyn érett, fejlett) fekete: [la.jon] P F mn. layon 15

16 fekete szín: [la.jom.pin] P F fn. layompin (eredete: layon black) fel: [vaj] P F told. vay felad, megad(ja magát): [v E.l Ek^] P F i.(tn) velek feladat, kijelölt/egységnyi munka: [ti.kan.kem.vi] P F fn. tìkangkemvi (eredete: tìkangkem munka) feladat, tennivaló: [tin.vi] P F fn. tìnvi feladatot végrehajt, valamit megcsinál: [tin.vi s i] P F i.(tn) tìnvi si (eredete: tìnvi feladat) feldarabol (elpusztult állatot): [s Ej.to] P F i.(t) seyto felegyenesedett, egyenes: [p'im] P F mn. pxim felegyenesedve, egyenesen: [ni.p'im] P F hsz. nìpxim (eredete: pxim egyenes) felejthetetlen: [ke. tsuk. > tswap] > P F mn. ketsuktswa (eredete: ketsuk nem képes és tswa elfelejt) felejthető: [ tsuk. > tswap] > P F mn. tsuktswa (eredete: tswa elfelejt) felel, válaszol: [P EjN] P F ige eyng felelet, válasz: [ti.pejn] P F fn. tì eyng (eredete: eyng válaszol) felelős valamiért: [kl.fr op] P F i.(átn) kllfro felelős, vigyáz, gondoskodik: [v EwN] P F i.(t) vewng felesleges: [kel.kin] P F mn. kelkin feleslegesen: [ni.kel.kin] P F mn. nìkelkin (eredete: kelkin felesleges) feleség, női hitves: [mun.t'a.te] P F fn. muntxate (eredete: muntxatu hitves) felett, fent, felül: [i.o] P F told. io felette áll (rangsorban), a főnökének lenni: [ti.k'im s i] P F i.(tn) tìkxìm si (eredete: tìkxìm parancsolás, utasítás) felfed, kimutat, leleplez (szó szerint és átvitt értelemben is): [k u.l at^] P F i.(t) kulat felfedez, (meg)talál: [R un] P F i.(t) run felfedez, (meg)vizsgál: [l an] P F i.(t) lang felfedezés: [ti.lan] P F fn. tìlang (eredete: lang felfedez) felfelé: [ne.fæ] P F hsz. nefä felfüggeszt (a cselekvés folytatódni fog), abbahagy: [fp ak^] P F ige fpak felfüggeszteni valamit), kampó (lógatni: [kur.fja.vi] P F fn. kurfyavi (eredete: kurfyan fogas, függesztett tartó) 16 felhő: [pi.wop'] P F fn. pìwopx felhős: [lep.wop'] P F mn. lepwopx (eredete: pìwopx felhő) felhőszakadás, zivatar: [t'an.tom.pa] P F fn. txantompa (összetétel ebből: txan sok és tompa eső) feljön, felszáll: [fæ.z a.p u] P F i.(tn) fäza u (összetétel ebből: fäpa tető és za u jön) felkiáltás: [a.u] LA gesz. au felkiáltás erőlködés közben, uff! hó-rukk!: [sa.u] LA gesz. sau felkészült, kész: [a.lak.si] P F mn. alaksi felmegy, felszáll: [fæ.k æ] P F i.(tn) fäkä (összetétel ebből: fäpa tető és kä megy) felnőtt módra, éretten: [ni.fjejn.tu] P F hsz. nìfyeyntu (eredete: fyeyntu felnőtt) felnőtt személy: [fjejn.tu] P F fn. fyeyntu (eredete: fyeyn érett, fejlett) felnőtt, érett, fejlett: [fjejn] P F mn. fyeyn feloszt, részekre vág: [p'i.m un.p i] P F i.(t) pxìmun i (összetétel ebből: hapxì rész és mun i vág) felrobban, szétvet: [p' or] P F i.(tn) pxor felszáll, feljön: [fæ.z a.p u] P F i.(tn) fäza u (összetétel ebből: fäpa tető és za u jön) felszáll, felmegy: [fæ.k æ] P F i.(tn) fäkä (összetétel ebből: fäpa tető és kä megy) felszáll, kilő: [ja.w o] P F i.(tn) yawo (összetétel ebből: ya levegő és wo nyúl) felszín, felület: [jo] P F fn. yo feltételez: [sre.fp Il] P F i.(t) srefpìl (eredete: sre+ előtt és fpìl gondol) felvesz (ruhát): [j Em.stok'] P F i.(t) yemstokx (összetétel ebből: yem sìn felvesz és tokx test) felvesz, emel: [k' El.t Ek] P F i.(t) kxeltek felás: [kl.k u.l at^] P F i.(t) kllkulat felé, irányába: [ne] P F esz. ne felébred, felébreszt: [ti.t'en s i] P F i.(tn) tìtxen si (eredete: tìtxen ébrenlét) felébreszt, felébred: [ti.t'en s i] P F i.(tn) tìtxen si (eredete: tìtxen ébrenlét) felül, fent, felett: [i.o] P F told. io felület, felszín: [jo] P F fn. yo felülről, fentről: [ta.pem] P F hsz. ta em felől, -ból/-ből, -tól/-től, irányából (időbeniségre is utalhat más idővel kapcsolatos szavakkal): [ta] P F esz. ta felől, irányából: [ftu] P F esz. ftu