Magyar - Na vi szótár v

Átírás

1 Magyar - Na vi szótár v Tirea Aean (Corey Scheideman) & Markì (Mark Miller) Compiled and Translated by Kifkeyä Nari és P.A. li makto Utolsó frissítés: Ez egy Magyar-Na vi szótár. Vastag betűk mutatják a magyar szavakat. Dőlt betűk a Na vi megfelelőjüket. Sima betűvel szedve található a nyelvtani besorolás: a zárójelekben további megjegyzések. A «x» infixet jelent, ahol pl. t«pre-first»«1»ar«2»on azok pozícióját jelöli. A tulajdonneveket nagybetűvel kezdjük. A és a + azt jelzi, hogy egy képző vagy egy toldalék a szó bármely oldalára kerülhet. Feltételezzük az elhajlás mibenlétének ismeretét. Rövidítések: = morfémahatár + = gyengítő morfémahatár <> = infixum mn. = melléknév told. = toldalék hsz. = határozószó ksz. = kötőszó ö.szó = összetett szó mut.n. = mutató névmás gesz. = nyelvi gesztus, indulatszó kérd. = kérdőszó fn. = főnév n.e. = nem emberekre/személyekre szám = számnév cs.sz. = csak személyekre part. = partikula (járulékszó, változatlan alakú, nem ragozható szó) nm. = névmás tul.n. = tulajdonnév ige = ige i.(átn) = ige (angol szerint állapotjelző tárgyatlan) i.(t) = ige (angol szerint tárgyas) i.(tn) = ige (angol szerint tárgy nélküli) i.(tm) = ige (angol szerint tárgyas módbeli) i.(tnm) = ige (angol szerint tárgyatlan módbeli) sbd. = subordinated Források Az összes szót próbáltuk legjobb tudásunk szerint a lehető legmegbízhatóbb forrásból beszerezni. Az eredet alsó indexben található az IPA átírás után, ez megmondja, hogy eredetileg honnan származik egy-egy szó. Történeti érdekességként: a szótár eredetileg abból az 500 szóból állt, melyet Dr. Frommer 2010 márciusában bocsátott rendelkezésünkre. Ahogy a nyelv tovább fejlődött, további szavak kerültek bele, ezeket Dr. Frommertől a személyes blogján és en keresztül kapjuk. Dr. Frommer arra kérte a LearnNavi.org közösségét, hogy segítsen új szavakat kitalálni a Szókincsbővítési Projecten keresztül. Ez a project folyamatosan zajlik, és sok általunk javasolt szó bekerült ebbe a szótárba. Másik forrás: szabadon használható toldalékokkal ellátott szavak, illetve olyan toldalékolt szavak, melyeket Dr. Frommer használt, és így létezőnek tekinthetőek. A források sorrendje, a legmegbízhatóbbtól a legkevésbé megbízhatóig: 1

2 PF = Dr. Paul Frommer M = the Movie (a Film) JC = James Cameron G = the Avatar Games (az Avatar játék) ASG = A Survival Guide (a Túlélési Kézikönyv) PND = Pandorapedia.com.... miatt: [ta.lun] P F told. talun... szerepében, mint: [sko] P F told. sko+...előtt (időben): [kam] P F told. kam 1 1, egy: [Paw] P F szám aw 2 2, kettő: [mu.ne] P F szám mune 3 3 nap múlva: [p'e.sr.aj] P F fn., hsz. pxesrray (eredete: trr nap) 3 napja: [p'e.sr.am] P F fn., hsz. pxesrram (eredete: trr nap) 3, három: [p'ej] P F szám pxey 4 4, négy: [ tsin] > P F szám tsìng 5 5, öt: [mr] P F szám mrr 6 6, hat: [pu.kap^] P F szám pukap 64, hatvannégy: [zam] P F szám zam 7 7, hét: [ki.næ] P F szám kinä 8 8, nyolc: [vol] P F szám vol a 8-as jele (nem az értéke!) (pl. telefonszámnál használható): [PEjt^] P F fn. eyt 9 2

3 a 9-es jele (nem az értéke!) (pl. telefonszám- nál használható): [najn] P F fn. nayn A (anya)méh: [pr.ku] P F fn. prrku (összetétel ebből: prrnen csecsmő és kelku otthon) (azért) mert: [a.lun.ta] P F ksz. alunta (azért), hogy; valaminek az érdekében: [fpi] P F told. fpi+ aaa: [slo.snep^] P F aaa slosnep (eredete: snep aaa) abbahagy, befejez: [ft an] P F i.(tnm) ftang abbahagy, felfüggeszt (a cselekvés folytatódni fog): [fp ak^] P F ige fpak abban az esetben, úgy, akkor: [ha] P F ksz. ha abban az időben mikor, amikor: [kr.a] P F ksz. krra (eredete: krr idő) abc: [sna.pam.rel.vi] P F fn. snapamrelvi (eredete: pamrelvi betű (fonetikus jel)) accidentally, unintentionally: [nit.kan.lu.ke] P F adv. nìtkanluke (összetétel ebből: nìtkan purposefully, deliberately és luke- without) acquaintance (with the potential for becoming a friend): [PEj.la.naj] P F n. eylanay (eredete: eylan friend) ad: [t IN] P F i.(t) tìng addig, azalatt: [ tsa.kr >.vaj] P F hsz. tsakrrvay (összetétel ebből: tsakrr akkor és vay -ig) addigra, mire, amíg: [li.sre] P F hsz. lisre+ (összetétel ebből: li már és sre+ előtt) aggasztó dolog, aggodalom oka/forrása: [snum. tsim] > P F fn. sngumtsim (összetétel ebből: sngum aggodalom és tsim forrás) aggasztó, nyugtalanító: [snu.nap] P F mn. sngunga (eredete: sngu aggodalom) aggodalom: [snum] P F fn. sngum aggodalom oka/forrása, aggasztó dolog: [snum. tsim] > P F fn. sngumtsim (összetétel ebből: sngum aggodalom és tsim forrás) aggódva, bosszúsan: [ni.snum] P F hsz. nìsngum (eredete: sngum aggodalom) agy: [El.tu] P F fn. eltu aha, ja, oké: [sran] P F hsz., gesz. sran ahogy/mint...; ahogy, (ugyan)úgy, olyanképpen (helyzetből adódó hasonlóság): [ten.fja] P F ksz. tengfya (összetétel ebből: teng megegyező és fya o út) ahova vissza lehet vonulni, magán terület: [sno.mo] P F fn. snomo (összetétel ebből: sno saját és mo terület) ajak: [sej.ri] JC fn. seyri ajándék: [st'e.li] P F fn. stxeli ajánl: [st'e,nu,t IN] P F i.(t) stxenutìng (eredete: stxenu ajánlat, fn.) ajánlat: [st'e.nu] P F fn. stxenu (összetétel ebből: stxeli ajándék és lonu elereszt) akadály, barikád: [E.k'an] P F fn. ekxan akadályoz: [h ul. tst' Em] > P F i.(t) hultstxem akar: [n Ew] P F i.(tm) new aki, amely(ik) (határozói mellékmondat kötőszava): [a] P F,LN alár. a akik közül meghalt néhány), túlélő (pl. olyan csoport tagjai: [lem.rej] P F mn. lemrey (eredete: emrey túlél) akinek vágynak a jelenlétére), hiányzó, hiányolt (mint egy távollévő ember: [lom] P F mn. lom akkor: [ tsa.kr > ] P F hsz. tsakrr (eredete: tsa- az és krr idő) akkor, úgy, abban az esetben: [ha] P F ksz. ha akként/úgy..., -ként, mint/ahogy: [na] P F esz. na akként/úgy..., ként, mint/ahogy: [p'el] P F told. pxel aktuális, időszerű, szezonális (étel, zöldség vagy állat): [ki.mar] P F mn. kìmar aktív, energikus: [wa.lak^] P F mn. walak akármennyire, bármily: [Ni.an] P F,SW hsz. ngian alacsony: [tim] P F mn. tìm alapjában, alapvetően, lényegében: [ni.ran] P F hsz. nìran (eredete: ran belső tulajdonság) alapos ismeret, hozzáértés: [ tsul.fæ] > P F fn. tsulfä alapos, részletességre törekvő (személy): [le.no] P F mn. leno alaposan elsajátít: [ tsul.fæ > s i] P F i.(tn) tsulfä si (eredete: tsulfä ismeret) alaposan, részletesen: [ni.no] P F hsz. nìno alaposság, részletesség: [ti.no] P F fn. tìno alapvetően, alapjában, lényegében: [ni.ran] P F hsz. nìran (eredete: ran belső tulajdonság) alatt(a), alul: [æ.o] P F told. äo alj(a), fenék: [kl.pa] P F fn. kllpa 3

4 alkalmasint, megfelelő időben: [nik.mar] P F hsz. nìkmar (eredete: kìmar időszerű) alkalom, eset, ismételten előforduló cselekvések egyike: [a.lo] P F fn. alo alkony, este naplemente előtt: [sre.ton.pon] P F fn. sreton ong (összetétel ebből: sre előtt és txon ong alkony) alkony, sötétedés előtti időszak, naplemente után: [t'on.pon.maw] P F fn. txon ongmaw (összetétel ebből: txon ong naplemente és maw után) alkot, készít, létrehoz: [N op^] P F i.(t) ngop alkotás: [ti.nop^] P F fn. tìngop (eredete: ngop alkot, készít) alkotó: [Nop.ju] P F fn. ngopyu (eredete: ngop alkot) allergén: [fne.t'um] mn. fnetxum (eredete: txum méreg); Pl.: Oeri lu swoa fnetxum. alszik: [h a.h aw] P F i.(tn) hahaw alul, alatt(a): [æ.o] P F told. äo alámerül, lebukik, zuhan: [t awn] P F i.(tn) tawng alászáll, leereszkedik: [kl.k æ] P F i.(tn) kllkä (összetétel ebből: kllpa alj(a) és kä megy) amely magas szikláról vagy lebegő hegyről folyik le (megszámlálható), egyedülállóan magas, vékony vízesés: [se.pajl] P F fn. se ayl amely(ik) (határozói mellékmondat kötőszava), aki: [a] P F,LN alár. a amelyek egy folyamból vagy tavakból folynak (megszámlálható), egy csepp vagy kisebb vízesések sorozata: [sja.nan] P F fn. syanan amikor, abban az időben mikor: [kr.a] P F ksz. krra (eredete: krr idő) amit különösen kellemesnek talál, elfoglalt(nak lenni) (pozitív értelemben), elmélyed valamiben: [s u.l In] P F i.(átn) sulìn (eredete: ìn elfoglalt) amíg, -ig: [vaj.kr] P F ksz. vaykrr (összetétel ebből: vay -ig és krr idő) amíg, miközben, mialatt: [ten.kr] P F ksz. tengkrr (összetétel ebből: teng megegyező és krr idő) amíg, mire, addigra: [li.sre] P F hsz. lisre+ (összetétel ebből: li már és sre+ előtt) annak, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava): [fu.ri.a] P F nm., alár. furia (összetétel ebből: fì uri ez (topikális) és a határozói mellékmondat kötőszava) annyira, úgy: [ni.ft'an] P F hsz. nìftxan (eredete: fìtxan olyan) anya: [sap.nok^] P F fn. sa nok(eredete: sa atenuk C ) anyu: [sap.nu] P F fn. sa nu (becéző forma, eredetije: sa nok anya) anyuka (fiatal lányokra): [sap.nu. tsjip^] > P F fn. sa nutsyìp (eredete: sa nu anyu) apa: [sem.pul] P F fn. sempul apprentice teacher: [kar.ju.naj] P F n. karyunay (eredete: karyu teacher) apropó, mellesleg, jut eszembe: [ni.vin.kap^] P F hsz. nìvingkap (eredete: vingkap eszébe jut, beugrik) apró, kicsi, parányi: [hi.pi] P F mn. hì i apu: [sem.pu] P F fn. sempu (becéző forma, eredetije: sempul apa) arc, orca: [flawm] P F fn. flawm arc, orca, ábrázat: [kej] P F fn. key arc-csík: [pil] P F fn. pil arckifejezés: [key.rel] fn. keyrel (összetétel ebből: key arc és rel kép) attempt: [sæ.fmi] P F n. säfmi (eredete: fmi try, attempt) avatár-test (álomjáró test): [u.nil.ti.ran.tok'] JC,P F fn. uniltìrantokx (összetétel ebből: uniltìranyu álomjáró és tokx test) az: [sat^] P F nm. sat (a tsat gyengített alakja) az (csak személyekre): [ tsa.po] > P F nm. tsapo (összetétel ebből: tsa az a... és po ő) az (cselekvés): [ tsa.kem] > or [ tsa.kem] > P F mut.n. tsakem (eredete: tsa- az és kem tett) az (dolog): [ tsa.pu] > P F mut.n. tsa u (összetétel ebből: tsa az és u dolog) az (mutatónévmás): [ tsaw] > P F mut.n., nm. tsaw az (tárgyas esetben alanyként): [ tsal] > P F nm. tsal az a válasz: [tejn.a] P F fn. teynga (az összevonás elemei tì eyng a) az a válasz (jelölt alany): [tejn.la] P F fn. teyngla (az összevonás elemei tì eyng ìl a) az a válasz (tárgyeset): [tejn.ta] P F fn. teyngta (az összevonás elemei tì eyng it a) az ellenkező oldalon, ellentkező: [few.tu.sok^] P F mn. fewtusok (eredete: few át)(hétköznapi szóhasználatban (few. tsok) 4

5 az élet egyensúlya: [REj.PEN] P F fn. rey eng (eredete: rey él) az én saram (megbánás vagy vétkesség beismerése), bocs, szánom-bánom, sajnos, sajna: [Naj.t'o.a] P F gesz. ngaytxoa (összetétel ebből: ngeyä tiéd és txoa megbocsátás) az(on) a hely(en), ott: [ tsa. > tsen] > or [ tsa. > tsen] > P F mut.n., fn. tsatseng (összetétel ebből: tsa az és tseng hely) az, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava): [fwa] P F nm., alár. fwa (összetétel ebből: fì u ez (alanyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava) azalatt, addig: [ tsa.kr >.vaj] P F hsz. tsakrrvay (összetétel ebből: tsakrr akkor és vay -ig) azaz hogy, más szóval: [a.lu] P F ksz. alu (eredete: a a melléknévjelző és lu van) (toldalékokhoz) azok a hírek: [fmawnta] P F fn. fmawnta (az összevonás elemei fmawn it a) azonnal, egy pillanat múlva: [p'i.swaw.aj] P F hsz. pxiswaway (összetétel ebből: swaw pillanat és ay jövő idejű igei infixum) azonos, egyenlő, megegyező: [ten] P F mn. teng azt ( tárgyként): [ tsat^] > P F nm. tsat azt, hogy (alárendelt tagmondatot jelez): [fu.la] P F ksz. fula (összetétel ebből: fì ul ez (jelölt alany eset) és a vonatkozói tagmondatot jelez) azt, hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava): [fu.ta] P F nm., alár. futa (összetétel ebből: fì u-t ez-t (tárgyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava) B (be)fed, (el)takar: [lew s i] P F i.(tn) lew si (eredete: lew takar) (bele)lát (spirituális értelemben), lény(eg)ében megért/felismer, grokkol : [k a.m E] P F i.(t) kame -ban/-ben, bent, benne, rajta, -on/-en/-ön: [mi] P F esz. mì+ -ból/-ből, -tól/-től, felől, irányából (időbeniségre is utalhat más idővel kapcsolatos szavakkal): [ta] P F esz. ta beugrik, eszébe jut: [v in.k ap^] P F i.(t) vingkap baj, ártalom: [k'u] P F fn. kxu bal (bal oldali): [ftær] P F mn. ftär bal oldal: [ftær.pa] P F fn. ftärpa (összetétel ebből: ftär bal és pa o oldal) baleset: [fe.kem] P F fn. fekem (összetétel ebből: fe rossz és kem tett) bar, rod, pole: [swek^] P F n. swek barikád, akadály: [E.k'an] P F fn. ekxan barlang: [slær] P F fn. slär barna: [kl.vawm] P F mn. kllvawm (összetétel ebből: kllte föld és vawm sötét) barát: [PEj.lan] P F fn. eylan barátság: [ti.pej.lan] P F fn. tì eylan (eredete: eylan barát) be miserable, suffer mentally or emotionally: [N æ.p æn] P F vin. ngä än be of value, have some positive value, be 5 worth something: [lej] P F vin. ley be worth something, be of value, have some positive value: [lej] P F vin. ley bead (decorative): [srok^] P F n. srok becsület, tisztesség: [me.u.i.a] P F fn. meuia becsületes, tiszteletreméltó: [me.u.i.a.nap] P F mn. meuianga (eredete: meuia becsület és nga tartalmaz) becsületesség, igazság(osság): [tim.wi.æ] P F fn. tìmwiä (eredete: muiä rendes, igazságos, helyes, becsületes) befejez, abbahagy: [ft an] P F i.(tnm) ftang befejez, elvégez: [ha.sej s i] P F i.(tn) hasey si (eredete: hasey kész, befejezett) befejez, lezár (a cselekvés eredményes): [P ip. a] P F i.(tn) i a befejezett vagy folyamatos kötőmóddal), bárcsak! (kívánság; a tényekkel szemben: [ni.ra.nal] P F hsz. nìrangal (eredete: rangal kíván) befejezett, kész: [ha.sej] P F mn. hasey befejezés: [ti.pip.a] P F fn. tì i a (eredete: i a befejez) befejező, utolsó, végső: [tor] P F mn. tor (eredete: toruk végső árny) befelé, bele, belülre, belsejébe: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) bekerített nyílt terület, terület, völgy: [mo]

6 P F fn. mo bekövetkezik, (meg)történik: [l En] P F i.(tn) len bele, befelé, belülre, belsejébe: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) belseje, belül, odabent: [mi.fa] or [mi.fa] P F fn., hsz. mìfa belsejébe, bele, befelé, belülre: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) belső tulajdonság, lényeg, valaminek az alapvető természete, személyiség: [Ran] P F fn. ran belép: [fp' æ.k Im] P F i.(tn) fpxäkìm belül, belseje, odabent: [mi.fa] or [mi.fa] P F fn., hsz. mìfa belülre, bele, befelé, belsejébe: [nem.fa] P F told. nemfa (összetétel ebből: ne felé és mìfa -ban,-ben) bemutat, előad: [mu.w In.t' u] P F i.(t) muwìntxu (eredete: wìntxu mutat) bemutató, kiállítás: [sæ.win.t'u] P F fn. säwìntxu (eredete: wìntxu mutat) bemártás, merítés (folyadékba): [jem.fpaj] P F fn. yemfpay (összetétel ebből: yem rak és pay víz) bend: [i l] P F vin. il benne, bent, rajta, -ban/-ben, -on/-en/-ön: [mi] P F esz. mì+ bent, benne, rajta, -ban/-ben, -on/-en/-ön: [mi] P F esz. mì+ beszéd, szónoklat: [sæ.ft'u.li.pu] P F fn. säftxulì u (eredete: ftxulì u szónokol, beszédet mond) beszédet mond, szónokol: [ft' u.li.pu] P F i.(tn) ftxulì u (összetétel ebből: täftxu sző és lì u szó) beszédhang, énekhang: [mok.ri] P F fn. mokri beszél: [p l.t' E] P F ige plltxe beszél valamiről, értekezik, oda vonatkozót mond: [l awk^] P F i.(t) lawk beszélget, társalog: [p æn.k' o] P F i.(tn) pängkxo beszélgetés, megbeszélés: [ti.pæn.k'o] P F fn. tìpängkxo (eredete: pängkxo beszélget) beszélgetőtárs, társalkodó: [pæn.k'o.ju] P F fn. pängkxoyu (eredete: pängkxo beszélget) beteg: [sp'in] P F mn. spxin beteg, egészségtelen: [kel.fpom.tok'] P F mn. kelfpomtokx (összetétel ebből: ke nem és fpomtokx egészség) betegség, kór: [sæ.sp'in] P F fn. säspxin (eredete: spxin beteg) betegségi állapot: [ti.sp'in] P F fn. tìspxin (eredete: spxin beteg) beteljesülés, érettség, fejlettség: [ti.fjejn] P F fn. tìfyeyn (eredete: fyeyn érett, fejlett) betű (fonetikus jel): [pam.rel.vi] P F fn. pamrelvi (eredete: pamrel írás) betűzés (helyesírás): [pam.rel.fja] P F fn. pamrelfya (eredete: pamrel írás és fya o mód) bezárni: [ tstu > s i] P F i.(tn) tstu si (eredete: tstu zárt) bimbó, rügy: [pr.ne.sjul] P F fn. prrnesyul (összetétel ebből: prrnen csecsemő és syulang virág) biolumineszcencia, fénykibocsátás: [sju.ra.tan] P F,JC fn. syuratan (összetétel ebből: syura energia és atan fény) biolumineszcens szeplő, csillag: [tan.hi] P F fn. tanhì bird s nest: [ja.jo. tsrul] > P F n. yayotsrul (összetétel ebből: yayo bird és tsrul nest) bird, young of an animal, fish, insect: [li.ni] P F n. lini bizonyos, tiszta, világos: [law] P F mn. law biztonságban, biztonságosan: [ni.zaw.non] P F hsz. nìzawnong (eredete: «awn» befejezett melléknévi igenévi alak és zong megment) biztonságos: [k'u.ke] P F mn. kxuke (összetétel ebből: kxu ártalom és ke nem) biztonságosan, biztonságban: [ni.zaw.non] P F hsz. nìzawnong (eredete: «awn» befejezett melléknévi igenévi alak és zong megment) biztos, magabiztos: [am.pa.ke] P F mn. am ake (összetétel ebből: am a kétség és ke nem) bocs, szánom-bánom, sajnos, sajna, az én saram (megbánás vagy vétkesség beismerése): [Naj.t'o.a] P F gesz. ngaytxoa (összetétel ebből: ngeyä tiéd és txoa megbocsátás) bocsánatkérés: [ tsap.pa.lu.te] > P F fn. tsap alute bocsánatot kér: [ tsap.pa.lu.te > s i] P F i.(tn) tsap alute si (eredete: tsap alute bocsánatkérés) bokor: [ut.ral. tsjip^] > P F fn. utraltsyìp (eredete: utral fa) 6

7 boldogan, szerencsésen: [net.rip^] P F hsz. netrìp boldogtalan, szomorú, Milyen szomorú! : [ke.ft'o] P F gesz. keftxo bolond, őrült, őrületes: [lek.je.pun] P F mn. lekye ung (eredete: keye ung őrület) bomló állat vagy rothadó hús szagára emlékeztető: [k'æ.næn] P F mn. kxänäng bonyolult (dolog), finom, részletes, precíz: [hi.no] P F mn. hìno bonyolult, nehéz: [Næ.zIk^] P F mn. ngäzìk borús (pl.: felhős ég), zárt: [ tstu] > P F fn. tstu bosszankodik, dühöng: [st i] P F i.(tn) sti bosszant, dühít: [stej.k i] P F i.(t) steyki (eredete: sti dühöng és «eyk» műveltető igei infixum) bosszant, zavar: [sr æt'] P F i.(t) srätx bosszantás: [sæ.sræt'] P F fn. säsrätx (eredete: srätx bosszat) bosszúsan, aggódva: [ni.snum] P F hsz. nìsngum (eredete: sngum aggodalom) bout of suffering; episode of depression: [sæ.næ.pæn] P F n. sängä än (eredete: ngä än suffer mentally or emotionally) branch, fork, point of divergence: [jak^] P F n. yak breach, gap: [mek. tsen] > P F n. mektseng (összetétel ebből: mek empty és tseng place) break, snap in two: [k' ak'] P F vin. kxakx bumm! (hangutánzószó): [k'an.an.an] P F gesz. kxangangang bunkósbot (fegyver): [t'ewk^] P F fn. txewk buta, sötét: [snu.mi.na] CP mn. snumìna cs.sz. buta, tudatlan: [jaj.mak^] P F mn. yaymak buzgó, lelkes: [le.sop.ha] P F mn. leso ha (eredete: so ha lelkesnek lenni) cs.sz. báj, elegancia, kecsesség: [lo.ran] P F fn. loran (összetétel ebből: lor gyönyörű és ran belső tulajdonság) bár, ugyanakkor, ámbátor: [hu.fwa] P F ksz. hufwa bárcsak! (kívánság; a tényekkel szemben, befejezett vagy folyamatos kötőmóddal): [ni.ra.nal] P F hsz. nìrangal (eredete: rangal kíván) bármily, akármennyire: [Ni.an] P F,SW hsz. ngian bátor: [ tstew] > P F mn. tstew cs.sz. bátor, merész: [ti. tstew.nap] > P F mn. tìtstewnga (eredete: tìtstew bátorság, merészség) n.e. (pl. bátor tett) bátorság, merészség: [ti. tstew] > P F fn. tìtstew béke, jólét: [fpom] P F fn. fpom békésen, nyugodtan: [nim.wej] P F hsz. nìmwey (eredete: mawey nyugodt) bízik, függ valamitől, számit: [m on] P F i.(t) mong bízva, habozás nélkül: [ni.mal] P F hsz. nìmal (eredete: mal megbízható) bölcs: [t'an. tslu.sam] > P F mn. txantslusam (összetétel ebből: txan sok és tsl«us»am megért) büszke: [le.nr.a] P F mn. lenrra (eredete: nrra büszkeség) büszkeség: [nr.a] P F fn. nrra büszkén: [ni.nr.a] P F hsz. nìnrra (eredete: nrra büszkeség) bőr: [tap.len] P F fn. ta leng bőr (anyag): [flawk'] P F fn. flawkx bőséges, ízletes, pompás: [fwan] P F mn. fwang bűvészmutatvány, trükk, ügyes/speciális módszer: [in.jen. tsjip^] > P F fn. ingyentsyìp (eredete: ingyen titokzatosság érzése) C (csoport)tag: [ha.p'i.tu] P F fn. hapxìtu (eredete: hapxì rész) a célból/azért, hogy: [fte] P F ksz. fte (kötőmódú igével, alárendelt tagmondatban) cavity, hole, excavation with a bottom (visible or presumed): [ > tson.rop'] P F n. tsongropx (összetétel ebből: tsong valley és ropx hole) ceremony, ritual, rite: [sæ.pe.o.i.o] P F n. sä eoio (eredete: eoio ceremonious) change direction, diverge, go astray: [j ak^ s i] P F vin. yak si (eredete: yak point of divergence) cipő: [hawn.ven] P F fn. hawnven (összetétel ebből: hawnu véd, óv és venu lábfej) circle: [jo.ko] P F n. yo ko (eredete: yo perfect és ko on ring) closed shape roughly circular, ring, oval: [ko.pon] P F n. ko on (eredete: koum rounded, curved és on shape) cloth; a piece of cloth woven on a loom: [sræ] 7

8 P F n. srä colorful, multicolored, variegated: [p'aj.o.pin] P F adj. pxayopin (összetétel ebből: pxay many és opin color) confirm, validate: [ka.naj s i] P F vin. kangay si (eredete: kangay valid) copf, idegköteg: [ tswin] > P F fn. tswin copfocska: [ tswin. > tsjip^] > P F fn. tswintsyìp (eredete: tswin copf ) correctly, rightly: [ni.jawr] P F adv. nìyawr (eredete: eyawr correct, right) course, direction: [sa.lew.fja] P F n. salewfya (eredete: salew proceed és fya o path) csak: [ni.paw] P F hsz. nì aw (eredete: aw egy) csalódás, meghiúsult elvárások miatti érzelmi csalódottság, kiábrándulás: [jew.la] P F fn. yewla csalódást okozva, kiábrándítóan: [ni.jew.la] P F hsz. nìyewla (eredete: yewla csalódás) csapat, szakasz, katonai egység: [wem.po.nu] P F fn. wempongu (összetétel ebből: wem harcol és pongu csoport) csapda: [sæ.sjep^] P F fn. säsyep (eredete: syep csapdába ejt) csapdába ejt: [sj Ep^] P F i.(t) syep csapás (állaté vagy személyé), állatnyom: [ tsmim] > P F fn. tsmìm csatában legyőz, meghódít: [l æ.t' ajn] P F i.(t) lätxayn csecsemő: [pr.nen] P F fn. prrnen csekély, kevés: [him] P F mn. hìm csekélységed, kicsi te: [Na. tsjip^] > P F nm. ngatsyìp (eredete: nga you) csekélységem: [we. tsjip^] > P F nm. oetsyìp (eredete: oe én) cselekedet, tett: [kem] P F fn. kem cseles, trükkös (személy): [let.wan] P F mn. letwan (eredete: tute személy és wan elrejt) csend, némaság: [ti.fnu] P F fn. tìfnu (eredete: fnu elcsendesül) csendes: [ti.fnu.nap] P F mn. tìfnunga (eredete: fnu elcsendesül) csepp, pehely, szilánk: [Il.va] P F fn. ìlva csere-, helyettes, valami ami helyettesít valami mást: [sæ.rawn] P F fn. särawn (eredete: rawn kicserél) csevej: [ti.pæn.k'o. tsjip^] > P F fn. tìpängkxotsyìp (eredete: tìpängkxo beszélgetés) csillag, biolumineszcens szeplő: [tan.hi] P F fn. tanhì csillagcsoport: [sna.tan.hi. tsjip] > P F fn. snatanhìtsyìp (összetétel ebből: sna o csoport és tanhì(tsyìp) csillag) csillagkép: [sna.tan.hi] P F fn. snatanhì (összetétel ebből: sna o csoport és tanhì csillag) szó sz.: csillagcsoport csinos: [se.vin] P F mn. sevin cs.sz. (nőkre) csinál: [kem s i] P F i.(tn.). kem si (eredete: kem cselekedet) csinál, ntesz, összetett igékben szerepel: [s i] P F si képző toldalék csodálatos, klassz, fantasztikus: [ko.sman] P F mn. kosman csodálatosan: [nik.sman] P F hsz. nìksman (eredete: kosman csodálatos) csont: [t'æ.rem] P F fn. txärem csontváz: [sna.t'æ.rem] P F fn. snatxärem (összetétel ebből: sna o készlet és txärem csont) szó sz.: csontkészlet csoport: [po.nu] P F fn. pongu (eredete: po ő) cs.sz. csoport, készlet, halom, rakás: [sna.po] P F fn. sna o n.e. csésze: [ tsnal] > P F fn. tsngal csípő: [Pl.No] P F fn. llngo csók: [sæ.pom] P F fn. säpom (eredete: pom csókol) csökkent: [n æn] P F i.(tn) nän csökkenő mértékben, egyre kevésbé: [ni.næn.æn] P F hsz. nìnänän (eredete: nän csökkent) csúcs, tető: [fæ.pa] P F fn. fäpa csütörtök: [tr.mr.ve] P F fn. trrmrrve (összetétel ebből: trr nap és mrrve ötödik) cuki, kedves, imádnivaló: [ho.na] P F mn. hona cukiság, kedvesség: [ti.ho.na] P F fn. tìhona (eredete: hona kedves) curved, rounded: [ko.um] P F adj. koum cél(kitűzés): [ti.kan] P F fn. tìkan (eredete: kan megcéloz) 8

9 CANNOT FIND OSLETTER 0, nulla: [kew] P F szám kew D dal (ősi, szertartásos): [waj] P F fn. way dal, dallam: [lawr] P F fn. lawr dal, ének: [ti.rol] P F fn. tìrol (eredete: rol énekel) dallam: [waj.te.lem] P F fn. waytelem (összetétel ebből: way dal és telem zsinór) dallam, dal: [lawr] P F fn. lawr dalol: [waj s i] P F i.(tn) way si (eredete: way dal) darabolt, elosztott: [ke.paw] P F mn. ke aw (összetétel ebből: ke nem és aw egy) de: [slæ] P F ksz. slä de csak ritkán), erős vízesés, jellemzői: fültépő hangja és halálos ereje (megszámlálható: [k'or] P F fn. kxor de csak ritkán), vadvízi zuhatag (megszámlálható: [ tsel. > tsul] > P F fn. tseltsul de helyette, de inkább: [ki] P F ksz. ki de inkább, de helyette: [ki] P F ksz. ki deformáltság, hiba, folt, rossz tulajdonság: [fep.ran.vi] P F fn. fe ranvi (eredete: fe ran rossz természet, eredendően hibás) deliberately, purposefully: [nit.kan] P F adv. nìtkan (eredete: tìkan aim, goal, purpose) deputy, general, one step down from leader: [Ejk.ta.naj] JC,P F n. eyktanay (eredete: eyktan leader) derűs, nyugodalmas, kellemes: [le.fpom] P F mn. lefpom (eredete: fpom boldogság, béke) n.e. dictionary: [li.pu.puk^] P F n. lì upuk (összetétel ebből: li u word és puk book (English loan word)) direction, course: [sa.lew.fja] P F n. salewfya (eredete: salew proceed és fya o path) diverge, change direction, go astray: [j ak^ s i] P F vin. yak si (eredete: yak point of divergence) diák, tanuló: [nu.me.ju] P F fn. numeyu (eredete: nume tanul) dob (bőrből készült): [a.u] JC fn. au dobni: [ tsr E.P i] > P F i.(t) tsre i dohányzás (na vi idióma), nappali örömteli füstölgés : [pr.k'en.tr.kr] Skxawng fn. prrkxentrrkrr (összetétel ebből: prrte öröm, kxener füst, trr nap és krr idő) dolgok: [a.ju] P F fn. ayu (eredete: u dolog) (sosem többesszámú u) dolgozik: [ti.kan.kem s i] P F i.(tn) tìkangkem si (eredete: tìkangkem munka) dolog (valami): [Pu] P F fn. u domb: [Ram. tsjip^] > P F fn. ramtsyìp (eredete: ram hegy) durva: [Ek'.t'u] P F mn. ekxtxu durván, körülbelül: [wum] P F hsz. wum dél (napszak): [k'am.tr] P F fn. kxamtrr (összetétel ebből: kxam közép és trr nap) délelőtt: [sre.kam.tr] P F fn. srekamtrr (összetétel ebből: sre előtt és kxamtrr dél) délután: [hap.nir] P F fn. ha ngir démon: [vr.tep^] P F fn. vrrtep dísz, vagy ünnepi felszerelés/ruházat (része): [i.o.i] P F fn. ioi díszít: [i.o.i s i] P F i.(tn) ioi si (eredete: ioi dísz) döntés: [ti.pe.pun] P F fn. tìpe un (eredete: pe un dönt) dúdol, szöveg nélkül énekel: [t IN lawr] P F i.(tn) tìng lawr (eredete: lawr dallam) düh: [ti.sti] P F fn. tìsti (eredete: sti dühöng) dühít, bosszant: [stej.k i] P F i.(t) steyki (eredete: sti dühöng és «eyk» műveltető igei infixum) dühödt mordulás, vigyázz! : [o.is:] LA gesz. oìsss dühöng, bosszankodik: [st i] P F i.(tn) sti dühösen, mérgesen: [ni.sti] P F hsz. nìsti (eredete: sti dühöng) 9

10 E (-e)... vagy nem, (-e)... vagy sem: [ft'ej] P F ksz. ftxey (-e)... vagy sem, (-e)... vagy nem: [ft'ej] P F ksz. ftxey (egy) fél: [mawl] P F fn. mawl (egy) harmad: [pan] P F fn. pan (együtt) mint egy család: [ni.so.a.i.a] P F hsz. nìsoaia (eredete: soaia család) (együtt) mint egy klán: [ni.o.lop] P F hsz. nìolo (eredete: olo klán) (el)dönt: [p E.P un] P F i.(t) pe un (el)kezdődik: [sn æ.p i] P F i.(tnm) sngä i (el)küld: [fp EP] P F i.(t) fpe (el)pusztít, megsemmisít, lerombol: [sk a.p a] P F i.(t) ska a (el)takar, (be)fed: [lew s i] P F i.(tn) lew si (eredete: lew takar) (el)veszít: [t a.t Ep^] P F i.(t) tatep (elő)jel, ómen: [a.u.ni.a] P F fn. aungia ebben a pillanatban, éppen most: [p'i.set^] P F hsz. pxiset (összetétel ebből: set most és pxi éles) ebben a tekintetben, ezzel kapcsolatban: [mi.ft'e.le] P F hsz. mìftxele ebből eredően, ettől, ezért, emiatt: [ta.fral] P F hsz. tafral edz, gyakorol: [ tsk'e.ken > s i] P F i.(tn) tskxekeng si (eredete: tskxekeng edzés) edzés, kiképzés, gyakorlat: [ tsk'e.ken] > P F fn. tskxekeng egg: [lo.i] P F n. loi egy csepp vagy kisebb vízesések sorozata, amelyek egy folyamból vagy tavakból folynak (megszámlálható): [sja.nan] P F fn. syanan egy hét: [kin.tr] P F fn. kintrr (eredete: kinä hét és trr nap) egy kevés, néhány: [Pa.Paw] P F mn. a aw (egyesszámú, megszámlálható főnevekkel) egy osztály tagja, osztálytárs: [nu.mul.t'a.tu] P F fn. numultxatu (eredete: numultxa tanóra) egy pandorai nap, nap-éj változás Pandorán: [tr.t'on] P F fn. trrtxon (összetétel ebből: trr nap és txon éj) egy pillanat múlva, azonnal: [p'i.swaw.aj] P F hsz. pxiswaway (összetétel ebből: swaw pillanat és ay jövő idejű igei infixum) egy pillanattal ezelőtt: [p'i.swaw.am] P F hsz. pxiswawam (összetétel ebből: swaw pillanat és am múlt idejű igei infixum) egy személy (általános alany): [Paw.po] P F nm. awpo egy szinten, egyformán: [ni.pen] P F hsz. nì eng (eredete: engeng szint) egy, 1: [Paw] P F szám aw egybehangzó, harmonikus: [me.pem] P F mn. me em egyből utána, rögtön: [p'i.maw] P F told. pximaw (összetétel ebből: maw után (időben) és pxi éles) egyedi, eredeti, nem más forrásból származó: [le. tsim] > P F mn. letsim (eredete: tsim forrás) egyedül: [ni.paw.tu] P F hsz. nì awtu (összetétel ebből: aw egy és tute személy) egyedülállóan magas, vékony vízesés, amely magas szikláról vagy lebegő hegyről folyik le (megszámlálható): [se.pajl] P F fn. se ayl egyenes: [jej] P F mn. yey egyenes, felegyenesedett: [p'im] P F mn. pxim egyenesen, felegyenesedve: [ni.p'im] P F hsz. nìpxim (eredete: pxim egyenes) egyenlő, azonos, megegyező: [ten] P F mn. teng egyesszámban értendő), valaki, ő(k) (határozatlan alany: [fko] P F nm. fko egyesült (pár): [mun.t'a] P F mn. muntxa egyetlen: [le.paw] P F mn. le aw egyetért: [m l.t E] P F i.(tn) mllte egyformán, egy szinten: [ni.pen] P F hsz. nì eng (eredete: engeng szint) egymást: [fi. tsap^] > P F hsz. fìtsap (összetétel ebből: fipo ez (a személy) és tsapo az (a személy)) egyre inkább, növekvő mértékben: [ni.pul.pul] P F hsz. nì ul ul (eredete: ul növel) egyre kevésbé, csökkenő mértékben: [ni.næn.æn] P F hsz. nìnänän (eredete: nän csökkent) egyszer (a múltban): [Paw.li.E] P F hsz. awlie 10

11 egyszer (nem többször): [Paw.lo] P F hsz. awlo egyszerű: [fjin] P F mn. fyin egyszerű, könnyű: [ftu.e] P F mn. ftue egyszerűen, könnyen: [ni.ftu.e] P F hsz. nìftue (eredete: ftue könnyű) egyáltalán nem (lásd ke...kaw it egyáltalán nem), egyáltalán: [kaw.pit^] P F hsz. kaw it (összetétel ebből: ke aw nem és it kevés) egyáltalán, egyáltalán nem (lásd ke...kaw it egyáltalán nem): [kaw.pit^] P F hsz. kaw it (összetétel ebből: ke aw nem és it kevés) egyénieskedés, önzés: [ti.paw.po] P F fn. tì awpo (eredete: awpo egy személy) együtt, közösen: [Paw.si.tEN] P F hsz. awsiteng (összetétel ebből: aw egy és teng megegyező) egész, teljes: [Pæn.sjEm] P F nm. änsyem egész, teljesség: [wot'] P F fn. wotx egészség (fizikai): [fpom.tok'] P F fn. fpomtokx (összetétel ebből: fpom jólét és tokx test) egészséges: [le.fpom.tok'] P F mn. lefpomtokx (eredete: fpomtokx egészség) egészségtelen, beteg: [kel.fpom.tok'] P F mn. kelfpomtokx (összetétel ebből: ke nem és fpomtokx egészség) ehető: [ tsuk.jom] > P F mn. tsukyom (eredete: yom enni) el(felé): [ne.to] P F esz. neto (eredete: ne felé) elcsendesül, lehalkít: [fn u] P F i.(tn) fnu eldöntendő kérdés jele: [srak(e)] P F part. srak(e) elegancia, kecsesség, báj: [lo.ran] P F fn. loran (összetétel ebből: lor gyönyörű és ran belső tulajdonság) elejt (ii): [t un.z up^] P F i.(t) tungzup (összetétel ebből: tung enged és zup esik) elereszt: [l o.n u] P F i.(t) lonu elfelejt: [ tsw ap] > P F i.(t) tswa elfog, foglyul ejt: [sp E.P E] P F i.(t) spe e elfogad: [m l.p an] P F i.(t) mll an elfogadás: [ti.ml.pan] P F fn. tìmll an (eredete: mll an elfogad) elfoglal: [t ok^] P F i.(t) tok elfoglalt(nak lenni) (negatív értelemben): nyakig ül a munkában : [v r. In] P F i.(átn) vrrìn (eredete: ìn elfoglalt) elfoglalt(nak lenni) (pozitív értelemben), elmélyed valamiben, amit különösen kellemesnek talál: [s u.l In] P F i.(átn) sulìn (eredete: ìn elfoglalt) elfoglalt, tevékeny: [P In] P F i.(tn) ìn elfoglaltságot adó cselekvés: [tin] P F fn. tìn (eredete: ìn elfoglalt) elfogyaszt, eléget: [n Ek'] P F i.(t) nekx elhagy: [t' IN] P F i.(t) txìng elhagy, elmegy: [h um] P F i.(tn) hum elhalad (vmi. mellett): [ft Em] P F i.(t) ftem elismer: [p l.naj] P F i.(tn) pllngay eljut/elér valahová, megérkezik: [p a.t E] ZS ige pate eljárás, rendszer, folyamat, módszer: [ve.fja] P F fn. vefya (összetétel ebből: ve o rend, rendezettség és fya o mód, módszer) elkap: [st æp.n I] P F i.(t) stä nì elkerül: [P aw.nim] P F i.(t) awnìm (összetétel ebből: ì awn marad és alìm távol) elképzelt dolog: [Ron.sREl] P F fn. ronsrel (eredete: ronsrelngop elképzel) ellen (pl: harcolni vki ellen): [wæ] P F told. wä+ ellenfél: [wæ.tu] P F fn. wätu (eredete: wä- ellen) ellenkezőleg, ellentétesen: [ni.wæ] P F hat.sz. nìwä ellenség: [k'u.tu] P F fn. kxutu (eredete: kxu baj) ellentkező, az ellenkező oldalon: [few.tu.sok^] P F mn. fewtusok (eredete: few át)(hétköznapi szóhasználatban (few. tsok) ellentétesen, ellenkezőleg: [ni.wæ] P F hat.sz. nìwä ellenőriz, (ki)próbál, értékel: [majp] P F i.(t) may ellenőriz, (meg)vizsgál: [st E.ft' aw] P F i.(t) steftxaw ellátmány, utánpótlás: [mek.re] P F fn. mekre elme: [Ron.sEm] P F fn. ronsem elmegy, elhagy: [h um] P F i.(tn) hum elméleti, intuitív: [le.pen] P F mn. le en (eredete: en találgatás) n.e. elmélyed valamiben, elfoglalt(nak lenni) (pozitív értelemben), amit különösen kellemesnek talál: [s u.l In] P F i.(átn) sulìn (eredete: ìn elfoglalt) elmés, ötletes: [sil.ron.sem] P F mn. sìlronsem (összetétel ebből: sìltsan jó és ronsem elme) 11

12 Elnézést!: [hi.t'o.a] P F gesz. hìtxoa (eredete: hì i kis és txoa megbocsájtás) elosztott, darabolt: [ke.paw] P F mn. ke aw (összetétel ebből: ke nem és aw egy) elrejt: [w an] P F i.(t) wan elront, hibát vét, rosszat tesz: [ti.k'ej s i] P F i.(tn) tìkxey si (eredete: tìkxey hiba) első: [Paw.vE] P F mn. awve (eredete: aw egy) első a sorban, eredeti, kezdetben vagy kezdettől fogva létező: [le.snæ.pi] P F mn. lesngä i (eredete: sngä i kezd) elsődleges szerep a társadalomban, foglalkozás: [t'in.tin] P F fn. txintìn (összetétel ebből: txin fő és tìn elfoglaltságot adó cselekvés) elsődleges, fő: [t'in] P F mn. txin elsősorban, főként, leginkább: [ni.paw.ve] P F mn. nì awve (eredete: awve első) eltalál, lesújt, (meg)üt: [t a.k uk^] P F i.(t) takuk eltávolít, elvisz, levesz: [P a.k u] P F i.(t) aku eltévelyedik (spirituális értelemben): [P i. a] P F i.(tn) ia eltűnik, elvész (szem elől): [P Ip] P F i.(tn) ìp elutasít: [ tsj ær] > P F i.(t) tsyär elutasítás: [ti. tsjær] > P F fn. tìtsyär (eredete: tsyär elutasít) elvisz, eltávolít, levesz: [P a.k u] P F i.(t) aku elvár, számít valamire: [sre.f Ej] P F i.(t), i.(tn) srefey (összetétel ebből: sre+ előtt és pey vár) elvégez, befejez: [ha.sej s i] P F i.(tn) hasey si (eredete: hasey kész, befejezett) elvész (szem elől), eltűnik: [P Ip] P F i.(tn) ìp elágazó villám: [a.tan.zaw] P F fn. atanzaw (eredete: atan fény és swizaw nyíl) elárul, hátba támad: [ka.vuk^ s i] P F i.(tn) kavuk si (eredete: kavuk árulás) elég (melléknév előtt/után): [ni.tam] P F hsz. nìtam (eredete: tam rendben) eléget, elfogyaszt: [n Ek'] P F i.(t) nekx elüldöz, kiűz: [k u.r ak'] P F i.(t) kurakx elülső rész vagy darab: [za.p'i] P F fn. zapxì (eredete: hapxì rész) előad, bemutat: [mu.w In.t' u] P F i.(t) muwìntxu (eredete: wìntxu mutat) előkészületek, terv: [ti.hawl] P F fn. tìhawl (eredete: hawl készülődik) elől jár, példát mutat: [k E.n on] or [ke.n on] P F ige kenong (összetétel ebből: ke nem és nong követ) előnyös, kedvező: [Et.RIp^] P F mn. etrìp előre is, előzetesen: [ni.li] P F hsz. nìli (eredete: li már) előre meglát, megjósol, jövendöl: [sre.s E.P a] P F ige srese a (összetétel ebből: sre+ megelőzőleg és tse a lát) először, eredetileg: [ni.snæ.pi] P F hsz. nìsngä i (eredete: sngä i kezd) előtt(e),elől: [E.o] P F told. eo előzetesen, előre is: [ni.li] P F hsz. nìli (eredete: li már) előző (korábbi): [ham] P F mn. ham emel, felvesz: [k' El.t Ek] P F i.(t) kxeltek emelet, szint: [PEN.EN] P F fn. engeng emellett, ráadásul, továbbá: [ni.sun] P F hsz. nìsung (eredete: sung hozzáad) emiatt, ettől, ezért, ebből eredően: [ta.fral] P F hsz. tafral emlék, emlékezés: [Pok^] P F fn. ok emlékezni: [z E.R ok^] P F ige zerok emlékezés, emlék: [Pok^] P F fn. ok energia (fizikai vagy szellemi): [sju.ra] P F fn. syura energikus, aktív: [wa.lak^] P F mn. walak enged: [t un] P F ige tung engedelmeskedik, figyelmez: [l Ek^] P F i.(t) lek engedélyez: [te.swo.t IN] P F i.(t) teswotìng (összetétel ebből: tìng ad) ennivaló (gyűjtőnév, étel, nincs többesszáma): [sju.ve] P F fn. syuve ennyire, ilyen mértékben: [fi.t'an] P F hsz. fìtxan (eredete: txan sok) enyhe szél, szellő: [hu.fwe. tsjip^] > P F fn. hufwetsyìp (eredete: hufwe szél) enyhe, mérsékelt, kellemes: [ tsja.fe] > P F mn. tsyafe erdő: [nap.rin] P F fn. na rìng eredeti módon, eredetileg, eredetien: [ni. tsim] > P F hsz. nìtsim (eredete: tsim forrás) eredeti, egyedi, nem más forrásból származó: [le. tsim] > P F mn. letsim (eredete: tsim forrás) eredeti, kezdetben vagy kezdettől fogva létező, első a sorban: [le.snæ.pi] P F mn. lesngä i (eredete: sngä i kezd) eredeti, vad, természetes (hamisítatlan, változatlan állapotú): [jr] P F mn. yrr 12

13 eredetien, eredetileg, eredeti módon: [ni. tsim] > P F hsz. nìtsim (eredete: tsim forrás) eredetileg, először: [ni.snæ.pi] P F hsz. nìsngä i (eredete: sngä i kezd) eredetileg, eredeti módon, eredetien: [ni. tsim] > P F hsz. nìtsim (eredete: tsim forrás) eredmény: [kum] P F fn. kum erő: [ti.t'ur] P F fn. tìtxur (eredete: txur erős) erős (fizikailag/testileg): [t'ur] P F mn. txur erős (érzelmileg, lelkileg, nem fizikailag), magabiztos: [sej.k'el] P F mn. seykxel erős vízesés, jellemzői: fültépő hangja és halálos ereje (megszámlálható, de csak ritkán): [k'or] P F fn. kxor erősen, gondosan: [nik.tun.zup^] P F hsz. nìktungzup (eredete: ke tungzup nem ejt el) szó sz.: anélkül, hogy elejtené erősen, rendületlenül, állhatatosan: [nik.lo.nu] P F hsz. nìklonu (eredete: ke lonu nem ereszt) szó szerint: anélkül, hogy eleresztené erőteljes: [t'an.tur] P F mn. txantur (összetétel ebből: txan sok és txur erős) esemény, történés: [ti.len] P rr fn. tìlen (eredete: len történik) eset, alkalom, ismételten előforduló cselekvések egyike: [a.lo] P F fn. alo esetleg, talán: [k'awm] P F hsz. kxawm este (alkonyat előtt), késő délután: [kajm] P F fn. kaym este naplemente előtt, alkony: [sre.ton.pon] P F fn. sreton ong (összetétel ebből: sre előtt és txon ong alkony) este, éjszaka: [t'on] P F fn. txon eszes, okos, értelmes: [ka.nu] P F cs.sz. eszik: [j om] P F i.(t) yom mn. kanu eszköz, szerszám: [sæ.po] P F fn. sä o eszébe jut, beugrik: [v in.k ap^] P F i.(t) vingkap esély, lehetőség: [sk'om] P F fn. skxom esély, szerencse: [sjaj.vi] P F fn. syayvi (eredete: syay sors) eső: [tom.pa] P F fn. tompa eső vagy nedves növényzet kellemes illatára emlékeztető, közelben folyó víz: [so.sul] P F mn. sosul esőcsepp: [tom.pi.va] P F fn. tompìva (eredete: tompa eső és ìlva csepp) etet: [jom.t IN] P F i.(tn) yomtìng (összetétel ebből: yom eszik és tìng ad) ettől, ezért, emiatt, ebből eredően: [ta.fral] P F hsz. tafral evés (cselekvés): [ti.ju.som] P F fn. tìyusom (eredete: yom eszik) examination: [ti.ste.ft'aw] P F n. tìsteftxaw (eredete: steftxaw examine) excavation with a bottom (visible or presumed), hole, cavity: [ tson.rop'] > P F n. tsongropx (összetétel ebből: tsong valley és ropx hole) ez (a dolog): [fi.pu] P F mut.n. fì u (eredete: u dolog) ez (a tett/cselekvés): [fi.kem] P F mut.n. fìkem (eredete: kem cselekvés, tett) ez a személy, ő: [fi.po] P F mut.n. fìpo (eredete: po ő) ez(en) a hely(en), itt: [fi. tsen(e)] > P F mut.n., fn. fìtseng(e) (eredete: tseng hely) ezek a szavak: [faj.lu.ta] P F fn. fayluta (az összevonás elemei fay+lì u t a, patientive case) ezzel kapcsolatban, ebben a tekintetben: [mi.ft'e.le] P F hsz. mìftxele ezért, ettől, emiatt, ebből eredően: [ta.fral] P F hsz. tafral F francba!, figyelmeztető vagy csalódottságot kifejező szó: [wi.ja] ZS gesz. wiya (fel)tűnik, látszik: [l am] P F i.(tn) lam a földön feküdni: [kl.t' aj] P F i.(tn) klltxay (összetétel ebből: kllte föld és txay laposan feküdni) a főzés művészete: [ti.pem] P F fn. tì em (eredete: em főz) fa: [ut.ral] P F fn. utral fa (anyag): [RIn] P F fn. rìn fail, falter, go astray, not obtain expected or desired result: [n u. i] P F vin. nui failingly, falteringly, in vain, fruitlessly, not achieving the desired or expected end: 13

14 [ni.nu] P F adv. nìnu (eredete: nui fail, falter) failure (abstract concept): [ti.nu.i] P F n. tìnui felelet, válasz: [ti.pejn] P F fn. tì eyng (eredete: eyng válaszol) (eredete: nui fail, falter) felelős valamiért: [kl.fr op] P F i.(átn) kllfro failure (particular instance of failure): felelős, vigyáz, gondoskodik: [v EwN] P F i.(t) [sæ.nu.i] P F n. sänui (eredete: nui fail, falter) fajta: [fnel] P F fn. fnel vewng feleség, női hitves: [mun.t'a.te] P F fn. muntxate fal, függőleges felület: [k'em.jo] P F fn. kxemyo (eredete: muntxatu hitves) (összetétel ebből: kxem függőlegesnek lenni és yo felület) falter, fail, go astray, not obtain expected or desired result: [n u. i] P F vin. nui falteringly, failingly, in vain, fruitlessly, not achieving the desired or expected end: felett, fent, felül: [i.o] P F told. io felfed, kimutat, leleplez (szó szerint és átvitt értelemben is): [k u.l at^] P F i.(t) kulat felfedez, (meg)talál: [R un] P F i.(t) run felfelé: [ne.fæ] P F hsz. nefä felfüggeszt (a cselekvés folytatódni fog), abbahagy: [fp ak^] P F ige fpak [ni.nu] P F adv. nìnu (eredete: nui fail, falter) falu: [ tsraj] > P F fn. tsray felhő: [pi.wop'] P F fn. pìwopx falánk, mohó: [t'a.new] P F mn. txanew (összetétel felhős: [lep.wop'] P F mn. lepwopx (eredete: ebből: txan sok és new akar) pìwopx felhő) falánkság, mohóság: [ti.t'a.new] P F fn. tìtxanew felhőszakadás, zivatar: [t'an.tom.pa] P F fn. (eredete: txanew falánk, mohó) fantasztikus, csodálatos, klassz: [ko.sman] txantompa (összetétel ebből: txan sok és tompa eső) P F mn. kosman farok: [k'e. tse] > feljön, felszáll: [fæ.z a.p u] P F i.(tn) fäza u (összetétel ebből: fäpa tető és za u jön) P F fn. kxetse fatörzs: [ta.nek^] P F fn. tangek faág: [vul] P F fn. vul fedő, valaminek a teteje: [lew] P F fn. lew fehér: [tejr] P F mn. teyr felkiáltás: [a.u] LA gesz. au felkiáltás erőlködés közben, uff! hó-rukk!: [sa.u] LA gesz. sau felkészült, kész: [a.lak.si] P F mn. alaksi fehér szín: [tejr.pin] P F fn. teyrpin (eredete: felmegy, felszáll: [fæ.k æ] P F i.(tn) fäkä (összetétel teyr fehér) fej: [RE.Po] P F fn. re o ebből: fäpa tető és kä megy) felnőtt módra, éretten: [ni.fjejn.tu] P F hsz. nìfyeyntu fejlett, érett, felnőtt: [fjejn] P F mn. fyeyn fejlettség, érettség, beteljesülés: [ti.fjejn] P F fn. tìfyeyn (eredete: fyeyn érett, fejlett) fekete: [la.jon] P F mn. layon (eredete: fyeyntu felnőtt) felnőtt személy: [fjejn.tu] P F fn. fyeyntu (eredete: fyeyn érett, fejlett) felnőtt, érett, fejlett: [fjejn] P F mn. fyeyn fekete szín: [la.jom.pin] P F fn. layompin (eredete: feloszt, részekre vág: [p'i.m un.p i] P F i.(t) layon black) fel: [vaj] P F told. vay felad, megad(ja magát): [v E.l Ek^] P F i.(tn) velek pxìmun i (összetétel ebből: hapxì rész és mun i vág) felrobban, szétvet: [p' or] P F i.(tn) pxor felszáll, feljön: [fæ.z a.p u] P F i.(tn) fäza u (összetétel ebből: fäpa tető és za u jön) feladat, kijelölt/egységnyi munka: [ti.kan.kem.vi] P F fn. tìkangkemvi (eredete: tìkangkem felszáll, felmegy: [fæ.k æ] P F i.(tn) fäkä (összetétel munka) felegyenesedett, egyenes: [p'im] P F mn. pxim felegyenesedve, egyenesen: [ni.p'im] P F hsz. ebből: fäpa tető és kä megy) felszáll, kilő: [ja.w o] P F i.(tn) yawo (összetétel ebből: ya levegő és wo nyúl) nìpxim (eredete: pxim egyenes) felejthetetlen: [ke. tsuk. > tswap] > felszín, felület: [jo] P F fn. yo P F mn. ketsuktswa felvesz (ruhát): [j Em.stok'] P F i.(t) yemstokx (eredete: tswa elfelejt) felejthető: [ tsuk. > tswap] > (összetétel ebből: yem sìn felvesz és tokx P F mn. tsuktswa (eredete: test) tswa elfelejt) felel, válaszol: [P EjN] P F ige eyng felvesz, emel: [k' El.t Ek] P F i.(t) kxeltek felás: [kl.k u.l at^] P F i.(t) kllkulat 14

15 felé, irányába: [ne] P F esz. ne felébred, felébreszt: [ti.t'en s i] P F i.(tn) tìtxen si (eredete: tìtxen ébrenlét) felébreszt, felébred: [ti.t'en s i] P F i.(tn) tìtxen si (eredete: tìtxen ébrenlét) felül, fent, felett: [i.o] P F told. io felület, felszín: [jo] P F fn. yo felülről, fentről: [ta.pem] P F hsz. ta em felől, -ból/-ből, -tól/-től, irányából (időbeniségre is utalhat más idővel kapcsolatos szavakkal): [ta] P F esz. ta felől, irányából: [ftu] P F esz. ftu fenntart: [fm al] P F i.(t) fmal fenséges, magasztos, a tökéletesnél is jobb: [fjo.le] P F mn. fyole fent között(e): [fkip^] P F told. fkip fent, felül, felett: [i.o] P F told. io fentről valami(k) közül: [ta.fkip^] P F told. tafkip (összetétel ebből: ta felől és fkip fent között) fentről, felülről: [ta.pem] P F hsz. ta em fenyegető kiáltás: [sa:] LA gesz. saa fenék: [t'im] P F fn. txìm fenék, alj(a): [kl.pa] P F fn. kllpa feszesít, szorít: [sn Ew] P F i.(t) snew fiatal: [PE.wan] P F mn. ewan figyel: [El.tu s i] P F i.(tn) eltu si (eredete: eltu agy) figyel, szó sz.: szemet ad: [t IN na.ri] P F i.(tn) tìng nari (eredete: tìng ad és nari szem) figyelmes,tapintatos, kedves: [ tstun.wi] > P F mn. tstunwi figyelmez, engedelmeskedik: [l Ek^] P F i.(t) lek figyelmeztetés nélkül, hirtelen: [ tsik] > P F hsz. tsìk figyelmeztetést vagy csalódottságot kifejező szó a francba! : [ tsa.hej] > ZS gesz. tsa-hey figyelmeztető vagy csalódottságot kifejező szó, francba! : [wi.ja] ZS gesz. wiya film, movie, video: [rel a.ru.sikx] P F n. rel arusikx (összetétel ebből: rel picture és rikx move) filozófia: [sna.fpil.fja] P F fn. snafpìlfya (összetétel ebből: sna o készlet és fpìlfya gondolkodásmód) szó sz.: gondolkodásmódkészlet finom, jó ízű: [ft'i.lor] P F mn. ftxìlor (összetétel ebből: ftxì nyelv és lor szép) finom, részletes, precíz, bonyolult (dolog): [hi.no] P F mn. hìno fish, young of an animal, bird, insect: [li.ni] P F n. lini fizikai vagy atlétikai játék, sport: [u.van le.tok'] fn. uvan letokx (összetétel ebből: uvan játék és letokx fizikai, testi) fizikai, testi: [le.tok'] P F mn. letokx (eredete: tokx test) fiú: [PE.vE.Nan] P F fn. evengan (eredete: eveng gyerek) fiú (köznapi): [PE.van] P F fn. evan (eredete: evengan fiú) fiú testvér: [ tsmu.kan] > P F fn. tsmukan (eredete: tsmuk testvér) fiúgyermek: [Pi.tan] JC,P F fn. itan fog (testrész): [srep] P F fn. sre fogantyú, kilincs: [sæ.fjep^] P F fn. säfyep (eredete: fyep megfog) foglalkozás, elsődleges szerep a társadalomban: [t'in.tin] P F fn. txintìn (összetétel ebből: txin fő és tìn elfoglaltságot adó cselekvés) foglyul ejt, elfog: [sp E.P E] P F i.(t) spe e fogoly: [spe.pe.tu] P F fn. spe etu (eredete: spe e foglyul ejt) fok, szint, perem, széle valaminek: [ji] P F fn. yì (Használható képletesen is, bármilyen mérhető dologra, aminek szintje vagy foka lehet; magasság, mélység, vízszint, hőmérséklet, tehetség, düh, stb.) folt, hiba, deformáltság, rossz tulajdonság: [fep.ran.vi] P F fn. fe ranvi (eredete: fe ran rossz természet, eredendően hibás) folyadék, víz: [paj] P F fn. pay folyam, patak, vízfolyás: [paj.fja] P F fn. payfya (összetétel ebből: pay víz és fya o út) folyamat, rendszer, eljárás, módszer: [ve.fja] P F fn. vefya (összetétel ebből: ve o rend, rendezettség és fya o mód, módszer) folyamatosan: [ni.tut^] P F hsz. nìtut (eredete: tut folyamatosság jelző) folyamatosan, megállás nélkül: [nil.ke.ftan] P F hsz. nìlkeftang (összetétel ebből: luke nélkül és ftang abbahagy) folyik, önt: [sl o. an] P F i.(tn) sloan folytat: [s a.l Ew] P F ige. salew folytat egy cselekvést, valamilyen állapotban marad: [v ar] P F i.(tn) var 15

16 folytatás jelző (korábban elhangzott mondat megismétlésére szolgál): [tut^] P F part. tut folyó: [kil.van] P F fn. kilvan fonal: [kin] P F fn. kìng fontos: [le. tsran.ten] > P F mn. letsranten (eredete: tsranten fontos) fontos, számít: [ tsr an.t En] > P F i.(tn) tsranten fontosság, jelentés, jelentősség: [wa.we] P F fn. wawe forgat, pörget: [k Im] P F i.(t) kìm Pol rumit kolìm Pörgette a labdát fork, branch, point of divergence: [jak^] P F n. yak form, shape: [Pon] P F n. on formális, hivatalos: [ske.pek^] P F mn. skepek forrás (átvitt értelemben): [ tsim] > P F fn. tsim forró: [som] P F mn. som friss, érett: [p'a.sul] P F mn. pxasul friss, új keletű: [sok^] P F mn. sok from inside, out of: [ftum.fa] P F adp. ftumfa (eredete: mìfa inside) fruitlessly, failingly, falteringly, in vain, not achieving the desired or expected end: [ni.nu] P F adv. nìnu (eredete: nui fail, falter) funkcionális öltözék (része): [p'en] P F fn. pxen furcsa módon, különös módon: [ni.hek^] P F hsz. nìhek (eredete: hek furcsának lenni) (mondat eleji határozószó, és nem módhatározószó) furcsa, különös: [hi.jik^] P F mn. hiyìk furcsának, különösnek, idegennek, váratlannak lenni: [h Ek^] P F i.(tn) hek fut: [t ul] P F i.(tn) tul fából faragott, védőszemüveg, (rovarszárnyból készült, stb.): [REn.tEn] P F fn. renten fáj, fájdalmas(nak lenni): [ti.sraw s i] P F i.(tn) tìsraw si (eredete: tìsraw fájdalom) fájdalmas: [sraw] P F mn. sraw fájdalmas(nak lenni), fáj: [ti.sraw s i] P F i.(tn) tìsraw si (eredete: tìsraw fájdalom) fájdalom: [ti.sraw] P F fn. tìsraw (eredete: sraw fájdalmas) fáradt: [NEjn] P F mn. ngeyn fásult, tespedt, lusta: [NoN] P F mn. ngong fásultan, lustán: [ni.non] P F hsz. nìngong (eredete: ngong lusta) fásultság, lustaság: [ti.non] P F fn. tìngong (eredete: ngong lusta) félbe-/megszakítás, megállás, hangszalagzárhang: [ti.ftan] P F fn. tìftang (eredete: ftang megáll) félbeszakít, megszakít, kizökkent: [m æ.k'u] P F i.(t) mäkxu (eredete: kxu baj) félelem: [t'o.pu] P F fn. txopu félelmet vagy tiszteletet kelteni, hatásosnak lenni: [R o.p a] P F i.(tn) ro a félelmetes, ijesztő: [t'ewm] P F mn. txewm félni: [t'o.pu s i] P F i.(tn) txopu si (eredete: txopu félelem) hsz. nìf- féltékenyen, irigyen: [ni.fmok'] P F mokx (eredete: fmokx féltékenység) féltékenység, irigység: [fmok'] P F fn. fmokx félénk, szégyenlős: [nim] P F mn. nim fém: [fnap^] P F fn. fngap fém(ből készült): [le.fnap^] P F mn. lefngap (eredete: fngap fém) fény: [a.tan] JC fn. atan fény, ragyogás: [sæ.nr] P F fn. sänrr (eredete: nrr ragyog) fényes, élénk: [t'a.na.tan] P F mn. txanatan (összetétel ebből: txan sok és atan fény) fénykibocsátás, biolumineszcencia: [sju.ra.tan] P F,JC fn. syuratan (összetétel ebből: syura energia és atan fény) fényképezőgép, kamera: [sjep.rel] P F fn. syeprel (összetétel ebből: syep csapdába ejt és rel kép) fénylik, ragyog: [nr] P F i.(tn) nrr fénysugár: [a.tan.vi] P F fn. atanvi (eredete: atan fény) féreg (pandorai állatfaj): [NawN] P F fn. ngawng férfi: [tu.tan] P F fn. tutan (eredete: tute személy) férfi hitves, férj: [mun.t'a.tan] P F fn. muntxatan (eredete: muntxatu hitves) férj, férfi hitves: [mun.t'a.tan] P F fn. muntxatan (eredete: muntxatu hitves) féélreérthetetlenül, különösen, nyomatékkal: [ni.p'i] P F hsz. nìpxi (eredete: pxi éles) föld, szárazföld: [at'.k'e] P F fn. atxkxe föld, talaj: [kl.te] P F fn. kllte földet ér, leszáll: [kl.w o] P F i.(tn) kllwo (összetétel ebből: kllte föld és wo nyúl) földet ér, leszáll: [kl.p æ] P F i.(tn) kllpä (összetétel ebből: kllte föld és pähem érkezik) 16

17 fúj! (megvetést, lenézést jelöl): [pak^] P F part. pak függ valamitől, számit, bízik: [m on] P F i.(t) mong függő beszéd bezárása idézet vége, idézet: [sik^] P F part. sìk függő beszéd kezdete, idézet: [san] P F part. san függőleges felület, fal: [k'em.jo] P F fn. kxemyo (összetétel ebből: kxem függőlegesnek lenni és yo felület) függőlegesen: [ni.k'em] P F hsz. nìkxem (eredete: kxem függőlegesnek lenni) függőlegesnek lenni: [k'em] P F i.(tn) kxem fül: [mik.jun] JC fn. mikyun fülbevaló: [mik. tsan] > P F fn. miktsang (összetétel ebből: mikyun fül és tsang testékszer) füst: [k'e.ner] P F fn. kxener fütyörészve, fütyülve: [ni.fwe.fwi] P F nìfwefwi (eredete: fwefwi fütyül) fütyül: [fw E.fw i] P F i.(tn) fwefwi fütyülve, fütyörészve: [ni.fwe.fwi] P F hsz. hsz. nìfwefwi (eredete: fwefwi fütyül) füves: [le.ze.swa] P F mn. lezeswa (eredete: zeswa fű) fő, elsődleges: [t'in] P F mn. txin főként, elsősorban, leginkább: [ni.paw.ve] P F mn. nì awve (eredete: awve első) főnév: [ tst'o.li.pu] > P F fn. tstxolì u (összetétel ebből: tstxo név és lì u szó) főnök, vezető: [Ejk.tan] JC fn. eyktan (eredete: eyk vezet) főz: [P Em] P F i.(t) em fű: [ze.swa] P F fn. zeswa fűszál: [ze.swa.vi] P F fn. zeswavi (eredete: zeswa fű) G grokkol, (bele)lát (spirituális értelemben), lény(eg)ében megért/felismer: [k a.m E] P F i.(t) kame gallér/nyaklánc: [Pa.liP.æ] P F fn. ali ä gap, breach: [mek. tsen] > P F n. mektseng (összetétel ebből: mek empty és tseng place) general, deputy, one step down from leader: [Ejk.ta.naj] JC,P F n. eyktanay (eredete: eyktan leader) gentle, mild, tender (people or things): [flr] P F adj. flrr gentleness, tenderness: [ti.flr] P F n. tìflrr (eredete: flrr gentle) gently, tenderly: [ni.flr] P F adv. nìflrr (eredete: flrr gentle) gesz. hűha! nahát!: [tew.ti] P F gesz. tewti get better, improve: [ tsan.p ul] > P F vin. tsan ul (összetétel ebből: siltsan good és ul increase) get worse, worsen: [fe.p ul] P F vin. fe ul (összetétel ebből: fe bad és ul increase) go astray, diverge, change direction: [j ak^ s i] P F vin. yak si (eredete: yak point of divergence) go astray, fail, falter, not obtain expected or desired result: [n u. i] P F vin. nui go to the bathroom, relieve oneself; (on Earth:) use the restroom: [fn æp] P F vin. fngä gomba: [sp'am] P F fn. spxam gondol(kodik): [fp Il] P F i.(t) fpìl gondolat, ötlet: [sæ.fpil] P F fn. säfpìl (eredete: fpìl think) gondolkodásmód: [fpil.fja] P F fn. fpìlfya (összetétel ebből: fpìl gondol és fya o mód) gondosan, erősen: [nik.tun.zup^] P F hsz. nìktungzup (eredete: ke tungzup nem ejt el) szó sz.: anélkül, hogy elejtené gondoskodik, vigyáz, felelős: [v EwN] P F i.(t) vewng gonosz(ság): [ti.kawn] P F fn. tìkawng (eredete: kawng rossz) gonosz, rossuindulatú: [kawn.lan] P F mn. kawnglan (összetétel ebből: kawng rossz, gonosz és txe lan szív) gonosz, rossz: [kawn] P F mn. kawng great joy: [law.nol] P F n. lawnol gyagyás, tökfej: [sk'awn] P F fn. skxawng gyakorlat, kiképzés, edzés: [ tsk'e.ken] > P F fn. tskxekeng gyakorol, edz: [ tsk'e.ken > s i] P F i.(tn) tskxekeng si (eredete: tskxekeng edzés) gyakran: [p'im] P F hsz. pxìm gyanú, tipp, találgatás, megérzés: [PEn] P F fn. en gyenge: [mejp^] P F mn. meyp 17

18 gyengeség: [ti.mejp] P F fn. tìmeyp (eredete: gyáva: [fna.wep.tu] P F fn. fnawe tu (eredete: meyp gyenge) gyengélkedés, kisebb betegség: [sæ.sp'in. tsjip^] > fnawe gyáva) gyökér: [Nr] P F fn. ngrr P F fn. säspxintsyìp (eredete: säspxin betegség) győzelem, nyerés: [ti.jorap] P F fn. tìyora (ere- gyönyörűséges, kellemes: [lor] P F mn. lor gyengén, lazán: [ni.mejp^] P F hsz. nìmeyp dete: yora nyer) (eredete: meyp gyenge) győztes: [jo.rap.tu] P F fn. yora tu (eredete: yora győz, nyer) gyerek módra, éretlenül: [ni.pe.ven] P F hsz. nì eveng (eredete: eveng gyerek) gyűjt, összeszed: [st ar.s Im] P F i.(t) starsìm gyerkő(c): [PE.vi] P F fn. evi (becéző forma eveng gyerek) gyermek: [PE.vEN] P F fn. eveng gyilkol, öl: [ tsp an] > P F i.(t) tspang gyomor: [NæN] P F fn. ngäng gyors: [win] P F mn. win gyorsan: [ni.win] P F hsz. nìwin (eredete: win gyors) gyorsítani, siettetni, sietni: [win s i] P F i.(tn) win si (eredete: win gyors) gyáva: [fna.wep] P F mn. fnawe H gyűjtemény (személy által szándékosan összerakott): [sæ.star.sim] P F fn. sästarsìm (eredete: starsìm összeszed, gyűjt) gyűlöl, utál: [v EP.k I] P F i.(t) ve kì gyűlölet: [ti.vep.ki] P F fn. tìve kì (eredete: ve kì gyűlöl) gödröcske (arcon): [ tson. > tsjip] > P F fn. tsongtsyìp (eredete: tsong völgy) gőz, pára, köd: [ja.paj] P F fn. yapay (összetétel ebből: ya levegő és pay víz) (Hagyd) a fenébe!: [p'a.sik^] P F gesz. pxasìk ha: [t'o] P F ksz. txo ha nem (különben)...: [t'o.ke.fjaw] P F ksz. txokefyaw (összetétel ebből: txo-ke-fya o- aw ha-nem-egy-út) habozás nélkül, bízva: [ni.mal] P F hsz. nìmal (eredete: mal megbízható) hacsak nem különálló mondat) (ii), remél (tsnì majd a remélt dolog: [sil.p Ej] P F i.(tn) sìlpey (összetétel ebből: sìltsan jó és pey vár) haj: [nik.re] P F fn. nikre hajdísz: [nik.ro.i] P F fn. nikroi (összetétel ebből: nikre haj és ioi dísz) hajlik: [t u.v on] P F ige tuvon hajlott korú, öreg, idős: [ko.ak^] P F mn. koak hajnal előtt: [sre.sr.pon] P F fn. sresrr ong (összetétel ebből: sre előtt és trr ong hajnal) hajnal, napkelte: [tr.pon] P F fn. trr ong (összetétel ebből: trr nap és ong kinyílik) hajszol, üldöz: [f E.w i] P F i.(t) fewi hajó: [u.ran] P F fn. uran hal: [paj.o.an] P F fn. payoang (összetétel ebből: pay víz és ioang állat) halk (hang): [Pa.No] P F mn. ango halkan: [ni.fnu] P F hsz. nìfnu (eredete: fnu halk) hallgat (figyel valamilyen hangra): [j u.n E] P F i.(t) yune hallás: [stawm. tswo] > P F fn. stawmtswo (eredete: stawm hall) halom, készlet, csoport, rakás: [sna.po] P F fn. sna o n.e. halott: [ke.ru.sej] P F mn. kerusey (összetétel ebből: ke nem és r«us»ey élő (folyamatos melléknévi igenevet képző igei infixum)) halál: [k'it'] P F fn. kxitx halál (elvont értelemben): [ti.ter.kup^] P F fn. tìterkup (eredete: terkup meghal) A halál elkerülhetetlen. hamarosan: [jep.rin] P F hsz. ye rìn hamisítatlanul, természetesen: [ni.jr] P F hsz. nìyrr (eredete: yrr természetes) hamu, parázs: [t'e.pi.va] P F fn. txepìva (eredete: txep tűz és ìlva csepp) hang: [pam] P F fn. pam hang: [k ur] P F vin. kur hangos: [wok^] P F mn. wok hangosan: [ni.wok^] P F hsz. nìwok (eredete: wok hangos) hangszalag-zárhang, megállás, félbe- /megszakítás: [ti.ftan] P F fn. tìftang (ere- 18

19 dete: ftang megáll) hangszer (általános): [Po.t'aN] P F fn. otxang hangsúly, kiejtés: [li.pu.pam] P F fn. lì upam (összetétel ebből: lì u szó és pam hang) harap: [fr Ip^] P F i.(t) frìp harci festék/festés: [ tsa.mo.pin] > P F fn. tsamopin (összetétel ebből: tsam harc és opin szín) harci kiáltás: [I.lEj] LA gesz. ìley harcolni, küzdeni: [w Em] P F i.(tn) wem harcos: [ tsam.si.ju] > P F fn. tsamsiyu (eredete: tsam si harcol és yu főnévképző) harcosocska: [ta.ron.ju. tsjip^] > P F fn. taronyutsyìp (eredete: taronyu harcos) harmadik (sorszámnév): [p'ej.ve] P F mn. pxeyve (eredete: pxey három) harmonikus, egybehangzó: [me.pem] P F mn. me em harmónia (általános értelemben): [ti.me.pem] P F fn. tìme em (eredete: me em harmonikus) harmónia, összhang a természettel: [me.o.a.u.ni.a.e.a] P F fn. meoauniaea hasonló: [sten] P F mn. steng hasonlóan: [ni.sten] P F hsz. nìsteng (eredete: steng hasonló) hasonlóképpen, ugyanúgy: [ni.ten] P F hsz. nìteng (eredete: teng megegyező) hasznos: [le.sar] P F mn. lesar (eredete: sar használ) hasznos tipp: [srun. tsjip^] > P F fn. srungtsyìp (eredete: srung segít) használ: [s ar] P F i.(t) sar haszontalan, hiábavaló: [kel.sar] P F mn. kelsar (összetétel ebből: ke nem és lesar hasznos) hat, 6: [pu.kap^] P F szám pukap hatalmas, tekintélyes: [fkew] P F mn. fkew hatalmas, terjedelmes, kiterjedt: [ho.et^] P F mn. hoet hatodik (sorszámnév): [pu.ve] P F mn. puve (eredete: pukap hat) hatvannégy, 64: [zam] P F szám zam határ, kerület, perem: [p'aw.pa] P F fn. pxawpa (összetétel ebből: pxaw körül és pa o oldal) határ, széle vminek, szegély, vég: [t'ew] P F fn. txew határozószót: [ni] P F nì képző toldalék hatásosnak lenni, félelmet vagy tiszteletet kelteni: [R o.p a] P F i.(tn) ro a havaseső: [tom.per.wi] P F fn. tomperwì (eredete: tompa eső és herwì hó) have some positive value, be of value, be worth something: [lej] P F vin. ley hegy: [Ram] P F fn. ram hegyes, éles: [p'i] P F mn. pxi hely: [ tsen(e)] > P F fn. tseng(e) helyes, jó (válasz): [E.jawR] P F mn. eyawr helyes, jóképű: [saj.rip^] P F mn. sayrìp cs.sz. (férfira) helyesség: [ti.jawr] P F fn. tìyawr (eredete: eyawr helyes) helyet ad: [t IN tsen] > P F i.(tn) tìng tseng (eredete: tìng ad és tseng hely) helyett, inkább mint...: [tup^] P F ksz. tup helyettes, csere-, valami ami helyettesít valami mást: [sæ.rawn] P F fn. särawn (eredete: rawn kicserél) helyettesít, kicserél: [R awn] P F i.(t) rawn helyettesítés, kicserélés: [ti.rawn] P F fn. tìrawn (eredete: rawn kicserél) helyez, rak: [j Em] P F i.(t) yem helyreállít, rendbe hoz: [sp EN] P F i.(t) speng helytelen, téves, nem helyes: [ke.jawr] P F mn. keyawr (összetétel ebből: ke nem és eyawr helyes) helyzet: [kl. tsen] > P F fn. klltseng (eredete: tseng hely) helyzet, állapot, körülmény: [ti.fkej.tok^] P F fn. tìfkeytok (eredete: fkeytok létezik) helyénvaló, igazságos: [mu.i.æ] P F mn. muiä hetedik (sorszámnév): [ki.ve] P F mn. kive (eredete: kinä hét) Heureka! Megvan! Értem!: [to.lel] P F gesz. tolel (szinoníma: tslolam) Heuréka! Rájöttem!: [Ro.lun] P F gesz. rolun hiba: [k'e.jej] P F fn. kxeyey hiba, deformáltság, folt, rossz tulajdonság: [fep.ran.vi] P F fn. fe ranvi (eredete: fe ran rossz természet, eredendően hibás) hiba, tévedés: [ti.k'ej] P F fn. tìkxey (eredete: kxeyey hiba) hibás, valótlan: [ tslen] > P F mn. tsleng hibát vét, elront, rosszat tesz: [ti.k'ej s i] P F i.(tn) tìkxey si (eredete: tìkxey hiba) hibátlan(nak lenni), tökéletes(nek lenni): [j op^] P F i.(átn) yo hibátlanul, tökéletesen: [ni.yop^] P F nìyo (eredete: yo tökéletes) hsz. 19

20 hideg: [wew] P F mn. wew hideg: [ti.wew] P F fn. tìwew (eredete: wew hideg) hideg, hűvös: [wur] P F mn. wur high level: [k'ajl.ji] P F n. kxaylyì (összetétel ebből: kxayl high és yì level) hirtelen, figyelmeztetés nélkül: [ tsik] > P F hsz. tsìk hiss: [o. ISSS s i] P F vin. oìsss si (eredete: oìsss angry snarl) hisz: [sp aw] P F i.(t) spaw hitves, házastárs: [mun.t'a.tu] P F fn. muntxatu (eredete: muntxa egyesült) hivatalos, formális: [ske.pek^] P F mn. skepek hiábavaló, haszontalan: [kel.sar] P F mn. kelsar (összetétel ebből: ke nem és lesar hasznos) hiányolt (mint egy távollévő ember, hiányzó, akinek vágynak a jelenlétére): [lom] P F mn. lom hiánytalan, (meg)elégedett, tele: [je] P F mn. ye hiányzó, hiányolt (mint egy távollévő ember, akinek vágynak a jelenlétére): [lom] P F mn. lom hiányzó/hiányolt személy: [lom.tu] P F fn. lomtu (eredete: lom hiányzó, hiányolt) hobby, örömet szerző tevékenység: [sæ.su.lin] P F fn. säsulìn (eredete: sulìn elfoglalt (pozitív értelemben)) hogy (alárendelt tagmondatot jelez), azt: [fu.la] P F ksz. fula (összetétel ebből: fì ul ez (jelölt alany eset) és a vonatkozói tagmondatot jelez) hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava), annak: [fu.ri.a] P F nm., alár. furia (összetétel ebből: fì uri ez (topikális) és a határozói mellékmondat kötőszava) hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava), az: [fwa] P F nm., alár. fwa (összetétel ebből: fì u ez (alanyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava) hogy (alárendelő mellékmondat kötőszava), azt: [fu.ta] P F nm., alár. futa (összetétel ebből: fì u-t ez-t (tárgyeset) és a határozói mellékmondat kötőszava) hogy (alárendelő tagmondat jelző): [ tsa.wa] > P F ksz. tsawa (összetétel ebből: tsa u az (kötőmód) és a vonatkozó tagmondat jelző) hogy (alárendelő tagmondat jelző): [ tsa.ta] > P F ksz. tsata (összetétel ebből: tsa u-t azt (tárgyeset) és a vonatkozó tagmondat jelző) hogy (alárendelő tagmondat jelző): [ tsa.ri.a] > P F ksz. tsaria (összetétel ebből: tsa u-ri azt (topikális (hangsúlyos) esetvégződés) és a vonatkozó tagmondat jelző) hogy (ennek eredményeként): [kum.a] P F ksz. kuma (eredete: kum eredmény) megelőzi az eredményt, pl. Lu poe sevin nìftxan kuma yawne slolu oer (Olyan gyönyörű volt, hogy beleszerettem.); lásd még akum hogy (ennek eredményeként): [a.kum] P F ksz. akum (eredete: kum eredmény) az eredményt követi, pl. Poe yawne slolu oer akum, nìftxan lu sevin (Beleszerettem, mert hogy olyan gyönyörű volt.); lásd még kuma hogy nehogy, különben: [fte.ke] P F ksz. fteke (összetétel ebből: fte a célból/azért, hogy és ke nem (valami tagadása)) (kötőmódú igével, alárendelt tagmondatban) hogy(an)?: [fja.pe] P F kérd. fyape másik alakja: pefya hogy(an)?: [pe.fja] P F kérd. pefya másik alakja: fyape hogy, (kötőszó): [ tsni] > P F alár. tsnì (kötőmódú igével, alárendelt tagmondatban) hogy, a célból/azért: [fte] P F ksz. fte (kötőmódú igével, alárendelt tagmondatban) hogy; valaminek az érdekében, (azért): [fpi] P F told. fpi+ hol?: [pe.sen] P F kérd. peseng másik alakja: tsengpe hol?: [ tsen.pe] > P F kérd. tsengpe másik alakja: peseng hole (going clear through an object): [Rop'] P F n. ropx hole, cavity, excavation with a bottom (visible or presumed): [ tson.rop'] > P F n. tsongropx (összetétel ebből: tsong valley és ropx hole) hollow, not solid: [mo.mek^] P F adj. momek holnap: [tr.aj] P F hsz. trray (eredete: trr nap és hay következő) holnap éjjel: [t'o.naj] P F hsz. txonay (eredete: txon éj és hay következő) holnapután, két nap múlva: [me.sr.aj] P F fn., hsz. mesrray (eredete: trr nap) homlok, szemöldök: [za.rep] P F fn. zare (összetétel ebből: zapxì elülső rész és re o fej) 20