Jellemzõ kifizetések és juttatások adó- és járulékvonzatai 2008

Átírás

1 KlnszÆm-00.qxd : Page Jellemzõ kifizetések és juttatások adó- és járulékvonzatai 00 Alkalmazott jelölések Társadalombiztosítási járulék (9%) EBJ Egészségbiztosítási járulék (%) Nyugdíjjárulék (% + = 9,%) Egészségügyi szolgáltatási járulék (0 Ft/hó) TEBJ Természetbeni egészségbizt. jár. (%) Munkaadói járulék () SZJA Személyi jövedelemadó-elõleg, illetve adó PEBJ Pénzbeli egészségbizt. járulék (%) %-os EHO Egészségügyi hozzájárulás (általában SZH Szakképzési hozzájárulás () Munkavállalói járulék () %, kivételesen,,0 vagy %) VJ Vállalkozói járulék (%) TAO Társasági adó (0%, %) EKHO Egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás (0%+% vagy 0%+,%) A kötelezettség jelölésének módja: X jelöli azokat a kötelezettségeket, amelyek az adott kifizetésnél feltétel nélkül fennállnak. Pl. munkabérnél a 9% tb. kötelezettség. B jelöli a kötelezettséget akkor, ha az csak a biztosítási jogviszonyból származó kifizetés esetén áll fenn (a hivatkozott jogcímû kifizetés elõfordulhat biztosítással járó jogviszonyban és anélkül is). Ilyen például a külföldi napidíj, ami nemcsak munkaviszony esetén fizethetõ, hanem megbízási jogviszonyban is, ha üzleti érdekbõl olyan személy részére fizetik ki, aki a kiküldõ részére munkát végez. -B (%) jelöli a %-os EHO kötelezettséget akkor, ha az csak a nem biztosított személy részére adott juttatás után áll fenn. -NY jelöli azt a kötelezettséget, amely csak akkor áll fenn, ha a kifizetés tb-köteles és nem nyugdíjas kapja. (Pl. A szabadságmegváltás aktív és nyugdíjas keresõnél egyaránt elõfordulhat, ezért az kötelezettségnél a -NY megkülönböztetés adhat csak korrekt választ.) K a jelölés, ha költségelszámolást, nyilatkozatot lehet/kell rá alkalmazni, és a maradékra vonatkozik a szabály. 0% a jelölés, ha a magánszemélyt terheli a 0% szja. % a jelölés, ha a magánszemélyt terheli a % szja. /% a jelölés, ha a magánszemélyt terheli a % és/vagy % szja. % a jelölés, ha a juttatónak kell % szja-t fizetni. % a jelölés, ha a juttatónak kell % szja-t fizetni AE a jelölés, ha az adózás utáni eredménybõl fizethetõ. EK a jelölés, ha elismert költség a TAO alapjának megállapításánál. R rá jutó adót nem kell megfizetni, adóelõleget nem kell levonni. % a jelölés, ha a kifizetõnek vagy a magánszemélynek % EHO-t kell fizetnie. % a jelölés, ha a magánszemély bevételét % EHO terheli - jelöli a tb-köteles kifizetés EBJ kötelezettségét. Ez egyetlen jogviszony esetén a heti foglalkoztatási óráktól függetlenül is fennáll. Több párhuzamos jogviszony esetében csak abban a jogviszonyban áll fenn a kötelezettség, amelyikben a foglalkoztatás eléri a heti órát, ha ilyen nincs, akkor a %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni. A 9, %-os mértékû kötelezettségnek a felsõ határa 000 Ft, napi 9 00 Ft. Alapja ha a kötelezettség fennáll megegyezik a tb-járulék alapjával, kivéve az adóköteles természetbeni juttatásokat. A kizárólag a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe tartozó személy esetében 9,% a nyugdíjjárulék mértéke, magánnyugdíjpénztári tagok esetében a társadalombiztosítás felé fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke, % a magánnyugdíjpénztári tagdíj összege. A következõkben a kétféle fizetési kötelezettséget nem különítjük el, viszont a táblázatokban figyelemfelhívásként %+ jelöli e kötelezettségeket.

2 KlnszÆm-00.qxd : Page Munkáltatói juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Munkabér, prémium, jutalom (fõfoglalkozás, aktív keresõ X X - X X X X X EK ill. további munkaviszony) nyugdíjas X X X X X X EK Bedolgozó munkadíja (ide értve a költségtérítését is) Távmunkát végzõk az adóelõleg 0 00 Ft alatt % -NY X K X EK alapja havi 0 00 Ft-tól X X -NY - X -NY X K X EK munkadíja X X -NY- X -NY X X X EK költségtérítése X X -NY - X K EK Alkalmi munkavállalás EK Betegszabadság X X -NY- X X X EK Szabadságmegváltás X X -NY X X X EK Jubileumi jutalom jogszab. alapján köt. juttatott X X X X egyéb esetben X X -NY- X -NY X X X EK Munkaszüneti nap (fizetett ünnep) díjazása X X -NY- X -NY X X X EK Munkabér-elõleg kamatkedvezménye Kedvezményes 9 nem kedvezményes 0 X X -NY- X X Elszámolásra kiadott összeg 0 napon belül elszámolt kamatkülönbözete 0 napon túl elszámolt X X -NY- X X EK Prémiumévek program különleges foglalkoztatási állomány keretében járó díj X X X X X EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a közép- és felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának munkaviszonyban való foglalkoztatása esetén. 00. január hónapban 9 0 Ft, mert a tárgyhónapot megelõzõ hónapban (00. december) a minimálbér 00 Ft volt. Alapját a Szja törvény szerinti költségnyilatkozat határozza meg. Kivéve a költségtérítés összegét. Költségelszámolás csak a költség- (rezsi-)térítéssel szemben alkalmazható, a munkadíjjal szemben nem. A közterheket (tb-járulék, nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói és munkavállalói járulék, személyi jövedelemadó) a munkáltató teljesítheti a közteherjegy alkalmi munkavállalói könyvbe ragasztásával, a munkavállalónak külön közteher-fizetési kötelezettsége nincs. (99. évi LXXIV. tv.) A törvényi kötelezettség (például a közalkalmazotti vagy köztisztviselõi törvény) alapján fizetett jubileumi jutalom esetén. Például a MT. szerinti munkáltató által juttatott. 9 Kedvezményes: ha a munkáltató a dolgozójának a juttatás idõpontjában érvényes minimálbér -szörösét fizeti legfeljebb hónapos futamidõre (00. január -jétõl a minimálbér Ft). 0 Nem kedvezményes: ha a munkáltató többhavi munkabért elõre kifizet, kivéve az elõzõ lábjegyzet szerinti esetet. A kamatkülönbözet utáni társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás költségként érvényesíthetõ a társasági adóalanyoknál. 00. február -ét követõen kiadott összegre kell alkalmazni. Az Szja tv.. () bek. c) pontja szerint a 0 napot meghaladó elszámolásnál olyan kamatmentes kölcsönnek minõsül, amely jövedelemadó alapot képez. Jövedelemnek a mindenkori jegybanki alapkamat plusz %-ot kell tekinteni. Külszolgálatnál, külföldi kiküldetésnél a visszaérkezést követõ 0 napon túli elszámolás esetén merül fel. A 00. évi CXXII. tv. alapján juttatott.

3 KlnszÆm-00.qxd : Page 9 Munkáltatói juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ nem kell figyelembe venni a jövedelemnél figyelembe kell 00.XI.0. elõtt kötött szerz. % % venni a jöv.-nél 00.XI.0. után kötött szerz. X X -NY- X X Hitel, kölcsön kamatkedvezménye Lakáscélú támogatás kedvezményes nem kedvezményes X X -NY- X X EK kedvezményes EK Költségtérítés nem kedvezményes X X -NY - X K EK Belföldi napidíj rendeletben meghatározott mérték szerint (00 Ft/nap vagy 0 Ft/nap) 9 jogszabályi összegen felüli rész X X -NY - X K 0 EK Külszolgálat díja költségvetési 0%-áig forrásból felette X X -NY- X X egyéb forrásból 0%-a, de legfeljebb napi euro felette X X -NY- X X EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Kedvezményes: a lakáscélú hitel (ha pénzintézet útján lakásépítéshez, vásárláshoz, bõvítéshez nyújtják, valamint a lakás mérete nem haladja meg a /00. (I..) Korm.r. szerinti mértéket), a pénzintézet jogszabály alapján folytatott üzleti tevékenysége keretében nyújtott hitel, az állami tulajdon megvásárlásához pénzintézet útján nyújtott hitel, az áruvásárlási kölcsön, a /00. (III. 9.) HM rendelet alapján nyújtott családalapítási támogatás és toborzó pénz, a diákhitel, továbbiakban lásd a Szja tv.. () bekezdést. Az Szja tv. 00. XII. -én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, ha a kamatláb kisebb az év utolsó napján, illetõleg a visszafizetés vagy átvállalás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat mértékénél. A kamatkülönbözet utáni társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás költségként érvényesíthetõ a társasági adóalanyoknál. Ha a kamatláb kisebb a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatláb százalékponttal növelt mértékénél. Szja tv.. sz. melléklet. pont alapján juttatott. Kedvezményes: ha kormányrendelet, vagy törvény határozza meg a költségtérítés mértékét, akkor a jogszabály szerinti összeg igazolás nélkül levonható, vagy helyette tételes elszámolás alkalmazható, de akkor már a költségtérítés teljes összegére (Szja. sz. m. II.). Nem kedvezményes: ha nem magasszintû jogszabályon alapul, akkor csakis a tételes elszámolás alkalmazható. Alapját az Szja törvény szerinti költségnyilatkozat határozza meg. 9 A munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló magánszemélyek esetében 00 Ft/nap a /00. (XII. 0.) Kormányrendelet értelmében. A köztisztviselõk esetében a Ktv. 9/C. alapján. 0 A jogszabály szerinti összeg igazolás nélkül levonható, vagy helyette tételes elszámolás alkalmazható, de akkor már a költségtérítés teljes összegére. A költségvetési forrásból történõ kifizetés az Szja tv.. () bekezdése, valamint a 0/00. (VII..) Korm.r. alapján. Lásd a /99. (XII..) Kormányrendeletet és a Szja tv.. c) pontját. 9

4 KlnszÆm-00.qxd : Page 0 Munkáltatói juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ utazási bérlettel, jeggyel történõ elszámolás munkáltató nevére szóló számla alapján bizonylattal történõ elszámolás saját tulajdonú gépjármû 9 Ft/km összegig használatakor feletti rész X X -NY- X X EK Munkábajárás egyéb módon 9 Ft/km összegig feletti rész X X -NY- X X EK költségtérítés Csoportos személyszállítás Helyi utazási bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása Oktatás, továbbképzés munkakör betöltéséhez szükséges munkáltató tevékenységéhez szükséges egyéb esetben X X -NY- X X pénzbeli X X -NY- X X X EK természetben havi 000 vagy 000 Ft/hó összegig feletti rész X X % EK egyéb esetben X X -NY- X X X EK Étkezés hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó X X % EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. A /99. (V..) Korm. rendelet. -a szerinti munkábajárás (napi vagy hétvégi hazautazás). A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljesáru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának %-át, ha országos közforgalmú vasút. kocsiosztályán, 0%-át, ha elõvárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedõ helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére 9 Ft/km költségtérítést kell fizetni, ha a lakóhely (állandó vagy ideiglenes) és a munkahely között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy hosszú várakozási idõvel tudna tömegközlekedési eszközt igénybe venni, vagy mozgáskorlátozottsága miatt nem tud tömegközlekedést használni. Ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik (Szja tv.. ). A juttatás a Szja törvény. sz. melléklet.. pontja alapján adómentes, de beszámít a Szja törvény. -ában meghatározott évi Ft-os keretbe. Figyelem, az iskolai rendszerû képzés költsége részét képezi a Szja tv.. -ában meghatározott évi Ft-os keretnek. A Tao. törvény. sz. melléklet B/. pontja szerint csak a tevékenységhez szükséges oktatásra, továbbképzésre fordított összeg minõsül vállalkozás érdekében felmerülõ költségnek. Amennyiben a juttatás az Szja törvény 9. () bekezdés d) vagy e) pontja alapján történik, akkor adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül. Egyéb esetben a dolgozó munkaviszonyból származó összevonandó jövedelmének (és nem természetbeni juttatásnak) minõsül, ezért tb- és egyéni járulékalapot is képez. 0

5 KlnszÆm-00.qxd : Page Munkáltatói juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ pénzbeli jogszabályi kötelezettséggel juttatott hozzájár. elszámolási kötelezettség nélkül X X -NY- X X EK természetbeni adómentes munkaruházati termék azonos feltétellel mindenkinek vagy belsõ szabályzat alapján X X % EK Munkaruha pénzbeli egyéb esetben X X -NY- X X EK munkáltatói X X -NY- X X EK fegyveres testületi dolgozó részére bérelt X X % EK természetbeni munkásszállás, szolgálati lakás (Szja tv.. sz. mell.. pont) Lakhatás biztosítása pénzbeli hozzájárulás X X -NY- X X X EK üdülési szolgáltatás saját tulajdonú vagy vagyonkezelésében lévõ üdülõben (9 000 Ft/fõ/év-ig) egyéb esetben X X % EK Munkáltatói üdültetés üdülési csekk juttatása (9 000 Ft/fõ/év-ig) pénzbeli hozzájárulás X X -NY- X X EK Iskolakezdési 0 00 Ft-ig támogatás természetbeni 0 00 Ft feletti rész X X -NY- X X EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Bírónak, igazságügyi, ügyészségi alkalmazottnak, illetve a köztisztviselõnek törvény alapján adott adómentes ruházati költségtérítés. Figyelem: a juttatás részét képezi az Szja tv.. -ában meghatározott évi Ft-os keretnek. Amennyiben a juttatás megfelel az Szja tv.. sz. melléklet 9. pontjának. A /99. (IV.0.) HM rendelet alapján folyósított lakhatási költségtérítés. Amennyiben a juttatás a Szja törvény 9. () bekezdés d) vagy e) pontja alapján történik, akkor adóköteles természetbeni juttatásnak minõsül. Egyéb esetben a dolgozó munkaviszonyból származó összevonandó jövedelmének (és nem természetbeni juttatásnak) minõsül, ezért tb- és egyéni járulékalapot is képez. Amennyiben a juttatás megfelel az Szja tv.. sz. melléklet. pont szerinti feltételeknek. Figyelem: a juttatás részét képezi az Szja tv.. -ában meghatározott évi Ft-os keretnek. Üdülési szolgáltatást és üdülési csekket a munkáltató együttesen nem adhat adómentesen. Adómentes a kifizetõ által a magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk ellenértékébõl több kifizetõ esetén is legfeljebb évente az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbérig (00-ban Ft-ig) terjedõ rész. Az ezt meghaladó részre az adóköteles természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Figyelem: a juttatás részét képezi a Szja törvény. -ában meghatározott évi Ft-os keretnek. Üdülési szolgáltatást és üdülési csekket a munkáltató együttesen nem adhat adómentesen. Szja tv.. sz. melléklet.0. pont alapján a minimálbér 0%-áig juttatott. Figyelem: a juttatás részét képezi az Szja tv.. -ában meghatározott Ft-os keretnek.

6 KlnszÆm-00.qxd : Page Munkáltatói juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Magánnyugdíjpénztári magánsz.nyilatk.szerinti munkáltató tagdíjkiegészítés más munkáltató X X -NY- X X EK havonta a minimálbér 0%-áig a magánszemély nyilatkozata szerinti munkáltató más munkáltató X X -NY- X X EK havonta a minimálbér 0%-át meghaladó rész után X X -NY- X X EK nyugdíjpénztári havonta a minimálbér 0%-áig a magánszemély nyilatkozata szerinti munkáltató, más munkáltató X X -NY- X X EK havonta a minimálbér 0%-áig havonta a minimálbér 0%-át meghaladó rész után X X -NY- X X EK Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjhoz egészségpénztár és/vagy önsegélyezõ pénztár havonta a minimálbér 0%-át meghaladó rész után, ha ugyanazon munkavállaló mindkét pénztártípus tagja Munkáltató által adott segély (dolgozónak, temetési hozzátartozónak, gyermekének) szociális B -B (%) B Gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõkedvezmény idejére fizetett díj (apaszabadság) X X -NY- X X EK -) EK B X EK X X -NY- X -NY X X X EK Végkielégítés X X X X EK Késedelmi kamat % X EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát 000 Ft) meghaladó része után. A munkáltató (és/vagy a magánszemély) legfeljebb 0%-ig kiegészítheti a magánnyugdíjpénztári tagdíjat. E pont szerint munkáltatónak kell tekinteni az Szja tv.. () bek. a) pontjában meghatározott munkáltatót. Amennyiben a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba vagy önsegélyezõ pénztárba is fizet tagdíjat, hozzájárulást, akkor a magánszemélynek a minimálbér havi összegének 0%-áig nem kell adót fizetni. [Szja tv.. () bek. k) pont és () bek. c) pont, Tbj.. b) pont, valamint Eho tv.. () bek. d) pont] E pont szerinti munkáltatónak kell tekinteni az Szja tv.. () bek. a) pontjában meghatározott munkáltatót. Figyelem: az Szja tv.. -ában meghatározott évi Ft-os keretbe beletartozik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezõ pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás. (A nyugdíjpénztári hozzájárulást nem kell beszámítani a Ft-os keretbe.) Az Szja tv.. sz. mell.. pontja szerint az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély adómentes. Az MT /A. -a alapján juttatott. A munkáltató által késedelmesen fizetett juttatással kapcsolatban fizetett késedelmi kamat a juttatással azonos módon adózik. A Tbj. tv.. e) pont szerint nem járulékalap.

7 KlnszÆm-00.qxd : Page Munkáltatói juttatások. Béren kívüli kifizetés 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Pedagógusok szakirodalom, közmûvelõdési dolgozók dokumentum-vásárlási hozzájárulása Titoktartási díj % X EK Hallgatói munkadíj X X X X X X R önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezõ pénztárba fizetett adómentes tagdíj iskolarendszerû képzés adómentes része üdülési csekk adómentes része üdülési szolgáltatás piaci értékének adómentes része iskolakezdési támogatás adómentes része bírót, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottat tv. alapján megilletõ adómentes ruházati költségtérítés köztisztviselõknek tv. alapján járó adómentes ruházati költségtérítése internethasználat adómentes része számítógép juttatás adómentes része mûvelõdési intézményi szolgáltatás helyi közlekedési bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása Béren kívüli juttatások az Szja tv.. -a szerint A juttatások együttes értékének Ft-ot meg nem haladó része az elõzõ sorokban meghatározott egyébként adómentes juttatások együttes értékének Ft-ot meghaladó része X % EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Az Szja tv.. sz.m.. pont szerint adómentes a jogszabályokban meghatározott mértékig. Pedagógusok esetén az 99. évi LXXIX. Tv. 9. () bekezdés, a 0/99. (II..) Korm.r., a 00. évi CXXVII. tv. 0 () bek.; közmûvelõdési dolgozók esetén az 99. évi CXL. tv. 9. () bekezdés, 00. évi CXXVII. tv.. () bek. A Munka törvénykönyv. () bekezdése alapján juttatott. Az Szja törvény.. illetve /i pontja értelmében a minimálbér összegéig adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül, a járulékokat azonban a teljes összeg után meg kell fizetni. Ha a munkaviszony egész évben nem áll fenn, akkor a Ft-nak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos részét kell adómentes keretnek tekinteni. A 00. január -jét követõen kezdõdõ képzés esetén. Az Szja. törvény. sz. melléklet. pont szerinti. A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az % személyi jövedelemadóval növelt összege. Az adót és a járulékot az adóévet követõ év május hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani. Év közbeni munkaviszony megszüntetésekor az adómentes keretet idõarányosan kell megállapítani.

8 KlnszÆm-00.qxd : Page Egyéb kifizetõi juttatások. 9% %-os % % EBJ,+% EHO TEBJ % PEBJ Választott tisztségviselõ tiszteletdíja Gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõ díja Adóelõleg 0 00 Ft alatt % X X EK alapja havi 0 00 Ft-tól X X -NY- X X X EK Munkaviszony X X -NY- X X X X X EK Megbízás 0 00 Ft alatt % X X EK a díj teljes összege 0 00 Ft felett X X -NY- X X X EK Megbízási, vállalkozási jogviszonyból személyes közremûködés díjazása 0 00 Ft alatt % K X EK Adóelõleg alapja havi 0 00 Ft-tól X X -NY - X K X EK Megbízási, vállalkozási jogviszonyban a szerzõi díj 0 00 Ft alatt % K EK Adóelõleg alapja havi 0 00 Ft-tól X X -NY - X K EK Felhaszn. szerzõdés alapján Találmányi díj, újítási díj stb. Személyes munkavégzés díja 0 00 Ft alatt % K EK Adóelõleg alapja havi 0 00 Ft-tól X X -NY - X K EK Vagyoni jog felhaszn. ellenértéke % K EK Személyes munkavégzés díja Külföldi kiküldetés díja 0 00 Ft alatt % K EK Adóelõleg alapja havi 0 00 Ft-tól X X -NY - X K EK Vagyoni jog felhaszn. ellenértéke % K EK Költségvetési forrásból Egyéb forrásból 0%-áig felette % X 0%, de legfeljebb napi euro felette % X EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. 00. január hónapban 9 0 Ft, mert a tárgyhónapot megelõzõ hónapban (00. december) a minimálbér 00 Ft volt. Alapja az adóelõleg-levonásnál meghatározott szja-köteles jövedelem (általában a bevétel 90%-a, nyilatkozat esetében a bevétel 0%-áig csökkenthetõ). Lásd a 9/99. (XI..) Kormányrendelet. -át. Lásd az 99. évi LXXX. tv.. d) pontját. Lásd a /99. (XII..) Kormányrendeletet és az Szja törvény. ()-() bekezdéseit.

9 KlnszÆm-00.qxd : Page Egyéb kifizetõi juttatások. 9% %-os % % EBJ,+% EHO TEBJ % PEBJ Kisösszegû kifizetések Kifizetõ (de nem munkáltató ) által adott segély (pl. dolgozó hozzátartozójának, gyermekének stb.) az adó 90 Ft alatt % X X EK alapja napi 90 Ft-tól X X -NY- X X X EK temetési B -B(%) B (X) szociális B -B(%) B (X) egyéb B -B(%) B (X) -) -) -) B (X) X EK B (X) X EK B (X) X EK tanulmányi szerzõdéssel % X személyesen közremûködõ tag képzése nem iskolai rendszerû képzés esetén tevékenységben közremûködõ más magánszemély képzése iskolai rendszerû képzés esetén B -B(%) B (X) -) B (X) X 9 EK 0 9 EK 0 tevékenységhez szükséges más munkáltató által viselt 9 Oktatás, továbbképzés (nem munkáltatói!) tevékenységhez nem szükséges B -B(%) B (X) -) B (X) X Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Abban az esetben, ha a magánszemély egy szerzõdésbõl származó bevétele a 000 Ft-ot nem haladja meg és azt nyilatkozata szerint nem kívánja összevonni az összevont adóalapjával. Ellenkezõ esetben a megbízási jogviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabály érvényesül. 00. január hónapban Ft, mert a tárgyhónapot megelõzõ hónapban (00. december) a minimálbér 00 Ft volt. A kifizetés bruttó összegébõl kell % szja-t levonni. A munkáltató által adott segélyeket lásd a Munkáltatói juttatások. táblán. Az adómentes temetési és szociális segélyekre vonatkozóan lásd a Szja törvény.sz. mellékletének. pontját, valamint az. sz. melléklet. pontját. Kizárólag a Tao. törvény. sz. melléklet B/. pontjában meghatározott kör esetén. Az elszámolás a kifizetõ vagy a magánszemély nevére szóló számla alapján történhet. Jövõbeli munkavállalója részére. 9 A Szja törvény. () bekezdés p) pontja szerint nem kell bevételként figyelembe venni a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költségét, még akkor sem, ha azt más munkáltató viseli! A kifizetõ által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közremûködõ tagja képzésének költségként elszámolt értékét, feltéve, hogy a képzés a kifizetõ tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bõvítését célozza, továbbá a kifizetõ tevékenységében közremûködõ magánszemély (például üzleti partner, szakértõ) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének költségként elszámolt értékét, azzal, hogy egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 0 A Tao. törvény. sz. m. B/. pontja szerint elismert költségként csak a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizetõ által a vele munkaviszonyban álló magánszemély illetve tevékenységében személyesen közremûködõ tagja képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizetõ tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bõvítését célozza, valamint a kifizetõ tevékenységében közremûködõ magánszemély a feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége minõsül. Az iskolai rendszerû képzés költsége el nem ismert költségnek minõsül a személyesen közremûködõ magánszemélyek esetében. A munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége [Szja tv.. () bek. p) pont].

10 KlnszÆm-00.qxd : Page Egyéb kifizetõi juttatások. 9% %-os % % EBJ,+% EHO TEBJ % PEBJ évnél rövidebb mft-ot meghaladó jövedelem mft-ot meg nem haladó jöv-ig % EK % esetén a teljes összeg % EK határozott idõre éves vagy annál hosszabb mft-ot meg nem haladó jöv-ig % EK határozatlan idõre mft-ot meghaladó jövedelem % esetén a teljes összeg % EK Termõföld bérbeadás mft-ot meg nem haladó jöv-ig K/% EK Ingatlan (egyéb) bérbeadás mft-ot meghaladó jövedelem % esetén a teljes összeg K/% EK Ingóság bérbeadás % K EK Árfolyamnyereség % % EK Vállalkozásból kivont jövedelem % % EK Értékpapír kölcsönzésbõl származó jövedelem % % EK Osztalék Üzemanyag megtakarítás kifizetése Tõzsdére beszerzett értékpapír osztaléka Osztalék % / % 0% EK EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. A % mértékû eho-t a magánszemély részére kifizetett, az eho törvényben meghatározott jövedelmekbõl a kifizetõknek kell levonnia. Ha a jövedelem nem kifizetõtõl származik, akkor a magánszemély maga köteles megfizetni. A % eho mindaddig terheli a magánszemély jövedelmét, míg a foglalkoztatója által fizetett % eb-járulék, valamint a biztosítottnak nem minõsülõ magánszemély által fizetendõ, egészségügyi szolgáltatási járulék, a kiegészítõ tevékenységû vállalkozók után, illetve a vállalkozó által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a % eho együttes összege nem éri el a tárgyévben a Ft-ot. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék [Eho tv.. () bek.] összege várhatóan eléri a Ft-ot. Nyilatkozat esetén nem kell a kifizetõnek levonni a % eho-t. Két adózási mód közül lehet választani. Az elsõ módszer szerint a bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke % [Szja tv.. () bekezdés]. A másik választási lehetõség szerint az önálló tevékenység költségelszámolási szabályai alkalmazhatóak (ideértve az ún. 90%-os szabályt is). Ezzel a választási lehetõségével a bérbeadó magánszemély már a juttatást megelõzõen nyilatkozatot tehet a kifizetõje felé. Az Szja tv. /A. -a szerint adómentes a lakás önkormányzatnak történõ bérbeadásából származó jövedelem. Alapja az adóelõleg levonásnál meghatározott szja-köteles jövedelem. Az üzemanyag megtakarításról az Szja tv.. () bek. a) pontja rendelkezik.

11 KlnszÆm-00.qxd : Page Egyéni vállalkozás 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ SZJA SZH VJ Egyéni vállalkozónak történõ kifizetés fõfoglalkozású X X X X X X heti óra foglalkoztatás mellett X X X X nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett X X X X X kiegészítõ tevékenységû X X X Egyéni vállalkozó jövedelemkivétje Kieg. tev. egyéni vállalkozó vállalkozói kivét nélkül X Vállalkozó osztalékalap % X fõfoglalkozású X X X X X heti óra foglalkoztatás mellett X 9 X 9 X 9 nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett X 9 X 9 X 9 X 9 kiegészítõ tevékenységû X X 0 Eva adózó egyéni vállalkozó nem nyugdíjas, és az adóelõleg 0 00 Ft alatt % X alapja havi 0 00 Ft-tól X X - X X Segítõ családtag nyugdíjas % X Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 00. január -jétõl fix összegben (havi 0 Ft, napi Ft) került meghatározásra. Adóköteles bevétel a vállalkozónál, a kifizetõnek adóelõleget nem kell levonni. Ha azonban az egyéni vállalkozó a bevételérõl kiállított bizonylaton nem tünteti fel a vállalkozói igazolványának számát, akkor a kifizetõ % adóelõleget köteles levonni Szja tv.. () bekezdés. Az ún. fõfoglalkozású egyéni vállalkozónak az elszámolt vállalkozói kivétje (átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányadó alapja) után, de legalább januárban 000 Ft, februártól 000 Ft minimum járulékalap vagy január hóban 00 Ft, február hótól legalább Ft után kell járulékot fizetnie. A tevékenységet 00. évben kezdõ egyéni vállalkozó egész évben a tárgyhót megelõzõ hó elsõ napján érvényes minimálbér után fizet járulékokat, ha azonban az elszámolt kivét, vagy az átalányadó alapja magasabb mint a minimálbér, akkor járulékbevallásban nyilatkozhat arról, hogy ezek alapján fizet járulékot. A heti órát elérõ, illetve a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett tevékenykedõ egyéni vállalkozó a tényleges vállalkozói kivét összege után fizet 9% társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A nappali tagozatos tanuló, hallgató % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. Csak saját jogú nyugdíjas lehet. A járulék alapja a vállalkozói kivét. Az adó mértéke % és/vagy %. Az Eva-t választó fõállású egyéni vállalkozó legalább januárban 000 Ft, februártól 000 Ft vagy januárban 00 Ft, februártól Ft, vagy bejelentése alapján ennél magasabb összeg után fizet járulékokat. 9 A járulékok alapja az Eva adóalap %-a. 0 A nyugdíjjárulék alapja az Eva adóalap 0%-a A Tbj. tv.. g) pontja szerint biztosított segítõ családtagnak az minõsül, aki saját jogán nem nyugdíjas. 00. január hónapban 9 0 Ft.

12 KlnszÆm-00.qxd : Page Társas vállalkozás 9% %-os % % EBJ,+% EHO TEBJ % PEBJ VJ fõfoglalkozású X X X X X X EK X heti óra foglalkoztatás mellett X X X X X EK nappali tag. tanulói, hallgatói jogviszony mellett X X X X X X EK kiegészítõ tevékenységû X X X X EK tagi jogviszonyra tekintettel adott munkadíj kieg. tevékenységre való tekintettel, díj kifizetése nélkül X osztalékelõleg magánszemélynek X Tao. adóalany társaság osztalékrészesedés magánszemélynek % X AE fõfoglalkozású X X X X X 9 X heti óra foglalkoztatás mellett X X X X 9 nappali tag. tanulói, hallgatói jogviszony mellett X X X X X 9 szem. közrem. tagjának kifizetett munkadíj kiegészítõ tevékenységû X X X 9 kieg. tevékenységre való tekintettel, díj kifizetése nélkül X osztalékelõleg magánszemélynek 0 Eva adóalany társaság osztalékrészesedés magánszemélynek nem nyugdíjas, és az adóelõleg alapja havi 0 00 Ft alatt % X EK 0 00 Ft-tól X X - X X EK 0 Segítõ családtag nyugdíjas % X Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát 000 Ft) meghaladó része után. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 00. január -jétõl fix összegben (havi 0 Ft, napi Ft) került meghatározásra. Akkor kötelezõ a személyes közremûködésért munkadíjat fizetni, ha a társasági szerzõdés, illetve taggyûlési határozat így rendelkezik. Az ún. fõfoglalkozású társas vállalkozónak a személyes közremûködésre tekintettel juttatott díjazás után, de legalább januárban 000 Ft, februártól 000 Ft vagy január hónapban 00 Ft, február hótól Ft után kell járulékot fizetnie. A heti órás foglalkoztatást elérõ, illetve a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszony mellett tevékenykedõ társas vállalkozónak a személyes közremûködésre tekintettel ténylegesen elszámolt összeg után a társaság 9% társadalombiztosítási, a tag 9,% nyugdíjjárulékot és % természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A nappali tagozatos tanuló, hallgató % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizet. Csak saját jogú nyugdíjas lehet. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közremûködésre tekintettel kifizetett összeg. A társas vállalkozás költségként számolhatja el az általa megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot. Az adóelõleg mértéke %. 9 Amennyiben az eva adóalany társaság az Szt. hatálya alá tartozik, úgy költségként elszámolható. 0 Az eva kiváltja az osztalékadót is. A Tbj. tv.. g) pontja szerint biztosított segítõ családtagnak az minõsül, aki saját jogán nem nyugdíjas. 00. január hónapban 9 0 Ft.

13 KlnszÆm-00.qxd : Page 9 Reprezentáció, üzleti ajándék 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Diplomáciai reprezentáció, üzleti ajándék Reprezentáció, üzleti ajándék non-profit szervezetnél értékhatárt meg nem haladó rész értékhatárt meghaladó rész % % Belföldi kifizetõ által adott értékhatárt meg nem haladó rész értékhatárt meghaladó rész % % EK külföldi jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet által adott Minden más reprezentáció Belföldi kifizetõ által adott külföldi jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet által adott értékhatárt meg nem haladó rész értékhatárt meghaladó rész % % EK Ft egyedi értéket meg nem haladó Minden más üzleti ajándék Ft egyedi értéket elérõ % X A köztársasági elnök, az Országgyûlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidõprogram stb.), adott ajándék; a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az elõzõeket külképviselet által közvetve nyújtja [Szja tv.. sz. m..9 b) pont]. Társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) [Szja tv. 9. () bekezdés b) pont]. Értékhatár: a reprezentáció és a 0 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke, de legfeljebb a szervezet közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 0 százaléka, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0 százaléka [Szja tv. 9. () bekezdés b) pont]. Nem kell megfizetni, a Tbj. szerint külföldinek minõsülõ magánszemélynek juttatott üzleti ajándék és reprezentáció után (Eho tv.. ). Értékhatár: az adóévre elszámolt éves összes konszolidálás nélküli bevétel százaléka, de legfeljebb millió forint [Szja tv. 9. () bekezdés aa) pont]. A Szja tv.. () bek. s) pontja szerint a külfölditõl kapott reprezentációt nem kell bevételként figyelembe venni. Az adóévben adott, a 0 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke, de legfeljebb a Szja törvény 9. (9) bekezdésben meghatározott létszámmal számolva 000 forint/fõ érték. Létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizetõ tevékenységében személyesen közremûködõ tagok (egyéni vállalkozó kifizetõ esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni [Szja tv. 9. () bekezdés ab) pont]. Az ajándék teljes összege a magánszemély egyéb összevonandó jövedelme, mely után az adót és az eho-t a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie [Szja tv.. () bekezdés,. () bekezdés s) pont, Eho tv.. ]. 9

14 KlnszÆm-00.qxd : Page 0 Természetbeni juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ munkavállalónak munkavállaló közeli hozzátartozójának elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának saját jogú nyugdíjasnak saját jogú nyugdíjas közeli hozzátartozójának szakképzõ iskola tanulójának kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak Tbj. törvény szerint foglalkoztatottnak nem minõsülõ magánszemélynek % % EK legfeljebb évi három alkalommal más magánszemélyek B -B(%) B(X) valamennyi munkavállalónak azonos feltétellel vagy belsõ szabályzat szerint -) B(X) X 900 Ft-ot meg nem haladó rész más magánszemélyek X B(X) X X % EK -) B(X) X EK harmadik alkalmat követõen valamennyi munkavállalónak azonos feltétellel vagy belsõ szabályzat szerint X X % EK munkáltató által Ajándék egyéb esetben X X -NY- X X EK kedvezményezetteknek azonos feltétellel vagy belsõ szabályzat szerint Tbj. törvény szerint foglalkoztatottnak nem minõsülõ magánszemélynek B -B(%) % EK % % EK 900 Ft-ot meghaladó rész nem munkáltató által Adómentes a munkáltató (kifizetõ ideértve a szakszervezetet is) által a magánszemélynek legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve ezekre szóló utalvány értékébõl alkalmanként a havi minimálbér 0%-át (00-ban 900 Ft-ot) meg nem haladó rész (Szja tv.. sz. melléklet.9 pont). A Tao tv.. sz. m. B/. pontja szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezetõ tisztségviselõje, tevékenységében személyesen közremûködõ tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj.. f) pont] magánszemély vagy az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegû egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történõ kötelezõ befizetés érvényesíthetõ a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülõ költségként, illetve ráfordításként. A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az % személyi jövedelemadóval növelt összege. Az Szja tv. 9. () bekezdés d) és e) pontja szerint e rendelkezés figyelembevételekor a munkavállalói körbe értendõ az MT szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az elhunyt munkavállaló, illetve az elõzõk közeli hozzátartozója, a szakképzõ iskola tanulója és a munkáltatótól korábban nyugdíjba ment dolgozó. Szja tv. 9. () bekezdés l) pont szerint. 0

15 KlnszÆm-00.qxd : Page Természetbeni juttatások. 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Sportszolgáltatás kifizetõ által fenntartott intézményben szervezett sportrendezvény egyéb esetben B -B(%) X % EK Mûvelõdési intézményi szolgáltatás Egyéb, nem szja-mentes természetben adott juttatások B -B(%) B(X) Munkaruha (nem munkáltatótól) B -B(%) B(X) -) -) B(X) X X EK B(X) X EK Cégautó magánhasználata % X 9 X 0 EK Cégtelefon magáncélú használata B -B(%) X % EK Ha munkavégzés, önálló tevékenység vagy vállalkozás ellenértékeként adják, akkor az nem minõsül természetbeni juttatásnak, arra az adott jogviszonyra vonatkozó adó-, tb-,, és SZH szabályokat kell alkalmazni. A természetbeni juttatások adószabályai igen különbözõek, van adómentes, nem bevételként figyelembe veendõ, összevonandó adóköteles, és olyan, ami után ez az általános szabály a juttatót terheli % szja, a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása mindig a magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme (kivéve ez utóbbi alól az egyenruha pénzbeli megváltását: az adómentes). Szja tv.. sz. melléklet. pontja szerint juttatott. Csak a Tao tv.. sz. melléklet B/. pontja szerinti magánszemélyek részére történõ juttatás minõsül a vállalkozás érdekében felmerülõ költségnek. A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az % személyi jövedelemadóval növelt összege. Csak munkaviszony keretében adott juttatás adóköteles része után. Az Szja tv... pontja szerint mûvelõdési intézményi szolgáltatásnak számít a könyvtári, leltári szolgáltatás (SZJ 9.); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 9.); elõadómûvészet (SZJ 9..); filmvetítés (SZJ 9..); állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ 9..); közmûvelõdési intézmény által nyújtott felnõtt- és egyéb oktatás (SZJ 0.). Az Szja tv.. sz. melléklet. pontja szerint adómentes a kifizetõ által biztosított az elõzõekben felsorolt mûvelõdési intézményi szolgáltatás. Figyelem: a munkáltató által juttatott adómentes közmûvelõdési szolgáltatás részét képezi a Szja tv.. -ában az évi Ft-os keretnek. A magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme, ha a juttató a magánszemély foglalkoztatója. Az adó %, ha a juttató nem minõsül a magánszemély foglalkoztatójának. A hozzájárulás alapja a cégautó adó összege, mértéke %. 9 Csak a munkaviszony keretében biztosított cégautó után kell fizetni, alapja a cégautó utáni adó összegének %-a. 0 A juttatót a Szja tv. 0. () bekezdésében meghatározott tételes adó terheli, egyes eseteket mentesítenek a 0. (9), () és () bekezdései. Az Szja tv. 9. () bekezdés mb) pont és () bekezdés szerint az adó alapja a magáncélú beszélgetés összegének meg nem térített része vagy a forgalmi érték 0%-a

16 KlnszÆm-00.qxd : Page Természetbeni juttatások. 9% %-os % EBJ EHO % TEBJ % PEBJ,+% Üzleti utazáshoz, szálláshoz kapcsolódó adómentes étkezés adóköteles B -B(%) X % EK Reklámcélú termékjuttatás, szolgáltatásnyújtás Áruminta 000 Ft-ot meg nem haladó rész valamennyi munkavállalónak azonos feltétellel v. belsõ szabályzat szerint X X % EK egyéb esetben X X -NY- X X EK pénzbeli B -B(%) B(X) -) X X EK Munkavállaló nyugdíjba vonulásakor adott ajándék 000 Ftot meghaladó rész üdülési szolgáltatás saját üdülõben 9 üdülési csekk munkavállalónak Ft/fõ/év-ig 0 9 EK felette X X % EK kedvezményezett Ft/fõ/év-ig 9 EK magánszemélynek felette B -B(%) % EK más magánszemélynek B -B(%) % EK munkavállalónak Ft/fõ/év-ig 0 felette X X % EK kedvezményezett Ft/fõ/év-ig magánszemélynek felette B -B(%) % EK Üdülés más magánszemélynek B -B(%) % EK üdülési szolgáltatás nem saját üdülõben B -B(%) X % EK Ha munkavégzés, önálló tevékenység vagy vállalkozás ellenértékeként adják, akkor az nem minõsül természetbeni juttatásnak, arra az adott jogviszonyra vonatkozó adó-, tb-,, és SZH szabályokat kell alkalmazni. A természetbeni juttatások adószabályai igen különbözõek, van adómentes, nem bevételként figyelembe veendõ, összevonandó adóköteles, és olyan, ami után ez az általános szabály a juttatót terheli % szja, a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása mindig a magánszemély összevonandó adóköteles jövedelme (kivéve ez utóbbi alól az egyenruha pénzbeli megváltását: az adómentes). A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértéke, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés, a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is [Szja tv.. () bek. q) és r) pont]. Csak a Tao tv.. sz. melléklet B/. pontja szerinti magánszemélyek részére történõ juttatás minõsül a vállalkozás érdekében felmerülõ költségnek. A Szja törvény 9. () bekezdés f) pontja szerint. A tb-járulék alapját képezi az adóköteles juttatás értékének az % személyi jövedelemadóval növelt összege. Csak a munkaviszony alapján adott juttatás után kell fizetni. A kifizetõ által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében megfelelõ magánszemély számára adott árengedmény, visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ide értve ha az megjelenési formájától függetlenül árura vagy szolgáltatásra váltható érték, ha az nem tartozik a nyereménybõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá, valamint nem vetélkedõ és nem verseny díja (Szja tv.. sz. m..). A termék megismerése, forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott nem tartós használatra rendelt dolog, és a mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott, forgalmazható legkisebb mennyiséget (Szja tv.. sz. m..). További feltétel, hogy az áruminta a képviselt termék bemutatására szolgál és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas. 9 Amennyiben a juttatás megfelel az Szja tv.. sz. melléklet. pontjának, tehát a munkáltató és a szakszervezet üdülési csekk formájában az adóévben nem nyújt ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást. Adómentes a juttatás akkor is, ha a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozás nyújtja a szolgáltatást. A szolgáltatást nyújtók körébe a szakszervezet is beletartozik. 0 Figyelem: a juttatás részét képezi az Sja tv.. -ában meghatározott Ft-os keretnek. Az Szja tv.. sz. melléklet. pontban felsorolt magánszemélyek. Az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülés, pihenés, kikapcsolódás, egészségmegõrzési, szabadidõsport szolgáltatásra váltható be. Az Szja tv.. sz. melléklet. pontban felsorolt magánszemélyek.

17 KlnszÆm-00.qxd : Page Társadalombiztosítás, szociális ellátások 9% %-os % EBJ EHO % TEBJ % PEBJ,+% Nyugdíj (a külföldrõl származó is) R álláskeresési járadék X X X nyugdíj elõtti munkanélküli segély X X R álláskeresési segély X X X keresetkiegészítés, keresetpótló juttatás 9 X X X Álláskeresési támogatások vállalkozói járadék 0 X X X Átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, idõskorúak járadéka, rendszeres szociális segély Ápolási díj X, X R terhességi gyermekágyi segély X gyermekgondozási díj X X X táppénz X baleseti táppénz X baleseti járadék nyugdíjban részesülõ R más magánszemély X Társadalombiztosítási, gészségbiztosítási pénzbeli ellátások Gázár- és távhõtámogatás 9 Munkarehabilitációs díj 0 X X Rehabilitációs járadék X X R Az Szja tv.. számú melléklete számos társadalombiztosítási és szociális kifizetést, juttatást (ide értve az ellátásokat is) mentesít az adózás alól. Ezek mentesek a táblázat fejlécében nevesített egyéb kötelezettségek alól is. Ezek részletes felsorolásától eltekintünk, csak azokat említjük, amelyeket egyéb összefüggések miatt szükségesnek tartunk. A nyugdíj adóterhet nem viselõ járandóság az Szja tv.. /a pontja alapján, a nyugdíjnak minõsülõ ellátásokat az Szja tv... pontja tartalmazza. A foglalkoztatót terhelõ % nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. [Tbj.. ()] Lásd a Tbj.. () bekezdését. Az Flt.. -a alapján juttatott. Lásd: a Tbj.. () bekezdését és a Tbj.. () bekezdését. Az Flt október -én hatályos szabálya szerint juttatott. Az Flt. 0. -a alapján juttatott. 9 Az Flt.. -a alapján juttatott. 0 Az Flt.. -a alapján juttatott. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 99. évi III. törvény (Szoc. tv.).,.,., /B-E, illetve /A-G. -ok alapján juttatott. A Szoc. tv a alapján juttatott. Csak a % nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie a folyósítónak. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 99. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 0-. -a alapján juttatott. Az Eb.tv. /A-D. -a alapján juttatott. Az Eb. tv a alapján juttatott. Az Eb. tv. -. -a alapján juttatott. Az Eb. tv a alapján juttatott. 9 Az Szja törvény. számú melléklet. pontja szerint adómentes juttatás. 0 A Szoc. Tv. 99/D. alapján juttatott, mely adómentes bevétel az Szja tv.. sz. melléklet. pontja alapján.

18 KlnszÆm-00.qxd : Page Társadalombiztosítás, szociális ellátások 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Anyasági támogatás Gyermekgondozási gyermekgondozási segély X X R támogatások gyermeknevelési támogatás X X R Magánnyugdíjpénztárak 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Nyugdíjszolgáltatás Egyéni számlán lévõ követelés más magánnyugdíjpénztárba való átvitele (önkéntes átlépés vagy a pénztár megszûnése miatt Mnyp-tól a pénztártag halálát követõen örökösként vagy kedvezményezettként Tagdíjkiegészítés a Mnyp-ból a tb. rendszerbe történõ visszalépéskor járadékszolgáltatás R egyösszegû kifizetés R egyösszegû kifizetés X nyugdíjbizt. alapba átutalás saját pénztárba átutalás pénzbeli kifizetés X 0 átvezetés önkéntes pénztárba 9 9 Az Szja tv.. számú melléklete számos társadalombiztosítási és szociális kifizetést, juttatást (ide értve az ellátásokat is) mentesít az adózás alól. Ezek mentesek a táblázat fejlécében nevesített egyéb kötelezettségek alól is. Ezek részletes felsorolásától eltekintünk, csak azokat említjük, amelyeket egyéb összefüggések miatt szükségesnek tartunk. A családok támogatásáról szóló 99. évi LXXXIV. törvény (CST tv.) 9-. -a alapján juttatott. A CST tv a alapján juttatott. A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás után a foglalkoztatót terhelõ % nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. A CST tv. -. -a alapján juttatott. Az Szja tv.. /c pontja alapján nyugdíjnak minõsül. MPT tv. 9. (9) bekezdése értelmében a magánszemélynek választási lehetõsége van. Az Eho tv.. () bek. b) pontja szerint a jövedelem után nem kell százalékos mértékû eho-t fizetni. 9 Az Szja tv.. () bek. j) pontja értelmében bevételnek nem minõsülõ összeg. 0 Az Szja tv.. () bek. szerint egyéb jövedelem. Az Eho tv.. () bek. b) pontja értelmében százalékos eho-t e jövedelem után nem kell fizetni. Az Szja tv.. () bek. j) pontja alapján nem bevétel.

19 KlnszÆm-00.qxd : Page Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ havonta a minimálbér a magánszemély nyilatkozata szerinti munkáltató 0%-áig más munkáltató X X -NY- X X EK havonta a minimálbér 0%-át meghaladó rész után X X -NY- X X EK nyugdíjpénztári a magánszemély nyilatkozata szerinti munkáltató havonta a minimálbér, 0%-áig más munkáltató X X -NY- X X EK havonta a minimálbér 0%-áig havonta a minimálbér 0%-át meghaladó rész után X X -NY- X X EK Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagdíjhoz egészségpénztár vagy önsegélyezõ pénztár havonta a minimálbér 0%-át meghaladó rész után, ha ugyanazon munkavállaló mindkét pénztártípus tagja X X -NY- X X EK Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. E pont szerinti munkáltatónak kell tekinteni az Szja tv.. () bek. a) pontjában meghatározott munkáltatót. Amennyiben a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba vagy önsegélyezõ pénztárba is fizet tagdíjat, hozzájárulást, akkor a magánszemélynek a minimálbér havi összegének 0%-áig nem kell adót fizetni. [Szja tv.. () bek. k) pont és () bek. c) pont, Tbj.. b) pont, valamint Eho tv.. () bek. d) pont] Figyelem: az Szja tv.. -ában meghatározott évi Ft-os keretbe beletartozik az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyezõ pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás. (A nyugdíjpénztári hozzájárulást nem kell beszámítani a Ft-os keretbe.)

20 KlnszÆm-00.qxd : Page Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak 9% %-os % EBJ,+% EHO % TEBJ % PEBJ Támogatói adomány jóváírása X A pénztár tagjának az egyéni számláján a fedezeti alapból történõ befektetések hozamaként jóváírt összeg, ideértve az értékelési különbözet címén jóváírt összeget is. nem nyugdíjaskorú Egyösszegû pénztártagnak nyugdíjpénztári kifizetés nyugdíjaskorú rokkanttá nyilvánítása után egyéb esetben % X van éves tagsági viszonya pénztártagnak nincs éves tagsági viszonya % X Nyugdíjpénztár járadékszolgáltatása van éves tagsági viszonya nincs éves tagsági viszonya % X Pénztártól pénztártagként vagy örökösként egyéb jogcímen felvett összeg Egészség- és önsegélyezõ pénztári szolgáltatás örökségként minden más esetben % X kiegészítõ jóléti X nem törvény szerinti X X Figyelem! A magánszemélynek % különadó fizetési (a kifizetõnek levonási) kötelezettsége keletkezik az összevonandó jövedelmének a nyugdíjjárulék-alap felsõ határát ( 000 Ft) meghaladó része után. Kifizetõnek a pénztár minõsül az egyéni számlán való jóváírás idõpontjában. Az adomány utáni adófizetési kötelezettséget a magánszemély az éves adóbevallásában rendezi. Az Szja tv. /A. -a értelmében a támogatói adomány egyéb jövedelemnek minõsülõ összeg 0%-át a magánszemély nyilatkozata szerint az APEH átutalja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlájára. A Tao. tv.. /a. pontja értelmében adománynak minõsül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatása. Az adomány teljes összegével év végén növelni kell az adózás elõtti eredményt [. () bek. n) pont], ugyanakkor csökkentõ tétel is, az adózás elõtti eredmény 0%-áig [. () bek. z) pontja és az ()-() bekezdés]. A tag kilépése, illetve a várakozási idõ letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetések tekintetében a pénztár nem minõsül kifizetõnek, ezért a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell megfizetni, figyelemmel az Szja tv.. () bekezdésére. Ha a magánszemély rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá, akkor feltétel nélkül érvényesül az adó- és EHO-mentesség Ha a magánszemély rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá, akkor feltétel nélkül érvényesül az adó- és EHO-mentesség. Egyébként az egyéni számlákon jóváírt összegbõl történõ szolgáltatások adó- és EHO-mentességének feltétele, hogy a járadék folyósításának elsõ három évében a járadék éves szinten az elõzõ évi összeg százalékánál nagyobb mértékben nem csökkenõ összegû. A pénztártag halála miatt a kedvezményezett részére történõ kifizetés. Például a pénztár megszûnése miatt. Az Eho tv.. () bek. c) pontjából következõen a % EHO-t a magánszemélynek kell megfizetnie.