la vetkezı egyetemes jogutódl Kizárólag emberre vonatkozhat!.

Átírás

1 Az öröklési jog I. Forrás: Vékás V s Lajos: Öröklési jog, Eötvös s József J KönyvkiadK nyvkiadó, Bp,, 1997 Az öröklés s alapfogalmai Öröklés: Az ember vagyonában halála la esetén n bekövetkez vetkezı egyetemes jogutódl dlás. Kizárólag emberre vonatkozhat!. Az öröklést a tulajdonos halála la önmagában kiváltja. Az egyedi jogutódl dlás s nem minısül öröklésnek. Az öröklés s a tulajdonos személy lyében alanyváltoz ltozást eredményez. Az öröklés s alapfogalmai Örökhagyó: : Az elhunyt személy, akinek vagyonában halála la miatt egyetemes jogutódl dlás s következik k be. Öröklési jogcímek mek: : Az öröklés s rendjét elsısorban sorban az örökhagyó végintézkedése szabja meg; törvényes öröklésnek akkor van helye, ha a végintv gintézkedés s a hagyatékot nem meríti ki. 1

2 Az öröklés s alapfogalmai Hagyaték: : Az örökhagyó halála la esetén jogutódaira átszálló egész - aktív és passzív - vagyon: Örökös: : Az örökhagyó egyetemes jogutódja, bizonyos esetekben a különös k jogutód d is: elsısorban sorban az akire az örökhagyó hagyatéka száll, ideértve azt is, akire a hagyaték k meghatározott hányada h száll át. Az öröklés s alapfogalmai Kétség g esetén örökösnek kell tekinteni azt a személyt is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentıs részét kitevı meghatározott vagyontárgyakat juttat, ha az örökhagyó feltehetı akarata szerint e személynek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell. A hányad h szerint öröklı több örököst örököstársaknak nevezzük. Az ítélkezési gyakorlat szerint a hagyaték értékének jelentıs részt képezi a hagyaték minimum egyötöde, egynegyede. Ezt az öröklési kategóriát el kell határolni a dologi hagyománytól. 2

3 A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÉS A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS KAPCSOLATA (Végintézkedés győjtı fogalom lehet: végrendelet, öröklési szerzıdés, halál esetére szóló ajándékozás) Az öröklés jogcíme ezt jelöli meg, hogy az örökös milyen alapon részesedik a hagyatékból. Öröklési jogcímek: Az öröklés rendjét elsısorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg. Törvényes öröklésnek akkor van helye, ha a végintézkedés a hagyatékot nem meríti ki, egyáltalán nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan végintézkedés, de az érvénytelenség vagy hatálytalanság folytán nem érvényesülhet. A kötelesrész nem valódi öröklési jogi jogcím. Az öröklés s alapfogalmai Hagyomány ny: : Végrendelet V alapján bekövetkez vetkezı legtipikusabb különös k jogutódl dlás. Jogosultja a hagyományos, aki a hagyatékban meglévı valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz anélk lkül, l, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene. Nem felel az örökhagyó tartozásai saiért. PÉLDA 1. Az örökhagyó (Öh)) végrendeletv grendeletében vagyonát fele-fele arányban két k t gyermekére re (Gy1, Gy2) hagyja; X barátj tjának rendeli ugyanakkor a könyvtárát, t, Y barátj tjának pedig az autóját t. Örökösök: k: Gy1 és s Gy2 Dologi hagyományos: X és s Y, kivéve ve ha a könyvtár és s a gépkocsi g a hagyaték k egész széhez képest jelentısnek minısül, és s ha az örökhagyó feltehetı akarata szerint a hagyatéki terhek viselésében osztozniuk kell. 3

4 PÉLDA 2. Az Öh végrendeletében vagyonát t fele-fele arányban gyermekeire hagyja; X barátj tjának adja a könyvtárát. t. Egyidejőleg kötelezi k Gy1-t, hogy unokahúgának nak (Uhug( Uhug), Gy2-t t pedig, hogy unokaöccs ccsének (Uöcs( cs) ) fizessen Ft-ot; X barát t pedig köteles k kiadni a könyvtk nyvtárból l az 1848-as kiadású Károli GáspG spár r féle f Bibliát, Z barátnak pedig fizetni kell Ft-ot Örökösök: k: Gy1 és s Gy2 Dologi hagyományos: X Kötelmi hagyományos: Uhug és Uöcs Kötelmi alhagyományosok nyosok: : Y és s Z Az öröklés s alapfogalmai Kötelesrész: : Az örökhagyó legközelebbi rokonainak illetve házasth zastársának a törvt rvény szerint járój minimum-részesed szesedése se az örökhagyó vagyona terhére. re. Jogilag nem minısül öröklésnek, hanem kötelmi k jogi követelésnek tekintendı. Az öröklés s elıfelt feltételeitelei Az örökhagyó halála: la: (holttá nyilvánítás, halál l tényt nyének nek bírói b i megállap llapítása); fontos szerepe van a halál l idıpontj pontjának nak - ez határozza meg a jogutódl dlás s kezdı idıpontj pontját. t. Öröklési képessk pesség: : minden jogképes személynek, illetve szervezetnek van - egybeesik az általános polgári jogi jogképess pességgel. 4

5 Az öröklés s elıfelt feltételeitelei Szerzıképess pesség: : Az öröklésre elvben képes személy ténylegesen t megszerezheti- e a hagyatékot, illetve a ráesr esı örökrészt. (pl. tulajdonszerzési si korlátoz tozások) Az örökhagyó túlélése: : Kiesik az öröklésbıl, aki az örökhagyó elıtt meghal. (Pl. közlekedk zlekedési balesetben elhunyt hozzátartoz tartozók k elhaláloz lozási sorrendjének nek megállap llapítása nagyon fontos lehet) Kiesés s az öröklésbıl Kiesés: : azok az esetek tartoznak ide, melyekben az érintett személyt a törvt rvény rendelése folytán örökösként (hagyományosk nyosként) nt) és - meghatározott esetekben - kötelesrészre szre jogosultként figyelmen kívül k l kell hagyni. Kiesik az öröklésbıl.. aki az örökhagyó elıtt elhalálozik; lozik; az örökhagyó különélı házastársa; aki a hagyatékot az öröklés s megnyílásakor törvénynél l fogva nem szerezheti meg; aki az öröklésre érdemtelen; aki lemondott az öröklésrıl; akit az örökhagyó az öröklésbıl l kizárt vagy kitagadott; aki az örökséget visszautasította. totta. 5

6 Kiesés s az öröklésbıl Relatív v hatály lyú: : a kiesett személy rokonaira nincs hatása. A kiesés s következtk vetkeztében öröklı személyt törvényes öröklés s esetén n a törvt rvény határozza meg. végintézkedésen alapuló öröklés s esetében: meghatározhatja maga az örökhagyó: : helyettes örökös s nevezésével, vel, ennek hiány nyában örökölhet a törvt rvényes helyettes örökös, ilyen hiány nyában érvényesülhet a növedn vedékjog, e nélkn lkül l pedig a törvt rvényes öröklés s szabályai döntenekd A különélık házastárs kiesése se Törvényes örökösként (mind állagörökösként, mind haszonélvezeti örökösként) és s kötelesrk telesrészre szre jogosultként akkor esik ki a házasth zastárs, ha az öröklés megnyílásakor a házasth zastársak között k életközösség nem állt fenn, és s az eset körülményeibıl l nyilvánval nvaló,, hogy az életközösség visszaáll llítására nem volt kilátás. (A( A kiesési si vélelem v megerısítésre sre szorul!) A különélık házastárs kiesése se Végintézkedési örökösként a házasth zastárs az életközösség g megszakadása sa elıtt tett végintézkedés s alapján n kiesik akkor, ha az öröklés s megnyílásakor a házasth zastársak között k életközösség g nem állt fenn, kivéve ve ha a körülményekbıl l az következik, k hogy az örökhagyó végintézkedését t azért nem vonta vissza, mert házasth zastársát t az életközösség megszakadása sa ellenére is juttatásban kívánta részesr szesíteni. (Vélelem a kiesés mellett!) 6

7 Érdemtelen az öröklésre.. aki az örökhagyó életére tört; t aki szánd ndékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetıleg leg ezek valamelyikét megkísérelte; aki a hagyatékban való részesülés s céljc ljából az örökhagyó után n törvt rvényes öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében részesr szesített személy életére tört. t Az érdemtelenség Hivatalból l nem vehetı figyelembe, hivatkozni kell rá! r! Csak az hivatkozhat rá, r aki az érdemtelen személy kiesése se folytán maga örökölne, vagy a végintv gintézkedéssel reá rótt kötelezettsk telezettségtıl, vagy más m tehertıl l mentesülne. Az érdemtelenségre vezetı magatartást az örökhagyó megbocsáthatja! A megbocsátás s törtt rténhet kifejezett nyilatkozattal és s ráutalr utaló magatartással is. Lemondás s az öröklésrıl Az örökhagyó és s a törvényes örökös között írásbeli szerzıdéssel ssel történik! Történhet ingyenesen és s ellenért rték k fejében is. A korlátozottan cselekvıképes, vagy cselekvıképtelen törvt rvényes képviselk pviselıjének nyilatkozata csak a gyámhat mhatóság jóváhagyásával érvényes. A lemondás s kiterjedhet az egész várhatv rható örökrészre, vagy annak egy részr szére is. A lemondás - ellenkezı kikötés s hiány nyában - a kötelesrészre szre is vonatkozik. 7

8 Az örökség g visszautasítása sa Az örökös s az örökséget az öröklés megnyílta után, egyoldalú nyilatkozattal visszautasíthatja. thatja. Az államot, mint törvt rvényes örököst nem illeti meg a visszautasítás s joga (szüks kségszerő örökös). Nem köthetk thetı feltételhez, telhez, idıhöz; a nyilatkozatnak egyértelm rtelmőnek és s vitathatatlannak kell lennie. A visszautasító nyilatkozatot nem lehet visszavonni. Csak a visszautasítóra hat ki. A részleges r visszautasítás érvénytelen: kivéve ve mg-i termıföld. Kizárás s az öröklésbıl Az örökhagyó végintézkedésben tett nyilatkozata, melyet indokolni sem kell. A kizáró nyilatkozat lehet kifejezett, de lehet hallgatólagos lagos is. A kizárás s jogának egyetlen korlátja az, hogy - a kitagadás s esetét t kivéve ve - a kötelesrészre szre jogosultakat e részr szükbıl nem rekesztheti ki az örökhagyó. Kitagadás A kötelesrk telesrészre szre kiható különleges kiesési si ok. Az örökhagyó a végintézkedésben a törvt rvényben kimerítıen en felsorolt okokra hivatkozva a kötelesrészbıl l is kirekesztheti az arra egyébk bként jogosult örökösöket. ket. Relatív v kiesési si ok - a kitagadott személy leszármaz rmazója nem esik ki az öröklésbıl. A kiesési si oknak fennállt lltát t bizonyítani is kell! A kitagadás érvénytelen, ha okát t az örökhagyó a végintézkedés s elıtt megbocsátotta - ekkor kötelesrészre szre van igénye az örökösnek. 8

9 Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre szre jogosult.. az örökhagyó sérelmére súlyos s bőncselekményt nyt követett k el; Az örökhagyó egyenesági gi rokonainak, vagy házastársának életére tört, t vagy sérelms relmükre egyéb b súlyos s bőntettet b követett k el; az örökhagyó irány nyában fennáll lló törvényes eltartási kötelezettsk telezettségét t súlyosa s megsértette; erkölcstelen életmódot folytat; Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre szre jogosult.. jogerısen ötévi, vagy azt meghaladó szabadságveszt gvesztésre sre ítélték; házastársát t az örökhagyó a házasth zastársi kötelességet durván n sérts rtı magatartása miatt is kitagadhatja. A törvt rvényes öröklés s rendje Törvényes örökös s elsısorban sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként nt egyenlı részben örököl. Az öröklésbıl l kiesett gyermek vagy távolabbi t leszármaz rmazó helyén n egymás s közt k egyenlı részekben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármaz rmazó nincs, a házasth zastárs örököl. Leszármaz rmazók és s házasth zastárs hiány nyában az örökhagyó szülıi örökölnek fejenként nt egyenlı részben. 9

10 Az öröklésbıl l kiesett szülı helyén n ennek leszármaz rmazói örökölnek olyan módon, m mint a gyermek helyén n annak leszármaz rmazói. Ha a kiesett szülınek nincs leszármaz rmazója, egyedül l a másik m szülı,, illetıleg leg annak leszármaz rmazói örökölnek. Leszármaz rmazóknak, házasth zastársnak, szülıknek és szülık k leszármaz rmazóinak hiány nyában törvt rvényes örökösök k egyenlı részekben az örökhagyó nagyszülıi. Az öröklésbıl l kiesett nagyszülı helyén ennek leszármaz rmazói örökölnek ugyanúgy, gy, mint a kiesı szülı helyén n ennek leszármaz rmazói. Ha a kiesett nagyszülınek nek leszármaz rmazója nincs, helyette nagyszülıpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén n leszármaz rmazója örököl. Ha valamelyik nagyszülıpár r kiesett, és helyükön n leszármaz rmazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik m nagyszülıpár vagy ezek leszármaz rmazója örökli. Ha sem az örökhagyó nagyszülıje, sem a nagyszülıkt ktıl l leszármaz rmazó nem örökölhet, törvényes örökösök k fejenként nt egyenlı részekben az örökhagyó távolabbi felmenıi. 10

11 Ági öröklés Ha nem az örökhagyó leszármaz rmazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenıjérıl öröklés s vagy ingyenes juttatás útján n hárult h vagyontárgy ági öröklés s alá esik. Ági öröklésnek van helye testvért rtıl l vagy a testvér r leszármaz rmazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér r vagy a testvér leszármaz rmazója az örökhagyóval közös k felmenıjétıl örökölte vagy ingyenesen kapta. Az ági vagyon feltételei: telei: a) a vagyon meghatározott személyr lyrıl háruljon az örökhagyóra Azok a személyek, akikrıl l az ági vagyon az örökhagyóra hárulhat h az alábbiak lehetnek: valamelyik felmenı, az örökhagyó testvére, a testvér r leszármaz rmazója, (feltéve, hogy a testvér, vagy a testvér r leszármaz rmazója az örökhagyóval közös k s felmenıtıl örökölte, vagy ingyenesen kapta). b) örökléssel, vagy ingyenes módon m háruljon az örökhagyóra. Az ági vagyontárgynak fontos jellegzetessége, ge, hogy az örökhagyó hagyatékában természetben meg kell lennie. Maga a vagyontárgy lehet ingó és s ingatlan egyaránt. Miután n az ági vagyont természetben kell kiadni, ebbıl következik, hogy a vagyontárgyban bekövetkezett értékcsökkenés, vagy értéknövekedés s az ági örökös s kára, k illetve haszna. 11

12 A szülı örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla r vagy felmenıjérıl l hárultak h az örökhagyóra. A kiesı szülı helyén n leszármaz rmazói a törvt rvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülı,, sem szülıi i leszármaz rmazó nincs, a nagyszülı,, ha nagyszülı sincs, az örökhagyó távolabbi felmenıje örökli azt a vagyontárgyat, amely róla r vagy felmenıjérıl l hárult h az örökhagyóra. Ha ági örökös s nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb b vagyonával val esik egy tekintet alá. Az ági öröklés s fıf szabálya az, hogy az ági vagyon addig a személyig (fokig) száll vissza, ahonnan eredt. Tizenöt évi házassh zasság g után n a túlélıt házastárssal szemben a szokásos sos mértm rtékő berendezési és s felszerelési si tárgyakra t ági öröklés s címén c n nem lehet igényt támasztani. t Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni. A vagyontárgy ági jellegét t annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen c öröklési igényt támaszt. t 12

13 Özvegyi jog Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezet lvezetét, t, amelyet egyébk bként nem ı örököl l (özvegyi( jog). Ha a házasth zastárs új j házassh zasságot köt, k haszonélvezeti joga megszőnik. Kérhetı a haszonélvezeti jog megvált ltása, vagy korlátoz tozása. Korlátoz tozást csak a leszármaz rmazók k kérhetnek k (bármikor). Megvált ltást kérhetnek k az örökösök és s a házastárs is max.. 1 éven belül. l. Örökbefogadással kapcsolatos öröklési szabályok Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennáll llása alatt - az örökbefogadó vér r szerinti leszármaz rmazójaként örököl. Az örökbefogadás s nem érinti az örökbefogadott törvt rvényes öröklési jogát t vér v szerinti rokonai után. Az örökbefogadott után n leszármaz rmazó és házastárs hiány nyában az örökbefogadó, illetıleg leg annak rokonai örökölnek a törvt rvényes öröklés s szabályai szerint. Ha az örökbefogadott után n sem az örökbefogadó,, sem annak rokona nem örököl, törvt rvényes örökösök k az örökbefogadott vér r szerinti rokonai. 13

14 Titkos örökbefogadás s esetén n az örökbefogadott és s vér v r szerinti rokonai között - az örökbefogadás s fennáll llása alatt - nincs törvt rvényes öröklési kapcsolat. Osztályrabocs lyrabocsátás Ha több t leszármaz rmazó közösen örököl, a hagyatékhoz hozzá kell számítani minden olyan dolgot, amit bármelyik b leszármaz rmazó még g az örökhagyó életében kapott attól (feltétel: tel: ilyen kikötéssel kapta, vagy legalábbis erre lehet következtetni). k A szokásos sos mértm rtékő ajánd ndékokat, valamint a tartásra rászorult r leszármaz rmazók k részr szére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. tte. Végrendelet Csak személyesen! Írásban vagy szóban. Írásban: magánv nvégrendelet, közvégrendelet. Szóban: csak különleges k esetekben. Követelmények: örökhagyótól l származzon, halál l esetére vagyonának nak egész szérıl, vagy egy részr szérıl l szóló rendelkezést tartalmazzon. 14

15 A végrendelet v az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról, vagy annak egy részr szérıl l halála la esetére rendelkezik. Örökösnevezés? Követelmények Külsıleg leg az örökhagyótól l származzon; Egyértelm rtelmően en kitőnj njön n belıle, le, hogy végrendelet Erzsikém, ha bármi b törtt rténik velem, minden legyen a magáé Elıveszik a végrendeletv grendeletét. t. Szabályszer lyszerő az, rár ütve pecsét. Sugallta nyugodt órán n hideg ész, Tanuk elıtt. Csak két k t sor az egész. Forgatja a jegyzı a levelet. Nem volna egyéb? Az nem lehet! Fürkészi a papírj rját t ablakon át. De többet t ugyan nagyítón n sem lát. l Amelyben a rókát r t kergettem én Kárminnal írott pézsmp zsmás s levelén Ez villog elı,, mint Mene Tekel Vörös s frakkomban temessetek el. (Vajda János: J A végrendelet) v 15

16 Közvégrendelet Korlátozottan cselekvıképes személy csak közvégrendeletet tehet. Ennek érvényességéhez nincs szüks kség g sem a törvényes képviselk pviselı hozzájárul rulására, ra, sem a gyámhat mhatóság g jóváhagyj hagyására. Cselekvıképtelen: egyáltal ltalán n nem végrendelkezhet! A vak, az írástudatlan, tovább bbá az, aki olvasásra sra vagy nevének nek aláí áírására ra képtelen állapotban van, írásbeli magánv nvégrendeletet nem tehet. Közvégrendeletet közjegyzk zjegyzı,, vagy bíróság b elıtt kell tenni. Írásbeli magánv nvégrendelet Holográf: Az ÖH H saját t kezőleg írta és aláí áírta; Allográf: : Más M által írt; Közjegyzınél l letett magánv nvégrendelet. 16

17 Írásbeli magánv nvégrendeletek közös k követelményei Csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkezv grendelkezı ért, és s amelyen írni, illetıleg leg olvasni tud. Közönséges írással kell, hogy készk szüljön. Végrendeleti minıség, keltezés s helye és s ideje derülj ljön n ki az okiratból. A keltezés s idıpontja meghatározott napra kell, hogy vonatkozzon. A gépírás g s akkor sem számít t saját írásnak, ha magától l a végrendelkezv grendelkezıtıl l származik. Az örökhagyó aláí áírása. Több különállk lló lapból álló végrendeletet folyamatos sorszámoz mozással és s minden lapon aláí áírással kell ellátni. Holográf f végrendeletv grendelet: ÖH H elejétıl l végig v maga írja és s aláí áírja; csak kézírással készk szülhet! Allográf végrendelet: Két t tanú együttes jelenlétében az ÖH H aláí áírja, vagy ha azt már m r aláí áírta, az aláí áírást két k t tanú elıtt a magáé áénak ismeri el, és s a végrendeletet v mindkét t esetben a tanúk is - e minıségük k feltüntet ntetésével - aláí áírják; 17

18 Közvégrendelet: ÖH H aláí áírja és s akár r nyílt, akár r zárt z iratként a közjegyzk zjegyzınél l személyesen - végrendeletként nt feltüntetve - személyesen letétbe tbe helyezi. Az írásbeli magánv nvégrendelet érvényességének nek nem feltétele, tele, hogy a tanú a végrendelet v tartalmát t ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet v tételt telénél mőködött közre. k Az írásbeli magánv nvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkezv grendelkezı személyazonoss lyazonosságának nak tanúsítására nem képes; k b) kiskorú,, vagy cselekvıképess pességet érintı gondnokság g alatt áll; c) írástudatlan. Szóbeli végrendeletv az tehet, aki életét t fenyegetı rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet v egyáltal ltalán n nem vagy csak jelentékeny nehézs zséggel tehetne. A két k t feltételnek telnek egyidejőleg kell fennállnia! A szóbeli végrendelet v akkor érvényes, ha a végrendelkezı két t tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát t egész terjedelemben szóval elıadja, és s ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ı végrendelete. 18

19 A végrendelet v tartalma Örökösnevezés; Helyettes örökös s nevezés s (feltételes teles örökös) Persze ha a nevezett örökös egyben törvt rvényes örökös s is, akkor kiesése se esetén n leszármaz rmazóját t alapból l helyettes örökösnek tekintjük. k. Utóö óörökös: NINCS! Régen R lehetett. (utóhagyom hagyományos viszont lehet) Az örökösök k részesedr szesedésének meghatároz rozása (ha nincs, akkor fejenként nt egyenlı mértékben örökölnek). Példa a növedn vedékjogra P.Z. (Öh)( ) elhunyt, se leszármaz rmazó,, se házastárs, se szülı nincs. VégrendeletV grendeletében testvéreit kizárta az öröklésbıl és vagyonát t három h barátj tjára hagyta. Az egyikük k visszautasította totta a örökrészét. Mivel kizárta a törvt rvényes öröklést és s nincs helyettes örökös s nevezés, a másik m két k barát örökrésze fog megnıni ni 1/3-1/3 arányr nyról ½-½ arányra. 19

20 2. példap P.Z. (Öh)( ) végrendeletv grendeletében két k élı gyermekét (Gy1, Gy2), valamint elhunyt gyermekének (Gy3) özvegyét t 1/3 arányokban nevezte örököseiül. Gy1 meghalt az örökhagyó elıtt, így kiesett az öröklésbıl, nincs leszármaz rmazó utána. Az Öh nem nevezett helyettes örököst, s a nevezett örökösök k kiesése se esetére egyéb rendelkezést nem tett. A növedn vedékjog szabályai alapján n a növedn vedékjog csak Gy2 vonatkozásában érvényesül Tehát: Gy2 2/3, Gy1 özvegye 1/3 arányban részesül l az örökségbıl 3. példap Öh: : Gy1-t, Gy2-t t nevezi általános örökösökül egyenlı arányban. Gy3 a jelentıs értéket képviselı nyaralót t kapja. Gy1 kiesése se esetén: csak Gy2 örökrésze fog növekedni! n A A meghatározott hagyatéki tárgyra t nevezett örököst csak ugyanazon tárgyra t nevezett másik m örökös s kiesése se esetén, és s csak erre a tárgyra t vonatkozóan an illeti meg a növedn vedékjog. kjog. Öröklési szerzıdés Az Öh arra kötelezi k magát, hogy a vele szerzıdı másik felet tartás s vagy életjáradék k fejében örökösévé teszi = szerzıdéses ses örökös. A szerzıdéses ses örökös s az Öh tartozásai saiért nem felel, és s nem felel a kötelesrésziszi igény kielégítéséé éért sem. 20

21 Halál l esetére szóló ajánd ndékozás Ritkább. A kedvezményezett nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében. Csak közvk zvégrendeleti, vagy tanuk közremőködésével készk szített írásbeli magánv nvégrendeleti formában köthetk thetı. A kötelesrészsz Kötelesrész sz illeti meg az Öh leszármaz rmazóját, házastársát, tovább bbá szülıjét, ha az öröklés s megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintv gintézkedés hiány nyában az lenne. Célja, hogy az Öh legközelebbi hozzátartoz tartozói i számára meghatározott mértékő részesedést st akkor is biztosítson, tson, ha az Öh élık k közötti k jogügylettel gylettel vagy végintv gintézkedéssel vagyonát t vagy annak túlnyomt lnyomó részét t más m s személy (személyek) részére juttatta. 21

22 Kötelesrész sz címén c n a leszármaz rmazót és s a szülıt t annak fele illeti, ami neki - a kötelesrészsz alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. A házasth zastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg. Ki jogosult kötelesrészre?? (Öh( egész vagyonát t végrendeletv grendeletében barátj tjára és anyjára hagyta) Apa Anya T1 Öh H Gy1 Gy2 Gy3 U Megoldás Kötelesrészreszre támaszthatnak igényt: Elsısorban sorban a gyermekek, velük k együtt korlátozott haszonélvezet formájában H. Gy2 kiesése se esetén n U. (Gy1,2 társast rsaságában) H az állagra vonatkozóan an csak valamennyi leszármaz rmazó kiesése se esetén. Apa (csak valamennyi leszármaz rmazó kiesése se esetén n az ági vagyonra, illetve ha H is kiesik akkor a szerzeményi vagyonra) Anya: sohasem T: sohasem 22

23 A kötelesrészsz alapja a hagyaték k tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élık között bárkinek b juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték k tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és s a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. Az öröklési illeték Az öröklési illeték összegének kiszámításánál l az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség g tiszta értékét t kell illetékalapnak tekinteni. Tehát t a megszerzett vagyon forgalmi értékébıl l le kell vonni a hagyatékot terhelı tartozásokat, illetıleg leg az egyéb terhek értékének egy-egy örökösre esı részét t. A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállt, de neki még m át t nem adott örökséget is. Az örökhagyóra szállott örökség g után n ebben az esetben külön n meg kell fizetni az öröklési illetéket. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arány nyában kötelesek k állni. 23

24 Hagyatéki tartozásnak minısülnek: Az örökhagyót t terhelı tartozások; az örökhagyó halála la folytán n felmerülı tartozások: az örökhagyó illı eltemetésének költsk ltségei (a helyi szokásoknak soknak megfelelı temetési szertartás, s, koporsó,, sírhely, s urnafülke, halotti tor, síremls remlék k költsk ltségei, de példp ldául a gyászruh szruhák k költsk ltségei már m nem), a hagyaték k megszerzésével (pl. elızetes bizonyítás s költsk ltségei, egy esetleges öröklési per illetéke), biztosításával (pl. a hagyatéki eljárást megelızı bírói i letétbe tbe helyezés s költsk ltsége) és s kezelésével (pl. végrendeleti v végrehajtv grehajtó felmerült lt költsk ltségei) járój szüks kséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás s költsk ltségei (ahova nem sorolható az öröklési illeték); az örököst terhelı tartozások, azaz a kötelesrészenszen alapuló kötelezettségek, a hagyományon és s a meghagyáson alapuló kötelezettségek Az illeték k mértm rtéke az I. csoportban Az I. csoportba tartozik az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülıje, a háztarth ztartásban eltartott szülı nélküli li unoka. Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér v r szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó,, a mostoha- és s nevelısz szülı a vér v r szerinti szülıvel egy tekintet alá esik. Az illeték általános mértm rtéke: 18 millió forintig 11 %, 18 millió forint feletti rész r után n 35 millió forintig 15 %, 35 millió forint feletti rész r után n 21 %. Lakástulajdon stulajdon-szerzés s esetén n az illeték mértéke: 18 millió forintig 2,5 %, 18 millió forint feletti rész r után n 35 millió forintig 6 %, 35 millió forint feletti rész r után n 11 %. 24

25 Az illeték k mértm rtéke a II. csoportban II. csoportba tartozik: az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülıje, testvére. Az általános illeték k mértm rtéke a II. csoportra vonatkozóan: an: 18 millió forintig 15 %, 18 millió forint feletti rész r után n 35 millió forintig 21 %, 35 millió forint feletti rész r után n 30 %. Lakástulajdon stulajdon-szerzés s esetén n az illeték mértéke a II. csoportra vonatkozóan: an: 18 millió forintig 6 %, 18 millió forint feletti rész r után n 35 millió forintig 8 %, 35 millió forint feletti rész r után n 15 %. Mi a helyzet a bejegyzett élettársi kapcsolattal? Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön j létre, ha az anyakönyvvezet nyvvezetı elıtt együttesen jelenlévı két, tizennyolcadik életévét t betölt ltött, tt, azonos nemő személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván k létesíteni. teni. 25