A házasság. Témák. Alapkérdések március 26.

Átírás

1 Témák A házasság március 26. A házasságkötést megelızı eljárás érvénytelenségi okok, eljárás, maradék joghatások Házastársi jogok és kötelezettségek Névviselés A házastársi tartás Alapkérdések - Fogalom? - A házasság állami vagy egyházi? évi XXXI. tc. (Ht.) - Népszavazási kezdeményezések - Új Ptk. családjogi könyve - Élettársak házastársak? - Valóban nagy a különbség? - Jogi megközelítés (múltban, jelenben, jövıben)? A házasságkötést megelızı eljárás Kinek van hatásköre, illetékessége? Hatáskör: anyakönyvvezetı Illetékesség: aki elıtt bejelentik a házassági szándékot Mit kell bejelenteni, igazolni? Legjobb tudomásuk szerint nincsen törvényes akadálya a házasságnak A törvényes elıfeltételek meglétét Milyen házassági nevet fognak viselni a házasság megkötéséig megváltoztatható Születendı gyermekek családi neve az elsı gyermek születési anyakönyvezéséig módosítható A menyasszony rendezetlen jogállású gyermekének sorsa apai elismerı nyilatkozat, amely a házasság megkötéséig visszavonható A házasságkötést megelızı eljárás Személyes bejelentés kell, képviseletnek helye nincs! Kitőzése: Fıszabály: a bejelentéstıl számított 30 napon túlra Kivételek: A jegyzı felmentést ad Valamelyikük közeli halállal fenyegetı egészségi állapota: a házasulók nyilatkozata minden elıfeltétel igazolását pótolja a bejelentés után nyomban meg lehet kötni Alakiságok: Nyilvánosan, ünnepélyesen (?) el lehet térni, ha a házasulók kérik vagy valamelyikük közeli halála várható 2 tanú jelenlétében Erre rendelt hivatalos helyiségben rendkívüli körülmény esetében máshol is (hajó, repülı, egyéb extremitások?) A házasságkötést megelızı eljárás A kijelentés után az anyakönyvvezetı bejegyzi a házasságkötést a házassági anyakönyvbe deklaratív hatályú bejegyzés, elmaradása esetén is létrejött már a házasság 1

2 Nem létezı házasság (nem érvénytelen, létre sem jött!) Nem voltak személyesen jelen Nem tettek házasságkötésre irányuló nyilatkozatot Nem anyakönyvvezetı közremőködésével tették Mit von maga után: Bárki, bármilyen eljárásban hivatkozhat rá Semmilyen joghatás nem származik belıle Az érvénytelenségi okok egyben törvényes házassági akadályok is, amelyeket bárki bejelenthet Okai (anyagi jogi): Bármelyik fennálló korábbi házassága Egyenesági rokonok Testvérek Testvér és testvér vér szerinti leszármazója jegyzıi felmentés Házastárs és volt házastárs egyenesági rokona jegyzıi felmentés Örökbefogadó és örökbefogadott csak az örökbefogadás fennállása alatt Cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt álló Gondnokság alatt nem álló teljesen cselekvıképtelen személy Nem férfi és nı (azonos nemőek házassága, transzszexuálisok?) Nem nagykorú Egyetlen kivétel 16 évet betöltött kiskorú gyámhatósági engedéllyel a szülıt meg kell hallgatni Részt kell venni családvédelmi tanácsadáson Testi értelmi fejlettsége megvan hozzá Saját és 18 éves kora elıtt született gyermeke megélhetése és lakhatása biztosított maga a terhesség nem indokolja Az engedély jogerıre emelkedésétıl 6 hónapig érvényes Okai (alaki okok) Az anyakönyvvezetı nem hivatalos minıségében volt jelen képesítés kell! A kijelentéskor a házasulók nem voltak együttesen jelen Perindításra jogosultak (aktív legitimáció) Bármelyik házastárs Ügyész Akinek ahhoz jogi érdeke főzıdik Kiskorúság, gondnokság, cselekvıképtelenség miatt: csak az, akinek személyében fennállt az érvénytelenségi ok ha meghal, akkor bárki, aki egyébként jogosult, beléphet a helyébe Pert csak személyesen lehet indítani! Korlátozottan cselekvıképes: törvényes képviselıje hozzájárulásával (a házastárs anélkül is) Teljesen cselekvıképtelen: nevében gyámhatósági hozzájárulással törvényes képviselıje Perindítási határidı: Alaki ok miatt: a házasságkötéstıl számított 6 hónap, de legfeljebb a házasság fennállása Kiskorúság, gondnokság: elérésétıl, megszőnésétıl 6 hónap Alperesek: (passzív legitimáció) Házastársnak házastárs ellen Ügyész, más jogosult: mindkét házastárs ellen Ha nem él: bíróság által kirendelt ügygondnok 2

3 Joghatások: Apasági vélelem: nem érinti Névviselés: nem érinti Nagykorúság: nem érinti, kivéve ha nem volt gyámhatósági engedély és ezért nyilvánították érvénytelenné Vagyonjog Mindkettı jóhiszemő volt: ugyanazok a hatások (ld. késıbb) mintha felbontották volna Egyik jóhiszemő: csak az ı kérésére kell ugyanazokat a rendelkezéseket alkalmazni Csak akkor tekinthetı érvénytelennek, ha bíróság ítéletében érvénytelennek nyilvánította Mindenkivel szemben hatályos Házastársi jogok és kötelezettségek Egyenlıek Az ügyekben közös a döntés Kivétel: személyüket érintı ügyek, de a család érdekeit szem elıtt kell tartani Hőség- ki lehet kényszeríteni? Van szankció? Támogatási kötelezettség (erkölcsi, szellemi, vagyoni) Névviselés Feleség: Maga teljes nevét viseli: Nagy Katalin Férje teljes neve házasságra utaló toldással és saját teljes neve: Kun Béláné Nagy Katalin Férje családi neve házasságra utaló toldással és saját teljes neve: Kunné Nagy Katalin Férje családi neve és saját utóneve: Kun Katalin Férje és saját családi neve összekapcsolva és saját utóneve: Kun-Nagy Katalin vagy Nagy-Kun Katalin Névviselés Férj: Kizárólag saját teljes neve: Kun Béla Felesége családi neve és saját utóneve: Nagy Béla (58/2001 (XII. 7.) ABH és évi XLIV. törvény) Felesége és saját családi neve összekapcsolva és saját utóneve: Kun-Nagy Béla vagy Nagy-Kun Béla Közös szabályok: Csak az egyik veheti fel a másik nevét, kivéve az összekapcsolás esetét A házassági név legfeljebb kéttagú lehet Névviselés, érvénytelenné nyilvánítása: Viselhetı tovább a házassági név Eltérni kívánnak: utólagos bejelentés az anyakönyvvezetınek, de volt férje nevét házasságra utaló toldással nem viselheti a feleség, ha addig nem tette Új házasságkötése esetén a volt feleség nem viselheti volt férje nevét házasságra utaló toldással Ha a feleséget szándékos bőncselekmény miatt jogerısen szabadságvesztésre ítélik, akkor kérelemre a házasságra utaló toldással való névviseléstıl eltiltható 3

4 1. Az egyik házastárs halála - Halotti anyakönyvi bejegyzés - Halál tényét megállapító jogerıs bírósági határozat (nem peres eljárás) - Holtnak nyilvánító jogerıs bírósági határozat (nem peres eljárás) - Megdıl a vélelem: a korábbi házasság ebben az esetben is megszőntnek tekintendı, kivéve ha bármelyik (késıbbi) házastárs tudta, hogy nem következett be a korábbi házastárs halála 2. A házasság bíróság általi felbontása - Két fajtája létezik - Megegyezésen alapuló bontás - Tényállásos bontás - Anyagi és eljárási szabályai is vannak, a családjogi törvény és a polgári perrendtartás is tartalmaz rendelkezéseket szétszórt szabályok (jogtörténeti okból), az Új Ptk. tervezi az egyesítést Tényállásos bontás Bármelyik kérheti, közös kérelem is lehet Bizonyítandó: a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott A bíróságnak erre vonatkozóan bizonyítást kell felvennie, amely lehet a felek saját nyilatkozata, de a gyakorlatban mindkét oldalról beidéznek 1-1 tanút (szakértıi, okirati bizonyítás itt elenyészı) A közös kiskorú gyermek érdekére figyelemmel kell lenni Közös megegyezéses bontás Bármelyik fél kérheti és az egyik is, de megállapodás kell A közös kiskorú érdekére figyelemmel kell lenni A bíróság nem folytat le bizonyítást, mert itt a teljes és helyrehozhatatlan megromlásra utal a házastársaknak a felbontásra irányuló végleges elhatározáson alapuló befolyásmentes, egyezı akaratnyilvánítása Véglegesnek tekinthetı az elhatározás Megegyeznek a felek és azt a bíróság jóváhagyja A közös kiskorú gyermek elhelyezésében A közös kiskorú gyermek tartásában A külön élı szülı és a gyermek közötti kapcsolattartásban A közös lakás használatában A házastársi tartásban A házastársi közös vagyon megosztásában (csak ingók) Új Ptk.-ból ez is kimarad mindegyik kötelezı eleme az egyezségnek 3 éve megszakadt az életközösség és külön lakásban élnek, a gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekeinek megfelelıen rendezték Az egyezséget a bíróság jóváhagyó végzésben hagyja jóvá (ítélethatályú és végrehajtható), DE a házasságot ítéletben bontja fel! Az egyezség megváltoztatása jóváhagyástól számított 2 éven belül csak akkor kérhetı, ha a kiskorú gyermek érdekét szolgálja vagy a körülmények változása miatt valamelyik fél érdekét súlyosan sérti 4

5 Eljárási közös szabályok Személyes a perindítás Korlátozottan cselekvıképes házastárs maga indíthat pert Teljes cselekvıképtelen nevében a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselı indíthat pert Aktív perbeli legitimáció Csak a házastárs lehet felperes sem beavatkozásnak, sem perbehívásnak helye nincsen Passzív perbeli legitimáció Alperes is csak házastárs lehet Mindenképpen kell alperes, még a közös megegyezés esetén is valamelyik félnek magára kell vállalnia Két szakaszos az eljárás Békítés (ezt minden szakaszban megkísérelheti a bíróság) az elsı tárgyaláson, itt még nincsen bontás, kivéve ha nincsen kiskorú gyermek, mert ebben az esetben lehetséges Ezt követıen a bíróság elhalasztja a tárgyalást és a feleknek 3 hónapon belül írásban kell kérnie a folytatást (ha nem kérik megszőnik a per) Folytatásra a kérelem benyújtásától 30 nap utánra tőzhetı csak ki az új tárgyalási határnap Érdemi eljárás itt már felbontható a házasság Személyes meghallgatás kötelezı (nem kell együttes jelenléttel), kivéve: Cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt áll Ismeretlen helyen tartózkodik Bíróság elıtt megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik Ha nincsen erre vonatkozó kérelem, a bíróságnak akkor is határoznia kell a közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása felıl Halasztáskor szükség esetén hivatalból is határoznia kell ideiglenesen: A kiskorú gyermek elhelyezésérıl és tartásáról A lakáshasználatról A kapcsolattartásról Szülıi felügyeleti jogok bıvítésérıl és korlátozásáról A házasság az ítélet jogerıre emelkedésének napján szőnik meg és mindenkivel szemben hatályos A házastársi tartás Külön élı házastárs: Nem átmenetileg szakadt meg az életközösség Ne legyen érdemtelen Önhibáján kívül rászorul Közös vagyon a megélhetést nem fedezi Nem veszélyezteti a saját és sorban elırébb álló vagy egy sorban jogosult megélhetését Volt házastárs Ne legyen érdemtelen Önhibáján kívül rászorul A kötelezett teljesítıképessége Házastársi vagyonközösség Speciális közös tulajdoni forma A házassági életközösség idejére keletkezik az házasság megkötésével Osztatlan közös vagyon lesz mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár különkülön szereznek, kivéve a különvagyont A különvagyonnak az a haszna is közös vagyon lesz, ami az életközösség alatt keletkezik, levonva a vagyonkezelési és fenntartási költségeket Közös vagyon a szellemi alkotásért járó díj, ami az életközösség alatt keletkezik A közös vagyon helyébe lépett érték Különvagyon A házasságkötést megelızıen megvolt vagyontárgy A jogcím keletkezése a lényeg (megtérítési, nem dologi igény) Öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgy Öröklési szerzıdés! Ajándékozás: adott házasságot, adott körülményeket kell vizsgálni, kedvezıbb életkörülmények jelentıs érték 5

6 Személyes használatra szolgáló és szokásos mennyiségő, mértékő vagyontárgy Az érintettek jövedelmi, vagyoni viszonyai Befektetési célzattal vásárolt vagyon Foglalkozási, szabadidıs tárgyak Különvagyon értékén szerzett vagyontárgy Alvagyoni keveredés igényt keletkeztet Biztosítás, kártalanítás, kártérítés Személyiségi jog megsértése miatt kapott érték DE! Közös vagyon lesz 15 évi házasság után a mindennapi életvitelt szolgáló és a szokásos mértékő berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépett vagyontárgy Házasság fennállási ideje számít, nem az életközösség i szerzıdés Házasságkötés elıtt vagy a házasság fennállása alatt köthetı a házassági életközösség idejére (szőkebb értelme) El lehet térni az elıbb ismertetettektıl Közokirati vagy jogi képviselı által ellenjegyzett magánokirati forma kell A harmadik személyeket tájékoztatni kell, ha van ilyen (fedezetelvonás) Új Ptk.: Nyilvántartást vezetne be Közös vagyon használata, kezelése, fenntartása Rendeltetés szerint mindegyik használhatja Közös kezelés és fenntartás A költségeit elsısorban a közös vagyonból kell fedezni, ha ez nem elég arányosan kell a különvagyonból is A közös háztartás költségeit is elsısorban a közös vagyonból kell fedezni, ha nem elég, akkor a külön vagyonból egyenlı arányban Közös vagyonnal való rendelkezés Csak közös egyetértéssel lehet, akkor is ha az életközösség már megszakadt A hozzájárulást vélelmezni kell, kivéve ha a 3. személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy nem járult hozzá a másik házastárs Mindennapi élet szükségleteinek fedezése: kifejezetten tiltakozni kell A nem ügyletkötı felelıssége a közös vagyonból ráesı rész erejéig áll fenn, a másik viszont különvagyonával is felelni fog A vagyonközösség megszőntetése Nem azonos a megosztással!!!! Az életközösség fennállása alatt is lehetséges fontos okból, a bíróság szőnteti meg Magától megszőnik az életközösség megszőnésével Jogkövetkezmény: bármelyik házastárs kérheti a közös vagyon megosztását, megtérítési igényeket lehet érvényesíteni A közös vagyon megosztása Szerzıdéssel peren kívül Tágabb értelemben ez is házassági vagyonjogi szerzıdés, de nincsen semmilyen alakszerőséghez kötve Kimarad a bíróság, de ha valamelyik fél nem teljesít, akkor bírósághoz lehet fordulni és így kikényszeríteni a teljesítést Perbeli egyezségben A közös megegyezéses bontásnak az ingók megosztása elıfeltétele Az ingatlanokban is meg lehet egyezni A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben hagyja jóvá, amelynek ítélet hatálya van végrehajtható 6

7 Bírói ítélettel Teljes körő vagyoni rendezés elve: véglegesen és valamennyi igényt (közös vagyon, külön vagyon, megtérítési igények) Vagyonmérleg: minden vagyontárgyat fel kell bele venni, kivéve az apróbb, nem jelentıs értékő vagyontárgyakat Érték: az életközösség megszőnésekor meglévı érték (forgalmi érték) Értékcsökkenés és növekedés» Annak javára, terhére, aki miatt bekövetkezett» Ha mindkettınek köszönhetı, akkor a megosztáskori értéket kell nézni Megtérítési igény Alvagyonok keveredése Az értékemelkedés arányában, de az idıközi elhasználódást figyelembe kell venni Nincsen, ha lemondás szándékával történt a beruházás, átadás (ésszerőség, gazdaságosság, háztartás) Nincsen, ha nincsen közös vagy külön vagyon, amibıl teljesíteni lehet Közös életvitel körében elhasznált különvagyont nem kell megtéríteni, kivéve ha az különösen méltánytalan lenne (pl csak az egyik különvagyonát élték fel) A vagyon megosztása Elsısorban természetben Arányosnak és egyenlınek kell lennie Lehetıség szerint mindegyik azt kapja, amire indokoltan életkörülményei vagy foglalkozása miatt szükség van Lehet pénzben is (egymás kifizetése) figyelemmel kell lenni a felek akaratára Méltányosság Egyéniesítés Családi életviszonyok sajátosságai Kiskorú gyermek A házasság idıtartama A felek magatartása Köszönöm a figyelmet! A következı elıadás: április :45 Téma: Örökbefogadás Gyermekelhelyezés Kapcsolattartás Apasági vélelmek 7