J O G O T A Z É L E L E M H E Z!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "J O G O T A Z É L E L E M H E Z!"

Átírás

1 ISKOLÁK A VILÁGÉRT J O G O T A Z É L E L E M H E Z! Fotó: Friedrich Ofner

2 ISKOLÁK A VILÁGÉRT TARTALOMJEGYZÉK 4 NEMZETKÖZI MEZİGAZDASÁGI KERESKEDELEM ÉS FEJLESZTÉS 5 FENNTARTHATÓ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA EURÓPÁBAN ÉS A VILÁGON 9 A KÖZÉPPONTBAN ECUADOR 10 KÜZDELEM AZ ÉLELEMHEZ VALÓ JOGÉRT 11 TESZT ECUADORRÓL 12 KÉPZİK KÉPZÉSE 2008 PROGRAM 13 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK A BANÁNRÓL 15 TUDNIVALÓK A BANÁNRÓL A VILÁG A BEVÁSÁRLÓKOSARUNKBAN 20 MELLÉKLET 31 TUDNIVALÓK A RIZSRİL 33 RIZSMŐHELY 2

3 BEVEZETİ ISKOLÁK A VILÁGÉRT Az Iskolák a világért program célja, hogy a projektben résztvevı négy ország, Lettország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország iskoláiban megjelenjen a fejlesztés kérdésköre. A partnerség azt kívánja elısegíteni, hogy a tanárok és a tanulók jobban megértsék a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, annak érdekében, hogy küzdjenek egy igazságosabb, emberibb világért. Négy különbözı országból hét az EU és az ÖEZA által támogatott szervezet vesz részt a programban: Welthaus Graz, Welthaus Linz, Welthaus Klagenfurt és Welthaus Vienna (Ausztria), az Artemisszió Alapítvány (Magyarország), a Humanitas (Szlovénia) és a MiTi (Lettország). Annak érdekében, hogy a projektben résztvevık további képzéseket (tanár képzéseket, tanulói workshopokat) tudjanak nyújtani, az együttmőködı résztvevık számára a projekt három nemzetközi képzést biztosít. Az elsı Képzık képzésére 2007-ben Ausztriában került sor, a másodikat márciusában Budapesten tartották. Ezen a találkozón a résztvevık az élelmiszer-önrendelkezés témáját vitatták meg. Ez a brosúra a kétnapos találkozó elıadásait és a vitafórum összefoglalóját tartalmazza. Sok hasznos feladatot és tananyagot találhat benne, a jelenlegi mezıgazdasági kereskedelmi rendszerrel kapcsolatos globális problémákkal kapcsolatban. Az ismertetett segédanyagokhoz hasonló tanári segédanyagok öt nyelven hozzáférhetıek a civil szervezıdés kapcsolódó honlapján:. Kellemes olvasást kívánunk! Az Artemisszió Alapítvány 3

4 Jogot az élelemhez MEZİGAZDASÁGI KERESKEDELEM EDELEM ÉS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS A magyar népesség mindennapi tápláléka a világ minden tájáról származó alapanyagokat tartalmaz: spanyol paradicsomot, török szılıt, ugandai kávét, ecuadori banánt, argentin steaket, chilei bort... Magyarország az egész világot behálózó kereskedelmi lánc része. A fejlıdı országokban emberek milliói termesztik és állítják elı az itt fogyasztott termékeket: kávét, szóját, banánt vagy cukrot. Míg a magyar vállalatok az egész világra exportálják termékeiket és szolgáltatásaikat. De ki profitál a mezıgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmébıl? Vajon a mezıgazdasági kereskedelem jelenlegi rendszere elısegíti vagy éppen gátolja a szegénység és az éhezés elleni harcot? Az 1,2 milliárd, napi egy dollárnál kevesebb jövedelemmel rendelkezı szegények közül 900 millió vidéken él. A vidékfejlesztés így kulcsfontosságú a szegénység elleni harcban. A globális mezıgazdasági kereskedelemben uralkodó jelenlegi viszonyok leginkább negatív hatással vannak a fejlıdı országok termelıire és azok családjaira: a gazdák nem kapnak elegendı támogatást, az igazságtalan kereskedelmi szabályok, a dömping és a vállalatok exportja mind a megélhetésüket fenyegeti. Éppen ezért egy olyan mezıgazdasági világkereskedelmet szorgalmazunk, amely társadalmi igazságosságon és környezeti fenntarthatóságon alapul. 1. A termelık és a kereskedelmi alkalmazottak méltányos bért kapnak. 2. A mezıgazdasági termelés, szállítás és kereskedelem nem szennyezi a környezetet. 3. Mindenki számára elegendı, tápláló, rendszeres és kulturálisan elfogadható élelem áll rendelkezésre. 4. A politikai döntéshozók a nemzetközi és nemzeti jog segítségével meghatározzák a méltányos béreken, környezeti fenntarthatóságon és élelembiztonságon alapuló mezıgazdasági kereskedelem kereteit. 4

5 ISKOLÁK A VILÁGÉRT FENNTARTHATÓ MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA EURÓPÁBAN ÉS A VILÁGON ALEXANDRA STRICKNER ( IATP) ELİADÁSA ALAPJÁN Miért kulcsfontosságú a mezıgazdaság? Az élelem és a víz nélkülözhetetlen a létfenntartáshoz. A világon elegendı élelmet állítanak elı, ennek ellenére az éhezés még mindig létezı probléma. Jelenleg 850 millió ember alultáplált és évente 30 millió ember hal éhen. A mezıgazdaság társadalmi jelentıségét mutatja, hogy a világ népességének a fele, 3 milliárd ember vidéken él, többségük fejlıdı országokban. Az élelmiszertermelés módja jelentıs ökológiai hatással is jár. A mezıgazdaság szoros kapcsolatban áll a környezettel. Hogyan épül fel a jelenlegi mezıgazdasági rendszer? A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú ó t a a mezıgazdaságban erıs iparosodás figyelhetı meg: a kisebb családi gazdálkodások eltőnnek, ezzel szemben a farmok egyre jobban terjeszkednek (az északi és déli földtekén egyaránt). Ennek számos negatív következménye van. Szociális szempontból a munkakörülmények gyakran kibírhatatlanok, már-már a rabszolgasághoz hasonlóak. Ez nemcsak Délen van így, hanem több európai országban is. Az iparosodás nemcsak a környezetet károsítja pl. a vizek szennyezésével, a biodiverzitás csökkentésével, a föld eróziójával hanem az élelmiszer minıségére is negatívan hat. A hústermelés és a húsfogyasztás növekedésével az állati takarmány megtermelése is egyre több területet igényel. Ma már a földterület 50 %-át állati takarmány termelésére használják. Az iparosodás a vállalatok koncentrációjához vezet: egyre kevesebb transznacionális vállalat irányítja a globális mezıgazdaság egész folyamatát, a vetımag-ellátástól kezdve az árukereskedelmen át, az élelmiszerek eladásáig: a világkereskedelmi forgalomban lévı magok 50 %-át 10 multinacionális vállalat forgalmazza, a kávékereskedelem négy vállalat irányítása alatt áll, a 30 legnagyobb kiskereskedelmi cég (szupermarketlánc) uralja az európai piac 70 %-át. Emiatt egyre nagyobb a nyomás a termelıkön és a fogyasztókon egyaránt: a termék aktuális ára nem függ az aktuális elıállítási költségektıl, miközben a profit nagy része a kereskedıkhöz jut. A mezıgazdasági termékek ára elég gyorsan változik, ami nagy terhet ró a termelıkre (ha az árak alacsonyak) és a fogyasztókra (ha az árak magasak). Elıreláthatólag a jövıben a piaci koncentráció növekedése magasabb élelmiszerárakhoz vezet. Sok fejlıdı ország kénytelen volt megnyitni a piacát az erıltetett kereskedelmi liberalizáció miatt. Mivel a helyi termelés nem tud versenyezni az olcsó importtal, a fejlıdı országok az élelmiszer-importırökké váltak. Napjaink dilemmája Az áremelkedés miatt az élelmiszerbiztonság (azaz megfelelı mennyiségő élelmiszer biztosításának) ügye mindannyiunkat érint. Az élelmiszerárak, fıként az alapvetı élelmiszerek (pl. a kenyér, tej) árai folyamatosan emelkednek. Egyre többen szembesülnek a stagnáló bérekkel, az alapvetı kiadások (pl. villanyszámla, lakbér) növekvı mértékével, így Európában egyre több ember kerül a szegénységi küszöb közelébe vagy az alá. Az élelmiszerárak emelkedése még jobban sújtja a fejlıdı országokban élı szegények életét. Fıleg a városi lakosság veszélyeztetett, mert a napi megélhetéshez olcsó élelmiszerekre van szükségük. A folyamatosan emelkedı élelmiszerárak az alábbi okokra vezethetıek vissza: - megnövekedett az igény az élelem iránt, ami egyrészt a világ lakosságának növekvı számával, másrészt az étrendváltozással magyarázható(pl. Kínában és Indiában nı a tej- és a húsfogyasztás, és ez a takarmánygabona iránti igényt is növeli) - csökkent az élelmiszer-kínálat az aszály és a klímaváltozás miatt 5

6 Jogot az élelemhez - a bioüzemanyag és a gabona új felhasználásának n é p szerősítése a gabonakészleteket szinte teljesen kimerítette. A fentiekbıl világosan kiderül, hogy a mezıgazdaság jelenlegi rendszere nem garantálja sem az egészséges és mindenki számára elérhetı élelmet, sem a gazdálkodók létbiztonságát. Fontos kérdés, hogy a jelenlegi a g r á r p o l i t i k a é s a k e r e s k e d e l m i kapcsolatrendszer hogyan tartja fenn az egyenlıtlenségeket és a meglévı rendszer helyett milyen alternatívát lehet bevezetni. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) és hatásai A Közös Agrárpolitika 1963 óta létezik, és azóta is az európai élelmiszerrel és mezıgazdasággal kapcsolatos programok megvalósulásának bázisa. A KAP eredetileg azt tőzte ki célul, hogy a világháború utáni idıszakban az élelmiszerbiztonságot újjáteremtse, azaz ellássa Európát megfelelı mennyiségő élelmiszerrel. A cél elérése érdekében közös piacot alakítottak ki, és engedélyezték a mezıgazdasági termékek szabad mozgását az Európai Unión belül. A termékek fix árasak lettek (ún. intervenciós ár). Ez egyrészt elég alacsony volt ahhoz, hogy a vásárlók élelmiszerhez való szabad hozzáférését biztosítsa, másrészt elég magas volt ahhoz, hogy fedezze a gazdálkodók megélhetési költségeit. A Közös Agrárpolitikával kapcsolatos költségeket az európai uniós büdzsébıl finanszírozták. Globális szempontból az európai termékeket támogatták az importárukkal szemben, ennek megfelelıen importtarifákat vezettek be. Az intézkedések eredményeként a termelés fellendült és a kívánt élelmiszerbiztonság is megvalósult. Emellett azonban a KAP számos negatív hatással is járt. Mivel a KAP azokat jutalmazza, akik többet termelnek, erısödött a mezıgazdaság iparosodása, egyre több európai családi gazdaság ment tönkre, valamint a környezet is károsodott. A kialakult rendszer az élelmiszerek minıségét is csökkentette A BSE-krízis (kergemarhakór) csak egy példa a sorból. Mivel az árutermelést nem szabályozták, a 80- as és 90-es években a Közös Agrárpolitika túltermeléshez vezetett. A növekvı raktározási költségek miatt az EU exportálni kezdte a többletet. A termelık exporttámogatást kaptak, ami azt jelentette, hogy az európai árukat az elıállítási ár alatt adhatták el, így ezek elárasztották a fejlıdı országok piacait. Ezt az is elısegítette, hogy a Világkereskedelmi Szervezet Mezıgazdasági Egyezménye és a Világbank/IMF (Nemzetközi Valutaalap) megnyittatta a fejlı dı o rszágo k mezıgazdasági piacát. A mezıgazdasági kereskedelem liberalizálása miatt a mezıgazdasági termelés visszaesett, mivel a helyben elıállított élelmiszerek árai nem tudtak versenyezni az olcsó importárakkal. A fejlıdı országok Európai Uniós exportja nem tudta kompenzálni a helyi termékek piacra jutásának elmaradásából eredı veszteséget. A fejlıdı országokban az elmúlt évtizedekben gazdálkodók millióinak megélhetése került veszélybe. Az exportlehetıségekbıl csak a fejlett mezıgazdasággal és jó infrastruktúrával rendelkezı országok (pl. Brazília, Argentína vagy Thaiföld) tudtak profitálni. A 80-as évektıl kezdve a Közös Agrárpolitika költségei az intervenciós árak és az exporttámogatás bevezetésével egyre jobban emelkedtek. Úgy tőnt szükség van a Közös Agrárpolitika reformjára. Két szabályozási rendszert vezettek be: a tejkvóta-rendszert és a közvetlen kifizetések rendszerét. Egyik sem mőködött hibátlanul. A tejkvóta kissé meghaladta a belföldi fogyasztási szintet, így továbbra sem oldódott meg az árudömping problémája, ugyanakkor az állandó túltermelés miatt a tejár alig haladta meg a megszabott minimumszintet. Emelés nélkül ez az árszint egyre kevésbé tudja fedezni a gazdálkodók termelési költségeit. A közvetlen kifizetések rendszerének szintén megvannak a hátrányai. A belföldi árakat csökkentették annak érdekében, hogy az exportot olcsóbbá tegyék. A gazdálkodók ebbıl adódó bevételkiesését ellensúlyozták a közvetlen kifizetésekkel. A kisebb birtokon gazdálkodók számára a bevezetett közvetlen kifizetések nem igazán kompenzálták az alacsony belföldi árakat, így kiszorultak a piacról. Ugyanakkor megmaradt az exporttámogatás is. A kereskedelmi dömping folytatódott. IATP: Mezıgazdasági és Kereskedelmi Politikai Intézet, nonprofit kutatási és oktatási szervezet. Küldetése, hogy kívánatos mezıgazdasági és kereskedelmi irányelvek kialakításával közremőködjön a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot biztosító közösségek és régiók kialakításában. Az intézet követi a mezıgazdaságot, környezetvédelmet, a gazdasági fejlıdést és kereskedelmet érintı kulcseseményeket és kérdéseket, oktatási anyagok dolgoz ki, tréningeket, konzultációkat ad, nemzeti és nemzetközi hálózatokat szervez annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a közérdekő szervezeteknek hazai és nemzetközi irányelveik megalkotásában. 6

7 ISKOLÁK A VILÁGÉRT A jelenlegi rendszer nyertesei: A mezıgazdasági és az élelmiszeripar, amely a mezıgazdasági termékek alacsony árán tud takarékoskodni Az Európai Unió nagyobb gazdálkodói, amelyek kihasználják a gazdaságossági küszöböt A vesztesek: Az Európai Unióban élı családi gazdálkodók, akik tönkremennek A Délen (fejlıdı országokban) élı egyéni és családi gazdálkodók, akik nem tudnak versenyezni az olcsó importárukkal, A környezet és a természeti erıforrások Északon és Délen, amelyek egyre inkább kimerülnek A fogyasztók, akik korlátozottan férnek hozzá egészséges és biztonságos élelmiszerhez A jelenlegi mezıgazdasági és kereskedelmi rendszer alternatívája - A fenntartható mezıgazdasági és élelmiszer-rendszer kiépítése Európában és a világon A jelenlegi mezıgazdasági rendszert és kereskedelmi liberalizálását növekvı kritika és ellenállás övezi. A gazdálkodók, a környezet-, és fogyasztóvédelmi szervezetek éppúgy kritizálják, mint a fejlesztéseket támogató nonprofit szervezetek. A családi gazdálkodók szervezeteinek nemzetközi mozgalma, a Via Campesina kidolgozott egy alternatívát a jelenleg támogatott modell helyett, az élelemszuverenitás modelljét. Az élelem-önrendelkezés magába foglalja a jogot az ökológiailag megbízható és a fenntartható módszerekkel elıállított egészséges és kulturálisan megfelelı élelemhez, és a jogot ahhoz, hogy a nemzetek, társadalmi csoportok meghatározhassák hazájuk élelmezési és mezıgazdasági rendszerét. A piaci és vállalati igények helyett tükrözi azoknak a törekvéseit és szükségleteit, akik az élelmezési rendszer motorjaként az élelmiszereket elıállítják. Az élelemönrendelkezés elsısorban a helyi és regionális gazdaságot és piacot támogatja. Elınyben részesíti azokat az egyéni és családi gazdálkodókat, akik a mezıgazdasági tevékenység, a tradicionális halászat, a szabad legeltetés, illetve az ehhez kapcsolódó élelmiszer-elıállítás, -elosztás és -fogyasztás során biztosítják a környezeti, a szociális és a gazdasági fenntarthatóságot. Az élelmiszer-önrendelkezés: Az emberek élelmezését helyezi a középpontba, az élelmiszer-, mezıgazdasági, állattenyésztési és halászati ágazaton belül az élelemhez való jog kérdését tartja a legfontosabbnak. Egyúttal elutasítja azt az álláspontot, amely szerint az élelem csak egy árucikk vagy összetevı a nemzetközi agrárkereskedelemben. Elismeri és tiszteletben tartja az élelmiszer-termelık jogait, és elutasítja azokat az elveket, tevékenységeket és programokat, amelyek alulértékelik ıket, f e n y e g e t i k é s e l l e h e t e t l e n í t i k a megélhetésüket. Helyi élelmezési rendszert alakít ki, így közel hozza egymáshoz az élelmiszer elıállítóit és fogyasztóit. Egyúttal elutasítja azt a k o r m á n y z a t i s t r u k t ú r á t, a z o k a t megállapodásokat és a gyakorlatot, amely támogatja a fenntarthatóságot nem biztosító és méltánytalan nemzetközi kereskedelmet, illetve távoli, ezáltal felelısségre nem vonható vállalatok befolyását növeli. Helyben ellenırzi a vidéki területeket, a földbirtokokat, a legelıket, a vizeket, a vetéseket, a haszonállat- és halállományt; egyúttal elutasítja azokat a törvényeket, kereskedelmi szerzıdéseket, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos jogszabályokat, amelyek természeti erıforrásokat privatizálnak. Tudást és szakismeretet nyújt a helyi élelmezési és betakarítási rendszer átalakításáról, fejlesztésérıl, irányításáról; ugyanakkor elutasítja azokat a technológiákat, amelyek aláássák, fenyegetik vagy megfertızik ezt a rendszert (pl. génmódosítás). A természethez igazodik a különbözı agrárökológiai termelési és betakarítási módszerekkel, ami optimalizálja az ökorendszer mőködését, és támogatja a természeti változásokhoz, különösen a klímaváltozáshoz történı alkalmazkodását. Egyúttal elutasítja az energiaigényes ipari módszereket, amelyek rombolják a környezetet és globális felmelegedést okoznak. Ezen elvek gyakorlati megvalósítása azt kívánja, hogy Európában felépítsünk egy helyi élelmiszer-gazdasági rendszert és Délen is olyan gazdaságpolitikai irányelveket támogassunk, amellyel ugyanez elérhetıvé válik. A helyi élelmiszergazdaság támogatásával csökken az energia iránti igény, mivel így kevesebb élelmiszert szállítanak az elıállítási helytıl nagy távolságokra. A helyi élelmiszergazdaság így csökkentheti a klímaváltozás mértékét is. Összefoglalva ezek az elvek és ajánlások meghatározzák a szükséges közösségi politikát, amely mind Európában (és más ipari országokban), mind a Déli államokban támogatja a helyi élelmiszer-gazdaságot, és ezzel képessé teszi az embereket a saját élelmük elıállítására. A kereskedelem csak kiegészítı eszköznek tekinthetı, és nem sodorhatja veszélybe az országok és régiók önfenntartását. 7

8 Jogot az élelemhez Alexandra Strickner Alexandra Strickner közgazdaságtanból szerzett egyetemi diplomát, fejlesztés és regionális integráció szakirányon. Strickner fı szakterületei: az oktatási együttmőködés, a szegénység csökkentése és a nemzetközi kereskedelem. Jelenleg a Mezıgazdasági és Kereskedelmi Intézet munkatársa, aktuális kutatási témája az agrárpolitika mai helyzete az USA és az Európai Unió területén. Keresi a lehetıségeket arra, hogy a jelenlegi rendszer a fenntartható mezıgazdaságot és a családi gazdaságokat támogató rendszerré alakuljon Délen és Északon egyaránt. A fenntartható élelmezési rendszer pillérei Európában a következık: - agroökológiai és biogazdálkodással elıállított élelmiszerek, melyek megırzik a régi fajtákat - a termelık és a fogyasztók közvetlen kapcsolta: néhány nagy áruház helyett inkább direkt marketing és alternatív kereskedelmi marketing-rendszer - olyan kereskedelmi rendszer, mely minden termelınek igazságos jövedelmet garantál, és minden fogyasztónak garantálja az élelemhez és az élelem ellenırzéséhez való jogait. Ugyanakkor lobbitevékenységre van szükség ahhoz, hogy több területen is politikai változás következzen be. Olyan agrárpolitika szükséges, amely - biztosítja a termelık hozzáférését a hazai piacokhoz - kiszámítható jövedelmet ad a gazdálkodónak - támogatja az ökológiailag fenntartható termelést - garantálja az egészséges és biztonságos élelmet minden ember számára Olyan helyi gazdaságot támogató politikára van szükség, amely - elınyben részesíti a helyi és belvárosi üzleteket a városok, falvak külterületein található nagy áruházakkal szemben - támogatja a fenntartható fogyasztást, és a közszolgálati és a közintézmények (iskolák, kórházak, közintézmények, menzák) helyi elıállítású élelmiszerrel történı ellátását A kereskedelmi szabályokat a következı irányelvek alapján kell megfogalmazni: - a termelés és az export ellenırzésének engedélyezésével jogot kell biztosítani az egyes országoknak, hogy megvédjék gazdálkodóikat - a hazai (regionális) élelmiszerbiztonságot elsıbbség illeti az exporttal szemben, és a belföldi piac prioritást kell, hogy kapjon a külföldi piacokkal szemben - meg kell akadályozni, hogy az exportpiac birtokba vegyen földterületeket és természeti erıforrásokat, ha az negatívan befolyásolja a hazai gazdasági szektort - meg kell akadályozni, hogy az exporttámogatás egy szők kör, néhány nagymérető gazdálkodó üzem vagy vállalat kezében összpontosuljon - amennyire csak lehet, be kell vonni az exportgazdaságba az ıstermelıket, a szövetkezeteket, valamint a föld nélküli munkásokat, miközben biztosítani kell a méltányos kereskedelmi kapcsolatokat és a megfelelı munkakörülményeket - támogatni kell a nıket az exporttevékenység területén, biztosítani kell, hogy az exporttámogatásból mindkét nem részesüljön - meg kell elızni a mezıgazdaság iparosodását, és támogatni kell az ismeretterjesztést a munkaigényes agrártermelési módszerekrıl, mint például a biodiverzitást fenntartó gazdaság és az agroökológia - hatásosan össze kell kapcsolni az exportot a többi gazdasági ágazattal, és be kell vonni a szélesebb mezıgazdasági rendszerbe. Ezek a törekvések nem járhatnak sikerrel anélkül, hogy ne foglalkoznánk olyan további kérdésekkel, mint például a bioüzemanyag és a fejlett országok élelmiszer-fogyasztása. Jóllehet a bioüzemanyag potenciálisan egy új energiahordozó, ténylegesen csak akkor válik azzá, ha a termelés és a fogyasztás helyi szintő marad, és az ellenırzés is helyben történik. Azzal, hogy a bioüzemanyagot, amivel a fejlett országokban élık autóit feltöltik a globális Délen termelik meg, a fejlıdı országokban élı emberek élelmiszer-ellátásának biztonságát fenyegetik. Ezt a helyzetet a biodízel támogatóinak mind a fejlıdı országokban, mind az EU-ban figyelembe kell vennie, és alkalmazkodnia kell hozzá. Ma az ipari országok élelmiszerfogyasztását fıként magas húsfogyasztás jellemzi, ezért a fejlıdı országokban óriási területeket szentelnek az takarmány-elıállításra, hogy ezt a növekvı igényt fenntartsák. A piacok bıvülése, fıként India és Kína növekvı számú középosztálya, ezt az igényt tovább erısíti. 8

9 ISKOLÁK A VILÁGÉRT A középpontban Ecuador* Ecuador Ausztria Magyarország Lettország Szlovénia Terület Lakosság Nettó migrációs ráta /1, 00 lakosra jutó migránsok száma/ Átlagos életkor GDP /fı (PPP) : 283, 560 km 2 83, 870 km 2 93, 030 km 2 64, 589 km 2 20, 273 km 2 13, 927, , 533 9, 930, 915 2, 245, 423 2, 007, év év év év év $7, 200 $38, 400 $19, 000 $17, 400 $27, 200 Munkanélküliségi ráta Szegénységi küszöb alatt élık 9. 3% 4. 4% 7. 3% 5. 7% 4. 8% 38. 3% 5. 9% 8. 6% N.A % Háztartási bevétel, fogyasztás %-os megoszlásban alsó 10%: 2% felsı 10% 35 % alsó 10%: 3.3% felsı 10% : 22.5% alsó 10%: 4% felsı 10%: 22.2% alsó 10%: 2,5 % felsı 10%: 29.1% az alsó 10%: 3,6% a felsı 10%: 21.4 % Dolgozók foglalkozás szerinti megoszlása mezıgazdaság: 6.7% ipar: 35. 1% szolgáltatás: 58.2% mezıgazdaság: 1.6% ipar: 30.3% szolgáltatás: 68% mezıg.: 2.8% ipar: 31. 5% szolg.: 65.8 mezıg.: 3.3% ipar: 22% szolg.: 74.7% mezıg.: 2.1% ipar: 34.4% szolg.: 63.5% Mezıgazdasági termékek banán, kávé, kakaó, rizs, burgonya, manióka (tápióka), útilapu, cukornád; szarvasmarha, juh, sertés, marhahús, sertéshús, tejtermékek, balsafa, garnélarák gabonafélék, burgonya, cukorrépa, bor, gyümölcs; tejtermékek, marhahús, sertéshús, faanyag búza, kukorica, napraforgó-mag, burgonya, cukorrépa, sertés, szarvasmarha, baromfi, tejtermékek gabonafélék, cukorrépa, burgonya, zöldségek, marhahús, sertéshús, tej, tojás; hal burgonya, sör, búza, cukorrépa, kukorica, szılı, szarvasmarha, juh, baromfi HDI-index** *Forrás: CIA factbook, UN Human Development Report 2007/2008 ** HDI-index- Egy összetett mutatószám, amely az átlagos értékeket mutatja a társadalmi fejlettség három alapvetı dimenziójában (Human Development Az alultápláltság Ecuadorban általános. A falvakban a lakosság 26 %- a alultáplált. Ez az arány a bennszülött lakosság körében 40 %-os is lehet. További szociális problémát jelent az országban a gyermekmunka. Vidéken körülbelül a gyermekek 40 %-ának dolgoznia kell. Hozzávetıleg 2-3 millió ember vándorolt ki gazdasági okok miatt az országból. (www.welthaus.at) 9

10 Jogot az élelemhez KÜZDELEM AZ ÉLELEMHE Z VALÓ JOG MEGVALÓSULÁSÁÉRT A globalizáció és a kereskedelmi liberalizálás hatása az ecuadori gazdákra Josefina Lema a CONFEUNASSC képviselıjének elıadása összefoglalva Az ecuadori ıshonos lakosság életében fontos szerepe van a mezıgazdaságnak. A kecsua közösség évszázadok óta foglalkozik földmőveléssel. A legfıbb élelmiszerek a kukorica, a burgonya, a bab, a gabonafélék és a quinoa (dél-amerikai gabonaféle). Sajnos az utóbbi évek során. az élelemhez való hozzáférés joga egyre gyakrabban sérül. Az exportorientált ültetvények, amelyeken banánt és rózsát termelnek Európa számára, sok vizet igényelnek. Néhány éve az ecuadori kormány privatizálta az öntözırendszert, így most csak azok férnek hozzá a vízhez, akik meg tudják fizetni az árát, azaz a nagy export-orientált vállalatok. Kisgazdálkodók ezrei nem jutnak hozzá a vízhez, mert azt felhasználják a nagy ültetvényeken. Ugyanakkor megjelent a piacon az olcsó import, ami csökkentette az árakat, és kiszorította a helyi árukat. Idıvel a termékek árai növekedni kezdtek, terhelve ezzel a szegényeket. Josefina Lema az ecuadori mezıgazdasággal és az ecuadori nık jogaival foglalkozó szakértı. A képen egy indián hagyományt mutat be. A CONFEUNASSC (az Ecuadori Gazdaszövetség) a Via Campesina mozgalom tagja. H a r c o l a z e c u a d o r i k i s b i rtokosok s z o c i á l i s biztonságáért. Ennek eredményeként egyre többen alapítottak civil szervezeteket, annak érdekében, hogy küzdjenek az egészséges élelemhez és a vízhez való hozzáférés jogáért. Josefina Lema is csatlakozott a gazdák tüntetéséhez. Ezek a megmozdulások sikeresek voltak: az élelmiszer önrendelkezés joga bekerült az ecuadori alkotmányba is. Az egészséges helyi termékek kínálata is növekedett. A harcnak azonban ezzel még nincs vége, a szegénység és az éhség problémáját ez még nem oldja meg. Source: 10

11 ISKOLÁK A VILÁGÉRT TESZT ECUADORRÓL 1. Mi Ecuador fıvárosa? a.) Quito b) Lima c) La Paz 2.) Milyen Ecuadorból származó termékkel találkoztál már? 3.) Mi a CONFEUNASSC? a) egy szakszervezet b) egy gazdaszervezet c) egy jogvédı civil szervezet 4.) A gyerekek hány százaléka kénytelen dolgozni Ecuadorban? a) 20% b) 40% c) 80% 5.) Melyik két fı bevételi forrás jelenti az ország külföldi bevételét? a) A banán és az olaj b) A banán és a külföldön élı ecuadoriak átutalásai c) Az olaj és a külföldön élı ecuadoriak átutalásai 6.) Ecuadorban melyik bennszülött nyelvnek van különös jelentısége? a) Urdu b) Szuahéli c) Kecsua 7.) Mit jelent az élelmiszerönrendelkezés? a) A nemzetállamok jogát ahhoz, hogy meghatározzák hazájuk agrárpolitikáját. b) A nemzetállamok jogát ahhoz, hogy a hazai agrártermékeket támogassák és az exporttermékeket más országokba szállítsák c) A nemzetállamok kérhetik a vámtarifák megszüntetését, hogy szabadon exportálhassák termékeiket 8.) A következı helyek közül melyik nem tartozik Ecuadorhoz? a) Andok b) Galápagos-szigetek c) Húsvét-szigetek 9.) Az európai termékek támogatása milyen problémákat okoz Ecuadorban? a) A helyi gazdák nem tudják eladni a termékeiket b) Az importáruk alacsonyabb minıségőek c) A fogyasztók nem tudnak különbséget tenni a helyi és az importáruk között. 10.) Mi az ország hivatalos nyelve? a) Aymara b) Portugál c) Spanyol 11.) Melyik egy fontos ecuadori exporttermék? a) A banán b) A mangó c) A licsi 12.) Miért kerülnek hátrányba az ecuadori gazdák a nagy exportvállalatokkal szemben? a) Kevesebb vízhez jutnak. b) Kevesebb földhöz jutnak. c) Kevesebb állami támogatást kapnak. Okosabb vagy nálam? 11

12 Jogot az élelemhez MÁRCIUS 4. KÉPZİK KÉPZÉSE 2008 NAPIREND Megnyitó - Artemisszió Alapítvány Nyitóülés Alexandra Strickner (Kereskedelmi és Mezıgazdasági Intézet, Ausztria) Fenntartható mezıgazdasági és élelmiszer-rendszer kialakítása Európában és a világon A Közös Agrárpolitika kritikai áttekintése és a javasolt újítások Összefoglaló kulcsszavakban Niko Reinberg (Welthaus Graz) Sajtóebéd Médiasarok: Olvasási és pedagógiai háttéranyagok, videók bemutatása, amelyek az oktatási workshopokon használhatóak Délutáni workshop: - Küzdelem az élelemhez való jog megvalósulásáért (Fighting for the right to food) Josefina Lema (Equador) - Résztvevı vendégek Dél-Amerikából (Involving guests from the South) Waltraud Hamad Said (Welthaus Graz) MÁRCIUS Megnyitó MiTi A tanulóknak szóló workshopok - Bemutató elıadások - Banán-workshop Artemisszió Alapítvány - Rizs-workshop - Welthaus Vienna Értékelés - Wilfried Hackl Visszajelzések - Welthaus Linz Ebéd Közös megbeszélés és a fontosabb eredmények bemutatása Visszajelzések és a minıségi folyamat - Waltraud Hamad Said (Welthaus Graz) Munkacsoport-megbeszélések: Segédanyagok, Tréning és PR Összefoglaló elıadás a megbeszélések eredményeirıl 12

13 ISKOLÁK A VILÁGÉRT HÁTTÉRINFORMÁCIÓK A BANÁNRÓL A banán a legnépszerőbb gyümölcs Európában, s azon belül Magyarországon. A banánt trópusi területeken (Afrikában, Latin- Amerikában, Karib-szigeteken, Csendes-óceáni területeken) termesztik. Európai országok közül Franciaország (Martinique és Guadeloupe), Spanyolország (Kanári szigetek), Portugália és Görögország területén találunk banánföldeket. 6 országban (India, Brazília, Ecuador, Fülöp-szigetek, Kína és Indonézia) termelik a világ banánjainak több, mint felét. Egyes banántermelı országokra, mint például Ecuador, a nagy, ipari mérető ültetvények jellemzıek, ahol a termelés egyre inkább gépesített és sok növényvédıszert használnak fel. A karibszigeteki banántermelést inkább a kis független családi gazdaságok jellemzik. A banánkereskedelem nyereséges üzlet, azonban a profitból egyre kevesebbet látnak a kistermelık és az ültetvényeken dolgozók. Mivel a banán olcsó ára vásárlócsalogatónak számít, ezért sok szupermarketlánc a banán árát egyre csökkenti, hogy forgalmát növelje. Az árak csökkenése azonban nem jár együtt a nyereségük csökkentésével.. A szupermarketláncok az árak csökkentését inkább a banánkereskedelmi lánc (termelı, ültetvényes, szállítmányozó, érlelı) többi szereplıjére hárítják. Mivel a banánkereskedelmet néhány hatalmas multinacionális vállalat (Chiquita-USA, Dole-USA, Del Monte- UAE/Mexikó, Noboa-Equador, Fyffes-Írország) tartja a kezében, s ezek olyan mamutvállalatok, amelyek a termelés, a szállítás és az érlelés folyamatát is ellenırzik, a szupermarketek által kifejtett árnyomás végsı soron a kistermelıkön 13

14 Segédanyagok és módszerek Picture: Friedrich Ofner és ültetvényeken dolgozókon csapódik le. Az utóbbi idıben a banánültetvényeken dolgozó munkások életszínvonala rohamos mértékben romlott. Az órabérek olyan alacsonyak, hogy még napi órányi munkával is alig tudják elıteremteni a saját és családjuk megélhetéséhez szükséges pénzt. Az alacsony órabérek arra kényszerítik a munkásokat, hogy földeket arra az idıre se hagyják el, amíg repülırıl növényvédıszereket permeteznek, ami súlyos egészségügyi következményekkel jár. Kiszolgáltatottságukat növeli, hogy egyre gyakoribb, hogy munkaszerzıdéseiket határozott idıre kötik, így a munkások elesnek azoktól a szociális juttatásoktól, amelyek állandó szerzıdés esetén járnának nekik. A szakszervezeteket akár erıszakkal is elnyomják, és nemcsak munkájuk elvesztése fenyegeti a tagokat, de például Kolumbiában szakszervezeti vezetık meggyilkolására is találunk eseteket. A kis családi farmokon termelı gazdák életkörülményei sem feltétlenül jobbak. A kistermelık egyre kevésbé képesek felvenni a versenyt a nagy, ipari ültetvényekkel, amelyek gyakran környezetszennyezı eljárásokkal és a munkások kizsákmányolásával képesek nagyon olcsón elıállítani terményüket. Mivel gyakran egy felvásárlótól függnek, ezért kénytelenek elfogadni az alacsony árat, amely termelési költségeiket sem fedezi, nemhogy megélhetésük biztonságát garantálná. Számukra a Fair trade (méltányos kereskedelem) egy kitörési lehetıség, hiszen a Fair Trade hálózathoz csatlakozott termelıszövetkezet méltányos és hosszú távon garantált árat kap termékeiért, ami fedezi termelési és megélhetési költségeit. Jelenleg az Európában forgalmazott banánok 10%-a származik Fair Trade kereskedelembıl, de Svájcban ez az arány már meghaladja az 50%-ot is. Forrás: European Fair Trade Association: Fair Trade Yearbook Elérhetı online: efta/doc/yb01-en.pdf The Fairtrade Foundation: Unpeeling the Banana Trade. Elérhetı online: unpeeling_the_banana_trade.pdf 14

15 ISKOLÁK A VILÁGÉRT A VILÁG A BEVÁSÁRLÓK OSARUNKBAN Ez a képzés mindazoknak szól, akik már valaha vásároltak. Napjaink szupermarketjeiben a világ távoli országaiból származó termékekkel találkozunk nap, mint nap. De vajon hányszor gondoltuk végig, hogy honnan is jönnek ezek az áruk, és hogyan élnek azok, akik megtermelték ıket? Mindannyian vásárlók vagyunk, de vajon gondolunk-e rá, hogy vásárlásainkkal távoli helyeken élı emberek életét is befolyásoljuk? A képzés arra mutat rá, hogy a globalizáció térnyerésével egyre inkább egymásrautaltságban élünk és kölcsönösen függünk egymástól. A játékos foglalkozás rövid, bevonó jellegő gyakorlatokon keresztül a mezıgazdasági kereskedelem példáját használva illusztrálja a globalizáció folyamatát és az egyenlıtlenségek kialakulását. Célja, hogy a fiatalokat tudatos és felelıs fogyasztásra ösztönözze. Idıtartam: 90 perc 15

16 Segédanyagok és módszerek 1. játék- Honnan jön a csoki? A gyakorlat célja: - A diákok érdeklıdésének felkeltése, a téma bevezetése. Elınye, hogy a gyakorlat nem igényel semmi mást, mint csokoládét a csoport minden tagja számára és egy nagy világtérképet. A játék idıtartama: 10 perc Ajánlott korosztály: 10+ Eszközigény: tábla csokoládé (lehetıség szerint méltányos kereskedelembıl származó), világtérkép, kakaóbab-kártyák, csokoládékártyák, madzag, vonalzó 1. A játékosok feladata, hogy kitalálják melyik az öt legnagyobb kakaótermelı, illetve csokoládégyártó ország a világon és elhelyezzenek egy-egy kártyát a megfelelı helyre a falra felfüggesztett térképen. Megkínáljuk a csoportot csokival, majd a következıket kérdezzük meg tılük. - Tudják-e, hogy honnan származik a csoki? - Milyen országokban termelnek kakaót? Melyik a 6 legnagyobb kakaóbab-termelı ország? 1. Elefántcsontpart 2. Ghána 3. Indonézia 4. Nigéria 5. Kamerun 6. Brazília - Milyen országokban gyártanak csokit? Melyik az 5 legnagyobb csokoládégyártó cég? 1. Mars (USA) 2. Nestlé (Svájc) 3. Hershey Foods (USA) 4. Cadbury (Egyesült Királyság) 5. Ferrero (Olaszország) - Hol vannak ezek az országok a térképen? A térképre helyezzük fel a kakaóbab és csokoládékártyákat. 2. Megbeszélés: - Mi érdekes az elrendezésben? - Mi az oka ennek az eloszlásnak? 3. Képzeljük el, hogy egy elefántcsontparti termelı kakaójából az Amerikai Egyesült Államokban készítenek csokoládét, majd azt Magyarországra hozzák. Mérjük meg madzag segítségével, hogy összesen hány kilométert utazik ez a csoki. Milyen következményei vannak ennek? 16

17 ISKOLÁK A VILÁGÉRT 2. játék Termékkártyák Cél: - Megismertetni a diákokat a mindennapi élelmiszerek eredetével - Megismertetni a diákokat a fejlıdı országbeli termelık életével Idıtartam: 20 perc Ajánlott korosztály: 12+ Eszközigény: Egy-egy szett termékkártya (melléklet) csoportonként. 1. Kérdezzük meg a diákokat, milyen olyan élelmiszereket ismernek, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan távoli kontinenseken, országokban termelnek. A 2. Minden egyes csoport kap egy szett termékkártyát. Az egyes csoportoknak össze kell párosítania ıket. - kép a kész termékrıl (banán, tea, kávé, cukor, kakaó) - származási ország - leírás a termelı életérıl - kép a nyersanyagról Megoldás: banán-ecuador, cukor- India, tea- Sri Lanka, kávé- Brazília, csokoládé- Elefántcsontpart 3. Közös megbeszélés: Voltak-e meglepetések? Mik voltak azok? Milyen párhuzamokat látnak az egyes termelık élete között? Mennyiben más egy magyar termelı élete? 3. játék A banán útja Idıtartam: 30 perc Korosztály: 12+ Eszközigény: Képek a banán útjáról, papír, színes ceruza, zsírkréta 1. A diákokat 4 fıs csoportokra osztjuk. Minden egyes csoport képregény készít a banán útjáról (hogyan jut el a termelıtıl hozzánk, merre és mivel utazik, mi történik vele, kik dolgoznak vele stb.). 2. Az elkészített képregényeket kiállítjuk a teremben. 3. A képek segítségével beazonosítjuk a termelési értékesítési lánc szereplıit (ültetvényen dolgozó munkások, ültetvényes, szállítmányozó, importır, érlelıüzem tulajdonosa, bolttulajdonos). 17

18 Segédanyagok és módszerek 1 KÁVÉ BRAZÍLIA KICSI PIROS GYÜMÖLCSŐ FÁKAT NEVELEK. MINDEN GYÜMÖLCS BELSEJÉBEN EGY BABSZEM TALÁLHATÓ, AMELYBİL ITALT FİZNEK. SAJNOS A FIZETÉSEM NEM ELÉG ARRA, HOGY FEDEZZEM A KIADÁSAIMAT, EZÉRT PÉNZT KELL KÖLCSÖNKÉRNEM MÁSOKTÓL, ÉS ÍGY AZ ADÓSSÁGAIM EGYRE NİNEK. Termékkártyák Forrás: 2 CUKOR INDIA ÉDES ÉS RAGADÓS A TERMÉS, AMIT SZÜRETELEK. SAJÁT CSALÁDOM SZÁMÁRA IS TERMELEK ÉLELMET, MÉGIS SOKSZOR NINCS MIT ENNÜNK. 2 HA TEHETEM, A TERMÉNY ÁRÁBÓL ÉTELT, RUHÁT ÉS GYÓGYSZERT VÁSÁROLOK, DE ARRA MÁR NEM MARAD PÉNZEM, HOGY A GYERMEKEIMET ISKOLÁBA KÜLDJEM. 5 TEA SRI LANKA EGY HATALMAS ÜLTETVÉNYEN DOLGOZOM. A LEVELEKBİL, AMELYEKET LESZÜRETELEK, AZ EGÉSZ VILÁGON ITALT FİZNEK. A LESZÜRETELT TERMÉST EGY HATALMAS KOSÁRBAN CIPELEM A HÁTAMON - EZ KÜLÖNÖSEN NEHÉZ MUNKA, HISZEN A LÉPCSİK SÍKOSAK ÉS MEREDEKEK. 18

19 ISKOLÁK A VILÁGÉRT 3 BANÁN 4 CSOKOLÁDÉ ECUADOR ELEFÁNT CSONTPART ÉN TERMELEM A VILÁG KEDVENC GYÜMÖLCSÉT. MINDENNAP 12 ÓRÁT DOLGOZOM, 6 NAPOT HETENTE. ENNYIT MÉG TE SEM JÁRSZ ISKOLÁBA! A TERMÉS, AMIT SZÜRETELEK, ÉRETLENÜL ZÖLD, MAJD ÉRETTEN SÁRGA SZÍNŐ TOKBAN VAN. A BENNE LÉVİ BABOT ADOM EL. ÉDESSÉGET KÉSZÍTENEK BELİLE, DE SEM GYEREKEIM, SE ÉN NEM KÓSTOLTAM MÉG SOHA - EGYSZERŐEN NEM ENGEDHETJÜK MEG MAGUNKNAK. 19

20 Segédanyagok és módszerek 4. játék Kinek mi jut a banánból? Idıtartam:30 perc Korosztály: 12+ Eszközigény: Szerepkártyák (melléklet), 5 db banán, 5 db kés, szalvéta/papírtörlı, 30 db zseton 1. A játék bemutatása során ismertessük, hogy a következı játék a banán útját mutatja be a latinamerikai ültetvényektıl a mi asztalunkig. Alakítsunk öt csapatot, hogy megszemélyesítsünk minden egyes szakmát, ami része a banán áruláncolatának: - banán-ültetvényen dolgozó munkás - ültetvény-tulajdonos - szállítmányozó - importır, banánérlelıüzem tulajdonosa - bolttulajdonos. (Mindenkinek jusson egy-egy szerep!) Elsı kör A csapatok felosztása. Adjuk oda nekik a szerepkártyáikat, és kérjük meg ıket arra, hogy olvassák el a szerepeikrıl szóló információkat. Hagyjunk pár percet arra, hogy végiggondolják, mit is jelenthetnek a szerepeik. Mondjuk el nekik, hogy minden egyes banán 30 forintba kerül. Kérjük meg ıket arra, hogy döntsék el, a 30 forintból mennyit kellene nekik kapniuk a munkájukért a banán láncolatban. Kérjük meg ıket arra, hogy töltsenek néhány percet azzal, hogy érveket győjtenek amellett, hogy miért is illeti meg ıket az az összeg, amit az imént meghatároztak maguknak. Minden csoportnak adunk egy banánt és megkérjük ıket, hogy vágják le az ıket megilletı összegnek megfelelı szeletet. Most pedig minden csapat mondja el a többieknek a kitalált összeget és az okokat. A kért összegeket rögzítsük a táblán, majd adjuk ıket össze. A levágott banándarabokat rakjuk egymás mellé: egy óriásbanánt kapunk! Második kör A csoportok által maguk számára meghatározott díjak összege elkerülhetetlenül több, mint 30 forint, így a csapatoknak újra kell tárgyalniuk az elosztást. Minden egyes csapat gondolja át, hogy tud-e engedni az árból. Az új árakat ismét írjuk fel a táblára. Hogy fokozzuk a hatást, adjuk oda a 30 forintot az áruházat megelevenítı csapatnak, akik megtartják ebbıl a részüket, a maradékot pedig továbbadják az érlelıknek, akik szintén lecsípve a részüket továbbadják a maradékot az importıröknek, akik megtartják a részüket és továbbadják a maradékot a szállítmányozóknak, ezután következnek csak az ültetvénytulajdonosok, majd a legvégén a dolgozók. Végül leplezzük le az igazi felosztást, hogy valójában ki mit kap a Latin-Amerikai banán végsı árából. Hagyományos kereskedelembıl származó banán: Banán munkás: 1 forint Ültetvény tulajdonos: 5 forint Szállítmányozó: 4 forint Importır és banánérlelı-üzem tulajdonosa 7 forint Bolt vagy áruház 13 forint Összesen 30 forint Méltányos kereskedelembıl származó banán esetében a banán munkások számára kifizetett összeg minden esetben úgy kerül meghatározásra, hogy az fedezze megélhetési költségeiket. Ennek megfelelıen az egyes termelıknek juttatott ár országonként eltér a helyi viszonyoknak megfelelıen. Lezárás, közös megbeszélés: Igazságos-e ez a helyzet? Miért így oszlik meg a 30 forint? Kié a hatalom és miért? Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Hogyan tudnánk mi, mint fogyasztók befolyásolni az elosztást? Hallottál már a méltányos kereskedelemrıl? Hajlandó lennél-e többet fizetni a banánodért, ha tudnád, hogy a munkások, vagy a termelık cserébe annyit fizetséget kapnának, hogy az fedezze az alapvetı szükségleteiket? Ismersz-e hasonló szituációt Magyarországon, amikor a jövedelmek elosztása nem igazságos? 20

A világ a bevásárlókosarunkban

A világ a bevásárlókosarunkban A világ a bevásárlókosarunkban Ez a képzés mindazoknak szól, akik már valaha vásároltak. Napjaink szupermarketjeiben a világ távoli országaiból származó termékekkel találkozunk nap, mint nap. De vajon

Részletesebben

Segédanyagok és módszerek

Segédanyagok és módszerek TUDNIVALÓK A RIZSRİL Háttérinformációk tanárok és trénerek számára Mindennapi élelmünk a rizs Ettél már ma rizst? Kínában, Thaiföldön, Bangladesben ez egy szokásos üdvözlıforma. Néhány ázsiai országban

Részletesebben

Az agroüzemanyagokhoz szükséges cukornád monokulturális termesztésének hatásai Brazíliában

Az agroüzemanyagokhoz szükséges cukornád monokulturális termesztésének hatásai Brazíliában Az agroüzemanyagokhoz szükséges cukornád monokulturális termesztésének hatásai Brazíliában Marluce Melo, Comissao Pastoral de Terra (egyházi szervezet Brazíliában) aktivistájának elıadása Alapadatok Brazíliáról

Részletesebben

A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései

A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései Varga Péter Stratégia Kft. 2011. február 3. Kelebia Egy kis bevezetés - A közlegelık tragédiája (Hardin, 1968) Adva van egy közlegelı, amelyen a faluban

Részletesebben

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka.

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka. 1. Esettanulmány: Magda története Én csak egy vagyok azokból a milliókból, akik a sportszergyáraknak dolgoznak. 20 éves vagyok. A gyárban híres sportszergyártók számára készítünk ruhákat. Régebben vidéken

Részletesebben

Iskolák a világért. A globális nevelés beillesztése az közoktatásba

Iskolák a világért. A globális nevelés beillesztése az közoktatásba Iskolák a világért A globális nevelés beillesztése az közoktatásba Az Artemisszió Alapítvány hírlevele TARTALOM 1. oldal : Háttéranyag 2-3. oldal : A projekt ismertetése 4. oldal : A Világjáték 5. oldal

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Világjáték. Jégtörı és becslési játék a globalizációról és a társadalmi igazságosságról

Világjáték. Jégtörı és becslési játék a globalizációról és a társadalmi igazságosságról Világjáték Jégtörı és becslési játék a globalizációról és a társadalmi igazságosságról Ismert tény, hogy a nagy számokat igen nehéz felfognunk. Az úgynevezett világjáték egyszerő, ugyanakkor szó szerint

Részletesebben

B8-0360/37. Anja Hazekamp, Curzio Maltese, Eleonora Forenza, Barbara Spinelli a GUE/NGL képviselıcsoport nevében

B8-0360/37. Anja Hazekamp, Curzio Maltese, Eleonora Forenza, Barbara Spinelli a GUE/NGL képviselıcsoport nevében 27.4.2015 B8-0360/37 37 A preambulumbekezdés A. mivel a 2015-ös milánói világkiállítás témája Bolygónk élelmezése: életre szóló energia, és mivel az esemény komoly ösztönzést adhat az élelmiszertermelés

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban

URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban URBACT III Program Agrárközösségek Európa városaiban www.urbact.hu www.urbact.eu Az AGRI-URBAN projekt 11 partnerváros európai hálózata spanyol (Baena) vezetéssel. Újító szerepet kívánnak betölteni a helyi

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. május 17. Élıállat és Hús 2010. 18. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN Magyar Húsiparosok Szövetsége Sajtótájékoztató Vella Rita, GfK Hungária Kft. 2013. Március 13. GfK 2012 Húskészítmények, tőkehúsok a fogyasztók kosarában

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Szabó Dorottya. Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztály

Szabó Dorottya. Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztály A piacok helyzete és s lehetıségei a hazai élelmiszerellátási si láncbanl Szabó Dorottya Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztály A válság hatás a kiskereskedelemre, Szent István Egyetem,

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. december 13. Élıállat és Hús 2010. 48. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető Előzmények 1990- BSE Reformok az Európai Unió élelmiszer politikájában egyik alappillér a

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10. Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

A célok megvalósítása érdekében létrejövı beruházások:

A célok megvalósítása érdekében létrejövı beruházások: Miközben a fogyasztói oldalon tapasztalható a termék és terményváltás iránti növekvı igény (eredetigazolt, minıségi, egészséges termékek), az ehhez szükséges minıségi termelés és elıállítás szervezeti

Részletesebben

XI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az

XI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/19. szám 2008.10.06. 2008/39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása

A modern múlt m áért PROJEKTINDÍTÓ NAP. A projekt bemutatása A modern múlt m - étkezésünk fenntarthatóságáé áért PROJEKTINDÍTÓ NAP A projekt bemutatása ELŐZMÉNYEK A TÁJT A VÁROSOMV A VÁROSODV A HELY SZELLEME KONFERENCIÁK Környezeti kultúra kulturális lis környezet

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. április 19. Élıállat és Hús Élıállat és Hús 2010. 14. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu

Részletesebben

Tejtermékek csomagolása

Tejtermékek csomagolása Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszermérnöki szak 2008. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGIA egyéni feladat Tejtermékek csomagolása Készítette: Farkas Péter Bsc. II. évfolyam levelezı Tervezett szakirány: Sör- és Szeszipari

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben

HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben HELYI TERMÉKEK A KÖZÉTKEZTETÉSBEN Budapesti Corvinus Egyetem 2011. január 18. Méltányosan forgalmazott termékek a közétkeztetésben Újszászi Györgyi Védegylet Mi a méltányos kereskedelem, vagyis a FAIR

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2011. április 4. Élıállat és Hús hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Étrend-kiegészítık a fogyasztók szemszögébıl

Étrend-kiegészítık a fogyasztók szemszögébıl Étrend-kiegészítık a fogyasztók szemszögébıl Dr. Dömölki Ferencné OFE Élelmiszerbiztonsági szakértıbizottság elnöke 2011.11.13. Budapest, 2011. november 10. 1 Civil fogyasztóvédelmi szervezetek Szerepük,

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Interaktív táplálkozási programok

Interaktív táplálkozási programok Egészségfejlesztés a közoktatási intézményekben Kovács Ildikó Interaktív táplálkozási programok az iskolában dietetikus Budapest, 2007. február 28. Gyermekek táplálkozása Az elmúlt 10 évben a túlsúlyos

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire

XI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/17. szám.09.08. /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9

Részletesebben

regionális politika Mi a régió?

regionális politika Mi a régió? Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar)

I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) I. Mezıgazdasági termékek értéknövelése (feldolgozóipar) Támogatás összege: 1.,2. célterület: 8.000 1.600.000 euró, 3. célterület: 8.000 480.000 euró (szoftverfejlesztés: max 200.000 euró) Támogatási arány:

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Tvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján

Tvr-hét. A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos októberében végzett kutatása alapján Tvr-hét A Tvr-hét és a Színes Kéthetes fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. októberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. októberében fókuszcsoportos

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében

A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében Dr. Vásáry Miklós EU referens, VM Agrárközgazdasági Fıosztály Idıszerő Kérdések

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS. Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, augusztus 30.

ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS. Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, augusztus 30. ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, 2013. augusztus 30. Kecskemét Tematika Helyzet: Agráripari rendszer problémái Válasz: Alternatív

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv változásai.

A Magyar Élelmiszerkönyv változásai. Bevezetés A társasági jog, munkajog, általános PTK, adójogszabályok, versenyjog stb. és tevékenységi területünk alapvetı jogi szabályozásainak ismerete nélkül egyetlen jó döntés sem hozható. Az alapvetınél

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

stermelésese metország, stb.) (Ausztria, Franciaország, USA, Ausztrália, stb.) Tejelı- és húsmarhatartó országok

stermelésese metország, stb.) (Ausztria, Franciaország, USA, Ausztrália, stb.) Tejelı- és húsmarhatartó országok A világ marhahús termelése 23-25 között (bivallyal együtt) A vágómarhav marha- és s marhahús - termelés A világ g marhahústermel stermelésese Összesen kb. 57 millió tonna; Fı elıállítók és egyben exportırök

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Internet of Things 2

Internet of Things 2 Az Internet jövıje Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2009.09.29. Internet of Things 2 2009.09.29. Internet of Things 3 2009.09.29. Internet of Things 4 2009.09.29. Internet of Things

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben