Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára

Átírás

1 Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára

2 Kézikönyv a 6. tanításához A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) Témakör 6. évfolyam Leckék száma Az erdő életközössége 13 Kölcsönhatások. Az energia 9 A Föld bolygó 9 A természet erői 9 Hazai tájakon 11 A füves területek életközössége. Termesztett növényeink 9 Vizek, vízpartok életközössége 12 A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 7

3 Kézikönyv a 6. tanításához 8 1. Hazánk erdői Az életközösség fogalma. AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE Életközösség, önmegúju- Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata. Az erdő és annak élőlényei közötti kapcsolatok. lási képesség, élettelen környezeti tényezők, természetes erdő, telepített erdő A természetes és a telepített erdő fogalma, főbb jellemzői. Hazánk főbb erdőtípusai: tölgyesek, bükkösök, fenyvesek. 2. Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk A tölgyerdők jellegzetes fafajai, az erdő szintezettsége. A növényzet fényigény szerinti elhelyezkedése. A tölgyfa és a bükkfa főbb jellemzői: törzsük, lombkoronájuk, a lombkorona összehasonlítása, virágjuk, virágzatuk, termésük. Az egylaki növény fogalma. A természetes erdőfelújulás folyamata. Kocsányos és kocsánytalan tölgy, csertölgy, bükkfa, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint, porzós virágzat, termős virágok, makktermés, természetes erdőfelújulás fenntartható fejlődés, nyílt és zárt lombkorona 4. évfolyam: a fa részei, a hazai erdők élete 5. évfolyam: a hőmérséklet és mérése, a hőmérséklet változásai, tájékozódás hazánk domborzati térképén, az időjárás elemei 1 4. évfolyam: a gazdálkodó ember természeti és épített környezete 5. évfolyam: termesztett gyümölcsfáink főbb jellegzetességei, a virágok megporzása, tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben Interaktív tananyag hazánk erdőiről Magyarország domborzati térképe Egy-egy élő hajtásrészlet hazánk leggyakoribb fafajairól Képek, videofilmrészletek hazánk természetes és telepített erdőiről, a tankönyv képei és rajzai Interaktív tananyag a tölgyés a bükkerdőről Képek és élő növényi hajtások a tölgyekről és bükkről Makktermések, makktermések csíráztatása tanteremben Képek a gyümölcsfák metszéssel kialakított lombkoronáiról Kéreglenyomatok a tölgyfa és a bükkfa törzséről

4 Kézikönyv a 6. tanításához 9 3. Az erdeifenyő. Gombák az erdőben Az őshonos fenyvesek elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők szintjei. Az erdei fenyő törzse, lombkoronája, virágzatai. A nyitvatermő növény megporzása, a mag kialakulása. A kalapos gombák közös tulajdonságai. A gombák és a fák együttélése. A gyilkos galóca és az erdei csiperke fő tulajdonságai. A gombák jelentősége az anyagok körforgásában. Őshonos növény, egylaki, nyitvatermő, lomblevél, tűlevél, hártyás mag, zárt lombkorona, korhadékevő, gombafonalak, termőtest, spóra, gyilkos galóca, erdei csiperke Matematika 5 6. évfolyam: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Magyar irodalom 5. évfolyam: az erdő életének bemutatása irodalmi alkotásokban 5. évfolyam: az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai 1 4. évfolyam: legfontosabb gyümölcstermő fáink élete 5. évfolyam: a metszéssel kialakított lombkorona, a gyümölcsök gombakártevői, egyes gyümölcsfák igényei a talaj típusa és tápanyagtartalma iránt, az időjárás és az éghajlat elemei Interaktív tananyag az erdeifenyőről és a gombákról Élő hajtások különböző fenyőfajokról, erdeifenyő-toboz és egyéb fenyőfajok tobozai Élő gombafajok A tankönyv képei és rajzai a fenyők beporzásáról és a gombák fejlődéséről

5 Kézikönyv a 6. tanításához A cserjék és a gyepszint virágos növényei A környezeti tényezők és az élőlények szervezeti felépítése közötti kapcsolat bemutatása. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére. A cserjék közös tulajdonságai. A kökény, a mogyoró és a vadrózsa szervezeti felépítése, termésük. A cserjék jelentősége az erdő életközösségében (fészkelőhely, búvóhely, táplálék, a szél- és a páratartalom befolyásolása, stb.). A zárvatermő növények jellemzői: a megporzás folyamata, a termőből termés, a magkezdeményből mag lesz. A gyepszintben élő növények. A hóvirág szervezeti felépítése, alkalmazkodási a környezeti feltételekhez (fény- és hőmérséklet). Fásszárú, cserje, cserjeszint, kökény, mogyoró, vadrózsa, csipkebogyótermés, áltermés, csonthéjas termés, ágtövis, tüske, gyepszint, hagyma Matematika 5 6. évfolyam: osztályozás egy és több szempont alapján 1 4. évfolyam: lágy szárú és fás szárú növények, a növények alkalmazkodása a környezeti tényezőkhöz, a növények tápanyagai. 5. évfolyam: a vöröshagyma és a fokhagyma, a sárgarépa raktározó főgyökere, termős és porzós virágok, makktermés és egyéb húsos és száraz termések, a hőmérséklet változásai Gyanta; a tankönyvben leírt gyantával kapcsolatos vizsgálatok, megfigyelések elvégzése Különböző fenyőfajok tobozai, hártyás magok Interaktív tananyag a cserjékről és a gyepszint virágos növényeiről Élő hajtások és termések a leggyakoribb cserjékről A tankönyvi magyarázó rajzok a megporzásról és a termés kialakulásáról Különböző hagymás növények (tulipán, jácint, vöröshagyma, fokhagyma stb.) hagymájának bemutatása Vizsgálat: valamilyen hagymás növény hajtatása cserépben, folyamatos megfigyelés a növény fejlődéséről

6 Kézikönyv a 6. tanításához Virágtalan növények az erdőben 6. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó A zuzmók, mohák és a páfrányok virágtalan növények, spórákkal szaporodnak. A zuzmótelepekben gombafonalak és moszatok élnek együtt. Spórákkal szaporodnak. A mohák is telepes növények, nincsenek valódi szerveik, gyökérszerű fonalakkal rögzülnek, szár- és levélszerű képződményeikben zöld színtestek vannak, bennük készül a növény tápláléka. A mohák és zuzmók fontosak a talajképződésben, a talaj megkötésében és a táplálkozási láncokban. Az erdei pajzsikának valódi szervei vannak. Spórákkal szaporodik. A gímszarvas és az őz párosujjú patás, növényevő, összetett gyomrú, kérődző állat. Fogazatuk növényevő, zápfogaik felülete redős. A hím szarvasnak és őznek agancsa van, mely a homlokcsont csapjából fejlődik. A vaddisznó is párosujjú patás, mindenevő állat, növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt. Virágtalan növény, spóra, előtelep, ivarszervek, hímivarsejt, petesejt, együttélés, telepes növény, gyöktörzs, évelő növény Növényevő, mindenevő, redős zápfog, összetett gyomor, kérődzés, agancs, párosujjú patás, vadgazdálkodás 1 4. évfolyam: a virágos növények szervei, a növények tápanyagai 5. évfolyam: egynyári, kétnyári és évelő növények, a növények megporzása 5. évfolyam: a szarvasmarha, a házi ló és a házi sertés testfelépítése, életmódja, szaporodása Interaktív tananyag az erdőben élő virágtalan növényekről Élő mohák, zuzmók és erdeipajzsika-növény Kézinagyító: a spóratartó tokok megfigyelése Mikroszkóp: a zuzmók telepes felépítésének megfigyelése, rajzok készítése Mohanövény levélkéjének mikroszkópos megfigyelése Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Mindenevő, növényevő és ragadozó állatok koponyái, zápfogai A tülkös szarv és agancs bemutatása és összehasonlítása

7 Kézikönyv a 6. tanításához A róka, a sün és a mókus Zápfogai gumósak, szemfogai agyarrá fejlődnek. A vörös róka testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rókák alkalmazkodása a környezethez. A veszettség és a betegség tünetei a vadon élő és a háziállatokon. A sün testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A téli álom. A mókus testfelépítése, életmódja. A megszakított téli álom. Összefüggések keresése a testfelépítés és életmód között. Ragadozó életmód, ragadozó fogazat, alkalmazkodás az élőhelyhez és az élő környezethez, szarutüske, rovarevő fogazat, téli álom, rágcsáló fogazat, megszakított téli álom 1 4. évfolyam: az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezethez, táplálkozási kapcsolatok az élőlények között 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány testfelépítése, életmódja A tankönyv magyarázó rajzai az összetett gyomor működéséről és a tülkös szarv és az agancs összehasonlításáról Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Növényevő, mindenevő, ragadozó állatok koponyája, a fogazatok megfigyeltetése Kutya- és macskafélék végtagjainak bemutatása A tankönyv magyarázó rajzainak megfigyelése (táplálék-összetétel, téli álom) Magyar nyelv és irodalom: szövegértés a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata Ismereterjesztő irodalomból szemelvények a különböző állatfajok felkészüléséről a téli álomra

8 Kézikönyv a 6. tanításához Harkályok és énekesmadarak az erdőben 9. Ragadozó madarak az erdőben Az erdő élőlényei. Táplálékuk összetétele alapján felosztják egymás között az erdő élőhelyeit. Az elkülönülés biztosítja, hogy sokféle faj tud azonos élőhelyen megélni. A harkályoknak kúszólábuk van, farktollaik erősek, véső alakú csőrük és hosszú kiölthető nyelvük van. A kéreg alatt megbúvó rovarokkal táplálkoznak. Tojásaikat odúkban költik ki. A széncinege a lomkoronában keresi táplálékát. Az örvös légykapó a levegőben fogja el a repülő rovarokat, a csuszka a kéregrepedésekből csipegeti ki őket, a fekete rigó az avarban keresi táplálékát. A ragadozó állatok szabályozzák táplálékállataik egyedszámát. A héjának és az erdei fülesbagolynak horgas hegyes csőre és erős, hegyes karmokban végződő fogólába van. A héja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. A héja kiválóan repül, éles látása van. A fülesbaglyot hallása segíti tápláléka megszerzésében. Versengés a táplálékért, kiölthető nyelv, véső alakú csőr, kúszóláb, odúlakó, énekesmadár, kapaszkodóláb, fészeklakó Markolóláb, horgas, hegyes tépőcsőr, vetélőujj, érzékszervek, telelő madárcsoportok 5. évfolyam: a fecskék és a házi veréb, a házi tyúk és a pulyka testfelépítése, életmódja, szaporodása Madárvédelem és madártelepítés, tolltípusok, kapirgálóláb, állandó és költöző madár 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése, táplálkozása, a fecskék és a házi veréb, állandó és költöző madarak Interaktív tananyag a harkályokról és az énekesmadarakról A tankönyv ábráinak elemzése (kiölthető nyelv, kúszóláb) Videó a hazai erdők madarairól és hangjukról Interaktív tananyag az erdei ragadozó madarakról A tankönyv képeinek (fogóláb, ragadozó csőr) megfigyelése, a héja zsákmányszerző mozgásának elemzése Bagolyköpetek vizsgálata

9 Kézikönyv a 6. tanításához Ízeltlábúak az erdőben 11. Az erdő életközössége A héja énekesmadarakkal, egerekkel, pockokkal, mókusokkal, fácánokkal, galambokkal táplálkozik. A bagoly főleg egereket, pockokat zsákmányol. A madár zsákmányszerzésének összehasonlítása. Mindkét madár állandó madarunk. Az ízeltlábúak sokféleségének megismertetése. A gyapjaslepke, a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítése, életmódja és szaporodása. A teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés összehasonlítása. A kullancsok okozta fertőző betegségek. Az élőhely fogalma. Az élőhely környezeti feltételei. Az életközösség és annak főbb összetevői az erdőben. Példák az élőlények közötti kapcsolatokra. A táplálkozási lánc és táplálkozási hálózat az erdőben. A növények jelentősége az öszszetett anyagok képzésében. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek. Teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, bogár, rágó, csáprágó, fejtor, potroh, méregmirigy Élőhely, életközösség, környezeti tényezők, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, viszonylagos egyensúly, az élőlények sokfélesége 5. évfolyam: a májusi cserebogár, a burgonyabogár és az almamoly testfelépítése, táplálkozása és szaporodása (a teljes átalakulás szakaszai) A természetes növényvédelem 5. évfolyam: az időjárás és az éghajlat, a napsugárzás és a hőmérséklet, hazánk éghajlati jellemzői Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód Képek, rajzok bemutatása az eddig megismert madarak csőr- és lábtípusairól A tankönyv diagramjának elemzése az állatvilág egyedszámának megoszlásáról Interaktív tananyag az ízeltlábúakról Valamely könnyen tartható ízeltlábú állat (lisztbogár, házi légy) egyedfejlődésének folyamatos megfigyelése Interaktív tananyag az erdő életközösségéről Képek, videofilmek ismeretterjesztő irodalomból, szemelvények a lombhullató erdők csúcsragadozóiról A tankönyv táplálékhálózatot bemutató ábrájának megfigyelése és elemzése

10 Kézikönyv a 6. tanításához 15 A termelők és a fogyasztók közötti viszonylagos egyensúly fontossága. A ház körül élő állatok közötti táplálkozási kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegelemzés, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban Az erdők védelme Az erdők védelméről törvény rendelkezik. A környezetkímélő erdőművelés célja az erdő fennmaradása, az önmegújító képességének, a természetes erdőfelújulásnak a biztosítása. Az erdők jelentősége a légkör oxigénkészletének megújításában, a talajvédelemben és a fenntartható fejlődésben. Az erdőrezervátumok jelentősége. Erdővédelmi törvény, környezetkímélő fakitermelés, természetes erdőfelújulás, fenntartható fejlődés 5. évfolyam: a talaj fogalma (képződése, összetevői) Az anyag fogalma, élő és élettelen, természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai Matematika 5. évfolyam: osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont alapján Interaktív tananyag az erdők védelméről és az erdőrezervátumokról Ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a hazai erdőrezervátumokban folyó munkákról Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam: állati eredetű táplálékok szerepe, a fa megmunkálása

11 Kézikönyv a 6. tanításához Rendszerezzük ismereteinket! 13. A témazáró feladatlap megoldása 14. A mechanikai kölcsönhatás 15. A termikus kölcsönhatás A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témakörben tanult fogalmak KÖLCSÖNHATÁSOK. AZ A hely- és a helyzetváltoztatás ENERGIA Mozgásállapot, hely- és megkülönböztetése. helyzetváltoztatás, mozgás- A mechanikai kölcsönhatás állapot-változás, erőhatás, fogalmának kialakítása; az erő- mechanikai kölcsönhatás, hatás. gravitációs kölcsönhatás, A gravitációs kölcsönhatás fo- gravitációs mező galmának kialakítása, a gravitációs mező elemi szintű ismerete. A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása. Kísérleti adatok táblázatos rögzítése, grafikon készítése az adatok alapján. A grafikon értelmezése. Termikus kölcsönhatás, közös hőmérséklet Informatika 5. évfolyam: információkeresés az interneten Mindennapi élet Közlekedés, sport, labdajátékok Csillagászat, űrkutatás Tudománytörténet: Eötvös Loránd Mindennapi élet Matematika Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza Egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása Ütközési kísérletek pénzdarabokkal Egy kiszemelt tárgy leejtése, eldobása A tankönyv oldalának ábrái Tanári vagy tanulói kísérlethez: két, azonos méretű főzőpohár, két tanulókísérleti hőmérő, egy nagyobb üvegedény, hideg és meleg víz, keverőpálca A tankönyv oldalának ábrái

12 Kézikönyv a 6. tanításához Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése az elektromos mező segítségével. Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata, a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező segítségével. Elektromos állapot, elektromos mező, mágneses pólus, mágneses mező Mindennapi élet Időjárás 5. évfolyam: tájékozódás Közlekedés Tudomány- és technikatörténet Dörzselektromos kísérletekre alkalmas tárgyak (például műanyag cső, műanyag vonalzó, selyempapír, szőrme, üvegbot vagy felfújt luftballon) Készlet az elektromos mező bemutatásához vagy a Javaslatokban leírt módon elkészített saját eszköz Étolaj, búzadara Írásvetítő, üveg- vagy plexilap, vasreszelék A tankönyv oldalának ábrái 17. Az energia I. A mechanikai energia kísérleti vizsgálata, az energia fogalmának kialakítása. A mechanikai energiák átalakítása. A víz- és szélerőművek működése. Energia, a mechanikai energia mint gyűjtőfogalom, energiaátalakítás, vízikerék, vízerőmű, szélkerék, szélerőmű, környezetbarát erőmű Mindennapi élet Technika Történelem Technikatörténet Belső koncentráció: mozgás, mechanikai kölcsönhatás Könnyen mozgó kiskocsi; ütközővel ellátott sín, a kocsihoz illeszthető rugó a mechanikai készletből A sín végére vagy az asztal szélére szerelhető állócsiga, fonal, nehezék Lehetőség szerint: vízikerékés szélkerékmodell A tankönyv oldalának ábrái

13 Kézikönyv a 6. tanításához Az energia II. A belső energia fogalmának kialakítása termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálatával. Energiaátalakulás az égés során. Hőerőművek, atomerőművek. Belső energia, égés, belsőenergia-változás, hőerőmű, atomerőmű Mindennapi élet Technika Ipar Környezetvédelem Belső koncentráció: a mozgás, a termikus kölcsönhatás, a hőmérséklet és mérése Főzőpohár, borszeszégő, anyagfogó, nagyobb (200- as) vasszeg vagy hasonló méretű vasdarab Tanulókísérleti hőmérő Víz A tankönyv oldalának ábrái 19. A Nap és a napenergia A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése, a Nap működésének alapszintű tárgyalása. A Nap és a földi élet kapcsolata. Nap, napsugárzás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj; földgáz, vízenergia, szélenergia Mindennapi élet Mezőgazdaság Időjárás Csillagászat Lehetőség szerint: Naprendszer-modell vagy a Naprendszert bemutató tabló A Napról készült felvételek az internetről Belső koncentráció: természetismeret, az időjárás és az éghajlat Élő szervezetek felismerhető maradványait tartalmazó széndarabok A tankönyv oldalának ábrái

14 Kézikönyv a 6. tanításához Energiafelhasználás, energiatakarékosság A napsugárzás közvetlen felhasználása: a napkollektor és a napelem. Megújuló és nem megújuló energiaforrások megismertetése. Energiatakarékosság. Napsugárzás, napkollektor, napelem, megújuló és nem megújuló energiaforrások, energiafelhasználás, energiatakarékosság Mindennapi élet Technika Mezőgazdaság Időjárás Hírközlés Űrkutatás Belső koncentráció: természetismeret A tankönyv oldalának ábrái Lehetőség szerint: napkollektor- és napelemmodell Munkafüzet 32. oldalának 2. feladata: 1 darab matt fekete tartályú és 1 darab fényes tartályú tanulókísérleti hőmérő, napsugárzás vagy erős fényű izzólámpa (infralámpa) Fényelem és kéziműszer (a fizikaszertárból), erős fényű izzólámpa a napelem működéséhez Lehetőség szerint: pellet bemutatása 21. Rendszerezzük ismereteinket! A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témakörben tanult fogalmak Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből 22. A témazáró feladatlap megoldása A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza

15 Kézikönyv a 6. tanításához Együtt a Naprendszerben A Föld helye a Naprendszerben. A Naprendszer helye a világegyetemben. A Naprendszer részei. A Naprendszer bolygói. A bolygók jellemzői. A csillagok jellemzői. A bolygók és a csillagok összehasonlítása. Az északi irány meghatározása éjszaka. A Föld jellemzői. Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása. Óceánok és kontinensek elhelyezkedése. Európa elhelyezkedése a Földön. A FÖLD BOLYGÓ Naprendszer, világegyetem, bolygók, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, csillag, Sarkcsillag, Göncölszekér, óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendesóceán, kontinens, Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa, Ausztrália 3 4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 24. Tájékozódás a gömb alakú Földön A szélességi kör fogalma. A szélességi körök jellemzői, legfontosabb adatok. A szélességi körök hossza és a Föld gömb alakja közötti összefüggés. A hosszúsági kör fogalma. Földrajzi fokhálózat, szélességi kör, hosszúsági kör, földrajzi szélesség, déli félgömb, északi félgömb, északi szélesség, déli szélesség, nevezetes szélességi körök, Ráktérítő, Baktérítő, 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, pingponglabda, alma, kés, mérőszalag, interaktív tananyag

16 Kézikönyv a 6. tanításához 21 A hosszúsági körök jellemzői, legfontosabb adatok. A hosszúsági körök hossza és iránya, valamint a Föld alakja közötti összefüggés. Interaktív feladatok megoldása. északi sarkkör, déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, kezdő hosszúsági kör, keleti félgömb, nyugati félgömb London, Greenwich Tantárgyi miniprojekt: Hol járunk? 25. A Föld forgása Az égitestek látszólagos elmozdulása a Nap járása. A Föld tengely körüli forgása és annak következményei. A nappalok és éjszakák (napszakok) váltakozása. A nap fogalmának kialakítása. A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. Föld forgástengelye, nap, időzóna, zónaidő 3 4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör Bemutató földgömb, tanulói földgömb, képek, interaktív tananyag Interaktív feladatok megoldása. 26. A Föld keringése a Nap körül A Föld útja a Nap körül. A Nap keringési pályája. A keringési idő. A földtengely ferdesége. A keringés és a tengelyferdeség következményei. Napforduló, nap-éj egyenlőség, tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, a nyári és téli napforduló, év 3 4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör Bemutató földgömb, tanulói földgömb, tellúrium, képek, interaktív tananyag

17 Kézikönyv a 6. tanításához 22 A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek. A nappalok és éjszakák hosszának változásai a csillagászati év során. 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása Interaktív feladatok megoldása. 27. Az éghajlati övezetek 28. A Föld éghajlatát alakító tényezők A gömb alakú Föld felmelegedése. A gömb alak és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés. Az éghajlati övezetek és a gömb alak közötti összefüggés. Az éghajlati övezetek kialakulása. Az egyes éghajlati övezetek elhelyezkedése a Földön. Az egyes éghajlati övezetek jellemzése. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Hogyan módosítja az éghajlatot a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat? Az Egyenlítőtől való távolság és az éghajlat. Az óceánoktól való távolság és az éghajlat. Éghajlati övezet, északi és déli hideg övezet, északi és déli mérsékelt övezet, forró vagy trópusi övezet Az óceánok hűtő-fűtő hatása 5. évfolyam: Az időjárás és az éghajlat című témakör Földrajz 7. évfolyam: a kontinensek éghajlata Biológia 7. évfolyam: a távoli tájak élővilága 5 6. évfolyam: Magyarország éghajlata Applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, földgömb (lehetőség szerint tanulói földgömb is), térképek: a Föld domborzata a Föld éghajlata tematikus térképek Transzparensek, képek, filmek, földgömb, térképek: a Föld domborzata, Európa domborzata, a Föld éghajlata tematikus térképek

18 Kézikönyv a 6. tanításához 23 A domborzat és az éghajlat közötti összefüggés. Az óceánok közelsége és a csapadék mennyisége. Az óceán közelsége és a hőmérséklet közötti összefüggés. Az óceánok hűtő-fűtő hatása. A tengerszint feletti magasság és a hőmérséklet. A tengerszint feletti magasság és a csapadék közötti összefüggés. Földrajz 7. évfolyam: a kontinensek éghajlata Földrajz 8. évfolyam: Európa éghajlata Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. A levegő védelme, az emberiség védelme 29. A Hold A Hold mint a Földhöz legközelebbi égitest jellemzői. Mozgásai: forgás, keringés jellemzői. A Hold fényváltozásai. Holdfázisok. Holdfogyatkozás. Napfogyatkozás. Hold, újhold, első negyed, holdtölte, telihold, utolsó negyed, holdfogyatkozás, napfogyatkozás, teljes napfogyatkozás, részleges napfogyatkozás 3 4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek

19 Kézikönyv a 6. tanításához Rendszerezzük ismereteinket! 31. A témazáró feladatlap megoldása A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. 32. A vulkánok A vulkánok keletkezése. A kitörés egyes fázisainak jellemzése. A vulkánműködés során kialakuló kőzetek. A vulkáni hegységek. A vulkánkitörés folyamata. A földkéreg mozgásai és a vulkáni működés közötti össze- függés. A vulkánkitörés fázisai és a keletkezett kőzet közötti összefüggés. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. A témakörben tanult fogalmak A TERMÉSZET ERŐI Vulkán, magma, magmakamra, láva, kürtő, kráter, vulkáni kőzet, andezit, bazalt, vulkáni tufák, rétegvulkán, vulkáni hegység, Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység, Badacsony 1 4. évfolyam: a település és környéke felszínformái Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal, vulkáni modell, kálium-permanganát, glicerin, andezit, bazalt, andezittufa, bazalttufa, interaktív tananyag 33. Hogyan keletkeznek a hegységek? A gyűrődés és a vetődés fogalmának a kialakítása. A törésvonal fogalmának a kialakítása. A gyűrthegységek kialakulása. Gyűrődés, gyűrt hegység, törésvonal, vetődés, emelkedés, süllyedés 1 4. évfolyam: a település és környéke felszínformái Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal, gyűrődésmodell, vetődésmodell, interaktív tananyag

20 Kézikönyv a 6. tanításához 25 A gyűrthegységek rögökre darabolódása vetődés következtében. A gyűrődés és vetődés közben kialakuló felszínformák. A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában. A gyűrődés folyamata. A vetődés folyamata. A kialakulásuk módja és a hegység szerkezete közötti összefüggés. A külső erők hatása és a hegységek formakincse közötti kapcsolat. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. 34. A külső erők felszínformáló munkája A külső erők. Az aprózódás fogalma: a nagy napi hőingás hatására, fagyaprózódás. A szél pusztító, szállító és építő tevékenysége. A futóhomok jellemzése. A futóhomok megkötése. Védekezés a homok ellen. Az aprózódás folyamata. A hőmérséklet-változások és a felszín anyagának az aprózódása közötti kapcsolat. Külső erők, aprózódás, fagyaprózódás, pusztító, anyagszállító, feltöltő munka, sziget, zátony, deltatorkolat, V alakú völgy, gleccser, U alakú völgy 1 4. évfolyam: a település és környéke felszínformái 5. évfolyam: az időjárás elemei Földrajz 7. évfolyam: Afrika Szahara 1 4. évfolyam és természetismeret 5 6. évfolyam: a folyók Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, üveg a vízfagyasztáshoz, terepasztal, mohapárna, hajszárító, locsolókanna, kemény, illetve puha fa, különböző szemcsenagyságú dörzspapír

21 Kézikönyv a 6. tanításához 26 A futóhomok mozgása. A szél sebessége és munkája közötti összefüggés. A kőzetek keménysége és a szél csiszoló tevékenysége közötti összefüggés. A folyóvíz tevékenységének jellemzése a sík- és a hegyvidékeken. A deltatorkolat kialakulása, jellemzése. A folyóvíz felszínalakító tevékenysége, építő, szállító és romboló munkája. A völgy kialakulása, szigetek, zátonyok anyagának a lerakása. A folyóvíz munkavégző képessége és a domborzat közötti összefüggés. A felszín anyaga és a folyóvíz munkavégző képessége közötti összefüggés. A gleccser fogalmának kialakítása. A gleccser munkája. Fagyaprózódás a magashegységekben. A jég pusztító, szállító és építő tevékenysége. A jég munkájának az eredménye.

22 Kézikönyv a 6. tanításához 27 A lejtő nagysága, a felépítő kőzetek keménysége, a jégréteg vastagsága, a megtett út hossza és a gleccserbe fagyott kőzetek mennyisége, illetve milyensége és a jég munkája közötti összefüggés. A külső erők és a felszín állandó változása közötti kapcsolat. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. 35. A kőzetek és a felszín formakincse A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk szerint: magmás kőzetek, üledékes kőzetek, átalakult kőzetek. Az egyes kőzetcsoportokban található kőzetek kialakulása. Az egyes kőzetek tulajdonságai és a felszín formakincse közötti kapcsolat. Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét? A kőzetek gazdasági jelentősége. Magmás kőzetek, gránit, üledékes kőzetek, mészkő, lösz, átalakult kőzetek, márvány 1 4. évfolyam: a település és környékének felszínformái Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, gránit, andezit, bazalt, andezittufa, bazalttufa, kavics, homok, agyag, lösz, mészkőféleségek, palás kőzetek, márvány, interaktív tananyag Modellezés.

23 Kézikönyv a 6. tanításához 28 Vizsgáljunk kőzeteket! (gyakorlat) 36. A lánchegységek és a röghegységek formakincse 37. Hogyan alakultak ki alföldjeink? A munkafüzeti megfigyelések, kísérletek elvégzése. Projekt: a lakóhely környékének bányászata. A gyűrthegységek jellemzői. A vetődéssel kialakult hegységek jellemzői. A középhegységek formakincse. A magashegységek formakincse. A hegységek kialakulásának módja és a szerkezeti elemei közötti összefüggés. A tengerszint feletti magas- ság és a külső erők, valamint a hegységek formakincse közötti kapcsolat. A hegységek anyaga és a formakincse közötti kapcsolat. Modellezés. Az alföld fogalma. Az alföldek jellemzése és gazdasági jelentősége. A lösz jellemzői. Az alföldek kialakulásának folyamata. A lösz keletkezése. Az alföldek gazdasági jelentősége. Röghegységek, gyűrthegységek Alföld, lösz 5. évfolyam: a kőzetek és a felszín formakincse 1 4. évfolyam: a település és környékének felszínformái 5. évfolyam: az időjárás elemei 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai, az erdők jelentősége, az erdők legjellemzőbb növényei 1 4. évfolyam: a település és környékének felszínformái 5. évfolyam: az időjárás elemei Mészkő, homok, agyag, lösz, bauxit, andezit, bazalt, tufák, kémcsövek, nagyító, borszeszégő, szemcseppentő, ecet, sósav, desztillált víz Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, homok, lösz, interaktív tananyag

24 Kézikönyv a 6. tanításához 29 Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj Hogyan alakítja át az ember a környezetét? 38. Rendszerezzük ismereteinket! Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. A talaj jelentősége. A talaj kialakulása. A talaj alkotóelemei. A talaj állapotának romlása. A talajpusztulás. A talaj védelme. A talaj képződése. A talaj humusztartalma és a termőképessége közötti összefüggés. Az éghajlat, a természetes növénytakaró és az egyes talajféleségek közötti összefüggés. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. Projekt: talajszennyezési tabló készítése Projekt A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése. Talaj, humusz (televény), talajnedvesség, talajpusztulás (erózió) A témakörben tanult fogalmak 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai 1 4. évfolyam: a település és környékének felszínformái, élettelen környezetünk, a talaj és védelme 5. évfolyam: az időjárás elemei 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, különféle talajtípusok, borszeszégő, kémcső, óraüveg, interaktív tananyag Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből

25 Kézikönyv a 6. tanításához 30 Óra Azóraanyaga Oktatási-képzésifeladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 39. A témazáró feladatlap megoldása 40. A Kárpátmedence országa A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. Hazánk helye Európában. Elhelyezkedése a Földön. Magyarország mint szárazföldi ország jellemzői. Természetes határai. Határoló országok. Tájai. Tájai mint felszínformák. HAZAI TÁJAKON Kárpát-medence, szárazföldi ország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Ausztria Földrajz 8. évfolyam: Magyarország A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza Applikációs csíkok, képek és filmrészlet ha- zánk egyegy tájrészletéről, térképek: Európa dombor- zata, a Kárpát-medence, Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképe Szövegfeldolgozás, a tankönyvi Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 41. Az Alföld tengersík vidékein Az Alföld földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása. Jellegzetes felszínformái löszvidékek, homokvidékek, tökéletesen sík vidékek és ezek kialakulása. Az Alföld éghajlatának jellemzői: napfénytartam, hőmérsékleti és csapadékviszonyok. Fő folyói: a Tisza és a Duna. Tematikus térképek elemzése. Aszály, Mezőföld, Duna Tisza köze, Tiszántúl, Nagykunság, Hortobágy, Kiskunság, Nyírség, Kiskunsági, Hortobágyi, Körös Maros, Duna Dráva Nemzeti Park 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat Applikációs csíkok, képek és filmrészlet az Alföld természeti viszonyairól, internet, interaktív tananyagok: 5. (Az alföldek kialakulása), Földrajz 8. (Az Alföld természeti viszonyai), térképek: a Kárpátmedence, Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe

26 Kézikönyv a 6. tanításához 31 Óra Azóraanyaga Oktatási-képzésifeladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés Védett természeti értékek az Alföldön. Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Az Alföld kialakulása című animáció elemzése. 42. Hazánk éléstára Az Alföld mezőgazdaságának és iparának jellemzői. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggések. Az éghajlat és a növénytermesztés közötti összefüggések. A természeti viszonyok és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat felépítése. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az idegenforgalom közötti kapcsolat. Primőrzöldség-termesztés, gyógy-idegenforgalom, Szeged, Kalocsa, Debrecen 6. évfolyam: az alföldek kialakulása, az éghajlat-módosító tényezők, hazai életközösségek témái Magyar nyelv és irodalom: az Alfölddel foglalkozó költők, írók munkássága 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat 6. évfolyam: az Alföld természeti viszonyai, a hazai életközösségek témái Applikációs csíkok, képek és filmrészlet az Alföld gazdasági életéről, internet, interaktív tananyag: Az Alföld interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe

27 Kézikönyv a 6. tanításához 32 Óra Azóraanyaga Oktatási-képzésifeladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 43. Duna menti tájunk, a Kisalföld Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Tantárgyi miniprojekt (Hungarikumok az Alföldről). Projekt-csoportmunka. A Kisalföld földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása és jellemzői. A Kisalföld éghajlata. A földrajzi fekvés és az éghajlati jellemzők közötti összefüggés. A Kisalföld mezőgazdaságának és iparának jellemzői. A természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti összefüggések. A gazdaság egyes ágai és ágazatai közötti kapcsolat. Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Összehasonlító elemzés az Alföld és a Kisalföld éghajlatának összehasonlítása. Gondolattérkép felépítése. Interaktív feladatok megoldása. Szigetköz, Rába, Fertő, Fertő Hanság Nemzeti Park, Győr Matematika: rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete, összehasonlítás 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat 6. évfolyam: az Alföld természeti viszonyai, hazai életközösségek témái Applikációs csíkok, képek és filmrészlet a Kisalföld természeti viszonyairól és a gazdasági életéről, internet, interaktív tananyag: A Kisalföld interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe

28 Kézikönyv a 6. tanításához Dombvidék a Dunántúlon A Dunántúli-domb- és hegyvidék határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínük jellegzetességei. A Mecsek és a dombság közötti természetföldrajzi különbségek. A Dunántúl déli részének az éghajlata, vízrajza, természetes növénytakaró. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A Dél-Dunántúl nyugati és keleti része éghajlatának az összehasonlítása. Természeti értékei. Gyógyvizei. A dombvidék mezőgazdasága, bányászata és ipara. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. Pécs bemutatása. A táj idegenforgalma. Dunántúli-domb- és hegyvidék, Zalai-, Somogyi-, Tolnai-, Baranyaidombság, Mecsek, Villányi-hegység, Harkány, Zalakaros, Gunaras, Duna Dráva Nemzeti Park, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Villány, Szekszárd 1 4. évfolyam: országismeret témakörei Magyar nyelv és irodalom: e tájjal foglalkozó szerzők és műveik Történelem: Magyarországgal kapcsolatos témakörök 6. évfolyam: hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország közigazgatása, Magyarország kontúrtérképe, lösz, agyag, mészkő szénfélék, kőolaj

29 Kézikönyv a 6. tanításához 34 Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Projekt: Törökvilág a Dél- Dunántúlon Gondolattérkép felépítése. 45. Hazánk nyugati peremvidéke A táj földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása és jellemzői. Éghajlatának jellemzői. A földrajzi fekvés és az éghajlat jellemzői közötti összefüggés. A terület vízrajza. Védett természeti értékek. Gazdasági élete. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggések. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az idegenforgalom közötti kapcsolat. A táj történelmi és néprajzi vonatkozásai. Nyugat-magyarországiperemvidék, Sopronihegység, Kőszegi-hegység, Írott-kő, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Őrség, Őrségi Nemzeti Park, egyutcás falvak, szeres település 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei Magyar nyelv és irodalom: az e tájjal foglalkozó szerzők és műveik Történelem: az Alpokalja történelmével kapcsolatos események 6. évfolyam: a hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, tematikus térképek, palás kőzetek, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképe, tematikus térképek

30 Kézikönyv a 6. tanításához A Dunántúliközéphegység Sopron, Szombathely, Kőszeg bemutatása. Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. A Dunántúli-középhegység határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínének jellegzetességei. A táj éghajlata, vízrajza. A természetes növénytakaró jellemzői. A karsztvidékek és a felszíni vízhálózat közötti összefüggés. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A domborzat éghajlat-módosító szerepe. Természeti értékei, gyógyvizei. A Balaton-felvidéki és a Duna Ipoly Nemzeti Park. A Dunántúli-középhegység gazdasági élete (mezőgazdasága, bányászata és ipara). A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. Gyapjúzsák, tiszafa, őshonos, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Velencei-hegység, Pilis (csúcs), Móri-árok, Tataiárok, bauxit, mangán, timföld, Veszprém, Esztergom, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Duna Ipoly Nemzeti Park 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei Magyar nyelv és irodalom: az e tájjal foglalkozó szerzők és műveik Történelem: a táj történelmével kapcsolatos események 6. évfolyam: a hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza a Dunántúliközéphegység Applikációs csíkok, transzparensek, képek, képek, film, mészkő, gránit, andezit, andezittufa, bazalt, bazalttufa, lignit, barnaszén, bauxit, mangán, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképe, tematikus térképek

31 Kézikönyv a 6. tanításához 36 A karsztvíz mint ipari víz jelentősége. A gazdasági élet átalakulása. Az ipari parkok jelentősége a táj gazdasági életének az újra fellendülésében. Veszprém, Esztergom, Herend. A táj idegenforgalma. Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 47. Legmagasabb tájunk, az Északiközéphegység Az Északi-középhegység határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínének jellegzetességei. A táj éghajlata, vízrajza. A természetes növénytakaró jellemzői. A karsztvidékek és felszíni vízhálózat közötti összefüggés. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A domborzat éghajlat-módosító szerepe. Természeti értékei, gyógyvizei. A Duna Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park. Karsztjelenségek, víznyelő, dolina, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni-hegység, Baradla barlang, Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, Duna Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Miskolc, Eger 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei Történelem: a táj történelmével kapcsolatos események 6. évfolyam: hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza az Északiközéphegység Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, mészkő, andezit, andezittufa, bazalt, bazalttufa, riolit, barnaszén, lignit, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképek, tematikus térképek

32 Kézikönyv a 6. tanításához 37 Az Északi-középhegység gazdasági élete (bányászata, ipara és mezőgazdasága). A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A karsztvíz mint ipari víz jelentősége. A gazdasági élet átalakulása. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A történelmi borvidékek jelentősége. A táj idegenforgalma. A gyógyfürdők szerepe. Miskolc, Eger. Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Gondolattérkép felépítése. Természeti örökségünk védelme 48. Hazánk fővárosa, Budapest A főváros földrajzi helyzete. Határoló tájak. Felszínének jellegzetességei. A hévizek jelentősége a főváros fejlődésében. Pest, Buda, Óbudai-sziget, Margit-sziget, Csepel-sziget, János-hegy, Gellért-hegy, Várhegy, Gellért-fürdő, Nagykörút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1 4. évfolyam: az országismeret témakörei Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, térképek: Budapest térképe, Magyarország közigazgatási térképe, Budapest kontúrtérképe, tematikus térképek

33 Kézikönyv a 6. tanításához 38 A főváros szerepe az ország életében. Gazdasági élet Budapesten. Közlekedésének jellemzői. Térképészeti gyakorlat a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Történelem: Budapest történelmével kapcsolatos események Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza Budapest Világörökségünk Ismerd meg lakóhelyed! 49. Rendszerezzük ismereteinket! 50. A témazáró feladatlap megoldása 51. A füves puszták kialakulása és növényei Projekt: Budapestet bemutató kiadvány tervezése Projekt A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témakörben tanult fogalmak A FÜVES TERÜLETEK ÉLETKÖZÖSSÉGE. TERMESZTETT NÖVÉNYEINK Az őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük hazánkban. A másodlagos rétek fogalma. A fűfélék közös tulajdonságai: mellékgyökérzet, el nem ágazó szár, szárölelő levél, szélbeporzású virágzat. Füves puszta, másodlagos rét, száraz-nedves rét, fűfélék, mellékgyökérzet, szárölelő levél, szélbeporzás, szeldelt levél, pikkelyszerű levelek, gyöktörzs 5. évfolyam: tájékozódás hazánk domborzati térképén, hazánk éghajlati jellemzői, hazánk jellegzetes felszíni formái (hegységek, Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza Interaktív tananyag a füves területekről

34 Kézikönyv a 6. tanításához 39 A száraz és nedves rétek jellegzetes növényeinek (siskanád, angolperje, mezei zsálya, réti boglárka, mocsári zsurló) szervezeti felépítése. dombságok, alföldek) 5. évfolyam: a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom szervezeti felépítése 6. évfolyam: az erdei pajzsika, a lombosmoha szervezeti felépítése és szaporodása Élő fűféle növény (siskanád, angolperje), mezei zsálya, réti boglárka, mocsári zsurló bemutatása, főbb szerveinek megfigyeltetése, rajzok készítése a gyökérzetükről, leveleikről 52. Ízeltlábúak a füves területeken Az ízeltlábúak alkalmazkodása a füves területek környezeti feltételeihez, jelentőségük az életközösségben. A sáskák, szöcskék, tücskök, a fecskefarkú lepke testfelépítése, életmódja, szaporodása. A kifejlés és a teljes átalakulás folyamata. A kültakaró szerepe az ízeltlábúak életében. Ugróláb, kifejlés, vedlés, rágó szájszerv, összetett szem, csáp, hangadás, hallószerv 5 6. évfolyam: ízeltlábú, rovar, bogár fogalmak jelentése, a rovarok testrészei, a rágó szájszerv, a teljes átalakulás szakaszai: pete, lárva, báb, kifejlett rovar, a hártyás szárny és a fedeles szárny Interaktív tananyag a füves területeken élő ízeltlábúakról A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése a szájszervről, a kifejlés folyamatáról Valamely preparált ízelt lábú állat testfelépítésének kézinagyítós megfigyelése

35 Kézikönyv a 6. tanításához A fürge gyík és a vakond A fürge gyík és a vakond testfelépítése, életmódja, szaporodása, jelentőségük a füves területek életközösségében. Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód (táplálkozás) között. Száraz szarupikkely, szarupajzs, növekedés-vedlés, téli álom, ásóláb, rovarevő fogazat, lágy héjú tojás 5. évfolyam: a házi egér testfelépítése, életmódja, szaporodása 6. évfolyam: a sün testfelépítése, életmódja Interaktív tananyag a fürge gyíkról és a vakondról A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése a gyíkok testfelépítéséről, a rovarevő fogazatról Videofilmek a füves területeken élő állatokról Matematika 5 6. évfolyam: a fogalmak egymáshoz való viszonya, összehasonlítások, azonosságok, különbségek, osztályozás megadott szempontok alapján 54. A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei A mezei nyúl testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezethez. Az üregi nyúl a házinyúl-fajták őse; élőhelye, társas életmódja. A mezei pocok növényevő, rágcsáló fogazatú, a talajban járatokat ásó kisemlős. A közönséges hörcsög élőhelye, táplálkozása. A rágcsáló kisemlősök természetes ellenségei. Ugróláb, rejtőszín, folyamatosan növő metszőfog, redős zápfog, emésztést segítő baktériumok 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány, növényevő és mindenevő fogazat Magyar nyelv és irodalom 5 6. évfolyam: verbális kommunikáció fejlesztése, szövegértés, szövegalkotás, lényegkiemelés Interaktív tananyag a füves területek rágcsáló állatairól A tankönyvi ábrák megfigyelése, elemzése, a fogazatok összehasonlítása Különböző koponyák fogazattípusainak megfigyelése

36 Kézikönyv a 6. tanításához A fácán és a füves területek ragadozó madarai A fácán nem őshonos faj, vadászati célból telepítették be. Kapirgálólába van. Csőre a magvak és rovarok felcsipegetésére alkalmas. A földön fészkel. Az egerészölyv a füves területek csúcsragadozó madárfaja. Csőre horgas, hegyes tépőcsőr, lába erős fogóláb. Főleg egerekkel, pockokkal, énekesmadarakkal, dögökkel táplálkozik. Kiválóan repül (vitorlázás, szitálás, zuhanórepülés). Állandó madarunk. A vörös vércse kistestű ragadozó madár. Az egerek és pockok mellett gyíkokkal, békákkal, rovarokkal táplálkozik. Költöző madár. Nem őshonos, betelepített faj, tépőcsőr, fogóláb, vitorlázó-, szitáló-, zuhanórepülés, madarak röpképe, állandó és költöző madár, táplálkozási piramis 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése és életmódja 6. évfolyam: az erdő életközössége, táplálkozási láncok a lombhullató erdőkben Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek az erdő életközösségében A levegő mozgása, a szél jelentősége az élőlények életműködéseiben (beporzás, mozgás) Interaktív tananyag a füves területek ragadozó madarairól A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése, elemzése (kapirgálóláb, fogóláb, tépőcsőr, táplálkozási lánc, madarak röpképe, táplálkozási piramis a füves területeken) Videofilmek a ragadozó madarak életéről: táplálkozás, fészkelés, utódokról való gondoskodás A füves területek élőlényei is táplálkozási láncokkal kapcsolódnak egymáshoz. A táplálkozási piramis megmutatja a táplálkozási láncokban részt vevő élőlények számát.

37 Kézikönyv a 6. tanításához Termesztett növényeink: a búza és a kukorica 57. Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna A búza és a kukorica termesztésének gazdasági jelentősége. Felhasználásuk az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben. A búza és a kukorica szervezeti felépítése (gyökérzet, szár, levél, virágzatok, termések). A szemtermés felépítése, összehasonlítása a korábban megismert terméstípusokkal. A napraforgó, a repce és a lucerna szervezeti felépítése, gazdasági jelentősége, ipari felhasználásuk. A termesztett növények környezeti igényei. Bojtos mellékgyökérzet, szalmaszár, párhuzamos erezetű levél, koronagyökerek, kalászvirágzat, kalászka, bugavirágzat, torzsavirágzat, egyivarú virágzat, szemtermés Fészekvirágzat, csöves és nyelves virágok, kaszattermés, keresztes virág, becőtermés, összetett levél, hüvelytermés, gyökérgümő, takarmánynövény 5. évfolyam: a talaj fizikai vizsgálata, a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom, hazánk domborzata, tájékozódás a természetben. 6. évfolyam: a tölgy és a bükk porzós virágzatai, termős virágai, szél és rovar porozta növények, a fűfélék közös tulajdonságai 5. évfolyam: termesztett zöldségféléink szervezeti felépítése, főbb szerveik jellegzetességei, a hőmérséklet és a hőmérséklet mérése. 6. évfolyam: a mozgás, hely- és helyzetváltoztató mozgás, az erdő lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez Élő egyszikű növények, búza- és kukoricanövények Csíráztatott és hajtatott egyés kétszikű növények (búza, kukorica, borsó, bab) A tankönyv magyarázó rajzainak (búza, kukorica felépítése, a búza fejlődése, a szemtermés részei) megfigyelése és elemzése Élő növények megfigyelése Élelmiszer-ipari termékek, melyek napraforgó és repce felhasználásával készültek A tankönyv magyarázó rajzainak (szervezeti felépítés, virág-virágzat, termés) megfigyelése és elemzése