Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához"

Átírás

1 Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

2 HORVÁTH MIKLÓS a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette FÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA Illusztrálta BORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 23,69 A/5 ív Tömeg: 510 g

3 KEDVES KOLLÉGÁK! Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012.) megfelelően átdolgozott Természetismeret 6. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolánként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos információkat és ötleteket az óra megtartásához. Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni. Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére! További eredményes munkát kívánunk! A Szerzők 3

4 A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a hetedik évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve a lehetőségekhez mérten egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd kialakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulók az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei csakúgy, mint előzetes élményeik, közvetlen tapasztalásaik. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanulók új szituációban, a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazzák tudásukat. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenység-központú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és a funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, valamint a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, valamint a környezet és a fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti prob- 4

5 lémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen alapozza meg azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan, egymást erősítve folyik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanulók megőrzik kíváncsiságukat, motiváltak maradnak az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaikkal közösen aktívan vesznek részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismerik és értik a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képesek a mindennapi életükben, munkájukban a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulókat a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk, környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és a természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, a kísérleteknek és a vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait a tanulók tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során pedig a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, a tanórán bemutatott vizsgálatról való feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. A tanulók megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatukat. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, ami erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanulók szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanulók felismerjék és megmutassák ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. 5

6 A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, melynek során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a velük kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetség kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanulók készségeinek, képességeinek fejlődését is. 6

7 A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 6. évfolyam Témakör Leckék száma Az erdő életközössége 13 Kölcsönhatások. Az energia 9 A Föld bolygó 9 A természet erői 9 Hazai tájakon 11 A füves területek életközössége. Termesztett növényeink 9 Vizek, vízpartok életközössége 12 A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 7

8 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Hazánk erdői Az életközösség fogalma. Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata. Az erdő és annak élőlényei közötti kapcsolatok. A természetes és a telepített erdő fogalma, főbb jellemzői. Hazánk főbb erdőtípusai: tölgyesek, bükkösök, fenyvesek. 2. Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk A tölgyerdők jellegzetes fafajai, az erdő szintezettsége. A növényzet fényigény szerinti elhelyezkedése. A tölgyfa és a bükkfa főbb jellemzői: törzsük, lombkoronájuk, a lombkorona összehasonlítása, virágjuk, virágzatuk, termésük. Az egylaki növény fogalma. A természetes erdőfelújulás folyamata. AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE Életközösség, önmegújulási képesség, élettelen környezeti tényezők, természetes erdő, telepített erdő Kocsányos és kocsánytalan tölgy, csertölgy, bükkfa, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint, porzós virágzat, termős virágok, makktermés, természetes erdőfelújulás fenntartható fejlődés, nyílt és zárt lombkorona Környezetismeret 4. évfolyam: a fa részei, a hazai erdők élete Természetismeret 5. évfolyam: a hőmérséklet és mérése, a hőmérséklet változásai, tájékozódás hazánk domborzati térképén, az időjárás elemei Környezetismeret 1 4. évfolyam: a gazdálkodó ember természeti és épített környezete Természetismeret 5. évfolyam: termesztett gyümölcsfáink főbb jellegzetességei, a virágok megporzása, tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben Interaktív tananyag hazánk erdőiről Magyarország domborzati térképe Egy-egy élő hajtásrészlet hazánk leggyakoribb fafajairól Képek, videofilmrészletek hazánk természetes és telepített erdőiről, a tankönyv képei és rajzai Interaktív tananyag a tölgyés a bükkerdőről Képek és élő növényi hajtások a tölgyekről és bükkről Makktermések, makktermések csíráztatása tanteremben Képek a gyümölcsfák metszéssel kialakított lombkoronáiról Kéreglenyomatok a tölgyfa és a bükkfa törzséről 8

9 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 3. Az erdeifenyő. Gombák az erdőben Az őshonos fenyvesek elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők szintjei. Az erdei fenyő törzse, lombkoronája, virágzatai. A nyitvatermő növény megporzása, a mag kialakulása. A kalapos gombák közös tulajdonságai. A gombák és a fák együttélése. A gyilkos galóca és az erdei csiperke fő tulajdonságai. A gombák jelentősége az anyagok körforgásában. Őshonos növény, egylaki, nyitvatermő, lomblevél, tűlevél, hártyás mag, zárt lombkorona, korhadékevő, gombafonalak, termőtest, spóra, gyilkos galóca, erdei csiperke Matematika 5 6. év - folyam: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Magyar irodalom 5. évfolyam: az erdő életének bemutatása irodalmi alkotásokban Természetismeret 5. évfolyam: az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai Környezetismeret 1 4. évfolyam: legfontosabb gyümölcstermő fáink élete Természetismeret 5. évfolyam: a metszéssel kialakított lombkorona, a gyümölcsök gombakártevői, egyes gyümölcsfák igényei a talaj típusa és tápanyagtartalma iránt, az időjárás és az éghajlat elemei Interaktív tananyag az erdeifenyőről és a gombákról Élő hajtások különböző fenyőfajokról, erdeifenyő-toboz és egyéb fenyőfajok tobozai Élő gombafajok A tankönyv képei és rajzai a fenyők beporzásáról és a gombák fejlődéséről 9

10 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 4. A cserjék és a gyepszint virágos növényei A környezeti tényezők és az élőlények szervezeti felépítése közötti kapcsolat bemutatása. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére. A cserjék közös tulajdonságai. A kökény, a mogyoró és a vadrózsa szervezeti felépítése, termésük. A cserjék jelentősége az erdő életközösségében (fészkelőhely, búvóhely, táplálék, a szél- és a páratartalom befolyásolása, stb.). A zárvatermő növények jellemzői: a megporzás folyamata, a termőből termés, a magkezdeményből mag lesz. A gyepszintben élő növények. A hóvirág szervezeti felépítése, alkalmazkodási a környezeti feltételekhez (fény- és hőmérséklet). Fásszárú, cserje, cserjeszint, kökény, mogyoró, vadrózsa, csipkebogyótermés, áltermés, csonthéjas termés, ágtövis, tüske, gyepszint, hagyma Matematika 5 6. évfolyam: osztályozás egy és több szempont alapján Környezetismeret 1 4. évfolyam: lágy szárú és fás szárú növények, a növények alkalmazkodása a környezeti tényezőkhöz, a növények tápanyagai. Természetismeret 5. évfolyam: a vöröshagyma és a fokhagyma, a sárgarépa raktározó főgyökere, termős és porzós virágok, makktermés és egyéb húsos és száraz termések, a hőmérséklet változásai Gyanta; a tankönyvben leírt gyantával kapcsolatos vizsgálatok, megfigyelések elvégzése Különböző fenyőfajok tobozai, hártyás magok Interaktív tananyag a cserjékről és a gyepszint virágos növényeiről Élő hajtások és termések a leggyakoribb cserjékről A tankönyvi magyarázó rajzok a megporzásról és a termés kialakulásáról Különböző hagymás növények (tulipán, jácint, vöröshagyma, fokhagyma stb.) hagymájának bemutatása Vizsgálat: valamilyen hagymás növény hajtatása cserépben, folyamatos megfigyelés a növény fejlődéséről 10

11 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 5. Virágtalan növények az erdőben 6. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó A zuzmók, mohák és a páfrányok virágtalan növények, spórákkal szaporodnak. A zuzmótelepekben gombafonalak és moszatok élnek együtt. Spórákkal szaporodnak. A mohák is telepes növények, nincsenek valódi szerveik, gyökérszerű fonalakkal rögzülnek, szár- és levélszerű képződményeikben zöld színtestek vannak, bennük készül a növény tápláléka. A mohák és zuzmók fontosak a talajképződésben, a talaj megkötésében és a táplálkozási láncokban. Az erdei pajzsikának valódi szervei vannak. Spórákkal szaporodik. A gímszarvas és az őz párosujjú patás, növényevő, összetett gyomrú, kérődző állat. Fogazatuk növényevő, zápfogaik felülete redős. A hím szarvasnak és őznek agancsa van, mely a homlokcsont csapjából fejlődik. A vaddisznó is párosujjú patás, mindenevő állat, növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt. Virágtalan növény, spóra, előtelep, ivarszervek, hímivarsejt, petesejt, együttélés, telepes növény, gyöktörzs, évelő növény Növényevő, mindenevő, redős zápfog, összetett gyomor, kérődzés, agancs, párosujjú patás, vadgazdálkodás Környezetismeret 1 4. évfolyam: a virágos növények szervei, a növények tápanyagai Természetismeret 5. évfolyam: egynyári, kétnyári és évelő növények, a növények megporzása Természetismeret 5. évfolyam: a szarvasmarha, a házi ló és a házi sertés testfelépítése, életmódja, szaporodása Interaktív tananyag az erdőben élő virágtalan növényekről Élő mohák, zuzmók és erdeipajzsika-növény Kézinagyító: a spóratartó tokok megfigyelése Mikroszkóp: a zuzmók telepes felépítésének megfigyelése, rajzok készítése Mohanövény levélkéjének mikroszkópos megfigyelése Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Mindenevő, növényevő és ragadozó állatok koponyái, zápfogai A tülkös szarv és agancs bemutatása és összehasonlítása 11

12 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 7. A róka, a sün és a mókus Zápfogai gumósak, szemfogai agyarrá fejlődnek. A vörös róka testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rókák alkalmazkodása a környezethez. A veszettség és a betegség tünetei a vadon élő és a háziállatokon. A sün testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A téli álom. A mókus testfelépítése, életmódja. A megszakított téli álom. Összefüggések keresése a testfelépítés és életmód között. Ragadozó életmód, ragadozó fogazat, alkalmazkodás az élőhelyhez és az élő környezethez, szarutüske, rovarevő fogazat, téli álom, rágcsáló fogazat, megszakított téli álom Környezetismeret 1 4. évfolyam: az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezethez, táplálkozási kapcsolatok az élőlények között Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány testfelépítése, életmódja A tankönyv magyarázó rajzai az összetett gyomor működéséről és a tülkös szarv és az agancs összehasonlításáról Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Növényevő, mindenevő, ragadozó állatok koponyája, a fogazatok megfigyeltetése Kutya- és macskafélék végtagjainak bemutatása A tankönyv magyarázó rajzainak megfigyelése (táplálék-összetétel, téli álom) Magyar nyelv és irodalom: szövegértés a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata Ismereterjesztő irodalomból szemelvények a különböző állatfajok felkészüléséről a téli álomra 12

13 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 8. Harkályok és énekesmadarak az erdőben 9. Ragadozó madarak az erdőben Az erdő élőlényei. Táplálékuk összetétele alapján felosztják egymás között az erdő élőhelyeit. Az elkülönülés biztosítja, hogy sokféle faj tud azonos élőhelyen megélni. A harkályoknak kúszólábuk van, farktollaik erősek, véső alakú csőrük és hosszú kiölthető nyelvük van. A kéreg alatt megbúvó rovarokkal táplálkoznak. Tojásaikat odúkban költik ki. A széncinege a lomkoronában keresi táplálékát. Az örvös légykapó a levegőben fogja el a repülő rovarokat, a csuszka a kéregrepedésekből csipegeti ki őket, a fekete rigó az avarban keresi táplálékát. A ragadozó állatok szabályozzák táplálékállataik egyedszámát. A héjának és az erdei fülesbagolynak horgas hegyes csőre és erős, hegyes karmokban végződő fogólába van. A héja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. A héja kiválóan repül, éles látása van. A fülesbaglyot hallása segíti tápláléka megszerzésében. Versengés a táplálékért, kiölthető nyelv, véső alakú csőr, kúszóláb, odúlakó, énekesmadár, kapaszkodóláb, fészeklakó Markolóláb, horgas, hegyes tépőcsőr, vetélőujj, érzékszervek, telelő madárcsoportok Természetismeret 5. évfolyam: a fecskék és a házi veréb, a házi tyúk és a pulyka testfelépítése, életmódja, szaporodása Madárvédelem és madártelepítés, tolltípusok, kapirgálóláb, állandó és költöző madár Természetismeret 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése, táplálkozása, a fecskék és a házi veréb, állandó és költöző madarak Interaktív tananyag a harkályokról és az énekesmadarakról A tankönyv ábráinak elemzése (kiölthető nyelv, kúszóláb) Videó a hazai erdők madarairól és hangjukról Interaktív tananyag az erdei ragadozó madarakról A tankönyv képeinek (fogóláb, ragadozó csőr) megfigyelése, a héja zsákmányszerző mozgásának elemzése Bagolyköpetek vizsgálata 13

14 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 10. Ízeltlábúak az erdőben 11. Az erdő életközössége A héja énekesmadarakkal, egerekkel, pockokkal, mókusokkal, fácánokkal, galambokkal táplálkozik. A bagoly főleg egereket, pockokat zsákmányol. A madár zsákmányszerzésének összehasonlítása. Mindkét madár állandó madarunk. Az ízeltlábúak sokféleségének megismertetése. A gyapjaslepke, a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítése, életmódja és szaporodása. A teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés összehasonlítása. A kullancsok okozta fertőző betegségek. Az élőhely fogalma. Az élőhely környezeti feltételei. Az életközösség és annak főbb összetevői az erdőben. Példák az élőlények közötti kapcsolatokra. A táplálkozási lánc és táplálkozási hálózat az erdőben. A növények jelentősége az öszszetett anyagok képzésében. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek. Teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, bogár, rágó, csáprágó, fejtor, potroh, méregmirigy Élőhely, életközösség, környezeti tényezők, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, viszonylagos egyensúly, az élőlények sokfélesége Természetismeret 5. évfolyam: a májusi cserebogár, a burgonyabogár és az almamoly testfelépítése, táplálkozása és szaporodása (a teljes átalakulás szakaszai) A természetes növényvédelem Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás és az éghajlat, a napsugárzás és a hőmérséklet, hazánk éghajlati jellemzői Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód Képek, rajzok bemutatása az eddig megismert madarak csőr- és lábtípusairól A tankönyv diagramjának elemzése az állatvilág egyedszámának megoszlásáról Interaktív tananyag az ízeltlábúakról Valamely könnyen tartható ízeltlábú állat (lisztbogár, házi légy) egyedfejlődésének folyamatos megfigyelése Interaktív tananyag az erdő életközösségéről Képek, videofilmek ismeretterjesztő irodalomból, szemelvények a lombhullató erdők csúcsragadozóiról A tankönyv táplálékhálózatot bemutató ábrájának megfigyelése és elemzése 14

15 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés A termelők és a fogyasztók közötti viszonylagos egyensúly fontossága. A ház körül élő állatok közötti táplálkozási kapcsolatok Az erdők védelme Az erdők védelméről törvény rendelkezik. A környezetkímélő erdőművelés célja az erdő fennmaradása, az önmegújító képességének, a természetes erdőfelújulásnak a biztosítása. Az erdők jelentősége a légkör oxigénkészletének megújításában, a talajvédelemben és a fenntartható fejlődésben. Az erdőrezervátumok jelentősége. Erdővédelmi törvény, környezetkímélő fakitermelés, természetes erdőfelújulás, fenntartható fejlődés Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegelemzés, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban Természetismeret 5. évfolyam: a talaj fogalma (képződése, összetevői) Az anyag fogalma, élő és élettelen, természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai Matematika 5. évfolyam: osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont alapján Interaktív tananyag az erdők védelméről és az erdőrezervátumokról Ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a hazai erdőrezervátumokban folyó munkákról Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam: állati eredetű táplálékok szerepe, a fa megmunkálása 15

16 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 12. Rendszerezzük ismereteinket! 13. A témazáró feladatlap megoldása 14. A mechanikai kölcsönhatás 15. A termikus kölcsönhatás A témakörben szereplő legfontosabb fogal mak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A hely- és a helyzetváltoztatás megkülönböztetése. A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása; az erőhatás. A gravitációs kölcsönhatás fogalmának kialakítása, a gravitációs mező elemi szintű ismerete. A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása. Kísérleti adatok táblázatos rögzítése, grafikon készítése az adatok alapján. A grafikon értelmezése. A témakörben tanult fogalmak KÖLCSÖNHATÁSOK. AZ ENERGIA Mozgásállapot, hely- és helyzetváltoztatás, mozgásállapot-változás, erőhatás, mechanikai kölcsönhatás, gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező Termikus kölcsönhatás, közös hőmérséklet Informatika 5. évfolyam: információkeresés az interneten Mindennapi élet Közlekedés, sport, labdajátékok Csillagászat, űrkutatás Tudománytörténet: Eötvös Loránd Mindennapi élet Matematika Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza Egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása Ütközési kísérletek pénzdarabokkal Egy kiszemelt tárgy leejtése, eldobása A tankönyv oldalának ábrái Tanári vagy tanulói kísérlethez: két, azonos méretű főzőpohár, két tanulókísérleti hőmérő, egy nagyobb üvegedény, hideg és meleg víz, keverőpálca A tankönyv oldalának ábrái 16

17 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 16. Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése az elektromos mező segítségével. Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata, a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező segítségével. Elektromos állapot, elektromos mező, mágneses pólus, mágneses mező Mindennapi élet Időjárás Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás Közlekedés Tudomány- és technikatörténet Dörzselektromos kísérletekre alkalmas tárgyak (például műanyag cső, műanyag vonalzó, selyempapír, szőrme, üvegbot vagy felfújt luftballon) Készlet az elektromos mező bemutatásához vagy a Javaslatokban leírt módon elkészített saját eszköz Étolaj, búzadara Írásvetítő, üveg- vagy plexilap, vasreszelék 17. Az energia I. A mechanikai energia kísérleti vizsgálata, az energia fogalmának kialakítása. A mechanikai energiák átalakítása. A víz- és szélerőművek működése. Energia, a mechanikai energia mint gyűjtőfogalom, energiaátalakítás, vízikerék, vízerőmű, szélkerék, szélerőmű, környezetbarát erőmű Mindennapi élet Technika Történelem Technikatörténet Belső koncentráció: mozgás, mechanikai kölcsönhatás A tankönyv oldalának ábrái Könnyen mozgó kiskocsi; ütközővel ellátott sín, a kocsihoz illeszthető rugó a mechanikai készletből A sín végére vagy az asztal szélére szerelhető állócsiga, fonal, nehezék Lehetőség szerint: vízikerékés szélkerékmodell A tankönyv oldalának ábrái 17

18 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 18. Az energia II. A belső energia fogalmának kialakítása termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálatával. Energiaátalakulás az égés során. Hőerőművek, atomerőművek. Belső energia, égés, belsőenergia-változás, hőerőmű, atomerőmű Mindennapi élet Technika Ipar Környezetvédelem Belső koncentráció: a mozgás, a termikus kölcsönhatás, a hőmérséklet és mérése Főzőpohár, borszeszégő, anyagfogó, nagyobb (200- as) vasszeg vagy hasonló méretű vasdarab Tanulókísérleti hőmérő Víz A tankönyv oldalának ábrái 19. A Nap és a napenergia A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése, a Nap működésének alapszintű tárgyalása. A Nap és a földi élet kapcsolata. Nap, napsugárzás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj; földgáz, vízenergia, szélenergia Mindennapi élet Mezőgazdaság Időjárás Csillagászat Lehetőség szerint: Naprendszer-modell vagy a Naprendszert bemutató tabló A Napról készült felvételek az internetről Belső koncentráció: természetismeret, az időjárás és az éghajlat Élő szervezetek felismerhető maradványait tartalmazó széndarabok A tankönyv oldalának ábrái 18

19 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 20. Energiafelhasználás, energiatakarékosság A napsugárzás közvetlen felhasználása: a napkollektor és a napelem. Megújuló és nem megújuló energiaforrások megismertetése. Energiatakarékosság. Napsugárzás, napkollektor, napelem, megújuló és nem megújuló energiaforrások, energiafelhasználás, energiatakarékosság Mindennapi élet Technika Mezőgazdaság Időjárás Hírközlés Űrkutatás Belső koncentráció: természetismeret A tankönyv oldalának ábrái Lehetőség szerint: napkollektor- és napelemmodell Munkafüzet 32. oldalának 2. feladata: 1 darab matt fekete tartályú és 1 darab fényes tartályú tanulókísérleti hőmérő, napsugárzás vagy erős fényű izzólámpa (infralámpa) Fényelem és kéziműszer (a fizikaszertárból), erős fényű izzólámpa a napelem működéséhez Lehetőség szerint: pellet bemutatása 21. Rendszerezzük ismereteinket! A témakörben szereplő legfontosabb fogal mak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témakörben tanult fogalmak Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből 22. A témazáró feladatlap megoldása A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza 19

20 Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 23. Együtt a Naprendszerben A Föld helye a Naprendszerben. A Naprendszer helye a világegyetemben. A Naprendszer részei. A Naprendszer bolygói. A bolygók jellemzői. A csillagok jellemzői. A bolygók és a csillagok összehasonlítása. Az északi irány meghatározása éjszaka. A Föld jellemzői. Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása. Óceánok és kontinensek elhelyezkedése. Európa elhelyezkedése a Földön. A FÖLD BOLYGÓ Naprendszer, világegyetem, bolygók, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, csillag, Sarkcsillag, Göncölszekér, óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendesóceán, kontinens, Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa, Ausztrália Környezetismeret 3 4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek 24. Tájékozódás a gömb alakú Földön Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. A szélességi kör fogalma. A szélességi körök jellemzői, legfontosabb adatok. A szélességi körök hossza és a Föld gömb alakja közötti összefüggés. A hosszúsági kör fogalma. Földrajzi fokhálózat, szélességi kör, hosszúsági kör, földrajzi szélesség, déli félgömb, északi félgömb, északi szélesség, déli szélesség, nevezetes szélességi körök, Ráktérítő, Baktérítő, Természetismeret 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, pingponglabda, alma, kés, mérőszalag, interaktív tananyag 20

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

I. Témakör Az erdő élete

I. Témakör Az erdő élete TANANYAGBEOSZTÁS ÉS TANMENETJAVASLAT A 6. OSZTÁLYOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYHOZ Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv leckéit

Részletesebben

Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára

Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára Kézikönyv a 6. tanításához A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Módosítás a 2013. január 31-én közzétett változathoz képest Ebben a helyi tantervi ajánlásunkban a korábban megjelenthez képest két témakört átcsoportosítottunk az egyes évfolyamok között, melyben tükröződnek

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Ez a segédlet

Részletesebben

Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.

Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2. Terézvárosi Két Tannyelvű általános iskola helyi tanterve EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára keretén

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok:

TERMÉSZETISMERET. 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET 5-6. HELYI TANTERV - 2013. TERMÉSZETISMERET 5 6. Tantárgyi célok, feladatok: A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY. Készítette: Kampitsné Gaál Lívia

Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY. Készítette: Kampitsné Gaál Lívia Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola TERMÉSZETISMERET TANMENET 5. OSZTÁLY Készítette: Kampitsné Gaál Lívia Óra Tananyag Felépítés, működés Fogalmak Folyamatok, A képességfejlesztés jellemzői:

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA

AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam Témakör Leckék száma Élet a kertben 11 Anyagok

Részletesebben

3 CD. 29 900 Ft. 99 900 Ft. 9 900 Ft. Földrajz szoftverek felső tagozatosoknak. Földrajz - Hazánk a Kárpát-medencében

3 CD. 29 900 Ft. 99 900 Ft. 9 900 Ft. Földrajz szoftverek felső tagozatosoknak. Földrajz - Hazánk a Kárpát-medencében Földrajz szoftverek felső tagozatosoknak Földrajz - Hazánk a Kárpát-medencében Megkönnyíti a Kárpát-medence és benne Magyarország természeti, környezeti, társadalmi-gazdasági jellemzőinek tanórai feldolgozását.

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV-, TANESZKÖZ-, ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001

A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV-, TANESZKÖZ-, ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A környezetismeret és természetismeret tankönyvekről Készítette: Demeter László Budapest, 2014. április 29. Előszó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás

Részletesebben

HELYI TANTERV A KERETTANTERV ALAPJÁN 4. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV A KERETTANTERV ALAPJÁN 4. ÉVFOLYAM Emberismeret, önismeret, honismeret Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegôrzés alapvetô szabályait. Ismerje a korszerû táplálkozás, az egészséges

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Szabóné Déri Ágota, Zsikla Mária

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Szabóné Déri Ágota, Zsikla Mária TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Szabóné Déri Ágota, Zsikla Mária Természetismeret földrajz 5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 Javasolt óraterv Témák Óraszámok felhasználása Összes óraszám

Részletesebben

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013.

Természetismeret. 5-6. évfolyam. tantárgy 2013. Természetismeret tantárgy 5-6. évfolyam 2013. Bevezetés A természetismeret tantárgy Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által összeállított tanterve a természetismeret kerettantervével szerves egységet

Részletesebben

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1 A vulkáni tevékenység félelemmel vegyes csodálattal tölti el az embereket. Érdekes, egyszersmind izgalmas az alvó, majd egyszer csak mély hallgatásából felébredő hegy. Hogyan keletkeznek a vulkáni hegyek?

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

Választható Természetismeret 6. évfolyam

Választható Természetismeret 6. évfolyam 1. Tantárgyi címoldal Választható Természetismeret 6. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: a választható természetismeret tantárgy

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok

TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. heti óraszám:

TANMENETJAVASLAT. heti óraszám: TANMENETJAVASLAT éves óraszám: heti óraszám: 74 óra 2 óra Belépô tevékenységformák A tananyag feldolgozása során szerzett tapasztalatok összevetése a korábban megszerzett képzetekkel. Az értelmi képességek

Részletesebben

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2)

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben

Részletesebben

A Kisalföld tájegységünk

A Kisalföld tájegységünk Ruppertné Hutás Kinga A Kisalföld tájegységünk (bemutató tanítás) Tantárgy: Témakör: Óra típusa: Tanítás anyaga: Természetismeret, 4. osztály Földrajzi alapismeretek, tájékozódás, országismeret Új anyagot

Részletesebben

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Erdők élővilága Lombhullató- és tűlevelű erdők fáinak, cserjéinek jellemzői (szervek jellemzése, megporzási módjuk, terméstípusaik,

Részletesebben

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások Környezetünk védelmében: A környezetbarát az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend három oktatási intézményében PIARISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

"Felelős vagyok a rózsámért" Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény

Felelős vagyok a rózsámért Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet "Felelős vagyok a rózsámért" Nemzeti Tehetség Program célkitűzéseit népszerűsítő ismeretterjesztő rendezvény Tó Hotel, Bánk 2014. május 22. Természettudományi szekció Bódis

Részletesebben

ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM

ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM Tompáné Balogh Mária ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM A fák birodalma Környezetismeret TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0. kiadás Évfolyam 0... A tanuló neve pauz westermann kiadó ÔSZ A PARKBAN A.

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Természetismeret 5-6. évfolyam

Természetismeret 5-6. évfolyam 1. Tantárgyi címoldal Természetismeret 5-6. évfolyam Helyi tantárgyi tanterv A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: a természetismeret tantárgy oktatása a Sarkadi

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV

TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET az általános iskolák 5 6. évfolyam számára Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM

TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Témakörök: órakeret: 1. Az anyagok világa 9 2. Élet a kertben 12 3. Állatok a házban és a ház körül 8 4. Tájékozódás a valóságban és a térképen 10 5. A Föld és a Világegyetem

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium

TERMÉSZETISMERET. Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium TERMÉSZETISMERET Általános iskola/ 8 évfolyamos gimnázium Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet

Részletesebben

Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg

Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

TANMENERTJAVASLAT. a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára

TANMENERTJAVASLAT. a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára TANMENERTJAVASLAT a földrajz tantárgy tanításához a 7. évfolyam számára Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet valamint Szentirmainé Brecsok Mária és alapján. Irányadó kerettanterv: módosított 34/2014.

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

Hitünkből fakadó megfontolások

Hitünkből fakadó megfontolások TERMÉSZETISMERET Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára,

Részletesebben

BONI Széchenyi István Általános Iskola

BONI Széchenyi István Általános Iskola BONI Széchenyi István Általános Iskola NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: KERETTANTERV /átvett, adaptált/ Ember és természetben EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.07 ÉVFO- LYAM:

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

SAHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET TANTERV 5-6. ÉVFOLYAM

SAHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET TANTERV 5-6. ÉVFOLYAM SAHALMI TANODA ÁLTALÁNOS ISKOLA TERMÉSZETISMERET TANTERV 5-6. ÉVFOLYAM Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 72 /Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás témakörei a tanterv végén található./ 1 TERMÉSZETISMERET az

Részletesebben

5.17 Természetismeret az 5 6. évfolyam számára

5.17 Természetismeret az 5 6. évfolyam számára 5.17 Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

I. Témakör Gyümölcseink, zöldségféléink

I. Témakör Gyümölcseink, zöldségféléink TANANYAGBEOSZTÁS ÉS TANMENETJAVASLAT A 5. OSZTÁLYOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYHOZ Tananyagbeosztás alapelvei A tantárgy tömbösített oktatásához igazodva a tananyagot 75 órára osztottuk be. A tankönyv leckéit

Részletesebben

Kosztolányi Dezső Gimnázium

Kosztolányi Dezső Gimnázium Kosztolányi Dezső Gimnázium Cím: 1012 Budapest Attila út 135-137. Tel./Fax: 375-2282 E-mail: titkarsag@kosztolanyigimnazium.hu OM azonosító: 035344 Honlap: http://kosztolanyigimnazium.hu KÉPZÉSI SZAKASZ

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Műveltségi terület: A mindennapok kémiája és környezetvédelmi ismeretek Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere:

Részletesebben

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére VEZETŐFÜZET a Kalanderdő tanösvényeihez általános iskolások részére Kedves Olvasó! A Kalanderdő kitűnő terep a játékra, ügyességed próbára tételére, és egyúttal lehetőség a természet megismerésére is.

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

I. témakör: KÖZÉP-EURÓPA

I. témakör: KÖZÉP-EURÓPA Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kompetenciák, (készségek, képességek) Javasolt taneszközök Projektmunkajavaslatok a témakörhöz I. témakör: KÖZÉP-EURÓPA 1. A balti

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

6. fejezet Óravázlatok

6. fejezet Óravázlatok 6. fejezet Óravázlatok 1. Osztály:1. Téma: Ősz Tananyag: Ősszel a gyümölcsösben Hely: az iskolakert Cél: Az évszakok jellemzőinek megismerése, közvetlen környezetünk felfedezése. A fa részeinek megfigyelése

Részletesebben

Természetismeret. 5. évfolyam. Heti: 2 óra. Élet a kertben

Természetismeret. 5. évfolyam. Heti: 2 óra. Élet a kertben Természetismeret 5. évfolyam Heti: 2 óra Órakeret Élet a kertben 11 Állatok a házban és a ház körül 7 Alföldi tájakon 7 Állandóság és változás környezetünkben Anyag és közeg 6 Tájékozódás a valóságban

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Természetismeret. készült

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Természetismeret. készült 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Természetismeret készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.07. alapján 5-6. évfolyam 2 TERMÉSZETISMERET Tantárgyi célok,

Részletesebben

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. 33/500-250 irisz@dunamuzeum.h u Duna Múzeum Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Név Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Telefon E-mail Név Telefon E-mail Fehér Györgyi 33/500-250 irisz@dunamuzeum.hu

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Természetismeret 6. évfolyam

Természetismeret 6. évfolyam Természetismeret 6. évfolyam /MOZAIK Kiadó ajánlása/ Tematikai egység Órakeret 1. Felszíni és felszín alatti vizek 7 óra 2. Vizek, vízpartok élővilága 11 óra 3. Alföldi tájakon 9 óra 4. Hegyvidékek, dombvidékek

Részletesebben