Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Átírás

1 Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés

2 A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé teszi a szomszédos tájaktól. (Pécsi M.-Somogyi S.-Jakucs P.) A földrajzi táj a földfelszín valamely jellegzetes arculatú része, amely inkább többé, mint kevésbé különbözik a vele szomszédos térségektől. A táj arculatát természeti sajátságainak összessége és a rajta élő, lakó, tevékenykedő népek hatása határozza meg.

3 Tájalkotó tényezők Alapkőzet Domborzat Talajtakaró Éghajlat Vízrendszer Növényzet Állatvilág Emberi tevékenység.

4 Táj általános jellemzése A tájalkotó tényezők együttese adja meg egy táj sajátos arculatát. A tájhoz szervesen hozzátartozik az ember is, hiszen sok táj jellegzetes vonásai, vagy neve az ott élő ember munkája nyomán vált egyedivé pl. Hortobágy. Minden táj regionális földrajzi egység, amelyek különböző egységekre bonthatók. Az egyes tájak elkülönítésénél más-más szempontok figyelembe vétele alapján változó tájhatárok jöhetnek létre.

5 Ökotóp vagy fácies Az egyes tájtípusok önmagukban is heterogén földfelszíni egységekből tevődnek össze. A táj legkisebb egysége az ökotóp. Benne az földtani felépítés jellegzetességei, a domborzati, éghajlati, talajtani és éghajlati viszonyok azonosak. Az egyes tájtípusok az egymással szoros kapcsolatban álló ökotópok rendszerének tekinthetők.

6 Tájtípusok A tájtípusok mozaikszerűen megjelenő tipológiai egységek A földrajzi tájak több különböző tájtípust is magába foglaló individuális területi egységek. A földrajzi táj nemcsak természetföldrajzi, hanem társadalomtörténeti kategória is. A különböző tájtípusokat hiearchikus szintekbe sorolják Magyarország tájai 14 tájtípusba sorolhatók.

7 Magyarország tájtípusai 1. Mérsékelten kontinentális síkságok, uralkodóan mezőgazdaságilag hasznosított tájtípusok Ártéri síkság kultúrsztyeppel Medencebeli löszös síkság, mezőségi talajú kultúrsztyeppel Futóhomokos hordalékkúpsíkság szőlő és gyümölcstermesztéssel Medenceperemi hordalékkúpsíkság mezőségi és erdőtalajú kultúrsztyeppel

8 Magyarország tájtípusai

9 Magyarország tájtípusai Eróziós dombságok, uralkodóan mező- ill. erdőgazdasági lokálisan ipari jellegű tájtípusok Eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek és dombságok erdő- és kultúrsztyepp mozaikokkal Hegységbeli kisebb medencedombságok erdőmaradványokkal és mély talajú kultúrsztyeppekkel

10 Magyarország tájtípusai

11 Magyarország tájtípusai Középhegységi, erdős tájtípusok Alacsony középhegységek cseres-tölgyesekkel szubkontinentális éghajlat gyertyános-tölgyesekkel szubatlanti és szubmediterrán éghajlattal bükkösökkel szubatlanti éghajlattal Középhegységek hűvösebb-nedvesebb bükkerdőkkel

12 Magyarország tájtípusai

13 Magyarország tájtípusai Intrazonális tájtípusok Kőzethatású tájtípusok Futóhomokon kialakult erdőssztyeppek Löszön és agyagon kialakult erdők Sziklagyepek és karsztbokorerdők Vízhatású tájtípusok Tavak és folyóvizek Lápok, mocsarak Láp- és mocsárrétek

14 Magyarország tájtípusai

15 Az Alföld tájtípusai 1. Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Duna-Tisza közi síkvidék, Nyírség, Ormánság, Dél-Mezőföld, Illancs, Nagykunság, Hortobágy É-i része, Bodrogköz, Rétköz, taktaköz, Békés- Csanádi-hát és az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság futóhomokos térszínei 2. Lösszel fedett hordalékkúp-síkságok Mezőföld, Bácskai löszös síkság, Hajdúhát, Érmelléki löszös hát, Löszös- Nyírség, Kiskunsági-löszöshát, Körös-Maros-köze, Nagykunság, Dél- Hajdúság, 3. Ártéri síkságok: Az Alföld legalacsonyabb, a szabályozások előtt folyóvíz által formált ártéri területek: Felső-, Középső-, Alsó-Tiszavidék, Berettyó-Kőrösvidék, Csepel- Mohácsi-síkság, Dráva-sík. 4. Medenceperemi hordalékkúp-síkságok Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Pesti-hordalékkúp-síkság, Fekete-vízsíkja.

16 A Kisalföld tájtípusai 1. Ártéri síkságok Győri-medence tájai: Szigetköz, Mosoni-sík, Fertő-Hanság-medence, Rábaköz, Marcal-völgy 2. Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp síkságok Marcal-medence, Komárom-Esztergomi síkság (Győr-Tatai teraszvidék) HEFOP Fertő-hansági táj

17 A Nyugat-magyarországi peremvidék 1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok Soproni-hegység, Kőszegi-hegység 2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúp-síkság Nyugat-magyarországi kavicstakaró, 3. Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát, Kemeneshát, Zalai-dombság

18 Dunántúli-dombság 1. Futóhomokos hordalékkúp síkságok Ny- és K-Belső-Somogy 2. Ártéri síkságok Kis-Balaton, Nagyberek, Közép-Dráva-völgy 3. Önálló dombságok Marcali-hát, Külső- Somogy, Zselic, Tolnai- Baranyai-dombvidék Kis-Balaton

19 Dunántúli-középhegység 1. Karbonátos kőzetű alacsony középhegységek Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység 2. Hegységbeli és hegységelőtéri dombságaik Tektonikus süllyedékek (pl. bakonyi kismedencék, Veszprém-Devecseri-árok Hegylábfelszínek Medencedombságok pl. Zámolyi-medence 3. Magmás és palás kőzetekből álló alacsony középhegység Velencei-hegység HEFOP

20 Északi-középhegység 1. Vulkáni kőzetű alacsony középhegységek Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplénihegység 2. Karsztos hegyvidékek Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegység 3. Észak-magyarországi-medencék Ipoly-völgy, Nógrádi-medence, Felső-Zagyva-Tarna közti dombság, Gömör-Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát, Hernád-völgy HEFOP

21 Tájbeosztási kategóriák Nagytáj (makrorégió): km 2 nagyságú legnagyobb földrajzi egység > 6 db Középtáj (mezorégió): km 2 nagyságú, a nagytájakat alkotó földrajzi egység > 35 db Kistájcsoport (szubrégió): néhány 100 km 2 -nyi, a középtájakat alkotó földrajzi egység > 61 db Kistáj (mikrorégió): néhány 10 km 2 nagyságú, a kistájcsoportokat alkotó földrajzi egység > 230 db

22

23 Példa a tájbeosztás hiearchikus rendszerére Nagytáj: 4. Dunántúli dombvidék Középtáj: 4.2. Külső-Somogy Kistájcsoport: helyenként pl Soproni-hegység Kistáj: Dél-Külső-Somogy Ökológiai fácies: Felső- és középső-kapos-völgy

24