TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Szabóné Déri Ágota, Zsikla Mária

Átírás

1 TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Szabóné Déri Ágota, Zsikla Mária

2 Természetismeret földrajz 5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 Javasolt óraterv Témák Óraszámok felhasználása Összes óraszám száma neve Tananyag Helyi felhasználás új ismétlés (kiegészítő anyag, ismeret ellenőrzés gyakorlás) 37 I. Tájékozódás a térképen II. Az időjárás és az éghajlat III. A földfelszín változásai IV. Év végi ismétlés 1-1 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai névjegyzék A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva. Duna, Tisza, Elba, Balaton, Velencei-tó, Fertő, Tisza-tó, Szigetköz, Szentendrei-, Margit-, Csepel-, Mohácsi-sziget, Visegrádi-szoros, Északi-, Fekete-tenger, Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Északiközéphegység, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Alpok, Kárpátok, Eurázsiai- és Pacifikus-hegységrendszer, Velencei-hegység, Bakony, Vezúv, Etna, Visegrádi-, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység, Badacsony, Pompeji, Pó-síkság, Román-alföld, Bükk-fennsík, Témakörök Tartalom Követelmények a minimum feletti dőlt betűvel van írva 2

3 I. Tájékozódás a térképen A térkép Világtájak a valóságban és a térképen A domborzat és a vizek ábrázolása Tájékozódás hazánk domborzati térképén A megyetérkép (közigazgatási térkép) Térképpel: országúton, településen, turistaúton kisebbítés, nagyítás, méretarány, vonalas mérték használata, mérések a térképen fővilágtájak, mellékvilágtájak neve és helye a térképen, a térkép tájolása, domborzati formák, ezek ábrázolása a térképen, vizek csoportosítása és jelölése, a hazai tájaink jelölése és helye a térképen, legnagyobb folyóink és tavaink, energiahordozó- ásványkincsek és ércek jelölése az országhatár jelölése, hazánkkal szomszédos országok neve égtájak szerint, településformák, megyeszékhelyek jelölési módja a közigazgatási térképen, fő közlekedési útvonalak és az ipar jelölése, autóstérképek, keresőhálózat, település és turistatérképek olvasása, szintvonalak jelentése II. Az időjárás és az Éghajlat A levegő hőmérséklete és mérése A szél és a csapadék Az időjárás és az éghajlat a levegő felmelegedése és a Nap járása közti összefüggés, évi napfénytartam, napi- és évi középhőmérséklet számítása, napi- évi hőingás kiszámításának módja, legmelegebb és leghidegebb hónapunk, ennek okai, a szél fogalma és keletkezésének módja, a szél erőssége, elnevezése a szél jelentősége, csapadék keletkezése, hulló- és talaj menti csapadékfajták, közös elemeik: napsugárzás, szél, hőmérséklet, csapadék, a Nap szerepe az alakításukban, az éghajlat és az időjárás közti különbség, meteorológiai megfigyelési módok, zivatar, szélvihar, hóvihar, villámlás 3

4 és jégeső okozta károk és balesetek és ezek elkerülési módjai, III. Változó földfelszín Veszélyes időjárási jelenségek Hazánk éghajlata A gyűrthegységek Röghegységek Vulkanikus hegységek A síkságok Kőzetek Hogyan lesz a kőzetből talaj? éghajlati diagramok elemzése, éghajlati térképek értelmezése, hazánk éghajlatának jellemzői: meleg nyár, hideg tél, kevés csapadék és egyenlőtlen eloszlása nagy évi közepes hőingás, az aszály fogalma lánchegységek kialakulása felszínének jellemzői, éghajlatuk, magassági növényövek, hóhatár, gleccser, moréna, lavina európai példák, térképjele, hegységrendszerek vetődés, vetődéses formák, lánc- és röghegység felszínének, magasságának növényzetének öszszehasonlítása, hazai példák, térképjele, a vulkánkitörés mozzanatai, a vulkán részei, térképjele, működő és kialudt vulkánok, hazánk vulkáni hegyei, vulkáni eredetű kőzetek: andezit, bazalt, tufáik alföldek, fennsíkok, mélyföldek összehasonlítása, alföldek keletkezése, hazai és európai példák, természetes növényzetük, gazdasági hasznuk, tökéletes síkság fogalma kőzet és ásvány fogalma, kőzetek csoportosítása: magmás-gránit, vulkáni lávából: andezit, bazalt üledékes: mészkő, agyag, homok, lösz, kőszén összehasonlításuk szín, kialakulás, keménység, szerkezet alapján a talaj fogalma, fő alkotó részei, humusz keletkezése és szerepe, növényzet és talaj kapcsolata, talajtípusok: mezőségi, barna-és szürke erdő, öntés, szikes, talaj rétegei: humuszos-, átmeneti és talajváz, talajpusztulás okai és megelő- 4

5 zése Vizek Mikor és mitől áradnak a folyók? Szárazföldek állóvizei felszín alatti vizek: talajvíz, talajnedvesség, rétegvíz, résvíz, belvíz, felszíni folyóvizek fajtái: ér, csermely, patak, folyó, folyam, fő-és mellékfolyó, szoros, zátony, sziget fogalma vízgyűjtő terület, vízválasztó, lefolyástalan terület, vízjárás, vízjárás és az éghajlat kapcsolata, tölcsér és deltatorkolat összehasonlítása, a folyók haszna, tavak keletkezési módjai: szélfútta, süllyedéses, holtág (morotva) mesterséges (víztározók) krátertó, glecscsertó, példával, tavak pusztulása: tó, fertő, mocsár, láp és megelőzése hajtóereje a Nap, fő szakaszai: párolgás, csapadékképződés, lefolyás, legegyszerűbb víztisztítási módok: ülepítés, szűrés A víz körforgása belső erők, külső erők fajtái és építő pusztító hatásaik, az emberi tevékenység hatása a felszínre Felszínformáló erők Összegezve a tovább haladás feltételei: - a tanuló legyen képes a térkép jelrendszerének alapján elemi térkép használatra - tudjon a térképen mérni, a vonalas mérték segítségével távolságot számítani - ismerje fel a domborzati formákat a térkép jelzései alapján - tudja értelmezni kialakulásukat, csoportosítsa azokat különböző szempontok szerint - tudja használni a közigazgatási térképet - ismerje az időjárás és az éghajlat elemeit - tudjon egyszerű számításokat végezni: középhőmérséklet, hőingás, - legyen képes tanári irányítással egyszerű éghajlati diagramok elemzésére - ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit - tudja a hegységek képződésének módjait és példákat megnevezni - ismerje fel az alapvető kőzeteket: mészkő, bazalt, andezit, gránit, homok, lösz, 5

6 - tudjon egyszerű magyarázatokat adni ok - okozati összefüggésekre, pl. vízjáráséghajlat, talaj- növényzet, - ismerje a felszín alatti és a felszíni vizeket, tudja csoportosítani őket - tudja rajzolni is a delta-és tölcsértorkolatot - ismerje a felszínformáló külső és belső erőket és hatásaikat Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár Témák Új tananyag feldolgozása TERMÉSZETISMERET - BIOLÓGIA Évi 37 óra, melynek javasolt óraterve: Óraszámok felhasználása Gyakorlás, kísérletezés, Összefoglalás, helyi ellenőrzés, hi- felhasználás ánypótlás Összes óraszám Év eleji ismétlés Élet a gyümölcsös és a zöldségeskertben / I, II. / Környezetünk élővilága: Állatok a házban és a ház körül Év végi ismétlés Témakör, tartalom /Javasolt kiegészítő anyagok dőlt betűvel jelölve / Élet a gyümölcsös és zöldségeskertben Legismertebb gyümölcsfáink: a szilvafa, az almafa és a szőlő habitusa, jellegzetes szervei. Szőlőfajták. Legfontosabb zöldségfélék: a paradicsom, a paprika, a fejes káposzta, a sárgarépa és a petrezselyem, a vöröshagyma, a veteményborsó és rokonai illetve a burgonya jellegzetes szervei, egyedfejlődése. A gyümölcsös és zöldségeskert kártevői: a peronoszpóra, monília, alma-, szilvamoly és a káposztalepke kártétele és az ellene való védekezés formái. Követelmények / a minimum követelmények normál, az optimum követelmények dőlt betűvel jelölve / csonthéjas termés, almatermés Szőlőtőke, bogyótermés, kacs, csemegeszőlő, borszőlő, virágzat, évelő növény Főgyökérzet, sok magvú bogyótermés, egynyári növény, kétnyári (kétéves) növény, módosul szárak: torzsa, gumó, fő eres levél, karógyökér, összetett levél, ernyős virágzat, mellékgyökérzet, hagyma, toktermés, gyökérgümő, pillangós virág, hüvelytermés, dudvás szár, Teljes átalakulás: pete, lárva, (hernyó) báb, kifejlett egyed), megelőző permetezés, 6

7 Témakör, tartalom Követelmények Élet a gyümölcsös és a zöldségeskertben Madárvédelmi és telepítési ismeretek A kert élőlényeinek és anyagainak vizsgálata Élet a tavaszi kertben. A tulipán felépítése, élete. A kert gyakori állatai: a földigiliszta, a burgonyabogár és a májusi cserebogár testfelépítése, életmódja, kártétele és az ellene való védekezés. Gyűrűs férgek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak közös jellemzői. Állatok a házban és a ház körül A háziasítás története Legkedvesebb és legjelentősebb háziállataink: kutya, házimacska, házi sertésszarvasmarha, Ló, házi tyúk, házi kacsa, házi méh testfelépítése, életmódja és hasznosítása. A háziállatok testanyagainak, termékeinek, szerepe az emberi táplálkozásban. Háziállatok tenyésztése. A házban és a ház körül élő állatok: füsti fecske házi veréb, feketerigó és a házi galamb, házi egér, vándorpatkány, házi légy Virágtakaró levél, ivarlevél, lepellevél, leples virág, mellékeres levél, szárölelő levél, megporzás, megtermékenyítés, Bőrizomtömlő, féregmozgás, gyűrűsféreg, korhadékevő, átalakulás nélküli fejlődés ízeltlábúak, bogarak, rovarok, vedlés, biokert, biokultúra, biológiai és mechanikai védekezés - A megismert állatok rendszerezése a megfelelő állattani halmazokba. - Ábrák fő részeinek megnevezése: virág, termő, porzó, termés (csonthéjas, alma, bogyó, sok magvú bogyó, felfújt bogyó, hüvely), levél, hagyma, főgyökérzet, mellékgyökérzet - A témakörben tanult növények és állatok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - A zöldség és gyümölcsfélék táplálkozásban betöltött szerepének ismerete. - Tudja, hogy a kert élőlényei környezetükkel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek. háziállat gerinces, emlős, ujjon járó, húsevő, ragadozó fogazat, tépőfog, ragadozó életmód páros ujjú patás, mindenevő, agyar, növényevő, tülkös szarv (tülök, szarv), összetett gyomor, kérődzés, páratlanujjú patás, madár, fészekhagyó fiókák, kapirgáló láb, begy, lemezes csőr, úszóláb, nyaló-szívó szájszerv, Intenzív állattartás rovarevő, fészeklakó fiókák, állandó madár, költöző madár, betegségterjesztés 7

8 Témakör, tartalom Állatok a házban és a ház körül Kedvtelésből tartott állatok: hullámos papagáj, tengerimalac Állati eredetű anyagok vizsgálata Gerincesek, emlősök, madarak közös jellemzői. Követelmények rágcsáló, rágcsáló fogazat, szapora állat, magevő, kapaszkodóláb, - Ábrák fő részeinek megnevezése: összetett gyomor, kapirgáló láb, úszóláb, csőr, lemezes csőr, meszes héjú tojás - Fogazatok: (szarvasmarha, házi sertés, kutya, macska, házi egér) - A megismert állatok felismerése, neve, rendszerezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan), emberhez való kapcsolata. - Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival Készítette: Szabóné Déri Ágota, (biológia tanár) 8

9 Természetismeret 6. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám : 55 óra Heti óraszám: Egyik félévben 2 óra, Másik félévben 1 óra Javasolt óraterv: Témák Új tananyag feldolgozása Óraszámok felosztása Gyakorlás, kísérletezés, helyi felhasználás Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás Összes óraszám Év eleji ismétlés I. Élet az erdőben II. Füves területek élővilága III. Vizek, vízpartok élővilága Hazánk nagy tájai I. Hazánk nagy tájai II. Év végi ismétlés Témakör, tartalom / Javasolt kiegészítő anyagok dőlt betűvel jelölve/ Élet az erdőben Hazai erdőségeink földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusaink jellemzői. Az erdőszintek legjellemzőbb növényei: Lombhullató fák : kocsánytalan tölgy, bükkfa Lombhullató cserjék: Kökény, gyepűrózsa Örökzöld fa: erdei fenyő Az erdő aljnövényzete: a hóvirág, az orvosi tüdőfű és az erdei pajzsika Mindenütt az erdőben: a mohák Témakör, tartalom Élet az erdőben Ezen növények faji jellemzői, igényei, testfelépítésük és hasznosításuk. Követelmények / A minimum követelmények normál, az optimum követelmények dőlt betűvel jelölve/ Az erdő növényei és állatai közötti kapcsolatok összefüggésének ismerete. Az erdő életközösség. Jellemző erdőtípusaink: lombos erdő (tölgy, bükk), fenyőerdő. Erdőtípusaink előfordulása. Az erdő szintjei Az erdő környezeti tényezőinek jellemzői. erdő, lombhullató növény, táplálkozási lánc, egylaki, zárvatermő, kétszikű növény, barkavirágzat, makktermés, cserje, tüske, ágtövis, csonthéjas termés, csipkebogyó, összetett levél, örökzöld, nyitvatermő, szélporozta, szárnyas mag, tűlevél, egyszikű, lepellevél, leples virág, virágtalan növény, Követelmények gyöktörzs, harasztok, mohák, gombák, gombatest, termőtest, tönk, kalap, gombafonal, spóratartó lemez, spóra, gallér, bocs- 9

10 Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca testfelépítése, életmódja. A gombafogyasztás szabályai Gombák, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők. Az erdő állatainak: Szarvasbogár, gyapjaslepke, koronás keresztes pók, közönséges kullancs, éti csiga, erdei egér, erdei vöröshangya, széncinege, fülemüle, nagy fakopáncs, keleti sün, közönséges denevér, erdei fülesbagoly, vörös róka, vaddisznó, gímszarvas (vagy őz) faji jellemzői, testfelépítése, életmódja, élettere és szerepe az erdő életében. Ízeltlábúak, rovarok, lepkék, bogarak, pókszabásúak, puhatestűek, csigák, gerincesek, emlősök, madarak Az erdő haszna és védett értékei. Az erdő gazdasági, szociális és környezetvédelmi szerepe, veszélyeztetettsége. A Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Az erdő élőlényeinek vizsgálata Füves területek élővilága kor, - A gombák csoportosítása: Korhadéklakók, együtt élők, lebontók, élősködők - Ismerjék a gombafogyasztás szabályait. - A megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - Ismerje fel és tudja megnevezni a tanult fajokat. - Ismerje testfelépítésüket, életmódjukat. kérődző, összetett gyomor, agancs, agyar, védett rovar, kúszóláb, véső alakú csőr, odulakás, rovarevő, rovarevő fogazat, téli álom, védett állat, pókszabásak, pókok, átalakulás nélküli fejlődés, ragadozó életmód, rejtett életmód, élősködés, betegségterjesztés, puhatestű, csigák, köpeny, zsigerzacskó, szapora állat, ujjon járó, tépőcsőr, markoló láb, ragadozó madár, vetélőujj, bagolyköpet, Nemzeti Park - A témakörben tanult élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - Ábrák fő részeinek megnevezése: Makktermés, csonthéjas termés, kúszóláb, lombos moha, erdei csiperke, éti csiga, koronás keresztes pók, összetett gyomor, - Fogazatok: (őz, vaddisznó, róka, sün) - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - Az erdő élőlényeiből egy 3 tagú tápláléklánc összeállítása. - Az erdő pusztulásának okai. - Az erdei kirándulások során elvárandó környezetvédő magatartás ismerete. - Az életmód-táplálkozás testfelépítés összefüggései Gyakorlati vizsgálódásokhoz szükséges eszközök balesetmentes használata. A rétek élővilága, környezeti tényezői, életfeltételei. A rét életközösség. A rétek két fő típusának megnevezése (csapadékmennyiség alapján) A környezeti tényezők jellemzői Füves területek élővilága A füves puszták jellegzetes növényeinek: angolperje, nádperje, réti sás, réti boglárka Mező, rét, legelő, kaszáló, szántóföld, széna, 10

11 (vagy a mocsári gólyahír),mezei zsálya, pongyola pitypang, parlagfű előfordulása, igénye, faji jellemzői. Az egyszikűek, kétszikűek, zárvatermők közös jellemzői. Az életközösség állatainak: olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök, fürge gyík vakondok zöld varangy, mezei nyúl, mezei pocok, fácán, vetési varjú, egerészölyv külleme, szervezete, életmódja, egyedfejlődése Ízeltlábúak, rovarok, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök közös tulajdonságai A füves területek jelentősége. A füves területek veszélyeztetettsége, gondozása, védelme. A Körös-Maros Nemzeti Park. Vizek, vízpartok élővilága A vizek, vízpartok életfeltételei A vizek parányi élőlényei: az óriás amőba, a zöld szemes ostoros, a papucsállatka és a baktériumok (felépítésük, életmódjuk, jelentőségűk) Vízben élő növények, állatok: fonalas zöldmoszat, hínáros békaszőlő, apró békalencse, folyami, ill. a kecskerák, tavi kagyló, orvosi pióca, ponty, leső harcsa, külleme, testfelépítése, életmódja, táplálkozási kapcsolatai. Vizek, vízpartok élővilága Vízparti fák: a fehér fűz és vízparti lágyszárúak: a nád és a gyékény külleme, testfelépítése, hasznosítása A vízpartok legjelentősebb állatai: Szitakötők, szúnyogok, kecskebéka, vízi aljfű, szálfű, szalmaszár, kalászvirágzat, bugavirágzat, szemtermés, fészekvirágzat, kaszattermés, ajakos virág, allergiát okozó növény, - A megismert növények rendszerezése a megfelelő rendszertani halmazokba. - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan). egyenesszárnyúak, ugróláb, kifejlés, hüllő, vedlés, változó testhőmérséklet, szarupikkelyes bőr, lágy héjú tojás, ásóláb, állandó testhőmérséklet, kétéltű, - Ábrák fő részeinek megnevezése: Szemtermés, fogazatok (mezei nyúl, vakondok) - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - Az életmód-táplálkozás, testfelépítés összefüggései - A mezei állatok rendszertani besorolása - A füves területek élőlényeiből egy háromtagú tápláléklánc összeállítása. gyepfeltörés, vízgazdálkodás, vegyszerhasználat, talajművelés, növényápolás A víz, vízpart életfeltételeinek hasonlóságai, különbségei. Tudja, hogy víz, vízpart egy életközösség. Fogalmak, szakkifejezések: Egysejtű, kettéosztódás, lebontó szervezetek, önálló táplálkozás, hínárnövények, többsejtű telepes testfelépítés, édesvízi plankton, rákok, kopoltyú, kagylók, bőrizomtömlő, halak, oldalvonal, úszóhólyag Toktermés, kétlaki növény, egyivarú virág, barkavirágzat, torzsavirágzat, termős virágzat, porzós virágzat, kétivarú virág, bugavirágzat, átváltozás, szúró-szívó szájszer, kétéltű, átalaku- 11

12 sikló, fehér gólya, tőkés réce, barna réti héja, vidra külleme, testfelépítése, életmódja. Ízeltlábúak, rovarok, rákok, puhatestűek, kagylók, gyűrűsférgek, gerincesek, halak, kétéltűek, madarak, zárvatermők, egyszikűek, kétszikűek A vizek öntisztulása, védelme. Tavak, folyók területén kialakított nemzeti parkok: a Fertő- Hansági és a Duna-Dráva nemzeti park természeti értékei. Híres természettudósaink: Kitaibel Pál és Hermann Ottó A vízszennyezés forrásai, következményei. A vízi világ élőlényeinek vizsgálata lásos fejlődés, tüdő, gázlóláb, csűd, ék alakú csőr, - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel, önállóan) - A témakörben tanult élőlények besorolása a megfelelő rendszertani csoportba. - Az életmód-táplálkozás, testfelépítés összefüggései Víz körforgás, a vizek öntisztulása Ábrák fő részeinek megnevezése: Papucsállatka, zöld szemes ostoros, óriás amőba, folyami rák, ponty, gázlóláb A tanult élőlények segítségével egy 3 tagú tápláléklánc összeállítása. - A 2 természettudós nevének ismerete. - Értse a természetvédelem jelentőségét. Készítette: Szabóné Déri Ágota biológia szakos tanár Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár Magyarország I. Az Alföld Tökéletes síkságai Homokbuckák vidékén kialakulása: süllyedés, tengerelöntés, feltöltődés fő részei: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl folyói: Duna, Tisza és mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Körös, Maros, szigetei: Csepel, Mohácsi, éghajlata: szélsőséges, gyakori az aszály, okai természeti kincsei: kőolaj, földgáz, meleg (termál) víz, gyógyvíz, feldolgozó iparágai: vegyipar, hőerőmű kialakulás módja: folyók egykori ártere volt tájai: Nagykunság, Hortobágy Hortobágyi N. Park: első volt, világörökség része szikes puszta, szikes tavak, ősi magyar állatok pásztormúzeum, Kilenclyukú-híd Kiskunság kialakulása: Ős-Duna hordalékkúpja a szél buckákat, futóhomokot hozott létre Kiskunsági N. P. : nem összefüggő, bugaci ősborókás, Pásztormúzeum, Tőserdő (Holt-Tisza ága), homoki növények, állatok, Árvíz-belvíz és aszály elleni védelem 12

13 Élet az Alföldön Kisalföld Alpokalja Dunántúli-dombság Élet a dombvidékeken Magyarország II. Dunántúli-középhegység Élet a hegységekben Keleti-nyugati főcsatorna, legfontosabb termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, paprika, hagyma, szőlő, kajszi-és őszibarack, rizs, tenyésztett állatai: sertés, baromfi élelmiszeripar: malom, cukor, hús, konzerv városok: Debrecen: második legnépesebb városunk, Szeged: Pick, Kecskemét: Kodály Z. felszínének, éghajlatának termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak összehasonlítása az Alföldével, a különbségek okai, legnagyobb városa Győr a vizek városa, miért? Audi, Rába-gyár, keksz, M1-es, Részei: Soproni- Kőszegi-hegység, Zalaidombság, Éghajlata: sok csapadék, kevesebb napsütés, okai, Termesztett növényei: cukorrépa, takarmánynövények szarvasmarha tej-cipőipar, sok erdő faipar, Jelentős idegenforgalom, Sopron- Tűztorony, Kőszeg- Jurisics vár, fertőrákosi kőfejtő, gyógyfürdők, határai: Sió, Balaton, Zala, Dráva részei: Zalai-, Somogyi-, Tolnai-dombság Mecsek, ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén éghajlata: a Zalai-dombság a legcsapadékosabb tájunk, kelet felé nő a napsütéses órák száma Őrségi N. P., Termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, állatai: sertés, szarvasmarha, városai: Pécs Zsolnay- porcelán, Kaposvár, részei: Bakony, Vértes, Dunazug: Gerecse, Pilis, Budai, Velencei-hegység, Dunakanyar, Visegrádi-szoros, kőzetei: mészkő, dolomit, tavai: Balaton, Velencei ásványkincsei: barnakőszén, bauxit, mangánérc ipara: hőerőművek, alumíniumgyártás, papír, porcelán (Herend), üveg, tégla, cserép, cement, városai: Esztergom Bazilika, Visegrád Mátyás palotája, Szentendre skanzen, Veszprém vár, viadukt, határai, méretei, félsziget fogalma, Tihanyi- fsz., 13

14 A Balaton Északi-középhegység Élet a hegységben Aggtelek öböl fogalma, Kis-Balaton, Balaton- Felvidéki N. P., idegenforgalmi nevezetességek: Tihanyi Apátság, I. András, Balatonfüred Jókai-villa, Anna bál, Szent György-hegy bazaltorgonái Keszthely Festetics-kastély, Georgikon, Tüskevár határai: Dunától a Bodrogig részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni- hg kőzetei: mészkő, andezit, éghajlata: leghűvösebb és leghidegebb tájunk, okai, folyói: Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, nemzeti parkjai: Bükki, Aggteleki, történelmi borvidékei: Tokaj, Eger, ásványkincsei: lignit, barnakőszén, rézérc, fő iparvidéke: Borsodi- medence (Sajó-völgye) ipara: vegyipar, gépipar, építőanyag ipar, városai: Miskolc, Eger, idegenforgalmi látnivalók: egri vár, Lillafüred, Miskolctapolcai barlangfürdő, Szalajka-völgy, világörökség, nemzeti park, Baradla-, Domica, Béke-barlang, cseppkőképződés módja, felszín alatti karsztformák: függő-, álló- cseppkőoszlop, barlangi patak, barlang, Csillagvizsgáló, Óriások terme, felszíni karsztformák: víznyelők, dolinák, karmező, kopár fennsíkok, forrás 14