MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 5. szám január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 5. szám 2010. január"

Átírás

1 MAGYAR GERONTOLÓGIA 2. évfolyam 5. szám január

2 Szerkesztıbizottság: MAGYAR GERONTOLÓGIA Fıszerkesztı: Dr. Semsei Imre, MTA doktor Rovatvezetık: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia: Életmód: Társadalomgerontológia: Prevenció: Prof. Iván László Prof. Székely Miklós Prof. Székács Béla Prof. Bakó Gyula Prof. Molnár Péter Prof. Figler Mária Dr. Fábián Gergely Dr. Tóth István Szerkesztıbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztıbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Németh Károly, Verıce Dr. Pék Gyızı, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Regius Ottó. Budapest Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szilagyi, S. Jean, Nyíregyháza Dr. Telkes Zoltán, Visegrád Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zöllei Magdolna, Szeged ii

3 MAGYAR GERONTOLÓGIA TARTALOMJEGYZÉK 2. évfolyam 5. szám (2010) oldal Szerkesztıi levél (Dr. Semsei Imre) 1 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK A gerontológia oktatása Dr. Semsei Imre 4 EREDETI KÖZLEMÉNYEK Az immunvédekezés javításának jövıbeli lehetıségei idıs korban Ongrádi József 1, Kövesdi Valéria 1, Stercz Balázs 1, Vértes László 2 15 Ajtónyitás: Idıs emberek társas interakcióinak kutatása Mild Brigitte, Berszán Lidia 32 Kezünkben az életünk Gondolatok a kardiovaszkuláris prevenció kérdéskörébıl Csernáthné Kárándi Erzsébet 46 BEMUTATKOZIK A Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ Verıcei Betegotthona Dr. Németh Károly 53 A TÁRDISZCIPLÍNÁK EREDMÉNYEIBİL Magnetoterápia a gerontológiában Dr. Németh Károly 60 KÖZÉRDEKŐ KÖZLEMÉNYEK I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztal TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTİ Arcképcsarnok Dr. Rózsay József életmőve iii

4 Dr. Vértes László 67 LEVELEK Dr. Németh Károly levele a szerkesztıséghez 76 OLVASÓNAPLÓ Dr. Székács Béla: Geriátria. Az idıskor Gyógyászata. (Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005) Dr. Semsei Imre 77 TERMÉKISMERTETÉS Felhívás 79 KÜLFÖLDI KITEKINTÉS Cikk: Humán genetikai variációk: A sikeres öregedéshez vezetı úton fekvı gyöngyök 80 HIREK Gerontológia a médiában 82 Magyar nyelvő gerontológiai publikációk 84 Jelentkezési lap (Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság) 86 Megrendelés 89 Útmutató a szerzıknek 90 Angol tartalomjegyzék 94 iv

5 SZERKESZTİI LEVÉL Tisztelt Olvasóink! A 2010-es évet egy szokásos szerkezető számmal kezdjük. Összefoglaló és Eredeti közlemények, s más írások is megtalálhatók a számban. Az elsı közlemény a Gerontológia oktatása címet viseli. Újra egy régi adósságon vagyunk túl ezzel a közleménnyel, melyben szisztematikus rendszerbe foglaltuk a gerontológia különbözı területeit. A régi felfogás szerint például a geriátria külön fıága a gerontológiai diszciplínának. Noha igen nagy jelentıségő ez a rész is, elvileg még is csak a biogerontológia része, az öregedés orvosi vonatkozásait taglalva. A Gerontológia jegyzet következı kiadása is már ezt a rendszert ismerteti majd, kibıvítve újabb fejezetekkel, mint például a geroedukáció. Természetesen emellett a gerontológia-oktatás aktuális kérdései és problémaköre is terítékre kerül az írásban. Az Eredeti közlemények fejezet elsı cikke a 2009-es év negyedik számában megjelent immunológiai témájú cikk folytatása szintén Dr. Ongrádi József és munkatársai szerkesztésében és az Az immunvédekezés javításának jövıbeli lehetıségei idıs korban címet viseli. Az idıs korral romló immunrendszer megerısítése igen jelentıs eredményeket hozhatna az idıs emberek betegségeinek jobb leküzdésében, ezzel hozzájárulván egy betegségektıl mentes, hosszabb életkorhoz. Egy ilyen lehetıségrıl ír ez a cikk, ahol viroszóma vakcinák és bizonyos adjuvánsokat tartalmazó vakcinák kifejlesztésének és alkalmazásának lehetıségeit tárják a szerzık az olvasók elé. Az Ajtónyitás: Idıs emberek társas interakcióinak kutatása egy összegzı munka a Kolozsvári Egyetem és a kolozsvári Diakónia Keresztyén Alapítvány munkatársainak tollából. Az idısek elmagányosodásáról, korcsoportjukra jellemzı kapcsolataikról és arról ír, hogy a kiscsoportos foglalkozások hogyan javíthatják az idısek életérzését. Csernáthné Kárándi Erzsébet munkája Kezünkben az életünk Gondolatok a kardiovaszkuláris prevenció kérdéskörébıl címmel arra hívja fel figyelmünket, hogy igenis vannak lehetıségek a kezünkben, mellyel lassíthatjuk öregedésünket, javíthatjuk 1

6 egészségünket idıs korunkra is a prevenció eszközeivel! S mivel a magyar lakosságnak döntı többsége szív és érrendszeri problémák miatt hal meg, ezen a területen már egy kis javulás is éveket tehet az átlagéletkorhoz. A Bemutatkozik rovatunkban ezúttal a Honvédelmi Minisztérium egyik idısotthona mutatja be tevékenységét, eredményeit Dr. Németh Károly tolmácsolásában. A Társdiszciplínák eredményei rovat is Németh dr. munkája, aki a magnetoterápia lehetıségeire, kedvezı alkalmazási eredményeire hívja fel figyelmünket. Manapság egyre több, a hagyományos orvoslásban egyelıre nem alkalmazott anyagról, módszerrıl, eszközrıl szerezhetünk tudomást. Sokszor nem, vagy nem teljesen értjük még ezek hatásmechanizmusait, azonban ha alkalmazásuk pozitív eredménnyel jár, nem kell kidobni a gyermeket a fürdıvízzel, azaz nem kell elutasítanunk alkalmazásukat. Sokszor ezek a módszerek a placebó hatás révén fejtik ki hatásukat, s ezért nem minden esetben hoznak javulást. Azok azonban, melyekrıl hosszú távon is bebizonyosodik az alkalmazás elınye, elıbb-utóbb teret nyernek a mindennapi orvoslásban is. Közérdekő közlemények rovatunk ez alkalommal is az I. Országos gerontológiaoktatási szakmai kerekasztalnak csinál hírverést. Minél több oktatásban részt vevı, vagy ahhoz valamely formában kapcsolódó szakember vesz részt a rendezvényen, annál inkább megismerjük az oktatás problémáit, illetve juthatunk közös nevezıre a problémák megoldásával kapcsolatban. A Történelmi visszatekintı - Arcképcsarnok részben ismét Dr. Vértes László írásával találkozunk, aki ez alkalommal dr. Rozsay József életmővét mutatja be röviden, tömören. Igen örülünk annak, hogy ı szívén viseli, hogy megismerkedjünk elıdeinkkel, akik szorgalmas munkával elısegítették a hazai gerontológia fejlıdését. A Levelek között ez alkalommal Dr. Németh Károly véleményével ismerkedhetünk meg, aki már a kezdetektıl segítette a Magyar Gerontológia folyóirat megszületését. Nagy örömmel fogadjuk azonban a kritikai észrevételeket is, hiszen abból tudhatjuk meg, ha valamit nem úgy csinálunk, ahogyan azt mások várják tılünk! Az Olvasónapló fejezetben ezúttal Dr. Székács Béla: Geriátria. Az idıskor Gyógyászata. (Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005) címő tankönyvét ismertetjük. Ez a hazai geriátriát tanulók bibliája, olyan összefoglaló munka, mely lehetıvé teszi, hogy hazánkban magas színvonalon történhessen a geriátria oktatása. 2

7 A Külföldi kitekintés rovatban egy olyan cikket ismertetünk, mely az emberek genetikai elrendezıdésben meglévı különbségek és az élettartam közötti kapcsolatokat ismertetik különös tekintettel, az idıskori betegségekkel való kapcsolatra. Az ilyen jellegő munkák is mind közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy genetikai elrendezıdésünk és öregedésünk közötti összefüggéseket egyre jobban megismerhessük és a késıbbiekben ezt a tudást hosszabb, egészségesebb élet elérésére fordíthassuk. A Hírek részben figyelmet érdemel a Magyar nyelvő gerontológiai publikációk rovat, ahol most Dr. Boga Bálint néhány munkájára hívjuk fel a figyelmet, ezek között is azokra, melyek pl. a gerontagógia területén születtek. Boga dr. tagja az MTA Pedagógiai Bizottsága Andragógiai Albizottságának (ahogy ezt a Gerontológia a médiában rovatnál is írtuk), s több munkája is született ezen a területen. Mindig örvendetes, ha gerontológusok más szakterületekhez is kapcsolódnak, hiszen ez által összekapcsolhatják a gerontológiát más szakterületekkel, mi is megismerhetjük azok eredményeit. 3

8 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA Dr. Semsei Imre A hazai gerontológia megfiatalodásának, megújulásának lehettünk tanúi az elmúlt néhány évben. Számos pozitív változás történt (a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ megalakulása, a Gerontológia jegyzet kiadása, a Magyar Gerontológia folyóirat útra bocsátása, vagy a Nyíregyházi Gerontológiai Napok rendezvénysorozat megindulása, stb.), mellyel elıre tudtunk lépni a hazai gerontológia oktatásának területén. Ezt támogatja például a májusban megrendezendı I. Országos gerontológia-oktatási szakmai kerekasztal is. Ennek apropóján is érdemes egy kicsit górcsı alá venni a hazai gerontológia oktatásunkat. 1. A gerontológia oktatásának fontossága Elızmények: a társadalom elöregedése Mindenki számára ismertek a hazánk társadalmának elöregedésébıl fakadó problémák. Tudjuk, hogy a társadalmak átstruktúrálódása miatt számos (fejlett) országban új jelenség lépett fel, a társadalom elöregedése képében. Az elmúlt 200 évben az átlagéletkor megduplázódott (1. ábra), s még hazánkban is eléri a évet (férfiak-nık) (2. ábra). 1. ábra. Az átlagéletkor változása 200 év alatt. 2. ábra. A Magyarországon várható átlagéletkor alakulása és elırejelzése. 4

9 Ezzel párhuzamosan eltolódás következett be a népesség szerkezetében, mivel egyre nagyobb lett az idısek száma (ahogy azt a 3. és 4. ábrák is szemléltetik), s emellett aránya is a többi korcsoporthoz képest (5. ábra). 3. ábra. A korcsoportok eloszlása az USA-ban 1997-ben. 4. ábra. A korcsoportok várható eloszlása az USA-ban 2050-ben. A társadalom fejlıdésének köszönhetıen sok egészségügyi problémát sikerült leküzdenünk, mely elısegítette az átlagéletkor növekedését, ugyanakkor a fı halálozási okok eltolódtak a fertızı betegségektıl a krónikusak (szív és érrendszeri betegségek) felé, azaz nem csak egyre több idıs, de egyre több idıs, beteg ember van (6. ábra). 5. ábra. Különbözı korosztályok arányainak változása Magyarországon. 6. ábra. A fı halálozási okok változásai a XIX. és a XX. század összehasonlításában. Mindezek következményei növekvı egyéni és társadalmi problémák lettek az idısellátás egyéni és társadalmi, illetve szociális és egészségügyi ellátásának terén. 5

10 1. 2. Megoldási javaslatok a társadalmi elöregedésbıl adódó problémákra Az idısellátás problémáinak orvoslására számtalan elméleti lehetıség kínálkozik a prevenciótól kezdve a gyógyítás-ápoláson keresztül a rehabilitációig. Fontosságát tekintve még azonban ezeket is megelızi a gerontológiai ismeretek átadása, a gerontológia oktatása. Ha ez nem megoldott, az elıbb említett megoldások hatásfoka is jelentısen kisebb lesz. A gyakorlatban a fenti problémák kezelésére az alábbi megoldásokat említhetjük: 0. Taigetosz Ez ugyan meglehetısen morbidan hangzik, de ez történik akkor, mikor a társadalom nem orvosolja az elöregedésébıl adódó problémákat. Azaz a biológiailag, egészségileg, gazdaságilag, szociálisan, stb. gyenge idıs emberek kikerülnek a társadalmi munkamegosztásból, gondoskodásból és idı elıtt elhaláloznak. 1. Egészségi állapot javítása A gerontológia elsıdleges célja az emberi élettartam meghosszabbítása, ugyanakkor rögtön ez után következik a másodlagos és harmadlagos cél is, hogy a megnövekedett élettartam minél többen érjék meg, s minél egészségesebben teljen az öregség. Ennek módszerei: a. oktatás (élethosszig tartó tanulás: pedagógia, andragógia, gerontagógia) b. prevenció c. gyógyítás-ápolás d. rehabilitáció 2. Idıs emberek részvétele a munkamegosztásban a. nyugdíjkorhatár emelése b. idısek bevonása (megtartása) a munkába(n) 3. A születések számának emelése (késıi hatás) 6

11 2. Hazai gerontológia-oktatás Hazai gerontológia-oktatásunk csak néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. Jellegét tekintve azonban csak sporadikusan, rendezetlenül történt. Sok tekintetben semmilyen egységesítés nem volt az oktatás anyagában, színvonalában. Eladdig, hogy a gerontológia diszciplínájának felosztása is más és más volt, attól függıen, hogy hol és ki oktatta (oktatja) azt. Elsıként tehát érdemes tisztázni, hogy mik is a gerontológia ágai A gerontológia ágai A gerontológia oktatásának kezdetekor kitérünk néhány alapfogalomra, melyet szükséges ismerni ahhoz, hogy a további ismereteket rendszerezni tudjuk (7. ábra). Ezek közé tartozik a diszciplína ágainak, a tudományág struktúrájának ismertetése is, például az alapkérdések és a célkitőzések mellett. ALAPFOGALMAK A gerontológia és ágai Biogerontológia Alapkérdések: Célkitőzések: Társadalomgerontológia Psychogerontológia Mit nevezünk öregedésnek? Mik jellemzik az öregedést? Miért öregszünk? Elsıdleges: élettartam meghosszabbítása Másodlagos: minél többen érjék el Harmadlagos: minél egészségesebben 7. ábra. Alapfogalmak. 1 A tudományág hármas tagoltsága klasszikusan létezik, ugyanakkor a régebbi megfogalmazásokban egyes elemek nagyobb hangsúlyt kaptak éppen például gyakorlati fontosságuk miatt. Ennek megfelelıen külön ágként kezeltük a geriátriát (Semsei, 2008), - hiszen az idıskor orvosi vonatkozásai kiemelt fontosságúak a mindennapok gyakorlatában, az idısek ellátásában s akkor még nem említettük például olyan jelenséget, mikor a társadalomgerontológia és a geriátria mellett itt-ott külön ágnak tekintették a gerohigiéniát. 1 Semsei I.: Oktatási Segédjegyzet I. (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) 7

12 A gerontológia tudományának felosztása azonban mára már egyértelmően kikristályosodott (8. ábra). TÁRSADALOMGERONTOLÓGIA TÁRSADALOM EGYÉN Társadalmi gerontológia Elméleti gerontológia Geroedukáció Szociális gerontológia Táplálkozás Mozgás Kísérletes gerontológia Prevenció Rehabilitáció Geriátria Ápolás Geronto pszichológia Geronto pszichiátria EGYÉN P S Z I C H O G E R O N T O L Ó G I A BIOGERONTOLÓGIA TEST LÉLEK 8. ábra. A gerontológia ágai és struktúrája. 1 Ez logikailag is áttekinthetı, de ennek megfelelıen tagolódnak például a gerontológia eredményeit bemutató folyóiratok is. A 8. ábra a struktúrálódást is mutatja, ugyanezt talán kicsit áttekinthetıbben, ugyanakkor leegyszerősítettebben szemlélteti a 9. ábra. A gerontológia ágai 9. ábra. A gerontológia ágai. 1 S ha a gerontológia sok-sok más alágait tekintjük, számtalant fel tudunk sorolni, ahogyan azt a 10. ábra is szemlélteti. Ezek - többnyire más diszciplínák és a gerontológia átfedéseibıl, határterületeibıl alakulnak ki. 8

13 A gerontológia ágai 10. ábra. A gerontológia ágai: alágak A gerontológia oktatása Mit látunk a hazai gerontológia oktatásának területén? (7. és 8. ábra). 7. ábra. Geriátriai oktatás. 8. ábra. Gerontológiai oktatás. Legjobb helyzetben a geriátria oktatása van, hiszen orvosegyetemeinken mindenütt oktatnak geriátriát, melyhez kiváló könyv is segítséget nyújt (Székács, 20xx). Ahogyan az egy legutóbbi munkából is kiderül (Kurucz, 2009), a hazai gerontológia oktatása viszont rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán 2007-tıl megújult a gerontológia oktatása. Elıször is megteremtettük az oktatáshoz szükséges alapokat: átfogó Gerontológiai jegyzetet (59 kiváló gerontológus, illetve társszakma képviselıivel) és Segédjegyzetet írtunk (9. és 10. ábra). 9

14 9. ábra. Gerontológia jegyzet. 10. ábra. Segédjegyzet. Megalakítottuk a hazai gerontológiai tevékenység összefogására a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központot (11. ábra) és kialakítottuk a hazai gerontológia elsı írásos fórumát, a Magyar Gerontológia folyóiratot (12. ábra). MAGYAR GERONTOLÓGIA 11. ábra. A Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ honlapja: 1. évfolyam 1. szám Január 12. ábra. Magyar Gerontológia folyóirat. Az ismeretterjesztés elısegítésére konferenciákat rendeztünk, a Nyíregyházi Gerontológiai Napok keretében (13. és 14. ábra), ahol az oktatásban, gyakorlatban, tudományban tevékenykedı szakemberek találkozhatnak és cserélhetik ki ismereteiket (a legutóbbi alkalommal már 6 külföldi elıadó segítette a kitekintést más országok gerontológusainak munkájába). 10

15 13. ábra. Konferencia I. 14. ábra. Konferencia II. Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt azért hívtuk össze (2010. május 14), hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, s ezzel valamelyest hozzájárulhassunk a hazai társadalmi elöregedés problémájának megoldásához. Nyilvánvaló, hogy egy csapásra nem fogjuk tudni orvosolni a gerontológia-oktatás minden gondját, de ha elkezdıdik az érintett felek közötti párbeszéd, a megoldások keresése, már jelentıs mértékben segíthetünk a problémák leküzdésében A gerontológia oktatásának felületei A társadalmi elöregedés problémájának megoldásához nagymértékben hozzájárulhatna, ha kiterjesztenénk, megerısítenénk a gerontológia oktatását több felületen is. A mai fiatalok már jól tudják, hogy egész életükön keresztül tanulniuk kell, ha azt akarják, hogy ismereteik frissek, adekvátak legyenek idısebb korukban is, hogy így versenyre kelhessenek a majdani fiatalokkal, illetve eséllyel indulhassanak a munkamegosztásban való késıbbi részvételért (Life Long Learning (LLL) élethosszig tartó tanulás). Számukra tehát már természetes lesz, hogy a fiatalkori oktatás mellett (pedagógia) a felnıttképzésben (andragógia) is részt vesznek, sıt idıskorukban is tovább fognak még tanulni (gerontagógia). Ha mást nem is, de gerontológiai ismereteket mindenképpen el kellene sajátítaniuk, hogy olyan ismeretekre tehessenek szert, mellyel jobban megértik, menedzselik saját idıs korukat, ezáltal megelızvén a függıség, ráutaltság kialakulását elısegítvén sikeres öregedésüket. 11

16 Pedagógia és gerontológia Mindenképpen hangsúlyt kell fektetni azonban már a fiatalok iskolai képzése során is a gerontológiai ismeretek oktatására. Ezt fontos azért is, hogy késıbb felnıtt korukban legyen már ismeretük, amire építhetnek, illetve legyen olyan, aki késıbb oktatni tudja a gerontológiát. A mai hazai gerontológiai oktatás egyik hiányossága például, hogy még azok az emberek sem részesültek gerontológiai oktatásban, akik maguk már oktatják azt. Pedig sok területnek van kiváló hazai szakembere, tehát a gerontológusok egymást is kiválóan tudnák képezni a saját szőkebb területük ismereteinek átadásával. Tehát elsıként meg kell oldanunk a gerontológiát oktatók képzését. Emellett pedig már kisiskolás korban is nyújthatnánk ismereteket az öregedésrıl, ha másért nem is, annak hangsúlyozására, hogy egyszer ık is lesznek öregek, s hogy milyen fontos (lenne) az idısek tisztelete, akik az ı életük kereteit is kialakították életük munkájával. Mert vannak olyan társadalmak manapság is (pl. Japán) ahol az idıs embert tisztelet övezi meg sem merem említeni, hogy talán ez is hozzájárul a magasabb kor megéréséhez A szakirányú középfokú és felsıfokú képzésben pedig mindenképpen meg kellene ismertetni a gerontológia alapjait, pl. a biológia keretein belül. Talán ez is elısegítené, hogy több geriáter szakorvos legyen országunkban. Andragógia és gerontológia A felnıttképzés keretein belül fokozott lehetıség nyílhat a gerontológiai ismeretek közlésére. A társadalmak kifejezett hangsúlyt fektetnek a fiatalok oktatására, hiszen a nélkül ık képtelenek lennének részt venni a munkamegosztásban. Tehát a társadalom jól felfogott érdeke is a fiatalok oktatása. Ugyanakkor például szinte semmilyen törekvés nincs arra, hogy a felnıttek ismereteket szerezzenek, mi is az az öregedés, mit is kell, vagy tudok tenni saját öregedésem lassítására, öregkorban egészségem megtartására. A társadalom tehát elengedi a dolgozóit anélkül, hogy azok felkészültek volna öregkorukra. Pedig ha ismereteik lennének az öregedésrıl, az egészségfenntartásról, az a társadalomnak is kifizetıdı lenne. Hiszen kevesebb idıs-beteg ember kevesebb pénzt igényel a társadalom részérıl hogy mást ne említsünk. Ismeretekkel felvértezve az idıs ember képes lenne saját maga jobb menedzselésére, függıségének megakadályozására, illetve mértékének csökkentésére is. 12

17 Gerontagógia és gerontológia Nyilvánvaló, miért is lehet és érdemes az idıs embert ismeretekkel felvértezni a gerontológia területérıl. İ már benne van a korban, tudja, mirıl beszélünk, saját magán tapasztalja, így hát igen fogékony (esetenként a fiatalokkal ellentétben - akik koruknál fogva még nem érdeklıdnek az öregedés problematikája iránt). Értékeli (értékelné) a mindennapi apró ötleteket is, mellyel jobban tudja öregkorát menedzselni. 3. A hazai gerontológia-oktatás kiterjesztése Mi is lenne a haszna a gerontológiai oktatás kiterjesztésének? Hatalmas társadalmi pénzben is mérhetı haszonnal járna ez. Ha az oktatás (és prevenció!) révén elérhetjük, hogy az idıs ember egészséges maradjon, akkor például minden gond nélkül felemelhetı a nyugdíjkorhatár, hiszen az idıs ember tovább képes a munkára. Addig azonban csak a taigetoszi megoldás érvényesül, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt hiszen a magyar lakosság fele meg sem érné azt Amennyiben az idıs ember egészségesebb, nem szorul annyira az egészségügyi ellátásokra. Magyarul: kevesebb pénzt kellene az egészségügyre fordítani ez a mai világban egy gazdasági fellendüléssel lenne egyenértékő. Ugyanakkor, ha az idıs embernek csak a függıségét sikerülne csökkenteni a szociális és egészségügyi ellátó rendszerektıl, az is hatalmas hasznot hozna az országnak. Tehát a társadalom elöregedésébıl fakadó problémák egy részét lehetne azzal orvosolni, hogy sokkal szélesebb körben terjesztjük a gerontológiai, egészségmegırzı ismereteket. A megoldás tehát adott, kérdés, hogy az irányításban, a végrehajtásban illetékesek mennyire alkalmazzák majd ezt marad-e Taigetosz, vagy lépünk egyet elıre a társadalmi fejlettségben. IRODALOMJEGYZÉK Kurucz M. (2009): A gerontológia oktatása Magyarországon. Szakdolgozat: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Alkalmazott szociális gerontológia szakirányú továbbképzés, Nyíregyháza. 13

18 Semsei I. (szerk.) (2008): Gerontológia. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kari jegyzetek 15. Start Nyomda, Nyíregyháza. Székács B. (szerk.) (2005): Geriátria. Az idıskor gyógyászata. Medicina Kiadó, Budapest. Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ 4400 Nyíregyháza, Sóstói u

19 AZ IMMUNVÉDEKEZÉS JAVÍTÁSÁNAK JÖVİBELI LEHETİSÉGEI IDİS KORBAN Ongrádi József 1, Kövesdi Valéria 1, Stercz Balázs 1, Vértes László 2, Összefoglalás Az emberi szervezet öregedésével egyetemben az immunrendszer is öregszik, amely a természetes és adaptív immunfunkciók gyengülésével jár. A következményes gyakori és súlyos mikrobás fertızések megelızésére ideális idıskori vakcinálás sikerességéhez azonban, funkcióképes immunsejtekre van szükség. In vitro és állatkísérletek szerint a telomeráz aktivitás serkentése, több konjugált linolénsav felvétele, a macrophagokat, természetes ölısejteket, az antigén prezentáló sejteket, a T és B lymphocytákat aktiváló cytokinek adása (elsısorban IL-2, IL-7), az anergiás naív és regulátoros T sejtek eltávolítása, immunszuppressziót okozó lappangó vírus fertızések kezelése visszafordíthatja a védekezı rendszer idıskori gyengülését. Hatékonyabb oltóanyagok viroszomák alkalmazásával, új adjuvánsok bevezetésével kerülnek a majd gyakorlatba. Kulcsszavak: idıskori immunszuprresszió, immunstimulálás, interleukinek, thymus sorvadás gátlása, új vakcina formulák Improvement of immune defense of the elderly in the future Abstract Ageing of the human organism and its immune system is concomitant that results in the impairment of natural and adaptive immunity. For the treatment of severe microbial infections vaccination of the elderly would be ideal, but it requires cells capable for immune functions. As in vitro and animal experiments demonstrate, stimulation of telomerase activity, intake of conjugated linoleic acid, stimulation of macrophages, natural killer and antigen presenting cells, T and B lymphocytes by cytokines (e.g. IL-2, IL-7), removal of anergic naive and regulatory T cells, treatment of immunosuppressive virus infections could improve diminished immune functions in the elderly. More effective vaccine formulations, mainly virosome vaccines coupled with new adjuvants will be applied in near future for human therapy. 15

20 Bevezetés A szervezet egészének öregedésével együtt természetszerőleg az immunrendszer is öregszik ( immunosenescence ), kimerül ( immune exhaustion ). Ez a folyamat az immunsejtek, elsısorban a lymphocyták szubpopulációinak mennyiségi és funkcionális változásával jár, amely az immunsejtekben is a biológiai óra szerepét betöltı telomérek rövidülése révén nagyrészt genetikusan meghatározott. Emellett számos társbetegség, krónikus gyulladással járó állapotok, táplálkozási zavarok, daganatos megbetegedések, szociodemográfiai tényezık felgyorsíthatják ezeket a folyamatokat. A természetes immunitás csökkenı mőködéséért a macrophagok gyengülı cytokin termelése, elsısorban a tumor nekrózis faktor (TNF), interleukin (IL)-1, a lymphocyták túlélését szabályozó IL-7 megcsappant mennyisége felelıs. Az idegen antigének felismerésének gyengülése elsısorban a toll-like receptorok mőködésbeli zavarainak a következménye. A természetes ölısejtek (NK) indukálható aktivitásának csökkenése az IL-2 iránti érzéketlenség következménye. A fiatal korban kialakult humorális immunitás mőködése aránylag jól megtartott a memória sejtek idıskori aktivitásának következtében, de az idısek szervezetébe bekerülı új antigénekkel szemben a válaszkészség jelentısen gyengült az antigén prezentáló sejtek és T lymphocyták kölcsönhatásának leépülése és a B lymphocyták érési zavarai miatt. Az utóbbiak kialakulásában számos cytokin, pl. IL-2, IL-4, IL-7 csökkent képzıdése játszik szerepet. Idıs korban a sejtes immunválasz romlása a legfeltőnıbb: a thymus sorvadását egyes serkentı cytokinek c(il-1, -3, -7) csökkent termelése és a thymosuppressív cytokinek (IOL-6, leukémia inhibiciós faktor /LIF/, oncosatin M /OSM/ túlsúlya segítheti elı. Emiatt kevesebb friss naív T sejt képzıdésik, ugyanakkor az anergiás funkcióképtelen memória sejtek felszaporodnak. A T sejt receptorok száma ugyan nem változik, de mőködésük romlik a sejtmembrán merevebbé válásának következtében, ami a sejten belüli jelátviteli utak károsodását vonja maga után. Ezek miatt elsısorban az intracelluláris kórokozókkal szembeni védekezés válik elégtelenné. Igen káros a szuppresszor hatású reguláló T lymphocyták (Treg) felszaporodása is. A fentiek következtében idült, perzisztens herpesvírus fertızések alakulnak ki, amelyek közül a legfontosabbak a (herpes simplex vírus 1 és 2 /HSV-1/2/, cytomegalovírus /CMV/, Epstein-Barr vírus /EBV/), retrovírusok (I-es típusú humán T sejtes leukémia-lymphoma vírus /HTLV-I/, humán immundeficiencia vírusa /HIV/), egyes hepatitis vírusok (HBV, HCV) által okozottak. Ezek boszorkánykörszerően az immunrendszer további kimerüléséhez vezetnek. Ezen folyamatok következtében az idısek gyakrabban szenvednek súlyos mikrobás fertızésekben, mint a fiatalok, sıt különösen 16

21 érzékenyek újonnan fellépı vagy visszatérı mikrobás fertızések iránt is (Stercz B és mtsai, 2009). Ideális lenne, ha vakcinálás révén számos mikroba fertızéssel szemben lehetne védekezni idıs korban, ehhez azonban az immunrendszer mőködésében részt vevı sejtek nagy részének mőködıképesnek kell lennie. Az idıskori vakcinálás nehézségei Az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás az idısek körében a védıoltások hatékonyságának emelése, amely nagy hatással lenne az általános egészségi állapotra és a jó közérzetre (Derhovanessian és mtsai, 2008). Olyan oltási stratégiákat kellene kidolgozni, melyek minden korcsoportban hatékonyak, és alkalmasak lennének az újonnan kialakuló vagy visszatérı halálos fertızésekkel, valamint a bioterorrizmusban alkalmazott lehetséges fertızı ágensekkel szembeni védekezésre is (Swain és mtsai, 2006). Az immunizálásra adott megfelelı reakció vizsgálatára hosszú távú követéses tanulmányokra van szükség, ahol az adott egyén vizsgált paramétereit összevetik a klinikailag tapasztalható eredményekkel (pl. mortalitás, pathologia és vakcinára adott válasz). A mostanában végzett összehasonlító tanulmányok hátránya, hogy az összevetett korcsoportok nagyban különbözhetnek az ıket ért környezeti hatásokban, valamint valószínőleg más genetikai tényezıkkel rendelkeznek. E szempontoknak megfelelıen a fiatalok és az idısek eltérı prevenciót igényelnek. Az idıseknél a védıoltások hatékonyságának javítása kétirányú megközelítést igényel: egyfelıl az immunválasz javítását, másfelıl a vakcinák formulázásának megváltoztatását. Az immunizálás csak akkor lehet megfelelı hatású, ha a szervezet repertoárjában jelen vannak olyan sejtek, melyek képesek az immunválaszt kialakítani (Derhovanessian és mtsai, 2008). Mostanában tisztázódott, hogy az immunrendszer öregedése a védıoltásokra adott válaszkészséget is károsítja. Az influenzát és az ellene történı vakcinálást tanulmányozták a leginkább, ugyanis az influenza az ötödik leggyakoribb halálok a fejlett országokban az 50 éves vagy annál idısebbek körében, és ez a csoport a legfıbb célpontja az oltási akcióknak (Bridges és mtsai, 2000). Úgy tőnik, hogy az oltás csak mérsékelt hatást gyakorol az influenza-specifikus immunválasz kialakulására és a betegség elıfordulásának gyakoriságára (de Jong és mtsai, 2000). Míg az influenza elleni védıoltás az egészséges felnıttek körében 70-90%-os hatékonysággal rendelkezik, addig idısek körében ez 17-53%-ra csökken (Goodwin és mtsai, 2006) a specifikus immunválasz kialakításának tekintetében. További adatok kimutatták, hogy a 65 évnél idısebbek körében az influenza-szerő megbetegedések megelızésének hatékonysága 23%, ugyanakkor egészséges gyermekekben (> 2év) valamivel magasabb mint 38% (Jefferson és mtsai, 2005). A gyengülés okait már sikerült feltárni: mind 17

22 a humorális, mind a celluláris influenza-specifikus immunválasz alacsonyabb, mint a fiatalok körében a védıoltást követıen. Fiatal felnıttekkel összehasonlítva az idısek (>65 év) influenza A típusú vírussal -val ex vivo stimulált perifériás mononuclearis sejtjei csökkenést mutatnak az IFN- + T sejtek számában és az egyes sejt IFN- termelésének mértékében. A CD8 + T sejtek felszaporodása szintén alacsonyabb volt, valamint az idısek csoportjában az influenza vírusra adott válasz során kevesebb ellenanyag képzıdött (Deng és mtsai, 2004). Egér modellen végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az influenza vírusok eliminálása a tüdıbıl idıs egerekben sokkal lassabban megy végbe, mint fiatal állatokban a cytotoxikus T sejtek képzıdésének csökkenése miatt. Sejtátviteli kísérletekkel megállapították, hogy a problémát mind a sejtes immunválasz, mind környezeti tényezık befolyásolják, ugyanis nem alakult ki tökéletes válaszreakció sem fiatal egyedek jól mőködı sejtjeit idıs állatokba, sem idıs egerek sejtjeit fiatalokba juttatva (Deng és mtsai, 2004). A táplálkozási viszonyok javításának hatása az immunrendszerre A táplálkozásba történı beavatkozások, melyek viszonylag könnyen kivitelezhetık, nagyobb hatással bírnak az immunfunkciókra, mint azt általában gondoljuk. A túltápláltság elkerülése mellett több intézkedés segíthet a csökkent immunitás visszaállításában. Az E vitamin pótlása helyrehozza az immunológiai kapcsolatok kialakítását, különösen a naiv CD4 + T sejtek esetében idıs egerekben (Marko és mtsai, 2007). A gyulladás ellenes táplálkozási formák szintén hasznosak lehetnek (Franceschi és mtsai, 2007). A lipidek bevitelének megváltoztatása, pl. több konjugált linolénsav bejuttatása, a pro-inflammatórikus cytokin termelés csökkenéséhez valamint a hepatitis B védıoltás sikerességének az emelkedéséhez vezethet idısekben (Albers és mtsai, 2003). Megelızı közleményünkben (Stercz és mtsai, 2009) már említettük, hogy a lipid környezet erısen befolyásolni képes a T sejtek funkcióját: a sejtmembrán fluiditásának megváltoztatásával az immunológiai kapcsolatteremtı képességüket befolyásolja (Larbi és mtsai, 2004). A magas denzitású lipoprotein (HDL) közremőködik a perifériákon felhalmozódott koleszterin májba történı szállításában, melynek eredményeképp javulnak a T sejt receptor (TCR) jelátviteli folyamatai, valamint a T sejtek aktivációja (Duffy és mtsai, 2005). A kalória-bevitel csökkentése a kialakuló immunválaszt javítja rágcsálókban (Effros és mtsai, 1991), valamint a nem humán fıemlısökben késlelteti a T sejtek öregedését, a naiv T sejtek számának és funkciójának megırzésével és a pro-inflammatorikus állapotok csökkentésével (Messaoudi és mtsai, 2006). Mérsékelt fizikai aktivitás javasolható az öregedési folyamtaok lassítására. Ajánlott, hogy az 18

23 idısek csökkentsék több elkerülhetı kockázati tényezı hatását (pl. dohányzás, vagy a glükokortikoidok szükségtelen használatának felfüggesztése) (Sliedrecht és mtsai, 2008). A természetes immunaktivitás serkentése A rövidebb telomerek követlen kapcsolatban állnak a rövidebb várható élettartammal. Az öregedési folyamatok megelızhetık vagy visszafordíthatók a telomeráz aktivitásának serkentésével (Aspinall és mtsai, 2007). A katalitikus humán telomerázt (htert) alkalmazó génterápia javíthatja az immunsejtek funkcióját (Dagarag és mtsai, 2004). A humán telomeráz katalitikus komponensére, mint pl. a TAT2-re, egy kicsi telomeráz aktivátorra ható gyógyszeres kezelés stabilizálhatja a telomerek hosszúságát, és lassíthatja a mikrobiális fertızések feletti immunkontroll elvesztését (Bulati és mtsai, 2008). Ahogy korábban már kimutatták, az immunrendszer öregedéssel összefüggı változása során a toll like receptorok (TLR) expressziója és funkciója is megváltozik, mely eredményeképpen kialakuló eltérések a természetes immunitást is érintik. Így TLR ligandokkal vagy a TLR aktiváció termékeivel történı beavatkozás a természetes immunrendszerbe fokozhatja a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, az immunválasz kialakulását valamint a vakcinák hatékonyságát idıs személyeknél (Aspinall és mtsai, 2007). A TLR ligandumok erısen befolyásolják az IL-2 képzıdést is (Qin és mtsai, 2004). A hatékony vakcinálás nem csak a specifikus pathogénekkel szemben nyújt védelmet, de a természetes ölı sejtek aktivitását is fokozhatja, ami szintén hozzájárul a vakcinákra adott jobb válaszkészséghez (Qin és mtsai, 2004). Az antigén prezentáló sejtek mőködésének helyreállítása Az idısek körében végzett sikeres vakcinálás másik akadálya a dendritikus sejtek (DC) aktivitásának csökkenése. A daganatos betegek számos aktív immunterápiás protokollja alapszik az antigén prezentáló sejtek funkciójának javításán, hogy a vakcina antigéneket felvegyék. E módszer a fertızı betegségek kezelésében is alkalmazható lenne (Derhovanessian és mtsai, 2008). Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az idıs CD4 + T lymphocyták felszínén csökken a CD40L molekulák száma, mely egy kritikus kostimulátor ligand a T-B sejtek kölcsönhatása során. IL-2 fokozza a CD40L expressziót (Foy és mtsai, 1996). Idısekben a tumor necrosis faktor (TNF) receptorok családjába tartozó CD1034 molekula expressziója csökken a T sejtek felszínén. A CD134 kostimulációja fokozza a T lymphocyták funkcióját, túlélését, osztódását és memória sejtekké történı alakulásukat (Murata és mtsai, 2006). Az olyan CD8 + T lymphocyták arányának növekedése, melyekben 19

24 hiányzik a CD28 co-stimulátoros receptor expressziója, a vakcinákra adott válaszkészség csökkenéséhez és korai mortalitáshoz vezet (Effros, 2007). A CD28 expresszió hiányát az emelkedett caspáz-3 aktivitás okozza, ami TNF- által indukálható. Ez alapja lehet egy lehetséges, a megváltozott CD8 + T lymphocyták keletkezését visszaszorító stratégiának (Bulati és mtsai, 2008). A krónikus virális fertızés következtében klonálisan kimerült T sejtek felületükön kifejeznek egy, a B7-családba tartozó receptort, az ún. programozott sejt halál - 1-et (programmed cell death-1, PD-1), mely gátolja a kostimulációs jeleket. Felmerült, hogy a PD-1 által mediált jelátvitel blokkolása a T sejtfunkció javulását eredményezheti (Riley és mtsai, 2007). Ezen adatok arra utalnak, hogy a koreceptorokkal vagy a kostimulációs molekulákkal történı stimuláció segíthet idısekben az immunrendszer belsı károsodásainak csökkentésében (Gruver és mtsai, 2007). A thymus mőködésének helyreállítása A korral együttjáró thymus sorvadás visszafordítása vagy megakadályozása ígéretes terápiás lépés lehet az immunfunkciók visszaállításában. Egerekben megfigyelték, hogy ha idıs példányok sorvadt thymusát fiatal recipiensekbe transzplantálták, az a csecsemımirigy szerkezetének és funkciójának újraképzıdéséhez vezetett. Sıt sikeresen ültettek be tenyésztett thymus fragmentumokat DiGeorge-szindrómás betegekbe, akiknél e szerv funkciója hiányzott (Markert és mtsai, 1999), és ez elképzelhetı módja is lehet idısekben a naiv T lymphocyta mennyiség visszaállításának. Tekintettel a naiv T sejtek számbeli csökkenésére, a hatékony védekezı készségük visszaállításában és fenntartásában a thymus sejtképzésének fokozása tőnik az elsı követelménynek. Számottevı mennyiségő T sejtet képeztek egerekben a vese tokja alá beültetett neonatális thymus graftok (Derhovanessian és mtsai, 2008). A thymus cytokin mikrokörnyezetének és a thymus epitheliumának biológiai szabályzórendszerei lehetnek azok a terápiás célpontok, melyek az életkor elıre haladtával történı atrophiát befolyásolni lehetne. A csecsemımirigy T sejtképzésének fokozása elméletileg növelné a szervezet bármely antigénre adott immunreakcójának sikerességét. Elsıként olyan immunizálási stratégiákat szükséges kidolgozni, mely gyorsan elıállítható és minden korosztályban hatékony vakcinákat eredményez. E célból a thymopoesist fokozó faktorok adása nagyon hasznos lenne az erıteljes és széles T lymphocyta válasz kialakításában bármely antigénnel szemben (virális, bakteriális, parazita, tumor). Az immunválasz romlásának visszafordítása elérhetı lehet a károsodott sejtek eltávolításával is, ezáltal az általuk kifejtett káros hatások is megszőntetésével, és e sejtek thympoiesis által történı pótlásával. Ahogy korábban láthattuk, számos potenciális lehetıség adódik a csecsemımirigy 20

25 sorvadásának és sejtképzésének visszaállítására, míg a károsodott sejtek eltávolítására nagyon kevés (Pawelec 2005). Ha az idısek az immunvédekezés során csak a memória T sejtjeikre számíthatnak, nagyon fontos megtudnunk, hogy e sejtek hogyan képesek fennmaradni és funkciójukat megırizni (Herndler-Brandstetter és mtsai, 2005). Egerekben a kóros naiv T sejtek számának csökkentése valóban eredményezheti pótlásukat funkcióképes, új sejtekkel (Clise-Dwyer és mtsai, 2007). Cytokinek és hormonok hatása a károsodott immunrendszerre Ahogyan e közleménysorozat elsı részében említettük (Stercz és mtsai 2009), a cytokinek, kemokinek és egyes hormonok alapvetı szerepet játszanak az egészséges immunrendszer fenntartásában. Az életkor elıre haladtával a képzésükben történt változások nyomán különbözı immunkárosodások alakulnak ki. Mesterséges pótlásuk, vagy képzıdésük gyógyszeres indukálása megelızheti, vagy legalább részben visszaállíthatja e károsodásokat az idısek körében. Az IL-7 tőnik a legjelentısebbnek a B és T sejtek védelmében és stimulációjában. Az IL-7 génexpresszió csökkenése célpontja lehet a thymopoiesis megfiatalításban alkalmazott terápiás beavatkozásoknak. Azt is kimutatták, hogy az IL-7 visszafordíthatja a csecsemımirigy sorvadását idı állatokban a thymus sejtképzésének és a perifériás T sejt készlet emelkedését, valamint az immunválasz fokozását eredményezve (Andrew és mtsai, 2001). Humán IL-7 adása fiatal, 6-8 hetes egerekben minimálisan fokozta a thymopoesist és a perifériás T sejt szaporodást (Sempowski és mtsai, 2002), de az IL-7 direkt subcutan injekciója nem eredményezett megfelelı koncentrációt a thymusban. E probléma kiküszöbölhetı egy fúziós fehérje létrehozásával, mellyel az IL-7 célzottan a thymusba juttatható. A CCL25 molekula a csecsemımirigyben képzıdik, és a CCR9 kemokin receptorhoz kötıdik, melynek egyetlen ismert liganduma. A CCR9 extracelluláris részébıl és az IL-7-bıl álló fúziós fehérje idıs állatokban felhalmozódik a thymusban, ezáltal elérhetı a csecsemımirigy életkorhoz társuló sorvadásának visszafordulása, új T lymphocyták képzésének szignifikáns emelkedése és ezen állatokban az antivirális válasz szignifikáns fokozódása (Henson és mtsai, 2005). E fúziós proteinnel kezelt egerekben influenza vírusfertızést követıen alacsonyabb volt a vírusok mennyisége a tüdıben, a kontrollcsoporthoz képest, melyben csupán álkezelést hajtottak végre. Majmokban és egerekben, a nem kívánt szisztematikus hatások elkerülésének lehetséges módja az IL-7 lokális felhalmozására a thymusban: genetikailag tervezet IL-7 termelı stromasejtek implantációja (Phillips és mtsai, 2004). E cytokinnek fontos szerepe van a thymus 21

26 mőködıképességében, következésképpen az IL-7 modulációja az egyik lehetséges célpontja az idısek vakcinálásra adott válaszának fokozására tett kísérletekben. Egyéb biológiai modulátorok vizsgálata során kimutatták, hogy a thymusba injektált IL- 10-et expresszáló adenovírusok meggátolták a sepsis okozta thymocyta apoptózist és a thymus atrophiát (Oberholzer és mtsai, 2001). Azt is kimutatták, hogy a leptinek védelmet nyújtanak a bakteriális endotoxinok okozta thymus sorvadással szemben (Hick és mtsai, 2006). Beszámoltak továbbá arról is, hogy a keratinocyta növekedési faktor (keratinocyte growth factor, KGF) és a thymus stromális lymphopoietin (thymic stromal lymphopoietin, TSLP), melynek ismert a thymus stromasejtjeit stimuláló hatása, elısegítik a thymopoiesist egerekben kemoterápia indukálta thymus atrophiát követıen (Min és mtsai, 2007). A növekedési hormon szintén fokozza a thymopoiesist idıs és csontvelıátültetésen vagy csontvelı kiirtáson átesett egerekben (Chen és mtsai, 2003). E tanulmányok együttesen arra engednek következtetni, hogy a thymostimulációs szerek, mint pl. IL-10, leptinek, KGF és TSLP alkalmazása eredményes lehet az immunrendszer visszaállításában (Gruver és mtsai, 2007). A csecsemımirigy epitheliális sejtjei, melyek a thymocyták érési folyamatához szükségesek, az idıs szervezet thymusában programozott sejthalál révén elpusztulnak, egy olyan szabályzó rendszeren keresztül, mely FAS és FAS ligandumok közti interakciókat foglal magába. FAS-deficiens idıs egerekben ugyanis nem történik meg a thymus életkorhoz kötött sorvadása (Yajima és mtsai, 2004), e szabályzórendszer blokkolása lokálisan a thymusban hozzájárulhat annak funkciói megırzésében. Ugyanez alkalmazható lenne a transzformáló növekedési faktor (transforming growth factor, TGF)- 2 esetében is, hiszen TGF- 2-deficines idıs egerekben jobb cellularitást és a naiv T lymphocyták magasabb számát találták, az idıs vad típusú egerekkel összehasonlítva (Kumar és mtsai, 2006). Az IL-2 és IL-4 visszaállítja az idıskori B sejtek szaporodási képességét (Whisler és mtsai, 1991). Az idıs állatok naiv T sejtjei szintén károsodottak, a CD4 + T sejtek csökkent helper aktivitást mutatnak és alacsonyabb IL-2 képzést (Haynes és mtsai, 2004). Az IL-2 ésszerő, lokális használata adjuvánsként hasznosnak bizonyulhat. Idıs emberekben azonban elenyészıen kevés naiv sejt maradhat, melyek ilyen módon célba vehetıek. Mások pont az ellenkezıjét javasolják, mert az anti-inflammatorikus szerek használata az IL-1, IL-6 és TNF mennyiségének csökkentésére szintén segíthet az immunitás egyensúlyának visszaállításában: többek között a sztatinokat már eredményesen alkalmazták idısek körében autoimmun reakciók kezelésében (Foody és mtsai, 2006). A gyulladásos folyamatok befolyásolásának hatékonysága sok kérdést hagy nyitva, mivel a gyulladás szintén védı hatást fejt ki a pathogénekkel szemben. 22

27 A hormonoknak az idıs, károsodott immunrendszerre gyakorolt hatásával kapcsolatban kimutatták, hogy idıs egereken végzett rekombináns növekedési hormonkezelés hatására a csontvelı sejtállománya növekedett, és a zsírszövet mennyisége csökkent. A növekedési hormon azon képessége mellett, hogy képes stimulálni a csontvelıi stroma sejteket, pozitív hatású lehet a korai T sejtvonalakra és a thymopoiesisre is idıs egerekben, csontvelı transzplantált egerekben és csontvelıvel kolonizált foetalis thymus szervkultúrában (Chen és mtsai, 2003). Megfigyelték, hogy férfiakban prostata daganat miatt alkalmazott sex szteroid ablatio eredményeképp növekszik a keringı naiv T lymphocyták száma, de ez nyilvánvalóan nem alkalmazható az idıs emberek nagy többségében (Derhovanessian és mtsai, 2008). Hasonlóan a történelmi idıkbıl ismert, hogy az eunuchok hosszabb ideig élnek, mint az ép férfiak, bizonyára a megtartott immun funkciók következtében. Immunszuppressziót okozó vírusok és paraziták kezelése Az idült, perzisztens vírus és parazitás fertızések során folyamatosan termelıdı idegen antigének eltávolítása illetve termelıdésük megakadályozása hozzájárulhat az immunrendszer kimerülésének elkerüléséhez, és jó hatással lenne a naiv T-sejtek termelésére is. Ez az érintett egyének általános egészségi állapotát is javítaná, és áttételesen más oltások hatékonyságát is növelné (Pawelec és mtsai, 2005). Vírus ellenes szerek folyamatos adása azonban nem minden esetben képes kiirtani a szervezetbıl az episzomálisan (pl. herpesvírus család tagjai) vagy a DNS-be integrálódott (pl. retrovírusok, humán papilloma vírusok) vírusokat, és ennek következtében a vírus-specifikus, anergiás T sejtek felszaporodását ( Derhovanessian és mtsai, 2008). Idısekben fıleg a CMV perzisztálása és az influenza vírus fertızés károsítja az immunrendszert. Ilyen esetekben a felszaporodó, anergiás, funcióképtelen, apoptózisrezisztens CD8+CD28+ T lymphocyták funkcióit javítani lehetett ex vivo IL-2 jelenlétében történı tenyésztéssel, majd a szervezetbe való visszajuttatásával. Hasonlóképpen, egyes gátló tényezıket, mint pl. a korábban említett PD-1, blokkolva szintén javítani lehetne a T sejtek mőködését (Blank és mtsai, 2007). Idısek jól tolerálják az IL-2 kezelést. Kis dózisú IL-2 adása influenza oltást megelızıen fokozta az antitest termelést azokéhoz képest, akik nem részesültek IL-2 kezelésben az oltást megelızıen (Provinciali és mtsai, 1994). IL-2 tartalmú liposoma vakcina tovább fokozta az oltás hatékonyságát (Ben-Yehuda és mtsai, 2003). Újfajta oltóanyagok alkalmazása Az idıskori immunvédekezés javításának másik lehetısége a hatékonyabb oltóanyagok bevezetése. Fıleg állatkísérletekben számos új lehetıséget vizsgáltak. 23

28 Ilyenek a nagy antigén tartalmú vakcinák (Couch és mtsai, 2007), DNS vakcinák kombinálása immunstimuláló anyagokkal (Mkrtichyan és mtsai, 2008), vírust utánzó rekombináns vakcinák (pl. humán papillomavírusok egyes típusai ellenes vakcinák /Boog/), viroszoma vakcinák (de Bruijn és mtsai, 2006) és új adjuvánsok felhasználásával készült oltóanyagok (Del Giudice és mtsai, 2006). A viroszoma különösen érdekes technikai megoldás; ezek a képletek nagyon hasonlítanak a természetes vírusokra, de csak az egyes vírusféleségek borítékját tartalmazzák, a vírusok genetikai anyagát nem, ezért nem fertızık. A képletek az utánzott vírushoz hasonlóan kötıdnek a célsejtekhez, közöttük az immunsejtekhez, azokkal összeolvadnak. Az utóbbi lépésben a beléjük zárt fehérje antigéneket vagy transzfekcióra szánt nagy DNS plazmidot bejuttatják a sejt plazmájába. Elınyük, hogy a fehérje antigének elkerülik a MHC-restrikciót, ugyanakkor cytotoxikus T lymphocytákat erısen aktiválják. A viroszomák felszínéhez különféle idegen antigének is köthetık, amelyeket a B sejtek felszínén az immunglobulin receptor molekulák felismernek. Az influenza vírusból elıállított viroszóma ezen kívül serkenti a dendritikus sejtek kostimulátoros jelzırendszerét is, pl. a B7.1 (CD80), B7.2 (CD86), CD40, MHC I., és II. osztályú molekulák kifejezıdését. Az influenza vírusból készült viroszomákhoz a HAV inaktivált részecskéi köthetık, és ezen kombinált oltóanyag tartós magas titerü ellenanyag választ hozott létre (Wilschut, 2009). A viroszomák membránjába beépített egyes adjuvánsok tovább fokozzák a humorális immunválasz hatékonyságát. Egy ilyen kombinált influenza vakcina egerekben a TLR-2 hatásán keresztül a dendritikus és B sejtek egyidejő serkentésével 150-szer magasabb titerü IgG választ hozott létre, mint az adjuváns nélküli viroszoma (Wilschut, 2009). Az adjuvánsok fontosságát mutatja az is, mely szerint az ún. olaj a vízben emulzió idısekbe oltva sokkal hatásosabb immunválaszt váltott ki, mint a hagyományos, adjuváns nélküli oltóanyag, és az emelkedett antitest szint nemcsak az azonos, de rokon vírus izolátumok ellen is hatott (Del Giudice és mtsai, 2006). Adjuvánsok használata csökkenti az egyes oltóanyag-adagokhoz szükséges antigén mennyiségét, ami különösen fontos nagy járványok esetén, a megnövekedett oltóanyag elıállítási igény során (Wilschut, 2009). Az új adjuvánsokkal kiegészített vakcinák hatásosságát immunstimulánsokkal még tovább lehet fokozni. Az eddig általánosan használt alumínium-hidroxid adjuvánsok idısekben csak minimálisan hatékonyak (Kemble és mtsa, 2003), ugyanis csak az antitest választ serkentik némiképp, de a vírusok és a daganatsejtek elleni immunitás a sejtes reakciókon alapszik. Végül is, az új adjuvánsok nagy lehetıséget nyújtanak az idıskori immunkárosodások leküzdésében is (Aspinall és mtsai, 2007). Érdekes, hogy mivel a különféle TLR ligandok az immunreakciókat különbözı irányokba tolják el, szóba jönnek mint adjuvánsok. A TLR agonista szerek a természetes 24

29 immunrendszer gyulladásgátló reakcióit blokkolhatják, és jelenleg mint az alegység-vakcinák immogenitásának lehetséges serkentıit vizsgálják ıket. Egyes fertızı betegségek vagy daganatok modellezése során a TLR agonisták és a dendritikus sejtek IL-10 valamint PGE 2 termelését elnyomó p38 MAPK együttesen elnyomja a regulátoros T sejtek káros mőködését a természetes immunválasz idején (Mills, 2009, Boog, 2009). Jelenleg a TLR ligandok optimális adagolásának kidolgozására irányuló kísérletek folynak (Boog, 2009). A fıleg idıseket érintı daganatok elleni vakcinák alkalmazása jelentısen eltér a fertızı betegségek során alkalmazottakétól, mivel ezeket terápiás célból és nem megelızési célzattal alkalmazzák; vagy daganatsejt kivonatokat vagy jól meghatározott ráksejt antigéneket tartalmaznak. Az utóbbiak egyféle antigént tartalmaznak, amelyet rekombináns fehérje, vírus vektorok közvetítésével reagáltatnak ex vivo a dendritikus sejtekkel. Vakcináláshoz hasonló eljárással kísérleteznek Alzheimer-kór eseteiben, mikor az agyi plakkokban lerakódott amyloid prekurzor fehérjét vizsgálják. A -amyloid fehérje analógjait egy hordozó molekulához kötik, amellyel szemben keletkezı antitestek az agyi vérerek plakkjaiban lévı -amyloid molekulákat támadják (Boog, 2009). Megbeszélés Idıs korban a gyakori és súlyos fertızések alapvetıen befolyásolják az érintettek és családjuk életminıségét, ezen kívül az egészségügyi rendszer jelentıs anyagi ráfordítását igénylik. Elméletileg számos idıskori fertızı betegséget meg lehetne elızni védıoltással. Az utóbbi idıben nyilvánvalóvá vált, hogy a védıoltások illetve ebben a korcsoportban az újraoltások bevezetése elsısorban nem politikai meggondolás vagy anyagi ráfordítás kérdése, hanem az immunrendszer öregedése miatt a legtöbb idıs emberben az oltások hatástalanok lennének. Emiatt nagyon fontos az öregedéssel együtt járó immunológiai változások, zavarok megismerése, hogy ezeket különféle eljárásokkal meg lehessen elızni vagy legalább részben helyre lehessen állítani. Ez elıfeltétele lenne az idıskori sikeres védıoltásoknak. Kísérleti adatok és klinikai megfigyelések szerint mind a természetes, mind az adaptív immunreakciók károsodnak idıs korban. Bármely immunfunkció javítása az immunrendszer egészének mőködésére jó hatással lenne a sokféle pozitív és negatív visszacsatoló szabályozás következtében. A természetes öregedés mellett krónikus, perzisztáló vírusfertızések és paraziták is felgyorsítják az immunrendszer kimerülését. Gyakorlati szempontból cytokinek és egyes hormonok körültekintı alkalmazásával lehet az öregedés során létrejövı természetes és a mikrobák által kiváltott káros folyamatokat kezelni. 25

30 Emellett az idıseknek szánt oltóanyagok megváltoztatott kiszerelése is növelheti a hatékonyságot. Gyakorlati szempontból a vírusokat utánzó, de azok genetikai anyagától mentes viroszoma vakcinák és olyan adjuvánsokat tartalmazó vakcinák, amelyek együttesen serkentik az antigén prezentáló sejteket és az intracelluláris kórokozókkal szemben cytotoxikus affinitással rendelkezı effektor sejteket, látszanak a jövıben alkalmazhatónak. Az ilyen jellegő intenzív kutatások eredményeképpen a közeljövıben várható már néhány eljárás klinikai kipróbálása. IRODALOMJEGYZÉK Albers R, Wielen RP, van der, Brink EJ, Hendriks HF, Dorovska-Taran VN, Mohede IC. (2003): Effects of cis-9, trans-11 and trans-10, cis-12 conjugated linoleic acid (CLA) isomers on immune function in healthy men. Eur. J. Clin. Nutr. 57: Andrew D, Aspinall R. (2001): IL-7 and not stem cell factor reverses both the increase in apoptosis and the decline in thymopoeisis seen in aged mice. J. Immunol. 166: Aspinall R, Del Giudice, Effros RB, Grubeck-Loebenstein B, Sambhara S. (2007): Challenges for vaccination in the elderly. Immun. Ageing. 4: Ben-Yehuda A, Joseph A, Barenholz Y, Zeira E, Even-Chen S, Louria- Hayon I, Babai I, Zakay-Rones Z, Greenbaum E, Galprin I, Gluck R, Zurbriggen R, Kedar E. (2003): Immunogenicity and safety of a novel IL-2-supplemented liposomal influenza vaccine (INFLUSOMEVAC) in nursing-home residents. Vaccine 21: Blank C, Mackensen A. (2007): Contribution of the PD-L1/PD-1 pathway to T-cell exhaustion: an update on implications for chronic infections and tumor evasion. Cancer Immunol. Immunother. 56: Boog CJP. (2009): Principles of vaccination and possible development strategies for rational design. Immunology Letters 122: Bridges CB, Winquist AG, Fukuda K, Cox NJ, Singleton JA, Strikas RA. (2000): Prevention and control of influenza: recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP). Morb Mortal Wkly Rep. Recomm. Rep. 49: Bulati M, Pellicanò M, Vasto S, Colonna-Romano G. (2008): Understanding ageing: 26

31 Biomedical and bioengineering approaches, the immunologic view Immun. Ageing 5: Chen BJ, Cui X, Sempowski GD, Chao NJ. (2003): Growth hormone accelerates immune recovery following allogeneic T cell-depleted bone marrow transplantation in mice. Exp. Hematol. 31: Clise-Dwyer K, Huston GE, Buck AL, Duso DK, Swain SL. (2007). Environmental and intrinsic factors lead to antigen unresponsiveness in CD4(+) recent thymic emigrants from aged mice. J. Immunol. 178: Couch RB., Winokur P, Brady R, Belshe R, Chen WH, Cate TR, Sigurdardottir B, Hoeper A, Graham IL, Edelman R, He F, Nino D, Capellan J, Ruben FL. (2007). Safety and immunogenicity of a high dosage trivalent influenza vaccine among elderly subjects. Vaccine. 25: Dagarag M, Evazyan T, Rao N, Effros RB. (2004): Genetic manipulation of telomerase in HIV-specific CD8+ T cells: enhanced antiviral functions accompany the increased proliferative potential and telomere length stabilization. J. Immunol. 173: de Bruijn IA, Nauta J, Gerez L, Palache AM. (2006): The virosomal influenza vaccine Invivac: immunogenicity and tolerability compared to an adjuvanted influenza vaccine (Fluad) in elderly subjects. Vaccine 24: de Jong JC, Beyer WE, Palache AM, Rimmelzwaan GF, Osterhaus AD. (2000): Mismatch between the 1997/1998 influenza vaccine and the major epidemic A(H3N2) virus strain as the cause of an inadequate vaccine-induced antibody response to this strain in the elderly. J. Med. Virol.61: Del Giudice G, Hilbert AK., Bugarini R, Minutello A, Popova O, Toneatto D, Schoendorf I, Borkowski A, Rappuoli R, Podda A. (2006): An MF59-adjuvanted inactivated influenza vaccine containing A/ Panama/1999 (H3N2) induced broader serological protection against heterovariant influenza virus strain A/Fujian/ 2002 than a subunit and a split influenza vaccine. Vaccine. 24: Deng Y, Jing Y, Campbell AE, Gravenstein S. (2004): Age-related impaired type 1 T cell responses to influenza: reduced activation ex vivo, decreased expansion in CTL culture in vitro, and blunted response to influenza vaccination in vivo in the elderly. J. Immunol. 172:

32 Derhovanessian E, Solana R, Larbi A, Pawelec G. (2008). Immunity, ageing and cancer. Immun. Ageing. 5: Duffy D, Rader DJ. (2005). Drugs in development: targeting high-density lipoprotein metabolism and reverse cholesterol transport. Curr. Opin. Cardiol. 20: Effros RB. (2007): Role of T lymphocyte replicative senescence in vaccine efficacy. Vaccine. 25: Effros RB, Walford RL, Weindruch R, Mitcheltree C. (1991): Influences of dietary restriction on immunity to influenza in aged mice. J. Gerontol. 46: B142-B147. Foody JM, Rathore SS, Galusha D, Masoudi FA, Havranek EP, Radford MJ, Krumholz HM. (2006): Hydroxymethylglutaryl-CoA reductase inhibitors in older persons with acute myocardial infarction:evidence for an age-statin interaction. J. Am. Geriatr. Soc. 54: Foy TM, Aruffo A, Bajorath J, Buhlmann JE, Noelle RJ. (1996): Immune regulation by CD40 and its ligand GP39. Annu. Rev. Immunol. 14: Franceschi C, Capri M, Monti D, Giunta S, Olivieri F, Sevini F, Panourgia MP, Invidia L, Celani L, Scurti M, Cevenini E, Castellani GC, Salvioli S. (2007): Inflammaging and anti-inflammaging: a systemic perspective on aging and longevity emerged from studies in humans. Mech. Ageing Dev. 128: Goodwin K, Viboud C, Simonsen L. (2006): Antibody response to influenza vaccination in the elderly. A quantitative review. Vaccine 24: Gruver AL, Hudson LL, Sempowski GD. (2007): Immunosenescence of ageing J. Pathol. 211: Haynes L, Eaton SM, Burns EM, Rincon M, Swain SL. (2004): Inflammatory cytokines overcome age-related defects in CD4 T cell responses in vivo. J. Immunol. 172: Henson SM, Snelgrove R, Hussell T, Wells DJ, Aspinall R. (2005): An IL-7 fusion protein that shows increased thymopoietic ability. J. Immunol. 175: Herndler-Brandstetter D, Schwaiger S, Veel E, Fehrer C, Cioca DP, Almanzar G, Keller M, Pfister G, Parson W, Wurzner R, Schonitzer D, Henson SM, Aspinall R, Lepperdinger G, Grubeck-Loebenstein B. (2005): CD25-expressing CD8+ T cells are potent memory cells in old age. J. Immunol. 175:

33 Hick R.W, Gruver AL, Ventevogel MS, Haynes BF, Sempowski GD. (2006): Leptin selectively augments thymopoiesis in leptin deficiency and lipopolysaccharide-induced thymic atrophy. J. Immunol. 177: Jefferson T, Rivetti D, Rivetti A, Rudin M, Di Pietrantonj C, Demicheli V. (2005): Efficacy and effectiveness of influenza vaccines in elderly people: a systematic review. Lancet. 366: Kemble G, Greenberg H. (2003): Novel generations of influenza vaccines. Vaccine 21: Kumar R, Langer JC, Snoeck H. (2006): Transforming growth factorbeta2 is involved in quantitative genetic variation in thymic involution. Blood. 107: Larbi A, Douziech N, Dupuis G, Khalil A, Pelletier H, Guerard KP, Fulop T Jr. (2004): Ageassociated alterations in the recruitment of signal-transduction proteins to lipid rafts in human T lymphocytes. J. Leukoc. Biol. 75: Markert ML, Boeck A, Hale LP, Kloster AL, McLaughlin TM, Batchvarova MN, Douek DC, Koup RA, Kostyu DD, Ward FE, Rice HE, Mahaffey SM, Schiff SE, Buckley RH, Haynes BF. (1999): Transplantation of thymus tissue in complete DiGeorge syndrome. N. Engl. J. Med. 341: Marko MG, Ahmed T, Bunnell SC, Wu D, Chung H, Huber BT, Meydani SN. (2007): Ageassociated decline in effective immune synapse formation of CD4(+) T cells is reversed by vitamin E supplementation. J. Immunol. 178: ,. Messaoudi I, Warner J, Fischer M, Park B, Hill B, Mattison J, Lane MA, Roth GS, Ingram DK, Picker LJ, Douek DC, Mori M, Nikolich-Zugich J. (2006): Delay of T cell senescence by caloric restriction in aged long-lived nonhuman primates. Proc. Natl. Acad. Sci. USA. 103: Mills KHG. Designer adjuvants for enhancing the efficacy of infectious disease and cancer vaccines on suppression of regulatory T cells induction. (2009): Immunology Letters 122: , Min D, Panoskaltsis-Mortari A, Kuro O, Hollander GA, Blazar BR, Weinberg KI. (2007): Sustained thymopoiesis and improvement in functional immunity induced by exogenous KGF administration in murine models of aging. Blood. 109:

34 Mkrtichyan M, Ghochikyan A, Movsesyan N, Karapetyan A, Begoyan G, Yu J, Glenn GM, Ross TM, Agadjanyan MG, Cribbs DH. (2008): Immunostimulant adjuvant patch enhances humoral and cellular immune responses to DNA immunization. DNA Cell Biol. 27: Murata S, Ladle BH, Kim PS, Lutz ER, Wolpoe ME, Ivie SE, Smith HM, Armstrong TD, Emens LA, Jaffee EM, and Reilly RT. (2006): OX40 co-stimulation synergizes with GM-CSF whole-cell vaccination to overcome established CD8+ T cell tolerance to an endogenous tumor antigen. J. Immunol. 176: Oberholzer C, Oberholzer A, Bahjat FR, Minter RM, Tannahill CL, Abouhamaze A, LaFace D, Hutchins B, Clare-Salzler MJ, Moldawer LL. (2001): Targeted adenovirus-induced expression of IL-10 decreases thymic apoptosis and improves survival in murine sepsis. Proc Natl Acad Sci USA 98: Stercz B, Kövesdi V, Vértes L, Ongrádi J. (2009): Az immunrendszer változása idıs korban. Magyar Gerontológia 1: nyomdában. Pawelec G. (2005): Immunosenescence and vaccination. Immun. Ageing 2: Pawelec G, Akbar A, Caruso C, Solana R, Grubeck-Loebenstein B, Wikby A. (2005): Human immunosenescence: is it infectious? Immunol. Rev. 205: Phillips JA, Brondstetter TI, English CA, Lee HE, Virts EL, Thoman ML. (2004): IL-7 gene therapy in aging restores early thymopoiesis without reversing involution. J. Immunol. 173: Provinciali M, Di StefanoG, Colombo M, Della Croce F, Gandolfi MC, Daghetta L, Anichini M, Della Bitta R, Fabris N. (1994): Adjuvant effect of low-dose interleukin-2 on antibody response to influenza virus vaccination in healthy elderly subjects. Mech. Ageing. Dev. 77: Qin W, Jiang J, Chen Q, Yang N, Wang Y, Wei X, Ou R. (2004): CpG ODN enhances immunization effects of hepatitis B vaccine in aged mice. Cell Mol. Immunol. 1: Riley JL, June CH. (2007): The road to recovery: translating PD-1 biology into clinical benefit. Trends. Immunol. 28: Sempowski GD, Gooding ME, Liao HX, Le PT, Haynes BF. (2002): T cell receptor excision circle assessment of thymopoiesis in aging mice. Mol. Immunol. 38:

35 Sliedrecht A, den Elzen WPJ, Verheij TJM, Westendorp RGJ, Gussekloo J. (2008): Incidence and predictive factors of lower respiratory tract infections among the very elderly in the general population. The Leiden 85-plus study. Thorax. 63: Swain GR, Ransom J. (2006):Universal influenza vaccination recommendations: local health department perspectives. J. Publ. Health Manag. Pract. 12: Wilschut J. (2009): Influenza vaccines: The virosome concept. Immun. Lett. 122: Whisler RL, Williams JW. Jr. Newhouse YG. (1991): Human B cell proliferative responses during aging. Reduced RNA synthesis and DNA replication after signal transduction by surface immunoglobulins compared to B cell antigenic determinants CD20 and CD40. Mech. Ageing Dev. 61: Yajima N, Sakamaki K, Yonehara S. (2004): Age-related thymic involution is mediated by Fas on thymic epithelial cells. Int. Immunol. 16: Stercz Balázs 1, Kövesdi Valéria 1, Vértes László 2, Ongrádi József 1# 1 Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet, Budapest 2 Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest Levelezı szerzı: Dr. Ongrádi József, 1 Semmelweis Egyetem, Közegészségtani Intézet 1089 Budapest VIII., Nagyvárad tér 4. Tel: (1) /56183, Fax: (1)

36 AJTÓNYITÁS: IDİS EMBEREK TÁRSAS INTERAKCIÓINAK KUTATÁSA Berszán Lidia, Mild Brigitte Összefoglalás A dolgozat az idıs emberek társas interakcióit kutatja egy kolozsvári populációban. Bevezetésül az elmagányosodás három társadalmi okát: a migrációt, a lakásviszonyok megváltozását és a generációs különbségek hatását vázolja fel röviden. Sokan kutatták már az idıs korcsoportra jellemzı kapcsolatokat, a dolgozat ebbıl is bemutat egy összefoglalót. A tulajdonképpeni kutatás az egyedül élı idıs emberek társas kapcsolatrendszerét három eszközzel méri és összehasonlítja a falun és városon élıket. A kutatás eredményeinek a kiértékelése után a dolgozat abból is ízelítıt ad, hogy a legmagányosabbaknak szervezett kiscsoportos foglalkozások hogyan változtatták meg a csoport tagjainak az életérzését. Opening. Research of elderly people s social interaction Abstract This study is an attempt to survey the social interactions of the elderly people (senior citizens) within a group living in the city of Cluj-Napoca. In the introductory part a short presentation of three social causes of elderly loneliness is given: migration, a change of housing conditions and the influence of the generation gap. Much research has already been done concerning the relationships that are characteristic to the groups of elderly people. This study is a short presentation of that research. When actually researching the system of social relationships of the old people the authors used three methods and compared the groups living in the towns with those living in the villages. After evaluating the results of the research the study also shortly presents how the activities organized for small groups of people could change the attitude towards life of those, who were the loneliest ones. Buda Béla meghatározása szerint: A magány a nem kívánt egyedüllét, olyan lelkiállapot, amelynek élménycentrumában a más emberek, a másfajta társas tér hiánya áll 32

37 (Buda, 2002). Az idıs emberek személyiség fejlıdése akkor zárul le, mikor nem kapnak több kihívást, serkentést a környezetüktıl. A kapcsolatok beszőkülése, a fokozatos elmagányosodás sérülékenyebbé teszi ıket. Az öregedés gondolata mind nyomasztóbbá válik, ami túlzott visszahúzódásban és kapcsolati igénytelenségben is megnyilvánulhat. Azok az idıs emberek, akik teljesen izolálódtak, vesztesként élik meg öreg éveiket. Moreno kutatta az öregedésnek a társas kapcsolatokra való hatását (Moreno, 1981) és szociális halál -nak nevezi azt az állapotot, amikor minden kapcsolat elsorvad, és bekövetkezik az elmagányosodás. Ez jóval a fizikai halál elıtt már bekövetkezhet, és a geriátriában nagy felfedezésnek számított, hogy az ember nem csak önmagán belül, hanem önmagán kívül is él. Buda Béla (Buda, 2002) megállapítja, hogy a magány feloldására nincs gyors megoldás. Nincsenek olyan általános receptek, melyeket felhasználva az idıs ember nem szenved a magára maradottságtól. Lassan, munkával, sok odafigyeléssel azonban lehet olyan változásokat elıidézni, ami segíti abban, hogy nyisson a külsı világ felé. Az elmagányosodás okait, következményeit és lehetséges megelızését kutatjuk ebben a dolgozatban. 1. Az elmagányosodás okai a kolozsvári idıs populáció esetében A családnak, a legrégebbi idıktıl kezdve, egyik alapvetı szerepe: a gondozó ellátó funkció. Ennek lényege az, hogy a család a még, vagy már önellátásra képtelen családtagok (kisgyermekek, betegek, idısek) gondozásának-ellátásának legtermészetesebb szervezésmódja (Bánlaky, 2001). A modern polgári fejlıdés azonban ebben a funkcióban is komoly változást hozott, mert számos gondozási ellátási forma, vagy azok egy része, társadalmilag szervezett formákban valósul meg. A funkció módosulásában, az idısek gondozása szempontjából, három társadalmi tényezı hatása látszik erısnek. Mobilitás A fejlett nyugati országokban már általános jelenség, hogy a fiatal családok elköltöznek a szülıktıl, többnyire munkalehetıségeik szerint orientálódva, sokszor más városba, vagy más országba telepszenek meg, az idısek pedig nyugdíjas otthonokba vonulnak. Erdélyben is mind több kezdı szakember, a karrierje építése miatt, más városba 33

38 megy. Itt azonban még nincsenek olyan szépen kiépített öregotthonok, ahol a nyugdíj ellenében minıségi gondozást biztosítanak, tehát nincs megoldva az idıs szülık gondozása. De Kolozsváron és Erdélyben a területi mobilitást nemcsak a munkalehetıség irányítja, hanem az elvándorlás is. Kolozsvár sajátos helyzető, hovatartozása miatt is: Erdély fıvárosának tekintik, de Romániában van. Ebbıl a helyzetbıl kifolyólag a 20. század elejéig többnyire magyarok lakta város, ma már alig 19,2% magyar nemzetiséget tud felmutatni, aminek az egyik oka az elvándorlás. Ez már 1990 elıtt is egy létezı, nem elhanyagolható jelenség volt Romániában, annak ellenére, hogy fárasztó, hosszadalmas, sokszor hátrányos helyzetet okozó eljárás elızte meg a végleges útlevél kézhez-kapását. Kivételt képezett a zsidók és a németek kivándorlási kérelme, melyeket valamivel könnyebben hagytak jóvá az államhatóságok. Azok, akik sikeresen távoztak az országból, egyértelmően, és visszafordíthatatlanul letelepedési szándékkal tették. Ebben az idıszakban a magyarok kivándorlása az anyaországba még nem tömegesen választott cél. A nyolcvanas évek második felében jelentıs mértékben növekedett mind a hivatalos kivándorlás, mind a disszidálás. Nemcsak mennyiségileg következett be ez a változás, hanem a nemzetiségi összetételben is. A kivándorló németek száma nem változott, arányuk azonban csökkent, a román nemzetiségő kitelepedık száma és aránya fokozatosan, míg a magyaroké ugrásszerően megnıtt (1. ábra). Forrás: Horváth István, ábra. A Romániából legálisan kivándorlók aránya 1980-hoz képest nemzetiségenként. Az 1987 ben elindult menekülési hullám 1990 ben tetızött. A hivatalos kitelepedés mellett folyamatos volt az Erdély és Magyarország közötti munkaerı áramlás, amely többnyire illegális volt, és a magyarországi fekete munkaerı piacot virágoztatta fel. 34

39 A között a hivatalosan letelepedési engedéllyel áttelepedık számát körülire becsülik, és a teljes vándorlási vesztességet 93 ezerre, melynek 95%-a magyar. Az adatok alapján kitőnik, hogy a kivándorolók majdnem 40%-a dolgozni ment (feketemunka), tehát többnyire fiatalok. Volt egy számottevı, szintén fiatal réteg, akik továbbtanulás céljából mentek Magyarországra, aztán késıbb kérték a végleges letelepedést. A szülık itthon maradnak, mert már nem akarnak változtatni az életközegükön. Mikor gyerekeik repatriálnak, ık még dolgoznak, esetleg már nyugdíj felé közelednek, késıbb viszont magányos öregekké válnak. Románia Uniós csatlakozása részben megváltoztatta ezt a kitelepedési tendenciát. Elsısorban a célországok számának a kibıvülése és a hivatalos, idıszakos munkavállalás lehetısége látszik módosulni. Az országos szintő kitelepedés évente 10000, 80%-uk év közöttiek. A hivatalos adatok szerint az idıszakos munkavállalás évente , de a reálisabbnak tőnı nemhivatalos becslések szerint: 2,2 millió. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel 10%-a tartózkodik és dolgozik külföldön. Sokan dolgoznak fıként a nık idıs és gyermekgondozásban, miközben itthon lefödetlenül maradnak ezek a feladatok (Forrás: INS /Nemzeti Statisztikai Intézet/, 2008). A lakásviszonyok megváltozása Kolozsvár nagy számbeli fejlıdése a szocializmus idején tetızött. Az 1213 tól (Gaal, 1992) városnak elismert Kolozsvárnak (Clastrum Clus) 1453-ban 6000 adózó polgára volt, szász és magyar azonos arányban. A középkorban rohamosan fejlıdött (1593 ban már 8500 fı szerepel az adólajstromban), majd a XIX. század elején már megkétszerezıdik a lakosság száma (1850-ben 16886), és 1910-re már lelket tartottak nyilván. A két világháború között a város beépített területe is csaknem megkétszerezıdött. A II. világháború után az új rendszer politikájában kiemelt helyet kapott az ipar erıltetett fejlesztése, ezzel együtt munkaerı kereslet jelent meg, elkezdıdtek a betelepítések, így 1986-ban már lakosa volt a városnak. A lakásmegoldás a viszonylag szők területen a tömbházépítés volt. Így éve kezdıdött a kis lakásokba való költözés, ami lehetetlenné tette a régi családmodellek továbbvitelét, amikor sokszor három generáció élt egy háztartásban. Napjainkban a negyven évvel ezelıtti fiatalok a évesek, és az ı gyermekeik sem maradnak a 60 négyzetméteres területen együtt a szülıkkel. Ennek az elköltözésnek az üres fészek (empty nest) szindróma a következménye az idısödı szülık lelki világában. Generációs különbségek 35

40 A mai idısek még a régi társadalmi értékrendet ırzik: a hagyományos szereposztást (pl. a férfiak a keresık, a nık a család összetartói), a régi nemi erkölcsöt (a házasság szentségét és felbonthatatlanságát), a kötelességtudatot és a tekintélyelvet, a belülrıl vezérelt munkamotivációt, a takarékosságot és a jövıorientáltságot, stb.. Mindez a két nemzedék között kommunikációs zavarokat és konfliktusokat okozhat, gyakran szülıt és gyermeket egymással szembeállít, mert az új nemzedék a saját önmegvalósításának a céljait követi, és ebben az öregedı szülık elvei terhet jelentenek számára. Így kialakult a nukleáris családtípus: mind több unoka nevelkedik távol a nagyszülıktıl, és a nagycsalád csak ünnepekre győl össze. Ennek az öregek elmagányosodásán kívül az is a hátránya, hogy a fiatalabb nemzedék szinte a folyamatosságot nélkülözve fejlıdik, és nem sikerül az elızı nemzedékek értékeit, hagyományait tovább vinni. Az idısek elmagányosodását tanulmányozva világszerte megfigyelhetı az a tendencia, hogy nagyon sok idıs ember izolálódik, annak ellenére, hogy aránylag kevesen vannak, akiknek nincs senkijük. Inkább azért lesznek magányosak, mert a generációs különbségek miatt elidegenednek egymástól a családtagok. 2. Az elmagányosodás következményeinek kutatása Viktor Frankl szerint (Frankl, 2005) az élet értelmének megtalálása egyenesen arányos a társadalom részérıl kapott megbecsüléssel, és ennek megvalósulásában a család szerepe meghatározó. Cameron (1975) 6000 személyen végzett kutatást, és arra az eredményre jutott, hogy ha az idıs emberek elkötelezik magukat a társadalomnak, akkor a szubjektív életelégedettség (life satisfaction) megnı. Ez az elkötelezettség jelenthet társadalmi kapcsolatokat vagy produktív munkát. (Fontaine, 2008) Oswald és Fleischmann (Füsgen, 1996) szintén a társadalom szerepét hangsúlyozzák az idıs emberek pozitív életérzésének növelésébe. İk egy kutatás alapján arra az eredményre jutottak, hogy a kikristályosodott intelligenciát erıs hatásokkal serkenteni lehet, ami alatt azt értik, hogy feladatokat kell adni a hirtelen aktivitás nélkül maradt idısödı embereknek, olyan szerepeket, amelyekben állandó információ és új ismeretek felvétele lehetséges, sıt szükséges. A folyékony intelligenciát, a gyors döntések képességének hanyatlását kompenzálni lehet az élettapasztalatokkal és a folyamatos jól informáltsággal. Ez a 36

41 tapasztalaton és tájékozottságon alapuló tudás nagyban hozzájárul az emberek önértékelésének megtartásához ben Prince és Blizard kimutatták, hogy a magányosság hosszú távon depresszióhoz vezet. Silove 1997-ben, szintén a magányosokat vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy az egyedüllét szociális fóbiát eredményez. Aki hosszabb ideig magányosan él, elkerülı magatartást mutat, fél bármilyen szociális szituációtól (pl. beszélgetés kezdeményezése, összejövetelekre való járás). I. táblázat. Az eddigi kutatások összefoglalója Szerzı Év Téma és eredmény Cameron 1975 Szubjektív elégedettség (life satisfaction) megnı, ha az idıs emberek elkötelezik magukat a társadalomnak. Juchli 1993 Az egyedüllét fokozza az idıs szervezet fiziológiai romlását. Oswald Fleischmann 1996 A kikristályosodott intelligenciát serkenteni lehet az idıs embereknél, erıs hatásokkal (Információáramlás). Prince 1997 A magányosság hosszú távon depresszióhoz vezet. Blizard Silov 1997 A magányosság pozitívan korrelál a szociális fóbiával. Waltz és mtsai A szociális kapcsolatok hiánya lelki fájdalmat okoz. Anderson 1999 Magány az önértékelés csökkenését, sérülékenységet okoz, ami depresszióhoz vezethet. Frankl 2005 Az élet értelmének megtalálása az idıseknél egyenesen arányos a társadalom megbecsülésével. Lucas 2006 Az én megerısítése alapja az Istenbe vetett hit, melyet a keresztény segítségnyújtás növelte. Vargha 2007 A depressziósok 82%-a magányosnak vallotta magát. Szemán és mtsai Szignifikáns eltérést mutattak ki az élet értelmének pozitív megítélésérıl, az aktív idıseknél a magányos idısekkel szemben ban Waltz és mtsai 136 holland és 98 német idıs beteget vizsgálva megállapították, hogy a szociális kapcsolatok hiánya lelki fájdalmat okoz. Andreson 1999-ben 37

42 egy nagyobb kutatás eredményeként megállapította, hogy a magány az önértékelés csökkenését, félénkséget, sérülékenységet okoz, ami depresszióhoz vezethet. (Fontaine, 2008) Lukas (Lukas, 2006) szintén az önértékelés emelését tartja fontosnak a sikeres öregedésben, ami az autentikus ÉN megerısítésén alapszik, melyben alapvetı szerepe van a szellemi táplálék felvételének, a kulturális tevékenységeknek, de az Istenbe vetett ısbizalomnak is. Ha egy idıs személynek nı az istenhite, ezzel együtt jobban fogja látni a saját feladatszerepét az életben, javul az önértékelése és a szubjektív öregségképe is. A keresztény segítségnyújtás az Istenbe vetett ısbizalom helyreállításában vagy növelésében hatékony szerephez juthat, mivel olyan szolgálatot végez, melyben a keresztény alapfeltevések a kiindulópontok, és Isten szeretetében, valamint igazságosságában minden kritikus helyzetben lehet bízni (Worthington, 2003). Vargha Jenı (2007) tanulmányozta a magányt, és megállapította, hogy a legtöbb depressziós önmagát magányosnak vallotta, vagy legalábbis a magány érzését élte meg, akkor is, ha esetleg volt társadalmi kapcsolata. Ezért ezeket a kapcsolatokat olyan szintővé kell tenni, amiben az idıs ember felfedezi, hogy szükség van rá, ami megnöveli önbecsülését, értelmet ad a mindennapjainak. Összefoglalva: a témát feldolgozó szakirodalmat és az eddigi kutatásokat megfogalmazhatjuk (I. Táblázat), hogy a magányosság mind jellemzıbb az idıs korosztályra. A magányosságnak a mentális egészség szempontjából számos káros következménye van, de ezek a következmények meggátolhatók vagy megjelenésük lassítható, ha az idısek részt vesznek a társadalom érverésében, megfelelı mennyiségő információt kapnak, ha a környezetükben felfedezik, hogy van kiért és miért élniük. Ezért a társadalomra, és ezen belül a mentálhigiénés szakemberekre az a feladat hárul, hogy a mind több elmagányosodó idıs embernél segítsenek ezt a hasznossági érzést elérni. 3. Kutatás, helyzetfelmérés A kolozsvári Diakóniai Keresztény Alapítvány célul tőzte ki az idısgondozást, részben öregotthonban, részben idıszakos vagy hosszú távú otthoni gondozószolgálat biztosításával. A alapítvány egyik programja a Granny program, melynek létrehozója egy Hollandiában mőködı segélyszervezet (Dorcas Aid International). A holland szervezet több mint 20 Kelet-Európa-i országban, a Közel Keleten és Afrikában is kezdeményezett projekteket, és létesített központokat. Kolozsváron a Diakónia szervezi meg a Granny 38

43 program gyakorlati megvalósítását. Már a név, granny is szimbolikus, elárulja, hogy lelkes fiatalok nagyszülıként kezelik a rászoruló idıseket. A programban jelenleg 126 idıs ember van, akik jelentkezés alapján egy listára kerülnek, majd szociális felmérés és jövedelem alapján kiválasztásra kerülnek a leginkább rászorulók. A gondozottak Kolozsvár területén (34), és Mérán (92), egy Kolozsvártól 30 kmre fekvı faluban laknak. A jelenlegi kutatás célcsoportját a Granny programba tartozó 126 idıs ember képezi. A kutatást elindító gondolat a magányos idısek megsegítése, ezért a kutatás célkitőzése elsısorban az elmagányosodás hatásainak a feltárása volt. Hipotézisként azt feltételezem, hogy 1. a városi idısek magányosabbak, mint a falun élık, és 2. az egyedül élıknél a tevékenységnek preventív, mentális egészséget óvó hatása van. Nemek szerinti megoszlás Kor szerinti megoszlás Férfi 23 Aggkor (90-100) 4 Idıs kor (75-90) 52 Idısödés (60-75) 70 Nı ábra. A célcsoport nem és kor szerinti megoszlása. A kutatás során egy három kérdıívbıl álló kérdıívcsomagot használtunk, amely a következıket tartalmazta: Fejlıdést követı kérdıívek (Progress Report). Reménytelenség Skála (Hopelessness Scale), melyet Beck, Wiessman, Lester és Trexler dolgozott ki (1974), majd Perczel fordította le magyarra (2001). A skálán belül faktoranalízissel három, az idıskori életérzést meghatározó faktor azonosítható be: a. jövıvel kapcsolatos érzések (affektív faktor) b. a motiváció elvesztése (motivációs faktor) c. a jövıvel kapcsolatos elvárások (kognitív faktor) Értékeket tartalmazó lista 10 olyan, az életben általában fontos összetevıt tartalmaz, amelyet osztályozni kell. Ugyanezeket az értékeket azután ismét osztályozni kell, aszerint, 39

44 hogy jelenleg mennyire vannak jelen a kérdezettek mindennapjaiban. A felsorolt értékek: egészség, család, anyagi biztonság, vallás, másokon való segítés, szociális kapcsolatok, lakásviszonyok, kikapcsolódás-szórakozás, táplálkozás, házimunka. (A két osztályzás alapján relevánssá válik az értékvesztés: például valaki elsı számú fontosságúnak tartja az egészséget az életben, de a saját jelenlegi egészségi állapotát csak 4-re értékeli, vagy nagyon fontos neki a táplálkozás, de diétáznia kell betegsége miatt.) A kutatás eredményei A kutatás eredményeinek az értékelése a Progres reportok tanulmányozásával indult, annak ellenére, hogy ezeket nem lehet táblázatszerően, számadatokkal bemutatni. A jelentések mindig tükrözik a hangulati változásokat, a tevékenységek csökkenését vagy jobb esetben a növekedését. Ezeknek a beszélgetéseknek az alapján lehet rálátni a magány okozta izolációnak a kialakulására vagy mélyülésére. Az elsı hipotézist illetıen vizsgáltuk, hogy a 126 idıs gondozott közül, ki él egyedül és ki nem. Összehasonlítva a két közeg magányosainak százalékos arányát: falun a vizsgált idıs emberek 2,17% -a, Kolozsváron 47%-a él egyedül, tehát számottevı különbség van a kettı között. (p<0.05). A falusi csoportban tehát szignifikánsan kevesebb a magányosan élı idıs személy, ami igazolja az elsı hipotézist. A második hipotézis vizsgálatakor a Progress reportok alapján elkülönítettük azokat a személyeket a 34 gondozott közül, akik családosak (8 személy), vagy akiknek annak ellenére, hogy magányosak (10 személy), van társadalmi tevékenységük, benne vannak az ıket körülvevı világ érverésében. Végül maradtak azok az idıs személyek, akiknek az egyedüllét magányt is jelent, mind belsı létérzésként, mind a külsı világgal való kapcsolat terén. A Reménytelenség tesztet csak az egyedülállókkal töltöttük ki, a közvetlen kérdezés (face-toface interview) módszerét alkalmazva (a 26 személy közül 23 adott értékelhetı válaszokat). A teszt alapján levonható következtetések: azok az idısek, akik végeznek valamilyen aktivitást, jobban bíznak a jövıben, az életüknek találtak értelmet, sokkal nyitottabbak, nem depressziósak. II. táblázat. A reménytelenségi pontszám átlagai a kapcsolati háló függvényében Reménytelenségi pontszám Kapcsolati háló Eset Átlag Szórás Van 10 7,80,77 Nincs 13 16,92 2,78 40

45 A reménytelenségi pontszám átlagait vizsgálva megállapíthatjuk (II. Táblázat), hogy az átlag és a szórás is jelentısen kisebb a kapcsolati hálóval rendelkezıknél, mint az izolálódott egyedül élık esetében. III. táblázat. Független T teszt. Reménytelenségi pontszám t Szabadságfok Szignifikancia 11,063 15,23 0,0001 9, ,0001 A független T teszt (III. Táblázat) azt jelzi, hogy a kapcsolathálóval rendelkezık, illetve kapcsolathalóval nem rendelkezık esetében a reménytelenségi pontszám szignifikánsan különbözı értéket vesz fel. Elmondható, hogy a reménytelenségi pontszám a kapcsolati hálóval való rendelkezés esetében szignifikánsan kisebb (99,9%-osnál nagyobb valószínőség). Az értéklistára adott 23 válasz alapján számított átlagok eredményei nagy különbséget mutatnak (mennyire fontos nekik, és hogy érzik, az illetı tényezı milyen mértékben valósul meg jelenlegi életükben, IV. Táblázat) IV. Táblázat. Értéklista válaszainak átlaga Értékek Eszményi Jelenlegi Anyagi biztonság 9,13 5,70 Család 9,09 4,52 Egészség 9,78 5,04 Házimunka 9,09 7,13 Hit 9,87 9,22 Kapcsolatok 8,17 5,00 Lakásviszony 9,39 6,78 Másokon való segítés 8,52 5,39 Szórakozás 6,96 3,43 Táplálkozás 8,52 5,78 A grafikonja tükrözi (3. Ábra), hogy a 23 idıs embernél azok a tényezık, melyek értéknek számítanak elképzeléseikben, mennyire vannak jelen az életükben. 41

46 Eszményi Valós életében 2 0 Anyagi biztonság Család Egészség Étkezés Házimunka Hit Kapcsolatok Lakás Segíés Szórakozás 3. ábra. Értéklista válaszainak átlaga grafikusan. Érdemes megfigyelni, hogy az egyetlen, ami elképzeléseikben és a valós életben is majdnem egyforma, az a hit, amely nem függ semmilyen társadalmi tényezıtıl. Az is szembetőnı, hogy éppen az egészségnél és a családnál a legnagyobb a távolság az eszményi és a valós élet értékelése között. Ez a különbség igazolja, aláhúzza a program létjogosultságát és szükségességét, de a mentálhigiénés segítség, támogatás jelentıségét is. Következtetések A kutatásban kapott eredményeket alapul véve megállapíthatjuk, hogy azok az egyedülállók, akik valamilyen tevékenységet folytatnak: egyházi közösségbe járnak, barátnıik vannak, kirándulásokon vesznek részt, kortól függetlenül sokkal optimistábbak, több az életkedv bennük, nem érzik vesztesnek magukat. A 23 granny közül 6 személynek volt magas és 9 személynek súlyos reménytelenségi foka. Közülük csak egyetlen van, aki jár egy vallásos csoportba, a többiek teljesen visszavonultan éltek. Ennek a csoportnak, akik teljesen visszavonultak a társadalmi életbıl, nincsenek kapcsolataik, és a kérdıívek alapján magas vagy súlyos reménytelenség jellemzi ıket, szerveztünk egy 7 találkozásból álló csoportfoglalkozás sorozatot, majd ezt követıen megismételtük velük a Reménytelenség skálát. A 14 elmagányosodott granny között 5 személynek nem olyan az egészségi állapota, hogy el tudjon járni hetente otthonról, ezért az ún. beavatkozási csoportban végül 8 idıs személy vett részt. 42

47 A csoportfoglalkozások témái a következık voltak: I alkalom: Ismerkedés, és mőködési keretek megbeszélése II. alkalom: A körülöttünk levı világ eseményei III. alkalom: Emlékek fénykép technikával IV. alkalom: Egészséges táplálkozás, táplálkozási szokások V. alkalom: A mindennap örömei. VI. alkalom: Felkészülés az élettıl való búcsúvételre VII. alkalom: Tervek a jövıre, csoportmunka befejezése. A mentálhigiénés szempontok szerint beavatkozásnak számító kiscsoportos foglalkozás-sorozat célja többirányú volt. Elsısorban a valahová tartozás érzését próbáltuk kialakítani. Ez az érzés, ha nem is szünteti meg a magányosság tényét, de az idıszakos feldolgozását elısegíti. Éreztetni kívántuk velük, hogy figyelnek rájuk, fontosak még a társadalom számára, nemcsak a szükséges élelmet kapják segélyként, hanem törıdést is. A másik fontos cél, amit el lehetett érni ezekkel a foglalkozásokkal, hogy találkoznak hasonló problémákkal küzdı idıs emberekkel, akikkel megoszthatják gondjaikat. A találkozásokból lehetnek kötıdések, kapcsolatok, melyek már valóban magányoldók. A negyedik cél az élet értelmének megkeresése: a beszélgetések, a felolvasott novellák alapján lehet, hogy ráébrednek, hogy van még feladatuk, van még szerepük a világban. Összefoglalva: a csoportmunka célja az ajtónyitás a magányos, egyedül élı idıs emberek és a világ között. A beavatkozás hatását elsı sorban a kétszeresen elvégzett reménytelenség teszt (preteszt és posztteszt) eredményeinek különbsége jelzi, mint objektív mutató. Megvizsgáltuk a 8 válaszadó reménytelenségi pontszámát a csoportfoglalkozások elıtt és után. Az V. Táblázat alapján látható, hogy a beavatkozás után a reménytelenségi pontszám csökkent. V. táblázat. Páros T teszt a beavatkozás hatásának vizsgálatára Reménytelenségi pontszám Átlag Szórás elıtte 14,25 4,65 utána 13,50 4,98 Átlag - (átlag-különbség) különbség szórása t Szabadságfok Szignifikancia elıtte - utána 0,75 1,035 2, ,08 43

48 A két idıpont közötti különbség 0,75, ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a két vizsgálat között csökkenés következett be a reménytelenségi mutató átlagos értékében, de a teszt szignifikancia szintje a 95%-os valószínőségen kívül esik. A csökkenés pozitív eredménynek számít, de ezeknél az idıs személyeknél a csak szubjektíven érzékelhetı hangulati különbség is számít, és a csoportfoglalkozás egyértelmően pozitívan hatott a kedélyükre. Életkoruk miatt nehéz elképzelni, hogy tartósan megmarad ez a pozitív változás, de a közös tevékenységek emléke, az együtt átélt élmények, mindenképpen kedves emlékként maradnak majd fenn. Visszajelzéseiben meg is fogalmazódott, hogy ez a tevékenység nagyon pozitív hatású volt. Megható volt hallani, ahogy egyikük mesélte felvettem a zakócskámat, amit már nem viseltem ki tudja hány éve. Ez a mondat tükrözi, hogy eseménytelen életükben ez egy olyan program volt, amire már napokkal elıtte készülıdtek. Ezt tükrözi az is, hogy volt olyan csoporttag, aki már egy órával a foglalkozás elıtt ott volt az udvaron. A találkozás végén feladott házi feladatok (pl. fényképek keresése, régi szokások ételreceptek felidézése) is olyan tevékenység volt számukra, ami betöltötte a két találkozás közötti napokat. A csoportfoglalkozások befejezése után a levont tanulságok mellett szomorúság is maradt bennünk: milyen kevés kell ahhoz, hogy ezeknek az idıs embereknek örömet vigyünk az életébe, s mégis, milyen nehéz társadalmi szintővé emelni azt a meggyızıdést, hogy az életnek mindig van értelme, az utolsó percig teljes életet érdemes élni. IRODALOM Bánlaky P. (2001): Családszociológia. Wesley Kiadó, Budapest. Berszán L. (2008): Alkonyidı. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. Berszán L. (2008): Az idısellátás útkeresése Erdélyben: tapasztalatok és távlatok. I. Nyíregyházi Gerontológiai Napok november 28-29, Nyíregyháza. Buda B. (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula Kiadó, Budapest. Buda B. (2003): A lélek egészsége. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Fontaine R.(2008): Psihologia îmbătrânirii. Editura Polirom, Bukarest. Frankl V. (2005): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Jel Kiadó, Budapest. Freud S. (2006): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gabo Kiadó, Budapest. Füsgen I. (1996): Der ältere Patient. Urban u. Schwarzenberg Verlag, München. Gaal Gy. (1992): Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz. Korunk 1992, Kolozsvár 44

49 Horváth I. (2002): A romániai magyar kisebbség Magyarországra irányuló mozgása. In: Korunk 2002/2, Kolozsvár. Horváth I. (2004): Az erdélyi magyarság vándormozgalmi vesztesége. INS /Nemzeti Statisztikai Intézet/ 2008 as adattára, Juchi L. (1997): Pflege. Thieme Verlag, Stuttgart. Kováts F. (1979): Egészséges élet derős öregség. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Lukas E. (2006): Hol találod oltalmadat? Jel Kiadó, Budapest. Merton R. (2002): Társadalom elmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó, Budapest. Moreno JL. (1981): Psychodrama. INC. Beacon Press, New York. Silove D. (1997): Anxiety, depression and PTSD in asylum seekers. Br. J. Psychiatry, Royal College of Psychiatrists. Vargha J. és mtsai. (2007): Depresia metode diagnosic şi tratament. Editura Farmamedia, Târgu Mureş. Worthington E. (2003): Lelkigondozói ABC. Harmat Kiadó, Budapest. Dr. Berszán Lidia, docens Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociális munka tanszék Kolozsvár, Constantin Brancusi u. 186/38, Mild Brigitte, szociális munkás Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kolozsvár Kolozsvár, Zambilei u. 7 sz. 45

50 KEZÜNKBEN AZ ÉLETÜNK GONDOLATOK A KARDIOVASZKU-LÁRIS PREVENCIÓ KÉRDÉSKÖRÉBİL Csernáthné Kárándi Erzsébet Összefoglalás Az elmúlt évtizedekben a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel kapcsolatos problémák egyre inkább az érdeklıdés elıterébe kerültek a magas morbiditási és mortalitási mutatók miatt. A végzett vizsgálatok egyértelmően bebizonyították, hogy a rizikófaktorok megléte növeli, eliminálása pedig csökkenti az ischemiás szívbetegség morbiditást és mortalitást, s ezzel szélesre nyitották a kardiovaszkuláris megelızés lehetıségeit. A külföldi tapasztalatok szerint az e betegségcsoport miatti halálozás viszonylag rövid idı alatt jelentısen csökkenthetı a prevenció által. Tulajdonképpen minden kialakult koszorúér-szőkület, szívizom-infarktus a prevenció kudarca. A primer és a secunder prevenció mellett nagyon fontos, hogy ezek eredményeként az emberek szükségét érezzék annak, hogy mindig tegyenek valamit az egészségükért, legyen az védı, támogató vagy éppen visszaszerzı magatartás. The life lies in our hands A few thoughts about the issues of cardiovascular prevention Summary The problems connected with cardiovascular diseases came to the front in the last few decades because of the high mortality and morbidity indexes. The examinations performed unequivocally proved that the presence of risk factors increases while the elimination of these factors decreases the morbidity and mortality connected to ischemic heart disease this way opening wide the possibilities of cardiovascular prevention. According to the experiences abroad the mortality connected to this disease group can be substantially decreased by prevention in a relatively short time. One could say that all the blood vessel strictures and infarcts are the consequences of inadequate prevention. Beside the primer and secunder prevention it would be very important that the people should feel the necessity of doing always something for their health disregarding that their behavior is defending, supporting or recovering. 46

51 Bevezetés "Az embernek úgy kell élnie, amint gondolkozik, mert másképp úgy fog gondolkozni, amint él." /PAUL BOURGET/ Az elmúlt évtizedekben a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel kapcsolatos problémák egyre inkább az érdeklıdés elıterébe kerültek. Ennek oka egyrészt a morbiditási és mortalitási mutatók emelkedése, másrészt az orvostudomány fejlıdése, s azon belül is az utóbbi évtizedekre jellemzı preventív szemlélet kialakulása lehet. A legtöbb fejlett ipari országban e betegségcsoport okozza a halálozás legnagyobb hányadát. Az 1980-as évek végén az USA-ban az összes halálozás 45,3 %-át a kardiovaszkuláris betegségek okozták. Hazánkban az összes halálozás 52 %-a vezethetı vissza szív és érrendszeri betegségekre. Az évek során ismereteink egyre bıvültek, s szinte ezzel párhuzamosan nıtt az ischaemiás szívbetegek száma. Ennek oka egyrészt a diagnosztika fejlıdése, illetve az egészségügyi szolgálat jobb megszervezése volt. Ugyanakkor a civilizációval járó életmód- és környezetváltozás jelentıs szerepet játszik az ischaemiás szívbetegségek kialakulásában. E felismerés által vált szükségessé, hogy napjainkban a korszerő orvostudomány egyre nagyobb erıfeszítéseket tegyen a megelızésére. Ezt a munkát célzó új, európai irányelvek a EUROPEAN SOCIETY OF CARDIOLOGY, EUROPEAN ATHEROSCLEROSIS SOCIETY és a EUROPEAN SOCIETY OF HYPERTENSION által kerültek kidolgozásra. Ennek a szemléletnek hazánkban is egyre nagyobb a jelentısége a magas morbiditási és mortalitási mutatók miatt. A külföldi tapasztalatok szerint a miokardiális infarktus és a koszorúér betegségek miatti halálozás viszonylag rövid idı alatt jelentısen csökkenthetı. Ezeket a példákat szükséges követni hazánkban is, mivel a szív és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás tekintetében sajnos világviszonylatban is az " élvonalban " vagyunk. 1. A kardiovaszkuláris megbetegedések 1.1. A kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktorai E betegségcsoport kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorokat két nagy csoportra oszthatjuk: nem korrigálható és korrigálható tényezıkre. 47

52 Nem korrigálhatók: családi halmozódás, nem, életkor. Korrigálható tényezık: magas koleszterinterin-szint, hypertonia, dohányzás, diabetes, mozgásszegény életmód és elhízás, alkoholfogyasztás, szociális és pszichológiai faktorok, ösztrogén hatás hiánya. Magas koleszterin-szint Az egyik legjelentısebb rizikófaktor. A Lipid Research Clinics Program egyértelmően bebizonyította, hogy csökkenése esetén csökken a koszorúsér-betegségek miatti mortalitás. Hipertónia Bizonyított rizikófaktor jellege van a kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából. A hypertonia megfelelı kezelése esetén csökkenteni lehet mind a kardiovaszkuláris események számát, mind az ehhez kapcsolódó mortalitást. Dohányzás A dohányosokon nagyobb valószínőséggel fejlıdik ki ischaemiás szívbetegség, mint a nem dohányzókon. Abbahagyása után jelentısen csökken a rizikó. Diabetes mellitus Mindkét típusú diabetes rizikót jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából, sıt az IGT (csökkent glükóz tolerancia) is. Megerısíti rizikófaktor jellegét, hogy ma már kardio-diabéteszrıl beszélünk, mely egyértelmően jelzi a kardiovaszkuláris szövıdmények kialakulásának lehetıségét. A diabetes a legjelentısebb kardiovaszkuláris kockázati tényezı hangzott el az Amerikai Szívgyógyászati Társaságtól 1999-ben (Somogyi- Simon, 2002). Mozgásszegény életmód és elhízás Az elhízás önmagában is rizikófaktornak tekinthetı, de kedvezıtlenül hat más rizikófaktorokra is. A rendszeres fizikai aktivitás hiánya is jelentıs rizikófaktor, alkalmazása esetén viszont megelızheti a túlsúly kialakulását, elısegítheti a testsúly csökkenését. 48

53 Alkohol Kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg szokták mondani. Hasonló összefüggés van az alkoholfogyasztás és az ischaemiás szívbetegségek kialakulása között is: kis mennyiség jó hatással van rá, nagyobb mennyiség viszont rizikófaktornak tekinthetı. Szociális és pszichológiai faktorok A fejlett államokban kimutatták, hogy az alacsony gazdasági és szociális helyzető rétegekben magasabb a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás, mint a magasabb rétegekben. Az A személyiségtípusú egyéneknél nagyobb e betegségcsoport kialakulásának valószínősége. Ösztrogén hatás hiánya Nıknél ritkább az említett betegségcsoport kialakulása egészen a menopauzáig, hiszen addig a fennálló hormonális hatások védelmet nyújtanak, menopausa után ez a viszonylagos védettség megszőnik. Megfelelı ösztrogén kezelés hatására ez a rizikó is csökkenthetı A prevenció jelentısége Sokak számára ismert tény, hogy az ischemiás szívbetegség (ISZB) morbiditás és mortalitás jelentıs csökkenése csak a prevenciótól várható. Minden kialakult koszorúér szőkület, szívizom infarktus tulajdonképpen a prevenció kudarca. Az utóbbi évtizedekben végzett vizsgálatok egyértelmően bebizonyították, hogy a rizikófaktorok megléte növeli, eliminálása pedig csökkenti az ISZB morbiditást és mortalitást, s ezzel szélesre nyitották a kardiovaszkuláris megelızés lehetıségeit. Az ISZB megelızését célzó új, európai irányelvek kerültek kidolgozásra, melyet már a bevezetıben említettem, s amelyek az egyéni rizikó megállapítását ajánlják a Framingham Study alapján készített rizikótáblázat szerint. Így lehetıség nyílik annak megállapítására, hogy mekkora a valószínősége annak, hogy az adott egyéneknél 10 éven belül ISZB-s esemény lép fel. Ezek az új irányelvek, ajánlások lökést adtak az ISZB prevenciójának. A WHO szerint e betegségcsoport átfogó megelızése háromféle stratégiát jelent: Populációs stratégia Életmódbeli és környezeti tényezık, szociális és gazdasági meghatározók ellen küzd ez a stratégia, amikor is az egész közösség a megelızés tárgya. Jó példa erre Észak-Karélia, 49

54 ahol 1972-ben magas volt a kardiovaszkuláris mortalitás és az állam segítségével próbáltak változtatni az emberek életmódján, amihez felhasználták segítségül a rádiót, a televíziót, az egyházat stb. Összességében ez egy jól mőködı program volt és sikerült csökkenteni a mortalitást. Magas rizikó stratégia E stratégia alkalmazásakor elıször is ki kell szőrni a veszélyeztetetteket, és csak utána lehet befolyásolni a rizikófaktoraikat. Másodlagos megelızési stratégia E stratégián belül klinikailag kimutatott ischaemiás szívbetegeken próbálják megelızni a betegség progresszióját. Magyarországon az elkeserítı mortalitási eredmények miatt egyre inkább szükségessé válik mind a primer, mind a secunder prevenció, melyek által esetleg csökkenteni lehetne a kardiovaszkuláris mortalitást A felvilágosítás, az oktatás szerepe a prevencióban A prevenció jelentıségén belül általam említett stratégiák egyike sem képzelhetı el megfelelı felvilágosítás, oktatás nélkül. Hogyan is tudnánk meggyızni az embereket az életmódjuk, életvitelük, felfogásuk megváltoztatásáról, sok esetben pénztárcájukat gyakran nyitogató döntéseik meghozataláról anélkül, hogy a kardiovaszkuláris betegségek lényegét, rizikófaktoraikat, illetve az azok befolyásolásakor elért jótékony hatásokat ismertetnénk velük. Tehát ezáltal tudnánk rádöbbenteni ıket arra, hogy kezükben az életük. 2. Következtetések, jövıre való utalások Véleményem szerint a legeredményesebb megoldás a primer prevenció, melynek jelentıségét több nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta. Már gyermekkorban el kell kezdeni az egészséges életmódra nevelést, s a betegségelkerülés és a betegség elleni küzdelem helyett az egészséges életmódra, az egészség edzésére, fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. 50

55 Szemléletváltásra van szükség, mely által elérhetı lenne a pozitív" egészség, ami többet jelent, mint a betegség hiánya. Ez azonban társadalmi mérető változtatásokat igényel, melyek a következık: - Az emberek meggyızése az egészséges életmód, s az egészség megırzésének fontosságáról. - Az emberek tájékoztatása azon jelekrıl, tünetekrıl, melyekkel orvoshoz kell fordulniuk. - Az egészséges táplálkozás biztosítása a közétkeztetésben. Emellett szükség van a szőrıvizsgálatok rendszeressé, mindenkire kiterjedıvé tételére, s a kiszőrt egyének - a jelenleginél magasabb szintő - gondozására, melynek segítségével a veszélyeztetett egyének rizikófaktorainak eliminálásával csökkenthetı az ISZB kialakulásának a valószínősége. Úgy gondolom, hogy ebbıl az alapellátáson belül mőködı családorvosi rendszernek kell nagyobb mértékben kivenni a részét, mivel ezen a szinten valósul meg az elsıdleges, személyes és folyamatos ellátás. Az elsıdleges megelızés mellett nem elhanyagolható a secunder prevenció jelentısége sem, melyet szintén sok nemzetközi vizsgálat eredménye támaszt alá. A legfontosabbnak viszont azt tartom, hogy a fentiek eredményeként az emberek szükségét érezzék annak, hogy mindig tegyenek valamit az egészségükért, legyen az védı, támogató vagy éppen visszaszerzı magatartás. IRODALOM Antalóczy Z. (1983): Kardiológia. Medicina, Budapest. Antalóczy Z, Magyar É. (1988): Az ischaemiás szívbetegség funkcionális patológiája. Medicina Kiadó, Budapest. Czeizel E, Pados Gy, Rakányi Z. (1993): A fıvárosi koleszterin-szőrés céljai és eredményei. Népegészségügy 74: Katona A, Deli L, Hutter K. (1995): Az acut myocardialis infarctus alakulása osztályunkon az utóbbi évtizedekben. Orvosi Hetilap 136: MAAS Investigators (1994): Effect of simvastatin on coronary atheroma: a multicentre antiatheroma study. Lancet 344: Németh Zs. (2005): Diabetológiai gondozás fontossága kardiovaszkuláris betegségben szenvedık körében szakdolgozói szemmel. Nıvér 18/3:

56 Petrányi Gy. (1995): Belgyógyászat: Tömör összefoglalás. Medicina Kiadó, Budapest. Préda I. (1996): Szívizom infarctust elszenvedett betegek gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezelése (Az infarctus másodlagos megelızése). Orvosképzés 1: Préda I. (1994): Az atherosclerosis kialakulása és a veszélyeztetı tényezık szerepe. Orvosképzés 69: Scandinavian Simvastatin Survival Study Group: Randomized trial of cholesterol lowering in 4444 patients with coronary heart disease: the Scandinavian Simvastatin Survival Study. Lancet 344: Váradi A. (1995): A szív sokat ér. SubRosa Kiadó, Budapest. Csernáthné Kárándi Erzsébet Fazekas Gábor Idısek Otthona 4220 Hajdúböszörmény, Dorogi u

57 BEMUTATKOZIK A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT VERİCEI BETEGOTTHONA Dr. Németh Károly Budapesttıl 50 kilométerre a Dunakanyar bejáratánál fekszik Verıce (leánykori nevén Nógrádverıce majd Verıcemaros) aminek van egy festıi fekvéső üdülıövezete, Magyarkút. A közelében elnyúló Borbély-hegyen pedig volt a Magyar Néphadseregnek egy szigorúan titkos rakéta ütege, ami Budapestet hivatott védeni SS-5-ös föld-levegı rakétáival. Ezt a rakéta üteget 1980-ban diszlokálták Etyekre. Az itt felszabaduló 25 hektáros területbıl a Honvédség 17 hektárt megtartott magának ben a Honvédelmi Bizottság meghozta a Varsói-szerzıdés egyik legsikeresebb döntését: alakítsanak ki a laktanyai rendszerő épületekbıl egy a Központi Honvédkórházhoz tartozó krónikus és rehabilitációs intézményt. Így is történt augusztus 1-ei hatállyal kineveztek az épülı objektum parancsnokává. Szerencsére elöljáróim hagytak dolgozni, s abban az idıben még pénz is akadt az építkezésre november 10-én 72 ággyal és ünnepélyes megnyitó nélkül megnyílt az ápolásra szorulók elıtt a Betegotthon. A Verıcei Betegotthon egyik kórházépülete Egy év elteltével már 100 ággyal rendelkeztünk. 53

58 A mőködési rendünk alapján kezdetben kifejezetten csak a Magyar Néphadsereg igényjogosult állománya kerülhetett felvételre. Az OEP finanszírozás beléptével a rehabilitációs tevékenységünket fel kellett számolni, mert a Központi Honvédkórház bölcs vezetése elfelejtette a Betegotthont bejelenteni rehabilitációs tevékenységre is Így váltunk tisztán krónikus intézménnyé. Természetesen bennünket sem került el a rendszerváltás óta ránk zúduló jobbnál jobb egészségügyi reform ben elvették 36 ágyunkat, természetesen minden magyarázat nélkül! Ezt a traumát sikerült sok verejték árán túlélni: 2002-re ismét 100 ágyunk mőködött. Idıközben feltőnt egy újabb veszély Verıce ráfizetéses, be kell zárni jelszóval. Igazi bozótharc alakult ki, szerencsére gyıztesen kerültünk ki az ütközetekbıl. Idısek pihenıje Tudják mi a legviccesebb az egészben? Az, hogy a rengeteg hiperokos, akik ezt kitaláltak, gründolták; már sehol nincsenek! 2003 áprilisától beköszöntött a Betegotthon életében a régóta áhított pillanat. Elszakadtunk a Központi Honvédkórháztól! Önálló hadrendi elemként folytathattuk munkánkat tıl bekapcsolódtunk a DOTE Preventív Geriátriai Társaság munkájába. Megszerveztük a már említett Mályi Gerontológiai Napokat, majd 2005-ben ezt folytattuk, de már Budapesten. Dr. Semsei tanár úr 1 évre vendégtanári meghívásnak tett eleget az Egyesült Államokban, és ez alatt az idı alatt sajnos az együttmőködésünk valami oknál fogva kihőlt. 54

59 A változások azonban nem kerültek nyugvópontra áprilisától 20 ággyal gyarapodtunk, ám július 1-tıl megalakult a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ, s ezzel vége lett önállóságunknak is Ettıl fogva a HM ÁEK IV. számú telephelyeként funkcionálunk. Mivel az élet nem áll meg, - de mint tudjuk, nem is habos torta - ezért keményen dolgoztunk tovább, s harcoltunk azért, hogy az elismertségünk ne szenvedjen csorbát novemberében felújítottuk kapcsolatunkat a DOTE Orvos és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Karával. Jelen voltunk a sikeres Gerontológiai Tudományos Napokon, s megpróbáljuk szerény lehetıségeinkkel támogatni Semsei tanár úr munkáját. A Honvédelmi Minisztérium Idısügyi Tanácsának munkáját egészségügyi szakértıként segítem. Engedjék meg, hogy néhány sorban megismertessem a Tisztelt Olvasókat a Verıcei Betegotthon szakmai tevékenységével ; 87, ; 91,6 2002; 93,9 2003; 93,6 2004; 95,2 2005; 96,3 2006; 95,5 2007; 89, ; 91, Ágykihasználtsági mutató %-ban 1. ábra. Ágykihasználtsági mutató. A HM ÁEK Verıcei Betegotthona 120 ágyon látja el a HM, IRM, MÁV igényjogosult betegeit, hosszú ápolású nap idıtartammal. Az 96 fıs dolgozói létszám ebbıl 5 orvos, 38 OKJ-s ápoló, 6 eü. kisegítı, 5 betegszállító, 1 dietetikus, 1 laborasszisztens komoly szakmai hozzáértéssel, empátiával ápolja betegeinket. Fluktuáció nincs, nıvérhiányunk sincs, sıt nıvér felvételi elıjegyzéseink vannak! november 10-tıl december 31-ig 6605 beteget ápoltunk. Ebbıl 1394 betegünket vesztettük el. Felvett betegeink közül a legfiatalabb 16, a legidısebb 101 éves volt. Ápoltjaink átlagéletkora 80 év. Egy betegre számított átlagos ápolási nap 99,1%, az 55

60 ágykihasználtság 88,8 % volt. Az igényjogosult betegeink százalékos aránya 87,8 %, és ha ágykihasználtságunk lehetıvé teszi, akkor a régiónkból is veszünk fel beteget (12,2 %). Néhány Statisztikai mutató I. Táblázat. Az intézmény mőködésének néhány mutatója különbözı idıszakokban nov összesen: Felvett betegek száma Exit Összes ápolási nap: Egy betegre számított átl. Áp. Nap. 97, ,16667 Ágykihanszáltság % 86% 89,95 90, % Átlagéletkora Távozott beteg *HM Állami Egészségügyi központba való beépülés általi statisztika * összesen Felvett betegek száma Exit Összes ápolási nap: Egy betegre számított átl. Áp. Nap. 84,5 99, Ágykihanszáltság % 84,70% 90% 90,45% 88,37% Átlagéletkora % Távozott beteg Összes ápolási nap: Egy betegre számított átl. Áp. Nap. 93,4 Ágykihanszáltság % 90,2%* Átlagéletkora Összes Távozott beteg:

61 II. Táblázat. A felvett és a távozott betegek megoszlása BNO kódcsoportok szerint. BNO Kódcsoportok Felvett betegek megoszlása Távozott betegek megoszlása Rosszindulatú daganatok /C/ Bizonytalan eredető daganat /D/ Anyagcsere betegségek DM /E/ Mentális és Viselkedészavarok /F/ Idegrendszer betegségei /G/ Keringési rendszer betegségei /I/ Emésztırendszer betegségei /K/ Csont-Izomrendszer betegségei /M/ Urogenitalis rendszer betegségei /N/ Légzırendszer betegségei /J/ Más betegségcsoportok:(a; H; L; O-T) Összesen június július augusztus ábra. Exitek aránya a nyári hónapokban 57

62 összesen 2007; ; ; ; ; ; ; ; ; ábra. Exitek aránya összeadva (3 nyári hónap) Távozott betegek diagnózis szerinti megoszlása Rosszindulatú daganatok /C/ 245 Bizonytalan eredető daganat /D/ 23 Anyagcsere betegségek DM /E/ Idegrendszer betegségei /G/ 2 Mentális és Viselkedészavarok /F/ Emésztırendszer betegségei /K/ Keringési rendszer betegségei /I/ Csont-Izomrendszer betegségei /M/ Urogenitalis rendszer betegségei /N/ Légzırendszer betegségei /J/ Más betegségcsoportok:(a;h;l;o-t) ábra. A távozott betegek diagnózis szerinti megoszlása. Hangsúlyoznom kell, hozzánk igen súlyos, hosszú ápolást igénylı betegek jönnek, gyakran vég elıtti állapotban. Nekünk elsıdleges kötelességünk és feladatunk a betegek gondos ápolása, egészen az elmúlásig. És ezt úgy kell végeznünk, hogy a beteg méltósággal hallhasson meg! Eddig ezt úgy gondolom, hogy sikerült megvalósítanunk, mivel a 58

63 Betegotthon széleskörő hírnévre tett szert. Természetesen ehhez összetartó, becsületes kollektívára van szükség! Ezt családi-farsangi bállal, honvédnapi piknikkel Törökmezın, évadzáró bulival erısítjük. Az a tény, hogy immár 25 éve lehetek a Verıcei Betegotthon parancsnoka, azt is csakis Munkatársaim odaadó munkájának köszönhetem! A jövı legfontosabb feladatának tekintem a Betegotthon fennmaradását, a szakmai munka és az ellátás színvonalának megırzését, a tudományos kapcsolatok bıvítését és erısítését, s nem utolsó sorban egy honvédségi szociális centrum létrehozását a Betegotthon területén. Dr. Németh Károly orvos ezredes HM ÁEK VBO Intézetvezetı Verıce, Aranyoskút 59

64 A TÁRDISZCIPLÍNÁK EREDMÉNYEIBİL MAGNETOTERÁPIA A GERONTOLÓGIÁBAN Dr. Németh Károly Az életben bekövetkezik az a pillanat, amikor rádöbbensz, hogy egy halálos betegséggel születtél, és ez az élet (Jean Moreau) A lakosság elöregedése az egész földgolyó problémája. A várható élettartam fokozatos kitolódásával az egészségügy egyik legnagyobb kihívását jelenti az idıskorú emberek betegségeinek ellátása. Megváltozik például az erek és a szív rugalmassága, terhelhetısége. Sajnos hazánkat is érinti. Az idıs emberek ellátása orvosi, szociális és társadalmi kérdéseket és problémákat is felvet. Az idıs betegek a gerontológiai, neurológia és pszichiátriai osztályok forgalmának nagy részét adják, valamint az érrendszeri (vascularis) kórképek és ennek következtében kialakult betegségek miatt egyre gyakrabban szorulnak kezelésre. Idıs betegeknél gyakran fennálló sokféle betegség és a lelassult folyamatok idıigényessé és fáradságossá tehetik az idısebb betegek gondozását. Az öregedési anyagcsere következményei az izomtömeg veszteség, a gyakran fellépı leromlott tápláltsági állapot problémássá és eredménytelenné teszi a hatékony kezeléseket. A mai civilizált világ drasztikusan eltér attól a táplálkozási rendtıl, amelyre evolúciósan adaptálódott. Ezeknek a betegeknek a rehabilitációs képességeit, valamint funkcionális képességeit akarjuk javítani. Jóllehet az idısebb betegek funkcionális állapota rosszabb, terhelhetıségük kisebb mértékben javítható, teljes funkcionális pontértékük és életminıségük a testedzés hatására nagyobb mértékben javul, mint a fiatalabb betegeké. Ha idıskorunkig meg akarjuk ırizni a mozgás képességét, törıdnünk kell ízületeink egészségével és védelmével, és arra is fokozottabb figyelmet kell fordítanunk, hogy megfelelı mennyiségben jussanak be a szervezetünkbe azon anyagok, amelyekre a porcok újjáépítéséhez szükség van. Idıskorban különösen gyakori a mozgásszegény életmód, de ennek csak az egyik oka a rossz szemlélet. A rendszeres testmozgásnak sokszor határt szabnak az idıskori mozgásszervi betegségek. A gerontológus többnyire rendszeresen 60

65 találkozik az idısebb korosztállyal, hiszen idıskorban a populáció nagyobb része krónikus betegség miatt rendszeres gondozásra és kezelésre szorul. Amennyiben a beteg mozgásképtelen, a cél az, hogy az állapota oly mértékben javuljon, hogy önellátásra képes legyen, és lehetıleg ne szoruljon sem kórházi, sem a családtagok folyamatos gondozására. A fájdalom krónikussá válásának testi, lelki és szociális vetülete jelentıs, s a mindennapi tevékenység beszőkülésével, a terhelhetıség csökkenésével jár. Krónikus fájdalomban szenvedı beteggel majdnem minden szakterületen találkozatunk és a probléma megoldása igazi kihívás elé állítja a kezelıorvost. Emellett a társadalomra is igen nagy terhet ró, hiszen a kezelés költségein túl a táppénzzel, rokkantsági ellátással, a termelésbıl kiesett munkaidı okozta veszteséggel is számolni kell. Az öregedés genetikailag meghatározott változások folyamata, a természetes öregedés változásaiból adódó sérülékenység hozza magával az öregedéssel gyakoribbá váló betegséget. A fiziológiás tartalék csökkenése az idıs embert sokkal sérülékenyebbé teszi a környezeti, patológiás vagy farmakológiai behatásokkal szemben. Idıskorban csökken a glomeruláris filtráció, a hepatikus clearance, a vízoldékony szerek koncentrációja, valamint a zsíroldékony gyógyszerek felszívódása. A kor elırehaladtával a szervezet anyagcseréje lassul, csökken az alapanyagcsere (a szervezet mőködéséhez szükséges minimális energiamennyiség, ezáltal a szervezet kevesebb táplálékot, illetve ebbıl nyert energiát igényel a mindennapi életfunkciók fenntartásához. Az energiaszükséglet csökkenésében az alacsonyabb alapanyagcserén kívül a fizikai aktivitás csökkenése is közrejátszik. Romlik a tápanyagok hasznosulása (emésztınedvgyomorsav-elválasztás csökken, stb.), rosszabb lesz az emésztés (pl. májenzimek mőködése lassul) és a felszívódás hatásfoka. A megfelelı mennyiségő folyadékfogyasztásnak ebben az életkorban különösen nagy a jelentısége, ugyanis az idısek szervezete sokkal érzékenyebb a kiszáradásra, mint a fiatalabbaké. Az idısebb népesség arányának növekedése, az új csúcstechnológiájú gyógymódok elterjedése, és a növekvı igények következtében az egészségügyre fordított kiadások folyamatosan emelkednek. Ezek a többletköltségek további, kiegészítı forrásokat igényelnek. Idısebb betegeknél gyógyszer-metabolizmus miatt az óvatosabb gyógyszertitrálásra, a mellékhatások fokozott követésére is figyelemmel kell lenni, mivel ezek is változhatnak a magnetoterápia hatására. A kínai császárok és Kleopátra csodagyógymódjáról, a mágneses terápiáról már számos tanulmányban leírták, hogy jól használható az érbetegségek gyógyításában. Azonban az orvoslás más területein is eredményesen lehet alkalmazni, például 61

66 a neurológiai és ízületi betegségek kezelésében. Az egyik görög egyetem kutatója, Sandyk professzor már ben több tanulmányban beszámolt arról, hogy a váltakozó mágneses mezık eredményesen használhatók a Parkinson- kóros és a sclerosis multiplexben szenvedı betegek gyógyításában, a tobozmirigyre hat, így gátolják a melatonin kiválasztást és csökkentik a vércukorszintet. Ha feltételezzük, hogy az említett betegségek valamilyen módon az idegsejtek ingerület-átvitelének megváltozásával függenek össze, akkor a mágneses mezık hatása érthetıbbé válik. McLaughlan, az Oxfordi Egyetem tanára ugyanis kimutatta, hogy már az egészen gyenge mágneses mezık is befolyásolják a kémiai reakciókat, mert lelassítják az elektronok keringését. A mágneses mezı hatására csökken az idegsejtek ingerelhetısége, vagyis a fájdalom érzékelése és a fájdalom impulzusának agyba történı továbbítása. A váltakozó elektromos mezı stimuláló, míg a statikus mágneses mezık nyugtató hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. A mágneses tér fájdalomcsillapító hatását évszázadok óta ismeri a gyógyítás: a mágnes valószínőleg blokkolja az érzékelı neuronokat. Ezt laboratóriumi eredmények is alátámasztják, fıként a bokát és a csuklót érintı sportsérülések esetén gyorsan lehet a fájdalmat csillapítani a mágneses mezıt indukáló készülékekkel, és azt is kimutatták, hogy a gradiens hatások eredményesebbek a kezelésben, mint a mágneses mezık fokozott intenzitása, tehát nem a mágneses hatás erıssége a fı szempont. A mai rohanó világban egyre több energiára van szükségünk! A csökkenı energiaszint nemkívánatos egészségügyi problémákat okozhat. Az élethez szükség van mágnesességre. Sejtjeink egyik energia felvevı módja a föld jótékony elektromágneses hatásán alapszik. A pulzáló elektromágneses terápiával az egészséges élet fenntartásához szükséges mágneses teret biztosíthatjuk mindennapjainkban. A terápia a szervezet számára olyan optimális környezetet teremt, amelyben beindulhatnak az öngyógyító folyamatok. A mágnesesség teljesen természetes hatás. Nem csoda és nem orvosság. A pulzáló mágnesterápia hatása gyengéd és mellékhatásoktól mentes. Energetizáló hatást fejt ki sejtszinten és felgyorsítja a salakanyagok kiürülését. Az emberi szervezetre holisztikusan hat, úgy, hogy segít feloldani a blokkokat, energetizál és aktiválja az öngyógyító erıket. A pulzáló elektromágneses terápiát kúraszerően, vagy rendszeresen is használhatjuk. A mágneses mezı segíti a szervezetet egyensúlyban tartani. Sokunkban ez az egyensúly egyfajta jó érzést eredményez, amit úgy hívunk: egészség. 62

67 A sejtek mőködése bonyolult biokémiai és biofizikai folyamatok által vezérelt. A sejtek egymással biofotonok segítségével is kommunikálnak. A sejtnek energiára van szüksége, hogy a feladatait elláthassa, melyet az anyagcserén keresztül önmaga állít elı. Ehhez viszont tápanyag és oxigén kell. A sejt anyagcseréje optimálisan 70mV 90mV membránpotenciál mellett zajlik. Ha a membránpotenciál csökken, a sejt mőködésben zavar keletkezik. Ez a zavar befolyásolja a szövet, továbbá a szerv mőködését. Egy megfelelıen adagolt pulzáló elektromágneses térrel a sejt membránpotenciálja a normális szintre emelhetı, ezáltal normalizálódik a sejt mőködése (aktív iontranszport, pl.: Na-K ioncsere), ami befolyásolja a károsodott szöveti, szervi mőködést. A sejt membránpotenciálja normális értéken marad, ha megfelelı a sejt oxigén ellátottsága. Megfigyelték, hogy az életkor elırehaladtával az oxigén parciális nyomása csökken. Krónikus betegségek pedig akkor lépnek fel, ha az oxigén parciális nyomása 80 Hgmm alá csökken. Sajnos, ez egyre fiatalabb életkorban következik be. Az a szerv betegszik meg, amelyik genetikusan determinált. Az oxigén parciális nyomása az optimális: 96 Hgmm-s szint. A beteg állapota akkor kezd javulni, amikor az oxigén parciális nyomása meghaladja a 80 Hgmm-t. A mágnes készülék elektromágneses jelei javítják a vérkeringést. A gyulladási gócban kialakult pangás megszőnhet és a kollaterális ödémák eltőnnek. A sejtek oxigén és tápanyagellátása ismét megfelelı lesz, az anyagcsere megélénkül, a sejtregeneráció aktivizálódhat. A pulzáló mágnesterápia alkalmazása A testkezelés javasolt idıtartama kb. 30 perc egy alkalommal (ne lépje túl naponta a 2- szeri használatot vagy az 1 óra összes kezelési idıt). Elsı alkalommal ajánlott 5 perces rövid kezeléssel kezdeni a pulzáló mágnesterápiát. Minden ember másképpen reagál a mágneses térre, ezért mindenkinek ajánlott önmagának kiválasztani a számára legkedvezıbb kezelési idıtartamot és paramétereket. A matracon fekve az egész testre ható, míg a párna vagy tekercs applikátor használatával helyi kezelést végezhetünk. A terápia jótékony hatása néhány hetes rendszeres használat után jelentkezik, de van olyan eset amikor azonnal érezni a pozitív változásokat. A mágnesterápia betegségek megelızésre is kiválóan alkalmas. Egyre szélesebb körben használják a mágnesterápia adta lehetıséget: 63

68 bırgyógyászatban, illetve a kozmetika területén sejtregeneráló hatás. emésztési folyamatok kedvezı befolyásolása. nıgyógyászati problémák hatékony kezelése. gyulladásos folyamatok, faggyúmirigy-mőködés szabályozása. psoriasis (pikkelysömör), ekcéma, vitiligo, idıskori májfolt dermabráziós kezelés után a bır intenzív regenerációja. kozmetikai tetoválás után a regeneráció látványos felgyorsítása. zsíranyagcsere kedvezı befolyásolása - látványosabb testfogyasztás stresszoldás, relaxációs állapot elısegítése krónikus fáradtság ellen, energia feltöltésre Megállapíthatjuk, hogy a mágneses erıtér életünk minden pillanatában jelen van. Nem zárhatjuk ki, nem kapcsolhatjuk le. Hatással van ránk. Használjuk ki azt, hogy ennek a térnek a változása jótékonyan befolyásolja szervezetünket! Dr. Németh Károly nyá. orvos ezredes, intézetvezetı HM ÁEK Verıcei Betegotthon 64

69 KÖZÉRDEKŐ KÖZLEMÉNYEK Kedves Kollégák! Amint azt már elızı konferenciánkon (Nyíregyházi Gerontológiai Napok II) is jeleztük, szeretnénk összehívni egy megbeszélést az érintett felek részvételével a gerontológia oktatásának tárgykörében. A Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központunk egyik feladatköre épp a gerontológia oktatásának segítése, s mivel ez hogy finoman fogalmazzunk meglehetısen rendezetlen (amint egyik szakdolgozat írónk munkájából is kiderült, aki a Gerontológia oktatása Magyarországon címmel írta meg kiváló munkáját) szeretnénk valamelyest segíteni a továbblépésben. A konferenciát május közepe tájára tervezzük, s arra kérnék mindenkit, hogy jelezze, mely idıpont lenne a megfelelı. Továbbá szeretném még, hogy jelezzétek azokat a kollégákat is, akiket véleményetek szerint meg kellene hívni erre a konferenciára (mellékeltem a már felmerültek nevét). A konferencia kerekasztal jellegő lesz, azaz néhány bevezetı, ismertetı, tényfeltáró és vitaindító (rövid) elıadás után megpróbálnánk megoldásokat keresni a gerontológia oktatásának kapcsán felmerült kérdésekre kerekasztalok keretében. Az esetleges konszenzusos eredményeket a Magyar Gerontológia folyóiratban tennénk közzé, illetve megkapná minden illetékes, akinek feladatköre (akár érintılegesen is) ezzel a témával kapcsolatos. Válaszotokat várva, köszönettel és üdvözlettel: Levelezési cím: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u Web: Dr. Semsei Imre GTKK igazgatója Magyar Gerontológia fıszerkesztıje 65

70 66

71 TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTİ ARCKÉPCSARNOK Dr. Rózsay József életmőve Az elsı magyar gerontológus 195 éve született, 125 éve halt meg Rendre fölnövünk és eladósodunk. Törleszteni kell mindazt, amit másoktól, felnevelı szüleinktıl, testvéreinktıl, embertársainktól szívjóságban, lélekmelegítıként kaptunk a hosszú vándorútra. Életrajzi adatok Sütı András Rózsay (1948-ig Rosenfeld) József március 15.-én a Sopron megyei Lakompak községben született (Lakompak jelenleg Lackenbach, Ausztria). Édesapja orvos volt. A család nemsokára Csáktornyára (jelenleg Cakovec) költözött át, ahol az édesapa Festetich László uradalmi orvosa lett. Rózsay József gondos nevelésben részesült. Elıbb Nagykanizsán tanult, majd Szombathelyen elvégezte a gimnáziumot. Édesapja példájára orvos akart lenni, egyetemi tanulmányait három éven át Pesten, majd két éven át Bécsben folytatta, ott is avatták orvossá június 6.-án. Doktori értekezésének címe: Dissertatio inauguralis medicopractica de morbo Brighti Windobonae. Ezután külföldi tanulmányútra indult, Németország több egyetemét, híres kórodáit látogatta meg. 1 év múlva tért vissza, a bécsi közkórház segédorvosa lett, másod orvosi minıségben három és fél évet töltött ott ban jött haza Magyarországra. Az évben a Budapesti Orvosegyesület tagja lett. Az es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos mellé állt, a dicsı korszak sok orvosához hasonlóan az elsık között jelentkezett szolgálatra. Ekkor változtatta meg vezetéknevét Rózsay-ra. Az elsı magyar felelıs minisztérium tábori kórházi fıorvosnak nevezték ki és e hivatalát a szabadságharc keserő végéig töltötte be. Hadi érdemrenddel is kitüntették. A megrendítı bukás után császári-királyi katonai kórházakban kellett szolgálatot teljesítenie januárjától Pest városa a dolog- és szegényházban, mint fıorvost alkalmazta, ezen állását élete végéig megtartotta ben sikerült alapítania az Elisabethinacumot, az agg- 67

72 gyámoldát, amely 1856-tól mőködött ban a Rókus Kórház újonnan szervezett negyedik belgyógyászati osztályának élére nevezték ki ben a pesti izr. Kórház igazgatójává választották tól közremőködött a Dr. Bene Ferencz belgyógyász tanár által 1841-ben kezdeményezett magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyőlései szervezésében január 20.-án a Magyar Tudományos Akadémia levelezı tagjává választották. Arányi Lajos 1864-ben megjelent A kórboncztan elemei címő könyvet Rózsay Józsefnek bizodalmas és barátságos indulattal ajánlotta, mint ifjúkori barátjának. (Az 1840-es évek elején együtt hallgatták a kórbonctan legjelesebb egyéniségét, Karl Rokitanskyt.) Arányi Lajos írta: Buzgó és tapintatos iparodnak sikerült gyógyító orvos kép az agg-gyámoldában, meg a dolgozó házban fıorvosi állomást alapíttatni, mint tudós tizennyolcz ízben adtál eledelt a sajtónak mind gyógy-gyakorlati, mind meg természettudományi tanulságos irataiddal ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszteletbeli fıorvosa lett ban az un. Terézvárosi osztály elnöke; 1873-ban, a fıváros egyesítése alkalmából a VI. kerületben bizottsági tagnak választották ban, orvosi mőködése 40. és fıorvosi állása betöltésének 30. évfordulója alkalmából ünnepelték, kitüntették, díszalbumokat adtak ki tiszteletére. Hazai és külföldi elismeréseket sem nélkülözött, a természettudományi társulat, a földtani társulat, az erfurti akadémia, az erlangeni természettani társaság és több más társaság tiszteletbeli, alapító, választmányi, illetve rendes tagja lett. Családi körülményeirıl: elsı házasságából gyermek nem származott. Mostoha leányát nagyon szerette, tragikusan érintette annak korai halála. Második házasságából sem származott gyermeke július 26.-án 7 órakor az általa alapított intézmény elıtt az egyik lekötelezettje merényletet követett el ellene: pisztollyal rálıtt. Néhány hét múlva épült fel. Érdemes megemlíteni, hogy ösztöndíjat alapított orvostanhallgatóknak; a magyar nyelv érdekében egyletet hozott létre május 20.-án életének 70. évében halt meg, Balatonfüreden, ahol megrendült egészsége miatt tartózkodott. Végrendeletében összesen forintot hagyományozott különbözı intézményekre, egyletekre. A Magyar Tudományos Akadémiának 5000 forintot hagyott, hogy annak kamataiból 2 évente orvosi vagy természettudományi munkát jutalmazzanak. A budapesti egyetem orvosi karára hagyományozott 5000 forintot illetıen rendelkezett, hogy olyan végzett orvost segélyezzenek a kamatokból, aki szakmai specializációja érdekében külföldi tanulmányutat tesz. Különbözı szeretetházakna, a hajléktalanok menhelyének, a nıegyletnek, a kézmővészeti egyletnek, a zenekedvelık egyletének kisebb-nagyobb összegeket hagyott, valamint A Budapest fıvárosi Erzsébet szegényháznak, melynek ez idı szerint 36 éven át vagyok orvosa s melynek 68

73 fejlesztése és javítása egész életemnek egyik kedves eszméjét képezi, lábadozók alapja czimen, tehát reconvalencensek részére 3000 forintot tıkéül oly rendeltetéssel, hogy ez alapítvány kamataiból, az ez intézeti kórházból elbocsátott ápoltak az intézeti fıorvos és gondnok belátása szerint segélyösszegben részesíttessenek. Az emlékbeszédet a Magyar Tudományos Akadémián Dr. Batizfalvy Sámuel akadémiai levelezı tag tartotta február 25.-én. 30 éves barátságuk alapján emelte ki Rózsay József példás hazafiságát, lelkiismeretes, önfeláldozó orvosi mőködését, szorgalmát, kötelességérzetét. Rózsay József emlékét, nevét nem ırzi sem közterület, sem intézmény. Mőködését nem örökíti meg közterület, közterületi emléktábla. Pedig megérdemelné. Talán még nem késı! Megjegyezzük, hogy a régi alapító vörösmárvány táblát megtalálták és e sorok írójának kérésére a kórház udvarának egyik falára helyezték. Dr. Rózsay József mőködése az orvosok és természetvizsgálók vándorgyőlésein A vándorgyőlések után 15 éven át szüneteltek az újra indulás során Rózsay József aktívan kapcsolódott a hagyományok ápolásába: másodelnök, titkár, pénz-, könyv- és levéltárnok. Nagy érdeklıdéssel kísért elıadásokat tartott, többségében gerontológiai témában. Különösen kiemelkedett közremőködése a rimaszombati, XII. nagygyőlésen. Ez augusztus 12-tıl augusztus 17-ig zajlott. Rózsay József, mint akadémiai küldött is részt vett. Arany János titoknok is aláírta azt a jegyzıkönyvet, amely az Akadémia július 29.-i összes ülés -én kelt: akadémiai küldöttség tisztével fölruházva hazafiúi rokonszenvünk és a tudományban való testvéri közösség érzelmeivel üdvözöljék a magyar orvosok és természetvizsgálók díszes gyülekezetét. 14 tagot küldtek, Rózsay Józsefet is, nem csekélyebbek társaságában, mint Arányi Lajos, Entz Ferencz, Jedlik Ányos, Kovács S. Endre, Poór Imre. Ugyanakkor Rózsay József nevével is találkozunk, olyanok körében, mint Flór Ferenc, Bókay János, Lenhossék József, Poór Imre. A névsor alapján 685-en vettek részt, 502. alatt szerepel Rózsay József, mint orvos tudor, kórházi fıorvos, magyar akadémiai tag, pénz- és levéltárnok. Melynek értelmében a könyv- és levéltár rendben találtatván, a kiküldött bizottmány indítványozza, hogy Dr. Rózsay József pénztárnok úrnak a könyv- és levéltár érdekében szerzett érdemeiért jegyzıkönyvi köszönet szavaztassák, s egyúttal jövıre a pénztárnok egyszersmind levéltárosi czimmel is fölruháztassék. A közgyőlés ennek folytán Dr. Rózsay József úrnak köszönetét nyílvánítá s a tett indítvány értelmében ezutánra az egylet pénztárnokát egyúttal levéltárossá is nevezi ki. Végül közlik, hogy az i nagygyőlésen kitőzött életrendtani pályadíjra érkezett mőveket elbíráló bizottság 69

74 tagjaként is mőködött, Bene Ferenczcel és Flór Ferenczcel; ezután három évi idıtartamra egyhangúlag megválasztattak: pénztárnoknak s a nagygyőlés levéltárnokául Dr. Rózsay József. A közgyőlésen annak bezáró jegyzıkönyve alapján Az augusztus 12.-i megnyitó közgyőlési jegyzıkönyv szerint: Batizfalvy S. titkár olvassa a magyar orvosok és természetvizsgálók könyv- és levéltára megvizsgálatára kiküldött bizottmány jelentését, Flór Ferenczcel, Kovács S, Endrével, Poór Imrével és Bókay Jánossal a hazai közegészségügy rendezése keretében a hazai gyógyvizek helyein a közegészségügyi rendszabályok orvosi politika által foganatosítását tárgyaló, elemzı bizottságában is mőködött. Mehádiában, a XVI. Vándorgyőlésen alelnökként vett részt; 200 forintnyi jutalmat tőzött ki annak, aki Az emberi vér el- és kiválasztások, ki- és átizzadások vegyi és górcsövi vizsgálatá -ról 6-8 nyomtatott ív terjedelemben legjobb dolgozatot nyújtja be. Az 1879-es budapesti, XX. Nagygyőlésen orvos-gyógyszerészeti kiállítást rendezett. Többször a vándorgyőlések lényegében teljes anyagát tartalmazó évkönyv szerkesztıje, illetve társszerkesztıje volt. Dr. Rózsay József szakmai-tudományos mőködése Magyarországon az elsık között foglalkozott narcosissal, joggal tekinthetjük az eljárás egyik hazai úttörıjének. Hiszen miután William Thomas Green Morton október 17.-én Bostonban elvégezte az elsı éter narcosist, alig néhány hónappal késıbb március 17.-én könyvet jelentetett meg, ezen a téren az elsı magyar nyelvő kötetet! Címe: A kénégenygız hatása, különösen seborvosi tekintetbıl; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva (Egy kıremetszett táblával, 57 oldal, Heckenast Gusztáv nyomdája, Pest.). Két hét múlva németül is megjelent a könyv. Rózsay József az eredeti felfedezés ismertetése mellett több ország (Németország, Ausztria, Franciaország, Anglia) tapasztalatairól is beszámol. Tárgyalja az éter vegytanát, a készüléket, az állatkísérleteket és önkísérleteit is. A kötet külföldön is elismerést szerzett. Tanulmányokat közölt a bırbetegségekrıl, a rákról, a vitustáncról, a lázcsillapításról, a marienbadi gyógyvízrıl, az ivóvízellátásról, a pesti vízvezetés -rıl, a foszformérgezésrıl, a középkori gyógyászatról, az ásványvizekrıl, a vastagbélstricturáról; könyvismertetéseket, emlékbeszédeket jelentetett meg. Számos elıadást, bemutatást tartott, többek között a budai Széchenyi keserővíz forrásról, a májtályogról a hashártyalobról, a veserákról. 70

75 Balassa János kórodai elıadásait Gyakorlati sebészet (150 lap, 5 füzet, Buda, 1844) címen tanársegéde, Kovács Sebestyén Endre adta ki 1844-ben és azt Rosenfeld (Rózsay) József németre is lefordította. Szakmai érdeklıdése korán vezetett a gerontológia felé. Az orvosok és természetvizsgálók szeptember 19. és szeptember 26. közötti IX. vándorgyőlésén, Pesten tartott elıadása: A véredényrendszer és légzıszervek aggkori változásai kórboncztani és élettani tekintetben, összefoglaló, szinte napjainkban is korszerőnek tekinthetı. Elıbb néhány történelmi adatot sorol fel, megállapítva, hogy a XIX. század elsı feléig csak szórványos közlések akadtak. Megfogalmazza, hogy Az aggok betegségénél épp úgy szükséges, mint a gyerekeknél, hogy különösen foglalkozzunk velök, ha a gyógyításban szükséges biztonságot el akarjuk érni. (Közbevetıleg jegyezzük meg: a geriátria szót éppen a pediátria mintájára Ignaz Leo Nascher csak 1909-ben vezette be, hogy felhívja a figyelmet: az idıs ember nem öreg felnıtt, hanem a gyermekekhez hasonlóan eltérı ellátást, gondozást igényel.) Rózsay József tehát ezen a téren is hosszú idıvel elızte meg a kor tudományát. Érdemes néhány további részletét is idéznünk: Az aggok gyógykezelése naponként elıfordul a gyakorló orvos életében, de honnét merítse ı a tudományt, mely neki e téren való mőködésében zsinórmértékül szolgál? Egyetemeken ritkán fordíttatik arra gond, hogy a tanuló az agg-betegségek felismerése és kezelésében gyakorolja magát E gyakorlatot kitartó szorgos észlelés által nyerhetjük meg, ha egyszersmind az agggyámoldákban tett kutatásokat is tanulmányozzuk.. bonczolatok nélkül kutatás és észlelés alig lehetséges.. Tanulmányozni csak akkor lehet, ha évenként nagyobb számú beteget kezelünk és meglehetıs mennyiségő hullát bonczolunk; ekkor látjuk csak, hogy mily gyakran történik a gyógykezelésben eltérés a betegség természetétıl. Vegyük p.o. a haláleseteknél oly gyakran tett kórismét: az aggkórt (marasmus scnilis), itt a máskor épen nem hivékeny közönség az orvosnak úgyszólván eléje jı s a kórismével megelégszik, pedig vajmi ritkaság az aggkor miatt halál; többnyire egyéb bajok, u.p. tüdılob, idült agy-vízkor, agy-sorv stb. szolgálván okul. A martonvásárhelyi, X. vándorgyőlésen elhangzott elıadása: Aggkór (Marasmus Scnilis) mint halál-ok. Az augusztus 28. és szeptember 2. között Aradon tartott XV. Nagygyőlésen amelynek Történeti vázlata és munkálatai címő (Athenaeum Nyomda, Pest, 1872) kiadványát szerkesztette geriátriai kórfolyamatról számolt be. Az 71

76 Elisabethineum egyik, 72 éves betegének kórtörténeti adatait ismertette; bélgyulladásban, bélfekélyben szenvedı beteg; valóságos klinikopathologiai tanulmány kapunk. Az aggok betegségei körébıl vett kóresetek címmel 1876-ban tartott elıdadásának szövegét 1878-ban az Egyetemi Könyvnyomda adta útjára A magyar orvosok és természetvizsgálók augusztus 22.-tıl egész 28.-ig Máramaros-Szigeten tartott XIX. Nagygyőlésének történeti vázlatai és munkálatai címő kötetében. Rózsay József gazdag tapasztalatokat összegezett, hiszen említi: Hogyha idınként aggkori betegségek körül tett tapasztalataimmal tisztelt ügytársaim elé lépek, ez által bizonyos kötelességet vélek teljesíteni, minthogy csaknem három évtizeden át oly kórosztály vezetésével vagyok megbízva, melyen kizárólag aggok képezik a kezelés tárgyát. Megfontolandó és tanulságos megállapításaira érdemes utalnunk: Az általánosa dívó nézetek szerint aggápoldát lényegük szerint nem a tudomány, hanem csak a jótékonyságnak szentelvék; azért az ily intézetekben mőködı orvosok tevékenysége kizárólag a rájok bízott betegek ápolása és kezelésére szorítkozik és a kínálkozó észleletek tudományos értékesítésére többnyire nincsenek tekintettel. Hasonló nézettel voltak a régibb idıkben a kórházak iránt is és csak egyetemi városokban, ahol a tudományos haladások éber szemmel kísértettek, tudományosan értékesítve a kórházakban nyert anyag lett, míg ez idı szerint a kórházak akkor is szolgálnak a tudománynak, hogyha nincsenek is kapcsolatban tanintézetekkel, ha ezektıl egészen távol esnek. Ismét foglalkozik a gyermekek és az idısek ellátásának eltérı sajátosságaival: Magasabb korbeliek betegségeinek kezelése a gyakorló orvosnak naponkint kínálkozó feladata és minthogy csak kevés tanintézetben gondoskodnak arról, hogy a tanuló magát az aggkori betegségek megismerése és kezelésében gyakorolja, általában magoknak az orvosoknak kell megismerkedniök az aggkori bántalmak sajátlagosságaival, különösségeivel, amelyekkel, hogy biztosan kezeltessenek részletesen kell foglalkozni, szintúgy, mit a gyermekek bántalmaival. Valamint a fejlıdı gyermek nagyobb mérvben részesül az övéinek gondozásában és résztvételében, mint az, ki az életbıl elbúcsúzni készül, valamint továbbá az orvosi tevékenység a gyengéd, minden külbefolyásra fogékonyabb gyermek mellett sokkal jutalmazóbbnak látszik lenni, ép úgy a gyermekkórházak már régen lettek tanintézetekké, míg ilyenek aggkori bántalmak számára még nem szerveztettek. Így lın, hogy a gyermekkórházakban tett kutatások napról napra szaporodnak, míg az aggok bántalmaira nézve a tapasztalatok sok hézagot mutatnak és több tekintetben pótlást igényelnek. Rózsay József tehát két, azóta is változatlanul fontos sıt, sürgetı kérdésre irányítja a figyelmet: a gerontológia oktatására, valamit az idıseket ellátó gyógyintézetek létesítésének szükségességére. 72

77 Akadémiai székfoglaló értekezése is az idıs nemzedékhez kötötte: Észleletek az aggok élettani és kórtani változásai körébıl s a pestvárosi agg-gyámoldának (Elisabethineum) keletkezésétıl, 34 évrıl (1830-tól 1863-ig) szóló statisztikája. Néhány tudományos közleményének címébıl is kiderül, hogy sokoldalúan és gyakran foglalkozott az idısek különbözı kórfolyamataival, illetve ápolásának, gondozásának témájával: A pesti agg-gyámolda és az aggkorban gyakrabban elıforduló sajátságos lefolyású kórok (1861), Az aggok emésztési bajairól (1861), Budapest fıváros Erzsébethez czimzett agg-ápoldája, kényszer és dologházában 1873-ban ápoltakról szóló orvosi jelentés (1874), Die Pneumonie im Greisenalter (1865), A Pest városi agg-gyámolda (Elisabethineum) (1857), A gutáról és tüdılobról aggoknál (1860), A Pest városi Elisabethineum szegénygyámoldának történeti vázlata (1867), Budapest fıváros Erzsébethez czimzett agg-ápoldája és kényszer-dologházában dik évben ápolt betegekrıl szóló jelentés, Budapest fıváros Erzsébethez czimzett aggápoldája és kényszer-dolgozóházában 1875., 1876., 1877-dik évben ápolt betegekrıl szóló orvosi jelentés, Budapest fıváros Erzsébethez czimzett agg-ápoldájában ig ápolt betegekrıl szóló orvosi jelentés, Budapest fıváros Erzsébet szegényápoldájának történeti vázlata (1879), Budapest fıváros Erzsébethez czimzett agg-ápoldájában és a kényszer-dologházban évben ápolt betegekrıl szóló orvosi jelentés, Budapest fıváros Erzsébethez czimzett agg-ápoldájában és a kényszerdologházban ban ápolt betegekrıl szóló jelentés. Az Elisabethineum alapítása A munkaképtelen, elaggott emberek számára Rózsay József saját hajlékot akart. Fáradozása eredményeképpen 1854-ben sikerült a terv elfogadtatása, az erdısoron (Alsóerdısor utca) intézmény létrehozása, 900 elaggott, tehetetlen ember, áponcz ellátására. Az intézet 1856-ban nyílt meg, Elisabethineum néven. Rózsay József helyesen vette észre, hogy ápolás, orvosi ellátás is kell, ezért kórházi osztályt szervezett. Mintegy 250 beteget helyezett el. Az intézmény folyamatosan fejlıdött; mőködésérıl, szakmai tapasztalatokról és szervezési kérdésekrıl egyaránt jelentek meg beszámolók. Az Elisabethineumban idıs, elgyengült, munkaképtelen, pestbudai illetıségő emberek vétetnek fel mindkét nembıl, s a legszükségesebbekkel életfogytig ellátatnak. Az intézmény alapításának 115. évfordulója alkalmából összeállított történeti áttekintésbıl a következıket idézzük: Az Erzsébet szegényápolda, mint a Pesti Jótékony Nıegylet szegényháza jogutódjának megépítése április 24.-ám határoztatott el. Ez a dátum egybeesik Ferencz József és 73

78 Erzsébet királynı menyegzıjének napjával, melynek megörökítésére az akkori Pest városi községtanács elhatározta, hogy a város szegényei számára, akik eddig mostoha körülmények között elszórva ápoltattak, olyan szegényápoldát építtet, mely magas humanisztikus célnak megfelel. A városi tanács egyben azon kérelemmel fordult Erzsébet királyné elé, hogy fogadja el a legmagasabb védnökséget és hogy az építendı jótékonycélú intézet az egybekelési ünnep emlékéül Erzsébet nevet viselhesse, melyhez a királyi pár hozzájárult. Az építkezés ugyanez évben meg is kezdıdött a terézvárosi alsóerdısoron, az akkori Baromvásár-téren (késıbb Szegényháztér, jelenleg Rózsák tere). Ez volt a fıhomlokzat, mely 1856 évben már el is készült és az ápoltak 286-an elfoglalhatták. Az építkezés Hild József építész tervei szerint, Wágner János építımester irányításával folyt le. Rózsay szerint 1866-ban 333 egyénnek, 154 férfi és 179 nınek volt kénytelen helyet adni. E fıhomlokzat építési költsége Pforintott tett ki, az elsı felszerelés költsége Pforintba került február 27.-i zárókı letételi ünnepséget dr. Rózsay József, az intézet elsı és 34 évig igazgatója, az intézet alapító tagja és egyik megtervezıje, a fıvárosi tanács megbízásából szó szerint az alábbiakban írja le: február 27.-én szerényen, de áldásosan mőködı emberbaráti intézetben örömnap volt. Erzsébet királyné, I. Ferencz József királyunk, a városi tanács és nagyszámú díszes közönség jelenlétében az intézet zárókövét letenni kegyeskedett. Az okmány, mely a zárókıbe tétetett, tartalma a következı: Határtalanul örvendetes nap virradott a pesti Elisabethineum agg ápolda intézetére. Ha mint minden e földön, mit emberi kéz alkotott, úgy ezen épület is akár ellemi akár más viszontagság után idıvel létezni megszőnnek, s ezen zárkı emberi kéz által felemeltetnék, - hogy ezen intézeti épületrıl a késıbbkori nemzedék biztos tudással bírhasson, röviden vázoljuk annak keletkezési történetét:. Pest városa közönsége egy új Szegényháznak felépítésére megkívánható összeget szavazott meg. Így épült fel ik évben az Elisabethineum aggápolda saját házának homlokoldala Hild József építész tervezete szerint Wágner János építımester vezetése alatt 300 ápoldai tag számára, melyben jelenleg 333 személy nyer teljes élelmezést, két rendbeli felsı és fehér ruházatot. Ezen okmány a következı eredeti aláírásokkal van ellátva: dr. Tormay Károly, Pest város tisztifıorvosa, dr. Rózsay József, intézeti fıorvos. A zárókı beillesztésének helyén, a fıhomlokzat csarnokában egy márványtábla e napnak emlékére befalaztatott és mögötte a zárókı letételének fenti szövegő okmánya elhelyeztetett. 74

79 A továbbiakban az agg-ápolda szervezeti felépítésérıl, illetve mőködésérıl kapunk képet: Mikor az intézmény Elisabethineum agg-ápolda elnevezéssel évben megkezdte mőködését, még csak a fıhomlokzati rész volt megépítve, egy emeletesre. Az úgynevezett jobb szárny (Dohány utcai) csak 1876-ban, a bal szárny (Péterffy Sándor utcai) 1882-ben épült fel. A Budapest Fıváros Szegényügye címő, 1877-ben közzétett munka a személyzetrıl említi, hogy az többek között egy intézeti fıorvosból 400 Frt fizetéssel, 120 Frt lakbérrel díjazva áll. Kiderül az is, hogy a még munkaképes gyámonczok unalomőzésül lószırtépéssel foglalkoznak, tollat fosztanak, szınek, kötnek, s többféle kézmővet őznek. A beteg áponcz kellı kezelés élelmezés és gondozásban részesült és mint a betegségi állapota kívánatossá tette, vagy felvétetett az intézet kórszobájába, vagy pedig, ha baja könnyebb volt, járólag kezeltetett. A kórszobák kellıen fel voltak szerelve és mindazon szükségletekkel ellátva, melyeket a beteg célszerő kezelése igényelt. Volt egy kisebb házi gyógyszertár, ahol rögtöni segélynyújtást igénylı esetekre szükséges gyógyszerek rendelkezésekre álltak. Az úgynevezett kórosztályt dr. Rózsay József fıorvos vezetette. Jó ápoló személyzetrıl gondoskodás történt. Érdekes a házszabályok -ból is idéznünk: az ápoltak erkölcsös életet élni tartoznak, szemérmet sértı beszéd vagy tettet elkövetni, kártyázni, adósságot csinálni, egymás között perlekedni, vagy káromkodni tilos. A tisztaságra vigyázni, az erre vonatkozó utasításokat betartani kötelesek. Szakmai szempontokból emeljük ki a következıket: egy évben kelt jelentés szerint az évben egy, Györffy János nevő áponcz 104. életévét töltötte be, aki a jelentés évében is jó egészségnek örvendett. Hogy még hány évet élt, arról nincsen adat. Ugyanezen adatszolgáltatáson még három, 93 éves ápolt (Visnyovicz Magdolna, Révay Verona és Láng Alojzia) van feltüntetve, akik mind a legjobb egészségének örvendeztek. Dr. Rózsay József egyébként 1866-ban Pesten kis füzetet jelentetett meg Sz.kir. Pest városi Elisabethineum szegénygyámoldának történeti vázlata címmel. Mint a címoldalon olvashatjuk, Közli Dr. Rózsay József intézeti fıorvos, a Magyar Tudós Akadémiának 1. tagja. részletes képet kapunk az alapítást megelızı évtizedek, évek helyzetérıl és a közvetlen elızményekrıl, valamint az intézet mőködésének elsı évtizedérıl. (Az irodalmi források a szerzı dokumentum tárában vannak.) Dr. Vértes László fıorvos Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság alelnöke 1044 Budapest, Szondi u

80 MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztısége Dr. Semsei Imre fıszerkesztı Tisztelt Szerkesztı Bizottság! Kitörı örömmel üdvözlöm a Magyar Gerontológia Folyóirat szerkesztı bizottságát, nem utolsó sorban a Fıszerkesztıjét! Minden elismerésem Dr. Semsei Imre tanár úrnak a kitartóan szívós elhatározásáért, aminek gyümölcse ez a hiánypótló tudományos folyóirat lett. Mondhatnám azt is, hogy végre történt valami elırelépés az utóbbi idıben mindenhol kialakuló állóvízben! Ha jól emlékszem, 2004 májusában az igen jól sikerült Semsei tanár úrral közösen szervezett Mályi Gerontológiai Napok után merült fel az ötlet, hogy kellene kiadni egy hasonló címő folyóiratot. Sajnos ez akkor a szponzorok hiánya miatt nem valósult meg Épp ezért nagy az örömöm, hogy ez mégis sikerült! Kívánok hosszú életet, sok-sok kitőnı értekezést és jó egészséget a szerkesztı bizottság minden tagjának! 76

81 OLVASÓNAPLÓ Dr. Székács Béla: Geriátria. Az idıskor Gyógyászata. (Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005) Noha a magyar geriáter-képzésen még van mit javítani, legalább egy olyan összefoglaló munka rendelkezésre áll ezen a területen, mint a Prof. Székács Béla által szerkesztett kiváló munka, a: Geriátria. Az idıs kor gyógyászata. A 60 társszerzı munkájával készült egyetemi tankönyv 17 szekcióban és 75 fejezetben tekinti át a geriátria tudományának jelenlegi ismereteit. Az idıskor általános kérdései fejezetben több alapfogalmat ismertetnek meg a szerzık, mint pl. demográfiai adatok, az öregedés biológiai és élettani vonatkozásai, illetve néhány szervrendszer fiziológiás öregedésének jellemzıi. Itt ismerhetjük meg az öregedés lassításának egyes kérdéseit is, ahogy szó van az idıs kor meghatározó kórfolyamatairól és a rehabilitáció kérdéseirıl is. Emellett Prof. Iván László néhány fejezetben leírja az idısödés szociális (családi) és pszihoszociális kérdésköreit is. A második szekció fejezetei az idıs beteg vizsgálatának, gondozásának orvosi-jogietikai aspektusait tárgyalja, kezdve az állapotfelméréstıl a gyógyszerek megválasztásának szempontjain keresztül a családorvosi feladatokig. Ezt követıen az emberi szervezet egyes szervrendszereinek rendellenességeit tárgyalja 14 fejezet. Ezek között találhatjuk a szív- és érrendszert, a neurológiai kórképeket, a 77

MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 5. szám 2009. január

MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 5. szám 2009. január MAGYAR GERONTOLÓGIA 2. évfolyam 5. szám 2009. január Szerkesztıbizottság: MAGYAR GERONTOLÓGIA Fıszerkesztı: Dr. Semsei Imre, MTA doktor Rovatvezetık: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia

Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia Nyíregyháza, 2008 Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. Gerontológia Fıszerkesztı: Dr. Semsei Imre Szerzık: Balaskó Márta dr., Balassa Katalin dr., Bakó Gyula prof., Blaskovich

Részletesebben

Életszakaszok 2010.12.13. GERONTOLÓGIAI TRENDEK ÉS A NŐI KARRIER ESÉLYEI, KOCKÁZATAI 40-50 ÉV FELETT. SEMSEI IMRE tudományos dékánhelyettes

Életszakaszok 2010.12.13. GERONTOLÓGIAI TRENDEK ÉS A NŐI KARRIER ESÉLYEI, KOCKÁZATAI 40-50 ÉV FELETT. SEMSEI IMRE tudományos dékánhelyettes GERONTOLÓGIAI TRENDEK ÉS A NŐI KARRIER ESÉLYEI, KOCKÁZATAI 40-50 ÉV FELETT Életszakaszok SEMSEI IMRE tudományos dékánhelyettes Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar Öregek

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA. Segédjegyzet

Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA. Segédjegyzet Dr. Semsei Imre GERONTOLÓGIA Segédjegyzet GERONTOLÓGIA SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar Dr. Semsei Imre Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos fomunkatf

Részletesebben

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet A méhnyak rák előfordulása / év / 100 000 nő WHO 2005 A KÓROKOZÓK ÉS AZ IMMUNRENDSZER KÉTIRÁNYÚ

Részletesebben

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet Mi a feladata az Immunrendszernek? 1. Védelem a kórokozók ellen 2. Immuntolerancia fenntartása Mik is azok a kórokozók? Kórokozók alatt

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori

Részletesebben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise

A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise Szakmai zárójelentés dr Pár Gabriella A krónikus hepatitis C vírus infekcióhoz társuló elégtelen celluláris immunválasz pathogenezise A hepatitis C virus (HCV) nagy közegészségügyi probléma. A világon

Részletesebben

Vakcinák 2011. / 9. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK

Vakcinák 2011. / 9. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Vakcinák 2011. / 9 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Bevezetés Fertőzéses megbetegedések elleni küzdelem Himlő, diphteria, tetanus, poliomyelitis, kanyaró, szamárköhögés, mumpsz, rubeola A

Részletesebben

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológia alapjai. 23-24. előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Immunológia alapjai 23-24. előadás Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás. Tolerált bőr graftok MHC (H2) azonos egereken TOLERANCIA & AUTOIMMUNITÁS Toleranciáról beszélünk, ha

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok

10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok 10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól

Részletesebben

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Sejtfeldolgozás Felhasználás Sejtterápia Sejtfeldolgozás Felhasználás Fagyasztva tárolás Sejtmosás Alap sejtszelekció Komplex sejtszelekció Ex vivo sejtszaporítás Sejtaktiválás Immunizálás Génmodifikálás Köldökzsinórvér bank Limfocita

Részletesebben

Gyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika

Gyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika Gyermekkori IBD jellegzetességei Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika Gyulladásos bélbetegség feltételezhetı Hasmenés >4 hét >2 székürítés naponta Folyékony/pépes széklet Crohn-betegség? Colitis

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Diagnózis HIV antitest teszt: A HIV ellen termel

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Hematológia,jeles

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Hematológia,jeles SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SEZEMÉLYES ADATOK Név Dr. Masszi Tamás Születési hely, idı: Budapest, 1958. december 15. Lakcím: 1213 Budapest, Mókus út 38. Család: Nıs, öt gyermeke van: Eszter, Csilla, Domonkos, Katalin,

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően

Részletesebben

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek

Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés. Biológiai alapismeretek Az immunrendszer alapjai, sejtöregedés, tumorképződés Biológiai alapismeretek Az immunrendszer Immunis (latin szó): jelentése mentes valamitől Feladata: a szervezetbe került idegen anyagok: 1. megtalálása

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -

Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? ERDEI ANNA Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk? Erdei Anna immunológus egyetemi tanár Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy védelmet nyújt a különbözô kórokozók vírusok, baktériumok, gombák,

Részletesebben

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer

A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer A vér élettana III. Fehérvérsejtek és az immunrendszer Prof. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK Élettani Intézet, 2015 ELLENSÉG AZ IMMUNOLÓGIÁBAN: - VÍRUS, BAKTÉRIUM, GOMBA, PARAZITÁK - IDEGEN SEJTEK - SAJÁT SEJTEK

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje 1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

TEP TANULMÁNY. A génterápia, illetve a biológiai választ módosító kezelés jelene és jövôje. Irta: dr Gergely Péter. egyetemi tanár

TEP TANULMÁNY. A génterápia, illetve a biológiai választ módosító kezelés jelene és jövôje. Irta: dr Gergely Péter. egyetemi tanár TEP TANULMÁNY A génterápia, illetve a biológiai választ módosító kezelés jelene és jövôje Irta: dr Gergely Péter egyetemi tanár Semmelweis OTE, Központi Immunológiai Laboratórium 1998 november 2 Tartalom

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció

A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció A T sejtes immunválasz egy evolúciós szempontból váratlan helyzetben: Szervtranszplantáció Autotranszplantáció: saját szövet átültetése, pl. autológ bőrtranszplantáció, autológ őssejt-transzplantáció.

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I.

KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. Kórházhigienikus képzés, DE OEC KLINIKAI IMMUNOLÓGIA I. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSE Dr. Sipka Sándor DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratórium A főbb ábrák és táblázatok

Részletesebben

Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont

Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont Családi utazás Bolgár tengerpart, 3 hét all inclusive + gyermek

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT

Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT Malnutríciós ördögi kör szepszisben Súlyos szövıdmények pl.pneumonia Csökkent táplálkozás és energiafelvétel Tovább csökkenı

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Pandémiás felkészülés. Dr. Bujdosó László

Pandémiás felkészülés. Dr. Bujdosó László Pandémiás felkészülés Lokális válaszok globális kérdésekre Dr. Bujdosó László A pandémia várható gazdasági és humán hatásai A világ lakosságának 30-35%-a megbetegedhet. Magyarországon akár 3,5 millió ember

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VIII. évfolyam 12. szám, 2007. december

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VIII. évfolyam 12. szám, 2007. december Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja

Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja Az Allianz Hungária Zrt. dolgozói egészségmegırzı programja ADEP 2003-2009 / Kántor Emília, Dr. Sonkodi Balázs 2009.02.27.Dátum 1 Összegzés 6 fıs munkacsoport koordinálja a projektet a menedzsment saját

Részletesebben

Oszlassuk el a tévhiteket a rákról!

Oszlassuk el a tévhiteket a rákról! Oszlassuk el a tévhiteket a rákról! Prof. dr. Simon Tamás Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet és A Nemzetközi Rákellenes Unió a 2013-as évre, a Rák Világnapra a címben megjelent jelmondatot

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei

A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei Az aktív idıskor támogatása önkormányzati szinten A Minıségi idıskor városi környezetben (Q-AGEING: Quality Ageing in Urban Environment) ) címő nemzetközi

Részletesebben

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem Timár professzor Úr tudományos életrajzát.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem Timár professzor Úr tudományos életrajzát. Gerlóczy Zsigmond díj Tisztelt Kongresszus! Kedves Kollégák. Hölgyeim és Uraim! A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság Vezetısége 2007. decemberi ülésén egyhangúan szavazta meg Timár

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNDEFICIENCIA VÍRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen (MHSC) 2012 Történelmi tények a HIV-ről 1981: Első megjelenés

Részletesebben

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben

Részletesebben

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Papp Zoltán Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszék Megmenthető a károsodott szív őssejtekkel? Funkcionális változások az öregedő

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15.

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza napjainkban is az egyik legjelentısebb légúti vírusfertızés. A kiterjedt prevenciós

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun

Immunológia. Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Immunológia Hogyan működik az immunrendszer? http://www.szote.u-szeged.hu/mdbio/oktatás/immunológia password: immun Hogyan működik az immunrendszer? Milyen stratégiája van? Milyen szervek / sejtek alkotják?

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

A.) Az immunkezelés általános szempontjai

A.) Az immunkezelés általános szempontjai II./ 3.3.4. Biológiai kezelések Bíró Kriszta, Dank Magdolna A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a tumorterápiában használható biológiai kezelések formáit. A fejezet elvégzését követően képes lesz

Részletesebben

Új lehetőség a bárányhimlő megelőzésére Tévhitek tények Győri József

Új lehetőség a bárányhimlő megelőzésére Tévhitek tények Győri József Új lehetőség a bárányhimlő megelőzésére Tévhitek tények Győri József HGYE XX. őszi konferencia Budapest, 2014. november 15. Az előadást az MSD támogatta. Az itt közölt információk az előadó nézeteit tükrözik,

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség

Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség Poszttranszplantációs lymphoproliferatív betegség Végső Gy, Piros L, Toronyi É, Chmel R, Török Sz, Földes K, Molnár M, Langer R Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest A daganatok

Részletesebben

A szerkesztı jegyzete

A szerkesztı jegyzete A szerkesztı jegyzete Íme utolsó hírlevelünk és egyben a PALADIN Projekt búcsúztatója. Küldetésünk beteljesítésének érzésével zárjuk a projektet, mivel az összes kitőzött célunkat elértük. Azzal a reménnyel

Részletesebben

MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 8. szám 2010. október

MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 8. szám 2010. október MAGYAR GERONTOLÓGIA 2. évfolyam 8. szám 2010. október MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztıbizottság: Fıszerkesztı: Rovatvezetık: Szociális gerontológia: Kísérletes gerontológia: Geriátria: Oktatás: Gerontopszichológia:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

HUMAN IMMUNODEFICIENCY VIRUS (HIV) ÉS AIDS

HUMAN IMMUNODEFICIENCY VIRUS (HIV) ÉS AIDS HUMAN IMMUNODEFICIENCY VIRUS (HIV) ÉS AIDS Dr. Mohamed Mahdi MD. MPH. Department of Infectology and Pediatric Immunology University of Debrecen 2010 Történelmi tények a HIV-ről 1981: Első megjelenés San

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt!

Korábbi Új Ciklus. Log-in # Ösztöndíj elızmény. Kérünk minden kért anyagot 4 példányban benyújtani: az eredetit és 3 fénymásolt példányt! Ne töltse ki! Ezt a részt az iroda tölti ki! Roma Memorial - Felsıoktatási Ösztöndíj Program JELENTKEZÉSI LAP Ország kódja Korábbi Új Ciklus Log-in # Ösztöndíj elızmény Ajánlólevél Tanulmányi átlag igazolás

Részletesebben

Őssejtek és hemopoiézis 1/23

Őssejtek és hemopoiézis 1/23 Őssejtek és hemopoiézis 1/23 Sejtsorsok Sejtosztódás Sejt differenciáció sejtvonulatok szövetek (több sejtvonulat) Sejt pusztulás Sejtvonulat az őssejtek és azok utódai egy adott szöveti sejt differenciációja

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem

TÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14.

XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia. Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. XV. Országos JáróbetegSzakellátási Konferencia és X. Országos JáróbetegSzakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2013. szeptember 12-14. Gellai Nándor gyógytornász-fizioterapeuta Dr. Berecz Zsuzsanna reumatológus

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS

Részletesebben