NYÍREGYHÁZA LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐI 1927,1930,1940

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYÍREGYHÁZA LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐI 1927,1930,1940"

Átírás

1 TAKÁCS TIBOR NYÍREGYHÁZA LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐI 1927,1930,1940 Törvényi szabályozás A helyi elitek kutatásában már évtizedek óta használják a legnagyobb adófizetők jegyzékeit, és Vörös Károlytól kezdve 1 a forráskritika szempontjából is kimerítően vizsgálták a virilis névsorokat. A virilizmus törvényi szabályozásának alakulásával, annak fogadtatásával 2, mind a törvényhatósági 3, mind pedig a városi 4 virilis jegyzékek összeállításában követett gyakorlattal is többen foglalkoztak, ezek eredményeinek megismétlése - úgy gondolom - felesleges lenne. A legfontosabb tanulság az, hogy ezen forráscsoport kutatói csak a virilizmusra és az adózásra vonatkozó törvényi előírások által kijelölt terepen mozoghatnak: noha egyes torzító" tényezőket (pl. adókétszerezés) ki lehet küszöbölni, ám az adórendszerből fakadó aránytalanságok kevésbé korrigáihatók. A legtöbb adót fizetők listájának felhasználása ezért elengedhetetlenül megköveteli a virilis névjegyzékek összeállításánál követett jogi szabályozás áttekintését. A virilizmus intézményét - mint ismeretes - az 1871: XVIII. tc. honosította meg, korszakunkra nézve pedig az e helyébe lépő 1886: XXII. tc. szabályozta. E törvény 33. -a szerint a névjegyzék és a sorrend megállapításánál a község területén bírt ingatlanvagyon és az ott élvezett jövedelem után fizetett egyenes állami adót kell beszámítani. A tanárok, tanítók, akadémiai tagok, lapszerkesztők, lelkészek, iparkamarai bel- és kültagok, továbbá a valamilyen egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők adóját kétszeresen számították. A nők, kiskorúak, gyámság vagy gondnokság alatt állók valamint a jogi személyek esetében viszont csak a község területén lévő ingatlanbirtok után fizetett adók számítottak. A különbség oka az volt, hogy - mint azt a törvény indoklása is megfogalmaz Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői Bp., (a továbbiakban Vörös, 1979.) 9-11.; Lásd még Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői ( ) Történelmi Szemle, 1977/ ; Szakái Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elit történetéről 1900 és 1940 között. Győri Tanulmányok, 8. Győr, ; Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában Nyíregyháza, Veliky János: A helyi politikai vezetőréteg és a virilizmus kölcsönviszonya a hajdú városokban a polgári forradalom után. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. (Szerk. Bencsik János), Hajdúböszörmény, Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése. In: Archívum. Supplementum [Eger, 1993.] (a továbbiakban Kosján, 1993.) Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között. In: Helytörténeti tanulmányok IX. (Szerk. Gyarmathy Zsigmond) Nyíregyháza, (a továbbiakban Gottfried, 1993.)

2 ta 5 - utóbbiak számára a fekvő vagyon után méltányosságból adták meg a virilis jogot; ők egyébként nem személyesen, hanem megbízottak által képviseltették magukat a képviselőtestületben. (A 34. intézkedett arról, hogy kiket nem lehet felvenni a névjegyzékbe: szempontunkból az a legfontosabb, hogy azon állami és megyei tisztviselők, akik csak a fizetéseik utáni kereseti adót fizetnek, nem lehettek virilisek.) A törvény tehát a fenti kivételekkel az összes állami egyenes adót beszámítandóvá tette, a gyakorlatban azonban nem mindegyiket, hanem a földadót, a házadót, a kereseti adót, a tőkekamat- és járadékadót valamint az általános jövedelmi pótadót vették számításba. (A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója mellett kimaradt többek között a nyereményadó, szállítási adó, hadmentességi díj, fegyveradó). 6 Az egyenes adók változásaitól eltekintve ezen törvény rendelkezéseinek megfelelően állították össze a legtöbb adót fizetők névjegyzékeit 1929-ig. 7 Az 1929:XXX. tc. a megyei (korábban rendezett tanácsú) városok legtöbbadófizetőivel kapcsolatban több változást is hozott. A 40. (1) szerint a virilis tagoknak, illetve a nők, kiskorúak, gondnokság alatt állók, nem helyben lakók megbízottainak az adott törvényhatóság területén valamelyik községben községi választójoggal kellett rendelkezniük. Ezen előírás értelmében, amit a 4615/1929. BM.eln. sz. körrendelet egészen nyilvánvalóvá tett, ezután a jogi személyeket nem lehetett felvenni a listára. Változást jelentett az is, hogy a 40. (2) tételesen is felsorolta, hogy a névjegyzék összeállításánál a község területén előírt földadót, a házadót, az ezek után kivetetett községi pótadót és a község javára eső általános (és alkalmazotti) kereseti adót kell számításba venni. Erre minden bizonnyal azért volt szükség mert a húszas években az egyenes adók rendszere nagy változáson ment át, több adó átalakult illetve megszűnt, ugyanakkor újakat is bevezettek, így célszerű volt a beszámítandó adónemek konkrét felsorolása. Természetesen nem szerepeltek a már korábban megszűnt adófajták (pl. tőkekamat-adó), valamint a jogi személyek által fizetett adók (így a társulati adó), az 1924-ben megszűnt általános jövedelmi pótadóval szemben a jövedelem- és a vagyonadót már nem számították be, ám - mint látni fogjukez már a közigazgatási reform előtt is gyakorlat volt. Valójában tulajdonképpen csak a községi pótadó beszámítása hozott változást, és mivel ezt csak föld- és házadó után fizették, így az ingatlanvagyonnal rendelkezők bekerülési esélyeit növelte. A reform szűkítette az adókétszerezésre jogosultak körét is, amennyiben azt az MTA tagjaira, főiskolai oklevéllel vagy államvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezőkre (ideszámítva a tanítói oklevelet is), valamint a vitézekre (illetve Az indoklást idézi A községek önkormányzati igazgatásának összes szabályai. (Összeáll. Kampis János), Bp (a továbbiakban Kampis, 1909.) 93. Lásd: M. kir. közigazgatási bíróság 1/1898. sz. döntvénye (Kampis, ) Lásd még Gottfried, O a községi pótadót is felsorolja, ám erre vonatkozó előírást nem találtam. A virilizmus törvényi szabályozására nézve lásd még Gottfried, és Kosján, (A két szerző munkájának ezen szakaszai szinte szóról szóra megegyeznek.)

3 arany vitézségi érem-tulajdonosokra) korlátozta. Ebben jól látszanak a korszak érték-preferenciái, hiszen a lapszerkesztőkkel és a kamarai tagokkal szemben a vitézek bekerülését segítette elő. Ez a rendszer lényegében ig fennmaradt, ám kisebb módosítások történtek. Az 1933: XVI. tc a a számításba veendő adók közé felvette a község területén kivetett vármegyei pótadót is, ezenkívül a tagsághoz szükséges községi (illetve újdonságként behozott városi törvényhatósági) választójogot nem korlátozta az adott törvényhatóságra. Ugyancsak lehetővé tette, hogy azok a nők, akik az 1929:XXX. tc a értelmében a megyei városokban képviselővé választhatók (vagyis 30. életévüket betöltötték és középiskolát végeztek), személyesen is elfoglalhassák virilis helyüket. Az 1938:IV. tc. 4. -a megadta az adókétszerezés jogát az igazolt tűzharcosoknak, azaz a Károly-csapatkereszt tulajdonosainak is, ami ismét a rendszerhez lojális helyi elemek súlyának növelését célozta a virilisek között. Sokkal nagyobb jelentőségű az 1939:IV. tc, amely a zsidóság jogfosztásának részeként megszüntette virilis tagságukat. (A helyi vezetésből való teljes kiszorításukat az 1941:XIX.tc. rendelte el, addig még választottként képviselőtestületi tagok maradhattak.) A virilis listára való felkerülésben az egyes adófajták különböző kulccsal szerepeltek, amelyek az idők folyamán is változtak, azaz a névjegyzékek alakulásában szerepet játszott az adótörvények változása is. Érdemes ezért áttekinteni a virilizmus szempontjából fontos adónemekre vonatkozó törvényeket* A modern egyenesadó-rendszert osztrák mintára 1850-ben vezették be, és ezt lényegében fenntartották a kiegyezés utáni törvények is ben került sor átfogóbb reformra, az ekkor kialakított rendszer aztán kisebb módosításokkal az 1920-as évekig fennmaradt ben a koalíciós kormányzat ugyan kísérletet tett a magyar adórendszer gyökeres átalakítására, ám a munkapárti kormányok elhalasztották ennek életbe léptetését, elemei azonban visszaköszöntek a húszas évek elején törvénybe iktatott változásokban. Az 1920-as évek első felében megalkotott adóstruktúra a második világháború végéig fennállt. A földadó tárgya minden gazdaságilag hasznosítható földterület, alanya pedig a tényleges birtokos. Alapját nem a tényleges jövedelem, hanem a földnek becsléssel megállapított tiszta hozadéka, a kataszteri tiszta jövedelem képezte. Ezt a kataszteri alapmunkálatok alkalmával a terület, a művelési ág és a minőségi osztály alapján állapították meg, az átlagos terméseredmények, az átlagos termésárak és az átlagos termelési költségek segítségével. Az állandó kataszter, mely a korábbi földadó ideiglen" helyébe lépett, az 1875:VII. tc. alapján re készült el. A kataszter eredeti aránytalanságai időközben tovább nőttek, ami s Az áttekintéshez az idézett törvények mellett felhasználtam az évi adóreformhoz és az egyes törvényekhez fűzött miniszteri indoklásokat illetve a képviselőház és főrendiház pénzügyi bizottságainak kapcsolódó jelentéseit (Magyar Törvénytár évi törvények, Bp., ); a második világháború után a magyar egyenesadó-rendszerről illetve külön a földadóról a pénzügyminisztériumban készített összeállításokat (MOL Z12 73.cs. 378.t. b és f); valamint Takács György: Adók és illetékek lexikona. Bp., én. [1943] c. munkáját.

4 indokolttá tette annak kiigazítását. Erre az 1909:V.tc. alapján 1909 és 1912 között került sor, és 1913-tól kezdve ez alapján vetették ki az adót. A földadó kulcsa 1884-től 1912-ig a kataszteri tiszta jövedelem 17,1 %-a, ami - a volt határőrvidék kivételével - kiegészült a 8,4 %-os földtehermentesítési járulékkal; a tényleges kulcs tehát 25,5% volt. Az 1909:V.tc. alapján 1913-tól ez egységesen 20 %-ra csökkent, ami tulajdonképpen 1924-ig érvényben maradt. Időközben azonban az infláció miatt előbb, 1920 elejétől 1922 közepéig, a kataszteri tiszta jövedelem tízszeres összege utáni 20% volt a földadó (1920:XXIII. tc. 89. ), majd 1924-ig az 1909-es törvény értelmében kivetett földadó minden koronája 5 kg búza árával volt egyenlő, melyet negyedévenként a budapesti árak alapján állapítottak meg (1922:XXI. tc). Az 1924: IV. tc. a) melléklet B) II. 1. pontja illetve az ez alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletek a kataszteri tiszta jövedelem 25 %-ában állapította meg az adókulcsot, amelyet aranykoronában megadottnak tekintettek. (Az aranykorona értékét időről-időre a pénzügyminiszter állapította meg, ami először 17000, majd 1925 júliusában papírkorona volt, a csökkentés azonban a földadót nem érintette, mivel azt 1926 végéig a kataszteri tiszta jövedelem 17%-kal növelt összege után vetették ki.) Az 1927:V. tc. 1. illetve a 100/1927. PM. sz. kiadott hivatalos összeállítás alapján 1927 elejétől a kataszteri tiszta jövedelem pengőértékre átszámított összegének 25 %-a (azaz a koronaérték 29%-a) lett az adó, ami ténylegesen némi, aranykoronánkénti 5 filléres, adócsökkentést jelentett. Az 1929:XXIII. tc. 1. -a által 20 %-ra (az aranykoronában megadott érték 23,2 %-a pengőben) mérsékelt kulccsal szedték azután az adót 1930 januárjától gyakorlatilag a korszak végéig. (1944-re a kulcsot megkétszerezték, ám ez a virilis jegyzékek összeállítására már nem volt hatással.) A házadót - a földadóhoz hasonlóan ben császári nyílt parancs vezette be, majd az ezzel alapelveiben megegyező 1868:XXII. tc szabályozta: ennek lényege, hogy csak a ténylegesen bérbe adott épületek (épületrészek) után szedtek, a tiszta bérjövedelem után, házbéradót, a többinél a fekvés helyéhez, a település lélekszámához, a házban lévő helyiségek számához igazodó házosztályadót vetettek ki. (Ott, ahol a ténylegesen bérbe adottak az összes helyiségnek legalább a felét kitették, a bérbe nem adottak is a házbéradó alá tartoztak; esetükben a kivetés alapja a becsült tiszta haszonérték volt.) A házadó két neme közötti aránytalanságok a házbérek emelkedésével tovább nőttek, 9 így a későbbiekben a törvényhozás igyekezett ezt mérsékelni, egyrészt a házosztályok számának és a házosztály-adó összegének emelésével (1875:XXIII. tc, 1909:VI. tc, 1920:XXIII. tc), másrészt a házbéradó csökkentésével (1883:XLVI. tc, 1909:VI. tc; ez utóbbi egyébként az 1883-tól érvényes három évente való kivetése helyébe az évi kivetést vezette be). A házosztály-adót tíz osztályban és há- 9 Az 1909:VI.tc. miniszteri indoklása többek között Nyíregyházát is megemlíti, ahol a házbéradó átlagban három-négyszeresen felülmúlja az itt kivetett házosztály-adót. (Magyar Törvénytár évi törvénycikkek. Bp., )

5 rom fokozatban határozták meg, melynek összegét - mint említettük ben és 1920-ban nagy mértékben felemelték. A házbéradó 1883-tól Nyíregyházán (azaz a nél népesebb településeken) a nyers bevételből a 25 %-os épületfenntartási költségek címén történő levonások után fennmaradó összeg 20 %-a volt, ami ténylegesen a bruttó jövedelem 15 %-át jelentette. Az 1909:VI. tc. a kulcsot a nyers bérjövedelem 14%-ára csökkentette. A házadót új alapra helyezte az 1922:XXII. tc, amely a házbéradó alapelvei szerint bevezette az arányos adózást. Az adóalapot a bérbe adott házaknál az utolsó negyedévi illetve a novemberi bér egész évre számított összege, míg a többinél a ténylegesen bérbe adottakkal történő összehasonlítás útján megbecsült haszonérték képezte. Ez a rendszer lényegében a korszak végéig fennmaradt, mivel az 1940:XXII.tc. rendelkezései Nyíregyházát csak a tanyái révén érintette, a legnagyobb adófizetők névjegyzékére pedig egyáltalán nem volt hatással. A házadó kulcsát a vidéki városokban az 1922:XXII. tc. 11., majd a 200/1925. PM. sz. rendelet is 20%- ban határozta meg, amit az 1927:V. tc 18%-ra, az 1929:11. tc. pedig 16%-ra csökkentett; ez a kulcs a korszak végéig hatályban maradt. A kereseti adó tárgyát az iparból, kereskedelemből, szellemi és általában minden hasznot hajtó foglalkozásból származó jövedelem, vagyis a személyes kereset képezte. A korábbi hasonlójellegű adófajták rendszerének átalakításával az 1875:XXIX. tc. a kereseti adó négy osztályát hozta létre, amiben egy név alatt tulajdonképpen négy külön adónemet egyesített. A virilizmus szempontjából gyakorlatilag csak a III. és a IV. osztályú kereseti adó jöhetett számításba, mivel a cselédek, segédek, napidíjasok valamint a segéd nélkül dolgozó kézmű - iparosok által fizetett I., és a föld-, ház- és tőkekamat-adó után kivetett II. osztályú kereseti adó összege Nyíregyházán legfeljebb 20 illetve 8 K lehetett. Ezzel szemben a III. osztályú kereseti adóval a segéddel dolgozó iparosok, gyárosok, kereskedők, haszonbérlők, nem alkalmazottként működő szellemi foglalkozásúak (pl. ügyvédek) voltak megróva, a kivetés kulcsa pedig igen magas, 10% volt. A IV. osztályú kereseti adót a köz- és magánszolgálatban alkalmazottak fizették, ezt évente a pénzügyminiszter vetette ki ben az adóreform keretében a koalíciós kormány törvényt hozott az általános kereseti adó bevezetéséről, ám a munkapárti kormányok előbb elhalasztották, majd az 1913:VI. tc. értelmében függőben hagyták az életbelépését. (Ezen törvény szerint egyébként az 1912-re kivetett III. osztályú adó 1913-ra is érvényben maradt.) A világháború alatt hozott 1916:XXXIII. tc, amennyiben a kereset nem emelkedett vagy csökkent lényegesen, az 1916-ra kivetett III. osztályú kereseti adót a következő három évre is fenntartotta. Hasonló rendelkezést tartalmazott az 1920:XXIII. tc, amely az 1919-re előírt illetve kivetett III. osztályú kereseti adót tartotta fent ötszörös összegében további három évre; emellett az alkalmi foglalkozásúak adókulcsát 20%-ra emelte. Az 1922:XXIII. tc, az 1909-es tervezet alapelvei szerint, 1923-tól kezdődően bevezette az általános kereseti adót, melynek hozadékát teljes egészében a községeknek engedte át. Alapja az adóévet megelőző évben elért olyan tiszta jövedelem, amely nem tartozik a föld-, ház- vagy társulati

6 adó alá. A törvény és a 300/1925. PM. sz. rendelet az általános kereseti adó kulcsát hasznot hajtó foglalkozásoknál és járadékoknál 5 %-ban állapította meg, melyet pénzügyminiszteri engedéllyel 10%-ig lehetett emelni. Nyíregyházán 1935-ig 5 %-os, 1936-tól pedig 6 %-os kulccsal szedték az általános kereseti adót. 10 A szolgálati illetmények után fizetett alkalmazotti kereseti adó tételei 0,5 %-ról fokozatosan 7,5 %-ig mentek fel, ezt az 1927:V. tc. csak a pengőértékben való számításból következően módosította, a tételek lényegileg nem változtak (0,4-7,5 %). Ezen törvény, illetve az ez alapján kiadott 300/1927. PM. sz. Kereseti Adó Hivatalos Összeállítás és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott /1927. PM. sz. utasítás" emellett csupán annyit változtatott, hogy a 6 000P (1929-től P) alatti általános kereseti adóalapokat a következő évre változatlanul fenn kell tartani. (Természetesen az adózó és a pénzügyi hatóságok is kérhetnek felülvizsgálatot.) Ez a szabályozás 1940 végéig fennmaradt. Az 1940:XXII. tc. - noha gyökeresen nem alakította át ezt az adónemethozott néhány, a témánk szempontjából lényeges változást. így adóbevallási kötelezettséget állapított meg azok számára is, akiknek az adóalapja az előző évi változatlan fenntartásával lenne megállapítható, ha adóköteles jövedelmük legkevesebb 50 %-kal emelkedik, vagy a P-t túlhaladja. Ezenkívül a hatóságoknak joga volt az előző évi adóalap változatlan fenntartásával előírt általános kereseti adót felemelni, ha ez az adóalap az adózó valószínű jövedelménél kisebb. A tőkekamat- és járulékadó az 1875:XXII. tc.-ben vált alakilag önálló adóvá. Mindazon vagyonforrásokat érintette, amelyek más adóval nem voltak megterhelve; különösen a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből eredő kamatjövedelmeket (1883:VII. tc), kölcsönkötvények és záloglevelek kamatait, alapok és alapítványok hozadékát, és általában a járadékok nyers jövedelmét adóztatta. A kulcsa elég magasan, 10 %-ban volt megállapítva. Ez alapján vetették ki a többek között ezt az adónemet is megszüntető 1924:IV. tc. 6. életbe lépéséig. Az általános jövedelmi pótadót az 1875:XLVII. tc. vezette be, melynek célja az állami pénzügyi helyzetének javítása, az állami bevételek fokozása volt. Ilyen értelemben nem jelentett mást, mint a már megadóztatott Jövedelmek" újabb megterhelését, a különböző adók kulcsainak emelését. Korszakunkra nézve a tételeket az 1883:XLVI. tc. határozta meg: ennek alapján az általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő volt a földadó, a házbéradó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának 30 %-a, a házosztály-adó 40 %-a, a III. osztályú kereseti adó 10 %-a (600 K adóalapig) illetve 35 %-a (600 K adóalap felett), a IV. osztályú kereseti adó, a bányaadó, a tőkekamat és járadékadó 11 A városi képviselőtestület először 1923 októberében állapította meg az adó kulcsát (SZSZBML, V. B k. Kgyl094/1923, K31955/1923.), majd évről-évre a költségvetésben rögzítették azt. Először az 1936-os költségvetésben szerepelt a 6 %-os kulcs (uo. 74.k. Kgy713/1935., K23668/1935.), ám az 1935-ről szóló polgármesteri jelentés (uo. 75.k.) szerint már 1934-ben (!?) 6 %-kal vetették ki. Lásd Kereseti adó. Összeáll. Takács György. Bp., (a továbbiakban Takács Gy., 1929.)

7 35 %-a. (Ideiglenes adómentesség esetén a föld- illetve a házbéradó 20 %-a volt a pótadó.) Noha már az 1909-es adóreform el kívánta törölni, csak a húszas évek elején szűnt meg: az 1922-ben megalkotott házadó, kereseti- és társulati adó után már nem vetették ki, teljes egészében pedig az 1924: IV. tc. szüntette meg. A községi pótadót az 1886:XXII. tc és a szerint a községek kiadásaik fedezésére az állami egyenes adók után vethették ki. (Az általános kereseti adó teljes egészében a községek számára folyt be, így utána, az 1922:XXIII: tc a szerint nem volt kivethető.) Noha már az 1927:V. tc ai engedélyezték az 50 %-on felüli pótadót is, Nyíregyházán a költségvetés szerint a húszas években 50 %-os pótadót vetettek ki. Először ban került sor 15 %-os pótkivetésre, majd a harmincas évek folyamán a kulcs fokozatosan 89 %-ra nőtt, s 1936-tól lényegében a korszak végéig ez maradt érvényben. A vármegyei pótadót az 1931:XXVI. tc. nyomán kiadott 1810/1932. ME. sz. rendelet vezette be újból: kimondta, hogy a vármegyei háztartás költségvetési hiányait január 1-től vármegyei pótadóból kell fedezni. Alapja a földadó, házadó, az 5 %-os kulccsal számított általános kereseti adó, a társulati és a tantiemadó. Ennek a kulcsa, melyet a megyei költségvetésben a törvényhatósági bizottság állapított meg, Nyíregyházán % körül mozgott. A törvényi előírásokból fakadó aránytalanságok a legtöbb adót fizetők névjegyzékeinek összeállításánál leginkább abban jelentkeztek, hogy általában az ingatlanbirtokkal rendelkezőket preferálták. A föld- és a házadónak magasabb volt az adókulcsa, 1929-ig a nem helyiek közül csak a birtokosok, ezenkívül a nők és a jogi személyek csak földjük vagy házuk után lehettek virilisek, majd az 1929-es reform által behozott községi pótadót is a föld- és a házadó után vetették ki. Más jellegű problémát jelent, hogy főleg az adótörvények egyes időszakokban két-három-négy évente, a húszas évek első felében évente, változtak. Mindehhez hozzávehet] ük még a helyi hatáskörben megállapított adókulcsok (általános kereseti adó, községi és vármegyei pótadó) folyamatos változását, többnyire emelkedését is. A vizsgálatoknál figyelembe kell tehát venni, hogy a legnagyobb adózók névjegyzékeinek változásában nemcsak az elit anyagi viszonyainak, lehetőségeinek a változása játszott szerepet, hanem annak külső", a törvényi előírások változásaiban rejlő, úgymond technikai okai is lehetettek. Mindezen korlátozó tényezők ellenére az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a legnagyobb adófizetők rétegében lezajló folyamatok, ha nem is pontosan, szám szerint, inkább csak a tendenciájukat tekintve, de mindenképpen kifejezik az egész helyi elitben zajló mozgásokat. Miként Bárányi Béla Debrecennel kapcsolatban megfogalmazta: minden rendelkezésre álló forrás közül a város elitjéről, legfelsőbb társadalmáról legtöbbet éppen a virilista névjegyzékek nyújthatnak számunkra. Ezek ugyanis koncentráltan magukban rejtik azokat az általános tendenciákat, szempontokat és sajátosságokat, amelyek egészében a helyi

8 elitet jellemzik." 12 Fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb adófizetők csak mintegy reprezentálják a város gazdasági és társadalmi elit csoportját" 13. Ám még ekkor is szem előtt kell tartanunk, hogy a forrás jellegéből, a virilizmus természetéből, valamint az adórendszerből fakadóan a legnagyobb adózók csoportjának alakulása - még a csoport jellegéből természetszerűleg adódó korlátokon túl is - a maga teljességében és komplex voltában kétségtelenül csak részben tükrözi a városfejlődés teljességét." 14 A helyi elit vizsgálatához tehát elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges a legtöbb adót fizetők névsorának felhasználása. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a legnagyobb adófizetők listáját különböző kulcsokkal kivetett adófajták alapján állították össze, ám a kérdést úgy is felfoghatjuk, hogy aki nagyobb mértékben járult hozzá a közterhekhez, annak az esélye is nagyobb volt a virilis tagságra. Ugyanakkor a jegyzékek ezzel együtt is csak erős fenntartásokkal mutatnak rá az elit anyagi viszonyaira, a vagyoni és jövedelmi szerkezetre. Már említettük, hogy a földadó alapját a kataszterijövedelem képezte: ebből az átlagolással és becsléssel megállapított öszszegből a tényleges jövedelemre szintén csak az országos átlagok alapján, becsléssel lehet következtetni: ezek alapján a valóságos tiszta jövedelem a kataszteri 2,5-3,5-szerese lehetett. 15 A házadóval kapcsolatban a legnagyobb aránytalanságot az jelentette, hogy míg bérbeadás esetén a ház tényleges jövedelemforrást jelentett, addig a bérbe nem adott, a tulajdonos által használt épületeknél ez nem állt fenn. A kereseti adó a tényleges jövedelmet adóztatta, ám itt az adóalap könnyen eltitkolható volta jelentette a problémát: az 1909-es miniszteri indoklás is kiemeli, hogy az elviselhetetlenül magas adókulcs lerontja a polgári kötelességérzetet, adóeltitkolásra ösztönöz és megmételyezi az adóerkölcsöt". 16 Noha az általános kereseti adó kulcsa már jóval kisebb volt, az adóalap (és az adófize Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről, a debreceni virilizmus kapcsán ( ) In: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Series Histórica XIV. Magyar Történeti Tanulmányok V. Debrecen, Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely társadalma között. In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Rendi társadalom - polgári társadalom. Supplementum (Szerk. Á. Varga László) Bp., Vörös Károly, Az 1909-es adóreform miniszteri indoklása (Magyar Törvénytár és 42.) szerint a tényleges jövedelem a kataszteri 2-2,5-szeresére tehető; a kettő arányát a húszas évek közepén 1,38-ra, 1938/39-ben 2,55-re, 1940/41-es gazdasági évben pedig 3,2l-re becsülték. (MOL Z12 77.cs. 406.t. Adó-összehasonlítási táblázat: lábjegyzet) Magyar Törvénytár A kereskedők, iparosok, szabadfoglalkozású értelmiségiek stb. o történelmi múlt és a hazai adóviszonyok kölcsönösen kialakította adómorál mellett nemcsak bocsánatos bűnnek, egyenesen sikernek, hősiességnek tekintették az adócsalást, és annak fogadta el a társadalom is", ezáltal jövedelmüknek egy jelentős, bár meghatározhatatlan részét adómentesen élvezték. Az a hely tehát, amelyet az adóhivatal kijelölt számukra a virilisták adónagyság szerinti sorrendjében, csak hozzávetőlegesen tükrözi vagyoni állapotukat, jövedelmüketr (Takács Péter: Szempontok a Szabolcs megyei virilisták társadalmi helyzetének elemzéséhez. In: Alföldi társadalom I. [Szerk. Simon Imre], Békéscsaba, )

9 tők) természete nem változott. Kevésbé volt eltitkolható az alkalmazottak kereseti adója, ám az adóból itt sem lehet feltétlenül a tényleges keresetre következtetni: a több munkaadótól kapott járandóságokat ugyanis nem lehetett összevonni, azokat a megfelelő tételekkel külön adóztatták. 17 A különböző adónemekre különböző mértékben kivetett általános jövedelmi pótadó ez eredeti különbségeket csak torzította, ami elmondható a községi és a vármegyei pótadóról is. Utóbbiakkal kapcsolatban jelentkezik még egy probléma: mivel kulcsaikat, az általános kereseti adóhoz hasonlóan, helyben határozták meg, így az adó öszszege a különböző településeken igen eltérő lehetett; a virilisek által fizetett adók országos összehasonlításakor ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A legnagyobb adózók névjegyzéke, mint forrás alapvetően két szempontból vizsgálható, attól függően, hogy a mire kívánjuk felhasználni. Egyrészt a virilis jogcímen a városi képviselőtestület tagjaiként a helyi döntéshozatal jogával felruházottak személyi stabilitása, társadalmi és vagyoni viszonyai kutathatók. Számításba kell venni azokat is, akik adókétszerezéssel kerültek be, valamint azokat is, akik jogi személyek, nők vagy máshol lakók megbízottjaként lettek tagok; ténylegesen ugyanis ők ültek a képviselőtestületben, a tulajdonképpeni jogcímesék csak kinevezhették őket, esetleg visszavonhatták a megbízást. Ez esetben a vizsgálatot célszerű kiterjeszteni a képviselőtestület egészére, tehát a választott tagokra és a hivataluknál fogva tagsággal rendelkezőkre is. A virilis jegyzékek kutatásának létezik egy másik szempontja is: a virilisek névsorai - a fenti korlátokat figyelembe véve - a település leggazdagabb " polgárait tartalmazták, főleg ami az ingatlanbirtokosokat illeti. (A nem helyben lakó, ám itt jelentősebb kereseti adót fizető személy, hacsak nem volt itt háza vagy földje, a virilisek között nem jelent meg.) Ebből a szempontból tehát a virilisek a helyi gazdasági elit reprezentánsai": rajtuk keresztül vizsgálható az elit személyi stabilitása, gazdagsága, illetve - szerencsés esetben - a gazdagságának alapja. Ebből következtetni lehet arra, hogy a városban melyek voltak azok a kereseti források, amelyekből a virilisek közé való bejutáshoz szükséges jövedelem származhatott, illetve mely társadalmi rétegeknek, csoportoknak sikerült ez leginkább. Ez igazából csak olyan listák segítségével történhet, amelyek a virilisek összes adóján kívül annak adónemek szerinti bontását is tartalmazza. Jelen dolgozatban erre próbálok kísérletet tenni Nyíregyháza példáján, mindvégig szem előtt tartva a forrás használhatóságának kérdését, vagyis azt, hogy a legnagyobb adófizetők körének alakulásában milyen szerepe volt a törvényi szabályozásnak, a gazdasági mellett a jogi keretek változásának. 17 Takács Gy., Csak egy példa: ha valaki két külön munkaviszonyból 300 illetve 400P havi jövedelmet élvezett, ezek után 3,60 és 5,80, azaz összesen 9,40P adót fizetett egy hónapban; ugyanazon munkaadótól kapott 700P havi jövedelem után viszont az adó összege 16P volt.

10 A források A virilis- és adótörvényeknek a legnagyobb adófizetők listájára gyakorolt hatásának, emellett a virilisek vagyoni és jövedelmi szerkezetének vizsgálatához szükséges olyan listák, melyek az adónemek szerinti megoszlást is tartalmazzák, Nyíregyházán mindössze három évből , és maradtak fent, ezek az 1926-ban, 1928-ban és 1939-ben fizetett adókat tartalmazzák. Talán nem véletlen, hogy éppen ezek a névsorok maradtak meg, hiszen ezek a virilizmusra vonatkozó lényeges változásokkal - az első kettő a közigazgatási reform, a harmadik a zsidók kizárása- kapcsolatban keletkeztek. Jellemző, hogy a más évekből fennmaradt, ugyancsak az adóhivatalok által összeállított listákon (pl és 1922 között vagy 1944-ben) nem részletezték adónemek szerint ez egyes virilisek összes adóját, minden bizonnyal azért, mert nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Noha az 1927-es lista látszólag messze esik az 1929-es közigazgatási reformtól, ám úgy tűnik, hogy annak előmunkálataként" készíthették, legalábbis erre enged következtetni, hogy mindössze 99 név szerepel rajta, pedig ekkor még 100 legtöbb adófizető tagja volt a képviselőtestületnek, a póttagokról nem is beszélve. A lista mégis a reform előtti évek összeállítási gyakorlatát tükrözi, mivel az ezen és a végleges listán szereplő személyek adója megegyezett. Ekkor még az 1886:XXII. tc. volt érvényben, ám a névjegyzék szerint nem az összes egyenes adót vették figyelembe, hiszen ezen mindössze a földadó, a házadó, az általános kereseti adó és a társulati adó szerepel. (Négy személynél csak a végösszeg van megadva: két földbirtokos esetében ezt az összeget a földadóhoz soroltam, míg két lelkésznél az alkalmazottak kereseti adója valószínűsíthető.) Az 1930-as lista volt az első, amelyet az 1929:XXX. tc. szerint állították össze. A törvény 40. -a tételesen felsorolja, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításakor a földadót, a házadót, az ezek után kivetett községi pótadót és az általános kereseti adót - beleértve az alkalmazottak kereseti adóját - kell számításba venni. Az 1939:IV.tc. 4. -a a zsidókat zárta ki a virilisek közül; ez az intézkedés már az 1939-ben hivatalban lévő virilis képviselőket is érintette, új névjegyzék felállításában azonban elsőként az es névsor esetében érvényesült. Ez már természetesen tartalmazta a vármegyei pótadót is, valamint a korábbiakkal szemben külön közölte a házadót és az adómentes házadót", tudniillik az ideiglenes adómentességben részesülő házak utáni összeget, ami ténylegesen nem került befizetésre, ám a törvény szerint a virilis listák összeállításánál figyelembe kellett venni. A fenti listák alapján megvizsgálható Nyíregyháza legnagyobb adóinak szerkezete, amiből - az adókulcsok ismeretében - következtetni lehet a legnagyobb vagyonok és jövedelmek nagyságára és összetevőire is. A vizsgálatnál SZSZBML, IV. B doboz, 4471/1928. SZSZBML, V. B doboz, XIII. 1927/693. sz.n. SZSZBML, V. B doboz, II. 1940/ /1939.

11 ugyanakkor figyelembe kell venni több korlátozó tényezőt is; elsőként azt, hogy ezeket a listákat a legnagyobb adók alapján állították össze, ami - a különböző adókulcsok következtében - nem feltétlenül felel meg a legnagyobb vagyonok és jövedelmek listájának. Emellett a különböző jellegű adóalapok a virilis névjegyzékek alapján nehezen vethetők össze, erre a jövedelem- és vagyonadó kivetési lajstromok sokkal alkalmasabbak lennének. Mindezen felül, mint arra már utaltam, az egyes adóalapok nem tükrözik pontosan a virilisek tényleges vagyoni és jövedelmi viszonyait, különösen ami a föld- és a házadót illeti. Az adott keretek között azonban ezen adatokkal kell dolgozni, így tehát amikor föld- és házjövedelemről illetve keresetről beszélek, akkor a listákon szereplő adóösszegekből kikövetkeztethető névleges föld-, ház- illetve kereseti adóalapokat értem alatta. Az első két lista a konszolidáció és pénzügyi stabilizáció időszakának viszonyait tükrözi, amikor a korábbi évekhez képest az adók összege emelkedett. A legteljesebbnek" az 1930-as névsort tekinthetjük, amelyből kis túlzással az egész két világháború közötti időszakra vonatkozó következtetések levonhatók. A másik kettő az átmenetiség több jegyét is hordozza, különösen az évi lista érvényessége behatárolt. A továbbiakban ezen három névsor segítségével vizsgálom Nyíregyháza virilis elitjét az 1920-as évek közepétől az 1940-es évek legelejéig terjedően. A listákat igyekeztem egységes szempontok szerinti vizsgálatra alkalmassá tenni. A kétszeres adókat feleztem, és aki közülük egyszeresen nem lett volna tag, figyelmen kívül hagytam. A kétszeres beszámítás ugyanis inkább csak torzította, semmint korrigálta a jegyzékeket, hiszen például egy befolyásos, a helyi közvélemény alakításában kulcsszerepet játszó pap, ügyvéd vagy lapszerkesztő szellemi, informális tőkéjét az adókétszerezés nem pontosan fejezte ki. Ugyancsak kihagytam 1927-ben a jogi személyeket, egyrészt a másik két listával való könnyebb összevethetőség miatt, másrészt mivel célom a városi elit vizsgálata, az intézmények (bankok, kereskedelmi és ipari cégek, iskolák, egyházak) jelentőségének elsődleges mutatóját pedig nem a virilis tagság jelentette ben az egyszeres adóbeszámítással és a jogi személyek figyelmen kívül hagyásával az eredeti 99 fős lista 62 főre olvadt, mivel a 43 kétszeres adóbeszámítással rendelkező közül egyszeresen csak 16 maradt a legnagyobb adózók sorában. Ezáltal - két gazdasági oklevéllel rendelkező földbirtokos valamint egy kereskedelmi kamarai tag kivételével - kizárólag az értelmiség száma csökkent, 38-ról 14-re: a tizenkét ügyvédből három, a nyolc orvosból kettő, a hat gyógyszerészből pedig csak egy maradt a listán. Töröltem az intézményeket is, ezek közül három házbirtokosként, egy pedig földbirtokosként szerepelt. Egyértelműen földadója alapján volt virilis a Máramarosszigeti Református Főiskola, míg szék- és bérházai révén került oda a Takarékpénztár Egyesület és a Nyírvízszabályozó Társulat, mint a város két legnagyobb házbirtokosa, de jelentős házadót fizetett a Magyar Altalános Takarékpénztár, a Magyar-Olasz Bank, a Magyar Nemzeti Bank, a Fűszer- és Gyarmatáru Rt valamint a Termény- és

12 Áruraktár is. Utóbbi mellett csak a Villamossági Rt és a Nyírvidéki Takarékpénztár lett társulati adója alapján virilis. Az 1930-as - eredetileg 84 nevet tartalmazó, ám a fellebbezésekkel 88 fősre bővült - lista a módosítás után 66 tagú lett. Az adókétszerezésre jogosult 34 személyből 12 maradt egyszeresen is a listán: elsősorban az értelmiség száma csökkent (30-ról 10-re); kiesett tizenegy ügyvédből hat, hét orvosból ugyancsak hat, a három gyógyszerész közül viszont egy sem maradt. Az 1940-es listán még több kétszeres adóbeszámítással felvett személy szerepelt (81-ből 53), így egyszeresen 47 személy maradt. Noha több tűzharcos és vitéz is kiesett, ám a létszámcsökkenés leginkább ismét csak az értelmiséget, ezen belül is az ügyvédeket és orvosokat, érintette: a 40 főből 14-en maradtak. Mindhárom évben a kétszeres számítás jogalapját az esetek több mint harmadában az ügyvédi vagy más jogi oklevél jelentette; őket követték az orvosok, mérnökök, lelkészek. A gyógyszerészek 1927-ben, a gazdasági oklevéllel rendelkezők pedig 1927-ben és 1930-ban voltak nagyobb számmal jelen, míg a tanárok valamint (értelemszerűen) a tűzharcosok és a vitézek csak 1940-ben szerepeltek. Általában a kétszeres adóval szereplőknek %-a maradt egyszeres adóbeszámítás szerint is a legnagyobb adózók között. Adóösszegek, adófajták 1927 és 1930 között a nyíregyházi virilisek által fizetett adók összege lényegesen - mintegy 50 %-kal - megnőtt. 21 Mivel a két lista az 1926-ban és az ban fizetett egyenes adók alapján készült, nem valószínű, hogy ennek oka kizárólag az elit jövedelmi, vagyoni viszonyainak ekkora mértékű javulásában kereshető. Az összeg növekedésének más, a virilizmus törvényi szabályozásában kereshető, okai is voltak. Az 1929-es közigazgatási reform után - amint arról már volt szó - a legtöbb adót fizetők névsorának elkészítésekor a községi pótadót is figyelembe kellett venni, ami az 1930-as listán az összes adó 27 %-át tette ki. Pótadó nélkül a növekedés már nem érte el a 10 %-ot sem, ami így is elég szembeötlő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a házadókulcsok kis mértékben csökkentek is időközben. További változást jelentett az is, hogy míg a közigazgatási reformot megelőzően az előírt, de adómentesség miatt ténylegesen be nem fizetett adót a névjegyzék összeállításánál nem vették figyelembe, 22 az 1929:XXX. tc. 9. szerint az ideiglenes adómentesség valamint az adóhátralék a legtöbb-adófizetésen alapuló jogot nem érinti. Az 1930-as listán tehát olyan összegek is megjelentek, legnagyobb részt az ideiglenes adómentesség alá eső házadó révén, amelyek korábban nem szerepeltek listán. (Természetesen előfor- Az összevetések minden esetben csak egyenlő számú, az első 47 virilis adataira vonatkoznak. Lásd a Közigazgatási Bíróság évi sz. határozatát. In: Közigazgatási és elvi határozatok egyetemes gyűjteménye, Új folyam II. Bp.,

13 dúlhatott az is, hogy az ideiglenes adómentesség pont 1927-ben vagy 1928-ban járt le, így ezért jelent meg a listán 1926-hoz képest.) 1939-re az adó összege megfogyatkozott. A visszaesés mértéke önmagában nem jelentős (1930-hoz képest 11 %), ám figyelembe kell venni, hogy ekkor már a vármegyei pótadó is beszámították, és időközben a községi pótadó kulcsa a duplájára emelkedett: ezek együttes aránya meghaladta a jegyzéken szereplő összes adó 48 %-át. Pótadók nélkül számítva tehát 1939-re több mint 36%-kal esett vissza az adók összege. A csökkenésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a virilisek vagyoni és jövedelmi viszonyai még nem heverték ki a gazdasági válság hatásait, ám egyéb tényezők is közrejátszhattak ebben. Most nem elsősorban az adókulcsok kisebb változására gondolok (a házadó kulcsa 2 %-kal, a földadóé 5 %-kal csökkent, a kereseti adóé pedig 1 %-kal nőtt), hanem a legfőbb ok kétségtelenül a zsidó tagok kizárásában kereshető. Az 1939:IV. tc. 4., illetve a 7790/1939. ME. sz. rendelet alapján már az 1939-es listáról törölték a zsidó tagokat, az egyszeres beszámítás szerint figyelembe vehető 38 személyből 14-et, akik a virilisek összes adójának harmadát fizették. A kisebb adóösszeggel helyükre kerülők révén az összes adó P-ről P-re csökkent, és míg korábban a 38. helyen felvett személy 1541 P adóval szerepelt, addig most P is elég volt ehhez a helyhez re tehát nem kis mértékben azért esett vissza a virilisek adója, mert a névsorból hiányoztak" a vagyonos zsidó származású polgárok. Az 1927-es listán a virilisek nevei mellett a földadó, a házadó és az általános kereseti adó szerepel. A 62 virilis által fizetett adó ,60 K volt; ennek 41 %-a volt földadó, 38 %-a házadó és 18 %-a általános kereseti adó. (A két lelkész nem bontható adója mindössze 3 %-ot tett ki.) A névsor első harmadára az összes adó kétharmada esett, míg a második és harmadik harmad 19,5 % illetve 13 %-dal részesült. Ezzel szinte pontosan megegyezett a házadó megoszlása, míg a földadónak 87 %-át a lista felső részében lévők fizették, a kereseti adó nagyobb része viszont a lista alsó szegmenseiben jelent meg: az alsó harmadba tartozó összes adónak több mint a fele volt kereseti adó, és csak 3 %-a földadó ban, mint láttuk, az adók több mint negyedét a községi pótadó tette ki, a földadó 12,4 %-ra, a kereseti adó pedig 12 %-ra csökkent, ugyanakkor a házadó 50 %-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az adónemek, leginkább a föld- és házadó súlya egymáshoz képest is megváltozott: a pótadót nem számítva előbbire csak 17, utóbbira pedig 67 % jutott. Az eloszlás némileg egyenletesebbé vált, az összes adó 65%-át a felső, 15,5 %-át az alsó harmad fizette. Az egyes adók eloszlása nem változott jelentősen, attól eltekintve, hogy az általános kereseti adó még inkább a lista középső harmadában tömörült re a pótadók mellett a földadó súlya is növekedett (18,4 %, pótadók nélkül 35,7 %). SZSZBML, V. B k. K528/1938, valamint uo. 82. k. K27428/1939. (A közölt számok természetesen az egyszeres adóbeszámítás szerinti kialakult adóösszegre és helyezésre vonatkoznak.)

14 Legszembetűnőbb a házadó arányának csökkenése (a pótadókat nem számítva 48 %), hozzá képest még a kereseti adó súlya is nőtt (pótadók nélkül 17 %). Ebben mindenféleképpen szerepet játszott, hogy Nyíregyházán a bérbe adott lakások nyers bérjövedelme 1932-től 1938-ig folyamatosan csökkent, 24 ami nyilvánvalóan érintette a virilisek által birtokolt házakat is. (A bérbe nem adott lakások nyers haszonértéke, amelynek egy lakásra jutó összege fele volt a nyers házbérjövedelemnek, is csökkenő tendenciát mutat, igaz csak 1935-ig.) Az öszszes adó megoszlása nem változott, viszont az adónemek súlya az egyes szegmensekben átrendeződött. A földadó még hangsúlyosabban a felső harmadban összpontosult, és hasonló mozgás figyelhető meg a kereseti adóknál. Ezzel szemben a házadó inkább az alsó két harmadban nőtt meg, ahol az összes adóknak a kétharmada illetve háromnegyede tartozott ide. A két világháború között a virilisek adójának mintegy 85 %-a az ingatlanbirtok után fizetett adó volt, az ezek után kivetett községi pótadóval pedig még ezt is meghaladta. A községi pótadó felvételével, majd kulcsának emelésével a jelentékenyebb föld- és háztulajdonnal rendelkezők esélyei a felkerülésre még inkább megnőttek: 1930-ban 847 P föld- vagy házadó elég volt a felkerüléshez, kereseti adóból viszont ugyanehhez P kellett; 1940-ben 565 P ingatlan után fizetett adóval szemben mintegy 1014P kereseti adó volt szükséges. Mindezek ellenére azt tapasztalhatjuk, hogy a kereseti adók aránya tulajdonképpen nem változott, mindvégig 15 % körül mozgott. Egymáshoz képest jelentősen módosult viszont a földadó és a házadó összege ben a földadó aránya meghaladta a házadóét, 1930-ban viszont az utóbbinak alig negyedét tette ki, majd 1940-re kis mértékben ismét emelkedett, de a házadó súlyát akkor sem érte el. Az összes adó kétharmada minden évben a névsorok felső harmadára esett és 1930 között valamennyi (különösen a 3-15.) helyezéshez tartozó adó összege emelkedett ben egyedül az jelentette a változást, hogy az éppen ezeken a helyekhez tartozó összegek csökkentek, növelve a szakadékot az élen állók és a többiek között. Míg a házadó megoszlása megfelelt az összes adóénak (csupán 1940-ben jellemezte inkább a lajstrom második felét), addig az általános kereseti adót inkább a listák közepén, alsó kétharmadában elhelyezkedők fizették. A földadó nagy része a névsorok elejére esett, ami egyértelműen annak tulajdonítható, hogy a listák élén kiugróan magas összegekkel mindig a Dessewffyek szerepeltek, elsősorban a város határában - Királytelken és környékén - lévő nagy kiterjedésű birtokaiknak köszönhetően. Nyomasztó vagyoni fölényükre jellemző, hogy a virilisek összes földadójának %-át, a listán megjelent adónak 1927-ben és 1940-ben %-át, 1930-ban pedig, amikor csak Dessewffy Emil szerepelt a névsorban, 16,5 %-át ők fizették. (Érthető, hogy utóbbi évben azért esett vissza a földadó aránya, mert csak egy Dessewffy szerepelt a virilisek között.) Az adatokat lásd: Adóstatisztika I-XII. ( ) Bp., é.n. [ ]

15 Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az egyes adónemeket különböző adókulccsal számolták. A földadó kulcsát - mint láttuk ben a kataszteri tiszta jövedelem 25 %-ában állapították meg, ami 1927-ben növekedett, ugyanis a kataszteri tiszta jövedelem pengőértékre átszámított összege képezte az adóalapot, és ennek 25%-a (tehát a koronaérték 29 %-a) lett az adó, amit 1930-tól 20 %-ra mérsékeltek. Mindezek alapján az 1927-es és 1930-as listán a földadó 25 %-os kulccsal (az elsőn természetesen korona-, a másodikon pengőértékben számítva), 1940-ben pedig 20 %-kal szerepelt. A házadó kulcsát a vidéki városokban az 1922:XXII. tc. majd a 200/1925. PM. sz. rendelet is 20 %-ban határozta meg, amit az 1927:V. tc. 18 %-ra, az 1929:11. tc. pedig 16%-ra csökkentett. Az 1926-os adatokat tartalmazó első listán tehát 20 %-os, az évi adók alapján összeállított másodikon 18 %-os, míg a harmadik névsoron 16 %-os házadókulcs szerepel. Az általános kereseti adó kulcsát a városi közgyűlés határozta meg, ami az első két lajstrom idejében 5 %, 1939-ben azonban már 6 % volt. Az alkalmazottak kereseti adójának kiszámítása külön táblázat segítségével történt, ami ebben az időszakban nem változott. Az adókulcsok ismeretében a listákon szereplő adóösszegekből visszakövetkeztethetünk a névleges adóalapokra. Az egyszerűség kedvéért - ezek szinonimájaként- használom a földjövedelem", házjövedelem" és kereset" kifejezéseket, még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy ezek nem tükrözik pontosan a virilisek tényleges vagyoni és jövedelmi viszonyait. A földadóalapot a kataszteri tiszta jövedelem, és nem a birtokból ténylegesen szerzett bevétel képezte. Ezek különbözőségét hozzávetőlegesen megállapíthatjuk: 1927-ben a máramarosszigeti református főiskola több mint 1100 holdas birtoka után 3666 K földadót fizetett, ami K adóalapnak felet meg; az ugyanezt a területet bérlő Klár Sándor kereseti adója ugyanakkor egyszeresen számítva 461 K, ezt 9220 K bevallott tiszta jövedelem után fizette. Még ha feltételezzük is, hogy ezen jövedelme kizárólag a gazdálkodásból származott, a különbség akkor is szembetűnő; tehát nemcsak a magasabb kulcs, hanem a földbirtok túladóztatása" is eredményezte a földbirtokosok nagy arányú, a tényleges anyagi viszonyaikat meghaladó részvételét. A listákból az sem derül ki, hogy a házadót a tényleges házbér, vagy a becsült haszonérték után fizették; utóbbi esetben nyilvánvaló, hogy a tulajdonos nem háza bérbeadásából élt. Az általános kereseti adónál a jövedelmek könnyű letagadhatósága okozza a bizonytalanságot. Az alkalmazottaknál ez tulajdonképpen lehetetlen, esetükben viszont azért nem lehet pontosan meghatározni az adóalapot, mert az esetleges több alkalmazotti kereset nem adódott össze, hanem az után külön-külön adóztak, így ezek az adatok csak becsült értékeknek tekinthetők. A pótadók a Jövedelmek" kiszámításánál figyelmen kívül hagyhatók, mivel kivetésük az egyenes adók után történt. Az első 47 virilis összjövedelme P-ről (az aranykoronáról a pengőértékre való átszámításnál a hivatalosan megállapított 1,16-os arányt vettem alapul) 1930-ra P-re emelkedett, ami jól mutatja, hogy az adóösszegek emelkedése mögött nem csupán a virilisek jövedelmének emelkedése valamint a

16 pótadó beszámítása állt, hanem a korábban ott nem szereplő ideiglenes adómentességet élvező adóalap megjelenése is re a jövedelem P-re esett vissza, vagyis a húszas évek második felének szintjétől is messze elmaradt. A csökkenés okairól az adók esetében már volt szó. Tanulságos összevetni, hogy az egyes adónemekhez képest hogyan alakult a mögöttük álló adóalapok aránya. A föld- és a házadó magasabb kulcsai miatt a földjövedelem és a házjövedelem súlya kisebb volt, mint ezen adónemeké. A keresetek aránya viszont mintegy 2,5-szer nagyobb volt az adóénál: a három vizsgált évben az első 47 virilis összjövedelmének 45, majd 36, végül 37 %-át tette ki a kereset (az alkalmazotti keresettel együtt), ami az első két évben a teljes listán 51 illetve 41 %. Az első 47 virilis adójának és jövedelmének megoszlása földadó % 44,27 18,00 35,67 földjövedelem % 25,10 10,14 23,33 házadó % 37,86 68,66 48,35 házjövedelem % 26,83 53,72 39,53 kereseti adók % 15,13 13,34 15,99 kereset % 45,23 36,14 37,14 A listák tanúsága szerint a nyíregyházi virilisek döntő részének jövedelme több forrásból származott. Erre utal az a tény, hogy %-uk neve mellett legalább két adónem szerepel. Figyelemre méltó, hogy a több adófajtát is fizetők esetében kizárólag a házadójuk mellé társul földadó és/vagy kereseti adó, ami jelzi a házingatlan jelentőségét a legnagyobb adófizetők közé kerülésben. Míg a húszas évek végén a virilisek %-a adózott valamennyi adónemben, addig 1939-ben ez a szám 47 %-ra nőtt. Ez a tény a virilis-elit egyre differenciáltabbá váló vagyon- és jövedelemszerkezetére enged következtetni. Az egyes adónemeket fizető virilisek száma földadót fizet ebből csak földadót fizet házadót fizet ebből csak házadót fizet általános kereseti adót fizet ebből csak általános kereseti adót fizet alkalmazottak kereseti adóját fizet ebből csak alkalmazottak kereseti adóját fizet 1 " o " ~ ismeretlen 2 0 0

17 A táblázatból kiderül, hogy a házadót fizetők aránya folyamatosan nőtt (88 %-ról 94, majd 98 %-ra), a kereseti adókat fizetőké viszont fokozatosan csökkent az 1927-es 66 %-ról előbb 63, majd 60 %-ra. (A földadót fizető virilisek aránya előbb 70 %-ról 62 %-ra csökkent, majd 80 % fölé emelkedett.) Tehát az a körülmény, hogy a legtöbb adót fizetőkre vonatkozó törvényi előírások egyre inkább az ingatlanok után fizetett adókat preferálták, abban is megnyilvánult, hogy a kereseti adót fizetők száma folyamatosan csökkent, ráadásul a kizárólag ezt az adónemet fizetők az 1940-es listán már egyáltalán nem szerepelnek. Természetesen az adófajtáknak az összes adóból való részesedése igen különböző lehetett az egyes virilisek esetében ben 39 földadót fizető virilis közül 26 főnél a földadó az összes adónak legfeljebb 13 %-át tette ki, de 22 főnél az 5 %-ot, 18-nál pedig az 1 %-ot sem érte el (náluk a földadó nagysága sem volt jelentős, 18 esetben a 10 K-át sem érte el), és mindössze tíz virilisnél adta az összes adó többségét, 9 esetben legkevesebb háromnegyedét ban a 41 személyből 33 esetében ezen adónem súlya a 6 %-ot (ebből 26 esetében az 1 %- ot) sem érte el, további négy virilisnél a földadó és a földjövedelem súlya már jelentősebb, 15-26, illetve % körül volt, de még így is messze elmaradt más adónemektől. Ezek szerint a földadó mindössze 4 virilisnél jelentette a legnagyobb adófajtát ben 38 virilis fizetett földadót, aminek az aránya 27 személy esetében 3 % alatt maradt, és csupán hét virilis esetében volt a földadó a legnagyobb, ők a %-ot kitevő földadó mellett 42 %-nyi, döntően a földadó után kivetet pótadót fizettek, vagyis a listán megjelent összes jövedelmüknek %-a származott birtokaikból. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a földbirtokosok adójának döntő hányadát a Dessewffyek fizették saját birtokuk illetve a hitbizomány után. Az virilis listán megjelent összes adó egyharmadát, 1930-ban, amikor csupán Emil szerepelt a listán, 14,35 %-át ők fizették, a listán megjelenő földadóból való részesedésük pedig % volt ben 55 virilis fizetett házadót, azaz mindössze 7 személy nem rendelkezett Nyíregyházán háztulajdonnal. A házadó 26 személynél volt 50 % felett, további egynél a többséget alkotta ban a 62-ből 53 személynél a házadó és az utána fizetett pótadó tette ki a többséget ben a 47-ből 46 virilis fizetett házadót, háromnegyedüknél, 36 személynél a házadó és a ráeső pótadók összege meghaladta a többi adónemét. A házadót fizetők között már nem figyelhető meg, hogy egy-egy személy vagy család olyan kimagasló helyet töltsön be, mint a Dessewffyek a földbirtokosok között. Mindazonáltal házadóját tekintve itt is kiemelkedik három-négy személy: a húszas évek végén Práger Károly, Fisch Hermán, Friedmann Miksa és Erdey Kálmán (majd özvegye), a harmincas évek végén pedig - a listán nem megjelenő tekintélyes zsidó származású házbirtokosok mellett - özv. Székely Rezsőné, Bertalan Kálmán és Dudás

18 Miklós (noha ez utóbbinál valószínűsíthetően a görög katolikus egyház tulajdonáról van szó). Az 1927-ben a legnagyobb adózók listáján szereplő 62 személy közül 40 fő fizetett általános kereseti adót, közülük ez az adónem 22 személynél 50 % felett volt, és még egy főnél a legnagyobb összeggel szerepelt ban a 40 kereseti adót fizető között az általános kereseti adó már csak 8 személy esetében volt a legnagyobb. Ez a térvesztés 1940-re még nagyobb méreteket öltött. A 25 adófizetőből viszont a többi adónemhez viszonyítva mindössze négynek volt a legnagyobb a kereseti adója. Az 1927-es névsorban nem szerepel az alkalmazottak kereseti adója, ám 1930-ban is csupán két személy fizette, egyikük neve mellett csak ez az adónem szerepelt, melynek az összege meghaladta a legnagyobb általános kereseti adóét ben a három adófizetőből már egyiküknél sem tett ki jelentős összeget ez az adónem, a virilisek között az alkalmazotti kereseti adó semmilyen szerepet nem játszott. Többször volt már róla szó, hogy az egyes adófajtáknak a legnagyobb adófizetők névsorának kialakításában betöltött szerepe nem volt egyforma, és ez időben is változott. Ez az elmozdulás nyilvánvalóvá válik, ha megnézzük, hogy miként alakult annak a legkisebb összegnek a nagysága, amely az egyes adónemekből elegendő lett volna a listára való felkerüléshez akkor is, ha a virilis csak azt az egy adófajtát fizeti ben valamennyi adófajtából egyenként minimum 520 K (603,20 P) kellett a felkerüléshez. A községi pótadó felvételével, majd kulcsának emelésével a föld- és háztulajdonosok esélyei még inkább megnőttek: 1930-ban önmagában 847 P föld- vagy házadó elég volt a felkerüléshez (mivel ehhez járult még az ezek után kivetett községi pótadó), kereseti adóból viszont 1219 P kellett; 1940-ben a felkerüléshez 565 P ingatlan után fizetett adóval szemben mintegy 1014 P kereseti adó volt szükséges. (Az ezen összegek felett adózókat egyébként úgy is tekinthetjük, mint a város legnagyobb föld-, ház- és kereseti adófizetőit, hiszen ha valaki csak egyetlen adónemből ezen öszszeg felett fizetett, akkor szükségszerűen meg kellett hogy jelenjen a virilisek között.) Ezek a számok a különböző nagyságú teljes listákra érvényesek, ám lényegesen nem változik a helyzet akkor sem, ha ugyanannyi személyt vetünk össze. Ezek szerint a 47. virilis helyhez 1927-ben 679,09 K (787,75 P) kellett; 1930-ban ugyanehhez csak föld- és házadóból 985,58 P, kereseti adóból viszont 1419,23 P szükségeltetett, amely számok - mint láttuk re 565 P-re illetve 1014 P-re módosultak. A kereseti adó szerepe tehát folyamatosan csökkent, a jelentősebb ingatlan-, elsősorban persze házbirtokkal nem rendelkező személyek bekerülési esélyei egyre romlottak.

19 A kizárólag az adott adónemmel is a listára felkerülök száma házadó földadó általános kereseti adó alkalmazottak kereseti adója házadó és kereseti adó házadó és földadó földadó és kereseti adó házadó, földadó és kereseti adó ismeretlen A változások egyrészt a személycserékkel, másrészt a listán maradók besorolásának változásával magyarázhatók hez képest 1930-ra 29 személy került ki és 33 új személy került be a legnagyobb adózók közé. A kikerülők között valamennyi csoport képviseltette magát, az újak azonban szinte kizárólag a házbirtokuknak köszönhették a bekerülést. Több, a listán maradó személy esetében az adónemek egymáshoz viszonyított aránya változott meg: a változást legtöbbjüknél a házadóalap többszörösére emelkedése jelentette, ami a korábban ideiglenes mentességben részesülő összeg beszámításának köszönhető. (Miklóssy István görög katolikus püspök esetében a változásnak más összetevői voltak, erről lesz még szó.) Noha az 1930 és 1940 között eltelt tíz év - sőt tizenegy, mivel a listákat az 1928-as és 1939-es adatok alapján állították össze - elvileg lehetőséget nyújtott arra, hogy a virilisek vagyonának, jövedelmének szerkezete megváltozzon (mindenesetre nagyobb volt ez a lehetőség, mint 1926 és 1928 között), az 1930 és 1940 közötti változások szinte kizárólag a személycserékkel magyarázhatók (52 személy kiesett, 33 került a helyükre, köztük 5 fő már ben is virilis volt, ám 1930-ban nem szerepeltek). Mindhárom évben a házadó szerepe volt a legnagyobb, a virilisek 39, 58 majd 53 %-a csak a listán lévő házadója alapján is bekerült volna. A földadó jelentősége messze elmaradt ettől, hiszen 1927-ben és 1940-ben mintegy 15 %, 1930-ban pedig kevesebb mint 5 % jutott volna be csak földadóval. Kizárólag általános kereseti adója révén 1927-ben még a listán szereplők több mint negyede lett virilis, a másik két évben viszont ez a szám elenyésző lett. Az alkalmazottak kereseti adója szinte számításba sem jöhetett a város legnagyobb adói között. A többiek számára nem volt elég egyetlen adónem a tagsághoz, hanem abban leginkább a ház- és az általános kereseti adó együttesen játszott közre. A legnagyobb adózóknak 1927-ben majdnem háromnegyedük, de a másik két évben is kétharmaduk esetében a listára kerüléshez szükséges összeg akár egyetlen adófajtából is előállt, ám a többieknek is megvolt legfeljebb két adónemből. Meglehetősen kevesen voltak olyanok is, akik több adónem alapján külön-külön is bekerültek volna: 1927-ben négyen, 1930-ban ketten, 1940-ben hárman. Ez

20 azt jelenti, hogy noha a névjegyzékben szereplők %-a két, további %-uk mindhárom adófajtát fizette, a bekerülésben döntően csak egyetlen, esetleg két adónem játszott szerepet, a többi inkább csak a listán való helyezésbenjátszott közre. Általában megállapítható, hogy azok, akik házadó és földadó révén kerültek a virilisek közé, inkább a névsorok első felében, első harmadában voltak jelen, míg a keresetükkel felkerülők, illetve még inkább a több adóval bekerülők inkább a mezőny második felében helyezkedtek el. Ennek illusztrálásaként álljon itt néhány példa: 1927-ben 24 személy került be csupán házadó alapján, közülük 19 a lista első felében, 16 az első harmadában volt található. Ezzel szemben az általános kereseti adóval listára kerülő 14 virilisből az első harmadba csak 2, az első felébe is csak 5 személy került. 14 főnek kellett a bekerüléshez mindkét adónem, ezek közül 11 a névsor második felében szerepelt ban a 38 házadóval felkerültnek a fele található az első harmadban, ám a lista első felébe is több mint kétharmaduk került. Az általános kereseti adóval viszont csak a névsor legvégére lehetett felkerülni ben némileg kiegyenlítettebbé vált az eloszlás, ám a házadóval bekerültek döntő többsége most is a mezőny első felében összpontosult, míg a ház- és kereseti adóval bekerültek szinte kizárólag a második felében. Ugyanakkor az általános kereseti adóval önmagában már a lista első felébe került a 3 személy. A névsorok felső harmadát tehát minden esetben a házadóval felkerülők uralták, arányuk ebben a szegmensben mindig meghaladta a kétharmadot; a többiek jelenléte inkább az alsóbb fokokon volt hangsúlyosabb. Az ingatlan, mindenekelőtt a házbirtok utáni adó nagy szerepe ezek szerint nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a legtöbben már pusztán ezzel is virilisek lettek volna, hanem abban is, hogy ezzel sokkal előrébb lehetett jutni a legnagyobb adózók sorában. Azt is lehet mondani, hogy a nagy házbirtokosok, hasonlóan a legnagyobb földbirtokosokhoz, biztosan virilisek lettek, míg a kisebb háztulajdonosok közül inkább csak azok, akik kereső foglalkozást is folytattak, és ez után adóztak. A kereső tevékenységből származó jövedelem önmagában, megfelelő ingatlantulajdon nélkül, csak az 1929-es reform előtt volt alkalmas a legnagyobb adózók közé való felkerülésre után azonban egy-két kimagaslóan nagy jövedelemmel rendelkező személy tudott pusztán ezzel is virilis lenni. A három vizsgált lista - mint említettük - nemcsak önmagára a virilisekre vonatkozóan hordoz információkat, hanem azokat, akik egyetlen adónemmel is a listára kerültek volna, úgy is tekinthetjük, mint a város legnagyobb föld-, házés kereseti adófizetőit (ismételten hangsúlyozva, hogy 1940-ben a zsidó származású polgárok nélkül). Az 1927-es lista a város első 9, az 1930-as az első 3, az 1940-es pedig az első 7 legnagyobb földadó fizetőjét tartalmazza. Általában elmondható, hogy a legnagyobb földadót fizetők egy viszonylag zárt réteget alkottak, a személyi és családi folytonosság az egész korszakban végigkövethető. Ez nem véletlen, hiszen a nagyobb birtokok szintjén kevés mozgás történt, a viszonylag jelentős adásvételek, tulajdonoscserék inkább a kis- és közép-

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015.

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr.

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr. 3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása a helyi adók 2013.

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó.

- 2014. évben 143 adóalany adózott, a folyó évi kivetés 3.271.320 Ft volt, ezzel szemben 3.082.764 Ft volt a befolyt építményadó. 6. NAPIREND Ügyiratszám: 2/162-6/2015. ELŐTERJESZTÉS Zalahaláp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra -

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Az előterjesztést készítette: Halcsikné Szabó Ágnes pü.irodavezető. polgármester

E L Ő T E R J E S Z T É S. Az előterjesztést készítette: Halcsikné Szabó Ágnes pü.irodavezető. polgármester 8739-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. december 14-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Városi Önkormányzat helyi adórendeleteinek felülvizsgálata,

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: javaslat az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére 5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/579/2012. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Kovács István Gábor. Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok

Kovács István Gábor. Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok Kovács István Gábor Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok A múlt ösvényén Sorozatszerkesztő Gyáni Gábor A sorozatban eddig megjelent kötetek: Laczkó Mihály:

Részletesebben

2012.05.03. Hatálya. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról. Kivetés szabályai. I. Vagyoni típusú adók. I.1. Az építményadó

2012.05.03. Hatálya. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról. Kivetés szabályai. I. Vagyoni típusú adók. I.1. Az építményadó Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 2011/2012. Hatálya Hazai települési önkormányzatok adókivetési jogát szabályozza A törvény meghatározza, milyen adókat vethetnek ki nem kötelezően az önkormányzatok,

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T. Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR. Készült: 2015. május 13.

K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T. Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR. Készült: 2015. május 13. K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár ÖNKÉNTES PÉNZTÁR Készült: 2015. május 13. 1 I. Általános rész I./1. Pénztár adatok A Pénztár neve: Richter Gedeon

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Helyi adóbevételek ( ezer Ft-ban)

Helyi adóbevételek ( ezer Ft-ban) Helyi adóbevételek ( ezer Ft-ban) ( a december 31-i zárási adatok alapján) Adónemek 1997.évben 1998. évben 1999. évben 2. évben 21. évben 22. évben Összege Mértéke Összege Mértéke Összege Mértéke Összege

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról

T/230. számú. törvényjavaslat. a házipénztár adóról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/230. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2006. június 2 2006. évi. törvény A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében az Országgyűlés

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/20-77-537 e-mail: szoc@pr.hu ELŐTERJESZTÉS

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/20-77-537 e-mail: szoc@pr.hu ELŐTERJESZTÉS 1 3. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth L. u. 41. Tel.: 20/20-77-537 e-mail: szoc@pr.hu Ügyszám: 9-58/2014. Előkészítette: Lovasi Erika jegyző Kovács Károlyné

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető BUDAPEST FŐVÁROS XVL KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető ülésre. Tárgy: Javaslat az építményadóról

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított. 17/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított. 17/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 21/2011.(XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben 2 Eplény Községi

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló2006.

Részletesebben

Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére

Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére Tisztelt Képviselők! A szociális igazgatásról és szociális ellátás szabályairól szóló többször módosított 1993. évi III. törvény

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 0031 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységének, a hozzárendelt vagyon alakulásának, privatizációjának és működtetésének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére Iktatószám: 3/22-3/3/2015. Tárgy: A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 9-i rendes

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag)

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012. évi költségvetésének teljesítése (munkaanyag) MELLÉKLETEK III/2 A. számú melléklet A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének teljesítése (munkaanyag) ezer Ft-ban Cím Alcím cím csop. Jog- Jog- Előir. Kiemelt cím csop. előir. LXXI. FEJEZET Kiemelt

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet

Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelet (Egységes szerkezetben a 11/2008. (III.21.) a 38/2008.(XII.30.) a 21/2009.(XII.22.), az 1/2010. (I.4.), az 1/2011.

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 49/2011. (XII. 21.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 49/2011. (XII. 21.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 49/2011. (XII. 21.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosításához Tisztelt képviselő-testület! A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

CIKLUSBESZÁMOLÓ 2006-2010

CIKLUSBESZÁMOLÓ 2006-2010 CIKLUSBESZÁMOLÓ 2006-2010 1 I. 2006.-2010 ÉVEK GAZDÁLKODÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ ADATOK FIGYELEMMEL AZ ÁHT. 50. -BAN FOGLALTAKRA...4 Előző években keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségek...4

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 25-i ülésére 5250-1/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata helyi adórendelete felülvizsgálata Az előterjesztést

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 1995. évi CXVII. törvény 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 2016.01.01. és 2016.01.10. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

Részletesebben