A bírói egyéni munkateher évi adatai

Átírás

1 A bírói egyéni munkateher évi adatai ügyforgalmi aspektusból járásbírósági szinten Budapest 2017

2 Áttekintés A munkateher fogalma részben a jogszabályokban említett, de ténylegesen meg nem határozott tartalmú, részben pedig az igazgatási gyakorlatban használt fogalom. A munkateher meghatározásának számos aspektusa van. Ezek között találhatók objektív és szubjektív hatások is. Meghatározó elemei közé tartoznak például az emberi tényezők, a jogszabályi környezet, valamint az ügyforgalmi kihatások. A jó igazságszolgáltatás mint stratégiai célkitűzés eléréséhez ugyanakkor szükséges, hogy a bírói munkaterhet, illetve annak alakulását valamilyen módon nyomon kövessük. Ennek egyik lehetséges eszköze az egyéni bírói adatszolgáltatás ügyforgalmi adatainak vizsgálata és az azokból levont következtetések hasznosítása. Az alábbiakban a munkateher mérésének egy kis szeletét mutatjuk be, melynek alapjául a járásbíróságok, mint a bírósági ügyforgalom legjelentősebb hányadát intéző szervezeti egységek bírái által szolgáltatott ügyforgalmi adatok szolgának. 2

3 Értelmezési pontok Az alábbi táblázat a járásbíróságokra érkezett peres ügyek arányát mutatja az összes törvényszéki peres érkezésen belül (szabálysértési perek nélkül), között: Polgári+gazdasági 57,7% 57,0% 56,2% 50,5% 53,1% 52,3% 52,9% Büntető 22,0% 22,4% 22,8% 23,3% 19,8% 19,0% 18,7% Polgári+gazdasági+büntető összesen 79,7% 79,4% 79,0% 73,8% 72,9% 71,3% 71,6% Mint látható, a járásbíróságokra érkezett polgári és gazdasági perek az összes törvényszéki peres érkezés többségét jelentik, a büntető perekkel együtt pedig már az érkezés több, mint 70 százalékát lefedik. Ennek okán, ezen elemzés a járásbíróságokra koncentrál, és ezt elemzi polgári-gazdasági, valamint büntető peres ügyszak tekintetében. 3

4 Az I. rész a polgári-gazdasági peres ügyszak, a II. rész pedig a büntető peres ügyszak alakulását mutatja be. Cél: A közötti változások bemutatása a tárgyaló, valamint engedélyezett bírói létszámra vetített érkezés- és ügyhátralék (azaz: folyamatban maradt ügyek száma) mutatóinak, illetve a tárgyaló bírói létszámra vetített kitűzött és tárgyalt ügyek mutatójának segítségével, különös tekintettel a és a évi/év végi állapot összehasonlítására, ezen belül is figyelve az alábbiakat: a vizsgált mutató tekintetében a legmagasabb érték alakulása maximum a vizsgált mutató tekintetében az országos átlag alakulása átlag a vizsgált mutató tekintetében a legmagasabb és a legalacsonyabb értékek közötti eltérés alakulása szélsőértékek különbsége a vizsgált mutató tekintetében valamely irányban kiugró adatok Fogalomtár: engedélyezett bírói létszám: az OBH elnökének - bíróságonként meghozott - határozatában megállapított betölthető bírói álláshelyek száma. tényleges bírói létszám: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény 1. (2) bekezdése szerinti szolgálati viszonyban álló bírák létszáma. tárgyaló bírói létszám: A bírák igazgatási tevékenységére, távollétére, és a kirendelésekre tekintettel képzett létszám. Megállapítások: ban a bírák nyugdíjazása miatt, a nyugdíjba vonuló és a helyükre kinevezett bírók párhuzamos foglalkoztatása idején, bírói létszám magasabb volt január 1-jén megkezdték működésüket a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Ettől kezdve van bontva a civilisztika az egyéni bírói mutatókat tekintve; azaz jelen elemzés adatai között még tartalmazzák a munkaügyi peres adatokat is (külön adat hiányában). 4

5 A év közötti időszakra vonatkozó törvényszéki adatszolgáltatásokban az ügyszak szerinti engedélyezett létszám nem tartalmazta a járásbírósági elnököket, elnökhelyetteseket, azok figyelmen kívül hagyása nagyon nagy mértékben torzítaná a későbbi időszakokkal történő összehasonlítást. Erre figyelemmel a év közötti időszakra vonatkozóan az engedélyezett létszám helyett a tényleges létszám lett figyelembe véve. A Szolgáltató Bíróság program (2015) céljai között szerepelt a két éven túli ügyek számának és arányának csökkentése, ennek érdekében a járásbíróságokon többlet tárgyalási napokat tartottak. A Fenntartható Fejlődés Program (2016) egyik célja az időszerűség további javítása volt, így szintén előfordulhatott többlet-tárgyalás. Ezek a tényezők befolyásolták a kitűzött és tárgyalt ügyek számát. 5

6 Tartalom I. rész: Polgári-gazdasági perek Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített havi átlagos érkezésszám alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített havi átlagos érkezésszám országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített érkezésszám alakulása a központi régió és az országos átlag tekintetében között Tárgyaló létszámra vetített kitűzött és tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben Egy tárgyaló tanácsra jutó kitűzött ügyek havi átlagos száma a és a évben Egy tárgyaló tanácsra jutó tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített ügyhátralék-mennyiség a és a év végén Egy tárgyaló tanácsra jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén II. rész: Büntető perek Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített havi átlagos érkezésszám alakulása között

7 1.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített havi átlagos érkezésszám országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített érkezésszám alakulása a központi régió és az országos átlag tekintetében között Tárgyaló létszámra vetített kitűzött és tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben Egy tárgyaló tanácsra jutó kitűzött ügyek havi átlagos száma a és a évben Egy tárgyaló tanácsra jutó tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített ügyhátralék-mennyiség a és a év végén Egy tárgyaló tanácsra jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén Összegzés

8 I. rész: Polgári-gazdasági perek 8

9 Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra 1 vetített havi átlagos érkezésszám alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között A tárgyaló létszámra vetített ügyérkezés mutatója kedvező irányban változott országosan 2010 óta. Megfigyelhető az országos átlag mérséklődése 2010-hez képest, és a törvényszékek értékeinek egymáshoz való közeledése. A Szombathelyi Törvényszék 2016-os, kiugró értékét a megnőtt érkezésszám 3 okozta, a tartós távollétek miatti létszámcsökkenés mellett (de 2010-nél így is alacsonyabb lett). Az OBH és a törvényszék elnöke megkezdte az egyeztetést a helyzet megoldásához. A év mutatóinak enyhe növekedését 2015-höz képest szintén a több ügyérkezés 4 okozta. Szombathelyi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Kecskeméti Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék Tatabányai Törvényszék Szegedi Törvényszék Veszprémi Törvényszék Debreceni Törvényszék Győri Törvényszék Gyulai Törvényszék Szolnoki Törvényszék Egri Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Pécsi Törvényszék Miskolci Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Kaposvári Törvényszék között a tényleges létszám van figyelembe véve engedélyezett létszám helyett 2 Ezen időszakban vonatkozó adatszolgáltatás még civilisztika ügyszakra vonatkozott, így azok tartalmazzák a munkaüggyel kapcsolatos adatokat is , polgári perek: db db, +20% (gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per: +259 db, házassági bontóper +115 db), polgárigazdasági nemperes ügyek: 689 db 929 db, +35 % (letéti ügy: +252 db) , polgári perek országosan: db db, +6,1% (egyéb kötelmi jogi per: db, gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per: db, végrehajtási per db) 9

10 1.2. Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban év év 23,4 22,7 23,0 29,5 22,2 26,2 25,5 31,5 22,9 24,0 25,6 23,4 28,3 29,5 26,6 24,7 34,1 23,0 29,8 24,5 32,6 25,0 26,7 23,5 24,0 25,7 23,2 21,0 36,2 24,2 24,7 26,7 21, ,3 18,7 22,9 21,4 25,7 25,3 23, A kiinduló (2010) és az utolsó év (2016) mutatóit összehasonlítva, szembetűnő mérséklődés következett be (ezt mutatja a világosabb színű térkép), valamint sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016-ban, mint 2010-ben (hasonló, közel álló színárnyalatok). Mindezt az alábbi ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Pécsi T. Szombathelyi T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -10% -6,9% -9,0% A legnagyobb mértékű csökkenés a Pécsi (-13,4, ez -37%-ot jelent) és a Tatabányai Törvényszéken (-6,0, ez -19%-ot jelent) következett be. 10

11 1.3. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között Szombathelyi Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Veszprémi Törvényszék Tatabányai Törvényszék Szegedi Törvényszék Debreceni Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék Szolnoki Törvényszék Gyulai Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Kecskeméti Törvényszék Fővárosi Törvényszék Pécsi Törvényszék Győri Törvényszék Miskolci Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Egri Törvényszék Kaposvári Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Mint látható, az engedélyezett létszámra vetített ügyérkezés mutatója is kedvező irányban változott országosan 2010 óta. Megfigyelhető az országos átlag mérséklődése 2010-hez képest, illetve a törvényszékek értékeinek egymáshoz való közeledése. A Szombathelyi Törvényszék 2016-os, kiugró értékét az 1.1 pontban már említett, megnövekedett érkezésszám okozta (de az induló, es értéknél így is jóval alacsonyabb lett). A év mutatóinak enyhe növekedését 2015-höz képest szintén a több ügyérkezés okozta. 11

12 1.4. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban év év 16,2 15,1 19,4 20,0 15,1 18,7 17,1 23,6 16,4 15,4 17,9 14,6 18,1 17,6 15,6 16,5 24,4 19,0 19,0 20,6 20,7 18,6 15,9 16,3 19,9 16,4 16,2 15,9 24,0 18,8 16,4 17,9 15, ,6 13,7 15,5 12,4 15,7 17,7 15, Ahogy a tárgyaló létszámra vonatkozó térképpáron (1.2.), itt is látható, hogy a kiinduló (2010) és az utolsó év (2016) mutatóit összehasonlítva, országosan és külön-külön törvényszékenként is jelentős mérséklődés következett be (világosabb színű térkép), illetve sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016-ban, mint 2010-ben (hasonló színárnyalatok). Ezt az alábbi ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (mindkét év: Szombathelyi T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -15% -15% -12% A legnagyobb mértékű csökkenés a Pécsi (-8,5, azaz -35%), a Szekszárdi (-6,5, azaz -34%) és a Tatabányai Törvényszéken (-5,6, azaz -24%) történt. 12

13 2. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra 5 vetített havi átlagos érkezésszám országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között 140% 135% 130% 125% 120% 115% Szombathelyi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Kecskeméti Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék Tatabányai Törvényszék Szegedi Törvényszék 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% Veszprémi Törvényszék Debreceni Törvényszék Győri Törvényszék Gyulai Törvényszék Szolnoki Törvényszék Egri Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Pécsi Törvényszék Miskolci Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Kaposvári Törvényszék A vizsgált időszakban a törvényszékek mutatói egyre jobban közelítették az országos átlagot ban csak a Szombathelyi és a Kaposvári Törvényszék mutatott jelentősebb eltérést. Megállapítható továbbá, hogy míg 2010-ben 2, között pedig 5-6 törvényszék tért el legfeljebb +/- 5 százalékkal az átlagtól, addig 2016-ban ez 10 volt, azaz a törvényszékek feléhez tartozó érték az országos átlag százaléka között helyezkedett el között a tényleges létszám van figyelembe véve engedélyezett létszám helyett. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont) 6 A évi adatok a munkaügyi peres ügyeket is tartalmazzák. Ennek oka lásd 4. old (megállapítások második pont) 13

14 A törvényszékek kilenctizede országos átlaghoz közeli, attól maximum 15 százalékkal eltérő tárgyaló létszámra vonatkozó érkezési mutatóval dolgozott 2016-ban (ez 18 törvényszéket jelent). Az átlagtól több, mint 15 százalékkal nagyobb mutatóval csupán egy törvényszék 7 rendelkezett (5 százalék); míg szintén 1 törvényszéken maradt több, mint 15 százalékkal alatta (5 százalék). Mindez részletesen: országos átlagtól több, mint 15%-kal nagyobb országos átlag %-a között (azaz: +/-15 százalékon belül) Szombathelyi Törvényszék (+33%) Budapest Környéki Törvényszék (+8,9%) Fővárosi Törvényszék (+8,8%) Nyíregyházi Törvényszék (+7,1%) Kecskeméti Törvényszék (+5,1%) Székesfehérvári Törvényszék (+4,7%) Tatabányai Törvényszék (+4,4%) Szegedi Törvényszék (+3,4%) Veszprémi Törvényszék (+1,9%) Debreceni Törvényszék (+0,8%) Győri Törvényszék (-2,0%) Gyulai Törvényszék (-3,3%) Szolnoki Törvényszék (-3,9%) Egri Törvényszék (-4,4%) Zalaegerszegi Törvényszék (-4,8%) Pécsi Törvényszék (-6,7%) Miskolci Törvényszék (-7,2%) Balassagyarmati Törvényszék (-9,4%) Szekszárdi Törvényszék (-13%) országos átlagtól több, mint 15%-kal kisebb Kaposvári Törvényszék (-24%) 7 Oka: lásd 1.1 pont 14

15 2.2. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között 135% 130% Szombathelyi Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Veszprémi Törvényszék 125% 120% 115% 110% 105% Tatabányai Törvényszék Szegedi Törvényszék Debreceni Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék Szolnoki Törvényszék Gyulai Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék 100% 95% 90% 85% 80% Kecskeméti Törvényszék Fővárosi Törvényszék Pécsi Törvényszék Győri Törvényszék Miskolci Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Egri Törvényszék 75% 70% Kaposvári Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Látható, hogy a vizsgált időszak utolsó évében (2016) a törvényszékek mutatói már jobban közelítették az országos átlagot, mint 2010-ben ban csak a Szombathelyi és a Szekszárdi Törvényszék mutatott igazán jelentős eltérést. Megállapítható továbbá, hogy míg között 6-6 törvényszék tért el legfeljebb +/- 5 százalékkal az országos átlagtól, addig ben ez a szám 8, 2016-ban pedig már 9 volt, azaz a törvényszékek csaknem feléhez tartozó érték az országos átlag százaléka között helyezkedett el. 15

16 A törvényszékek háromnegyede országos átlaghoz közeli, attól maximum 15 százalékkal eltérő engedélyezett létszámra vonatkozó érkezési mutatóval dolgozott 2016-ban (ez 15 törvényszéket jelent). Az átlagtól több, mint 15 százalékkal nagyobb mutatóval rendelkezett 3 törvényszék (15 százalék); míg több, mint 15 százalékkal alatta maradt 2 törvényszéken (10 százalék). Mindez részletesen: országos átlagtól több, mint 15%-kal nagyobb Szombathelyi Törvényszék (+29%) Nyíregyházi Törvényszék (+16%) Veszprémi Törvényszék (+16%) országos átlag %-a között (azaz: +/-15 százalékon belül) Tatabányai Törvényszék (+12%) Szegedi Törvényszék (+10%) Debreceni Törvényszék (+2,6%) Székesfehérvári Törvényszék (+2,1%) Szolnoki Törvényszék (+1,6%) Gyulai Törvényszék (-1,0%) Budapest Környéki Törvényszék (-1,2%) Kecskeméti Törvényszék (-2,4%) Fővárosi Törvényszék (-2,7%) Pécsi Törvényszék (-3,4%) Győri Törvényszék (-4,2%) Miskolci Törvényszék (-6,2%) Balassagyarmati Törvényszék (-6,2%) Egri Törvényszék (-9,1%) Kaposvári Törvényszék (-15%) országos átlagtól több, mint 15%-kal kisebb Zalaegerszegi Törvényszék (-15,02%) Szekszárdi Törvényszék (-23%) 16

17 3. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített érkezésszám alakulása a központi régió és az országos átlag tekintetében között 8 Tárgyaló létszámra vetített érkezésszám Engedélyezett létszámra vetített érkezésszám 9 29,8 28,5 30,5 30, ,0 19,2 18,1 26,6 26,6 26,7 17,3 17,9 18,8 28,3 17,6 27,0 23,9 27,9 28, ,3 26,6 18,1 17,5 16,1 15,7 26, ,4 14,9 15,6 14,9 24,6 22,3 24,0 24,7 22,9 24,5 15, ,5 14, ,0 15,9 15, Fővárosi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Országos átlag Fővárosi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Országos átlag Megállapítható, hogy a központi régió mindkét törvényszékének érkezési mutatói az országos átlag körül mozogtak között, mind a tárgyaló, mind az engedélyezett létszámra történő vetítés esetén. Az engedélyezett létszámra vetített érkezést tekintve ban már az országos átlagnál is alacsonyabbak voltak mind a Fővárosi, mind a Budapest Környéki Törvényszék számai. A központi régió két törvényszékénél mindkét fajta mutató mérséklődött 2016-ra 2010-hez képest, az átlag szintén. A 2010-es és 2016-os számok kiemelve: Fővárosi Törvényszék 28,3 26,6 Fővárosi Törvényszék 18,1 15,6 Budapest Környéki Törvényszék 29,8 26,7 Budapest Környéki Törvényszék 19,0 15,9 Országos átlag 26,3 24,5 Országos átlag 18,8 16,0 8 A évi adatok a munkaügyi peres ügyeket is tartalmazzák. Ennek oka lásd 4. old (megállapítások második pont) között a tényleges létszám van figyelembe véve engedélyezett létszám helyett. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont) 17

18 Tárgyaló létszámra vetített kitűzött és tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben 4.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó kitűzött ügyek havi átlagos száma a és a évben 53,7 47,8 47,3 50,3 51,2 48,7 43,8 45,1 44,7 47,3 45,2 42,1 42,9 43,5 42,6 41,7 41,6 39,1 40,0 40,1 40,3 36,9 39,9 39,0 34,9 35,6 36,5 50,9 49,9 53,2 47,0 46,5 44,8 43,1 45,2 43,5 38,1 38,6 39,7 37,5 38,8 34, A kitűzött ügyek tárgyaló létszámra vetített mutatóinak és évre vonatkozó havi átlagos értékét összehasonlítva látható, hogy az országos átlag tekintetében, valamint a törvényszékek háromnegyedénél (ez 15 törvényszéket jelent) csökkent az érték. A csökkenés a tárgyaló tanácsra vetített ügyhátralék csökkenésével (5.1 pont) magyarázható. A többi 5 törvényszéken sem jelentős az emelkedés. A változásokat a következő ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Tatabányai T. Bp. Körny. T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -5,2% -3,8% -13% 10 A évre vonatkozó adatok a munkaügyi peres ügyeket is tartalmazzák. Ennek oka lásd 4. old (megállapítások második pont) 18

19 Egy tárgyaló tanácsra jutó tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben 50,3 47,6 49,3 51,4 46,1 44,9 45,0 47,0 42,7 43,4 45,9 43,1 44,2 43,3 43,1 41,6 42,3 42,3 40,8 40,0 39,3 39,0 37,9 38,6 38,2 38,3 38,0 38,9 38,3 40,7 40,6 36,2 36,9 38,2 33,1 34,5 33,8 35,7 34,6 34,9 36,0 33, A tárgyalt ügyek tárgyaló létszámra vetített mutatóinak és évre vonatkozó havi átlagos értékét összehasonlítva látható, hogy a kitűzött ügyek mutatójával összhangban az országos átlag tekintetében, valamint a törvényszékek háromnegyedénél (15 törvényszék) csökkent az érték. A többi 5 törvényszéken sem jelentős az emelkedés. A változásokat a következő ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Szombath. T. Bp. Körny. T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -11% -5,8% -30% 19

20 5. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített ügyhátralék-mennyiség a és a év végén 5.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén év vége év vége A és év végi számokat összehasonlítva, országosan mérséklődés következett be (világosabb színű térkép) és sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016 végén (hasonló színárnyalatok). Ezt az alábbi ábrák is mutatják (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (mindkét év: Bp. Környéki T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -12% -7,2% -33% A legnagyobb mértékű csökkenés a Debreceni (-36,0, azaz -24%) és a Fővárosi Törvényszéken (-35,0, azaz -21%) történt. A legnagyobb mértékű emelkedés a Zalaegerszegi (+27,0, azaz +26%) és a Gyulai Törvényszéken (+24,8, azaz +50%) következett be, de utóbbi így is jóval országos átlag alatti volt, míg előbbi csak minimálisan haladta meg az átlagot. 11 A évre vonatkozó adatok a munkaügyi peres ügyeket is tartalmazzák. Ennek oka lásd 4. old (megállapítások második pont) 20

21 5.2. Egy engedélyezett 12 bírói álláshelyre jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén év vége év vége A és a év végi mutatókat összehasonlítva, országosan itt is mérséklődés következett be (világosabb színű térkép), illetve sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016 végén (hasonló színárnyalatok). Ezt az alábbi ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (mindkét év: Tatabányai T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -18% -14% -39% A legnagyobb mértékű csökkenés a Fővárosi (-29,4, azaz -27%), a Tatabányai (-23,3, azaz -18%), illetve a Budapest Környéki Törvényszéken (-22,0, azaz -18%) történt. A legnagyobb mértékű emelkedés a Gyulai (+14,4, azaz +40%) és a Szegedi Törvényszéken (+11,9, azaz +16%) következett be, de előbbi így is jóval országos átlag alatti volt, míg utóbbi alig haladta meg az átlagot re vonatkozólag a tényleges létszám van figyelembe véve engedélyezett létszám helyett. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont) 21

22 II. rész: Büntető perek 22

23 1. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra 13 vetített havi átlagos érkezésszám alakulása között 1.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között Szegedi Törvényszék Kecskeméti Törvényszék Egri Törvényszék Veszprémi Törvényszék Szolnoki Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Szombathelyi Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Kaposvári Törvényszék Győri Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Fővárosi Törvényszék Tatabányai Törvényszék Debreceni Törvényszék Pécsi Törvényszék Miskolci Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Gyulai Törvényszék Mint látható, a tárgyaló létszámra vetített ügyérkezés mutatója kedvező irányban változott országosan 2010 óta. Megfigyelhető az országos átlag mérséklődése, illetve a törvényszékek értékeinek egymáshoz való közeledése. A Szegedi Törvényszék 2016-os, kiugró értékét a jelentős migráció miatti érkezésszám-növekedés okozta (2015-ben ügy érkezett ide, míg 2016-ban ügy) között a tényleges létszám van figyelembe véve engedélyezett létszám helyett. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont) 23

24 A tárgyaló létszámra vetített havi átlagos ügyérkezés mutatója 15 alá csökkent 2016-ra, egyetlen törvényszék kivételével. Ezt az eredményt az alábbi táblázat részletezi: A tárgyaló létszámra vetített havi átlagos érkezésszám meghaladta a 15-öt 2010-ben: 14 törvényszéken 2016-ban: 1 törvényszéken Szekszárdi Törvényszék (27,0) Győri Törvényszék (20,8) Szombathelyi Törvényszék (19,5) Szegedi Törvényszék (17,8) Pécsi Törvényszék (17,7) Fővárosi Törvényszék (17,4) Kecskeméti Törvényszék (17,3) Székesfehérvári Törvényszék (17,1) Veszprémi Törvényszék (16,2) Nyíregyházi Törvényszék (16,0) Egri Törvényszék (15,9) Miskolci Törvényszék (15,4) Balassagyarmati Törvényszék (15,3) Tatabányai Törvényszék (15,2) Szegedi Törvényszék (17,9) 24

25 1.2. Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban év év 15,4 8,8 15,3 16,0 8,1 11,4 20,8 15,2 15,9 11,1 10,6 13,6 17,4 14,0 10,7 10,5 19,5 16,2 13,2 14,5 12,1 12,5 12,4 12,4 17,1 11,7 12,9 15,0 17,7 27,0 17,3 17,8 9, ,4 11,2 9,9 10,8 14,4 17,9 8, Látható, hogy a kiinduló (2010) és az utolsó év (2016) mutatóit összehasonlítva, országosan és külön-külön törvényszékenként is szembetűnő mérséklődés következett be (ezt mutatja a világosabb színű térkép), valamint sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016-ban, mint 2010-ben (hasonló, közel álló színárnyalatok). Mindezt az alábbi ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték ): maximum (Szekszárdi T. Kecskeméti T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -47% -29% -63% A legnagyobb mértékű csökkenés a Szekszárdi (-16,2, azaz -60%) és a Győri Törvényszéken (-9,7, azaz -47%) történt. 14 a maximumnál, illetve a szélsőértékek különbségénél 2016-ban a migráció miatt kiugró értéket mutató Szegedi Törvényszék nincs figyelembe véve 25

26 1.3. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés alakulása között 16 Szegedi Törvényszék Szolnoki Törvényszék 14 Egri Törvényszék Szekszárdi Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék 12 Kecskeméti Törvényszék Szombathelyi Törvényszék Győri Törvényszék 10 Kaposvári Törvényszék Pécsi Törvényszék Veszprémi Törvényszék 8 Miskolci Törvényszék Tatabányai Törvényszék Fővárosi Törvényszék 6 Székesfehérvári Törvényszék Balassagyarmati Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék Debreceni Törvényszék Gyulai Törvényszék Mint látható, az engedélyezett létszámra vetített ügyérkezés mutatója kedvező irányban változott országosan 2010 óta. Megfigyelhető az országos átlag mérséklődése, illetve a törvényszékek értékeinek egymáshoz való közeledése. A Szegedi Törvényszék 2016-os, kiugró értékét a már említett, migráció miatti, jelentős érkezésszám-növekedés okozta. 26

27 Az engedélyezett létszámra vetített havi átlagos ügyérkezés mutatója 9 alá csökkent 2016-ra, egyetlen törvényszék kivételével. Ezt az eredményt az alábbi táblázat részletezi: Az engedélyezett létszámra vetített havi átlagos érkezésszám meghaladta a 9-et 2010-ben: 13 törvényszéken 2016-ban: 1 törvényszéken Szekszárdi Törvényszék (12,9) Pécsi Törvényszék (11,9) Nyíregyházi Törvényszék (11,5) Győri Törvényszék (11,1) Kaposvári Törvényszék (11,1) Szombathelyi Törvényszék (11,0) Szegedi Törvényszék (10,6) Egri Törvényszék (10,4) Szolnoki Törvényszék (9,9) Zalaegerszegi Törvényszék (9,8) Veszprémi Törvényszék (9,7) Kecskeméti Törvényszék (9,6) Fővárosi Törvényszék (9,1) Szegedi Törvényszék (12,6) 27

28 1.4. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés 2010-ben és 2016-ban év év 8,5 6,3 8,3 11,5 5,5 8,0 11,1 6,5 9,1 10,4 8,4 7,1 6,2 6,0 8,2 5,4 11,0 9,7 8,3 9,9 7,5 6,5 7,7 8,5 8,7 5,7 9,8 11,1 11,9 12,9 9,6 10,6 7, ,5 7,1 7,0 8,2 7,6 12,6 5, Látható, hogy a kiinduló (2010) és az utolsó év (2016) mutatóit összehasonlítva, országosan és külön-külön törvényszékenként is szembetűnő mérséklődés következett be (ezt mutatja a világosabb színű térkép), valamint sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016-ban, mint 2010-ben (hasonló, közel álló színárnyalatok). Mindezt az alábbi ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték ): maximum (Szekszárdi T. Szolnoki T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -34% -26% -48% A legnagyobb mértékű csökkenés a Pécsi (-4,9, azaz -41%) és a Szekszárdi Törvényszéken (-4,7, azaz -36%) történt. 15 a maximumnál, illetve a szélsőértékek különbségénél 2016-ban a migráció miatt kiugró értéket mutató Szegedi Törvényszék nincs figyelembe véve 28

29 2. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra 16 vetített havi átlagos érkezésszám országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között 2.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között 175% Szegedi Törvényszék Kecskeméti Törvényszék 160% Egri Törvényszék Veszprémi Törvényszék 145% Szolnoki Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Szombathelyi Törvényszék 130% Székesfehérvári Törvényszék Nyíregyházi Törvényszék 115% Kaposvári Törvényszék Győri Törvényszék 100% Szekszárdi Törvényszék Fővárosi Törvényszék Tatabányai Törvényszék 85% Debreceni Törvényszék Pécsi Törvényszék 70% Miskolci Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék 55% Balassagyarmati Törvényszék Gyulai Törvényszék Látható, hogy a vizsgált időszakban a törvényszékek mutatói 2016-ban jobban közelítik az országos átlagot, mint 2010-ben ban a legjelentősebb eltérést a már többször említett Szegedi Törvényszék mutatta (+59%). +/- 25 százaléknál nagyobb volt a különbség ezen kívül a Kecskeméti (+27%), a Zalaegerszegi (-26%), a Balassagyarmati (-28%) és a Gyulai Törvényszéken (-29%) között a tényleges létszám van figyelembe véve engedélyezett létszám helyett. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont) 29

30 2.2. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó havi átlagos ügyérkezés országos átlagtól való százalékos eltérésének alakulása között 190% Szegedi Törvényszék Szolnoki Törvényszék 175% Egri Törvényszék Szekszárdi Törvényszék 160% Nyíregyházi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék 145% Kecskeméti Törvényszék Szombathelyi Törvényszék 130% Győri Törvényszék Kaposvári Törvényszék 115% Pécsi Törvényszék Veszprémi Törvényszék 100% Miskolci Törvényszék Tatabányai Törvényszék 85% Fővárosi Törvényszék Székesfehérvári Törvényszék 70% Balassagyarmati Törvényszék Zalaegerszegi Törvényszék 55% Debreceni Törvényszék Gyulai Törvényszék Látható, hogy a vizsgált időszak végére mérséklődött a törvényszékek mutatói közötti különbség között a mutatók az országos átlag százaléka közé estek, míg 2016-ban (a Szegedi Törvényszék mutatóját figyelmen kívül hagyva) annak százaléka között helyezkedtek el. Ezen belül a törvényszékek fele esetében az országos átlaghoz képest maximum +/- 15 százalék volt az eltérés. +/- 20 százaléknál nagyobb volt a különbség a Szegedi (+82%), a Szolnoki (+23%), a Debreceni (-21%) és a Gyulai Törvényszéken (-25%). 30

31 3. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített érkezésszám alakulása a központi régió és az országos átlag tekintetében között Tárgyaló létszámra vetített érkezésszám Engedélyezett létszámra 17 vetített érkezésszám 20 17,4 15, , ,3 15,1 14,9 13,6 15,5 14,5 12,9 14,0 12,4 13,2 12,0 12,4 11,6 10,8 11,3 10,1 10,7 9,1 10 9,4 9,1 8 8, ,8 9,2 8,3 8,4 8,1 7,5 9,0 8,9 8,1 8,9 7,8 7,7 7,2 6,8 6,9 5,8 5,9 6, Fővárosi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Országos átlag Fővárosi Törvényszék Budapest Környéki Törvényszék Országos átlag A központi régió két törvényszékének tárgyaló és az engedélyezett létszámra vetített érkezési mutatói az országos átlag közelében mozogtak között. A Fővárosi Törvényszéken 2012 óta mindkét mutató országos átlag alatti. Továbbá a két törvényszék és az országos átlag tekintetében is mérséklődött a mutató 2016-ra 2010-hez képest. A 2010-es és 2016-os számok kiemelve: Fővárosi Törvényszék 17,4 10,7 Fővárosi Törvényszék 9,1 6,0 Budapest Környéki Törvényszék 13,2 12,4 Budapest Környéki Törvényszék 8,3 7,7 Országos átlag 15,9 11,3 Országos átlag 9,4 6, között a tényleges létszám van figyelembe véve. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont). 31

32 Tárgyaló létszámra vetített kitűzött és tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben 4.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó kitűzött ügyek havi átlagos száma a és a évben 36,7 32,3 32,5 32,1 30,2 30,5 30,8 30,1 30,6 28,4 28,5 28,7 29,6 28,6 26,9 25,7 26,8 24,9 25,5 23,9 25,0 25,4 26,7 24,6 23,8 24,8 25,0 25,9 26,4 26,8 25,4 25,6 23,2 23,5 23,3 22,4 19,2 19,0 15,2 16,2 15,9 17, A kitűzött ügyek tárgyaló létszámra vetített mutatóinak és évre vonatkozó havi átlagos értékét összehasonlítva látható, hogy az országos átlag tekintetében és a törvényszékek felénél (10 törvényszék) csökkent az érték. A másik 10 törvényszék közül figyelemre méltó mértékű emelkedés a Szolnoki, a Szegedi és a Budapest Környéki Törvényszéken történt. A változásokat a következő ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Szekszárdi T. Szegedi T.) országos átlag szélsőértékek különbsége 36,7-11% 26,7-4,2% 21,5-24% 32,5 25,6 16,3 32

33 Egy tárgyaló tanácsra jutó tárgyalt ügyek havi átlagos száma a és a évben 33,8 29,2 29,2 29,4 29,8 29,2 28,6 26,9 27,7 26,7 27,8 25,0 25,7 25,8 26,8 23,7 23,4 23,7 23,5 24,5 24,9 25,1 22,0 22,9 21,7 22,2 22,2 22,5 22,7 20,9 21,7 21,8 20,0 18,2 16,9 13,7 13,9 25,1 23,2 21,5 14,7 15, A tárgyalt ügyek tárgyaló létszámra vetített mutatóinak és évre vonatkozó havi átlagos értékét összehasonlítva látható, hogy az országos átlag tekintetében, valamint a törvényszékek 55 százalékánál (11 törvényszék) csökkent az érték. A többi 9 törvényszék közül figyelemre méltó mértékű emelkedés a Szolnoki és a Szegedi Törvényszéken történt. A változásokat a következő ábrák is érzékeltetik (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Szekszárdi T. Szegedi T.) országos átlag szélsőértékek különbsége 33,8-12% 25,1-7,4% 20,1-21% 29,8 23,2 15,8 33

34 5. Tárgyaló, valamint engedélyezett létszámra vetített ügyhátralék-mennyiség a és a év végén 5.1. Egy tárgyaló tanácsra jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén év vége év vége 89,78 45,87 100,14 102,53 46,63 74,88 193,92 124,98 188,55 90,47 156,59 66,98 46,33 82,51 85,37 61,88 106,94 85,46 142,21 81,82 68,34 61,52 106,36 88,28 134,69 123,50 57,44 52,08 99,72 99,37 149,50 158,62 38, ,12 42,17 64,11 49,59 99,27 78,92 41, A és év végi számokat összehasonlítva, országosan jelentős mérséklődés történt (világosabb színű térkép) és sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016 végén (hasonló színárnyalatok). Ezt az alábbi ábrák is mutatják (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Győri T. Székesfehérvári T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -36% -43% -46% A legnagyobb mértékű csökkenés a Győri (-126,9, azaz -65%), a Fővárosi (-106,0, azaz -56%), illetve a Debreceni Törvényszéken (-94,7, azaz -60%) következett be. Nagy mértékű növekedés egyik törvényszéken sem történt. 34

35 5.2. Egy engedélyezett bírói álláshelyre jutó ügyhátralék-mennyiség a és a év végén év vége év vége 49,49 32,91 54,50 73,58 31,93 52,50 103,83 54,00 98,28 59,06 93,66 43,26 26,95 45,94 51,56 31,97 60,67 51,22 88,70 56,19 42,58 32,04 65,82 60,23 68,17 59,95 43,63 38,68 67,13 47,42 82,91 94,77 28, ,47 26,60 45,09 37,55 52,35 55,63 26, A és év végi számokat összehasonlítva, országosan jelentős mérséklődés történt (világosabb színű térkép) és sokkal kiegyenlítettebb volt a helyzet 2016 végén (hasonló színárnyalatok). Ezt az alábbi ábrák is mutatják (bal érték 2010, jobb érték 2016): maximum (Győri T. Bp. Környéki T.) országos átlag szélsőértékek különbsége -37% -40% -47% A legnagyobb mértékű csökkenés a Debreceni (-61,7, azaz -66%) és a Győri Törvényszéken (-60,6, azaz -58%) következett be. Növekedés egyedül a Szolnoki Törvényszéken történt, de ott is minimális mértékben (56,2 60,2) re vonatkozólag a tényleges létszám van figyelembe véve. Ennek oka lásd 5. old (megállapítások harmadik pont) 35

36 Összegzés A járásbíróságok polgári-gazdasági, valamint büntető peres ügyeinek tekintetében a év közötti időszakot vizsgálva, a tárgyaló, illetve engedélyezett létszámra vetített érkezési mutatók kedvező irányban változtak 2016-ra. Megfigyelhető az általános, csökkenő tendencia, illetve a törvényszékek értékeinek egymáshoz való közeledése. A maximum értékek mérséklődtek, ahogy az országos átlag is. A tárgyaló létszámra vetített kitűzött, valamint tárgyalt ügyek számának tekintetében is hasonló változások történtek 2016-ban, 2010-hez képest: csökkent az országos átlag és a maximum érték, ahogy az adott mutatóra vonatkozó legnagyobb és a legkisebb törvényszéki értékek különbsége is. A tárgyaló, illetve engedélyezett létszámra vetített ügyhátralék-mennyiséget vizsgálva a 2010., valamint a év végén, szintén látható, hogy a mutatók kedvező irányban változtak, sokkal kiegyenlítettebb lett a helyzet: a törvényszékek értékeit megfigyelve, a legnagyobb és a legkisebb érték közötti különbség jelentősen mérséklődött, mind polgári-gazdasági, mind büntető ügyszakban. Kisebb lett az adott mutatók és ügyszakok tekintetében a maximum érték, illetve az országos átlag is. A központi régió törvényszékeihez tartozó tárgyaló, illetve engedélyezett létszámra vetített érkezési és hátralékmutatók tekintetében is kisebb lett a 2016-os érték 2010-hez képest, a polgári-gazdasági és a büntető pereknél egyaránt. További intézkedések vannak folyamatban: a Szombathelyi Törvényszék polgári gazdasági ügyszakában dolgozó bírók munkaterhének csökkentése a szabad bírói kapacitások átcsoportosítása céljából. 36

37 37