Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem, Földrajzi Intézet ecotecsy@uni-miskolc.hu Az internethasználat alakulására ható folyamatok feltárásához vázlatos áttekintő képet kapunk néhány fontos társadalmi-gazdasági tényezővel való kapcsolatának korreláció elemzésével, ill. egy a részleges kapcsolatok feltárását célzó módszer alkalmazásával. Az internethasználat társadalmi jelentősége indokolja, hogy a már rendelkezésre álló viszonylag szűkös adatbázissal is kísérletet tegyünk a háttérben álló társadalmi-gazdasági összefüggések feltárására, ill. a terjedelem szabta korlátok miatt legalább néhány következtetés levonására. A mélyreható elemzésekhez szükséges település szinten jelenleg az internet előfizetők számán kívül csak az e-kormányzatot jellemző ICT mutatók érhetők el a KSH-VÁTI nyilvános adatbázisban, így az internethasználat mérésére egyértelműen adódott az egy főre eső előfizetők számát leíró mutató. A választott év 2003, ami egy későbbi idősoros összehasonlítás kezdőpontjának is alkalmas, figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat, ill. az internet országos elterjedését. Az internethasználatot feltételezhetően befolyásoló (és a VÁTI adatbázisából elérhető) mutatók (lsd. 1. tábla) várhatóan a település infrastruktúrális ellátottságával (fizikai lehetőség: 3, tényezők), a népesség életminőségével (anyagi lehetőség: 2, 4-11, 15 tényezők), és egyes oktatási tényezőkkel (motiváció: tényezők) kapcsolatosak. Az internethasználatot kifejező egy főre jutó előfizetők és a vizsgált tényezők közötti kapcsolat erősségét jellemző korrelációs együtthatók szerint (lsd. 1. tábla) csupán a jövedelemmel összefüggő tényezőkkel találunk, - és csupán közepes, gyenge-közepes erősségű kölcsönhatást. A jövedelem befolyásoló szerepét nyugodtan nevezhetjük természetesnek, a meglepő inkább a kapcsolaterősség viszonylagos gyengesége, és az a tény, hogy az internethasználat gyakorlatilag független a többi tényezőtől. A korrelációszámítás korlátai miatt azonban ezek az eredmények csak annyit jelentenek, hogy az internethasználat és a vizsgált tényezők közötti kapcsolatok lehetnek közvetettek, esetleg részlegesek, és/vagy más, eddig figyelembe nem vett közbejövő, vagy megelőző tényezőket is számításba kell venni. Más módszerekkel, más megközelítéssel a tényezők közötti kapcsolatok elemzésével még számos információt kinyerhetünk. 85

2 Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata 1. tábla, A vizsgált mutatók és az egy főre jutó internet előfizetőkkel való korrelációs együtthatók (SPSS, Pearson), ill. a nullától különböző értékek gyakoriságai Sorszám Megnevezés Azonosító Korrelációs Nem nulla együttható gyakoriságok 1 Egy főre jutó internet előfizetések int_fo_03 _ 2873 Közcsatorna 2 hálózatba kötött csat_lak_03 0, lakások aránya 3 Kábeltévé hálózatba kötött lakások aránya ktv_lak_03 0, Egy főre jutó 4 személygépkocsik gk_fo_03 0, vagy több szobás új lakások /100 lakás 3sz_100lak_03 0, Egy főre jutó belföldi jövedelem (millft/fő) jov_m_fo_03 0, Munkaviszonyból 7 származó jöv. mjov_m_fo_03 0, (millft/fő) 8 Egy főre jutó adófizetők adof_fo_03 0, Egy főre jutó reg. munkanélküliek mnl_fo_03-0, Egy főre jutó tartós reg. mnl. tmnl_mnl_03-0, A település távolsága 11 a lgk. kist.kp.-tól km_kist_10-0, (km) 12 Internettel rendelkező oktatási Int_okt_03 0, int. aránya 13 Számítógéppel rendelkező okt.int. szg_okt_03 0, aránya Ezer főre jutó 14 oktatási intézmények okt_fo_03 0, Száz főre jutó 15 támogatást kérő tam_100fo_03-0,

3 Técsy Zoltán A korrelációs együtthatók is adnak még némi maradék tájékoztatást. A tényezők közötti kapcsolat iránya például önmagában is fontos információt jelent, ebben az esetben az internethasználatra való hatás irányára utal, hogy a függetlenséget jelző kis abszolútértékű együtthatók előjele csak a társadalmi szempontból negatív tényezőknél (munkanélküliség, tartós munkanélküliség, a munkanélküliségre utaló támogatási igény, ill. a település távolsága a legközelebbi kistérségi központtól) negatív, a többieknél pozitív. Vagyis ezeknél a tényezőknél növekvő értékek csökkentő hatást gyakorolnak az internethasználatra. Túllépve a korrelációszámításon további következtetésekre juthatunk, figyelembe véve terjedelmi korlátokat is, egy egyszerű módszer alkalmazásával. A tényezők páronkénti kapcsolatának vizsgálatával parciális, részleges elemzéseket végezhetünk az eredeti változókból képzett nominális változókkal, az egyes nominális értékekhez tartozó gyakoriságok, relatív gyakoriságok összehasonlításával. A legegyszerűbb ilyen transzformáció, ha összegyűjtjük azokat az előfordulásokat, amikor nincs az adott tényezőnek értéke egy településen. A tényező hiánya (nulla értéke) meglehetősen erős kritérium, amelyet esetleg közös mögöttes, rejtett magyarázó tényezők hatásának tulajdoníthatunk. A tényezőket leíró változók ennél a módszernél az arányskála mérési szintről nominális, alternatív változókká lesznek transzformálva, a részleges kapcsolatokat az alternatív értékek (van érték az adott településen/nincs érték az adott településen) előfordulási gyakorisága, relatív gyakorisága alapján lehet elemezni. A páronkénti összevetésekben közös viszonyítási tényező az internethasználatot jellemző egy főre eső internet előfizetők aránya (Y=int_fo_03), a gyakorisági eloszlásokat leíró táblázatokban Z helyére azok a változók kerülnek, amelyeknél a korrelációelemzés nem mutatott értékelhető kapcsolatot, és jelentős a nulla értékű előfordulások (települések) (2, 3, 5, 12, 13-as tényezők, lsd 1. tábla). int_fo_03 csat_lak_03 2. tábla y=0 és z=0 y=0 és z>0 y>0 és z=0 y>0 és z> A 2. tábla elemzése: az internetes (ahol van internet előfizető) települések 43%-án van közcsatorna, ill. a csatornázott települések 95%-ában van internet előfizető. Az internet magasabb szintű társadalmi igényt elégít ki, mint az alapszolgáltatásnak tekintett csatornázottság, így a csatornázottságnak időben és elterjedtségben elvileg meg kellene, hogy előzze az internetet, az egyéni és település szintű terhek több nagyságrendi különbsége miatt azonban tudomásul kell venni a fordított tendenciát, amit a 43% mutat. Azokon a településeken, ahol már 87

4 Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata van közcsatorna valószínűleg megfelelőek az anyagi és motivációs feltételek az internet iránti igényre, így a 95% is érthető. Levonható következtetés: ahol nincs internet, ott nagy valószínűséggel (75%) közcsatorna sincs. 3. tábla int_fo_03 ktv_lak_03 z=0 z>0 z=0 z> A 3. tábla elemzése: az internetes települések 45%-ában van kábeltévé, és a kábeltévés települések 94%-ban van internet. A 45% arra utal, hogy az internetcsatlakozás alapvetően nem kábeles, a 94% pedig arra, hogy, ahol a kábeltévé szolgáltatásra igény van, ott igény van internetre is. Levonható következtetés: ahol nincs internet, ott nagy valószínűséggel (72%) kábeltelevízió sincs. 4. tábla int_fo_03 3sz_100lak_03 z=0 z>0 z=0 z> A 4. tábla elemzése: az internetes települések 57%-ban építettek 3 vagy annál több szobás új lakást. Ez a mutató település szinten alkalmas a település általános életminőségének mérésére, a csatornázáshoz hasonlóan azonban a költségek nagyságrendi különbsége miatt itt a feltételezett részleges kapcsolat is alig mutatható ki. Az 57% egy általános igényszintet kifejező ilyen gyenge összefüggésre utalhat, ill. indokoltnak tekinthetjük, hogy amelyik településen nagy lakásokat építenek, ott általában (92%-ban) internetre is van igény. 5. tábla int_fo_03 Int_okt_03 z=0 z>0 z=0 z> Az 5. tábla elemzése: az internetes előfizetőkkel rendelkező települések csupán 53%-ában van internettel ellátott oktatási intézmény, vagyis figyelemre méltóan magasnak tűnik azon települések (1347), ahol a kiépített 88

5 Técsy Zoltán internetkapcsolat (vannak internet előfizetők) ellenére nincs internetes oktatási intézmény. Ez a kép nagymértékben javul, ha számításba vesszük, mely település feladatellátási helyein van egyáltalán számítógép (ami nélkül természetesen internetes kapcsolat sem lehet), ennek figyelembevételével az ilyen internetes oktatás nélküli települések 1347-ről 375-re (az arány 47% helyett 13%) csökken. Mivel az internet üzemeltetése viszonylag alacsony költséggel megoldható, azt várnánk, hogy ezen a 375 településen azért hiányzik az internet az oktatási intézményekből, mert itt különlegesen rosszak a jövedelmi viszonyok, és nincs pénz erre a célra. A valóságban a települések egy főre jutó átlagjövedelme megfelel az országos átlagnak, és az átlagos népesség (fejkvóta!) is 1100 fő, ami nem a fillérekből gazdálkodó kisfalvakra utal. A két tényező kapcsolatát ellenkező irányból vizsgálva sem egyértelműbb a helyzet. Az internetes oktatási intézménnyel rendelkező települések 94%-ában van internet előfizető, ami alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy az oktatás motivációt ad az internet otthoni bevezetésére, de mint láttuk a két tényező között nincs közvetlen kapcsolat, sőt azoknak a településeknek az aránya, ahol van internet előfizető független attól van-e a településen oktatási intézmény, ami ugyancsak a két tényező függetlenségét támaszthatná alá. Itt azonban figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az oktatási intézménnyel nem rendelkező településeken élő gyerekek is ugyanolyan oktatásban részesülnek, mint a többi településeken élők, így az említett arány-egyezőség nem igazolhatja a tényezők függetlenségét. Levonható következtetés: ahol nincs internet, ott valószínűleg (63%) internettel ellátott oktatási intézmény sincs. 6.tábla int_fo_03 szg_okt_03 z=0 z>0 z=0 z> A 6. tábla elemzése: a települések 2/3-ában van számítógéppel ellátott oktatási intézmény függetlenül attól, van-e a településen internetes előfizető. Meg kell jegyezni, hogy a számítógépek a kistelepülésekről hiányoznak (ahol 1074 településen az átlagos népesség 330), vagy azért mert oktatási intézmény sincs (779 település, átlagos népesség 256 fő), vagy az intézményekben nincs számítógép (295 település, átlagos népesség 525 fő). Itt is elsősorban az anyagi feltételek elégtelenségére gyanakodhatnánk, de az egy főre eső átlagos jövedelmet megvizsgálva alig tér el az országos átlagtól (87%-a). Úgy tűnik a számítógépek jelenléte nem ad elegendő plusz motivációt az otthoni internet (számítógép) beszerzésére, sőt az adatok szerint éppen ellenkező irányú kapcsolatot találunk: 89

6 Az internethasználat és néhány társadalmi-gazdasági tényező közötti kapcsolat vizsgálata ahol nincs internet előfizető, ott a települések 2/3-ában van számítógépes oktatás. Végül igaz, hogy csak a feladatellátási helyek 12%-ában nincs számítógép, de ebben az esetben ez a statisztikailag alacsonynak tekinthető arány is túl magas, hiszen rendszerint éppen a halmozottan hátrányos helyzetű kistelepüléseken lenne indokolt legalább az oktatásban minden feltételt biztosítani a felzárkózáshoz, biztosítani a kor (és a továbbtanulás) igényeinek megfelelő számítógépes alapokat. Az előzőekben már megfogalmazott levonható következtetés: ahol nincs internet előfizető, ott valószínűleg (64%) van számítógéppel ellátott oktatási intézmény. Az eddig levont következtetések egyrészt általánosságban igazolják, hogy a tényező-kapcsolatok elemzésénél érdemes többféle módszert is kipróbálni, másrészt ösztönzést ad az internethasználat alakulását befolyásoló társadalmigazdasági tényezők további, részletesebb vizsgálatára. 90