ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2)

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) december

2 Számvevői Irda Iktatószám: V /2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-aznsító szám: VOS601 5 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándr számvevő igazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácss Az ellenőrzést végezték: Bialkó Zslt számvevő tanácss Mkánszkiné Mengyi Andrea számvevő tanácss Szűcs Zltán számvevő tanácss A témáhz kapcslódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe jelentés a Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat gazdálkdási rendszerének évi átfgó ellenőrzéséről srszáma 0818 jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is lvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 l. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatai Pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása A működési és felhalmzási egyensúly alakulása Az Önkrmányzat bevételei Az Önkrmányzat kiadásai Kötelezettségek bemutatása A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek alakulása Szállítók felé fennálló kötelezettségek alakulása Egyéb kötelezettségek alakulása A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hztt intézkedések A helyi önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzése srán a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatk hasznsulása 44 l

4 MELLÍKLETEK l. szám ú Működési és felhalmzási hiány/többlet alakulása az Önkrmányzat zármelléklet számadási rendeleteiben Az önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának ala kulásáról ( években teljesített adatk CLF módszer alapján) 2/a. szám ú melléklet 2/b. szám ú Kimutatás az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának alakulásáról (l ldal) 3. számú Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve decemmelléklet ber 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése 4. szám ú Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele melléklet 5. számú Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének észrevételére adtt melléklet válasz 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áh t. ÁSZ tv. H tv. ötv. Számv. tv. Rendeletek SzMSz Szórövidítések APEH ÁSZ BM EDP hiány/egyenleg Egészségügyi Hlding Nnprfit Zrt. EU GDP Hivatal Illetékhivatal Kórházak Közgyűlés KSH NGM OEP Önkrmányzat ÖNHIKI PPP knstrukció SNA szja az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény A 20ll. június 30-ig hatálys Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény (2011. július l-től az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény) a helyi önkrmányzatk és szerveik, a köztársasági megbízttak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat 5/2011. (IV. 15.) számú rendelete az Önkrmányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályairól Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, 20ll. január l-jétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NA V) Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Uniós módszertan szerinti maastrichti kritériumknak megfelelő számítás szerinti hiány/egyenleg Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Nnprfit Hlding Zrt. Európai Unió Bruttó hazai termék Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzati Hivatal Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Illetékhivatal Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza, Sántha Kálmán Mentális Egészségközpnt és Szakkórház Nagykálló, Szatmár-Beregi Kórház Fehérgyarmat Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Közpnti Statisztikai Hivatal Nemzetgazdasági Minisztérium Országs Egészség biztsítási Pénztár Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat önhibáján kívül hátránys helyzetben lévő önkrmányzatk támgatása Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatk ellátására a magánszektr bevnásával) System f Natinal Accunts, azaz Nemzeti Számlák Rendszere Személyi jövedelemadó 3

6

7 , JELENTES a Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabtt a helyi önkrmányzatk gazdálkdásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ - küldetése és jövőképe szerint - szilárd szakmai alapkra támaszkdva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkrmányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyn szabálys, gazdaságs, hatékny és eredményes hasznsítását. E flyamat részeként- a évi államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel - megkezdődött az önkrmányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzése. Az NGM 2011 áprilisában közzétett adatai szerint 1 a évi 1036,2 milliárd Ft összegű, 3,8%-s EDP (maastrichti kritériumk szerinti, Túlztt Hiány Eljárás keretében kimutattt) hiánycél nem vlt tartható, az önkrmányzati alrendszer tervezettet meghaladó hiánya miatt a GDP arányában kifejezett államháztartási hiány 4,2%-ra emelkedett. Az önkrmányzatk költségvetési jelentése szerint első hárm negyedév végén az önkrmányzati alrendszer pénzfrgalmi hiánya 97 milliárd Ft vlt, a tervezett éves mérték 51 /-át érte el. Bár az elmúlt években kiugróan magas hiány halmzódtt fel az utlsó negyedévben, a 97 milliárd Ft-s szeptember végi hiány nem indklta az önkrmányzati alrendszer 190 milliárd Ft-ra becsült éves hiányának felülvizsgálatát. A tervezett hiány túllépése, az utlsó negyedévi 150 milliárd Ft-s pénzfrgalmi hiány nem vlt reálisan feltételezhető. A helyi önkrmányzatk januári gyrsjelentése szerint a pénzfrgalmi hiány 247,7 milliárd Ft-t tett ki. A tervezettnél nagybb önkrmányzati pénzfrgalmi hiány kialakulásában - az NGM által az éves költségvetési beszámló elkészítéséhez kiadtt tájékztató szerint - az iparűzési adó elmaradása, a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek tervezettnél alacsnyabb összegben teljesülése vlt a meghatárzó. 1 NGM Tájékztatás Magyarrszág Strukturális Refrmprgramjának végrehajtásáról (2011. április 1.). A Tájékztató évente két alkalmmal- április és któber hónapbanjelenik meg. 5

8 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk kötelező feladatellátását többlépcsős törvényi előírásk határzzák meg. A feladatkra vnatkzó szabályzás első szintjét az Ötv. 2, a másdik szintet a hatásköri', a harmadik szintet a tvábbi ágazati, szakmai törvények (egyebek mellett az ktatási, egészségügyi, szciális) adják. A megyei önkrmányzatk a feladatellátás és a közpnti frráselsztás tekintetében sajáts helyet fglalnak el a helyi önkrmányzati rendszerben. A megyei önkrmányzat kötelező feladatainak egy része -így a megyében lévő természeti és társadalmi muzeális emlékek, a történeti iratk gyűjtése, őrzése, tudmánys feldlgzása, a megyei könyvtári szlgáltatás, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadás és szlgáltatás, a megyei testnevelési és sprtszervezési feladatellátás, a gyermek- és ifjúsági jgk érvényesítése, a gyermekvédelmi- és szciális szakellátás - az Ötv-böl közvetlenül levezethető kötelezettség. A középisklai, szakisklai és kllégiumi ellátás, a fgyatéks gyermekek ktatása, nevelése, gndzása az ágazati törvény szerint a megyei önkrmányzat kötelező feladata. Aznban, ha a települési önkrmányzat lát el ilyen feladatt, és arról lemnd, a megyei önkrmányzatnak a feladatt át kell vennie. Így a megyei önkrmányzatk által ellátndó kötelező közszlgáltatásk ellátásának mértékére a települési önkrmányzatk döntései jelentősen kihatnak. Az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztsítása akkr képezi a megyei önkrmányzat feladatát, ha az önkrmányzati vagyn kialakításáról szóló törvényben a feladat ellátásáhz szükséges vagynt az önkrmányzat a tulajdnába kapta. Az önként vállalt feladat ellátására - mivel annak vállalása a kötelező feladatk ellátását nem veszélyeztetheti - a kötelező közszlgáltatásk mértékének alakulása lényegi hatással van. A feladat- és hatáskör-telepítés sajátsságai mellett a megyei önkrmányzatk kialakíttt frrásszerkezete, a közpnti költségvetéstől való erőteljes függősége is determinál ja az önkrmányzatk feladatellátásra vnatkzó döntéseit. A években az önkrmányzati feladatk ellátásának keretet biztsító frrásszabályzás - ennek részeként az illetékbevételből és a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályai - a megyei önkrmányzatk vnatkzásában nem váltztak: A megyei önkrmányzatk saját bevételein belül az illetékbevételek döntően az ingatlanpiac stagnálása, majd visszaesése, és egyes illetékkedvezmények bevezetése következtében - megyénként differenciált mértékben ugyan, de re általánsan visszaestek. A évben beflyt 2 ötv ai 3 a H tv. 4 Az egyes állami tulajdnban lévő vagyntárgyak önkrmányzatk tulajdnba adásáról szóló évi XXXIII. törvény. 6

9 BEVEZETÉS 39,2 milliárd ft illetékbevétel a évben realizált 71,1 milliárd Ft illetékbevétel alig több mint 55%-a vlt. A kieső bevételek pótlására az önkrmányzati alrendszer szintjén történtek intézkedések, 2010-ben 5 milliárd Ftt, 2011-ben 1,2 milliárd Ft-t ellentételezett a közpnti költségvetés. Az illetékbevételt a megyei önkrmányzatk a saját flyó bevételeik között számlják el 5 Az illetékek kivetésének és beszedésének jga december 31-ig a megyei önkrmányzatk feladata vlt. A évtől a megyei illetékhivatalk illetékbeszedési feladatait az APEH vette át 6 Az önkrmányzati illetékrészesedési szabályk váltzatlank maradtak, aznban az illetékbeszedés költségeit az önkrmányzatk illetékbevételeiből átlags (a Fővársnál 4,0%-s, a megye! és megyei jgú vársi önkrmányzatnál 8,5%-s) kulcst alkalmazva vnták le. E döntés következtében azn megyei önkrmányzatk, amelyek a 8,5%-s költségnél kedvezőbb költségszint mellett látták el krábban ezt a feladatt, kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az önkrmányzati alrendszer személyi jövedelemadóból való részesedésének makrszintű szabályzása nem váltztt között'. A helyi önkrmányzatkat nrmatív módn megillető 32%-s részesedés visszasztásának részletszabályai aznban a megyei önkrmányzatk számára - a reálgazdaság kedvezőtlen irányú flyamatai, és az államháztartás egyensúlyi helyzetére tekintettel elrendelt krmányzati intézkedések miatt - megszrító intézkedéseket jelentettek. Összesen 17 milliárd Ft ben 10 milliárd Ft, 2010-ben tvábbi 7 milliárd Ft - szja-t vntak ki a megyei önkrmányzatk gazdálkdási körébő!'. Az átengedett személy! jövedelemadó a megyei önkrmányzatk egyik bevétele. 5 A megyei önkrmányzatk illetékbevételei az önkrmányzati alrendszer saját flyó bevételeiből 2007-ben 35,9 milliárd Ft-t (61,4%-t), 2008-ban 41,5 milliárd Ft-t (61,7%-t), 2009-ben 36,5 milliárd Ft-t (62,5%-t), 2010-ben 25,1 milliárd Ft-t (64, l %-t) tettek ki. 6 Az egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódsításáról szóló évi LXI. törvény 115. a, amely az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 73. -át módsíttta. 7 A megyei önkrmányzatk személyi jövedelemadó részesedése az önkrmányzati alrendszer átengedett bevételeiből 2007-ben 34,7 milliárd Ft-t (7,0%-t), 2008-ban 51,2 milliárd Ft-t (9,2%-t), 2009-ben 59,2 milliárd Ft-t (9,3%-t), 2010-ben 56,3 milliárd Ft-t (8,3%-t) tett ki. ' A megyei önkrmányzatk szja kiegészítése hármelemű. A tételes, minden megyére egységesen meghatárztt összeg - az adtt évek költségvetési törvényeinek 4. sz. mellékletében meghatárzttak szerint ban 593 millió Ft, ben és 2008-ban egyaránt 355 millió Ft, 2009-ben 370 millió Ft vlt. A megye népességszáma után járó kiegészítés a évi 208 Ft/fő összegről 2010-re 120 Ft/fő-re, a megyei intézmények ellátttjai után járó kiegészítés Ft/ ellátttról Ft/ ellátttra csökkent. 7

10 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk között rendelkezésre álló frrásait az alábbiakban mutatjuk be: Saját flyó bewtelek Átengedett bewtelek Állami hzzájárulásk és támgatásk Felhalmzás! és tökejellego bevételek Államháztartásn belüli átutalásk Egyéb bevételek évi teljesítés évi teljesítés évi teljesilés évi teljesítés A megyei önkrmányzatk saját flyó bevételeinek részaránya - amelyek főbb elemei: az intézményi térítési díjak, az illetékbevétel, a kamatbevételek - a évi összbevételen (461 milliárd Ft) belül17,9% vlt, amely 2010-re annak ellenére 20,6%-ra nőtt, hgy az összege 82 milliárd Ft maradt. Ennek ka az vlt, hgy az összbevétel a évi 461 milliárd Ft-ról 2010-re 399 milliárd Ftra csökkent. Az átengedett bevételek, amelyek a megyei önkrmányzatknál a személyi jövedelemadóból való részesedést jelentették, az összbevételen belül a évi 35 milliárd Ft-ról 56 milliárd Ft-ra nőttek. Az állami hzzájárulásk és támgatásk - amelyek főbb elemei: az elláttti létszámhz kötődő nrmatív állami hzzájárulásk, közpntsíttt, fejezeti szinten kezelt célelőirányzatból juttattt működési és fejlesztési támgatásk - a évi 88 milliárd Ft-ról (19,1%-s részarányról) 2010-re 27 milliárd Ft-ra (6,8%-s részarányra) estek vissza. A felhalmzási és tőkejellegű bevételek - tárgyi eszközök (ingatlank és ingóságk), föld és immateriális javak, részesedések értékesítése, EU-tól átvett pénzeszközök - a évi 17 milliárd Ft-ról (3,6%-s részarányról) 2010-re 22 milliárd Ft-ra (5,4%-ra) emelkedtek. Az államháztartásen belüli átutalásk részesedése ben 178 milliárd Ft vlt év végére 34 milliárd Ft-tal csökkent, részaránya 38,6%-ról 2,6 százalékpnts csökkenés után 2010-ben 36%-ra váltztt. Ez a bevételi kategória tartalmazza az egészségbiztsítási és egyéb elkülönített állami pénzalapktól átvett frráskat. A 2010-ben e címen elszámlt bevétel144 milliárd Ft vlt. 8

11 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk közpnti költségvetésből származó bevételeinek öszszege 2007-ben 400 milliárd Ft vlt, amely évre 331 milliárd Ft-ra (az időszak alatt összesen 69 milliárd Ft-tal) 17,3%-kal csökkent. Az egyéb, pénzmaradványból, vállalkzási bevételekből, államháztartásn kívülről származó átutaláskból, a hitelekből, a hsszú és rövid lejáratú értékpapírk értékesítéséből származó bevételek részesedése a évek visznylatában 13,3%-ról 17,1 %-ra emelkedett. Ez utóbbiak évi beszámló szerinti összevnt teljesítése 68 milliárd Ft vlt 9 Mindezeket figyelembe véve és években a megyei önkrmányzatk frrásösszetételének megszlását az alábbi ábra szemlélteti: A megyei önkrmányzatk frrásainak megszlása a és a 201. években (/.,.ban) c saját l ly ó bevételek c átengedett bevételek 3, évi évi 14,1 c állarri hzzájárulásk és támgatásk O felhalmzás i és tőkeje llego bevételek államháztartásan belüli átutalásk egyéb bevételek Annak ellenére, hgy a megyei önkrmányzatk kötelezően ellátndó feladataikat 2007-hez képest kevesebb intézményben, csökkenő fglalkztattti létszám mellett végezték 10, a jelentős bevételkiesést a - szervezési intézkedések hatására - csökkenő ráfrdításk nem tudták kmpenzálni. Az ellátttak száma - a szciális, gyermekvédelmi ágazat bentlakáss elhelyezést nyújtó intézményeit kivéve - eltérő mértékben ugyan, de minden ágazatban évről évre csökkent, amely a fajlags hzzájárulásk csökkenésével együtt a nrmatív állami hzzájárulás arányának visszaeséséhez vezetett. A as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési frráskhz való hzzájutás lehetősége felerősítette az önkrmányzati alrendszer fejlesztési igényeit. A fkztt fejlesztési tevékenység a felhalmzási bevételek és kiadásk egyensúlyának megbmlásán 11 túl a jelentkező jövőbeni fenn- 9 Az egyéb bevételek összege közötteltérő módn váltztt, 2007-ben 61 milliárd Ft vlt, 2008-ban 52 milliárd Ft-ra, 2009-ben 28 milliárd Ft-ra esett vissza, majd 2010-ben ismét- 68 milliárd Ft-ra- emelkedett. 10 a BM által2010 decemberében elvégzett felmérés adatai szerint 11 Az önkrmányzati alrendszerben - az éves zárszámadási törvényjavaslatk általáns indklása, X. Helyi önkrmányzatk gazdálkdása fejezet szerint - a felhalmzási bevételek és kiadásk egyenlege 2007-ben 142,4 milliárd Ft, 2008-ban 112,3 milliárd Ft, 2009-ben 234,5 milliárd Ft hiányt mutattt. 9

12 BEVEZETÉS tartási kötelezettség miatt tvább terhelhetik az önkrmányzatk költségvetését. A megyei önkrmányzatk felhalmzási és működési célú pénzintézeti és szállítói kötelezettségeinek állmánya a vizsgált időszakban erőteljesen növekedett. A hsszú lejáratú kötelezettségek nagyságát a következő ábra szemlélteti: Hsszú lejáratú kötelezettségek 150 u: "E '«! 100.E 50 9 l j ~ beruházási és fejlesztési célú hitelek ID 1.2. tartzásk műk ödési célú kötvénykibcsátásból 1.1. tartzásk fejlesztési célú kötvénykibcsátásból A hsszú lejáratú kötelezettségek mellett az időszakban a évi 22 milliárd Ft-ról 24 milliárd Ft-ra (8,8%-kal) növekedett az áruszállításból származó szállítói kötelezettségek állmánya. A mérlegben kimutattt kötelezettségek állmánya mellett az elhasználódtt eszközök pótlására frrást biztsító amrtizációs (felújítási) alap képzésének 12 elmaradása tvábbi prblémákat vetít előre. A megyei önkrmányzatk beszámlójelentéseinek összegzése szerint 2007-ben még az elszámlt értékcsökkenés 90/-ának megfelelő összeget frdítttak felújítási célkra, 2009-ben ez az arányszám már csak 16,5% vlt. Ez maga után vnta a feladatellátást kiszlgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes rmlását. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében a 43. számú, az "Önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének ellenőrzése" részeként egy időben, egymással párhuzamsan tekinti át és elemzi az önkrmányzati alrendszer középszintjét jelentő 19 megyei önkrmányzat pénzügyi helyzetét A gazdálkdás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek srán ellenőrizte a megyei önkrmányzatknál is, ezért jelen vizsgálatunk erre nem tér ki. A jelentés a megyei önkrmányzatk sajáts feladatellátási és frrásszabályzási helyzetére tekintettel a megyei önkrmányzatk pénzügyi helyzetét, illetve az ezzel összefüggő krábbi ÁSZ javaslatk megvalósítósót mutatja be. 12 Erre a jelenlegi szabályzási környezetben nem kötelezi semmilyen e lőírá s az önkrmányzatkat. 10

13 BEVEZETÉS Az ellenőrzés a január l március 31. közötti időszakt ölelte fel. A vizsgálat jgszabályi alapját július l-je előtt az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5), (6) és (9) bekezdéseiben, az Ötv. 92. (l) bekezdésében és az Áht (3) bekezdésében, július l-jét követően az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény l. (3) bekezdésében, az 5. (2)-(6) bekezdéseiben és az Áht. 120/A. (l) bekezdésében fglalt előírásk képezték. Szablcs-Szatmár-Bereg megye rszágs és régión belül elfglalt helyzetét december 31-én az alábbi mutatók szemléltetik (megyei jgú várssal együtt): Index: az előző év azns időszak (időpntja)=loo,o Mutató megnevezése Szablcs- Észak- Országs Szatmár- alföldi Bereg régió megye Népesség száma (ezer fő)* Népesség váltzás indexe (/) 99,3 99,3 99,7 Az ipari termelés vlumenindexe (%) 101,2 109,6 110,7 Egy laksra jutó ipari termelési érték (ezer 708,5 l 452, ,4 Ft) Ezer laksra jutó vállalkzásk száma (db) A beruházásk egy laksra vetített telje- 109,4 160,6 304,7 sítményértéke (millió Ft) Fglalkztatási arány (/) 42,6 45,0 49,5 Munkanélküliségi ráta (/) 18,2 14,3 10,8 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkere sete (Ft) Alkalmazásban állók havi nettó átlagkere- 105,1 106,2 106,9 setének indexe (/) *ebből Nyíregyháza Megyei jgúvárs népessége 119 ezer fő A gazdaság helyzetét reprezentáló egyes mutatók - az ipari termelés vlumenének váltzása, az ezer laksra jutó vállalkzásk mutatója - tekintetében Szablcs-Szatmár-Bereg megye elmarad az rszágs és az Észak-alföldi régió jellemzőitől Különösen kedvezőtlen az egy laksra jutó ipari termelési érték mutatója, mivel a megye adata az Északi-alföldi régió mutatójának a felét, az rszágs adatnak megközelítőleg a harmadát teszi ki. A megye munkanélküliségi rátája 7,4 százalékpnttal meghaladja az rszágs adatt. A fglalkztatási arány is kedvezőtlenebb az Észak-alföldi régió és az rszágs mutató értékéhez visznyítva, az előbbitől 2,4 százalékpnttal, az utóbbitól 6,9 százalékpnttal marad el. A megyében 229 települési- l megyei jgú vársi, 26 vársi, 16 nagyközségi és 186 községi-önkrmányzat működött. ll

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGALLAPÍTASOK, JAVASLATOK..,...,,, I. OSSZEGZO MEGALLAPITASOK, JAVASLATOK A Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat 2010-ben millió Ft összes költségvetési kiadásából 99%-t kötelező feladatai ellátására frdíttta. Az önként vállalt feladatk ellátására 134 millió Ft kiadást teljesítettek. Az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerint az önként vállalt feladatai közé srlt tevékenységek a sprt, szórakztató és szabadidős tevékenységhez, tvábbá az egyes idegenfrgalmi, turisztikai, kiadvány-szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez kapcslódtak, valamint támgatást nyújttt civil szervezetek, alapítványk működéséhez. A kötelező feladatk körét az SzMSz-ben rögzítették, az önként vállalt feladatk támgatásának mértékét az éves költségvetési rendeletekben az anyagi lehetőségre hivatkzással határzták meg. Az Önkrmányzat a kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én 40 önállóan gazdálkdó költségvetési szervvel 76 telephelyen, míg december 31-én 33 önállóan működő és gazdálkdó, valamint egy önállóan működő költségvetési szervvel és 3 többségi tulajdnú gazdasági társasággal, 80 telephelyen látta el. Az egészségügyi feladatkat az Egészségügyi Hlding Zrt. irányításával négy, a Kórházakat működtető Kft., a szciális és gyermekvédelmi feladatkat 15, a közktatási feladatt ll, a közművelődési és közgyűjteményi feladatkat 6 intézmény, egyéb feladatkat két többségi tulajdnú gazdasági társaság látta el. Az intézmények száma között l ktatási intézmény átvételével, 3 egészségügyi ellátást biztsító intézmény gazdasági társaságba való kiszervezésével, l intézmény megszüntetésével és 4 intézmény összevnásával alakult ki. A évben a Közgyűlés 24 intézmény gazdálkdási önállóságának megszüntetéséről döntött, azk szakmai önállóságának megtartása mellett. A flyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) között működési frrástöbbletet mutattt 13 A években a működési megtakarításk fedezni tudták a tárgyévben jelentkező törlesztési kötelezettségeket, így az Önkrmányzat pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) is pzitív értékű vlt. A évben és a évben a pénzügyi kapacitás negatív vlt (2009-ben -85 millió Ft, 2010-ben millió Ft), mivel működési megtakarítás hiányában nem vlt fedezet a törlesztési kötelezettség (2009-ben 322 millió Ft, 2010-ben 2018 millió Ft) kiegyenlítésére. A CLF szerinti működési frráshiány kialakulásában leginkább az játsztt szerepet, hgy az Önkrmányzat főbb bevételi frrásai - a jgszabályi kedvezmények bővülése és az ingatlanfrgalm visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a közpnti frráskivnás hatására átengedett szja és az állami támgatásk- csökkentek ben a flyó bevételek 30,1%-át (976 millió Ft-t), 2008-ban 0,1%-át (315 millió Ft-t), 2009-ben 0,8%-át (237 millió Ft-t) 2010-ben 0,6%-át (75 millió Ft-t) tette ki. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAP[TÁSOK, JAVASLATOK Az Önkrmányzatnál az illetékbevétel a évi 2504 millió Ft-hz képest 2010-ben 1354 millió Ft-ra- 54,1 %-ra- csökkent. Az átengedett szja és az állami támgatásk együttes összege a közpnti támgatás csökkentésén túl, a feladatátvétel hatását is figyelembe véve flyamatsan csökkent, 2010-ben 6088 millió Ft vlt, amely a évi 7534 millió Ft-nak alig több mint hármnegyede (76,3%-a). Az OEP támgatás összege 2007-ben millió Ft, 2008-ban millió Ft, míg szeptember 30-ig, a Kórházak gazdasági társaságkba szervezéséig millió Ft vlt. Az egyéb saját bevételek emelkedése nem tudta ellensúlyzni a kieső frráskat. A működési kiadásk 2008-ban 8,1%-kal millió Ft-tal- növekedtek 2007-hez képest, majd ezt követően csökkentek. A csökkenés alapvető ka az egészségügyi intézmények któber l-jei gazdasági társaságba történő kiszervezése vlt. Az önkrmányzati kiadáskban a Kórházak által teljesített kiadásk aránya - azk kiszervezéséig - magas vlt. A Kórházak nélküli teljesített működési kiadásk összege ben ll 603 millió Ft vlt, az összes működési kiadás 35,8%-át tette ki. A nem egészségügyi intézményeknél a dlgi kiadásk 2007 és 2009 között évi 10%-t elérő emelkedését követően 2010-ben 196 millió Ft-tal csökkentek évhez képest. A Kórházak nélkül az intézmények által teljesített személyi juttatásk és munkáltatókat terhelő járulékk évi 7713 millió Ft-ról 2009-ig flyamats emelkedést mutatva 2009-re 9170 millió Ft-ra emelkedtek, majd a Közgyűlés létszám leépítési és 15%-s kiadási előirányzat zárjási döntése következtében 2010-ben 20,2%-kal, 2055 millió Ft-tal csökkentek az előző évhez visznyítva. Az Önkrmányzat az egészségügyi feladatk ellátását biztsító gazdasági társaságk részére működési és felhalmzási célra pénzeszközt nem adtt át. A megvalósíttt fejlesztések aktiválását követően az eszközöket az Önkrmányzat a gazdasági társasággá átalakulás előtt és azt követően is ingyenes használatba adta. A Kórházak működtetésére 1769 millió Ft-t frdíttt az Önkrmányzat, melynek fedezete közpnti frrásból való támgatásból származtt, fejlesztésre 4143 millió Ft kiadást teljesített. A működési és felhalmzási kiadáskn belül között a felhalmzási kiadásk súlya 5029 millió Ft-ról (13,4%-ról) 5378 millió Ft-ra (a Kórházak kiszervezése miatt 31,3%-ra) nőtt. Az aktív pályázati tevékenység eredményeként között millió Ft bekerülési költségű beruházást indíttt el az Önkrmányzat, amelyből l millió Ft a 2010 utánra vállalt kötelezettség. Az utóbbi frrásai -az Önkrmányzat adatszlgáltatása alapján- a következők: 1550 millió Ft tervezett hitel, 1744 millió Ft kötvénykibcsátásból származó pénzmaradvány, millió Ft elnyert EU-s támgatás, 18 millió Ft elnyert hazai támgatás. A évet követő felhalmzási kötelezettségekből millió Ft évben az Önkrmányzat költségvetése alapján kiadásként jelenik meg. A év utánra vállalt kötelezettségből millió Ft a Kórház fejlesztéseit finanszírzza. Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségeinek állmánya december 31-ről december 31-re 1094 millió Ft-ról millió Ft-ra (10,5 szeresére) nőtt. A vizsgált időszakban adósságszlgálatra az Önkrmányzat 4123 millió Ft-t teljesített, amelyből a kamatkiadás 1367 millió Ft vlt. A kötvényből származó frrásk befektetéséből realizált kamatbevétel 1252 millió Ft. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGMLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK Az Önkrmányzat likviditása biztsítása érdekében 2010-ben az év minden napján igénybevett flyószámlahitelt, amelynek átlags napi állmánya 1723 millió Ft vlt. Az Önkrmányzat év végi pénzintézeti kötelezettsége 6000 millió Ft (52,0%) fejlesztési célú kötvények kibcsátásából, 3550 millió Ft (30,8%) fejlesztési célú hsszú lejáratú hitelekből, valamint 1983 millió Ft (17,2%) flyószámla és munkabér megelőlegezési hitelekből keletkezett. Ezek miatt az Önkrmányzatnak a években 2596 millió Ft és EUR tőketörlesztést és kamatt 14 kell teljesítenie. Az Önkrmányzat év végi szállítói tartzása- gazdasági társaságai nélkül- 963 millió Ft ( ebbőllejárt 336 millió Ft). A évi pénzintézeti kötelezettségek és a szállítói, valamint egyéb kötelezettségek teljesítésére figyelembe vehető a kötvénybevételből meglévő 3890 millió Ft, valamint az millió Ft frgalmképes ingatlanvagyn. A tvábbi évekre szóló jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségei: 3567 millió Ft 15 és EUR. Ezekre figyelembe vehető frrásk jelenleg nem ismertek. Az Egészségügyi Hlding Zrt. által igénybe vett flyószámlahitelhez kapcslódóan 2010-ben 1000 millió Ft garanciát vállalt az Önkrmányzat. A közgyűlési előterjesztések tartalmazták a kötelezettségvállalás visszafizetési frrásának megnevezését, a teljes futamidő várható kamat és tőkefizetési kötelezettségek bemutatását, de nem tartalmazta az árflyam- és a kamatkckázatk kidlgzását. Az előterjesztésekben nem tértek ki az adósságszlgálati krlát bemutatására, ezért a Közgyűlés ennek figyelembevétele nélkül döntött. Az Önkrmányzat az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát a hitelfelvételek esetében nem lépte túl. Az Önkrmányzat nem vizsgálta, hgy az elhasználódtt eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent számára. Az Önkrmányzat között a tárgyi eszközök után 6344 millió Ft értékcsökkenést számlt el. Felújításra 1214 millió Ft-t frdíttt. A kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések meghzatalával az Önkrmányzat a gazdálkdás átláthatóbbá tételét, valamint a feladatellátás szakmai színvnalának, kiemelten a pénzügyi helyzetnek a javítását kívánta elérni. A években az intézményátszervezések, a feladatváltzásk, valamint a takarékssági intézkedések hatásaként-az Önkrmányzat kimutatása szerint - együttesen 4576 millió Ft kiadási megtakarítóst mutattt ki, amelyből 85, 7%, azaz 3924 millió Ft vlt a személyi juttatásk megtakarítása. Ebből a létszámleépítésekhez 1515 millió Ft, az üres álláshelyek zárlásáhz 585 millió Ft, a feladatátszervezésekhez 824 millió Ft, az elrendelt 15%-s kiadási előirányzat csökkentéshez 1000 millió Ft kapcslódtt. 14 a év I. negyedév kamat mértéket alapul véve 15 A 2000 millió Ft hsszúlejáratú hitelkeretből március 31-ig igénybe vett összeg 136 millió Ft vlt, a keret összegét a szükségleteknek megfelelően, a kórházi beruházásk megvalósulásáhz igazdva veszi igénybe az Önkrmányzat. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK A létszámcsökkentő intézkedések következtében 2007 és 2010 között a Hivatalnál és az intézményeknél a nyilvántartásk szerint - az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakításáhz kapcslódó átalakításrr túl- összesen 635 álláshelyet szüntettek meg. A Közgyűlés 2011-ben tvábbi 244 álláshely megszüntetéséről döntött. A bevételnövelésre irányuló intézkedések következtében az Önkrmányzat kimutatása szerint a vizsgált időszakban az ingatlank és eszközök bérbeadásából számíttt bevételnövekedést, 751 millió Ft-t az intézmények realizálták, míg az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből, befektetéséből 632 millió Ft bevétel a Hivatalnál realizálódtt. A megtett intézkedések ellenére működési célú kiadásai finanszírzása érdekében flyamatsan és növekvő mértékben kényszerült flyószámla- és munkabér-megelőlegezési hitel igénybevételére 2007 és 2010 között. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett hárm szabályszerűségi és kettő célszerűségi javaslat hasznsutására terjedt ki. A szabályszerűségre vnatkzó javaslatk közül kettő hasznsult, egy javaslat nem hasznsult, mivel a költségvetési rendelettervezetek tvábbra is tartalmazták a költségvetési hiányt módsító finanszírzási célú bevételeket és kiadáskat. Az Önkrmányzat pénzügyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki:. Az önkrmányzati bevételt csökkentő közpnti intézkedések hatását az ellenőrzött időszakban kiegyenlítette az Önkrmányzat kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseinek eredménye. A 2008-ban átvett ktatási intézmény fenntartása és a Kórházak gazdasági társaságkba szervezése alapvetőerr nem beflyáslta az Önkrmányzat működésének biztnságát. A beruházásk saját frrásai biztsítttak. A évre tervezett kiemelkedő vlumenű fejlesztések támgatásainak előfinanszírzása likviditási nehézséget idézhet elő az ÖnkrmányzatnáL Működési célú kiadásai finanszírzásra flyamatsan és növekvő mértékben vett igénybe az Önkrmányzat 2007 és 2010 között flyószámla- és munkabérhitelt, valamint használt fel kötvénykamatt A likvid hitelek állmányának évről évre való emelkedése is feszültséget jelez. A hsszú lejáratú kötelezettségek finanszírzásának évet követő frrása a következő 3 évben részben biztsíttt, azt követően az Önkrmányzat nem számszerűsítette. A feladatk és frrásk közötti egyensúly megteremtésére irányuló közpnti döntések, a megyei önkrmányzatk knszlidációjára, az intézmények átvételére vnatkzó törvényjavaslat elfgadása új feltételeket teremtett. Mindezek mellett az Önkrmányzat pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága rövid- és hsszú távú intézkedésekkel biztsítható. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (l) bekezdésében fglaltak értelmében a jelentésben fglalt megállapításkhz kapcslódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számíttt harminc napn belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az tvábbra sem elfgadható, az ÁSZ elnöke a hivatkztt törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pntjaiban fglaltakat érvényesítheti. 15

18 l. ÖSSZEGZ6 MEGÁLLAPfTASOK, JAVASLATOK A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján- figyelembe véve az önkrmányzatk észrevételeit és a saját hatáskörben tett intézkedéseit - az alábbi javaslatkat tette az ÁSZ: a Közgyűlés elnökének: 1. terjessze a gazdasági prgram kiegészítését a Közgyűlés elé, a hsszú távú likviditási stratégiával; 2. kezdeményezze a Közgyűiésnél az adósságt keletkeztető kötelezettségvállaláskról szóló döntésekben a Közgyűlés elnöke intézkedési jgsultságának, tvábbá az azt követő intézkedésekkel kapcslats tájékztatási kötelezettségének szabályzását; 3. gndskdj n arról, hgy az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló - a közgyűlési döntéseket megalapzó - előterjesztések tartalmazzák a kötelezettségvállalás visszafizetésének frrásait, a várható kamat-, egyéb költség és tőkefizetési kötelezettségeit, legalább 3 éves kitekintéssel a várható árflyam- és kamatkckázatknak a bemutatását; 4. mutassa be a hsszú lejáratú hitelek igénybevételéről szóló előterjesztésekben az adósságszlgálati krlátt; 5. vizsg á Itassa meg az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalással megvalósíttt felhalmzási kiadásk esetleges bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő vnzatát, illetve az ennek a fejlesztéshez, felújításhz vállalt kötelezettségek visszafizetési frrásként való számbavételét; 6. mutassa be a Közgyűlésnek az éves költségvetésről szóló előterjesztésekben az értékcsökkenési leírás összegét és ezzel arányban az elhasználódtt eszközök pótlásának frrásigényét és lehetőség ét. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. Az ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÍS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI A Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkrmányzat a évi ÖNHIKI pályázata szerint millió Ft-t frdíttt kötelező feladatainak ellátására, mely a költségvetési kiadásainak 99 /-át tette ki. Az önként vállalt feladatk ellátására 134 millió Ft kiadást teljesítettek Az Önkrmányzat az önként vállalt feladatai közé srlta a sprt, szórakztató és szabadidős tevékenységeket, az egyes idegenfrgalmi, turisztikai, kiadványszerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezését, valamint támgatást nyújttt civil szervezetek, alapítványk működéséhez. A kötelező feladatk körét az SzMSz-ben rögzítették, az önként vállalt feladatk támgatásának mértékét az éves költségvetési rendeletekben az anyagi lehetőségeikre hivatkzással határzták meg. Az Önkrmányzat évi költségvetési kiadásainak szerkezetét tekintve a járulékkkal növelt személyi jellegű juttatásk és dlgi kiadásk ll 229 millió Ft összegén belül meghatárzó arányt 16-40,6%-t, azaz 4561 millió Ft-t - a szciális és gyermekvédelmi feladatkat ellátó 15 intézmény által teljesített kiadásk jelentették. A kiadáskból a ll közktatási intézmény részesedése 24,6%, 2765 millió Ft vlt. A évben a közktatási feladatk kiadásait 64,1%-ban (1773 millió Ftban), aszciális és gyermekvédelmi feladatk kiadásait 65,9%-ban (3008 millió Ft-ban) finanszírzta nrmatív költségvetési támgatás. A közművelődési, levéltári, közgyűjteményi szlgáltatásk ellátását 6 intézmény biztsíttta összesen 1975 millió Ft kiadási összeggel, amely 17,6%-a vlt az összes működési kiadásnak. Az igazgatási és egyéb ágazathz srlható személyi és dlgi kiadásk összege 1928 millió Ft, a részaránya 17,2% vlt. 16 Az Önkrmányzat járulékkkal növelt személyi és dlgi kiadásainak ágazatnkénti megbntása a BM részére készített, december 31-i adatkkal kiegészített adatszlgáltatás kigyűjtéséből származik. 17

20 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A 201 O. évi személyi és dlgi kiadásk mft-ban közktatási a szciális és gyermekvédelm közrrűvelődési igazgatási és egyéb A 2010-ben teljesített millió Ft költségvetési kiadásból millió Ft, (73,8%) az intézmények, a többi a Hivatal költségvetési beszámlójában jelenik meg. A Hivatal által teljesített 4502 millió Ft költségvetési kiadásból a személyi és dlgi kiadásk 31,4%-kal (1414 millió Ft-tal), a beruházásk, felújításk 22,1 %-kal (995 millió Ft-tal), a különböző megyeplitikai felada tkhz, szervezetek támgatásáhz, finanszírzási tételekhez kapcslódó kiadásk 46,5%-kal (2093 millió Ft-tal) részesültek. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én 40 önállóan gazdálkdó költségvetési szervvel 76 telephelyen, míg december 31-én 33 önállóan működő és gazdálkdó, valamint egy önállóan működő költségvetési szervvel és 3 többségi tulajdnú gazdasági társasággal látta el. Az intézmények és a többségi tulajdnú gazdasági társaságk - alapító kirataik és társasági szerződéseik szerint - összesen 80 telephelyen működtek. Az Önkrmányzat feladatait az alábbi intézménystruktúrával és többségi tulajdnú gazdasági társasággallátta el2010. év végén: egészségügyi feladatkat az Egészségügyi Hlding Zrt. irányításával négy, a Kórházakat működtető Kft. végzett; szciális és gyermekvédelmi feladatkat 15 intézmény végzett (10 tartós szciális ellátást biztsító intézmény, 5 gyermekvédelmi feladatt ellátó intézmény); közktatási feladatt ll intézmény láttt el (l szakképző iskla, 2 gimnázium, 2 gimnázium és szakközépiskla, l gimnázium és szakképző iskla, 2 szakközépiskla, 3 általáns iskla és speciális szakiskla); közművelődési és közgyűjteményi feladatkat végzett 6 intézmény (szabadidő közpnt, színház, levéltár, múzeum, művelődési közpnt, testnevelési és sprtintézmény); egyéb feladatkat két többségi tulajdnú gazdasági társasággal (idegenfrgalmi, rendezvényszervezési, tvábbképzési és televíziós műsrszlgáltatási 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPIT ÁSOK feladatk), illetve január l-től a Szilárdhulladék-gazdálkdási Társulássalláttt el; igazgatási feladatkat a Hivatalláttt el. A Szablcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Önkrmányzati Társulást az Önkrmányzat és Mátészalka, Fehérgyarmat, Baktalórántháza, Vásársnamény és Kisvárda Vársk Önkrmányzatai alapíttták 2008-ban. A Társuláshz 7 megyei és 5 vársi fenntartású középfkú ktatási intézmény kapcslódik, a munkaszervezet szervezési és igazgatási feladatainak ráfrdításai MátészaJka Várs Önkrmányzatának költségvetésében jelennek meg. Az egyes ágazatk kötelező mutatók jellemzik: feladatellátását december 31-én az alábbi Megnevezés közktatás szciális és gyermekvédelem kultúra és sprt Az ágazatban fglalkztatttak száma (fő) Az ágazat intézményeiben ellátttak összesen (fő) Az Önkrmányzat hárm többségi részesedésű gazdasági társasága közül kettő - Sóstó Parkhtel Kft., valamint "Kölcsey" Nnprfit Kft. - az Önkrmányzat 100%-s tulajdna, melyek önként vállalt feladatkat látnak el. A kötelező feladatkat ellátó Egészségügyi Hlding Zrt-ben az Önkrmányzat 92,9%-s tulajdni hányaddal rendelkezik. Az Önkrmányzat a tulajdnsi jgait a Kórházakat működtető gazdasági társaságk felé az Egészségügyi Hlding Zrt. által gyakrlta któber l-től az egészségügyi feladatellátást az intézményi kereteket felváltva az Egészségügyi Hlding Zrt. keretében biztsíttták. Az Egészségügyi Hlding Zrt. az alapszabályban fglaltak szerint a feladatkat 4 kórházfenntartó Kft-n keresztül - jósa András Oktató Kórház Kft., Sántha Kálmán Mentális Egészségközpnt és Szakkórház Kft. Nagykálló, Szatmár Beregi Kórház és Gyógyfürdő Kft. Fehérgyarmat és július l-től Mátészalkai Területi Kórház Kft. - látta el; a "Kölcsey" Nnprfit Kht-t 1999-ben hzta létre az Önkrmányzat televíziós műsr összeállítása, szlgáltatása fő tevékenységgel, majd 2009-ben a társasógt nnprfit Kft-vé alakíttta át; a Sóstó Parkhtel Kft-t az Önkrmányzat évben alapíttta, az intézményi feladatellátást kiszervezve. A Sóstó Parkhtel Kft. ellátja knferenciák, tvábbképzések szervezését, ezekhez kapcslódóan szállás és ellátás biztsítását, valamint idegenfrgalmi tevékenységet. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az önkrmányzati feladatellátásban az intézmények és gazdasági társaságk mellett egyéb szervezetek, valamint szlgáltatási szerződéssel kiszervezett intézményi ellátásk nem működtek. Az Önkrmányzat az között Újfehértó Várs Önkrmányzatától átvette a Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskla működtetését 302 fő tanulóval. Az egészségügyi feladatellátást 2009-től gazdasági társaságk működtetésével biztsíttta Önkrmányzati társulástól, közpnti költségvetési szervtől, egyháztól, egyéb szervezettől az Önkrmányzat feladatt nem vett át, és nem adtt át. 2. PÉNZÜGYI EGYENSÚLYI HELYZET ALAKULÁSA A hagymánys költségvetési szerkezet helyett az önkrmányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel mutatjuk be, amelyben jbban elkülönülnek a vagynnal kapcslats bevételek és kiadásk a feladatkkal kapcslats közvetlen működtetési bevételektől és kiadásktól A módszer következetesen elkülöníti a flyó és a felhalmzási költségvetés bevételeit és kiadásait, azk költségvetési egyenlegeit. A tárgyévi pzíciók meghatárzása érdekében a figyelembe vett saját flyó bevételek, valamint saját felhalmzási bevételek nem tartalmazzák az előző évi pénzmaradványk felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bev.ételeket 17 A bevételek és kiadásk besrlása általáns közgazdasági meggndláskn alapul, amely testet ölt az SNA statisztikai módszertanában is. Flyó tételek alatt értjük azkat a bevételeket és kiadáskat, amelyek az önkrmányzat vagyni helyzetét autmatikusan nem váltztatják. A bevételi ldaln ilyenek az adók, az illeték, az áfa bevételek és visszatérülések, a hzamk és kamatk, a költségvetési támgatásk, az egyéb saját bevételek, valamint a működési célra átvett pénzeszközök és kaptt támgatásk. A flyó kiadásk közé tartznak a szlgáltatásk nyújtásával kapcslats működési kiadásk, a kamatkiadásk, valamint a működési célú transzferkiadásk 18 A felhalmzási vagy tőke tételek módsítják az önkrmányzat vagyni helyzetét A privatizációs bevételek, az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a részesedések értékesítése csökkentik, a fizikai beruházásk és a pénzügyi befektetések növelik a vagynt. A pénzfrgalmi bevételek és kiadásk nem tartalmazzák a követelések elengedése miatt könyvelt tételeket, mivel ezek egymást kiltó, technikai jellegű elszámlási műveletek. A flyó költségvetés egyenlege, a működési jövedelem megmutatja, hgy az önkrmányzat éves flyó bevétele fedezetet biztsít-e a kötelező és önként vállalt feladatellátáshz kapcslódó éves flyó kiadására. A működési jövedelem negatív értéke pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez. A mutató pzitív 17 A költségvetési években kialakuló hiány finanszírzása az előző években képzett tartalékk felhasználásával is történhet. 18 Transzferkiadásknak azkat a flyó és felhalmzási tételeket nevezzük, amelyeket nem az adtt önkrmányzat használ fel szlgáltatásnyújtásra (pl.: ellátttak pénzbeni juttatásai, átadtt pénzeszközök, garancia- és kezességvállalásk stb.). 20

23 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK értéke megtakarítást mutat, amely frrósui szalgálhat az önkrmányzat fennálló kötelezettségei megfizetéséhez, valamint fejlesztéseihez. A felhalmzcísi költségvetés pzitív értéke felhalmzási többletet mutat, amely a jövőbeni fejlesztések frrását biztsíthatja. Amennyiben a flyó költségvetési hiány finanszírzása a felhalmzási többletből történik, ez szűkebb értelemben vagynfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmzási költségvetés megtakarítása fejlesztési célú hitelek, kötvények adósságszlgálatát finanszírzza, az váltzatlan vagyntömeg mellett, a krábban megelőlegezett tőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmzási deficit által generált finanszírzási igény önmagában nem jár pénzügyi kckázattal, a pénzügyileg fenntartható beruházáskhz kapcslódó kötelezettségvállalás (adósságszlgálat) előrelátó, tudats költségvetési gazdálkdással teljesíthető. A módszer a pénzügyi kapacitás (más néven a nettó működési jövedelem) fgalmát helyezi a középpntba. Az adós hitelfelvételi képessége, hsszú távú fizetőképessége vagy bnitása a pénzügyi kapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettó működési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkező adósságszlgálat túlztt mértékére utap 9 A nettó működési jövedelem negatív értékének felhalmzási többletből, vagy tvábbi hitelből történő finanszírzása pénzügyileg nem fenntartható gazdálkdást vetít előre. A pzitív értéket mutató nettó működési jövedelem fejlesztési kiadásk fedezetét biztsíthatja, illetve a flyamatsan, évenként képződő pzitív nettó működési jövedelemből meghatárzható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszlgálat, ily módn az a hitelösszeg, amely - a többi tényezőt, feltételt adttnak tekintve- visszafizetési kckázat nélkül felvehető. A CLF módszer alapján a pénzügyi kapacitás mértéke az önkrmányzat összevnt, nettósíttt, a közpnti infrmációs rendszerbe a MÁK-n keresztülleadtt éves költségvetési beszámlójának 80-as űrlapjában szerepeltetett adatk alapján került meghatárzásra. A közötti időszakban az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt kiadásainak és bevételeinek főbb jgcímek szerinti alakulását a jelentés 2/a. szám ú melléklete tartalmazza. Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak alakulását részletesen a hatálys számviteli előírásk szerint készült, összevnt éves költségvetési beszámlók adataira alapzva mutatjuk be. A bevételek és kiadásk működési, valamint felhalmzási jgcímekre történő elkülönítését az éves költségvetési beszámlók, a zárszámadási rendeletek, tvábbá - amely jgcímek 20 esetében erre más lehetőség nem vlt - az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerinti megbntás alapján végeztük el. A bevételek elemzése srán figyelembe vettük a k- 19 Kivéve, ha annak finanszírzására a krábbi években képzett tartalékk fedezetet nyújtanak. 20 Az előző évi maradvány visszafizetésének, az előző évi pénzmaradvány átadásának és átvételének, a kamatkiadásknak, az egyéb pénzfrgalm nélküli kiadásknak, a hzam- és kamatbevételeknek, az átengedett adóknak, a költségvetési támgatásknak, tvábbá az előző évi pénzmaradvány igénybevételének működési és felhalmzási részre történő megsztásáhz az Önkrmányzat által szlgáltattt adatkat vettük figyelembe. 21

24 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK rábbi években keletkezett pénzmaradvány felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételeket is. A közötti időszakban az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, tvábbá adósságszlgálatának alakulását a jelentés 2/b. számú melléklete tartalmazza A működési és felhalmzási egyensúly alakulása CLF módszer szerinti önkrmányzati adatk Megnevezés Flyó bevételek Flyó kiadásk Működési jövedelem Nettó működési jövedelem = működési jövedelem - tőketörlesztés Felhalmzási bevételek Felhalmzási kiadásk Felhalmzási költségvetés egyenlege Finanszírzási műveletek nélküli (GFS) pzíció -l Finanszírzási művelete k egyenlege Tárgyévi pzíció -l Egyéb tájékztató adatk Összes kötelezettség* ebből rövid lejáratú Flyószámlahitel napi átlags állmánya ** Egyéb likvid hitel napi átlags állmánya** Munkabér-megeló1egezési hitel napi átlags állmánya** 250 OOO 250 OOO 250 OOO Egyéb finanszírzásba vnható eszközök összesen: ebből: tartós hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk év végi állmánya - ebbó1: hsszú lejáratú bankbetétek év végi állmánya -ebbó1: értékpapírk év végi állmánya -ebbó1: pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkül) év végi állmánya * Az Összes kötelezettséget a passzív pénzügyi elszámlásk nélkül vettük figyelembe, mert a passzívák a pénzmaradvány elszámlás tételei közé tartznak. ** A flyószámla- és a munkabér-megel6legezési hitel átlags állmányát 365 nappal számítttuk. ezer Ft l l c

25 II. RÉSZLETES MEGALLAPÍTÁSOK A vizsgált időszakban az Önkrmányzat flyó költségvetési egyenlege, működési jövedelme pzitív összegű vlt, melynek alakulását a következő ábra szemlélteti: Működési jö ve delem (millió frint) év év é v év ~ L:: Flyó bevételek 13 Flyó kiadásk A flyó költségvetés egyenlege, (a működési frrástöbblet) 2007-ben a flyó kiadásk 3,0%-át (976 millió Ft-t), 2008-ban 0,9%-át (315 millió Ft-t), 2009-ben 0,8%-át (237 millió Ft-t), 2010-ben 0,6%-át (75 millió Ft-t) jelentette. A vizsgált időszakban a működési jövedelem 1603 millió Ft megtakarítást mutattt, amely frrásul szelgálhattt az Önkrmányzat fennálló tőketörlesztési kötelezettségeinek teljesítéséhez, valamint fejlesztéseinek finanszírzásáhz. A pzitív e l ője lű flyó költségvetési egyenleg ellenére a likviditási prblémák megldása érdekében az Önkrmányzat flyószámla- és munkabérhitel, illetve rövid lejáratú hitelek felvételére kényszerült. A flyószámlahitel napi átlags állmánya között több mint nylcszrsára (210 millió Ft-ról 1723 millió Ft-ra) nőtt, a munkabérhitel napi átlags állmánya pedig 250 millió Ft-ról 300 millió Ft-ra (20/-kal) emelkedett. Az Önkrmányzat kötelezettségein 21 belül a évi rövid lejáratú kötelezettségek állmánya 25/ vlt, a évi 57/-s aránnyal szemben. Az Önkrmányzat december 31-én fennálló pénz és tőkepiaci kötelezettsége 2205 millió Ft-ról több mint ötszörösére ll 533 millió Ft-ra nőtt a rövid illetve hsszú lejáratú hitelfelvételek, kötvénykibcsátás és a flyószámlahitel á llmányának emelkedése miatt. A rövid lejáratú kötelezettségek 2010-ben 3351 millió Ft-t tettek ki, amely 894 millió Ft-tal (36,4%-kal) több a évi rövid lejáratú kötelezettségállmánynál. A rövid lejáratú kötelezettségeknek a szállítói tartzásállmány 2007-ben 84,2%-át (2068 millió Ft-t), 2008-ban 71,8%-át (3009 millió Ft-t), 2009-ben 56,4%-át (3043 millió Ft-t), 2010-ben 28, 7/-át (963 millió Ft-t) tette ki. 21 passzív pénzügyi elszámlásk nélküli 23