ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Nógrád Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének. ellenőrzéséről (43/2) december

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Nógrád Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) december

2 Számvevői Irda lktatószám: V /2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-aznsító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándr számvevő igazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácss Az ellenőrzést végezték: Veres Jánsné számvevő tanácss Szilágyi Nándrné számvevő Lakats József számvevő A témáhz kapcslódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe témaszám Jelentés a Nógrád Megyei Önkrmányzat gazdálkdási rendszeré- 966 nek évi ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is lvashatóak.

3 , TARTALOMJEGYZEK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 l. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatai Pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása A működési és felhalmzási egyensúly alakulása Az Önkrmányzat bevételei Az Önkrmányzat kiadásai Kötelezettségek bemutatása A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek Szállítók felé fennálló kötelezettségek Egyéb kötelezettségek A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hztt intézkedések A helyi önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzése srán a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatk hasznsulása 47 l

4 MELLÉKLETEK l. számú Működési és felhalmzási hiány/többlet az Önkrmányzat rendeleteiben melléklet 2/a. számú Az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt bevételei és kiadásai melléklet 2010 között 2/b. szám ú melléklet Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának alakulása között 3. számú Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve decemmelléklet ber 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése 4. számú Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele melléklet 5. számú Nógrád Megyei Közgyűlés elnökének észrevételére adtt válasz melléklet 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áh t. ÁSZ tv. H tv. Ötv. Rendeletek évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések áfa APEH ÁSZ BM EDP hiány/egyenleg EU főjegyző GDP Hivatal az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény (2011. július l-jétől az Állami Számvevőszékről szóló LXVI. törvény) a helyi önkrmányzatk és szerveik, a köztársasági megbízttak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény Nógrád Megyei Önkrmányzat 6/2007. (Il. 19.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről Nógrád Megyei Önkrmányzat 5/2008. (II. 19.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről Nógrád Megyei Önkrmányzat 3/2009. (II. 19.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről Nógrád Megyei Önkrmányzat 1/2010. (Il. 3.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről Nógrád Megyei Önkrmányzat 3/2011. (Il. 23.) számú rendelete az Önkrmányzat évi költségvetéséről Nógrád Megyei Önkrmányzat 12/2008. (IV. 30.) számú rendelete az önkrmányzat és intézményei évi gazdálkdásáról Nógrád Megyei Önkrmányzat 13/2009. (IV. 25.) számú rendelete az Önkrmányzat és intézményei évi gazdálkdásáról Nógrád Megyei Önkrmányzat 9/2010. (V. 3.) számú rendelete az Önkrmányzat és intézményei évi gazdálkdásáról Nógrád Megyei Önkrmányzat 11/2011. (IV. 29.) számú rendelete az Önkrmányzat és intézményei évi gazdálkdásáról általáns frgalmi adó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, január l-jétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Uniós módszertan szerinti, maastrichti kritériumknak megfelelő számítás szerinti hiány/egyenleg Európai Unió Nógrád Megyei Önkrmányzat főjegyzője Bruttó hazai termék Nógrád Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének Hivatala 3

6 IBR Illetékhivatal Kórház Közgyűlés Közgyűlés elnöke KSH NGM OEP Önkrmányzat PPP knstrukció SNA sz ja SzMSz TDM Irányíttt Betegellátási Rendszer évek között Nógrád Megyei Illetékhivatal Szent Lázár Megyei Kórház Nógrád Megye Közgyűlése Nógrád Megyei Közgyűlés Elnöke Közpnti Statisztikai Hivatal Nemzetgazdasági Minisztérium Országs Egészségbiztsítási Pénztár Nógrád Megyei Önkrmányzat Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatk ellátására a magánszektr bevnásával) System f Natinal Accunts, Nemzeti Számlák Rendszere személyi jövedelemadó Nógrád Megye Önkrmányzatának 24/2003. (XII. 29.) számú rendelete a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Turisztikai Desztinációs Menedzsment 4

7 , JEL 'E NT 'ES a Nógrád Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, BEVEZETES Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabtt a helyi önkrmányzatk gazdálkdásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ - küldetése és jövőképe szerint - szilárd szakmai alapkra támaszkdva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkrmányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyn szabálys, gazdaságs, hatékny és eredményes hasznsítását. E flyamat részeként- a évi államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel - megkezdődött az önkrmányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzése. Az NGM 2011 áprilisában közzétett adatai szerint 1 a évi 1036,2 milliárd Ft összegű, 3,8%-s EDP (maastrichti kritériumk szerinti, Túlztt Hiány Eljárás keretében kimutattt) hiánycél nem vlt tartható, az önkrmányzati alrendszer tervezettet meghaladó hiánya miatt a GDP arányában kifejezett államháztartási hiány 4,2%-ra emelkedett. Az önkrmányzatk költségvetési jelentése szerint első hárm negyedév végén az önkrmányzati alrendszer pénzfrgalmi hiánya 97 milliárd Ft vlt a tervezett éves mérték 51 %-át érte el. Bár az elmúlt években kiugróan magas hiány halmzódtt fel az utlsó negyedévben, a 97 milliárd Ft-s szeptember végi hiány nem indklta az önkrmányzati alrendszer 190 milliárd Ft-ra becsült éves hiányának felülvizsgálatát. A tervezett hiány túllépése, az utlsó negyedévi 150 milliárd Ft-s pénzfrgalmi hiány nem vlt reálisan feltételezhető. A helyi önkrmányzatk januári gyrsjelentése szerint a pénzfrgalmi hiány 247,7 milliárd Ft-t tett ki. A tervezettnél nagybb önkrmányzati pénzfrgalmi hiány kialakulásában - az NGM által az éves költségvetési beszámló elkészítéséhez kiadtt tájékztató szerint - az iparűzési adó elmaradása, a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek tervezettnél alacsnyabb összegben teljesülése vlt a meghatárzó. 1 NGM Tájékztatás Magyarrszág Strukturális Refrmprgramjának végrehajtásáról (2011. április 1). A Tájékztató évente két alkalmmal- április és któber hónapbanjelenik meg. 5

8 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk kötelező feladatellátását többlépcsős törvényi előírásk határzzák meg. A feladatkra vnatkzó szabályzás első szintjét az Ötv. 2, a másdik szintet a hatásköri 3, a harmadik szintet a tvábbi ágazati, szakmai törvények (egyebek mellett az ktatási, egészségügyi, szciális) adják. A megyei önkrmányzatk a feladatellátás és a közpnti frráselsztás tekintetében sajáts helyet fglalnak el a helyi önkrmányzati rendszerben. A megyei önkrmányzat kötelező feladatainak egy része - így a megyében lévő természeti és társadalmi muzeális emlékek, a történeti iratk gyűjtése, őrzése, tudmánys feldlgzása, a megyei könyvtári szlgáltatás, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadás és szlgáltatás, a megyei testnevelési és sprtszervezési feladatellátás, a gyermek- és ifjúsági jgk érvényesítése, a gyermekvédelmi- és szciális szakellátás - az Ötv-ből közvetlenül levezethető kötelezettség. A középisklai, szakisklai, és kllégiumi ellátás, a fgyatéks gyermekek ktatása, nevelése, gndzása az ágazati törvény szerint a megyei önkrmányzat kötelező feladata. Aznban, ha a települési önkrmányzat lát el ilyen feladatt, és arról lemnd, a megyei önkrmányzatnak a feladatt át kell vennie. Így a megyei önkrmányzatk által ellátndó kötelező közszlgáltatásk ellátásának mértékére a települési önkrmányzatk döntései jelentősen kihatnak. Az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztsítása akkr képezi a megyei önkrmányzat feladatát, ha az önkrmányzati vagyn kialakításóról szóló törvényben 4 a feladat ellátásáhz szükséges vagynt az önkrmányzat a tulajdnába kapta. Az önként vállalt feladat ellátására - mivel annak vállalása a kötelező feladatk ellátását nem veszélyeztetheti - a kötelező közszlgáltatásk mértékének alakulása lényegi hatással van. A feladat és hatáskör telepítés sajátsságai mellett a megyei önkrmányzatk kialakíttt frrásszerkezete, a közpnti költségvetéstől való erőteljes függősége is determinálja az önkrmányzatk feladatellátásra vnatkzó döntéseit. A években az önkrmányzati feladatk ellátásának keretet biztsító frrásszabályzás - ennek részeként az illetékbevételből és a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályai - a megyei önkrmányzatk vnatkzásában nem váltztak: A megyei önkrmányzatk saját bevételein belül az illetékbevételek döntően az ingatlanpiac stagnálása, majd visszaesése, és egyes illetékkedvezmények bevezetése következtében - megyénként differenciált mértékben ugyan, de re általánsan visszaestek. A évben beflyt 39,2 milliárd ft illetékbevétel a évben rea- 2 ötv ai 3 a Htv. 4 Az egyes állami tulajdnban lévő vagyntárgyak önkrmányzatk tulajdnba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 6

9 BEVEZETÉS lizált 71,1 milliárd Ft illetékbevétel alig több mint 55%-a vlt. A kieső bevételek pótlására az önkrmányzati alrendszer szintjén történtek intézkedések, 2010-ben 5 milliárd Ft-t, 2011-ben 1,2 milliárd Ft-t ellentételezett a közpnti költségvetés. Az illetékbevételt a megyei önkrmányzatk a saját flyó bevételeik között számlják el 5 Az illetékek kivetésének és beszedésének jga december 31-ig a megyei önkrmányzatk feladata vlt. A évtől a megyei illetékhivatalk illetékbeszedési feladatait az APEH vette át". Az önkrmányzati illetékrészesedési szabályk váltzatlank maradtak, aznban az illetékbeszedés költségeit az önkrmányzatk illetékbevételeiből átlags (a Fővársnál 4,0%-s, a megyei és megyei jgú vársi önkrmányzatnál 8,5%-s) kulcst alkalmazva vnták le. E döntés következtében azn megyei önkrmányzatk, amelyek a 8,5%-s költségnél kedvezőbb költségszint mellett látták el krábban ezt a feladatt, kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az önkrmányzati alrendszer személyi jövedelemadóból való részesedésének makrszintű szabályzása nem váltztt között 7 A helyi önkrmányzatkat nrmatív módn megillető 32%-s részesedés visszasztásának részletszabályai aznban a megyei önkrmányzatk számára - a reálgazdaság kedvezőtlen irányú flyamatai, és az államháztartás egyensúlyi helyzetére tekintettel elrendelt krmányzati intézkedések miatt - megszrító intézkedéseket jelentettek. Összesen 17 milliárd Ft ben 10 milliárd Ft, 2010-ben tvábbi 7 milliárd Ft- szja-t vntak ki a megyei önkrmányzatk gazdálkdási köréből 8 Az átengedett személyi jövedelemadó a megyei önkrmányzatk egyik bevétele. 5 A megyei önkrmányzatk illetékbevételei az önkrmányzati alrendszer saját flyó bevételeiből 2007-ben 35,9 milliárd Ft-t (61,4%-t), 2008-ban 41,5 milliárd Ft-t (61,7%-t), 2009-ben 36,5 milliárd Ft-t (62,5%-t), 2010-ben 25,1 milliárd Ft-t (64,1 /-t) tettek ki. 6 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módsításáról szóló évi LXI. törvény 115. a, amely az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 73. -át módsíttta. 7 A megyei önkrmányzatk személyi jövedelemadó részesedése az önkrmányzati alrendszer átengedett bevételeiből 2007-ben 34,7 milliárd Ft-t (7,0%-t), 2008-ban 51,2 milliárd Ft-t (9,2%-t), 2009-ben 59,2 milliárd Ft-t (9,3%-t), 2010-ben 56,3 milliárd Ft-t (8,3%-t) tett ki. 8 A megyei önkrmányzatk szja kiegészítése hármelemű. A tételes, minden megyére egységesen meghatárztt összeg- az adtt évek költségvetési törvényeinek 4. sz. mellékletében meghatárzttak szerint ban 593 millió Ft, 2007-ben és 2008-ban egyaránt 355 millió Ft, 2009-ben 370 millió Ft vlt. Amegye népességszáma után járó kiegészítés a évi 208 Ft/fő összegről 2010-re 120 Ft/fő-re, a megyei intézmények ellátttjai után járó kiegészítés 42236Ft/ellátttról 20755Ft/ellátttra csökkent. 7

10 BEVEZETÉS A megyei önkrmányzatk között rendelkezésre álló frrásait az alábbiakban mutatjuk be:! Saját flyó bevételek Átengedett bevételek Állami hzzájárulásk és támgatásk Felhalmzási és tőkejellegű bevételek Cl Államháztartásan belüli átutalásk 11 Egyéb bevételek é\1 teljesítés é\1 teljesítés é\1 teljesítés é\1 telj esítés A megyei önkrmányzatk saját flyó bevételeinek részaránya - amelyek főbb elemei: az intézményi térítési díjak, az illetékbevétel, a kamatbevételek - a évi összbevételerr (461 milliárdft) belül17,9% vlt, amely 2010-re annak ellenére 20,6%-ra nőtt, hgy az összege 82 milliárd Ft maradt. Ennek ka az vlt, hgy az összbevétel a évi 461 milliárd Ft-ról 2010-re 399 milliárd Ftra csökkent. Az átengedett bevételek, amelyek a megyei önkrmányzatknál a személyi jövedelemadóból való részesedést jelentették, az összbevételerr belül a évi 35 milliárd Ft-ról 56 milliárd Ft-ra nőttek. Az állami hzzájárulásk és támgatásk - amelyek főbb elemei: az ellátatti létszámhz kötődő nrmatív állami hzzájárulásk, közpntsíttt, fejezeti szinten kezelt célelőirányzatból juttattt működési és fejlesztési támgatásk - a évi 88 milliárd Ft-ról (19,1 %-s részarányról) 2010-re 27 milliárd Ft-ra (6,8%-s részarányra) estek vissza. A felhalmzási és tőkejellegű bevételek - tárgyi eszközök (ingatlank és ingóságk), föld és immateriális javak, részesedések értékesítése, EU-tól átvett pénzeszközök- a évi 17 milliárd Ft-ról (3,6%-s részarányról) 2010-re 22 milliárd Ft-ra (5A%-ra) emelkedtek. Az államháztartásan belüli átutalásk részesedése ben 178 milliárd Ft vlt év végére 34 milliárd Ft-tal csökkent, részaránya 38,6%-ról 2,6 százalékpnts csökkenés után 2010-ben 36%-ra váltztt. Ez a bevételi kategória 8

11 BEVEZETÉS tartalmazza az egészségbiztsítási és egyéb elkülönített állami pénzalapktól átvett frráskat. A 2010-ben e címen elszámlt bevétel 144 milliárd Ft vlt. A megyei önkrmányzatk közpnti költségvetésből származó bevételeinek öszszege 2007-ben 400 milliárd Ft vlt, amely évre 331 milliárd Ft-ra (az időszak alatt összesen 69 milliárd Ft-tal) 17,3%-kal csökkent. Az egyéb, pénzmaradványból, vállalkzási bevételekből, államháztartásrr kívülről származó átutaláskból, a hitelekből, a hsszú és rövid lejáratú értékpapírk értékesítéséből származó bevételek részesedése a évek visznylatában 13,3%-ról17,1%-ra emelkedett. Ez utóbbiak évi beszámló szerinti összevnt teljesítése 68 milliárd Ft vlt 9 Mindezeket figyelembe véve 2007 és 2010-ben a megyei önkrmányzatk frrásösszetételének megszlását az alábbi ábra szemlélteti: A megyei önkrmányzatk évi frrá sa inak megszlása (/(1'ban) D saját flyó bevétele k 20,6 átengedett bevételek 3, é vi évi 5,4 14, 1 D állam hzzájárulásk és tármgatásk D felhalrmzási és tőke j e ll eg ű bevételek állarmáztartásn belüli átutalásk D egyéb bevételek Annak ellenére, hgy a megyei önkrmányzatk kötelezően ellátndó feladataikat hez képest kevesebb intézményben, csökkenő fglalkztattti létszám mellett végezték 10, a jelentős bevételkiesést a - szervezési intézkedések hatására - csökkenő ráfrdításk nem tudták kmpenzálni. Az ellátttak száma - a szciális, gyermekvédelmi ágazat bentlakáss elhelyezést nyújtó intézményeit kivéve - eltérő mértékben ugyan, de minden ágazatban évről évre csökkent, amely a fajlags hzzájárulásk csökkenésével együtt a nrmatív állami hzzájárulás arányának visszaeséséhez vezetett. A as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési frráskhz való hzzájutás lehetősége felerősítette az önkrmányzati alrendszer fejlesztési igényeit. A fkztt fejlesztési tevékenység a felhalmzási bevéte- 9 Az egyéb bevételek összege O között eltérő módn váltztt, ben 61 milliárd Ft vlt, 2008-ban 52 milliárd Ft-ra, 2009-ben 28 milliárd Ft-ra esett vissza, majd 2010-ben ismét - 68 milliárd Ft-ra - emelkedett. 10 a BM által 2010 decemberében elvégzett felmérés adatai szerint 9

12 ~ BEVEZETÉS lek és kiadásk egyensúlyának megbmlásán 11 túl a jelentkező jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tvább terhelhetik az önkrmányzatk költségvetését. A megyei önkrmányzatk felhalmzási és működési célú pénzintézeti és szállítói kötelezettségeinek állmánya a vizsgált időszakban erőteljesen növekedett. A hsszú lejáratú kötelezettségek alakulását a következő ábra szemlélteti: Hsszú lejáratú kötelezettségek u: 150 OOO O.E 100 OOO 50 OOO X< ~ D beruházási és fejlesztési célú hitelek tartzásk működési célú kötvénykibcsátásból D tartzásk fejlesztési cé lú kötvénykibcsátásból A hsszú lejáratú kötelezettségek mellett az időszakban a évi 22 milliárd Ft-ról 24 milliárd Ft-ra (8,8%-kal) növekedett az áruszállításból származó szállítói kötelezettségek állmánya. A mérlegben kimutattt kötelezettségek állmánya mellett az elhasználódtt eszközök pótlására frrást biztsító amrtizációs (felújítási) alap képzésének 12 elmaradása tvábbi prblémákat vetít előre. A megyei önkrmányzatk beszámlójelentéseinek összegzése szerint ben még az elszámlt értékcsökkenés 90%-ának megfelelő összeget frdítttak felújítási célkra, 2009-ben ez az arányszám már csak 16,5% vlt. Ez maga után vnta a feladatellátást kiszlgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes rmlását. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében a 43. számú, az "Önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének ellenőrzése" részeként egy időben, egymással párhuzamsan tekinti át és elemzi az önkrmányzati alrendszer középszintjét jelentő 19 megyei önkrmányzat pénzügyi helyzetét A gazdálkdás szabályszerűségét az 11 Az önkrmányzati alrendszerben-az éves zárszámadási törvényjavaslatk általáns indklása, X. Helyi önkrmányzatk gazdálkdása fejezet szerint- a felhalmzási bevételek és kiadásk egyenlege 2007-ben 142,4 milliárd Ft, 2008-ban 112,3 milliárd Ft, 2009-ben 234,5 milliárd Ft hiányt mutattt. 12 Erre a jelenlegi szabályzási környezetben nem kötelezi semmilyen előírás az önkrmányzatkat 10

13 BEVEZETÉS ÁSZ előző évek srán ellenőrizte a megyei önkrmányzatknál is, ezért jelen vizsgálatunk erre nem tér ki. A jelentés a megyei önkrmányzatk sajáts feladatellátási és frrásszabályzási helyzetére tekintettel a megyei önkrmányzatk pénzügyi helyzetét, illetve az ezzel összefüggő krábbi ÁSZ javaslatk megvalósítását mutatja be. Az ellenőrzés a január l március 31. közötti időszakt ölelte fel. A vizsgálat jgszabályi alapját július l-je előtt az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5), (6) és (9) bekezdéseiben, az Ötv. 92. (l) bekezdésében és az Áht (3) bekezdésében, július l-jét követően az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény l. (3) bekezdésében, az 5. (2)-(6) bekezdéseiben és az Áht. 120/A. (l) bekezdésében fglalt előírásk képezték. Nógrád megye rszágs és régión belül elfglalt helyzetét december 31- én az alábbi mutatók szemléltetik (a megyei jgú várssal együtt): Index: az előző év azns időszak (időpntja)=100,0 Mutató megnevezése Íszak- Nógrád magyarrszági megye ré 10.' Országs Népesség száma (ezer fő)* Népesség váltzás indexe (%) 98,6 98,8 99,7 Az ipari termelés vlumenindexe (%) 110,3 118,0 110,7 Egy laksra jutó ipari termelési érték (ezer Ft) 781,7 2028, ,4 Ezer laksra jutó vállalkzásk száma (db) A beruházásk egy laksra vetített teljesítményértéke (millió Ft) 79,8 180,1 304,7 Fglalkztatási arány(%) 41,0 43,5 49,5 Munkanélküliségi ráta(%) 18,1 15,6 10,8 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (Ft) Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének indexe(%) 105,9 106,5 106,9 *Ebből Salgótarján megyei jgúvárs népessége 39 ezer fő. A táblázat adatai azt jelzik, hgy a népesség száma a megyében 202 ezer fő, amely az rszágs átlagnak a 2,0%-a. A megye népességmegtartó képessége rsszabb az rszágs átlagnál a gazdaság alacsnyabb dinamizmusa következtében. Ebből következik, hgy a fglalkztatási arány és a munkanélküliségi ráta rsszabb az rszágs átlagnál Nógrád megyében 131 települési- egy megyei jgú vársi, öt vársi és 125 községi - önkrmányzat működött. ll

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK..,,,,,.., I. OSSZEGZO MEGALLAPITASOK, KOVETKEZTETESEK, JAVASLATOK A Nógrád Megyei Önkrmányzat 2010-ben millió Ft összes költségvetési kiadásából - az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerint - 99,9%-t, millió Ft-t a kötelező feladatai ellátására frdíttt. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai a civil szervezetek közösségi, társadalmi, hagymányőrző és turisztikai rendezvényeihez kapcslódtak, illetve támgatást nyújtttak a megyei diáksprt feladatk ellátásáhz összesen hétmillió Ft összegben. Az SzMSz a kötelező közszlgáltatási feladatkat és azk ellátásának szervezeti keretét általáns jelleggel, a vnatkzó jgszabálykra hivatkzással határzta meg. Az Önkrmányzat a kötelező és önként vállalt feladatait december 31-én a Hivatallal együtt 22 intézménnyel, 67 telephelyen, december 31-én a Hivatallal és 19 intézménnyel, 7 5 telephelyen látta el. Az intézmények száma között két intézmény és telephelyei átvételével és a flyamatsan végrehajttt intézményi integráció eredményeként alakult ki. A flyó költségvetés egyenlege években összesen 1319 millió Ft működési frrástöbbletet mutattt. A évet követően a flyó kiadásk flyó bevételekhez visznyíttt kedvezőtlenebb dinamikája következtében a pzitív egyenleg évben 87 millió Ft-ra, 88%-kal esett vissza az előző évhez képest. A évben a kedvezőtlen tendencia tvább flytatódtt, melynek eredményeként a működési jövedelem már negatívvá vált (-245 millió Ft). A tőketörlesztések összege a vizsgált években eltérő irányú váltzást mutattt, 2007-ben 9 millió Ft, 2008-ban 314 millió Ft és 2009-ben 150 millió Ft, a évben az Önkrmányzatnak nem vlt törlesztési kötelezettsége. A évi működési megtakarítás csökkenő mértékben bár, de fedezetet nyújttt a tőketörlesztésre frdíttt kiadáskra, évtől aznban a nettó működési jövedelem már negatívvá vált. A pénzügyi kapacitás a vizsgált időszak srán 513 millió Ft-ról -245 millió Ft-ra csökkent. A években az Önkrmányzat felhalmzási költségvetésének egyenlege flyamatsan negatív összegű vlt, amely a vizsgált időszakban összesen 2171 millió Ft felhalmzási hiányt kztt. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső frrásk bevnásával vlt biztsítható. Az Önkrmányzat években 473 millió Ft hitelt törlesztett. Az adósságszlgálat, tvábbá a felhalmzási frráshiány a vizsgált időszakban összesen 2644 millió Ft-t tett ki, amelyre a fenti időszak srán képződő 1074 millió Ft működési jövedelem, valamint a január l-jén rendelkezésre álló 393 millió Ft pénzeszköz szlgált fedezetül. A finanszírzáshz szükséges tvábbi pénzeszközöket 1859 millió Ft hitelfelvétellel (1509 millió Ft flyószámlahitel, 200 millió Ft éven túli működési hitel és 150 millió Ft fejlesztési hitel), tvábbá 1500 millió Ft kötvénykibcsátással biztsíttták. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vizsgált években keletkezett nettó működési frráshiány kedvezőtlen alakulásában meghatárzó szerepet játsztt, hgy az Önkrmányzat legfőbb bevételi frrásai - a jgszabályi kedvezmények bővülése és az ingatlanfrgalm visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a közpnti frráskivnás hatására az átengedett szja és az állami támgatásk évről évre 4933 millió Ft-ról 3962 millió Ft-ra, 20%-kal csökkentek. Az Önkrmányzatnál az illetékbevétel 2010-re a évi 1670 millió Ft-ról (60,2%-ára) 1006 millió Ft-ra csökkent. Az átengedett szja és az állami támgatás együttes összege a közpnti támgatáscsökkentésell túl a feladatátvétel hatását is figyelembe véve kevesebb lett, 2010-ben millió Ft vlt a évi 3484 millió Ft 84,8%-a. Az OEP-től származó bevételek a évi 4017 millió Ft-ról 2010-re 585 millió Ft-tal (14,6%-kal), 4602 millió Ft-ra emelkedtek. Az egyéb saját bevételek a vizsgált időszak srán 1517 millió Ft-tal, 75,5%-kal növekedtek, ezen belül évben az intézmények működési bevétele 806 millió Ft-tal, 57,6%-kal haladta meg a évi ténylegest (1393 millió Ft) az átvett két, valamint a megépült egy új intézmény, tvábbá az intézményi térítési díjak (különösen a szciális ágazathz tartzó intézményeknél) évenkénti emelése miatt. A működési kiadásk a évi millió Ft-ról 2010-re millió Ft-ra, 1092 millió Ft-tal, 9,8%-kal emelkedtek. Ennek jelentős részét az átvett két és a megépült egy új intézmény többletkiadása kzta. A Kórház nélkül az intézmények teljesített kiadásai 2007-ben 6757 millió Ft-t tettek ki (az összes működési kiadás 60,4%-a), amely 2010-re 7115 millió Ft-ra nőtt (az összes működési kiadás 58%-a). A működési és felhalmzási kiadáskn belül között a felhalmzási kiadásk súlya 1286 millió Ft-ról (10,3%-ról) 520 millió Ft-ra (4,1 %-ra) csökkent. Az aktív pályázati tevékenység eredményeként között millió Ft bekerülési költségű beruházást flytattt, illetve indíttt el az Önkrmányzat, amelyből 5657 millió Ft a években vállalt kötelezettség. Az utóbbi frrásai az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerint a következők: 84 millió Ft tervezett saját bevétel (maradvány-felhasználással), 786 millió Ft kötvénybevételből származó pénzmaradvány, 4738 millió Ft EU-s és 49 millió Ft hazai támgatás. A év után vállalt kötelezettségből 721 millió Ft (12,7%) a Kórház fejlesztéseit finanszírzta. Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségeinek állmánya a könyvviteli mérlegadatk szerint december 31-től december 31-ig közel 10 millió Ft-ról 3488 millió Ft-ra nőtt. Az Önkrmányzat fennálló pénzintézeti kötelezettségei kötvény kibcsátásából, hsszú lejáratú hitel igénybevételéből, valamint flyószámla és munkabér megelőlegezési hitelek igénybevételéből keletkeztek. A vizsgált időszakban adósságszlgálatra az Önkrmányzat 610 millió Ft-t teljesített, amelyből a kamatkiadás 137 millió Ft vlt. A kötvényből származó frrás befektetéséből realizált kamatbevétel 346 millió Ft, amelyből 313 millió Ft a években, 33 millió Ft a évben keletkezett. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkrmányzatnak a évben minden nap vlt flyószámlahitele, átlagsan 831 millió Ft, a munkabérek kifizetéséhez aznban nem vett igénybe munkabér megelőlegezési hitelt, amelynek ka a bevételkiesések miatt megemelt flyószámlahitel kedvezőbb kndíciója vlt. Az Önkrmányzat év végi pénzintézeti kötelezettségéből 2091 millió Ft (60%) fejlesztési célú kötvények kibcsátásából, 200 millió Ft (5, 7%) hsszú lejáratú működési célú hitel felvételéből, tvábbá 1197 millió Ft (34,3%), a költségvetési év végén ki nem egyenlített flyószámlahitelből keletkezett. Ezek miatt az Önkrmányzatnak a években 1426 millió Ft, l CHF tőketörlesztést és kamatt 13 kell teljesítenie. A évi összes (pénzintézeti, szállítói, valamint egyéb) kötelezettség teljesítésére figyelembe vehető 890 millió Ft a kötvénykibcsátásból származó, és 1431 millió Ft egyéb pénzmaradvány, a mérlegben kimutattt 157 millió Ft követelésállmány és 61 millió Ft jelzálggal nem terhelt frgalmképes ingatlanvagyn. Az Önkrmányzat év végi szállítói tartzása 547 millió Ft (ebből lejárt 53 millió Ft), egyéb kiadás elmaradása áfa, rehabilitációs hzzájárulás és cégautó adó áthúzódó fizetési kötelezettsége miatt hárm millió Ft. A tvábbi évekre szóló decembert 31-én fennálló pénzintézeti kötelezettségei: CHF, melyre figyelembe vehető frrásként az Önkrmányzat a saját bevételeket, azn belül az illetékeket határzta meg. E frrás a működés elsődlegességére tekintettel krlátztt. A közgyűlési előterjesztések tartalmazták a pénzintézeti kötelezettségvállalásk visszafizetési frrásait, a teljes futamidő várható kamat és tőkefizetési kötelezettségeit, az adósságszlgálati krlátk bemutatását, aznban az árflyam- és kamatkckázatakat nem. Az adósságt keletkeztető kötelezettségvállalással megvalósíttt felhalmzási kiadásk esetleges bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő vnzatát, tvábbá ezeknek a fejlesztéshez, felújításhz vállalt kötelezettségek visszafizetési frrásként való számbavételét, a feladatk jellemzőit figyelembe véve vizsgálták. Az Önkrmányzat nem vizsgálta azt, hgy az elhasználódtt eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A felújításkra, az eszközök pótlására az Önkrmányzat pénzügyi lehetőségének a függvényében, elsősrban az intézmények működőképességének biztsítása, illetve a szakhatósági előírásk figyelembevételével került sr. Az Önkrmányzat években a tárgyi eszközök után 2513 millió Ft értékcsökkenést számlt el, ugyanakkr felújításra ennek töredékét 260 millió Ft-t (10,3%) frdíttt. Az Önkrmányzat által években megtett kiadáscsökkentő intézkedések a gazdálkdás átláthatóbbá tételét, valamint a feladatellátás szakmai színvnalának, a pénzügyi helyzetnek a javítását célzták. Az intézményátszervezések, a feladatváltzásk, valamint a takarékssági intézkedések hatására az Önkrmányzat kimutatása szerint együttesen 2107 millió Ft ki- 13 a I. negyedévi kamat mértéket alapul véve 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK adás megtakarítás keletkezett, melyből1752 millió Ft (83,2%) a végrehajttt álláshely csökkenések eredményeként jelentkezett. A Hivatalnál és az intézményeknél között 200 álláshelyet szüntettek meg, amelyből 71 álláshely ágazati szakmai, 129 pedig intézményüzemeltetéshez, fenntartáshz, gazdasági ügyek intézéséhez kapcslódó álláshely vlt. A létszámcsökkentési és szervezési intézkedések hatására az Önkrmányzat december 31-i 2445 fős átlaglétszáma március 31-re 192 fővel, 7,9%-kal (2253 főre) csökkent. Az Önkrmányzat bevétel növelési lehetőségei krlátzttak vltak. A közötti bevételnövelésre irányuló intézkedésekből-amelyek számszerűsített összege 850 millió Ft vlt- 655 millió Ft, 77% az egyes intézményi térítési díjak növeléséből származtt, 195 millió Ft, 23% az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése és szabad kapacitásk hasznsításának eredménye vlt. Az Önkrmányzat 2011-re tvábbi 628 millió Ft kiadáscsökkenést és 52 millió Ft bevételnövelést előirányzó intézkedésekről döntött. Az intézményi feladatk racinalizálásáról, integrációjáról a Közgyűlés döntött. Az ezekhez készített előterjesztésekben a tervezett intézkedések indkait, várható eredményeit bemutatták, aznban az átszervezések, a takarékssági intézkedések szakmai feladatellátásra gyakrlt hatását célzttan nem vizsgálták. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett egy javaslat hasznsulására terjedt ki. A javaslat hasznsítására az intézkedési terv szerinti határidőt követően került sr. Az Önkrmányzat pénzügyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: A vizsgált időszakban az Önkrmányzat a költségvetési bevételt csökkentő közpnti intézkedéseket nem tudta a helyi kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésekkel ellensúlyzni, sőt a Kórház nélküli működési kiadásk növekedtek. Az időszakban végrehajttt intézmény-átvételek a költségvetési egyensúlyra lényeges hatást nem gyakrltak. A már megkezdett beruházásk jövőbeni frrásai biztsítttak. A működési célú kiadásk finanszírzására flyamatsan, növekvő mértékben vett igénybe az Önkrmányzat flyószámla és munkabérhitelt, valamint használt fel kötvénykamatt. A likvid hitelek állmányának emelkedése feszültséget kz a működés finanszírzásában. A hsszú lejáratú kötelezettségek évet követő frrásai az elkövetkezendő 3 évben még biztsítttak, aznban az azt követő időszakban esedékessé váló kötelezettségek fedezetének megléte- figyelemmel a saját bevétel frrásként történő megjelölésére - nem igazlható. A feladatk és frrásk közötti egyensúly megteremtésére irányuló közpnti döntések, a megyei önkrmányzatk knszlidációjára, az intézmények átvételére vnatkzó törvényjavaslat elfgadása új feltételeket teremtett. Az Önkrmányzat pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága középtávn ható intézkedésekkel biztsítható. 15