ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2)

Átírás

1 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/2) december

2 Számvevői Irda Iktatószám: V /2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-aznsító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándr számvevő igazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácss Az ellenőrzést végezték: PuchyMárta számvevő tanácss Szalntai Miklós számvevő tanácss Szihalminé Kvács Zsuzsanna számvevő tanácss A témáhz kapcslódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat gazdálkdási rendszerének évi átfgó ellenőrzéséről srszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is lvashatóak.

3 , TARTALOMJEGYZEK BEVEZETÉS I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l. Az Önkrmányzat kötelező és önként vállalt feladatai 2. Pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása 2.1. A működési és felhalmzási egyensúly alakulása 2.2. Az Önkrmányzat bevételei 2.3. Az Önkrmányzat kiadásai 3. Kötelezettségek bemutatása 3.1. A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek alakulása 3.2. Szállítók felé fennálló kötelezettségek 3.3. Egyéb kötelezettségek 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hztt intézkedések 5. A helyi önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzése srán a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatk hasznsulása

4 MELLÉKLETEK l. számú Működési és felhalmzási hiány/többlet alakulása az Önkrmányzat zárszámadási rendeleteiben (l ldal) 2/a. számú 2/b. számú Az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt bevételei és kiadásai között (l ldal) Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, adósságszlgálatának alakulása között (l ldal) 3. számú Az Önkrmányzat években megvalósíttt, illetve december 31-én fennálló fejlesztési feladatkhz kapcslódó kötelezettségeinek összegzése (10 ldal) 4. számú Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (9 ldal) 5. számú Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökének észrevételére adtt válasz (2 ldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEKJEGYZÉKE Törvények Áh t. ÁSZ tv. ötv. H tv. Rendeletek SzMSz évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések APEH ÁSZ BM EDP hiány/egyenleg Ellátó szervezet EU főjegyző GDP Hivatal Illetékhivatal ITC Kft. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény (2011. július l-jétől az Állami Számvevőszékről szóló LXVI. törvény) a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény a helyi önkrmányzatk és szerveik, a köztársasági megbízttak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Közgyűlése és szervei Szervezeti Működési Szabályzatáról szóló 19/2010. (XII. 17.) számú rendelet a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének 6/2008. (IV. 25.) rendelete a évi zárszámadásának elfgadásáról a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének 6/2009. (V. 5.) rendelete a évi zárszámadásának elfgadásáról a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének 7/2010. (V. 4.) rendelete a 2009 évi zárszámadásának elfgadásáról a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Közgyűlésének 6/2011. (V. 4.) rendelete a évi zárszámadásának elfgadásáról Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, január l-jétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NA V) Állami Számvevőszék Belügyminisztérium Uniós módszertan szerinti maastrichti kritériumknak megfelelő számítás szerinti hiány/egyenleg Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Ellátó Szervezete Európai Unió Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Főjegyzője Bruttó hazai termék Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Hivatala Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Illetékhivatala Nemzetközi Kereskedelmi Közpnt Krlátlt Felelősségű Társaság 3

6 kórházak Könyvtár Közgyűlés Közgyűlés elnöke KSH Levéltár Múzeum NGM OEP ÖKIF hitel ÖNHIKI Önkrmányzat SNA sz ja TISZK évigazdasági prgram Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetem Oktató Kórház, Mezőkövesdi Rehabilitációs Közpnt, Szent Ferenc Kórház, II. Rákóczi Ferenc Kórház Szikszó, Pszichiátriai Szakkórház és Betegtthn Izsófalva II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnöke Közpnti Statisztikai Hivatal Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat Levéltár Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumk Igazgatóság Nemzetgazdasági Minisztérium Országs Egészségbiztsítási Pénztár Önkrmányzati Infrastruktúra-fejlesztési Hitelprgram önhibáján kívül hátránys helyzetben lévő önkrmányzatk támgatása Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat SNA System f Natinal Accunts azaz Nemzeti Számlák Rendszere személyi jövedelemadó Zempléni Szakképzési-szervezési Társulás és a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás a Közgyűlés 45/2011. (IV. 28.) számú határzata a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlésnek Középtávú Gazdasági Prgramjáról ( ) 4

7 " JELENTES a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Önkrmányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, BEVEZETES Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabtt a helyi önkrmányzatk gazdálkdásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ - küldetése és jövőképe szerint - szilárd szakmai alapkra támaszkdva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkrmányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyn szabálys, gazdaságs, hatékny és eredményes hasznsítását. E flyamat részeként- a évi államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel - megkezdődött az önkrmányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzése. Az NGM 2011 áprilisában közzétett adatai szerint 1 a évi 1036,2 milliárd Ft összegű, 3,8%-s EDP (maastrichti kritériumk szerinti, Túlztt Hiány Eljárás keretében kimutattt) hiánycél nem vlt tartható, az önkrmányzati alrendszer tervezettet meghaladó hiánya miatt a GDP arányában kifejezett államháztartási hiány 4,2%-ra emelkedett. Az önkrmányzatk költségvetési jelentése szerint első hárm negyedév végén az önkrmányzati alrendszer pénzfrgalmi hiánya 97 milliárd Ft vlt a tervezett éves mérték 51 /-át érte el. Bár az elmúlt években kiugróan magas hiány halmzódtt fel az utlsó negyedévben, a 97 milliárd Ft-s szeptember végi hiány nem indklta az önkrmányzati alrendszer 190 milliárd Ft-ra becsült éves hiányának felülvizsgálatát. A tervezett hiány túllépése, az utlsó negyedévi 150 milliárd Ft-s pénzfrgalmi hiány nem vlt reálisan feltételezhető. A helyi önkrmányzatk januári gyrsjelentése szerint a pénzfrgalmi hiány 247,7 milliárd Ft-t tett ki. A tervezettnél nagybb önkrmányzati pénzfrgalmi hiány kialakulásában - az NGM által az éves költségvetési beszámló elkészítéséhez kiadtt tájékztató szerint - az iparűzési adó elmaradása, a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek tervezettnél alacsnyabb összegben teljesülése vlt a meghatárzó. A megyei önkrmányzatk kötelező feladatellátását többlépcsős törvényi előírásk határzzák meg. A feladatkra vnatkzó szabályzás első szintjét az 1 NGM Tájékztatás Magyarrszág Strukturális Refrmprgramjának végrehajtásáról (2011. április 1). A Tájékztató évente két alkalmmal- április és któber hónapbanjelenik meg. 5

8 BEVEZETÉS Ötv. 2, a másdik szintet a hatásköri 3, a harmadik szintet a tvábbi ágazati, szakmai törvények (egyebek mellett az ktatási, egészségügyi, szciális) adják. A megyei önkrmányzatk a feladatellátás és a közpnti frráselsztás tekintetében sajáts helyet fglalnak el a helyi önkrmányzati rendszerben. A megyei önkrmányzat kötelező feladatainak egy része - így a megyében lévő természeti és társadalmi muzeális emlékek, a történeti iratk gyűjtése, őrzése, tudmánys feldlgzása, a megyei könyvtári szlgáltatás, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadás és szlgáltatás, a megyei testnevelési és sprtszervezési feladatellátás, a gyermek- és ifjúsági jgk érvényesítése, a gyermekvédelmi- és szciális szakellátás - az Ötv-ből közvetlenül levezethető kötelezettség. A középisklai, szakisklai, és kllégiumi ellátás, a fgyatéks gyermekek ktatása, nevelése, gndzása az ágazati törvény szerint a megyei önkrmányzat kötelező feladata. Aznban, ha a települési önkrmányzat lát el ilyen feladatt, és arról lemnd, a megyei önkrmányzatnak a feladatt át kell vennie. Így a megyei önkrmányzatk által ellátndó kötelező közszlgáltatásk ellátásának mértékére a települési önkrmányzatk döntései jelentősen kihatnak. Az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátás biztsítása akkr képezi a megyei önkrmányzat feladatát, ha az önkrmányzati vagyn kialakításóról szóló törvényben 4 a feladat ellátásáhz szükséges vagynt az önkrmányzat a tulajdnába kapta. Az önként vállalt feladat ellátására - mivel annak vállalása a kötelező feladatk ellátását nem veszélyeztetheti - a kötelező közszlgáltatásk mértékének alakulása lényegi hatással van. A feladat és hatáskör telepítés sajátsságai mellett a megyei önkrmányzatk frrásszabályzásból következő szűk mzgástere és a kialakíttt frrásszerkezete, a közpnti költségvetéstől való erőteljes függősége is determinálja az önkrmányzatk feladatellátásra vnatkzó döntéseit. A években az önkrmányzati feladatk ellátásának keretet biztsító frrásszabályzás - ennek részeként az illetékbevételből és a személyi jövedelemadóból való részesedés szabályai - a megyei önkrmányzatk vnatkzásában nem váltztak: A megyei önkrmányzatk saját bevételein belül az illetékbevételek döntően az ingatlanpiac stagnálása, majd visszaesése, és egyes illetékkedvezmények bevezetése következtében - megyénként differenciált mértékben ugyan, de re általánsan visszaestek. A évben beflyt 39,2 milliárd Ft illetékbevétel a évben realizált 71, l milliárd Ft illetékbevétel alig több mint 55%-a vlt. A kieső bevételek pótlására az önkr- 2 ötv ai 3 a Htv. 4 Az egyes állami tulajdnban lévő vagyntárgyak önkrmányzatk tulajdnba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 6

9 BEVEZETÉS mányzati alrendszer szintjén történtek intézkedések, 2010-ben 5 milliárd Ftt, 2011-ben 1,2 milliárd Ft-t ellentételezett a közpnti költségvetés. Az illetékbevételt a megyei önkrmányzatk a saját flyó bevételeik között számlják ep. Az illetékek kivetésének és beszedésének jga december 31-ig a megyei önkrmányzatk feladata vlt. A évtől a megyei illetékhivatalk illetékbeszedési feladatait az APEH vette á~. Az önkrmányzati illetékrészesedési szabályk váltzatlank maradtak, aznban az illetékbeszedés költségeit az önkrmányzatk illetékbevételeiből átlags (a Fővársnál 4,0%-s, a megyei és megyei jgú vársi önkrmányzatnál 8,5%-s) kulcst alkalmazva vnták le. E döntés következtében azn megyei önkrmányzatk, amelyek a 8,5%-s költségnél kedvezőbb költségszint mellett látták el krábban ezt a feladatt, kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Az önkrmányzati alrendszer személyi jövedelemadóból való részesedésének makrszintű szabályzása nem váltztt között 7 A helyi önkrmányzatkat nrmatív módn megillető 32/-s részesedés visszasztásának részletszabályai aznban a megyei önkrmányzatk számára - a reálgazdaság kedvezőtlen irányú flyamatai, és az államháztartás egyensúlyi helyzetére tekintettel elrendelt krmányzati intézkedések miatt - megszrító intézkedéseket jelentettek. Összesen 17 milliárd Ft ben 10 milliárd Ft, 2010-ben tvábbi 7 milliárd Ft - szja-t vntak ki a megyei önkrmányzatk gazdálkdási köréből 8 Az átengedett személyi jövedelemadó a megyei önkrmányzatk egyik bevétele. A megyei önkrmányzatk között rendelkezésre álló frrásait az alábbiakban mutatjuk be: 5 A megyei önkrmányzatk illetékbevételei az önkrmányzati alrendszer saját flyó bevételeiből 2007-ben 35,9 milliárd Ft-t (61,4%-t), 2008-ban 41,5 milliárd Ft-t (61,7%-t), 2009-ben 36,5 milliárd Ft-t (62,5%-t), 2010-ben 25,1 milliárd Ft-t ( 64,1 /-t) tettek ki. 6 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módsításáról szóló évi LXI. törvény 115. a, amely az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 73. -át módsíttta. 7 A megyei önkrmányzatk személyi jövedelemadó részesedése az önkrmányzati alrendszer átengedett bevételeiből 2007-ben 34,7 milliárd Ft-t (7,0%-t), 2008-ban 51,2 milliárd Ft-t (9,2%-t), 2009-ben 59,2 milliárd Ft-t (9,3%-t), 2010-ben 56,3 milliárd Ft-t (8,3%-t) tett ki. 8 A megyei önkrmányzatk szja kiegészítése hármelemű. A tételes, minden megyére egységesen meghatárztt összeg- az adtt évek költségvetési törvényeinek 4. sz. mellékletében meghatárzttak szerint ban 593 millió Ft, 2007-ben és 2008-ban egyaránt 355 millió Ft, 2009-ben 370 millió Ft vlt. Amegye népességszáma után járó kiegészítés a évi 208 Ft/fő összegről 2010-re 120 Ft/fő-re, a megyei intézmények ellátttjai után járó kiegészítés 42236Ft/ellátttról 20755Ft/ellátttra csökkent. 7

10 ... BEVEZETÉS l "" r--~~~~~~~~~~~~~~---, A megyei önkrmányzatk beu~ tel e i (milli:írd Ft) l XI J)() 31)( ) A llamház tar1 (t<;llll lx' lüli ;ítut alá.s11k O Fdhalmud.si l s tlikl'jd k&ú l:x!v.etl'kk, D Aliami hnzz:ijárul:buk ~:s t:ítng;.u ásk A t c n ~ t.ktt hcv~ t l'k k Saj:ít flyl1 bcn:h:h:k tHJ7. ~v i t d}:s it ~s 2LIIJS. ~v i teljes h és 20IIlJ.I.!vi i L'ijL'S ÍIÓ 211 1!1. ~\' i t djc.sít~s A megyei önkrmányzatk saját flyó bevételeinek részaránya - amelyek főbb elemei: az intézményi térítési díjak, az illetékbevétel, a kamatbevételek - a évi összbevételen (461 milliárd Ft) belül17,9% vlt, amely 2010-re annak ellenére 20,6%-ra nőtt, hgy az összege 82 milliárd Ft maradt. Ennek ka az vlt, hgy az összbevétel a évi 461 milliárd Ft-ról 2010-re 399 milliárd Ftra csökkent. Az átengedett bevételek, amelyek a megyei önkrmányzatknál a személyi jövedelemadóból való részesedést jelentették, az összbevételen belül a évi 35 milliárd Ft-ról 56 milliárd Ft-ra nőttek. Az állami hzzájárulásk és támgatásk - amelyek főbb elemei: az ellátatti létszámhz kötődö nrmatív állami hzzájárulásk, közpntsíttt, fejezeti szinten kezelt célelőirányzatból juttattt működési és fejlesztési támgatásk - a évi 88 milliárd Ft-ról (19,1%-s részarányról) 2010-re 27 milliárd Ft-ra (6,8%-s részarányra) estek vissza. A felhalmzási és tőkejellegű bevételek - tárgyi eszközök (ingatlank és ingóságk), föld és immateriális javak, részesedések értékesítése, EU-tól átvett pénzeszközök- a évi 17 milliárd Ft-ról (3,6%-s részarányról) 2010-re 22 milliárd Ft-ra (5,4%-ra) emelkedtek. Az államháztartásan belüli átutalásk részesedése ben 178 milliárd Ft vlt év végére 34 milliárd Ft-tal csökkent, részaránya 38,6%-ról 2,6 százalékpnts csökkenés után 2010-ben 36%-ra váltztt. Ez a bevételi kategória tartalmazza az egészségbiztsítási és egyéb elkülönített állami pénzalapktól átvett frráskat. A 2010-ben e címen elszámlt bevétel 144 milliárd Ft vlt. A megyei önkrmányzatk közpnti költségvetésből származó bevételeinek öszszege 2007-ben 400 milliárd Ft vlt, amely évre 331 milliárd Ft-ra (az idő szak alatt összesen 69 milliárd Ft-tal) 17,3%-kal csökkent. 8

11 BEVEZETÉS Az egyéb, pénzmaradványból, vállalkzási bevételekből, államháztartásan kívülről származó átutaláskból, a hitelekből, a hsszú és rövid lejáratú értékpapírk értékesítéséből származó bevételek részesedése a évek visznylatában 13,3%-ról 17,1 %-ra emelkedett. Ez utóbbiak évi beszámló szerinti összevnt teljesítése 68 milliárd Ft vlt 9 Mindezeket figyelembe véve 2007 és 2010-ben a megyei önkrmányzatk frrásösszetételének megszlását az alábbi ábra szemlélteti: A megyei önkrmányzatk a és a 201 O. é i frrásainak megszlása(% ) D Saját fly ó bevételek 11 Átengedett bevételek 3, évi évi 5,4 14, 1 D Állarri hzzájárulásk és tárrgatásk D Felhalrrzási és tökejellegű bevételek Állarriláztartásn belüli álulalásk D Egyéb bevételek Annak ellenére, hgy a megyei önkrmányzatk kötelezően ellátndó feladataikat 2007-hez képest kevesebb intézményben, csökkenő fglalkztattti létszám mellett végezték 10, a jelentős bevételkiesést a - szervezési intézkedések hatására - csökkenő ráfrdításk nem tudták kmpenzálni. Az ellátttak száma - a szciális, gyermekvédelmi ágazat bentlakáss elhelyezést nyújtó intézményeit kivéve - eltérő mértékben ugyan, de minden ágazatban évről évre csökkent, amely a fajlags hzzájárulásk csökkenésével együtt a nrmatív állami hzzájárulás arányának visszaeséséhez vezetett. A as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő E U-s fejlesztési frráskhz való hzzájutás lehetősége felerősítette az önkrmányzati alrendszer fejlesztési igényeit. A fkztt fejlesztési tevékenység a felhalmzási bevételek és kiadásk egyensúlyának megbmlásán 11 túl a jelentkező jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tvább terhelhetik az önkrmányzatk költségvetését. A megyei önkrmányzatk felhalmzási és működési célú pénzintézeti és szállítói kötelezettségeinek állmánya a vizsgált időszakban erőteljesen növekedett. 9 Az egyéb bevételek összege között eltérő módn váltztt, ben 61 milliárd Ft vlt, 2008-ban 52 milliárd Ft-ra, 2009-ben 28 milliárd Ft-ra esett vissza, majd 2010-ben ismét- 68 milliárd Ft-ra- emelkedett. 10 a BM által 2010 decemberében elvégzett felmérés adatai szerint 11 Az önkrmányzati alrendszerben-az éves zárszámadási törvényjavaslatk általáns indklása, X. Helyi önkrmányzatk gazdálkdása fejezet szerint - a felhalmzási bevételek és kiadásk egyenlege 2007-ben 142,4 milliárd Ft, 2008-ban 112,3 milliárd Ft, 2009-ben 234,5 milliárd Ft hiányt mutattt. 9

12 ~ BEVEZETÉS A hsszú lejáratú kötelezettségek alakulását a következő ábra szemlélteti: Hsszú lejáratú kötelezettségek u: 'E Cll E l ~ ~ D 1.3. beruházási és fejlesztési célú hitelek 1.2. tartzásk m űködési cé lú kötvénykibcsátásból D 1.1. tartzásk fejlesztési célú kötvénykibcsátásból A hsszú lejáratú kötelezettségek mellett az időszakban a évi 22 milliárd Ft-ról 24 milliárd Ft-ra (8,8%-kal) növekedett az áruszállításból származó szállítói kötelezettségek állmánya. A mérlegben kimutattt kötelezettségek állmánya mellett az elhasználódtt eszközök pótlására frrást biztsító amrtizációs (felújítási) alap képzésének 12 elmaradása tvábbi prblémákat vetít előre. A megyei önkrmányzatk beszámlójelentéseinek összegzése szerint 2007-ben még az elszámlt értékcsökkenés 90%-ának megfelelő összeget frdítttak felújítási célkra, 2009-ben ez az arányszám már csak 16,5% vlt. Ez maga után vnta a feladatellátást kiszlgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes rmlását. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében a 43. számú, az "Önkrmányzatk gazdálkdási rendszerének ellenőrzése" részeként egy időben, egymással párhuzamsan tekinti át és elemzi az önkrmányzati alrendszer középszintjét jelentő 19 megyei önkrmányzat pénzügyi helyzetét A gazdálkdás szabályszerűségét az ÁSZ előző évek srán ellenőrizte a megyei önkrmányzatknál is, ezért jelen vizsgálatunk erre nem tér ki. A jelentés a megyei önkrmányzatk sajáts feladat-ellátási és frrásszabályzási helyzetére tekintettel a megyei önkrmányzatk pénzügyi helyzetét, illetve az ezzel összefüggő krábbi ÁSZ javaslatk megvalósítását mutatja be. Az ellenőrzés a január l március 31. közötti időszakt ölelte fel. A vizsgálat jgszabályi alapját július l-je előtt az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5), (6) és (9) bekezdéseiben, az Ötv. 92. (l) bekezdésében és az Áht (3) bekezdésében, július l-jét követően az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény l. (3) be- 12 Erre a jelenlegi szabályzási környezetben nem kötelezi semmilyen előírás az önkrmányzatkat 10

13 BEVEZETÉS kezdésében, az 5. (2)-(6) bekezdéseiben és az Áht. 120/A. (l) bekezdésében fglalt előírásk képezték. Brsd-Abaúj-Zemplén megye rszágs és régión belül elfglalt helyzetét december 31-én az alábbi mutatók szemléltetik (Misklc Megyei Jgú Várssal együtt): Mutató megnevezése Index: az előző év azns időszak (időpntja)=100,0 Brsd- Abaúj- Zemplén megye Északmagyarrszági régió Országs Népesség száma* (ezer fő) Népesség váltzás indexe(%) 98,9 98,8 99,7 Az ipari termelés vlumenindexe (%) 116,4 118,0 110,7 Egy laksra jutó ipari termelési érték (ezer Ft) Ezer laksra jutó vállalkzásk száma (db) A beruházásk egy laksra vetített teljesítményértéke (millió Ft) 2393,4 2028, , ,2 0,2 0,3 Fglalkztatási arány(%) 42,7 43,5 49,5 Munkanélküliségi ráta(%) 16,9 15,6 10,8 Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (Ft) Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének indexe (%) *ebből: Misklc Megyei JgúVárs népessége 170 ezer fő ,1 106,5 106,9 A megye gazdasági helyzetét reprezentáló mutatók alapján az egy laksra jutó ipari termelés értéke - 365,2 ezer Ft, illetve 349 ezer Ft-tal- magasabb vlt a régió és az rszágs átlagnál Az ezer laksra jutó vállalkzásk száma 12, illetve 57 db-bal elmaradt a régió és rszágs mutatótól. A fglalkztatási arány és a munkanélküliségi ráta, tvábbá az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete a régió és rszágs jellemzőkhöz képest kedvezőtlenebb. A megyében 358 települési - egy megyei jgú vársi, 27 vársi, kilenc nagyközségi, 321 községi-önkrmányzat működött a év végén. A évi önkrmányzati választáskat követően a Közgyűlés tagjainak száma 59 főről 30 főre csökkent. ll

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK..,,,,,.., I. OSSZEGZO MEGALLAPITASOK, KOVETKEZTETESEK, JAVASLATOK Az Önkrmányzat évi zárszámadási rendelete szerinti millió Ft költségvetési kiadásainak 99,3%-át ( millió Ft-t) a kötelező feladatk, 0,7%-át (292 millió Ft-t) önként vállalt feladatk ellátására frdíttta. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai az ifjúságplitikai célk, kisebbségi feladatk elősegítése, idegenfrgalmi rendezvények, művészeti tevékenységek, tehetségfejlesztő prgrmk támgatásáhz, egyes idegenfrgalmi, turisztikai kiadvány szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez, nemzetközi kapcslatk építéséhez, idegenfrgalmi szálláshely működtetéséhez, valamint civil szervezetek, alapítványk működéséhez nyújttt támgatáskhz kapcslódtak. Az SzMSz a kötelező közszlgáltatási feladatkat és azk ellátásának szervezeti keretét általáns jelleggel határzta meg. Az Önkrmányzat kötelező feladatai ellátását december 31-i állapt szerint- 53 költségvetési szerv működtetésével biztsíttta, amelyből 51 önállóan működő és gazdálkdó, két önállóan működő költségvetési szerv. A között a vársi önkrmányzatktól két közktatási és egy szciális feladatkat ellátó intézményt vett át. A Közgyűlés döntött tvábbá a kulturális és sprt ágazatban egy önállóan működő és gazdálkdó, valamint a szciális és gyermekvédelem rendszerének átalakításával hárm önállóan működő és gazdálkdó intézmény megszüntetéséről. Az Önkrmányzat hárm többségi tulajdnú gazdasági társasága önként vállalt feladatkat láttt el. Az Önkrmányzat flyó költségvetési egyenlege (működési jövedelem) a években működési frráshiányt mutattt, a negatív működési jövedelmek és a tárgyévben jelentkező törlesztési kötelezettségek miatt az Önkrmányzat pénzügyi kapacitása negatív értékű (-5762 millió Ft nettó jövedelem) vlt. A években az Önkrmányzat felhalmzási költségvetésének egyenlege flyamatsan negatív összegű vlt, amely a évek között összesen 3238 millió Ft felhalmzási frráshiányt mutattt. A működési frráshiány finanszírzása munkabér- és flyószámlahitelekből, valamint működési célú kötvénykibcsátásból történt. A felhalmzási frráshiányt hsszú lejáratú hitelekből és a kötvénybevétel felhalmzási célú felhasználásával finanszírzták. A CLF módszer szerinti működési frráshiány kialakulásáhz hzzájárult, hgy az Önkrmányzat legfőbb bevételi frrásai - a jgszabályi kedvezmények bővülése, és az ingatlanfrgalm visszaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a közpnti frráskivnás hatására az átengedett szja és az állami támgatásk - csökkentek. Az Önkrmányzatnál az illetékbevétel a 2010-re a évi 2679 millió Ft-ról (57,4%-ára), 1538 millió Ft-ra csökkent. Az átengedett szja és az állami támgatásk együttes összege a közpnti frráskivnás hatására lényegesen alacsnyabbá vált, 2010-ben 8617 millió Ft vlt, a

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK évi 83A/-a. A kórházak működési kiadásait finanszírzó OEP bevétel a évi millió Ft-ról a évre 15,6%-kal ( millió Ft-ra) emelkedett. A évi egyéb saját bevételek 50/-kal, 8660 millió Ft-ra emelkedtek re, ellensúlyzva a kieső frráskat. A évben az intézményi működési bevételek a térítési díjak emelésének következtében 646 millió Ft-tal haladták meg a évi t. A működési kiadásk 2007-ről 2010-re 4,5%-kal (1655 millió Ft-tal) nőttek. A kórházak nélkül az intézmények és a Hivatal teljesített működési kiadásai 2007-ben millió Ft-t tettek ki (az összes működési kiadás 47/-a), amely 2010-re millió Ft-ra csökkent (az összes működési kiadás 37,4%-a). A működési és felhalmzási kiadáskn belül között a felhalmzási kiadásk súlya 3672 millió Ft-ról (9%) 3399 millió Ft-ra (8%) csökkent. Az aktív pályázati tevékenység eredményeként millió Ft bekerülési költségű beruházást flytattt, illetve indíttt el az Önkrmányzat, amelyből ll 421 millió Ft a 2010 utánra vállalt kötelezettség. Az utóbbi frrásai a következők: 141 millió Ft tervezett saját bevétel, maradvány-felhasználással, millió Ft elnyert európai uniós támgatás, 1074 millió Ft elnyert hazai támgatás. Az Önkrmányzat pénzintézeti kötelezettségeinek állmánya a könywiteli mérlegadatk szerint december 31-től december 31-ig 309 millió Ft-ról millió Ft-ra nőtt. A vizsgált időszakban adósságszlgálatra az Önkrmányzat 1536 millió Ft-t teljesített, amelyből a kamatkiadás 1132 millió Ft vlt. A kötvényből származó frrásk betéteiből realizált kamatbevétel között 138 millió Ft vlt. Az Önkrmányzat likviditása biztsítására a évben 277 napn át átlagsan 681 millió Ft összegű flyószámlahitelt, illetve átlagsan 389 millió Ft öszszegű munkabér megelőlegezési hitelt vett igénybe. Az Önkrmányzat év végi pénzintézeti kötelezettsége ll 406 millió Ft (83,1 /) működési és felhalmzási célú kötvények kibcsátásából, 635 millió Ft (4,6%) felhalmzási célú hsszú lejáratú hitelek felvételéből, tvábbá 1693 millió Ft (12,3%), költségvetési év végén ki nem egyenlített flyószámla- és munkabér megelőlegezési hitelből keletkezett. Ezek miatt az Önkrmányzatnak a években 1843 millió Ft, CHF és EUR összegű tőketörlesztést és kamatt kell teljesítenie. Az Önkrmányzat év végi szállítói tartzása 3232 millió Ft (ebből lejárt 383 millió Ft) és egyéb kiadás elmaradása 3 millió Ft vlt. A évi összes (pénzintézeti, szállítói, valamint az esedékes, de ki nem fizetett személyi juttatásk és járulékai) kötelezettség teljesítésére 64 millió Ft pénzmaradvány és 102 millió Ft jelzálggal nem terhelt frgalmképes ingatlanvagyn nyújt fedezetet. A tvábbi évekre szóló pénzintézeti kötelezettségei: 491 millió Ft, és CHF, amelyekre figyelembe vehető frrásk december 31-én nem vltak ismertek. A közgyűlési előterjesztések nem tartalmazták a kötelezettségvállalás visszafizetési frrásait, a teljes futamidőre várható kamat-, egyéb költség és tőkefizetési kötelezettségeit, az árflyam- és kamatkckázatk, tvábbá az adósságszlgálati krlát bemutatását. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkrmányzat között nem vizsgálta az elhasználódtt, amrtizálódtt eszközök pótlásának frrásigényét. A felújításkra, az eszközök pótlására az Önkrmányzat pénzügyi lehetőségének a függvényében, elsősrban az intézmények működőképességének biztsítása, illetve a szakhatósági előírásk figyelembevételével került sr. Az Önkrmányzat között a tárgyi eszközök után millió Ft értékcsökkenést számlt el. Felújításra a években 963 millió Ft-t frdíttt. Az Önkrmányzat években pénzügyi helyzetének javítására kiadáscsökkentő intézkedéseket tett. Az intézményátszervezések, a feladatváltzásk, létszámcsökkentések, valamint a takarékssági intézkedések eredményeként- az Önkrmányzat kimutatásaszerint-együttesen 6871 millió Ft kiadási megtakarítás keletkezett, amelynek 21,0%-a (1443 millió Ft) a kapcslódó létszámcsökkenések következtében jelentkezett. A Hivatalnál és az intézményeknél között 510,5 álláshelyet szüntettek meg, amely a évi (7422 fő) átlaglétszám 6,9%-át jelentette. A megszüntetett álláshelyek 98,8%-a (504,5 álláshely) az ágazati, szakmai, 1,2%-a (hat álláshely) intézményüzemeltetéshez, fenntartáshz, gazdasági ügyek intézéséhez kapcslódó álláshely vlt. Az Önkrmányzat között bevételnövelő intézkedéseket nem tett. Az Önkrmányzat gazdálkdási rendszerének évi ellenőrzéséről készült ÁSZ jelentés a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítására javaslatt nem tett. Az Önkrmányzat pénzügyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Az Önkrmányzatnál évente a közpnti intézkedések hatására jelentkező bevételi kiesést a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel nem tudta ellentételezni. Az Önkrmányzat től hárm intézményt vett át. A feladatellátást biztsító intézményi struktúra váltztatására tett intézkedések nem eredményezték a méretgazdaságs szervezeti keretek kialakítását. A évet követő beruházásk finanszírzhatóságát veszélyezteti a saját frrásk tervezetlensége, az EU-s frrásk előfinanszírzása, valamint a támgatásból megvalósuló fejlesztések vlumenéből és esetleges előírt feltételeknek nem megfelelő teljesítéséből adódó kckázatk. Az Önkrmányzat csak flyószámla- és munkabérhitel állandó igénybevételével, tvábbá kötvényfrrás, illetve a kötvényfrrásk befektetéséből származó kamatbevétel felhasználásával tudta a működést biztsítani. Az Önkrmányzat hsszú távú pénzintézeti kötelezettségei finanszírzása a következő hárm évben nem számszerűsíthető, a tvábbi évekre szóló hsszú távú kötelezettségekre a finanszírzás frrásait nem tervezték meg. Mindezek alapján az Önkrmányzat gazdálkdósót a pénzügyi kckázatk veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hsszú távú fenntarthatósága aznnali intézkedéseket igényel. A Közgyűlés elnöke részletes tájékztatást adtt a helyszíni ellenőrzést követően a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett intézkedésekről. Döntés született az intézményi térítési díjak emeléséről, intézmények átszervezéséről, létszámának csökkentéséről, megállapdást kötöttek a szállítói tartzásk átütemezéséről 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPfTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Ezek hatására a költségvetés egy havi hiánya 160 millió Ft-ról 41 millió Ft-ra, a lejárt szállítói tartzás 2,6 milliárd Ft-ról 1,2 milliárd Ft-ra csökkent. A feladatk és frrásk közötti egyensúly megteremtésére irányuló közpnti döntések, a megyei önkrmányzatk knszlidációjára, az intézmények átvételére vnatkzó törvényjavaslat elfgadása új feltételeket teremtett. A hatékny és eredményes gazdálkdás, a pénzügyi egyensúly megőrzése aznban tvábbi helyi intézkedéseket igényel. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (l) bekezdésében fglaltak értelmében a jelentésben fglalt megállapításkhz kapcslódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számíttt harminc napn belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az tvábbra sem elfgadható, az ÁSZ elnöke a hivatkztt törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pntjaiban fglaltakat érvényesítheti. A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján - figyelembe véve az Önkrmányzat észrevételeit és a saját hatáskörben tett intézkedéseit- az alábbi javaslatkat tette az ÁSZ: a Közgyűlés elnökének: l. tájékztassa a Közgyűlést rendszeresen az intézkedési terv megvalósításáról, annak eredményeiről. A pénzügyi egyensúlyt beflyásló feltételek rmlása esetén tegyen javaslatt az intézkedési terv módsítására; 2. gndskdjn róla, hgy a jövőben az adósságt keletkeztető kötelezettségvállaláskról szóló közgyűlési döntéseket megalapzó előterjesztések tartalmazzák a kötelezettségvállalás visszafizetésének frrásait, a várható kamat-, egyéb költség és tőkefizetési kötelezettségeit, legalább 3 éves kitekintéssel a várható kamat és árflyamkckázatk bemutatását, és kezelésének lehetőségeit; 3. gndskdjn a fennálló lejárt szállítói tartzásk - beleértve az intézményeknél lejárt szállítói állmányt - megszüntetése érdekében szükséges tvábbi intézkedések megtételéről, indklt esetben a szállítókkal a lejárt tartzásk mielőbbi rendezéséről a kckázatk minimalizálása érdekében; 4. gndskdjn a pénzintézeti kötelezettségek finanszírzási lehetőségeinek számbavételéről, és arra frrásk biztsításáról; 5. mutassa be a Közgyűlésnek az éves költségvetési előterjesztésekben az értékcsökkenési leírás összegét, és ezzel arányban az elhasználódtt eszközök pótlásának frrásigényét és - lehetőségét. 15

18 II. RÉSZLETES MEGALLAP[TÁSOK,,,, II. RESZLETES MEGALLAPITASOK l. Az ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT V ÁLLALT FELADATAI Az Önkrmányzat évi zárszámadási rendelete alapján költségvetési kiadásainak 99,3%-át ( millió Ft) a kötelező feladatk, 0,7%-át (292 millió Ft) az önként vállalt feladatk ellátására frdíttta. Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai az ifjúságplitikai célk, kisebbségi feladatk elősegítése, idegenfrgalmi rendezvények, művészeti tevékenységek, tehetségfejlesztő prgrarnak támgatásáhz, idegenfrgalmi, turisztikai, kiadvány szerkesztési, kmmunikációs szlgáltatásk szervezéséhez, nemzetközi kapcslatk építéséhez, idegenfrgalmi szálláshely működtetéséhez, valamint civil szervezetek, alapítványk működéséhez nyújttt támgatáshz kapcslódtak. Az SzMSz-ben az Önkrmányzat a kötelező közszlgáltatási feladatait az Ötv. és az ágazati törvények által meghatárzttnak tekintette, és nem szabályzta az önként vállalt feladatai körét. Az SzMSz-ben fglaltak szerint: 11 Az önként vállalt közfeladatk pénzügyi fedezetét a megyei önkrmányzat költségvetési rendeletében kell meghatárzni." Az Önkrmányzat éves költségvetési kiadásainak szerkezetét tekintve 2010-ben a járulékkkal növelt személyi juttatásk és dlgi kiadásk millió Ft-s összegén belül meghatárzó arányt 13-59,1 %-t ( millió Ft-t) - a kórházak fenntartása jelentett. A kórházak kiadásainak fedezetét 93,3%-ban az OEP és 6,7%-ban önkrmányzati támgatás, tvábbá az intézményi bevételek biztsíttták. A szciális és gyermekvédelmi feladatk ellátásában 2010-ben 17 intézmény vett részt, az önkrmányzati kiadáskból való részesedésük 6333 millió Ft (17%-s), a 24 közktatási intézmény feladatellátásáhz a kiadásk 15,9%-a (5941 millió Ft) kapcslódtt. A évbenaszciális és gyermekvédelmi feladatk kiadásait 54,4%-ban (3443 millió Ft-ban), a közktatási feladatk kiadásait 68%-ban (4037 millió Ft-ban) nrmatív támgatás finanszírzta. Az Önkrmányzat kötelező közszlgáltatási feladatai ellátásáhz fenntarttt öt közművelődési intézménye biztsíttta a pedagógiai szakszlgálat és közművelődési, a levéltári, a közgyűjteményi szlgáltatáskat, valamint a testnevelési és sprt feladatk ellátását, amelyek az Önkrmányzat személyi és a dlgi kiadásaiból 3,9%-s részarányt (1462 millió Ft-t) képviseltek 2010-ben. Az igazgatási és egyéb - Ellátó szervezet - ágazathz srlható feladatkat két 13 Az Önkrmányzat járulékkkal növelt személyi juttatásk és dlgi kiadásainak ágazatnkénti megbntása a BM részére készített december 31-i adatkkal kiegészített adatszlgáltatás kigyűjtéséből származik. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK költségvetési szerv látta el, amelynek kiadásai az Önkrmányzat járulékkkal növelt személyi és a dlgi kiadásainak 4,1 %-át (1545 millió Ft) jelentették. A évi ágazatnkénti s zemélyi juttatásk, járulékk és dlgi kiadásk Adatk millió Ft-ban egészségügy i közktatási D szciális és gy errnek védelmi D k öz m(í ve l ő d és i igazgatási és egyéb Az Önkrmányzat a évben millió Ft költségvetési kiadást teljesített, amelyből 92,6%-t ( millió Ft) az intézményei, és 7,4%-t (311 4 millió Ft) a Hivatal kiadásai képviseltek. A Hivatal kiadásaiból 26,9%-t (839 millió Ft) a járulékkkal növelt személyi juttatás és dlgi kiadásk, 30, 3%-t (943 millió Ft) a beruházási és felújítási kiadásk, 42,8%-t (13 32 millió Ft) pedig a különböző megyeplitikai feladatkhz, szervezetek támgatásáhz, finanszírzási tételekhez kapcslódó kiadásk tettek ki. Az Önkrmányzat a kötelező feladatait a év vegen 54 költségvetési szerv önállóan gazdálkdó és egy részben önállóan gazdálkdó költségvetési szerv- részvételével 68 telephelyen látta el. Az Önkrmányzat a évben két közktatási és egy szciális feladatkat ellátó intézményt vett át a fenntartó vársi önkrmányzatktót A Közgyűlé s az átvételekről szóló határzataiban 15 rögzítette, hgy az átadá önkrmányzatknak a fel adatellátáshz szükséges feltételeket biztsítania kell. Az Önkrmányzat nem vállalta az intézmények átvétele előtt - a vársi önkrmányzatknál - keletkezett pénzügyi kötelezettségeket Az intézmények átvételéről szóló megállapdáskban a felek kölcsönösen megállapdtak a feladatellátást szlgáló ingatlank tulajdnsi - a sajószentpéteri ingatlan esetében -, illetve ingyenes használatáról, az ingatlank üzemeltetésével, karbantartásával kapcslats költségek viseléséről Az ingyenes használatba adtt ingatlank esetében a felújítási kiadáskat az Önkrmányzat nem vállalta. Kazincbarcika Vársi Önkrmányzattól augusztus l. napjától a Kdály Zltán Művészetktatási Intézmény - az alapító kirat szerint 31 telephelyen, 1486 tanuló ktatását- működtetését az Önkrmányzat átvette. 14 Hivatal és 53 költségvetési intézmény 15 A Kö z gyűl é s 85/2007. (VI. 28.) számú határzatban a közktatási, 106/2007. (IX. 11.) számú határzatában aszciális ellátási feladatk á tv éte l é ről döntött. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A Sárspatak Vársi Önkrmányzat fenntartásában működő Erdélyi Jáns Általáns Iskla és Kllégiumt augusztus l-jei hatállyal az Önkrmányzat átvette. A többi tanulóval együtt nem fglalkztatható sajáts nevelési igényű gyermekek isklai és kllégiumi nevelését ellátó alapfkú ktatási intézmény átvételével 138 tanuló ktatási feladata került át az Önkrmányzathz. Sajószentpéter Vársi Önkrmányzattól któber l-jei hatállyal az Önkrmányzat átvette az idősek tartós bentlakáss intézmény ellátási feladatát. Az 50 gndztt ellátását a fenntartásában lévő Pszichiátriai Szakkórház és Betegtthn telephelyén biztsíttta. A Közgyűlés között az intézményi átszervezések hatására a kulturális és sprt ágazatban - a Közművelődési és Idegenfrgalmi, valamint a Pedagógiai Szakmai és Szakszlgálat intézetek összevnásával augusztus l-től- egy önállóan működő és gazdálkdó intézmény, aszciális és gyermekvédelem rendszerének átalakításával február l-től hárm önállóan működő és gazdálkdó intézmény megszüntetéséről döntött. A években a vársi önkrmányzatktól átvett intézmények és a végrehajttt átszervezések hatására az Önkrmányzat kötelező feladatai ellátását december 31-i állapt szerint- 53 költségvetési szerv működtetésével biztsíttta, amelyből 51 önállóan működő és gazdálkdó, két önállóan működő költségvetési szerv vlt. A 99 telephelyen működő intézmények az ágazati törvényekben előírt feladataikat év végén - az alábbiak szerint látták el: öt költségvetési intézményként működő kórház egészségügyi - fekvőbeteg és járóbeteg - szakellátást nyújttt; szciális és gyermekvédelmi feladatk ellátását 17 intézmény biztsíttta (hat idősek, hárm pszichiátriai, kettő ápló-gndzó, hárm fgyatéksk tthna, egy fglalkztató rehabilitációs intézmény és fgyatéksak tthna, egy idősek ápló-gndzó tthna és módszertani feladatkat ellátó intézmény, tvábbá egy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó közpnt); közktatási feladatkat 24 intézményben végeztek (hat fgyatéks gyermekek gyógypedagógiai ellátást nyújtó, nylc szakképző iskla, egy tehetséggndzó kllégium, hárm gimnázium és szakközépiskla, kettő gimnázium, szakképző iskla és kllégium, kettő gimnázium, szakközépiskla, kllégium és alapfkú művészetktatási intézmény, egy általáns iskla és spedális szakiskla és pedagógiai szakszlgálat, egy alapfkú művészetktatási intézmény); öt intézmény közművelődési feladatkat - könyvtár, levéltár, múzeum, testnevelési és sprtintézet, valamint a pedagógiai, szakmai, szakszlgáltatási és közművelődési intézet- láttt el; igazgatási feladatkat a Hivatal végezte, egy intézmény pedig Ellátó szervezetként szlgáltatást nyújttt. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPIT ÁSOK Brsd-Abaúj-Zemplén megyében a szakképzés és a hzzá tartzó feladatk szervezésére a évben két társulás 16 jött létre. A Zempléni Szakképzési-szervezési Társulás hat vársi önkrmányzat 17 részvételével alakult, amelyhez a évben Bőcs Községi Önkrmányzat csatlakztt. A Sajómenti Szakképzés-szervezési Társulást négy - Edelény, Ózd, Mezőcsát, Emőd - vársi önkrmányzat alapíttta a helyi munka-erőpiaci igények kielégítése és az összehanglt szakképzési fejlesztési irányk meghatárzása, a krdináció javítása és a felhalmzási célú frrásk hatékny felhasználása érdekében. A TISZK-ben az Önkrmányzat 13 szakképző intézete és szakisklája vesz részt, az Önkrmányzat tulajdnsi aránya 50%. Az önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szervként működő kettő TISZK munkaszervezetével kapcslats szervezési és igazgatási feladatk ráfrdítósai az Önkrmányzat költségvetésében jelennek meg. Az egyes ágazatk kötelező feladatellátását december 31-i állapt szerint az alábbi mutatók jellemzik: Megnevezés Az ágazatban fglalkzta- tttak száma (fő) Az ágazat intézményeiben ellátttak összesen (fő) Fekvőbeteg ellátás férőhe- lyeinek száma (db) szciális és közkta- egészség- kultúra és gyermekvétás ügy sprt d elem l 604 l Az Önkrmányzat önként vállalt feladatai ellátásában között hárm többségi tulajdnában lévő gazdasági társasága vett részt: Az Általáns Vagynkezelő Kft. az Önkrmányzat 100%-s tulajdnában állt. Az alapító kirata szerint 18 a társaság főtevékenysége szálldai szlgáltatás; A KULCS-TOUR Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Kmmunikációs Marketing és Turisztikai Nnprfit Közhasznú Krlátlt Felelősségű Társaság alapító kirata19 alapján flyóirat, időszaki kiadvány kiadása főtevékenység végzése céljából a évben - 100%-ban önkrmányzati tulajdnú - alakult. A közhasznú cél szerinti tevékenysége mellett a rendezvények szervezése, kiadványk készítése, valamint különböző megyei kmmunikációs és marketing feladatkat láttt el. A Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Ide- 16 a Közgyűlés 72/2008. (VI. 26.) számú határzata 17 Sárspatak, Sátraljaújhely, Encs, Mezőkövesd, Szerencs és Szikszó vársi önkrmányzatk 18 a módsításkkal egységes szerkezetbe fglalt alapító kirat kelte január az egyszemélyes nnprfit közhasznú krlátlt felelősségű társaság egységes szerkezetbe fglalt alapító kirat kelte szeptember

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK genfrgalmi Intézet megszüntetésée 0 követően a TOURINFORM irda augusztus l-től akulcs-tour Kft. keretein belül működött tvább; Az ITC Kft ben alakult az Önkrmányzat tulajdnában lévő ingatlan hasznsítás céljából, emellett knferenciák szervezését is végezte. A társaság tulajdnsi szerkezetében a törzstőke 99,6%-a az Önkrmányzat, 0,4% magánszemélyek tulajdnában vlt. A magántulajdnban lévő részesedést az Önkrmányzat december 27-én megvásárlta, ezáltal tulajdni részesedése l 00% lett. Az Önkrmányzat 10-50% közötti tulajdni hányaddal rendelkezett két gazdasági társaságban év végén: Az Infrmatikai Nnprfit 2000 Kft. az Önkrmányzat fenntartásában lévő kórházak részvételével alakult, amelyben a kórházak tulajdni részesedése 32% vlt. A társaság önként vállalt feladatként infrmatikai technlógiai szlgáltatást nyújt; A Misklc-Kassa Régióért Nnprfit Kft-ben tagként való belépéséről ben döntött 21 a Közgyűlés, 25% tulajdnsi hányad mellett. A társaság tevékenysége az alapításkr út- és autópálya építés szervezése vlt. Az Önkrmányzat a év végén 10% alatti részesedéssei a BORSODVÍZ Zrt-ben (1,16%-s), az Észak-Magyarrszági Idegenfrgalmi és Gazdaságfejlesztési Kft-ben (7,69%-s), tvábbáazémász Zrt-ben (0,1132%-s) rendelkezett. 2. PÉNZÜGYI EGYENSÚLYI HELYZET ALAKULÁSA A hagymánys költségvetési szerkezet helyett az Önkrmányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel mutatjuk be, amelyben jbban elkülönülnek a vagynnal kapcslats bevételek és kiadásk a feladatkkal kapcslats közvetlen működtetési bevételektől és kiadásktól A módszer következetesen elkülöníti a flyó és a felhalmzási költségvetés bevételeit és kiadásait, azk költségvetési egyenlegeit. A tárgyévi pzíciók meghatárzása érdekében a figyelembe vett saját flyó bevételek, valamint a saját felhalmzási bevételek nem tartalmazzák az előző évi pénzmaradványk felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételekee 2 A bevételek és kiadásk besrlása általáns közgazdasági meggndláskn alapul, amely testet ölt az SNA statisztikai módszertanában is. Flyó tételek alatt értjük azkat a bevételeket és kiadáskat, amelyek az Önkrmányzat vagyni helyzetét autmatikusan nem váltztatják. A bevételi ldaln ilyenek az adók, az illeték, az áfa bevételek és visszatérülések, a hzamk és kamatk, a költségvetési támgatásk, az egyéb saját bevételek, valamint a működési célra átvett pénzeszközök és kaptt támgatásk. A flyó kiadásk közé tartznak a 20 a Közgyűlés 80/2007. (VI. 28.) és a 81/2007. (VI. 28.) határzatai 21 a Közgyűlés 81/1999. (VI. 24.) számú határzata 22 A költségvetési években kialakuló hiány finanszírzása az előző években képzett tartalékk felhasználásával is történhet. 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAP[TÁSOK szlgáltatásk nyújtásával kapcslats működési kiadásk, a kamatkiadásk, valamint a működési célú transzferkiadásk 23 A felhalmzási vagy tőke tételek módsítják az önkrmányzat vagyni helyzetét. A privatizációs bevételek, az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a részesedések értékesítése csökkentik, a fizikai beruházásk és a pénzügyi befektetések növelik a vagynt. A pénzfrgalmi bevételek és kiadásk nem tartalmazzák a követelések elengedése miatt könyvelt tételeket, mivel ezek egymást kiltó, technikai jellegű elszámlási műveletek. A flyó költségvetés egyenlege, a működési jövedelem megmutatja, hgy az Önkrmányzat éves flyó bevétele fedezetet biztsít-e a kötelező és önként vállalt feladatellátáshz kapcslódó éves flyó kiadására. A működési jövedelem negatív értéke pénzügyileg fenntarthatatlan helyzetet jelez. A mutató pzitív értéke megtakarítást mutat, amely frrásul szalgálhat az Önkrmányzat fennálló kötelezettségei megfizetéséhez, valamint fejlesztéseihez. A felhalmzási költségvetés pzitív értéke felhalmzási többletet mutat, amely a jövőbeni fejlesztések frrását biztsíthatja. Amennyiben a flyó költségvetési hiány finanszírzása a felhalmzási többletből történik, ez szűkebb értelemben vagynfelélésnek tekinthető. Amennyiben a felhalmzási költségvetés megtakarítása felhalmzási célú hitelek, kötvények adósságszlgálatát finanszírzza - váltzatlan vagyntömeg mellett -, a krábban megelőlegezett tőkebevételek valós realizációjának tekinthető. A felhalmzási deficit által generált finanszírzási igény önmagában nem jár pénzügyi kckázattal, a pénzügyileg fenntartható beruházáskhz kapcslódó kötelezettségvállalás (adósságszlgálat) előrelátó, tudats költségvetési gazdálkdással teljesíthető. A módszer a pénzügyi kapacitás (más néven a nettő működési jövedelem) fgalmát helyezi a középpntba. Az adós hitelfelvételi képessége, hsszú távú fizetőképessége, vagy bnitása a pénzügyi kapacitással, ezen belül is a nettó működési jövedelemmel jellemezhető. A nettó működési jövedelem negatív értéke az egyes költségvetési években jelentkező adósságszlgálat túlztt méctékére utaf 4 A nettó működési jövedelem negatív értékének felhalmzási többletből, vagy tvábbi hitelből történő finanszírzása pénzügyileg nem fenntartható gazdálkdást vetít előre. A pzitív értéket mutató nettó működési jövedelem felhalmzási kiadásk fedezetét biztsíthatja, illetve a flyamatsan, évenként képződő pzitív nettó működési jövedelemból meghatárzható a jövőben vállalható, teljesíthető éves adósságszlgálat, ily módn az a hitelösszeg, - amely a többi tényezőt, feltételt adttnak tekinti- visszafizetési kckázat nélkül felvehető. A CLF módszer alapján a pénzügyi kapacitás mértéke az Önkrmányzat összevnt, nettósíttt, a közpnti infrmációs rendszerbe a Magyar Államkincstárn keresztül leadtt éves költségvetési beszámlójának 80-as űrlapjában szerepel- 23 Transzferkiadásknak azkat a flyó és felhalmzási tételeket nevezzük, amelyeket nem az adtt Önkrmányzat használ fel szlgáltatásnyújtásra (pl.: ellátttak pénzbeni juttatásai, útadtt pénzeszközök, garancia- és kezességvállalásk stb.). 24 Kivéve, ha annak finanszírzására a krábbi években képzett tartalékk fedezetet nyújtanak. 21

24 Il. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK tetett adatk alapján került meghatárzásra. A közötti időszakban az Önkrmányzat CLF módszer szerint besrlt kiadásainak és bevételeinek főbb jgcímek szerinti alakulását a jelentés 2/a. számú melléklete tartalmazza. Az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak alakulását részletesen a hatálys számviteli előírásk szerint készült, összevnt éves költségvetési beszámlók adataira alapzva mutatjuk be. A bevételek és kiadásk működési, valamint felhalmzási jgcímekre történő elkülönítését az éves költségvetési beszámlók, a zárszámadási rendeletek, tvábbá - amely jgcímek 25 esetében erre más lehetőség nem vlt- az Önkrmányzat adatszlgáltatása szerinti megbntás alapján végeztük el. A bevételek elemzése srán figyelembe vettük a krábbi években keletkezett pénzmaradvány felhasználásából származó pénzfrgalm nélküli bevételeket is. A közötti időszakban az Önkrmányzat bevételeinek és kiadásainak, tvábbá adósságszlgálatának alakulását a jelentés 2/b. számú melléklete tartalmazza A működési és felhalmzási egyensúly alakulása CLF módszcr szerinti önkrmányzati adatk ezer Ft Megnevezés Flyó bevételek Flyó kiadásk Műkö d és i jövedelem l Nettó működési jövedelem = működési jövedelem - tó'ketörlesztés l Felhalmzásibevételek l l l Felhalmzási kiadásk l Felhalmzási költségvetés egyenl ege Finanszírzási műveletek nélküli (GFS) pzíció l l Finanszírzási műveletek egyenlege l l l Tárgyévi pzíció Egyéb tájékztató adatk Összes kötelezettség'' ebből rövid lejáratú Flyószámlahitel napi átlags állmánya** l Likvidhitel napi átlags állmánya** c Munkabérhitel napi átlags állmánya** ~ Egyéb finanszímzásba vnható eszközök összesen: Tartós hitelvisznyt megtestesítő értékpapírk c Hsszú lejáratú bankbetétek c Ertékpapírk c Pénzeszközök (idegen pénzeszközök nélkül) * Az összes kötelezettséget a passzív pénzügyi elszámlásk nélkül vettük fi gyelembe, mert a passzívák a pénzmaradvány elszámlás tételei közé tartznak. ** A flyószámla-, a likvid- és a munkab ér- m ege lőle gezés i hitel átlags állmányát 365 nappal számítttuk. 25 Az előző évi maradvány visszafizetésének, az előző évi pénzmaradvány átadásának és átvételének, a kamatkiadásknak, az egyéb pénzfrgalm nélküli kiadásknak, a hzam- és kamatbevételeknek, az átengedett adóknak, a költségvetési támgatásknak, tvábbá az előző évi pénzmaradvány igénybevételének működési és felhalmzási részre történő megsztásáhz az Önkrmányzat által szlgáltattt adatkat vettük fi gyelembe. 22