A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013."

Átírás

1 A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 BEVEZETÉS... 4 AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE... 4 Az összevont iskolák rövid bemutatása... 5 Közgazdasági Szakközépiskola... 5 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola... 6 Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola... 7 Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat... 8 JOGI STÁTUSZ NEVELÉSI PROGRAM Célok, feladatok, nevelési alapelvek, eszközök eljárások A képzés szerkezete, szakaszai Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetség-gondozás, konzultáció; speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Központi írásbeli felvételi vizsga Belső vizsgák Előrehozott érettségi Szintvizsga: Egyéb vizsgák: Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám Az előírt tananyag és követelmények Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

3 2.7 A középszintű érettségi témakörei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A mérések leggyakoribb formái: Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: A tanulók értékelése Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Nem kötelező tanórai foglalkozások, szakkörök Az országos pedagógiai mérések TÁMOP SZAKMAI PROGRAM Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az Előkészítő és Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja Az intézmény kollégiumának pedagógiai programja ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

4 BEVEZETÉS AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 40/2007. képviselő-testületi határozat: Oktatási ágazat átszervezése (Intézkedési Terv II.) II. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a közoktatásról szóló LXXIX. törvény /2/ bekezdése szerint eljárva úgy határoz, hogy: 1./ a Közgazdasági Szakközépiskola a Kossuth L. Középiskola és Szakiskola a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola által ellátott középiskola, szakiskolai és szakképzési feladatokat, a Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola szakiskolai és szakképző évfolyamait összevonja és egy új, többcélú intézményt hoz létre augusztus 1-i hatállyal. 2./ Az összevont intézmény székhelye: Kossuth L. KSZI A magasabb vezetői álláshely nyilvános pályázati eljárás útján tölthető be. Intézményegységei: 1./ Szakközépiskola 2./ Szakiskola és speciális szakiskola 3./ Szakképzés 4./ Kollégium 5./ Felnőttképzés Az intézmények megszüntetésének időpontja: július 31. Az új intézmény működésének kezdete: augusztus 1. Az intézményegységek és telephelyeik vonatkozásában jogutód intézmény: Kiskunfélegyházi Összevont Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Intézményegység-vezető: 5 fő, valamint 1 fő gazdasági vezető 4

5 Az összevont intézmény közalkalmazotti létszámát az iskolai beiratkozást követően - legkésőbb július 31-ig a Képviselőtestület megállapítja. 2/2007. képviselő-testületi határozat: A nem kötelező önkormányzati feladatot ellátó középiskolák további működtetése 4./ Kezdeményezi a kollégiumi férőhelyek felülvizsgálatát, a célszerűség és a gazdaságosság szempontja szerinti átcsoportosítását. 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete június 7-én tartott ülésén Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában napirenden megszüntette a következő iskolákat: Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát. Az összevont iskolák rövid bemutatása Közgazdasági Szakközépiskola A Közgazdasági Technikum, majd Szakközépiskola az 1961/1962-es tanévben kezdte meg működését 2 osztállyal, összesen 76 tanulóval. A 4 éves képzés folyamán heti 1 nap szakmai gyakorlaton vettek részt a gyerekek. Kezdetben nehézséget okozott a szakmai tárgyak oktatása, mert óraadók adták át tudásukat a tanulóknak. Viszont a gyakorlattal való eleven kapcsolat hasznára vált a gyerekeknek október 25-én Varga Jenő közgazdász nevét vette fel az intézmény, és viselte 1992-ig. Az 1987/1988-as tanévben 32 tanulóval indult el az idegen nyelvű gépíró-gyorsíró osztály nyarán került sor a fűtés és világítás korszerűsítésére, a könyvtár új helyének kialakítására. Az 1990/1991-es évben már igazgatási-ügyviteli ágazatra és pénzügyi ágazatra bomlott az egyik osztály, mert a gazdasági változások megkövetelték az alkalmazkodást ben az iskola kollégiumát vissza kellett adni a kalocsai iskolanővéreknek, ezért átköltöztek a Kun utcába őszén csatlakoztak a világbanki programhoz ben elkészült a taniroda, mely lehetővé tette a gyakorlati oktatás iskolai keretekben való megvalósítását. Az iskola sok tanulója a továbbtanulást tűzi célként maga elé, ezért mind a közismereti, mind a reáltantárgyak, valamint a közgazdasági ismeretek elsajátítására nagy hangsúlyt fektetnek. 5

6 Jelen pillanatban 3, közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing szakmacsoportban folyik a képzés a dunaújvárosi Főiskolával együttműködve bekapcsolódtak a felsőfokú szakképzésbe. Az érettségi utáni szakképzés új lehetőségeket nyitott. Az OKJ kínálatából mindig olyan szakmákat választottak, melyek alkalmazkodnak a piaci igények és a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ezért az elmúlt 5 évben folyamatosan új szakképesítések tanítását kezdték meg. A Közgazdasági Szakközépiskola alapfilozófiájához hozzátartozik, hogy nemcsak a szakképzésre és a felsőoktatásra való felkészítést tartják fontosnak. Számukra döntő, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Fegyelmezett hozzáállással, értelmes célokért küzdve, fiatalos jókedvvel és lendülettel oldják meg feladataikat. Az iskola 2004 óta nemzetközi EBCL vizsgaközpont. A felnőttképzésbe 3 éve tudtak bekapcsolódni egy osztállyal. Szakmai képzésünk színvonalát országos és nemzetközi eredményeik igazolják. A Közgazdasági Szakközépiskola a es tanévtől legfontosabb tartalmi munkájának az új kétszintű érettségi rendszerre való áttérés feladatainak megoldását tekintette. A belső folyamatokon belül a módszertani felkészítések és a tananyagok, követelmények megismerése volt a kiemelt feladat. A 2004/2005. tanévtől a felsőfokú szakképzés a Budapesti Gazdasági Főiskola akkreditációjával folytatódott a pénzügyi szakügyintéző képzéssel a kreditpontokért, így a sikeresen végzettek rövidített képzésben juthatnak be a felsőoktatás rendszerébe. A 243/2003. rendelet alapján már ebben a tanévben kiemelt feladat volt a NAT kiegészítéseként az európai elvárásoknak megfeleltetett kompetenciák megismerése, alkalmazása ben az Európai Uniós Humán Erőforrás-fejlesztési Program lehetőséget kínált a tartalmi munka korszerűsítésére. A 2005-ben megírt HEFOP pályázat - a Kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatás területén - sikeres lett. Ennek eredménye, hogy a tanévben az iskola önállóan bekapcsolódott a modern átalakulási folyamatba. Az eredményes pályázat alapján három kompetenciaterületen indult el az innovatív folyamat az akkor 9. osztályos tanulók körében. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola A mezőgazdasági szakképzésnek 70 éves, az élelmiszeripari szakképzésnek közel 40 éves múltja van Kiskunfélegyházán. Az iskola 1945 előtt egyházi Mezőgazdasági Leányképzőiskola, 1950-től Mezőgazdasági Technikum, l968-tól Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző, l988-tól szakközépiskola is, jelenleg Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola. Hosszú időszakon át jellemző volt az intézményre, hogy kevés és speciális képzést nyújtó szakmákra iskolázott be ig a szarvasmarha-tenyésztő, baromfitenyésztő és húsfeldolgozó szakmák közül választhattak a diákok. Saját gyakorlati bázisa nem volt az iskolának. 6

7 1989-től fejlesztések sora indult el. A túlspecializált szakmákat felváltották a többféle feladatkör betöltésére felkészítő, ezáltal jobb elhelyezkedési és megélhetési esélyt adó szakmák. Mindez az alapvetően tanuló képzésére berendezkedett iskolában jelentős létszámfelfutást eredményezett. Igen nagy előrelépés történt az iskolai tanüzemi háttér kiépítésével ben tanvágóhidat létesített a fenntartó önkormányzat a húsipari gyakorlati képzés számára, amely 1997-ben új húsfeldolgozó tanüzemmel bővült ben az iskola 200 ha földterület (szántó) használati jogát kapta meg tangazdaság céljára ban az önkormányzat megvásárolta a földterületen lévő állattartó telepet. A romos épületekből két istállót újítottak fel, amelyben jelenleg sertés-, juh- és lóállomány szolgálja a gyakorlati képzést, valamint magtárat, gépszínt, szociális blokkot és csoportszobát alakítottak ki. A földterületen az iskola által telepített 1,2 ha szőlő, 1,2 ha gyümölcsös, 1 üvegház szolgálja a képzést ban új étkezővel gyarapodott az iskola ben befejeződött az épülettömb felújítása, melynek keretében megújult a 200 fős kollégium, és otthont tudott adni korábban a város szélére telepített leánykollégiumnak. Az 1999-ben létesült új iskolaépület már a 21. század európai színvonalú képzésének lehetőségeit kínálja tól az iskola sikeres pályázata alapján részt vevője SZFP-II. programnak, amely magában foglalja az eszközfejlesztést, a tanártovábbképzést, a projekt alapú oktatás elterjesztését és a kooperatív tanítási módszerek alkalmazását (a program 2011-ig tartott). Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó-, fémipar).a második világháborút követően az oktatás szocialista átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 7

8 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparostanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnár-telepi, volt KUNÉP-tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi áru kereskedő néven) ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával) ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében 4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat Városunkban 1948 januárjában nyílt meg az első kis létszámú gyógypedagógiai osztály, amely létszámban gyarapodva ben, az akkori tanítóképzőben kapott két egymás melletti helyiséget. Az as tanévben már három tanulócsoport volt, és ezek a Jókai u. 4. szám alatt kaptak új tantermeket ben a tanulócsoportok száma már elérte a hatot, a következő évben pedig megalakultak az első napközis csoportok, ám a 100 évesnél is öregebb épület egyre kevésbé felelt meg a korszerű kisegítő iskola követelményeinek. Ugyanakkor az is gondot jelentett, hogy ekkoriban a kisegítő iskolák tanterve alapján készült tankönyvek nem léteztek ban továbbképző tagozat is indult. A kisegítő iskola 8 osztálya az általános iskola 6 osztályának felelt meg, a dolgozók iskolája programja alapján elvégzett hetedik és nyolcadik osztály után szakmai ismereteket tanultak, betanított munkásnak képezték őket. 8

9 Az új oktatási törvény alapján a Kisegítő Iskola helyett az Általános Iskola elnevezést vezették be, 1983-ban az iskola a 11. számú Általános Iskola elnevezést kapta. Még ebben az évben 2 éves szakmai képzés indult, ahol a gyerekek betanított munkás bizonyítványt kaptak. Bővült az iskola épülete, megkapták a Némedi Varga Sándor utcai szárnyat is. Ez tette lehetővé az előkészítő csoport beindítását ban a Nevelési Tanácsadót és a Logopédiai Szolgálatot is az iskolához csatolták februárjában az imbecil tanulók számára megalakult a Felnőtt Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Az épület felét az iskola két csoportja kapta meg ben fejlesztő osztály indult. (Azok a gyerekek kerültek ide, akik az iskolaérettségi vizsgálat alapján még nem iskolaérettek, részképességi problémákkal küzdenek.) 2000-ben a osztályos képzést is bevezették. Ezen a nyáron költözött az intézmény a mai helyére, a volt Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolába novemberében vette fel az iskola a jelenlegi nevét: Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. A szakképzés 2006-ban indult varrómunkás szakmában. A as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő osztálya és a szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium részévé vált. A törvényi változásokkal összhangban szeptember 1-től részévé váltunk a - végleges nevén - Bács-Szakma Szakképzési Fejlesztési és Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Zrt-nek. A es tanévtől bekapcsolódtunk a TÁMOP pályázati projektbe. 9

10 JOGI STÁTUSZ Az intézmény - hivatalos neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium - rövidített neve: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium - elektronikus rövid név: Kiskunfélegyházi Szakképző (KFSZ) - székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u alapításának ideje: augusztus. 1. (40/2007. Kt. hat.) - alapította: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u típusa: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája alapján: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő és gazdálkodó - fenntartó és irányító szerve: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u jogszabályban meghatározott közfeladata: o többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény szakiskola együtt szakképző iskola (szakközéppel) szakközépiskola gimnázium együtt középiskola a szakközéppel speciális szakiskola 10

11 kollégium Az intézményvezető: Magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bíz meg. További információk A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium bankszámlaszáma: OTP

12 1. NEVELÉSI PROGRAM A pedagógiai program meghatározza az iskola középtávú céljait, tartalmazza a tanulók neveléséhez, képességeik kibontakoztatásához és továbbtanulásukra való felkészülésükhöz szükségesnek és kívánatosnak tartott módszerek, eljárások meghatározását. A pedagógiai programmal kapcsolatos jogszabályokat az évi CXC törvény (a Köznevelésről szóló törvény) határozza meg, amelyből rövidítve idézzük a legfontosabb ide vonatkozó részeket: 26. (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, 12

13 af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, 13

14 bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja a szakképzés kivételével meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 14

15 (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához különkülön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az általános iskola és a középiskola feladatait ellátó egységes iskola tagintézményeként működik. 10. A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 15

16 11. (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. 1.1 Célok, feladatok, nevelési alapelvek, eszközök eljárások A nevelés alapvető célja: Műveltséget adni, az embert magasan kulturált személyiséggé nevelni, mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedéket létrehozni. A nevelő oktató munka alapelvei: Az oktató-nevelő munka az egész személyiségre hat, alapja a személyes példamutatás, a kölcsönös tisztelet és együttműködés Az iskola a tanulók egyéni adottságaira építő pedagógiai, módszertani kultúrával neveli a jövő szakembereit, olyan módon, hogy a pozitívumok erősítése, a dicséret és jutalmazás kerüljön előtérbe Az iskola kollégium- gyakorlóhely egységes követelményrendszer alapján dolgozik A köznevelési és szakképzési törvény alapelvei különösen esélyegyenlőség, hátrányos megkülönböztetés tilalma, a gyermek mindenekfelett álló érdeke érvényesül valamennyi tevékenységünkben A felnőtt diák kapcsolat alapja a személyes példamutatás Munkánk szellemisége tükrözi a tanulást, mint értéket és az élethosszig való tanulás szükségességét. Az intézmény segíti a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló, azaz a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását, fejlesztését integrált formában. Az intézmény segíti a társadalom perifériájára került tanulók reintegrációját (HHR) kompetencia alapú oktatással a szakképzésbe történő bekapcsolódás érdekében. Az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) számára az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programmal teremt lehetőséget a társadalmi hátrányok csökkentésére, a személyiségfejlesztésre, szakképesítés megszerzésére. Stratégiai céljaink: Olyan tanulók képzése, akik rendelkeznek: 16

17 a konstruktív életvitelhez szükséges magatartásformákkal, képességekkel, amelyek segítik helyüket megállni munka-erőpiacon különösen kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi), informatikai készségek, szakmai kulcskompetenciák, együttműködés készsége szakmai alapismeretekkel gyakorlati alaptudással, amelyek lehetővé teszik az elsajátított ismeretek, gyakorlati készségek továbbfejlesztését készségekkel, amelyek megalapozzák az élethosszig való tanulást különösen alapkészségek és tanulási készségek Feladataink Az előbbiekben megfogalmazottakhoz igazodva, azokat továbbfejlesztve ezek a következők: A Nemzeti Alaptantervnek, a kerettantervnek és az erre épülő helyi tanterveknek megfelelő, általános és szakmai ismereteket nyújtó oktatás. A sok problémával, hiányossággal küzdő tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése. Az alapkészségek, képességek fejlesztése, a hiányok pótlására felzárkóztató, differenciáló pedagógiai tevékenység végzése. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése. Olyan tanulók nevelése, akik legjobb képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és szakmai ismereteket. A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, módszerek átadása; a tanulási technikák elsajátítása különböző eszközök segítségével. Az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önismeret, önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, a rendszeresség igénye, megalapozott önbizalom, kommunikációs képesség, felelős döntéshozatal. Az egészséges életmódra való törekvés kialakítása. A kommunikációs és viselkedéskultúra fejlesztése. Munkára nevelés, más és a saját munka megbecsülése. Közösségfejlesztés, az egyén és a közösség egyensúlyának megteremtése. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra, a továbbtanulásra. 17

18 A TÁMOP projektbe történő bekapcsolódással az alábbi alapelvek épülnek rá az általánosságban érvényesekre: Gyakorlat-központúság és alkalmazható tudás. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a megismerhető tudáselemeket. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenység-központú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetésével. A tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő differenciált fejlesztés a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereivel. Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció, átvett jó gyakorlatok ). A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják Az oktatás az alapvető kulcskompetenciák kiépítésére épül: - anyanyelvi kommunikáció (szövegértés szövegalkotás) - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai 18

19 - természettudományos - digitális (SDT alkalmazás) - a hatékony, önálló tanulás - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - életvitel, életpálya építés A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink: a személyes példamutatás, a meggyőzés, motiváció, számonkérés, ellenőrzés, jutalmazás, büntetés, tevékenység alapú oktatás, tanulók önálló munkára késztetése, aktív cselekedtetés. A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására: személyes beszélgetés, megbeszélés, tantárgyak közötti koncentráció, integráció, tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, 19

20 kulturális és sportrendezvények. A hatékony és motiváló nevelés-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá válnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra, az életen át tartó tanulásra. Stratégiai célokhoz kapcsolódó intézményegységi különös stratégiai célok: Székhely Közgazdasági Kollégium A tanulók rendelkezzenek a környezettudatos életvitelhez szükséges magatartásformákkal, készségekkel, szokásokkal. A tanuló szerezzen olyan versenyképes tudást, elméleti és gyakorlati műveltséget, amivel nemcsak kapni, hanem adni is tudó, felelősségteljes adófizető állampolgárrá válhat; alakuljon ki a munkaadók által elvárt munkamorál, munkastílus. A tanulók közgazdasági szemléletének kialakítása; a gazdaságipénzügyi folyamatok, változások megértésére és folyamatos nyomon követésére való igény felébresztése. Felkészítés az egyetemi, főiskolai továbbtanulás ra. Olyan szokásrendsze r működtetése, amelynek során kialakulnak az együttélés, közös munkához szükséges magatartásfor mák különösen a tolerancia, felelősség és feladattudat A stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó hosszú távú célok: Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Egészséges életvitel A tanórai tanórán kívüli tevékenységek keretében indirekt nevelési hatásrendszer működtetésével lehetőséget biztosítani a tanulók szociális kompetenciának fejlődésére, az önismeretük alakulására Olyan közösségi tevékenységformák működtetése - a tanulók kezdeményezésére és együttműködésével amelyek során felkészülnek a társadalmi szerepvállalásra, alakul felelősségük nemcsak maguk, hanem környezetük ás A konstruktív életvezetés szokásai közé épüljön be a mozgás és annak szeretete, a környezetre való odafigyelés, az önromboló szenvedélyek elkerüléséhez szükséges kompetenciák 20

21 A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: társaik iránt is Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/ érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenységek okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a 21

22 kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következető készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás kompetencia: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. A Digitális Középiskola esetén fokozott figyelmet fordítunk az alábbi területekre: a korábban szerzett gátlások oldása, a problémamegoldásra nevelés, 22

23 a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése, az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés, a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése. A TÁMOP projektbe történő bekapcsolódással a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei 23

24 projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: Motiváló módszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás - egyéni különbségek figyelembevétele - tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia 24

25 - divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Ajánlott óratípusok: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok 25

26 Digitális tartalmak: Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, etanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére 26

27 számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) Iskolánk kiemelt feladatának tekinti a fenti kompetenciák harmonikus fejlesztését. Ennek érdekében az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába A képzés szerkezete, szakaszai Mint minden oktatási intézménynek, így iskolánknak is egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés és nevelés. Törekvésünk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok és felnőttek sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmá(ka)t. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Az intézmény képzési formáira vonatkozó legfontosabb jogszabályok Köznevelési törvény 11., 12., 13., 15.. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák Iskolarendszerű képzések Szakiskolai képzés osztály 2 év évfolyamokon az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk különös hangsúlyt fektet az oktató-nevelő munkában a diákok eredményes fejlődését alapvetően befolyásoló kulcskompetenciák fejlesztésére. Ezek a következők: problémamegoldás, szóbeli és írásos kommunikáció, szabálykövetés, 27

28 szociális és a személyi területek. Ebben a differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszban az új ismeretek átadása mellett iskolánk tanárai vállalják az általános iskolai tudásanyag rendszerzését, illetve az esetleges hiányok felszámolását elősegítő hatékony, felzárkóztató módszerek alkalmazását. Ezen komplex folyamat koordinálásában a Szakiskolai Fejlesztési Program II. periódusában meghatározott irányelveket, valamint a Szakiskolai Fejlesztési Program I. részben kifejlesztett kerettanterv elvárásait vesszük figyelembe. A program lezárulta ellenére a módszertani eljárásokat kifutó rendszerben alkalmazzuk. A szakiskolában folyó képzés alapvető célja a tanulók motiválása és kreativitásuk fejlesztése. Mindez aktív részvétel mellett valósítható meg, amely feltételezi diákjaink fokozott bevonását az órai, valamint egyéb fakultatív tevékenységekbe. Ezt hivatott elősegíteni a tanórán megvalósításra kerülő differenciált csoportmunka, illetve a gyakorlat szintjén is realizálható projektek bevezetése, alkalmazása. Ezen feltételrendszer megvalósulása a szakmatanulás iránti motivációt is eredményesebben mozdítja a kedvező irányba. Az iskolatípus átjárhatósága, a továbbhaladás lehetőségei: A jó tanulmányi eredményű, kiemelkedő szakmai érdeklődésű tanulónak lehetősége van a 9. évfolyam második félévétől, illetve a 10. évfolyamon a szakközépiskolai képzésre való átlépésre, amelyet a szülő kérésére, a tantestület javaslatára az igazgató dönt el. A tanuló átlépése esetén különbözeti vizsga letételére kötelezett a munkaközösségek által elkészített feladatlapokon, a munkatervben előírt vizsganapokon (december, április). A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanuló szakképző évfolyamon folytathatja tanulmányait a már 9. osztályban megjelölt szakmacsoporton belüli szakmában, illetve lehetősége van minden az OKJ-ben szereplő iskolánkban oktatott, 10. osztályra épülő szakma elsajátítására Köznevelési Hídprogramok 14. (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-ktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez 28

29 igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára igény esetén biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. (4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett. (5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. (6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység méréséreértékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is. (7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában a kormány által szabályozott keretek között szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki. 29

30 Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés Szakközépiskolai képzés 4év, nyelvi előkészítő képzéssel 5év (kifutó rendszerben) A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket, valamint az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folytat. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 8. osztályt eredményesen elvégző fiatal a központi írásbeli felvételi vizsga letétele után, a jogszabályban megfogalmazott felvételi eljárás alapján kerül iskolánkba. A évfolyamokon közismereti tantárgyak oktatása, és a választott szakmacsoportok szakmai orientációja folyik. A évfolyamokon közismereti és szakmai alapozó oktatásban vesznek részt a tanulók. A szakközépiskolai osztályokban egy választott idegen nyelv (angol, német) tanulása kötelező. A szakközépiskolai képzés első szakasza a 12. (13.) évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. ECDL vizsga megszerzése Különféle készségek, képességek fejlesztésével problémamegoldó gondolkodás kialakítása, érzelmi intelligencia fejlesztése. Felkészítés nyelvvizsgára. Lehetőség van az EBCL egységes európai gazdasági oklevél megszerzésére is Átképzési, továbbhaladási lehetőségek: Az a tanuló, aki a szakközépiskola 9. évfolyamán a tanév október 1-ig az érettségi tantárgyakból nem éri el a 2,5 átlagot, illetve, magatartása kifogásolható (szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, igazolatlan hiányzások), szülői beleegyezéssel a 3 éves szakképzésben folytathatja tanulmányait a nevelőtestület döntése alapján. 30

31 A 10. osztályt eredményesen végző, érettségit megszerezni nem kívánó tanulónak lehetősége van valamennyi, 10. osztályra épülő szakképzés közül választani. A szakközépiskola elvégzése, az érettségi vizsga letétele után a tanuló: befejezheti tanulmányait, a felsőoktatásban folytathatja tanulmányait, szakirányban tanulhat tovább, bekapcsolódhat a szakképzésbe és választhat minden, iskolánkban tanított (10. osztályra, és érettségire épülő) szakma közül, tanulmányait más intézményben folytathatja. A TÁMOP pályázatban részt vevő tagintézmények szakközépiskolai osztályaiban a 2009/2010- es tanévben megkezdtük a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. Adaptáljuk a NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök alkalmazása sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Céljaink: kompetencia alapú oktatás elterjesztése. a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése, az eltérő képességű és szociális helyzetű, HH, HHH, SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése, az ilyen tanulók együttnevelésétoktatását meghatározó célok megfogalmazása újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a valóság sokféle bemutatására törekvés az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében a tananyagmodulok, és a moduláris oktatás elterjesztése a tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kapjon a gyakorlat, a konzultáció, az önálló tananyag-feldolgozás,a feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az elearning használata szegregációmentes együttnevelési környezet, egyéni fejlesztési tervek készítése 31

32 digitális írástudás elterjesztése, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása. a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi kommunikáció (szövegértés szövegalkotás) idegen nyelvi kommunikáció matematikai természettudományos digitális (SDT alkalmazás) a hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kezdeményezőképesség és vállalkozói esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség E feladatunk tartalmazza a következő elemeket: Bevezetjük egy tanulócsoportban a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot. Bevezetjük egy tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot. Bevezetjük egy tanulócsoportban az Idegen nyelvű kommunikáció kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot. Megteremtjük a lehetőségét az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazásának (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). A tevékenység keretében megvalósítjuk a következő elemeket: 32

33 Három hetet meghaladó projekt megszervezése. Egészséges életmód témahét megszervezése Informatika moduláris oktatási program megszervezése. Digitális készségek fejlesztésének érdekében megvalósítjuk, hogy a programban az érintett tanórák 25%-ában az IKT-eszközök használata biztosított legyen. Iskolánk pedagógusainak felkészítése, felkészülése folyamatosan történik a fentiek intézményi implementációjára. A pályázat fenntarthatósága érdekében 2015-ig vállaljuk a kompetencia alapú oktatás alkalmazását a fent felsorolt módszerek segítségével. Indikátoraink: A székhely intézményben: Bevont pedagógusok száma: 7 fő Bevont csoportok száma: 7 csoport (a szakközépiskolai osztályokban évfolyamon) Minden tanévben legalább egy témahét és egy három hetet meghaladó projekt megvalósítása kerül megszervezésre, melynek témája, lebonyolítása, értékelése az adott tanév helyi tanmenetei szerint történik. 33

34 Kompetencia -terület Szövegértésszövegal kotás Matematika Idegen nyelv 1 Idegen nyelv 2 Digitális kompete ncia Életpályaépítés: földünk és környez etünk Életpályaépítés: ember a termész etben tantárgy Magyar nyelv és iroda lom Matematik a Angol nyelv Német nyelv Informatik a, infor máci ókez elés bevont cso por tok szá ma Módszerek, szervezési módok 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma: teljes lefedettség Földrajz 1 Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Kémia, bioló gia, fizik a moduláris programcsomagok bevezetése - IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% Oktatási programcs omag bevezetése teljes óraszám lefedettség gel teljes tanórai lefedettség gel A tanórák 30% A tanórák 30% A tanórák 30% A tanórák 30% A tanórák 30% Kompetenci tantárgy bevont Módszerek, szervezési Oktatási 34

35 a- terület cso po rto k szá ma módok programcs omag bevezetése Szövegértésszövegal kotás Matematika Magyar nyelv és iroda lom Matematik a 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% teljes óraszám lefedettség gel teljes tanórai lefedettség gel Idegen nyelv 1 Angol nyelv 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% A tanórák 30% Idegen nyelv 2 Német nyelv 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% A tanórák 30% Digitális kompete ncia Informatika, információkezelés 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma: teljes lefedettség A tanórák 30% Életpályaépítés: földünk és környez etünk Földrajz 1 Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása moduláris programcsomagok bevezetése - IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% A tanórák 30% 35

36 Életpályaépítés: ember a termész etben Kémia, bioló gia, fizik a A Közgazdasági tagintézményben: 1 IKT eszközökkel támogatott órák száma. 25% A tanórák 30% Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása évente 2 tanulócsoportban. A három hetet meghaladó projektek száma évente 1 db. A témahetek száma évente 1 db. A moduláris oktatási programcsomag alkalmazása évente 1 tanulócsoportban A felnőttképzés ifjúsági tagozata 3 év A célok és a feladatok megegyeznek a 4 éves képzésnél megfogalmazottakkal, a képzés néhány fontos jellemző vonása: a 4 éves szakközépiskolai ismeretanyagot intenzív munkával, 3 év alatt kell a tanulóknak elsajátítaniuk (az első évben, 10.-ben a évfolyam anyagát), A felnőttképzés szakközépiskolai képzést Szociális szolgáltatások, Gépészet és Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban folytat. Ezekbe az osztályokba jelentkezhet: a 12. évfolyam végén szakmai záróvizsgát tett tanuló, aki érettségi vizsgát szeretne tenni, bármely szakmával rendelkező fiatal, aki érettségi vizsgát szeretne tenni. Az érettségi vizsgára való felkészülés, a vizsga megszerzése és lebonyolítása megegyezik a szakközépiskolai képzésnél részletezettekkel. Az elérendő ismeretszintek, és a részletes követelmények az egyes tantárgyak tanterveiben megtalálhatók Érettségire felkészítő levelező vagy esti tagozat Felnőttek középiskolája, esti vagy levelező tagozat A második esély iskolájaként definiálják a felnőttoktatást. Ennek nem mond ellent az a meghatározás, amely a hallgatók munkarendjéhez alkalmazkodó oktatási formá -nak nevezi. (KT. 78. ) Mindkét meghatározás kifejezi azt a tényt, hogy társadalmi igény mutatkozik a 18 évesnél idősebb korosztályok középiskolai tanulmányainak iskolarendszerű megszervezésére. A felnőttoktatásnak nemcsak az általános képzésben kell részt venni, hanem a társadalom mobilitásának és a munkaerő-piac kihívásainak is meg kell felelni, hiszen hazánkban is egyre több olyan munkavállaló lesz, aki élete során többször is pályamódosításra, illetve 36

37 átképzésre kényszerül. Ennek a mobilitásnak alapvető feltétele azonban a megfelelő színvonalú alapképzés. Iskolánkban a felnőttoktatás múltja 1972-ig nyúlik vissza, amikor is az iskola az elsők között csatlakozott egy sajátos képzési formához, amely közvetlenül a szakmunkásképző intézményekben végzett tanulók számára szerveződött szakmunkások szakközépiskolája elnevezéssel. A képzési forma tagozatként kezdett működni. Az évek során a térség iskolahasználóinak igénye és a munkaerőpiac szükségletei függvényétől változott az oktatás struktúrája és munkarendje. A létszám fokozatos emelkedés volt a jellemző a 80-as évek végéig, a 90-es évek első harmadáig. Az 1992/93-as tanévtől fokozatos létszámcsökkenés figyelhető meg. Általános tendenciaként említhető a beiratkozottak életkorának csökkenése, és munkahelyi támogatottság mérséklődése, sőt megszűnése. Ellenérdekeltté vált a legtöbb munkaadó az alkalmazott továbbtanulását illetően. E ténnyel együtt az élethosszig tartó tanulás, a mobilizálható tudás megszerzése, és az a tény, hogy egyre több szakma tanulása középfokú végzettséghez kötött, hozta létre és tartja életben ezt a képzési formát. Továbbhaladás: a negyedévenkénti beszámoló vizsgák és évenként, tantárgyanként a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítésével. Alapelveink, céljaink: A tanulási lehetőség biztosítása a tanköteles kort betöltött tanulók számára. A más iskolatípusban kudarcot szenvedett tanulók számára esélyteremtés, az alapműveltség megszerzésére, az érettségi vizsga követelményeinek elsajátítására. A korábbi iskolai sikertelenségből, szociális háttérből és egyéb tényezőkből fakadó hátrányok kompenzálása. A képzési idő 3 év, az oktatás konzultációs rendszerben folyik heti 3 alkalommal. A tantárgyi és vizsgakövetelmények általában megegyeznek a nappali 3 éves ifjúsági tagozatéval. Különbségek: - a hallgató a tanév során 3 alkalommal (november, február, május) beszámoló vizsgán (írásbeli és szóbeli) bizonyítja az addig megszerzett tudását. A három vizsgaeredmény összesítése adja a hallgató év végi osztályzatát, - a képzés térítésköteles..nincs beiratkozási díj 5000 forint vizsgadíj/ vizsgaidőszak (4,5-es átlag felett mentesség) előrehozott érettségi 5000 forint/ tantárgy érettségi 3000 forint/ tantárgy 37

38 Digitális középiskola A Digitális Középiskola olyan felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik, munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem lettek volna képesek. Célunk a felnőttek gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerő-piaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg, a digitális eszközök, az internet használat által kínált lehetőségekkel kiegészítve. Így egyéni képzési utak kialakítására ad lehetőséget. Az oktatásszervezés infrastruktúráját a Digitális Középiskola, az interneten szervezett iskola alternatív kerettantervhez csatlakozó e-learning keretrendszerét az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet, röviden ITAK biztosítja. E rendszer a különböző műveltségterületekhez tartozó, a különböző kompetencia területek fejlesztéséhez szükséges ismeretek elérését biztosítja, az érettségire felkészítő tankönyvek digitális, elektronikus változatát találják a hallgatók. Az oktatási portálon keresztül zajló egyéni digitális tanórákon a tananyag-feldolgozás egyénileg, esetenként a digitális szaktanárok segítségével valósul meg, miközben a személyes jelenlétet igénylő konzultációs órákon az ismeretek rendszerezését, az összefüggések elemzését a szaktanárok személyes jelenléte segíti. Értékelés, vizsgarendszer A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a képzésben résztvevőket az előrehaladásuk tervezéséhez szükséges tudásszintjük reális meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során. A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén az oktatási portálon elérhető kötelező feladatok megoldásával a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő, felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett az érettségihez, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése. A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A Szolgáltatási Pontok: A Szolgáltatási Pontok az önálló tanulás helyszínei. Feladatuk, hogy a tanuláshoz szükséges alapvető infrastruktúrát, folyamatos működést, valamint informatikai támogatást nyújtsanak azoknak a tanulóknak, akik ezt igénylik: például, nem rendelkeznek otthon internettel ellátott számítógéppel. A Szolgáltatási Pontok teret és lehetőséget adnak a mentorok közreműködésének, akik a Szolgáltatási Ponton megjelent tanulók számára nyújtanak 38

39 segítséget a tanulásban elsősorban annak módszertanában, nem tantárgyi tartalmakban -, valamint a Digitális Középiskolában való tanuláshoz szükséges egyéni életvitel kialakításában, az igénybe vehető (az oktatási formában, a jelen projektben, vagy egyéb helyi vagy országos szociális, érdekvédelmi stb. szervezet által megteremtett) segítség megtalálásában, felhasználásában. Térítési díjak: forint beiratkozási díj előrehozott érettségi 5000 forint/ tantárgy érettségi 3000 forint/tantárgy Szakképzés -1, 2 év (kifutó rendszerben) A szakképzés megteremti a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenységek értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül továbbképzésre, szakmaváltásra. Iskolánkban évente változó számú szakma oktatása folyik különböző képzési idővel. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: - az általános iskola 8. osztályának elvégzése után, - a szakiskola 10. osztályának elvégzése után, - középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló. A szakmai tantárgyak követelményszintjeit, a szakmai vizsgára bocsátáshoz szükséges ismereteket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki a központi programok alapján. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 2, 3, 4 hetes összefüggő nyári szakmai gyakorlaton köteles részt venni. A szakképzés iskolai célja a szakmai vizsgára való felkészítés. A végső megmérettetés előtt azonban több alkalommal lehetőség van és törvény adta kötelesség a gyakorlati részvizsgák teljesítése: - köztes vizsgák, - szintvizsgák. A szakképzés záró évfolyamain végzettek: - szakmai vizsgát tehetnek és befejezhetik tanulmányaikat, elhelyezkedhetnek szakmájukban, vállalkozást kezdhetnek, - nappali vagy levelező tagozaton érettségi bizonyítványt szerezhetnek, 39

40 - az érettségire épülő szakképzés befejezésekor felvételüket kérhetik felsőoktatási intézménybe Modulrendszerű vizsgáztatás A modul fogalmát használja a közoktatás és a szakképzés. A modul lényege, hogy a teljes tananyag önállóan kezelhető része, amely átfoghatja több tantárgy ismeretanyagát, illetve azoknak egy-egy nagyobb, elhatárolható részét. Moduláris oktatás Moduláris oktatás a tananyag modulokba történő rendezés szerinti átadása, amelyben az egyes modulok cserélhetők. Iskolánk úgy határozott, hogy az egyes modulokat valamely tantárgy, tantárgyak részeként oktatja, és ennek megfelelően értékeli. Moduláris szakmaszerkezet A több éve tartó munkával megtörtént az államilag elismert szakképesítéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megújítása, modernizálása, amely az átjárhatóbb, strukturáltabb, rugalmasabb szakképzés kialakításának irányába mutat. A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokon-szakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első szakma keretében már megismert - része alól is Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával az adott költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. Ki jogosult tanulmányi ösztöndíjra? február 1-től - jövedelmi helyzettől függetlenül - ösztöndíjban részesülnek a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő tanulók, ha a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítés oktatásában vesznek részt. Az ösztöndíjas tanuló az ösztöndíjra az első szakképzési évfolyam tanévének kezdő napjától az utolsó szakképzési évfolyamon a tanulmányokat lezáró, a tanév rendjében meghatározott első szakmai vizsga letételére kijelölt hónap végéig jogosult, amely időtartamot nem hosszabbítja meg a javító- vagy pótló vizsga időpontja. Nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el, a tanév ismétlésére kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt, a tanuló az adott tanévben, attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a tíz órát, 40

41 a tanuló az adott tanévben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 58. (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától. Az ösztöndíj megállapítása Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani, a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek szerint számított tanulmányi átlageredmény alapján. A tanulmányi átlageredményt a félévi értesítőben, vagy az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek számtani átlagaként kell meghatározni a magatartás és a szorgalom érdemjegyek kivételével. A tanulmányi átlageredmény meghatározása során az általános kerekítési szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a tanulónak javítóvizsgát kell tennie, a tanulmányi átlageredményt a javítóvizsga letételét követően, annak eredményével együtt kell megállapítani. A szakiskolai ösztöndíj az iskolai szünetek idején is jár. A július és augusztus hónapokra folyósított ösztöndíj mértéke megegyezik a tanév második félévében folyósított ösztöndíj mértékével. Az ösztöndíj mértéke Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen Ft/hó. Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény 2,51 és 3,0 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó Előrehozott szakképzés A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskola elvégzése után bekapcsolódjanak a szakképzésbe. A törvény értelmében a szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A teljes képzési idő legalább egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épül. [Kt. 27. (4) bekezdés] Az előrehozott szakképzésben tanulószerződés csak a 9. évfolyam sikeres elvégzése után köthető. Az előrehozott szakképzés lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek. Ha az általános iskolát sikeresen befejező tanuló nem év vesztes, akkor 14 41

42 éves korában beiratkozhat a szakiskola 9. szakképzési évfolyamára, és 17 éves korára szakképesítéshez juthat, szemben az eddigi gyakorlattal, amely szerint 4-5 évet kellett szakiskolába járniuk a fiataloknak, hogy szakmai vizsgát tehessenek. Iskolánkban előrehozott szakképzés jelenleg a fodrász szakmában folyik a 2012/2013-as tanévben éves szakképzés A Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 13. (1) alapján a szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. (5) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott, b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. (6) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra Iskolarendszerű felnőtt szakképzés Szakképző iskolánk egyik alapfeladata a gazdaság, a munkaerőpiac igényeinek kielégítése. Ennek megvalósítása az igények és a lehetőségek összehangolása alapján folyó a felnőtt korúaknak csak iskolarendszerben oktatható szakmához juttatása. A képzési idő általában 2-3 év, amely az előzetes tudásszint felmérésével, a szakmai előképzettség vagy gyakorlat figyelembe vételével egyéni kérelemre lerövidíthető. A hallgatóknak gyakorlati képzőhellyel kell rendelkezni, ami lehet munkahely is. Az elméleti képzés modulrendszerben legalább hetente 1 alkalommal 7 óra, délutáni elfoglaltsággal. A szakmai vizsgák a nappali képzéssel megegyező vizsgaidőszakban az OKJ szakmai és vizsgakövetelményben előírtak szerint szerveződnek. A hallgatók a tanévek végén a nappali képzéssel megegyező bizonyítványt kapnak. A képzés térítésköteles. 42

43 Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Beszámoltató rendszerű képzések A Szakképzési törvény szabályozza a képzés feltételeit. Szervezése kiscsoportos képzés esetén lehetséges, havonta 2 nap elméleti konzultációval Tanfolyami képzések E képzési forma célja egyrészt a munkanélküliek szakmához juttatásának segítése, illetve szakmai átképzése, másrészt a munkaviszonyban álló felnőttek továbbképzése, átképzése, amely munkáltatói igények alapján szerveződik. A Bács-Kiskun megyei Munkaügyi Központ, illetve a munkaadók és iskolánk közti megállapodás alapján folyik az átképzés. Az igényeknek és iskolánk személyi és tárgyi feltételeinek megfelelő szakterületeken szervezünk tanfolyamokat. A képzési idő 1 hónaptól 1 évig terjed, az elméleti oktatás modulrendszerben folyik. A tanfolyamokra felvételi vizsga nélkül, orvosi alkalmassági vizsgálat után kerülnek a hallgatók a Munkaügyi Központ közvetítésével vagy közvetlen jelentkezéssel Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott évfolyamon legalább elégséges szinten teljesíti azokat az írásbeli, tudásbeli összetevőket, amelyek alapul szolgálnak a következő évfolyamok tartalmainak elsajátításához. Ezeket a tényezőket valamennyi tantárgy helyi tanterve tartalmazza, évfolyamokra bontva A továbbhaladás feltételei címszó alatt. A 3 éves szakképzésre általános iskolai végzettséggel lehet jelentkezni. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a 9. évfolyam sikeres elvégzése, egészségügyi alkalmasság, a tanulószerződés megléte, vagy iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanüzem, tanirodában biztosított gyakorlati képzés. Szakképző évfolyamokra a tanulók betöltött 16. életév esetén, a 10., illetve 12. évfolyam eredményes elvégzése, valamint az egyes szakmáikhoz kötelezően előírt érettségi vizsga sikeres letétele után léphetnek, amennyiben ennek egészségügyi kizáró oka nincs, és tanulószerződéssel rendelkeznek, vagy iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanüzem, tanirodában gyakorlati képzésük biztosított. Átjárhatóság: Minden osztályváltás a szülő írásbeli kérésére, a tantestület jóváhagyásával történik. Szakközépiskolai osztályból azonos évfolyamú és szakirányú szakiskolai osztályba különbözeti vizsga nélkül átmehet a tanuló. Szakiskolai osztályból szakközépiskola azonos évfolyamára különbözeti vizsgával vehető át. Szükséges különbözeti vizsga letétele után 11. évfolyamig a tanuló képzési formát válthat. 43

44 Szakmai vizsgát tett tanuló szakközépiskola 10. évfolyamára különbözeti vizsga nélkül vehető át (amennyiben a középfokú oktatás számára törvényesen előírt korhatáron belül várhatóan befejezi tanulmányait). Technikusi évfolyamon iskolánk tanulói, vagy a szakiránynak megfelelő másik iskolából érkezők különbözeti vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat. Más jelentkezők bekapcsolódásának feltétele a szakmai munkaközösség javaslata és az igazgató döntése a különbözeti vizsgáról, a tantárgyi beszámíthatóságról. 44

45 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztésben a személyiség egészét és egységét kell szem előtt tartanunk. Ezen belül fontos feladatcsoportok az értelem kiművelése, a segítő, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az érzelmi nevelés lehetőségeinek kihasználása, valamint a munkára nevelés. Mindezek alapfeltétele, hogy tanulóinkban kialakítsuk a pozitív tanulási motívumokat (megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotási vágy, tanulási kötelességtudat). Tudatosan segítsük a megismerési képesség, a kommunikációs képesség, a gondolkodási képesség és a tanulási képesség fejlesztését. Mivel a tanulás, ami a tanuló legfontosabb feladata, nem képzelhető el a megismerés, a kommunikáció és a gondolkodás nélkül, így ezekre különös figyelmet kell fordítanunk. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a sokoldalú és harmonikus, szervezett személyiség elsősorban a sokirányú és folyamatos tevékenységben alakul, változik, fejlődik, és éppen a társas kapcsolatokban végzett aktivitások határozzák meg legerősebben a személyiség fejlődésének irányát. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében különös gondot kell fordítanunk a képességek fejlesztésére. Ez az iskolai élet valamennyi területére vonatkozik, magában foglalja a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat, a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű tanulók segítését is. Fontos, hogy tanulóink érett, stabil, egészséges, autonóm személyiségként jussanak el a felnőtt kor kezdetére. A munkaerőpiac igényeinek való megfelelés szempontjából igen fontos a kreativitás, alkalmazkodni tudás képessége, jó szervezőkészség, az idegen nyelvek ismerete, a számítástechnikai-informatikai jártasság, vállalkozókészség, felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és közéleti szerepre való felkészítés. A megismerési képességek területe: megfigyelési képesség fejlesztése; értékelési képesség kialakítása; az értelmezési képesség fejlesztése a természettudományos tantárgyakban; a bizonyítási képesség fejlesztése, gyakorlása, amelyre a matematika, fizika, kémia, biológia tantárgyak jó lehetőségeket adnak, az alapvető bizonyítási eljárás megismertetése igen fontos feladat. A kommunikációs képességek területe: az ábraolvasás és ábrázolás valamennyi tantárgy feladata, amely a tankönyvek megválasztásának is fontos szempontja; a beszéd és beszédértés képességének folyamatos és célratörő fejlesztése: jó artikulációs készség és a jól fejlett szóbeli közlési képesség és befogadási képesség kialakítása igen fontos feladat; az írás és olvasás képességének fejlesztésén belül a néma-értő olvasás, a hangos-kifejező olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése a legfontosabb cél, azaz a különböző táblázatok, leíró formulák, a szótárak, lexikonok, a számítógépes adatbázisok stb. olvasása, használata a ma iskolába járó tanulók létszükséglete; Kommunikációs kultúrájukban ne csak igényeiket, elvárásaikat tudják megfogalmazni, hanem megnyilatkozásaikban legalább annyi tisztelet és humánum legyen, mint amennyit másoktól elvárnak; 45

46 A gondolkodási képességen belül: tanulóinkban ki kell, hogy alakuljon a több szempontú viszonyítás képessége, rendelkezniük kell az általánosítás képességével, hiszen ez a tárgyi tudás rendezettebb, szilárdabb elsajátítása mellett a rugalmas, több szempontú gondolkodásmód fejlesztésének alapvető eszköze és módszere lehet, a problémamegoldás képességét a felfedező tanulással, a felfedező oktatás rendszeres alkalmazásával tudjuk segíteni. Intézményünk pedagógusainak fontos feladata a tanulási módok tudatosítása, értelmező tanítása a hozzá kapcsolódó pszichológiai ismeretekkel összefüggésben. (9-10. évfolyamon). Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a megfelelő koncentrálóképesség, a jól fejlett beszédkészség, a hatékony olvasás képessége, a problémamegoldó gondolkodás képessége, az emlékezőképesség, azon belül a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Az iskola igen fontos feladata, hogy figyelembe vegye, s eredményesen tudja kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli különbségeket. Ennek feltárásában és felzárkóztatásában nyújt segítséget az iskola pszichológusa. Ehhez az iskolának olyan kínálatot kell nyújtania, olyan feltételeket kell teremtenie, ahol minden tanuló érdeklődésének megfelelő tartalmú és szintű elfoglaltságot talál. Mindenki tehetséges valamiben, s ha kínálatunk alapján sikerélményhez juttatjuk a tanulót, akkor az egész személyiségére és tevékenységére kedvező hatást gyakorol. Ez nem könnyű feladat, hiszen, ahogyan azt korábban felvázoltuk, egyre gyakrabban találkozunk igénytelen, közömbös, érdektelen tanulókkal. De a tehetséges, érdeklődő tanulók alkotásvágyát erősítenünk kell, és külön feladatok megjelölésével, külön foglalkozások keretében továbbfejlesztenünk szükséges. A speciális képességek, szokások, készségek, ismeretek fejlesztése a szakmai képzés feladata. Ezen belül igen fontos az alkotóképesség fejlesztése, amely tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel fejleszthető. Ennek érdekében olyan sokféle, változatos szervezeti és módszertanbeli megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa legalább a társadalmi beilleszkedéshez és az egyszerűbb szakmák elsajátításához szükséges színvonalú felkészültséget (alapfokú szakképesítés). E minimum felett minden tanuló alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljuthasson, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, az adott szakmacsoporton belül milyen tevékenységi körökhöz van leginkább tehetsége. Segítenünk kell tanulóinkat abban, hogy egyéniségüknek és a tantárgyak sajátosságainak megfelelő tanulási kultúrával rendelkezzenek, mert tanulási szokásaik, technikáik nagyban befolyásolják az iskolai teljesítményüket. A rossz tanulási technikával rendelkező tanulók munkáját különböző tanulás-módszertani programokkal kell segítenünk. A tanulók legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus, társas lényekké válhassanak. Növendékeinket meg kell tanítani az élet tiszteletére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, a természet szeretetére, az igazság tiszteletére. Ehhez önfegyelemre, az erkölcsi normák ismeretére, az erkölcsös cselekvés igényére, az élet szépségeinek értékelésére, tevékeny és alkotó életre van szükség. Az európai értékek tisztelete, a szülőföld és a haza szeretete, az iskolai hagyományok őrzése és ápolása jelentkezzen igényként tanulóinkban. Jogos elvárásunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kulturális örökségünk jellemző sajátosságait, szűkebb környezetünk történelmi, népművészeti és más emlékeit és értékeit. Fontos, hogy kialakuljon növendékeinkben az iskolához való kötődés. Támogatnunk kell azokat, akik többet akarnak, akikben egészséges küzdőszellem él. 46

47 A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az iskola összetett, bonyolult hatásrendszerében az egyes tevékenységformák személyiségfejlesztő hatása csak fokozatosan, több éves munkával tárható fel. Lényeges azonban, hogy az iskola kidolgozza a személyiségfejlesztés és az iskolai szociális hatásrendszer kapcsolati pontjait és alapelveit, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek tudatosan a kitűzött célok szolgálatába legyenek állíthatók. Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása: A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. Az új oktatásszervezési eljárások bevezetésében támaszkodhatunk a program keretében kidolgozott innovációkra: Tanulásszervezéshez kapcsolódóan: 3 hetet meghaladó projekt, témahét és moduláris oktatás bevezetése. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat.(szociális kompetencia fejlesztés) Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni 47

48 fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását. A TÁMOP program keretében átvett JÓ GYAKORLATOK beépítése a személyiségfejlesztésbe A segítő életmódra nevelés alapvető feladata a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése: a tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét; az iskola történelmi, irodalmi ismeretek, élmények sokaságában részesítse a tanulókat, amely egyértelművé teszi a segítőkész magatartás előnyeit, megsértésének hátrányos következményeit; a pedagógusoknak meg kell ismerniük azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam, és segítsék elő annak megerősítését. Ezáltal olyan személyközi kapcsolat kialakítását kell elősegíteni, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja; hangsúlyoznunk kell azokat a legfontosabb magatartási, viselkedési szokásokat, történelmi eseményeket, személyiségeket, szimbólumokat, amelyek iránt pozitív vagy negatív attitűdök kialakítását tartjuk fontosnak; olyan iskolai életrendet kell kialakítani, működtetni, amelyben a tanulók biztonságban, jól érzik magukat, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatóak; az iskolának a segítés sokféle lehetőségét, módját kell kínálnia, olyan segítő légkört kell kialakítania és fenntartania, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Ezek alapján a következő konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk oktató-nevelő munkánkat: Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismerése, meggyőződéssé alakítása. Értelmi nevelés: értelmi képességek, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Közösségi nevelés: társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az emberi együttélés, kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása. Érzelmi nevelés: az érzelmek felvállalása, a pozitív cselekvésre késztető érzelmek felismerése. Akarati nevelés: önismeret, a személyiség tudatos megismerésére, kiteljesítésére való igény kialakítása. Nemzeti nevelés: a szülőhely és a haza múltja, hagyományai iránti érdeklődés és tisztelet; a nemzeti kultúra megbecsülése. 48

49 Állampolgári nevelés: az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése a tanulókkal. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi, szociális jelenségek, problémák iránt; a tolerancia kialakítása. Munkára nevelés: az emberi munka értékének hangsúlyozása és tisztelete. Testi nevelés: az egészség és a sport jelentőségének ismerete, az egészséges életmódra való igény kialakítása. Környezeti nevelés: a természet értékeinek védelme, felelős véleményalkotás a globális környezeti problémákról. Tudatos vásárlóvá nevelés az Európa Bizottság programja és ajánlott segédanyagai alapján. A személyes kompetenciákat fejlesztő modulokat alkalmazzuk (SZFP-II, HEFOP, Dobbantó program, reintegrációs képzés, TÁMOP 3.1.4). A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe A személyiségfejlesztés területei: Tanórai ismeretszerzés: ennek személyiségfejlesztő hatása az egyik legjelentősebb tényező. Itt van lehetőség korszerű, színvonalas alapműveltséget és szakmai műveltséget szerezni, és szert tenni a változásokra fogékony szemléletmódra. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési és a szociális és életviteli kompetenciáit. Tanórán kívüli tevékenységi területek: a szakköri munka, a sportkör, művészeti csoportok, tanulói versenyek, vetélkedők munkájában való részvétel az önálló ismeretszerzés által járul hozzá a személyiségfejlesztéshez. 49

50 1.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A középiskolás korosztály jelentős testi, lelki, szociális változásokon megy át. Mindezek mellett a társadalom jelentős elvárásokat támaszt a felnövekvő generáció elé. A helyes önismeret, önértékelés kialakulása, a sikeres családi életre való felkészülés döntő fontosságú a tanulók személyes sikereinek eléréséhez. Az egészségvédelmi szempontból felkészült, igényes fiatalok, szülővé válva mint a gyermeknevelés fő letéteményesei példamutatásukkal megsokszorozhatják a befektetett tudás hatékonyságát. Tanulói egészségfejlesztéssel kapcsolatos értékek: Tanulók, "egészség = érték" szemléletének mélyítése Egészséges táplálkozás elősegítése Mozgás, aktivitás megszerettetése Elsősegélynyújtásban jártas fiatalok nevelése Mentális egészség fejlesztése Családi életre nevelés Közösségi színterek Partnerség Szülők bevonása Gyermekeink egészséges jövője Környezetünk szépítése Általános cél: Az iskola egészségfejlesztéssel összefüggő céljai: Iskolánkban az egészségfejlesztési tevékenység célja leginkább az, hogy képessé tegyük tanulóinkat arra, hogy egyre nagyobb kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Iskolánk védett keretein belül biztosítani lehetőséget arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására. Célunk mindemellett az is, hogy tiltások mellett alternatívát mutassunk a szabadidő tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére. Fő célok: 50

51 Az egészségfejlesztési stratégiánk, igazodjék a nemzeti egészségvédelmi és drog stratégiai célkitűzésekhez és az iskola pedagógiai programjához, valamint drogprevenciós stratégiájához. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és egészséges környezet biztosítását az eredményes tanuláshoz. Közvetítsen olyan egészségfejlesztő értékeket, melyek magukba foglalják a primer prevenciót, az egészséges táplálkozást, alapfokú elsősegélynyújtási ismereteket, a mozgás iránti igényt, a mentálhigiénét, az egészségvédelmi felvilágosítást, az egészségre káros szokások (drog, alkohol, dohányzás) megelőzését, az egészség és cselekvésorientáltságot, az önsegítést, a társas életre nyitott teljes értékű ember kialakítását A programok során szem előtt kell tartani a tanulók életkori sajátosságait, önmegvalósításuk igényét Törekedni kell olyan látásmód kialakítására, mely a diákokat a személyes kompetenciáik fejlesztésére segíti, hogy felnőtt korukban az egészséges életvitel szerint tudjanak pozitív döntéseket hozni. Erősödjön identitásuk, az önértékelés, kapcsolat teremtés és a veszélyhelyzetben való döntések területén. Tudjanak NEM-et mondani, az egészségkárosító magatartásformákra, saját egészségük megóvása érdekében. Ehhez szükséges a magas szintű egészségkultúra, az önismeret és személyiségük autonóm felvállalása. Segíteni a megbetegedési veszélynek kitett, a szűrővizsgálatok során felismert betegeket, a drogokkal kapcsolatba kerülő tanulókat, a megfelelő szakellátás, segítség megtalálásában. 51

52 1.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának gyakorlata: Szakképző osztályokban a képzés jellegének megfelelően a munkavédelem tantárgy keretein belül, elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítanak el és gyakorolnak be a tanulók a tanórákon. A szakmai képzések sajátosságainak megfelelően, 9.,11. vagy 12. évfolyamon heti rendszerességgel zajlik az elsősegélynyújtás oktatása. Középiskolai osztályokban egészségtan tantárgy keretein belül szaktanár vezetésével, vagy osztályfőnöki órákon az iskola védőnő közreműködésével szerezhetnek elsősegélynyújtási ismereteket tanulóink. Gimnáziumi osztályokban az iskola védőnője, az osztályfőnöki órák keretében készíti fel a tanulókat a sérült, balesetet szenvedett embertársuk ellátására. Iskolánk házirendje, valamint egyéb pedagógiai programjai dokumentálják és szolgálják az egészség védelmét. 52

53 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fiatalok manapság nagyon korán szembesülnek az elmagányosodás és a kirekesztettség érzésével. A valahová tartozás hiánya különösen hajlamossá teszi a fiatalokat arra, hogy szociális deficitjüket előítéletekkel, gyűlölettel, agresszivitással ellensúlyozzák. Mindez az iskola számára különleges kihívást jelent. Ma ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fiatalok egy pozitív osztályközösség keretében alkalmat kapjanak arra, hogy kialakítsák saját identitásukat, és így ne a kétes értékű csoportosulások jelentsék számukra az egyetlen alternatívát. Az igazi nevelőközösség az egyetemes emberi, kulturális, vallási, nemzeti, szociális értékek hordozója és közvetítője amellett, hogy előtérben maradnak az egyén sajátosságai. Ez ránk azt a kötelezettséget rója: az eddigieknél jobban törődjünk a jó osztályközösség (iskolai közösség) kialakításával; diákjainkat tudatosan készítsük fel az osztályban előforduló konfliktusok kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra; a peremhelyzetben levő osztálytársak közösségbe történő integrálására; az osztályban végbemenő csoportdinamikai folyamatokat közösen pozitív irányban befolyásolni. A közösségfejlesztés lehetőségei intézményünkben: Az osztályfőnöki órán nyílik lehetőség arra, hogy az iskolánkba kerüléstől kezdve tudatosan irányítsuk tanulóink közösségi magatartását: egymás megismerése és elfogadása (a játékos lehetőségek kiaknázásával) az együttműködés gyakorlása az új szemléletű moduláris, gyakorlatorientált oktatás, a projektek tervezése a pedagógusok összehangolt munkájával. csoportos beszélgetés (egymásra figyelés megtanulása, szabatos véleményformálás, érvelés, vita) szociometriai felmérések készítése (informálódás, háttérfeltárás céljából) az osztálykirándulások (programok) tervének közös kialakítása osztályképviselők együttes megválasztása (kölcsönös bizalom alapján) ünnepségek, megemlékezések méltó megtartása. Az iskolai közösséget formáló legfontosabb csoport a diákönkormányzat, amely patronáló tanárok közreműködésével irányítja az iskolai diákéletet. Ennek színterei: diák-önkormányzati megbeszélések iskolai diákparlament sportkörök iskolaújság iskolarádió szakkörök 53

54 iskolai szakmai napok szervezése (meghívott előadók, nyelvi estek, zenedélután, vetélkedők stb.) iskolai diáknap (akadályverseny, kirándulás) különféle tanulói közösségek szervezése tanári felügyelettel A 2012/2013-as tanévben induló 3 éves szakképzés 9. évfolyamán az osztályközösség építés irányítója a diákok és a szaktanárok esetén is az osztályfőnök, akinek kiemelt koordinációs feladata az osztályfőnöki projektek megvalósítása, a szaktanárok munkájának összefogása. A kompetenciaalapú projekt bevezetésével: A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Szükséges az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése a kortárs kapcsolatok megerősítésével. Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a diákönkormányzat érdemi működtetésével, a különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával, kooperatív technikák alkalmazásával, gyakorlás és tréningek beiktatásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. A közösségfejlesztés új módszereinek kidolgozásában nagy segítséget jelenthetnek a TÁMOP keretében kidolgozott önálló innovációk. Ezek gyakorlati megvalósítása folyamatosan történhet, hiszen meg kell teremteni a tárgyi feltételeket. Ehhez ki kell használnunk a kínálkozó pályázati lehetőségeket. Ilyen innovációk lehetnek: Az EU megismerése, ehhez kötött rendezvény, kiállítás, fórum, projekt megvalósításával. Az idegen nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztések: A célországok kultúrájának megközelítése projekt munkában. Iskolai sportfoglalkozásokat támogató fejlesztések, sport általi nevelés lehetőségei. Egészséges életmódra nevelés programja. Az iskolánkban tanított szakmák gyakorlatorientált bemutatása, különös tekintettel a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokra. Nyílt napok szervezése. 54

55 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 55

56 szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 56

57 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Intézményünk alapító okiratában foglaltak szerint ellátjuk a kiemelt figyelmet igénylő vagyis a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küszködő tanulókat. A közoktatási és a köznevelési törvény, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának irányelvei 2/2005 (III.1) OM rendelet, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet vonatkozó cikkelyei alapján szervezzük kontrollvizsgálatukat, fejlesztő foglalkozásaikat. A 8. osztályos tanulók jelentkezési lapjukhoz csatolják a meglévő szakértői javaslatot, így a központi felvételi vizsgán már érvényesíthetők az esetleges kedvezmények, tantárgyi mentességek. A felvételi eljárás lezárulta után a beiratkozáskor is elkérjük a szakértői javaslatot, a kontrollköteles tanulók lapjait a szülők ekkor írják alá. Szeptember 15-ig rendszerezzük, előzetesen fejlesztő csoportba soroljuk a kezdő és a felmenő évfolyamok tanulóit fogyatékossági típus, fejlesztendő terület alapján, illetve tájékoztatást adunk a tanulóknak a fejlesztő órákon való részvételi kötelezettségükről, a tantárgyi mentességek érvényesítéséről. A fejlesztő és gyógypedagógusok tanórán kívüli tevékenység keretében tartják a foglalkozásokat, a hiányzókat a digitális naplóban rögzítik. A tantárgyi felmentésekről a szülői kérelem beérkezése után igazgatói határozat készül, a felmentéstényét, a kedvezményeket az osztályfőnök beírja a digitális naplóba. A fejlesztő pedagógusok egyéni fejlesztési tervet készítenek minden tanulóról, ugyanígy a szaktanár is, aki a fejlesztő és gyógypedagógussal folyamatosan együttműködve ad differenciált feladatokat a rászorulóknak. A minimum követelmények meghatározása a munkaközösségek feladata, ezek beépülnek a tanmenetekbe és a helyi tantervbe is. Intézményünkben a tagintézményvezető-helyettesek feladatai közé tartozik az SNI, BTMN tanulók nyilvántartása, fejlesztő óráik szervezése, kapcsolattartás a szakszolgálatokkal, a kontrollkötelesek listájának, dokumentációjának összeállítása A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az ember élete során a tehetségre és képességeire alapozhat. Mindenkiben megvan a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással maximálisan kiteljesíthesse adottságait. De oda kell figyelnünk, hogy a motiváció ne legyen manipulálás, illetve, hogy a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a megtanultak áttekintésére, alkalmazására, rendszerezésére. Nem veszíthetjük szem elől azt sem, hogy a belső mozgatórugók, célok, vágyak az érzelmeken keresztül jutnak kifejezésre. Az érzelmek azt is megmutatják, hogy minek mi az értéke. Éppen ezért ennek elmélyítéséért hangsúlyt fektetünk az iskolai hagyományteremtésre, -ápolásra, az iskola környezetére, a gyermekközpontú légkör kialakítására. A gyermekközpontúság, az egyéni kapcsolatok fontossága, az egyénre szabott, hozzá igazodó feladatok adása intézményünkben azért kiemelt szerepű, mert a szociális problémákkal, 57

58 tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek számára még fontosabb a sikerélmény, az előrejutás érzése, mint talán más esetekben. Az oktató-nevelő munka, a személyiségfejlesztés és a tehetségek felismerésének legfontosabb színterei a Tanítási óra Itt van lehetőség az egyénre szabott, differenciált feladatokkal, gyűjtőmunkával, szorgalmi feladattal sikerélményhez juttatni a tanulót, önálló munkára szoktatni, egyéni tempójához igazodni. A tanórán belüli forma lehet a csoportbontás, illetve olyan nívócsoport létrehozása, ahol a közel azonos képességű gyerekek egymást erősítve, serkentve haladhatnak. Lehetőséget adunk a tanulóknak egyéni fejlődési ütemük szerinti továbbhaladásra, melynek érdekében differenciált képességfejlesztést végzünk. A gyorsabban haladni képes tanulóknak a tananyag elmélyítése, mélyebb megértése, látókörük szélesítése, a motiváció fenntartása érdekében egyéni fejlesztő feladatokat dolgozunk ki. A tehetséges diákok számára biztosítjuk, hogy képességeiket bemutathassák. Versenyekre készítjük fel és indítjuk őket, osztálykeretben, iskolai, városi és országos rendezvényeken szereplési lehetőségekhez juttatjuk őket, pályázati lehetőségeket kutatunk fel számukra. Tanórán kívüli tevékenységek Ezeket a tanulók öntevékenységekre építve, a tanulók igényei és az iskolai feltételek alapján szervezzük. Ezeken a részvétel önkéntes a diák részéről, szervezését a tanulók, a nevelőtestület, szülői közösség kezdeményezheti. Formái: diákkörök, tudományos diákkörök énekkar művészeti csoportok iskolai sportkör iskolai szakkör irodalmi színpad, színjátszó csoportok versenyek, vetélkedők: iskolai, városi területi, országos versenyeken való részvétel, illetve felkészülés nyelvvizsgára való felkészítés emelt szintű érettségire való felkészítés felkészítés a szakmai képesítő vizsgákra Tanulók iskolán kívüli tevékenysége A tanuló, a szülő és az osztályfőnök tudtával, írásbeli engedélyével részt vehet valamely intézmény, szervezet munkájában. Ha azonban ez a tevékenység meghaladja teherbíró képességét, károsan hat magatartására, tanulmányi eredményére, eltiltható e munkától. Formái: könyvtárlátogatás 58

59 múzeum-, színházlátogatás, mozi szakmai kiállítások, bemutatók tanulmányi és osztálykirándulások tábor ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények külföldi kapcsolat testvérvárosokkal és iskolákkal való kapcsolattartás sportversenyeken és egyesületek munkájában való részvétel művészeti és kulturális szervezetek munkájában való részvétel A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: 59

60 Személyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Kompetencia alapú tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) A tanár gyerekközpontú beállítottságú legyen. Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a családsegítő szolgálat munkatársait A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatás célja a szerény képességekből, a hozott hátrányokból adódó lemaradás csökkentése, egészségügyi vagy szociális okból a versenyt nem bíró tanulók segítése, alapkészségek fejlesztése, a tantervi minimumkövetelmények elérése. Egyre több a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló. Esetükben szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az igazgató határozatot hoz - a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés módjáról (tantárgyi könnyítés vagy mentesítés). Az SNI tanulók felzárkóztatása, fejlesztése: A fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus és a szaktanár egyéni fejlesztési tervet készít, szükség esetén minden tantárgyból. A tanulmányaikban lemaradó, tanulási kudarccal küszködő diákok felzárkóztatása kiemelt feladatot jelent a tantestület számára. Ez minden pedagógusnak feladata a szaktárgyi tevékenysége keretében, és minden kollégiumi nevelőtanárnak és osztályfőnöknek a nevelési programja megvalósítása során. A tanulók személyiségfejlődése érdekében a nevelési folyamatban olyan motivációs tényezőket kell beépíteni, amelyek a tanulók számára fontos tevékenységgé teszik a tanulást, igénylik az új ismeretanyagok megszerzését. A tanuláshoz kedvet teremtő és ösztönző siker jelenthet esélyt arra, hogy a tanulók megismerjék az önálló ismeretszerzés örömét, és bennük igazi érdeklődés, tudásvágy ébredjen. 60

61 A felzárkóztatást segítő programok megvalósításának lehetőségei: tanórákon tanórán kívüli foglalkozásokon A tanórák fontos feladata: a belső motiváció fejlesztése a változó tanulási helyzetekben való rugalmas alkalmazkodás fejlesztése, új algoritmusok keresése változatos, inger-gazdag módszerek alkalmazása pozitív önértékelés kialakítása a találékonyság, az ötletgazdagság fejlesztése különböző információ-feldolgozási módok megismerése, ennek megerősítése a tanulóban: vizuális szemléltetés, vázlatkészítés auditív tanári magyarázat, hangos tanulás mozgásos rajzolás, mozgás, jegyzetelés A tanórán kívüli foglalkozások fontos feladata: az előzetes ismeretek hiányának pótoltatása a különböző tanulási stílusok megismerése és megerősítése a képességekre gyakorolt hatásuk szerint: értelmes tanulás valamennyi képességet fejlesztik impulzív tanulás megértésbeli zavarok jellemzik mechanikus tanulás a figyelem és az emlékezet működését érinti az akaraterő fejlesztése a társas tanulás megerősítése fejlesztő programok szervezése: belső motiváció fejlesztése, a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése, a szelekció, a lényegkiemelés fejlesztése, a szövegértési képesség fejlesztése. A sikeres tanulás előfeltétele intézményünkben, hogy az ideérkező tanulók birtokában legyenek a folyékony, gyors és értelmes olvasásnak, melynek feltétele a szövegösszefüggések megértése, a belső beszéd fejlettsége és a jellegzetes jelrészletek felismerése alapján változatos szövegegységek gyors azonosítása. A szövegösszefüggés megértése és a belső beszéd fejlettsége egyaránt összefügg az általános beszédkészség fejlettségével. Tapasztalataink szerint az iskolánkba érkező tanulók közül többen e képesség nem megfelelő szintje miatt nem érnek el sikereket a tanulás során. Ezért kiemelt feladatunk, hogy a 9. évfolyamon felmérést végezzünk e hiányosság felderítésére, és külön tanórán kívüli foglalkozás (képességfejlesztő-felzárkóztató) keretében foglalkozunk a néma-értő, hangos-értő olvasási képesség fejlesztésével, valamint a blattoló technika elsajátításával. A fentiek megvalósítása a felzárkóztatási programban lehetséges, amelynek formái lehetnek: tanév elején felmérés készítése tanulás tanítása hiányosságok pótlása alapkészségek gyakoroltatása korrepetálások az alapkészségek és követelmények elsajátítására 61

62 differenciált és csoportfoglalkozások egyes tanulókra kötelező jelleggel tanulópárok, tanulószoba a gyengébb képességűek motiválása az új ismeretek elsajátítása egyéni beszélgetések, sikerélményekhez juttatás minimum követelmények megfogalmazása A kompetenciaalapú oktatási projekt bevezetésével nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. Az új tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia). A tanulásszervezés kulcsfigurája a tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az a tanuló, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt. Ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk; mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal; érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt; ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket; szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit; megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat. Összegezve: az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. Mindez csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia, egy olyan iskolai közegben, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, 62

63 illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra; a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A tanulók adottságaikat, genetikai lehetőségeiket szüleiktől öröklik. A fiatalok fejlődésük jelentős szakaszában tartós családi-otthoni hatások alatt állnak. Ezek mellett a környezeti hatások is érvényesülnek, közülük a legtöbb az iskolában éri a gyermeket, amelyek gyengítik/hetik vagy erősítik/hetik az otthonról hozottakat. Mivel az intézményünkbe járó tanulók családi háttere, kiinduló helyzete nagyon változatos, sokszor hátrányos és problémás, maximálisan arra kell törekednünk, hogy szülővel, kollégával, diákkal együttműködve az őt érő külső és belső hatásokat értelmezni tudja, s ez alapján dönteni, választani legyen képes. Alapvető felismerni, hogy céltudatos és hosszú távú munkára kell felkészülnünk, amelyekhez módszerek, eszközök széles skálája alkalmazandó. Szükséges átgondolni a tanulókkal együtt a világban betöltött helyüket, szerepüket, értelmes célt találni, annak eléréséhez megkeresni a megfelelő eszközt. Mindez azért szükséges, mert sok-sok tényező befolyásolja ezt a korosztályt, s kellő belső kontroll hiányában önértékelésük szélsőséges lesz. A különböző nehézségekkel küzdő gyermekek legfőbb jellemzője a tervező magatartás hiánya és a meggondolatlanság. Az intézmény felvállalja a Szakiskolai Fejlesztési Program C komponense keretében azoknak a fiataloknak a képzését, akik betöltötték 15. életévüket és az általános iskola 8. osztályát nem fejezték be. A felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg a tanuló. Ezek leküzdéséért: Fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készséget. Önuralomra nevelünk. Az önbecsülést összehangoljuk az önismerettel. Hatékony tanulási módszereket tanítunk. A tanulási kudarcok és a viselkedési problémák ezek összefüggnek olyan szocializációs zavarok, amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből vagy elutasításából fakadnak. A deviáns viselkedésnek több oka lehet: - szocializációs folyamat sérülése, - túlzott pedagógustekintély, 63

64 - problémás konfliktuskezelés, - ártó családi hatások, - iskolai kudarcok, túlzott teljesítménykényszer, - erős idegrendszeri ingerlékenység, - rossz társaság A deviancia súlyosabb eseteinek tényezői lehetnek: - alacsony intelligencia, - agresszivitás, - hazudozási hajlam, - negatív énkép, családkép, - súlyos magatartási zavarok. A veszélyeztetett gyermekek száma évről évre nő intézményünkben is. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek személyiségproblémáit a viselkedési zavarok, tanulási kudarcok jelezhetik. Ezért nagy a pedagógus felelőssége a felismerésben, szakemberrel való együttműködésben, de mindez nem tudja kompenzálni a szülői nevelés hiányosságait, negatívumait. A pedagógus minden megnyilvánulása példaértékű, segítő, pártatlan, őszinte magatartása akarva-akaratlanul mintául szolgál. Ezért jó, ha szem előtt tartjuk a következőket: A kevésbé merev környezetben a szociális-emocionális célok elfogadása jobban kedvelt, így fokozódik a magatartási rendellenességekkel kapcsolatos tolerancia. A túl direkt oktatás, a csak a feladatra koncentrálás leszállítja az interakciós szintet. A tanár próbálja megérteni a tanuló viselkedésének okát, több empátiával forduljon felé! Egyensúly keresése a gyermekközpontú nevelés és a teljesítményorientált nevelés között. Tanév elején a diákok mielőbbi megismerése, a kollégiumi kérdőív értékelésével a beilleszkedés segítésére irányuló szülői jelzések, kérések feldolgozása, a tanulókra vonatkozó egyéni intézkedések megtervezése, a kollégiumi nevelőtanárok és a segítségre szoruló diákokat tanító pedagógusok körében figyelemfelhívó megbeszélés a közös feladatok végrehajtása érdekében, a 9. osztályosok beilleszkedésével kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése, osztályfőnökök kollégiumi csoportvezetők, az egy osztályban tanító pedagógusok körében, az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők feladata a szülőkkel és egymással való folyamatos kapcsolattartás a tájékozódás és tájékoztatás céljából, illetve esetenként más irányú szakmai (orvosi, pszichológiai) segítség igénybevételére ösztönözni a szülőket, 64

65 egyéni foglalkozások és beszélgetések keretében rendkívül fontos feladat a kisebbségi érzéssel, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók bizalmának erősítése, a tanítási órák, szilenciumi és felzárkóztató foglalkozások keretében differenciált feladatokkal, egyéni odafigyeléssel és törődéssel kell segíteni a tanulók sikerét. Az intézményben alkalmazott eljárások: Speciális szakembereket alkalmaz a problémás, deviáns tanulók kezelésére. Mindez az ifjúságvédelmi felelősök és az iskola pszichológus feladatköre is. Változatos nevelési-oktatási feltételeket biztosít a különböző képességek kibontakoztatásáért. Kapcsolatot tart az érintett tanulók szüleivel. Igyekszik korán felismerni a deviáns cselekedeteket, egyénileg kezelni a beilleszkedési zavarral küzdőket. Preventív tevékenységet végez, amelynek célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának, hatásának megakadályozása, visszaszorítása. Az időben történt felismerés és célzott segítségnyújtás alapja az előrelépésnek. Az osztályfőnökök, a kollégiumi és gyakorlati csoportvezetők, valamint a diákönkormányzat feladata a közösségek ilyen szellemben való működtetése. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Önismereti tréningek. A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetség-gondozás, konzultáció; speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából Intézményünkben a 9. évfolyamosok körében végzett bemeneti mérések eredményétől függően különös figyelmet fordítunk arra, hogy viszonylag rövid időn belül azonos felkészültségi szintre tudjuk hozni a diákokat és kiküszöböljük az általános iskolai felkészítések különbözőségeiből adódó hiányosságokat. A tehetséges tanulók számára külön felkészítő foglalkozásokon biztosítjuk, hogy a városi, megyei, területi, országos versenyeken olyan eredményt tudjanak elérni, mely elégedettséget, sikerélményt indukál a diákban és az iskola jó hírnevét is öregbíti. 65

66 1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Intézményünkben nagy számban található szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, átmeneti nevelet, utógondozott, ideiglenes elhelyezéssel tanuló, állami gondozottakat is nevelünk, oktatunk. Az utóbbi években országos problémává vált a deviáns magatartás, a családok romló szociális helyzete. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelős látja el, de köteles ebben a munkában közreműködni az intézmény valamennyi pedagógusa, kiemelten az osztályfőnöki feladatokat ellátó kollegák az iskolapszichológus és a védőnő. Legfontosabb feladatunk, hogy megismerjük a tanulók családi hátterét, fokozott figyelemmel kísérjük azokat a családokat, akik egyedül nem képesek anyagi helyzetük vagy más oknál fogva eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak. Ha indokolt, haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, és ezen keresztül kezdeményezni azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az iskola rendelkezésére álló pedagógiai eszközökön, anyagi lehetőségeken túl segítséget nyújthatnak a tanulóknak és szüleiknek. Különösen fontos a tanulók fejlődését akadályozó okok feltárása, a káros hatások megelőzése és ellensúlyozása. Az iskola saját lehetőségein belül a következő konkrét tevékenységet látja el: a szociálisan hátrányos tanulók ügyeinek intézése (kedvezményes étkeztetés, tankönyv támogatás, pályázati lehetőségek kihasználása stb.) egészségmegőrző, mentálhigiénés előadások, programok szervezése (drogprevenció) a vidékről naponta bejáró tanulók kéréseit támogatja, illetve képviseli bizonyos fórumokon (pl.: menetrend-összeállítás) a tanulók étkeztetésének folyamatos biztosítása (kiskunfélegyházi, rászoruló tanulók esetén igyen tízórai) egyéni foglalkozásokat, elbeszélgetéseket szervez a tanulók vagy indokolt esetben a szülők számára (fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatások stb.) a tanulók iskolai tevékenységéről és magatartásáról folyamatosan tájékoztatja a szülőket, gondviselőket, velük rendszeresen kapcsolatot tart fenn indokolt esetben külső szakértők (pszichológus, orvos, logopédus stb.) közreműködését kéri a felmerülő problémák megoldásában A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezése A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek ellenőrzése A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók feltárása az osztályfőnökök segítségével, munkájuk segítése, körülményeik megismerése A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ügyeinek intézése Az önkormányzati pályázati lehetőségek kihasználása Egészségmegőrző előadások szervezése A bejáró tanulók kéréseinek támogatása Kapcsolattartás a DÖK-kel Rendszeres kapcsolat a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók szüleivel, az osztályfőnökkel, a kollégiummal 66

67 Kapcsolattartás a városi gyermekjóléti szolgálattal, az önkormányzat népjóléti osztályával, a gyámhatósággal, a jegyzővel, a rendőrséggel Képviseli az iskolát a feladatköréhez tartozó ügyekben Intézményváltás esetén felkeresi az új intézmény gyermekvédelmi felelősét Részt vesz azokon a fórumokon, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviselik Együttműködik az osztályfőnökökkel és a pszichológussal Szociális hátrányok enyhítését célzó pedagógiai tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakozásában. A tagintézményekben a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hangolják össze. Helyzetfelmérés után meghatározzák a tevékenység célját, éves ütemtervet, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformát. Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program: A szociális hátrányokat az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program keretében vállalt nevelési és oktatási feladatok alapján enyhítjük a halmozottan hátrányos helyzetű, kollégiumban lakó tanulóinknak. A Kollégiumi Pedagógiai Program részletesen tartalmazza ezen feladatainkat. Helyzetelemzés Intézményünkben is megfigyelhető, hogy évről évre nő a szociálisan hátrányos tanulók száma. Adódik ez abból, hogy gyorsan változik a családok helyzete, munkanélkülivé válnak a szülők, csökken a jövedelmük, szétbomlanak a családok. Iskoláinkban viszonylag kevés az értelmiségi szülő, ezért a tanulóknak a tanuláshoz való pozitív viszonyulásának kialakítása is fontos feladat. A tanév elején, osztályonként összegyűjteni a hátrányos helyzetű tanulókat A családi hátrányok csoportosítása a. Családi mikrokörnyezet: - a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok, - túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem, - a kulturális helyzet (szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya a művelődés és az önművelődés lebecsülése stb.), - családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok stb.), 67

68 Iskolai környezet - a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód). b. Családi házon kívüli környezet - az utca, lakókörzet negatív hatásai, - helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyermekcsoportokkal, felnőttekkel. - az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága, - az iskolába naponta távolról való bejárás, - a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala, - helytelen nevelői magatartás, - rossz tanár-diák viszony, - a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei, - a tanuló nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. Családlátogatás tapasztalatainak összegyűjtése Adatlapokon az adatok rögzítése A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák szolgálják: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenységi területe Segítségnyújtás arra, hogy a gyermek szükség esetén kollégiumi ellátásban részesüljön. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, a gyermekvédelmi felelős fogadóóráin. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése. A tankönyvtámogatás mértékének meghatározása, könyvtári, ill. használt könyvek igénylésének biztosítása. Táborozások, kirándulások költségeihez hozzájárulások szervezése, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 68

69 Ha szükséges, a gyermekvédelmi hatóságoknak jelentés készítése. Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel. Külső előadók segítségének megszervezése. Az osztályfőnök tevékenységi területei Az osztályközösség erősítése, különös figyelemmel kísérve a szociálisan hátrányos tanulókat, hogy ne szoruljanak a perifériára. Szülői értekezleten a szülőkkel a nevelési problémák megbeszélése, szükség esetén a nevelési szokások bővítése. Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése szaktanárok bevonásával. Külső szakember igénylése, tevékenységi területeik Önismereti csoportok létrehozása, működtetése a nevelési tanácsadóval együtt. Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése. Mentálhigiénés programok szervezése. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük az intézményben a lemaradó vagy eltérő képességű, szociális helyzetű (HH, HHH, SNI) tanulók együttnevelését, oktatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani az esélyegyenlőség biztosítását. 69

70 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Intézményünkben mindhárom tagintézményben működik diákönkormányzat, továbbá a kollégiumokban is. Minden tanév szeptemberében osztályonként 2 főt választanak, akik képviselik diáktársaikat a havonta tartott megbeszéléseken. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola igazgatója bízza meg. A diákképviselők részt vesznek a fegyelmi tárgyaláson. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ, Pedagógiai Program jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Intézményünk évente 2 alkalommal tart diákközgyűlést tagintézményi szinten, melynek tervezett témáit, napirendi pontjait 15 nappal előbb nyilvánosságra hozza az iskolarádióban és a faliújságon. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó bármely kérdésben, így pl.: a tanulók jutalmazási elveire, önkéntes munkára, környezetvédelmi akciók tervezésére, az iskola sporttevékenységére, az iskolai hagyományok ápolására, tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáira stb. Az iskola tanulóinak véleménynyilvánítási formái, színterei: diákközgyűlés, osztálygyűlés diákönkormányzati ülés, 70

71 osztályfőnöki óra, alkalmi felmérések, igazgatói megbeszélés. 71

72 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolán kívüli negatív környezeti hatások esetében az iskola és a szülői ház között munkamegosztást kell kialakítani. Az iskola csak azért vállal felelősséget, amit jogosítványai megengednek. A tanuló iskolán kívüli tevékenységében a szülői háznak van meghatározó szerepe, de segítséget kell adnunk a szülőknek azokban a súlyos esetekben (drogfogyasztás, alkoholizálás, fiatalkori bűnözés), amikor ezeknek megoldása már kilép a családi keretek közül. Ilyenkor fontos szerepet tölt be az osztályfőnök mellett az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben hangsúlyossá vált az oktatási intézmények kapcsolattartása környezetükkel. Iskolánkban stratégiai cél, hogy a szülő, tanuló, iskola együttműködése több síkon is jól működjön. A kapcsolattartás formái: szülői értekezletek fogadóórák iskolai nyílt napok családlátogatások levelezés, ellenőrző, telefon, digitális napló osztályszintű vagy csoportszintű megbeszélés fegyelmi eljárás esetén egyeztető eljárás lefolytatása mediáció a) Szülői közösség működése: 73. (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A tanév indulásakor az új osztályokból szervezik, bővítik választmányukat. Jelenlétükkel, szervezőkészségükkel segítik az iskola rendezvényeit. (Szalagavató bál, ballagás, színház és mozi látogatások, hangversenyek, osztálykirándulások, sportnapok, diáknapok). A választmányi gyűléseiken vitatják meg az aktuális kérdéseket, véleményükkel segítik az iskola és a kollégium nevelői, pedagógiai munkáját. b) Szülői értekezletek rendszere: Évente legalább kétszer tartunk szülői értekezletet. Az ősszel tartandón a tanévkezdés feladatait, és az éves programot hirdetjük meg. Ekkor ismertetjük és fogadtatjuk el velük a házirendet. Tavasszal a féléves munkát értékeljük és a tanulmányi helyzetet analizáljuk. Az éves értekezletek mellett, ha az osztály gyenge tanulmányi eredményt nyújt, magatartása romlik, az osztályfőnök kollégák hívjanak össze rendkívüli szülői értekezletet. 72

73 c) Fogadóórák: Szükség esetén előre egyeztetett időpontban a szülők rendelkezésére állunk. Fél évente egyszer általános, központi fogadóórát tartunk, melyen minden iskolánkban tanító, oktató tanár részt vesz. d) Nyílt napok szervezése: Iskolai nyílt napot minden év novemberében szervezünk. A rendezvény a beiskolázást, leendő tanulóink tájékoztatását szolgálja. e) A személyes találkozásokon kívül szükség esetén levélben, telefonon tájékoztatjuk a szülőket a felmerülő problémákról. A tanulók előmeneteléről az ellenőrző/digitális napló bejegyzései nyújtanak folyamatos tájékoztatást. f) Az intézmény alapítványai: Székhely Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskola Támogatásáért alapítvány Közgazdasági Szakközépiskola Elismerés alapítvány / Közgések a Közgéért alapítvány A tagintézményekben működő alapítványok a korábbi években kialakult gyakorlat szerint működnek. Az iskola (tagintézményei) és a kollégium között jó a munkakapcsolat, kommunikáció. Ez több szinten is megnyilvánul. A kollégium az iskolai tájékoztatása alapján az iskolai szülői értekezletekhez, fogadóórákhoz, rendezvényekhez igazítja szülői tájékoztatóit. Kölcsönösen látogatjuk, megtiszteljük egymás rendezvényeit, és ezeket az alkalmakat is kihasználjuk kapcsolataink bővítésére. A kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn. Az iskola pedagógusai és a kollégium nevelői az időszakos jegyellenőrzések alkalmával is tájékozódnak az érintett diákok előmeneteléről. A pedagógiailag nehéz, problémás gyermekek ügyeit körültekintően, segítő fórumok bevonásával, együttműködve oldjuk meg. A tanulók munkájával, életével kapcsolatos fontosabb információkról tájékoztatjuk egymást, valamint a szülőket az egészségesebb, jobb kapcsolatok érdekében. A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI: Évről évre nyíltabbá válik a pedagógusok kapcsolata a szülőkkel. A Szülői közösség vezetői állandó meghívottjai az iskolai rendezvényeknek, és e meghívásnak egyre gyakrabban eleget is tesznek. Közösen szervezzük a külföldi partnerekkel kapcsolatos rendezvényeinket. Ünnepségeink rendezésében, lebonyolításában is egyre több szerepet vállalnak a szülők. A kollégiumi nevelőkkel az egyre gyakoribb találkozás ad lehetőséget a kapcsolatunk továbbfejlesztésére. A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. 73

74 A szülőkkel szembeni törvényi elvárás 72. (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek ha nem cselekvőképtelen tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon. (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított 74

75 tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon A TÁMOP program a szülőkkel való kapcsolatot új szintre emeli, hiszen a szülők esetleg aktív részesévé válhatnak a tanulási folyamatnak. Ez több előnnyel járhat. A szülők nem pusztán passzív szemlélői lehetnek az iskolai életnek, hanem maguk is alakíthatják, befolyásolhatják azt. Pl. a témahét, vagy a projektek előkészítésében, kivitelezésében aktívan részt vehetnek. 75

76 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Központi írásbeli felvételi vizsga A központi felvételi vizsgát a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje szerint szervezzük magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból Belső vizsgák Próbaérettségi, köztesvizsga, szintvizsga Próbaérettségit tesz a szakközépiskola nappali és ifjúsági tagozatának minden 12. évfolyamos tanulója az I. félév végén, december folyamán. Tantárgyai: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem kötelező érettségi tárgyak - idegen nyelv - választott tantárgy A témaköröket, feladatlapokat a munkaközösségek közösen határozzák meg és állítják össze. A számonkérés írásban történik, a szerzett érdemjegyeket a félévi osztályzatok megállapításakor kétszeresen vesszük figyelembe től a tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakból áll. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv Intézményünk a következő választható tantárgyakat ajánlja a vizsgázóknak: fizika kémia 76

77 biológia testnevelés informatika földrajz ének zene rajz és vizuális kultúra szakmai alapozó tantárgyak. A középszintű érettségi vizsga szervezése a 100/1997. () Kormányrendelet illetve a 106/2012. (VI.1) Kormányrendelet alapján zajlik. Az írásbeli feladatlapok és javítási útmutató központilag készül, a javítás az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállítása a 40/2002. (V.24) sz. miniszteri rendeletben foglaltak szerint az iskola tanárainak feladata Előrehozott érettségi Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhet a 11. illetve nyelvi előkészítő képzésben az a 12. évfolyamos tanuló, aki az adott vizsgatárgyból megírta a próba érettségit, illetve letette az osztályozó vizsgát a hiányzó évfolyamok követelményeiből Szintvizsga: A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, valamint az intézmény közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik Köztesvizsga: Ha az év végi köztes vizsgán valamely tantárgyi részből elégtelent kapott a tanuló, az elégtelen részből javítóvizsgát tehet. Az évközi érdemjegyekből képzett előzetes osztályzatot 2-szeres szorzóval számítja a tanár. A köztes vizsga eredményét egyszer veszi figyelembe. 77

78 A két értéket összeadja, majd osztja hárommal, alakul ki a bizonyítványba kerülő osztályzat. Az intézmény szervezi, azon szakmáknál, ahol a kamara nem szervez szintvizsgát, valamint olyan szakmáknál, ahol a tanulók különböző külső gyakorlati helyeken tanulnak (pl. élelmiszer- és vegyi áru eladó, fodrász, autószerelő). A cél az, hogy felmérjük a tanulók felkészültségét, egységes szemléletet alakítsunk ki a gazdálkodó szervezetek között a tanulóképzéssel kapcsolatban, valamint a vizsgázók éles helyzetben tapasztalják meg egy vizsga hangulatát. A feladatokat, értékelési szempontokat az intézmény szaktanárai, ill. szakoktatói állítják össze, figyelembe véve a szakmához kapcsolódó SZVK előírásait Modulzáró vizsga Az Szt ának módosult (2) bekezdése szerint a köztes vizsga helyébe lép a modulzáró vizsga, amelyet a szakképzést folytató intézmény szervez. Az eredményes modulzáró vizsga a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében előírtak szerint feltétele lehet a szakmai vizsgára bocsátásnak is. A modulzáró vizsga bevezetése miatt módosult még az Szt. két másik jogszabályi helye is a következők szerint: Egyéb vizsgák: 20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64. (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell Osztályozó vizsga (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 78

79 (3) Egy osztályozó vizsga a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsga fajtái: Magántanulói vizsga: kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Tanévenként két alkalommal januárban és júniusban szervezünk vizsgát, amelynek időpontjáról levélben értesítjük a tanulót és a szülőt. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt jegyzőkönyvben rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért eredményt. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet. Nem osztályozható tanulók vizsgája: ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Tanévenként két alkalommal - januárban és júniusban - szervezzük meg az osztályozó értekezlet után. A tanulót, a szülőt az osztályfőnök értesíti a digitális naplón keresztül. A vizsgaanyagot a szaktanárok határozzák meg az adott időszak tananyagához igazodva. A tanuló írásban és szóban tesz vizsgát, a szaktanár kijavítja a dolgozatot és az eredményt jegyzőkönyvben és a digitális naplóban rögzíti. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg vagy elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát tehet. Előrehozott érettségizők vizsgája: azok a tanulók, akik a választott tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát szeretnének tenni, kötelesek részt venni a próbaérettségi vizsgán. A hiányzó évfolyamok tananyagából a tanuló írásbeli és szóbeli vizsgát tesz az érettségi vizsga követelményei szerint január/február folyamán. Az eredményt az osztályfőnök rögzíti a törzslapon és 79

80 Javítóvizsga a bizonyítványban. A tanuló követelmények teljesítése után bocsátható érettségi vizsgára. 20/2012. (VIII.1) EMMI rendelet 64., (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte Különbözeti vizsga 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 25 (1) bekezdés Különbözeti vizsgát tesz azon átvett, más intézményből átiratkozott tanuló, akinek átvételéhez ezt az igazgató előírja. A tanuló a vizsga anyagát, témaköreit az adott szaktanártól kapja meg. A felkészüléshez segítséget kérhet. A vizsga egy írásbeli feladatlap megoldásából és 3 tagú vizsgabizottság előtti szóbeli vizsgából áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg, ezt jegyzőkönyvben, a szaktanár a digitális naplóban rögzíti. Az osztályfőnök adminisztrálja a törzslapon és a bizonyítványban az elért eredményt. 64. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát tehet az a diák, aki alap óráról emelt szintű képzésre szeretne átjelentkezni a 11. évfolyam végén. Különbözeti vizsga szervezhető akkor is, ha egy tanuló szakközépiskolai képzésre jelentkezik szakiskolai képzésről, illetve olyan intézményből kerül át, ahol az adott tantárgyat nem tanulta. Ebben az esetben azokból a tantárgyakból kell vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az előző képzésben nem tanult. A különbözeti vizsga követelményrendszerét a szaktanár állítja össze. Tanévenként két alkalommal (december, április) szervezzük meg Érettségi vizsga 6 6. (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban 80

81 meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. (2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy, a 2015/1026-os tanévtől érettségizőknek. (3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. (5) A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát. (6) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. A vizsgakövetelmények megállapítása, kihirdetése, az értékelési módszer meghatározása az állam feladata, a követelményrendszert a helyi tanterv alapján helyi vizsgakövetelményekkel nem bővítjük. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program 2. sz. melléklete tartalmazza. Nyitottak vagyunk arra, hogy - érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. (ÉVSZ pont) - ha igény van rá, a 13. évben vállaljuk az iskolánkkal jogviszonyban nem lévő tanulók szintemelő érettségire történő felkészítését is önköltséges alapon, tanfolyami keretben. - Az esti tagozaton és a Digitális Középiskola esetében a testnevelés, esti tagozaton az ének-zene tantárgyakból a hallgatók osztályozó vizsgát kötelesek tenni a 3 év anyagából, mivel óratervbe beépített óraszám a tantárgyra nincs. A középszintű érettségi vizsga szervezése a továbbiakban is a nappali képzésben résztvevőkre vonatkozó jogszabályok szerint történik zajlik. 11. (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget 81

82 megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. 12. (1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. illetve a 12. és 13. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. A szaktanárok és az osztályfőnök is tájékoztatást ad abban a kérdésben is, hogy az iskolában folyó tanórai keretek között mely tárgyakból nem tud a diák felkészülni az érettségire, mi ilyenkor a teendője, hogyan szerezheti meg a vizsgakövetelményekhez szükséges tanórák és tananyag többletét. A kétszintű érettségi témájával minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni a helyi tantervben is rögzítettek alapján, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10/11. évfolyam belső vizsgáinak (évfolyam-dolgozatok követelményeinek) összhangban kell lenni az érettségi tárgyak választásával. Orientáló szerepe van ezeknek a vizsgáknak/dolgozatoknak az érettségi szintjének megválasztásában is. Az iskola igazgatója minden év március 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról az érettségi tantárgyakról, illetve a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy melyik pedagógus fogja oktatni az adott tantárgyat. (A tájékoztató elfogadása előtt az iskolai diákönkormányzat és a szülői képviselet véleményét be kell szerezni.) A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha iskolaváltás miatt a tanuló nem tud élni e választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Szabadon választott tantárgyakat választani nem kötelező, ez tehát nem jelenti a továbbhaladás akadályozását. A választott tantárgyban megkezdett tanulmányokat viszont a tanév végéig folytatni kell, belőle teljesíteni kell az előírt követelményeket. A tanuló igazgatói engedéllyel módosíthatja választását. (A tantárgyválasztással, annak módosításaival összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza) 82

83 Az iskola igazgatója az iskolai lehetőségek alapján a munkaközösség-vezetők tanácsának, a diákönkormányzat és a szülői szervezetek véleményének kikérésével meghirdeti minden év január 31-ig a 11.(12.) és 12.(13.) évfolyam tantárgyi rendszerét a 100/1997-s kormányrendelet 4.. alapján. Az érettségi vizsga két szintjének követelményeit ezen PP helyi tantervei tartalmazzák, a tantárgy-specifikus teendők megjelölésével együtt. 83

84 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének, felvételének szabályai A tanulói jogviszony az intézménybe való felvételi értesítés alapján beiratkozással vagy átvétellel jön létre. A belépés feltétele: a 8. évfolyam eredményes befejezése (reintegrációs HÍD II. képzés esetén elvégzett 7 6 osztály és betöltött 15. életév), egészségügyi alkalmasság, szakközépiskolai képzés esetén sikeres központi felvételi vizsga, 1/11 és 1/13 szakképző évfolyamokra gyakorlati hely megléte, megfelelő tanulmányi eredmény. A továbbhaladás feltételei: a. Szakaszhatárai évenként: abban az esetben, ha legalább elégséges szinten teljesíti azokat a követelményeket, amelyek szükségesek a magasabb évfolyam tudásanyagának elsajátításához. Mindez a nevelőtestület határozata alapján történik. 10. évfolyam végén: a szakképző évfolyamokra a tanulók a 10. évfolyam eredményes elvégzése után. 12. évfolyam félévkor próbaérettségi. Szakképző évfolyamokon köztes és szintvizsgák. b. Kritériumai: az osztályozott tantárgyak esetében legalább elégséges osztályzat, igazolt és igazolatlan hiányzások megengedettnél kisebb mértéke, szakképző évfolyamokra jelentkezésnél érettségi vizsga. c. Kritériumok nem teljesülésekor: igazolt, igazolatlan hiányzás miatt nem osztályozható tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt, 84

85 legfeljebb 2 elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet a tanuló, Sikertelen javítóvizsga évfolyamismétléssel jár. A tanulói jogviszony megszűnése: a. Iskolai tanulmányok befejezése előtt: önkéntes iskolaváltás miatt, fegyelmi vétség miatt, tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban jelenti kilépési szándékát, illetve ha hiányzásai meghaladják az előírt maximumot, kimaradása automatikus, de ezt is adminisztráljuk, tankötelezettség megszűnése előtt az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékéről a szülőt, a jegyzőt kell értesíteni és a törvényben előírtak szerint kell eljárni. 50. (1) A tanuló beleértve a magántanulót is az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. (2) A középfokú iskola és a kollégium jogszabályban meghatározott keretek között állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (4) Középiskolában külön jogszabály szerint szervezett központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. 51. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. (4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. 85

86 b. Iskolai tanulmányok befejezésekor: 53. (2) Megszűnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, e) szakképző iskolában folyó szakképzésben ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, g) a tankötelezettség megszűnése után ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján, h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát a tanköteles tanuló kivételével fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (3) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű. (4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya a tanköteles tanuló kivételével ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói 86

87 jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. (7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Ha a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az iskola nyilvántartásából törölni kell. Tankötelezettség A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik. 87

88 2 HELYI TANTERV 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv fogalmat mi úgy értelmezzük, hogy a megjelölt műveltségi területekre, tantárgyakra, óraszámokra építetten minden tantárgy (munkaközösség) elkészíti a tantárgyi programját és a tantervét. (Ezek alapján készülnek évente a tantárgyankénti tanmenetek). Tehát a helyi tanterv a tantárgyi programok és tantárgyi tantervek összessége. A tantárgyi programok minden esetben a Köznevelési Törvény előírásai (NKT. 26. (1) (5)) alapján készültek. A Nkt. a helyi tantervek illetékességébe sorolja a középszintű érettségi témaköreinek rögzítését. Középszintű érettségi témakörei: a fenti értelemben készített tantárgyi programok tartalmazzák minden esetben a középszintű érettségi részletes követelményeit (OKM illetve az OH OKÉV honlapjáról letöltve) A PP kijelöli az iskolai feladatokat és csoport-szervezési metódusokat, foglalkozik intézményi szinten a kétszintű érettségin meghirdetett kötelező és választható tantárgyak és szintek rendszerével a 100/1997-es és a 106/2012. (VI.1) Kormányrendelet alapján. Tantárgyi rendszerünk A NAT műveltségterületeiben leírt tartalmakat a kerettanterv alapján a következő tantárgyakban valósítjuk meg: Műveltségi terület Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv Helyi tantervünk tantárgya Magyar nyelv, Irodalom, Angol nyelv, Német nyelv, Francia nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Életvitel Testnevelés és sport Matematika Társadalmi ismeretek, Történelem, Emberismeret Biológia, Kémia, Fizika, Földrajz, Gazdasági földrajz, Gazdasági ismeretek Ének, Rajz, Vizuális kultúra Technika, Pályaorientáció, Osztályfőnöki Testnevelés 88

89 Informatika Informatika A Digitális Középiskola tanterve az alábbi kerettanterv alapján készült: Digitális Középiskola az interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetősége. Nyilvántartásba vételi száma: KHF/ /

90 2.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, a választott kerettanterv feletti óraszám v Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kommunikáció Társadalomismeret Történelem és állampolgári ismeret Angol nyelv Szakmai angol Német nyelv Szakmai német Matematika Testnevelés és sport Természetismeret Informatika Művészetek Hatékony önálló tanulás Osztályközösség-építés Osztályközösségépítő Program p. 1. cs cs. 2 1 p. 1. cs cs. 2 1 p. 1. cs p. 2. cs. 2 1 p. 1. cs p. 2. cs. 2 1 p. 1. cs p. 1. cs cs. 2 1 op. 1.cs cs. 2 1 p. 1. cs. 1, , cs

91 p. 1. cs. 1, , p. 2. cs. 2 1 p. 1. cs. 1, , cs. 2 1 p. 1. cs. 1, , p. 2. cs. 2 1 acsop Közgazdasági tagintézmény Közgazdasági szakmacsoport Négy osztályra Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia

92 Kémia Informatika Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra 1 1 Információkezelés Kommunikáció 1 1 Szakmai alapozás Közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan elmélet Üzleti gazdaságtan gyakorlat Óratervi kötelező óraszám Kötelezően választott A tanuló óratervi óraszáma Választható tanórai foglalkozások 9,375 9, ,75 Egyéni foglalkozás 3,3 3,3 3,6 3,6 13,8 Garantált óraszám a törvény alapján 42,675 42,675 49,6 50,6 185,55 92

93 A SZAKMAI ORIENTÁCIÓS TANTÁRGYAK HETI ÓRATERVEI Szakterület: GAZDASÁGI-SZOLGÁLTATÁSI Közgazdasági szakmacsoport Tantárgy, modul elnevezése 9. évfolyam 10. évfolyam Elmélet: Gazdasági környezetünk 2 óra 2 óra Gyakorlat: Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra Összesen: 5 óra 4 óra SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS HETI ÓRATERVEI Közgazdasági szakmacsoport Tantárgy, modul elnevezése 11. évfolyam 12. évfolyam Elmélet: Közgazdasági alapismeretek Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Gyakorlat: 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 93

94 Üzleti gazdaságtan gyakorlat 2 óra 2 óra Összesen: 8 óra 8 óra Közgazdasági szakmacsoport választható szakmai érettségi tárgyak A tantárgy neve A vizsga formája Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) írásbeli, szóbeli középszinten írásbeli, szóbeli Közgazdasági alapismeretek (Üzleti gazdaságtan) írásbeli, szóbeli - Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Négy osztályra Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport

95 Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra 1 1 Információkezelés Kommunikáció 1 1 Szakmai alapozás Közgazdasági alapismeretek Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek elmélet Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Óratervi kötelező óraszám Tanuló által választott Választható tanórai foglalkozások 9,375 9, ,75 Egyéni foglalkozás 3,3 3,3 3,6 3,6 13,8 Garantált óraszám a törvény alapján 42,675 42,675 49,6 50,6 185,55 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 95

96 Tantárgy, modul elnevezése 9. évfolyam 10. évfolyam Elmélet: Gazdasági környezetünk 2 óra 2 óra Gyakorlat: Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra Összesen: 5 óra 4 óra Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Elmélet: Tantárgy, modul elnevezése 11. évfolyam 12. évfolyam Közgazdaságtan Marketing Gazdálkodási ismeretek elmélet Gyakorlat: 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra Gazdálkodási ismeretek gyakorlat 2 óra 2 óra Összesen: 8 óra 8 óra Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport választható szakmai érettségi tárgyak 96

97 A tantárgy neve A vizsga formája középszinten Gazdálkodási ismeretek írásbeli Közgazdaságtan Írásbeli, szóbeli Marketing szóbeli szóbeli Ügyvitel szakmacsoport Négy osztályra Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia

98 Informatika Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra 1 1 Információkezelés Kommunikáció 1 1 Szakmai alapozás Közgazdasági alapismeretek Gazdálkodási ismeretek Szakmai idegen nyelv Titkári ismeretek Szövegfeldolgozás Informatikai alkalmazás Kötelezően választott órák Óratervi kötelező óraszám Választható tanórai foglalkozások 9,375 9, ,75 Egyéni foglalkozás 3,3 3,3 3,6 3,6 13,8 Garantált óraszám a törvény alapján 44,675 44,675 51,6 53,6 192,55 Ügyviteli szakmacsoport Tantárgy, modul elnevezése 9. évfolyam 10. évfolyam 98

99 Elmélet: Gazdasági környezetünk 2 óra 2 óra Gyakorlat: Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra Összesen: 5 óra 5 óra Ügyviteli szakmacsoport Elmélet: Tantárgy, modul elnevezése 11. évfolyam 12. évfolyam Szakmai idegen nyelv Titkári ismeretek Gazdálkodási ismeretek Gyakorlat: Szövegfeldolgozás Informatikai alkalmazások 1 óra 1 óra 3 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 3 óra 2 óra 1 óra Összesen: 8 óra 8 óra Ügyviteli szakmacsoport választható szakmai érettségi tárgyak A tantárgy neve A vizsga formája 99

100 középszinten Ügyviteli alapismeretek írásbeli, szóbeli írásbeli, szóbeli 100

101 Osztályközösségépítő Program HÍD 2013/ tanév Testnevelés és sport Természetismeret Kommunikáció és anyanyelv Matematika Informatika Angol nyelv Társadalom és jelenkorismeret Német nyelv Közismereti óraszám Szakmai órák száma Összes óraszám H/II/ , ,5 2 31,5 H/II/ , , ,5 5 SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. tanév Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Angol Német 2. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika 9/a oszt. közl.+ker.-mark. 1.csop egyéb szolg. 2.csop /a oszt. közl.+ker.-mark. 1.csop szoc. szolg. 2.csop. 4 11/a oszt. szoc. szolg. 1.csop közl. 2.csop /a oszt. szoc. szolg. 1.csop

102 közl. 2.csop. 4 12/b oszt. közl. 1.csop /a oszt. ker.-mark. 1.csop csop /c oszt. középiskola 1.csop csop. 4 12/c oszt. középiskola 1.csop csop

103 KÖZÉPISKOLA 2013/2014. tanév Munkahelyi egészség és biztonság Üzleti levelezés 9/a oszt. ker.-mark. csop. 0, ,5 1 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Áruforgalom Üzleti tevékenység a gyakorlatban Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Marketing Az áruforgalom lebonyolítása Műszaki rajz Anyagmegmunkálási, anyagismereti gyakorlatok Szerelési alapgyakorlat Gépelemek Mechanika Elektronika Elektrotechnika Elektronikai alapgyakorlatok Villamos mérések gyakorlata Mechanikai mérések Karbantartási gyakorlatok Közlekedési ismeretek Szakmai óraszám közl. csop /a oszt. ker.-mark. csop /a oszt. közl. csop /a oszt. közl. csop /a oszt. közl. csop /b oszt. közl. csop /a oszt. ker.-mark. 1.csop

104 Divattörténeti ismeretek SZAKKÖZÉPISKOLA 2013/2014. tanév Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai etika és kommunikáció Szakmai alapozó gyakorlat Szépészeti szakmai ismeretek Egészségtan Szociális munka Gondozástan Társadalomismeret Szociálpolitika Jogi ismeretek Szakmai személyiségfejlesztés Pszichológiai alapismeretek Ápolástan Szakmai óraszám 9/a oszt. egyéb szolg. csop. 1 0,5 1 2, /a oszt. szoc. szolg. csop /a oszt. szoc. szolg. csop /a oszt. szoc. szolg. csop

105 Digitális Középiskola 9. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % magyar nyelv és irodalom 77 15% 20 óra 41 óra idegen nyelv 74 14% 30 óra 44 óra matematika 55 11% 20 óra 35 óra ember és társadalom 57 11% 14 óra 43 óra ember a természetben 84 16% 11 óra 73 óra földünk-környezetünk 25 5% 5 óra 20 óra művészetek 48 9% 4 óra 44 óra informatika 34 7% 14 óra 20 óra életvitel és gyakorlati ismeretek 37 7% 10 óra 27 óra 105

106 testnevelés és sport 45 9% 0 óra 45 óra Összesen % 128 óra 392 óra 10. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % Magyar nyelv és irodalom 77 15% 21 óra 56 óra Angol nyelv 92 18% 26 óra 66 óra Matematika 77 15% 25 óra 52 óra Történelem és társadalomismeret 46 9% 17 óra 29 óra Művészetek 20 4% 2 óra 18 óra Fizika 26 5% 6 óra 20 óra 106

107 Kémia 26 5% 6 óra 20 óra Biológia 26 5% 6 óra 20 óra Életvitel 20 4% 2 óra 18 óra Földrajz 26 5% 6 óra 20 óra Informatika 56 11% 25 óra 31 óra Testnevelés 20 4% 0 óra 20 óra Összesen: % 142 óra 370 óra 107

108 11. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % Magyar nyelv és irodalom 85 15% 23 óra 62 óra Angol nyelv 95 17% 36 óra 59 óra Matematika 88 15% 34 óra 54 óra Történelem és társadalomismeret 57 10% 12 óra 45 óra Művészetek 30 5% 3 óra 27 óra Fizika 30 5% 5 óra 25 óra Kémia 30 5% 5 óra 25 óra Biológia 30 5% 5 óra 25 óra Földrajz 30 5% 5 óra 25 óra Informatika 58 10% 12 óra 46 óra Testnevelés 38 7% 0 óra 38 óra Összesen: % 140 óra 431 óra 12. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra 108

109 óra % Magyar nyelv és irodalom 91 20% 22 óra 69 óra Angol nyelv 91 20% 22 óra 69 óra Matematika 91 20% 22 óra 69 óra Történelem és társadalomismeret 91 20% 22 óra 69 óra Fizika * 23 5% 6 óra 17 óra Földrajz * 23 5% 6 óra 17 óra Informatika * 23 5% 6 óra 17 óra Testnevelés * 23 5% 6 óra 17 óra Összesen: % 112 óra 344 óra A *-gal jelölt fakultációs tárgyak csak abban az esetben kerülnek be az órarendbe, ha a tanulók érettségi tárgyként választják. TI TAGOZAT 2013/2014. tanév Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Angol Német Francia Matematika Osztályfőnöki óra Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika** Szakmai alapozó ismeretek Fakultatív órák ( a választott érettségi tantárgyból: biológia, földrajz, informatika, testnevelés) 0/A esti oszt. 1. csoport csoport 3 2** 2 1/A esti oszt. 1. csoport

110 2. csoport 3 2** 2/A esti oszt. 1. csoport * 1* 1* 1* 2. csoport 3 *A választható érettségi tantárgyból a felkészülést fakultáció keretében heti + 2 órával biztosítjuk. **Létszámtól függően csoportbontás. 110

111 Magyar nyelv és irodalom DASÁGI SZAK- ÖZÉPISKOLA 13/2014. tanév Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnök Közismereti óraszám Szakmai óraszám sági szakmacsoport 9. sági szakmacsoport 10. sági szakmacsoport 11. sági szakmacsoport 12. lem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9. lem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 10. lem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 11. lem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport l szakmacsoport szakmacsoport szakmacsoport

112 szakmacsoport

113 Általános statisztika (elmélet) Általános statisztika (gyakorlat) Pénzügyi alapismeretek Számviteli alapismeretek Pénzügyi gyakorlat Számviteli gyakorlat Adózási alapismeretek (elmélet) Adózási gyakorlat Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban A vezetési ismeretek Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) Levelezési ismeretek

114 114

115 A szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos program óraterve (óra/hét) szeptember 1-től Székhely Kötelező óraszám 9. évfolyam 10. évfolyam normál SZFP normál SZFP Matematika Anyanyelv és irodalom Történelem és társ.ism Természetismeret Élő idegen nyelv Informatika Testnevelés 2 5 2,5 2,5 Művészetek 0,5 0,5 1 1 Osztályfőnöki óra Pályaorientáció 1 1 Gyakorlati oktatás 7 7 Szakmai alapozó képzés 8 8 Magyar/matemati ka felzárkoztató 115

116 Összesen: Szabadon választható 9. évfolyam 10. évfolyam Matematika normál SZFP normál SZFP Anyanyelv és irodalom Történelem és társ.ism. Természetismeret Élő idegen nyelv Informatika Testnevelés Művészetek Osztályfőnöki óra Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés 1,5 1,5 Magyar/matematika felzárkoztató 1 1 Informatika szakkör 1 1 Összesen: 116

117 Csoportbontásra felhasznált órák 9. évfolyam 10. évfolyam Élő idegen nyelv Informatika Gyakorlati oktatás 6 6 Szakmai alapozó képzés 6 6 Digitális Középiskola 9. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % magyar nyelv és irodalom 77 15% 20 óra 41 óra idegen nyelv 74 14% 30 óra 44 óra matematika 55 11% 20 óra 35 óra ember és társadalom 57 11% 14 óra 43 óra ember a természetben 84 16% 11 óra 73 óra földünk-környezetünk 25 5% 5 óra 20 óra művészetek 48 9% 4 óra 44 óra informatika 34 7% 14 óra 20 óra életvitel és gyakorlati ismeretek 37 7% 10 óra 27 óra testnevelés és sport 45 9% 0 óra 45 óra 117

118 Összesen % 128 óra 392 óra 10. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % Magyar nyelv és irodalom 77 15% 21 óra 56 óra Angol nyelv 92 18% 26 óra 66 óra Matematika 77 15% 25 óra 52 óra Történelem és társadalomismeret 46 9% 17 óra 29 óra Művészetek 20 4% 2 óra 18 óra Fizika 26 5% 6 óra 20 óra Kémia 26 5% 6 óra 20 óra Biológia 26 5% 6 óra 20 óra Életvitel 20 4% 2 óra 18 óra Földrajz 26 5% 6 óra 20 óra Informatika 56 11% 25 óra 31 óra Testnevelés 20 4% 0 óra 20 óra Összesen: % 142 óra 370 óra 118

119 11. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % Magyar nyelv és irodalom óra 62 óra Angol nyelv óra 59 óra Matematika 88 15,00 % 34 óra 54 óra Történelem és társadalomismeret 57 10,00 % 12 óra 45 óra Művészetek 30 5,00% 3 óra 27 óra Fizika 30 5,00% 5 óra 25 óra Kémia 30 5,00% 5 óra 25 óra Biológia 30 5,00% 5 óra 25 óra Földrajz 30 5,00% 5 óra 25 óra Informatika 58 10,00 % 12 óra 46 óra Testnevelés 38 7,00% 0 óra 38 óra Összesen: ,00 % 140 óra 431 óra 119

120 12. évfolyam órakeretei összesen csoportos konzultáció egyéni, digitális óra óra % Magyar nyelv és irodalom 91 20% 22 óra 69 óra Angol nyelv 91 20% 22 óra 69 óra Matematika 91 20% 22 óra 69 óra Történelem és társadalomismeret 91 20% 22 óra 69 óra Fizika * 23 5% 6 óra 17 óra Földrajz * 23 5% 6 óra 17 óra Informatika * 23 5% 6 óra 17 óra Testnevelés * 23 5% 6 óra 17 óra Összesen: % 112 óra 344 óra Speciális intézményegység 2013/2014. tanév Magyar nyelv és irodalom Erkölcstan Állampolgári ismeretek Történelem és társadalom ismeret Angol Német Természetismeret Biológia Egészségtan Kémia Fizika Földrajz Műszaki rajz, vizuális nevelés Matematika Informatika Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Információke-zelés Pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óra Osztályfőnöki óra Összes óraszám 9/E/1 (Előkészítő évfolyam)

121 2 9/E/2 (Előkészítő évfolyam) / ,5 1, /11/9 5 1/11/10 5 2/12/9 5 A *-gal jelölt fakultációs tárgyak csak abban az esetben kerülnek be az órarendbe, ha a tanulók érettségi tárgyként választják. 121

122 SZAKKÖZÉPISKOLA 2012/2013. TANÉV OSZTÁLYOK Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Angol Német 2. idegen nyelv Matematika Ének-zene 9/a oszt. közl.+ker.-mark. 1.csop szoc. szolg. 2.csop /a oszt. szoc. szolg. 1.csop közl. 2.csop /a oszt. szoc. szolg. 1.csop közl. 2.csoport /b oszt. közl. 1.csop /a oszt. ker.-mark. 1.csop csop /b oszt. közl. 1.csop szoc. szolg. 2.csop /a oszt. ker.-mark. 1.csop csop /c oszt. középiskola 1.csop csop /c oszt. középiskola 1.csop csop /c oszt. középiskola 1.csop Rajz és vizuális kultúra 2.csop. 6 6 Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Szabad sáv Filozófia Művészeti ismeretek Pályaorientáció Tantárgy Fakultatív órák Osztály, csoport óraszáma Osztály összóraszáma

123 123

124 SZAKKÖZÉPISKOLA 2012/2013. TANÉV OSZTÁLYOK Kommunikáció Gazdálkodási ismeretek Közgazdaságtan Marketing Áruforgalmi tevékenység elemzése Tanulásmódszertan Információkezelés Viselkedéskultúra Árúforgalom lebonyolítása Tanirodai gyakorlatok 9/a oszt. ker.-mark. csop közl. csop /a oszt. közl. csop /a oszt. közl. csop /b oszt. közl. csop /a oszt. ker.-mark. csop /b oszt. közl. csop /a oszt. ker.-mark. 1.csoport Szakmai óraszám Műszaki rajz Anyagmegmunkálási, anyagismereti gyakorlatok Szerelési alapgyakorlat Gépelemek Mechanika Elektronika Elektrotechnika Elektronikai alapgyakorlatok Villamos mérések gyakorlata Mechanikai mérések Közlekedési földrajz Közlekedési informatika Általános jogi ismeretek Közlekedési ismeretek Általános technológiai gyakorlat Szakmai óraszám

125 125

126 SZAKKÖZÉPISKOLA 2012/2013. TANÉV OSZTÁLYOK Tanulásmódszertan Egészségtan Szociális munka Gondozástan Társadalomismeret és szociálpolitika 9/a oszt. szoc. szolg. csop /a oszt. szoc. szolg. csop /a oszt. szoc. szolg. csop /b oszt. szoc. szolg. csop Szociálpolitika Jogi ismeretek Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek Kommunikációs készségfejlesztés Szakmai személyiségfejlesztés Ön- és társismeret A szociális pályák világa Ápolástan Életmód Gondozástan Szociális szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Szakmai óraszám 126

127 127

128 3 éves szakképzés 2012/2013. tanév Kommunikáció magyar nyelv és irodalom 1/9/1. o. gépészet szakmacsop. Forg Társadalomismeret Angol nyelv Német nyelv Matematika Testnevelés és sport Természetismeret Biológia Kémia Informatika Osztályközösség-építés Szakmai óraszám Összes óraszám hegesztő /9/2. o. gépészet szakmacsop. Gáz faipari szakmacsop. Asztalos /9/3. o. építészet szakmacsop. Festő kőm. Burk /9/4. o. ker-mark.szakmacsop. Eladó 1.cs könnyűipari szakmacsop. Szabó /9/5. o. egyéb szolg. szakmacsop. Fodrász

129 3 éves szakképzés szakmai alapozó órái 2012/2013. tanév Elsősegélynyújtás Munkavédelem Gépészeti alapozó feladatok (gyak) Hegesztési gyakorlatok Hegesztési alapgyakorlatok Hegesztési alapismeretek Gépészeti alapozó feladatok elmélete Anyagvizsgálat Gépészeti mérések Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Asztalosipari szerelési ismeretek Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakrajz Asztalosipari szerelési gyakorlat Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai gyakorlat Gyártáselőkészítés gyakorlata Épületgépészeti csővezetékek szerelése Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti rendszerek Beton és vasbeton szerkezetek kivitelezése Beton és vasbeton szerkezetek elmélet Falazatok, vakolatok készítése Falazás, vakolás elmélet Építőipari alapismeretek elmélet Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festésének, díszítésének elmélete Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás elmélete Mázolás technológiája Munka- és balesetvédelem Általános áruismeret I. Általános áruismeret II. Általános áruismeret III. Áruforgalom Áruismeret gyakorlata I. Áruismeret gyakorlata II. Áruismeret gyakorlata III. 1/9/1. o. gépészet szcs. Forg hegesztő /9/2. o. gépészet szcs. Gáz faipari szcs. Asztalos /9/3. o. építészet szcs. Festő kőm. Burk /9/4. o. ker-mark.szcs. Eladó 1.cs cs Szakmai óraszám 129

130 3 éves szakképzés szakmai alapozó órái 2012/2013. tanév Lakástextíliák készítése elmélet Lakástextíliák készítése gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Ruhaipari anyag- és áruismeret Textiltermékek készítése elmélet Textiltermékek készítése gyakorlat Anatómia Fodrász szabadkézi rajz Fodrász szakmai ismeret Munka- és környezetvédelem Fodrász anyagismeret Szakmai gyakorlat 1/9/4. o. könnyűipari szcs. Szabó /9/5. o. egyéb szolg. szakmacsop. Fodrász

131 Általános képzés 2012/2013. tanév Magyar nyelv Magyar nyelv és irodalom Jelen és társadalomismeret Társadalomismeret és etika 10/1 o. gépészet szakmacsoport kereskedelem-marketing szakmacsoport /2 o. gépészet szakmacsoport /3 o. faipari szakmacsoport 1.cs építészet szakmacsoport 2.csoport /4 o. egyéb szolgáltatások szakmacsoport csoport /5 o. kereskedelem-marketing szakmacsoport gépészet szakmacsoport Angol Német Biológia Fizika Matematika Művészetek Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Földrajz Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Osztály, csoport óraszáma Osztály összóraszáma 131

132 Reintegráció, Dobbantó 2012/2013. tanév Számítástechnikai alkalmazások Szakmai angol nyelv Szakmai alapozó, építészet Osztályfőnöki Szakmai alapozó, gépészet Személyiségfejlesztés, önismeret Tanulás módszertana Testnevelés és sport 9/6AJ /7R /8D, 9/9D Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás Szakmai német nyelv Általános szóbeli kommunikáció Alapvető munkavállalói és életpálya modul Természetismeret Kommunikáció és anyanyelv Matematika Szakmai informatika Angol nyelv Társadalom és jelenkorismeret Szakmacsoportos modulok Német nyelv Egészségfejlesztés, sport, pihenés-lazítás 132

133 ESTI TAGOZAT 2012/2013. TANÉV OSZTÁLYOK Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Angol Német Francia Matematika Ének-zene E/10/A esti oszt. 1.csoport , csoport 3 2** 3,0 E/11/A esti oszt. 1.csoport , csoport 3 2** 3,0 E/12/A esti oszt. 1.csoport * 15,0 18 Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 2.csoport 3 3,0 Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika** Szabad sáv Filozófia Művészeti ismeretek Pályaorientáció Tantárgy Fakultatív órák ( a választott érettségi tantárgyból: biológia, földrajz, informatika, testnevelés) Osztály, csoport óraszáma Osztály összóraszáma 133

134 * A választható érettségi tantárgyból a felkészülést fakultáció keretében heti + 2 órával biztosítjuk. ** Létszámtól függően csoportbontás. 134

135 2.2.1 Az előírt tananyag és követelmények A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 1. sz. melléklete tartalmazza, melyet megváltoztathatnak a megjelenő új jogszabályok, rendelkezések. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Cél: a tantervben megfogalmazott tantárgyi célok elérése érdekében a diákok együttműködő felek legyenek a tanítás-tanulás folyamatában, hogy érdeklődéssel, szívesen tanulják a tantárgyi ismeretanyagot, így jussanak el képességeik maximumához. A tanulás tanítása az egyik legfontosabb cél, ezért minden tantárgy első 5 tanóráján a tantárgy elsajátításának alapvető jellegzetességeit, követelményeit, a célravezető tanulási módszerek kiválasztását meg kell ismerniük a tanulóknak. A taneszközök kiválasztásának elveit, a tankönyvek, munkafüzetek, szemléltetőeszközök, demonstrációs anyagok listáját a közismereti és szakmai munkaközösségek jóváhagyásával a szaktanárok megtervezik. A kiválasztás fő szempontjai, elvei: A tantervi kötelező tantárgyi ismeretanyagot maradéktalanul tartalmazza a kiválasztott taneszköz; egy tantárgyhoz egy tanévben ne kelljen több tankönyvet megvásárolni. Jól használható, megfelelően tagolt, a fontos információkat, összefüggéseket és a követelmény minimumát egyértelműen jelző tankönyvek legyenek. Illusztrációs anyaguk segítse az ismeretek, összefüggések megértését, elsajátítását, pótolja a valóságos vizuális élményt. Tankönyvcsaládokat érdemes választani, amelyek nagyobb pedagógiai egységeket, több tanévet is átfognak, valamint egymással összefüggő tankönyv- tanmenet- tanári segédanyag munkafüzet értékelőlapból álló együtteseket. A kiválasztott taneszközök alkalmazkodjanak a tanulók életkorához is. 135

136 A kiválasztott tankönyvek csak felmenő rendszerben válthatók le, hogy a tanulóknak a megszokott ismerethordozók lecserélésével ne kelljen igazodniuk egy új tankönyvcsaládhoz. Azonos belső tartalom melletti kínálat esetén az olcsóbb tankönyvet kell választani. Gazdaságossági okokból a készségtárgyakhoz (ének-zene, rajz és vizuális kultúra) tartós tankönyveket vásárol az iskola, melyek kölcsönözhetők. A tankönyveket és egyéb tanulási segédeszközöket a tankönyvjegyzékről kell választani, ez biztosíték a szülőnek és az iskolának is a minőségre és az átjárhatóságra. A tankönyvjegyzéken nem szereplő taneszközök használata csak akkor engedélyezhető, ha a munkaközösség, a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével történik. A tankönyvfelelős a munkaközösségek igényeit összesíti, minden osztály tankönyvcsomagjáról előzetes árkalkulációt készít. Az iskolavezetés jóváhagyásával rendelheti meg a tankönyveket. A központi tankönyvtámogatásnak a tartós tankönyvek vásárlására felhasználható hányadát kölcsönözhető, az iskolai könyvtárban hozzáférhető, jó minőségű (a tankönyvlistán tartós jelzővel ellátott) könyvek vásárlására kell fordítani. A TÁMOP program fenntartási időszakában a bevont csoportok kompetencia alapú tankönyvekből (2008. május 16. után kiadott tankönyvek) valamint az Educatio Kht. Által kidolgozott oktatási programcsomagokból tanulnak. A tavaszi szülői értekezleten az iskola a szülők rendelkezésére bocsátja a következő tanévben használatos tankönyvek listáját (9. évfolyamon a beiratkozáskor). Minden változtatási szándékot a taneszköz használatának megkezdése előtt fél évvel be kell jelenteni az érintett munkaközösségnek. Végleges döntést a munkaközösség hozhat. 2.4 A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása Az intézmény (13-15) évfolyamán folytatott nevelés oktatás, képzés feladata az alapműveltség megszilárdítása, a szakiskolában, szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák kialakítása. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; 136

137 az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes 137

138 versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai sportonként hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani. (2) Amennyiben heti legfeljebb két testnevelésórát az iskolai sportkörben vagy az iskolában működő diáksport-egyesületben történő sportolással biztosít az iskola, akkor az iskolai sportkör és az iskolában működő diáksport-egyesület e feladatának ellátása kapcsán tagdíjat, egyesületi tagdíjat nem szedhet. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje 142. (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyítetttestnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyítetttestnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát lehetőség szerint a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. (2) A könnyítetttestnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelésioktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben 138

139 a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus -erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy tagintézményeinkben az óratervben feltüntetett tantárgy. A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. 2.7 A középszintű érettségi témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (v. 24.) Om rendelet és a 100/1997 kormányrendelet alapján kerülnek meghatározásra a középszintű érettségi vizsga témakörei, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az intézmény a következő elvek szerint biztosítja a nevelőoktató munka feltételeit: a kulcskompetenciák folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztése, bővítése; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; 139

140 adaptív tanulásszervezési eljárások (egységes alapokra épülő differenciálás) alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A konkrét cselekvési program részletei az intézmény ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉBEN szerepelnek. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Iskolánkban az értékelés alapja a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérése, amely lehetővé teszi a hiányok felismerését, korrigálását, a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. Az egyéni fejlesztési terv alapján képzett tanulónak méltányosság elveinek betartásával is el kell érnie a helyi tanterv minimális szintjét a továbbhaladáshoz A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Kiemelt alapelvek: a folyamatosság a fejlesztő jelleg az összefüggések feltárása a változatos eljárások alkalmazása a szabályozottság a távlatokban való gondolkodás a rendszerszemlélet a céltudatosság az időrendi ütemezés szabályozottsága a mérés elsősorban a tanulók kompetenciáit méri A mérések eredményei visszahatnak a nevelési-oktatási folyamatainkra Szükség esetén egyéni, személyre szabott fejlesztési terveket készítünk Pedagógiai programunkban azonos hangsúllyal szerepelnek a PEDAGÓGIAI ellenőrzések (mint didaktikai funkció), valamint a NEVELŐI ellenőrzések (mint nevelési funkció), amely a pedagógiai munka teljességét, így a pedagógiai ellenőrzést is vizsgálja. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja: a bemeneti méréseket 140

141 a folyamatellenőrzést a kimeneti vizsgáztatást Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések célja, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 9. és 13. évfolyamosok felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit, másrészt jelzésül szolgál az érkező tanulók képességeiről, ismereteiről és várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy iskolánk teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, önvizsgálatra szorulunk, ha magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a tanulókból a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként tudjuk megállapítani a napi iskolai oktatómunka szintjét, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módunk van az egyszeri tanulói megméretésre: hol tart az adott tudás elsajátításában, és milyen teendők állnak még a tanár előtt a kívánatos - vagy a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti vizsgáztatás (kétszintű érettségi vizsga, a különböző szintű szakmai vizsgák) lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek összevetésére az előző teljesítményeivel, a standardokkal. A méréseket az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés által megbízott pedagógusok végzik az osztályban tanító szaktanár jelenlétében. Az értékelést az iskolavezetés, a munkaközösség-vezető és az általuk felkért személyek végzik A mérések leggyakoribb formái: dolgozat, szóbeli felelet, feladatlap, kérdőívek, 141

142 fizikai teljesítmények, előadás, komplex vizsgák, szintvizsgák, köztes vizsgák, modulzáró-vizsgák, projekt beszámolók, gyakorlati munkák próbaérettségi Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban Bemeneti mérés: Minden tanév szeptemberének első felében a 9. évfolyamra felvett tanulók ismereteinek (kiemelten az alaptantárgyak), képességeinek, attitűdjeinek, motivációinak, szociális környezetüknek megállapítása. Bár az SZFP-II. program 2011-ben befejeződött, ennek módszereit és tapasztalatait felhasználva iskolánk továbbra is elvégzi ezeket a méréseket. Az érettségi utáni 13. évfolyamra másik iskolából hozzánk érkező tanulók szakmai előképzettségének mérése. Folyamatmérések: A 9. évfolyam végén az elemi készségek (írás, olvasás, szöveg- és beszédértés, számolás, informatikai és idegen nyelvi), kompetenciák vizsgálata. A továbbhaladáshoz szükséges minimális feltételek meglétének a megállapítása. Az eszközjellegű alapkészségek színvonalának megállapítása. A 10. évfolyamon az országos kompetenciamérés elvégzése. A 11. évfolyam végén a problémamegoldó gondolkodást, a gondolkodási műveletek végzését, illetve a kommunikációs készséget vizsgáljuk. A folyamatmérések eredményei nem lehetnek a tanulók minősítésének eszközei. Kimeneti mérés: A 12/13. évfolyam végén a kétszintű érettségi vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint. A szakképzés végét lezáró szakmai vizsga a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat szerint A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: A méréseket az osztályfőnöki munkaközösség irányításával az osztályfőnökök végzik. 142

143 A 10. évfolyam kezdetén pl.: az osztályközösség belső kapcsolatai, szociometriai helyzetfelmérés, tanulásmódszertan, családi kapcsolatok feltérképezése, neveltségi szint, önismereti tesztek stb. A 12. évfolyam kezdetén pl.: életcél, pályaalkalmasság, életpálya-építés, értelmes élet, sikerorientáltság kudarckerülés, konfliktuskezelés, az emberi értékekhez való viszonyulás stb. A témák megválasztását tanévenként az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja A tanulók értékelése A pedagógiai munka szerves része a diákok teljesítményének, minősítése. A pedagógiai értékelés legáltalánosabb módja az osztályozás, amely ötfokú skálával történik és kiegészül szöveges értékeléssel. A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: a tanulók minősítése visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról az önértékelés képességének kialakítása a személyiség fejlesztése Az ellenőrzés az azt követő értékelés legyen: pedagógiailag kifogástalan folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális kiszámítható, nem kampányszerű sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe adott esetben az osztályközösség véleményét is természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: szóbeli: összefüggő felelet, kiselőadás, órai munka, projekt bemutatása, stb. 143

144 írásbeli: feladatlap, teszt, röpdolgozat, szódolgozat, témazáró házi dolgozat, próbaérettségi dolgozat stb. gyakorlati: gyűjtőmunka, projektmunka, munkavégzés, munkadarab készítésének értékelése, munkafolyamat-tevékenység megfigyelése, sportteljesítmény stb. A TÁMOP program fenntartási időszakában a Szövegértés szövegalkotás kompetenciaterületet magyar nyelv és irodalom tantárgy néven valósítjuk meg, ahol az értékelés külön magyar nyelv illetve irodalom érdemjegyben valósul meg. A TÁMOP program fenntartási időszakában az Életpálya-építés: Ember és természet kompetenciaterületet kémia, fizika és biológia tantárgy néven valósítjuk meg, ahol az értékelés tantárgyanként történik. A TÁMOP program fenntartási időszakában a témahét, a megvalósított projektek ön-,társ- és tanári értékelések alapján érdemjeggyel kerülnek értékelésre. 54. (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (8) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. 55. (1) (2) A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. 56. (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, 144

145 b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Tantárgyanként az ellenőrzés formái igazodnak a fejlesztési követelményekhez, a kimeneti vizsgák vizsgaszabályzatban rögzített formáihoz. Az ellenőrzés gyakorisága: a tantárgy heti óraszámától függően két havonta egy vagy két érdemjegy, de félévente legalább 3 érdemjeggyel kell minősíteni a tanulót az egyes témák után összegző értékelés (témazáró dolgozat) a kötelező iskolai dolgozatok száma, a heti óraszámnak megfelelő Az úgynevezett szummatív értékelés előtt ösztönző jelleggel lehetőség szerint a formatív értékelést alkalmazzuk, amely érdemjegyek javíthatók. A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az átlagszámítás mellett a fejlődési tendenciákat, a tanuló átlagteljesítményét is figyelembe vesszük. Az osztályzatok naplóbeli bejegyzésének egységes formái: - A digitális napló pirossal jelzi: témazáró dolgozat irodalmi nagydolgozat írásbeli vizsgadolgozat házi vizsga - A digitális napló kékkel jelzi: szóbeli feleletek röpdolgozatok szódolgozat (háromnak a kerekített átlaga) házi dolgozat félévi osztályzatok 145

146 Korlátai: Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, vagy ennél nagyobb dolgozat nem iratható. A dolgozatírást egy héttel előbb be kell jelenteni, a témakört, a követelményeket és az értékelés szempontjait ugyanekkor közölni kell a tanulókkal. Az osztályozással kapcsolatos problémák enyhítése, kiegyensúlyozása, elkerülése érdekében a szöveges értékelés szerepe felértékelődött, ami alkalmas a tanuló sajátosságainak figyelembevételére, kifejezésére; csökkenthető, elkerülhető a teljesítményszorongás; nem táplálja a tanulók közötti konkurencia harcot; pozitívan befolyásolhatja a tanár - diák - szülő viszonyt; konkrétsága miatt értelmezhetőbb kapcsolatban van az elsajátítási folyamattal, a teljesítménnyel, tehát valamennyi érintett fél számára informatívabb. A pedagógiai szöveges értékelés során nem maradhatunk meg a hétköznapi vélekedés szintjén, hanem mindenkori mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze a várható pedagógiai hatás. Ez a kívánalom akkor is érvényes, ha ez nem becsülhető meg minden esetben száz százalékos biztonsággal. A pedagógiailag várható pozitív hatás általános feltétele: az értékelés a konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés; a fejlődés, a tudás előző fokához kapcsolódik, a perspektíva következő fokát megjelöli; tartalmában komplex: a pozitívumok és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza; a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg; a címzettek számára érthető; nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló. 146

147 A szöveges értékelés történhet szóban, írásban, tanórán és tanórán kívül, tanulóhoz vagy szülőhöz intézve is (szülői értekezleten, fogadóórán, egyéni fogadóórán esetleg telefonon). Alapelvek: Az évközi érdemjegyekről, a félévi és év végi osztályzatokról a szülőt értesíteni kell az ellenőrző könyv, digitális napló és a bizonyítvány bejegyzéseivel. A minősítés, értékelés a szaktanár feladata, a nevelőtestületi értekezleteken a pedagógus köteles a tanulót teljesítményének megfelelően értékelni. Az év végi osztályzat az éves teljesítményt értékeli, figyelembe véve a javuló és a romló tendenciákat is. A tanulók érdemjegyeinek, osztályzatainak megállapítása a pedagógus joga, de a félévi és év végi osztályzatot a tantestület a tanuló javára módosíthatja. Az ötfokú skálához igazodva általában elmondható: Jeles az a tanuló, aki a tananyagot alkalmazás szintjén tudja és ismeri, érti az összefüggéseket is. Jó a diák tudása, ha az adott szabályt, ismeretet alkalmazni képes Közepes, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, nevelői segítségre, útmutatásra szorul, az összefüggéseket nem ismeri fel. Elégséges, ha csupán a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Elégtelen osztályzatot kap a diák, amennyiben a tantervi követelményeknek minimális szinten sem képes megfelelni Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanítási-tanulási folyamat legfontosabb színtere a tanítási óra. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, az ismeretek elsajátítása teljesíthető mértékben. Feleljen meg az életkori sajátosságoknak! Ne maradjon feladat ellenőrzés nélkül! A felkészülés jellege és gyakorisága: Szóbeli felkészülés; óráról órára rendszeresen Írásbeli felkészülés: - Házi feladat minden órán adható 147

148 - Házi dolgozat - Gyűjtőmunka - Kiselőadás - Projekt munka előzetes előkészítés alapján Az írásbeli házi feladat hiányát óra elején történő jelentéssel és megfelelő indokkal lehet elfogadni. Szempontok, instrukciók: A feladat megoldásának menetéhez adjunk segítséget. Meghatározott időtartamra adjunk feladatokat, ezzel biztosítva a tanuló egyéni tempóban való felkészülését. A kötelező olvasmányok listáját a szaktanár a megelőző tanév végén ismerteti. Az elolvasás határidejére legalább egy hónappal korábban felhívja a tanuló figyelmét. Az összegző jellegű dolgozatok időpontját legalább egy héttel előbb a tanuló tudomására hozza a szaktanár. A házi feladat a tanóra anyagához illeszkedik. A házi feladat mennyisége egy-egy tantárgy esetén nem lehet több, mint amit egy tanórán fel lehet dolgozni A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tantárgyfelosztás készítésekor csoportbontásoknál a következő elveket vesszük figyelembe: - osztálylétszám, - szakma, szakmacsoport, - idegen nyelv, - informatika. Lehetőség szerint szakközépiskolai osztályokban matematikából, magyar nyelv és irodalomból és történelem tantárgyakból szerezünk csoportokat. Minimális létszám 15 fő A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése középiskolánkban évente két alkalommal: ősszel és tavasszal történik. A mérés módszere a Hungarofit tesztsora alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét hat motorikus próba alapján értékeljük: 148

149 Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A vállövi és a karizmok erő-, ill. állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) A hátizmok erő-, ill. állóképességének mérése Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) A hasizmok erő-, ill. állóképességének mérése Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (db) A négy motoros próbához még hozzáadódik a kardio-respiratorikus állóképességi teszt a 12 perces futás a Cooper-teszt. 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell futással vagy kocogással tejesíteni (m) A teszt értékelése alapján pontos képet kapunk a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minőségéről. A szinteredmények mindenki számára hozzáférhetőek intézményünkben a testnevelő tanároknál. Az ifjúsági orvos igazolása alapján a könnyített testnevelési foglalkozásokon való részvétel lehetőségét biztosítjuk Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelési program végrehajtásában közvetlenül részt vevő személyek intézményünkben elsősorban az egészségre nevelésért felelős igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök, a testnevelő tanárok, a biológia szakos kolléga, a kollégiumi nevelőtanárok, védőnő és iskolapszichológus Az éves program részletes feladatait az iskola és a kollégium éves munkaterve tartalmazza tanévenként részletesen, melynek elfogadása minden tanév elején a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik, mint az éves munkaterv részfeladata, de kiemelt jelentőséggel. Az egészségnevelési program kidolgozásához segítségül kérjük az ÁNTSZ munkatársait és az iskolai ifjúsági orvos szakmai útmutatásait is. 149

150 A program ellenőrzése folyamatosan történik a tanév során, hiszen minden megmozdulás megtörténte után lehetőség van annak értékelésére és a tapasztalatok összegzésére. Az egészségre neveléssel kapcsolatos feladatokat megbeszélik a programban közvetlenül részt vevő pedagógusok a diákokkal, és közösen hajtják végre a mindennapok cselekvési programját. A pedagógusok iskolánkban elkötelezett hívei az egészségvédelmi nevelési célok megvalósításának. A Diákönkormányzat képviselői saját osztályukban rendszeresen résztvevői és felügyelői a programoknak. Javaslataikkal, ötleteikkel folyamatosan segíthetik a feladatok megvalósítását. Az iskola faliújságján, az iskolarádióban rendszeresen tájékoztatjuk diákjainkat az aktuális feladatokról. Az egészségvédelmi program megvalósításában rendszeresen segítséget nyújt iskolánknak az ÁNTSZ, az ifjúsági orvos, a kórház szakorvosai (szülész, nőgyógyász), meghívott előadók (drogprevenció, pszichológus, védőnő). Iskolánk pedagógusai saját életvitelükkel mutatnak példát a tanulóknak. (Nem dohányoznak a tanulók előtt, részt vesznek az egészségvédelmi előadásokon, többen iskolánkból rendszeresen maguk is sportolnak.) Rendszeresen hirdetjük tanulóinknak a városi rendezvényeket, melyek az egészséges életmóddal kapcsolatosak, és ösztönözzük őket, hogy minél nagyobb létszámban részt vegyenek azokon A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Magatartás- és szorgalomjegyek A diákok magatartásának és szorgalmának értékelését, megállapítását az osztályban tanító tanárok és szakoktatók közösen végzik az osztályfőnök vezetésével. E folyamat során figyelemmel 150

151 kísérik a tanulók képességéhez mért teljesítményét, viselkedését, közösségi szerepét, feladatvállalását, kreativitását, szabálytiszteletét, munkaerkölcsét, kötelességtudatát, mulasztásait. Év közben érdemjeggyel (2-5), év végén példás, jó, változó vagy rossz bejegyzéssel értékelünk. A magatartás osztályzat (érdemjegy) kialakításának szempontjai: Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2) Aktivitás, példamutatás A közösségi célok figyelembevétele Hatása a közösségre Törődés társaival (általában) A házirend betartása (iskolában, kollégiumban) Viselkedés, hangnem (általában) Fegyelmezettség (általában) Igen magas fokú Elsők között van, élen jár Pozitív Gondos, segítőkész Betartja, arra ösztönöz Kifogástalan Közepes Gyenge Negatív vagy romboló Ellene nem vét, Ingadozó, Szemben áll, aktívan részt közömbös érdektelen vesz Befolyást nem Nem árt Negatív gyakorol Segítőkész Ingadozó Közömbös, gátló Betartja Kívánnivalót hagy maga után Részben betartja Sokat vét ellene Udvariatlan, nyegle Durva, goromba Nagyfokú Megfelelő Gyenge Elégtelen A szorgalom osztályzat (érdemjegy) kialakításának szempontjai: Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2) Tanulmányi munka Igényes Figyelmes Ingadozó Hanyag Munkavégzés Kitartó, pontos, Rendszeres Rendszertelen Megbízhatatlan rendszeressége Általános tantárgyi munkavégzés, önálló munkavégzés Többféle feladatot vállal-e megbízható Mindent elvégez Ösztönzésre dolgozik Önállótlan Feladatait nem végzi el Igen Keveset Ritkán Nem 151

152 Munkabeosztás: önellenőrzés önálló munkavégzés A tanórán kívüli információk felhasználása Igen jó Jó Közepes Gyenge vagy nincs Igen sokszor, rendszeresen Előfordul Ritkán Egyáltalán nem 2.15 Nem kötelező tanórai foglalkozások, szakkörök 1) Ha a tanulót kérelmére felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, a tanítási év végéig, illetve ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. Ha tanuló több szabadon választott tantárgyra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (figyelemmel az előző pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 3) Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülőnek írásban kell leadnia a tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét. 4) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni 152

153 5) A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. 6) Előrehozott érettségi vizsgát azok a tanulók tehetnek, akik az adott érettségi tantárgyból az osztályozó vizsgát letették Az országos pedagógiai mérések 79. (1) Az országos pedagógiai mérések a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti végrehajtásában az iskolák, az iskolák vezetői és pedagógusai kötelesek közreműködni. (2) Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérésben részt vevő pedagógus a mérés napjára eső kötelező óráját a méréssel az adott napon összefüggő feladatok végrehajtásával teljesíti. A mérésen való részvétel vagy távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre és a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az országos mérések időpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójának a közös felelőssége. (4) Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez az iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hivatal részére. Az informatikai rendszerben szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője felelős. 153

154 (5) Az országos mérések keretében az érintett nevelési-oktatási intézmények elvégzik az adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározott szabályainak betartásáért és az adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője a felelős. A hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott ütemezés alapján összegyűjti a méréshez alkalmazott feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásáról. A hivatal előállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola és a fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét az országos mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikai jellemzőivel. 80. (1) A hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérések eredményeit. (2) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet, b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet, c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet. (3) Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. 154

155 (4) Az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés eredményei alapján az adott telephelyen, az adott évfolyamon és képzési típusban a (2) bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak. (5) A fenntartó a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervet a kormányhivatalnak. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a kormányhivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. (6) A képességszinteket az adott tanévben az országos mérési feladatok keretében felmért tanulók teljesítményértékei alapján kell meghatározni pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján. (7) A képességszinteket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt tartalmazza. (8) Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10. évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a 3. melléklet tartalmazza TÁMOP A TÁMOP Referencia intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése című pályázaton iskolánk Ft-ot nyert. 155

156 Székhely intézmény Ft, a Közgazdasági tagintézmény Ft. A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A referenciaintézmények a közoktatás fejlesztésének minősített bázisai lesznek. Intézményünk célja, hogy segítse a régió középfokú oktatási intézményeit az innovatív oktatási szemlélet átvételében. Példát szeretnénk mutatni pedagógiai módszereink tekintetében, kiemelten a kompetencia alapú nevelési, oktatási, programot átfogóan bemutató, és a gazdasági kultúra fejlesztésében mintaadó oktatás területein. A kompetenciák vizsgálata magával hozta a tudás újraértelmezését is, mivel az iskolában megszerzett tudás akkor lesz a társadalom számára is gazdasági érték, ha a valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik. Az élethosszig tanulás is a tudás új megközelítését helyezi előtérbe, nemcsak diákjaink, hanem a tanáraink számára is. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium mindhárom tagintézményében zajló nevelő oktató tevékenység minőség - és értékközpontú. Mindezek megvalósítása képessé tette egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működést. Szolgáltatásaink széleskörű, területi szempontból is kiegyenlített biztosítása hozzásegíti a közoktatás minden intézményi szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához és honosításához az által, hogy változatos kínálati rendszert biztosít az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megismerésére és elterjesztésére. Referencia-intézmények elsődlegesen, rendszeresen, folyamatosan és differenciált kínálattal szolgáltatjuk a hálózati tanulási folyamathoz a mintákat. Közreműködünk az intézmények nagyobb közössége számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának 156

157 biztosításában és megvalósításában Biztosítjuk, hogy referencia-intézményként pedagógiai kultúránk és eszközrendszere egészében példaszerű, azaz tanulmányozható és elemeiben honosítható legyen. Ez a jellegzetességünk lehetővé teszi, hogy több, összefüggő, kidolgozott jó gyakorlatot is felkínáljunk, vagyis a sokoldalúságunk nyitott legyen. Erősségeink alapján több referenciaterületen is kínálunk adaptálható mintákat. A horizontális tanulási alkalmakat regionális, térségi, kistérségi, mikrotérségi szinten egyaránt, részint önszerveződő módon, részint az országosan és regionálisan kiépülő hálózatkoordináció segítségével folyamatosan biztosítjuk. A referencia-intézményi mentorpedagógusok innovációs tapasztalatai hasznosulnak a velük kapcsolatba kerülő partner intézményekben is. 157

158 3 SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk a hatályos alapító okiratban szereplő szakképesítések közül a piaci igényeknek megfelelően indít szakmai képzéseket. Az fejezetben felsoroltuk az iskola képzési rendszerét, szakmakínálatát. A ténylegesen oktatott szakmákról és osztálylétszámokról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Szakmai képzés óratervei Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően ötféle szakmacsoportban indíthatunk szakmai képzést. A Fenntartó minden tanévben engedélyezi, illetve jóváhagyja az OKJ szerinti szakmák indítását. Jelenlegi szakmai képzésünk óraterveit az OKJ előírásainak megfelelően mellékeljük. Külön feladatnak tekintjük az OKJ változásainak, illetve a szakmai követelmények módosulását. Ennek megfelelően korrigáljuk a szakmai képzések programját. 3.1 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulrendszerű képzésben a tananyagegységeket tantárgyasítottuk. Az évközi értékelés során, ezen tantárgyak érdemjegyei (1-5) kerülnek az elektronikus naplóba. Év végén az adott tantárgyak eredményei kerülnek be a bizonyítványba. A tananyagegységek tantárgyakhoz társítását a helyi tantervek tartalmazzák. Az elektronikus naplóba, a törzslapra beírjuk a tantárgyak év végi érdemjegyét. Amennyiben a tanuló eredményesen elvégezte az előírt szakképző évfolyamokat, akkor a bizonyítványba bekerülnek az eredményesen elvégzett modulok a hozzá tartozó tantárgyak feltüntetésévélfeltüntetésével. 158

159 Ha egy tantárgy év végi érdemjegye egyes, a tantárgyat tartalmazó modul értékelése automatikusan egyes. Ha elmélet, illetve az iskolai tanműhelyben tartott elmélet igényes gyakorlat típusú tantárgy év végi értékelése egyes, az adott tantárgyból javítóvizsga tehető. Ha gyakorlat, vagy gyakorlati képző helyen tartott elméletigényes gyakorlat típusú tantárgy év végi értékelése egyes, javító vizsgára nincs lehetőség, a tanuló az évfolyamot a helyi tantervben leírtak szerint megismételheti. Az évismétlés során tantárgyi felmentés nem adható. Beszámításra csak a rész szakképesítés, vagy más szakképesítés keretében sikeresen elsajátított és igazolt kompetenciákat tartalmazó ismeretek (teljes modulok) esetében van lehetőség. A szakképző évfolyamokon az OKJ szakképesítések központi programjai, valamint a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján szervezzük a képzést. A tanításitanulási folyamat szervezése során figyelembe vettük a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A szakmai tantárgyak oktatása - a tantárgyi programokban, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott tárgyi feltételek szerint berendezett és felszerelt - tanműhelyek meglétét igényli, amely az előírt felszereltségben rendelkezésre állnak. Az egyes szakmai tantárgyakhoz szükséges berendezések és felszerelések az adott tantárgy központi programjánál kerülnek felsorolásra, valamint a meglévőeszközök listájával együtt megtalálhatók a 34. számú mellékletben. A pedagógiai programban 2.2 pontjábanban az adott képzési formák óratervei megtalálhatók, az egyes tárgyak teljes helyi tanterveit valamennyi képzési forma esetében a 34. számú melléklet tartalmazza. A szakiskolai, szakközépiskolai képzés tekintetében a már hatályos köznevelésre, valamint szakképzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a szakközépiskolákra vonatkozó kerettantervek olyan szintű változásokat hozhatnak létre, amelyek a jelenlegi 159

160 szakmacsoportos képzés teljes szakmai tantárgyi szerkezetének átalakulását is maga után vonhatja, különös tekintettel a kötelező szakmai vizsgatárgy bevezetésére, valamint a szakmai érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítésre. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. Ennek érdekében a kerettantervi óraszám 20%-át a tanult ismeretek elmélyítésére, a szükséges felzárkóztatásra kívánjuk fordítani. Az érettségi utáni szakképzés tekintetében a már hatályba lépett köznevelési és szakképzési jogszabályok, valamint a hatályba lépő OKJ-ra vonatkozó rendeletek, illetve a fenntartóváltás olyan mértékű változásokat generálhatnak, amelyek az intézmény egész szakképzési rendszerét átformálhatják. Az három tagintézményben folyó képzések programjai az 34. számú mellékletben találhatók. 160

161 161

162 4 Az Előkészítő és Speciális Szakiskola Pedagógiai Programja 162

163 I. BEVEZETÉS A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 6 alapján készült a Pedagógiai program, a évi CXC. törvény A köznevelésről és a 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve figyelembe vételével. A pedagógiai program a nevelő oktató munka alapdokumentuma összeállítását alapvetően meghatározza az a tény, hogy az általános érvényű jogszabályokon túl figyelembe kell venni a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervei irányelve -t. II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Iskolánk rövid története Kiskunfélegyházán 1948-ban nyílt meg az első gyógypedagógiai osztály ben a kibővült számú tanulócsoportok önálló épületbe költöztek az Arany János utcába nyarán a város tanulói létszámának csökkenése miatt a képviselőtestület megszüntette a Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolát. Ezt az épületet kapta meg az iskola, mely novemberében felvette a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevet. A as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő osztálya és a szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája részévé vált. Tárgyi és személyi feltételek

164 Tárgyi feltételek Az intézmény tevékenységét a Kun utca 2. alatt folytatja. A speciális szakiskolai szakmai képzés jól felszerelt tanműhelyekben folyik. Az elméleti képzés helyszíne egyre több karbantartási, felújítási munkát igényel. Tárgyi feltételeiben (terem- és eszközellátottságban) jelentős elmaradás tapasztalható. Elegendő a helyiségek száma, viszont hiányoznak a színvonalas nevelő-oktató munkához nélkülözhetetlen szaktantermek. Szükséges a berendezési tárgyak, bútorok folyamatos cseréje, pótlása. Személyi feltételek Az iskolában folyó közismereti, szakmai oktatást gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, szaktanárok végzik. A szakmai gyakorlati oktatást gazdálkodó szervezetek, alapítvány segítségével oldjuk meg együttműködési megállapodás, valamint tanulószerződések keretében. Ennek alapján a gyakorlati képzést partnercégeknél folyik. Elvárás a képzésben résztvevő szakemberekkel szemben: 1. Elfogadja a különleges bánásmódot igénylő tanulók. Törekszik arra, hogy megértse egyediségüket és sokszínűségüket. Hisz abban, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára, és mindent megtesz ennek kiaknázására. 2. Kész a tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásának értelmezésére és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve. 164

165 3. Jól felkészült saját tantárgyában, és/vagy műveltségterületén. Képes nemcsak tantárgyakban gondolkodni, hanem látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket is. 4. Törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében. Képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a diákokat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, a tudás konstruálására ösztönözni. Ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával. Képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására. Törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására. 5. Kész együttműködni tanártársaival, a munkáját támogató szakemberekkel (szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus, stb.), a szülőkkel és az iskola/tanulócsoport szűkebb társadalmi környezetével. 6. módszerbeli felkészültségük a speciális elemeket is tartalmazza 7. személyiségük derűs, bizalmat sugárzó legyen 8. rendelkezzenek nagyfokú türelemmel, empátiás készséggel, konfliktusmegoldó képességgel Az intézmény fő feladata A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott speciális szakiskola a különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális szakiskolai nevelését oktatását látja el. 165

166 A speciális szakiskolában a különleges bánásmódot igénylő tanulók szakképzése folyik. A évfolyamon az általános műveltség megszilárdítása, pályaorientáció és szakmai előkészítés valósul meg. A speciális szakiskola célja, a gyógypedagógiai alapfokú nevelő-oktató munka eredményeire támaszkodva a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel együttműködve nyújtson differenciált segítséget a szakma tanulásához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészüléshez, ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy társadalmunk rendezett életvitelű, eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak. A 9. és 10. évfolyamon az általános műveltség megalapozása speciális neveléssel, oktatással, pályaorientációs jelleggel. A szakképző évfolyamokon felkészítés a munkába állásra, életkezdésre helyezzük a hangsúlyt. 166

167 III. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA IV. 2. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve a évi CXC. törvény A köznevelésről sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 167

168 Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: 168

169 a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. 169

170 A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjelenítjük: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) a helyi tantervben c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, d) az egyéni fejlesztési tervben. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb 170

171 funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet. 171

172 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai - Középfokú nevelés oktatás szakasza A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, vagy az integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja: A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása, A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése, A szakmai vizsgára való felkészítés, 172

173 Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. 173

174 5 Az intézmény kollégiumának pedagógiai programja A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kollégiumának Pedagógiai Programja Kiskunfélegyháza, március

175 AZ INTÉZMÉNY Neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Rövidített neve: KSZIK Kossuth Kollégium Székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. Alapítója: Kiskunfélegyháza Város Képviselő Testülete Kiskunfélegyháza, Kossuth u Felügyeleti szerv: Kiskunfélegyháza Város Képviselő Testülete Kiskunfélegyháza, Kossuth u Működési területe: országos Jogállása: többcélú intézmény szakmailag és szervezetileg önálló intézményegysége A költségvetése az összevont intézmény költségvetésének része Alaptevékenységei: - kollégiumi ellátás - kollégiumi étkeztetés Kiegészítő tevékenysége: Nappali rendszerű oktatás-nevelés az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára Kollégiumi szálláshely-nyújtás a nappali rendszerű oktatás-nevelés az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára Sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátása BEVEZETÉS Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás. Kollégiumi-iskolai könyvtár működtetése 175

176 1.1 A Kollégiumi Pedagógiai Programunk alapelvei: Kollégiumunk tantestülete az intézményegységre vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel és stratégiával összhangban, az intézményben folyó innovatív pedagógiai munka szinergiájának megvalósítása érdekében a tervezendő pedagógiai programban az alábbi alapelvekre összpontosít: a, Szemléletmód - fejlesztés Olyan szemléletmód - fejlődés elősegítése, amely a Bács-Kiskun megyében tágabban a Dél- Alföldi régióban - lakó, a Kossuth Kollégiumban tanulói jogviszonyt létesítő középiskolás kollégista korosztály (gimnazista, szakközépiskolás, szakiskolás, speciális szakiskolás) körében fejlődik. Ennek a szemléletlenek középpontjában állnak a közösségi értékek, a család, a környezettudatos magatartás, a természeti környezet iránti felelősség, a lakóhelyhez való kötődés és identitástudat. Nevelő tevékenységünk szemléletmódfejlesztésének a szolgálatával jár együtt. b, Nevelőtanárokkal szembeni elvárás: kezdeményezőkészség, együttműködőképesség, innovációra való hajlam A megvalósítandó nevelési célok elérése érdekében fontosnak tartjuk, hogy kollégáinkban meglegyenek ezek a tulajdonságok. Tanév közben a feladatok megoldása során új módokat, módszereket alkalmazunk. Szükséges, hogy a fejlesztések kialakítását ösztönzzük. Jó gyakorlatok kidolgozására törekszünk vagy más közoktatási kollégiumban (pl. szakmai együttműködések keretében), más szakterületen használt alkalmazásokat sikeresen adaptálunk. c, Partnerközpontúság Az intézmény pedagógiai programjában megjelennek a már kialakított és jelenleg is jól működő partneri együttműködések, az együttműködést erősítő kezdeményezések. d) Erőforrások biztosítása, hatékony felhasználása A fejlesztések integrációját úgy kell megvalósítani, hogy az erőforrások felhasználása a leghatékonyabb legyen. (A beavatkozásokat koncentráltan, az időbeli szakaszolásokat reális alapokon kell megtervezni annak érdekében, hogy a források felhasználásának érezhető, mérhető hatásai legyenek.) 176

177 e) Szervezeti koordináció, projekt integráció, szinergia-hatás A fejlesztések tervezése és a pályázati projektek melletti döntés során törekedni szükséges az intézmény számára fontos fejlesztési tevékenységek szervezeti szintű összehangolására, az egymást erősítő hatások megvalósulására, a szinergia érvényesülésének elvére. f) Mérhetőség A PDCA folyamat szabályozottságával járuljon hozzá ahhoz, hogy az eredményességi mutatók a valóságot tükrözzék A tervezés horizontális szempontjai a) Fenntartható fejlődés és a lakókörnyezeti minőségszemlélet kiterjesztése A fenntartható fejlődést biztosítjuk azzal, hogy a már megvalósított projekteket egymást követő több tanévben is megvalósítjuk, vagy szemléletét és módszereit alkalmazzuk. (pl.: Alternatív vitarendezés, Identitás hétvégék stb.) A lakókörnyezeti minőségszemléletet érvényesítjük abban, hogy a tanuláshoz való feltételeket, intézményi lakókörülményeket fejlesztjük. A minőség fenntartása érdekében ez a szemlélet átfogó intézményi fejlődést biztosít. Ezzel párhuzamosan a környezeti feltételek felelősségteljes megőrzését várjuk el a kollégiumi tanulóközösségtől is. Mindkettő jellemzője, hogy szociális igazságosságra és az életminőség folytonos javítására törekszik a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű és fenntartó felhasználásával. Ezt a lakókörnyezeti minőségszemléletet terjeszti ki a szűkebb, kollégiumi közegtől a középiskolák és a tágabb, otthoni szociokulturális környezet felé. b) Esélyegyenlőség biztosítása; az arra rászoruló tanulók felzárkóztatása, egyéni fejlesztése Az alapdokumentumainkban, a kollégiumi alapszolgáltatásokban, a kooperációban azonos feltételeket határozunk meg és biztosítunk minden tanulónknak. Ezen keresztül biztosítjuk az egyenlő hozzáférés lehetőségét az egészséges szemléletű, elfogadó, befogadó és folyton megújuló kollégiumi közösség megteremtéséhez. Ebben a törekvésünkben kiemelt szerepet játszik a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkóztatása, fejlesztése. 177

178 c) IKT (infokommunikációs technológia) eszközrendszerének biztosítása és alkalmazása Az esélyegyenlőséget biztosítani kell az informatikai kompetencia fejlesztése érdekében elsősorban a HH/HHH/SNI tanulók körében. Az érettségiző, illetve szakmát tanuló tanulóink leendő munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit, versenyképességét növelheti ezen eszközjellegű kompetencia fejlődése. Kollégiumi számítógép állomány áll a tanulók rendelkezésére. d) Működő partneri kapcsolatok, hálózatban való tanulás, önfejlesztés Együttműködéseinket elsősorban Bács-Kiskun megyében, valamint a Dél-Alföldi régióban alakítjuk ki. Partneri kapcsolatainkat befolyásolják a területi elvek alapján és a megvalósítandó projektek elve alapján létrehozható kapcsolatok. Ezek a közoktatási hálózatok, amelyekkel jelenleg is együttműködünk a következők: területi elv alapján: 1. Bács Kiskun Megye és a Dél-Alföldi Régió Kollégiumai a Kollégiumi Szövetség megyei szervezetének koordinálásával 2. IPR általános iskolák, régiós és megyei a megvalósítandó projektek elve alapján: 1. Arany János Programok hálózata 2. Tehetségpontok hálózata Amennyiben lehetőség nyílik rá, országos szintű kezdeményezésekbe is bekapcsolódunk. A hálózatban is alkalmazzuk az értékelést, a mérések adatait visszacsatoljuk, az ezekből levonható tapasztalatok, eredmények, jó gyakorlatok hasznosítására, beépítésére meg kell keresni a lehetőséget a mindennapi gyakorlatban. e) Kiszámíthatóság és fejlődőképesség párhuzamossága; a kollégiumi alkalmazotti közösség foglalkoztatásának megtartása, folyamatos szakmai fejlődése önállóan választható irányvonalak mentén Olyan tevékenységközpontú kollégiumi tervek készítése, amelyek kollégiumi szintű munkavállalói foglalkoztatás szempontjából lefedettséget, valamint az alkalmazotti közösség folyamatos foglalkoztatását, tevékenykedtetését jelenti és eredményezi. Ebben a kollégiumi vezetésen kívül kulcsszerepet játszanak azok a munkacsoportok, amelyek egyegy intézményi szakterületre fókuszálva elősegítik a közösségi célok hatékonyabb érvényre juttatását, sok esetben meghagyva a választhatóság, az öntevékenykedtetés lehetőségét. 178

179 f) Nyilvánosság biztosítása, más, külső személy számára nyújtott betekinthetőségelérhetővé tétele A kollégium mindennapjaihoz kapcsolódó aktualitások, dokumentációk megjelenítése intézményi hirdetőfelületeken (honlap, újság, portai kivetítő stb.). g) A szubszidiaritás elvének sajátos kollégiumi értelmezése és vetülete, mint a tervezés pedagógiai jelensége A kollégiumi munkaközösség mindennapi gondoskodása nem helyettesíti a tanulók aktivitását, öngondoskodását. Számítunk az egyén aktivitására, problémakezelő képességére. Amennyiben olyan helyzet alakul ki, hogy a tanuló a problémáját nem ismeri fel, vagy a problémája kezelését nem tudja egymaga megoldani, akkor a pedagógus megadja az egyénnek a szükséges támaszt, a konkrét segítséget, nem ritkán a pótszülő szerepében. Fontos megjegyezni, hogy a pedagógus - a szubszidiaritás elvével összhangban- partnerré és érdekeltté teszi a tanulót a mindennapi tevékenységsor elvégzésének folyamatában, amely a tanulói biztonságérzet folyamatos kialakulásával, megerősítésével jár együtt. 1.3 Kollégiummal szembeni jogi elvárások A kollégium, mint intézményegység alakította ki pedagógiai programját, mely az intézmény pedagógiai programjának egy fejezete, tartalmi egysége. A működésünket meghatározó jogszabályokat figyelembe vettük a KPP (Kollégiumi Pedagógiai Program) megalkotásánál. Működésünket a következő törvények, rendeletek szabályozzák: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról valamint a - 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - valamint a tanévenként megjelenő rendelet a Tanév rendjéről. - Továbbá: az intézmény 179

180 1. a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Minőségirányítási Programja 2. a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Esélyegyenlőségi Programja A minőségfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályi előírások kollégiumra vonatkozó elemei megjelennek a Kollégium Pedagógiai Program tartalmában és szerkezetében is. Az intézményi minőségirányítási program által meghatározottakat a pedagógiai program készítésekor figyelembe vettük. A pedagógiai program módosítására a Nemzeti Köznevelési Törvény XII. évi kiadása kapcsán kerül sor A kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálata során alkalmazott módszerek A pedagógiai programunk átdolgozása alkalmával a székesfehérvári József Attila Kollégium pedagógiai programjának szerkezetét is figyelembe vettük a helyi sajátosságokat figyelembe vételén túl Az intézmény szempontjából meghatározó környezeti tényezők és jellemzőik röviden Kollégiumunkba felvételre elsősorban a Kossuth Lajos középiskolába vidékről érkező tanulók jelentkeznek. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program beiskolázási tevékenységének köszönhetően nagy az érdeklődés a kollégium és a képzések iránt is. A leghátrányosabb és hátrányos helyzetű településekről érkező tanulók mellett a helyi gyermekjóléti szolgálat is kezdeményezi helybeli tanulók elhelyezését. A kollégista diákok főként községekben, kistelepüléseken élnek, nagyon eltérő szociokulturális és szocioökonómiai körülmények között teljesítették az általános iskolai követelményeket, valamint rendkívül szélsőséges szocializációs szinttel érkeznek A fenntartói környezet rövid bemutatása év végéig Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata a fenntartó. 180

181 A társadalmi környezet bemutatása Demográfiai mutatók Annak ellenére, hogy a tanköteles tanulók száma évről évre csökken, a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága már 2011-ben is 100%-os volt A kollégium szükségessége és rendeltetése társadalmi vonatkozásban A kollégium tanulói összetételét vizsgálva a hátrányokkal érkezők aránya évről évre növekszik. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya eléri a 60%--ot, míg a hátrányos helyzetűek megközelítik a 20%-ot. Ezért ennek a szegénységben élő kulturális hátránnyal érkező célcsoportnak a társadalmi integrációja a kollégiumi nevelésünk egyik legfontosabb feladatává vált. A szocializációs hiányosságok pótlása, a neveltségi szint emelése is az elsődleges feladatok közé tartozik, befolyásolják pedagógiai munkánkat Általános elemző megállapítások Kollégium, mint az emberi kapcsolatok közösségi és egyéni szintű fejlesztésének sokoldalú színtere, gyűjtőhelye A nevelési munkánk alapja a kollégiumi együttélés elfogadáson alapuló normája, a konfliktusok minden fél számára előnyös megoldásának közvetítése. Egyeztető eljárások és az alternatív vitarendezés alkalmazása Kollégiumi értékközvetítés egy felgyorsultan változó, multikulturális társadalomban A személyiség fejlesztése kapcsán az egyén, a környezet, a másság értékeinek felismertetését és közvetítését azért is tartjuk fontosnak, mert a Kossuth kollégium befogad különleges bánásmódot igénylő Speciális intézményegységünkbe járó és vallottan vagy nem vallottan roma származású diákokat is. A multikulturális értékeket befogadó személyiségformálás alapvetően társadalmi érdek is Kapcsolódás egyéb jelentős rendszerhez 181

182 A Kossuth kollégium bekapcsolódott az Arany János Programok megvalósítói közé. Tehetségpontként részt vesz a Nemzeti Tehetség Programban. Adottságok és lehetőségek intézményi szintű összegzése 2. A működés belső intézményi feltételrendszere 2.1. Tárgyi környezet A július 1-jén összevonásra került 3 szakképző intézmény 3 kollégiumából 2 kollégiumot szerveztek. A Közgazdasági Tagintézmény Kollégiuma beköltözött a Kossuth Kollégiumba. Ekkor a kollégiumi intézményegységek száma háromról kettőre csökkent Az épület vizsgálata környezeti és funkcionális szempontból A KSZIK Kossuth Lajos Középiskolához, mint székhelyintézményhez tartozó kollégium (továbbiakban Kossuth Kollégium). A kollégium épülete négyemeletes, az iskolával és a belső tanműhelyekkel közös udvaron. 208 tanuló befogadására alkalmas. Az összevonás óta a kollégium épületében folyamatos fejlesztések zajlanak, melyeket különböző pályázatokból valósítottunk meg Infrastruktúra. Lakhatást, ellátást megvalósító helyiségek Intézményi szinten megfogalmazható infrastrukturális jellemzők Közösségi szemléletfejlesztő, valamint pedagógiai és egyéb kiszolgáló helyiségek Földszint: A évre ezen a szinten a Dobbantó program keretében 2 db tantermet alakítottunk ki. 3 db jutalomszoba, 1 db mediációs szoba, 1 db teakonyha, 1 db kondi szoba került felújításra. Megújult a könyvtár helyisége, és közösségi teremmé alakult az akvárium. A beléptető és kamerarendszer biztosítja az étkeztetés igénybevételének dokumentálását is. 182

183 Az egész épület fűtési rendszere korszerűsítésre került. A fűtés szakaszolhatóvá vált ugyan, de a megújuló energiaforrások felhasználását még nem volt módunkban bevezetni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére szintén pályázati forrásból biztosítottuk a hulladékgyűjtők, palackprések beszerzését, elhelyezését. Az épületben az internet vezetékesen és wifin keresztül is elérhető. Ezt a tanulóink tanuláshoz és információkereséshez vehetik igénybe. I. emelet: A szintet tágasabbá tettük falak kibontásával. 6 hálószoba és a szinten lévő tanulószoba is felújításra került. II. emelet: Kialakításra került egy számítástechnika terem, egy kézműves foglalkoztató, mosókonyha 2 db automata mosógéppel, tanári teakonyha, tárgyaló, és tanári mosdók. III-IV. emelet: A tanulószobák közül 2 terembe új székeket vásároltunk továbbá a 6 hálószobában új ágyakat helyeztünk el. A III. emeleten lévő tanulóban is új a televízió Gazdálkodás feltételei Anyagi feltételek A Kollégium működésének finanszírozását az összevont intézmény költségvetési keretéből valósítja meg, ugyanakkor a kollégium által megpályázott forrásokat a pályázati követelményeknek megfelelően önállóan használhatja fel a pedagógiai környezet és színvonal fejlesztésére Humán erőforrás Tantestület 183

184 A Kollégium tantestületében a jelenlegi főállású 10 fő nevelőtanár közül 5 főnek egyetemi, 4 főnek főiskolai végzettsége van. 1 főnek folyamatban van az egyetemi diploma megszerzése. A kollégiumvezető egyetemi végzettségű. Az elmúlt évek során több akkreditált képzést végeztünk el az Alternatív vitarendezéstől a Professzionális Tanári Kommunikációig. Egy kollégánk gyógypedagógus végzettségű. Nincs segítő szakemberünk, akire nagy szükség lenne. Tanulók Elsősorban az ipari és a szolgáltatási szakmacsoportokba történik beiskolázás. A Közgazdasági tagintézmény tanulói is itt kapnak elhelyezést. Felvesszük más középiskolákban tanulókat is. A tanulók 60%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A kollégium integráltan neveli a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. A kollégium csatlakozott a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjához, és a 2008/2009-es tanévben iskolázta be először a kilencedik évfolyam szakiskolás tanulócsoportját. A tanulók hozott tanulmányi eredményei nem tükrözik a valóságot: azonos eredmények mögött szélsőséges és különböző szintű előzetes tudással rendelkeznek. Mindezek tények, nagy felelősséget és komoly feladatokat rónak a kollégiumra. A tartalmi fejlesztés elsődleges feladata a tanulók felzárkóztatása, motiválása önismerethez, és sikerhez juttatása. Tanulói összetétel - Életkor szerint A legidősebb korosztály éves, a legfiatalabbak évesek. Problémát okoz a felnőtt korú tanulók életvitelének, a nagykorú és kiskorú tanulók jogait és igényeit figyelembe vevő egységes házi- és szokásrend kialakítása. Különleges bánásmód szerinti igény alapján vegyes csoportokat képezünk, integráljuk tanulóinkat évfolyamok alapján. A tanulócsoportok számát a számított létszám alapján határozzuk meg Információs rendszer A kollégiumi nevelés hatékonysága érdekében nagy hangsúlyt helyezünk az információ szerzés és átadás folyamatára. Ennek főbb elemei, melyek a tanulók hatékonyabb megismerését célozzák, a következők: 184

185 Kontakt órák hetente egy alkalommal a szervezetet, a pedagógiai munkát, a tanügyigazgatást és a tanulókat érintő információk cseréjére. A diákönkormányzat - a tanulócsoportok DÖK-vezetőinek részvételével munkatervében rögzített módon havonta munka megbeszélést tart. 3. A kollégiumban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, jogi háttere 3.1. A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka főbb pedagógiai alapelvei Értékek, deklarált alapelvek, amelyekből levezethetjük céljainkat és feladatainkat. - személyiség - önállóság - együttműködés - nyitottság - sokszínűség humanizmus szeretet - bizalom biztonság - esélyegyenlőség - közösség - türelmesség - szakszerűség - korrektség - tisztelet - munka - empátia - egyértelműség Tehetséggondozás és tehetségkutatás - Tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Felzárkóztatás - Gyermek- és ifjúságvédelem Együttműködés - Differenciált fejlesztés Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés - Egészség- és környezetvédelem Partnerközpontúság - Integrált oktatás-nevelés - Tanulói hátrányok kompenzálása Alapelveink: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elveket a NAT-tal összhangban alkalmazza; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés a kollégiumi tanulók fejlesztése olyan nevelő-oktatómunkával, amely rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű pedagógiai tevékenység az alapvető erkölcsi normák betartása; a nevelési folyamatban részt vevők számára elfogadott norma- és követelményrendszer, központi eleme a rendszeresség és a következetesség. kulturált, biztonságos környezet kialakítása, sokszínű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása integrált nevelés, befogadó környezet 185

186 orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása az egyéni és életkori sajátosságok, a sajátos nevelési igény figyelembe vételével egyénre szabott, differenciált bánásmód alkalmazása; nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; 3.2. Tevékenységek Alaptevékenység A kollégium kettős - szociális és pedagógiai - funkciójú nevelési oktatási intézmény, igyekszik a távollévő család helyett biztonságot, a tanulmányokhoz támogatást és jó nevelést nyújtani. A fenntartó iskola elvárásai: az iskola nevelési és képzési céljainak eléréséért tevékenykedjen a kollégium; eredményesen szervezze meg a rendszeres tanórai felkészülést, felzárkóztatást; a kollégiumi élet sajátos tevékenységi formái, közösségépítő, szocializációs lehetőségei segítsék az iskolai közösségformálást; segítse a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, ismeretszerzését. Szülői elvárások: A szülők azt várják a kollégiumtól, hogy gyermekük biztonságban legyen, jó ellátásban és védelemben részesüljön, tanulmányi kötelezettségének eredményesen megfeleljen Szociális gondoskodás Szociális ellátás A kollégium alapfeladata, hogy a diákok testi-lelki épségéről gondoskodjon. Ennek egyik fő eleme a korszerű, az életkornak megfelelő egészséges táplálkozás. Az intézmény konyháját vállalkozás működteti, mely a HACCP előírásainak megfelel. Pedagógusaink figyelemmel kísérik, hogy a diákok igénybe veszik-e a napi háromszori étkezést, hiszen az életkori sajátosságok miatt ez nagyon fontos. Az egészséges életmód kialakítása érdekében szintenként teakonyhákat alakítottunk ki, háztartási kisgépekkel, hűtőszekrénnyel felszerelve. (Mikrohullámú sütő, szendvicssütő, vízforraló stb.) Az Arany Jánosos diákok szociális hátrányának csökkentésére szociális szabályzat alapján nyújtjuk a hátránykompenzáló ellátásokat. A Kollégium Diákönkormányzata alapvetően a kiemelkedő tanulmányi eredményeket jutalmazza. 186

187 Pályázati forrásokból megvalósított rendezvényeken való ingyenes részvételt azoknak a nem Arany Jánosos tanulóknak biztosítjuk, akik aktív tevékenységükkel, példamutató magatartásukkal tettek a közösségért Egészségügyi ellátás - Az iskolai védőnő hétfőtől péntekig a rendelési idő alatt az épületben tartózkodik, panasz esetén intézkedik. - Az ügyeletes nevelők a beteg tanulókat az esti órákban a városi orvosi ügyeletre irányítják, és értesítik a szülőt, hogy a tanulót haladéktalanul vigyék haza. - A jó egészségügyi ellátás szerves része a környezeti higiénia megteremtése, illetve javítása. Ennek érdekében a közös helyiségek nagy részét folyamatosan (délelőtt, délután, este) takarítjuk, a hálószobákban pedig havonta egyszer fertőtlenítő takarítást végeztetünk. - A védőnő higiénés foglalkozásokat tart. A kollégium tevékenységrendszere több elemből áll: a tanulást segítő tevékenység, a szabadidős és sportfoglalkozások, az egyéni képességek kibontakoztatását segítő, és egyéni érdeklődést kielégítő foglalkozások rendszeréből. Tanulást segítő munkánk szerves része a tantárgyi-nyelvi felzárkóztatás, a tanulók segítése. Csoportvezetőink hozzásegítik kollégistáinkat az egyéni tanulási stílusok, stratégiák megismeréséhez, a legmegfelelőbb tanulási módszerek, technikák kiválasztásához. 3.3 A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium a céljainak megvalósítása érdekében olyan környezetet alakít ki, amely középpontjában a tanuló, mint egyén személyisége áll. Tevékenységrendszerét a fentebb részletezett főbb alapelvek szerint működteti. A kollégiumi nevelőtevékenység kiemelt céljai: a szociális viselkedés szabályainak elsajátítása, a közösségi kapcsolatrendszer működtetése; művelődési egyenlőtlenségek csökkentése; a tanulmányi eredményesség növelése; a lemaradó tanulók felzárkóztatása; a tehetségek felkutatása, tehetséggondozás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tervszerű segítése, az egészséges életmódra nevelés; nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése; 187

188 humanista európai értékrend elfogadtatása; környezettudatos magatartás kialakítása; a társadalmi beilleszkedés elősegítése; egymás segítésére, tiszteletére, szeretetére, családszeretetre nevelés, a másság elfogadtatása; nyitottság. 3.3 kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének megismerésére, az elfogadó bizalmi viszony kialakítására, a pedagógiai folyamatban való tartalmas együttműködésre alapozott személyiségfejlesztésre törekszünk. A kollégiumi nevelési feladat kiemelt területei a jogi szabályozásnak megfelelően: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok - az érdeklődés megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, és, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. 188

189 Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégiumnak olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. Egy oktatási-nevelési intézményben a tehetséges diákok felfedezése, majd a velük való fejlesztő foglalkozás legalább két megközelítésben lehetséges: - a hagyományos (tudományágakhoz, művészetekhez, sportágakhoz, szakmákhoz kapcsolódó) területeken, az iskolai tantárgyak struktúrájában, - a NAT-ban szereplő műveltségi területek felosztásában, megfelelve a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának. A Kollégium Tehetséggondozó műhelyeket működtet, melyek külön munkarend szerint dolgoznak. Műhelyek célja, az adott terület tehetségeinek felkutatása, tehetségkibontakoztatás, együttműködési képességek fejlesztése A tehetséggondozás módja a gazdagítás. Területei: Képzőművészet kézművesség Magyar nyelv és irodalom színjátszó kör Sport labdarúgás, kézilabda, íjászat A műhelyek működési rendjét a 3., 4., 5. sz. melléklet tartalmazza. 189

190 A kollégiumunkban a tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás: az ismereteknek a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése, elmélyítése. A gazdagítás az elsajátításra, a feldolgozó képesség javítására is vonatkozik: a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését, valamint az interdiszciplináris megközelítést jelenti. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 190

191 Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Belső igényszintre kell emelni a tanulók körében az egészséges és kultúrált életmódot. Meg kell értetni a tanulókkal, hogy minden ember érdeke és célja a testi-lelki egészség, a jó közérzet. Tanulóink egészségének megőrzésére, védelmére, a helyes táplálkozásra, a higiéniai szabályok betartására, kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására kell törekedni. Tisztában kell lenni a tanulóinknak a serdülés egészségügyi, biológiai kérdéseivel. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer-fogyasztás) kialakulásának megelőzésére fokozott hangsúlyt kell helyezni. Mindezekben jelentős eredményeket hozhatnak a házirend napi teendőinek pontos betartása, orvosi előadások szervezése, ifjúsági vöröskeresztes tevékenységek, ismeretterjesztő előadások, filmek, csoportmegbeszélések, stb. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. 191

192 A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait az iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza A kollégiumi nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai kompetencia alapú oktatási programcsomagok (szociális-életviteli-környezeti, valamint életpályaépítési) kollégiumi implementációja, módszertanilag kimunkált és kollégiumi délutáni foglalkozásokra adaptált tevékenységközpontú foglalkozás előkészítés, foglalkozásszervezés, foglalkozásvezetés, értékelés, visszacsatolás, tanulói kulcskompetenciákat fejlesztő tanulási technikák és tanárt, tanulót egyaránt fejlesztő kompetencia alapú oktatási módszerek fokozatos intézményi elterjesztése, fejlesztése, meghonosítása (amely nem zár ja ki automatikusan a frontális módszer alkalmazását), a tanulóknak biztosított egyéni törődés lehetősége a csoportvezető tanárok vezetésével, IKT eszközök sokoldalú intézményi alkalmazása, kollégiumi témahét, projektek intézményi foglalkozásrendbe való beültetése, folyamatos internet hozzáférés biztosítása az önálló kutatáshoz, adatfeldolgozáshoz, prezentáláshoz kapcsolódóan, egyes kollégiumfejlesztési területek, valamint a tematikus tanórai témák sajátosságaiból adódó csoportbontás, csoportmunka alkalmazása, 192

193 közösségi kulturális-és sportesemények szervezése, lebonyolítása, AJKSZP elvárásain túl differenciált kollégiumi foglalkozások szervezése, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének a biztosítása a tanulók számára 4. A kollégium működése 4.1 Személyi feltételek, elvárások A kollégiumot kollégiumvezető irányítja. A nevelőtanárok főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek. rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek; képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában; egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálhatnak a kollégisták előtt; megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe; folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel (kiemelten a szülőkkel tartott kapcsolataik spektruma széles), intézményekkel; szakmai tevékenységük során együttműködnek a szakiskolai nevelőtestület vezetőivel és tagjaival. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. 4.2 A csoportalakítás elvei Több azonos évfolyamra járó osztály tanulóiból kell a tanulócsoportokat kialakítani: elsősorban, az azonos iskolatípusba, azonos szakterületen tanuló, párhuzamos osztályba, azonos évfolyamra járó, illetve azonos szakmacsoportban tanuló kollégisták kerülnek egy csoportba. 4.3 Követelmények a pedagógustól a nevelőtanári szerepben: a szülők helyettesítése; tanulók megismerése, nevelése, fejlesztése, beilleszkedésük segítése; tanulásuk irányítása, gyermekvédelmi feladatok ellátása, a szülőkkel, iskolákkal kapcsolattartás, maximális pedagógiai összhang a nevelők között, gyermekszerető, toleráns, munkáját színvonalasan végző, emberi, erkölcsi értékekben mintát 193

194 jelentő pedagógus magatartás. 4.4 A nevelőmunka jellemzői A kollégium különösen nagy hangsúlyt helyez a tanulók fogadására, beilleszkedésük segítésére, kollégiumi életükben a biztonság, a jó közérzet fenntartására, - a tanulók hozott eredményeinek, szorgalmának, tanulási motívumainak, gondjainak, vágyainak megismerésére, problémáinak megértésére, azokkal való törődésre. A tanulmányi munka irányításának fő jellemzői: a hiányok pótlása, a hátrányok, tanulási nehézségek leküzdése, a felzárkóztatás, tehetséggondozás A kollégiumi nevelés akkor eredményes, ha: a kollégista tanulók 15 % alatti lemorzsolódása, a tanévet bukással záró tanulók alacsony száma, a tanulók neveltségi szintje emelkedik a bementi mérés értékeihez képest, közösségi tevékenységekre, kulturális programokra jól mozgósíthatók, a fegyelmi ügyek alternatív vitarendezéssel és jóvátétellel megoldhatók. Hagyományok a pedagógiai munkában: a csoportvezetők, az osztályfőnökök és a szaktanárok szoros együttműködése, számukra közös feladat-meghatározás az iskola feladattervében; a kollégium és a szülők közötti kapcsolattartás - szülői értekezleteken, fogadóórákon a nevelők részt vesznek, írásban és szóban értékelnek és tájékoztatják a szülőket. Hagyományőrzés a nevelési folyamatban A Kollégium hagyományrendszere az összevonás után koedukált diákotthon, a székhely intézmény és a Közgazdasági szokásaiból, hagyományaiból formálódott. A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Ezek sokrétűek, és átfogják az egész tanévet. Közös, hagyományos rendezvényeink népszerűek, ötletesek, változatosak. A tanulói öntevékenységen alapuló események, műsorok, szereplések sok lehetőséget adnak az önkifejezésre. Kollégiumi rendezvények: tanévnyitó 194

195 kollégiumi közgyűlések gólyaavató október 23 Télapó Mikulás Karácsonyi ünnepség március 15. városi, vagy megyei szintű sportrendezvények; Kolimpia más kollégiumokkal való kapcsolat, sport, kulturális, játékos programokkal ismeretterjesztő előadások háziversenyek farsang, kareoki szerenád, ballagás Kossuth-nap tanévzáró Kollégiumi feladat az iskolai rendezvényekre a tanulók mozgósítása, felkészülésük segítése. Minden csoportvezető feladata a szerenádozás és a diszkók, kareokik lebonyolításában való aktív részvétel. A diákok naposi, ügyeletesi szolgálattal segítik a kollégiumi élet irányítását. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A kollégium gazdasági tevékenységét az iskola gazdasági és adminisztrációs csoportja végzi, a kollégiumvezetővel egyeztetve. Az AJKSZP és a más pályázati forrásból származó bevételek felhasználása, elszámolása a kollégiumvezető ellenőrzése alatt történik. A kollégiumok szervezeti felépítése: 195

196 Kollégiumvezető Diákönkormányzat Nevelőtanárok Technikai dolgozók4.5 A kollégiumi élet megszervezése A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve működteti belső szabályozási rendszerét, melynek kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a tanulók részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kel tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék - és a mindennapi gyakorlatban váljanak képessé felelősen alkalmazni - a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Ebben jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. 5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei 5.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása a helyes életmódmintát adni lehet 5.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége 196

197 egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható 5.3. A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei szükséges szabadidőt biztosítani minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat révén fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett - rendelkezik 5.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei átfogó jellegű tanulói kompetenciafejlesztés önismeret fejlesztés, reális énkép kialakítás átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között egyoldalúság elutasítása csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott a tanulás egy életen át tartó folyamat 5.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei minden tanuló tehetséges valamiben ennek megtalálása leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése a tehetséget segítő pedagógusok szerep vállalása önálló tanulói innovációk felkarolása, támogatása a sokszínű, inger gazdag környezet kialakítása 197

198 az információkhoz való tanulói hozzájutás kiemelkedő fontossága az önálló, tanulói információfeldolgozásra való ösztönzés világos fejlődési/továbblépési alternatívák felmutatása (az önálló választás fontossága) 5.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető, differenciált formában a tanulási technikák megtanulhatóak a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességeit kell figyelembe venni a gyengébb képességű tanulók fejlesztését önmaguk fejlődéséhez viszonyítottan kell értékelni a felzárkózás alapja a tanuló motiválttá tétele állandó visszacsatolásokra van szükség, 5.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés ismeretek nélkül nincs biztos a siker az életpályák akár többször is módosíthatók hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai 5.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei a sokoldalúság érték cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból gyakorlatiasság 198

199 a családban vannak férfi és női szerepek ezeket ismerni, tudni kell a munkahely nem csak a pénzről szól szaktudás, egyéni felelősség az én szerep teljes körű felelősséget jelent 6. A kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete 6.1. A foglalkozások teljesítése, teljesülése A kollégiumi nevelés országos alapprogramja (46/2001 XII.22. OM r.) szerint a tanuló: heti 13 órában köteles részt venni felkészítő foglalkozásokon, heti 1 órában tematikus, illetve emeleti közösségi szintű csoportfoglalkozásokon, heti 1 órában a kollégium által biztosított szabadidős foglalkozásokon Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások a,) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás - (kötelező). A foglalkozás célja a tanuló napi tanulmányi munkájának átfogó, szükség szerinti differenciált, személyre szabott pedagógiai támogatása. Az intézmény pedagógusai számára ezért alapvető feladatként fogalmazódik meg a tanuláshoz szükséges feltételek folytonos biztosítása a tanulók számára, igény esetén felkészült szaktanári támogatás nyújtása, illetve a korábban kijelölt tanórai produktum (pl. írásbeli házi feladat, kutatómunkára kiadott iskolai prezentáció stb.) elkészültének elősegítése és ellenőrzése, a hibák kijavítása, lehetőség szerint a tanulóval minél intenzívebb együttműködésben, a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésének hatékony eszközeivel élve. A tanár a foglalkozáson jelenléti ívet vezet, amely egyénenként tartalmazza, hogy a tanuló hol köteles tölteni a foglalkozás idejét. Jellemző formái: csoportos tanóra, szobai tanulás, állandó kimenő. b,) Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók 199

200 gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása - (kötelező vagy választható) A foglalkozás célja a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása, szakszerű pedagógiai segítség nyújtásával az adott iskolai tantárgyból vagy szakterületről. A pedagógus szabad választás alapján, vagy szükség esetén kötelezetten ( bukásveszély ), de mindig csoporthoz vagy egyénhez igazítottan, tantárgyi oktatás keretében célzott módon segíti a tanulót/tanulókat a tananyag elsajátításában, dolgozatra való felkészülésben. A foglalkozások kiemelt célja a tehetség felismerése, motiválása, helyzetbe hozása, értékteremtő, konstruktív kikapcsolódási lehetőségek nyújtása a diákok számára. A pedagógus feladata ebben az esetben a tanuló tevékenységének orientálása, tehetsége kibontakozásának szakszerű segítése. Formája: egyéni vagy csoportos foglalkozás (45 perc), illetve utóbbi előre meg nem határozható időkeretben. c, Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök - (kötelező vagy választható) A foglalkozás célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése új ismeretek átadása révén Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások (kötelező) a,) Tematikus csoportfoglalkozások az alábbi előírt, témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével: A pedagógus feladata a KNOAP alapján kidolgozott pedagógiai tartalmak átadása, az ahhoz kapcsolódó módszerek átgondolt és hathatós alkalmazása, a megfelelő tanórai helyszín és eszközök kiválasztása, valamint a tanórák szakszerű helyszíni előkészítése. A megvalósuló tematikus csoportfoglalkozásokat a kompetencia alapú oktatás keretében szükséges megvalósítani úgy, hogy azok kivétel nélkül tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosítsanak. A foglalkozásokon való részvétel ellenőrzése: a csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet. b,) Általános kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése - (kötelező) A csoportfoglalkozások célja a tanulócsoport mindennapi problémáinak megbeszélése, a csoportos szocializáció, a beilleszkedés hatékony elősegítése, a házirenddel kapcsolatos problémák áttekintése, megbeszélése, az egyéneket és a közösséget érintő információk 200

201 átadása, diákönkormányzattal kapcsolatos kérdések, valamint a kollégiumi és városi rendezvények érdekében történő tanulói mozgósítás egyes esetei Speciális ismereteket nyújtó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. A pedagógusok ennek keretében az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítését, nevelését, motiválását, értékelését végzik. A hátrányos helyzetű tanulók esetében kötelezően, illetve a többi tanuló esetében egyéni döntés alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelyben folyamatosan követhetően rögzítésre kerülnek a tanulóval kapcsolatos tapasztalatok, a fejlődés látható irányai, illetve a fejlesztéshez használt eszközök, módszerek. Formája: egyéni, vagy kiscsoportos elbeszélgetés, személyiségfejlesztő foglalkoztatás Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (egy kötelezően választandó): A szabadidős foglalkozásokon hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások. A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogat ja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. (Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja). Rendszeres programok (választható) Célja a szabadidő hasznos eltöltése, értékközvetítés, ennek keretében tanáraink a tanuló érdeklődését szolgálják ki programszervezéssel, háttértámogatók biztosításával és a 201

202 tevékenységek felügyeletével. Nagy hangsúlyt fektetve a tanulók számára jelentős önállóságot biztosító foglalkozásvezetésre. A tevékenység formája: csoportos vagy egyéni érdeklődési kör, szakkör. A foglalkozások kiválasztása a tanuló egyéni döntése, amennyiben azonban valamelyiket kiválasztotta, arra járni köteles. Ellenőrzése: a csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet A foglalkozástípusok időkeretei A kollégium tanévenként foglalkozás felosztást készít, melyben meghatározza a pedagógus munkaidőkeret felhasználásának foglalkozási kereteit típusok szerint. Ennek alapja a tanulói létszám, illetve az ebből levezethet ő kollégiumi csoportok száma. A rendelkezésre álló pedagógusórák felosztásának elve: 1. A jogszabályok értelmében kollégiumi csoportonként heti 14 óra felkészítő foglalkozást szervezünk. 2. A kollégium működését biztosító kollégiumi élet szervezése tevékenységeket rögzítünk oly módon, hogy a pedagógiai felügyelet folyamatosan biztosított legyen a foglalkozáson nem lévő tanulók vonatkozásában 120 tanulónként legalább egy pedagógussal. 3. Az 1. és 2. pontban leírtak rögzítése után fennmaradó időkeretet speciális foglalkozásokra, elsősorban szabadidős programokra tervezzük felhasználni, melynek mértéke közelítse a kollégiumi csoportonkénti 10 órát hetente. 4. Minden pedagógusnak biztosítunk heti 1-3 órát egyéni törődés foglalkozási lehetőség beépítésére, valamint heti 1 órát az adminisztráció elvégzésére. A kollégium tantestülete a jövőre nézve nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a fenti tanulói foglalkozások teljesítését, teljesülését kredit rendszer keretében kerüljenek megvalósításra A feladatszervezés; a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégium a fő cél a tanuló személyiségfejlesztése érdekében törekszik arra, hogy szervezési tevékenységében a tudatosság az elvek szintjén is megjelenjen. Szervezési elveink: 202

203 Komplexitás elve Tapasztalatszerzés elve Következetesség elve Motiváció elve Szakmai önállóság A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; Tudatosság és szakszerűség elve Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Konkrétumok és absztrakciók egységének elve A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően kollégiumi programok csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. A kollégiumi alapprogramban előírt kötelező témakörök : Témakörök 9. évfolyam 10. évfolya m 11. évfolya m 12. évfolya m évfolyam Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

204 Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret * 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel ( évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) vonatkozóan a rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel kötött szakmai együttműködés az Alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába szerződés értelmében heti 2 órában ügyfélfogadási időt biztosítunk az alternatív vitarendezési eljárás lebonyolítása érdekében. Felelős a kollégiumvezető aki megfelelő végzettséggel rendelkezik az eljárás lebonyolítására. A csoportfoglalkozások keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, megtervezése, megszervezése, értékelése történik a munkatervben rögzítetten, a tanév elején kialakított foglalkozásrend szerinti időpontban, csoporttal és teremrend szerint.. Ezeken a foglalkozásokon kell lehetőséget teremteni: a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrend megismerésére, az egészségnevelési feladatok, ismeretek elsajátítására (a káros szenvedélyek megelőzéseire), a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek tisztázására (szülővé, társsá nevelés kérdései), nevelési feladatok megvalósítására, amelyet a csoportfoglalkozások éves tematikája rögzít. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások 204

205 Egyéni szükségletek szerint, a foglalkozásrendben rögzített időpontokban, termekben, nevelőtanárokkal: a közösséghez való alkalmazkodás, tanulmányi munka segítése, számonkérés, beszámoltatás napi feladatok, kérdések, speciális nevelési feladatok, problémák megbeszélése (szobarend, ágyazás, szekrényrend, stb.) a program. Kötelezően választható és választható foglalkozások Ezek a foglalkozások a tehetségfelismerés, a tehetséggondozás színterei. Ilyenek a digitális kompetenciát fejlesztő foglalkozások, differenciált csoportokban, (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, információkeresés, eszközhasználat... stb.) Ifjúsági Vöröskereszt-klub, polgárvédelmi tevékenység és verseny, gazdálkodási, gazdasági, háztartási ismeretek, gasztronómia, tantárgyi korrepetálások, foglalkozások, sportszakkör, hagyományőrző szakkör, sakk szakkör. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése; a kollégium által szervezett kirándulások, látogatások, városnéző séták során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését. Szabadidős foglalkozások a sport; az egészséges, kulturális életmódra nevelés foglalkozásai; ének, vizuális, irodalmi képességeket fejlesztő foglalkozások; nemzeti értékek, hagyományok ápolása, természetvédelemre, kulturált szórakozásra felkészítő foglalkozások; információs tanulószoba működtetése; előadássorozatok (legalább évi 3 előadás) szervezése külső szakemberek bevonásával, 205

206 1. szenvedélybetegek témakörében, 2. serdülőkori szexuális és egészségügyi kérdésekről; a városi könyvtár ismeretterjesztő előadásainak csoportos látogatása; faliújság szerkesztésére, városi nevezetességek megismerésére szervezett csoportos foglalkozások; sport és játékbajnokságok szervezése, amely a hét (hétfőtől- csütörtökig) minden délutánjára és estéjére jelentsen elfoglaltságot, felkészülést vagy versenyt. (sakk, Mindlab táblajátékprogram, asztalitenisz, tollas-, kézi-, kosárlabda, foci); városi sportrendezvényeken való részvétel; tanulói konyha szervezett működtetése; háztartási munkákkal való ismerkedés. Igény esetén a kollégista tanulók számára gépkocsivezetői tanfolyam megszervezésére és idegennyelv-tanfolyam szervezésére is sor kerülhet önköltségesen. Tanulócsoportonként minden év elején elkészítjük az éves foglalkozási tervet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában szabályozottaknak megfelelően A kollégiumban megvalósítandó feladatok és tevékenységkategóriák Tanítás, tanulás Cél: A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést. A fenti, összetett cél elérése érdekében a következő tevékenységeket végezzük: A kollégium nagy hangsúlyt helyez a tanulási kultúra fejlesztésére, vagyis az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Tanáraink kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakjuknak és pedagógiai felkészültségüknek megfelelő tudásanyag átadása során használható fogódzókat nyújtsanak, valamint megismertessék a diákokkal az adott tudományterület elsajátításának tanulás-módszertanilag leghatékonyabb technikáit. A felzárkóztató és tehetség kibontakoztató felkészítő foglalkozások során személyre szabott feladatok kijelölésével, a tanuló haladási üteméhez igazodva segítik a felkészülést. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a tanulási motívumok, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágya fejlesztésének, hangsúlyt helyezünk arra, hogy az ismeretek elsajátítása ne 206

207 csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás A tanulási nehézségekkel, vagy tanulmányi lemaradással küzdő, illetve hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium foglalkozási rendszerében kiemelkedő lehetőségek rejlenek a tanulói felzárkóztatás, az iskolai hátrányok ledolgozása terén. A tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű diákok a szülők további anyagi megterhelése nélkül juthatnak szaktanári segítséghez, amely kötött órakeretek nélkül idomulhat az iskolai előrehaladáshoz. A felzárkóztató csoportok alacsony létszáma, vagy akár az egyénre szabott foglalkozások szervezése széles körű lehetőségeket rejt a diákok tanulmányainak segítésében. A kollégium kevésbé kötött, órarendtől az iskolainál függetlenebb munkaszervezése lehetővé teszi új, hatékonyabb pedagógiai módszerek (pl. foglalkozásközpontú órák, projekttevékenységek menedzselése, kisebb csoportok intenzív felkészítése, élménypedagógia, múzeumpedagógia) alkalmazását a tanulási folyamatban. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységek és felelősségi körök: A lemaradás mértékének megállapítása (csoportvezető) Egyéni fejlesztési tervek vezetése (csoportvezető) A felzárkózáshoz szükséges motiváció kialakítása (csoportvezető) Szükség esetén, a lemaradt tanuló kötelezhető a felzárkóztató foglalkozásra (csoportvezető) A felzárkóztató foglalkozások rendjének kidolgozása (foglalkozásvezető tanár, kollégiumvezetés) Felzárkóztató foglalkozások tartása, megfelelő tanulási technikák elsajátítása (foglalkozásvezető tanár) Tehetséggondozás A kollégiumi foglalkozási struktúra a felzárkóztatáshoz hasonlóan komoly lehetőségeket hordoz magában a tehetséggondozás területén is. E tevékenységi területen is jelentős hatékonyságot biztosít az órarendi keretektől és a tantervektől, tanmenetektől függetlenebb foglalkozásszervezési lehetőség. Ugyanakkor a tanulói motiváció ezen a téren viszonylag 207

208 kisebb jelentőséggel bír, mert a szigorúan önkéntes jelentkezésen alapuló csoportalakítás, és a sikerélmény ezt rendszerint hozza magával. A tehetséggondozást elősegítő tevékenységek és felelősségi körök: Valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása (csoportvezetők, foglalkozásvezető tanár) Megfelelő szilenciumon kívüli szervezeti forma (szakkör) biztosítása a tehetséges tanulók számára (foglalkozásvezető tanár) Egyéni foglalkozás (eseti órákban, foglalkozásvezető tanár) Kapcsolattartás az iskolával a tehetséggondozási folyamatban (foglalkozásvezető tanár, csoportvezető) A tudatos önfejlődés elősegítése Társadalmi beilleszkedés segítése A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvet ítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, valamint a demokráciára nevelésre. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és és szerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák - önkormányzati rendszer Szabadidős tevékenységek, művelődési és sportolási tevékenységek Célja, hogy a tanulók szabad idejüket olyan tevékenységekkel töltsék el, amelyek fejlesztik képességeiket, személyiségüket, továbbá a tanulóknak legyen igénye arra, hogy szabadidejüket kulturált és egészséges módon töltse el. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozásokon hangsúlyt kap a tanulók irodalmi, képzőművészeti, 208

209 zenei és vizuális képességeinek fejlesztése. A kollégium által szervezett kirándulásokon a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a környezet védelmének lehetőségeit, a környezettudatos magatartásformákat, a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő diákkörök fejlődését. A szabadidő hasznos kitöltését jelentik a tanulói érdeklődést alapul vevő kínálati program - lehetőségek: 17 kollégiumi sport tömegessé válása 18 hobbi tevékenységek 19 diákönkormányzati programok (irodalmi kör, zenés estek, megvalósított programok, ünnepek) Pályaorientációs tevékenység Munkánk célja, hogy elősegítse a tanulók számára olyan pálya kiválasztását, amelynek követelményeire alkalmas az egyén, és hiányszakma. Az önismeret fejlesztésével segítenek a kollégistáknak képességeik és érdeklődési körük felismerésében, felkészítjük őket az élethosszig tartó tanulás elfogadására Önálló életkezdés támogatása Célunk, hogy a tanulók készüljenek fel az autonóm életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy felkészítsük a tanulókat harmonikus kapcsolatok kialakítására, kooperativitásra, és igyekszünk a mindennapokban a tolerancia, az elfogadás, az empátia légkörét kialakítani. A fejlesztőtevékenység során hangsúlyosan megjelenítésre kerül a konfliktusok, válsághelyzetek megoldása, kezelése, a legsúlyosabb kollégiumi diák - diák konfliktushelyzeteket a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően az alternatív vitarendezés elveinek megfelelően bonyolítjuk. Ösztönözzük a harmonikus társas kapcsolatok kialakítását, és a tudatos készülést a párkapcsolatra és a családi életre. 209

210 Célunk, hogy a diákokban kialakítsuk a felelős, fenntartható gazdálkodás szabályait, megalapozzuk a takarékos, ésszerű és szükség esetén kellőképp késleltetett igényeken alapuló fogyasztói magatartást. Célunk, hogy a kollégista a tematikus foglalkozások keretében kétévente egyszer, szervezett foglalkozásokon keresse fel a kollégium bemutató konyháját Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 7. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervetekkel, az általános iskolákkal, társintézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A nevelőtanárok részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken és fogadóórákon, valamennyi iskolai rendezvényen. Az iskola pedagógiai programjában rögzített kapcsolattartási formákat alkalmazzák a nevelőtanárok is. A kollégiumban leggyakoribb forma a szülőkkel a telefonon történő kapcsolattartás. A kollégium által szervezett szülői értekezlet és a családlátogatások a kapcsolattartás elsődleges formáivá lépnek elő. A kollégiumi nevelőtanárok tagjai az iskolai tantestületnek, így az iskolai nevelési, félévi eredményeket értékelő tantestületi üléseken részt vesznek. A kollégiumi nevelés kiemelt feladatait az iskola éves munkaterve határozza meg, melynek végrehajtására a kollégium éves feladattervet készít. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program keretében a kollégium feladatterve alapján dolgozik a szakiskola is. Közöttük rendszeres az egyeztetés, együttműködési megállapodás határozza meg a megvalósítás módját, a tevékenységek összehangolását, melynek középpontjában a tanuló, mint egyén áll.8. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége 8. A kollégiumi nevelés eredményessége Az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozási rendszerébe beépítettek a kollégiumra vonatkozó minőségirányítási elvek, feladatok, tevékenységek. A minőség érdekében hangsúlyt fektetünk a pedagógiai munka tervezésére, a tevékenységek rendszerére, az ellenőrzésre, az értékelésre. Eredményességünket mérjük, melynek szabályzatát az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban vezettük be. Célunk, hogy a kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. 210

211 Munkánk akkor eredményes, ha a tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Pedagógiai tevékenységek ellenőrzése, értékelése A nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintje, a célok megközelítésének helyzete: A nevelőtestületi közösség megbeszélésein, egy-egy kiemelt témát érintve, folyamatosan ellenőrzésre, értékelésre kerül. Gyakori formája a csoportvezető pedagógusok beszámoltatása. Tantestületi tanévzáró értekezleten átfogóan kerül értékelésre. Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok Naponta ellenőrizni kell a tanuló környezetéhez tartozó területet (rend, tisztaság, ápoltság). Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulmányi eredmény alakulását. A csoportvezetők tartsák a kapcsolatot az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal. A tanulók szocializálódását, a látottak és tanulótársaik elmondása alapján kell felmérni. A változásokra gyorsan kell reagálni. Értékelésnél, a dicséretek és az elmarasztalások írásos formáját kell alkalmazni. Tanulói személyiségfejlődés, tevékenységek értékelése. Értékelési formák Tanulók értékelése Csoportfoglalkozásokon, csoportértékeléseken, a csoport teljesítményét (tanulmányi, szorgalmi, közösségi) és az egyén teljesítményét értékelik közösen. 211

212 A félévi és év végi, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésében a csoportvezető pedagógusok, az osztályfőnökök és a diákok is részt vesznek. Csoportvezetői, nevelőtanári napi ellenőrzésekhez kapcsolódóan, a hálóközösségek életével, a naposi, ügyeletesi teendők ellátásával, a kollégiumi élet napi teendőivel kapcsolatos viselkedési formák kerülnek egyéni és kiscsoportos szinten értékelésre, elismerésre. A nevelők folyamatosan tájékoztatják egymást a tanulói viselkedésről, tevékenységről, azt értékelik és intézkedési tervet dolgoznak ki. 212

213 1. számú melléklet a KSZIK Kollégiumi Pedagógiai Programjához Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához A 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról) mellékletei szerint. Bevezető A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás és kollégiumi éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, mint nevelő-befogadó intézményre, illetve a kollégiumi nevelőtanár, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint a személyes hátteret adó küldő, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A,,kollégiumi közösségi tudat kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. 213

214 A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, a hagyományok és értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, a természeti, történelmi és kulturális örökség megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához. 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulásmódszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének 214

215 felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmények évfolyam Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja segítséggel szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Időkeret: óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek 215

216 Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Könyvtárhasználat, dokumentumismer et Informatikai és számítástech nikai ismeretek Könyvtári informatika A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internetközlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával. 2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az általános és középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az 216

217 érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények évfolyam Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. 217

218 Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret: óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra Témakörök Ki vagyok én? Az egyén és a társadalom Pályaorientáció Tartalmak, tevékenységek Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató - és projektmunka során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Az alapprogram meghatározza, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. 218

219 Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények évfolyam Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. 219

220 Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. Időkeret: óra 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra Témakörök Európaiság Tartalmak, tevékenységek Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai, Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások, A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás Mindennapok művészete Az alkotás öröme A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. Egyetemes műveltség A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ 220

221 4. Környezettudatosság kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása. A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények évfolyam Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra Témakörök Környezetünk állapota Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. 221

222 A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Közös felelősségünk Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 5. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények évfolyam Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő 222

223 ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi,,jól létéért. Szabadidő tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről a család mellett a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális 223

224 motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint nemektől függetlenül a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Fejlesztési követelmények évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 224

225 Én és a család Témakörök Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma beszélgetés, vita. A kollégium és az iskola A társadalom A háztartás A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése könyvtárban, illetve sajtóból és médiából feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 225

226 7. Hon- és népismeret A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet elküldte a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: - a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, - régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; - az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; - a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; - nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; - nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; - a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: 7) nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, 8) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, 9) az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, 10) az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. Fejlesztési követelmények évfolyam A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne 226

227 saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret: óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra Témakörök Helyismeret, helytörténet Múltismeret, hagyományok Jelenismeret Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. 227

228 Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel Nemzeti kultúránk A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, kirakodóvásár. 228

229 2. számú melléklet a KSZIK Kollégiumi Pedagógiai Programjához A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja 1. Bevezetés Kollégiumunk részt vesz Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjában (továbbiakban: AJKSZP) az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, a jelen mellékletben szereplő feladatterv alapján évente bontjuk a feladatokat a feladattervező segítségével végezzük. Ezek az AJKSZP-ben érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, nevelői tevékenységekre, intézményszervezésre és vezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkoznak. A programban olyan diákok vehetnek részt, akik tanulmányaikat az intézményünk szakiskolai, nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán vagy felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg, és az államilag elismert szakképesítés megszerzéséig folytatják. Az AJKSZP célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a szakiskolákban. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz a kollégium keretei között inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan támogassa a lemorzsolódás csökkenését, illetve a célcsoport tagjainak szakmához jutását. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok és a tanulókat oktató-nevelő szakiskolai képzést folytató tagintézmények egymással együttműködésben vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulókat államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégium és a szakiskolák közös felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a diákok, a szülők és a tanárok közötti együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése. Tevékenységünket eredményesnek tekintjük, ha az AJKSZP jelentős mértékben hozzájárul az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú szülők gyermekeinek társadalmi felemelkedéséhez. Az AJKSZP eredményes működésének érdekében követelmény, hogy a fenntartó a Kt a szerinti közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve és az AJKSZP-ban részt vevő kollégium működését biztosító alapdokumentumok egymással összhangban legyenek. 229

230 2. Az AJKSZP-ban részt vevő kollégium feladatai Az AJKSZP ra épülő helyi kollégiumi pedagógiai program A programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató eszközrendszert és a szolgáltatásokat az intézmény pedagógiai programjában önálló programként rögzíti az e melléklet 3. pontjában felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése és alkalmazása az évente elkészítendő részletes feladatterv szerint történik A nevelés feladatai Az AJKSZP-ban részt vevő pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumunk arra törekszik, hogy az AJKSZP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek a széleskörű pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. Az AJKSZP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer működtetéséhez szükséges elvárások: A kollégium nevelőtestülete 1. elfogadja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális, és mentális szükségleteiket; képes a tanuló szüleivel vagy gondviselőjével és a tanulóval alkotó együttműködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, 2. elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára, 3. kész a kollégiumi tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére, és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve, 230

231 4. jól felkészült saját tantárgyában, vagy műveltségterületén, képes komplex műveltségterületi tanulói fejlesztő tevékenységekben gondolkodni, s látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket, 5. érti, elfogadja az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, 6. törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében, képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudás-konstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására, 7. kész a belső együttműködésre, kész együttműködni a munkáját támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével, 8. kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére, képes a reflexiók alapján változtatni nézetein és gyakorlatán, 9. pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdeklődik a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni. Szükséges az egyes tevékenységek és szolgáltatások éves tervezése során a megfelelő képzettségű és kompetenciájú humán-erőforrás igény áttekintése Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKSZP-ba felvett tanulókat különböző módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: - az AJKSZP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, - az AJKSZP különböző évfolyamain tanulókból kialakított csoport, 231

232 - az AJKSZP-ba felvett tanulók olyan foglalkozási csoportokba is szervezhetők, amelyekben a kollégium nem AJKSZP-s tanulóival együtt vesznek részt, a számukra nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően Együttműködés Az AJKSZP ban kollégiumunk feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése a programban érintett minden szereplő részvételével, amely az AJKSZP valamennyi folyamatának sikeres, hatékony működésnek alapvető feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemléletű együttműködés hassa át. Az együttműködés területei: együttműködés a fejlesztésben részt vevők között, együttműködés a családdal, együttműködés a programot alapvetően megvalósító kollégiumi nevelőtanárok és szakiskolai tanárok között, együttműködés az intézményi önkormányzatiság szintjein tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, együttműködés munkaügyi központokkal, együttműködés általános iskolákkal, továbbá más szakiskolákkal és kollégiumokkal, együttműködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, együttműködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, együttműködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, együttműködés települési önkormányzatokkal, együttműködés kisebbségi önkormányzatokkal, együttműködés civil szervezetekkel, együttműködés nemzetközi partnerekkel. 3. Az AJKSZP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok 232

233 A pontokban foglalt fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését garantáltan biztosítják. A fő folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a tevékenységeik tervezésénél figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat valamint a tevékenységeink megvalósítása során azoknak a program célkitűzéseihez való viszonya alapján - folyamatos fejlesztéssel biztosítjuk tevékenységeink hatékonyságát. Igazodunk a célok elérését mérhető módon megjelenítő indikátorokhoz. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemléletű komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKSZP programban résztvevő mentor segítségével történik. A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését a program intézményi minőségirányítási programjában rögzítjük és a Kt-ban foglaltaknak megfelelően évente értékeljük A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelyben foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményekképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez. Indikátor: cél az évente maximálisan felvehető tanulólétszám felvételének elérése, de minimum a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %-kal nő (törtszám esetén minden esetben felfelé kerekítendő). A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épülő program működtetése érdekében végzett tevékenységek: 233

234 stratégia készítése, a motiváció érdekében végzett tevékenységek, kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb., kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak A felkészítés folyamata az AJKSZP programban való részvételre Cél: részvétel a szakiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában, illetve az AJKSZP első évében. Indikátor: Valamennyi programba jelentkezett tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamára és a kollégiumba. A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. A szakiskolai életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: - az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve, - az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása A bemeneti mérés folyamata 234

235 Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Indikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározásához. A programba belépő tanuló komplex (szociális, kulturális, képességbeli, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérésére irányuló tevékenységek a tanulók szolgáltatási szükségleteinek meghatározása érdekében: mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése, az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést támogató szolgáltatásokban részesül. Indikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten minimum 80 %-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi nevelőtanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közreműködésével, valamint további kollégiumi nevelőtanárok, szakiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, pszichológus és fejlesztőpedagógus, továbbá a tanuló és a szülők bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: 235

236 az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények), az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok Egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Indikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevétele 100 % -ban nyomon követhető. Az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen - többek között a kollégiumi foglalkozások keret-tervében foglalt témakörök esetében is - a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek: az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, előítéletek kezelése, multikulturális tartalmak közvetítése, identitás artikulálása és erősítése, kortárs-segítés, 236

237 tanári mentori rendszer működtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése Pedagógiai környezet Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. Indikátor: A tanulók több mint 50 %-a javít az előző félévi tanulmányi átlag eredményén, és az e melléklet pontjában foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 fő) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek: - kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), - projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), - tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, - drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, - családlátogatás, - mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával A tanulói mérés és értékelés folyamata 237

238 Cél: Olyan folyamatok kialakítása, integrálása az intézmény minőségirányítási programjába (meglétük esetén azonosításuk és megjelölésük az intézmény minőségirányítási programjában), amelyek elvégzése - a tanulói teljesítmény mérése és értékelése - a tanuló fejlesztését szolgálják. Indikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei, 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben szolgáltatások meghatározásához. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben részt vevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei: mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, és integrálása, valamint azonosítása, megjelölése az intézmény minőségirányítási programjában, az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése: ba. kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében, bb. a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében, - az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása, - hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum-elemzés), - a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése. 238

239 3. 8. Pályaorientáció Cél: Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését szolgálja. Indikátor: A programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel - célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel -, a célokat minden tanulónak el kell érnie a szakképzettségének megszerzéséig. A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. A karriertervben a célokat, részcélokat és ezek megvalósítását szolgáló tevékenységeket rögzítik. A karrierterv sikeres megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: munkaerő-piaci helyzetfelmérés, pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával, diákmunka szervezése, tanulmányi csereprogram szakma megismerés céljából, karrierterv készítése, a karrierterv tevékenységeinek megvalósítása, a karrierterv értékelése és korrekciója Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja. 239

240 Indikátor: Folyamatosan nő az intézménybe jelentkezők száma. Folyamatosan nő a programba felvettek száma a maximálisan a bevonható létszámig. Szakképzettséget szerez az AJKSZP keretében a programba belépő tanulók minimum 85 %-a. Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: - az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése, - évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, - a mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében, - a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), - a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába. 240

241 AJKSZP Feladattervező Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős A tanulók felkutatásá nak és beiskolázá sának folyamata Olyan beiskolázási Az évente maximálisan intézményi stratégia megalkotása, amelybe felvehető tanulólétszám felvételének elérése, de minimum a foglalt megelőző évhez tevékenység ek végrehajtásá képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %-kal nő nak (törtszám esetén eredmények minden esetben éppen az felfelé kerekítendő). intézmény a tanulót és Stratégia készítése 241

242 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős szüleit eléri, kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez. A motiváció érdekében végzett tevékenységek Kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatok 242

243 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős kal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatok kal, kisebbségi önkormányzatok kal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb. Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal 243

244 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak A felkészítés folyamata az AJSZKP programb an való részvételre Olyan tevékenységek Valamennyi programba tervezése és megvalósítás a, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákk al jelentkezett tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamra és a kollégiumba A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek Az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett 244

245 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős együttműköd ve a szakiskola 9 évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában, illetve az AJKSZP első évében. a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokb an pozitív irányú változás tapasztalható. foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve Az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása 245

246 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Olyan folyamat kialakítása, A bemeneti amely megalapozza a tanuló fejlesztése mérés érdekében végzett folyamata pedagógiai munka tervezését. Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések ésértékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %- ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározásához. Mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése 246

247 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Az egyéni fejlesztés folyamata Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükséglet eihez igazodó fejlesztést támogató szolgáltatá sokban részesül. A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogal mazott összes cél, a csoportra vetítetten minimum 80 %-ban teljesül. Egyéni fejlesztés eljárásrendjéne k megalkotása és működtetése 247

248 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához Egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejleszté s érdekében. A tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások 248

249 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények) Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok Az egyéni fejlesztés eszközrend Olyan Az egyéni fejlesztési naplóban, eszközrendsz az eszközrendszerben er rendelkezésre álló 249 Az alapprogramban meghatározott kompetenciák

250 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős szere biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja szolgáltatások igénybevétele 100 % -ban nyomon követhető. fejlesztése Tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek Előítéletek kezelése Multikulturális tartalmak közvetítése Identitás artikulálása és erősítése 250

251 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Kortárs-segítés Tanári mentori rendszer működtetése Önismeret és mentálhigiéné A tanulói önkormányzatis ág kialakítása, erősítése Pedagógiai környezet Olyan pedagógiai A tanulók több mint 50 %-a környezet javít az előző félévi megteremtés tanulmányi átlag e, amely eredményén, és a környezetben csoport összesített a tanuló átlaga meghaladja az Kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkoz áson, 251

252 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős fejlődése a leghatékonya bb módon folyik. előző félévi átlageredményét. csoportfoglalkozá son kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében) Projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkoz áson, csoportfoglalkozá son kívül) Tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások Drámapedagógia eszközrendszeréne k alkalmazása 252

253 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Családlátogatás Mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával A tanulói mérés és Olyan folyamat kialakítása, amely során a értékelés tanulói teljesítmény folyamata mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Olyan, Mérőeszközök az kiválasztása, intézményb kifejlesztése, adaptálása, en valamint integrálása kifejlesztett,azonosítása megjelölése vagy az intézmény adaptált vagy létező minőségirányítási programjában mérésekértékelések elvégzése, melyek eredményei, 100 %-ban hasznosulna 253

254 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős k az egyéni fejlesztési tervekben szolgáltatás ok meghatároz ásához. Az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeine k használatával mérések elvégzése a Kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése 254

255 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős érdekében. Az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése, a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása. (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, 255

256 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős dokumentumelemzés) A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése Pályaorientáció Olyan folyamat kialakítása és működteté se, amely a tanuló irányultság ának megfelelő A programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamá nak végén rendelkezn ek karrierterv Munkaerő-piaci helyzetfelmérés 256

257 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős életpályája sikeres építését szolgálja. vel - célokkal, azok elérését szolgáló tevékenysé gekkel -, mely célokat minden tanuló eléri a szakképzet tségének megszerzé séig. Pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával Diákmunka szervezése 257

258 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős Tanulmányi csereprogram szakma megismerés céljából Karrierterv készítése Karrierterv tevékenységeinek megvalósítása Karrierterv értékelése és korrekciója Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Olyan folyamat kialakítása, amely az intézménybe n folyó Folyamatosan nő az intézmény be jelentkező Az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, 258

259 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős AJKSZP program fejlesztését szolgálja k száma. Folyamato san nő a programba felvettek száma a maximális an bevonható létszámig. Szakképze ttséget szerez a programba belépő tanulók minimum 85 %-a. tevékenységek) kialakítása és működtetése Évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása 259

260 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős A mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében A horizontális tanulás működtetése a programban résztvevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok 260

261 Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Hónapok Tevékenysé g Indik átor Felelős működtetése a programban résztvevő intézményen belül és intézmények között A programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába 261

262 3. számú melléklet Irodalmi Műhely Működési rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Irodalmi Műhelyének - foglalkozás rendjét - fellépések rendjét - termek használatát. Foglalkozások rendje A 2012/2013-es tanévben a színjátszó foglalkozásokat minden tanítási héten hétfőn13 órától 15 óráig tartja a foglalkozásvezető. Az időpont esetleges módosítására a második félévben sor kerülhet. Foglalkozás helyszíne földszint 25-ös terem (Könyvtár). A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Fellépések rendje A fellépésekről ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli előadásokat a foglalkozásvezető egyezteti a kollégiumvezetővel. A fellépéseken részt vevő tanulók magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt szereplés végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. 25-ös terem használata A könyvtár felszerelése a céloknak megfelelően használható. A foglalkozás végeztével a dokumentumokat, eszközöket, berendezést helyére kell tenni. Kiskunfélegyháza, március

263 Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető 263

264 Kézműves Műhely Működési rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Kézműves Műhelyének - foglalkozás rendjét - külső programok rendjét - termek használatát. Foglalkozások rendje A 2012/2013-as tanévben a kézműves foglalkozásokat minden tanítási héten szerdán 13 órától 15 óráig tartja a foglalkozásvezető. Az időpont esetleges módosítására a második félévben sor kerülhet. Foglalkozás helyszíne földszint 3-as vagy II. emelet 218-as terem. A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Kirándulások rendje A kirándulásokról ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli megmozdulásokat a foglalkozásvezető egyezteti a kollégiumvezetővel. A látogatásokon részt vevő tanulók magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt látogatás végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. Terem használata A terem felszerelése a céloknak megfelelően használható. A foglalkozás végeztével az anyagokat a helyére kell tenni, a szerszámokat, berendezést le kell takarítani. Az asztalokat le kell törölni, a padozatot fel kell söpörni, majd fel kell mosni. Tisztán, rendben pormentesen lehet a termet elhagyni. Kiskunfélegyháza, március 14. Csernyánszky Erzsébet 264

265 kollégiumvezető 265

266 Sportműhely Működési Rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Sportműhelyének - edzéstervét - mérkőzések rendjét - termek, pályák használatát. Foglalkozások rendje A 2012/2013-as tanévben a sportfoglalkozásokat az alábbi heti időkeretben és beosztásban valósulnak meg: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Labdarúgás fiú Labdarúgás lány Úszás kezdő Úszás haladó Íjászat Kézilabda 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra Íjászat 2 óra 2 óra Kerékpározá s 2 óra 2 óra A kerékpározás edzései csak a tavaszi és őszi csapadékmentes időszakokban valósíthatók meg. Ezért éves átlagban 2 óra/ hét számítandó. A péntek vasárnapig terjedő napokon a tanulók egyénileg edzenek. Az edzések időpontjának módosítására a második félévben sor kerülhet. 266

267 Az edzések helyszínei: Iskola tornaterme Iskolai sportudvar Városi Sportcsarnok Városi Uszoda Honvéd Sportpálya Bulls Pálya A kellő erőnléti állapot elérése esetén hétvégi hegyi edzés szervezhető. A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Mérkőzések rendje A mérkőzésekről ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli meccseket az edzők egyeztetik a kollégiumvezetővel. A versenyeken részt vevő tanulók sportszerű magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt edzések végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. Kiskunfélegyháza, március 14. Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető 267

268 KLIK KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOSSUTH KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYEGYSÉG PEDAGÓGIA PROGRAMJA 2013/2014-es tanév 268

269 Kiskunfélegyháza,

270 AZ INTÉZMÉNY Neve: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kossuth Lajos Középiskola Kollégiuma Rövidített neve: KSZIK Kossuth Kollégium Székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34. Alapítója: Kiskunfélegyháza Város Képviselő Testülete Kiskunfélegyháza, Kossuth u Felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerülete 6000 Kecskemét, Katona József tér Működési területe: országos Jogállása: többcélú intézmény szakmailag és szervezetileg önálló intézményegysége A költségvetése az összevont intézmény költségvetésének része Alaptevékenységei: - kollégiumi ellátás - kollégiumi étkeztetés Kiegészítő tevékenysége: Nappali rendszerű oktatás-nevelés az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára Kollégiumi szálláshely-nyújtás a nappali rendszerű oktatás-nevelés az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára Sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátása Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás. Kollégiumi-iskolai könyvtár működtetése 6.1. BEVEZETÉS A Kollégiumi Pedagógiai Programunk alapelvei: Kollégiumunk tantestülete az intézményegységre vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel és stratégiával összhangban, az intézményben folyó innovatív pedagógiai munka 270

271 szinergiájának megvalósítása érdekében a tervezendő pedagógiai programban az alábbi alapelvekre összpontosít: a, Szemléletmód - fejlesztés Olyan szemléletmód - fejlődés elősegítése, amely a Bács-Kiskun megyében tágabban a Dél- Alföldi régióban - lakó, a Kossuth Kollégiumban tanulói jogviszonyt létesítő középiskolás kollégista korosztály (gimnazista, szakközépiskolás, szakiskolás, speciális szakiskolás) körében fejlődik. Ennek a szemléletlenek középpontjában állnak a közösségi értékek, a család, a környezettudatos magatartás, a természeti környezet iránti felelősség, a lakóhelyhez való kötődés és identitástudat. Nevelő tevékenységünk szemléletmódfejlesztésének a szolgálatával jár együtt. b, Nevelőtanárokkal szembeni elvárás: kezdeményezőkészség, együttműködőképesség, innovációra való hajlam A megvalósítandó nevelési célok elérése érdekében fontosnak tartjuk, hogy kollégáinkban meglegyenek ezek a tulajdonságok. Tanév közben a feladatok megoldása során új módokat, módszereket alkalmazunk. Szükséges, hogy a fejlesztések kialakítását ösztönzzük. Jó gyakorlatok kidolgozására törekszünk vagy más közoktatási kollégiumban (pl. szakmai együttműködések keretében), más szakterületen használt alkalmazásokat sikeresen adaptálunk. c, Partnerközpontúság Az intézmény pedagógiai programjában megjelennek a már kialakított és jelenleg is jól működő partneri együttműködések, az együttműködést erősítő kezdeményezések. d) Erőforrások biztosítása, hatékony felhasználása A fejlesztések integrációját úgy kell megvalósítani, hogy az erőforrások felhasználása a leghatékonyabb legyen. (A beavatkozásokat koncentráltan, az időbeli szakaszolásokat reális alapokon kell megtervezni annak érdekében, hogy a források felhasználásának érezhető, mérhető hatásai legyenek.) e) Szervezeti koordináció, projekt integráció, szinergia-hatás A fejlesztések tervezése és a pályázati projektek melletti döntés során törekedni szükséges az intézmény számára fontos fejlesztési tevékenységek szervezeti szintű összehangolására, az egymást erősítő hatások megvalósulására, a szinergia érvényesülésének elvére. f) Mérhetőség A PDCA folyamat szabályozottságával járuljon hozzá ahhoz, hogy az eredményességi mutatók a valóságot tükrözzék A tervezés horizontális szempontjai a) Fenntartható fejlődés és a lakókörnyezeti minőségszemlélet kiterjesztése 271

272 A fenntartható fejlődést biztosítjuk azzal, hogy a már megvalósított projekteket egymást követő több tanévben is megvalósítjuk, vagy szemléletét és módszereit alkalmazzuk. (pl.: Alternatív vitarendezés, Identitás hétvégék stb.) A lakókörnyezeti minőségszemléletet érvényesítjük abban, hogy a tanuláshoz való feltételeket, intézményi lakókörülményeket fejlesztjük. A minőség fenntartása érdekében ez a szemlélet átfogó intézményi fejlődést biztosít. Ezzel párhuzamosan a környezeti feltételek felelősségteljes megőrzését várjuk el a kollégiumi tanulóközösségtől is. Mindkettő jellemzője, hogy szociális igazságosságra és az életminőség folytonos javítására törekszik a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű és fenntartó felhasználásával. Ezt a lakókörnyezeti minőségszemléletet terjeszti ki a szűkebb, kollégiumi közegtől a középiskolák és a tágabb, otthoni szociokulturális környezet felé. b) Esélyegyenlőség biztosítása; az arra rászoruló tanulók felzárkóztatása, egyéni fejlesztése Az alapdokumentumainkban, a kollégiumi alapszolgáltatásokban, a kooperációban azonos feltételeket határozunk meg és biztosítunk minden tanulónknak. Ezen keresztül biztosítjuk az egyenlő hozzáférés lehetőségét az egészséges szemléletű, elfogadó, befogadó és folyton megújuló kollégiumi közösség megteremtéséhez. Ebben a törekvésünkben kiemelt szerepet játszik a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkóztatása, fejlesztése. c) IKT (infokommunikációs technológia) eszközrendszerének biztosítása és alkalmazása Az esélyegyenlőséget biztosítani kell az informatikai kompetencia fejlesztése érdekében elsősorban a HH/HHH/SNI tanulók körében. Az érettségiző, illetve szakmát tanuló tanulóink leendő munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit, versenyképességét növelheti ezen eszközjellegű kompetencia fejlődése. Kollégiumi számítógép állomány áll a tanulók rendelkezésére. d) Működő partneri kapcsolatok, hálózatban való tanulás, önfejlesztés Együttműködéseinket elsősorban Bács-Kiskun megyében, valamint a Dél-Alföldi régióban alakítjuk ki. Partneri kapcsolatainkat befolyásolják a területi elvek alapján és a megvalósítandó projektek elve alapján létrehozható kapcsolatok. Ezek a közoktatási hálózatok, amelyekkel jelenleg is együttműködünk a következők: - területi elv alapján: o o Bács Kiskun Megye és a Dél-Alföldi Régió Kollégiumai a Kollégiumi Szövetség megyei szervezetének koordinálásával IPR általános iskolák, régiós és megyei - a megvalósítandó projektek elve alapján: o o Arany János Programok hálózata Tehetségpontok hálózata 272

273 Amennyiben lehetőség nyílik rá, országos szintű kezdeményezésekbe is bekapcsolódunk. A hálózatban is alkalmazzuk az értékelést, a mérések adatait visszacsatoljuk, az ezekből levonható tapasztalatok, eredmények, jó gyakorlatok hasznosítására, beépítésére meg kell keresni a lehetőséget a mindennapi gyakorlatban. e) Kiszámíthatóság és fejlődőképesség párhuzamossága; a kollégiumi alkalmazotti közösség foglalkoztatásának megtartása, folyamatos szakmai fejlődése önállóan választható irányvonalak mentén Olyan tevékenységközpontú kollégiumi tervek készítése, amelyek kollégiumi szintű munkavállalói foglalkoztatás szempontjából lefedettséget, valamint az alkalmazotti közösség folyamatos foglalkoztatását, tevékenykedtetését jelenti és eredményezi. Ebben a kollégiumi vezetésen kívül kulcsszerepet játszanak azok a munkacsoportok, amelyek egyegy intézményi szakterületre fókuszálva elősegítik a közösségi célok hatékonyabb érvényre juttatását, sok esetben meghagyva a választhatóság, az öntevékenykedtetés lehetőségét. f) Nyilvánosság biztosítása, más, külső személy számára nyújtott betekinthetőségelérhetővé tétele A kollégium mindennapjaihoz kapcsolódó aktualitások, dokumentációk megjelenítése intézményi hirdetőfelületeken (honlap, újság, portai kivetítő stb.). g) A szubszidiaritás elvének sajátos kollégiumi értelmezése és vetülete, mint a tervezés pedagógiai jelensége A kollégiumi munkaközösség mindennapi gondoskodása nem helyettesíti a tanulók aktivitását, öngondoskodását. Számítunk az egyén aktivitására, problémakezelő képességére. Amennyiben olyan helyzet alakul ki, hogy a tanuló a problémáját nem ismeri fel, vagy a problémája kezelését nem tudja egymaga megoldani, akkor a pedagógus megadja az egyénnek a szükséges támaszt, a konkrét segítséget, nem ritkán a pótszülő szerepében. Fontos megjegyezni, hogy a pedagógus - a szubszidiaritás elvével összhangban- partnerré és érdekeltté teszi a tanulót a mindennapi tevékenységsor elvégzésének folyamatában, amely a tanulói biztonságérzet folyamatos kialakulásával, megerősítésével jár együtt. 273

274 Kollégiummal szembeni jogi elvárások A kollégium, mint intézményegység alakította ki pedagógiai programját, mely az intézmény pedagógiai programjának egy fejezete, tartalmi egysége. A működésünket meghatározó jogszabályokat figyelembe vettük a KPP (Kollégiumi Pedagógiai Program) megalkotásánál. Működésünket a következő törvények, rendeletek szabályozzák: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról valamint a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról), módosításukról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról valamint a tanévenként megjelenő rendelet a Tanév rendjéről. Továbbá: az intézmény o o a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Minőségirányítási Programja a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Esélyegyenlőségi Programja A minőségfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályi előírások kollégiumra vonatkozó elemei megjelennek a Kollégium Pedagógiai Program tartalmában és szerkezetében is. Az intézményi minőségirányítási program által meghatározottakat a pedagógiai program készítésekor figyelembe vettük. A pedagógiai program módosítására a Nemzeti Köznevelési Törvény XII. évi kiadása kapcsán kerül sor A kollégium pedagógiai programjának felülvizsgálata során alkalmazott módszerek A pedagógiai programunk átdolgozása alkalmával a székesfehérvári József Attila Kollégium pedagógiai programjának szerkezetét is figyelembe vettük a helyi sajátosságok és az 59/2013 számú EMMIrendelet figyelembe vételén túl. 274

275 Az intézmény szempontjából meghatározó környezeti tényezők és jellemzőik röviden Kollégiumunkba felvételre elsősorban a Kossuth Lajos középiskolába vidékről érkező tanulók jelentkeznek. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program beiskolázási tevékenységének köszönhetően nagy az érdeklődés a kollégium és a képzések iránt is. A leghátrányosabb és hátrányos helyzetű településekről érkező tanulók mellett a helyi gyermekjóléti szolgálat is kezdeményezi helybeli tanulók elhelyezését. A kollégista diákok főként községekben, kistelepüléseken élnek, nagyon eltérő szociokulturális és szocioökonómiai körülmények között teljesítették az általános iskolai követelményeket, valamint rendkívül szélsőséges szocializációs szinttel érkeznek A fenntartói környezet rövid bemutatása Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a fenntartónk és a működtetőnk is egyben. Demográfiai mutatók A társadalmi környezet bemutatása Annak ellenére, hogy a tanköteles tanulók száma évről évre csökken, a kollégiumi férőhelyek kihasználtsága már 2011-ben is 100%-os volt A kollégium szükségessége és rendeltetése társadalmi vonatkozásban A kollégium tanulói összetételét vizsgálva a hátrányokkal érkezők aránya évről évre növekszik. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya eléri a 60%--ot, míg a hátrányos helyzetűek megközelítik a 20%-ot. Ezért ennek a szegénységben élő kulturális hátránnyal érkező célcsoportnak a társadalmi integrációja a kollégiumi nevelésünk egyik legfontosabb feladatává vált. A szocializációs hiányosságok pótlása, a neveltségi szint emelése is az elsődleges feladatok közé tartozik, befolyásolják pedagógiai munkánkat Általános elemző megállapítások Kollégium, mint az emberi kapcsolatok közösségi és egyéni szintű fejlesztésének sokoldalú színtere, gyűjtőhelye A nevelési munkánk alapja a kollégiumi együttélés elfogadáson alapuló normája, a konfliktusok minden fél számára előnyös megoldásának közvetítése. Egyeztető eljárások és az alternatív vitarendezés alkalmazása Kollégiumi értékközvetítés egy felgyorsultan változó, multikulturális társadalomban A személyiség fejlesztése kapcsán az egyén, a környezet, a másság értékeinek felismertetését és közvetítését azért is tartjuk fontosnak, mert a Kossuth kollégium befogad különleges bánásmódot igénylő Speciális intézményegységünkbe járó és vallottan vagy nem 275

276 vallottan roma származású diákokat is. A multikulturális értékeket befogadó személyiségformálás alapvetően társadalmi érdek is Kapcsolódás egyéb jelentős rendszerhez A Kossuth kollégium bekapcsolódott az Arany János Programok megvalósítói közé. Tehetségpontként részt vesz a Nemzeti Tehetség Programban. 276

277 6.2. Adottságok és lehetőségek intézményi szintű összegzése A működés belső intézményi feltételrendszere Tárgyi környezet A július 1-jén összevonásra került 3 szakképző intézmény 3 kollégiumából 2 kollégiumot szerveztek. A Közgazdasági Tagintézmény Kollégiuma beköltözött a Kossuth Kollégiumba. Ekkor a kollégiumi intézményegységek száma háromról kettőre csökkent Az épület vizsgálata környezeti és funkcionális szempontból A KSZIK Kossuth Lajos Középiskolához, mint székhelyintézményhez tartozó kollégium (továbbiakban Kossuth Kollégium). A kollégium épülete négyemeletes, az iskolával és a belső tanműhelyekkel közös udvaron. 208 tanuló befogadására alkalmas. Az összevonás óta a kollégium épületében folyamatos fejlesztések zajlanak, melyeket különböző pályázatokból valósítottunk meg. Földszint: Infrastruktúra. Lakhatást, ellátást megvalósító helyiségek Intézményi szinten megfogalmazható infrastrukturális jellemzők Közösségi szemléletfejlesztő, valamint pedagógiai és egyéb kiszolgáló helyiségek A évre ezen a szinten a Dobbantó program keretében 2 db tantermet alakítottunk ki. 3 db jutalomszoba, 1 db mediációs szoba, 1 db teakonyha, 1 db kondi szoba került felújításra. Megújult a könyvtár helyisége, és közösségi teremmé alakult az akvárium. A beléptető és kamerarendszer biztosítja az étkeztetés igénybevételének dokumentálását is. Az egész épület fűtési rendszere korszerűsítésre került. A fűtés szakaszolhatóvá vált ugyan, de a megújuló energiaforrások felhasználását még nem volt módunkban bevezetni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére szintén pályázati forrásból biztosítottuk a hulladékgyűjtők, palackprések beszerzését, elhelyezését. Az épületben az internet vezetékesen és wifin keresztül is elérhető. Ezt a tanulóink tanuláshoz és információkereséshez vehetik igénybe. I. emelet: A szintet tágasabbá tettük falak kibontásával. 6 hálószoba és a szinten lévő tanulószoba is felújításra került. II. emelet: 277

278 Kialakításra került egy számítástechnika terem, egy kézműves foglalkoztató, mosókonyha 2 db automata mosógéppel, tanári teakonyha, tárgyaló, és tanári mosdók. III-IV. emelet: A tanulószobák közül 2 terembe új székeket vásároltunk továbbá a 6 hálószobában új ágyakat helyeztünk el. A III. emeleten lévő tanulóban is új a televízió. 278

279 Anyagi feltételek Gazdálkodás feltételei A Kossuth Kollégium működésének finanszírozását az összevont intézmény költségvetési keretéből valósítja meg, ugyanakkor a kollégium által megpályázott forrásokat a pályázati követelményeknek megfelelően önállóan használhatja fel a pedagógiai környezet és színvonal fejlesztésére. Tantestület Humán erőforrás A Kossuth Kollégium tantestületében a jelenlegi főállású 10 fő nevelőtanár közül 5 főnek egyetemi, 4 főnek főiskolai végzettsége van. 1 főnek folyamatban van az egyetemi diploma megszerzése. A kollégiumvezető egyetemi végzettségű. Az elmúlt évek során több akkreditált képzést végeztünk el az Alternatív vitarendezéstől a Professzionális Tanári Kommunikációig. Egy kollégánk gyógypedagógus végzettségű. Nincs segítő szakemberünk, akire nagy szükség lenne. Tanulók Elsősorban az ipari és a szolgáltatási szakmacsoportokba történik beiskolázás. A Közgazdasági tagintézmény tanulói is itt kapnak elhelyezést. Felvesszük más középiskolákban tanulókat is. A tanulók 60%-a halmozottan hátrányos helyzetű. A kollégium integráltan neveli a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. A Kossuth kollégium csatlakozott a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjához, és a 2008/2009-es tanévben iskolázta be először a kilencedik évfolyam szakiskolás tanulócsoportját. A tanulók hozott tanulmányi eredményei nem tükrözik a valóságot: azonos eredmények mögött szélsőséges és különböző szintű előzetes tudással rendelkeznek. Mindezek tények, nagy felelősséget és komoly feladatokat rónak a kollégiumra. A tartalmi fejlesztés elsődleges feladata a tanulók felzárkóztatása, motiválása önismerethez, és sikerhez juttatása. Tanulói összetétel - Életkor szerint A legidősebb korosztály éves, a legfiatalabbak évesek. Problémát okoz a felnőtt korú tanulók életvitelének, a nagykorú és kiskorú tanulók jogait és igényeit figyelembe vevő egységes házi- és szokásrend kialakítása. Különleges bánásmód szerinti igény alapján vegyes csoportokat képezünk, integráljuk tanulóinkat évfolyamok alapján. A tanulócsoportok számát a számított létszám alapján határozzuk meg. 279

280 Információs rendszer A kollégiumi nevelés hatékonysága érdekében nagy hangsúlyt helyezünk az információ szerzés és átadás folyamatára. Ennek főbb elemei, melyek a tanulók hatékonyabb megismerését célozzák, a következők: Kontakt órák hetente egy alkalommal a szervezetet, a pedagógiai munkát, a tanügyigazgatást és a tanulókat érintő információk cseréjére. A diákönkormányzat - a tanulócsoportok DÖK-vezetőinek részvételével munkatervében rögzített módon havonta munka megbeszélést tart. 280

281 6.3. A kollégiumban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, jogi háttere A kollégiumban folyó nevelő-oktató munka főbb pedagógiai alapelvei Értékek, deklarált alapelvek, amelyekből levezethetjük céljainkat és feladatainkat. - személyiség - önállóság - együttműködés - nyitottság - sokszínűség humanizmus szeretet - bizalom biztonság - esélyegyenlőség - közösség - türelmesség - szakszerűség - korrektség - tisztelet - munka - empátia - egyértelműség Tehetséggondozás és tehetségkutatás - Tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Felzárkóztatás - Gyermek- és ifjúságvédelem Együttműködés - Differenciált fejlesztés Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés - Egészség- és környezetvédelem Partnerközpontúság - Integrált oktatás-nevelés - Tanulói hátrányok kompenzálása Alapelveink: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elveket a NAT-tal összhangban alkalmazza; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés a kollégiumi tanulók fejlesztése olyan nevelő-oktatómunkával, amely rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű pedagógiai tevékenység az alapvető erkölcsi normák betartása; a nevelési folyamatban részt vevők számára elfogadott norma- és követelményrendszer, központi eleme a rendszeresség és a következetesség. kulturált, biztonságos környezet kialakítása, sokszínű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása integrált nevelés, befogadó környezet orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása az egyéni és életkori sajátosságok, a sajátos nevelési igény figyelembe vételével egyénre szabott, differenciált bánásmód alkalmazása; nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; Tevékenységek Alaptevékenység A kollégium kettős - szociális és pedagógiai - funkciójú nevelési oktatási intézmény, igyekszik a távollévő család helyett biztonságot, a tanulmányokhoz támogatást és jó nevelést nyújtani. A fenntartó iskola elvárásai: az iskola nevelési és képzési céljainak eléréséért tevékenykedjen a kollégium; 281

282 eredményesen szervezze meg a rendszeres tanórai felkészülést, felzárkóztatást; a kollégiumi élet sajátos tevékenységi formái, közösségépítő, szocializációs lehetőségei segítsék az iskolai közösségformálást; segítse a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, ismeretszerzését. Szülői elvárások: A szülők azt várják a kollégiumtól, hogy gyermekük biztonságban legyen, jó ellátásban és védelemben részesüljön, tanulmányi kötelezettségének eredményesen megfeleljen Szociális gondoskodás Szociális ellátás A kollégium alapfeladata, hogy a diákok testi-lelki épségéről gondoskodjon. Ennek egyik fő eleme a korszerű, az életkornak megfelelő egészséges táplálkozás. Az intézmény konyháját vállalkozás működteti, mely a HACCP előírásainak megfelel. Pedagógusaink figyelemmel kísérik, hogy a diákok igénybe veszik-e a napi háromszori étkezést, hiszen az életkori sajátosságok miatt ez nagyon fontos. Az egészséges életmód kialakítása érdekében szintenként teakonyhákat alakítottunk ki, háztartási kisgépekkel, hűtőszekrénnyel felszerelve. (Mikrohullámú sütő, szendvicssütő, vízforraló stb.) - Az Arany Jánosos diákok szociális hátrányának csökkentésére szociális szabályzat alapján nyújtjuk a hátránykompenzáló ellátásokat. - A Kollégium Diákönkormányzata alapvetően a kiemelkedő tanulmányi eredményeket jutalmazza. - Pályázati forrásokból megvalósított rendezvényeken való ingyenes részvételt azoknak a nem Arany Jánosos tanulóknak biztosítjuk, akik aktív tevékenységükkel, példamutató magatartásukkal tettek a közösségért Egészségügyi ellátás - Az iskolai védőnő hétfőtől péntekig a rendelési idő alatt az épületben tartózkodik, panasz esetén intézkedik. - Az ügyeletes nevelők a beteg tanulókat az esti órákban a városi orvosi ügyeletre irányítják, és értesítik a szülőt, hogy a tanulót haladéktalanul vigyék haza. - A jó egészségügyi ellátás szerves része a környezeti higiénia megteremtése, illetve javítása. Ennek érdekében a közös helyiségek nagy részét folyamatosan (délelőtt, délután, este) takarítjuk, a hálószobákban pedig havonta egyszer fertőtlenítő takarítást végeztetünk. - A védőnő higiénés foglalkozásokat tart. A kollégium tevékenységrendszere több elemből áll: a tanulást segítő tevékenység, a szabadidős és sportfoglalkozások, az egyéni képességek kibontakoztatását segítő, és egyéni érdeklődést kielégítő foglalkozások rendszeréből. 282

283 Tanulást segítő munkánk szerves része a tantárgyi-nyelvi felzárkóztatás, a tanulók segítése. Csoportvezetőink hozzásegítik kollégistáinkat az egyéni tanulási stílusok, stratégiák megismeréséhez, a legmegfelelőbb tanulási módszerek, technikák kiválasztásához A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium a céljainak megvalósítása érdekében olyan környezetet alakít ki, amely középpontjában a tanuló, mint egyén személyisége áll. Tevékenységrendszerét a fentebb részletezett főbb alapelvek szerint működteti. A kollégiumi nevelőtevékenység kiemelt céljai: a szociális viselkedés szabályainak elsajátítása, a közösségi kapcsolatrendszer működtetése; művelődési egyenlőtlenségek csökkentése; a tanulmányi eredményesség növelése; a lemaradó tanulók felzárkóztatása; a tehetségek felkutatása, tehetséggondozás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tervszerű segítése, az egészséges életmódra nevelés; nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése; humanista európai értékrend elfogadtatása; környezettudatos magatartás kialakítása; a társadalmi beilleszkedés elősegítése; egymás segítésére, tiszteletére, szeretetére, családszeretetre nevelés, a másság elfogadtatása; nyitottság A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének megismerésére, az elfogadó bizalmi viszony kialakítására, a pedagógiai folyamatban való tartalmas együttműködésre alapozott személyiségfejlesztésre törekszünk. A kollégiumi nevelési feladat kiemelt területei a jogi szabályozásnak megfelelően: A tanulás tanítása A tanulóink egyéni igényeit figyelembe vevő foglalkozásokon lehetőséget biztosítunk a hátrányok kompenzációjára, a tehetségterületek fejlesztésére. Az eredményes és hatékony ismeretszerzés elsajátítása, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése a tanulási módszerek elsajátíttatásán keresztül valósítjuk meg. A kreativitás fejlesztésén keresztül kívánjuk elérni azt, hogy a megismerés, ismeretszerzés tanulóink belső igényévé váljon. A tanulók megismerésén keresztül törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. A kollégiumban működő könyvtár segít az információszerző képesség fejlesztésében. 283

284 A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia Erkölcsi nevelés A kollégiumunkban folyó nevelés a tanulóink szocializációjára, neveltségi szintjének emelésére törekszik. Feladatunknak tekintjük az alapvető erkölcsi normák megismertetését, elfogadtatása, valamint a közösen alkotott szabályokon keresztül ezen normák belsővé válását. Az életszerűséget a kollégiumi közösség által alkotott és elfogadott szabályrendszerrel biztosítjuk. A vitarendezésre kialakított rendszerrel, az egyeztető eljárásra építő jóvátétellel törekszünk a konfliktusok megoldására. A helyes életvezetés kialakításában segítenek a szabadon választható foglalkozások, projektek. Nevelőmunkánk része a tudatos, tervezett kollégiumi közösségépítés. Alapelv, hogy a nevelőtanárok mutassanak példát a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység területein Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segíti elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. Egyrészt hagyományaink közé tartozik a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó tanulók által előadott műsorok rendezése, másrészt identitás programok keretében a szűkebb és tágabb lakóhelyek segítése egyéni és közösségi tevékenységek révén. Ezek a foglalkozások, segítik az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Feladat a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének alakítása, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Fontos nevelési feladatnak tartjuk Európa történelmének kultúrájának megismertetését - a magyarságtudat megőrzése mellett Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumunkban szabályokra épített nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a közélet működésének megértését, a felelős állampolgári részvételt. Célunk, hogy erősödjön a diákokban a nemzeti öntudat és együvé tartozás érzése, az egyéni célok és a közjó közötti összhang megteremtése. Szabályaink betartatásán keresztül törekszünk a törvénytiszteletre, az együttélésre. Elvárjuk, hogy kollégistáink tiszteljék egymás emberi méltóságát, és arra hogy erőszakmentes, méltányos együttélés valósuljon meg. Ezáltal kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztődik azért, hogy majdan választópolgárként társadalmunk tagjaiként felelős magatartást tanúsítsanak diákjaink. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer Önismeret, és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumunk a tanulók teljes megismerésére törekszik, a differenciálás módszereivel szervezett önismereti foglalkozásoknak kiemelt helyet biztosítunk az éves foglalkozásrendben. Célunk a reális énkép kialakítása. Értékelésünk része az önértékelés, a reflexiók elsajátíttatása. Személyközpontú megközelítés alapelvére építve fejlesztjük tanulóink érzelmi intelligenciáját. 284

285 A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszert úgy kell alakítanunk, hogy családias, elfogadó és befogadó légkör tudjon minden évben kialakulni A családi életre nevelés A családdal való együttműködésünk, az AJKSZP-ben alkalmazható kettős csoportvezetés minta a tanulók erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Törekednünk kell a harmonikus családi minták közvetítésére, a családi közösségek, értékek megbecsülése módjainak, alkalmainak szemléltetésére. Célunk a felelős párkapcsolatok iránti igény kialakítása, konfliktusok kezeléséhez minták, megoldási módok nyújtása.. A kollégiumot az élet, nem csak a Nat arra ösztönzi, hogy a tanulók szexuális felvilágosítása, nevelése kiemelt feladatunkká vált. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia Testi és lelki egészség A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükségesnek tartjuk a megfelelő heti- és napirend kialakítását, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válását. A helyes táplálkozáson túl a mindennapos mozgás/testedzés és a stresszkezelés elsajátítása is célként jelenik meg feladataink között. A kollégiumban a különös bánásmódot igénylő tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, és az integrált nevelésük. Tervszerűen és segítő szakemberekkel együttműködve szervezzük a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer-fogyasztás) kialakulásának megelőzésére foglalkozásokat, egészségnapokat. Sportolási lehetőséget biztosítunk számos sportágban, és rendszeresen versenyeken veszünk részt illetve szervezzük azokat. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Erre nyújtunk lehetőséget azáltal is, hogy a különböző hátrányokkal élőket integrált csoportokba szervezzük. Szabályok megszegésekor a jóvátételt alkalmazzuk, együttműködünk a Szent István Karitasz Szolgálattal, az iskolai és a kollégiumi környezet rendben tartására szorgos programot szervezünk. segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez Fenntarthatóság, környezettudatosság 285

286 A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, A kollégiumunknak olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat kell alkalmazni, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. 286

287 Létrehoztuk a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A Kossuth Lajos Székhelyintézmény Kollégiuma Tehetséggondozó műhelyeket működtet, melyek külön munkarend szerint dolgoznak. A műhelyek célja, az adott terület tehetségeinek felkutatása, tehetségkibontakoztatás, együttműködési képességek fejlesztése Területei: Képzőművészet kézművesség Magyar nyelv és irodalom színjátszó kör Sport labdarúgás, kézilabda, íjászat A műhelyek működési rendjét a 3., 4., 5. sz. melléklet tartalmazza. A kollégiumunkban a tehetséggondozás legfontosabb módszere a gazdagítás: az ismereteknek a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése, elmélyítése. A gazdagítás az elsajátításra, a feldolgozó képesség javítására is vonatkozik: a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztését, valamint az interdiszciplináris megközelítést jelenti. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait az iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza. 287

288 A kollégiumi nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A Kossuth Kollégium a következő eljárásokat alkalmazza, eszközöket használja: kompetencia alapú oktatási programcsomagok (szociális-életviteli-környezeti, valamint életpálya-építési) kollégiumi implementációja, módszertanilag kimunkált és kollégiumi délutáni foglalkozásokra adaptált tevékenységközpontú foglalkozás előkészítés, foglalkozásszervezés, foglalkozásvezetés, értékelés, visszacsatolás, tanulói kulcskompetenciákat fejlesztő tanulási technikák és tanárt, tanulót egyaránt fejlesztő kompetencia alapú oktatási módszerek fokozatos intézményi elterjesztése, fejlesztése, meghonosítása (amely nem zár ja ki automatikusan a frontális módszer alkalmazását), a tanulóknak biztosított egyéni törődés lehetősége a csoportvezető tanárok vezetésével, IKT eszközök sokoldalú intézményi alkalmazása, kollégiumi témahét, projektek intézményi foglalkozásrendbe való beültetése, folyamatos internet hozzáférés biztosítása az önálló kutatáshoz, adatfeldolgozáshoz, prezentáláshoz kapcsolódóan, egyes kollégiumfejlesztési területek, valamint a tematikus tanórai témák sajátosságaiból adódó csoportbontás, csoportmunka alkalmazása, közösségi kulturális-és sportesemények szervezése, lebonyolítása, AJKSZP elvárásain túl differenciált kollégiumi foglalkozások szervezése, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének a biztosítása a tanulók számára 288

289 A kollégium működése Személyi feltételek, elvárások A kollégiumot kollégiumvezető irányítja. A nevelőtanárok főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkeznek. rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek; képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában; egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálhatnak a kollégisták előtt; megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe; folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel (kiemelten a szülőkkel tartott kapcsolataik spektruma széles), intézményekkel; szakmai tevékenységük során együttműködnek a szakiskolai nevelőtestület vezetőivel és tagjaival. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező A csoportalakítás elvei Több azonos évfolyamra járó osztály tanulóiból kell a tanulócsoportokat kialakítani: elsősorban, az azonos iskolatípusba, azonos szakterületen tanuló, párhuzamos osztályba, azonos évfolyamra járó, illetve azonos szakmacsoportban tanuló kollégisták kerülnek egy csoportba Követelmények a pedagógustól a nevelőtanári szerepben: a szülők helyettesítése; tanulók megismerése, nevelése, fejlesztése, beilleszkedésük segítése; tanulásuk irányítása, gyermekvédelmi feladatok ellátása, a szülőkkel, iskolákkal kapcsolattartás, maximális pedagógiai összhang a nevelők között, gyermekszerető, toleráns, munkáját színvonalasan végző, emberi, erkölcsi értékekben mintát jelentő pedagógus magatartás. 289

290 A nevelőmunka jellemzői A kollégium különösen nagy hangsúlyt helyez a tanulók fogadására, beilleszkedésük segítésére, kollégiumi életükben a biztonság, a jó közérzet fenntartására, - a tanulók hozott eredményeinek, szorgalmának, tanulási motívumainak, gondjainak, vágyainak megismerésére, problémáinak megértésére, azokkal való törődésre A tanulmányi munka irányításának fő jellemzői: a hiányok pótlása, a hátrányok, tanulási nehézségek leküzdése, a felzárkóztatás, tehetséggondozás A kollégiumi nevelés akkor eredményes, ha: a kollégista tanulók 15 % alatti lemorzsolódása, a tanévet bukással záró tanulók alacsony száma, a tanulók neveltségi szintje emelkedik a bementi mérés értékeihez képest, közösségi tevékenységekre, kulturális programokra jól mozgósíthatók, a fegyelmi ügyek alternatív vitarendezéssel és jóvátétellel megoldhatók Hagyományok a pedagógiai munkában: a csoportvezetők, az osztályfőnökök és a szaktanárok szoros együttműködése, számukra közös feladat-meghatározás az iskola feladattervében; a kollégium és a szülők közötti kapcsolattartás - szülői értekezleteken, fogadóórákon a nevelők részt vesznek, írásban és szóban értékelnek és tájékoztatják a szülőket Hagyományőrzés a nevelési folyamatban A Kollégium hagyományrendszere az összevonás után koedukált diákotthon, a Kossuth és a Közgazdasági szokásaiból, hagyományaiból formálódott. A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. Ezek sokrétűek, és átfogják az egész tanévet. Közös, hagyományos rendezvényeink népszerűek, ötletesek, változatosak. A tanulói öntevékenységen alapuló események, műsorok, szereplések sok lehetőséget adnak az önkifejezésre Kollégiumi rendezvények: tanévnyitó kollégiumi közgyűlések gólyaavató október 23 Télapó Mikulás Karácsonyi ünnepség 290

291 március 15. városi, vagy megyei szintű sportrendezvények; Kolimpia más kollégiumokkal való kapcsolat, sport, kulturális, játékos programokkal ismeretterjesztő előadások háziversenyek farsang, kareoki szerenád, ballagás Kossuth-nap tanévzáró Kollégiumi feladat az iskolai rendezvényekre a tanulók mozgósítása, felkészülésük segítése. Minden csoportvezető feladata a szerenádozás és a diszkók, kareokik lebonyolításában való aktív részvétel. A diákok naposi, ügyeletesi szolgálattal segítik a kollégiumi élet irányítását. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A kollégium gazdasági tevékenységét az iskola gazdasági és adminisztrációs csoportja végzi, a kollégiumvezetővel egyeztetve. Az AJKSZP és a más pályázati forrásból származó bevételek felhasználása, elszámolása a kollégiumvezető ellenőrzése alatt történik. A kollégiumok szervezeti felépítése: Kollégiumvezető Diákönkormányzat Nevelőtanárok Technikai dolgozók A kollégiumi élet megszervezése A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve működteti belső szabályozási rendszerét, melynek kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a tanulók részt vehessenek a tanulóközösségek 291

292 mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kel tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék - és a mindennapi gyakorlatban váljanak képessé felelősen alkalmazni - a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Ebben jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. 292

293 6.5. A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei A tanulók életrendjének pedagógiai elvei egészséges életmód, életritmus kialakítása az iskolai életrend figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a munka, az aktív pihenés és a pihenés egyensúlyának biztosítása a helyes életmódmintát adni lehet A tanulók tanulásának pedagógiai elvei a tanulás a tanuló kötelessége a tanulási feltételek megteremtése a pedagógus kötelessége egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tud segíteni a tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni a kötelező foglalkozások alól - egyéni elbírálás alapján - felmentés kapható A tanulók szabadidő szervezésének pedagógiai elvei szükséges szabadidőt biztosítani minden tanulót érdekel valami, színes programkínálat révén fel kell kínálni a neki való programot a szabadidős programok a tanulók igényei szerint szerveződnek a szabadidejével a tanuló - a jogi normák betartása mellett - rendelkezik A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei átfogó jellegű tanulói kompetenciafejlesztés önismeret fejlesztés, reális énkép kialakítás átmenet- és szintéziskeresés a tantárgyi fejlődés és az általános tanulás között 293

294 egyoldalúság elutasítása csak a szellemi vagy csak a fizikai fejlődés elvileg nem támogatott a tanulás egy életen át tartó folyamat A tanulók tehetséggondozását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei minden tanuló tehetséges valamiben ennek megtalálása leghatékonyabb a tudatos önfejlődés segítése a tehetséget segítő pedagógusok szerep vállalása önálló tanulói innovációk felkarolása, támogatása a sokszínű, inger gazdag környezet kialakítása az információkhoz való tanulói hozzájutás kiemelkedő fontossága az önálló, tanulói információfeldolgozásra való ösztönzés világos fejlődési/továbblépési alternatívák felmutatása (az önálló választás fontossága) A tanulók felzárkóztatását elősegítő pedagógiai tevékenység elvei a lemaradó tanuló a felzárkózásra kötelezhető, differenciált formában a tanulási technikák megtanulhatóak a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességeit kell figyelembe venni a gyengébb képességű tanulók fejlesztését önmaguk fejlődéséhez viszonyítottan kell értékelni a felzárkózás alapja a tanuló motiválttá tétele állandó visszacsatolásokra van szükség, A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei a társadalmi pozíciók mindenki számára nyitottak a maga szerepében mindenki hasznos lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés ismeretek nélkül nincs biztos a siker az életpályák akár többször is módosíthatók hiteles információt a megélt valóság ad a belső motiváltság felébresztése fontosabb, mint a környezet tanácsai A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei 294

295 a sokoldalúság érték cselekedve könnyebb tanulni, mint magyarázatokból gyakorlatiasság a családban vannak férfi és női szerepek ezeket ismerni, tudni kell a munkahely nem csak a pénzről szól szaktudás, egyéni felelősség az én szerep teljes körű felelősséget jelent 295

296 6.6. A kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete A foglalkozások teljesítése, teljesülése A kollégiumi nevelés országos alapprogramja (46/2001 XII.22. OM r.) szerint a tanuló: heti 13 órában köteles részt venni felkészítő foglalkozásokon, heti 1 órában tematikus, illetve emeleti közösségi szintű csoportfoglalkozásokon, heti 1 órában a kollégium által biztosított szabadidős foglalkozásokon Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások a,) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás - (kötelező). A foglalkozás célja a tanuló napi tanulmányi munkájának átfogó, szükség szerinti differenciált, személyre szabott pedagógiai támogatása. Az intézmény pedagógusai számára ezért alapvető feladatként fogalmazódik meg a tanuláshoz szükséges feltételek folytonos biztosítása a tanulók számára, igény esetén felkészült szaktanári támogatás nyújtása, illetve a korábban kijelölt tanórai produktum (pl. írásbeli házi feladat, kutatómunkára kiadott iskolai prezentáció stb.) elkészültének elősegítése és ellenőrzése, a hibák kijavítása, lehetőség szerint a tanulóval minél intenzívebb együttműködésben, a tanulói kulcskompetenciák fejlesztésének hatékony eszközeivel élve. A tanár a foglalkozáson jelenléti ívet vezet, amely egyénenként tartalmazza, hogy a tanuló hol köteles tölteni a foglalkozás idejét. Jellemző formái: csoportos tanóra, szobai tanulás, állandó kimenő. b,) Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása - (kötelező vagy választható) A foglalkozás célja a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása, szakszerű pedagógiai segítség nyújtásával az adott iskolai tantárgyból vagy szakterületről. A pedagógus szabad választás alapján, vagy szükség esetén kötelezetten ( bukásveszély ), de mindig csoporthoz vagy egyénhez igazítottan, tantárgyi oktatás keretében célzott módon segíti a tanulót/tanulókat a tananyag elsajátításában, dolgozatra való felkészülésben. A foglalkozások kiemelt célja a tehetség felismerése, motiválása, helyzetbe hozása, értékteremtő, konstruktív kikapcsolódási lehetőségek nyújtása a diákok számára. A pedagógus feladata ebben az esetben a tanuló tevékenységének orientálása, tehetsége kibontakozásának 296

297 szakszerű segítése. Formája: egyéni vagy csoportos foglalkozás (45 perc), illetve utóbbi előre meg nem határozható időkeretben. c, Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök - (kötelező vagy választható) A foglalkozás célja a tanulók pályaválasztásának elősegítése új ismeretek átadása révén Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások (kötelező) a,) Tematikus csoportfoglalkozások az alábbi előírt, témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével: A pedagógus feladata a KNOAP alapján kidolgozott pedagógiai tartalmak átadása, az ahhoz kapcsolódó módszerek átgondolt és hathatós alkalmazása, a megfelelő tanórai helyszín és eszközök kiválasztása, valamint a tanórák szakszerű helyszíni előkészítése. A megvalósuló tematikus csoportfoglalkozásokat a kompetencia alapú oktatás keretében szükséges megvalósítani úgy, hogy azok kivétel nélkül tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosítsanak. A foglalkozásokon való részvétel ellenőrzése: a csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet. b,) Közösségi kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó csoportfoglalkozás, - elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése - (kötelező) A csoportvezetői foglalkozások célja a tanulócsoport mindennapi problémáinak megbeszélése, a csoportos szocializáció, a beilleszkedés hatékony elősegítése, a házirenddel kapcsolatos problémák áttekintése, megbeszélése, az egyéneket és a közösséget érintő információk átadása, diákönkormányzattal kapcsolatos kérdések, valamint a kollégiumi és városi rendezvények érdekében történő tanulói mozgósítás egyes esetei Speciális ismereteket nyújtó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. A pedagógusok ennek keretében az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítését, nevelését, motiválását, értékelését végzik. A hátrányos helyzetű tanulók esetében kötelezően, illetve a többi tanuló esetében egyéni döntés alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelyben folyamatosan követhetően rögzítésre kerülnek a tanulóval kapcsolatos tapasztalatok, a fejlődés látható irányai, illetve a fejlesztéshez használt eszközök, módszerek. Formája: egyéni, vagy kiscsoportos elbeszélgetés, személyiségfejlesztő foglalkoztatás Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások (egy kötelezően választandó): 297

298 A szabadidős foglalkozásokon hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások. A kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogat ja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. (Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja). Rendszeres programok (választható) Célja a szabadidő hasznos eltöltése, értékközvetítés, ennek keretében tanáraink a tanuló érdeklődését szolgálják ki programszervezéssel, háttértámogatók biztosításával és a tevékenységek felügyeletével. Nagy hangsúlyt fektetve a tanulók számára jelentős önállóságot biztosító foglalkozásvezetésre. A tevékenység formája: csoportos vagy egyéni érdeklődési kör, szakkör. A foglalkozások kiválasztása a tanuló egyéni döntése, amennyiben azonban valamelyiket kiválasztotta, arra járni köteles. Ellenőrzése: a csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet. 298

299 A foglalkozástípusok időkeretei A kollégium tanévenként foglalkozás felosztást készít, melyben meghatározza a pedagógus munkaidőkeret felhasználásának foglalkozási kereteit típusok szerint. Ennek alapja a tanulói létszám, illetve az ebből levezethet ő kollégiumi csoportok száma. A rendelkezésre álló pedagógusórák felosztásának elve: 1. A jogszabályok értelmében kollégiumi csoportonként heti 14 óra felkészítő foglalkozást szervezünk. 2. A kollégium működését biztosító kollégiumi élet szervezése tevékenységeket rögzítünk oly módon, hogy a pedagógiai felügyelet folyamatosan biztosított legyen a foglalkozáson nem lévő tanulók vonatkozásában 120 tanulónként legalább egy pedagógussal. 3. Az 1. és 2. pontban leírtak rögzítése után fennmaradó időkeretet speciális foglalkozásokra, elsősorban szabadidős programokra tervezzük felhasználni, melynek mértéke közelítse a kollégiumi csoportonkénti 10 órát hetente. 4. Minden pedagógusnak biztosítunk heti 1-3 órát egyéni törődés foglalkozási lehetőség beépítésére, valamint heti 1 órát az adminisztráció elvégzésére. A kollégium tantestülete a jövőre nézve nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a fenti tanulói foglalkozások teljesítését, teljesülését kredit rendszer keretében kerüljenek megvalósításra A feladatszervezés; a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégium a fő cél a tanuló személyiségfejlesztése érdekében törekszik arra, hogy szervezési tevékenységében a tudatosság az elvek szintjén is megjelenjen. Szervezési elveink: Komplexitás elve Tapasztalatszerzés elve Következetesség elve Motiváció elve Szakmai önállóság A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; 299

300 Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; Tudatosság és szakszerűség elve Életkori sajátosságok figyelembevételének elve Konkrétumok és absztrakciók egységének elve A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően kollégiumi programok csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 300

301 A kollégiumi alapprogramban előírt kötelező témakörök : Témakörök évfolya m évfolya m évfolya m évfolya m évfolya m A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés * 22 óra 22 óra 22 óra 20 óra 20 óra A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel ( évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) vonatkozóan a rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel kötött szakmai együttműködés az Alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző 301

302 intézmények működési és nevelési gyakorlatába szerződés értelmében heti 2 órában ügyfélfogadási időt biztosítunk az alternatív vitarendezési eljárás lebonyolítása érdekében. Felelős a kollégiumvezető aki megfelelő végzettséggel rendelkezik az eljárás lebonyolítására. A csoportfoglalkozások keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, megtervezése, megszervezése, értékelése történik a munkatervben rögzítetten, a tanév elején kialakított foglalkozásrend szerinti időpontban, csoporttal és teremrend szerint. Ezeken a foglalkozásokon kell lehetőséget teremteni: a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrend megismerésére, az egészségnevelési feladatok, ismeretek elsajátítására (a káros szenvedélyek megelőzéseire), a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek tisztázására (szülővé, társsá nevelés kérdései), nevelési feladatok megvalósítására, amelyet a csoportfoglalkozások éves tematikája rögzít. Egyéni (kiscsoportos) foglalkozások Egyéni szükségletek szerint, a foglalkozásrendben rögzített időpontokban, termekben, nevelőtanárokkal: - a közösséghez való alkalmazkodás, - tanulmányi munka segítése, - számonkérés, beszámoltatás - napi feladatok, kérdések, speciális nevelési feladatok, problémák megbeszélése (szobarend, ágyazás, szekrényrend, stb.) a program. Kötelezően választható és választható foglalkozások Ezek a foglalkozások a tehetségfelismerés, a tehetséggondozás színterei. Ilyenek a digitális kompetenciát fejlesztő foglalkozások, differenciált csoportokban, (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, információkeresés, eszközhasználat... stb.) Ifjúsági Vöröskereszt-klub, polgárvédelmi tevékenység és verseny, gazdálkodási, gazdasági, háztartási ismeretek, gasztronómia, tantárgyi korrepetálások, foglalkozások, sportszakkör, hagyományőrző szakkör, sakk szakkör. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése; a kollégium által szervezett kirándulások, látogatások, városnéző séták során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését. 302

303 Szabadidős foglalkozások a sport; az egészséges, kulturális életmódra nevelés foglalkozásai; ének, vizuális, irodalmi képességeket fejlesztő foglalkozások; nemzeti értékek, hagyományok ápolása, természetvédelemre, kulturált szórakozásra felkészítő foglalkozások; információs tanulószoba működtetése; előadássorozatok (legalább évi 3 előadás) szervezése külső szakemberek bevonásával, szenvedélybetegek témakörében, serdülőkori szexuális és egészségügyi kérdésekről; a városi könyvtár ismeretterjesztő előadásainak csoportos látogatása; faliújság szerkesztésére, városi nevezetességek megismerésére szervezett csoportos foglalkozások; sport és játékbajnokságok szervezése, amely a hét (hétfőtől- csütörtökig) minden délutánjára és estéjére jelentsen elfoglaltságot, felkészülést vagy versenyt. (sakk, Mindlab táblajáték-program, asztalitenisz, tollas-, kézi-, kosárlabda, foci); városi sportrendezvényeken való részvétel; tanulói konyha szervezett működtetése; háztartási munkákkal való ismerkedés. Igény esetén a kollégista tanulók számára gépkocsivezetői tanfolyam megszervezésére és idegennyelv-tanfolyam szervezésére is sor kerülhet önköltségesen. Tanulócsoportonként minden év elején elkészítjük az éves foglalkozási tervet a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában szabályozottaknak megfelelően. Cél: Tanítás, tanulás A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést. A fenti, összetett cél elérése érdekében a következő tevékenységeket végezzük: A kollégium nagy hangsúlyt helyez a tanulási kultúra fejlesztésére, vagyis az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Tanáraink kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakjuknak és pedagógiai felkészültségüknek megfelelő tudásanyag átadása során használható fogódzókat nyújtsanak, valamint megismertessék a diákokkal az adott tudományterület elsajátításának tanulás-módszertanilag leghatékonyabb technikáit. A felzárkóztató és tehetség kibontakoztató felkészítő foglalkozások során személyre szabott feladatok kijelölésével, a tanuló haladási üteméhez igazodva segítik a felkészülést. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a tanulási motívumok, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágya fejlesztésének, hangsúlyt helyezünk arra, hogy az ismeretek elsajátítása ne 303

304 csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás A tanulási nehézségekkel, vagy tanulmányi lemaradással küzdő, illetve hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium foglalkozási rendszerében kiemelkedő lehetőségek rejlenek a tanulói felzárkóztatás, az iskolai hátrányok ledolgozása terén. A tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű diákok a szülők további anyagi megterhelése nélkül juthatnak szaktanári segítséghez, amely kötött órakeretek nélkül idomulhat az iskolai előrehaladáshoz. A felzárkóztató csoportok alacsony létszáma, vagy akár az egyénre szabott foglalkozások szervezése széles körű lehetőségeket rejt a diákok tanulmányainak segítésében. A kollégium kevésbé kötött, órarendtől az iskolainál függetlenebb munkaszervezése lehetővé teszi új, hatékonyabb pedagógiai módszerek (pl. foglalkozásközpontú órák, projekttevékenységek menedzselése, kisebb csoportok intenzív felkészítése, élménypedagógia, múzeumpedagógia) alkalmazását a tanulási folyamatban. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységek és felelősségi körök: A lemaradás mértékének megállapítása (csoportvezető) Egyéni fejlesztési tervek vezetése (csoportvezető) A felzárkózáshoz szükséges motiváció kialakítása (csoportvezető) Szükség esetén, a lemaradt tanuló kötelezhető a felzárkóztató foglalkozásra (csoportvezető) A felzárkóztató foglalkozások rendjének kidolgozása (foglalkozásvezető tanár, kollégiumvezetés) Felzárkóztató foglalkozások tartása, megfelelő tanulási technikák elsajátítása (foglalkozásvezető tanár) Tehetséggondozás A kollégiumi foglalkozási struktúra a felzárkóztatáshoz hasonlóan komoly lehetőségeket hordoz magában a tehetséggondozás területén is. E tevékenységi területen is jelentős hatékonyságot biztosít az órarendi keretektől és a tantervektől, tanmenetektől függetlenebb foglalkozásszervezési lehetőség. Ugyanakkor a tanulói motiváció ezen a téren viszonylag kisebb jelentőséggel bír, mert a szigorúan önkéntes jelentkezésen alapuló csoportalakítás, és a sikerélmény ezt rendszerint hozza magával. A tehetséggondozást elősegítő tevékenységek és felelősségi körök: Valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása (csoportvezetők, foglalkozásvezető tanár) Megfelelő szilenciumon kívüli szervezeti forma (szakkör) biztosítása a tehetséges tanulók számára (foglalkozásvezető tanár) 304

305 Egyéni foglalkozás (eseti órákban, foglalkozásvezető tanár) Kapcsolattartás az iskolával a tehetséggondozási folyamatban (foglalkozásvezető tanár, csoportvezető) A tudatos önfejlődés elősegítése Társadalmi beilleszkedés segítése A kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvet ítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, valamint a demokráciára nevelésre. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és és szerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák - önkormányzati rendszer Szabadidős tevékenységek, művelődési és sportolási tevékenységek Célja, hogy a tanulók szabad idejüket olyan tevékenységekkel töltsék el, amelyek fejlesztik képességeiket, személyiségüket, továbbá a tanulóknak legyen igénye arra, hogy szabadidejüket kulturált és egészséges módon töltse el. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozásokon hangsúlyt kap a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése. A kollégium által szervezett kirándulásokon a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a környezet védelmének lehetőségeit, a környezettudatos magatartásformákat, a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő diákkörök fejlődését. A szabadidő hasznos kitöltését jelentik a tanulói érdeklődést alapul vevő kínálati program - lehetőségek: kollégiumi sport tömegessé válása hobbi tevékenységek diákönkormányzati programok (irodalmi kör, zenés estek, megvalósított programok, ünnepek). 305

306 Pályaorientációs tevékenység Munkánk célja, hogy elősegítse a tanulók számára olyan pálya kiválasztását, amelynek követelményeire alkalmas az egyén, és hiányszakma. Az önismeret fejlesztésével segítenek a kollégistáknak képességeik és érdeklődési körük felismerésében, felkészítjük őket az élethosszig tartó tanulás elfogadására Önálló életkezdés támogatása Célunk, hogy a tanulók készüljenek fel az autonóm életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy felkészítsük a tanulókat harmonikus kapcsolatok kialakítására, kooperativitásra, és igyekszünk a mindennapokban a tolerancia, az elfogadás, az empátia légkörét kialakítani. A fejlesztőtevékenység során hangsúlyosan megjelenítésre kerül a konfliktusok, válsághelyzetek megoldása, kezelése, a legsúlyosabb kollégiumi diák - diák konfliktushelyzeteket a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően az alternatív vitarendezés elveinek megfelelően bonyolítjuk. Ösztönözzük a harmonikus társas kapcsolatok kialakítását, és a tudatos készülést a párkapcsolatra és a családi életre. Célunk, hogy a diákokban kialakítsuk a felelős, fenntartható gazdálkodás szabályait, megalapozzuk a takarékos, ésszerű és szükség esetén kellőképp késleltetett igényeken alapuló fogyasztói magatartást. Célunk, hogy a kollégista a tematikus foglalkozások keretében kétévente egyszer, szervezett foglalkozásokon keresse fel a kollégium bemutató konyháját Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait az iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza. 306

307 6.7. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervetekkel, az általános iskolákkal, társintézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a település - a tanulók nevelésében érintett - intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A nevelőtanárok részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken és fogadóórákon, valamennyi iskolai rendezvényen. Az iskola pedagógiai programjában rögzített kapcsolattartási formákat alkalmazzák a nevelőtanárok is. A kollégiumban leggyakoribb forma a szülőkkel a telefonon történő kapcsolattartás. A kollégium által szervezett szülői értekezlet és a családlátogatások a kapcsolattartás elsődleges formáivá lépnek elő. A kollégiumi nevelőtanárok tagjai az iskolai tantestületnek, így az iskolai nevelési, félévi eredményeket értékelő tantestületi üléseken részt vesznek. A kollégiumi nevelés kiemelt feladatait az iskola éves munkaterve határozza meg, melynek végrehajtására a kollégium éves feladattervet készít. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program keretében a kollégium feladatterve alapján dolgozik a szakiskola is. Közöttük rendszeres az egyeztetés, együttműködési megállapodás határozza meg a megvalósítás módját, a tevékenységek összehangolását, melynek középpontjában a tanuló, mint egyén áll. 307

308 6.8. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége A kollégiumi nevelés eredményessége Az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozási rendszerébe beépítettek a kollégiumra vonatkozó minőségirányítási elvek, feladatok, tevékenységek. A minőség érdekében hangsúlyt fektetünk a pedagógiai munka tervezésére, a tevékenységek rendszerére, az ellenőrzésre, az értékelésre. Eredményességünket mérjük, melynek szabályzatát az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban vezettük be. Célunk, hogy a kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. Munkánk akkor eredményes, ha a tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; kialakul reális társadalomképe; rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását Pedagógiai tevékenységek ellenőrzése, értékelése A nevelési folyamatban meghatározott feladatok teljesítésének szintje, a célok megközelítésének helyzete: A nevelőtestületi közösség megbeszélésein, egy-egy kiemelt témát érintve, folyamatosan ellenőrzésre, értékelésre kerül. Gyakori formája a csoportvezető pedagógusok beszámoltatása. Tantestületi tanévzáró értekezleten átfogóan kerül értékelésre. Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok Naponta ellenőrizni kell a tanuló környezetéhez tartozó területet (rend, tisztaság, ápoltság). Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulmányi eredmény alakulását. A csoportvezetők tartsák a kapcsolatot az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal. A tanulók szocializálódását, a látottak és tanulótársaik elmondása alapján kell felmérni. 308

309 A változásokra gyorsan kell reagálni. Értékelésnél, a dicséretek és az elmarasztalások írásos formáját kell alkalmazni. Tanulói személyiségfejlődés, tevékenységek értékelése. Értékelési formák Tanulók értékelése Csoportfoglalkozásokon, csoportértékeléseken, a csoport teljesítményét (tanulmányi, szorgalmi, közösségi) és az egyén teljesítményét értékelik közösen. A félévi és év végi, a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésében a csoportvezető pedagógusok, az osztályfőnökök és a diákok is részt vesznek. Csoportvezetői, nevelőtanári napi ellenőrzésekhez kapcsolódóan, a hálóközösségek életével, a naposi, ügyeletesi teendők ellátásával, a kollégiumi élet napi teendőivel kapcsolatos viselkedési formák kerülnek egyéni és kiscsoportos szinten értékelésre, elismerésre. A nevelők folyamatosan tájékoztatják egymást a tanulói viselkedésről, tevékenységről, azt értékelik és intézkedési tervet dolgoznak ki. 309

310 1. számú melléklet a KSZIK Kollégiumi Pedagógiai Programjához Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához A 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról) mellékletei szerint. Bevezető A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás és kollégiumi éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, mint nevelő-befogadó intézményre, illetve a kollégiumi nevelőtanár, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint a személyes hátteret adó küldő, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A,,kollégiumi közösségi tudat kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. 310

311 A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, a hagyományok és értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, a természeti, történelmi és kulturális örökség megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához. 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulásmódszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és isko- 311

312 lán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmények évfolyam Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja segítséggel szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Időkeret: óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra Témakörök Tartalmak, tevékenységek Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. Kooperatív tanulás projekt. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértésfejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. Sajátos érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény (prezentáció, kiselőadás, internetközlemény, kollégiumi újság, kollégiumi rádió stb.) A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban. 312

313 Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Informatikai és számításte chnikai ismeretek Könyvtári informatika Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. IKT technológiák. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával. 313

314 2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az általános és középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények évfolyam Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. 314

315 Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Időkeret: óra 3 óra 4 óra 3 óra 2 óra Témakörök Ki vagyok én? Az egyén és a társadalom Pályaorientáció Tartalmak, tevékenységek Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató - és projektmunka során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 315

316 A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Az alapprogram meghatározza, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények évfolyam Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. 316

317 Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. Időkeret: óra 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra Témakörök Európaiság Tartalmak, tevékenységek Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai, Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások, A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás Mindennapok művészete Az alkotás öröme A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban 317

318 és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. Egyetemes műveltség A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása. 4. Környezettudatosság A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények évfolyam Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok 318

319 kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Időkeret: óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra Témakörök Környezetünk állapota Közös felelősségünk Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek életútjának követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal. 5. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. 319

320 A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. 320

321 Fejlesztési követelmények évfolyam Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi,,jól létéért. Szabadidő tervezés, szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megismerése és tanulása. Szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. 321

322 6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről a család mellett a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint nemektől függetlenül a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Fejlesztési követelmények évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. 322

323 Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra Én és a család Témakörök Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma beszélgetés, vita. A kollégium és az iskola A társadalom A háztartás A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése könyvtárban, illetve sajtóból és médiából feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Az agresszió háttere, formái, elutasítása. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. 323

324 Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 7. Hon- és népismeret A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet elküldte a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: α. a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, β. régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; χ. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; δ. a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; ε. nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; φ. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; γ. a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a. nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c. az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d. az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. Fejlesztési követelmények évfolyam 324

325 A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret: óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra Témakörök Helyismeret, helytörténet Múltismeret, hagyományok Jelenismeret Tartalmak, tevékenységek A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi 325

326 programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel Nemzeti kultúránk Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, kirakodóvásár. 326

327 2. számú melléklet a KSZIK Kollégiumi Pedagógiai Programjához A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja 1. Bevezetés Kollégiumunk részt vesz Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programjában (továbbiakban: AJKSZP) az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, a jelen mellékletben szereplő feladatterv alapján évente bontjuk a feladatokat a feladattervező segítségével végezzük. Ezek az AJKSZP-ben érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, nevelői tevékenységekre, intézményszervezésre és vezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkoznak. A programban olyan diákok vehetnek részt, akik tanulmányaikat az intézményünk szakiskolai, nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán vagy felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg, és az államilag elismert szakképesítés megszerzéséig folytatják. Az AJKSZP célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a szakiskolákban. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz a kollégium keretei között inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan támogassa a lemorzsolódás csökkenését, illetve a célcsoport tagjainak szakmához jutását. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok és a tanulókat oktató-nevelő szakiskolai képzést folytató tagintézmények egymással együttműködésben vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulókat államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégium és a szakiskolák közös felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a diákok, a szülők és a tanárok közötti együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése. Tevékenységünket eredményesnek tekintjük, ha az AJKSZP jelentős mértékben hozzájárul az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú szülők gyermekeinek társadalmi felemelkedéséhez. Az AJKSZP eredményes működésének érdekében követelmény, hogy a fenntartó a Kt a szerinti közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve és az AJKSZP-ban részt vevő kollégium működését biztosító alapdokumentumok egymással összhangban legyenek. 2. Az AJKSZP-ban részt vevő kollégium feladatai 327

328 2. 1. Az AJKSZP ra épülő helyi kollégiumi pedagógiai program A programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató eszközrendszert és a szolgáltatásokat az intézmény pedagógiai programjában önálló programként rögzíti az e melléklet 3. pontjában felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése és alkalmazása az évente elkészítendő részletes feladatterv szerint történik A nevelés feladatai Az AJKSZP-ban részt vevő pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumunk arra törekszik, hogy az AJKSZP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek a széleskörű pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. Az AJKSZP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer működtetéséhez szükséges elvárások: A kollégium nevelőtestülete a. elfogadja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális, és mentális szükségleteiket; képes a tanuló szüleivel vagy gondviselőjével és a tanulóval alkotó együttműködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, b. elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára, c. kész a kollégiumi tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére, és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve, d. jól felkészült saját tantárgyában, vagy műveltségterületén, képes komplex műveltségterületi tanulói fejlesztő tevékenységekben gondolkodni, s látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket, e. érti, elfogadja az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, f. törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, fejlesztésében, képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudás-konstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására, g. kész a belső együttműködésre, kész együttműködni a munkáját támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszicholó- 328

329 gus), a szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével, h. kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére, képes a reflexiók alapján változtatni nézetein és gyakorlatán, i. pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdeklődik a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni. Szükséges az egyes tevékenységek és szolgáltatások éves tervezése során a megfelelő képzettségű és kompetenciájú humán-erőforrás igény áttekintése Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKSZP-ba felvett tanulókat különböző módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: a. az AJKSZP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, b. az AJKSZP különböző évfolyamain tanulókból kialakított csoport, c. az AJKSZP-ba felvett tanulók olyan foglalkozási csoportokba is szervezhetők, amelyekben a kollégium nem AJKSZP-s tanulóival együtt vesznek részt, a számukra nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően Együttműködés Az AJKSZP ban kollégiumunk feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése a programban érintett minden szereplő részvételével, amely az AJKSZP valamennyi folyamatának sikeres, hatékony működésnek alapvető feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemléletű együttműködés hassa át. Az együttműködés területei: a. együttműködés a fejlesztésben részt vevők között, b. együttműködés a családdal, c. együttműködés a programot alapvetően megvalósító kollégiumi nevelőtanárok és szakiskolai tanárok között, d. együttműködés az intézményi önkormányzatiság szintjein tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, e. együttműködés munkaügyi központokkal, f. együttműködés általános iskolákkal, továbbá más szakiskolákkal és kollégiumokkal, 329

330 g. együttműködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, h. együttműködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, i. együttműködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, j. együttműködés települési önkormányzatokkal, k. együttműködés kisebbségi önkormányzatokkal, l. együttműködés civil szervezetekkel, m. együttműködés nemzetközi partnerekkel. 3. Az AJKSZP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok A pontokban foglalt fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését garantáltan biztosítják. A fő folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a tevékenységeik tervezésénél figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat valamint a tevékenységeink megvalósítása során azoknak a program célkitűzéseihez való viszonya alapján - folyamatos fejlesztéssel biztosítjuk tevékenységeink hatékonyságát. Igazodunk a célok elérését mérhető módon megjelenítő indikátorokhoz. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemléletű komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKSZP programban résztvevő mentor segítségével történik. A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését a program intézményi minőségirányítási programjában rögzítjük és a Kt-ban foglaltaknak megfelelően évente értékeljük A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelyben foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményekképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez. Indikátor: cél az évente maximálisan felvehető tanulólétszám felvételének elérése, de minimum a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %-kal nő (törtszám esetén minden esetben felfelé kerekítendő). A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épülő program működtetése érdekében végzett tevékenységek: a. stratégia készítése, b. a motiváció érdekében végzett tevékenységek, 330

331 c. kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb., d. kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, e. az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak A felkészítés folyamata az AJKSZP programban való részvételre Cél: részvétel a szakiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában, illetve az AJKSZP első évében. Indikátor: Valamennyi programba jelentkezett tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamára és a kollégiumba. A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. A szakiskolai életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: a. az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve, b. az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása A bemeneti mérés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Indikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározásához. A programba belépő tanuló komplex (szociális, kulturális, képességbeli, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérésére irányuló tevékenységek a tanulók szolgáltatási szükségleteinek meghatározása érdekében: a. mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b. az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése, c. az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása. 331

332 3. 4. Egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést támogató szolgáltatásokban részesül. Indikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten minimum 80 %-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi nevelőtanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közreműködésével, valamint további kollégiumi nevelőtanárok, szakiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, pszichológus és fejlesztőpedagógus, továbbá a tanuló és a szülők bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: a. az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, b. ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, c. egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, d. egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások, e. folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények), f. az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok Egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Indikátor: Az egyéni fejlesztési naplóban, az eszközrendszerben rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevétele 100 % -ban nyomon követhető. Az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen - többek között a kollégiumi foglalkozások keret-tervében foglalt témakörök esetében is - a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek: a. az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, b. tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, c. előítéletek kezelése, d. multikulturális tartalmak közvetítése, e. identitás artikulálása és erősítése, 332

333 f. kortárs-segítés, g. tanári mentori rendszer működtetése, h. önismeret és mentálhigiéné, i. a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése Pedagógiai környezet Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. Indikátor: A tanulók több mint 50 %-a javít az előző félévi tanulmányi átlag eredményén, és az e melléklet pontjában foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 fő) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek: a. kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), b. projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), c. tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, d. drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e. családlátogatás, f. mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával A tanulói mérés és értékelés folyamata Cél: Olyan folyamatok kialakítása, integrálása az intézmény minőségirányítási programjába (meglétük esetén azonosításuk és megjelölésük az intézmény minőségirányítási programjában), amelyek elvégzése - a tanulói teljesítmény mérése és értékelése - a tanuló fejlesztését szolgálják. Indikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei, 100 %-ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben szolgáltatások meghatározásához. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben részt vevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket. 333

334 A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei: a. mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, és integrálása, valamint azonosítása, megjelölése az intézmény minőségirányítási programjában, b. az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése: ba. kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében, bb. a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében, c. az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása, d. hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum-elemzés), e. a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése Pályaorientáció Cél: Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését szolgálja. Indikátor: A programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel - célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel -, a célokat minden tanulónak el kell érnie a szakképzettségének megszerzéséig. A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. A karriertervben a célokat, részcélokat és ezek megvalósítását szolgáló tevékenységeket rögzítik. A karrierterv sikeres megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: a. munkaerő-piaci helyzetfelmérés, b. pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával, c. diákmunka szervezése, d. tanulmányi csereprogram szakma megismerés céljából, e. karrierterv készítése, f. a karrierterv tevékenységeinek megvalósítása, g. a karrierterv értékelése és korrekciója Az AJKSZP folyamatos fejlesztése 334

335 Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja. Indikátor: Folyamatosan nő az intézménybe jelentkezők száma. Folyamatosan nő a programba felvettek száma a maximálisan a bevonható létszámig. Szakképzettséget szerez az AJKSZP keretében a programba belépő tanulók minimum 85 %-a. Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: a. az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése, b. évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, c. a mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében, d. a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), e. a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába. 335

336 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium AJKSZP Feladattervező Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős A tanulók felkutatásá nak és beiskolázá sának folyamata Olyan beiskolázási Az évente maximálisan intézményi stratégia megalkotása, amelybe felvehető tanulólétszám felvételének elérése, de minimum a foglalt megelőző évhez tevékenység ek végrehajtásá képest a programba jelentkezett tanulók száma 10 %-kal nő nak (törtszám esetén eredmények minden esetben képpen az felfelé kerekítendő). intézmény a tanulót és szüleit eléri, kellő motivációt képes kialakítani a Stratégia készítése A motiváció érdekében végzett tevékenységek Kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatok 336

337 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős kal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatok kal, kisebbségi önkormányzatok kal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb. leendő partnerekben a programba való belépéshez. Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak 337

338 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős A felkészítés folyamata az AJSZKP programb an való részvételre Olyan tevékenységek Valamennyi programba tervezése és megvalósítás a, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákk al együttműköd ve a szakiskola 9 évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában, illetve az AJKSZP első évében.. jelentkezett tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamra és a kollégiumba A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokb Az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve Az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása 338

339 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős an pozitív irányú Olyan folyamat kialakítása, A bemeneti amely megalapozza a tanuló fejlesztése mérés érdekében végzett folyamata pedagógiai munka tervezését. Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések ésértékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %- ban hasznosulnak az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározásához. Mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása 339

340 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős Az egyéni fejlesztés folyamata Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükséglet eihez igazodó fejlesztést támogató szolgáltatá sokban részesül. A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogal mazott összes cél, a csoportra vetítetten minimum 80 %-ban teljesül. Egyéni fejlesztés eljárásrendjéne k megalkotása és működtetése Ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához Egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejleszté s érdekében. A tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások Folyamatos visszajelzés a 340

341 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények) Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok Az egyéni fejlesztés eszközrend szere Olyan Az egyéni fejlesztési naplóban, eszközrendsz az eszközrendszerben er rendelkezésre álló biztosítása, szolgáltatások amely a igénybevétele 100 % tanuló egyéni -ban nyomon fejlesztését követhető. szolgálja Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése Tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek Előítéletek kezelése 341

342 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős Multikulturális tartalmak közvetítése Identitás artikulálása és erősítése Kortárs-segítés Tanári mentori rendszer működtetése Önismeret és mentálhigiéné A tanulói önkormányzatis ág kialakítása, erősítése Pedagógiai környezet Olyan pedagógiai A tanulók több mint 50 %-a környezet javít az előző félévi megteremtés tanulmányi átlag Kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkoz áson, 342

343 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős csoportfoglalkozá son kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében) e, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonya bb módon folyik. eredményén, és a csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét. Projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkoz áson, csoportfoglalkozá son kívül) Tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások Drámapedagógia eszközrendszeréne k alkalmazása Családlátogatás Mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával 343

344 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős A tanulói mérés és Olyan folyamat kialakítása, amely során a értékelés tanulói teljesítmény folyamata méréseés értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Olyan, Mérőeszközök az kiválasztása, intézményb en kifejlesztett vagy adaptált vagy létező kifejlesztése, adaptálása,valamint integrálása,azonosítása megjelölése az intézmény minőségirányítási programjában mérésekértékelések elvégzése, melyek eredményei, Az intézmény 100 %-ban hasznosulna k az egyéni fejlesztési tervekben szolgáltatás azonosított és megjelölt mérőeszközeine k használatával mérések elvégzése a ok meghatároz Kulcskompetenciák és ásához. kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében. 344

345 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős Az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése, a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása. (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentumelemzés) A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, 345

346 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős fejlesztése Munkaerő-piaci helyzetfelmérés Pályaorientáció Olyan folyamat kialakítása és működteté se, amely a tanuló irányultság ának megfelelő életpályája sikeres építését szolgálja. A programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamá nak végén rendelkezn ek karrierterv vel - célokkal, azok elérését szolgáló tevékenysé gekkel -, mely célokat minden tanuló eléri a szakképzet tségének megszerzé séig. Pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával Diákmunka szervezése Tanulmányi csereprogram szakma megismerés céljából Karrierterv készítése Karrierterv tevékenységeinek megvalósítása Karrierterv értékelése és korrekciója 346

347 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Olyan folyamat kialakítása, amely az intézménybe n folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja Folyamatosan nő az intézmény be jelentkező k száma. Folyamato san nő a programba felvettek száma a maximális an bevonható létszámig. Szakképze ttséget szerez a programba belépő tanulók minimum 85 %-a. Az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése Évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása A mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés 347

348 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős érdekében A horizontális tanulás működtetése a programban résztvevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban résztvevő intézményen belül és intézmények között A programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába 348

349 Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Hónapok Kulcsfolyamatok Célok Célindikátor Tevékenységek Tevékenység Indikátor Felelős 349

350 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 3. számú melléklet Tehetséggondozó műhelyek Irodalmi Műhely Működési rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Irodalmi Műhelyének - foglalkozás rendjét - fellépések rendjét - termek használatát. Foglalkozások rendje A 2009/2010-es tanévben a színjátszó foglalkozásokat minden tanítási héten hétfőn13 órától 15 óráig tartja a foglalkozásvezető. Az időpont esetleges módosítására a második félévben sor kerülhet. Foglalkozás helyszíne földszint 25-ös terem (Könyvtár). A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Fellépések rendje A fellépésekről ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli előadásokat a foglalkozásvezető egyezteti a kollégiumvezetővel. A fellépéseken részt vevő tanulók magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt szereplés végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. 25-ös terem használata A könyvtár felszerelése a céloknak megfelelően használható. A foglalkozás végeztével a dokumentumokat, eszközöket, berendezést helyére kell tenni. Kiskunfélegyháza, szeptember

351 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető 351

352 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kézműves Műhely Működési rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Kézműves Műhelyének - foglalkozás rendjét - külső programok rendjét - termek használatát. Foglalkozások rendje A 2009/2010-es tanévben a kézműves foglalkozásokat minden tanítási héten szerdán 13 órától 15 óráig tartja a foglalkozásvezető. Az időpont esetleges módosítására a második félévben sor kerülhet. Foglalkozás helyszíne földszint 3-as vagy II. emelet 218-as terem. A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Kirándulások rendje A kirándulásokról ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli megmozdulásokat a foglalkozásvezető egyezteti a kollégiumvezetővel. A látogatásokon részt vevő tanulók magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt látogatás végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. Terem használata A terem felszerelése a céloknak megfelelően használható. A foglalkozás végeztével az anyagokat a helyére kell tenni, a szerszámokat, berendezést le kell takarítani. Az asztalokat le kell törölni, a padozatot fel kell söpörni, majd fel kell mosni. Tisztán, rendben pormentesen lehet a termet elhagyni. Kiskunfélegyháza, szeptember

353 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető Sportműhely Működési Rendje Ezen működési rend szabályozza a tehetséggondozó pedagógiai program és munkaterv alapján a kollégium Sportműhelyének - edzéstervét - mérkőzések rendjét - termek, pályák használatát. Foglalkozások rendje A 2009/2010-es tanévben a sportfoglalkozásokat az alábbi heti időkeretben és beosztásban valósulnak meg: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Labdarúgás fiú Labdarúgás lány Úszás kezdő Úszás haladó Íjászat Kézilabda 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra Íjászat 2 óra 2 óra Kerékpározás 2 óra 2 óra A kerékpározás edzései csak a tavaszi és őszi csapadékmentes időszakokban valósíthatók meg. Ezért éves átlagban 2 óra/ hét számítandó. 353

354 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium A péntek vasárnapig terjedő napokon a tanulók egyénileg edzenek. Az edzések időpontjának módosítására a második félévben sor kerülhet. Az edzések helyszínei: Iskola tornaterme Iskolai sportudvar Városi Sportcsarnok Városi Uszoda Honvéd Sportpálya Bulls Pálya A kellő erőnléti állapot elérése esetén hétvégi hegyi edzés szervezhető. A foglalkozásokon való részvételt jelenléti ívek aláírásával dokumentáljuk, valamint foglalkozási naplót kell vezetni. Mérkőzések rendje A mérkőzésekről ütemtervet kell készíteni. Az ütemterven kívüli meccseket az edzők egyeztetik a kollégiumvezetővel. A versenyeken részt vevő tanulók sportszerű magatartásukkal, viselkedésükkel, kiállásukkal az intézmény hírnevét kell, hogy öregbítsék. A külső helyszínen történt edzések végeztével a kollégiumba maradéktalanul vissza kell térni. Kiskunfélegyháza, szeptember 1. Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető 354

355 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. Az iskolaszék, a diákönkormányzat szintén megismerheti és kinyilváníthatja véleményét. Az intézménybe belépő új pedagógusnak meg kell ismernie. Jelen pedagógiai program érvényességi ideje Ez a pedagógiai program határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát kétévente elvégezzük. A jelen pedagógiai programban foglaltak fenntartói jóváhagyás után, felmenő rendszerben lépnek hatályba. A korábban életbe lépett iskolai pedagógiai program szerint tanulók vonatkozásában felmenő rendszerben az új program megfelelő elemeit értelemszerűen, nagy körültekintéssel kell alkalmazni. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A pedagógiai programban foglaltak csak nevelőtestületi határozattal és írásban módosíthatók. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változtatás rövid indoklását is. A módosítási javaslatot az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők tanácsának jóváhagyásával. A módosítás lehetséges indokai: - törvényi előírások változása; - az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai; - az iskolaszék írásbeli kérelme; 355

356 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium - a diákönkormányzat írásbeli kérése; - munkaközösségek írásbeli kérelme. A tantárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösségek javaslata alapján történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást a munkaközösségvezetők tanácsa elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában). A módosítást a nevelőtestület döntésével, a fenntartó jóváhagyása után a következő tanév szeptember 1-től lehet bevezetni. A pedagógiai program elfogadása után olvasható az intézmény honlapján, valamint egyegy példány az igazgatói szobában és az intézmény könyvtárában. A pedagógiai program felülvizsgálásának mechanizmusa A pedagógiai program időarányos megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a munkaközösség- vezetők tanácsa által megvitatottan a nevelőtestület előtt. Az értékelés lényeges pontjait írásban is rögzíti. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra javaslatot tesz az iskolafenntartó felé. A tantárgyi programokban, a tantervekben foglaltak megvalósulásának mértékét a munkaközösségek évente értékelik, az új tanévben már az éves munkatervek összeállításánál ügyelnek a munkaközösségi szinten megoldható problémák elrendezésére. Az iskolaszék és a diákönkormányzat évente vizsgálja a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Lényeges megállapításaikat, javaslataikat írásban eljuttatják az iskolavezetéshez, szükséges esetben a fenntartóhoz. 356

357 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 357

358 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 358

359 Pedagógiai ProgramKiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és KollégiumKollégiumi Pedagógiai Program Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 359

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA

PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROG- RAMJA Készült: 2010. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. BEVEZETÉS... 6 Az összevont intézmény létrejötte:...

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 BEVEZETÉS... 4 AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE... 4 Az összevont

Részletesebben

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 BEVEZETÉS... 4 AZ ÖSSZEVONT INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE... 4 Az összevont

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

Katolikus helyi tanterv minta 2012

Katolikus helyi tanterv minta 2012 Katolikus helyi tanterv minta 2012 1 2 Jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 20/2012.

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben