Digitális pedagógia Az oktatástechnika fejl dése A gyakorlást szolgáló programok Az ismeretszerzést segít programok Problémamegoldó programok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális pedagógia Az oktatástechnika fejl dése A gyakorlást szolgáló programok Az ismeretszerzést segít programok Problémamegoldó programok"

Átírás

1 Digitális pedagógia A digitális pedagógia napjainkban sokszor és több értelemben használt - szóösszetétel minden értelmezésében magában hordozza magát a közvetítı médiumot, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre bıvülı eszközrendszerét. E fejezet ennek az eszközrendszernek a felhasználási lehetıségeirıl szól. Elsıként az oktatástechnológia eszközrendszerébe illeszkedését tárgyalja, majd áttekinti a megértéshez szükséges pszichológiai és társadalomtudományi alapokat. Ismerteti a digitális pedagógia eszközrendszerét, végül a prezentációk és a tantárgyi honlapok mutatja be, mint önálló, gyakorlati módszertant. készítésének lehetıségeit A fejezet számos kutatási eredményre, a témában készült tanulmányra támaszkodik. Ezeknek, a túlnyomó részben internetes hivatkozásoknak a részletes jelzése a szövegben jelentısen nehezítette volna az olvasást. Emiatt a források megjelölése nagyrészt csak az irodalomjegyzékben található, a témában mélyebben elmélyülni szándékozók részére. Az oktatástechnika fejlıdése A palatáblától a tantárgyi honlapokig az oktatás történetében kialakult, illetve bevezetett eszközök igen sokfélék technikai kivitelük és kezelésük szempontjából is. Az alkalmazásuk lehetıségeinek, feltételeinek vizsgálatát könnyíti meg az eszközök csoportosítása, rendszerbefoglalása. Többféle lehetséges szempont közül, itt most egy olyan felosztást veszünk alapul, mely többé-kevésbé a történeti fejlıdésre alapoz és ez alapján generációkba sorolja a médiákat.(schramm 1977) Az információhordozókat, közvetítıket gyakran médiumoknak is nevezik. generáció közvetítı Eszköz 1. generáció valóságos tárgy szimbólum modell, makett applikáció 2. generáció Nyomtatott anyagok Tankönyv ábra falitáblán, vázlat munkafüzet feladatlap 3. generáció Auditív Magnetofon, lemezjátszót Vizuális audiovizuális 4. generáció Interaktív média Digitális taneszközök Állóképvetítı Mozgóképvetítı dia, irásvetítı Videó, televízió, hangosfilm Számítógépes oktatói és tanulói alkalmazások, nyelvi labor, multimédiás oktatás, Internet Vizsgálódásunk tárgya a továbbiakban a negyedik generációs oktatástechnológiai eszközök használatának világa, ezen belül is a digitális jelfeldolgozás alapján mőködı rendszerek és a hozzájuk tartozó módszerek. Az elmúlt évtizedben a közoktatás gyakorlatában jelentıs fejlıdésen ment át a számítógépes oktatás. Körülbelül 1960 óta próbálják ki és alkalmazzák sikeresen a számítógépet az oktatásban és a tanulásban. (Computer Assisted Instruction, CAI, ill. Computer Assited Learning, CAL). Ennél a párbeszédes módszernél a tanuláshoz szükséges információkat a számítógépben tárolják, s ezt követıen az erre kifejlesztett számítógép-programok teszik lehetıvé a tanuló egyén számára a párbeszédet, biztosítva ezzel az interaktivitást. Ezek a programok általában egy-egy fı didaktikai feladatot szolgálnak, mint a következık. A gyakorlást szolgáló programok Valamely megszerzett készség használatában való ügyességet fokozzák. A helyes válaszokat megerısítik. A tanulóknak a begyakorlást addig kell végezniük, míg a kívánt szintet el nem érik. A számítógép figyelemmel kíséri a tanuló teljesítményét, majd pedig közli az elért eredményeket, adatokat és típushibákat. A begyakorló programok célja, hogy a korábban közölt ismereteket megerısítse. Az ismeretszerzést segítı programok Célja: a tanulók segítése az új ismeretek szerzésében. A számítógép szerepe az oktatás és ellenırzés. A program az ismeret-feldolgozás szabályainak megfelelıen tényeket, fogalmakat, összefüggéseket közöl, majd pedig a szerkesztett kérdésekkel teszteli a tanulók tudását. Problémamegoldó programok A tanuláshoz többnyire az induktív megközelítést használják: problémákat mutat be, amelyet a tanuló a fokozatos megközelítés, próbálgatás módszerével old meg. A tanulónak feladata,

2 hogy a megoldásra egy algoritmust dolgozzon ki és azt tesztelje le. A program fejleszti a tanulók problémamegoldó képességét és a kutatói attitőd kialakítását is megkezdi. Szimulációs programok modellezés A tanuló a valóság egy mesterségesen elıállított másával áll szemben. Lehetıvé teszi a gyakorlást költségek, veszélyek kockázata nélkül. Alkalmazható akkor is, ha a folyamat túl gyors, bonyolult vagy nincs hozzá eszköz, stb. A számítógép segítségével visszaadható a kísérletezés izgalma, élménye. Nagymértékben segíti a gyors megértést, a biztosabb rögzítést. Játékprogramok A játékprogram szimulációs elemet foglal magában, de nélkülözheti is azt. A játék lehet oktató vagy nem oktató jellegő, attól függıen, hogy kapcsoljuk-e valamilyen oktatási célkitőzéshez. Oktatási célokra használt játékprogramok motiváló erejük miatt hasznosak. A fenti felosztás inkább a számítástechnika korábbi fejlettségi szakaszát idézi, a digitális taneszközök leginkább gyakorlatközeli felosztása a funkcióból indul ki. Az értékelésben elıször azt kell eldöntenünk, hogy az adott tantárgy oktatásához milyen mőfajú taneszköz jöhet számításba, a tartalom szakszerőségének ellenırzése csak ezután következhet. Számos olyan terület van, ahol a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszerei a hagyományosaknál nem hatékonyabbak, esetleg egyik digitális taneszköz sem igazán szükséges. Ezekhez nem célszerő fejleszteni digitális eszközt, legalább is addig, míg a technológia fejlıdése nem kínál a hagyományosnál jobb lehetıségeket.. Vannak olyan számítógépes eszközök is, amelyek annyira rugalmasak, hogy szinte bármelyik tantárgy oktatása elképzelhetı velük. Az értékelı feladata itt az, hogy megállapítsa, hogy az alkalmazás kihasználja-e valóban a mőfaj nyújtotta minden lehetıséget, s alkalmazkodik-e az adott tárgy sajátos igényeihez. Az alábbi (korántsem teljes) listán áttekinthetık a leggyakoribb digitális IKT taneszközök: Alkotó eszköz (design tool): képek és szövegek alkotása, átalakítása Kommunikációs eszköz (communication application): levelezés, prezentáció, videó konferencia. Demonstrációs eszköz: illusztráció, szimuláció Információs forrás (Information resource): multimediális, interaktív, nem lineáris, néha Internet-kimenető publikáció Tananyag (Tutorial vagy Courseware): meghatározott szerkezet, komplex, feladatok és tesztelı funkció Értékelı eszköz (assessment tool): interaktív feladatbank, tesztelı szoftver Oktatójáték (educational game) Az egyéni tanulás eszközei (computer-assisted learning ): pl.: drill-jellegő gyakorlás, szimulált helyzetben reflexek kialakítása (pl.: autó- és repülıgép-vezetés). Kiegészíti a hagyományos oktatást. Integrált oktatási rendszerek (Integrated Learning Systems, ILS): számítógépes hálózatokat és komplex oktatási környezeteket összefogó rendszer. Kiváltja a hagyományos oktatást. Benne: csoportmunka, páros munka eszközei. Oktatásszervezési eszköz: o A tanulásban haladás nyomon követése o A képzı szervezet, intézmény pénzügyi, személyzeti, oktatási o o nyilvántartásainak vezetése A tanulástámogatás szervezése és fönntartása, különösen is a távoktatásban (pl. tutorálás, információs bázis mőködtetése, önellenırzés az oktató bázis felhasználásával) A szülık, oktatásirányítók tájékoztatása Pszichológiai alapok Az oktatástechnikai eszköz megválasztás, az alkalmazás szempontjainak vizsgálatához, a technológiába illesztéséhez egy sor tanuláselméleti, pszichológiai ismeretet kell tudatosan figyelembe venni. Az eszközök alkalmazásának hatékonyságához az informatika, az információátvitel alapfogalmaival is tisztában kell lennie a pedagógusnak. A befogadás hatékonysága Alapvetıen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a környezetbıl érkezı információkat döntı hányadban vizuális úton szerzi meg az ember. A befogadó a vizuális úton érkezı információnak mintegy 30%-át képes beépíteni tartósan saját ismeretrendszerébe. Az auditív ismeretszerzés hatásfoka elmarad a vizuálisétól, s mintegy 20%-ra tehetı. A több csatornán szinkronban érkezı információ tartós beépülése akár 50%-os is lehet. A rosszul szinkronizált közlés a hatékonyságot nagymértékben lerontja. A hatásfokok különbözısége jól magyarázható az információközlési módok során alkalmazott kódolási és dekódolási mechanizmusokkal.

3 Az érzékszervi megismerés határaival is tisztában kell lennünk az adott eszköz kiválasztásakor. Ilyen szempont többek között az emberi szemmel, a látással kapcsolatos alapvetı ismeret. A rövid- és hosszú-távú emlékezés Prezentációk, internetes tananyagok esetén is figyelembe kell vennünk az emberi emlékezésre vonatkozó pszichológiai vizsgálatok eredményit. Gondolkozzunk el azon, hogyan jegyzünk meg egy címet, telefonszámot, weboldal elérhetıségét. Az információkat elıször olyan egységekre bontjuk, amelyeket már ismerünk, agyunkban egyedi információs elemként már léteznek. Ezek szavak, szókapcsolatok, számok esetén 2 vagy 3 jegyő számok is lehetnek. Ezek az információk az ún. rövid idejő memóriába (Short Term Memory STM) kerülnek. Az STM mérete korlátos, átlagosan 7 rekeszt tartalmaz, de ez egyénenként eltérı lehet. Ez azt jelenti, hogy 7 ismert információs elemet tárolhatunk benne. Amennyiben több mint 7 elemet észlelünk, az STM tartalma keveredik, ennek következtében tartalmát csak hiányosan tudjuk visszakapni. Egy példával illusztrálva: ha egy 5-6 egységbıl álló információt közlünk, ezt az emberek többsége gond nélkül meg tudja ismételni. Abban az esetben, ha az információs egységek száma 8-10 a közvetlen visszaidézés többnyire sikertelen, 2-3 elemre emlékszünk csak ilyenkor. Az STM tárolási ideje percekben mérhetı. Ha ezalatt rendszeresen elıhívjuk, megerısítjük, akkor az információk fokozatosan emlékezetünk más területére, a hosszú idejő memóriába kerülnek (Long Term Memory LTM). Ekkor jegyezzük meg az információt hosszú távra. A folyamat egyszerően megérthetı, ha arra gondolunk, miért mondogatunk magunkban egy fontos telefonszámot, amit most hallottunk, és meg kell jegyeznünk. Az LTM tárolási idıtartama a rögzítés intenzitásától, az információ használatának rendszerességétıl és a legutolsó elıhívás óta eltelt idıtıl függ. Példaként gondoljuk végig, kiknek a nevét, viselkedését arcát, mennyire könnyen tudjuk felidézni: közvetlen hozzátartozók, friss ismerısök, gyerekkori barátok, gyerekkori osztálytársak (akikkel nem nagyon volt kapcsolatunk) Vizuális érzékelés A felbontóképességet az emberi szemnél több módon adják meg: az emberi szem laboratóriumi körülmények között 25 cm- rıl 0,07 mm-re, 1 m-rıl pedig 0,3 mm-re levı pontokat képes megkülönböztetni egymástól; az 1 milliméteren belül megkülönböztethetı vonalpárok száma 14 vonalpár/ mm; A fenti adatot fokba átszámítva azt jelenti, hogy a feloldó képesség az emberi szemnél 1-2 szögperc. Ezeket az értékeket veszik alapul a fényképezıgép objektíveknél, a képernyıknél egyaránt. Amely képpontok ennél nagyobb szögben látszanak, azt az emberi szem már kettınek, tehát adott távolságból életlennek érzékeli. E tényeknek az a fiziológiai alapja, hogy csak akkor érzékelünk különállónak pontokat, ha a képpontok két olyan különálló idegvégzıdésben fejtenek ki ingerületet, melyek között legalább egy nem ingerelt idegsejt van. Gyakorlati alkalmazása ezeknek az ismereteknek a digitális világban a honlapok, elektronikus tananyagok, prezentációk készítésénél közvetlenül megtörténhet. Gondoljunk csak arra, hogy egy prezentációt a monitor elıtt készítve látóterünk mekkora térszögét tölti ki a monitor, míg egy elıadáson a kivetített képet szemlélve ez a térszög jelentısen kisebb. Ahhoz, hogy a tanulók a kivetített ábrákat, szövegeket megerıltetés nélkül felismerjék már a szerkesztés során a fentieket szem elıtt tartva megfelelı mérető betőket, ábrákat kell alkalmaznunk A szem érzékelési tehetetlensége A szem egyik fontos tulajdonsága az a fajta tehetetlenség, amely alapját képezi a mozgókép érzékelésnek. A szemben a fény által kiváltott ingerület a fényhatás megszőnte után csak bizonyos idı (lecsengési idı) múlva szőnik meg. Ha két fényimpulzus elég gyorsan követi egymást, azaz az elsı által keltett ingerület még nem csökken egy bizonyos érték alá, és máris kiváltódott a második, akkor a fénykibocsátást folyamatosnak érezzük. Ha például legalább 15 olyan képet vetítenek elénk 1 s alatt, amelyek egy mozgás egymás utáni pillanatképei, akkor a szemünkkel már folyamatos mozgást észlelünk. A vibrálás-érzet csökkentése végett a hagyományos filmvetítés kezdeti koránban képet vetítettek a vetítıvászonra 1 másodperc alatt. Késıbb a 24 kép/sec vált standarddá. Emiatt van, hogy például az elsı világháború elıtti filmeket a standarddá vált képsebességő (24 kép/sec) vetítıvel vetítve, gyorsított felvételt érzékelünk. A felvételkor a képsebesség nagyon széles határok közt változhat aszerint, hogy mi a célunk a standard sebességő visszajátszáskor. Ha például egy mag kicsírázásának folyamatát akarjuk bemutatni, akkor lecsökkenhet a felvételi képsebesség akár 1 kép/nap ra is. Ha viszont egy nagyon gyors folyamatot (például gépkocsi ütközését, lövedék becsapódását) akarjuk szemléltetni, akkor a felvételi képsebességnek már csak a képrögzítı eszköz teljesítıképessége szab határt.

4 Társadalmi, kulturális vonatkozások Digitális írástudás Sugata Mitra és Vivek Rana, egy vezetı indiai számítógépes oktatásfejlesztı cég munkatársai 1999 közepén különös kísérletbe kezdtek. Mivel székházukat egyetlen fal választotta el Új- Delhi számos nyomornegyedének egyikétıl, a fal túloldalára egy számítógépes kioszkot állítottak, élı Internet-kapcsolattal, billentyőzet nélkül. Vajon mit fognak csinálni az angolul nem beszélı, elsöprı többségükben írástudatlan gyerekek? A szakemberek szándékosan nem adtak semmilyen információt a gép köré sereglı 6-12 éves kölyköknek, a kérdésekre legfeljebb annyit válaszoltak, hogy ez egy érdekes gép, próbálják ki majd elmentek. Az ismeretlen géppel magukra hagyott gyerekek néhány óra alatt megtanulták az egér használatát. A következı két-három napban egyenként végigpróbálták az összes menüpontot, majd elkezdtek érdekes oldalakat látogatni (amelyeket következetesen csatornának neveztek egymás között, mintha tévéznének). Egyetlen éjszaka alatt beállították és mőködésbe hozták a képernyın az órát. Kicserélték a bejelentkezı képernyıt. Teljesen egyedi és saját szótárat alkottak a használathoz. Megnézték a horoszkópjukat a naidunia.com-on, az északindiai hindi újság honlapján. Megtanultak rajzolni, saját foldereket létrehozni. A tíz nap múlva visszatérı tudósok nem akartak hinni a szemüknek: a gyerekek az egér használatával szövegeket alkottak, olyan funkció (az ún. Character map) felhasználásával, amelyrıl még a szakember sem tudott. Diadalmasan sajátították el mindenfajta pedagógusi beavatkozás nélkül a géphasználat alapkészségeit, valahogy úgy, ahogyan horgászni tanulnak. A szülık, akik kezdetben szkeptikusak voltak (ha nem ad enni a gép, akkor mire jó?) a kísérlet végén már ragaszkodtak hozzá, hogy a kioszk ott maradjon, mert felismerték és megérezték, hogy gyerekeiknek ez jó. Hamarosan tanáruk is akadt, egy véletlenül a kioszkhoz keveredı másodéves egyetemista fiú személyében, aki számítógépes ismereteit India nyílt egyetemén, az IGNOU-ban szerezte, és akitıl mint a dologhoz az egész nyomortelepen egyedüliként értı nagy tekintélyő embertıl mindent meg lehetett kérdezni. A kísérlet kezdetétıl számított egy hónap múlva a gyerekek már mindent tudtak, amit egy alapfokú számítógépes kurzus résztvevıi, sıt, annál sokkal többet. (Z. Karvalics ) Az ismertté vált kísérleti tapasztalatok alapján viszont óvatosan megfogalmazhatónak tőnik egy-két alapelv, amelyek birtokában néhány szemléleti fogódzó is kínálkozik a majdani vizsgálatokhoz. 1. A digitális írástudás (computer literacy) elsajátítása ill. elsajátíthatósága kizárólag hozzáférés kérdése. 2. A gyermekek (még az írástudatlanok is) gyakorlatilag a felnıttek segítsége nélkül is képesek megtanulni alapvetı funkciók használatát. 3. Amennyiben a hálózati elérés biztosított, egyetlen lépcsıben válhat hálózati polgár (Netizen) a gyermekekbıl. 4. A számítógép öröm- és élményszerzés forrása lehet a gyermekek számára, amely különösen a kilátástalanság körülményei között értelmes és hasznos tevékenységet biztosít. 4b. Ugyanakkor kockázat az ún. számítógép-függıség, és a nem mindig pozitív nevelıhatású információk fogyasztása 5. Még az elemi számítógépes készségek és jártasságok is nagyban megnövelik a fiatal (és felnıtt) korosztály munkaerı-piaci esélyeit. 6. Mivel a géphasználat fortélyait a világot felfedezı gyermek természetes ösztönével, elıítéletektıl és félelmektıl mentesen, szinte észrevétlenül sajátítják el, a mindezt külsıdlegesként, tanulásként, kényszerként megélı felnıtt társadalommal szemben a gyermekek által megtestesített generációs lehetıség jelenti a legnagyobb esélyt a digitális szakadék leküzdésére. Digitális szakadék A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyidıs az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elıször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektıl folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrıl a kettısségrıl, amely az új technológiák jelentette egyenlıtlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbıl a tudományos orgánumok felé, hogy késıbb a gondolatmenetek kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illetıen a legalapvetıbb kérdés az, hogy a már meglévı egyenlıtlenségek mellett egyszerően csupán egy újfajta mennyiségi egyenlıtlenségrıl (mennyiségi változásról) - vagy inkább az egyenlıtlenségek teljes átrétegzıdésével egy egészében újfajta minıségi egyenlıtlenségi rendszerrıl (minıségi változásról) van-e szó az

5 információs -nak tekinthetı, vagy annak közelébe jutott társadalmak javára..vagyis, hogy a digitális szakadék kíván-e újfajta fellépést, paradigmaváltást a kapcsolódó szereplık részérıl, tehát az egyenlıtlenségek új rendszere miatt ide kapcsolható-e lassacskán minden korábbi egyenlıtlenség, ahogy az információs társadalom új egyenlıtlenségrendszere megformálódik (minıségi szemlélet); vagy elégséges a digitális szakadék bizonyos szintő-mélységő technikai kezelése, és nincs szükség az átfogóbb vizsgálatára, mert egyrészt úgysem lehetséges a megszüntetése, másrészt tıle függetlenül és sokkal fontosabb társadalmi egyenlıtlenségek is léteznek (mennyiségi szemlélet). A digitális szakadék kutatása többé már nem akkora divat, mióta politikus körökbıl jelezték, legfeljebb Mercedes divide -ról beszélhetünk: mindenki szeretne Mercedest, csak sokan nem engedhetik meg maguknak, - ellenben autót bárki vehet, elérhetı áron. Vagyis, hogy a digitális szakadék terén sem lesz egyenlıség sem egyazon társadalmon belül, még kevésbé Akármely okból alakuljon ki a digitális szakadék gondolhatnánk, ez a lemaradás könnyedén behozható. A digitális világ berobbanása életünkbe mindössze néhány éve történt, így használható informatikai írástudás összeszedése nem nagy feladat. Amennyiben egyenletes fejlıdésrıl lenne szó, ez a megközelítés megállná a helyét. A fejlıdés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan nı. Azok számára akik már rendelkeznek alapvetı informatikai írástudással, használják az így elérhetı forrásokat, ez az ütem érzékelhetı és követhetı. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi és élethosszig tartó) tevékenységet jelent, még ha ez nem is formalizáltan (pl. egy tanfolyamon) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitőd lassan átalakul, biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthetı feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. E feladatok volumenének helyes társadalmak közt, és végeredményben az egyenlıtlenségek újratermelıdnek. Csakhogy, felmérése sokszor nem történik meg, amikor a felzárkóztatásra gondolunk, így az ilyen amíg a digitális szakadék elismert probléma volt, addig pénzt is szívesen áldoztak rá. Most hogy nem annyira aktuális, hiába vannak továbbra is fontos problémák,a pénz és az agyi tıke (brain capital) más, legalább is pillanatnyilag gyorsabban megtérülı területekre áramlik. A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethetı vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhetı el jelentıs fejlıdés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvetı infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelızi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik fı az elmaradást konzerváló tényezı abból adódik, hogy egy-egy embercsoport attitődje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így vélekedık ezt nem tartják szükségesnek. Ez a megközelítés már kivezet a digitális szakadék = Mercedes-szakadék szemléletbıl, mert itt lenne pénz a Mercedesre. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. E csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség korszerő (elektronikus) IKT eszközökre ill. ezek használatára mert eddig is jól megvoltak nélküle. Az eszközhasználat és az ebbıl származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik, és különállásuk attitődjükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a korszerő IKT iránt. programok paradox módon mélyíthetik a digitális szakadékot, a benne részt vevık kudarcélménye tovább erısítheti az amúgy is kialakult elutasító hozzáállást. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekrıl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhetı. Talán nehéz elképzelni, amikor kontinensek között cserélünk információt pillanatok alatt az Interneten, hogy a Föld lakosainak mintegy kétharmada még életében egyszer sem telefonált. Azokon a területeken, ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb, a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepérıl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltérıek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. Ahhoz hogy képet alkothassunk tágabb és szőkebb környezetünk helyzetérıl az európai és magyarországi kutatások néhány, fontosabb eredménye is segíthet. E kutatások jellemzı indikátornak tekintik az Internet-használatot.. Az Európai Unió által az 1990 es évek második felében elvégeztetett felmérés szerint érzékelhetı szakadék van az Internethasználat tekintetében az európai lakosság csoportjai között, amelyek elsısorban az életkor, a jövedelem és az iskolai végzettség alapján különülnek el. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala mind a 25 tagállamra kiterjedıen végezte a felmérést, és arra jutott, hogy a legnagyobb különbség a fiatalok és az 50 év felettiek között van. A éves középiskolás, illetve egyetemista vagy fıiskolás diákok közül ugyanis 85% internetezik rendszeresen, az 55 és 74 év közöttiek esetében azonban ez az arány mindössze

6 13%. Az iskolai végzettség egyébként is fontos: a felsıfokú diplomával rendelkezık körében 77%, az érettségizetteknél 52%, a középiskolát nem befejezık között viszont csak 25% a világhálót rendszeresen használók aránya. A harmadik, jövedelmi tényezı szintén tetten érhetı a felmérés eredményében: a munkahellyel rendelkezıknek 60, a munkanélkülieknek azonban csak 40%-a szokott internetezni. Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti, az EU átlag 47%; az Egyesült Államokban hasonló módszerrel végzett felmérés 2003-ban 55%-ról számolt be. Az Eurostat adatai szerint Európában az északi országok járnak az élen: Svédországban 82%, Dániában 76%, Finnországban pedig 70% a rendszeres internetezık aránya a 14 év feletti korosztály körében. A legalacsonyabb, 20%-os arányt Görögországban mérték, de Magyarország sem végzett túl elıkelı helyen a maga 28%-ával. A diákok körében regisztrált 87% viszonylag jónak mondható, hiszen ezzel megelızzük például Olaszországot (74%) és Írországot (57%) is. digitális szakadék viszont éppen emiatt igen széles: a felnıtt munkavállalóknak ugyanis csupán 33, a munkanélkülieknek 17, a nyugdíjasoknak pedig mindössze 3 százaléka látogatja nálunk a világhálót. Ami a végzettséget illeti, a diplomásoknak 68, az érettségizetteknek 45, a 8 általánossal rendelkezıknek pedig 13 százaléka rendszeresen hazánkban. A internetezik Más felmérések szerint Magyarországon a éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban a rendszeres Internethasználók aránya 48 százalék. A következı idıszakban a szélessávú kapcsolaton keresztül történı digitális mősorszórás megjelenésével, valamint a felhasználók számának kritikus tömeg felé növekedésével ugrásszerő Internet-penetrációt prognosztizálnak a kutatók. Az információs társadalom nyújtotta lehetıségek kétszeres elınyt jelentenek a hátrányos helyzető csoportok számára: egyrészt az információkhoz való hozzáférés egyre jelentısebb szerepet játszik a mindennapi életben, a munkához jutásban, az élethosszig tartó tanulásban, a kulturális identitás megırzésében, másrészt az információs társadalom biztosította lehetıségek éppen a hátrányos helyzetbıl fakadó esélycsökkenést képesek ellensúlyozni. Például egy rossz közlekedéső kistelepülésen élı embernek megszőnik a távolság, amikor ügyeit az emagyarország- pontokon Interneten keresztül intézheti, egy látássérült teljes értékő munkát vállalhat látássérültek, esetleg még vakok számára is technikailag megfelelıen kialakított számítógépes konfiguráció és megfelelı szoftver segítségével, a települési helyzet (pl. a közlekedési viszonyok) miatt hátrányos helyzető felnıtt középiskolai tanulmányokat folytathat a digitális középiskolában úgy, hogy csak havonta kell elutaznia az iskola településére, miközben akár naponta konzultálhat a tanárával. AZ INFORMATIKAI KOMPETENCIA MINT A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA EGYIK ALAPFOGALMA Az intelligencia vizsgálatok kezdetben a nyelvi és logikai képességekre koncentráltak. Howard Gardner "többrétő intelligencia" elmélete kitágította ezeket a kereteket és az alábbi intelligencia típusokat határozta meg: Nyelvi-kommunikatív intelligencia (anyanyelv, idegen nyelv) Matematikai-logikai intelligencia Térbeli intelligencia (konstruálás, érzékelés) Zenei intelligencia (komponálás, elıadás) Kinetikus intelligencia (mozgás, sport, manipuláció tárgyakkal) Interperszonális intelligencia (vezetı, mester, munkatárs) Intraperszonális intelligencia (sikeres önmegvalósító, képességeinek tudatában élı, fejlıdı érett személyiség) A nyelvi intelligencia javításában az internetes kommunikáció, mint erısen motiváló íráshelyzet sokat jelenthet. Elég, ha a chatszobák, Internetes közösségek, azonnali üzenetküldı szolgáltatások terjedésére és forgalmára gondolunk. A nyelv állandóan változó rendszere ezen kommunikációs lehetıségek terjedésével transzformálódik. A korábbi kommunikációs csatornáktól eltérı nyelvezet használata az interentetes kommunikációban dominánsanak tekinthetı, de hatásai a mindennapi nyelvhasználat más területein is megjelennek. A térbeli intelligencia szerepe az Internetes navigációban vitathatatlan. A virtuális térben történı játék tudományos vizsgálatok alapján, fejleszti a kétdimenziós térábrázolás fontos rajzi képességét is. Az interperszonális intelligencia terepe az elektronikus levelezéstıl a virtuális közösségeken át, távoktatásban való részvételig terjed. A számítógéppel segített tanítás és tanulás legfontosabb célja egy olyan új képességrendszer kialakítása, amely a tudásalapú társadalomban való mindennapi életünket megkönnyíti, és a munka- és szabadidı kultúráját teljesebbé teszi. Az Európai Unió számos stratégiai dokumentumban fogalmazza meg, milyen képességek rendszere adja napjaink "digitális írástudását" (digital literacy) vagy új alapkészségeit (new basic skills). Egy, az európai oktatás kívánatos tartalmait körvonalazó dokumentumban a hagyományos alapképességek

7 mellett (sıt: elıtt, igen hangsúlyosan) megjelennek az informatikához kapcsolódó Megtalálás, Információs forrás Közvetített követelmények is. (European Council, 2000,) értékelés Irányítás, értékelés informatikai képességek (IT skills), Szemléltetı eszköz Közvetített Tanulmányozás Bemutatás, értékelés idegen nyelvek ismerete, A fenti összes technikai (technológiai) kultúra (technological culture), Programozás Mobil funkció vállalkozási készségek (entrepeneurship skills), A fenti összes funkció társas (szociális) kompetencia (social skills). Forrás: Jones - Bonanno - Scouller * Na végre egy utalás, ill. hivatkozás. Kár, hogy nem találom az irodalomjegyzékben. Az Európai Unió fentebb idézett dokumentumában követelményekbe foglalták a digitális írástudás ismereteit: A legjelentısebb eltérés a hagyományos pedagógiai környezethez képest az, hogy az elektronikus eszközökkel segített tanulás, az e-learning világában idıben és térben kitágulnak A különbözı médiumokhoz illeszkedı tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása az oktatás keretei. Ha kellı késztetéssel és megfelelı infrastruktúrával rendelkezik, a tanár Az eredményes együttmőködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és használata valós és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben nem csak az óra alatt, hanem a tanulási idın kívül is képes kapcsolatba lépni a diákjaival, fogadni az óra után ıt magát, vagy a házi feladat megoldása közben felmerülı kérdéseiket és A hálózati környezetben megjelenı információk és tartalmak megbízhatóságának és minıségének megítélése elektronikusan elkészített munkáit. Az órán elhangzott legfontosabb információkat, szemléltetı anyagokat saját oktatási weboldalán helyezheti el, lehetıvé téve a diáknak, hogy Intelligens keresırendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata az iskolai laborból vagy otthonról is elérhesse, átismételhesse és kinyomtatva, vagy csak Az egész életre kiterjedı tanulás igénye és képessége. gépére töltve birtokba vehesse a tanár által összeállított tananyagot. Ílymódon a reális Az informatikai kompetencia e követelményeknek megfelelı képességrendszer. (valóságos) kontakt óra kibıvül virtuális órával. A feleletek és a dolgozatok eredményei, helyes megoldással, esetleg magyarázattal, a tananyagra való hivatkozással szintén A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA MÓDSZEREI megjelenhetnek egy, csak a jogosultak számára hozzáférhetı helyen. A tanulás otthoni és iskolai formái közelednek egymáshoz, az oktatási folyamat átláthatóbbá, a szülı és a diák számára egyaránt követhetıbbé válik. Nem vitás, hogy a digitális pedagógia idıigényes, Tanár (oktató, tutor, konzulens) - és (fiatal, felnıtt) tanulószerepek elektronikus IKT jelentıs munka-ráfordítással jár tanár és diák számára egyaránt. Elınye mégis, hogy számos környezetekben korszerő pedagógiai paradigma válik megvalósíthatóvá. IKT technika Interakció Diákszerep Tanárszerep Az iskolában alkalmazható fontosabb számítógéppel segített oktatási módszereket az , levelezılista, alábbiakban foglaljuk össze: Aszinkronikus Részvétel Moderálás vitacsoport Elıadás, szemléltetés (prezentáció): információszőrés, kép és szöveg kombinációja, Beszélgetı csoport Szinkronikus Részvétel Moderálás ábrakészítés és elemzés Multimédiás taneszközök használata: valódi taneszközökkel ötvözött, számítógépes Audio-konferencia, Jelenlét, esetleg Szinkronikus Részvétel kísérletezés, mérés, folyamat-modellezés stb.: aktív ismeret-elsajátítás és alkalmazás. Videokonferencia moderálás (Pl. digitális lexikon, szótár, képtár) Hangközvetítés Választás, utólag: Tanuláselméleteken alapuló kognitív digitális taneszközök használata: Közvetített Hallgatás, nézés Képközvetítés értelmezés ismeretkonstruálás személyre szabható, interaktív számítógépes tanulási környezetben (Pl. virtuális labor, oktatójáték, tudáskonstruáló és megosztó környezet)

8 Digitális projekt: kommunikációs és alkotói képességek autentikus használata, egyéni, páros vagy csoportmunka keretében, a fentebb felsorolt eszközök alkalmazásával A jó oktatási szoftverek "önmagukban is jutalmazó" ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia. Digitális értékelés és vizsga: egyénre szabott feladatsor, gyakorlási lehetıség, A multimédiás taneszközökkel végzett oktatás elınyei : azonnali, diagnosztikus értékelés, illetve teszt típusú ellenırzés. Többféle (nyomtatott, filmes és digitális) megjelenítést integráltan kínál Többcsatornás (multimodális) érzékelési lehetıség - hatékonyabb elsajátítás. ELİADÁS, SZEMLÉLTETÉS (PREZENTÁCIÓ) Az oktatásra készülve a tanár információkat keres, szőr és mutat be. A három mővelethez (Legjobb, ha álló és mozgókép, ábra, szöveg és hang egy tananyagrész feldolgozásánál együtt szerepel) technikai, szaktárgyi és szöveg-feldolgozási ismeretek egyaránt kellenek. Ezek nagy része Interaktív: konstruktív tanulási környezetben a tanuló részvételével folyik a munka, megtanulható, de a digitális információ-keresés és feldolgozás manipulatív elemeit és megvalósul az életszerő, tanulás egyéb, a hitelességgel és naprakészséggel kapcsolatos buktatóit csak a tapasztalat segít Könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelıen elkerülni. Ehhez a vizuális kommunikáció formáit éppolyan jól kell ismerni, mint a szőrési technikákat. A feladatok, szimulációk, logikai modellek paraméterei módosíthatók, megoldási lehetıségek alakíthatók A számítógép nemcsak azért jó oktatóeszköz, mert a filmrészleteket, ábrákat és szövegeket egyszerre kínálja, sokkal fontosabbak azok az interaktív lehetıségek, amelyekkel a megszerzett információ azonnal feldolgozható. KOGNITÍV DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA A kognitív taneszközök nevüknek megfelelıen a gondolkodás sokoldalú fejlesztését szolgálják. Olyan, az Interneten fizetség ellenében hozzáférhetı, összetett informatikai MULTIMÉDIÁS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA A multimédiás taneszközöket funkciójuk alapján így csoportosíthatjuk: környezetek ezek, amelyek integrálják a tananyagot, ennek feldolgozási lehetıségeit a tanuláshoz szükséges programokkal és értékeléssel. A kognitív taneszközök legtöbbje A tanári felkészülés segédeszközei virtuális oktatási, tanulási környezet. Kommunikációs eszközök Egy jól megszerkesztett virtuális oktatási, tanulási környezet képessé teszi felhasználót az Információforrások alábbiakra. Oktatóeszközök, integrált taneszközrendszerek A tananyag felosztása elemekre (tananyag-egységekre), amelyek tetszés szerint Számítógéppel segített (ön)értékelés kombinálhatók; Oktatásszervezési eszközök A tanuló személy aktivitása, valamint a teljesítményének alakulása nyomon követhetı; A számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek képi és hangzó illusztráció-igényesek. Könnyen belátható elınyt jelent a valamennyi Támogatja az önálló tanulást, elvezet hiteles információforrásokhoz, tájékoztat a követelményekrıl; tanuló önálló vagy páros munkáját lehetıvé tevı s az eredményeket személy szerint Konzultációs segédleteket és gyakorló feladatokat biztosít az önellenırzéshez; nyilvántartó, elemzı számítógépes feladatsor, ha a tananyag sok önállóan végezhetı feladatot tartalmaz. Az önálló tanulásra alkalmas program a legjobb, ha az azonnali visszajelzés fontos feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a témakör nem igényli a tanár állandó, magyarázó Számos kommunikációs csatornát tartalmaz, beleértve az elektronikus levelezést ( t), a csoportos vitát és a tanárnak egy diákkal vagy csoporttal folytatott eszmecseréjét (mentorálás); jelenlétét, - elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthetı formában rendelkezésre állnak. Számos ilyen taneszköz érhetı el a Sulinet weboldaláról a Tanár és Oktatás menüpontokon. Hivatkozásokat ad más ismeretkörökre, rendszerekre, a tananyagon belül és kívül egyaránt.

9 Az ideális virtuális elektronikus oktatási, tanulási környezet (VOK) alkalmas a tanulási és tanítási módszerek egész sorának támogatására a hagyományos, osztálytermi elıadástól az levelek téma, feladó vagy az érkezés ideje szerinti csoportosítására is alkalmas fórumon zajlik. offline, önálló távtanuláson át az online, tanulói közösségben végzett frontális, egyéni, páros és csoportmunkáig. A VOK-ok egy része a távoktatást támogatja (pl. Assard Hubler 2003). Ebben a csoportban három fı típust különböztetünk meg. ONLINE ÉRTÉKELÉS A tanárnak képesnek kell lennie arra is, hogy digitális értékelési módszerekkel biztosítsa a pontos és személyre szóló visszajelzést. Az Internet alapú kultúrában a gyors, szinte azonnali "Tartalomtámogató rendszer" modell: a webalapú tananyagok nyújtják a tantárgy tartalmi összefoglalását, amit egy konzultációs támogatás lehetısége egészít ki. Itt az interakció meglehetısen alacsony szintő, és ez a modell igencsak hasonlít a hagyományos tanításhoz, azzal a kis különbséggel, hogy a tananyag inkább a VOK rendszerén keresztül jut a tanulókhoz, mint a tanár munkáján keresztül. Talán napjainkban ez a legáltalánosabban használt modell. válasz elvárás akkor is, ha oktatás zajlik. Hogy ennek eleget tegyen, a tanárnak meg kell ismernie az online feladatbázisokat, és meg kell tanulnia, hogyan lehet belılük gyorsan, differenciáltan feladatlapokat, teszteket készíteni gyakorlásra és ellenırzésre. A befektetett idı és energia ezen a területen térül meg leggyorsabban, hiszen a szoftverek nemcsak regisztrálják és javítják, de táblázatokban, grafikonokban összegzik és elemzik is az osztályok és az egyes tanulók teljesítményeit. Az osztályok, évfolyamok és egyes tanulók a tanév során Online feldolgozási modell: a tananyaghoz való hozzáféréssel együtt jár a tanulók aktív tevékenysége, az online megvitatás lehetısége stb., és a hálózaton eltöltött idınek az elızıekbıl eredı gyarapodása. nyújtott teljesítményérıl szóló összehasonlító áttekintések jelentısen javíthatják a tanár munkáját. A program szimulátorok a feladatlap szerkesztı kiegészítéseként kaphatók az oktatásban Integrált modell: ez egy forrásanyag-alapú modell, ahol a tanulás kollaboratív leggyakrabban használt szoftverekhez. A program szimulátor az eredeti szoftver menüinek és tevékenységen, vitákon és szervezett közös munkán alapul. A tananyag, tartalma dinamikusan változó, egyéni szükségletek és csoportos tevékenységek befolyásolják, a forrásokat a tanulók és a konzultánsok (tanárok) közösen dolgozzák fel, miközben a tananyag folyamatosan bontakozik ki. dialógus ablakainak fényképeibıl összeállított program, amellyel az eredetihez hasonló környezetben gyakorolhatók, ill. ellenırizhetık a különbözı programbeállítások. A szimulátor animációs funkciójával - magyarázó szöveggel kiegészítve - lejátszható a menükön való lépkedés és a dialógus ablakok különféle beállításai. Valamennyi VOK-ra jellemzı, hogy a tanulótól nagyfokú önállóságot, a tanulás megszervezésének képességét és belsı motivációt igényel. A tudásanyagot (a Legfontosabb jellemzık: tudományterület, oktatásra kiválasztott ismereteit) és ennek részterületeit a tanár szerkesztett Sokféle feladattípus készíthetı, rugalmas pontozás formában nyújtja a tanulónak. A tanuló munkájának megfigyelését, a folyamat koordinációját A feladatok véletlenszerő sorrendben jelennek meg a diák gépén (a beadandó feladatok ütemezését, ezek értékelését) a VOK funkcióinak segítségével a tanár A szerveren online követhetı a tanuló munkája alakítja ki. A tanárnak tehát a távoktatási módszerek ismeretén túl a VOK alkalmazásának Azonnali nyomtatható a feladatlapok kiértékelése képességével is rendelkeznie kell. Magyarázat is beilleszthetı a feladatlapokba Gyakorló üzemmódban a tanuló látja a a megoldásokat DIGITÁLIS PROJEKT Beállítható kiértékelési szabályok (pl. ponthatárok) A digitális projekt a projektmódszer számítógépes környezetben megvalósított változata. A feladatlapok regisztrációs kulccsal védhetık Lényege, hogy a diákok a feldolgozandó projekt-témához az interneten keresnek információkat, a csoportmunka elektronikus levelezéssel, levelezı listán (valamennyi listatag üzeneteit egyidejőleg megkapó címcsokorban) vagy az információk rendezett tárolására és a Intranetes (az iskola számítógépeit összekötı belsı hálózatot használó) vagy internetes kapcsolat esetén két vagy több, különbözı helyen lévı diák léphet kapcsolatba és tanulhat együtt a MOVELEX feladatai segítségével.

10 TANULÁSIRÁNYÍTÁS ÉS EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ A számítógépes laboratóriumban vagy az Interneten kialakított virtuális tanulási környezet legjelentısebb újdonsága, hogy a hagyományos oktatásnál intenzívebb kommunikációra késztet. Valamennyi diák folyamatosan dolgozik, a tanár bármelyikkel bármikor kapcsolatba léphet, és a diákok egymás közötti kommunikációja (legyen ez baráti csevegés vagy a tananyaghoz kapcsolódó munka) nem zavarja meg az oktatás menetét. A tanárok és diákok közléseinek elemzésekor átfogó tartalmi kategóriák állíthatók fel. A leggyakoribb közléstípus célja az együttmőködés (transacting), tehát egy probléma megvitatása, közös megoldása. A párbeszédeknek ebben a kategóriában két fı típusa van: a véleménycsere (dialogue conversation), amely az álláspontok tisztázását, az elıismeretek összegzését és megosztását szolgálja, valamint a tervezı párbeszéd, (design conversation), amely új ismeretek, struktúrák közös létrehozását, problémamegoldást jelent. A beszélgetések fontos hozadéka a véleménymódosítás (transforming), amely a kommunikáció során szerzett belátásokat dolgozza fel. A legmagasabb szintő együttmőködés, amely egy csoportot jellemezhet, az elemzık által transzcendensnek nevezett közlések csoportja, amelyek kilépnek az oktatás közegébıl, és lényeges, közös célokra, értékekre, együttmőködési formákra hívják fel a partnerek figyelmét. Nyilvánvaló, hogy nem mindenki és nem egyenlı mértékben képes helytállni egy ilyen kommunikációs kultúrában. Mielıtt a számítógépes oktatás bevezetése mellett döntünk, számba kell vennünk, mennyire alkalmasak diákjaink a tanulásra ebben a környezetben. Hogy a virtuális konzultáció éppolyan hatékony legyen, mint a valódi találkozások, a tanárnak el kell sajátítania az elektronikus kommunikáció egyéni és csoportos formáit. Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában Az alábbiakban két, gyakorlati ismereteket feltáró terület kerül ismertetésre. A témák kiválasztásában az játszott szerepet, hogy a leírt ismeretek nemcsak a szorosan vett pedagógiai feladatokban, hanem az élet más területein is jól hasznosíthatók legyenek, e módon is megvalósítva a tudástranszfer más fejezetekben említett és korunkban elengedhetetlen feladatát. Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal Az oktatói feladatok ellátásának napjainkban terjedı hatékony segédeszköze az elektronikus prezentáció. Bár jelentıs infrastruktúrát igényel (vetítıt, számítógépet), ez napjainkban egyre több oktatási intézmény eszköztárában fellelhetı. A prezentációk készítése erre fejlesztett alkalmazásokkal történik. Itt terjedelmi okokból a program kezelésére nem térünk ki inkább a prezentációk tartalmi, formai követelményit foglaljuk össze. Tartalmi követelmények Az információk mennyisége és elrendezése kulcsfontosságú a hatékony prezentációk készítésénél, mivel itt pl. egy táblán történı magyarázattól eltérıen az információk nagyobb egységekre is bonthatók. Gondot jelenthet, hogy az emlékezés pszichológiája pontban leírt STM et túlterheljük, így nem teljesen biztos, hogy vissza tudják idézni a hallgatók a kivetített információkat. A fenti pontban leírtak azonban jól kihasználhatók akkor, ha felsorolásainkban nem lépjük túl a hét egységet. Olyan esetben, amikor több dolgot kell felsorolnunk, bontsuk a listát logikai úton több részre úgy, hogy a kialakított csoportelemek száma hét alatt legyen. Egy másik technika szintén az emlékezés pszichológiáján alapszik. Elıadásunk elején foglaljuk össze egy szerkezeti vázlat kivetítésével, hogy mirıl lesz szó. Az elıadás során a képkockák címében utaljunk a vázlatra, majd az elıadás végén, összefoglalásként az esetleg kiegészített vázlattal ismételjük meg a kulcsinformációkat. E technika alkalmazásával a kulcsinformációk háromszor is elhangzanak az elıadás során, így a hallgató ezeket már nagy valószínőséggel vissza tudja idézni, az egyéb információkat amikre emlékszik, ezen alapokhoz tudja kapcsolni. További elıny, hogy az esetlegesen elkalandozó figyelem következtében megszakadt ismeretfeldolgozási folyamat folytatható a szerkezeti vázlat következı pontjánál. Az oktató szempontjából a módszer alkalmazása a tananyag logikus összeállítását, a lényeges információk kiemelését igényli, ami hatékonyság szempontjából további elınyöket jelent. A képkockák ütemezésénél célszerő különbséget tenni, milyen hallgatóság számára adunk elı. Amennyiben a hallgatóság jártas a területen csak az ismeretek kiegészítése az újdonságok bemutatása a cél, egy-egy diára 1-2 percet érdemes szánni. Ilyen bemutatók tipikusan a konferencia elıadások, üzleti prezentációk is. Abban az esetben ha a hallgatóság kevésbé jártas a területen, és az információkat részletesen le kell jegyzetelniük, egy-egy diára 4-6 percet érdemes szánni a tapasztalatok alapján. Hosszabb elıadások esetén fontos tényezı a figyelem fenntartása és elterelésének kiküszöbölése. Az alábbi felsorolás e szemponthoz nyújt segítséget. A figyelem fenntartása Monotonitás elkerülése ábrákkal, képekkel Egy kis humor (témához kapcsolódó történetek, tréfák) a

11 Hallgatói interakció (kérdések, véleménykérés) Elterelhetik a figyelmet Izgı-mozgó ábrák, felesleges animációk Ugrálás a diák közt Nem logikus felépítés Szükségtelen, oda nem illı (inadekvát) hangeffektusok Formai követelmények A prezentációk sikerességét a formai megvalósítás kritériumainak való megfelelés is jelentısen befolyásolja. A tökéletes tartalmú prezentáció sem hatékony, ha kivetítve olvashatatlan. Ezért érdemes az alábbiak szem elıtt tartása Fıcím és diacímek megfelelı alkalmazása alapvetı fontosságú a prezentációk logikus felépítésében.. A címek alkalmazásában a következıket vegyük figyelembe. Minden diának legyen a tartalmára utaló címe Logikus legyen a címek rendszerének felépítése Utaljanak a címek a vázlatra Több dián áthúzódó téma esetén a cím részletezése ill. diánkénti számozása javasolt Pl: szabadidı-szórakozás és szabadidı-sport Vagy szabadidı 1 és szabadidı 2 A jól felépített címrendszer segíti a megértést, a földolgozást, megkönnyíti a visszakeresést. Ábrák alkalmazásával elıadásunk szemléletesebb, ezáltal hatékonyabb lehet Az egy kép többet ér ezer szónál itt is igaznak bizonyulhat. A méretet úgy válasszuk meg, hogy kivetítéskor az ábrák részletei értelmezhetık, a feliratok jól olvashatók legyenek. Alkalmazzunk mutatónyilakat jelmagyarázatokat. Az animációk alkalmazása a folyamatok szemléltetésére tovább segíti a megértést. A prezentációk olvashatóságát, befogadását az alábbi ergonómiai szempontok figyelembe vételével tehetjük optimálissá Maximum 7-8 sort írjunk egy dián a teljes terület kitöltésével A monitoron és a kivetítın eltérı látószögben (eltérı nagyságúnak) észleljük betőméreteket. Ezért a könnyen olvashatóság biztosítása végett úgy méretezzük a betőket, hogy a monitortól 2 méterre állva is könnyen el lehessen olvasni minden szöveget, szövegrészletet. Könnyen olvasható betőtípust válasszunk Maximum 2-3 betőméretet használjunk, konzekvensen A betőméretek logikai szinteket jelöljenek Minden dián hasonló tagolással, igazítással használjuk a szövegrészleteket Kerüljük az egyedi betőtípusokat, mert vetítési problémákat okozhatnak Magyar ékezetes betőtípusok használjunk a helyes megjelenítés ellenırizhetı az árvíztőrı tükörfúrógép ÁRVÍZTŐRİ TÜKÖRFÚRÓGÉP szókapcsolattal Nagy kontrasztú színeket használjunk Világos alapon sötét feliratot a vetítéskor esetleg beszőrıdı fény zavaró hatásának csökkentése végett Színtévesztık miatt kerülendı a piros zöld, narancs zöld, kék sárga, lila sárga színpárosítás Az utolsó szempontcsoport a bemutatók formai egységességének megvalósításához ad segítséget. Az elsı pillanatban inkább esztétikai célúnak látszó szempontok mögött megtalálható az áttekinthetıség, a könnyebb feldolgozás támogatásának funkcionális igénye is. Mindegyik dián azonos formai elemeket használjunk. Kiemelésre ill. idézetre egy bemutatóban ugyanolyan formai elemet alkalmazzunk. Az aláhúzást mellızzük. A diák megjelenési animációja legyen azonos. Az egyes objektumtípusok animációját csak indokolt esetben változtassuk. Több bemutató összeillesztésekor ügyeljünk a formai elemek egyeztetésére. Tantárgyi honlapok alkalmazása A fenti fejezetekben már többször szó esett az Internettel támogatott oktatás különbözı megvalósításairól. Ott nagyobb rendszerek fı és mellékfunkcióit tárgyaltuk, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs lehetıség, sıt néha szükség sem. Ilyen esetekben jelenthet megoldást az adott témakör, tantárgy támogatására tantárgyi honlap készítése,

12 amely a tananyag elektronikus publikációja mellett egyedi lehetıségeket kínál a tanár diák és a diák- diák interakció megvalósítására. A tantárgyi honlapok megvalósításánál két fı megoldás közül választhatunk. Egyrészt a honlapot egyedileg készíthetjük, így egyszerőbb honlapokat, illetve egyedi igényeknek megfelelı funkciókat valósíthatunk meg. Másrészt választhatunk valamely tartalomkezelı Tantárgyi honlapok lehetıségei Tantárgyi honlapokat olyan célcsoport számára érdemes készíteni, amelyekben a többség rendszert (Content/Course Management System CMS), amelybe a beépített lehetıségek használatával feltölthetjük az információkat. számára adottak az Internet elérésének technikai feltételei adottak és informatikai Esıként az egyedi honlapok készítésének feladatait tekintsük át. Ebben az esetben tipikusan írástudásuk lehetıvé teszi ennek használatát. Ez napjainkban leginkább a felsıoktatás hallgatóira mondható, el de az Internet penetráció hazai növekedésével a korhatár egyre lejjebb tolódik a középiskolás korosztály felé. A honlapok alkalmazásával a tanárnak lehetısége nyílik: html nyelvő oldalak létesítésérıl van szó. A szerkesztés technikai ismereteinek elsajátítási alapjait az Interneten számos oldalon megtalálhatjuk, ezért ezt itt nem részletezzük. A honlap tervezésénél határozzuk meg a feladatokat, hogy ui. mire szeretnénk használni a honlapot. A struktúra kialakításánál célszerő a különbözı típusú adatokat rendezetten (külön mappában) Aktuális segédanyagok közzétételére tárolni. Ez a késıbbiekben megkönnyíti a fejlesztést és az átalakítási munkát. Bár a Tankönyv jegyzet helyettesítésére. szélessávú Internetet használók száma növekszik, törekedjünk minél kisebb fájlméretekre. Ez A tanulási folyamat ütemezésére pl.: a tananyagrészletek folyamatos közzétételével elsısorban a képek és letölthetı tananyagok méretének optimalizálásával, valamint oldalaink Hirdetmények, határidık gyors kényelmes közzétételére html kódjának szőrésével oldható meg. Kommunikációra, konzultációra a diákkal A felhasználói felületet úgy alakítsuk ki, hogy a látogató mindig tudja, a honlap mely részén Egyéni vagy csoportos feladatok kiadására, konzultációjára, teljesítésének jár, hogyan tudja a fıbb funkciókat elérni. Ennek megvalósítása legelterjedtebben ellenırzésére menürendszer alkalmazásával oldható meg. A felhasználói felület kialakításakor a korábbi Elektronikus vizsgáztatás megvalósítására fejezetekben már említett összefüggések használhatók. Ennek értelmében a menüelemek Eredmények közzétételére számát tartsuk 7 alatt, formai, ergonómiai szempontok tekintetében pedig kövessük a A diákok szempontjából elınyt jelentenek az alábbi tényezık: prezentációknál leírtakat (színek betőtípusok megválasztása, egységesség kialakítása). Mivel Jegyzetek, segédanyagok egyszerő beszerzése a honlap dinamikus médium, tartalma folyamatosan változik, célszerő minden oldalon Idıben kötetlen kommunikáció megjeleníteni az utolsó módosítás idejét. A tanárral A nyitólapon mindenképpen szerepeljenek az aktuális információk ill. a legfrissebb oldalakra A többi diákkal mutató linkek. A tartalom kialakításánál célszerő oldalt ill. oldalakat létrehozni a tananyag Csoportmunkában való részvétel letölthetı segédanyagainak. Ezeknek a formátumát úgy válasszuk meg, hogy mindenki Tudásellenırzés lehetısége számára megjeleníthetı legyen. Célszerő html vagy pdf formátumot használni. A tartalmi Kényelmi szempontok kialakításkor ajánlatos a témakörhöz kötıdı linkgyőjtemény kialakítása. Ebben segítségünkre Az elınyök mellet nem célszerő tantárgyi honlap kialakítása abban az esetben ha: lehetnek saját diákjaink is. A határidıket, kötelezettségeket szintén külön lapon szokásos A célcsoport kis arányban éri el az Internetet megjeleníteni, de ezek teljesítésének közeledtével a nyitóoldalon is célszerő feltüntetni. A Elutasító az Internettel szemben hallgatók egymás közti és a tanár közti interakciójának megvalósítására ideális megoldás a Információs írástudása nem megfelelı fórum vagy levelezılista alkalmazása. Amennyiben ezzel mégsem élnénk egy a tárgynak Kis létszámú csoport (a honlap készítésre fordított munka nem térül meg) fenntartott címet mindenképpen szerepeltessünk. A honlapok fejlesztésének még számos további lehetısége adott amelynek az oktatói igény és fantázia illetve a diákok Megvalósítás és feladatok

13 aktivitása szabhat határt. Így megvalósított honlapokat például a változatok elkészítése is könnyebb, a legelterjedtebb rendszerek esetén magyarul is elérhetı. oldalon találhatunk Természetesen ingyen. A másik megoldási lehetıség a tartalomkezelı rendszer. Ezek feladata több felhasználó által készített dokumentumok rendszerezett tárolása és általában egy internetes vagy intranetes felület felé való publikálása. Amennyiben CMS-t használunk a honlap elkészítéséhez, szélesebb eszköztárral dolgozhatunk. A hallgatók azonosítása, egyedi beléptetése, a fórumok használata, a tesztek készítésének lehetısége a legtöbb rendszerben megoldott. Üzemeltetésükhöz viszont egyedi szerverszolgáltatások (általában php és adatbázis kezelı) szükségesek. Az általános célú rendszerek alkalmasak más jellegő honlapok készítésére is. Ilyenek: Plone Xaraya PHPNuke PostNuke webgui Typo3 Drupal Textpattern A választék ennél szélesebb. További rendszereket a címen találunk, a rendszerek funkcióinak összehasonlítását pedig a címen tekinthetjük meg. Az általános célú tartalomkezelık mellett vannak kifejezetten oktatási célú megoldások is. Ilyen a széles körben elterjedt Moodle (http://moodle.org). Ez tipikusan kurzuskezelı rendszer amelyet napjainkban mintegy 70 nyelven 130 országban használnak. Másik oktatási célra is jól használható CMS a szabadon szerkeszthetı és írható lexikont megvalósító Wikipedia. Az akár saját szerveren üzemeltetett rendszer integráns részét képezi a világ többi Wikipedia rendszerének, így e sorok írásakor angolul magyarul szócikket tartalmaz (http://hu.wikipedia.org/ ) A felsorolt tartalomkezelı rendszerek nagy elınye, hogy oktatási és magánjellegő felhasználásuk legtöbb esetben ingyenes. Így ár-érték arányban messze felülmúlják a funkcionalitásukban teljesebb rendszert adó e-learnig rendszereket. Másik elınyük, hogy forráskóduk nyitott és elérhetı, így az esetleges programhibák feltárása könnyebb, könnyebben javítható. Ennek a fejlesztési koncepcciónak köszönhetıen a nyelvi Üzemeltetés, vizsgálatok, mérések A tantárgyi honlapok webszerveren történı elhelyezés elıtt célszerő mérlegelni az alábbi két lehetıséget. Mindkét lehetıség egyaránt jelent elınyöket és hátrányokat, mérlegelni a honlap egyedi preferenciái alapján érdemes. Elhelyezés az oktatási intézmény szerverén Elınyök Általában ingyenes A hallgatók könnyebben megjegyzik, megtalálják Egyes esetekben intranet alapú speciális funkciók megvalósíthatók Esetenként önálló szerver mőködtethetı, igény szerinti szolgáltatásokkal Hátrányok Egyes esetekben a hardver infrastruktúra, vagy az internetkapcsolat nem megfelelı, nem megbízható. A hozzáférési jogok korlátozottak lehetnek Szerverszolgáltatások hiányozhatnak Elhelyezés külsı szolgáltató szerverén Jó szolgáltatási minıség (rendelkezésre állás, sebesség) Nem kell a szerver üzemeltetésével foglalkozni Költségekkel jár(hat) A honlap címe a hallgatók számára nem egyértelmő A honlap közzététele után nem zárul le az üzemeltetés feladata. Rendszeres legalább hetenkénti aktualizálásával motiválhatók a hallgatók rendszeres látogatására. Fontos emellet, hogy a honlap készítıje képet kapjon az elkészített rendszer hatékonyságáról, látogatottságáról. A látogatottság mérésének fontosságát indokolja: Visszajelzés a hatékonyságról Az egyes oldalak hasznosságának meghatározása Navigációs problémák feltárása Navigációs utak feltérképezése A mérés kiterjedhet: Szummatív forgalommérésre Idıbeli eloszlás mérésére Hibadetektálásra

14 Összehasonlító mérésekre Bejárási utak feltérképezésére Ezen feladatok megoldására számos lehetıség adódik. A legegyszerőbb megoldás a honlap oldalain elhelyezett publikus vagy nem publikus számlálók alkalmazása.. Ezek az oldalba beépített kód segítségével számolják az adott oldal letöltéseit Ezek az értékek általában más szervereken kerülnek rögzítésre, így a legszerényebb webszolgáltatások mellett is gond nélkül használhatók. Az egyszerőbb számlálók csak az oldalletöltések számát adják meg, mások részletesebb statisztikákat szolgáltatnak, például a látogatottság idıbeli eloszlásáról. Más analitikai módszerrel dolgoznak az ún. log analizátorok. Ezek a saját szerveren futó alkalmazások a szerveren egy fájlban regisztrált oldallátogatásokat elemzik, majd szöveges és grafikus formában jelentést készítenek errıl. Bár részletes adatokkal szolgálnak, hátrányuk, hogy a webszerveren futó alkalmazások, amelynek konfigurálása ennek megfelelı felhasználói jogokat és ismereteket igényel. A webrögzítık lehetıvé teszik, hogy egy felhasználó böngészési útvonalát detektáljuk. Így feltárhatók a tipikus útvonalak, a leginkább vagy legritkábban látogatott oldalak. Létezik mind a felhasználói mind a szerver oldalon futó változatuk is. Alkalmazásuk a felhasználói oldalon etikailag aggályos, mert a felhasználó teljes internetes aktivitását képesek rögzíteni, így személyiségi jogokat sérthet. A szerveroldali megoldás hasonlóan a log analizátorokhoz speciális felhasználói jogokat igényel Az analitikai lehetıségek negyedik csoportja az analitikai szolgáltatások használata. Ezekkel a számlálókhoz hasonló kódrészlet az oldalba illesztésével a szolgáltatás regisztrálja az oldalletöltéseket és ezekbıl részletes elemzéseket készít. szerveroldali programfuttatás igénye nélkül kifinomult statisztikákhoz juthatunk Egyes megoldásaikkal Az alábbi táblázatban az weboldal analitikai lehetıségek kerültek összefoglalásra. Analitika Jellemzık példa Számlálók Általában ingyenesek Site meter Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Szummatív eredményeket szolgáltatnak Webrögzítık Kliens és szerveroldali változatuk létezik A kliensoldali szoftverek használata etikai és jogi szempontból aggályos lehet Feltárható az egyes felhasználók böngészési útvonala Analitikai szolgáltatások Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Feltárhatók: o Idıbeli eloszlás o Hibák az oldalakon o Oldalak forgalmának összehasonlítása o Részben a böngészési útvonal Célfüggvények, szőrık definiálhatók Snarf Google analytics https://www.google.com /analytics/ A példaként felsorolt szolgáltatások magán és oktatási célra ingyenesen használhatók. Log analizátorok Szerveroldali programfuttatást igényelnek Feltárhatók: o Idıbeli eloszlás o o Hibák az oldalakon Oldalak forgalmának összehasonlítása Webalizer webalizer/

15 Digitális pedagógia...1 Az oktatástechnika fejlıdése...1 Pszichológiai alapok...4 A befogadás hatékonysága...4 A rövid- és hosszú-távú emlékezés...5 Vizuális érzékelés...5 Társadalmi, kulturális vonatkozások...7 Digitális írástudás...7 Digitális szakadék...8 AZ INFORMATIKAI KOMPETENCIA MINT A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA EGYIK ALAPFOGALMA...12 A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA MÓDSZEREI...13 ELİADÁS, SZEMLÉLTETÉS (PREZENTÁCIÓ)...15 MULTIMÉDIÁS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA...15 KOGNITÍV DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA...16 DIGITÁLIS PROJEKT...17 ONLINE ÉRTÉKELÉS...18 TANULÁSIRÁNYÍTÁS ÉS EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ...19 Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában...19 Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal...19 Tantárgyi honlapok alkalmazása...22 Assard, Andrew M.; Hubler, Alfred W. (2003): CyberProf: an Intelligent Human-Computer Interface for Asynchronous Widearea Training and Teaching Multimédia és pedagógia (szerzıi munkaközösség) Általános Vállalkozási Fıiskola Információs Társadalom Oktató és Kutató csoport -Tantárgyi honlapok Vig Zoltán: Tantárgyi honlapok (BME) CMS típusok, leírások CMS összehasonlítások PHP Nuke Felhasznált irodalom és kapcsolódó interentes oldalak Schramm, W: Big media, little media: Tools and technologies for instruction. London, 1977 Oktatástechnikai eszközök, rendszerek Mészáros Tamásné : A Multimédia alapjainak tanítása 6-18 éves életkorban Z. Karvalics László: Gyermekek a digitális szakadék szélén (Eszmélet folyóirat) Csiky Ildikó (szerk):megszőnik a digitális szakadék? Pintér Róbert :Konferencia-beszámoló: Digitális szakadék LISBON EUROPEAN COUNCIL 23 AND 24 MARCH Janet Jones Helen Bonanno Karen Scouller: STAFF AND STUDENT ROLES IN CENTRAL AND FACULTY-BASED LEARNING SUPPORT: CHANGING PARTNERSHIPS PostNuke WebGui Drupal Wikipedia Moodle Sitemeter Webalizer Google Analytics https://www.google.com/analytics/ ellenırzı kérdések

16 1. Sorolja fel és jellemezze az oktatástechnikai eszközök generációit. 2. Ismertesse az emlékezés pszichológiai folyamatát. 3. Definiálja a fogalmakat: digitális írástudás, digitális szakadék, informatikai kompetencia. 4. Ismertesse a digitális pedagógia módszereit. 5. Hasonlítsa össze multimédiás és kognitív digitális taneszközök használatát. 6. Ismertesse a prezentációkészítés tartalmi követelményeit. 7. Sorolja fel a prezentációkészítés formai követelményinek fıbb csoportjait. 8. Hasonlítsa össze a tantárgyi honlapok készítésének két fıbb tanult megoldási lehetıségét. 9. Csoportosítsa és jellemezze a tartalomkezelı rendszereket (CMS). 10. Csoportosítsa és jellemezze a weblap analízis lehetıségeit.

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai 9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs

Részletesebben

2. generáció Nyomtatott anyagok. 3. generáció Auditív Vizuális audiovizuális. 4. generáció Interaktív média Digitális taneszközök

2. generáció Nyomtatott anyagok. 3. generáció Auditív Vizuális audiovizuális. 4. generáció Interaktív média Digitális taneszközök 2. Vig Zoltán Az oktatástechnológia alapjai A palatáblától a tantárgyi honlapokig az oktatás történetében kialakult, illetve bevezetett eszközök igen sokfélék technikai kivitelük és kezelésük szempontjából.

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Innováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia Dr.Molnár György: IKT, hálózati h és s mobil kommunikáci ciós megoldások az atipikus tanulási formák k tükrt krében 5. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Sopron, 2009.április

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv

gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv A WSDM weboldaltervezési módszer a gyakorlatban nagy.gusztav@gamf.kefo.hu Nagy Gusztáv Webfejlesztés Technikai feladatok: (X)HTML oldalak szerkesztése CSS adatbázis tervezés, megvalósítás programozás Ezekrıl

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

ÁVF oktatási és közösségi portál

ÁVF oktatási és közösségi portál 2011 --- Általános Vállalkozási Fıiskola --- ÁVF oktatási és közösségi portál A portált azért hoztuk létre, hogy az elektronikus oktatástámogatás modern eszközei mellett közösségi és karrierépítési lehetıségeket

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet

Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet (TÁMOP 3.1.9/08/01) A sajátos nevelési igényő tanulóknak megfelelı diagnosztikus mérıeszközök és feladatbank kifejlesztése Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet SNI fogalom értelmezése Sajátos nevelési

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész

Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész Gaul Géza 2008 Széchenyi István Egyetem 1 Tartalom Bevezetés A csoportmunka természete A technikák áttekintése Üzenetkezelés Konferencia

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25 26.

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25 26. DÉZSI ZSOLT A virtuális tanulási környezet alkalmazása a pénzügyırök képzésében a tapasztalatok bemutatása az Adobe Captivate multimédiás eszköz használatával Vám- és Pénzügyıri Iskola dezsi.zsolt@mail.vpop.hu

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Sulyok Tamás fıiskolai adjunktus projektkoordinátor Tanulás és fogyatékosság Egri Kulturális és Mővészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Részletesebben

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek

Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek!

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek! MÉRNÖK-SZÓTÁR számítógépes program rendszer - Többnyelvő szakszótárak - Építıipari szakszótár - Gépipari szakszótár - Vasúti szakszótár - Nyelvi választék: magyar-angol-német-orosz és más nyelvek - Általános

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1 A vulkáni tevékenység félelemmel vegyes csodálattal tölti el az embereket. Érdekes, egyszersmind izgalmas az alvó, majd egyszer csak mély hallgatásából felébredő hegy. Hogyan keletkeznek a vulkáni hegyek?

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,

Fiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra, Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Vezetéknév / Utónév) Cím SUSKÓ JÁNOS Békéscsaba Kőris utca 7.2.7. 5600 Hungary Telefon Mobil: (+36-20)488-2331 E-mail suskoj@vipmail.hu, suskoj@gmail.com

Részletesebben

Chat felhasználói segédlet

Chat felhasználói segédlet Chat felhasználói segédlet A Chat indítása, regisztráció, belépés A Chatre a honlapról www.smlista.hu, vagy a http://chat.smlista.hu címrıl lehet belépni. A fıoldalon van a belépés a Chatre, ha már van

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

AZ ONLINE NYELVTANULÁS, AVAGY HOGYAN HASZNÁLJUK KI MAXIMÁLISAN AZ INTERNET ADTA LEHETŐSÉGEKET

AZ ONLINE NYELVTANULÁS, AVAGY HOGYAN HASZNÁLJUK KI MAXIMÁLISAN AZ INTERNET ADTA LEHETŐSÉGEKET AZ ONLINE NYELVTANULÁS, AVAGY HOGYAN HASZNÁLJUK KI MAXIMÁLISAN AZ INTERNET ADTA LEHETŐSÉGEKET Mi az az ONLINE nyelvtanulás? Az ONLINE nyelvtanulás nem más, mint amikor a tanárral (és esetleg a tanulótársakkal)

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben