Digitális pedagógia Az oktatástechnika fejl dése A gyakorlást szolgáló programok Az ismeretszerzést segít programok Problémamegoldó programok

Átírás

1 Digitális pedagógia A digitális pedagógia napjainkban sokszor és több értelemben használt - szóösszetétel minden értelmezésében magában hordozza magát a közvetítı médiumot, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre bıvülı eszközrendszerét. E fejezet ennek az eszközrendszernek a felhasználási lehetıségeirıl szól. Elsıként az oktatástechnológia eszközrendszerébe illeszkedését tárgyalja, majd áttekinti a megértéshez szükséges pszichológiai és társadalomtudományi alapokat. Ismerteti a digitális pedagógia eszközrendszerét, végül a prezentációk és a tantárgyi honlapok mutatja be, mint önálló, gyakorlati módszertant. készítésének lehetıségeit A fejezet számos kutatási eredményre, a témában készült tanulmányra támaszkodik. Ezeknek, a túlnyomó részben internetes hivatkozásoknak a részletes jelzése a szövegben jelentısen nehezítette volna az olvasást. Emiatt a források megjelölése nagyrészt csak az irodalomjegyzékben található, a témában mélyebben elmélyülni szándékozók részére. Az oktatástechnika fejlıdése A palatáblától a tantárgyi honlapokig az oktatás történetében kialakult, illetve bevezetett eszközök igen sokfélék technikai kivitelük és kezelésük szempontjából is. Az alkalmazásuk lehetıségeinek, feltételeinek vizsgálatát könnyíti meg az eszközök csoportosítása, rendszerbefoglalása. Többféle lehetséges szempont közül, itt most egy olyan felosztást veszünk alapul, mely többé-kevésbé a történeti fejlıdésre alapoz és ez alapján generációkba sorolja a médiákat.(schramm 1977) Az információhordozókat, közvetítıket gyakran médiumoknak is nevezik. generáció közvetítı Eszköz 1. generáció valóságos tárgy szimbólum modell, makett applikáció 2. generáció Nyomtatott anyagok Tankönyv ábra falitáblán, vázlat munkafüzet feladatlap 3. generáció Auditív Magnetofon, lemezjátszót Vizuális audiovizuális 4. generáció Interaktív média Digitális taneszközök Állóképvetítı Mozgóképvetítı dia, irásvetítı Videó, televízió, hangosfilm Számítógépes oktatói és tanulói alkalmazások, nyelvi labor, multimédiás oktatás, Internet Vizsgálódásunk tárgya a továbbiakban a negyedik generációs oktatástechnológiai eszközök használatának világa, ezen belül is a digitális jelfeldolgozás alapján mőködı rendszerek és a hozzájuk tartozó módszerek. Az elmúlt évtizedben a közoktatás gyakorlatában jelentıs fejlıdésen ment át a számítógépes oktatás. Körülbelül 1960 óta próbálják ki és alkalmazzák sikeresen a számítógépet az oktatásban és a tanulásban. (Computer Assisted Instruction, CAI, ill. Computer Assited Learning, CAL). Ennél a párbeszédes módszernél a tanuláshoz szükséges információkat a számítógépben tárolják, s ezt követıen az erre kifejlesztett számítógép-programok teszik lehetıvé a tanuló egyén számára a párbeszédet, biztosítva ezzel az interaktivitást. Ezek a programok általában egy-egy fı didaktikai feladatot szolgálnak, mint a következık. A gyakorlást szolgáló programok Valamely megszerzett készség használatában való ügyességet fokozzák. A helyes válaszokat megerısítik. A tanulóknak a begyakorlást addig kell végezniük, míg a kívánt szintet el nem érik. A számítógép figyelemmel kíséri a tanuló teljesítményét, majd pedig közli az elért eredményeket, adatokat és típushibákat. A begyakorló programok célja, hogy a korábban közölt ismereteket megerısítse. Az ismeretszerzést segítı programok Célja: a tanulók segítése az új ismeretek szerzésében. A számítógép szerepe az oktatás és ellenırzés. A program az ismeret-feldolgozás szabályainak megfelelıen tényeket, fogalmakat, összefüggéseket közöl, majd pedig a szerkesztett kérdésekkel teszteli a tanulók tudását. Problémamegoldó programok A tanuláshoz többnyire az induktív megközelítést használják: problémákat mutat be, amelyet a tanuló a fokozatos megközelítés, próbálgatás módszerével old meg. A tanulónak feladata,

2 hogy a megoldásra egy algoritmust dolgozzon ki és azt tesztelje le. A program fejleszti a tanulók problémamegoldó képességét és a kutatói attitőd kialakítását is megkezdi. Szimulációs programok modellezés A tanuló a valóság egy mesterségesen elıállított másával áll szemben. Lehetıvé teszi a gyakorlást költségek, veszélyek kockázata nélkül. Alkalmazható akkor is, ha a folyamat túl gyors, bonyolult vagy nincs hozzá eszköz, stb. A számítógép segítségével visszaadható a kísérletezés izgalma, élménye. Nagymértékben segíti a gyors megértést, a biztosabb rögzítést. Játékprogramok A játékprogram szimulációs elemet foglal magában, de nélkülözheti is azt. A játék lehet oktató vagy nem oktató jellegő, attól függıen, hogy kapcsoljuk-e valamilyen oktatási célkitőzéshez. Oktatási célokra használt játékprogramok motiváló erejük miatt hasznosak. A fenti felosztás inkább a számítástechnika korábbi fejlettségi szakaszát idézi, a digitális taneszközök leginkább gyakorlatközeli felosztása a funkcióból indul ki. Az értékelésben elıször azt kell eldöntenünk, hogy az adott tantárgy oktatásához milyen mőfajú taneszköz jöhet számításba, a tartalom szakszerőségének ellenırzése csak ezután következhet. Számos olyan terület van, ahol a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszerei a hagyományosaknál nem hatékonyabbak, esetleg egyik digitális taneszköz sem igazán szükséges. Ezekhez nem célszerő fejleszteni digitális eszközt, legalább is addig, míg a technológia fejlıdése nem kínál a hagyományosnál jobb lehetıségeket.. Vannak olyan számítógépes eszközök is, amelyek annyira rugalmasak, hogy szinte bármelyik tantárgy oktatása elképzelhetı velük. Az értékelı feladata itt az, hogy megállapítsa, hogy az alkalmazás kihasználja-e valóban a mőfaj nyújtotta minden lehetıséget, s alkalmazkodik-e az adott tárgy sajátos igényeihez. Az alábbi (korántsem teljes) listán áttekinthetık a leggyakoribb digitális IKT taneszközök: Alkotó eszköz (design tool): képek és szövegek alkotása, átalakítása Kommunikációs eszköz (communication application): levelezés, prezentáció, videó konferencia. Demonstrációs eszköz: illusztráció, szimuláció Információs forrás (Information resource): multimediális, interaktív, nem lineáris, néha Internet-kimenető publikáció Tananyag (Tutorial vagy Courseware): meghatározott szerkezet, komplex, feladatok és tesztelı funkció Értékelı eszköz (assessment tool): interaktív feladatbank, tesztelı szoftver Oktatójáték (educational game) Az egyéni tanulás eszközei (computer-assisted learning ): pl.: drill-jellegő gyakorlás, szimulált helyzetben reflexek kialakítása (pl.: autó- és repülıgép-vezetés). Kiegészíti a hagyományos oktatást. Integrált oktatási rendszerek (Integrated Learning Systems, ILS): számítógépes hálózatokat és komplex oktatási környezeteket összefogó rendszer. Kiváltja a hagyományos oktatást. Benne: csoportmunka, páros munka eszközei. Oktatásszervezési eszköz: o A tanulásban haladás nyomon követése o A képzı szervezet, intézmény pénzügyi, személyzeti, oktatási o o nyilvántartásainak vezetése A tanulástámogatás szervezése és fönntartása, különösen is a távoktatásban (pl. tutorálás, információs bázis mőködtetése, önellenırzés az oktató bázis felhasználásával) A szülık, oktatásirányítók tájékoztatása Pszichológiai alapok Az oktatástechnikai eszköz megválasztás, az alkalmazás szempontjainak vizsgálatához, a technológiába illesztéséhez egy sor tanuláselméleti, pszichológiai ismeretet kell tudatosan figyelembe venni. Az eszközök alkalmazásának hatékonyságához az informatika, az információátvitel alapfogalmaival is tisztában kell lennie a pedagógusnak. A befogadás hatékonysága Alapvetıen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a környezetbıl érkezı információkat döntı hányadban vizuális úton szerzi meg az ember. A befogadó a vizuális úton érkezı információnak mintegy 30%-át képes beépíteni tartósan saját ismeretrendszerébe. Az auditív ismeretszerzés hatásfoka elmarad a vizuálisétól, s mintegy 20%-ra tehetı. A több csatornán szinkronban érkezı információ tartós beépülése akár 50%-os is lehet. A rosszul szinkronizált közlés a hatékonyságot nagymértékben lerontja. A hatásfokok különbözısége jól magyarázható az információközlési módok során alkalmazott kódolási és dekódolási mechanizmusokkal.

3 Az érzékszervi megismerés határaival is tisztában kell lennünk az adott eszköz kiválasztásakor. Ilyen szempont többek között az emberi szemmel, a látással kapcsolatos alapvetı ismeret. A rövid- és hosszú-távú emlékezés Prezentációk, internetes tananyagok esetén is figyelembe kell vennünk az emberi emlékezésre vonatkozó pszichológiai vizsgálatok eredményit. Gondolkozzunk el azon, hogyan jegyzünk meg egy címet, telefonszámot, weboldal elérhetıségét. Az információkat elıször olyan egységekre bontjuk, amelyeket már ismerünk, agyunkban egyedi információs elemként már léteznek. Ezek szavak, szókapcsolatok, számok esetén 2 vagy 3 jegyő számok is lehetnek. Ezek az információk az ún. rövid idejő memóriába (Short Term Memory STM) kerülnek. Az STM mérete korlátos, átlagosan 7 rekeszt tartalmaz, de ez egyénenként eltérı lehet. Ez azt jelenti, hogy 7 ismert információs elemet tárolhatunk benne. Amennyiben több mint 7 elemet észlelünk, az STM tartalma keveredik, ennek következtében tartalmát csak hiányosan tudjuk visszakapni. Egy példával illusztrálva: ha egy 5-6 egységbıl álló információt közlünk, ezt az emberek többsége gond nélkül meg tudja ismételni. Abban az esetben, ha az információs egységek száma 8-10 a közvetlen visszaidézés többnyire sikertelen, 2-3 elemre emlékszünk csak ilyenkor. Az STM tárolási ideje percekben mérhetı. Ha ezalatt rendszeresen elıhívjuk, megerısítjük, akkor az információk fokozatosan emlékezetünk más területére, a hosszú idejő memóriába kerülnek (Long Term Memory LTM). Ekkor jegyezzük meg az információt hosszú távra. A folyamat egyszerően megérthetı, ha arra gondolunk, miért mondogatunk magunkban egy fontos telefonszámot, amit most hallottunk, és meg kell jegyeznünk. Az LTM tárolási idıtartama a rögzítés intenzitásától, az információ használatának rendszerességétıl és a legutolsó elıhívás óta eltelt idıtıl függ. Példaként gondoljuk végig, kiknek a nevét, viselkedését arcát, mennyire könnyen tudjuk felidézni: közvetlen hozzátartozók, friss ismerısök, gyerekkori barátok, gyerekkori osztálytársak (akikkel nem nagyon volt kapcsolatunk) Vizuális érzékelés A felbontóképességet az emberi szemnél több módon adják meg: az emberi szem laboratóriumi körülmények között 25 cm- rıl 0,07 mm-re, 1 m-rıl pedig 0,3 mm-re levı pontokat képes megkülönböztetni egymástól; az 1 milliméteren belül megkülönböztethetı vonalpárok száma 14 vonalpár/ mm; A fenti adatot fokba átszámítva azt jelenti, hogy a feloldó képesség az emberi szemnél 1-2 szögperc. Ezeket az értékeket veszik alapul a fényképezıgép objektíveknél, a képernyıknél egyaránt. Amely képpontok ennél nagyobb szögben látszanak, azt az emberi szem már kettınek, tehát adott távolságból életlennek érzékeli. E tényeknek az a fiziológiai alapja, hogy csak akkor érzékelünk különállónak pontokat, ha a képpontok két olyan különálló idegvégzıdésben fejtenek ki ingerületet, melyek között legalább egy nem ingerelt idegsejt van. Gyakorlati alkalmazása ezeknek az ismereteknek a digitális világban a honlapok, elektronikus tananyagok, prezentációk készítésénél közvetlenül megtörténhet. Gondoljunk csak arra, hogy egy prezentációt a monitor elıtt készítve látóterünk mekkora térszögét tölti ki a monitor, míg egy elıadáson a kivetített képet szemlélve ez a térszög jelentısen kisebb. Ahhoz, hogy a tanulók a kivetített ábrákat, szövegeket megerıltetés nélkül felismerjék már a szerkesztés során a fentieket szem elıtt tartva megfelelı mérető betőket, ábrákat kell alkalmaznunk A szem érzékelési tehetetlensége A szem egyik fontos tulajdonsága az a fajta tehetetlenség, amely alapját képezi a mozgókép érzékelésnek. A szemben a fény által kiváltott ingerület a fényhatás megszőnte után csak bizonyos idı (lecsengési idı) múlva szőnik meg. Ha két fényimpulzus elég gyorsan követi egymást, azaz az elsı által keltett ingerület még nem csökken egy bizonyos érték alá, és máris kiváltódott a második, akkor a fénykibocsátást folyamatosnak érezzük. Ha például legalább 15 olyan képet vetítenek elénk 1 s alatt, amelyek egy mozgás egymás utáni pillanatképei, akkor a szemünkkel már folyamatos mozgást észlelünk. A vibrálás-érzet csökkentése végett a hagyományos filmvetítés kezdeti koránban képet vetítettek a vetítıvászonra 1 másodperc alatt. Késıbb a 24 kép/sec vált standarddá. Emiatt van, hogy például az elsı világháború elıtti filmeket a standarddá vált képsebességő (24 kép/sec) vetítıvel vetítve, gyorsított felvételt érzékelünk. A felvételkor a képsebesség nagyon széles határok közt változhat aszerint, hogy mi a célunk a standard sebességő visszajátszáskor. Ha például egy mag kicsírázásának folyamatát akarjuk bemutatni, akkor lecsökkenhet a felvételi képsebesség akár 1 kép/nap ra is. Ha viszont egy nagyon gyors folyamatot (például gépkocsi ütközését, lövedék becsapódását) akarjuk szemléltetni, akkor a felvételi képsebességnek már csak a képrögzítı eszköz teljesítıképessége szab határt.

4 Társadalmi, kulturális vonatkozások Digitális írástudás Sugata Mitra és Vivek Rana, egy vezetı indiai számítógépes oktatásfejlesztı cég munkatársai 1999 közepén különös kísérletbe kezdtek. Mivel székházukat egyetlen fal választotta el Új- Delhi számos nyomornegyedének egyikétıl, a fal túloldalára egy számítógépes kioszkot állítottak, élı Internet-kapcsolattal, billentyőzet nélkül. Vajon mit fognak csinálni az angolul nem beszélı, elsöprı többségükben írástudatlan gyerekek? A szakemberek szándékosan nem adtak semmilyen információt a gép köré sereglı 6-12 éves kölyköknek, a kérdésekre legfeljebb annyit válaszoltak, hogy ez egy érdekes gép, próbálják ki majd elmentek. Az ismeretlen géppel magukra hagyott gyerekek néhány óra alatt megtanulták az egér használatát. A következı két-három napban egyenként végigpróbálták az összes menüpontot, majd elkezdtek érdekes oldalakat látogatni (amelyeket következetesen csatornának neveztek egymás között, mintha tévéznének). Egyetlen éjszaka alatt beállították és mőködésbe hozták a képernyın az órát. Kicserélték a bejelentkezı képernyıt. Teljesen egyedi és saját szótárat alkottak a használathoz. Megnézték a horoszkópjukat a naidunia.com-on, az északindiai hindi újság honlapján. Megtanultak rajzolni, saját foldereket létrehozni. A tíz nap múlva visszatérı tudósok nem akartak hinni a szemüknek: a gyerekek az egér használatával szövegeket alkottak, olyan funkció (az ún. Character map) felhasználásával, amelyrıl még a szakember sem tudott. Diadalmasan sajátították el mindenfajta pedagógusi beavatkozás nélkül a géphasználat alapkészségeit, valahogy úgy, ahogyan horgászni tanulnak. A szülık, akik kezdetben szkeptikusak voltak (ha nem ad enni a gép, akkor mire jó?) a kísérlet végén már ragaszkodtak hozzá, hogy a kioszk ott maradjon, mert felismerték és megérezték, hogy gyerekeiknek ez jó. Hamarosan tanáruk is akadt, egy véletlenül a kioszkhoz keveredı másodéves egyetemista fiú személyében, aki számítógépes ismereteit India nyílt egyetemén, az IGNOU-ban szerezte, és akitıl mint a dologhoz az egész nyomortelepen egyedüliként értı nagy tekintélyő embertıl mindent meg lehetett kérdezni. A kísérlet kezdetétıl számított egy hónap múlva a gyerekek már mindent tudtak, amit egy alapfokú számítógépes kurzus résztvevıi, sıt, annál sokkal többet. (Z. Karvalics ) Az ismertté vált kísérleti tapasztalatok alapján viszont óvatosan megfogalmazhatónak tőnik egy-két alapelv, amelyek birtokában néhány szemléleti fogódzó is kínálkozik a majdani vizsgálatokhoz. 1. A digitális írástudás (computer literacy) elsajátítása ill. elsajátíthatósága kizárólag hozzáférés kérdése. 2. A gyermekek (még az írástudatlanok is) gyakorlatilag a felnıttek segítsége nélkül is képesek megtanulni alapvetı funkciók használatát. 3. Amennyiben a hálózati elérés biztosított, egyetlen lépcsıben válhat hálózati polgár (Netizen) a gyermekekbıl. 4. A számítógép öröm- és élményszerzés forrása lehet a gyermekek számára, amely különösen a kilátástalanság körülményei között értelmes és hasznos tevékenységet biztosít. 4b. Ugyanakkor kockázat az ún. számítógép-függıség, és a nem mindig pozitív nevelıhatású információk fogyasztása 5. Még az elemi számítógépes készségek és jártasságok is nagyban megnövelik a fiatal (és felnıtt) korosztály munkaerı-piaci esélyeit. 6. Mivel a géphasználat fortélyait a világot felfedezı gyermek természetes ösztönével, elıítéletektıl és félelmektıl mentesen, szinte észrevétlenül sajátítják el, a mindezt külsıdlegesként, tanulásként, kényszerként megélı felnıtt társadalommal szemben a gyermekek által megtestesített generációs lehetıség jelenti a legnagyobb esélyt a digitális szakadék leküzdésére. Digitális szakadék A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyidıs az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elıször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektıl folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrıl a kettısségrıl, amely az új technológiák jelentette egyenlıtlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbıl a tudományos orgánumok felé, hogy késıbb a gondolatmenetek kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illetıen a legalapvetıbb kérdés az, hogy a már meglévı egyenlıtlenségek mellett egyszerően csupán egy újfajta mennyiségi egyenlıtlenségrıl (mennyiségi változásról) - vagy inkább az egyenlıtlenségek teljes átrétegzıdésével egy egészében újfajta minıségi egyenlıtlenségi rendszerrıl (minıségi változásról) van-e szó az

5 információs -nak tekinthetı, vagy annak közelébe jutott társadalmak javára..vagyis, hogy a digitális szakadék kíván-e újfajta fellépést, paradigmaváltást a kapcsolódó szereplık részérıl, tehát az egyenlıtlenségek új rendszere miatt ide kapcsolható-e lassacskán minden korábbi egyenlıtlenség, ahogy az információs társadalom új egyenlıtlenségrendszere megformálódik (minıségi szemlélet); vagy elégséges a digitális szakadék bizonyos szintő-mélységő technikai kezelése, és nincs szükség az átfogóbb vizsgálatára, mert egyrészt úgysem lehetséges a megszüntetése, másrészt tıle függetlenül és sokkal fontosabb társadalmi egyenlıtlenségek is léteznek (mennyiségi szemlélet). A digitális szakadék kutatása többé már nem akkora divat, mióta politikus körökbıl jelezték, legfeljebb Mercedes divide -ról beszélhetünk: mindenki szeretne Mercedest, csak sokan nem engedhetik meg maguknak, - ellenben autót bárki vehet, elérhetı áron. Vagyis, hogy a digitális szakadék terén sem lesz egyenlıség sem egyazon társadalmon belül, még kevésbé Akármely okból alakuljon ki a digitális szakadék gondolhatnánk, ez a lemaradás könnyedén behozható. A digitális világ berobbanása életünkbe mindössze néhány éve történt, így használható informatikai írástudás összeszedése nem nagy feladat. Amennyiben egyenletes fejlıdésrıl lenne szó, ez a megközelítés megállná a helyét. A fejlıdés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan nı. Azok számára akik már rendelkeznek alapvetı informatikai írástudással, használják az így elérhetı forrásokat, ez az ütem érzékelhetı és követhetı. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi és élethosszig tartó) tevékenységet jelent, még ha ez nem is formalizáltan (pl. egy tanfolyamon) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitőd lassan átalakul, biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthetı feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. E feladatok volumenének helyes társadalmak közt, és végeredményben az egyenlıtlenségek újratermelıdnek. Csakhogy, felmérése sokszor nem történik meg, amikor a felzárkóztatásra gondolunk, így az ilyen amíg a digitális szakadék elismert probléma volt, addig pénzt is szívesen áldoztak rá. Most hogy nem annyira aktuális, hiába vannak továbbra is fontos problémák,a pénz és az agyi tıke (brain capital) más, legalább is pillanatnyilag gyorsabban megtérülı területekre áramlik. A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethetı vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhetı el jelentıs fejlıdés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvetı infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelızi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik fı az elmaradást konzerváló tényezı abból adódik, hogy egy-egy embercsoport attitődje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így vélekedık ezt nem tartják szükségesnek. Ez a megközelítés már kivezet a digitális szakadék = Mercedes-szakadék szemléletbıl, mert itt lenne pénz a Mercedesre. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. E csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség korszerő (elektronikus) IKT eszközökre ill. ezek használatára mert eddig is jól megvoltak nélküle. Az eszközhasználat és az ebbıl származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik, és különállásuk attitődjükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a korszerő IKT iránt. programok paradox módon mélyíthetik a digitális szakadékot, a benne részt vevık kudarcélménye tovább erısítheti az amúgy is kialakult elutasító hozzáállást. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekrıl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhetı. Talán nehéz elképzelni, amikor kontinensek között cserélünk információt pillanatok alatt az Interneten, hogy a Föld lakosainak mintegy kétharmada még életében egyszer sem telefonált. Azokon a területeken, ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb, a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepérıl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltérıek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. Ahhoz hogy képet alkothassunk tágabb és szőkebb környezetünk helyzetérıl az európai és magyarországi kutatások néhány, fontosabb eredménye is segíthet. E kutatások jellemzı indikátornak tekintik az Internet-használatot.. Az Európai Unió által az 1990 es évek második felében elvégeztetett felmérés szerint érzékelhetı szakadék van az Internethasználat tekintetében az európai lakosság csoportjai között, amelyek elsısorban az életkor, a jövedelem és az iskolai végzettség alapján különülnek el. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala mind a 25 tagállamra kiterjedıen végezte a felmérést, és arra jutott, hogy a legnagyobb különbség a fiatalok és az 50 év felettiek között van. A éves középiskolás, illetve egyetemista vagy fıiskolás diákok közül ugyanis 85% internetezik rendszeresen, az 55 és 74 év közöttiek esetében azonban ez az arány mindössze

6 13%. Az iskolai végzettség egyébként is fontos: a felsıfokú diplomával rendelkezık körében 77%, az érettségizetteknél 52%, a középiskolát nem befejezık között viszont csak 25% a világhálót rendszeresen használók aránya. A harmadik, jövedelmi tényezı szintén tetten érhetı a felmérés eredményében: a munkahellyel rendelkezıknek 60, a munkanélkülieknek azonban csak 40%-a szokott internetezni. Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti, az EU átlag 47%; az Egyesült Államokban hasonló módszerrel végzett felmérés 2003-ban 55%-ról számolt be. Az Eurostat adatai szerint Európában az északi országok járnak az élen: Svédországban 82%, Dániában 76%, Finnországban pedig 70% a rendszeres internetezık aránya a 14 év feletti korosztály körében. A legalacsonyabb, 20%-os arányt Görögországban mérték, de Magyarország sem végzett túl elıkelı helyen a maga 28%-ával. A diákok körében regisztrált 87% viszonylag jónak mondható, hiszen ezzel megelızzük például Olaszországot (74%) és Írországot (57%) is. digitális szakadék viszont éppen emiatt igen széles: a felnıtt munkavállalóknak ugyanis csupán 33, a munkanélkülieknek 17, a nyugdíjasoknak pedig mindössze 3 százaléka látogatja nálunk a világhálót. Ami a végzettséget illeti, a diplomásoknak 68, az érettségizetteknek 45, a 8 általánossal rendelkezıknek pedig 13 százaléka rendszeresen hazánkban. A internetezik Más felmérések szerint Magyarországon a éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban a rendszeres Internethasználók aránya 48 százalék. A következı idıszakban a szélessávú kapcsolaton keresztül történı digitális mősorszórás megjelenésével, valamint a felhasználók számának kritikus tömeg felé növekedésével ugrásszerő Internet-penetrációt prognosztizálnak a kutatók. Az információs társadalom nyújtotta lehetıségek kétszeres elınyt jelentenek a hátrányos helyzető csoportok számára: egyrészt az információkhoz való hozzáférés egyre jelentısebb szerepet játszik a mindennapi életben, a munkához jutásban, az élethosszig tartó tanulásban, a kulturális identitás megırzésében, másrészt az információs társadalom biztosította lehetıségek éppen a hátrányos helyzetbıl fakadó esélycsökkenést képesek ellensúlyozni. Például egy rossz közlekedéső kistelepülésen élı embernek megszőnik a távolság, amikor ügyeit az emagyarország- pontokon Interneten keresztül intézheti, egy látássérült teljes értékő munkát vállalhat látássérültek, esetleg még vakok számára is technikailag megfelelıen kialakított számítógépes konfiguráció és megfelelı szoftver segítségével, a települési helyzet (pl. a közlekedési viszonyok) miatt hátrányos helyzető felnıtt középiskolai tanulmányokat folytathat a digitális középiskolában úgy, hogy csak havonta kell elutaznia az iskola településére, miközben akár naponta konzultálhat a tanárával. AZ INFORMATIKAI KOMPETENCIA MINT A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA EGYIK ALAPFOGALMA Az intelligencia vizsgálatok kezdetben a nyelvi és logikai képességekre koncentráltak. Howard Gardner "többrétő intelligencia" elmélete kitágította ezeket a kereteket és az alábbi intelligencia típusokat határozta meg: Nyelvi-kommunikatív intelligencia (anyanyelv, idegen nyelv) Matematikai-logikai intelligencia Térbeli intelligencia (konstruálás, érzékelés) Zenei intelligencia (komponálás, elıadás) Kinetikus intelligencia (mozgás, sport, manipuláció tárgyakkal) Interperszonális intelligencia (vezetı, mester, munkatárs) Intraperszonális intelligencia (sikeres önmegvalósító, képességeinek tudatában élı, fejlıdı érett személyiség) A nyelvi intelligencia javításában az internetes kommunikáció, mint erısen motiváló íráshelyzet sokat jelenthet. Elég, ha a chatszobák, Internetes közösségek, azonnali üzenetküldı szolgáltatások terjedésére és forgalmára gondolunk. A nyelv állandóan változó rendszere ezen kommunikációs lehetıségek terjedésével transzformálódik. A korábbi kommunikációs csatornáktól eltérı nyelvezet használata az interentetes kommunikációban dominánsanak tekinthetı, de hatásai a mindennapi nyelvhasználat más területein is megjelennek. A térbeli intelligencia szerepe az Internetes navigációban vitathatatlan. A virtuális térben történı játék tudományos vizsgálatok alapján, fejleszti a kétdimenziós térábrázolás fontos rajzi képességét is. Az interperszonális intelligencia terepe az elektronikus levelezéstıl a virtuális közösségeken át, távoktatásban való részvételig terjed. A számítógéppel segített tanítás és tanulás legfontosabb célja egy olyan új képességrendszer kialakítása, amely a tudásalapú társadalomban való mindennapi életünket megkönnyíti, és a munka- és szabadidı kultúráját teljesebbé teszi. Az Európai Unió számos stratégiai dokumentumban fogalmazza meg, milyen képességek rendszere adja napjaink "digitális írástudását" (digital literacy) vagy új alapkészségeit (new basic skills). Egy, az európai oktatás kívánatos tartalmait körvonalazó dokumentumban a hagyományos alapképességek

7 mellett (sıt: elıtt, igen hangsúlyosan) megjelennek az informatikához kapcsolódó Megtalálás, Információs forrás Közvetített követelmények is. (European Council, 2000,) értékelés Irányítás, értékelés informatikai képességek (IT skills), Szemléltetı eszköz Közvetített Tanulmányozás Bemutatás, értékelés idegen nyelvek ismerete, A fenti összes technikai (technológiai) kultúra (technological culture), Programozás Mobil funkció vállalkozási készségek (entrepeneurship skills), A fenti összes funkció társas (szociális) kompetencia (social skills). Forrás: Jones - Bonanno - Scouller * Na végre egy utalás, ill. hivatkozás. Kár, hogy nem találom az irodalomjegyzékben. Az Európai Unió fentebb idézett dokumentumában követelményekbe foglalták a digitális írástudás ismereteit: A legjelentısebb eltérés a hagyományos pedagógiai környezethez képest az, hogy az elektronikus eszközökkel segített tanulás, az e-learning világában idıben és térben kitágulnak A különbözı médiumokhoz illeszkedı tanulási stratégiák felismerése és alkalmazása az oktatás keretei. Ha kellı késztetéssel és megfelelı infrastruktúrával rendelkezik, a tanár Az eredményes együttmőködéshez szükséges szabályok, normák ismerete és használata valós és virtuális tanulási és munkakörnyezetekben nem csak az óra alatt, hanem a tanulási idın kívül is képes kapcsolatba lépni a diákjaival, fogadni az óra után ıt magát, vagy a házi feladat megoldása közben felmerülı kérdéseiket és A hálózati környezetben megjelenı információk és tartalmak megbízhatóságának és minıségének megítélése elektronikusan elkészített munkáit. Az órán elhangzott legfontosabb információkat, szemléltetı anyagokat saját oktatási weboldalán helyezheti el, lehetıvé téve a diáknak, hogy Intelligens keresırendszerek és személyes digitális asszisztensek hatékony használata az iskolai laborból vagy otthonról is elérhesse, átismételhesse és kinyomtatva, vagy csak Az egész életre kiterjedı tanulás igénye és képessége. gépére töltve birtokba vehesse a tanár által összeállított tananyagot. Ílymódon a reális Az informatikai kompetencia e követelményeknek megfelelı képességrendszer. (valóságos) kontakt óra kibıvül virtuális órával. A feleletek és a dolgozatok eredményei, helyes megoldással, esetleg magyarázattal, a tananyagra való hivatkozással szintén A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA MÓDSZEREI megjelenhetnek egy, csak a jogosultak számára hozzáférhetı helyen. A tanulás otthoni és iskolai formái közelednek egymáshoz, az oktatási folyamat átláthatóbbá, a szülı és a diák számára egyaránt követhetıbbé válik. Nem vitás, hogy a digitális pedagógia idıigényes, Tanár (oktató, tutor, konzulens) - és (fiatal, felnıtt) tanulószerepek elektronikus IKT jelentıs munka-ráfordítással jár tanár és diák számára egyaránt. Elınye mégis, hogy számos környezetekben korszerő pedagógiai paradigma válik megvalósíthatóvá. IKT technika Interakció Diákszerep Tanárszerep Az iskolában alkalmazható fontosabb számítógéppel segített oktatási módszereket az , levelezılista, alábbiakban foglaljuk össze: Aszinkronikus Részvétel Moderálás vitacsoport Elıadás, szemléltetés (prezentáció): információszőrés, kép és szöveg kombinációja, Beszélgetı csoport Szinkronikus Részvétel Moderálás ábrakészítés és elemzés Multimédiás taneszközök használata: valódi taneszközökkel ötvözött, számítógépes Audio-konferencia, Jelenlét, esetleg Szinkronikus Részvétel kísérletezés, mérés, folyamat-modellezés stb.: aktív ismeret-elsajátítás és alkalmazás. Videokonferencia moderálás (Pl. digitális lexikon, szótár, képtár) Hangközvetítés Választás, utólag: Tanuláselméleteken alapuló kognitív digitális taneszközök használata: Közvetített Hallgatás, nézés Képközvetítés értelmezés ismeretkonstruálás személyre szabható, interaktív számítógépes tanulási környezetben (Pl. virtuális labor, oktatójáték, tudáskonstruáló és megosztó környezet)

8 Digitális projekt: kommunikációs és alkotói képességek autentikus használata, egyéni, páros vagy csoportmunka keretében, a fentebb felsorolt eszközök alkalmazásával A jó oktatási szoftverek "önmagukban is jutalmazó" ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia. Digitális értékelés és vizsga: egyénre szabott feladatsor, gyakorlási lehetıség, A multimédiás taneszközökkel végzett oktatás elınyei : azonnali, diagnosztikus értékelés, illetve teszt típusú ellenırzés. Többféle (nyomtatott, filmes és digitális) megjelenítést integráltan kínál Többcsatornás (multimodális) érzékelési lehetıség - hatékonyabb elsajátítás. ELİADÁS, SZEMLÉLTETÉS (PREZENTÁCIÓ) Az oktatásra készülve a tanár információkat keres, szőr és mutat be. A három mővelethez (Legjobb, ha álló és mozgókép, ábra, szöveg és hang egy tananyagrész feldolgozásánál együtt szerepel) technikai, szaktárgyi és szöveg-feldolgozási ismeretek egyaránt kellenek. Ezek nagy része Interaktív: konstruktív tanulási környezetben a tanuló részvételével folyik a munka, megtanulható, de a digitális információ-keresés és feldolgozás manipulatív elemeit és megvalósul az életszerő, tanulás egyéb, a hitelességgel és naprakészséggel kapcsolatos buktatóit csak a tapasztalat segít Könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelıen elkerülni. Ehhez a vizuális kommunikáció formáit éppolyan jól kell ismerni, mint a szőrési technikákat. A feladatok, szimulációk, logikai modellek paraméterei módosíthatók, megoldási lehetıségek alakíthatók A számítógép nemcsak azért jó oktatóeszköz, mert a filmrészleteket, ábrákat és szövegeket egyszerre kínálja, sokkal fontosabbak azok az interaktív lehetıségek, amelyekkel a megszerzett információ azonnal feldolgozható. KOGNITÍV DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA A kognitív taneszközök nevüknek megfelelıen a gondolkodás sokoldalú fejlesztését szolgálják. Olyan, az Interneten fizetség ellenében hozzáférhetı, összetett informatikai MULTIMÉDIÁS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA A multimédiás taneszközöket funkciójuk alapján így csoportosíthatjuk: környezetek ezek, amelyek integrálják a tananyagot, ennek feldolgozási lehetıségeit a tanuláshoz szükséges programokkal és értékeléssel. A kognitív taneszközök legtöbbje A tanári felkészülés segédeszközei virtuális oktatási, tanulási környezet. Kommunikációs eszközök Egy jól megszerkesztett virtuális oktatási, tanulási környezet képessé teszi felhasználót az Információforrások alábbiakra. Oktatóeszközök, integrált taneszközrendszerek A tananyag felosztása elemekre (tananyag-egységekre), amelyek tetszés szerint Számítógéppel segített (ön)értékelés kombinálhatók; Oktatásszervezési eszközök A tanuló személy aktivitása, valamint a teljesítményének alakulása nyomon követhetı; A számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek képi és hangzó illusztráció-igényesek. Könnyen belátható elınyt jelent a valamennyi Támogatja az önálló tanulást, elvezet hiteles információforrásokhoz, tájékoztat a követelményekrıl; tanuló önálló vagy páros munkáját lehetıvé tevı s az eredményeket személy szerint Konzultációs segédleteket és gyakorló feladatokat biztosít az önellenırzéshez; nyilvántartó, elemzı számítógépes feladatsor, ha a tananyag sok önállóan végezhetı feladatot tartalmaz. Az önálló tanulásra alkalmas program a legjobb, ha az azonnali visszajelzés fontos feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a témakör nem igényli a tanár állandó, magyarázó Számos kommunikációs csatornát tartalmaz, beleértve az elektronikus levelezést ( t), a csoportos vitát és a tanárnak egy diákkal vagy csoporttal folytatott eszmecseréjét (mentorálás); jelenlétét, - elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthetı formában rendelkezésre állnak. Számos ilyen taneszköz érhetı el a Sulinet weboldaláról a Tanár és Oktatás menüpontokon. Hivatkozásokat ad más ismeretkörökre, rendszerekre, a tananyagon belül és kívül egyaránt.

9 Az ideális virtuális elektronikus oktatási, tanulási környezet (VOK) alkalmas a tanulási és tanítási módszerek egész sorának támogatására a hagyományos, osztálytermi elıadástól az levelek téma, feladó vagy az érkezés ideje szerinti csoportosítására is alkalmas fórumon zajlik. offline, önálló távtanuláson át az online, tanulói közösségben végzett frontális, egyéni, páros és csoportmunkáig. A VOK-ok egy része a távoktatást támogatja (pl. Assard Hubler 2003). Ebben a csoportban három fı típust különböztetünk meg. ONLINE ÉRTÉKELÉS A tanárnak képesnek kell lennie arra is, hogy digitális értékelési módszerekkel biztosítsa a pontos és személyre szóló visszajelzést. Az Internet alapú kultúrában a gyors, szinte azonnali "Tartalomtámogató rendszer" modell: a webalapú tananyagok nyújtják a tantárgy tartalmi összefoglalását, amit egy konzultációs támogatás lehetısége egészít ki. Itt az interakció meglehetısen alacsony szintő, és ez a modell igencsak hasonlít a hagyományos tanításhoz, azzal a kis különbséggel, hogy a tananyag inkább a VOK rendszerén keresztül jut a tanulókhoz, mint a tanár munkáján keresztül. Talán napjainkban ez a legáltalánosabban használt modell. válasz elvárás akkor is, ha oktatás zajlik. Hogy ennek eleget tegyen, a tanárnak meg kell ismernie az online feladatbázisokat, és meg kell tanulnia, hogyan lehet belılük gyorsan, differenciáltan feladatlapokat, teszteket készíteni gyakorlásra és ellenırzésre. A befektetett idı és energia ezen a területen térül meg leggyorsabban, hiszen a szoftverek nemcsak regisztrálják és javítják, de táblázatokban, grafikonokban összegzik és elemzik is az osztályok és az egyes tanulók teljesítményeit. Az osztályok, évfolyamok és egyes tanulók a tanév során Online feldolgozási modell: a tananyaghoz való hozzáféréssel együtt jár a tanulók aktív tevékenysége, az online megvitatás lehetısége stb., és a hálózaton eltöltött idınek az elızıekbıl eredı gyarapodása. nyújtott teljesítményérıl szóló összehasonlító áttekintések jelentısen javíthatják a tanár munkáját. A program szimulátorok a feladatlap szerkesztı kiegészítéseként kaphatók az oktatásban Integrált modell: ez egy forrásanyag-alapú modell, ahol a tanulás kollaboratív leggyakrabban használt szoftverekhez. A program szimulátor az eredeti szoftver menüinek és tevékenységen, vitákon és szervezett közös munkán alapul. A tananyag, tartalma dinamikusan változó, egyéni szükségletek és csoportos tevékenységek befolyásolják, a forrásokat a tanulók és a konzultánsok (tanárok) közösen dolgozzák fel, miközben a tananyag folyamatosan bontakozik ki. dialógus ablakainak fényképeibıl összeállított program, amellyel az eredetihez hasonló környezetben gyakorolhatók, ill. ellenırizhetık a különbözı programbeállítások. A szimulátor animációs funkciójával - magyarázó szöveggel kiegészítve - lejátszható a menükön való lépkedés és a dialógus ablakok különféle beállításai. Valamennyi VOK-ra jellemzı, hogy a tanulótól nagyfokú önállóságot, a tanulás megszervezésének képességét és belsı motivációt igényel. A tudásanyagot (a Legfontosabb jellemzık: tudományterület, oktatásra kiválasztott ismereteit) és ennek részterületeit a tanár szerkesztett Sokféle feladattípus készíthetı, rugalmas pontozás formában nyújtja a tanulónak. A tanuló munkájának megfigyelését, a folyamat koordinációját A feladatok véletlenszerő sorrendben jelennek meg a diák gépén (a beadandó feladatok ütemezését, ezek értékelését) a VOK funkcióinak segítségével a tanár A szerveren online követhetı a tanuló munkája alakítja ki. A tanárnak tehát a távoktatási módszerek ismeretén túl a VOK alkalmazásának Azonnali nyomtatható a feladatlapok kiértékelése képességével is rendelkeznie kell. Magyarázat is beilleszthetı a feladatlapokba Gyakorló üzemmódban a tanuló látja a a megoldásokat DIGITÁLIS PROJEKT Beállítható kiértékelési szabályok (pl. ponthatárok) A digitális projekt a projektmódszer számítógépes környezetben megvalósított változata. A feladatlapok regisztrációs kulccsal védhetık Lényege, hogy a diákok a feldolgozandó projekt-témához az interneten keresnek információkat, a csoportmunka elektronikus levelezéssel, levelezı listán (valamennyi listatag üzeneteit egyidejőleg megkapó címcsokorban) vagy az információk rendezett tárolására és a Intranetes (az iskola számítógépeit összekötı belsı hálózatot használó) vagy internetes kapcsolat esetén két vagy több, különbözı helyen lévı diák léphet kapcsolatba és tanulhat együtt a MOVELEX feladatai segítségével.

10 TANULÁSIRÁNYÍTÁS ÉS EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ A számítógépes laboratóriumban vagy az Interneten kialakított virtuális tanulási környezet legjelentısebb újdonsága, hogy a hagyományos oktatásnál intenzívebb kommunikációra késztet. Valamennyi diák folyamatosan dolgozik, a tanár bármelyikkel bármikor kapcsolatba léphet, és a diákok egymás közötti kommunikációja (legyen ez baráti csevegés vagy a tananyaghoz kapcsolódó munka) nem zavarja meg az oktatás menetét. A tanárok és diákok közléseinek elemzésekor átfogó tartalmi kategóriák állíthatók fel. A leggyakoribb közléstípus célja az együttmőködés (transacting), tehát egy probléma megvitatása, közös megoldása. A párbeszédeknek ebben a kategóriában két fı típusa van: a véleménycsere (dialogue conversation), amely az álláspontok tisztázását, az elıismeretek összegzését és megosztását szolgálja, valamint a tervezı párbeszéd, (design conversation), amely új ismeretek, struktúrák közös létrehozását, problémamegoldást jelent. A beszélgetések fontos hozadéka a véleménymódosítás (transforming), amely a kommunikáció során szerzett belátásokat dolgozza fel. A legmagasabb szintő együttmőködés, amely egy csoportot jellemezhet, az elemzık által transzcendensnek nevezett közlések csoportja, amelyek kilépnek az oktatás közegébıl, és lényeges, közös célokra, értékekre, együttmőködési formákra hívják fel a partnerek figyelmét. Nyilvánvaló, hogy nem mindenki és nem egyenlı mértékben képes helytállni egy ilyen kommunikációs kultúrában. Mielıtt a számítógépes oktatás bevezetése mellett döntünk, számba kell vennünk, mennyire alkalmasak diákjaink a tanulásra ebben a környezetben. Hogy a virtuális konzultáció éppolyan hatékony legyen, mint a valódi találkozások, a tanárnak el kell sajátítania az elektronikus kommunikáció egyéni és csoportos formáit. Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában Az alábbiakban két, gyakorlati ismereteket feltáró terület kerül ismertetésre. A témák kiválasztásában az játszott szerepet, hogy a leírt ismeretek nemcsak a szorosan vett pedagógiai feladatokban, hanem az élet más területein is jól hasznosíthatók legyenek, e módon is megvalósítva a tudástranszfer más fejezetekben említett és korunkban elengedhetetlen feladatát. Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal Az oktatói feladatok ellátásának napjainkban terjedı hatékony segédeszköze az elektronikus prezentáció. Bár jelentıs infrastruktúrát igényel (vetítıt, számítógépet), ez napjainkban egyre több oktatási intézmény eszköztárában fellelhetı. A prezentációk készítése erre fejlesztett alkalmazásokkal történik. Itt terjedelmi okokból a program kezelésére nem térünk ki inkább a prezentációk tartalmi, formai követelményit foglaljuk össze. Tartalmi követelmények Az információk mennyisége és elrendezése kulcsfontosságú a hatékony prezentációk készítésénél, mivel itt pl. egy táblán történı magyarázattól eltérıen az információk nagyobb egységekre is bonthatók. Gondot jelenthet, hogy az emlékezés pszichológiája pontban leírt STM et túlterheljük, így nem teljesen biztos, hogy vissza tudják idézni a hallgatók a kivetített információkat. A fenti pontban leírtak azonban jól kihasználhatók akkor, ha felsorolásainkban nem lépjük túl a hét egységet. Olyan esetben, amikor több dolgot kell felsorolnunk, bontsuk a listát logikai úton több részre úgy, hogy a kialakított csoportelemek száma hét alatt legyen. Egy másik technika szintén az emlékezés pszichológiáján alapszik. Elıadásunk elején foglaljuk össze egy szerkezeti vázlat kivetítésével, hogy mirıl lesz szó. Az elıadás során a képkockák címében utaljunk a vázlatra, majd az elıadás végén, összefoglalásként az esetleg kiegészített vázlattal ismételjük meg a kulcsinformációkat. E technika alkalmazásával a kulcsinformációk háromszor is elhangzanak az elıadás során, így a hallgató ezeket már nagy valószínőséggel vissza tudja idézni, az egyéb információkat amikre emlékszik, ezen alapokhoz tudja kapcsolni. További elıny, hogy az esetlegesen elkalandozó figyelem következtében megszakadt ismeretfeldolgozási folyamat folytatható a szerkezeti vázlat következı pontjánál. Az oktató szempontjából a módszer alkalmazása a tananyag logikus összeállítását, a lényeges információk kiemelését igényli, ami hatékonyság szempontjából további elınyöket jelent. A képkockák ütemezésénél célszerő különbséget tenni, milyen hallgatóság számára adunk elı. Amennyiben a hallgatóság jártas a területen csak az ismeretek kiegészítése az újdonságok bemutatása a cél, egy-egy diára 1-2 percet érdemes szánni. Ilyen bemutatók tipikusan a konferencia elıadások, üzleti prezentációk is. Abban az esetben ha a hallgatóság kevésbé jártas a területen, és az információkat részletesen le kell jegyzetelniük, egy-egy diára 4-6 percet érdemes szánni a tapasztalatok alapján. Hosszabb elıadások esetén fontos tényezı a figyelem fenntartása és elterelésének kiküszöbölése. Az alábbi felsorolás e szemponthoz nyújt segítséget. A figyelem fenntartása Monotonitás elkerülése ábrákkal, képekkel Egy kis humor (témához kapcsolódó történetek, tréfák) a

11 Hallgatói interakció (kérdések, véleménykérés) Elterelhetik a figyelmet Izgı-mozgó ábrák, felesleges animációk Ugrálás a diák közt Nem logikus felépítés Szükségtelen, oda nem illı (inadekvát) hangeffektusok Formai követelmények A prezentációk sikerességét a formai megvalósítás kritériumainak való megfelelés is jelentısen befolyásolja. A tökéletes tartalmú prezentáció sem hatékony, ha kivetítve olvashatatlan. Ezért érdemes az alábbiak szem elıtt tartása Fıcím és diacímek megfelelı alkalmazása alapvetı fontosságú a prezentációk logikus felépítésében.. A címek alkalmazásában a következıket vegyük figyelembe. Minden diának legyen a tartalmára utaló címe Logikus legyen a címek rendszerének felépítése Utaljanak a címek a vázlatra Több dián áthúzódó téma esetén a cím részletezése ill. diánkénti számozása javasolt Pl: szabadidı-szórakozás és szabadidı-sport Vagy szabadidı 1 és szabadidı 2 A jól felépített címrendszer segíti a megértést, a földolgozást, megkönnyíti a visszakeresést. Ábrák alkalmazásával elıadásunk szemléletesebb, ezáltal hatékonyabb lehet Az egy kép többet ér ezer szónál itt is igaznak bizonyulhat. A méretet úgy válasszuk meg, hogy kivetítéskor az ábrák részletei értelmezhetık, a feliratok jól olvashatók legyenek. Alkalmazzunk mutatónyilakat jelmagyarázatokat. Az animációk alkalmazása a folyamatok szemléltetésére tovább segíti a megértést. A prezentációk olvashatóságát, befogadását az alábbi ergonómiai szempontok figyelembe vételével tehetjük optimálissá Maximum 7-8 sort írjunk egy dián a teljes terület kitöltésével A monitoron és a kivetítın eltérı látószögben (eltérı nagyságúnak) észleljük betőméreteket. Ezért a könnyen olvashatóság biztosítása végett úgy méretezzük a betőket, hogy a monitortól 2 méterre állva is könnyen el lehessen olvasni minden szöveget, szövegrészletet. Könnyen olvasható betőtípust válasszunk Maximum 2-3 betőméretet használjunk, konzekvensen A betőméretek logikai szinteket jelöljenek Minden dián hasonló tagolással, igazítással használjuk a szövegrészleteket Kerüljük az egyedi betőtípusokat, mert vetítési problémákat okozhatnak Magyar ékezetes betőtípusok használjunk a helyes megjelenítés ellenırizhetı az árvíztőrı tükörfúrógép ÁRVÍZTŐRİ TÜKÖRFÚRÓGÉP szókapcsolattal Nagy kontrasztú színeket használjunk Világos alapon sötét feliratot a vetítéskor esetleg beszőrıdı fény zavaró hatásának csökkentése végett Színtévesztık miatt kerülendı a piros zöld, narancs zöld, kék sárga, lila sárga színpárosítás Az utolsó szempontcsoport a bemutatók formai egységességének megvalósításához ad segítséget. Az elsı pillanatban inkább esztétikai célúnak látszó szempontok mögött megtalálható az áttekinthetıség, a könnyebb feldolgozás támogatásának funkcionális igénye is. Mindegyik dián azonos formai elemeket használjunk. Kiemelésre ill. idézetre egy bemutatóban ugyanolyan formai elemet alkalmazzunk. Az aláhúzást mellızzük. A diák megjelenési animációja legyen azonos. Az egyes objektumtípusok animációját csak indokolt esetben változtassuk. Több bemutató összeillesztésekor ügyeljünk a formai elemek egyeztetésére. Tantárgyi honlapok alkalmazása A fenti fejezetekben már többször szó esett az Internettel támogatott oktatás különbözı megvalósításairól. Ott nagyobb rendszerek fı és mellékfunkcióit tárgyaltuk, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs lehetıség, sıt néha szükség sem. Ilyen esetekben jelenthet megoldást az adott témakör, tantárgy támogatására tantárgyi honlap készítése,

12 amely a tananyag elektronikus publikációja mellett egyedi lehetıségeket kínál a tanár diák és a diák- diák interakció megvalósítására. A tantárgyi honlapok megvalósításánál két fı megoldás közül választhatunk. Egyrészt a honlapot egyedileg készíthetjük, így egyszerőbb honlapokat, illetve egyedi igényeknek megfelelı funkciókat valósíthatunk meg. Másrészt választhatunk valamely tartalomkezelı Tantárgyi honlapok lehetıségei Tantárgyi honlapokat olyan célcsoport számára érdemes készíteni, amelyekben a többség rendszert (Content/Course Management System CMS), amelybe a beépített lehetıségek használatával feltölthetjük az információkat. számára adottak az Internet elérésének technikai feltételei adottak és informatikai Esıként az egyedi honlapok készítésének feladatait tekintsük át. Ebben az esetben tipikusan írástudásuk lehetıvé teszi ennek használatát. Ez napjainkban leginkább a felsıoktatás hallgatóira mondható, el de az Internet penetráció hazai növekedésével a korhatár egyre lejjebb tolódik a középiskolás korosztály felé. A honlapok alkalmazásával a tanárnak lehetısége nyílik: html nyelvő oldalak létesítésérıl van szó. A szerkesztés technikai ismereteinek elsajátítási alapjait az Interneten számos oldalon megtalálhatjuk, ezért ezt itt nem részletezzük. A honlap tervezésénél határozzuk meg a feladatokat, hogy ui. mire szeretnénk használni a honlapot. A struktúra kialakításánál célszerő a különbözı típusú adatokat rendezetten (külön mappában) Aktuális segédanyagok közzétételére tárolni. Ez a késıbbiekben megkönnyíti a fejlesztést és az átalakítási munkát. Bár a Tankönyv jegyzet helyettesítésére. szélessávú Internetet használók száma növekszik, törekedjünk minél kisebb fájlméretekre. Ez A tanulási folyamat ütemezésére pl.: a tananyagrészletek folyamatos közzétételével elsısorban a képek és letölthetı tananyagok méretének optimalizálásával, valamint oldalaink Hirdetmények, határidık gyors kényelmes közzétételére html kódjának szőrésével oldható meg. Kommunikációra, konzultációra a diákkal A felhasználói felületet úgy alakítsuk ki, hogy a látogató mindig tudja, a honlap mely részén Egyéni vagy csoportos feladatok kiadására, konzultációjára, teljesítésének jár, hogyan tudja a fıbb funkciókat elérni. Ennek megvalósítása legelterjedtebben ellenırzésére menürendszer alkalmazásával oldható meg. A felhasználói felület kialakításakor a korábbi Elektronikus vizsgáztatás megvalósítására fejezetekben már említett összefüggések használhatók. Ennek értelmében a menüelemek Eredmények közzétételére számát tartsuk 7 alatt, formai, ergonómiai szempontok tekintetében pedig kövessük a A diákok szempontjából elınyt jelentenek az alábbi tényezık: prezentációknál leírtakat (színek betőtípusok megválasztása, egységesség kialakítása). Mivel Jegyzetek, segédanyagok egyszerő beszerzése a honlap dinamikus médium, tartalma folyamatosan változik, célszerő minden oldalon Idıben kötetlen kommunikáció megjeleníteni az utolsó módosítás idejét. A tanárral A nyitólapon mindenképpen szerepeljenek az aktuális információk ill. a legfrissebb oldalakra A többi diákkal mutató linkek. A tartalom kialakításánál célszerő oldalt ill. oldalakat létrehozni a tananyag Csoportmunkában való részvétel letölthetı segédanyagainak. Ezeknek a formátumát úgy válasszuk meg, hogy mindenki Tudásellenırzés lehetısége számára megjeleníthetı legyen. Célszerő html vagy pdf formátumot használni. A tartalmi Kényelmi szempontok kialakításkor ajánlatos a témakörhöz kötıdı linkgyőjtemény kialakítása. Ebben segítségünkre Az elınyök mellet nem célszerő tantárgyi honlap kialakítása abban az esetben ha: lehetnek saját diákjaink is. A határidıket, kötelezettségeket szintén külön lapon szokásos A célcsoport kis arányban éri el az Internetet megjeleníteni, de ezek teljesítésének közeledtével a nyitóoldalon is célszerő feltüntetni. A Elutasító az Internettel szemben hallgatók egymás közti és a tanár közti interakciójának megvalósítására ideális megoldás a Információs írástudása nem megfelelı fórum vagy levelezılista alkalmazása. Amennyiben ezzel mégsem élnénk egy a tárgynak Kis létszámú csoport (a honlap készítésre fordított munka nem térül meg) fenntartott címet mindenképpen szerepeltessünk. A honlapok fejlesztésének még számos további lehetısége adott amelynek az oktatói igény és fantázia illetve a diákok Megvalósítás és feladatok

13 aktivitása szabhat határt. Így megvalósított honlapokat például a változatok elkészítése is könnyebb, a legelterjedtebb rendszerek esetén magyarul is elérhetı. oldalon találhatunk Természetesen ingyen. A másik megoldási lehetıség a tartalomkezelı rendszer. Ezek feladata több felhasználó által készített dokumentumok rendszerezett tárolása és általában egy internetes vagy intranetes felület felé való publikálása. Amennyiben CMS-t használunk a honlap elkészítéséhez, szélesebb eszköztárral dolgozhatunk. A hallgatók azonosítása, egyedi beléptetése, a fórumok használata, a tesztek készítésének lehetısége a legtöbb rendszerben megoldott. Üzemeltetésükhöz viszont egyedi szerverszolgáltatások (általában php és adatbázis kezelı) szükségesek. Az általános célú rendszerek alkalmasak más jellegő honlapok készítésére is. Ilyenek: Plone Xaraya PHPNuke PostNuke webgui Typo3 Drupal Textpattern A választék ennél szélesebb. További rendszereket a címen találunk, a rendszerek funkcióinak összehasonlítását pedig a címen tekinthetjük meg. Az általános célú tartalomkezelık mellett vannak kifejezetten oktatási célú megoldások is. Ilyen a széles körben elterjedt Moodle ( Ez tipikusan kurzuskezelı rendszer amelyet napjainkban mintegy 70 nyelven 130 országban használnak. Másik oktatási célra is jól használható CMS a szabadon szerkeszthetı és írható lexikont megvalósító Wikipedia. Az akár saját szerveren üzemeltetett rendszer integráns részét képezi a világ többi Wikipedia rendszerének, így e sorok írásakor angolul magyarul szócikket tartalmaz ( ) A felsorolt tartalomkezelı rendszerek nagy elınye, hogy oktatási és magánjellegő felhasználásuk legtöbb esetben ingyenes. Így ár-érték arányban messze felülmúlják a funkcionalitásukban teljesebb rendszert adó e-learnig rendszereket. Másik elınyük, hogy forráskóduk nyitott és elérhetı, így az esetleges programhibák feltárása könnyebb, könnyebben javítható. Ennek a fejlesztési koncepcciónak köszönhetıen a nyelvi Üzemeltetés, vizsgálatok, mérések A tantárgyi honlapok webszerveren történı elhelyezés elıtt célszerő mérlegelni az alábbi két lehetıséget. Mindkét lehetıség egyaránt jelent elınyöket és hátrányokat, mérlegelni a honlap egyedi preferenciái alapján érdemes. Elhelyezés az oktatási intézmény szerverén Elınyök Általában ingyenes A hallgatók könnyebben megjegyzik, megtalálják Egyes esetekben intranet alapú speciális funkciók megvalósíthatók Esetenként önálló szerver mőködtethetı, igény szerinti szolgáltatásokkal Hátrányok Egyes esetekben a hardver infrastruktúra, vagy az internetkapcsolat nem megfelelı, nem megbízható. A hozzáférési jogok korlátozottak lehetnek Szerverszolgáltatások hiányozhatnak Elhelyezés külsı szolgáltató szerverén Jó szolgáltatási minıség (rendelkezésre állás, sebesség) Nem kell a szerver üzemeltetésével foglalkozni Költségekkel jár(hat) A honlap címe a hallgatók számára nem egyértelmő A honlap közzététele után nem zárul le az üzemeltetés feladata. Rendszeres legalább hetenkénti aktualizálásával motiválhatók a hallgatók rendszeres látogatására. Fontos emellet, hogy a honlap készítıje képet kapjon az elkészített rendszer hatékonyságáról, látogatottságáról. A látogatottság mérésének fontosságát indokolja: Visszajelzés a hatékonyságról Az egyes oldalak hasznosságának meghatározása Navigációs problémák feltárása Navigációs utak feltérképezése A mérés kiterjedhet: Szummatív forgalommérésre Idıbeli eloszlás mérésére Hibadetektálásra

14 Összehasonlító mérésekre Bejárási utak feltérképezésére Ezen feladatok megoldására számos lehetıség adódik. A legegyszerőbb megoldás a honlap oldalain elhelyezett publikus vagy nem publikus számlálók alkalmazása.. Ezek az oldalba beépített kód segítségével számolják az adott oldal letöltéseit Ezek az értékek általában más szervereken kerülnek rögzítésre, így a legszerényebb webszolgáltatások mellett is gond nélkül használhatók. Az egyszerőbb számlálók csak az oldalletöltések számát adják meg, mások részletesebb statisztikákat szolgáltatnak, például a látogatottság idıbeli eloszlásáról. Más analitikai módszerrel dolgoznak az ún. log analizátorok. Ezek a saját szerveren futó alkalmazások a szerveren egy fájlban regisztrált oldallátogatásokat elemzik, majd szöveges és grafikus formában jelentést készítenek errıl. Bár részletes adatokkal szolgálnak, hátrányuk, hogy a webszerveren futó alkalmazások, amelynek konfigurálása ennek megfelelı felhasználói jogokat és ismereteket igényel. A webrögzítık lehetıvé teszik, hogy egy felhasználó böngészési útvonalát detektáljuk. Így feltárhatók a tipikus útvonalak, a leginkább vagy legritkábban látogatott oldalak. Létezik mind a felhasználói mind a szerver oldalon futó változatuk is. Alkalmazásuk a felhasználói oldalon etikailag aggályos, mert a felhasználó teljes internetes aktivitását képesek rögzíteni, így személyiségi jogokat sérthet. A szerveroldali megoldás hasonlóan a log analizátorokhoz speciális felhasználói jogokat igényel Az analitikai lehetıségek negyedik csoportja az analitikai szolgáltatások használata. Ezekkel a számlálókhoz hasonló kódrészlet az oldalba illesztésével a szolgáltatás regisztrálja az oldalletöltéseket és ezekbıl részletes elemzéseket készít. szerveroldali programfuttatás igénye nélkül kifinomult statisztikákhoz juthatunk Egyes megoldásaikkal Az alábbi táblázatban az weboldal analitikai lehetıségek kerültek összefoglalásra. Analitika Jellemzık példa Számlálók Általában ingyenesek Site meter Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Szummatív eredményeket szolgáltatnak Webrögzítık Kliens és szerveroldali változatuk létezik A kliensoldali szoftverek használata etikai és jogi szempontból aggályos lehet Feltárható az egyes felhasználók böngészési útvonala Analitikai szolgáltatások Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Feltárhatók: o Idıbeli eloszlás o Hibák az oldalakon o Oldalak forgalmának összehasonlítása o Részben a böngészési útvonal Célfüggvények, szőrık definiálhatók Snarf Google analytics /analytics/ A példaként felsorolt szolgáltatások magán és oktatási célra ingyenesen használhatók. Log analizátorok Szerveroldali programfuttatást igényelnek Feltárhatók: o Idıbeli eloszlás o o Hibák az oldalakon Oldalak forgalmának összehasonlítása Webalizer webalizer/

15 Digitális pedagógia...1 Az oktatástechnika fejlıdése...1 Pszichológiai alapok...4 A befogadás hatékonysága...4 A rövid- és hosszú-távú emlékezés...5 Vizuális érzékelés...5 Társadalmi, kulturális vonatkozások...7 Digitális írástudás...7 Digitális szakadék...8 AZ INFORMATIKAI KOMPETENCIA MINT A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA EGYIK ALAPFOGALMA...12 A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA MÓDSZEREI...13 ELİADÁS, SZEMLÉLTETÉS (PREZENTÁCIÓ)...15 MULTIMÉDIÁS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA...15 KOGNITÍV DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA...16 DIGITÁLIS PROJEKT...17 ONLINE ÉRTÉKELÉS...18 TANULÁSIRÁNYÍTÁS ÉS EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ...19 Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában...19 Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal...19 Tantárgyi honlapok alkalmazása...22 Assard, Andrew M.; Hubler, Alfred W. (2003): CyberProf: an Intelligent Human-Computer Interface for Asynchronous Widearea Training and Teaching Multimédia és pedagógia (szerzıi munkaközösség) Általános Vállalkozási Fıiskola Információs Társadalom Oktató és Kutató csoport -Tantárgyi honlapok Vig Zoltán: Tantárgyi honlapok (BME) CMS típusok, leírások CMS összehasonlítások PHP Nuke Felhasznált irodalom és kapcsolódó interentes oldalak Schramm, W: Big media, little media: Tools and technologies for instruction. London, 1977 Oktatástechnikai eszközök, rendszerek Mészáros Tamásné : A Multimédia alapjainak tanítása 6-18 éves életkorban Z. Karvalics László: Gyermekek a digitális szakadék szélén (Eszmélet folyóirat) Csiky Ildikó (szerk):megszőnik a digitális szakadék? Pintér Róbert :Konferencia-beszámoló: Digitális szakadék LISBON EUROPEAN COUNCIL 23 AND 24 MARCH Janet Jones Helen Bonanno Karen Scouller: STAFF AND STUDENT ROLES IN CENTRAL AND FACULTY-BASED LEARNING SUPPORT: CHANGING PARTNERSHIPS PostNuke WebGui Drupal Wikipedia Moodle Sitemeter Webalizer Google Analytics ellenırzı kérdések

16 1. Sorolja fel és jellemezze az oktatástechnikai eszközök generációit. 2. Ismertesse az emlékezés pszichológiai folyamatát. 3. Definiálja a fogalmakat: digitális írástudás, digitális szakadék, informatikai kompetencia. 4. Ismertesse a digitális pedagógia módszereit. 5. Hasonlítsa össze multimédiás és kognitív digitális taneszközök használatát. 6. Ismertesse a prezentációkészítés tartalmi követelményeit. 7. Sorolja fel a prezentációkészítés formai követelményinek fıbb csoportjait. 8. Hasonlítsa össze a tantárgyi honlapok készítésének két fıbb tanult megoldási lehetıségét. 9. Csoportosítsa és jellemezze a tartalomkezelı rendszereket (CMS). 10. Csoportosítsa és jellemezze a weblap analízis lehetıségeit.