Európa erdôi T E L L U S. 1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet. Az Európai Bizottság támogatásával

Átírás

1 1. füzet 2. füzet 3. füzet 4. füzet 5. füzet 6. füzet T E L L U S Európa erdô Készítette a Fatal Gazdák Európa Szövetsége Az Európa Bzottság támogatásával A magyar nyelvû változat az Európa Unó Phare Access Programjának támogatásával készült

2 A CEJA köszönetet mond mndazon partnerenek, akk segítettek a TELLUS csomag megalkotásában: Európa Bzottság: Mezôgazdaság és Halászat Fôgazgatóság Oktatásügy és Kulturáls Fôgazgatóság Európa szervezetek: CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetköz Szövetsége EFMA Európa Mûtrágyagyártók Szövetsége ECPA Európa Növényvédelm Szövetség ESA Európa Ùrügynökség Europabo Európa Botechnológa Szövetség EUFIC Európa Élelmszernformácós Bzottság FEDESA Európa Állategészségügy Szövetség FEFAC Európa Takarmánygyártók Szövetsége Mnsztérumok: Ausztra Belgum Vallon Régó Fnnország Németország Görögország Írország Luxemburg Hollanda Mások: Szövetség Mezôgazdaság, Erdôgazdálkodás és Környezetvédelm Mnsztérum Agrnfo Mezôgazdaság Mnsztérum Mezôgazdaság és Erdôgazdálkodás Mnsztérum Oktatás Mnsztérum Szövetség Fogyasztóvédelm, Élelmezésügy és Mezôgazdaság Mnsztérum Földmûvelésügy Mnsztérum Demetra (mezôgazdaság oktatásra és képzésre szakosodott szervezet) Oktatás és Tudományügy Mnsztérum Oktatás Mnsztérum Mezôgazdaság és Vdékfejlesztés Mnsztérum Mezôgazdaság, Környezetgazdálkodás és Halászat Mnsztérum Syngenta (vetômagok és növényvédelem) Fôszerkesztô: Elsabeth Vallet Szerkesztôk: Rémy Battnger Illusztrálta: Jean-Marc Dubos Külön köszönet Thomas Gehrkének, Sabne Grard-nak, és Natale Hufnaglnak az értékes közremûködésükért. A CEJA oktató csomag kdolgozásában részt vettek a franca Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdaság és Halászat Mnsztérum, Oktatás és Kutatás Fôgazgatóság) szakértô. Külön köszönet Claude Devaux-nak, kertészet és földgazdálkodás oktatás szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért. Copyrght CEJA February 2002 D/2002/9406/2 A fent forrásmegjelölést mnden fénymásolaton fel kell tüntetn. ISBN Fényképek Copyrght Cover: ONF/Chasseau. P4: RMN-Gérard Blot. P5: ONF. P8: Kar Salonen/Maaseudun tulevasuus - Fnfood. P9: MAP - Fnfood - Juhan Ptenus - ONF. P10: ONF/Chasseau. P11-12: MAP - ONF. P13: INRA/M. Etenne, B. Hubert - MAP. P14: MAP - ONF. P15: ONF/Pchard. P : ONF - MAP. P19: MAP - INRA/M.Meuret - R.Battnger. P20: ONF - R.Battnger. P21: MAP - Portuguese Mnstry of agrculture. P22: INRA/R.Canta - MAP. P23: MAP - ONF - R.Battnger. P24: ONF. P25: ONF - INRA/J.Tmbal. P26: MAP - ONF. P27: ONF/De la Bordere - MAP - R.Battnger. P28: ONF - MAP. P29: INRA/J.Noré, J.Pnon, M.Etenne. P30: ONF - Fnfood. P31: ONF - MAP - INRA/M.Adran. Ezt a dokumentumot a CEJA adja k. Az Európa Bzottság semmnemû felelôsséget nem vállal a kötetben található nformácók felhasználásával kapcsolatosan.

3 Ötödk füzet Európa erdô Készítette a Fatal Gazdák Európa Szövetsége Az Európa Bzottság támogatásával A magyar nyelvû változat az Európa Unó Phare Access Programjának támogatásával készült

4 Európa erdô Az erdô és az emberség oldal története 4 Az Európa Unó erdôsége 6 Az észak erdôség 8 A mérsékelt öv erdôség 10 A medterrán erdô 12 A tölgyfa hosszú története 14

5 e r d ô A fa hasznosítás módja Ipar faanyag 16 Tûzfa és par fa 18 Az erdô egyéb ellensége 30 Térképek 32 A paratölgy 20 Szószedet 36 Az erdô furcsasága 22 Növények és állatok menedéke 24 Az erdô öröme 26 Gondokkal tel élet 28 élè

6 4 Mezô kontra erdô Az erdô és az emberség története Az erdô mndg s az emberség fontos szövetségese volt, nemcsak mnt élelemforrás, hanem az par, a háborúk és egészségünk szempontjából s. A történelem során az erdôk megfogyatkoztak, mert egyre nagyobb szükség volt egyre több faanyagra. Máskor pedg az emberség új erdôket teremtett. Az erdôk története szorosan kapcsolódk az emberség történetéhez. A középkor Európában az erdôterület folyamatosan csökkent. Az erdôket kvágták, hogy a fával fôzzenek és fûtsenek. A szerzetesek egész erdôket vágtak k, hogy kolostorokat építsenek és az arsztokráca s a korább erdôk helyén építette fel hatalmas házat és palotát. Ahogy a népesség nôtt és egyre több szájat kellett etetn, a mezôgazdaság fontosabb szerepet töltött be, mnt az erdô. Az erdôktermelés folyamat sokág folytatódott. Napjankban alg találunk példát eredet középkor erdôre Európában. A néhány megmaradt középkor erdô az észak országokban, Kelet-Európában és Oroszországban található. Az eredet erdôterületet, amt ôserdônek neveznek, soha nem rtották k, mvel a földesurak tulajdonát képezte, akk vadászatra használták. Ezek a területek gyakran nehezen közelíthetôk meg. Faanyag az par számára A kpusztulás veszélye A XVII. században sok hajót használtak kereskedelm áruk szállítására, expedícókhoz, új földrészek felfedezéséhez és tenger háborúkhoz. A nagy angol, spanyol, holland és franca hajósoknak szükségük volt a fára, hogy megépíthessék hajókat. Spanyolország sok fát használt fel erdôbôl, hogy megépítse hajót, amelyek felfedezték Amerkát, és árukat szállított vlágszerte. A spanyol erdôk fából készültek a hírhedt Spanyol Armada hajó s. Francaországban Colbert, XIV. Lajos krály mnsztere egyenesen az ország pusztulását jósolta, mondván, hogy Francaországnak nncs elég faanyaga. Kszámította, hogy abban az dôben Angla több száz hajót építhetett volna erdôbôl, míg Francaország csupán húszat. El s határozták, hogy az erdôket sürgôsen újra kell telepíten. A középkorban a fa és a víz volt az egyetlen energaforrás az emberek számára Európában. A XVI. századtól kezdve az par s kezdett hozzájáruln az erdôk eltûnéséhez: fát használtak a fûtéshez, a fát energaforrásként használták a kohókhoz és üveghutákhoz, talpfákat használtak a XIX. században az új vasút sínek lefektetéséhez pontosabban a vasútépítôknek tölgyfára volt szükségük, mvel az kemény fa lévén, hosszabb deg képes ellenálln az dôjárás vszontagságanak, az elsô autókat s fából építették, fát használtak a házak és más épületek építéséhez. Mndamellett ez az parosodás sok új fafeldolgozás módszert s eredményezett. Például az autó- és a repülôpar készített és használt elôször préselt lemezt. A múltban a kohók sok fát használtak

7 5 Új erdôk az par számára A francaország Landes- erdô jól példázza a mesterséges erdôket, amelyeket azért hoztak létre, hogy bztosítsák a faanyagot az par számára. Ez egyke a legnagyobb erdôknek Európában a maga hektárjával. A Landes- erdôt a XIX. században telepítették, mocsaras területen. Ez az erdô tengerpart fenyôerdô, fát a francaország szénbányák építéséhez használták. A gyantát kvonták a fából és lakkot, valamnt enyvet készítettek belôle. Az erdô jövôje Sokan foglalkoznak erdôgazdálkodással. Az erdôk lassan nônek és nem lehet egyszerûen csak úgy kvágn bármelyk öreg fát. Csak azokat a fákat szabad kvágn, amelyek helyett újakat lehet ültetn. Ez az alapja a fenntartható erdôgazdálkodásnak. Fontos, hogy gondoljunk az elkövetkezendô generácókra: ôk s szeretnék élvezn az erdôket. A fák, amket ma kvágunk, több száz évvel ezelôtt hajtottak k elôször. Gondoljuk csak el: van olyan tölgyfa, amelyk II. György krály uralma alatt vert gyökeret, egyes jegenyefenyôk pedg III. Napóleon deje alatt! Azok közül a fák közül, amket dôsebb korodban fognak kvágn, lesznek olyanok, amelyeket még nagyapád gyerekkorában ültettek. Számos Európa Unós országban azért telepítenek erdôket, hogy megvédjék a talajt az erózóval* szemben, különösen hegyvdék területeken, és hogy segítségükkel megbrkózzanak egyes dôjárás tényezôkkel, az erôs széllel. Dána, Spanyolország, az Egyesült Krályság, Írország és Francaország mnd folytat lyen erdôtelepítés programot. Ember egészség Számos fa tartalmaz olyan anyagokat, amelyeket gyógyszerként használunk. A fûzfa kérge tartalmazza a szalclsavat, smertebb nevén aszprnt, az eukalptusz és a ctromfa szntén tartalmaz a gyógyszerparban felhasználható anyagokat. Ezzel szemben egyes fák számunkra veszélyes anyagokat termelnek. Például az akác vrágzata olajban ksütve ehetô, de a magok mérgezôek. Gyakran mondják, hogy a rómaak dejében egy mókus el tudott jutn Spanyolország észak részérôl a dél részére anélkül, hogy lejött volna a fáról. Spanyolország egészét erdô borította. Ugyanez volt a helyzet más európa országokban s. De dôvel az emberség kvágta az erdôket, hogy megmûvelje a földet, hogy hajókat és vasutat építsen, hogy kohókat mûködtessen, és hogy számos egyéb célra használja fel a fát. Az erdô 3 fô funkcója: - Ellát mnket faanyaggal, amellyel otthonankat fûtjük, amelybôl papírt készítünk, és amelyet felhasználunk az építôparban. - Kellemes dôtöltés lehetôséget bztost számunkra, de ne felejtsük, hogy a krándulóknak mndg tsztelnük kell az erdôt. - Segít fenntartan a növények és állatok sokféleségét. Az aszprn a fûzfa kérgébôl készül

8 6 Az Európa Unó erdô Számos, eltérô erdôcsalád él Európában. A fák, bárhol nônek, nagyon különbözôek lehetnek országtól, vdéktôl, tengersznt felett magasságtól és talajtól függôen, s ugyanlyen különbözôek az erdô hasznosítás módja s. Tobozos nytvatermôk és a lomberdôk A fák, amelyek az európa erdôkben nônek, két nagy kategórába sorolhatók: nytvatermôk (örökzöld) és zárvatermôk (lombhullató). A lombhullató fák levele mnden ôsszel lehullnak. A tölgy, a bükk és a nyírfák lombhullató fák. A paratölgy és a magyaltölgy az egyetlen örökzöld* fafaj a lomberdôk csoportjában. A tobozos nytvatermô fák levele tû alakúak. Ezek a tûk 2-3 évente szntén lehullnak, de sosem egyszerre. A tobozosok s termelnek gyantát. A jegenyefenyô, az erde fenyô, és a lucfenyô jól smert tobozos nytvatermôk. Ezek a fák könnyen felsmerhetôek a termôlevelekbôl álló tobozvrágzatukról. Ezért hívják ôket tobozos nytvatermôknek. Ahol a különbözô fajok nônek A különbözô fafajok eltérô környezetben élnek. Mnden egyes fajnak megvannak a saját környezet génye, és mndegyk másképpen reagál a jellegzetes természet tényezôkre. Az alapvetô környezet hatások a hômérséklet, a csapadékmennység és a talaj. A hdeg következtében a tölgy és a gesztenyefa nem terjedt el hegyvdék területeken, míg a folyó közel nedves talajú élôhely a legjobb néhány égerfa-, fûzfa-, kôrsfa- és juharfafajnak. Az európa erdôk A lassan növekvô boreáls vagy észak örökzöld tûlevelû erdôk Ezek az erdôk az észak féltekén, hdegebb éghajlaton fordulnak elô, amely alapvetôen a tobozosoknak kedvezô, mnt például a skót fenyô, a lucfenyô és a jegenyefenyô. A nyírfa az egyetlen lombhullató fa, amelyk megél ezekben az észak erdôkben (lásd 8-9. oldal). A mérsékelt öv területek nagy dverztást mutató erdô Az lyen erdôkben sok fafaj található meg, például jegenyefenyô, erde fenyô, lucfenyô, tölgy, bükkfa és gyertyánfa, valamnt szlfa, ctromfa, kôrsfa, vadcseresznyefa, dófa, gesztenye- és nyírfa (lásd oldal).

9 7 A magasság régókra osztott hegyvdék erdô A tengersznt felett magasság fontos tényezô ahhoz, hogy meghatározzuk a hegyvdék erdôkben élô fák elôfordulását. A hegyvdék erdôket alkotó fafajok a tengersznt felett magasság által meghatározott magasság régókban fordulnak elô, amt az adott hegyoldal észak vagy dél lejtése s befolyásol (lásd 11. oldal). A száraz medterrán erdô Európa dél vdéken a nyarak nagyon melegek és szárazak. Egyes fák, például a paratölgy, a tengerpart fenyô, az eukalptusz, gesztenyefa és a szarvasgombatölgy alkalmazkodtak ezekhez a nehéz körülményekhez. Erdôgazdálkodás Mnden erdôt erdészek gazgatnak. Az erdôgazdálkodás módja, az erdô kezelése, fenntartása, az új telepítés és az erdôk felhasználása, mnd más eredményhez fog vezetn. Magas erdô A magas erdô a magokból növekedk k, melyek vagy természetes úton hullottak le, vagy mesterségesen ültették el ôket. Megkülönböztetünk azonos korú és eltérô korú magas erdôt. Az azonos korú magas erdôben egydôs fák vannak, azaz a magok egy dôben hajtottak k, vagy természetes módon, az erdôtalajon, vagy pedg faskolában. A tölgy- és a tengerpart fenyôerdôk általában azonos korú erdôk. Az eltérô korú magas erdôben különbözô korú és különbözô méretû fák vannak. A kfejlett, használatra kész fákat rendszeresen kvágják. Ez az erdôtípus rendszeresebben bztosít faanyagellátmányt, mnt az azonos korú erdô, de mnden ktermelésnél egyre kevesebb mennység áll rendelkezésre. A fakvágás ennél az erdôfajtánál dôszakos. A csalt Mután a fát kvágják, a következô tavasszal rügyek nônek k a fatönkön, amnt a fanedv kerngése megndul. Az így növekvô ks egyenes fácskák csoportját csaltnak nevezzük. Leggyakrabban a lombhullató fákat telepítk így újra, például a fûz-, a kôrsfát, a gyertyán-, a gesztenye- és ctromfát. A csaltból készült faanyagot mndenekelôtt tûzfaként használják. Csalt, szntekkel A csalt és magas erdô keverékére mnd tûzfaként, mnd fûrészáruként szükség van. A magas erdô a rendszeresen ktermelt csalt felett nô. Boreáls erdô Mérsékelt égöv erdô Medterrán erdô Hegyvdék erdô Hány fafaj létezk? Körülbelül 100 Európában ôshonos* fafajról tudunk, és rôl az egész vlágon. Négy alapvetô lomhullató és négy tobozos faj fordul elô Európa erdeben. Ezek a bükkfa, a tölgyfa (kocsányos és kocsánytalan), a kôrsfa és a szkomorfa, valamnt a lucfenyô, az ezüstfenyô, a skót fenyô és a vörösfenyô.

10 8 A boreáls örökzöld tûlevelû erdô A boreáls örökzöld tûlevelû erdô olyan, mnt egy gaz sütemény! Olyan területeken fordul elô, ahol a tél 7 hónapg s eltarthat, a hômérséklet -40 C alá s süllyedhet, a talaj állandóan nedves és gyakran fagyott a felszín alatt. Nézzünk szét a hdeg észak erdôben! Erdô, ameddg a szem ellát A boreáls örökzöld tûlevelû erdôket többnyre az észak országokban találhatjuk meg, például Svédországban és Fnnországban, valamnt a balt-tenger országokban. Ezen országok felszínének háromnegyed részét erdôk borítják. Ezeken a területeken a fa fontos természet erôforrás. Az észak területek erdôgazdálkodása alapvetôen a fatermelést szolgálja. Azonban, még mndg léteznek ôserdôk*, amelyeket soha nem hasznosítottak kereskedelm célból. Életerôs fák Egy boreáls örökzöld tûlevelû erdô Az észak erdôket nyírfák és tobozos nytvatermô fák alkotják. Ezek a fafajok gen ellenállóak az éghajlat tényezôkkel például a nagyon alacsony hômérséklettel és az év nagy részében fagyott talajjal szemben. Ezekben az erdôkben bôséges a vízforrás, a talaj gyakran mocsaras. Azonban a magoknak nehéz lyen körülmények között kcsíráznuk. Gyakran árkokat kell ásn, hogy kszárítsák a talajt és az erdô képes legyen megújuln. A tél hosszú hónapokg tart A boreáls örökzöld tûlevelû erdôben nyírfák és nytvatermô fák élnek

11 9 Gépesített munka A skandnáv országokban számos erdôgazdálkodással kapcsolatos munkát gépesítettek. A favágók olyan gépet használnak, am a fát a tövénél vágja k, levágja az összes faágat, a farönköt* pedg különbözô hosszúságú darabokra vágja. És mndez csupán pár percg tart! A teherautók specáls fedélzet mûholdas nformácóközlô számítógéppel vannak felszerelve, hogy a teherautó-vezetôk könnyen megtalálják a farakásokat az erdô rengetegében. (lásd 1. füzet) A legegyenesebb fákat házépítésre és ácsmunkákra használják fel. A többt összezúzzák. Az erdô kncse Az észak országok erdô számos vadállatnak adnak otthont, köztük a rénszarvasnak, a jávorszarvasnak és a medvének, és egyéb ragadozók, köztük a farkas és a húz s megtalálták az életfeltételeket ezekben az erdôkben. Az észak erdôkben gazdag növényzet s található: nyáron bogyók, ôsszel gomba, télen tobozosok magva. Régen, amkor az élelmszerkészletek szûkösek voltak, a skót fenyô kérgének élô részébôl vagy fanedvébôl lsztféleséget készítettek! Az erdôt a krándulók s nagyra becsülk, a tél hónapokban pedg sznte elvarázsolt tájat kínál a sífutóknak. Rénszarvascsorda egy észak erdôben A lappföldek fából faragják k a kuksájukat, azaz egy edényfélét. Késük, a puuko nyele nyírfadarabokból készül. Számos európa országban a mezôgazdaság gazdálkodó és az erdész munkája két külön foglalkozás. Azonban vannak országok, mnt például Fnnország, Svédország és Ausztra, ahol a gazdák egyben erdészek s. Ez azért van, mert ezekben az országokban majdnem mndegyk gazdának van erdôbrtoka s. A fnnország Haluoto szgeten élô zuzmó* Haluoto szgetén olyan vállalkozást alapítottak, amely a talaj felszínén élô zuzmó begyûjtésére specalzálódott. A zuzmót az Európa Unó más országaban vrágcsokrok díszítésére használják fel a vrágárusok. Az llatszerpar s felhasználja különleges llatszerek készítésére. Azonban a zuzmónak 20 évg kell növekedne ahhoz, hogy elég nagy legyen a hasznosításra az észak erdôkben mnden lassan fejlôdk!

12 10 A mérsékelt öv erdôk Ezek az erdôk Európa mérsékelt öv területenek alföldjen, dombjan és hegyoldalan terülnek el. A különbözô fafajoknak eltérô gények vannak. A tengersznt felett magasságtól, a talajtól és az éghajlattól függôen a különbözô fafajok eltérô mérsékelt öv erdôket alkotnak. A tölgyerdô A tölgy latn rendszertan neve Quercus. Ez majdnem bztosan a kelta Kaerquez szóból ered, am szép fát jelent. Valóban, a tölgyfa nagyon méltóságteljes, mkor elér a kétszáz éves kort! Az alföld és domb uralta vdékeken megtalálható a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy s. Nehéz felfedezn a két típus között a különbséget. A törzsük és levelek nagyon hasonlítanak. Az egyetlen különbség az, hogy hogyan kapcsolódk a termés a makk az ágakhoz. A kocsányos tölgy makktermése rövd kocsánnyal kapcsolódnak, míg a kocsánytalan tölgy termése ülôk. A kocsányos tölgy makkterméset régen sertések takarmányozására használták fel. Ez a szokás ma s megtalálható néhány medterrán vdéken. A tölgyfák akár 40 méter magasra s megnôhetnek és nagyon sokág élnek néhányuk több mnt 500 éves! Európában vannak tölgyesek, és vannak olyan erdôk, ahol a tölgyfa más fafajtákkal, például bükkfával, kôrsfával és ctromfával együtt fordul elô. Tölgyerdô A bükkerdô Fôleg hûvösebb és párásabb éghajlaton találunk bükkerdôket vagy lgeteket; lyen területek például a németország és észak-francaország hegyvdékek. A bükkfák akár 40 méter magasra s megnôhetnek. A fakérgük sma és vlágosszürke színû, termésük a kupaccsal körülvett makk*. A gesztenyefalget Bükklget A gesztenyefa eredetleg a medterrán vdékrôl származk, de más tájakra s betelepítették, elsôsorban táplálékforrásnak. A gesztenyefák nem kedvelk a hdeg dôjárást és a meszes talajt*. A gesztenye fogyasztható egészben, fôzve és roston sütve, vagy lsztszerûségként, ambôl kenyeret készítenek. A gesztenye évszázadok óta táplálékként szolgál. A gesztenyelgeteket nagyra becsülték a vadászok s, mvel a lgetekben gyakran éltek vadkanok, amelyek a lehullott gesztenyét élvezettel fogyasztották. A gesztenyefák nagyon sokág élnek, néhány esetben több mnt 1500 évg! A gesztenyefát felhasználják az asztalosparban, valamnt tûzfaként és szôlôkaróként, mvel sokág kbírja korhadás nélkül, a földbe szúrva. A gesztenyefa elrasztja a férgeket és a szút. A cédrussal együtt arra használják, hogy megvédjék a ruhákat ezektôl a kártevôktôl. Gesztenyefalget