Erdészet az oktatás mezsgyéjén

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdészet az oktatás mezsgyéjén"

Piroska Mészáros
4 évvel ezelőtt
Látták:

Azzal a céllal jött létre a gazdaság, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti

Soproni Állami Erdőgazdaság u zemi feladatainak egyidejű elvégzésével. Ez a feladat azóta sem változott.

Reflektorfényben A szabályzat fontos és jelenleg is érvényben lévő megállapítása, hogy bár a Tanulmányi Állami

valamint beruházási szu kségleteit az oktatási cél határozza meg, emelte ki Csapó József, a Soproni Erdészet vezetője.

1 Azzal a céllal jött létre a gazdaság, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére megteremtse az u zemi gyakorlati oktatás lehetőségeit, a jogelőd Soproni Állami Erdőgazdaság u zemi feladatainak egyidejű elvégzésével. Ez a feladat azóta sem változott. A határozat szervezeti és működési szabályzatot is tartalmazott, amelyet 1953-ban pontosítottak. Reflektorfényben A szabályzat fontos és jelenleg is érvényben lévő megállapítása, hogy bár a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság tervezési, számviteli és u gyviteli módszerei azonosak az állami erdőgazdaságokéval, termelési feladatait, valamint beruházási szu kségleteit az oktatási cél határozza meg, emelte ki Csapó József, a Soproni Erdészet vezetője. Tehát már az alapításkor megfogalmazódott, hogy a gyakorlati oktatás csak működő vállalati keretek között lehet hatékony. Azt is kimondta a szabályzat, 1. oldal (összes: 5)

hogy a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságot minta-erdőgazdasággá kell fejleszteni. A teru letnagyságát tekintve legkisebb vállalat ma is önálló erdőgazdaságként működik.

2 hogy a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságot minta-erdőgazdasággá kell fejleszteni. A teru letnagyságát tekintve legkisebb vállalat ma is önálló erdőgazdaságként működik. A TAEG Soproni és Síkvidéki Erdészete négy egység korábbi összevonásával kapta mai formáját. A Soproni korábban Hegyvidéki Erdészet a várost köru lölelő erdőkkel egyu tt közel 7000 hektáron gazdálkodik. A mintegy 4200 hektáros soproni hegyvidéken kívu l hozzátartoznak a Dudlesz, Szárhalom, Fertőrákos, valamint a Nagycenk-Hidegség-Fertőboz által határolt teru letek. Az erdőgazdaság közjóléti, kutatási, oktatási rendeltetéseinek zöme ezekre a teru letekre összpontosul. Hozzá kellett szokni, hogy refl ektorfényben dolgozunk utalt az erdészetvezető arra, hogy munkájukat nemcsak a szakmabeliek vizsgálják, hanem a civil társadalom kritikáival is meg kell birkózniuk. Gazdálkodásukat alapvetően meghatározza a természetvédelmi teru letek nagysága. A Sopronihegység egésze Tájvédelmi Körzet-besorolású, azaz minden négyzetmétere védett. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó teru leteikkel egyu tt az erdőgazdaság közel ötezer hektár természetvédelmi teru lett el rendelkezik, a maradék nagy részét pedig a Natura 2000 hálózatban tartják nyilván. Változatos vidék Az erdőgazdaság kis teru lete ellenére az ártéri erdők kivételével szinte minden erdőtársulást be tudnak mutatni, és ez a változatosság éppen megfelel az oktatás-kutatás elvárásainak jegyezte meg Csapó József. A hegyvidék savanyú alapkőzetű, szabdalt, jellegzetesen középhegységi teru let, méter tengerszint felett i magassággal. A gyakori vízfolyások még változatosabbá teszik a tájat. A Fertő-melléki dombhát alacsonyabb méteres kiemelkedésekkel, melegebb vidék, meszes talajjal. Amíg a hegyvidéken a cser szinte alig fordul elő, a Fertő- melléki részeken Dudlesz, Szárhalom ez a fő fafaj, de mellett e megtalálhatók a melegigényes fák, az akác, a fekete- és erdei fenyő is. A hegyvidéken egészen a 90-es évek közepéig jellemző volt a lucfenyő, akkor azonban szúkárosítás következtében a nagy része kipusztult. 2. oldal (összes: 5)

3 A megmaradt lucfenyős teru leteket a jegenyefenyő, a vörösfenyő, az erdei fenyő, s szárazabb helyeken a feketefenyő színesíti. Soprontól nyugat felé haladva nő a lehulló csapadék mennyisége, és hűvösebb a környezet. Ott már a bu kkösök a meghatározóak. Bővu lnek a feladatok Bár a Tanulmányi Erdőgazdaság is nyereségérdekelt, méreteihez képest aránytalanul nagy a közjóléti, illetve a kutatási-oktatási feladatok aránya, és ez komoly költségekkel is jár. A Pilisi Parkerdővel egyidőben létesu lt Sopronban a parkerdő, teru letegységre vonatkoztatva viszont az ország legfelszereltebb parkerdejét tudhatják magukénak, amit a 369 kilométer jelzett turistaút is bizonyít. 3. oldal (összes: 5)

4 Az oktatási feladatok ellátásának egy része nem jár többletkiadással, egyszerűen csak a helyszínt, a terepet szolgáltatják. A cég munkatársai közu l többen is bekapcsolódtak az egyetemi oktatásba, megfelelő anyagot, eszközt, szakembert adnak a gyakorlatokhoz, illetve ku lönböző szinteken a vizsgáztatásban is részt vesznek. A diplomatervek elbírálásában szintén szerepet vállalnak. Szerves részei az egyetemnek, a szakiskolának és fordítva. A középiskolával elsősorban az erdőgazdálkodásban, az egyetemmel a vadgazdálkodásban is egyu ttműködnek. Az erdőgazdaságnál van az egyetem közel 1200 hektáros tanvadászteru lete, vadászházzal, ez utóbbit éppen az idén újítják fel. Ide az oktatási intézmény heti háromszor naposi szolgálatot szervez. Kéznél vannak, bármilyen igény miatt keresik is a Tanulmányi Erdőgazdaságot. A cég ereje a személyi állományában van. Odáig jutottunk, hogy rangot jelent az erdőgazdaságnál szolgálatot teljesíteni magyarázta az erdészetvezető. Ezt az is bizonyítja, hogy a hivatásos erdészek vagy vadászok versenyén mindig dobogós helyeken végeznek. Minden tevékenységu k a nyilvánosság előtt zajlik. Közepes város lett Sopron, 60 ezernél több lakossal, és egyre nagyobb az igény a szabadidős tevékenységre. Sokan járna az erdőbe futni, kutyát sétáltatni, lovagolni, biciklizni. Ezzel egyu tt bővu l az erdészet feladata. Egészen másként nézi egy erdészoktató az erdőt, az ott folyó munkát, mint egy civil. Úgy kell gazdálkodniuk, hogy megfeleljenek a szakmai, és lehetőséghez mérten a társadalmi elvárásoknak is. Sok értelmetlen reklamációt megelőzhetu nk, ha az erdőben sétáló ember tudja, mi miért történik emelte ki a tájékoztatás fontosságát Csapó József. 4. oldal (összes: 5)

Szerző: Viniczai Sándor Közzététel ideje: 2015. 06. 12.

5 Szerző: Viniczai Sándor Közzététel ideje: , péntek, 15:01 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)

Hasonló dokumentumok

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást