Még a felnôtt fák is veszélyben forognak

Átírás

1 29 E u r ó p a i e r d ô Még a felnôtt fák is veszélyben forognak Más veszélyek is gátolhatják a fák fejlôdését, fôleg a rovarok és a gombás fertôzések. Kártevôk Számos rovar táplálkozik a falevelekkel. Néhányan gubacsot hagynak maguk után, ezek kis hólyagocskák, amiben a darázs-, illetve légylárvák fejlôdnek. Más, falánkabb kártevôk mindent megesznek, ami az útjukba esik, például a búcsújáró hernyók. Napközben a selyemgubóikban rejtôzködnek, és csak este jönnek elô táplálkozni, libasorban. Ezeknek a hernyóknak a szôre bôrirritációt okozhat vigyázz, ne érj hozzájuk! Vegyszeres permetezéssel lehet ôket irtani. Egy rovar, amely utat nyit a gombás fertôzések számára A kéregszú egy apró fekete rovar, amely képes egymaga kiirtani az európai erdôkben élô szilfákat! Onnan tudjuk, hogy a saját szemünkkel láttuk. Ez a rovar a fakéreg alatt él, ahol a fanedv található. A nôstény tavasszal rakja a petéit, és minden egyes petébôl egy lárva kel ki, ami kis alagútszerû járatot rág a fában. De ez még csak a kezdet. Ezután a kártevô okozta sebzéseken keresztül gomba támadja meg a fákat, ennek hatására fokozatosan eltömôdnek a fanedvet szállító csatornák. A szilfa hervadni kezd nincs visszaút. Mivel lehetetlen egész erdôket kezelni ez ellen a kártevô ellen, az szabadon szaporodhat és hatalmas károkat okoz. Azonban mindig vannak fák, amelyek ellenállnak a támadásnak. Ez azért fontos, mert ezekbôl új szilfák fejlôdhetnek. Búcsújáró hernyók egy fenyôrügyön A kéregszú lárvája, ami kiirtotta Európa szilfáit A fáknak nehéz éghajlati viszonyok: jég, fagy, szárazság és erôs szelek közepette is életben kell maradniuk (lásd oldal). Az erdônek van néhány igen lusta lakója is, például a fagyöngy. A fagyöngynek nincs valódi gyökere, és ezért saját maga nem tud vizet felszívni a talajból. Helyette szívógyökeret növeszt a fába, és onnan lopja a vizet és az ásványi anyagokat. A másik dolog, amire a fagyöngynek szüksége van a fejlôdéshez, a fény és ehhez pont az ágak vége a legmegfelelôbb hely. A rigó is elôsegíti a fagyöngy szaporodását. Megeszi a fagyöngy bogyóit, majd az ürülékével széthordja. Ezek a magok ott fognak majd kihajtani, ahol a rigó elszórta ôket. Spanyolországban a paratölgy és a sertés harmonikusan élnek egymás mellett. A sertések segítik rendben tartani az erdôt azzal, hogy megeszik a felesleges tölgyhajtásokat. A tölgyfák pedig ellátják a sertéseket makkal. A makkal táplált sertések sonkája kitûnô. Számos országban, így Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is az erdôs területeket használják a juh- és kecskenyájak legeltetésére. Ezek az állatok nagyon szeretik az apró fák hajtásait lelegelni. Így konfliktusba kerülhet a mezôgazdaság és az erdészet, mivel az állatok megakadályozzák a fiatal fák megfelelô növekedését.

2 30 E u r ó p a i e r d ô Az erdô egyéb ellenségei Az extrém idôjárási körülmények és a nem megfelelô emberi beavatkozás félelmetes ellenségei lehetnek az erdônek. Tûz A mediterrán országokban a nyár meleg és száraz. Azonban a vízhiány nem akkora probléma, mint amekkorának látszik, mivel az itt élô fák jól alkalmazkodtak a száraz körülményekhez. A legfôbb veszélyt a tûz jelenti. Az erdô fôleg ebben az idôszakban a legvédtelenebb, mivel egyetlen szikra is lángba boríthatja. A nyitvatermô fák különösen gyorsan égnek. Továbbá a mediterrán vidékeken jellemzôek az erôs szelek, és ez a legkisebb tüzet is tovaterjeszti. Nagyon ritkán az erdôtüzet villám okozza, de leggyakrabban a hanyagság, a figyelmetlenség és olykor a szándékos vandalizmus az oka. Erdôtûz Idôjárási jelenségek Az erdô is megszenvedi, ha az éghajlati viszonyok különösen nehézre fordulnak. Túl nagy meleg vagy hideg Egy fa számos telet szenved el élete során. De egy váratlan hideghullámtól a fák megfagyhatnak. -20 vagy -30 ºC hômérsékletnél a fa belsejében lévô víz megfagy és szétrepesztheti a fatörzset. Még ha a fa túl is éli, a fájának piaci értéke csökken. Nyáron a túlzott szárazság okozhat szintén maradandó károkat.

3 31 E u r ó p a i e r d ô A szél Az erôs szelek is okozhatnak károkat az erdôben. A legutóbbi viharok megmutatták pusztító erejüket, amikor Európa erdôit megtépázták. Az 1999-es decemberi vihar által sújtott országokban, így Franciaországban és Németországban 5-6 év rendes termelésének megfelelô mennyiségû faanyag halmozódott fel. A kitépett és törött fákat nagyon gyorsan el kell távolítani az erdôbôl. Ha ott maradnak, kiszáradnak és nyáron erdôtüzet okozhatnak. Továbbá az ilyen fákba rovarok költöznek be, és megfertôzhetik az egészséges fákat is. Az elszállított fákat elraktározzák. Mivel ilyen hatalmas mennyiségû fát nem tudnak azonnal méretre fûrészelni, ezért úgy kell ôket raktározni, hogy a minôségüket megôrizzék. Az egyik raktározási technika az, hogy a fát bepermetezik vízzel, vagy belemerítik egy mesterséges, illetve természetes tóba. Ennek több elônye van: a víz megállítja a gombásodást, így megóvja a fát a rothadástól; a víz megakadályozza a fa repedését, így az megtartja eredeti állapotát; a fa védettebb a kártevô rovarokkal szemben. Erdei vihar Egy szél által kitépett fa Rovarok által megfertôzött fatörzs Szennyezés A különbözô emberi tevékenységek olyan szennyezô gázokat juttatnak a levegôbe, amelyek mérgezô hatással lehetnek a fákra. Nagyon fontos, hogy figyeljük és szabályozzuk a károsanyag-kibocsátást. A városi fák nem élnek olyan sokáig, mint az erdei fák, mivel több mérgezô anyagnak vannak kitéve az autók és az ipar által okozott levegôszennyezés miatt. Klímaváltozás A tudósok jelenleg is vizsgálják a klímaváltozás jelenségét, különösen pedig az üvegházhatás jelenségét a vadvilág szempontjából. Az üvegházhatás azt jelenti, hogy bolygónk felmelegedése éghajlatváltozásokat eredményez. Gyakoribbak lesznek a természeti katasztrófák? Még védtelenebbek lesznek az erdôk? A gázkibocsátások mérgezôek lehetnek a fák számára

4 32 T é r k é p e k Európa erdôs területei Az egyes országok erdôs területei (Az ország teljes területébôl az erdôvel borított területek nagysága százalékban) Belgium Görögország Írország Hollandia Finnország Dánia Spanyolország Olaszország Ausztria Svédország Németország Franciaország Luxemburg Portugália Egyesült Királyság Forrás: EK Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóság

5 33 T é r k é p e k Ahol Európa erdôi vannak Németország 7,9% Egyesült Királyság Portugália 2,5% Ausztria 2,9% Görögország 4,8% 1,8% Belgium 0,5% Dánia 0,4% Írország 0,4% Hollandia 0,2% Luxemburg 0,1% Svédország 22,5% Olaszország 8,0% Franciaország 12,5% Spanyolország 19,1% Finnország 16,7% Forrás: Erdôk és faipar 2000 Agreste GraphAgri.

6 34 T é r k é p e k A két fô európai facsalád Az északi tobozos nyitvatermôk és a déli zárvatermôk Milyen fák hol nôttek 1996-ban (%) Olaszország Franciaország Luxemburg Görögország Spanyolország Belgium lombhullató Portugália Dánia Hollandia Németország Egyesült Királyság Ausztria örökzöld Svédország Írország Finnország Európai Unió Forrás: Erdôk és faipar 2000 Agreste GraphAgri.

7 35 T é r k é p e k Az egy fôre esô erdôterületek nagysága Finnországban az egy fôre jutó erdôvel borított terület m 2, míg Hollandiában mindössze 200 m Finnország Svédország Spanyolország Görögország Ausztria Franciaország Luxemburg Portugália Olaszország Írország Németország Dánia Belgium Egyesült Királyság Hollandia Forrás: Erdôk és faipar 2000 Agreste GraphAgri.

8 36 S z ó s t z e d e Szószedet Csersav: olyan folyadék, amely például a tölgyfában és a gesztenyefában található, a bôrgyártásban használják az irha barnítására. A tölgyfát hordókészítésnél használják. A tölgyfahordó különleges ízt ad a benne tárolt bornak. Csírázás: az új növény kifejlôdése a mag belsejében lévô csírából. Erózió: a talaj lassú, fokozatos lepusztulása a víz, szél, vagy fagy tevékenysége következtében. Az erózió megváltoztatja a föld felszínének formáját. Facsemete: olyan fiatal növény, amely nemrég hajtott ki, vagy amelyet nemrég ültettek el. Fanedv: az a folyadék, amely a fák belsejében folyik, és amelybôl a növény táplálkozik. A fanedv szállítja a tápanyagokat a gyökerektôl a levelekig, majd vissza. Farönk: a fa kivágott fatörzse, amelyrôl eltávolították az ágakat, de a kérge még rajta van. Köbméter: olyan kockaformájú farakás, amelynek minden oldala 1 méter. Makk: a tölgyfa termése. Meszes talaj mészkô: olyan fehér, üledékes kôzettípus, amely az alga és az apró állatok csontvázainak bomlása során jön létre. Örökzöld (levélzet): a levelek, amelyek több évig a fán maradnak. Télen nem hullnak le, és zöldek maradnak minden évszakban. Ôserdô: olyan eredeti erdôterület, amelyhez ember nem nyúlt. Ôshonos: azt a növényt nevezzük ôshonosnak, amelynek származási helye a mostani lelôhely. Zuzmó: a gomba és az alga együttélésével kialakult növény. A zuzmó silány talajon, fákon és sziklákon él. Furnérlemez: vékony faréteg, amit a bútorok felszínének díszítéséhez használnak. Kohó: olyan mûhely, ahol a fémeket hevítik és formázzák.

9

10 Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs Rue de la science B te 11 B-1040 Bruxelles tel : fax : ceja@ceja.be A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. Telefon/fax: agrya@agrya.hu web: