Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata

Átírás

1 Az erdőgazdálkodás és a közlekedést szolgáló vonalas létesítmények kapcsolata Készítette: Csókás Balázs csokas.balazs@emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Október 29. 1

2 I. Erdőgazdálkodás

3 erdőterület (1000 ha) Az erdőterület változása között 2 000, , , , , ,0 Az erdőterület aránya között 11,8%-ról 20,7%- ra nőtt az államilag támogatott és a rendszerváltás óta főleg magángazdálkodók által kivitelezett erdőtelepítési programoknak köszönhetően. 800,0 600,0 400,0 200, ről és 1945-ről nem áll rendelkezésre adat, így azok csak becsült értékkel szerepelnek. 0,0 év Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdőállomány Adattár

4 Jogszabályi háttér Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet Erdőtörvényből: Tulajdonos nem feltétlenül egyenlő az erdőgazdálkodóval erdőtervezési körzetek települések közigazgatási határa erdőtag erdőrészlet

5 Területi felosztás:

6 Forrás: NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Országos Erdőállomány Adattár Halastó, nádas 1% Egyebek 21% Szántó 46% Erdő 21% Rét 8% Kert, gyümölcsös 3% 56% állami tulajdon 44% magántulajdon ha 0,05% közúti

7 II. Közúti növényzetgazdálkodás

8 Történeti áttekintés: Ritter Gusztáv (1897): Útmutató az országutak befásításához Oly utaknál hol az árkon túl nincs hely, úgyszintén ott is, ahol az utak mélyen fekvő területeken át feltöltések által készültek, a fák az úttest szélére ültethetők... Sértések ellen való védelmezés végett minden fát fa- vagy kő kerékvetővel kell ellátni.

9 Történeti áttekintés: Dr. Gönyei Gábor, Tusnádi Pál (UVATERV 1965): Útkísérő tájfásítás tervezése A sorfásításnál a fákat többnyire az út koronájára ültették, egyenletes fakiosztás mellett a fák az út nyomvonalát párhuzamosan követték Ezzel az elavult és a mai gépjárműforgalom mellett egyenesen veszélyes fásítási móddal szemben, a tájfásítás az út környékének fákkal és cserjékkel való, színben és formában változatos, ligetszerű beültetése

10 Jogszabályi és tervezési háttér: Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet évi I. törvény a közúti közlekedésről 6/1998.(III.11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról e-ut [TÚ 17] Hófúvás ellen védő növénysávok e-ut [ÚT ] A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok figyelembevételével

11 Erdőgazdálkodás: erdőtervezési körzetek települések közigazgatási határa erdőtag erdőrészlet Közúti növényzetgazdálkodás: erdőrészlet fasor/erdősáv/fásítás egyes fa + lágyszárú növényzet

12 Közúti növényzetgazdálkodással kapcsolatos megállapítások: Széláteresztő képesség a porozitás (P) alapján minősíthető Fasorok és erdősávok fáinak úttól mért távolsága közlekedésbiztonsági szempontból legalább 10 méter kell hogy legyen. Fasoron belüli tőtávolság legalább 20 m. Fák mellmagassági (1,3 m-en mért) átmérője cm között tartandó. Hófogó erdősáv alkalmazása esetén a forgalmi sáv szélétől mért távolság szegéllyel legalább 7 méter, szegély nélkül 10 méter, de a 20 méternél nagyobb hely nem indokolt. Hófogó erdősávoknál a védelmi hatás csak akkor biztosítható, ha felújításkor is biztosítottak a védelmi szerepek. pontszerű, csoportos vagy sávos felújítás Forrás: Dr. Takács Viktor

13

14

15

16 Forrás:Kisalföld.hu

17

18 Forrás:

19

20

21 Forrás: Tamási Katasztrófavédelmi Őrs

22 Forrás: Tamási Katasztrófavédelmi Őrs

23 Forrás: Tamási Katasztrófavédelmi Őrs

24 Hőmérséklet emelkedés és aszály által legjobban veszélyeztetett területek modellezése ( ) ra a nyári csapadékösszeg több mint 25 %-kal csökken és a nyári átlaghőmérséklet több mint 3,5 C-kal nő, hez képest ra a nyári csapadékösszeg több mint 25 %-kal csökken és a nyári átlaghőmérséklet 3-3,5 C-kal nő, hez képest dp <= -25% and 3.5 C < dt dp <= -25% and 3.0 C < dt <= 3.5 C dp <= -20% Forrás: Gálos B Világos sárga: ahol ra a nyári csapadékösszeg több mint 20 %- kal csökken hez képest

25 Lehetőségek a jövőre nézve Kommunikáció erősítése az egyes szereplők között és a társadalom felé. A növényzetgazdálkodási feladatok és célok tulajdonosi oldalról történő újra gondolása, megfogalmazása. Tervezési és kivitelezési szempontok felülvizsgálata a fenntartási költségek csökkentése érdekében. Lehetne önfenntartó növényzetgazdálkodás? Jogszabályi környezet harmonizálása. Felügyeleti rész erősítése? Hosszú távú szemléletmód kialakítása a közúti növényzetgazdálkodásban Klimatikus változások figyelembe vétele.

26 A fejlődés folytatódik

27 Köszönöm a figyelmet