A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban"

Ilona Valéria Szabóné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető február 20.

(Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása

2 Folyamatos erdőborítás Folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor a többkorú erdőállomány folyamatosan, egyenletesen borítja az erdő talaját és az erdő megújulása, felújítása az erdőállomány védelmében, véghasználati terület nélkül történik, az erdő tájképi megjelenése nem változik; Evt Igazgatási szempontból a folyamatos erdőborításhoz kapcsolódó fogalmak: Szálaló, átalakító és faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód Készletgondozó használat: a véghasználati kor elérése előtt az erdő szerkezetét károsan nem befolyásoló, faanyagnyerésre lehetőséget adó fakitermelés

3 Erdőkezelés hatása a tájra

4 Erdőkezelés hatása a tájra

5 Erdőkezelés hatása a tájra

6 Erdőkezelés hatása a tájra

7 Folyamatos erdőborítás nyilvántartása - visszatekintés es évek Adattárában a szöveges megjegyzésben szerepelt a (76-os kóddal) szálaló erdő megnevezés a szálalóvágás tervezésére kezdetektől lehetőség van 1997-től a faanyagtermelést nem szolgáló területek elkülönítése hozamszabályozás miatt termelési cél információk között került elkülönítésre (TC=8) véderdő megőrzés elnevezéssel statisztikákban faanyagtermelést nem szolgáló erdők Készletgondozó használat termelési cél információk között került elkülönítésre (TC=7) készletfenntartó gazdálkodás elnevezéssel

hozamszabályozás miatt termelési cél információk között került elkülönítésre (TC=8) véderdő megőrzés elnevezéssel statisztikákban

8 Folyamatos erdőborítás nyilvántartása - visszatekintés évi LIV. tv. említi a szálalás, mint fakitermelési módot (60. (2) e)) de az igazgatás évekig adós maradt a bevezetésével készletgondozó fahasználati mód 1997-től alkalmazható ESZIR bevezetése orvosolta a problémát 2004-től van lehetőség a nem vágásos üzemmód nyilvántartására és a szálalás fahasználati mód tervezésére 2005-től már átalakító üzemmód is rögzíthető

(2) e)) de az igazgatás évekig adós maradt a bevezetésével készletgondozó fahasználati mód 1997-től

9 Folyamatos erdőborítás nyilvántartása július 10-től van lehetőség jogszerűen üzemmód váltásra Az átalakítási és szálalási terv készítésének részletes szabályairól szóló rendelettel még adós a jogalkotás adminisztrációs terhektől való félelem miatt jelentősen csökken a szálaló üzemmód tárgyában benyújtott kérelmek száma Őrség Vend vidék paraszti szálaló erdei sem szálaló üzemmódban szerepelnek az Adattárban Szálalóvágás és készletgondozó használat került előírásra Készletgondozó használattal érintett terület országosan mintegy ha

rendelettel még adós a jogalkotás adminisztrációs terhektől való félelem miatt jelentősen csökken a szálaló üzemmód tárgyában benyújtott

10 Miért kell kiemelten foglalkoznia az erdőtervezésnek a nem vágásos üzemmódokkal? A körzeti erdőterv készítése során az alkalmas termőhelyeken - különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben - fel kell hívni az erdőgazdálkodó figyelmét a folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló, illetve átalakító üzemmód alkalmazásának lehetőségére; Evt. 34. (2) c) Üzemmód váltások jelentős része körzeti erdőtervezéskor történik ha kérelemre indult eljárásban nem került megállapításra, akkor az első újszerű körzeti tervezéskor lehetőség van az üzemmód váltásra; Evt (7)

erdőgazdálkodó figyelmét a folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló, illetve átalakító üzemmód alkalmazásának lehetőségére; Evt. 34.

11 Erdőtervrendelet Kötelező tartalmi elem az erdőgazdálkodás üzemmódjának megállapítására, megváltoztatására vonatkozó szabályok a helyi adottságoktól függően körzet szinten eltérhetnek

megváltoztatására vonatkozó szabályok a helyi

12 Erdőtervrendelet Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód állapítható meg a termőhelyi okok miatt gyenge fejlődésű, de hosszú távon állékony és önfelújulásra képes állományokban ha a terepviszonyok az erdőgazdálkodást nagymértékben korlátozzák természetvédelmi indokból (pl. Natura 2000 jelölő élőhely) védelmi rendeltetésből következően a bolygatatlanság fenntartása a cél az erdőgazdálkodó azt kéri

az erdőgazdálkodást nagymértékben korlátozzák természetvédelmi indokból (pl.

13 Erdőtervrendelet Szálaló üzemmódú erdőgazdálkodás elsősorban az elegyes, rendszeres magtermő kort elért, magról természetes úton felújulni képes állományban lehetőleg vegyes korú és változatos térbeli szerkezetű erdőkben folytatható javasoltan a természetes, természetszerű és származék erdőkből álló, nagyobb kiterjedésű és megfelelően feltárt erdőtömbökben

korú és változatos térbeli szerkezetű erdőkben folytatható javasoltan a természetes,

14 Erdőtervrendelet Átalakító üzemmódot kell megállapítani, illetve engedélyezni azokban az erdőkben amelyekben az erdőgazdálkodó hosszútávon szálaló üzemmódban kíván gazdálkodni, és az erdő faállomány-viszonyai a szálaló üzemmódba sorolást még nem teszik lehetővé

hosszútávon szálaló üzemmódban kíván gazdálkodni, és az erdő

15 Alapelvek Erdőterületeink jelentős részén hosszútávon is vágásos üzemmóddal kell számolnunk átmeneti-, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdők aránya 47 % Szálaló és átalakító üzemmód gazdálkodóra kényszerítése nem vezet eredményre Szálalási elvek eredményes alkalmazása szemléletváltást és komoly felkészültséget igényel

aránya 47 % Szálaló és átalakító üzemmód gazdálkodóra kényszerítése nem vezet

16 Nem vágásos üzemmódú területek Terület (ha) Szálaló erdők Átalakítás alatt álló erdők Faanyagtermelést nem szolgáló erdők

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Szálaló erdők

17 A nem vágásos üzemmódok országos megoszlása Szálaló erdők 0,7 % Vágásos erdők 93,2% 6,8% Átalakítás alatt álló erdők 2,6% Faanyagtermelést nem szolgáló erdők 3,5%

18 A nem vágásos üzemmódok országos megoszlása 1-3 természetességű erdőkben Szálaló erdők 1% Átalakítás alatt álló erdők 5% 1-3 természetességű vágásos erdő 87% 13% Faanyagtermelést nem szolgáló erdők 7%

19 Üzemmód váltás a évi erdőtervezéskor 13 erdőtervezési körzet érintett Erdőterv-rendeletben meghatározott szabályok és az Evt. előírásai alapján 10. (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a védelmi és közjóléti rendeltetésű, természetes, természetszerű és származék erdő természetességű állami tulajdonú erdő területének az e törvény hatálybalépését követő a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén, az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni. Erdőtervezési körzet Erdőterület (ha) Pusztavacsi Keszthelyi-hegység Alsó-Őrségi Kemenesi cser Zalakomári Zamárdi Tamási Bajai Rétköz-Beregi Gömöri Szerencsi Nagymarosi Pétervásárai

hatálybalépését követő a) első körzeti erdőtervezést követően legalább egyötöd részén, az erdőterv határozatban foglaltak szerint, folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy

20 Üzemmód váltás a évi erdőtervezéskor Terület (ha) Szálaló Átalakító Faany. nem szolg. Tervezés előtt Tervezés után

Terület (ha) 5 000 4 000 3 000 2 970 2 000 1 000

21 Nem vágásos üzemmódú területek ezer Terület (ha) Szálaló erdők Átalakítás alatt álló erdők Faanyagtermelést nem szolgáló erdők

22 Nem vágásos üzemmódú területek hektárban Szálaló erdők Átalakítás alatt álló erdők Faanyagtermelést nem szolgáló erdők A 2012-es erdőtervezés hatása már beleszámítva!

23 Nem vágásos üzemmódok megoszlása a terület természetvédelmi védettsége szerint 2011-es adatok Szálaló Faanyagtermelést nem szolgáló Átalakító nem védett 27% 25% 39% védettség fokozottan védett 28% 29% 10% védett 46% 46% 51% Natura 2000 Natura 2000 terület 81% 88% 77% nem Natura 2000 terület 19% 12% 23%

24 Problémák Nyilvántartási rendszerünk a vágásos üzemmódra készült A többkorú, vegyes szerkezetű erdők leírása egyre komolyabb kihívást jelent Nagy szükség lenne az átalakítás során alkalmazott technológiák, tapasztalatok összegyűjtésére és elemzésére Idegenhonos fajokkal fertőzött erdőkben mit tehetünk?

25 Köszönöm a figyelmet! 2013 év fája, vadvirága és madara

Hasonló dokumentumok

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos