Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)"

Átírás

1 Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

2 Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az ANPI erdőkezelési tevékenysége Esettanulmány: egy átalakító üzemmódban kezelt erdőtömb bemutatása

3 I. Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása

4 Földrajzi helyzet Gömör-Tornai-karszt: Aggteleki-karszt (Magyarország) Szlovák-karszt (Szlovákia)

5 A karsztvidék védettségének jelentősebb állomásai 1978 Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1979 Aggteleki Bioszféra Rezervátum 1985 Aggteleki Nemzeti Park (önálló igazgatósággal) 1990, 1997, 2001 ANP bővítések 1995 Világörökség cím (barlangok) 2001 Ramsari terület (Baradlabarlang felszíni vízgyűjtője)

6 Erdők a karszton Az ANP 20187,4 ha-os területéből 15292,5 ha üzemtervezett erdő (75,75 %). Erdős táj, durvább és finomabb léptékű gyeperdő mozaikokkal. A gyep-erdő mozaikok évszázados (évezredes) múlttal rendelkeznek, döntően antropogén eredetűek. Az erdő évszázados megélhetési / használati forrás a térségben. Az erdők drasztikusan átalakítottak, ugyanakkor mégis viszonylag kedvező természetességi állapotúak.

7 Az erdők főbb állapotjellemzői I. sok véderdő, gyenge fatermési adottságok viszonylag magas vágáskorok rengeteg sarjerdő egyenlőtlen korosztályszerkezet erős gyertyánosodás erős vadkárosítás

8 Az erdők főbb állapotjellemzői II.

9 Az erdők főbb állapotjellemzői III. A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság védett erdeinek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása (régi, átvezetés előtti adatok alapján) 00 FT OTV GYE ME PA SP TKO VIZ VMO VV

10 Az erdők főbb állapotjellemzői IV. A Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság védett erdeinek korosztályszerkezete Terület (ha) Korosztályok (év)

11 Az erdők főbb állapotjellemzői V. Potenciális erdőtársulás Területarány (%) Fafaj / Fafajcsoport Területarány (%) Szubmontán bükkösök 11,1 Kocsányos tölgy 0,8 Gyertyános-tölgyesek Cseres-tölgyesek 68,5 4,2 Kocsánytalan tölgy Cser Egyéb tölgy 37,0 4,6 12,2 Hárs-kőris sziklaerdő 0,9 Bükk 8,6 Mészkő szurdokerdő 0,1 Gyertyán Akác 24,6 1,2 Melegkedvelő tölgyes 10,8 Egyéb kemény lombos fafajok 2,8 Sajmeggyes karsztbokorerdő 4,1 Lágy lombos fafajok Erdeifenyő 1,2 2,4 Égerliget 0,2 Feketefenyő 1,5 Fűzliget 0,1 Lucfenyő Egyéb fenyő 2,8 0,3 Összesen: 100,0 Összesen: 100,0

12

13 Erdőgazdálkodók az ANP területén I. Erdőgazdálkodó Terület Terület Motiváció (ha) (%) Északerdő Zrt ,5 70,7 eredményorientált erdőgazdálkodás Aggteleki NPI 4314,8 28,2 természetvédelmi erdőkezelés BAZ Megyei Közútkezelő Kht. 6,5 + semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez Szuhafői Erdőművelő Erdőbirtokosság 130,4 0,9 saját szükségletre történő faanyag-nyerés Önkormányzatok, magánszemélyek 30,3 0,2 saját szükségletre történő faanyag-nyerés (?)

14 Erdőgazdálkodók az ANP területén II. Erdőgazdálkodó Éves kitermelés Fatérfogat arány Megjegyzés (cca. br. m3) (%) Északerdő Zrt ,7 Klasszikus erdőgazdálkodói tevékenység. Aggteleki NPI ,0 Változatosságot fokozó nevelővágások, fafajcserés átalakítások, szálalóvágások. BAZ Megyei Közútkezelő Kht. 0 0,0 Semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez. Szuhafői Erdőművelő Erdőbirtokosság 300 2,3 Klasszikus erdőgazdálkodói tevékenység. Önkormányzatok, magánszemélyek 0 0,0 Semmilyen kezelésigazdálkodási tevékenységet nem végez.

15 II. Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében

16 Természetvédelmi szempontok az erdők kezelésében barlangvédelmi szempontok (barlangok felszíni vízgyűjtői) felszíni földtani értékek védelme (víznyelők, töbrök, karrmezők) élőhelyvédelmi szempontok (élőhelyek fenntartása és rekonstrukciója) fajvédelmi szempontok (kiemelt fajok) turisztikai szempontok (parkerdők, turisztikai övezetek, turistautak)

17 Különleges kérdések termőhelyi viszonyok, kopárosodás lassú vegetációdinamikai folyamatok érintetlenül fenntartandó erdők kérdése idegenhonos fafajú erdők átalakítása. konszociációk (gyertyánosok) kezelése sarjerdők és egykorú állományok átalakítása spontán nőtt erdők kezelése finomabb léptékű gyep-erdő mozaik fenntartása erdőtelepítések megítélése erős vadkárosítás

18 Erdőgazdálkodás / Erdőkezelés Erdőgazdálkodás Motiváció: gazdálkodás, az erdőnek, mint természeti erőforrásnak a tartamos használata. A folytatott tevékenység zömmel az egyes erdei termékek (elsősorban faanyag) előállítására (kitermelésére) irányul. Természetvédelmi erdőkezelés Motiváció: az erdők természetességi állapotának megőrzése és javítása, az egyes természeti értékek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása. A keletkezett termékek (faanyag) következményei a kezelési munkának. A szabályozási környezet és az alkalmazott eszköztár azonos! A technológiák, a kivitelezés, a fizikális munkavégzés különböző lehet! Erdőkezelés a mindennapokban: TI, TKGY, NFGY, FVB, SZV, EÜ, ET, SZ

19 Tevékenység és motiváció Lehetséges (fizikális) tevékenység Teljes érintetlenség biztosítása. Erdőkezelés (faanyagkivitel nélkül) Erdőkezelés (az átmeneti időszakban faanyagkivitel) Folyamatos erdőborítás: szálalás Vágásos üzemmód: szálalóvágás Vágásos üzemmód: fokozatos felújítóvágás Vágásos üzemmód: tarvágás + mesterséges erdősítés Természetvédelmi erdőkezelés Természetvédelmi erdőkezelés Természetvédelmi erdőkezelés Természetvédelmi erdőkezelés / erdőgazdálkodás Természetvédelmi erdőkezelés / erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Motiváció

20 III. Az ANPI erdőkezelési tevékenysége

21 Az ANPI kezelésében levő erdők elhelyezkedése

22 Az ANPI kezelésében levő erdők eredete volt szövetkezeti területek (a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. tv.) (üzemtervezett erdők) önkormányzati vagyonátadásból származó területek (egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. tv.) (zömmel beerdősült gyepek) magánszemélyektől vásárolt területek (kisebb erdőfoltok, erdősülő zárványok)

23 Az ANPI kezelésében levő erdők területváltozásai Év Terület (ha) 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 9,84 Az ANPI saját vagyonkezelésben levő erdei az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételek alapján: 1985: 9,84 ha 2006: 4314,85 ha ebből társult erdőgazdálkodás: 1640,12 ha , ,84 9,84 9,84 952,87 952, , , ,9 3745, , , , ,85 Terület (ha)

24 Kezelési koncepciók az ANPI erdeiben 1. Kezelések mellőzése, a természetes szukcessziós, illetve erdődinamikai folyamatok szabad érvényesülésének segítése egyes fokozottan védett területek, természeti övezet, erdőrezervátumok, sérülékeny erdei élőhelyek, véderdők / kb ha 2. Természetszerű erdők kezelése PRO SILVA! települések és utak környezetében, illetve az ANP peremterületén található természetközeli állapotú erdők, ahol a kezelés nélküli állapot fenntartása nem reális, vagy a természeti értékek megőrzése miatt nem célszerű / kb ha 3. Idegenhonos fafajú erdők fokozatos rekonstrukciója PRO SILVA! erősebben nem akácosodó fenyvesek, vöröstölgyesek, továbbá e fafajokkal elegyes, félig-meddig természetközeli állapotúnak mondható állományok / kb. 300 ha 4. Idegenhonos fafajú erdők átalakítása vágásos üzemmódban akácosok és erősen akácosodó egyéb állományok / kb. 200 ha

25 Tisztítások, törzskiválasztó gyérítések mindenféle lombos és fenyves állománytípusban az állományok változatosságának, mozaikosságának megtartása és fokozása az őshonos lombos elegyfák (RNY, BABE, HJ, MJ, CSNY, stb.) kímélete az idegenhonos fafajok (fenyőfélék, akác, vöröstölgy) visszaszorítása változatos, elegyes állományok kialakítása!!!

26 Növedékfokozó gyérítések GY-KTT, GY-B és B állománytípusokban, illetve ezek mérsékelten fenyőelegyes változataiban az egyenletes belenyúlás kerülése, az állomány változatosságának, mozaikosságának megtartása és fokozása kimaradó (érintetlen) foltok + gyérítés jelleggel érintett foltok + erősebben fellazított lombszintű foltok (lékek) válogatás fafajok szerint (RNY, BABE, HJ, MJ, CSNY, stb. marad, B és KTT megsegítése, GY visszaszorítása) válogatás törzsminőség, eredet, vitalitás szerint fenyőfélék maradéktalan kitermelése életképes alsó szint (nem GY) kibontása, korosztályok kímélete újulatfoltok (KTT, B, J, H, stb.) fölött erősebb nyitás lékek kialakítása magszóró fák közelében szálalóvágások előkészítése!!!

27

28

29 Szálalóvágások idős GY-KTT, GY-B és B állománytípusokban, illetve ezek mérsékelten fenyőelegyes változataiban lékek nyitása és a lékek közötti területen történő válogatás a fenyőfélék maradéktalan kitermelése, elegyfák és magszóró fák megsegítése, sűrűbb foltok fellazítása (válogatás fafajok, eredet és törzsminőség szerint) az életképes alsó szint (nem GY) kibontása, korosztályok kímélete, megsegítése lékek elhelyezése: újulatfoltok felett / jó és rossz foltok határán lékek távolsága: oldalfény figyelembe vétele 1 famagasság átmérőjű lékek nyitása az erősen gyertyános erdőkben mérsékeltebb mozgási lehetőségek újulatfoltok ápolása (legtöbbször csak a GY miatt)

30

31

32

33

34 Korábbi ernyős felújítások átvezetése szálalóvágások irányába: GY-KTT és GY-B állománytípusokban a további egyenletes bontás mellőzése, csak csoportos, foltos belenyúlások kivitelezése egyes foltokon az állomány ismételt bezáródásának megengedése viszonylag határozottabb (1,5-2 famagasság átmérőjű) lékek kialakítása a lékekben magszóró funkcióval faegyedek maradhatnak további foltos, csoportos bontás : erősebb újulatfoltok felett lékek távolsága: oldalfény figyelembe vétele újulatfoltok ápolása (elsősorban a GY miatt)

35

36

37 Középkorú és idős fenyvesek fokozatos átalakítása: EF, FF dominanciájú erdőkben, ahol az alsó szintben őshonos lombos fafajok verődnek fel a munkák tervezése állományjellemzőktől függően: TKGY, NFGY, ET, EÜ a sűrű fenyves foltok fellazítása, az elpusztult, kiszáradt egyedek kitermelése a törzseket nem feltétlenül kell kiszállítani, felkészíteni a lombos alsó szint növekedési feltételeinek biztosítása az alsó szint megerősödik, a felső fenyves lombszint 2-3 évtized alatt, 2-4 belenyúlással eltávolítható nincs vágásterület, véderdők átalakítására különösen alkalmas módszer válogatás, fafajszelekció a felverődő alsó szintben

38

39

40

41

42 IV. Az Égerszög-Teresztenyei Átalakító Üzem bemutatása

43

44 Az erdőterület kiterjedése: 243,71 ha Mészkő és agyagos kavics alapkőzet Barlang felszíni vízgyűjtő-területe Védett és fokozottan védett terület Domináns fafaj a kocsánytalan tölgy Szinte 100 %-ban sarjerdők Zömmel középkorú-idős erdők Egy és kétkorú állományok Foltokban éves alsó szint Foltokban erős KTT és B újulat Teljes élőfakészlet: m 3 Hektáronkénti élőfakészlet: 241 m 3 /ha IV-V. fatermési osztály

45 Az erdőtömb elegyarány-viszonyai (2005) Fafaj Kocsánytalan tölgy Cser Gyertyán Molyhos tölgy Bükk Erdeifenyő Rezgőnyár Magas kőris Hegyi juhar Összesen: Terület (ha) 112,68 50,79 45,91 16,15 8,37 3,84 0,97 0,22 0,22 239,15 Arány (%) 47,12 21,24 19,20 6,75 3,50 1,61 0,41 0,09 0,09 100,00

46 Az erdőtömb korosztály-viszonyai (2005) Terület (ha) Korosztályok (év)

47 Az Égerszög 6/B erdőrészlet faállományának átmérő-eloszlása (2008) Törzsszám (db) KTT CS GY H-J-K CSNY EL B Átmérő-csoportok (cm)

48 A évi erdőtervezés szempontjai Az erdőtömb egy része érintetlenül hagyandó, egy része kezelendő A vágásos üzemmód alkalmazásának elkerülése Vegyeskorú, elegyes, mozaikos erdőszerkezet kialakítása Idegenhonos fafajú állományok (EF) átalakítása Konklúzió: a nevelővágások (TI, NFGY) mellett szálalóvágások (SZV) tervezése A szálalóvágások a szálalás előkészítését szolgáló átmeneti időszak eszközei

49 A évi kezelési terv célkitűzései Átalakító üzemmódba sorolás Az átalakítási folyamat elveinek, lépéseinek tisztázása Az üzemterv leíró adatainak pontosítása (törzslap) Az üzemtervi előírások körének bővítése A részletes dokumentáció lehetőségének megteremtése (nyilvántartó lap) Erdészeti hatósági jóváhagyás megszerzése

50 Az átalakítási modell Érintetlenül maradó foltok lehatárolása 2-3 üzemtervi ciklusban %-os, majd %-os fatömeg-kivétellel járó szálalóvágások Csoportos szálalóvágás (lékvágás) és törzsenkénti válogatás m átmérőjű, kör alakú lékek jelölése Az alsó szintben felnőtt éves korosztályok megtartása Az újulati szint foltjainak megsegítése 2-3 üzemtervi ciklus után a növedéknek megfelelő fatömeg-kivétel Szálaló üzemmód és szálalás bevezetése

51 2005. óta elvégzett munkák Tisztítások (1,00 ha) Egyenlőtlen erélyű növedékfokozó gyérítések (12,57 ha) Szálalóvágások (39,05 ha) Nyitott lékek száma: 69 db Újulat-ápolás a lékekben (1,70 ha) Újulat-kiegészítés (10 lék, 500 db csemete) Fakitermelések: téli időszakban, lovas technológiával

52

53

54

55

56

57

58

59 Eredmények, tapasztalatok Néhány éves időszak, egyelőre kevés látványos eredmény: új szempontok szerinti gyérítések, fiatalabb korosztályok megsegítése Többletráfordítás elsősorban időben mutatkozik (tervezés, jelölés) A lékméret esetleges módosítása nem merült fel A munkaszervezés térbeli rendje könnyen biztosítható A vállalkozói díjak nem magasabbak az egyéb fakitermelések díjainál Az újulat-ápolás nem igényel jelentős ráfordítást Magas tüzifa-hányad (60-70 %) A kezelési munkák önfinanszírozóak (a költséghányad % közötti). Vadkárosítás kezelése

60 Köszönöm a figyelmet!

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek

Részletesebben

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Kőszeg, 2010. december 2. Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató Vas megye területe: 333.620 ha

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet - 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter

Csépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter 1 1. Bevezetés A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÁLALÓERDŐ Csépányi Péter Pilisi Parkerdő Zrt., termelési főmérnök A természetközeli

Részletesebben

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 12/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Kelemér-Serényfalva természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés

Részletesebben

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla

A FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla 2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról

Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.

Részletesebben

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI

Részletesebben

A körzeti erdőtervezés menete

A körzeti erdőtervezés menete A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A természetközeli erdőgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az erdővel kapcsolatos valamennyi emberi beavatkozás úgy

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. TERVEZET

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. TERVEZET FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS Készült 2015. június 19-én TERVEZET a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem Élőhelyvédelem A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol eltérő szempontokat

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás jellemzői

Az erdőgazdálkodás jellemzői 2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület

Részletesebben

A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE

A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE Ö4.0.4/4 Fraxinus A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS FERENC Magyarország erdőterületének,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken,

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.

A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról

32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról 32/2007. (X. 18.) KvVM rendelet az Aggteleki Nemzeti Park védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6.

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007.

Részletesebben

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593) (LIFE12 NAT/HU/93) Átalakító üzemmódú kísérletek Kaszóban eredmények, tapasztalatok Kollár Tamás Kaszó, 213.12.. (LIFE12 NAT/HU/93) Mintaterületek ismertetése HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

HUKN20035. A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Natura 2000 fenntartási terve

HUKN20035. A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Natura 2000 fenntartási terve HUKN20035 A Harkakötöny-kiskunmajsai Homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Készült A pannon bennszülött tartós szegfű védelme LIFE-Nature pályázat keretében

Részletesebben

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

Részletesebben

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb

Részletesebben

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV. ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása

Részletesebben

A Jászfényszarui-erdő (HUHN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Jászfényszarui-erdő (HUHN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Jászfényszarui-erdő (HUHN20077) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2016 Készítette Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. július 28., kedd Tartalomjegyzék 46/2015. (VII. 28.) BM rendelet A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik

Részletesebben

30 éves az Aggteleki Nemzeti Park

30 éves az Aggteleki Nemzeti Park 30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti

Részletesebben

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?

Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? III. Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? A természetközeli erdõgazdálkodás fogalmát már több helyen, több alkalommal is meghatározták, de a rövid definíciók nem tudják pontosan

Részletesebben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. ÓDOR PÉTER, BÖLÖNI JÁNOS, BARTHA DÉNES, KENDERES KATA, SZMORAD FERENC, TÍMÁR GÁBOR, STANDOVÁR TIBOR, ASZALÓS RÉKA, BODONCZI LÁSZLÓ A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány

Részletesebben

Natura 2000 erdőkben a fahasználatok jelölésének természetvédelmi szempontjai

Natura 2000 erdőkben a fahasználatok jelölésének természetvédelmi szempontjai Natura 2000 erdőkben a fahasználatok jelölésének természetvédelmi szempontjai Gyakorlati útmutató erdőgazdálkodók és erdészeti szakszemélyzet számára A lékek nyitásával a csoportos szerkezet és a szintezettség

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban

Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet Biológiai-ökológiai problémák a fehér akáccal kapcsolatban BARTHA DÉNES Pusztavacs, 2012. szeptember 13. Korábbi kutatások

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1439/2008. Tervezet a Keleméri Mohos-tavak természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Erdőtervezési munkák az Észak-Hansági Erdőtervezési Körzet területén

Erdőtervezési munkák az Észak-Hansági Erdőtervezési Körzet területén Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Erdőrendezéstani Tanszék Erdőtervezési munkák az Észak-Hansági Erdőtervezési Körzet területén Diplomaterv

Részletesebben

Silva naturalis. Szerkeszti Editors: BARTHA DÉNES és PUSKÁS LAJOS. Vol. 4.

Silva naturalis. Szerkeszti Editors: BARTHA DÉNES és PUSKÁS LAJOS. Vol. 4. Silva naturalis A folyamatos erdőborítás elméleti alapjainak és gyakorlati megvalósításának sorozata Series on Theory and Practice of Continuous Forest Cover Szerkeszti Editors: BARTHA DÉNES és PUSKÁS

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten

A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten 4. évfolyam 1. szám 2014 7 21. oldal A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten Bartha Dénes 1, Korda Márton 1, Kovács Gábor 1 és Tímár Gábor

Részletesebben

Védett területek kezelése

Védett területek kezelése Védett területek kezelése 6. Előadás Erdőrezervátumok Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A hazai erdőrezervátum-hálózat 63 erdőrezervátum 49 terület erdőrezervátummá

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Nyugat-Magyarországi Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (Ph.D) értekezés tézisei FAFAJ-ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE Kondorné Szenkovits Mariann Sopron 2007 Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási

Részletesebben

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM Duska József Erdőgazdálkodási szakértő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM NATURA 2000 ERDŐK Az ország teljes területének közel

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/136/2008. Tervezet a Mátrai Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február A Mátrai Tájvédelmi

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve. - tervezet -

Az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve. - tervezet - Az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi kezelési terve - tervezet - 1. Természetvédelmi célkitűzések 1.1. Az Aggteleki-karszt táji, természeti és kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése és fenntartása.

Részletesebben

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok

Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig. területén 1. Elterjedési viszonyok Özönnövények nyek problémája és kezelése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein Sipos Katalin (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) g) Özönnövények problémája a Duna-Ipoly NP Ig.

Részletesebben

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011. Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat

Részletesebben