KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott"

Átírás

1 KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b10/2 : Natura 2000 kifizetések erdőgazdálkodóknak című képzéshez A képzési program kódszáma: b10/2 A képzési program megnevezése: Natura 2000 kifizetések erdőgazdálkodóknak című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - a vonatkozó támogatási rendelet ismertetése - a Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon - a vonatkozó Európai Uniós irányelvek legfontosabb kötelezettségeinek ismertetése - a vonatkozó Európai Uniós irányelvek átültetését tartalmazó hazai jogszabályi környezet - a Natura 2000 hatásbecslés beépülése a körzeti erdőtervekbe - a Natura 2000 feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodási gyakorlat - az országos jelentőségű természetvédelmi területek és a Natura 2000 erdőterületek kapcsolata A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 7 óra - gyakorlat: - óra A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 35 fő)

2 A képzés tematikája és óraterve: Sor- Témakör szám 1. - a vonatkozó támogatási rendelet ismertetése 2. - a Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon 3. - a vonatkozó Európai Uniós irányelvek legfontosabb kötelezettségeinek ismertetése 4. - a vonatkozó Európai Uniós irányelvek átültetését tartalmazó hazai jogszabályi környezet 5. - a Natura 2000 hatásbecslés beépülése a körzeti erdőtervekbe 6. - a Natura 2000 feltételeknek megfelelő erdőgazdálkodási gyakorlat 7. - az országos jelentőségű természetvédelmi területek és a Natura 2000 erdőterületek kapcsolata elméleti óraszám 7 gyakorlati óraszám A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1. téma: A vonatkozó támogatási rendelet ismertetése (szerző: Gergely Márta Julianna) A Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás célja A kompenzációs támogatás fő célja a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt, a kijelölés alapjául szolgáló fajok, valamint élőhelyek kedvező természeti helyzetének megőrzése és fenntartása az ökológiai szempontból is fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység által. E cél megvalósításának eszköze az érintett erdőgazdálkodók részére kompenzációs támogatási rendszer kialakítása. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy az érintett erdőgazdálkodókra háruló, az uniós elvárásokat szolgáló kötelezettségekből fakadó kieső jövedelmet és többletköltséget jelentősen csökkentse. A kieső jövedelem és többletköltség ellentételezésére alanyi jogon jár a kompenzáció. Az intézkedés ösztönzi az erdőgazdálkodókat a korlátozásokból fakadó feladatok magas szakmai színvonalon történő elvégzésére, segíti a környezettudatos gazdálkodási szemlélet kialakulását és szélesíti az erdőgazdálkodók ismereteit a Natura 2000 védelmi célkitűzéseket illetően.

3 Lehatárolás a MePAR szerint A területalapú támogatások egy modern térkép és légifotó alapú térinformatikai nyilvántartási rendszer: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) alapján kerülnek kifizetésre. Ebben a rendszerben a Natura 2000 területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) 5. -ának előírásai szerint, fizikai blokk szinten kerültek lehatárolásra a MePAR-ban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egész fizikai blokk vagy rendelkezik Natura 2000 jogosultsággal, vagy sem, részbeni érintettség nem lehetséges. Földhivatali bejegyzés A természet védelméről szóló évi LIII. tv. 41/A (2) bekezdése valamint a Natura Korm. rendelet alapján a Natura 2000 területek kijelölésének tényét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban - helyrajzi számos rendszerben - fel kell jegyezni, mely elsősorban a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó feladatokhoz (pl. engedélyezési eljárásokhoz) kapcsolódik. A vonatkozó támogatási rendelet részletes ismertetése Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM támogatási rendelet alapján vissza nem térítendő kompenzációs támogatás vehető igénybe a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. A támogatás normatív, vissza nem térítendő terület alapú kompenzációs jellegű kifizetés. Általános előírások, kötelezettségek Támogatás igénybevételére az az erdőgazdálkodó jogosult, aki rendelkezik az adott erdőrészletre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtervvel, vagy aki az adott erdőrészletre vonatkozóan az erdőterv készítését a támogatási kérelem benyújtását megelőzően kérelmezte az erdészeti hatóságtól. A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt a gazdasága teljes területén be kell tartania a kölcsönös megfeleltetés részét képezően a Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (JFGK) és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartásához szükséges feltételrendszert.

4 A támogatás igénybevételének feltételei Az erdőrészlet vonatkozásában a következő feltételeknek együttesen kell megfelelniük ahhoz, hogy támogatást vehessen igénybe az erdőgazdálkodó: Az erdőrészlet a MePAR adatbázisban az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló Natura Korm. rendelet szerint és az Országos Erdőállomány Adattárban Natura 2000 területként lehatárolásra került. Az agrárpolitikáért felelős miniszter minden év március 15-ig közzétett közleményében meghatározott fizikai blokkban helyezkedik el. A legkisebb támogatható terület 1 hektár, amelyet a kérelem alapján jóváhagyott összterület alapján kell megállapítani. Csak teljes erdőrészlet támogatható azzal, hogy a 0,3 hektár nagyságot el nem érő erdőrészletre nem vehető igénybe támogatás. A támogatást igénybevevő erdőgazdálkodónak a következő feltételeknek együttesen kell megfelelnie: az erdőgazdálkodónak vállalnia kell, hogy a támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozat kézhezvételét követő 10 hónapon belül részt vesz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, a Natura 2000 erdőterületen gazdálkodók részére szervezett képzésen, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy a években egy alkalommal már részt vett ilyen képzésen. az erdőgazdálkodónak be kell tartania erdőgazdálkodási tevékenysége során az erdőtervében az erdészeti hatóság által az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény) 73. (7) (8) bekezdése alapján meghatározott korlátozásokat, előírásokat. A következő területek nem jogosultak támogatásra: Nem támogatható az az erdőrészlet, amely állami, vagy önkormányzati tulajdonban van. Továbbá támogatás igénybevételére nem jogosult önkormányzat, költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben a Magyar Állam tulajdoni hányada eléri vagy meghaladja az 50%-ot. Nem támogatható az az erdőrészlet, amelyet érintően az erdészeti hatóság a támogatási időszakra vonatkozóan jogerős erdőgazdálkodási vagy erdővédelmi bírságot állapított meg.

5 A támogatás mértéke Az erdészeti hatóság által előírt korlátozások minden erdőrészletben a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok természetvédelmi igényeinek alapulvételével kerültek megállapításra. Az előírások kompenzációja az érintett faállomány típusok és azoknak az előírások szerint jellemző korcsoportjainak figyelembe vételével került meghatározásra. Magyarországon az összes erdő az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény) 7. (1) bekezdés szerint 6 természetességi kategóriába került besorolásra. Ezek a természetes erdők, a természetszerű erdők, a származék erdők, az átmeneti erdők, a kultúrerdők és a faültetvények. A természetességi kategóriák általában közvetlen összefüggésben vannak azzal, hogy mely erdők kerültek kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelyként, vagy kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj élőhelyeként lehatárolásra, így ennek megfelelően jellemzően a magasabb természetességi kategóriában a korlátozások is érezhetőbben szigorúbbak. Ennek megfelelően a természetes és természetszerű erdők természetességi kategóriába tartozó területeken az egységárak esetében 15 %-os, a származék erdő és átmeneti erdő természetességi kategóriába tartozó területeken pedig 8 %-os egységár emelés vált indokolttá. (támogatási rendelet 1-3 melléklet). A támogatás minimális mértéke 40 euró/ha/év, maximális mértéke 230 euró/ha/év. Kérelem beadása A kérelmet évtől évente az egységes kérelemről szóló rendelet szerinti egységes kérelem részeként, elektronikusan kell benyújtani. A kérelem a kérelmezőnek több erdőrészletére is irányulhat. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelem is. Külön kifizetési kérelmet nem kell benyújtania az erdőgazdálkodónak. Ellenőrzés A támogatási feltételeknek való megfelelést az erdészeti hatóság bevonásával a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal végzi adminisztratív úton, a hatósági nyilvántartás felhasználásával.

6 Jogkövetkezmények Az adott erdőrészlet vonatkozásában az ügyfél támogatási jogosultsága megszűnik, és/vagy az adott erdőrészletre már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni: 1. abban az esetben, ha az ügyfél terhére a támogatási időszakra vonatkozóan jogerős erdőgazdálkodási és/vagy erdővédelmi bírságot állapít meg az erdészeti hatóság. 2. abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ügyfél nem teljesíti az erdőtervében meghatározott korlátozásokat, előírásokat. 3. abban az esetben, ha a képzési kötelezettségét nem teljesítette 4. abban az esetben, ha a kölcsönös megfeleltetés (JFGK és HMKÁ) alkalmazása érdekében a támogatásra jogosult gazdaságának bármely részében a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. és III. mellékletében előírt kötelező követelmények, illetve az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt követelmények be nem tartását állapították meg. 2. téma: A Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon (szerző: Gergely Márta Julianna) Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozásának előfeltétele volt az uniós irányelvek hazai jogrendbe való átültetése, alkalmazása. Ezen vállalás értelmében a Natura 2000 programmal kapcsolatban két irányelv átültetése vált szükségessé, nevezetesen az 1979-ben elfogadott a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv (2009/147/EK módosítás) (a továbbiakban madárvédelmi irányelv) és az 1992-ben elfogadott természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK irányelv (a továbbiakban élőhelyvédelmi irányelv). A madárvédelmi irányelv végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket Natura 2000 névre keresztelték el. A Natura 2000 hálózat célja, hogy biztosítsa az érintett természetes élőhelytípusok, valamint az érintett fajok élőhelyeinek kedvező védettségi állapotának fenntartását vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön illetve elterjedési területükön belül az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletében feltüntetett élőhelytípusok, valamint a II. mellékletben szereplő állat- és növényfajok védelme érdekében. A fentiek értelmében a védelmet olyan védett területek hálózatával kívánja elérni, amelyek az egész kontinens szempontjából legjelentősebb, egyedi vagy veszélyeztetett fajokat és élőhelytípusokat őrzik.

7 Az Európai Unió egészét tekintve ma mintegy kijelölt terület alkotja a Natura 2000 hálózatot, ami a évi adatok alapján az Unió teljes (szárazföldi) területének mintegy 17%-át fedi le. Az uniós megfelelés értelmében hazánkban 479 különleges természet-megőrzési területet (1,44 millió ha) (1. melléklet) és 56 különleges madárvédelmi területet (1,37 millió ha) (2. melléklet) jelöltek ki. A két területtípus közötti közel 42%-os átfedés miatt a Natura 2000 hálózat összességében 1,99 millió ha. A kijelölés következtében az ország területének 21,4 %-a került a Natura 2000 hálózatba, amely az Európai Unió szempontjából jelentős, természetes élőhelytípusok, növény- és állatfajok megóvásán keresztül kívánja elősegíteni a biológiai sokféleség megőrzését. A lehatárolt Natura 2000 területekből az erdők 829 ezer hektárt borítanak. Magyarországon a természetföldrajzi adottságoknak és az erdőgazdálkodás hosszú termelési ciklusának köszönhetően, a különböző típusú élőhelyek közül a természetes erdei ökoszisztémák biodiverzitása a legmagasabbak közé tartozik. Az állami erdőterületek mellett annak ellenére, hogy környezeti adottságaik az állami erdőkhöz képest kedvezőtlenebbek a magánerdők területéből is igen jelentős nagyságú, hektár Natura 2000 terület kijelölése történt meg. Ez az összes magántulajdonú, erdőtervezéssel érintett erdő közel 25 százaléka. Hazánk lezárta a kijelölési eljárást, így várhatóan a Natura 2000 területek nagysága a jövőben nem fog már növekedni. Fontos kiemelni, hogy a már kijelölt területek törlésére, azok módosítására kizárólag a Bizottság által kiadott útmutatóban megadott szűk esetkörben kerülhet sor. A Natura 2000 hálózathoz tartozó területek, azok kiválasztásának és felterjesztésének folyamata az Európai Unióban és hazánkban A területek kijelölése a tagállam kormányának a feladata, ahogyan a védelem biztosítása, a Natura 2000 helyszíneinek kezelése is. A kijelölés folyamatát az Európai Bizottság és az általa felkért szakértői csoport ellenőrzi. A hálózat területeinek kiválasztása kizárólag az élőhelyvédelmi irányelvben is hangsúlyozott szakmai alapon meghatározott kritériumok szerint zajlott. Ennek értelmében nem játszhattak szerepet semmilyen egyéni, gazdasági érdekek, tulajdonjogi, vagy kezelési viszonyok. A szakmai kritériumok lényegében a természeti értékeket, a jelölő fajokról és élőhelyekről alkotott ismereteket (például: fajok előfordulási adatai) ölelték fel. A területek kiválasztásának és felterjesztésének folyamatát röviden az alábbiakban összegezhetjük:

8 1. Nemzeti jegyzék összeállítása. Célja: Felmérni és lehatárolni az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletében szereplő természetes élőhelytípusok és a II. mellékletben szereplő fajok számára otthont nyújtó területeket; Megbecsülni a területek viszonylagos fontosságát nemzeti szinten (III. melléklet, első szakasz). 2. A közösségi jegyzék összeállítása. Célja: Felmérni a területek viszonylagos jelentőségét közösségi szinten (III. melléklet, második szakasz); A közösségi jelentőségű területek jegyzékének összeállítása az Európai Bizottság és a tagállam együttműködésével. 3. A tagállam kijelöli a Natura 2000 területeket jogi, hatósági és szerződéses megoldások révén. A két iránynyelv között a területek kiválasztása szempontjából eltérés van. A különleges természetmegőrzési területek esetében a tagállamok csak javaslatot tehetnek a kijelölendő területekre. A különleges madárvédelmi területeket esetében azonban a tagállamok jelölik ki, ezért a kijelölés és jóváhagyás nemzeti hatáskörbe tartozik. A területek kiválasztása a Ramsari egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőséggel bíró vizes élőhelyek figyelembe vételével történt. A különleges madárvédelmi területek kijelölésének alapjául a fontos madárélőhelyek (Important Bird Areas IBA) hazai hálózata szolgált, amely a nemzetközileg is kiemelkedő fontosságú területeket jelenti. Ezek a területek létfontosságúak a vadon élő madárfajok fennmaradása szempontjából. A különleges természetmegőrzési területek kijelölése előzményének a CORINE Programot nevezhetjük meg, melynek természetvédelemmel foglalkozó alprogramja a CORINE Biotóp projekt. A projekt célja az Európában található természetvédelmi szempontból értékes fajokban gazdag területek számbavétele, összegyűjtése volt. A projekt során nyert adatok nagyban segítették az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtását. A fentiek szerint minden tagállam kötelessége volt saját nemzeti jegyzékének elkészítése. A munka érdemi része 2003-ban zajlott le, amely során topográfiai térképen történt meg a területek lehatárolása. Ezt követően az Európai Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével kiértékelte, majd a hivatalos elfogadást megelőzően a javasolt nemzeti listát ún. biogeográfiai szeminárium keretében megvitatta. A Natura 2000 hálózatot a különleges természetmegőrzési és a különleges madárvédelmi területek alkotják. Mivel a hazai jogrendben a területi érintettség a helyrajzi számok listájával jeleníthető meg, ezzel párhuzamosan 2004-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Természetvédelmi Hivatala megbízásából a Földmérési és Távérzékelési Intézet elvégezte a lehatárolt területekre vonatkozóan a helyrajzi számok kigyűjtését.

9 Hazánkban a nemzeti park igazgatóságok dolgozták ki a konkrét területekre vonatkozó javaslatokat. Egyeztetést követően felterjesztették a KvVM-nek, aki a végső hazai egyeztetésért volt felelős. A Natura 2000 hálózat kiépítésének és megfigyelésének megkönnyítése érdekében az Európai Unió 27 tagállamának területét 9 biogeográfiai régióra osztották fel (3. melléklet). A régiókba való besorolás a területek növényzeti és éghajlati tulajdonságai alapján történt. Köszönhetően a novemberi Európai Bizottsági döntésnek, az EU elfogadta a Pannon Biogeográfiai Régió különleges természetmegőrzési területeinek jegyzékét. A pannon régióra jellemző élőhelyek például a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok. A pannon biogeográfiai régió kezdetben három országot érintett, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát. A 2007-es uniós csatlakozás következtében, azonban már Románia egy része is beletartozik. A régió legnagyobb része Magyarország területén található. Hazánk területe alig egy százaléka Európáénak, természeti értékeinek aránya azonban messze meghaladja ezt az arányt. A Kárpát-medence, földrajzi adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag endemikus és reliktum fajokban. Ennek értelmében hazánk felelőssége kiemelkedő ezen egyedi, máshol alig fellelhető természeti értékek hosszú távú megőrzésében. Az elvégzendő feladatok igen nagy terhet róttak a tagállamokra, s így hazánkra is. Ezért 1998-ban a PHARE program keretében Magyarország támogatást kapott az irányelvek feladatainak teljesítésére. A PHARE részeként, a hálózat felállítását a Felkészülés az Élőhelyvédelmi Irányelv magyarországi végrehajtására című projekt segítette. A civil szervezetek is aktívan részt vettek az irányelvek célkitűzéseinek megvalósulásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdetektől részt vett a Natura 2000 hálózat magyarországi rendszerének kialakításában, a különleges madárvédelmi területek és a fontos madárélőhelyek kijelölésében, azok rendszeres felmérésében. Emellett az egyesület különböző programok, előadások, kampányok és vándorkiállítások szervezésével népszerűsítette, tájékoztatatta, és bevonta az embereket a madárvédelmi munkákba.

10 A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata Forrás: Magyarország és a Natura (Öko Rt. 2002) 3. téma: A Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon (szerző: Decsák Tamás) A biológiai sokféleség megőrzésének egyik eszköze az Európai Unióban az ún. Natura 2000 hálózat, amely létrehozásáról és a védelmi intézkedések rendszeréről ahogy arról a korábbi fejezetben már szó volt két irányelv (és módosításai) rendelkezik, a Tanács 79/409/EK (1979. április 2.) sz. irányelve (2009-től 2009/147/EK (2009. november 30.) sz.) a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv) és a Tanács 92/43/EGK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről (élőhelyvédelmi irányelv). Ennek értelmében a Natura 2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt különleges madárvédelmi területek, valamint az élőhelyek, növény- és más állatfajok védelmére kijelölt különleges természetmegőrzési területek alkotják. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. A védelem a madarak valamennyi fejlettségi stádiumára vonatkozik, így fészkeikre, tojásaikra, fiókáikra és a kifejlett példányokra, valamint azok élőhelyeire is. Valamennyi madárfaj általános védelme érdekében tiltott: - a bármilyen módszerrel végzett szándékos elpusztítás vagy befogás; - fészkek és tojások szándékos elpusztítása vagy károsítása, illetve a fészkek eltávolítása; - a tojások természetből való begyűjtése és e tojások birtoklása, még üres állapotban is; - a madarak szándékos zavarása, különösen a költési és fiókanevelési időszakban, - olyan fajokhoz tartozó madarak tartása, amelyek vadászata vagy befogása tilos.

11 Tilos továbbá valamennyi madárfaj esetében az élő vagy elpusztult madarak és e madarak egyértelműen felismerhető részeinek vagy származékainak eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása és eladásra történő felkínálása. Általánosságban elmondható, hogy az irányelv alapján hozott intézkedések alkalmazása nem vezethet a fennálló helyzet romlásához és ennek érdekében a tagállamok bevezethetnek az irányelvben előírtaknál szigorúbb védelmi intézkedéseket is. Amennyiben erre jogszabályok lehetőséget adnak, a tagállamok kivételt tehetnek a tiltások alól. Ekkor a tagállam előzetesen a Bizottsággal konzultál annak érdekében, hogy e fajok példányainak hasznosítása veszélyezteti-e a Közösség területén élő fajok állományát, elterjedését vagy reprodukciós sikerét. További kivételt képeznek a 2. mellékletben felsorolt fajok (például: fácán, tőkés réce), melyek vadászhatóak, amennyiben a tagállamok biztosítják, hogy e fajok vadászata nem ássa alá az elterjedési területükön tett védelmi erőfeszítéseket. A tagállamok az általános tiltásra vonatkozó rendelkezésektől eltérhetnek a következő okokból is: - a közegészség és közbiztonság érdekében, - a légi biztonság érdekében, - a növénytermesztés, az állattenyésztés, az erdők, a halgazdaságok és a víz súlyos károsodásának megelőzése érdekében, - a növény- és állatvilág védelme érdekében; - a kutatás és oktatás, az állományfeljavítás, a visszatelepítés és az esetlegesen ezekhez szükséges tenyésztés céljából; - szigorúan szabályozott feltételek mellett és szelektív alapon, egyes madarak kis számú befogásának, tartásának vagy egyéb ésszerűen megindokolható hasznosításának engedélyezése érdekében. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése a gazdasági, a társadalmi, a kulturális és a regionális igények figyelembe vételével; a veszélyeztetett állat és növényfajok, valamint azok természetes élőhelyeinek védelme, és azok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A természetes élőhelyek védelme Az élőhelyvédelmi irányelv rendelkezik arról, hogy Natura 2000 néven fel kell állítani a különleges természetmegőrzési területek európai ökológiai hálózatát, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A különleges természetmegőrzési területeket az irányelv 1. mellékletében szerepelő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok (amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak) és a 2. számú mellékleten szereplő közösségi jelentőségű (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus) állat- és növényfajok

12 védelmére kell kijelölni. Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget élveznek. Az irányelv célja, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához a természetes kiterjedési területükön belül, valamint a vadon élő állat- és növényfajok kedvező védettségi helyzetének fenntartása, illetve helyreállítása. Az irányelvnek megfelelően hozott intézkedéseknek figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és kulturális igényeket, valamint a regionális és a helyi sajátosságokat is. A fajok védelme A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a IV. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok természetes elterjedési területükön való szigorú védelmének érdekében, megtiltva: - a mellékletben szereplő fajok vadon befogott példányainak szándékos befogásának vagy megölésének bármely formáját; - a mellékletben szereplő fajok szándékos zavarását, különösen párzás, utódnevelés, áttelelés és vándorlás idején; - a vadon élő állatok tojásainak szándékos elpusztítását vagy begyűjtését; - a párzási, költő- vagy pihenőhelyek károsítását vagy elpusztítását. Tilos továbbá a vadonból befogott példányok tartása, szállítása, kereskedelme, cseréje, és eladásra vagy cserére való felkínálása azon példányok kivételével, amelyek befogása az irányelv alkalmazása előtt, jogszerűen történt. A tagállamoknak folyamatos megfigyelőrendszert kell létrehozniuk a szigorú védelmet igénylő állatfajok véletlen befogásának és megölésének ellenőrzése céljából. Az összegyűlt adatok ismeretében a tagállamoknak további kutatási és védőintézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az állatok véletlen befogása és megölése ne legyen jelentős negatív hatással az érintett fajokra. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a IV. melléklet b) pontjában felsorolt növényfajok számára szigorú védelmi rendszert hozzanak létre, megtiltva az alábbiakat: - a mellékletben szereplő növényfajok vadon élő példányainak szándékos letépése, begyűjtése, levágása, gyökerestől való kiszedése vagy elpusztítása azok természetes elterjedési területén; - a mellékletben szereplő növényfajok vadonból begyűjtött példányainak tartása, szállítása, kereskedelme vagy cseréje, továbbá eladásra vagy cserére való felkínálása, kivéve azon példányokat, amelyek begyűjtése ezen irányelv alkalmazása előtt, jogszerűen történt. - a tilalmak a mellékletben szereplő növények életének valamennyi szakaszára érvényesek.

13 Az irányelvek a Natura 2000 területekre monitorozási és kutatási feladatokat is előírnak. A közösségi jelentőségű fajok és természetes élőhelyek védelmi helyzetének rendszeres ellenőrzése céljából azok állományát, hazai elterjedését és természetvédelmi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és különleges figyelmet kell fordítani a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kutatására. A tagállamoknak hatévenként jelentést kell készíteniük a Bizottság részére az élőhelyvédelmi irányelv keretében hozott intézkedések végrehajtásáról. Magyarország a évekre vonatkozó jelentést (a Natura 2000 országjelentést) 2007-ben teljesítette, a re vonatkozó jelentést pedig 2013-ban kell elkészíteni. A Bizottság a tagállamok által benyújtott jelentések alapján összefoglaló jelentést készít. E jelentés az elért eredmények, különösen a természetes élőhelyek és a fajok élőhelyeinek védelmére vonatkozó célkitűzések megvalósulásának értékelését tartalmazza. A Natura 2000 hálózat felállításának, illetve a vonatkozó irányelvekből adódó kötelezettségek átvételének legnagyobb előnye, hogy Magyarország természeti értékei, köztük erdeink, egy eddiginél magasabb szintű, európai uniós jogi védelmet kapnak, ami nagymértékben támogatja a hazai természetvédelmi törekvéseket, elősegítve a páratlanul gazdag természeti értékeink hatékonyabb védelmét. 4. téma: A Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon (szerző: Decsák Tamás) 1. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat, azaz az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtását elsősorban a október 8-án kihirdetett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura Korm. rendelet) tartalmazza. A Natura Korm. rendelet célja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása. A Natura Korm. rendelet hatálya kiterjed: - a különleges madárvédelmi területekre, - a jelölt Natura 2000 területekre, - a jóváhagyott Natura 2000 területekre, valamint - a különleges természetmegőrzési, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekre. A Natura Korm. rendelet mellékleteiben meghatározza: - a közösségű jelentőségű madárfajokat,

14 - az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajokat, - a közösségű jelentőségű állatfajokat, - a kiemelt közösségű jelentőségű állatfajokat, - a közösségű jelentőségű növényfajokat, - a kiemelt közösségű jelentőségű növényfajokat, - a közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, és - a kiemelt a közösségi jelentőségű élőhelytípusokat. A Natura Korm. rendelet a hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményeit is részletesen felsorolja, valamint leírja a Natura 2000 területet érintő hatások megállapításának szempontjait. Az élőhelyek, fajok, illetve területek kedvező természetvédelmi helyzetének elérését vagy fenntartását befolyásoló hatások jelentőségét a terv, illetve a beruházás megvalósulása előtt fennálló, vagy a potenciálisan elérhető természetvédelmi helyzetre, a terület természetes megújulási képességére figyelemmel kell felmérni. A Natura 2000 területet érintő hatások megállapítása során fel kell becsülni a fajok és élőhelytípusok fennmaradásához szükséges valamennyi tényezőt, ezek között különösen: - a szaporodási helyet, fészkelőhelyet, dürgőhelyet, pihenőhelyet, táplálkozóhelyet, vonulóhelyet, - az egyedek állományai közötti szabad mozgás meglétét, - az egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges egyéb környezeti tényezők különösen a táplálékállatok vagy növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezők fennmaradása fennállását, - az állománylimitáló tényezők változásait, - az emberi vagy egyéb zavarást, valamint - a ragadozók állományának növekedését. A jelentős hatások megállapítása során figyelembe kell venni a fajokra, az élőhelytípusokra és a területek koherenciájára vonatkozó szempontokat is. 2. A Magyarországon a hatósági eljárások alapját képező Natura 2000 területek listáját, helyrajzi számait és térképeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11) KvVM rendelet (a továbbiakban: Natura hrsz. rendelet) tartalmazza. A Natura hrsz. rendelet hatályba lépésével a Magyarország teljesítette az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti követelményeket is, amelyek alapján a jóváhagyott Natura 2000 területeket különleges természetmegőrzési területekké és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekként kihirdette. 3. A Tanács 1968/2005. EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról 46. cikke szerint az élőhelyvédelmi- és madárvédelmi irányelvek

15 végrehajtásával összefüggő korlátozások miatt keletkezett költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából kompenzáció jellegű kifizetés adható az erdőgazdálkodóknak. A kompenzáció 2012-től igényelhető, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet alapján. A vissza nem térítendő kompenzációs támogatás a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén vehető igénybe. Az egyes erdőtervezési körzetekre vonatkozó általános tervezési alapelvek, illetve erdei haszonvételek keretszámai az erdőtervrendeletben kerülnek megállapításra. A Natura 2000 területeken a közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez szükséges előírásokat is az erdőtervrendeletek tartalmazzák. Amennyiben a Natura 2000 irányelvekben foglaltak végrehajtása csak korlátozások árán juttatható érvényre és ebből fakadóan jövedelem kiesés keletkezik, akkor a gazdálkodó a kieső jövedelem megtérítésére jogosult. A jövedelemkiesés jellemzően a különböző fahasználatok térbeli, vagy időbeli korlátozása miatt keletkezik, amelyek általában a következők lehetnek: 1. az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően, tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén egyes fafajok visszahagyása. 2. az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően, tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén az egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek visszahagyása. 3. az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően, tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén az álló és fekvő holtfa visszahagyása. 4. a gazdálkodó tartsa be az erdőtervben szereplő előírásokat, egészségügyi fakitermelés esetén a legfeljebb 5 m 3 /ha mértékig álló és fekvő holtfa visszahagyására vonatkozóan. 5. véghasználat esetén a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, hagyásfa csoportok visszahagyása. 6. az erdőtervben szereplő, a fakitermelés elvégzésére vonatkozó időbeli korlátok. 7. az erdőtervben szereplő, a fakitermelés elvégzésére vonatkozó egyéb térbeli korlátozások.

16 Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdése alapján a tagállam megállapítja a különleges természetvédelmi területek védelméhez szükséges intézkedéseket, beleértve az egyes természeti területekre kidolgozott intézkedési terveket is. A Natura 2000 Korm. rendelet előírja, hogy a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, illetve fenntartását természetvédelmi kezelési terv, vagy más külön jogszabály alapján készített természetvédelmi célú vagy valamely Natura 2000 terület védelmét szolgáló, illetve arra kihatással lévő terv (például: körzeti erdőterv), vagy fenntartási terv szolgálja. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a hazai erdőgazdálkodási tevékenység szabályozása, így különösen a körzeti erdőtervezés, és a hatósági felügyeleti rendszer ellenőrzése alatt folyó munka erdeinkben általánosságban véve megfelelő eszköz arra, hogy az erdőgazdálkodás során a fenntarthatóság követelménye és a Natura 2000 elvárások érvényesüljenek. Az Európai Bizottság feladata ugyanakkor az uniós környezetjogi elvárások magas szintű teljesítésének betartatása, így a környezetvédelmi szabályozás részeként mindenekelőtt az uniós elvárások teljesülését nyomon követő vizsgálatok bevezetését várja el. A környezetjogi szabályok között az erdők vonatkozásában elsősorban az élőhelyvédelmi irányelv határoz meg kiemelten fontos követelményeket. Értelemszerűen a kijelölések határozták meg a különböző szintű korlátozások hatásterületét, így elsőként ez érintette a legérzékenyebben hazánkat. A kijelölések után közvetlenül az volt a legfontosabb kérdés, hogy milyen szempontok alapján, milyen korlátozásokat kell érvényesíteni. Ezek közül a már említett, az adott tevékenységek hatásainak Natura 2000 területekre és fajokra gyakorolt hatásainak megfelelő vizsgálata bír kiemelt jelentőséggel. 5. téma: A Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon (szerző: Decsák Tamás) Attól az időponttól számítva, hogy a javasolt közösségi jelentőségű területek listája elkészült, a tagállamoknak szavatolniuk kell, hogy a területek természetvédelmi értékeire potenciálisan negatív hatással bíró tevékenységek vagy tervezett projektek csak szigorú feltételekkel végezhetők. Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően bármely olyan projektre vagy tervre, aminek jelentős hatása lehet a Natura 2000 területre, hatásvizsgálatot kell végezni. A hatásvizsgálatnak az adott terület természetvédelmi célkitűzéseire kell összpontosítania, ami elsősorban a területen található I. mellékletben szereplő élőhelytípusokat és a II. mellékletben szereplő növény és állat fajokat jelenti. Ugyanezen cikkely szerint a nemzeti hatóságok nem járulhatnak hozzá olyan terv vagy projekt megvalósításához, amely feltehetően kedvezőtlen hatást gyakorol majd a

17 terület természetvédelmi állapotára. Bizonyos esetekben (pl. közérdekből) a tagállam a Bizottsággal konzultálva (értesítve vagy előzetes véleményét kikérve) engedélyezheti az ilyen projektek megvalósulását is, de ezzel egyidejűleg kompenzációs intézkedéseket kell foganatosítania, azaz a veszélyeztetett területen található élőhelytípusok és fajok számára a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő az érintett vagy más területen. Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (3)-(4) bekezdéseit szem előtt tartva, a körzeti erdőtervek speciális tartalmára és elfogadására tekintettel a Natura hatásbecslési eljárás speciális szabályait a körzeti erdőtervek esetében külön jogszabály határozza meg. A körzeti erdőtervek vonatkozásában az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendeletet (a továbbiakban: tervezési rendelet) kell alkalmazni. A tervezési rendelet előírja, hogy az erdészeti hatóság a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok alapján az erdőterv készítése során meg kell vizsgálja az erdőgazdálkodás hatását az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére. A Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok különösen: 1. a Natura 2000 fenntartási terv adatai és a természetvédelmi jogszabályokon alapuló, az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatai; 2. Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy, ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat; 3. a fajmegőrzési tervek adatai; 4. a tervezési rendelet javaslat felterjesztésében foglalt, a 3. számú melléklet szerinti adatok; 5. a körzeti erdőtervezés során lefolytatott terepi bejárások során elvégzett felmérések, és egyéb módon gyűjtött adatok. Amennyiben a vizsgálat és az erdőrészlet szintű tárgyalások alapján az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lehet, hatásbecslést kell végezni. A hatásbecslési eljárásnak két szakaszát lehet megkülönböztetni. A tervezési rendeletben került szabályozásra, hogy a körzeti erdőtervezés folyamatába építetten hogyan kell elvégezni az erdőgazdálkodás Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát. Ez a szabályozás a bizottsági útmutató (Assessment of plans and projects significantly affecting Natura 2000 sites, Methodological Guidance on the provisions of Article 6 (3) and (4) of the Habitat Directive 94/43/EEC) szerinti screening fázisnak felel meg, amelyet a hazai nevezéktanban a Natura 2000 hatásbecslés elővizsgálataként jelölnek. Ezt az elővizsgálatot a körzeti erdőtervet

18 készítő erdészeti hatóság végzi el. E vizsgálati részben van kiemelt jelentősége annak, hogy a vizsgálat milyen szempontok szerint és milyen adatok alapján kerül lefolytatásra. A tervezési rendelet egyik lényeges célja többek között annak a meghatározása is, hogy mely szervek, személyek, a tervezés és a vizsgálat milyen szakaszában vesznek részt, és milyen információkat kötelesek szolgáltatni, illetve milyen információkat szolgáltathatnak. A tervezési rendelet szabályozza azt az esetet is, amikor az elővizsgálat eredményeként az erdészeti hatóság arra a megállapításra jut, hogy jelentős hatás nem zárható ki, így szükségessé válik a hatásbecslés ( appropriate assessment ) lefolytatása. A tervezési rendeletben foglaltak szerint a hatásbecslés lefolytatására a Natura Korm. rendelet 10. (3) (11) bekezdésében és a 10/A. -ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezek közül a legfontosabbak: - a hatásbecslés során vizsgálni kell a tervnek vagy beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását; - a terv kidolgozója hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a természetvédelmi hatóság (felügyelőség) végzi; - a hatásbecslést környezeti vizsgálati eljárásban kell lefolytatni, ha a terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rend. hatálya alá tartozik; - egyéb esetekben a hatásbecslést a felügyelőség hatósági, illetve szakhatósági eljárásában kell lefolytatni; - a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a jelölés céljaival; - ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. - kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése; - a beruházás engedélyezése előtt az eljáró hatóság köteles közmeghallgatást tartani. - A Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez a kiemelt fontosságú közérdeken kívül - egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell

19 kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok. A részletes, több vizsgálati szakaszt is tartalmazó szabályozással a jogalkotó megfelelt annak az elvárásnak is, hogy az erdőgazdálkodók számára több eljárási szakaszban átláthatóan vizsgálja és visszaellenőrizze azt az elvárást, hogy csak a legszükségesebb mértékű korlátozásokra kerüljön sor. Ezzel a körzeti erdőtervezés megfelel az élőhelyvédelmi irányelvben foglalt követelményeknek. A Natura 2000 hatásbecslés megfelelő szabályozási környezetének kialakítása után, annak végrehajtása során, már a megfelelő szakmai tartalmat, színvonalat kell biztosítani a jövőben. Az erdészeti hatóság a vizsgálat részeként, az Erdőtörvényben foglaltak szerint meghatározza az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírás-javaslatokat. Ezen túl az általános erdőtörvényi elvárásoknak is meg kell felelni: - ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni; - származék-, természetes és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti; - a befejezett erdősítés további fejlődését ápolással, ápoló- és tisztítóvágással, valamint törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel és üzemmódjával összhangban; - az erdőnevelés beleértve a szálaló és átalakító üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen; - a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási, erdőnevelési beavatkozással szükséges javítani, - amennyiben ez nem vezet eredményre az erdőszerkezet-átalakítás során a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása) kívánatos, amely - faültetvényből, kultúrerdőből átmeneti, származék- vagy természetszerű erdő, - átmeneti erdőből származék- vagy természetszerű erdő, - származékerdőből természetszerű erdő létrehozásával történhet. A hazai erdőtervezési gyakorlat megkönnyítése érdekében az érintett körzeti erdőterv egyedi jellemzőinek és az erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium egy olyan szakmai segédanyagot készített, amely a bizottsági útmutatóhoz kapcsolódóan további támpontként szolgál arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezni a jelentős hatást az erdőtervben foglalt előírás javaslatok esetében. Ez a segédanyag azt a célállapotot adja meg, amely az élőhelyvédelmi irányelv I. és II. mellékletében szereplő közösségi, illetve kiemelt jelentőségű

20 közösségi erdei élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének optimumát jelentő természetbeni állapot leírását adja meg. Ez az a célállapot tehát, amelynek elérésére törekedni kell minden erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésekor. A Natura 2000 hatásvizsgálat során elsősorban azt kell elemezni, hogy a körzeti erdőtervben szerepelnek-e olyan előírások, amelyek a Natura 2000 erdőre kedvezőtlen hatással lehetnek. Mára elkészültek tehát azok a közigazgatási szervekre vonatkozó belső szakmai anyagok, útmutatók, eljárásrendek, amelyek alapján a feladat, azaz a körzeti erdőtervek Natura 2000 elővizsgálata és hatásbecslése megfelelő színvonalon elvégezhető. 6. téma: A Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon (szerző: Decsák Tamás) Az Natura 2000 erdőterületeken az élőhelyvédelmi irányelv szempontjainak megfelelő erdőgazdálkodásnak kiemelt jelentősége van a közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetőleg fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzésében és fenntartásában. Ennek érdekében, a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapotból kiindulva, a Natura 2000 erdőkben folytatható erdőgazdálkodási tevékenységek az ország társadalmi-gazdasági fejlődését biztosító, jogszabályban meghatározott célokkal összehangoltan, illetve a kulturális igények és sajátosságok, valamint a helyi és térségi jellegzetességek figyelembevételével valósulnak meg. Az erre vonatkozó általános előírásokat az illetékes államigazgatási szervek az erdőterv rendeletben állapítják meg. Az új Erdőtörvény hatályba lépését megelőzően elfogadott üzemtervi előírások Natura 2000 szempontok szerinti felülvizsgálatát, a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 erdőrészleteken az erdészeti hatóság az Erdőtörvény 113. (15) bekezdése szerint soron kívül elvégezte. Ennek eredményeként ahol szükséges volt, az üzemtervi előírásokat az erdészeti hatóság módosította (pl. egyes fahasználatok korlátozása). Korlátozások: Az erdészeti hatóság az Erdőtörvény 73. (7) bekezdése alapján Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében előírhatja: a) tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén aa) egyes fafajok, ab) egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek, ac) álló és fekvő holtfa,

21 b) egészségügyi fakitermelés esetén legfeljebb 5 m 3 /ha mértékig álló és fekvő holtfa, c) véghasználat esetén ca) hagyásfák, cb) a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig facsoportok visszahagyását. Az erdészeti hatóság a Natura 2000 erdőterületen a közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a fakitermelés elvégzésére időbeli és térbeli korlátozást is megállapíthat. A Natura 2000 erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozásának költségelemei, melyek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. VM rendelet egységárainak meghatározása során figyelembe vételre kerültek: - távlati célállomány megváltoztatása - erdőszegély kímélete; - vágásérettségi kor emelése; - fahasználatok elvégzésének időbeli korlátozása; - fahasználatok teljes, vagy részleges korlátozása, - tisztítás, törzskiválasztó gyérítés, - növedékfokozó gyérítés, készletgondozó használat és véghasználat esetén; - az erdőállomány szerkezetének, összetételének javítása érdekében az erdőnevelési beavatkozások során egyes fafajok érintetlenül hagyása és fenntartása; - holtfa visszahagyása és fenntartása, egyedi azonosítóval történő jelölés; - véghasználat esetén hagyásfák, hagyásfa csoportok visszahagyása és fenntartása (5 m 3 ); - egyedi jellegzetességgel bíró (böhöncös, odvas, fészektartó, stb.) fák visszahagyása és fenntartása. 7. téma: A Natura 2000 területek kijelölése az Európai Unióban és Magyarországon (szerző: Gergely Márta Julianna) A Natura 2000 program részben a védett természeti területek már meglévő hálózatára épít, továbbá eddig még nem védett területek is bekerültek a hálózatba. Országos

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM Duska József Erdőgazdálkodási szakértő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM NATURA 2000 ERDŐK Az ország teljes területének közel

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG Lapos Tamás közigazgatási főtanácsadó NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Jogszabály és támogatás ostor és kenyér ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Uniós környezetjogi szabályozás

Részletesebben

Az erdőgazdálkodók kötelezettségei és a magánerdőgazálkodók. felvételének eljárásrendje

Az erdőgazdálkodók kötelezettségei és a magánerdőgazálkodók. felvételének eljárásrendje Az erdőgazdálkodók kötelezettségei és a magánerdőgazálkodók által igényelhető támogatások; a támogatások felvételének eljárásrendje elsősorban európai közösségi jelentőségű természetvédelmi (NATURA 2000)

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.

Részletesebben

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 103. szám. A TANÁCS 79/409/EGK IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 103. szám. A TANÁCS 79/409/EGK IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről A TANÁCS 79/409/EGK IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről

A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A rendelet célja. Fogalmak

A rendelet célja. Fogalmak 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. - ában, valamint

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások kifizetésének igényléséről Jelen közlemény az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

A támogatás célja. Fogalmak

A támogatás célja. Fogalmak A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló Vélemény az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezethez (KvVM/KJKF/449/2008) Összeállították: - Tripolszky

Részletesebben

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN

ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ERDÕGAZDÁLKODÁS A DARÁNYI IGNÁC TERVBEN ADarányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 62/2012. (IV. 27.) számú KÖZLEMÉNYE. a mezőgazdasági területek erdősítése támogatás igényléséről

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 62/2012. (IV. 27.) számú KÖZLEMÉNYE. a mezőgazdasági területek erdősítése támogatás igényléséről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 62/2012. (IV. 27.) számú KÖZLEMÉNYE a mezőgazdasági területek erdősítése támogatás igényléséről Jelen Közlemény alapja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei

I. Zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti programban résztvevő ügyfél kötelezettségei A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 3 / 2015. (I. 13.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYE az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás igényléséről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2013.

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 24/2012. (II.02) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 24/2012. (II.02) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 24/2012. (II.02) számú KÖZLEMÉNYE a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Figyelem! A lista nem minősül teljes jogszabály-jegyzéknek, előfordulhat, hogy más jogszabály közvetve, vagy közvetlenül vonatkozik a Natura 2000

Figyelem! A lista nem minősül teljes jogszabály-jegyzéknek, előfordulhat, hogy más jogszabály közvetve, vagy közvetlenül vonatkozik a Natura 2000 A NATURA 2000 TERÜLETEKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK 2013. FEBRUÁR 1-JÉN HATÁLYOS ÁLLAPOT SZERINT Figyelem! A lista nem minősül teljes jogszabály-jegyzéknek, előfordulhat, hogy más jogszabály közvetve,

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város helyi jelentőségű természeti einek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008.(III.

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 82/2014. (V.26.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 82/2014. (V.26.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 82/2014. (V.26.) számú KÖZLEMÉNYE az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatás igényléséről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 82/2014.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Pályázati lehetőség

ELŐ TERJESZTÉS Pályázati lehetőség 6. Napirend Tisztelt képviselő-testület! ELŐ TERJESZTÉS Pályázati lehetőség Csizmár Gábor bánki lakos a tó feletti önkormányzati parkerdőben kiépíthető tanösvény és kilátóhely létesítésének gondolatával

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2010. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól Az erdőről,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A körzeti erdőtervezés menete

A körzeti erdőtervezés menete A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

Tervezet. a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet módosításáról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet módosításáról. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2007. Tervezet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

I. A támogatásban való részvétel feltételei

I. A támogatásban való részvétel feltételei A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 56/2010. (IV.15.) számú KÖZLEMÉNYE a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott

Részletesebben

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi

Részletesebben

E LŐ T E R J E S Z T É S. Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére

E LŐ T E R J E S Z T É S. Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére 1 E LŐ T E R J E S Z T É S Kéthely Község Önkormányzatának P o l g á r m e s t e r e 8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Tel.:85/539-036 Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 99/2014. (VI.20.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 99/2014. (VI.20.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 99/2014. (VI.20.) számú KÖZLEMÉNYE az erdőterületeket érintő tűzkárok megelőzéséhez nyújtandó támogatás igényléséről A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

.../2010. (...) FVM rendelet

.../2010. (...) FVM rendelet .../2010. (...) FVM rendelet az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásról Tájékoztatás és

Részletesebben

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet - 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben