A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
|
|
- Csilla Szabó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök
2 Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a Visegrádi Erdészetnél (Dr. Madas László 1954), Hagyományok a természetes mageredetű felújítás területén 67-70%, A közjóléti-, parkerdő gazdálkodás hagyományai (1969-től napjainkig), A Pro Silva mozgalom kialakulása (1989, 1999). Fokozódó társadalmi elvárások, Tanulmányutak. 2
3 3
4 4
5 Erdőanya 5
6 Mexikó-pusztai PS Bemutató Terület 6
7 Mexikó-pusztai PS Bemutató Terület 7
8 Hárs-hegy 8
9 Hárs-hegy 9
10 Ráckevei Erdészet 10
11 Valkói Erdészet 11
12 Erdőtervezési tapasztalatok 12
13 A szálaló tömbök kijelölésének, erdőrészletek kialakításának szempontjai: Egységes, nagyobb tömbök, a sajátos kezelési, feltárási, vadgazdálkodási feladatok ellátása miatt. Tagok, erdőrészletek átalakítása, jellemzően nagyobb erdőrészletek ha alakulnak ki. 1-2 ha-t elérő vagy meghaladó, és szabályosabb alakú véderdő foltok már külön erdőrészletek (FTNSZ üzemmód) Összefüggések a feltártsággal 13
14 v erdőtervi beosztás erdőtervi beosztás 14
15 Élőfakészlet felvételezés 15
16 Fafajmegoszlás a mintakörökben 16
17 Szálaló modellek kidolgozása Az optimális élőfakészlet a célátmérőt elért fák magasságának függvényében Magasság élőfakészlet bm 3 /ha 30 m és felette m között m alatt
18 Pilisszentkereszti Erdészet 18
19 Visegrádi Erdészet 19
20 Budapesti Erdészet 20
21 Finomfeltárás fejlesztése 21
22 Példa a feltárás fejlesztésére egy szálalóegységben 99,5ha 100ha Meglévő feltártság: Főfeltáró út 1956 fm 19,6 fm/ha Kiszállító út 1180 fm 11,8 fm/ha Meglévő épített közelítő út 3943 fm, 39,4 fm/ha Összesen: 7079 fm, 70,8 fm/ha ~ m-ként közelítőnyomokkal történő kiegészítés, amennyiben szükséges Eredmény fm/ha feltártság (Kukta Á. Ribiánszky G. diplomaterv) 22
23 Közelítőnyom a PS Bemutató Területen 23
24 Összegző tapasztalatok 24
25 Szálaló üzemmódú területek erdészeti jellemzői kedvezőbb feltártság és kedvezőbb domborzati viszonyok, dominálnak bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyes-bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, magtermőkortól kezdődően, mageredet, jobb faanyagminőség, tartamos értéknövedék, 25
26 Átalakító üzemmódú területek erdészeti jellemzői: gyengébb feltártság és/vagy nehezebb domborzati viszonyok, inkább fényigényesebb állományok (kocsánytalan-tölgyesek, cseresek) közelítési nehézségekkel járó, nehéz terepen álló bükkösök, kortól nem függ, faanyagminősége gyengébb, esetleg sarjeredetű, további értéknövedék kétséges. 26
27 Szakmai célok a szálaló és az átalakító üzemmódú területeken: a természetesség fokozatos növelése (faji, strukturális, holtfa mennyisége stb.), a feltártság fejlesztése, elsősorban a finomfeltárás (közelítőnyomok) területén, az értékközpontú erdővagyon kezelés a vadállomány szigorúbb kontrollja, a technológiai eszközrendszer fokozatos fejlesztése, tapasztalatok összegzésével az eljárások folyamatos javítása, tökéletesítése. 27
28 Ökonómiai összehasonlító vizsgálatok bükkösökben a Parkerdőnél Területek Járadék (Ft/év) 1 ha-on 120 ha-on (Ft/év) (Ft/év) Tőkeérték (Ft) p=0, ha 1 ha Vágásos üzemo. 120 ha Szálaló üzemo. 120 ha Szálaló üzemo. 120 ha (2) PSB terület üzemo. 120 ha-on Területek Örökös évi járadék Ft/ha/év Vágásos üzemosztály részletszinten Szálaló üzemosztály részletszinten Szálaló üzemosztály részletszinten (2) PSB terület részletszinten
29 A különböző erdőgazdálkodási eljárások egyik lehetséges felosztása Jelenlegi állapot: egykorú erdő Egykorúság differenciálása Szálaló elvek következetes alkalmazása vágásos üzemmód normál területű* VH-ok átalakító üzemmód kisterületű* VH-ok Időben és térben elaprózott mikro- VH-ok átmeneti forma (jelenleg nem definiált) szálaló üzemmód *normál és a kisterület a jogszabályok által meghatározott határokon belüli megkülönböztetést jelenti
30 Záró gondolatok A sikeres bevezetés alapfeltételei Szakemberek megfelelő felkészítése! Vadállomány szigorú kontrollja, szabályozása!!! A tapasztalatok felhalmozódásáig a gazdálkodónak kulcsszerepe van (pl. erdőtervezés, technológia)! A finomfeltártság fokozatos növelése! Megfelelő technológiák alkalmazása! 30
31 Az empíria az egyetlen lehetőség arra, hogy az ember belássa tévedéseit és ne restellje utána igazítani saját óráját a természetéhez. Dr. Madas László 31
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
RészletesebbenÖrökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016.
Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016. 1 Örökerdők a Pilisi Parkerdőben 2016. Tartalom 2 Előszó 3 Örökerdők kezelése a Pilisi Parkerdőben 5 Örökerdő Folyamatos erdőborítás Üzemmódok 7 Erdőkezelés az örökerdő-gazdálkodás
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenSOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori (PhD) értekezés tézisei
SOPRONI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés tézisei ÖRÖKERDŐ-GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI SAJÁTOSSÁGAI BÜKKÖSÖKBEN ÉS CSERESEKBEN
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenNATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN
Tímár Gábor, erdészeti szakügyintéző, Heves Megyei KH NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM SOPRON, 2018. ÁPRILIS 5. IMPROVED COMMUNICATION, COOPERATION
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Pécsi Járási Hivatal TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal (továbbiakban: erdészeti
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenBAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.
BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenNATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN
Dr. Varga Ildikó osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenDr. Sándor Gyula. Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens. Születési hely, idő: Sopron, Családi állapot: nős, 2 gyermek.
Dr. Sándor Gyula Dr. Sándor Gyula PhD. egyetemi docens Születési hely, idő: Sopron, 1972. 03. 18. Családi állapot: nős, 2 gyermek Állampolgárság: magyar Iskolai végzettség: Erdészeti és Faipari Egyetem,
RészletesebbenA évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
RészletesebbenA körzeti erdőtervezés menete
A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti
RészletesebbenAz Örökerdô elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása
3. évfolyam 1. szám 2 0 1 3 111 124. oldal Az Örökerdô elvek szerinti és a hagyományos bükkgazdálkodás ökonómiai elemzése és összehasonlítása Csépányi Péter Pilisi Parkerdô Zrt. Kivonat A tanulmány az
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenAz örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba
Az örökerdő-gazdálkodás alapjai Az örökerdő-gazdálkodás erdőművelési alapjai, bevezetés az üzemi gyakorlatba Dr. Csépányi Péter erdőmérnök OEE Örökerdő Szakosztály elnök Bevezetés Tartalom Örökerdő-gazdálkodás
RészletesebbenA tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.
A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének
RészletesebbenPilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére
Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram
RészletesebbenWP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása
WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenA évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok május 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
RészletesebbenA 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
RészletesebbenA 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2014. december 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
RészletesebbenA differenciált erdővagyon-gazdálkodás nehézségei a körzeti erdőtervezésben a Sopron-Fertőmellék Erdőterv példáján
Erdővagyon-gazdálkodási közlemények 8 A differenciált erdővagyon-gazdálkodás nehézségei a körzeti erdőtervezésben a Sopron-Fertőmellék Erdőterv példáján Összeállította: Lett Béla Sopron, 2017 A differenciált
RészletesebbenMagyar joganyagok - 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet - a évi körzeti erdőtervezé 2. oldal d) a szálaló és átalakító üzemmódú erdőtömbök optimális
Magyar joganyagok - 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet - a 2015. évi körzeti erdőtervezé 1. oldal 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program
Doktori (PhD) értekezés Soproni Egyetem Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola E3 Erdővagyon-gazdálkodás Program ÖRÖKERDŐ-GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI SAJÁTOSSÁGAI BÜKKÖSÖKBEN ÉS CSERESEKBEN
RészletesebbenAz átalakító üzemmód ökonómiai alkalmazásának kérdései, 2. rész
A II. Erdész-ökonómus Találkozó margójára Az átalakító üzemmód ökonómiai alkalmazásának kérdései, 2. rész Nagy Imre ERTI tudományos munkatárs Néhány észrevétel az elõadásokhoz Csépány Péter (Pilisi Parkerdõ
RészletesebbenFolyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)
Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az
RészletesebbenTermészetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban
Természetesség és természetvédelem Természetességi kategóriák Természetes és természetszerû erdõ Származék erdõ Átmeneti erdõ Kultúrerdõ Faültetvény Az erdõrészletek természetességi kategóriákba sorolása
RészletesebbenA 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2013. május 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
RészletesebbenÚj erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig
Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig Kőszeg, 2010. december 2. Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató Vas megye területe: 333.620 ha
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenA Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatásos állományú tagjai kiegészítõ igazolványának leírása
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 120. szám 30397 7. melléklet a 35/2011. (X. 17.) BM rendelethez A Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatásos állományú tagjai kiegészítõ igazolványának leírása 1. A Nemzeti
RészletesebbenEGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT
Bódis Pál projekt coordinátor WWF Magyarország EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT 2018. NOVEMBER 6. A projekt adatai a LIFEinFORESTS projekt céljai - a Natura 2000 hálózatba tartozó magyarországi
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal Ügyiratszám: BK-05/ERD/03443-34/2019. Ügyintéző: Pálfalvi Zsolt Tel: 62/553-921 Tárgy: hivatalból meghatározott erdőterv Mellékletek: 1. sz.:
RészletesebbenErdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége
Magyar Nemzeti Parkok Hete 2017 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Erdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége Urbán Pál 1972.-ben a VII. Erdészeti Világkongresszuson elfogadják
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenA FOLYAMATOS ERDŐBOR LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla
A FOLYAMATOS ERDŐBOR BORÍTÁST BIZTOSÍTÓ ERDŐGAZD GAZDÁLKOD LKODÁS ALAPJAI ÉS S GYAKORLATA II. Sopron, 2009. 02. 24. Varga Béla 2. Az ember és az erdő viszonya 3.1 kialakulása 3. Az erdőgazdálkodás 3.2
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenParkerdő az emberért
Parkerdő az emberért Köszöntő Örömmel üdvözöljük Önt - reményeink szerint hamarosan személyesen is, parkerdeink valamelyikében. Meggyőződésünk, hogy nem fog csalódni: a társaságunk által kezelt mintegy
RészletesebbenVáros Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:
RészletesebbenMinden fa új értéket teremt - interjú Zambó Péterrel
A szakember úgy véli: a klasszikus értelemben vett erdősítés mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben az általános fásításnak is kulcsszerepe lesz. Hazánk az elmúlt száz évben megkétszerezte az erdőterületét.
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. TERVEZET
FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER JGF/431/3/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS Készült 2015. június 19-én TERVEZET a 2015. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről,
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete
1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete a 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodás egyedi
RészletesebbenFELTÁRÓHÁLÓZATOK TERVEZÉSE
FELTÁRÓHÁLÓZATOK TERVEZÉSE A tárgy célja A tantárgy megadja azokat az ismereteket, amelyekkel az erdészeti feltáróhálózatok a természetközeli, többcélú, többtulajdonosú erdőgazdálkodásnak és a társadalom
RészletesebbenCsépányi Péter (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter
A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő Csépányi Péter 1 1. Bevezetés A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A SZÁLALÓERDŐ Csépányi Péter Pilisi Parkerdő Zrt., termelési főmérnök A természetközeli
RészletesebbenLIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM
Duska József Erdőgazdálkodási szakértő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM NATURA 2000 ERDŐK Az ország teljes területének közel
RészletesebbenBódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN
Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN WWF Magyarország 25 A WWF 25 éve van jelen Magyarországon +15 Párhuzamosan több, mint 15 természetvédelmi
RészletesebbenV. A Kormány tagjainak rendeletei
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 156. szám 70715 V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 69/2016. (X. 14.) FM rendelete a 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről,
RészletesebbenA 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2010. március 1.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
Részletesebben1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
Részletesebben3. A fakitermelésekre vonatkozó erdőtervezési alapelvek
47/2014. (IV. 24.) VM rendelet a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról (Hatályos: 2014. május
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
RészletesebbenErdőtermészetesség: kihívások és realitások
Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,
RészletesebbenErdészet az oktatás mezsgyéjén
Azzal a céllal jött létre a gazdaság, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére megteremtse az u zemi gyakorlati oktatás
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása
A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A természetközeli erdőgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az erdővel kapcsolatos valamennyi emberi beavatkozás úgy
Részletesebbenélőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
Részletesebben60/2013. (VII. 19.) VM rendelet
- 1 - a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 110. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 110. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. július 28., kedd Tartalomjegyzék 46/2015. (VII. 28.) BM rendelet A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenKASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)
(LIFE12 NAT/HU/93) Átalakító üzemmódú kísérletek Kaszóban eredmények, tapasztalatok Kollár Tamás Kaszó, 213.12.. (LIFE12 NAT/HU/93) Mintaterületek ismertetése HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti
Részletesebben-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban
A 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet alapján 15. ERDÉSZETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK DÍJTÉTELEI 15.1. Helyszínelést nem igénylő eljárások 15.1.1. Alapdíj -Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenLakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet
Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdőtervezési Osztály 2017. augusztus 07. Erdőtörvények kronológiája
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról
Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Sopron 2013. március 20. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Állami Erdőgazdaságok tulajdonosi joggyakorlója Az erdőgazdaságok
RészletesebbenMit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás?
III. Mit jelent a természetközeli erdõgazdálkodás, mi a szálalás? A természetközeli erdõgazdálkodás fogalmát már több helyen, több alkalommal is meghatározták, de a rövid definíciók nem tudják pontosan
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
Részletesebben