Fehér Klára. Bezzeg az én az idõmben

Átírás

1

2 Fehér Klára Bezzeg az én az idõmben Minerva Nova Kiadó Szeged, 2002

3 Szüleimnek

4 1Dicstelen bemutatkozás Hálóingben nem lehet iskolába menni. Nem. Akár hogy né zem, nem le het. Eset leg le vág nék az al já ból egy fél mé tert, ak kor nem lóg na ki a szok nyá ból. Múlt kor, ami kor nem volt idõm rendesen megfésülködni, a hajamból is lekanyarítottam a kimaradt fürtöt. Igaz, hogy másnap a fésülködésnél éppen ez a hajcso mó hi ány zott... Ne héz az élet. Még egy szer kö rül kell néznem a la kás ban. A konyhában, a ruhaszárító kötélen két árva zsebkendõ lóg. Igaz, tisz ta zseb ken dõm sincs. De ezek még vi ze sek. A fürdõszobában, no persze, a fürdõszobában, a kádban, mosóporba áztatva ott vannak a kombinék és engedelmet kérek a bugyik, amiket este könnyelmûen én magam hajigáltam bele. Per sze a szí vem mé lyén tud tam, hogy ez a ka taszt ró fa egyszer be kö vet ke zik. Ma ri és Zsóka, õk a hú ga im majd még esik ró luk szó, min dig ezek kel a va cak ron gyok kal gyö törnek. Ha za jö vök az is ko lá ból, még be se lép tem az aj tón, rám 7

5 támad Zsóka: Mondd, te világ rendetlensége, milyen kombi né van raj tad? Hát mi lyen van... ró zsa szí nû... Igen, de az enyém!... és már bõg, pö röl, ke le pel, se gít sé gül hív ja anyut, és jaj gat. Hogy õ hi á ba mos, hi á ba va sal, hi á ba stoppol, ami kor a Ka ti... (A Ka ti én va gyok!!!) Anyu meg kér di, honnan vet tem elõ a fe hér ne mût reg gel. Mon dom, hogy a ruhaszá rí tó kö tél rõl. Hát per sze bõg er re Zsóka, õ es te ki mosta a hol mi ját, õ rend ben tart ja, de so ha sincs sem mi je... Nem tu dok vé de kez ni. Le het, hogy iga zuk van. Ezek a színes fehérnemûk mind egyformák. Kékek meg rózsaszínû ek, és kis vi rá gok meg lep kék van nak hí mez ve rá juk, meg cakkok kivarrva. Marinak meg Zsókának titkos jelei vannak. Hogy a vi rág öt szi rom mal, az a Ma rié, az azsú ros ing a Zsókáé. Még a drapp pa tent ha ris nyá kat is meg tud ják különböztetni egymástól, pedig azok a harisnyák azután az iskola négyszáz növendékén is olyan egyformák, mint amilyen egyforma négyszáz tojás vagy négyszáz hópehely vagy négyszáz pofon. Mit ve gyek fel, Szent Kleofás, mit ve gyek fel? Itt ál lok mezítláb, bokáig érõ rózsaszínû hálóingben, mindjárt fél nyolc, elsõ óra történelem, a kedvenc tantárgyam, a kedvenc tanárnõm... Annyiszor mondtam anyunak, hogy varrjunk monogramot a fehérnemûbe, a betûket ismerem... de anyu azt mond ta, nem er rõl van szó, ha nem ar ról, hogy Ma ri és Zsóka és õ min dig rend ben tart ja a hol mi ját, és az õ szekrényükben mindig van tartalék fehérnemû, de én mindig ha laszt ga tom a mo sást, per sze az enyém el fogy, és mint egy kalózvezér, megrohanom a másét. Hi szen meg ro han nám, de ha mind zár va van!!! 8

6

7 Mi ütött beléjük? És hová tették a kulcsot? Ez összeesküvés... ez gyalázat. Máskor ilyenkor még mindenki itthon van. Igaz, apa ko rán kel, és ko rán el megy. De ho vá tûnt Mari? Más kor öt perc cel nyolc elõtt lo hol az is ko lá ba, a kávét az utcán issza... Már egy alig használt fehérnemûdarab is jól jön ne, akár kié. Ki nyi tom a szen nyes lá dát. De ott sincs semmi. Minden a kádban, nagymosáshoz áztatva. És a szekrényeken lakat. Hol lehetnek a kulcsok? Há rom ne gyed nyolc. Boda olyan pon to san jön be az órára. Kár is ma iskolába menni. Mi lenne, ha visszafeküdnék az ágyba? Gyermekem hiányos öltözéke miatt a novemberi hidegben nem mehetett iskolába... Ezt nem, inkább a halált, de ezt nem! Mi lyen cir kusz len ne itt dél ben! Ha za jön az egész csa lád, és én az ágy ban fek szem. Ma ri és Zsóka in dián tán cot jár na. És apu is meg tud ná. Le he tet len, hogy minden szek rény zár va le gyen. Anyu so se zár ja be a fi ók ját. Ér de kes, most igen. De ta lán az én szek ré nyem ben is akad még va la mi. Nem baj, ha ki csit ron gyos. Nem, saj nos, a kicsit rongyost már tegnap felvettem... Há rom ne gyed nyolc múlt. Még egy... egy nagy sze rû öt let! Apu fe hér ne mûi. Ing... nem, ezt nem tu dom hasz nál ni... at léta tri kó... ez kombinénak meg ten né, és... és... hát igen... ti zenöt éves va gyok, de még so se volt a ke zem ben férfiholmi. Zsóka még csak ti zen két éves, de úgy va sal ja apu in ge it, mint egy felnõtt... Sose tudnám megtanulni. Ha az elejét vasalom, a háta lesz gyû rött. Amíg az uj ját va sa lom, a gal lér ja rán coló dik. Két bal kéz zel szü le tett sze gény ke mond ják a hú gocská im, és vi hog nak. Egy szer még jól meg té pem a copfju kat. 10

8 Mi lenne, ha felvenném ezt az alsónadrágot? Rövidnek elég rö vid. Ki csit bõ ugyan, de majd egy biz to sí tó tû vel megigazítom. A tolltartómban mindig van négy biztosítótû. Nem tudom, ti hogy vagytok a harisnyakötõvel és a gombjaitokkal. Nekem mindenemet biztosítótû tartja... Hét perc múl va nyolc... ez ne gyed órá val ha ma rább is eszembe juthatott volna. Mindenesetre jó ezt tudni, ha majd legközelebb... Szó se róla! Legközelebb, még ma este minden fehérnemûmet rendbe hozom. Zöld pamuttal jelet varrok mind egyik be, és hét la kat alatt õr zöm... Ilyen ké sõn még so se men tem is ko lá ba. A gyom rom is ko rog, nem et tem meg a reg ge li met. Jobb ke zem ben az iskolatáska, bal kezemet az övemen tartom, a biztosítótût szorongatom vele, nehogy kinyíljon. Emiatt nem is merek nagyon szaladni. Köröttem diákok nyargalnak, mindenki izgul. Én még so sem kés tem el, és Bodával van az el sõ óránk. Máskor mindig kényelmesen sétálok az iskolába, és útközben gondolatban átnézem a táskámat. Elsõ óra történelem... könyv, térkép, rajzfüzet a helyén; második óra algebra, könyv, logaritmuskönyv, füzet... harmadik óra német, könyv, szótár, fordításfüzet, nyelvtanfüzet, szótárfüzet... negyedik óra... Szervusz, Kati! Szer vusz, Ági! Kovács Ági integet messzirõl. Bevárom, úgyis mindegy. Ho vá ro hansz? kér di Ági, és li heg köz ben. Hová, te víziló? Hát elsõ óránk történelem... De hogy is... Még a múlt hé ten ki hir det ték, hogy el marad. Fél kilenckor orvosi vizsgálat. 11

9 Mi cso da? ál lok meg, és ki ver a ve rí ték. Tény leg... ma csütörtök van... a múlt héten kihirdették. Na, mi az? bá mul Ági. Mit vágsz ilyen ré mült ké pet? Csak kellemesebb az orvosiba menni, mint Dobzse Lászlóból felelni. Kellemesebb? A papám alsónadrágjában? Én nem megyek!... üvöl töm két ség beeset ten. Nem mehetek! És ott hagy tam Ágit az is ko la ka pu elõtt, és fu tok, fu tok a novemberi ködben, magam sem tudom, hová, futok a szürke, fázós Nagykörúton, és rettenetesen fázom, mert azt elfelejtettem elmondani, hogy harisnya egyáltalán nincs rajtam.

10 2A térkép Ha volna ezer pengõm, vennék három középiskolai atlaszt. Azután vennék három körzõkészletet. Vennék három tornazsákot, három pár fehér tornacipõt, három trikót, három svéd nad rá got. És igen, ven nék még há rom ének köny vet, mert az sincs, és három fejes vonalzót, három rajztáblát, három doboz színes ceruzát és három doboz vízfestéket és három történelmi at laszt és há rom né met szó tárt és há rom szög mé rõt és három hegyesszögû vonalzót és három tompaszögû vonalzót és nö vény gyûj tõt és... De nincs ezer pen gõm, és so se lesz ezer pen gõm, és a szü le im nek se lesz so ha, és kár er rõl ábrándoz ni, mert úgy is tu dom, hogy ez le he tet len, de hát ki bírhatatlan így iskolába járni. A tankönyveket egymástól örököljük, és ez így rend ben van, de már az is ne héz. Elõ ször én ka pom meg a tan köny vet, rend sze rint az se új, de még egész jó ál la pot ban van, és úgy kell rá vi gyáz ni, mint a sze mem fé nyé re. Én má so dik kerista va gyok, Ma ri el sõs, és Zsóka még csak má so dik pol gá ri ba jár. Hát kép zel jé tek el! Fuxi, az algebratanárnõm azt mondja, hogy: Kislányok, húzzák alá 13

11 a sza bályt! de én csak úgy csi ná lok, mint ha alá húznám, mert nem fir kál ha tok a könyv be, és nem je lölhe tem meg ben ne a pél dá kat, és nem ka ri káz ha tok be sem mit, mert mindig ar ra kell gon dol nom, hogy jö võ re Ma ri nak kell eb bõl a könyv bõl ta nul nia, és négy év múl va Zsókának. De számtankönyvem legalább van, és olvasókönyvem is és történelemkönyvem is. De földrajzi atlaszom nincs, és énekkönyvem sincs, mert ezek bõl hár munk nak csak egy van, és ez nemcsak azért baj, mert délután egyszerre kellene, mert véletlenül ugyanakkor akarja Mari is megtanulni a földrajzleckéjét, amikor én, mert ezt még be tud juk osz ta ni va la hogy. Az a baj, hogy gyak ran dél elõtt, az is ko lá ban is egy szer re kell. Én egyszer, egyetlenegyszer megmondtam apunak, hogy így nem le het ta nul ni. A töb bi gye rek nek svéd nad rág ja van a tornaórán, és nekünk kopott fekete klottnadrágunk van, amit anyu varrt, és a töb bi ek rö hög nek raj tunk. És a földrajzi atlaszból is egyszer baj lesz, mert tízpercben szigorúan körbe kell sé tál ni, és nem sza bad egyik fo lyo só ról a má sikra átmenni, de nekünk muszáj átszaladgálni, nemcsak a másik emelet re, de még Zsókához, a pol gá ri ba is, és Bí ró An na, a vi gyázó már két szer fel írt, ami kor át vit tem Zsókához a térké pet meg a fe jes vo nal zót, de mu száj volt át vin ni, mert ha mértanórára vagy rajzórára nincs nála a vonalzó, akkor beírják az osztálykönyvbe. A földrajzi atlaszról nem is beszélek, az úgyis megkeseríti az életünket. Más nap anyu me sél te, hogy apu egész éj jel nem aludt, forgo ló dott, azu tán fel kelt, és jár kált a szo bá ban, és azt mondta, mit csi nál junk, mit csi nál junk, nem le het bír ni ezt az éle tet... 14

12 Akkor elhatároztam, hogy soha, soha többé nem fogok panaszkodni. De higgyétek el, borzasztó nehéz. Mind a hármunknak meg van mind a hár munk óra rend je, és olyan ponto san kell csinálnunk mindent, mintha vasúti menetrend volna. Hétfõn reggel Zsóka elsõ órája mértan, akkor nála van a körzõkészlet, és azt kilenckor átviszi Marinak. Marival az udvar közepén találkozik, mert Mari akkor már szalad énhozzám, és hozza a földrajzi atlaszt, én azalatt a tornaöltözõ ablakán kiadom neki a né met szó tárt, mert ne künk az el sõ óránk né met, má so dik tor na, és a har ma dik lesz a föld rajz. És mindig iz ga lom ban élünk, hogy csön ge tés kor nem en ge dik ki idejé ben az osz tályt, vagy valami rendkívüli dolog lesz, filmvetítés vagy tanfelügyelõ vagy dolgozatírás vagy órarendváltozás. Ad dig fél tem tõ le, amíg most az tán be ütött. Négy na pig nem voltam iskolában az alsónadrág-eset miatt. Megfáztam, lázam volt, és köhögök. A szidás elmaradt, mert mindenki meg ijedt egy ki csit. Ma ri is, Zsóka is, de azt hi szem, még anyu is. Nem így gon dol ták. Nem hit ték, hogy olyan hü lye vagyok, hogy elmenjek harisnya nélkül az iskolába. Most négy nap után új ra itt va gyok, kér de zem Ru bin Évit, a szomszédomat, hogy mi újság. Azt mondja: Marha szerencséd van, képzeld, tegnap váratlanul algebradolgozat volt, olyan ne héz pél dá kat adott Fuxi, hogy be le zöl dül tünk. És még egy újság van, tanrendváltozás. Boda órát cserélt Ramonával, kilenctõl tízig lesz földrajz, és egytõl kettõig kémia. Ru bin ezt úgy mond ja, mint a vi lág leg kö zöm bö sebb dolgát, ne ki mind egy, õ egyet len gye rek, a pa pá ja elõ adó a városházán, neki van kémiakönyve is és földrajzi atlasza is, 15

13 de ne kem? A tér kép Zsókánál van, mert ná luk is föld rajz lesz ki lenc tõl tí zig, nem is tud nám el kér ni tõ le, és ha kér ném is, ho gyan ad hat ná oda? Ha ne ki nincs tér ké pe, õt ír ják be az osz tály könyv be, ha ne kem nincs, hát en gem. Az el sõ óra ma gyar, úgy fáj a gyom rom az iz ga lom tól, hogy nem is tudok figyelni. Honnan szerezzek egy földrajzi atlaszt? És hon nan sze rez zek a jö võ hé ten és az az után kö vet ke zõn és a még az után kö vet ke zõn, mert ezen túl ez min dig így lesz, mindig üt köz ni fog az óra... nem tu dom, nem tu dom. Fi gyelni kelle ne, mert Málcsi már két szer is ide né zett, Köl cseyt ma gyaráz za, és még ké pes és fel szó lít. A ver set tu dom, Vanitatum vanitas... honnan szerezzek térképet? Legokosabb vol na óra elõtt je lent kez ni Bodánál, és azt mon da ni: Tanárnõ, kérem, nekem nincs földrajzi atlaszom. Nem is volt, egy van csak, közösen a testvéreimmel, tessék megenged ni, hogy óra alatt a Ru bin tér kép ét néz zem. Nem. Nem. Ezt nem bí rom meg ten ni. A pol gá ri ban még le he tett vol na... ott a töb bi gye rek is olyan volt, mint mi. A Szerencsés Margitnak a papája csõsz volt a Tisza Kálmán téren, és ki len cen vol tak test vé rek, és toll tar tó ja se volt. És a Fadgyas ik rek nek is csak egy szám tan köny vük volt, és kö zö sen egy olvasókönyvük... De ide a kereskedelmibe gazdag lányok járnak, a Kiss Ibi papája fõkönyvelõ a Hangya Szövetkezetben, a Szalóky apukája vezetõségi tag a Baross Szövetségben. Itt nem le het azt mon da ni, hogy nincs pénzünk vo nal zó ra vagy hajókirándulásra vagy akármire, mert akkor Málcsi, az osztályfõnöknõnk összehúzza a szemöldökét, és fagyosan azt mondja: A kereskedelmi nem kötelezõ. Elmehet, fiam, cselédnek. 16

14 Boda persze nem mondaná. Boda Mária tanárnõ sohasem dur va a lá nyok hoz. Nem tu dom, mit mon da na Boda. Ta lán nem is ér te né, csak rám bá mul na, nem tud ná fel fog ni, hogy valakinek ne legyen földrajzi atlasza. Bodát a legtöbb lány nem sze re ti, azt mond ják, hi deg és gú nyos. Én na gyon szeretem, rettenetesen szeretem, mert okos és igazságos. Amikor ma gya ráz, tát va ma rad a szánk, mert min dent tud, és olyanokat is mond, ami rõl a töb bi ta nár nõ hall gat. Pél dá ul a há ború ról. Boda gú nyo san be szél a ná cik ról és az élet tér rõl, és nem szereti a németeket. És nem fél. A bátyja vezérkari ezredes. Ezt Koós mesélte, akinek szintén vezérkari tiszt az apu ká ja. De Koós ezt úgy me sél te, hogy nem fog so ká ig ugrálni a Boda, egy szer majd ki tö ri a nya kát. Koós egyébként hár mast ka pott tör té ne lem bõl, de nem azért, mert a né mete ket sze re ti, ha nem azért, mert nem tud ta, mi kor uralkodott Vak Béla. Málcsi fel ad ja a lec két. A Parainesisbõl kell meg ta nul ni húsz sort. Fel áll. Ki megy az osz tály ból. Bí ró, a vi gyá zó letörli a táb lát, csak a dá tum ma rad fenn a sa rok ban: december 2. És középre odaírja: I. félév, 17. földrajzóra. És nekem nincs atlaszom. A ki lenc órás szü net na gyon rö vid, és eb bõl a rö vid szünet bõl is há rom perc már el múlt, csak ál lok maf lán a fo lyo són, és nem tu dom, mi hez kezd jek. A föld raj zi at lasz be kö tõ papír ja a tás kám ban van, mert per sze ha csak egy tér ké pünk van is, de há rom kü lön bo rí tó ja van. Az egyikre az van rá ír va, hogy Hor váth Ka ta lin II/A oszt. tan. ez az enyém, a Zsókáén az van, hogy Hor váth Zsó fia polg. 17

15 isk. II. o. t., és a Ma ri én az van, hogy Hor váth Má ria I/B oszt. tan., és amikor át ad juk egy más nak a tér ké pet, gyor san rá húz zuk a sa ját fedõ pa pí run kat. Mi len ne, ha a bo rí té kot üre sen ten ném az asztal ra, a köny vem alá? Le het, hogy egész órán nem is kell kinyit ni... és ha ki kell nyit ni, ak kor majd bá mu lok, ár tat lan pofá val: Ta nár nõ, ké rem, nem tu dom el kép zel ni, ho vá tûnt a bel se je... Hor váth fog ja kér dez ni Boda, ezt most ve szi ész re? Óra ele jén nem lát ta? És én ál lok, mint a fõtt rák, és da do gok, és mi lesz a jö võ hé ten... Egy országot egy térképért! Egy országot egy... Hogy én mi lyen mar ha va gyok! Hogy ez nem ju tott ed dig eszem be! Dórinak is ma földrajzórája volt, nyolctól kilencig! Remélem, nem hív ták ki, mert biz to san nem tud ja Af ri ka víz raj zát. Dóri, teljes nevén Székács Dorottya Klára a tanítványom. Egy ló. Egy ökör. A világ legbutább kereskedelmistája. De muszáj neki tanulnia, mert a papája vezérigazgató a Hitelbankban, és Dórinak ötezer részvénye lesz, ha nagykorú lesz. Ti még nem lát ta tok olyan os to ba lányt, mint ez a Dó ri. A Benczúr utcában laknak, tízszobás villában. A Dórinak ak ko ra szo bá ja van, mint a mi egész la ká sunk. Kü lön fürdõszobája van rózsaszínû csempével. Tavaly nem polgáriba járt, hanem gimnáziumba. Latinból és mértanból megbu kott, de azért min dig hen ceg a gim ná zi um mal. Hogy ott jobb lányok voltak. És mûvészettörténetet is tanultak. A kereskedelmibõl nem bukhat meg, mert akkor végem. 18

16 Év elején Málcsi behívatott a tanáriba. Ott volt Székács mama, Dó ri anyu ká ja, egy na gyon szép, na gyon ele gáns és na gyon utá la tos nõ. Málcsi be mu ta tott, és kö zöl te, hogy engem ajánl házitanítónak. Mindennap tanulnom kell Dórikával, és minden órá ért ka pok öt ven fil lért. Ha Dó ri át megy a vizsgán, akkor júniusban kapok külön harminc pengõt. Dó ri át fog men ni a vizs gán. Ha be le õrü lök, ak kor is. Kell a harminc pengõ. Harminc pengõért huszonöt kiló kockacukrot le het kap ni. Vagy har minc ki ló sza lon nát. Vagy egy zsák lisz tet. Kell a har minc pen gõ. Agyon ve rem, ha nem ta nul. Pedig nem tanul. Magyarázok, oda se figyel. Kérdezek vala mit, nem tud ja. Azt mon dom: Lon don a Tem ze partján épült. Azt mondja: Miért? Mondom: A gyapotcserjék sok napfényt kívánnak. Azt mondja: Miért? Mondom: Á-szor á az á négy zet. Azt kér di er re: Mi ért? Egyszer igazán meg fogom pofozni. Úgyis mindig négyszem közt va gyunk. Üt ni fo gom. Nem ta nulsz? Zsupsz! Mennyi á plusz bé a négy ze ten? Nem tu dod? Zsupsz! Most per sze ez mind nem fon tos. Az at lasz fon tos. Mindjárt lecsöngetik a tízpercet. Nyargalok a lépcsõházban. Ez is tilos. Nem tehetek róla. Minden tilos, de mindent muszáj megtenni. Lá nyok, hol a Szé kács? Szer vusz. Add ide gyor san az atlaszodat! Miért? Mert Lon don a Tem ze part ján épült. Mert nyá ron meleg van. Ne kér dezz sem mit, add ide, de azon nal! Nem szabad tízpercben bemenni az osztályba. 19

17

18 Ki az ügye le tes ta nár? Ramona. Sem mi baj! Ramona en gem na gyon sze ret. Tanárnõ, kérem, tessék megengedni, hogy a Székáccsal, a tanítványommal egy percre bemehessek az osztályterembe... Tessék, Katikám. No ugye? Most leg alább meg nõtt a te kin té lyem is Dó ri elõtt. Gyerünk az atlasszal. Délután visszakapod. Kösz. Feleltél? Igen. És? Min dent tud tam. Csak a Zambezit nem. Agyonverem, ha megbukik. Utolsó pillanatban érek vissza az osztályba. A szívem úgy kalimpál... Te Ru bin, nézd, nincs ne kem szív ba jom? Ne kem lesz mind járt szív ba jom, ha ki hív a Boda. Nem tu dok egy szót se. Meg vagyok mentve, meg vagyok mentve. Beledugom az at laszt a bo rí tó ba. Mi lyen ron gyos ez a tér kép. Pe dig év elején új volt. Hány szor mond tam, hogy ne gyû rö ges se mindig a köny vek szé lét. Tér kép, könyv, rajz fü zet... ha ta lál nék az ut cán egy száz pen gõst, ven nék egy at laszt... Nagyon szeretem a földrajzot. Ha nem Boda tanítaná, ak kor is sze ret ném. De így még száz szor job ban sze re tem. Ami kor a könyv mel lett ülök, min dig el kép ze lem, hogy utazom. Vonatok rohannak az Alpok között, el-eltûnnek a sziklák között az alagutakban, azután megint kibújnak. Hó 21

19 ra gyog a he gyek te te jén, por zó, csil lo gó hó, akár a gyé mánt. Sû rû feny ve sek, sö tét zöld ágak, raj tuk is csil log a hó, és jég csap ok lóg nak, és ami kor a szél vé gig fut az er dõn, csengenek, mint a karácsonyi harangok. És a zöld hegyoldalakon tarka tehenek legelnek, akárcsak a csokoládéreklámokon. De még jobban szeretek a tengerekrõl és a trópusokról tanulni. Nagy vitorlás hajókról álmodom, kék vizekrõl és arról, hogy a szél bódító fûszerek szagát hozza. Vanília és datolyapálma... És képzeletemben sûrû õserdõkben járok, óvatosan, lassan haladok a párás melegben, késsel vágok utat a liánok derékvastagságú indái között. Tamtamdobok hangza nak a tá vol ban, füst száll az ég fe lé. A tisz tá son vad tör zsek kuny hói. A tûz kö rül har ci tánc... A tábla elõtt két felelõ gyötrõdik. Bulgáriáról nem tudnak semmit szegények. Kikötõk... kikötõk... a Fekete-tengernél makogják. Ka ti, mond jon már ne kik két bol gár ki kö tõt int ne kem Boda. Várna, Burgasz. Jól van, kö szö nöm. Per sze. Vár na és Bur gasz. Úgy bámulnak rám, mintha sose hallották volna. Legalább azt mondja meg, Farkas, hogy mi volt Bulgária régi fõvárosa. Szófia. Nem, ké rem. Szó fia most a fõ vá ros. Ez elõtt? Csönd. Kati, segítsen már rajtuk. Trnovo. Hát ké rem, eb ben az osz tály ban csak a Hor váth Ka ti tanul. Eredjenek a helyükre. 22

20 Boda dühös. Én is dühös volnék. Kimagyarázza a lelkét a fa lak nak. Jaj, nem sze ret nék ta nár len ni! Ne kem csak egy ta nít vá nyom van, a Dó ri. Per sze az más. Boda ak kor is megkapja a fizetését, ha a fél osztály megbukik. Elég volt má ra a fe le lés bõl. Is mé tel jék át a jö võ órá ra Bulgáriát, kérdezni fogom. És most folytatjuk a Balkán-félszigetet. Mai óránk anyaga: Görögország. Ez ugyebár nem ismeretlen számunkra. Az osz tá lyon ijedt mor gás fut vé gig. Boda nem csak földrajzot tanít, õ tanítja a történelmet is. A nem ismeretlen számunkra azt jelenti, hogy magyarázat közben kérdezni is fog, mit ta nul tunk ta valy tör té ne lem bõl. Mer re volt az a szamoszi ütközet? Mikor voltak az elsõ olimpiai játékok? Bodának ugyan is az a vé le mé nye, hogy amit az em ber megtanult, arra emlékezni kell, jövõ héten is, jövõ hónapban is, eset leg tíz év múl va is. Nyissuk ki az atlaszt a Balkán-félszigetnél. Ó, mi lyen okos vol tam, hogy eszem be ju tott Dó ri! A földrajzkönyvet és a rajzfüzetet a padomba csúsztatom, csak a tér kép van az asz tal lap ján, már nyi tom is. Nahát, ez a Dóri! A tizedik oldalon, Európa vízrajzi térképén egy óriási szürke elefánt terpeszkedik. Vízfestékkel kente rá a drágalátos. Szürke pacni, két hatalmas füllel, agyarral és ormánnyal. Az ormány körülöleli Angliát, és tintát fröcsköl Írországra. A négy ormótlan pata közül kettõ Franciaországon ta pos, a hát só ket tõ a Kaszpi-tengerben ázik. Gyorsan to vábblapozok. Ha Boda meglátja ezt a mocskot! A tizenkettedik oldalon Skandinávia körül kis hajók lebegnek. A huszadik oldalon az Ibériai-félszigeten egy szombrerós fiatalember 23

21 vajas kenyeret eszik. Huszonegyedik és huszonkettedik lap egyáltalán nincs az atlaszban. Az Appennini-félsziget hiányzik, és a Bal kán. Most végigutazunk a Balkán-félszigeten, Belgrádtól Athé nig, Kornai Lí via hal lom Boda hang ját, azu tán Kornai Lili kicsit ijedt, éneklõ felelését: Belg rád ból dél fe lé ha lad a vo nat, Nis, Skop je, Leva dia... La po zok, mint az õrült, Boda ész re fog ja ven ni. Itt kéne lennie a Balkánnak, hiányzik két oldal, a huszonharmadik lapon már Ázsia van, ez nem igaz, ez már a vég zet, a sors nem akarja, hogy én elvégezzem a kereskedelmit. Boda most erre néz, furcsán, megrökönyödve, nem érti, hogy mit lapozgatok, elvégre talán mégsem olyan nagy feladat megtalálni az atlaszomban a Balkán-félszigetet... Még egyet fordítok a lapokon, India. Nagyszerû! Ha az ember messzirõl nézi, az alakja hasonlít is a Balkán-félszigetre, Boda a tanterem másik végében van, és engem úgysem szokott felhívni térképolvasásra. Ez dedósoknak meg bukásra állóknak való feladat... Horváth Katalin... Nem hiszek a fülemnek. Néz zen a tér kép re, és mond ja el ne künk, hogy ha egy spár tai if jú el akart jut ni a delphoi jós dá ba, mer re ment. Ó, bár ment volna repülõgépen! sóhajtottam, és behunyom a sze me met. Jobb, ha nem lá tok, mert úgy is csak megzavarna, Bombay és Calcutta és Delhi... Észak fe lé in dult, el ju tott Argoszig... Tavaly tanultuk, tavaly igenis tanultuk. Összeszedem minden akaratomat, és egyszerre csak magam elõtt látom a 24

22 képeket és a raj zo kat, Mü ké nét és Ko rin thoszt. Igen, ak kor még nem volt átvágva a Korinthoszi-csatorna, a Peloponnészosz még iga zi fél szi get volt, és a ván dor el ju tott Thébába, de ha nem akart végig szárazföldön menni és különösképpen nem gyalogszerrel, az út egy részét, Athénig, megtehette hajón is, és foly tat hat ta az út ját észak nak, Levadia fe lé, és ott a hegyekben, a Helikon és a Parnasszus völgyében jutott el Delhibe... Már ré gen más fe lel, de én még min dig be hunyt szem mel ülök, és ráz a hi deg. Nem tu dom, jót mond tam-e, ros szat mond tam-e, Boda félbeszakított: Kö szö nöm, majd Újváry foly tat ja. Azt hi szem, nem Mükénét kellett volna mondani, Mükénét akkor már régen lerombolták, ha én most tudnám, mikor uralkodott Agamemnón... Sem mit se tu dok, csak a fe jem fáj. Sze ret ném tud ni, hova tette Dóri a Balkán-félszigetet. Csengetnek. Feladat: vegyék át újra Bulgáriát, tanulják meg Görögországot, és ismételjék át hozzá, amit tavaly tanultunk. Horváth jöj jön be ve lem a szer tár ba. Én? Boda fel áll. Az osz tály is áll, vi gyázz ban. Kimehetnek a folyosóra. Boda fogja az osztálykönyvet, sietõs léptekkel indul kifelé. Az ajtóban még egyszer visszanéz. Jön, Ka ti? Igenis. 25

23 Nem tu dom, mit akar hat. Úgy lát szik, még se volt rendben a spár tai if jú uta zá sa. Argoszt mond tam? Vagy Tripoliszt? A földrajzi szertárban négyen is vannak. A hetesek most viszik ki a nagy térképeket meg a földgömböt a következõ órákra. Boda az író asz tal hoz megy, ki nyit ja a fi ó kot, és ki húz egy vadonatúj Kogutowitz Hézser Gergely-atlaszt. Év vé gé ig mond ja, és fe lém nyújt ja. Ké rem... én... én... da do gok, és ér zem, hogy láng vörös leszek. Mi lyen órá ja lesz? kér di Boda. Algebra. Hát ak kor ro han jon, az is te nért, mert mind járt vé ge lesz a tízpercnek! Szeretném megköszönni, szeretnék valamit mondani, de Boda kiment a szertárból.

24 3Hazudtam egy Lacit Tornaóra után mindig rosszkedvem van. Szeretek tornázni, futkosni, ugrálni, szeretek úszni, pingpongozni, sétálni, de ezt a majomparádét nem szeretem. Anni nénit, a tornatanárnõnket különösen nem szeretem, mert igazságtalan és kivételez. Csak a hosszú lábú lányokat sze re ti, akik úgy lép nek át az ug ró mér cén, mint én a kü szöbön. És a ko sár lab dá nál úgy dob ják a lab dát a há ló ba, hogy föl se kell néz ni ük. A töb bi ek kel nem tö rõ dik, mi nem számí tunk, nem is élünk, nem is lé te zünk, oda se néz, ho gyan csináljuk a gyakorlatot, csak csattogtat, egyet-kettõt, egyetket tõt, és köz ben a ver seny zõ ket, a Bo ros tyán Gi zit meg a Szöllõsy Esztit figyeli. És mindig díszfelvonulásra készülünk meg tornaünnepélyre meg versenyre. A torna állítólag azért van, hogy egész sé ge sek és fris sek le gyünk, és rugalmasak és jókedvûek. De itt úgy kell masíroznunk, mint a katonáknak. A katonásdit különben is utálom, a háborút is utálom, és különösen a klottnadrágomat utálom, ami úgy lóg raj tam, és a lá nyok rö hög nek. 27

25 Te mit mo rogsz? kér di Ru bin Évi, aki vel kö zös öl tözõszekrényünk van. Semmit. Nézd, mit ka pott az An tal Mag di a fi ú já tól! Nem ér de kel mon dom, de azért oda né zek. An tal, egy nagyon csinos barna lány, az öltözõ közepén a pad tetején áll, a többiek meg kézrõl kézre adnak valamit. Ko vács Ági is rám néz, oda ki a bál: Na gye re, Ka ti, nézd meg! Töltõtoll. Gyönyörû szép töltõtoll. Nem olyan sima, fekete diáktoll, mint amilyet elsõs koromban vettem négy pengõ nyolcvanért a Turcsányinál. Világoskék, és bele van vésve, hogy Magdinak, Károly. Azt akar ta, hogy tart suk meg az el jegy zést... de a mamám nem engedi, csak ha betöltöttem a tizenhatodik évemet. És érettségi után megesküszünk. Ha ne kem ilyen võ le gé nyem vol na, fü tyül nék az érettsé gi re! mond ja Vá gó Henriette, és nem akar ja ke zé bõl letenni a tollat. Ezen mindenki nevet, mert Vágó a legrosszabb ta nu ló, és An tal a leg jobb. Il let ve olyan ta nu ló, mint én, pol gá ri ba is együtt jár tunk, a Ti sza Kál mán té ri be, és ott is mindig tiszta kitûnõk voltunk, egyformán mind a ketten. Tornából Magda egy hajszállal ügyesebb nálam, gyorsírásból egy ici pi ci vel én va gyok jobb... De ne ki gyö nyö rû barna ha ja van, az enyém fa kó, szõ ke kóc. És ne ki égõ, éj bar na sze me van, az enyém se szí nû. Ha kék blúzt ve szek fel, ak kor kék, kü lön ben szür ke, vagy nem is tu dom, mi lyen. Szép mon dom õszin tén a toll ra, és to vább adom. 28

26 Sze ret nél te is ilyet? mond ja Ru bin Évi. Van tol lam. Nem tol lat. Fi út. A lá nyok vi hog nak, én meg ér zem, hogy mind járt sír ni kezdek. Ne kem még so ha nem ud va rolt fiú. So ha, de so ha. A házban lak nak egy pá ran, kö szön nek a gan gon, vagy nem is kö szön nek. Még so ha egyik nek se ju tott eszé be, hogy el kísér jen, ha együtt men tünk le a lép csõn. Hús vét kor is csak becsöngetnek, meglocsolnak, megisszák a likõrt, befalják a sü te ményt, és odább áll nak. A töb bi lány nak báty ja van meg unokafivére. Ná lunk ez is olyan bu tán si ke rült: há rom lány. Pe dig a fivérnek barátai szoktak lenni. Lehetne tánciskolába járni, meg vendégeket is lehetne hívni, születésnapra meg szilvesz ter re. De az pénz be ke rül... és... nem tu dom. Ta lán nem tet szem a fi úk nak, mert az is ko lá ban a Mi kulás-es ten se kért fel tánc ra sen ki. Igaz, hogy mat róz blúz ban voltam... nem tudom. Májusban tizenhat éves leszek. Jövõre tizenhét. Azután tizennyolc. Istenem, maholnap vénlány... No mond ja Ru bin Éva, még ké pes és bõg. Ki? Te. Miért? Hogy el her vadsz, mint a kó ró. Vállat vontam. Ha az em ber nem so kat be szél, at tól még le het, hogy volna mirõl. Nocsak... figyelitek, lányok, milyen titokzatos lett a Horváth? 29

27 Nem mond tam sem mit. Van fi úd? Az én dol gom! Ka ti! Ne le gyél un dok. Tu dod, hogy min den ki el mondja... Tu dom. Rá tok vall. Né ha úgy ér zem, töb bet is me sél tek, mint amennyi volt. Antal gyönyörû töltõtolla egyszerre nem érdekelte az osztályt. Visszaültem a tornapadra, és fûztem a cipõmet. Még ez is. A ma gas szá rú ci põ. Ez az átok. Ez a lep ra. És a fû zõ vé gé rõl le jött a vas. Nyá laz ni kell, és ak kor se le het ren de sen fûz ni. Ha vol na ezer pen gõm, ak kor fél ci põt ven nék Zsókának és Ma ri nak és ma gam nak is, hogy leg alább tor nanapokon ne kelljen kínlódni. És száz pár tartalék cipõfûzõt. Ha csak egy ki csit mo zog na raj ta a vas, már ki dob nám. Iga zán, mondd, van fi úd? Nincs ne ki, csak a szá ja jár. Te, mi lyen? Van nak dol gok, amik rõl az em ber nem be szél mondtam vé gül. Le het, hogy az ilyen sze re lem bõl nem lesz a vé gén sem mi. Még csak ti zen öt múl tam, és hol van még az érett sé gi és az egye tem, és kü lön ben is, még õ se kész ember... Ó, hát szó val van... tud tam, hogy van ki a bált Ko vács Ági, ezért ro han el min dig a Ka ti óra után! Ezért. Hü lyék. Azért, mert há rom ra a Székácséknál kell lennem, a Dórikát szépre, jóra oktatni. Kati, mesélj! Nem le het, mind járt jön a Var ga né ni, és ki dob min ket az öltözõbõl. 30

28 Ka ti, ne le gyél un dok. Sókai is be hoz ta az egész do boz likõrös drazsét, amit a Pétertõl a születésnapjára kapott. Jó, majd ha ka pok li kõ rös dra zsét, én is be ho zom nektek. Hol szoktatok találkozni? Majd elmesélem nektek, hogy meglessetek, mint a Karsait, és utá nam gyer tek... Á, de hogy... Ka ti, leg alább a ke reszt ne vét áruld el! Hagyjatok békén... Kati, csak a keresztnevét! Laci. Egy pillanatig csend. La ci, egész szép név. Szép? Minden lovat Lacinak hívnak. Ren ge teg hí res em ber volt, akit Lász ló nak hív tak. Szent László király... Dobzse László, Hunyadi László. Nem szólok bele az épületes vitába. És hogy szólítod? Lacika? Lacikám? Mi lyen szí nû ha ja van? Fekete. Biztos fekete. Szõkéhez az illik. Bajuszos? Mi az, Kati, megnémultál? Nem. Csak butákat kérdeztek. Hát mondjál te okosabbat. Hol ismerkedtetek meg? Tényleg. Hol ismerkedtünk meg? Nahát, Kati! Rendesebbnek ismertünk. Ennyit nem mesélsz el. 31

29 Félti a fiúját, hogy elragadjuk. Tartsd meg a titkaiddal együtt! Nincs is. Most ta lál ta ki. La ci. En nyit min den ki ki tud találni. Ha mindenáron tudni akarjátok, a múzeumban ismerkedtem meg vele. Puff! Ez új. Ilyen még sen ki nek se volt. Nagy né ni be mutatta. Házi mulatság a barátnõknél. Leszólítás az iskola elõtt. De múzeum? Mi volt õ a múzeumban? Kitömött pávián? Lát já tok. Az em ber õszin te, és ak kor... Iga za van Ka ti nak. Fogd be a szá dat, Se bõ! Szó val melyik múzeumban? A Néprajziban. Amikor anyagot gyûjtöttem az önképzõköri dolgozathoz. Ez nagy öt let volt. Hi he tõ. Ta valy év vé gén meg nyer tem az önképzõköri pályázat elsõ díját. A bírálat külön kiemelte, hogy meglátszik, hogy a dolgozat írója nemcsak könyveket tanulmányozott, hanem kitûnõen ismeri a budapesti Néprajzi Múzeum afrikai gyûjteményét is. Ó, a kis ál szent ki a bál ja Szalóky, fiú mi att járt a múzeumba! Mi meg ájuldoztunk, hogy feláldozza a vasárnapjait a tudományért... Leszólított? A diákjaival volt... magyarázott nekik... az egyik tudományos munkatárs mutatta be... mert ugyanabból a témából készült disszertációra, amibõl én. Teljes gyõzelem. Ilyen szavakat, hogy disszertáció meg 32

30

31 tudományos munkatárs senki nem használt a második á-ban. Szép? Magas? Elegáns? Kész ta nár? Gyakran találkoztok? Csókolóztok? A szüleid tudják? Antal még mindig a pad tetején áll, kezében a töltõtollal. Nem ké ne a szá mat já rat ni, csak baj lesz eb bõl a ha zu dozásból. De már nem lehet abbahagyni, a lányok ugrálnak, or dí toz nak, és egy ki csit már ma gam is hin ni kez dem a La cit, aki még nem kész ta nár, csak har mad éves ta nár je lölt. Öt fiú test vé re van, bi zony, lá nyok, jó lesz ve lem jó ban lenni, öt sógorom lesz, huszonöt éves a legidõsebb, tizenhét a legfiatalabb, az a debreceni református kollégiumban tanul. Laci magas, másfél fejjel magasabb nálam, azt mondta, áll jak ki az esõ re, hogy én is meg nõ jek, de az se baj, ha kicsi maradok, neki így is tetszem. A mamájának is bemuta tott már, a ma má ja itt volt fenn Pes ten, mert kü lön ben szabolcsiak, és Laci egy nagynénijénél lakik, az gimnáziumi tanárnõ, a Mária Teréziában tanít, de ennél többet ne kérdez ze tek, mert úgy se le het, már így is túl sok volt, is ten bi zony, nem is ér tem, hogy jár ha tott így a szám. Kati, egy fényképet! Nincs. De igazán, egy pillanatra! 34

32 Õrültek vagytok, csak nem képzelitek, hogy magamnál merem tartani... Mit kapsz tõle karácsonyra? Honnan tudjam elõre? Nem kér dez te meg, hogy mit sze ret nél? Nem szokta megkérdezni!!! Ó, ezek sze rint már más kor is kap tál tõ le va la mit... Hagyjatok békén. Mit szo kott ven ni? Sült gesztenyét válaszolom és felállok. Befejeztem a cipõfûzést. Szervusztok! Sietek. És kirohanok a tornaöltözõbõl. Háromra Dórinál kell lennem. Meg õrü lök az zal a nõ vel. A Zambezit nem tud ni!

33 4Összes titkom papírzacskóban A huszonhetes villamos elcsörömpöl mellettem. Nagyon szeretnék villamoson menni, mert az esõ is szivárog, és fá radt is va gyok, és si e tek is. De hát per sze nem le het. Öt ven fillért kapok egy óráért, éppen elvillamosoznám. Tavaly meg ta valy elõtt is öt ven fil lér volt az óra díj, ha di ák di á kot ta nított, nem szól ha tok egy szót se. De az árak az óta emel ked tek, még a vil la mos je gyé is, de Székácséknak eszük be se jut, hogy húsz fil lér rel az óra dí jat is emel het nék. Szól ni nem lehet, mert a tanáriban Málcsival beszélték meg az óradíjat, és Dó ri val se be szél he tem meg, ez nem rá tar to zik. Óra vé gén Dó ra min dig az asz tal sar ká ra mu tat, ott egy kis tál cán ott van egy ötvenfilléres, én felveszem, azt mondom, kö szö nöm és el te szem, és olyan kor úgy ér zem, hogy sokkal szívesebben tanítanám ingyen ezt a lovat, de ez borzasztó, felvenni az ötvenfillérest és megköszönni, mintha alamizsnát kaptam volna. Dórinak eszébe se jut azt mondani óra végén, hogy köszönöm, hogy a lelkedet kibeszélted, és ötvenszer magyaráztad meg a fénytant. 36

34 Gyalogolok a Rottenbiller utcán. Sivár, undok vidék ez. Nem lehet másképp kibírni, csak ha az ember mindenféle történetet talál ki. Például azt találom ki, hogy felnõtt vagyok már, rengeteg pénzem van (sajnos, az álmok nagy részéhez elengedhetetlen a pénz!), és a pénzbõl alapítottam egy iskolát. Hatalmas iskola ez, ott van, túl a Városligeten, rengeteg épülettel, parkkal, kertészettel, mûhelyekkel, tóval és a tavon csónakokkal, és százezer gyerek tanulhat benne ingyen, azt, amit akar. Boda az in té zet igaz ga tó ja, és én va gyok az igazgatóhelyettes, és most éppen értekezletre sietek, a jövõ évi tantervet fogjuk megbeszélni... Ezen gyakran szoktam ábrándozni. Még a tantermeket is elképzelem. Csupa napfény és virág. És földrajzórán autóbuszokba ülünk, és oda utazunk, amirõl éppen tanulunk. Igen, elfelejtettem mondani, hogy én földrajz szakos tanár vagyok. De még gyakrabban ábrándozom arról, hogy orvos vagyok, persze gyerekorvos, esetleg iskolaorvos. Ez azért jó, mert ezt összeköthetem a másikkal: nem igazgatóhelyettes vagyok az iskolában, hanem iskolaorvos, de nincs semmi dol gom, mert min den gye rek an nyi te jet és vi ta mint kap, és an nyit sé tál a jó le ve gõn, hogy egy se be teg. Érdekes, most nincs kedvem se az iskolámról ábrándozni, se a tudományomról, arról se, hogy díszdoktorrá avatnak a világ összes egyetemén, és Nobel-díjat kapok, és mindenki has ra esik a cso dál ko zás tól, hogy na hát, még húsz éves sincs, és már ilyen nagy tu dós, mert per sze az egész or vos egye temet másfél év alatt fogom elvégezni, kitüntetéssel... Szi tál az esõ, fá zom. A lá nyok hol nap megint el kez dik majd, hogy: Mi volt a Lacival? Találkoztatok? Hol voltatok? Muti a fény ké pét! Jó vol na, ha iga zán vol na egy Lacim, 37

35 szem be jön ne most ve lem ott, ahol az a hos szú fiú jön, és megemelné a kalapját, és jönne mellettem, egészen a Benczúr ut cá ig, eset leg vár na rám ötig, amíg a Dórika fejé be ve rem a holnapi könyvvitelleckét. Már viszketek a dühtõl, ha arra gon do lok, hogy ál mo san rám néz, és ami kor azt mon dom neki, hogy Madagaszkár fõvárosa Tananarivo, azt kérdi rá, hogy miért... Na hát hagy juk ezt az egé szet, leg alább sa ját ma gam nak mond jak iga zat. Nem Dó ri tól van rossz ked vem, és nem az esõ tõl, és nem a Rottenbiller ut cá tól, ha nem a tér kép tõl, a Kogutowitz Hézser Gergely-atlasztól, amit ma Bodától kap tam, és ami vel nem tu dok mit kez de ni. Ha tisztességes és becsületes volnék, akkor délben azzal kezdtem volna otthon, hogy nézzétek, kölcsönkaptam év végéig, és kitettem volna az asztalra, és megmutattam volna, és örült vol na ne ki min den ki, és be osz tot tuk vol na, hogy ezentúl Zsóka vigye magával mindig a régi térképünket, mert õ úgy is a pol gá ri ban van, és ne héz hoz zá át men ni, és Ma ri meg én hasz nál juk év vé gé ig ezt, amit Boda adott. De nem vet tem elõ a tér ké pet, és nem szól tam. Mert ar ra gondoltam, hogy esetleg Mari bemaszatolja, és akkor hogyan adom vis sza év vé gén. De ez nem igaz, mert Ma ri sok kal rendesebb, mint én, százszor jobban vigyáz a holmijára... És ar ra is gon dol tam, hogy Boda ezt ne kem ad ta oda, és ha esetleg be megy egy szer Mariékhoz, és óra alatt meg is me ri ná la... Ak kor se szól na sem mit, mert tud ná, hogy test vé rek va gyunk... Miért nem mutattam meg a térképet? Miért csinálok mindig olyan dolgokat, amit magam is megbánok, és titkaim vannak és butaságok... Mint például a cipõtalp... az is mindig bántani fog, és azon se tu dok már vál toz tat ni. 38

36 Múlt héten bejött az iskolanõvér, éppen algebraórán, és va la mit sú gott Fuxinak, és ak kor Fuxi azt mond ta: Lányok, kérem, a fõméltóságú asszony kegyes adományából minden osztályban egy pár cipõtalpat adunk az arra érdemes, rászoruló növendéknek, tessék jelentkezni, kinek van szük sé ge egy pár bõr talp ra. És er re csönd lett az osztály ban, én ar ra gon dol tam, hogy ép pen teg nap néz te anyu a ci põn ket, és azt mond ta, bor zasz tó, hogy megint tal pal tatni kel le ne, mi lyen drá ga a ci põ talp. És a jobb lá ba mon a harisnya mindig átnedvesedik, beszivárog a víz, még gondoltam is, hogy egy rajzlapból levágok egy darabot, beleteszem be tét nek. Most itt van a ci põ talp, ha je lent kez nék, biztosan megkapnám, Fuxi a szeme sarkából egy kicsit ide is néz, mint ha biz tat na. És Szalóky is ide néz, még Se bõ is, akinek francia kisasszonya van, és autójuk van... Hogy én ezek elõtt felálljak? És kérjem? És megköszönjem? Jelentkezzenek, lányok! mondja Fuxi. Csönd van. Apu nem szól na egy szót se, néz né a ci põ tal pat, és só hajta na. De anyu örül ne, azt mon da ná, is ten áld ja meg a fõ méltó sá gú as szonyt. De le het, hogy õ se mon da na sem mit, csak sír na, mert há rom gye rek nek kell ci põ talp, de per sze egy is sok kal jobb, mint a sem mi. Én még ilyet nem lát tam mond ja az is ko la nõ vér. Megnémultak? Hát ki kéri a cipõtalpalást? Bakosnak is biztosan kellene, Antalnak is. Antal meg is kap ná, ha kér né, mert jó ta nu ló. Most hár mat szá mo lok ma gam ban, és fel fo gok áll ni. Egy... 39

37 Majd én el dön töm, hogy ki kap ja mond ja az is ko lanõ vér. Min den ki te gye fel a jobb lá bát a pad ra úgy, hogy lássam a cipõtalpat. A jobb harisnyám most is nedves. Megkapom a cipõtalpat. Nem kellett jelentkezni, mégis... De az iskolanõvér hangosan azt mond ja majd: Hor váth, a ma ga ci põ je a leg rosz - szabb, óra után jöj jön le az or vo si ba... Szalókyn va do na túj borjúbõr cipõ... Karsayé dupla talpú. Fuxi dolgozatokat ja vít, és nem néz fel. Az is ko la nõ vér jár a pa dok kö zött. Most hirtelen meggondolom magam, és a bal lábamat te szem fel a pad ra. Fél szem mel né zem is: egész jó talp van rajta. Pa ta ki fi am mond ja az is ko la nõ vér. Ve gye át a ci põtal pat. Itt ír ja alá, ké rem... Egy pillanatra boldog vagyok. Azután megfájdul a szívem. Az édesapám múlt héten összesen harminc pengõt keresett... A házbérünk húsz pengõ egy hétre. December, január, február... sose lesz vége ennek a télnek. Hányszor kell még végiggyalogolnom Székácsékhoz ebben a latyakban? Marinak is van tanítványa, milyen messzire jár szegény tanítani, a Tompa utcába. Már egész sötét van mindig, mire hazajön. Mari felállt volna a cipõtalpért, és megmutatta vol na ott hon az at laszt. Zsóka is. Zsóka még csak ti zen két éves, de már sokszor felkelt hajnalban, és segített üzletet takarítani a szomszédban, a fûszereséknél, és kapott jutalmul krump lit. A sze gény ség nem szé gyen de én iszo nyú an szégyellem. Szégyellem, és dühös vagyok, és verekedni szeretnék, de nem tudom megmagyarázni, hogy hogyan. 40

38 És ha azt hiszitek, hogy ezzel minden rosszat bevallottam már magamról, hát nagyon tévedtek. A legnagyobb bûnöm, hogy gyá va va gyok. Nem te he tek ró la, nem aka rok gyá va lenni, és ha valami rosszat csinálok, akkor szeretnék rögtön fel áll ni, és azt mon da ni: Én vol tam de re meg ni kezd bennem valami, és futni szeretnék és hallgatok. Ti nem ismeritek Lujzi nénit, és mondhatom, örülhettek neki, mert Lujzi néni szörnyeteg, apu mostohanõvére, és õnála laktunk egy fél évig, amikor felköltöztünk Budapestre. Akkor én még csak hétéves vol tam, Ma ri hat, és Zsóka csak négy. Benn vol tunk a szo bában, és ját szot tunk, és vé let le nül le lök tem egy csé szét a polcról. A fü le vált csak le, és Zsóka le ha jolt ér te, és föl vet te, és ijedten álltunk mind a hárman. Abban a pillanatban berohant Lujzi néni, kitépte a bögréjét Zsóka kezébõl, és rákiabált: Nem tudsz vi gyáz ni?! Azt akar tam mon da ni: Ne Zsókát tes sék bán ta ni, én vol tam. Iga zán, higy -gyé tek el, azt akartam mon da ni. De csak né mán áll tam, ré mül ten, és ak kor Luj zi né ni fel emel te a ke zét, és ar cul ütöt te Zsókát. És Zsóka nem sírt, és nem szólt, csak tág ra nyílt szem mel néz te Luj zi né nit, és én se szól tam, és vár tam, hogy mi lesz most, hogy Ma ri vagy Zsóka szól ni fog, és érez tem, hogy ne kem kel le ne szól nom, de csak re me gett a gyom rom, és vert a szí vem, és nem tudtam semmire rászánni magam, és akkor Lujzi néni mérgesen sarkon fordult, és kiment a szobából. Zsóka!... mond tam, és oda men tem Zsókához, és meg fog tam a ke zét. De Zsóka el rán tot ta a ke zét, és azt mond ta: Hagy jál bé kén! és behúzódott a sarokba a babájával játszani, és egész délután nem jött ki on nan. 41

39 És még van va la mi, amit be kell val la nom. A la tin könyv. A latinkönyvet egy papírzacskóban õrzöm a fásláda alatt. Ha egye dül va gyok ott hon de ez na gyon rit ka eset, ná lunk min dig van ott hon még va la ki, csak olyan kor nincs, ami kor egy kombinéra len ne szük sé gem, szó val, ha egé szen egyedül vagyok, akkor elõhalászom, és gyorsan tanulok belõle egypár szót. Meg hajnalban, ha történetesen nem alszom el, akkor kilopódzom, és persze csak zseblámpafénynél, mert villanyt gyújtani nem merek, leülök a konyhában, és magolok egy ki csit. Scire meum ni hil est. Ez la ti nul van, és azt je len ti: Sem mit se tu dok. A la tin az én nagy tit kom, mert én or vos aka rok len ni, és ah hoz, hogy or vos le gyek, kü lönbözeti érettségi kell, latinból és ábrázoló geometriából, és mire tizennyolc éves leszek, nekem mindezt titokban meg kell ta nul nom, hogy egyet len na pot se ve szít sek el. A la tinkönyvet Dóritól vettem, mondtam, hogy õ gimnáziumból jött át. Becstelenül vettem, megírtam helyette a magyarfogalmazást. Én ilyet so ha nem csi ná lok, nem sú gok sen ki nek, és nem készítek puskát. Ha szólnak a lányok, akárkinek elmagya rá zom óra elõtt, amit tu dok, de nem csa lok, ezért van, aki dü hös rám az osz tály ban, de a leg több lán nyal jó ban va gyok. Szóval Dórikának fogalmazást kellett írnia a télrõl, rágta a tol lat, és dü hös vol tam, mert úgy fo gal ma zott, mint ha a fejében millió rozsdás fogaskerék lett volna, ami mind csak csikorgott, nyöszörgött, de nem akart forogni. Diktáld mond ta Dó ri, úgy se jut ne kem sem mi eszem be. Csak gondolkozz! utasítottam rendre, és nézegettem az asztalán le võ köny ve ket. Ezek kö zött volt a la tin, amit õk a gimnáziumban használtak. 42

40 Té len meg hal a ter mé szet mond ta Dó ri, de ez csak lát szó la gos ha lál. Hát írd már, írd, az is te nért, és te gyél a de elé ves szõt! mond tam, és köz ben néz tem a la tin köny vet. Terra Hungariae fecunda est... Ma gyar or szág föld je ter mékeny. Ó, milyen gyönyörûen muzsikálnak a szavak: terra Hungariae... Nem bánnám, ha mindennap lenne Dórinak fogalmazásleckéje, és azalatt én itt titokban kitanulnám ezt a köny vet. Proverbia... Non scolae, sed vi tae discimus... Nem az is ko lá nak, ha nem az élet nek ta nu lunk. Ha vol na két pengõm, vehetnék is magamnak egyet. Használtat talán pengõ öt ve nért is. Dó ri nak töb bé nem kell ez a könyv. In gyen ta níta nám há rom órát a la tin köny vért. De most nem szó lok, majd legközelebb. Szerettem volna letenni kezembõl a könyvet, és figyelni, hogyan kínlódik Dóri a téllel, de minduntalan belela poz tam. Én úgy kí ván tam azt a la tin köny vet, de úgy, mint ahogy néha az ember moziba vagy randevúra szeretne elmenni, vagy egy szép ru hát akar, vagy utaz ni akar. Dó ri még mindig azt a nyomorult elsõ mondatot körmölte, és ravaszul nevetett. Akarod a latinkönyvemet? Dóri tudta, hogy szerettem volna gimnáziumba járni. Mennyit kérsz érte? Ezt a hü lye dol go za tot a tél rõl. No, így nem tár gya lunk. Írd a leckét! mondtam szigorúan, letettem a könyvet. Horváth, te hülye vagy mondta Dóri meglehetõsen tisz te let le nül. Egy ilyen la tin könyv még a Müllernél is, an tik vár ban több mint egy pen gõ. Fél óra alatt le ke ned a dol go za to mat, és ti ed a könyv. Mi az ne ked? Ni hil est quod tam deceat quam in omni regerenda consilioque capiendo servare constantiam mon dot ta Cicero, ami an nyit je lent, hogy nincs il len dõbb do log an nál, mint 43

41 minden elvégzendõ dolgunkban és elhatározásban megõrizni az áll ha ta tos sá got. De ezt a mon dást csak sok kal ké sõbb ta lál tam meg, a könyv vé gén. A latinkönyvet otthon eldugtam egy papírzacskóba a fásláda alá. Ugyanebben a papírzacskóban õrzöm a naplómat is, és ebben fogom õrizni a szerelmes leveleimet is. De egyelõre nincsenek. Most legfeljebb az atlaszt tehetem mellé... Há rom óra múlt öt perc cel. Megtörlöm a lábamat a lépcsõház elõtti vas lábtörlõn, és becsöngetek. Dórika már vár. Elõtte a földrajzkönyv. Sose fog ja tud ni, hol fo lyik a Zambezi. És az asz tal sar kán, kis tálcán ott van az ötvenfilléres.